ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM: 034173 Kaposvár, Cseri út 6.
2013/2014-es tanévtől
KAPOSVÁR 2013.
1
TARTALOMJEGYZÉK Küldetésnyilatkozat .......................................................................................................... 5 1. HELYZETELEMZÉS .............................................................................................. 5 1.1. Az iskola gazdasági és társadalmi környezete ...................................................... 5 1.2. Képzési formák felvázolása .................................................................................. 5 1.3. Az iskola létesítmény és tárgyi feltételrendszere ................................................. 8 1.4. Személyi feltételrendszer elemzése ...................................................................... 9 1.5. Az intézményben folyó pedagógiai munka elemzése........................................... 9 1.6. Az intézmény gazdálkodási tevékenységének elemzése .................................... 10 1.7. Az iskola partnerkapcsolatai ............................................................................... 11 1.8. Média .................................................................................................................. 11 2. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................ 12 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................... 12 2.1.1. Pedagógiai alapelvek ...................................................................................... 12 2.1.1.1. Általános alapelvek......................................................................................... 12 2.1.2. Iskolánk alapelve ............................................................................................ 13 2.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos alapelvek.......................... 16 2.1.4. Iskolában folyó nevelés és oktatás értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 16 2.2. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................. 21 2.3. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........ 21 2.4. Pedagógusainkkal szemben támasztott követelmények, a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....... 21 2.4.1. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények: ............................... 21 2.4.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ..................................................... 22 2.4.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................... 23 2.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................. 24 2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ......................................................................................................................... 26 2.7. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák..................................................... 27 2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje. 31 2.9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................................. 37 2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................................................................................... 38 2.11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei ....................................................................................... 39 2.11.1. A tanulók vizsgái ............................................................................................ 39 2.11.2. Alkalmassági vizsga szabályai ....................................................................... 41 2.11.3. Szóbeli felvételi vizsga követelményei .......................................................... 41 2.12. A tanulók felvétele, átvétel másik intézményből................................................ 41 2.13. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke .................... 44 3. HELYI TANTERV ................................................................................................ 45 3.1. A törvényi változásokból adódó tantervi változások és az alkalmazandó kerettantervek megnevezése ........................................................................................... 45 3.2. Szakképzést előkészítő évfolyam, felzárkóztató oktatás (20 hónapos) .............. 47
2
3.3. Köznevelési hídprogramok ................................................................................. 49 3.3.1. HÍD I. program ............................................................................................... 49 3.3.2. HÍD II. program .............................................................................................. 52 3.4. Óratervek a szakközépiskolai képzéshez ............................................................ 58 3.5. Óratervek a szakiskolai képzéshez ..................................................................... 66 3.6. Tantárgyi helyi tantervek .................................................................................... 70 3.7. A kerettantervben meghatározott időkeret 10%-ának felhasználása .................. 70 3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................... 70 3.9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 70 3.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................... 71 3.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás, szorgalom minősítésének elvei ................................................................... 72 3.11.1. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése .................................... 72 3.11.2. A tanuló tanulmányi előmenetelének ellenőrzése, értékelése ........................ 73 3.11.3. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének rendje .................................... 74 3.11.4. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése ................. 75 3.11.5. A tanulók jutalmazásának elvei ...................................................................... 77 3.11.6. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................... 77 3.12. Választható tantárgyak, foglalkozások, diáksportkör ......................................... 78 3.12.1. Választható tanórai foglalkozások .................................................................. 78 3.12.2. Választható tanórán kívüli foglalkozások ...................................................... 78 3.12.3. Az iskola diáksportkörének működése ........................................................... 78 3.12.4. Pedagógusválasztás szabályai......................................................................... 79 3.13. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................... 79 3.14. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ............................................................... 79 3.15. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................... 80 3.16. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................ 80 3.17. Közösségi szolgálat ............................................................................................ 81 3.18. A választható érettségi vizsgatárgyak és a középszintű érettségi vizsga témakörei 83 3.19. Előrehozott érettségi vizsga letételének engedélyezése ..................................... 89 4. SZAKMAI PROGRAM ......................................................................................... 91 5. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................... 92 5.1. Fogalmak, jogszabályok: .................................................................................... 92 5.1.1. Jogszabályi háttér: .......................................................................................... 92 5.1.2. Fogalmak: ....................................................................................................... 92 5.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai, célja: .............. 93 5.3. Az iskola egészségügyi ellátás munkarendje...................................................... 94 5.4. A tervezett iskolai egészségnevelési programok: ............................................... 96 5.5. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek: .......................... 97 5.6. Segítő kapcsolatok: ............................................................................................. 97 5.7. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport: ....................................................... 97 5.8. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának iskolai terve ................................ 97
3
6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................ 98 6.1. Jogszabályi előírások, fogalmak: ........................................................................ 98 6.1.1. Jogszabályi háttér: .......................................................................................... 98 6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép: .............................................................................. 99 6.3. Alapelvek (célok): .............................................................................................. 99 6.4. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: .................. 100 6.5. Erőforrások: ...................................................................................................... 100 6.6. Tanulásszervezési és tartalmi elemek: .............................................................. 101 7. Pályázathoz kapcsolódó fenntartási kötelezettséget érintő tevékenységek .......... 103 8. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata, nyilvánossága .................. 104 9. ZÁRADÉK ........................................................................................................... 105
4
Küldetésnyilatkozat Iskolánk célja, hogy növendékeink felismerjék a bennük rejlő képességeket, és azt a megalapozott szakmaválasztás után továbbfejlesszék az általános és a szakmai képzés keretében, legyenek büszkék szakmájukra, a munka szeretete része legyen egyéni boldogulásuknak. Célunk a korszerű szakképzés megvalósítása, a szakmai igényességre, nyitottságra való nevelés, a folyamatos továbbképzés belső igényének kialakítása. 1. HELYZETELEMZÉS
1.1. Az iskola gazdasági és társadalmi környezete Iskolánk a Magyarország közoktatási és szakképzési rendszerébe illeszkedő, iparilag közepesen fejlettnek ítélhető Somogy megye székhelyén, Kaposváron működik. Az általános képzésen túl építőipari, faipari, labdarúgó és épületgépészeti szakképzést végző szakképző iskola. E szakmai területeken elsősorban a korábbi években Kaposvár város és közvetlen környékének ilyen irányú ifjúsági és munkaerő piaci szakképzési igényét elégítette ki, jelenleg az egész Somogy megye területéről történik tanulók beiskolázása (megyén kívüli tanulóink is vannak, elsősorban Tolna, Baranya megye). Vannak olyan szakmák az iskola oktatási palettáján, amelyek beiskolázása az egész Dunántúlról történik. Így Somogy megye vonatkozásában az építőipari, faipari és szerelőipari szakmák oktatásának legfőbb képzési helye, továbbképzési-, átképzési bázisa, amely a meglévő modelljével, valamint a PRMKK feladatkörébe történő integrálódásával megyei módszertani központ. Az intézmény 2005-től a kaposvári TISZK tagja. Kollégiumunk sportkollégiumként a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia keretein belül az országos minőségi labdarúgás-utánpótlás egyik bázisa. 1.2. Képzési formák felvázolása A kaposvári Építőipar, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium létesítményeiben az alábbi színtereken folyik az oktatás: Kifutó rendszerben 20 hónapos szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás: A szakképzést előkészítő oktatás a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek megszerzésére, alapfokú iskolai végzettség megszerzése nélkül, moduláris képzés) Szakiskolai szakképzés 3 éves előrehozott szakképzés (0+3-as) és 2 éves 10 osztállyal rendelkezők szakképzése (2+2-es) a következő szakmákban: • Bútorasztalos
33 543 01 1000 00 00 5
• • • • • • • • • • • •
Kárpitos Burkoló Ács-állványozó Kőműves Kőfaragó, műköves és épületszobrász Épület- és építmény bádogos Festő, mázoló és tapétázó Hűtő-és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Központifűtés-és csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Energiahasznosító berendezés szerelője
33 542 04 1000 00 00 33 582 03 1000 00 00 33 582 01 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 31 582 14 0000 00 00 31 582 07 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00 33 522 02 0000 00 00 31 582 09 00 10 31 03 31 582 09 00 10 31 04 31 582 09 0010 31 02 31 582 09 0010 31 01
Szakközépiskolai képzés Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9. –12. osztály): Műszaki szakterület építészeti szakmacsoport faipari szakmacsoport Szakterület nélküli labdarúgó osztály Érettségi utáni szakképzés (technikusképzés): • Magasépítő technikus képzés (13.-14. osztály) 00 • Bútoripari technikus képzés (13.-14. osztály) 01
54 582 03 00 00 00 54 543 02 00 10 54
Felmenő rendszerben Köznevelési Hídprogramok
Iskolai rendszerű képzési idő 3 év
5
VIII
3 év
5
VIII
3 év
5
VIII
2 év
34 582 01 Ács 34 582 02 Bádogos
9
XVI
3 év
9
XVI
3 év
34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó
9
XVI
3 év
Szakképesítések/szakképesítés-ráépülések megnevezése
34 582 05 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 34 582 12 Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő 54 582 01 Épületgépész technikus*
6
Építőipar Épületgépészet
Ágazati besorolás VIII
Sorszám
5
Szint
Szakmacsoport
Tanulmányi terület
Szakiskolai szakképzés 3 éves duális szakképzés (0+3-as) a következő szakmákban:
9
XVI
3 év
9
XVI
3 év
34 582 08 Kőműves és hidegburkoló 34 582 10 Szárazépítő*
9
XVI
3 év
9
XVI
3 év
54 582 03 Magasépítő technikus 54 582 04 Mélyépítő technikus*
9
XVI
2 év
9
XVI
2 év
34 543 02 Asztalos 34 542 05 Kárpitos
11 XVIII
3 év
11 XVIII
3 év
54 543 01 Faipari technikus
11 XVIII
2 év
Faipar
34 582 06 Kályhás 34 582 07 Kőfaragó, műköves és épületszobrász
* 2013/14 tanévre nem hirdetett
1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év 1 év
Ép. gépész.
5 VIII 5 VIII 5 VIII 5 VIII 9 XVI 9 XVI 9 XVI 9 XVI 9 XVI 9 XVI 11 XVIII 11 XVIII
Építőipar
Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő Létesítményi energetikus* Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő* Műemlékfenntartó technikus* Műemléki díszítőszobrász* Műemléki helyreállító* Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló* Tetőfedő* Vízépítő technikus* Fatárgy készítő* Műbútorasztalos*
Faip.
01 03 01 08 02 04 05 06 07 03 01 01
Iskolai rendszerű képzési idő
Sorszám
582 582 582 582 582 582 582 582 582 582 215 543
Ágazati besorolás
Tanulmányi terület
35 35 55 35 55 35 35 35 35 55 35 35
Szakképesítések -ráépülések megnevezése
Szakmacsoport
Szint
Ráépüléssel másodszakmában (1 éves képzések):
* 2013/14 tanévre nem hirdetett Szakközépiskolai képzés Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9. –12. osztály): építőipar ágazati oktatás faipar ágazati oktatás épületgépészet oktatás A szakmai érettségivel betölthető munkakör építőipar ágazatban:7515/23 Szerkezeti szerelő, épületgépész ágazatban: 7520/25 Vezeték- és csőhálózat szerelő, a faipar ágazatban 7221/3 Faburkolat-készítő1. Érettségi utáni szakképzés (technikusképzés): • Magasépítő technikus képzés (13.-14. osztály) 1
A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján
7
5458203
• Mélyépítő technikus (13.-14. osztály) • Faipari technikus képzés (13.-14. osztály) • Épületgépész technikus (13.-14. osztály)
5458204 5454301 5458201
A gyakorlati képzés intézményünkben megoldott, a gyakorlati csoportok megszervezése a létszám függvényében történik, szem előtt tartva a munkavédelmi előírásokat a szakképzési és oktatási törvényben foglaltakat. A gazdaság fejlődésével egyre több cég, magánszemély vállalja fel tanulóink gyakorlati képzését. 1.3. Az iskola létesítmény és tárgyi feltételrendszere Az intézmény épületkomplexuma 8.880 m2 alapterületű, ami 14 osztálytermet, 11 csoporttermet, 5 szaktantermet, 9 műhelytermet, 2 tornatermet, 2 tanári szobát, 7 szertárt, 1 laboratóriumot, 8 irodát, 1 aulát és 3 raktárhelyiséget foglal magába. Ez a komplexum egészült ki, 59 fős kollégiummal. Elkészült az asztalos tanműhely padlásterének kialakítása kézi műhellyé és öltözővé, a tetőtérben tantermek kerültek kialakításra (multifunkciós terem), és a műfüves pálya kiszolgáló létesítményeinek az építése. A tanudvar-raktárépületének átadására 2004 októberében került sor. Az épületek állaga elfogadható, az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem gátolja. Az iskola épületei funkcionálisan kielégítő mértékben szolgálják az iskolában folyó munkát. Az intézmény által 1995 szeptemberétől működtetett sportpálya, kiegészült egy füves labdarúgópályával, műfüves pályával valamint a centerpálya világítást kapott, így lehetőség van a pálya esti kihasználására is (edzések, mérkőzések). A gyakorlati képzés területén a feladatok teljesítéséhez szükséges gépekkel, berendezésekkel, szerszámokkal, a balesetmentes munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges munkavédelmi eszközökkel, védőfelszerelésekkel az iskola rendelkezik. Folyamatos az eszközök karbantartása. A megrongálódott, elhasználódott eszközök pótlása érdekében – helyi erőforrások kiegészítésére - pályázatokon veszünk részt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a napi technikai, technológiai fejlődéssel - minden erre irányuló törekvése ellenére - lépést tud tartani. Így az építő- és faipari területen is a korszerű, az adott szakmák esetében még általánossá ugyan nem vált, de a napi termelésben már alkalmazott technológiák és technikák (gépek) hiánya "kitapintható" az intézményben. Ezt ellensúlyozza a TISZK-ben kialakított korszerű eszközpark. Az elméleti oktatás területén úgy a közismereti, mind a szakmai képzés vonatkozásában a szaktanárok által elengedhetetlenül szükségesnek ítélt bemutatást, szemléltetést, az eredményesebb megértést segítő eszközökkel az iskola rendelkezik. A színvonalas tanári tevékenység ellátásához szükséges kézikönyvek, a szemléltető eszközök készítését lehetővé tevő anyagok, gépek, berendezések a pedagógusok rendelkezésére állnak. Fokozatos beszerzéssel és saját kivitelezéssel a szemléltető eszközök mennyiségét és minőségét javítjuk. Iskolánk könyvtára a Műszaki Tankönyvkiadó referencia könyvtáraként szerepel. Az alaptevékenységhez kapcsolódó, azt kiegészítő feladatrendszer eszközbázisát vizsgálva megállapítható, hogy a jellegét és számszerűségét tekintve minden területen elfogadható, de a kézi kisgépek jelentős részükben amortizálódtak.
8
Pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználásával, az elhasználódott kisgépek nagy részét újakra cseréltük. Nőtt a számítógépek száma, új szaktantermek kerültek kialakításra. 1.4. Személyi feltételrendszer elemzése Az iskolában folyó elméleti oktatás ellátását főhivatású és óraadó műszaki és közismereti tanárok végzik. Valamennyien rendelkeznek az oktatási törvényben előírt képesítési követelménnyel. Célunk, hogy az iskola minden dolgozója elkötelezett legyen a közösen megfogalmazott és elfogadott célok iránt. Természetesen látni kell azt is, hogy az előírt képesítési követelmények megléte nem feltétlenül jelent garanciát a színvonalas, oktató-nevelő munkára, de nagyon valószínűvé teszi azt. A továbbképzéseket a 277/1997/(XII. 22.) korm. rend. 21§-a értelmében továbbképzési programot készítünk. Sajnos a gyakorlati oktatás területén már - ami a képesítési követelményeket illeti - nem ennyire egyértelmű a helyzet. E területen dolgozó szakoktatók rendelkeznek ugyan azzal az alap szakmai végzettséggel, ami az oktatási törvény átmeneti rendelkezéseit, illetve a köznevelési törvény előírásait tekintve lehetővé teszi számukra a szakoktatói munkakör betöltését, de tényleges felsőfokú szakoktatói végzettséggel csak néhány fő rendelkezik. Számuk folyamatosan nő. E tények tükrében kedvezőtlennek kell ítélni a gyakorlati oktatás szakos ellátottságát. Ugyanakkor kompenzációs tényezőként kell figyelembe venni e területen alkalmazott szakemberek több évtizedes szakmai gyakorlatát. Az iskola vezetői törzskarát 1 fő igazgató, 2 fő tagozatvezető (igazgatóhelyettes), 1 fő kollégiumvezető és 1 fő gyakorlati oktatásvezető alkotja. Az igazgatói törzskarhoz tartozó vezetők az előírt képesítési követelményeknek eleget tesznek. Összességében a személyi feltételek a számszerűséget tekintve megfelelőnek, a képesítési követelmények vonatkozásában, pedig pillanatnyilag elfogadhatónak minősíthető. 1.5. Az intézményben folyó pedagógiai munka elemzése Az iskolában folyó pedagógiai munka elemzését a beiratkozott tanulók, azok szülei és az iskola képzési profiljához kapcsolódó gazdálkodó szervezetek, valamint a társadalom elvárásain keresztül célszerű vizsgálni. Természetesen látni kell azt, hogy e hármas elvárási rendszer összességében a társadalom által támasztott követelményt jeleníti meg az iskolával szemben. A hármas elvárási rendszer legfontosabb elemeinek a következők tekinthetők: - az iskola legyen képes a képzési profiljához tartozó szakmák oktatására, a jelentkező tanulók beiskolázására, - teljesítőképes, korszerű ismeretek, általános és szakmai tudás nyújtására a tanulók számára - érvényesüljön - a fiatalok szakmai képzése során - a munkaerőpiac, mint "felvevő" szándéka, a partnerek elvárásai a képzés tartalmi megjelenítésében és realizálásában, 9
- a tanulók váljanak képessé az önálló tudásszerzésre, önképzésre,az iskolában megszerzett kulcskompetenciák birtokában, - a tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli kulturális, sporttevékenység feltételeinek biztosításával a tanulók kiegyensúlyozott személyiségfejlődésének segítésére. A fentiekben kiemelt, meghatározó elemek vizsgálata során megállapítható: - Iskolánk képes a profiljához tartozó szakmák képzési feladatait ellátni. E területen a profilhoz tartozó, de az iskolában eredetileg nem oktatott szakmák képzési feltételeinek megteremtése folyamatos. - A szakmai képzés iskolán belüli szervezeti felépítése lehetővé teszi a beiskolázás mennyiségi mutatója tekintetében, hogy a konkrét munkaerőpiaci igény és a tanulói szándék legyen e vonatkozásban domináns. A szervezeti felépítés főbb jellemzőinek kell tekinteni: - az iskolai gyakorlati oktatás lehetőségét, - a gyakorlati oktatás területén bekövetkezett nyitást a gazdálkodó szervezetek felé, - a kőműves, ács-állványozó, szobafestő-mázoló és tapétázó, burkoló szakmák esetében a tanulószerződéses képzés Az a tény, hogy az iskolában végzett tanuló szinte minden szakma esetében képes az elhelyezkedésre, a végzettek iránti munkáltatói igény, valamint a záróvizsgák eredményessége, a továbbtanulás számszerűsége azt bizonyítja, hogy a végzett tanulók képesek teljesítményorientáltan alkalmazni megszerzett közismereti (általános és szakmai) tudásukat. A tanórán kívüli személyiségfejlesztő pedagógiai munkához a feltételek - úgy tárgyi, mint személyi vonatkozásban - általában adottak, de a kulturális, illetve a sporttevékenység iránt nem azonos mértékű a fiatalok érdeklődése. Természetesen azt is figyelembe kell venni e területen, hogy a tanulmányi elfoglaltság a képzés jellegéből adódóan (gyakorlati oktatás) nagyon különböző, valamint magas a bejáró tanulók száma, ami a megvalósítás során szervezési nehézségeket jelent. 1.6. Az intézmény gazdálkodási tevékenységének elemzése A racionális létszámgazdálkodás, a bevételi források feltárása, a kiadások, rezsiköltségek tudatos csökkentése jellemzi az iskola gazdálkodását. Így a racionális és célorientált gazdálkodás tette, teszi lehetővé az intézmény saját erőforrásból történő folyamatos fejlesztését. Az intézményben végzett pénzügyi revíziók összegező jelentései az elmúlt időszak vonatkozásában megfelelőnek minősítik az e területen végzett munkát.
10
1.7. Az iskola partnerkapcsolatai Az intézmény kiépített kapcsolatrendszere munka és szakmai együttműködésre irányuló partnerkapcsolatokra terjed ki. Így korrekt, rendezett, működő és nem formális viszony áll fenn iskolánk és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint működtető és fenntartó, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága, a beiskolázó és képző (a képzésben résztvevő) gazdálkodó szervezetek építőanyagokat, szerszámokat, szerelvényeket forgalmazó kereskedők, gyártó cégek, kamarák, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ, a pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, a pécsi, zalaegerszegi építőipari szakközépiskola, külföldi testvériskoláink: ♦ Eszéki építőipari technikum, Osijek (Eszék) ♦ Csíkszeredai építőipari szakmunkásképző, ♦ a lengyelországi Czestochowai faipari szakképző iskola ♦ Szabadkai Polytechnikai Iskola ♦ franciaországi, Francois Arago Faipari Iskola között. A külföldi testvériskolákkal aktív kapcsolatot kívánunk fenntartani: egyik évben az iskola képviselői keresik fel a testvériskolákat, a másik évben az intézmény fogadja a hozzánk látogató testvériskola tanárait, diákjait. Intézményünk számára fontos, hogy „nyitott iskola” legyen, és széles körű kapcsolatokat tartson fenn Kaposvár város intézményeivel, vállalataival, vállalkozásaival, az egyházakkal, civil szervezetekkel, amatőr együttesekkel, magánvállalkozókkal, az alábbi környezetvédelmi, rendvédelmi szervekkel: Kaposvári Tűzoltóság Országos Mentőszolgálat kaposvári mentőállomása Polgárvédelem – Polgármesteri Hivatal Kaposvár Rendőrség – Kaposvár Rendőrség Megyei Főkapitányság Kaposvár Katasztrófavédelem- Kaposvár Somogy Megyei Önkormányzatok Munka, Tűzvédelmi-és Adótanácsadói társulás 1.8. Média A Kapos Tv és a Somogy Televízió tudósít az intézmény rendezvényeiről, eredményeiről. Az iskola megjelenteti a Somogyi Hírlapban az elért eredményeket, beszámol az aktualitásokról. Kaposvár Város weblapján (www.kaposvar.hu) minden információ megtalálható intézményünkről. Az iskola saját honlapot üzemeltet www.epitoipari-kap.sulinet.hu címmel.
11
Az iskola újságja a ”Sóder & forgács”, évente két alkalommal jelenik meg. Az újság tartalmazza a legfontosabb információkat, aktuális programjainkat, eredményeinket. 2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai2 2.1.1. Pedagógiai alapelvek 2.1.1.1. Általános alapelvek Komplexitás elve A nevelés-oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. Egyenrangúság elve A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezető szerepének elve Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógia légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakozásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve A tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten segítjük. A különböző közösségekhez tartozás elve A tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségekben biztosítunk terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakozásához. A tapasztalatszerzés elve A nevelés-oktatás folyamatában biztosítjuk a lehető legnagyobb mértékben a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. A külső hatások elve A pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve 2
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) aa) pontja
12
Pedagógusaink bizalommal, megértéssel, tisztelettel fordulnak a tanuló és személyisége felé, törekednek a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve Igényes, határozott követelmény támasztása jellemzi pedagógusainkat, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve Valljuk, hogy a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata, a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. 2.1.2. Iskolánk alapelve A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Az előbbiek szellemében: • Segítjük a tanulókat egyéni képességeinek kibontakozásában. • Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük egyéni képességeiket. • A diákokat előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményekkel, így tudhatják a velük szembeni elvárást. • A tanulókat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka megbecsülésére neveljük. • Megtanítjuk a kudarcot elviselni, feldolgozni, értékelni. • A természettudományos tárgyakon keresztül bemutatjuk, hogy megváltozott az embernek a természethez való viszonya. Kiemelten fontossá váltak az ökológiai szempontok, a természet szeretete, tisztelet, az épített és a természetes környezet megvédése. • Olyan légkört alakítunk ki, hogy tanulóink az iskolát második otthonuknak tekintsék, ezzel erősítjük az iskolához való kötődést. • Pontosságra, fegyelemre neveljük a fiatalokat, lehetőséget adunk az önfegyelem gyakorlására. Ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a fiatalokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjainkkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, így tudják, mit várunk el tőlük, • minden tanulónk számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és pedagógus, szülő és pedagógus, pedagógus és pedagógus között.
13
Az iskolában a tanulók korszerű általános és szakmai ismereteinek, készségének kialakítása és bővítése , a kulcskompetenciák, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Iskolánk pedagógusai szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott fiatalokból, akik büszkén vállalják nemzeti hagyományainkat, de magukénak tekintik az európai unió normáit is. Elfogadják a másságot. A lehető legjobban elsajátítják szakmájukat, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább képezhető általános és szakmai műveltséget nyújt, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást • az iskola olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek elmélyítik a tanulók műveltségét, világszemléletét, segíti világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola nevelő- oktató tevékenységének általános célja a tanulóink szubjektumának széleskörű fejlesztése, • fontos, hogy diákjaink elsajátítsák az eredményes egyéni tanulás módszereit, • elérendő, hogy a tanulók közösségeiben a szorgalomnak, a tudásnak és a gyakorlati munkának a teljesítménynek legyen becsülete, • tapinthatóvá kell tenni a humánumot, az egyén és közösségek iránti tiszteletet, • segíteni kell a diákoknak észre venni s értékelni a jót - felismerni, megelőzni a rosszat, • törekedni kell az emberek - pedagógus-diák, diák-diák, pedagógus-pedagógus - közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szükséges a tanulókban elmélyíteni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, személyiségeit és hagyományait, hogy ezek becsülése révén táplálódjék bennük a haza a szülőföld iránti szeretet.
Iskolánk folyamatosan részt kíván venni szakirányainak megfelelő, képviselői által reprezentált gazdasági életben. Ennek érdekében: • • • • •
rendszeres kapcsolatot tartunk a gazdálkodó szervezetek képviselőivel, az ipari kamarával napi munkakapcsolatot alakítunk ki. figyelemmel kísérjük a munkaerő piaci prognózisokat, bővítjük a gyakorlati oktatás gazdálkodó szervezetekre épülő színtereit, továbbra is sikeres munkakapcsolatot kell tartanunk a korábbi fenntartó önkormányzattal, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, az
14
építőanyagokat, szerszámokat, szerelvényeket forgalmazó gyártó cégekkel ( VELUX, Schindler, Wienerberger, Berner, Jamina cserép, OUNDULINE, YTONG, FESTO…) a Somogy Megyei Munkaügyi Központtal és a Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal. • továbbra is aktív részesei kell, hogy legyünk a munkaerő piaci át-, illetve kiképzésnek. Olyan tanulókat szeretnénk képezni, akik a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
15
képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. 2.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos alapelvek • A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluzív nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést • A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelésioktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. • A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat. 2.1.4. Iskolában folyó nevelés és oktatás értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Alapvető célunk igényes neveléssel, színvonalas oktatással szakmunkás, középszintű (technikus) és építő- és faipari szakemberek képzése. E szakmai képzések általános képzéssel történő megalapozása. Az iskola társadalmi funkcióinak (képző, képességfejlesztő, szocializációs, személyiségfejlesztő, érték- és normaközvetítő) realizálása során törekedni kell, hogy a megfogalmazott célok megvalósulása minden tekintetben prioritást nyerjen. Így továbbra is elsődleges követelmény iskolánkban az alapkészségek tudatos fejlesztésén keresztül a szakmai ismeretek, jártasságok, készségek, illetve képességek kialakítása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével. A szaktárgyak tematikájában, az egyes tanórákra, illetve gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésben és az órákon, gyakorlati foglalkozásokon tudatosan kell e követelményeket érvényesíteni. Célunk a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus 16
szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. Célunk az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása A munka- és szakma megszerettetésével tanulóink jussanak olyan szintre, hogy megélhetésük biztosításán túl kialakuljon bennük az önmagukkal és munkatársaikkal szembeni igényesség, az önképzés igénye és képessége. Ennek érdekében tanulóink személyiségfejlődését elősegítő, azt nem korlátozó iskola megvalósítása a cél, ami empatikus gyermekközpontúságot jelent az alapvizsgára felkészítő pedagógiai szakasz vonatkozásában, de teljesítményorientáltság kell, hogy fémjelezze munkánkat az érettségi vizsgára felkészítő és a szakképzési szakasz vonatkozásában. A pedagógiai munkánk során végzett oktatási-nevelési tevékenységünkkel, alkalmazott eszközeinkkel, módszereinkkel fejlesztenünk kell tanulóink szóbeli, írásbeli és informatikai kommunikációs kifejező képességét, készségét, a kulturált környezet kialakításával az esztétikai igényességét. Iskolánk nevelőtestülete tiszteletben tartja a diákok jogait, oktató-nevelő munkáját a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Ennek tartalmát a közoktatási törvény egyértelműen meghatározza, így a mi feladatunk, hogy a törvény előírásait tekintsük tevékenységünk mércéjének. A pluralizmus és az egyensúly egyik biztosítéka a világnézetüket, politikai álláspontjukat tekintve heterogén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulói nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Feladataink: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására, a pozitív életérzés kialakítása. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
17
5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása. 12. Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. 13. Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készségés képességfejlesztés 14. A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. 15. A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe a az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a
18
tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. 16. Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. 17. A pedagógus működjön együtt a gyermek/tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési céljaink megvalósítását segíti az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen módszerek: amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés
Közösség tevékenységének megszervezése Célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés
Magatartási modellek bemutatása,
Elbeszélés Tények bemutatása Műalkotások
Nevelő részvétele a közösség tevékenységében Követendő minták kiemelése a
1.
2.
19
közvetítése
bemutatása Személyes példamutatás
közösségi életből
Tudatosítás
Magyarázat Beszélgetés Elemzés Gyakoroltatás
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita
3.
Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánkban végzettek többségére jellemző lesz: A minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott követelményeknek, a munkaerő piaci elvárásoknak. Rendelkezzen olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a későbbiekben megfeleljen az élet, munkaerőpiac által támasztott követelményeknek, megtalálja helyét az egységes Európában, biztosítani tudja önmaga és családja megélhetését. Ismerje a kulturált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat, határozott elképzelésekkel bírjon saját szakmáján belül távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A hatékony tanulást elősegítő módszerek kivétel nélkül feladat-, illetve tevékenységorientáltak. Alkalmazásuk jelentős mértékben növeli a tanulói aktivitást, a tanulók önállóságát; szabadságot, választási lehetőségeket biztosít a tanulási folyamat megismerési és kivitelezési folyamatában. A pedagógiai gyakorlat megújulását a hatékony, munkáltató, tevékenykedtető módszerek fontosságának felismerése, a megvalósítás kritériumainak készségszintű elsajátítása, az eredmény előnyeinek és hátrányainak figyelembe vétele kell, hogy jellemezze. Munkáltató módszerek: a projektmódszer, a kooperatív oktatási módszer, a szimuláció, a szerepjáték, a játék, a tanulmányi kirándulás, a tanulási szerződés, s a sokat kritizált házi feladat. Valamennyi munkáltató módszer közös jellemzője, hogy önálló, csoportos tevékenységet feltételez. A projektoktatás3 egy új oktatási stratégia, mely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ezáltal az élethosszig tartó tanulás megalapozására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, mely a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. 3
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (4)
20
Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetővé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 2.2. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok4 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat az „Egészségnevelési Program” fejezetben fogalmazzuk meg. 2.3. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet az „Egészségnevelési Program” fejezetben fogalmazzuk meg. 2.4. Pedagógusainkkal szemben támasztott követelmények, a pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.4.1. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények: • • • • •
sikerorientáltság és kreativitás, biztos szaktárgyi és pedagógus mesterségbeli tudás, a kiemelkedő tudással, a végzett munkával megszerzett nevelői tekintély, példamutatás, empátia, jó munkakapcsolat az iskola felnőtt és tanulói közösségével, az intézmény külső kapcsolatrendszerét képviselő személyekkel, • összehangolt, a pedagógus kollégák munkáját is tisztelő munkavégzés, • iskolánk céljainak, feladatainak interiorizálása. • újító, innovatív magatartás, A fentiek érdekében az iskola vezetése folyamatosan szervez belső továbbképzéseket, nevelési értekezleteket, szakmai tanulmányokat, munkaközösségi megbeszéléseket.
4 5
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ac) pontja 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ak) pontja
21
Elvárjuk továbbá, hogy minden főállású pedagógus a lehetőségek szerint, szervezett továbbképzésen vegyen részt. A 277/1997/(XII.22.) korm.rend. 21 §-a értelmében továbbképzési programot készítünk, melyet a fenntartó hagy jóvá. Ennek értelmében 7 évente a pedagógusoknak 120 órás (vagy több) továbbképzési programban kell részt venniük. A tanáraink többsége szakvizsgát adó, vagy azzal egyenértékű képzésben vesz részt. A szakoktatók esetében az intézmény vezetője elsősorban a diplomát adó képzést támogatja. Kollégáink természetesen részt vesznek olyan szakmai találkozásokon, ahol aktuális szakmai információkhoz jutnak, tanulmányozzák a szakirodalmat. Törekednünk kell arra, hogy minél többen feleljenek meg a közoktatási törvényhez kapcsolódó képesítési elvárásoknak. E képzések és továbbképzések költségtérítési rendjéről évente, a fenntartó által biztosított fedezet ismeretében a nevelőtestület véleményét meghallgatva dönt az iskola vezetése. Különösen nagy felelősség hárul pedagógusaink közül az osztályfőnökökre, szakoktatókra, munkaközösség vezetőkre, mivel az iskola fontos feladata, hogy tanulóit ért káros hatásokat a maga eszközeivel kezelje, nevelőmunkájában számoljon velük, és lehetőség szerint csökkentse azt. Ezért az egyes osztályok, gyakorlati csoportok magatartását, viselkedési morálját illetően nagyon fontos az osztályfőnök, szakoktató szerepe, elsősorban a személyes példamutatása. 2.4.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai6 •
óraszámmal kifejezhető feladatok: korrepetálás, szakszerű, nem szakszerű, összevont helyettesítés,
•
osztályfőnöki munka,
•
munkaközösség-vezetés,
•
szertárak kezelése, fejlesztése és leltározása,
•
könyvtár vezetése a letéti állomány gondozása,
•
sportköri munka szervezése,
•
kapcsolattartás a kollégiummal, szülőkkel,
•
kapcsolattartás a közművelődési intézményekkel,
•
kapcsolattartás a tanulóképzésben érdekelt gazdálkodó szervezetekkel, szövetkezetekkel és magánszemélyekkel,
•
együttműködés a gyakorlati oktatást végző szakoktatókkal.
Az intézet pedagógus dolgozóira háruló feladatok, azok jellegétől függően meghatározott időszakra vagy alkalmi megbízás formájában - az illetékes
6
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ae) pontja
22
közösséggel történt egyeztetés után - az intézet igazgatója személyre szólóan jelöli ki. A fenti feladatok ellátásában az alább felsorolt elveket figyelembe kell venni: - Legyen az iskolaközösség kialakításának és fejlesztésének aktív részese. Kísérje figyelemmel a közösség tagjainak tevékenységét. Bírálataival és javaslataival segítse elő az intézet pedagógiai célkitűzéseinek megvalósulását. - Munkája végzése közben érvényesüljenek a kulturált viselkedés szabályai. - Tevékenységét tudatosan, tervszerűen végezze. Tanmenetében az adott tantárgy egész évi anyagát dolgozza fel. - Segítse elő a tanulók logikus gondolkodásának fejlődését. - Törekedjen a rábízott tanulók szellemi és fizikai képességének megismerésére, ezen képességek továbbfejlesztésére. - Olyan szellemben nevelje a tanulókat, hogy azok a társadalomban jól illeszkedjenek be. Munkájuk hasznos, alkotó jellegű legyen. - Vegyen részt az iskolai egészségügyi felvilágosító munkában. Óvja a tanulók testi épségét és egészségét. - Működjön közre az intézet ifjúságvédelmi céljainak megvalósításában. - Magatartása példamutató legyen. Tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit. - Köteles együttműködni a munkatársaival, s munkáját úgy végezni, hogy ez más munkáját ne zavarja, más egészségét ne veszélyeztesse, illetve anyagi károsodását vagy helytelen (pl. kedvezőtlen) megítélését ne idézze elő. Ezek a szabályok az általános magatartási normákra utalnak, ezeket a mindennapi életben is szokás betartani. - Ügyeleti szolgálatát, helyettesítési munkáját, a munkaköréhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet pontosan végezze el. Ha munkáját váratlan esemény miatt a megszabott időpontban nem tudja megkezdeni, távolmaradását jelentse közvetlen felettesének. - Személyi adataiban és lakcímében történt változásokat, továbbá tartózkodási helyét - a szabadság idején - jelentse be az iskolában. Tudomására jutott személyes adatokat és a szolgálati titkokat megőrizze 2.4.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai7 Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösségvezető és a tagozatvezető javaslata alapján úgy, hogy osztályát lehetőleg szakiskolában és szakközépiskolában végig vezesse. • • • • 7
Feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje tanítványainak személyiségét, segítse hivatástudatuk kialakulását. Előkészíti a tanév elején foglalkozási tervét. Együttműködik az osztály-diákbizottsággal. Koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ae) pontja
23
• • • • • • • • • •
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, legalább havonta fogadóórát tart. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók egészségi állapotát, órán kívüli elfoglaltságát. Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki ügyviteli teendőket. Az osztályfőnök helyettesítését az osztályban tanító, illetve szakoktatók közül kell megbízni, osztályfőnöki javaslatra a tagozatvezető bízza meg. Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit Koordinálja az SNI tanulók esetén az egyéni fejlesztés tervezésének folyamatát (egyéni fejlesztési terv készítésének koordinációja) Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott
2.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok8 Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal minél teljesebben bontakozzon ki a személyiségük. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvezető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az erkölcsi normák következetes betartatása, betartatása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
8
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ab) pontja
24
Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók hazafias nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének bemutatása. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvezető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munka becsületének helyreállítása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. (Ép testben ép lélek)
10. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése Feladat: A sajátos nevelési igényű gyermek/tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése.
25
2.6. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok9 A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik alapvezető feladata. Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanulók minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, egyéni értékeik felismerése, egymás tiszteletben tartása. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: el kell jutni odáig, hogy önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé váljon. A másság elfogadása. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.(DÖK ) 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen 9
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ad) pontja
26
a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 6. Iskolánkban szerveződő közösségek: Osztályközösség Szakmai közösség Gyakorlati csoportok Szakkörök, szakköri közösségek Sportkörök, sportköri közösségek Diákönkormányzat Kollégiumi közösségek 2.7. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Tanítási órákon Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az adott tantárgyból nyújtott teljesítményhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik: - A kilencedik évfolyamon a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú, felzárkóztató jellegű, az iskolai munkát a gyakorlati oktatás színtere felé eltoló tanulócsoport szervezését teszi lehetővé az iskola. (HÍD programok) - A pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára építenek. - Azokban az osztályokban, ahol egyes tantárgyak csoportbontásban kerülnek oktatásra, ott a szaktanárok tudatosan különböző nívójú tanulócsoportokat alakítanak ki. A meghatározott nívójú csoportba a tanulók az adott tantárgyból elért eredményük alapján kerülnek besorolásra, ahol a követelményszint meghatározását az egyes tanulók képességei is determinálják. Tanítási órán kívüli tevékenységek
27
a) Korrepetálások: A rászoruló tanulók tanulmányi munkájának segítése érdekében, elsősorban felzárkóztatások céljából szükséges korrepetálások szervezése A korrepetálásokat a szaktanár szervezi és végzi az osztályfőnökkel történt megbeszélés alapján. A korrepetálásokat kiscsoportos (maximum 15 fő) foglalkozások keretében szervezzük. A korrepetálások rendjét, időbeosztását az órarendben rögzítjük. b) Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok egyetértésével az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Versenyek: A tanulmányi szakmai és kulturális versenyeket a 18/1984. (IX.25.) és az évenként megjelenő versenykiírások alapján kell szervezni, támaszkodva a tanulóközösség véleményére is. Arra kell törekedni, hogy a versenyekre történő felkészülés ösztönözze a tanulókat színvonalas teljesítményekre, műveltségük gyarapítására, tudásuk alkalmazására, a közösségi szellem fejlesztésére. A házi versenyek szervezése és lebonyolítása a nevelőtestület és a tanulói diákönkormányzat együttes feladata. A versenyek programjáról a szakmai munkaközösségek döntenek. A versenyeken eredményesen szereplő tanulóknak a közösséggel történő megismertetéséről, megbecsülésükről gondoskodunk.
d) Szervezendő művészeti csoportjaink: Próbáikat hetente egy vagy két alkalommal tartják, de fellépés, szereplés előtt szükség szerint többet. Részt vesznek az intézet kulturális rendezvényein, továbbá szerepelnek az országos, megyei, városi és egyéb szervezésű programokon. Kialakítandó művészeti csoportjaink fenntartását és működési feltételeit az intézet biztosítja (anyagi eszközök, személyi feltételek, technikai eszközök, fellépések, s azok lebonyolítása). Művészeti csoportjaink utánpótlását az önként jelentkező tanulók soraiból választják ki csoportvezető pedagógusaink alkalmasságuk alapján.
28
e) Diákköreink (szakköreink) a következők: Magyar nyelvi, történelmi, honismereti, fotó, matematikai, fizikai, informatikai, szakmai, ill. tanulók által jelzett igények alapján (éves munkatervben meghatározva). A diákkörök saját működési szabályzattal és önálló munkatervvel működhetnek, melyeknek igazodniuk kell az intézet működési szabályzatához és munkatervéhez. Diákkör érdeklődés és tíz fő megléte esetén alakítható, önkormányzati szervként működhet, önköltségi alapion és társadalmi erőforrások bevonásával is szervezhető. Diákkör megszüntethető abban az esetben, ha nem tölti be feladatát, vagy ha a foglalkozások érdeklődés hiányában elmaradnak. A diákkör tevékenységének segítésére az iskola dolgozója vagy más nagykorú személy is felkérhető. Diákköreink hetente másfél-kétórás foglalkozásokat tartanak. A költségvetési előirányzat terhére szervezett diákkörök október 1-től május 31-ig működnek. E diákkörök taglétszáma legalább tíz fő kell legyen. Egyes diákkörök az igazgató engedélyével ennél kisebb létszámmal is működhetnek. A költségvetési előirányzat terhére szervezett diákkörök vezetéséről az igazgató dönt. A vezető (iskolai dolgozó vagy más felnőtt személy) köteles a diákkör diákvezetőségével együttműködni. A diákkör vezetője a diákkör programját és működési rendjét a tagok bevonásával készíti el. Ezt az igazgatóhelyettes hagyja jóvá. A diákkörök időbeosztását feltüntetjük az iskola órarendjén. A tagság kizárhatja a tanulót a diákkörből, ha: - nem vesz részt a foglalkozásokon, - fegyelmezetlenségével akadályozza a munkát, - súlyos fegyelmi vétséget követ el, - tanulmányi eredményével probléma van. Ha a tanuló magatartásában, munkájában, tanulmányi eredményében javulás mutatkozik, a diákkörbe újból felvehető. A diákköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. f) Intézeti sportkörünk: 1986. szeptember 25-én alakult és csatlakozott a Magyar Diák Sportszövetséghez, amelytől pályázat alapján központi támogatást kapott. Diáksportkörünkben jelenleg több csoport működik (labdarúgás, sakk, kézilabda, röplabda, kosárlabda, ODK). Minden csoportunkat iskolánk egy-
29
egy pedagógusa vezeti. A foglalkozások heti öt órában vannak, amelyek nem érintik az iskolai órákat, illetve a tömegsportot. Az iskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulók öntevékenységére építve, a szülők és a társadalmi környezet - a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok és közösségeik - bevonásával, a tanulók igényei és az éves kulturális munkaterv, valamint az iskolai feltételek alapján kell szervezni. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, DSK tanár, a tanulók közösségei, a tanulói diák önkormányzati szervek, a nevelőtestület, az adott tanulói csoportok vezetői vagy tanárai, a szülői munkaközösség, az iskolatanács, továbbá más - az iskolában és az iskolán kívül működő társadalmi szervezetek kezdeményezhetik. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A diákkörbe és a művészeti csoportokba történő jelentkezés is önkéntes, de az önkéntes jelentkezés tanévében kötelező a részvétel az adott diákkör munkájában. A segítők díjazásáról az iskola vezetése tanévenként dönt. g) Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás, az üzemek, intézmények látogatása kiegészíti az iskolai nevelő-oktató munkát, azt az osztályfőnöknek, szaktanárnak tanmenetben tervezni kell. A tanulmányi kirándulásra évente 1 tanítási nap igénybe vehető. Szervezésébe be kell vonni az érdekelt tanulói szervezeteket, s a szülői munkaközösségeket. Szorgalmi időn túl külföldi kirándulás szervezhető, melynél a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A kirándulásokon a rendért, fegyelemért a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásáért - a kísérő tanárok felelősek. Tanulmányi kirándulások szervezését csak akkor szabad megkezdeni, ha azt az igazgató engedélyezi a költségek, a program, a tanulói és felnőtt létszám ismeretében. (20 tanulónként 1 kísérő). h) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Könyvtárhasználat
30
A tanulók egyéni tanulását, önképzését, versenyekre való felkészülését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. j) Határon túli kapcsolatok A közösségfejlesztés és a hazafias nevelés érdekeit szolgálva rendszeres kapcsolattartás a határon túli magyar tanítási nyelvű iskolákkal pályázati segítséggel (pl. Határtalanul). Az érintett országok: Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia. Ennek keretén belül témanapokat szervezünk. 2.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység helyi rendje10 A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az osztályfőnökökön, szaktanárokon, ifjúságvédelmi felelősön és a fejlesztő pedagóguson kívül a nevelési igazgatóhelyettes is tevékenyen részt vesz. A szülő – tanuló bevonásával a probléma feltárása után azok megszüntetésére intézkedéseket hozunk. Az iskola ifjúságvédelmi felelősei folyamatos kapcsolatot tartanak a problémás tanulóinkkal, ha az ő kompetenciájuk kevés, akkor igénybe veszik a gyermekjóléti, családsegítő és a pedagógiai szakszolgálati központ szakmai támogatását. A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolánkban folyó tehetséggondozó, képesség-kibontakoztató munka eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken évről-évre elért sikerek jelzik. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása. Az önképzések, az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára: Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre. Felkészítés szakmai versenyekre. Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre. Felkészítés felvételi vizsgára. Szakkörök külön rend szerint évente. Könyvtárhasználat lehetősége. Tornaterem, kondicionálóterem, sportpálya használat. Korrepetálások (állandó, illetve igény szerinti rendszerben). Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás. Tanulmányi és osztálykirándulások. Iskolai sportkörök évente külön rend szerint.
10
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) af) pontja
31
Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban). Sízés, vízitúra, sportnap szervezése. A versenyeken, bemutatókon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken sikeresen szereplő tanulóinkat elismerjük, jutalmazzuk.
Gyermek-és ifjúságvédelem Az ifjúságvédelem célja: a tanulók testi és szellemi fejlődésének segítése, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek, illetve családok felkutatása, lehetőség szerinti támogatása. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről- és a gyámügyi igazgatásról és 39/1997 (V.8.) MK rendelet meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát. Veszélyeztetettség: "... olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény miatt kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, vagy érzelmi fejlődését gátolja, vagy megakadályozza ...". Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei- az iskolai körzet megállapításával összefüggésbennyilatkoztak arról, hogy legfeljebb az iskola 8. évfolyamát fejezte, fejezték be sikeresen. A tanulót tartós nevelésbe vették. Ezen meghatározás értelmében a tanulóink nagy %-a veszélyeztetett helyzetűnek tekinthető. A közoktatási törvény lehetőséget ad oktatási intézményekben ifjúságvédelmi felelősök alkalmazására. Az ifjúságvédelmi felelős feladata: - Koordinálja intézményen belül az ifjúságvédelemhez kapcsolódó egészségügyi és nevelési feladatokat. - Tartja a kapcsolatot az ifjúságvédelmi és gyámügyi szervezetekkel, hatóságokkal. - Minden tanév elején felmérést készíttet a tanulók veszélyeztetettségi állapotának felderítésére az osztályfőnök, iskolaorvos, ifjúsági védőnő bevonásával. - A felmérések alapján meg kell állapítani a veszélyeztetettség okát és azt, hogy az intézmény miben tud segíteni, illetve milyen hatósági eszközök igénybevételére van szükség. - Az osztályfőnököknek kötelessége jelenteni szeptember 30-ig, ha úgy ítéli meg, hogy az osztályában veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanuló jár, illetve állami gondozott tanuló van. Erről kimutatást az ifjúságvédelmi felelős készít. Ennek alapján: Az iskola vezetősége megvizsgálja, melyek azok a törvényes lehetőségek, amelyek szerint a tanulót, illetve a családot segíteni lehet (nem csak anyagiak). Ki kell szűrnie azokat a családokat, amelyek helytelen életvitelük miatt kerültek ilyen helyzetbe. Az ifjúságvédelmi felelős feladata az igazgató utasítása alapján a hatóságok megkeresése.
32
Köteles a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet és az iskola együttműködésének kölcsönös tájékoztatásának folyamatosságát biztosítani, az intézmény igazgatóján, illetve a tanulók pártfogóin keresztül. Támogatja azokat az iskola-egészségügyi kezdeményezéseket, amelyek a tanulók mentálhigiénés fejlődését, illetve egészségkárosító tényezők megismerését célozza meg. (Kötelező szűrővizsgálatok, szakma alkalmassági vizsgálatok, szexuális felvilágosítás, dohányzás, alkohol, drogellenes programok). Segít az iskolán kívüli lehetőségek felkutatásában. A tanulók egészségügyi védelmi érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint 18 életévét be nem töltött tanulók nem dohányozhatnak, 18 év felettiek és a felnőtt intézményi dolgozók csak a kijelölt helyen dohányozhatnak. Ugyanez vonatkozik az intézményünkbe látogatókra is. Az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a helyi Vöröskereszt szervezettel és Családsegítő Központtal és az önkormányzatokkal, annak érdekében, hogy a rászorult családok szakszerű segítséget kaphassanak. Részt vesz szakmai továbbképzéseken, amelyek gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozik. Folyamatosan tájékozódik arról, hogy a gyámhatóság, illetve a helyi önkormányzat (kisebbségi önkormányzat) szociális osztálya milyen támogatási rendszereket dolgoz ki a szociálisan rászoruló családok részére, és erről folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket. A segítségre szoruló gyermekek száma különösen a szakiskolai osztályainkban magas, és megfigyelhető a tendencia erősödése is. A segítségre szoruló tanulók körének megállapítása az osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók és az iskolai védőnő feladata. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű tanulókkal az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse és az iskolapszichológus foglalkozik. A tanulókkal való foglalkozás folyamata: a hátrányos helyzet, veszélyeztetettség feltárása az ebből adódó problémák megelőzése, megoldása az iskolapszichológus bevonása szükség esetén külső szakember vagy hatóság bevonása A tanulókkal és szüleikkel ismertetjük azon szakemberek és szervezetek elérhetőségét, akik szükség esetén segítséget nyújtanak. A fogadónapokon a szülők és a tanulók rendelkezésére áll az iskola ifjúságvédelmi felelőse. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése érdekében megvalósítandó célok • • • •
Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Egyéni foglalkozások Korrepetálások Iskolai könyvtár valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (informatikai eszközök, tornaterem, konditerem, sportpálya…)
33
Iskolánkban előfordulnak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű gyerekek. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ezt a munkát részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási időn túl végezzük (osztályfőnöki óra, fejlesztő foglalkozás, tanóra, korrepetálás). A kilencedik évfolyamon tanévkezdéskor a szaktanárok és osztályfőnökök felméréssel és beszélgetéssel megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdő tanulók körét. A tanulóknak tanulási módszereket, eszközöket ajánlanak a nehézségek leküzdésére. A tanulók eredményeit figyelemmel kíséri az osztályfőnök, szükség esetén megbeszélést kezdeményez a szakembereken kívül a szülőkkel is. Egyes tantárgyak tanítását csoportbontással végezzük. A hátránnyal induló vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak korrepetálást szervezünk. Kívánatos lenne ezen tanulók osztálylétszámát csökkenteni és a csoportbontásban való tanóraszervezést tovább bővíteni. A tanulók felzárkóztatására tett intézkedéseink esélyt adnak a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a szakképzettség megszerzésére. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenység Egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások szervezése Szűrés, diagnosztizálás Egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások szervezése Felzárkóztató órák Korrepetálás Nevelők és tanulók személyes kapcsolatai Szülők és családok nevelési gondjainak segítése Drog és alkohol prevenciós foglalkozások
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárás Iskolánk felkészült arra, hogy sérült, fogyatékkal élő, sajátos nevelési szükségletű tanulók nevelését-oktatását is felvállalja. Iskolánk vállalja, hogy e tanulók számára a közoktatási törvényben megfogalmazott módon többlettámogatást nyújt, kedvezményeket biztosít. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása , különleges gondozása érdekében iskolánk az alábbi pedagógiai rendszert építette ki, illetve az alábbi pedagógiai gyakorlatot folytatja. Intézményünk az Alapító okiratában foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI-s gyermekek együttnevelését, befogadását vállalja: - Enyhe fokban hallássérült (nagyothalló) tanuló - Enyhe fokban értelmi fogyatékos - A megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége pl. diszlexia, figyelemzavar, hiperaktivitás, magatartási zavar Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A
34
SNI-s tanulók valamennyi tanórát együtt töltik / együtt tanulnak az osztálytársaikkal. Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást csak a rehabilitációs, vagy fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk a számukra. Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. A megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulóink részképességeinek a fejlődése érdekében, fejlesztőpedagógus segíti tanulóink munkáját tanórán kívül szervezünk a számukra fejlesztő foglalkozásokat, egyéni vagy kiscsoportos formában. Az iskola által nyújtott további támogatások: • Egyéni haladási tempó biztosítása • Kevesebb és differenciált feladat adása • Hosszabb felkészülési idő biztosítása • Segédeszközök használata • Mentesítés egyes tantárgyak / tananyagrészek értékelése és minősítése alól. • Felmentés egyes beszámolási formák alól, Pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés. • Felzárkóztatás • Kompetencia alapú oktatás • Társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyzetük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése. • Legalább a minimális követelményszint teljesítése mellett méltányos elbírálásban részesítjük, ha kell, és önmagukhoz viszonyítjuk a fejlődésüket, a teljesítményüket Az SNI tanuló integrálásának a pedagógiai gyakorlata •
Az iskolába érkező tanulók beiratkozáskor jelzik, hogy tanulási zavarral, vagy nehézséggel küzdenek. A nevelési igazgatóhelyettes ellenőrzi a szakértői vélemény érvényességét, ha szükséges, új szakértői vizsgálatot kér. • A Szakértői Bizottság vizsgálatának előkészítése: pedagógiai jellemzés készítése, tantárgyi felmérések elkészítése. • Szülők tájékoztatása a vizsgálat szükségességéről, a tanulót megillető jogokról. • Az SNI tanuló szakértői vizsgálatának a nyomon követése. • A tanuló számára a szakvéleményben előírt foglalkozás megszervezése, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. • A szükséges határozatok meghozatala, szülő, az osztályfőnök és a tanulót tanító pedagógusok tájékoztatása. A sajátos nevelési igényű tanulókat az iskola integráltan neveli. A fejlesztőpedagógus a helyi Pedagógiai Szakszolgálati Központtal együttműködve biztosítja a szakértői véleményben előírt fejlesztő foglalkozásokat.
35
Több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk hallássérült fiatalok szakmai képzésében festő, mázoló és tapétázó, illetve kárpitos szakmákban. A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók iskolai nevelése oktatása11 A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelésioktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés-specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikák alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység Hallássérült tanuló esetén: • a pedagógus figyelembe veszi a hallássérülés következményeként kialakult kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlettségi szintjét, a grammatikai hibákat és kiejtési problémákat • speciális eszközök biztosítása • a NAT fejlesztési feladatai az irányadóak, a fejlődési út és mód a tanulók egyéni fejlődésének függvénye, a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez történik a differenciálás, redukálás, az ismert tananyag helyettesítése Tanulásban akadályozott tanulók esetén: • a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul • az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás • cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés • a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása 11
A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet (a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról) figyelembevételével
36
Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható • speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat • az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés
Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere, az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülésspecifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 2.9. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái12 A tanulókat az iskola életéről, munkatervről illetve aktuális feladatokról az iskola igazgatója a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.: • Az iskola igazgatója évente egyszer diákönkormányzat vezetőségi ülésén • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül • Az osztályfőnökök folyamatosan osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről egyéni haladásáról, magatartásáról és szorgalmáról, mulasztásairól az osztályfőnök a szaktanár illetve gyakorlati oktatást vezető folyamatosan szóban illetve ellenőrzőn keresztül tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőkkel, a nevelőtestülettel. Az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola egészének életéről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket: • Iskola igazgatója félévente szülői választmányi ülésén • Osztályfőnökök folyamatosan osztályok szülői értekezletein Szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 12
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ah) pontja
37
Szülői értekezlet Feladata: • Szülök tájékoztatása • iskola és család közötti folyamatos együttműködés kialakítása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről a közoktatási politika alakulásáról, változásairól helyi tanterv követelményeiről iskola értékelő munkájáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról iskola és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé • évenként egy-egy aktuális pedagógiai, módszertani téma megbeszélése Fogadóóra Feladata: A szülők szaktanárok, szakoktatók személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal illetve tájékoztatás az iskolai munkájáról. Évente 3 alkalommal, de előzetes egyeztetés után bármikor tartható. Egyéni kapcsolatfelvétel. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával kapcsolatos eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról az ellenőrzőn keresztül. A szülői értekezletek, és a fogadó órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, kéréseiket szóban vagy írásban egyénileg illetve választott tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 2.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje13 Az iskola legfontosabb partnerei a tanulók és a szülők, ezért a velük való kapcsolat kialakításában a bizalom és a kölcsönös felelősség elvének gyakorlatára helyezzük a hangsúlyt. Mind a tanulókkal, mind a szülőkkel nyitott, támogató, személyre szóló kapcsolat megteremtésére törekszik mind az iskola, mind a pedagógusok. Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, 13
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ag) pontja
38
valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. Ehhez az iskola legalább 1 héttel korábban a diákönkormányzat vezetőjének rendelkezésére bocsátja az előkészített dokumentumokat, illetve a diákönkormányzattól bekéri a javaslatokat. 2.11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei14
2.11.1. A tanulók vizsgái A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, a vizsgáztatás módját a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22-26. §-ai szabályozzák. Osztályozó vizsga - Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idő vége. - Felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: a./ felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, b./ a tanulmányi idejének megrövidítését, c./ egy vagy több tantárgy tantervi követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték. - Az osztályozóvizsga helye a kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium. - Az osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelyre a záróvizsgákra vonatkozó vizsgaszabályzat érvényes. - Az írásbeli vizsga ideje 120 perc tantárgyanként. - Szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni, mely 3 tagból áll. A vizsgabizottság áll: - az elnökből, - a szaktanárból, - és a vizsgabizottsági tagból. - Ha a tanuló szabálytalanságot követ el az osztályozóvizsgán, csak osztályismétléssel folytathatja tanulmányait. - Az osztályozóvizsga díja a mindenkori érvényben lévő rendelet szerinti összeg. - Az osztályozóvizsgáról mindenkor jegyzőkönyvet kell vezetni, és a bizonyítványban osztályozó vizsga jelöléssel kell jelölni. Különbözeti vizsga: - A különbözeti vizsgára az engedélyt az igazgató adhatja meg. - Az igazgató állapítja meg a különbözeti vizsga anyagát is. - A különbözeti vizsga ideje a szorgalmi időszak vége. - A különbözeti vizsgát vizsgabizottság előtt kell tenni. - Szükség van különbözeti vizsgára, ha a tanuló más típusú vagy szakirányú iskolában más szakon, szakmában, szakmai fakultációban, illetőleg tanulói jogviszonyának szünetelése vagy megszűnése után kívánja tanulmányait
14
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) ai) pontja
39
folytatni. A nem tanult vagy kevesebb óraszámban tanult tantárgyakból is különbözeti vizsgát kell tenni. Javítóvizsga: - Az a tanuló, aki a tanév végén, illetőleg az osztályozóvizsgán, különbözeti vizsgán, beszámoltató vizsgán egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, vagy igazolatlanul távolmaradt, illetve az előírt időpontig nem jelent meg, csak javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. - A javítóvizsgát nem lehet megismételni. - Szakmai gyakorlatból javítóvizsgát tenni nem lehet. - A javítóvizsga helye az Építőipari-, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, ideje: minden évben augusztus hó 15-tól augusztus 31-ig. Beszámoltató vizsga: - Félév és év végén az igazgató által meghatározott időben a konzultációs órákat tartó tanárok előtt vizsgát kell tenniük a beszámoltató oktatásban résztvevő tanulóknak. - A vizsga időpontját két héttel előbb a tanulóval írásban kell közölni. - Csak szóbeli vizsgát kell tenni, ha a tanuló az írásbeli kötelezettségének eleget tett. - A vizsgáról részletes jegyzőkönyvet kell vezetni és a tanuló anyakönyvi lapjára be kell a jegyeket vezetni. Záróvizsga (szakmunkás [szakmai vizsga], érettségi, képesítő, alapvizsga) - (a szakközépiskolai érettségi vizsgáztatásban és a szakmunkásvizsga szabályzatban foglaltak szerint). Az érettségi vizsga (és az alapműveltségi vizsga), valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát kormányrendelet szabályozza. A szóbeli vizsga nyilvános, a nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha ezt a vizsga rendjének a fenntartása indokolja. A vizsgázó meghatározott időben megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. Az érettségi és az alapműveltségi vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. Vizsgafajták a kétszintű érettségin: - rendes a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulmányi jogviszony fennállása alatt, vagy megszűnését követően első alkalommal tett vizsga. - előrehozott a középiskolai tanulmányok befejezése előtt egyes vizsgatárgyakból első alkalommal tett vizsga, amely egyes tantárgyakra előírt tanulmányi követelmények teljesítése után a korábbi (10-11.) évfolyamokon is letehető. - szintemelő a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emeltszintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. 40
-
-
kiegészítő a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga. ismétlő az érettségi bizonyítvány kiadása után megismételhető egyes tantárgyakból a korábban sikeresen letett vizsga. pótló a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő érettségi vizsga folytatása. javító a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, ill. megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.
2.11.2. Alkalmassági vizsga szabályai Az intézménybe történő jelentkezés után a szakmáknak megfelelő egészségügyi alkalmassági követelményeknek kell megfelelni. Az alkalmasság tényét a szükséges kiegészítő vizsgálatok elvégzését követően az iskolaorvos állapítja meg. 2.11.3. Szóbeli felvételi vizsga követelményei Az intézménybe történő jelentkezéskor szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk. 2.12.
A tanulók felvétele, átvétel másik intézményből15
Felvétel az 9. osztályba (szakközépiskolába, szakiskolába) - ha alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, - szakközépiskolába, illetve szakmunkásképző iskolába azokat lehet felvenni, aki a 20. életévét a felvétel naptári évében még nem tölti be. - ha általános egészségügyi követelményeknek a választott szakmára vagy szakirányra meghatározott egészségügyi követelményeknek is megfelel. - a felvételről első fokon az iskola igazgatója, másodfokon a Kormányhivatal dönt. Beírás - Az iskola 9. osztályába felvett, valamint más iskolából átlépő tanulónak személyesen (kiskorú tanulónak a gondviselő jelenlétében) kell beiratkozni. - A beírás ideje a tanév rendjében maghatározott időpont. - A tanulónak be kell hozni: iskolai végzettségét igazoló bizonyítványt, személyi igazolványát, biztosítási és sportköri díjat. - A beírást személyi igazolvány alapján ellenőrizni kell. Iskola - szakmaváltoztatás, átlépés más iskolatípusból
15
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) aj) pontja
41
- Szakközépiskolába, illetve szakközépiskolából azonos típusú más iskolába, illetve iskolából indokolt esetben bármikor átléphet, az elméleti tantárgyak eltéréséből adódóan a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni. - Ha a tanuló tanévközben más iskolába lép át, részére ki kell állítani az iskolaváltozásról szóló értesítést, és ehhez csatolni kell a tanuló bizonyítványát, törzslapjának fénymásolatát és egyéb iratait. - A tanulónak távozáskor le kell szerelnie (könyvtár, tankönyv, tanszerek, szerszámok stb.) diákigazolványát le kell adni, és elszámoló lapot köteles kitölteni. - Az a tanuló, aki ellen fegyelmi eljárás folyik, a fegyelmi eljárás befejezéséig átlépésre nem kaphat engedélyt. - Szakképzőbe az iskolaváltozás tanév végén engedélyezhető, de indokolt esetben tanév közben is, ha: - a tanuló szülei lakóhelyet változtattak, - családi vagy egészségügyi körülmények indokolják, - a gyakorlati oktatást biztosító vállalat telephelye megváltozott, vagy megszűnt, illetve a tanuló más gyakorlati oktatási helyre került. - A tanulót fegyelmi vétség miatt, vagy igazolatlan hiányzás miatt az iskola létszámából azonnal fegyelmi határozattal törölték úgy, hogy tanulmányait csak más iskolában folytathatja. - A tanuló áthelyezésére az igazgató jogosult, az átvevő iskola igazgatójának egyetértésével. - Szakmát változtatni csak különösen indokolt esetben, egyéni elbírálás alapján lehet az alábbiak szerint. 1. Engedélyezni lehet tanterv különbözeti vizsga letétele után az első félévben. 2. Azonos szakmacsoporton belül legfeljebb a második tanév megkezdéséig, tanterv különbözeti vizsga letétele után. 3. Eltérő szakmacsoportok esetén csak a tanulmányok újrakezdésével. - Amennyiben a szakmaváltoztatás iskolaváltoztatással jár együtt, tantervkülönbözeti vizsgát az átvevő iskolában kell a tanulónak tennie. - A szakmaváltoztatást a tanuló nyilvántartási irataira rá kell vezetni. Azonos iskola típusból és évfolyamról – szakiskola 9. évfolyamáról szakiskola 9. évfolyamára - az átvétel feltételei megegyeznek az iskolán belüli osztály váltás feltételeivel. Más szakma, illetve évfolyam esetén az addig nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni, melynek eredményes letétele feltétele a továbbhaladásnak. Más területről Kaposvárra költözés esetén felvesszük a hozzánk jelentkező tanulót, de ha szükséges, különbözeti vizsgát kell tennie egy későbbi időpontban, a megfelelő felkészülési idő biztosításával. Az eljárást az igazgató írásban benyújtott kérvény alapján engedélyezheti. Külföldi állampolgárok felvétele A külföldinek magyarországi középfokú iskolai felvételéről való döntéshez a minisztérium állásfoglalását figyelembe kell venni. A minisztériumhoz a jelentkezési lappal együtt fel kell terjeszteni: a./ A jelentkező bizonyítványát és annak hiteles magyar nyelvű fordítását.
42
b./ A szakoktatási intézménybe való jelentkezés esetén oktatási költségeinek fizetésére a jelentkező kötelezettség vállalását. c./ Az állásfoglalás szerinti felterjesztést az iskola igazgatója a jelentkezési lap kézhezvételét követő 3 napon belül a helyi irányítást ellátó szerv útján továbbítja a minisztériumhoz. d./ A felnőtt tanuló (vagy helyette más) a külföldi oktatás költségeit - a teljes képzési idő alatt - köteles viselni. E kötelesség alól kérelemre - az iskola fenntartója részben vagy egészben felmentheti. e./ Ha a külföldi tanuló nemzetközi egyezmény alapján jelentkezik, akkor az egyezményben foglaltak az irányadók. f./ Ha a külföldi tanulót az igazgató az orosz nyelv tanulása alól felmentette, helyette meg kell jelölni egy másik idegen nyelvet, amelyet tanulnia kell. g./Az OM. nemzetközi egyezmény alapján felmentheti egyes tantárgyak alól. h./ Ha az iskolába külföldön folytatott, nem befejezett középfokú iskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvánnyal rendelkező tanuló jelentkezik és a tanulmányok beszámításáról nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy a bizonyítvány alapján megállapítható, hogy az iskola melyik évfolyamán folytathatja tanulmányait, az igazgató erre az évfolyamra veheti fel. j./ Ha a bizonyítvány alapján nem állapítható meg, hogy melyik osztályba vehető fel, az OH dönt. k./ A mindenkori jogszabályok a mérvadóak. A szakképző iskolát, illetve szakközépiskolát végzettek továbbtanulása A szakképző iskolát végzettek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tanulhatnak tovább. A továbbtanulást a szülővel együttműködve elő kell segíteni. A jelentkezés évében az érettségizők jelentkezési lapját az osztályfőnök koordinálásával az iskola küldi meg, más jelentkezők pedig jelentkezési lapjukkal közvetlenül juttatják el a felvételi tájékoztatóban megjelölt időpontig a felsőoktatási intézményhez. Átjárhatóság - iskolán belül Az iskola biztosítani szeretné minden beiratkozott tanulója számára a szakmai tudás, illetve az érettségi megszerzésének a lehetőségét. Arra törekszünk, hogy tanulóink az iskolában találják meg számításukat, biztosított legyen tanulmányi előmenetelük, akár egy más iskolatípusba való átlépéssel is.. A felsőbb évfolyamokon az adott év megismétlésével, vagy az addig nem tanult szakmai, illetve érettségi tárgyak szintfelmérő vizsgáinak eredményes letétele után lehetséges a másik osztályba kerülés. Az egyes iskolatípusok közötti átlépést az igazgató, írásban benyújtott kérvény alapján engedélyezheti. Érettségi után az iskolában oktatott bármely szakmára lehet jelentkezni. Az a tanuló, aki a szakiskola 9-10. évfolyamának tantárgyi követelményeit teljesítette és sikeres szakmai vizsgát tett a 13. évfolyamon a szakközépiskola 11. évfolyamára csatlakozhat be. Az eltérő tananyagtartalomból a szaktanár döntése alapján (a bemeneti kompetenciák felmérésének eredménye függvényében) különbözeti vizsgát kell tennie.
43
2.13.
A nevelő, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke
Az eszközjegyzék a gazdasági irodában megtalálható. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló fejlesztését sérülés-specifikus eszközök biztosítják, a kötelező eszközjegyzék szerint.
44
3. HELYI TANTERV
3.1. A törvényi változásokból adódó tantervi változások és az alkalmazandó kerettantervek megnevezése KIFUTÓ RENDSZERBEN: 20 hónapos szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás: A képzést a 2012/2013as tanévben megkezdők a 20 hónapos képzés második 10 hónapos szakaszát a 2013/2014-es tanévben fejezhetik be. Alkalmazott kerettanterv: Az oktatási miniszter 23/2001. (VII. 20.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról Magyar Közlöny 2001/82/II. szám A közoktatási törvény 27§ (8) a, b alapján indított 20 hónapos felzárkóztató képzés óraterve 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala Szakiskolai szakképzés: 3 éves előrehozott szakképzés (0+3-as) és 2 éves 10 osztállyal rendelkezők szakképzése (2+2-es) Alkalmazott kerettanterv: SZI 1= 20/2010. (V. 11.) OKM rendelettel beépítve a 17/2004. 3. számú mellékletébe, megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi . 73. számának CD mellékletében Nyilvántartási szám: KHF/1058-2/2010. O1 = az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ)16 szereplő központi kerettanterv
Szakközépiskolai képzés: Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9. –12. osztály) műszaki szakterület építészeti és faipari szakmacsoportban, illetve szakterület nélküli labdarúgó osztályban Alkalmazott kerettanterv: SZKI 1= Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról, megjelent a Magyar Közlöny 2003. évi . 43/II. számában
FELMENŐ RENDSZERBEN A 2013/2014-ES TANÉVTŐL: Köznevelési Hídprogramok Alkalmazott kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. melléklet [9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékletei
16
1/2006. (II.17.) OM rendelet alapján szervezett szakképzés (kifutó rendszerben)
45
Szakiskolai szakképzés: 3 éves duális szakképzés (0+3-as) a 9-11. évfolyamokon Asztalos (3454302), Kárpitos (3454205), Ács (3458201), Kőműves és hidegburkoló (3458208), Kőfaragó, műköves és épületszobrász (3458207), Szárazépítő (3458210), Bádogos (3458202), Festő (3458204), Hűtő-és légtechnikai rendszerszerelő (3458205), Központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő (3458209), Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő (3458212) szakmákban. Ráépüléssel másodszakmában (1 éves képzések): Gáz- és hőtermelő berendezésszerelő (3558201), Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő (3558203) Alkalmazott kerettanterv: SZI 2= A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékletei Tanév Évfolyam 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam
2012/2013 SZI 1 SZI 1 SZI 1
2013/2014 SZI 2 SZI 1 SZI 1
2014/2015 SZI 2 SZI 2 SZI 1
2015/2016 SZI 2 SZI 2 SZI 2
2016/2017 SZI 2 SZI 2 SZI 2
Szakközépiskolai képzés: Érettségi vizsgára felkészítő szakasz (9–12. osztály) építőipar és faipar ágazati oktatás. A szakmai érettségivel betölthető munkakör építőipar ágazatban:7515/23 Szerkezeti szerelő, a faipar ágazatban 7221/3 Faburkolat-készítő17. Alkalmazott kerettanterv: SZKI 2= A Magyar Közlöny 177. száma 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. A jogszabály 6. melléklete
Tanév Évfolyam 9.évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam
2012/2013 SZKI 1 SZKI 1 SZKI 1 SZKI 1
2013/2014 SZKI 2 SZKI 1 SZKI 1 SZKI 1
2014/2015 SZKI 2 SZKI 2 SZKI 1 SZKI 1
2015/2016 SZKI 2 SZKI 2 SZKI 2 SZKI 1
2016/2017 SZKI 2 SZKI 2 SZKI 2 SZKI 2
• Érettségi utáni szakképzés (technikusképzés): Magasépítő technikus (5458203) és Faipari technikus (5454301) képzés, Mélyépítő technikus (5458204), Épületgépész technikus (5458201) 13-14. évfolyamon A kifutó szakközépiskolai érettségi után a 2013/2014-es tanévben az 54 582 03 00 00 00 00 OKJ számú magasépítő technikus és 54 543 02 00 10 54 01 OKJ számú bútoripari technikus képzés folyik. A kifutó szakközépiskolai érettségi 17
A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján
46
után a 2014/2015-ös tanévtől az 5458203 OKJ számú magasépítő technikus és az 5454301 OKJ számú Faipari technikus képzés folyik. Az Szt. hivatkozott 92. §ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók –beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. A kifutó érettségi képzésben végző tanulóknak a technikusi szakokra való felvétel előtt az intézményvezetőtől írásban kérvényezniük kell, hogy 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet szerint kezdhessék meg a tanulmányaikat. Ágazati szakközépiskolai érettségi után a technikusképzés 1 év. 3.2. Szakképzést előkészítő évfolyam, felzárkóztató oktatás (20 hónapos)18 A szakképzést előkészítő évfolyamon szakképzést előkészítő, kompetencia alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia alapú fejlesztést, s ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A tanulási utak sajátos, komplex támogatását tűzi ki feladatként, s ezzel túllép az oktatásnevelés-képzés hagyományos megoldásain, és az egyéni különbségek figyelembevételére is hangsúlyt helyez. A pedagógiai rendszer nem tantárgyi rendszerben dolgozik, hanem modulárisban, ezért nem vethető össze a NAT által ajánlott óraszámokkal. Nem tartalmaz hagyományos értelemben vett részletezett tanítási-nevelési tartalmakat, eszközöket, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem határoz meg konkrétan alkalmazandó programokat, az ajánlott programokat a moduláris projekt alapú tanulási útmutatók komplexen írják le. Kiindulópontja, hogy a szakképzést előkészítő évfolyam tanulóinak az építészeti, faipari és gépészeti szakmacsoportokra kidolgozott bemeneti kompetenciák elsajátításával fel lehet készülniük a szakképzés sikeres megkezdésére. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás 18
A 2013/2014-es tanévben kifutó rendszerben a 20 hónapos képzésből 10 hónapot eredményesen elvégző tanulók számára 1/2006. OKM (VI. 29.) rendelet A MAGYAR KÖZLÖNY 2006/79/II. szám 10. oldalától
47
sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. Ha a tanuló az általános iskola - hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Szakképzést előkészítő, felzárkóztató évfolyam óraterve 20 hónap19 kifutó rendszerben a 2013/2014-es tanév végiig)20 Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom/Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Számítástechnika Természetismeret/Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció (tanulásmódszertan) Személyiségfejlesztés (Viselkedéskultúra) Önismeret Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám összesen
Éves óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam 108 óra 108 óra 72 óra 72 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 72 óra 72 óra 72 óra 72 óra 36 óra 36 óra 306 óra 306 óra 990 óra 990 óra 148 óra 148 óra 1184 óra 1184 óra
A szabadon tervezhető 148 óra felhasználható: − év eleji belépő állapotfelmérésre − év végi állapotfelmérésre − gyakorlati területen töltött idő növelésére − az önismeret fejlesztésére − egyéni vagy csoportos felzárkóztatásra, személyiségfejlesztésre, kirándulásokra.
19 20
A közoktatási törvény 27§ (8) a, b alapján indított 20 hónapos felzárkóztató képzés óraterve 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, Magyar Közlöny 2006/79/II. szám 10. oldala
48
3.3. Köznevelési hídprogramok21 A Köznevelési törvény értelmében a Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.22 3.3.1. HÍD I. program A HÍD I. program sajátosságai, jellemzői
A nemzeti köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott Köznevelési Hídprogramok akkor érik el valós céljukat, ha megvalósításuk során bizonyos pedagógiai feltételeknek eleget tesznek. Ezek a következők: • Személyekhez igazodó pedagógiai gyakorlat. • Életpálya-építés. • Kompetencia alapú program. • Modulrendszerű tananyag sok választható elemmel. A Híd I. programban előtérbe állított kompetenciák és a NAT kiemelt fejlesztési területeinek kapcsolata HÍD I. kiemelt kompetenciái A) Kommunikációs kompetenciák 1. A kommunikáció mint társadalmi érintkezési forma 2. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 3. Olvasás, írott szöveg megértése 4. Írás, szövegalkotás 5. Vizuális, képi kommunikáció 6. Elektronikus média útján történő kommunikáció 7. Művészeti tevékenységekben 21 22
A NAT fejlesztési területei
Médiatudatosságra nevelés Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Médiatudatosságra nevelés Nemzeti és európai azonosságtudat –
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 14.§ (1)-(3) A 2011. évi CXC számú, „A nemzeti köznevelésről” alkotott törvény 12. fejezete 14. §-a
49
megnyilvánuló kommunikáció 8. A kommunikáció értékelése B) Tanulási kompetenciák 1. Önmagáról mint tanulóról alkotott elképzelések 2. A tanulásról alkotott elképzelések 3. A tanulási folyamat tervezése és szervezése 4. Tanulási források keresése 5. Tanulási források feldolgozása 6. Tanulási források felhasználása 7. Tanulási módszerek ismerete, alkalmazása, értékelése 8. A tanulási folyamat értékelése C) Szociális kompetenciák 1. Pozitív énkép kialakítása és fenntartása 2. Másokkal történő pozitív és eredményes interakció
3. Az egész életen át tartó fejlődés és változás
D) Alapvető munkavállalói és életpálya-építési kompetenciák 1. A munkalehetőség keresésével, megtartásával és megteremtésével kapcsolatos kompetenciák 2. Az életpálya fejlődését támogató döntéshozatal 3. A magánélet és a munka közötti egyensúly fenntartása 4. A magánéletben és a munka világában betöltött szerepek változó jellegének megértése 5. Saját életpálya-építési folyamatok megértése, változtatások kezdeményezése E) A munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciák 1. Az életpálya-építést és
50
egyetemes kultúra A tanulás tanítása Önismeret, társas kapcsolati kultúra A tanulás tanítása A tanulás tanítása Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A tanulás tanítása Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A tanulás tanítása Önismeret, társas kapcsolati kultúra Testi és lelki egészség Önismeret, társas kapcsolati kultúra A hátránnyal élők segítése, önkéntesség Erkölcsi nevelés, szolidaritás Testi és lelki egészség Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés
Gazdasági nevelés
Pályaorientáció, munkára nevelés Aktív állampolgárságra, demokráciára, honvédelemre nevelés Testi és lelki egészség Családi életre nevelés Erkölcsi nevelés, szolidaritás Gazdasági nevelés Pályaorientáció, munkára nevelés
Pályaorientáció, munkára nevelés
munkavállalói célokat támogató egész életen át tartó tanulás 2. Az életpályával és a munkavállalással, az adott munka végzésével kapcsolatos információk feltérképezése és hatékony alkalmazása 3. A munka, a társadalom és a gazdaság kapcsolatának megértése
Gazdasági nevelés Pályaorientáció, munkára nevelés
Gazdasági nevelés Fenntarthatóságra – környezettudatosságra nevelés
E kompetenciák fejlesztése érdekében a Híd I. program kerettanterve a következő műveltségterületekbe rendezett modulok köré szerveződik: – Kommunikáció és anyanyelv – Élő idegen nyelv (angol, német) – Matematika – Társadalom és jelenkor ismeret – Természetismeret – Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok – Szakmaismeret – Testnevelés és sport Értékelés a Híd I. programban A Híd programban fejlesztő értékelés, vagy tanulást támogató értékelés alkalmazása történik. A tanulás támogatására szolgáló fejlesztő értékelés központi gondolata az egyéni fejlődés támogatásában fejezhető ki a leginkább. Vagyis elsődleges célja az adott diák továbblépésének a támogatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek célok, elérendő követelmények, de mint ahogy a diákok is mind – mind mások, így a fejlődésük üteme, tartalma is sajátos. Vagy épp más úton érnek el ugyanazon célhoz, mint társaik. A Híd I. évfolyamot elvégzett diákok a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak, nem vizsgáznak. A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben (EFT) meghatározott követelményeket teljesítették. A tanév beosztása A tanév 36 hétből áll, ebből az első hét az ismerkedés és a tervezés hete, s a tanév végén egy hét a visszacsatoló és jövőre tekintő hét. Folyamatos munkára 34 hét/napi 6 órával számolva 1020 óra jut, amelynek 60 százalékát – az összehangolás igényét figyelembe véve – az ún. műveltségterületekhez, 40 százalékát az életpálya tervezéshez, a szakmaismerethez kapcsolódó kompetenciafejlesztések töltik ki. Egy-egy hetet rugalmasan is be lehet osztani, de a célszerűség jegyében javasolt felosztás: 4 nap az iskolában, 1 nap különböző munkahelyeken. 4 nap az iskolában, amelyből 1 nap az életpálya-építéshez kapcsolódó
51
kompetenciafejlesztésre, illetve az 5. nap iskolán kívüli tevékenységéhez tartozó felkészülésre, majd az azt követő feldolgozásra fordítandó. Tartalom
Időkeretek
Bevezető hét: ismerkedés, támogató 1 hét (30 óra) ajánlások Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások
1 hét (30 óra)
Folyamatos munka
34 hét
Óra/hét
30 óra
Felhasználható óraszám a tanévben
1020
Életpálya-tervezés, szakmaismeret
40% (cca.400 óra)
Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő
60 % (cca.600 óra)
Felhasználható óra/modul
20-25 óra
Műveltségterületek és óraszámok a Híd I. programban
Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, német)
Éves óraszám 34 héttel számolva 180 50-50
Matematika
60
Társadalom és jelenkor-ismeret
50
Természetismeret
100
Alapvető munkavállalói és életpályaépítési modulok
200
Szakmaismeret
200
Testnevelés és sport
180
3.3.2. HÍD II. program
52
A Híd II. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú, vagy idősebb - általános iskolai végzettség nélküli - fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a rész-szakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A Híd 2. program célcsoportjait egyrészt azok a tanköteles korú tanulók alkotják, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betöltik. Amennyiben ez idő alatt legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, úgy az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, rész-szakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező (szak)iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga rész-szakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. A HÍD 2. program óraszámai A 20 hónapos HÍD II. program keretei kétfélék: A) rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzés a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak; B) hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés mellett alacsonyabb arányú közismereti képzés a felkészültebb tanulók számára. A 10 hónapos HÍD II. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozhat. Fókusza: szakiskolai képzésbe lépés. Általános irányelv szerint az OKJ-s felnőttképzési óraszámok az iskolai rendszerben duplázódnak, amely speciális szakiskola esetén az évfolyamok számának növekedéséből adódóan még 1,3-1,5-szeresére nő. A) Ajánlott 20 hónapos HÍD II. óraterv rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához: H/II/1 évfolyam heti óraszám 36 hét Közismeret
24
öf. gyak. 3 hét
H/II/2 évfolyam heti óraszám 35 hét 17
53
Szakmai elmélet és 7,5 gyakorlat együtt
105
14,5
Összesen
105
31,5
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
-
3
2
-
0,5 heti: 35
1,5
-
heti: 35
(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) B) Ajánlott 20 hónapos HÍD II. óraterv hosszabb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:
Közismeret
H/II/1 évfolyam öf. gyak. heti óraszám 3 hét 36 hét
H/II/2 évfolyam heti óraszám 35 hét
16,5
10
Szakmai elmélet és gyakorlat 15 együtt
105
21,5
Összesen
105
31,5
31,5
8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
2,5 1 heti: 35
-
1
-
2,5
-
heti: 35
(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) C) Ajánlott 10 hónapos HÍD II. óraterv: H/II/1 évfolyam heti óraszám 36 hét Közismeret
31,5
Szakmai elmélet és gyakorlat 0 együtt
54
Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)
31,5 3,5 0 heti: 35
A HÍD 2. program közismereti óraszámai (Az alábbi táblázatban foglalt óraszámok a HÍD 2. program közismereti programjának az óraszámait tartalmazzák A-B és C variációk számára.) Évfolyam/ HÍD/2/1 HÍD/2/2 HÍD/2/1 HÍD/2/2 HÍD/2/1 Tantárgyak heti 24 heti 17 heti 16,5 heti 10 heti 31,5 közismere közismer közismer közismere közismer ti óra eti óra eti óra ti óra eti óra A A B B C 2 éves 2 éves 2. 2 éves 2 éves 2. 1 éves 1 év év 1 év év Kommunikáci 4 3 3 2 5 ó és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol, 4 3 3 2 5 német) Matematika 4 3 3 2 5 Társadalom és jelenkor3 2 1,5 1 4 ismeret Természetisme 3 2 1,5 1 4 ret Alapvető munkavállalói és életpálya1 1 0,5 1 2 építési modulok Testnevelés és 2 2 2 sport* Osztályfőnöki (osztályközöss 1 1 1 1 1 ég-építő program) Szabadon tervezhető 2 1 5,5 órakeret: pl. informatika Összesen 24 17 16,5 10 31,5 55
*A testnevelés és sport esetén a szakiskolai kerettantervet használjuk.
Szint
Tanulmányi terület
Sorszám
Részszakképesítések megnevezése
Szakmacsoport
Ágazati besorolás
Iskolarendszere n kívüli képzési idő
A Híd II. programban célzott részszakképesítések
31
521
01
Bevontelektródás kézi ívhegesztő
5
IX
560-840 óra
31
521
02
Felvonó karbantartószerelő
5
IX
200-300 óra
31
521
03
5
IX
520-780 óra
31
31
521 521 521
05 06 07
5 5 5
IX IX IX
Gépészet 360-540 óra Gépészet 320-480 óra Gépészet 320-480 óra Gépészet
31
522
02
Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Gázhegesztő Gépi kovács Hengerész Ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelő Kisteljesítmény kazán fűtő (max. 2 t/h)
5
IX
80-120 óra
Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő
5
IX
480-720 óra
VII VII VII VIII
640-960 óra 480-720 óra 480-720 óra 400-600 óra
31
31
522
03
Szakmacsoport neve
Gépészet Gépészet
Gépészet 5
IX
200-300 óra Gépészet
31
521
09
31
31
544 544 544 582
01 02 03 01
Bányaművelő Fluidumkitermelő Mélyfúró Csőhálózatszerelő
5 5 5 5
31
582
02
Építményzsaluzat és fémállvány szerelő
9
XVI
480-720 óra
31
582
03
Nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő
9
XVI
400-600 óra
31 21
582 582
04 01
Sírkő és műkőkészítő Szobafestő
9 9
XVI XVI
Építészet 480-720 óra Építészet 480-720 óra Építészet
31
582
05
9
XVI
400-600 óra
31
21
582 543 543
06 01 02
9 11 11
XVI XVIII XVIII
31
543
01
11
XVIII
31
341
01
17
XXVI
31 31
21
Tüzelőberendezés égéstermék elvezető készítő Zsaluzóács Asztalosipari szerelő Faipari gépkezelő Famegmunkáló Élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó
56
Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Gépészet Építészet
Építészet 240-360 óra Építészet 240-360 óra Faipar 240-360 óra Faipar 400-600 óra Faipar Kereskedelem480-720 óra marketing, üzleti adminisztráció
31
341
02
17 Gázcseretelep-kezelő
31
341
03
17 Műszakicikk-eladó
31
341
04
31
811
02
21
811
01
17 Raktáros Gyorséttermi ételeladó
18 18
Konyhai kisegítő
Kereskedelem70-100 óra marketing, üzleti adminisztráció KereskedelemXXVI 320-480 óra marketing, üzleti adminisztráció KereskedelemXXVI 280-420 óra marketing, üzleti adminisztráció VendéglátásXXVII 480-720 óra turisztika VendéglátásXXVII 240-360 óra turisztika XXVI
Megjegyzés: A részszakképesítések kiválasztása 3 intézmény konzorciumában tervezhető meg a Hídprogram bevezetése után az alábbiak szerint: Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium: építészet. faipar, gépészet egyes részszakképesítései Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium: gépészet Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola: Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, Vendéglátás-turisztika
57
3.4. Óratervek a szakközépiskolai képzéshez Óraterv a szakközépiskolai osztályok számára a kifutó rendszerben (SZKI 123) Érettségi vizsgára Heti óraszámok évfolyamonként felkészítő szakasz SZAKKÖZÉPISKOLA 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam tanítási hetek száma Tantárgy Magyar nyelv és irodalom** Történelem**és állampolgári ismeret
37
37
37
32
Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 4
148
4
148
4,5
166,5
4,5
144
2
74
2
74
2,5
92,5
3,5
112
Társadalomismeret és etika
0
0
0
0
1
37
0
0
Idegen nyelv**
3
111
3
111
3,5
129,5
3,5
112
Matematika** Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport*** Fizika*** Földünk és környezetünk*** Biológia Kémia Informatika
3 0,5 0 1
111 18,5 0 37
3 0,5 0 1
111 18,5 0 37
3,5 0 1 1
3,5 0 1 1
5*
185
5*
185
5*(2,5)
2
74
2
74
2,5
129,5 0 37 37 185 (92,5) 92,5
2,5
112 0 32 32 160 (80) 80
2
74
2
74
1 0,5 1
37 18,5 37
1 0,5 1
37 18,5 37
Szakmai orientáció 24 szakmacsoportos alapozó oktatás
5
185
5
185
8
296
8
256
Szabadon tervezhető
0
0
0
0
0
0
0
0
Összesen:
27,5
1017,5
27,5
1017,5
30
1110
30
960
23
5* (2,5)
0
2/2008. (II. 8.) OKM rendelet [(17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása] alapján Szakmacsoportos alapozó oktatás építészet és faipar szakmacsoportra kerettanterv alapján, kötelezően választható érettségi tárgy, a labdarúgó osztály óratervében az adott óraszám a testnevelésre, edzésre fordítandó, a mellékelt helyi tanterv szerint * A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől **Kötelező érettségi tantárgy ***Kötelezően választható érettségi tantárgy 24
58
Szakközépiskolai szakmai orientáció 9-10. évfolyamon a kifutó rendszerben
Tantárgy
Elmélet Gyakorlat Szakmai orientáció összesen:
Heti óraszámok évfolyamonként ÉPÍTÉSZETI ÉS FAIPARI SZAKMACSOPORT 9. évfolyam 10. évfolyam Heti óraszám Éves Heti óraszám Éves óraszám óraszám 2 74 2 74 3 111 3 111 5 185 5 185
Szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás 11-12. évfolyamon a kifutó rendszerben
Tantárgy Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen:
Tantárgy Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen::
Heti óraszámok évfolyamonként ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORT 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám 5 74 5 64 3 222 3 192 8 296 8 256
Heti óraszámok évfolyamonként FAIPARI SZAKMACSOPORT 11. évfolyam 12. évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Heti óraszám Éves óraszám 4 148 4 128 4 148 4 128 8 296 8 256
1. Az oktatási miniszter által kiadott (Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet módosításáról)25 kerettantervi rendeletben meghatározott szabadon tervezhető órák számával évfolyamonként az alábbiakban jelzett tantárgyak óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyakból a felzárkóztató programokra, készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására, a kétszintű érettségi vizsgára való felkészülésre több idő jusson. 2. A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozás keretében elsajátítandó ismereteket a következő tantárgyak keretében értékeljük és minősítjük26: Építészeti szakmacsoport 25 26
2008. március 28. Az 1993. évi LXXIX. törvény 70.§ (3) bekezdése a 2010. évi LXXI. törvény 2.§-ának megfelelően
(hatályos 2010. 09.01.)
59
9. évfolyam építészeti alapismeretek műszaki ábrázolás rajztermi gyakorlat 10. évfolyam műszaki ábrázolás építőanyagok rajztermi gyakorlat 11. évfolyam építőanyagok építéstan statika rajztermi gyakorlat laborgyakorlat 12. évfolyam építéstan statika CAD rajztermi gyakorlat Faipari szakmacsoport 9. évfolyam faipari alapismeretek 10. évfolyam faipari alapismeretek 11. évfolyam faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 12. évfolyam faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok
heti 2 óra heti 1,5 óra heti 1,5 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 1,5 óra heti 1,5 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 1 óra heti 3 óra
heti 5 óra heti 5 óra
heti 5 óra heti 3 óra
heti 4 óra heti 4 óra
A MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS (54 582 03 0000 00 00) képzés esetén az építészeti szakmacsoport, illetve a FA- és BÚTORIPARI TECHNIKUS (54 543 02 0000 00 00) képzés esetén pedig a faipari szakmacsoport 9-12. évfolyamán elsajátított szakmacsoportos, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati előképzettség a nyári gyakorlat letöltésével megfelel a technikusképzés 13. évfolyamán megjelenő modulok tananyagtartalmának, így a technikusképzés időtartama 1 évre rövidül le.
60
3. Az egyes évfolyamokon felhasznált szabadon tervezhető órák27
Érettségi vizsgára felkészítő 9-12. évfolyamon: 9. évfolyam: szakmai tantárgyhoz 9. évfolyam: rajz és vizuális kultúra 10. évfolyam: szakmai tantárgyhoz 10. évfolyam: rajz és vizuális kultúra 10. évfolyam: informatika tantárgyhoz 10. évfolyam: földrajz tantárgyhoz 11. évfolyam: magyar nyelv- és irodalomhoz 11. évfolyam: idegen nyelvhez 11. évfolyam: matematikához 11. évfolyam: szakmai tantárgyhoz 11. évfolyam: fizika tantárgyhoz 12. évfolyam: idegen nyelvhez 12. évfolyam: matematikához 12. évfolyam: fizika tantárgyhoz 12. évfolyam: magyar nyelv és irodalomhoz
heti 3 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra heti 1 óra heti 1,5 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra heti 2,5 óra heti 0,5 óra
A labdarúgás iránt érdeklődő tanulóknál a fenti óraszámok helyett a szabadon használható heti 4 óra időkeret a labdarúgó gyakorlatra használható fel.
27
PP 2012-es módosítása alapján
61
Óraterv az építőipar ágazati képzés szakközépiskolai osztályai számára a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben (SZKI 228) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Érettségi K H B K H B K H B K H B Magyar nyelv 4 4 4 4,5 4 4,5 K 4 4 és irodalom Idegen nyelvek: 3 3 3 3 3 3 3 3 K 3 3 3 3 német vagy angol nyelv Matematika 3 3 3 3 3 K 4 3 3 3 Etika 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3,5 3 3,5 K 2 2 állampolgári ismeretek 1 Fizika 2 2 V 3 3 3 3 Kémia 2 1 2 1 Biológia – 2 2 1 V 2 2 1 egészségtan Földrajz 2 1 V 2 2 Szakmai 6 7 3 8 4 11 11 4 K 8 8 8 tárgyak Művészetek: 1 vizuális 1 1 kultúra Informatika 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 V 5 5 5 5 és sport29 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 2 1 1 Összesen 31 35 7 32 36 7 35 35 7 35 35 7 K: kerettanterv szerinti óraszám H: helyi tanterv szerinti óraszám B: csoportbontás óraszáma Érettségi= K: kötelező érettségi tantárgy V: ajánlott választható tantárgy A szakmai érettségivel betölthető munkakör építőipar ágazatban: 7515/23 Szerkezeti szerelő30. Érettségi után megszerezhető szakképesítés: Magasépítő technikus, Kőműves és hidegburkoló, Festő, mázoló és tapétázó, Ács. A labdarúgást versenyszerűen folytató tanulók az évfolyamonként szabadon tervezhető 10%-os órakeretben versenyeken, sportrendezvényeken, versenyekre történő felkészülésen vehetnek részt. 28
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől 30 A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján 29
62
Óraterv a faipar ágazati képzés szakközépiskolai osztályai számára a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben(SZKI 231) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Érettségi K H B K H B K H B K H B Magyar nyelv 4 4 4 4,5 4 4,5 K 4 4 és irodalom Idegen nyelvek: 3 3 3 3 3 3 3 3 K 3 3 3 3 német vagy angol nyelv Matematika 3 3 3 3 3 K 4 3 3 3 Etika 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3,5 3 3,5 K 2 2 állampolgári ismeretek 1 Fizika 2 2 V 3 3 3 3 Kémia 2 1 2 1 Biológia – 2 2 1 V 2 2 1 egészségtan Földrajz 2 1 V 2 2 Szakmai 6 7 8 4 11 11 4 K 8 8 3 8 tárgyak Művészetek: 1 vizuális 1 1 kultúra Informatika 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 V 5 5 5 5 és sport32 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 2 1 1 Összesen 31 35 7 32 36 7 35 35 7 35 35 7 K: kerettanterv szerinti óraszám H: helyi tanterv szerinti óraszám B: csoportbontás óraszáma Érettségi= K: kötelező érettségi tantárgy V: ajánlott választható tantárgy A szakmai érettségivel betölthető munkakör a faipar ágazatban: 7221/3 Faburkolatkészítő33. Érettségi után megszerezhető szakképesítés Faipari technikus, Asztalos. A labdarúgást versenyszerűen folytató tanulók az évfolyamonként szabadon tervezhető 10%-os órakeretben versenyeken, sportrendezvényeken, versenyekre történő felkészülésen vehetnek részt.
31
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől 33 A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján 32
63
Óraterv a épületgépészet ágazati képzés szakközépiskolai osztályai számára a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben(SZKI 234) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Érettségi K H B K H B K H B K H B Magyar nyelv 4 4 4 4,5 4 4,5 K 4 4 és irodalom Idegen nyelvek: 3 3 3 3 3 3 3 3 K 3 3 3 3 német vagy angol nyelv Matematika 3 3 3 3 3 K 4 3 3 3 Etika 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3,5 3 3,5 K 2 2 állampolgári ismeretek 1 Fizika 2 2 V 3 3 3 3 Kémia 2 1 2 1 Biológia – 2 2 1 V 2 2 1 egészségtan Földrajz 2 1 V 2 2 Szakmai 6 7 8 4 11 11 4 K 8 8 3 8 tárgyak Művészetek: 1 vizuális 1 1 kultúra Informatika 1 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 V 5 5 5 5 és sport35 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 2 1 1 Összesen 31 35 7 32 36 7 35 35 7 35 35 7 K: kerettanterv szerinti óraszám H: helyi tanterv szerinti óraszám B: csoportbontás óraszáma Érettségi= K: kötelező érettségi tantárgy V: ajánlott választható tantárgy A szakmai érettségivel betölthető munkakör az ágazatban: 7521/25 Vezeték- és csőhálózat szerelő36. Érettségi után megszerezhető szakképesítés Épületgépész technikus. A labdarúgást versenyszerűen folytató tanulók az évfolyamonként szabadon tervezhető 10%-os órakeretben versenyeken, sportrendezvényeken, versenyekre történő felkészülésen vehetnek részt. 34
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklet A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől 36 A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján 35
64
Óraterv a szakmai vizsgával rendelkezők számára az érettségire történő felkészüléshez37 a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Érettségi K H B K H B K H B K H B Magyar nyelv 4 4 K 5 5 és irodalom Idegen nyelvek: 3 4 3 3,5 3,5 K 4 német vagy angol nyelv Matematika 3 3 K 4 4 Etika 1 1 Történelem, társadalmi és 3 3 3,5 K 4 állampolgári ismeretek Fizika 1 V 1 1 Biológia – 2 1 V 2 1 egészségtan Szakmai 8 4 11 11 4 K 8 tárgyak Testnevelés 5 5 V 5 5 és sport38 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 35 35 8 35 35 7,5 K: kerettanterv szerinti óraszám H: helyi tanterv szerinti óraszám B: csoportbontás óraszáma Érettségi= K: kötelező érettségi tantárgy V: ajánlott választható tantárgy A szakmai érettségivel betölthető munkakör építőipar ágazatban: 7515/23 Szerkezeti szerelő, a faipar ágazatban: 7221/3 Faburkolat-készítő39. Érettségi után megszerezhető szakképesítés Magasépítő vagy Faipari technikus. A szakmai vizsgával rendelkezők helyi tanterve az érettségire történő felkészüléshez A szakmai vizsgával rendelkező, két év alatt érettségi vizsgára felkészülő tanulóknak magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, testnevelés és a szakmai tantárgyakból a 11. évfolyamon a szakközépiskolai kerettanterv 9-10. évfolyamának tananyagát, a 12. évfolyamon a 11-12. évfolyam tananyagát kell elsajátítaniuk. 37
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 13.§ (3): „A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.” 38 A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől 39 A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján
65
4. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
5. Iskolánk a nem kötelező tanítási órákon az érettségi, emeltszintű érettségi, képesítő vizsgára való felkészülést, a tehetséggondozást, tanulmányi versenyekre való felkészítést, illetve a felzárkóztatást igénylő tantárgyak tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára. 6. Az emeltszintű érettségi óraszámai és ismeretanyaga, követelményei Az emeltszintű érettségi vizsgára való felkészülés érdekében - a tanuló választása szerint- a kerettantervben szereplő óraszámokon felül az iskolánk szabadon választható tanórai foglalkozásokat szervez az érettségi tantárgyak tekintetében a jogszabályban leírt módon. (Az emeltszintű érettségihez szükséges 276 órát a kötelező tanórák is teljesítik). 7. Az iskolánk minden év május 20-áig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, illetve jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.. A választható tanítási órák száma: heti 1 óra tantárgyanként és csoportonként. Tananyaga: az emeltszintű érettségi tananyaga illetve követelménye. 3.5. Óratervek a szakiskolai képzéshez Előrehozott szakképzés 9-11. évfolyamon kifutó rendszerben40 Az időkeret felosztása
Kompetenciaterületek
Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1.
Idegen nyelvi
2.
3.
108
Összesen 108
Tanulás (a moduláris óraszám terhére)
36
36
18 (első félév)
90
Történelmi, szociális
72
72
18 (első félév)
162
40
73. Magyar Közlönyben megjelent az előrehozott szakiskolai képzés közismereti kerettanterve alapján. 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról. Kifutó rendszerben
66
állampolgári Természettudományos
72
36
Digitális
72
36
108
Matematikai
72
36
108
Művészeti
36
72
18 (első félév)
126
Anyanyelvi
72
72
18 (első félév)
162
540
360
108 (első félév)
1008
Összesen
36 (első félév)
144
Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)
A kerettanterv az egyes „tantárgyak” tervezését az alábbi struktúrában valósítja meg: • a kompetencia neve, • bevezetés, • 9., 10., 11. évfolyam, • kulcsfogalmak évfolyamonként, • mintamodul, • mintaprojekt, • értékelés. Az egyes kompetenciaterületek feldolgozását, illetve a helyi tantervek elkészítését a Kerettanterv a témakörök, téma, tartalom (a feldolgozandó tartalmak leírása), tevékenység (a tanulók által végzendő tevékenységekre, munkaformákra, módszerekre, eszközökre tett javaslatok), kiemelt kompetenciák, kapcsolódások (kulcskompetenciák, kiemelt fejlesztési feladatok, műveltségi területek) meghatározásával, illetve megfogalmazásával segíti.
67
Az előrehozott szakképzés óraterve kifutó rendszerben (SZI 141)
Tantárgy Kompetenciaterületek
Idegen nyelvi Tanulás-tanítás módszertana Történelmi, szociális állampolgári Természettudományos Digitális Matematika Művészeti Anyanyelvi Közismeret összesen: Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Összesen:
Osztályfőnöki Testnevelés42 Angol vagy német Tanulásmódszertan Történelem és társadalmi ismeretek Fizika-biológia Informatika Matematika Rajz és vizuális kultúra Magyar Szakmai óraterv szerint Szakmai gyakorlat
41
Tantárgyi heti óraszámok 9./36 10./36 11./32 Összesen hét hét hét 1 1 1 3 5 5 5 15 2 0 0 2 1
1
0,5
2
2
0,5
4,5
2 2 2
1 1 1
1 0 0
4 3 3
1
2
0,5
3,5
2 20
2 16
0,5 9
4,5 45
3
8
8
19
14 37
14 38
21 38
49 113
20/2010. (V. 11.) OKM rendelettel beépítve a 17/2004. 3. számú mellékletébe Megjelent a Magyar Közlöny 2010. évi . 73. számának CD mellékletében KHF/1058-2/2010. 42 A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c . pontja szerint kerül megtartásra, a bevezetés a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben a 2012/13. tanévtől
68
Szakiskolai 3 éves duális szakképzés óraterve a 2013/2014-es tanévtől43 A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret: Matematika Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
-
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
A labdarúgást versenyszerűen folytató tanulók az évfolyamonként 20%-os órakeretben versenyeken, sportrendezvényeken, versenyekre történő felkészülésen vehetnek részt.
43
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. melléklet [8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] mellékletei
69
3.6. Tantárgyi helyi tantervek A tantárgyi helyi tanterveket a Pedagógiai Program II. számú melléklete tartalmazza. Kifutó rendszerű képzéseknél helyi tantervként a 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a kerettantervet használjuk. 3.7. A kerettantervben meghatározott időkeret 10%-ának felhasználása A helyi tantervben teljes egészében a kerettantervekben meghatározott tananyag kerül feldolgozásra, újabb tananyagtartalmat nem határozunk meg, hanem az egyes tematikus egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése és a képességek fejlesztése céljából. 3.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja44 Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben kell megszervezni. A mindennapos testedzés keretében 3 óra/hét tanórai keretben kerül megtartásra, heti 2 óra a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC tv.) 27. § (11) a-b-c pontja szerint kerül megtartásra
3.9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei45 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használatának a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
44 45
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) be) pontja 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bc) pontja
70
3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • • • •
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket, a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. A térítésmentesen igénybe vehető tankönyvekhez a jogszabályban előírt szükséges igazoló dokumentumokat az iskola tankönyvfelelősének kell leadni, ezután kerülhet sor az ingyenes tankönyvek felvételére. 7. Egyéb irányelvek (SNI-s tanulóknál is): • a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak • legyen alkalmas a differenciálásra • vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülésspecifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) • adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására • feleljen meg az életkori sajátosságoknak • esztétikus kivitele motiválja a tanulót 3.10.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A évfolyamokon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló az évfolyamon, a tanév végén javítóvizsgán egy vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
71
• • • •
Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, Magántanuló volt.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai az évfolyamon oktatott tantárgyak. 3.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás, szorgalom minősítésének elvei46
3.11.1. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése A 9. évfolyamon év eleji felmérés (bemenetmérés, diagnosztikus mérés) magyar, történelem, matematika, fizika tantárgyakból. Felmérésre kerül az általános iskola 1-8. osztályában elsajátításra kerülő anyag legfontosabb ismeretei, összefüggései. Mérjük a tanulók logikus gondolkozását, emlékezőképességét, kreativitását, tudásszintjét. Az elért eredmények elemzése lehetőség ad a pedagógiai munka tervezésére. Az év eleji ismétlés során kiemelt figyelmet fordítunk azokra a témákra, amelyekből problémák mutatkoznak. Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló szummatív mérést kell végezni a munkaközösség által meghatározott számban, formában és tartalommal. Formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Célja az eredményes tanulás elősegítése. Elsősorban a tanulási hibák és nehézségek feltárása a cél, ami lehetővé teszi a pótlást, a hibák javítását, a tananyag jobb elsajátítását. Minden félévben osztályonként – külön kiírás szerint a tanulók tantárgyi vizsgát tesznek. A vizsga célja kettős: a.)
A tanulók átismétlik egy nagyobb időszak anyagát (ismeretfelújítás)
b.)
A szóbeli vizsgákon fejlődik a kifejezőkészség és hozzászoknak a vizsgahelyzethez, így a záróvizsgákon megfelelő rutinnal vesznek részt. Az írásbeli beszámoltatás formái: Dolgozat: Célja visszajelzés, hogy egy nagyobb témakört minden tantárgyból, egy nagyobb témakör lezárását követően. Röpdolgozat: Célja visszajelzés a pedagógusnak, hogy egy-egy anyagrészt a tanulók milyen szinten sajátítottak el, a továbbhaladáshoz szükséges
46
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bi) pontja
72
ismeretanyagot megtanulták-e, illetve a tanulók motiválása egy-egy anyagrész megtanulására. Vizsgadolgozat: Célja az éves (vagy nagyobb időszakban) tanult anyagok újbóli átismétlése, számonkérése. Meggyőződni róla, hogy mennyire emlékeznek a régebbi anyagrészekre, tudják-e kapcsolni a különböző anyagrészeket egymáshoz, illetve egy-egy tantárgy lezárását követően az elsajátítás mértékét. Az írásbeli beszámoltatások rendje: A dolgozat:
dolgozatfüzetbe, 2 évig megőrizni, 3 dolgozatnál több nem íratható 1 nap. Összefoglalásnak kell megelőznie, a napját előre közölni kell. A dolgozatokat 2 héten belül ki kell javítani. Az eredményeket piros színnel kell a naplóba beírni!
Röpdolgozat:
papírlapra, vagy füzetbe, jó ha előre bejelentik, de nem kötelező. Nincs korlátozás.
Vizsgadolgozat: Félévenként 1 tantárgyból iskolai pecsétes papírra (2 évig meg kell őrizni), az eredményét a vizsgaszabályzat szerint kell beszámítani. Kivétel:
A 10. osztályok végén írt vizsga („kis érettségi” vagy „alapvizsga”) ezek tantárgyai állandók.
Szakközépiskolások (kis érettségi): Írásbeli: magyar nyelvtan, matematika, fizika Szóbeli: magyar irodalom, idegen nyelv, történelem A vizsgadolgozat eredményét a félév lezárása előtti helyre kell beírni egy piros karikába, piros tintával. Az eredményekről készült kimutatást a titkárságra le kell adni! A vizsgajegyek beszámítása az elfogadott helyi vizsgáztatási szabályzat szerint. 3.11.2. A tanuló tanulmányi előmenetelének ellenőrzése, értékelése - A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal kell értékelni. - A tanulók teljesítményének ellenőrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formákat alkalmaz, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait. Az ellenőrzés célszerűségét (azt a módszert kell alkalmazni, aminek legnagyobb a „hozadéka”. - Az írásbeli ellenőrzés esetében a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit 2 héten belül javítsa ki, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva annak tapasztalatait feldolgozza.
73
- Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad, a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményeikről a produkció jellegének megfelelően (pl. írásbelikben hibák jelzése, pontozás, szóbeliken szöveges értékelés stb.). - Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóba rögzíti, a tanulók az ellenőrző könyvbe vezetik be, ezeket az osztályfőnök havonta ellenőrzi. - A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ez a szaktanár joga és feladata. A félévi osztályzatokhoz legalább 3, a tanév végihez legalább 6 érdemjegy szükséges, kivéve, ha a tanuló hosszabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé, de hiányzása még nem olyan mérvű, hogy nem kaphat osztályzatot. - Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. - Gyógytestnevelésben résztvevőket a gyógytestnevelő osztályozza. - Rendszeresen ellenőrizni kell a házi feladat elkészítését. - A félévi és a tanév végi osztályzatok megállapítása előtt a tanár módot adhat a tanulónak arra, hogy egy-egy kérdéses tananyagrészből beszámoljon, azután állapítja meg a tanuló osztályzatát. - A tanév végén az egyes tantárgyakból adott osztályzatok figyelembevételével a nevelőtestület határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról. - Az összefüggő szakmai gyakorlat eredményességét a gyakorlati oktatásvezető állapítja meg. -
Az osztályismétlésre utasított tanulóknak az összefüggő szakmai gyakorlatokon nem kell résztvenniük, de kérésükre biztosítani kell azt. Azoknak a tanulóknak, akik 3 (három) tantárgyból elégtelen minősítést kaptak a nevelőtestület, engedélyezheti, hogy javítóvizsgát tegyenek – a körülmények mérlegelése után. (az engedélyt az osztályozó értekezleten hozza meg a tantestület, minden tanulót külön-külön megszavaztatva)
3.11.3. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének rendje Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános
74
követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el
technikai
3.11.4. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése A nevelőtestület közös és folyamatos feladata az iskolai közösség fejlettségének, illetőleg a tanulók képességeinek megfelelő magatartási és szorgalmi követelményeinek megállapítása, s azok alapján a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése. A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályfőnök dönt az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom osztályzatok előkészítésébe, javaslattevő jelleggel bevonja az osztályközösséget, illetve annak önkormányzati szervét. A magatartás minősítésének fokozatai a következők: példás jó változó rossz
(5) (4) (3) (2)
A tanuló fegyelmi büntetését csak abban a tanévben lehet figyelembe venni a magatartás értékelésénél, amelyben a határozat jogerőre emelkedett. A szorgalom minősítésének fokozatai a következők: példás jó változó hanyag
(5) (4) (3) (2)
A magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösségekhez, annak tagjaihoz való viszonyt. (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság). A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás érdemjegy
Magatartás
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
Aktivitás,
Igen jó,
Közepes
Gyenge
Negatív, vagy
75
példamutatás A közösségi célokkal azonosulásérdekeinek figyelembevétele Munkában való részvétel Hatása a közösségre
nagyfokú Azonosul
Élenjár Pozitív
Törődés társaival
Azonosul részben
Ingadozó
romboló szembeáll
Aktívan részt vesz Befolyást nem gyakorol segítőkész
Közömbös
érdektelen
Nem árt
negatív
Gondos Ingadozó Közömbös, segítőkész gátló Házirend betartása Betartja, Betartja Részben Sokat vét arra tartja be ellene ösztönöz Viselkedés Kifogástalan Kívánnival Udvariatlan, Durva, hangnem ót hagy nyegle goromba maga után Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő Gyenge fegyelmezetle n Szorgalom érdemjegy Szorgalom Tanulmányi munkája Munkavégzés
Ált. tantárgyi munkavégzés
Példás (5) Igényes Kitartó, pontos, megbízható Önállóan mindent elvégez Igen
Többféle feladatot vállale? Munkabeosztás Igen jó : -önellenőrzés –önálló munkavégzés Tanórán kívüli Igen sok tevékenysége rendszeresen
Jó (4) Figyelmes
Változó (3) Ingadozó
Hanyag (2) hanyag
Rendszeres Rendszertelen megbízhatatla n Ösztönzésre dolgozik pontosan Keveset
Önállótlan
Feladatait nem végzi el
Ritkán
Nem
Jó
Közepes
Gyenge vagy nincs
Előfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
76
3.11.5. A tanulók jutalmazásának elvei47 A tanuló közösségek vagy az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb irányú munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. Minden elismerés szolgálja a tanulóközösség pozitív irányú fejlődését, annak a célnak az elérését, hogy iskolánk szemlélete értékközpontú legyen. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett közös erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget (osztályt, gyakorlati oktatási csoportot, szakkört, művészeti csoportot stb.) csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, színházlátogatás stb.) lehet részesíteni. Az egyes tanulók jutalmazásának formái a következők: tanári, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, tanműhelyvezetői dicséret, gyakorlati oktatásvezetői dicséret, tagozatvezetői dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi jegyzőkönyvi dicséret. Megtisztelő címek: „Az osztály legjobb tanulója” „Az iskola legjobb (szakma neve) tanulója” „ Az évfolyam legjobb tanulója” „ Az iskola legjobb tanulója” A tanulók egyéb módon is jutalmazhatók (pld. könyvjutalom, pénzjutalom, tárgyjutalom formájában). A tanulót a vállalat is jutalmazhatja. A jutalmazás módját és formáját, a jutalom mértékét a vállalat az intézet igazgatójával egyetértésben állapítja meg. 3.11.6. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai48 Kiadásánál ügyelni kell arra, hogy ne legyen aránytalanul sok, vagy az órán gyakoroltnál sokkal nehezebb. A feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen a tanult ismeretek elmélyítése (bevésésére). Annyi feladatot kell adni, ami pedagógiailag indokolt. 47
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bo) pontja
48
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (5) b) pontja
77
A szünetekre feladott feladatoknak sem lehet az a célja, hogy a tanulók minden idejüket a feladatok megoldására fordítsák. A szünetek szükségesek arra, hogy a diákok pihenjenek, kikapcsolódjanak, feltöltődjenek a következő időszakra. (Ez nem jelenti azt, hogy akiknek pótolni valója van, vizsgára készül, az nem tanulhat, dolgozhat). A szakrajz feladatok kiadásánál figyelembe kell venni a feladat nehézségi fokát. A leadás idejét úgy kell meghatározni, hogy az az egyéb – napi – feladatok mellett is elkészíthető legyen. (Természetesen megfelelő ütemezéssel).
3.12.
Választható tantárgyak, foglalkozások, diáksportkör49
3.12.1. Választható tanórai foglalkozások Érettségi felkészítő: történelemből, matematikából, földrajzból, fizikából és testnevelés, szakmai alapozó (építészet, faipar) tantárgyból igény szerint Korrepetálás igény szerint Verseny felkészítés (OKTV, SZÉTV, OSZTV, SZKTV, OSZKTV) 3.12.2. Választható tanórán kívüli foglalkozások Informatika szakkör Művészeti-dekorációs szakkör Sportköri foglalkozások-tömegsport (kosárlabda, röplabda, női/férfi labdarúgás, konditermi foglalkozás) Fotó szakkör Fafaragó szakkör Irodalmi színpad Szakmai tantárgyi szakközök: modellező szakkör, szakmai alapozó tárgyak Honismereti szakkör Tanulmányi kirándulások 3.12.3. Az iskola diáksportkörének működése Iskolánk a mindennapi testedzés feladatainak megfelelően a testnevelés óra keretein kívül testmozgási, testedzési lehetőséget biztosít tanulóinak. Évente tanév elején felmérjük a tanulói igényeket, és annak megfelelően alakítjuk ki a sportköri tevékenységet. Sportcsoportjaink: Kondicionáló termi tömegsport foglalkozás. Kosárlabda edzés Röplabda edzés Labdarúgó edzés Ezeken kívül háziversenyeket szervezünk, valamint a városi alapfokú bajnokságokban (Kapos Kupa) és a diákolimpia versenyein szerepelünk tanulóinkkal a különböző sportágakban.
49
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bf) pontja
78
3.12.4. Pedagógusválasztás szabályai Amennyiben a választható foglalkozások közül egy adott foglalkozást több pedagógus is meghirdeti, úgy lehetősége van a tanulónap megválasztani, hogy melyik csoportba (melyik pedagógushoz) jelentkezik. A foglalkozások elindulása után módosításra nincs lehetőség. 3.13.
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei50
Az iskola a csoportbontások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak: Az egyik lehetőség: egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára, A másik lehetőség: törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle csoportba kerüljön. Ennek megfelelően a csoportbontási módok: szintfelmérés, illetve az osztályban más tantárgyaknál kialakított csoportoktól eltérő összetételű csoportokat alakítunk ki. A következő tantárgyakból kötelezően, minden évfolyamon csoportbontásban folyik az oktatás: idegen nyelv, informatika, rajztermi gyakorlat, laborgyakorlat. A finanszírozási, személyi, tárgyi feltételek függvényében: matematika, szakmai alapozó ismeretek gyakorlati tárgyai, gyakorlati oktatás 3.14. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag51 Az iskola alapítása óta nem volt az iskola falán belül nemzetiségi oktatás. Etnikai kisebbséghez tartozást tanulóink jelentős mértékben nem vállalják, mivel törekvésük a környezetükhöz való integrálódásra irányul. Amennyiben a vázolt helyzetet illetően változás következik be, a törvényi jogszabályi előírásoknak megfelelően a szükséges módosításokat a pedagógiai programban a nevelőtestület végrehajtja. A 2006/2007.- tanévtől a Napkerék Egyesület képviselője népismeret és kisebbségi jogok címmel tart osztályfőnöki órákon foglalkozásokat. A 9. évfolyamos tanulókkal egymás megismerését,
50
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bj) pontja
51
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bk) pontja
79
elfogadását elősegítve a következő témakörök és tartalmak feldolgozását tervezzük 5 órában: Témakörök Az őshazából Európába Roma életmód és kultúra, helyi szokások Cigány mese-mondavilág A magyarországi cigány népzene A cigány népviselet
3.15.
Tartalmak A cigányság eredete, vándorlása Hagyományos cigány mesterségek, szokások Népköltészet, mesék, eredetmondák, balladák, Népies műzene, autentikus zene, modern cigány műzene. Ismert cigányok a zene világában. Hagyományos öltözet és a korral változó öltözeti elemek
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések52
A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók körét az osztályfőnök állapítja meg. A hátrányok csökkentésére rendelkezésre álló eszközeinkkel körültekintően gazdálkodunk: az iskola éves költségvetésében szereplő szociális segélykeret az iskola mellet működő alapítvány támogatása. Tevékenységi formák: az évente biztosított állami tankönyvtámogatás, a szociálisan hátrányos helyzet jelzése az önkormányzatnak, egyedi eset megjelenésekor a gyors segítség megkeresése, felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, diákétkeztetés (önkormányzat útján), szoros kapcsolat az önkormányzatokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, pályázatok nyomon követése, segítség a pályázatok megírásához. A szociális segélyek elbírálásában részt vesznek: nevelési igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő pedagógus, diákönkormányzatot képviselő tanuló. 3.16.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81.§ (1) kimondja, hogy „az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési 52
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bn) pontja
80
módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi”. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitnesz legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez, ezen faktorok közül, az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. A középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A megyei és országos eredmények pedig visszajelzést adnak a tanulóknak és a szakembereknek. A törvényi kötelezettségünknek az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztjeivel teszünk eleget (helyből távolugrás, hason fekvésből törzsemelés, hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás). 3.17.
Közösségi szolgálat
A közösségi szolgálat a szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.53 Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet 53
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (14)
81
kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.54 Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.55 Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek a egészségügyi tevékenységi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági területen szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát Az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, majd az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. 54 55
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 6.§ (4) 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 97.§ (2)
82
Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti. Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.56 A közösségi szolgálat megvalósításával kapcsolatos szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza. 3.18. A választható érettségi vizsgatárgyak és a középszintű érettségi vizsga témakörei57
Iskolánkban a következő tantárgyakból kell és lehet érettségi vizsgát tenni középszinten, illetve emeltszinten. Kötelezően választandó: 1. 2. 3. 4. 5.
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Matematika Idegen nyelv (angol, német) 2016/2017-es tanévtől szakmai érettségi vizsga
Szabadon választandó (legalább egy tantárgy)58: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Építészeti és építési alapismeretek59 Faipari alapismeretek60 Fizika Földrajz Testnevelés Informatika Biológia Kémia
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. 56
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 133.§ 57 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bg) és bh) pontja 58 A 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet 5.§ (1) bekezdése alapján tanulói igény esetén az iskola köteles megszervezni a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a helyi tantervében szerepel. 59 Kifutó rendszerben 60 Kifutó rendszerben
83
Az érettségi vizsga részletes követelményeit digitálisan mellékeljük.
A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV 1.Ember és nyelv 2.Kommunikáció 3.A magyar nyelv története 4.Nyelv és társadalom 5.Nyelvi szintek 6.A szöveg 7.A retorika alapjai 8.Stílus és jelentés IRODALOM 1.Életművek 2.Portrék 3.Látásmódok 4.A kortárs irodalomból 5.Világirodalom 6.Színház és dráma 7.Az irodalom határterületei 8.Regionális kultúra 9.Témák, motívumok 10.Műfajok, poétika 11.Korszakok, stílustörténet
MATEMATIKA Halmazok Logika Kombinatorika Gráfok Számelmélet Algebra Függvények Geometria Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség számítás Statisztika
84
TÖRTÉNELEM
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség-település és életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör: Helytörténet
NÉMET NYELV
Meine Persönlichkeit Meine kleine Familie Die Familienfeste Unsere Wohnung und ihre Umgebung Mein Zimmer Meine Schule Mein Tagesprogramm alltags und am Wochenende Einkaufen: im Supermarket,im Tante-Emma-Laden,auf dem Markt Gesunde Ernährung, Essgewohnheiten Meine Sommerferien, Reisen, Reisevorbereitungen Freizeit, Hobbys zu Hause, Theater, Kino Sport, Sportarten Die Mode von Heute Das Wetter , die Jahreszeiten Beim Artzt, die Krankheiten ( die Grippe ) Dienstleistungen in der Bank, auf der Post Verkehr in der Stadt, Verkehrsmittel Mein Wohnort-Kaposvár Feste Meine Zukunftspläne Die Umwelt, der Umweltschutz Die Berufe, die Berufswahl Fremdsprachenerwerb Der Haushalt, die Hausarbeiten Die Tiere um uns
ANGOL NYELV
1. Personal identification, family Name, address, marital status, nationality, sex, date and place of birth, age
85
Physical appearance Family, personal relationship Everyday life in the family, round of duties 2. Housing and environment Type, size and location of home (introduction of your place of living, rooms, furniture, equipment) Your town or village ( sights, services and facilities) Living in the city or in the country (advantages and disadvantages) Weather, climate 3. Food and drink Food, meals, favourite dishes, drinks Eating habits in your family Places to eat and/or drink (canteen, restaurants, fast-food restaurants, at home) 4. Society Friendship (describing appearance and personality) Public Holidays, Easter, Christmas, family celebrations 5. Learning, Education, School Your school (trainings, traits, teachers) Subjects, timetables, field of interests, studies. The role and importance of learning foreign languages 6. Jobs and Professions Choosing your career 7. Lifestyle Habits, daily routine Clothing, fashion Shopping and services 8. Free-time activities, sports Free-time activities, hobbies Cultural activities: theatre, cinema, concert Favourite sports, fitness, sports events Reading, radio, television, computer and Internet 9. Travelling Vehicles of transport, public transport Holiday (inland and abroad)
86
FÖLDRAJZ
Természetföldrajz: Csillagászat Kőzetburok Levegőburok Vízburok Éghajlati övezetesség Magyarország természetföldrajza Lakóhelyünk természetföldrajza
Társadalomföldrajz: Magyarország társadalomföldrajza Magyarország gazdaságföldrajza USA gazdasága Dél-Amerikai országok gazdasága Európai Unió Kelet-Ázsiai országok gazdasága Volt Szovjet utódállamok gazdasága Dél-Európai országok gazdasága Észak-Európai országok gazdasága
TESTNEVELÉS
Az olimpiai játékok eredete, története. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. Testi képességek csoportosítása, jellemzése. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. A tantervben előírt labdajátékok alapvető jellemzői. „Az atlétika, a sportok királynője.” A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. Az úszás jelentősége az ember életében. Természetben űzhető sportágak jelentősége. Edzettség, szenvedélybetegségek. Sportági szabályok. Gimnasztika jelentősége az iskolai testnevelésben.
FAIPARI ALAPISMERETEK
I) Szerkezettan-szakrajz
87
1) Fakötések nézeti és metszeti ábrázolása a) Vetületek megnevezése b) Metszetek megnevezése c) Méretezés 2) Egyszerűbb faipari késztermék – konyhai ülőke, fiók- metszeti ábrázolása. II) Technológia 1) Kézi és gépi forgácsolás elmélete 2) Forgácsoló szerszámok jellemzői a) Lapok,élek b) Szögek 3) Természetes szárítás 4) Mesterséges szárítás III) Anyagismeret 1) Fagazdálkodás 2) Mikroszkopikus, makroszkopikus tulajdonságok 3) Fa nedvességtartalma 4) Fahibák 5) Ragasztóanyagok 6) Bútoripari szerelvények IV) Szakmai számítások 1) Forgácsoláselméleti számítások 2) Nedvességtartalommal kapcsolatos számítások V) Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK
Építészeti ismeretek - Természetes és épített környezet - Építmények kialakítása, funkciói - Az építési tevékenység, az építés folyamata - Építészeti alapfogalmak - Épületszerkezetek és csoportosításuk - Földmunkák - Alapozások - Talajnedvesség, talajvíz elleni szigetelések - Függőleges teherhordó szerkezetek - Íves teherhordó szerkezetek - Nyílásáthidalások - Födémek - Lépcső szerkezetek Építésszervezési ismeretek
88
- A szerkezetépítés folyamata - Idomtervek, méretkimutatások - Anyagmennyiség meghatározása - Anyagrendelés - A kivitelezés segédüzemei. Építési anyagok Az építési anyagok tulajdonságai Természetes kövek Agyaggyártmányok, kerámiaipar Kötőanyagok Adalékanyagok, építési víz Betonok, betontermékek, habarcsok Építőipari faáruk Szigetelő anyagok Munkavédelem A munkavédelem célja és alapfogalmai A balesetek megelőzése Foglalkozás-egészségügy Egyéni és kollektív védőeszközök Elsősegélynyújtás INFORMATIKA A kommunikáció Információ és társadalom Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Az operációs rendszer és főbb feladatai Kommunikáció az interneten Könyvtárak Dokumentumtípusok Tájékoztató eszközök
3.19.
Előrehozott érettségi vizsga letételének engedélyezése61
Támogatjuk azon tantárgyból az előrehozott vizsga letételét, amelyek tantervi követelményeit négy évnél rövidebb idő alatt teljesítik tanulóink. Iskolánkban az informatika sorolható ide, amelyből a 10. évfolyam végén befejezik a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását, vagyis érettségi vizsgát tehetnek az érintett tanulók. A négy évig tanulandó tantárgyakból is van lehetőség előrehozott vizsga letételére, de csak a még nem teljesített évfolyamok tananyagából tett osztályozó vizsga sikeres teljesítése után. Erre idegen nyelv tantárgy esetén van lehetőség, ha a 61
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 74.§ (6)
89
tanuló az osztályozó vizsgán legalább közepes eredményt ér el. Ha valaki sikeres előrehozott vizsgát tesz, az adott tantárgy óráit később nem kell látogatnia.
90
4. SZAKMAI PROGRAM Az iskola szakmai programját a Pedagógiai Program I. számú melléklete tartalmazza.
Az I. számú melléklet főfejezetei: Bevezetés I. Kifutó képzések62 tantervei a. 3 éves képzések b. 2 éves képzések II. Felmenő rendszerű képzések a 2013/2014 tanévtől A Magyar Közlöny 2013.04.05-én megjelent 58. száma, valamint a Magyar Közlöny 58. számában 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2-6. melléklete szerinti kerettantervek. 63 a. Képzések táblázatos összefoglalása b. Tantervek III. Technikus képzések a kifutó szakközépiskolai képzések után 2014/2015 tanévtől
Megjegyzés: Feldolgozásra került az ui. található „Közlemény a 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről”
62
133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet szerint indított képzések (lehetőséget biztosít a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 10. § (1) bek.) 63 Elérhető: http://magyarkozlony.hu/melleklet/mellekletMK13058.html
91
5. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
A KT. 48 §. (3) bekezdése írja elő, hogy minden iskolának egészségnevelési és környezetnevelési programot kell készíteni, mely kapcsolódik a helyi tantervhez. A törvény 45. §-a előírja, hogy az iskolának gondoskodnia kell a felvett tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, a fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton való részvételéről. 5.1. Fogalmak, jogszabályok:
5.1.1. Jogszabályi háttér: 1. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2. 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról 3. a 96/2000. (XII.11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003.sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásnak, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv. 11. 28/2000. (IX: 21.) OM. rendelet 5.1.2. Fogalmak: „A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.” Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.
92
Egészségfejlesztés: az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Magába foglalja: - a korszerű egészségnevelés, - az elsődleges prevenció, - a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezet- fejlesztés - az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségnevelés: olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének az érdekében. Az egészségi állapotot 4 tényező határozza meg: - genetikai tényezők - környezeti tényezők - életmód - egészségügyi ellátó rendszer működése Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A fiatalok hosszú éveket töltenek iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására, begyakorlására. 5.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai, célja: a/ Célja:Növekedjen a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. b/ Feladatai: –
– –
Tanulóinknak korszerű ismereteket nyújtunk, azok alapos megismeréséhez, begyakorlásához lehetőséget biztosítunk, egészségük megőrzése és védelme érdekében. Bemutatjuk, megismertetjük és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat (az ép testben ép lélek filozófia alapján). A tanulóink életkorának megfelelő szinten, elsősorban osztályfőnöki órákon (lehetőleg szakemberek bevonásával az iskolai egészségügyi szolgálatból) foglalkozunk az egészségmegőrzés szempontjából fontos ismeretekkel és az egészséget károsító rizikófaktorokkal: -
táplálkozás, egészséges étrend alkohol- és kábítószerfogyasztás
93
-
-
-
-
-
-
-
a dohányzás ártalma (kijelölt dohányzóhelyek rendszeres ellenőrzése, az ellenőrzés kiterjed a tanulók életkorára is) személyes higiénia szexuális élet kérdései, nemi betegségek (prevenció) családi életre nevelés (csecsemőgondozási verseny) védőoltások szerepe allergia, asztma, szív- és érrendszeri betegségek munkahelyi ártalmak és megelőzésük
Kiemelt szerepe van az egyéni egészségnevelésnek, amire a tanulók évenkénti kötelező vizsgálata kapcsán kerítünk sort. Lehetőség van a célzott egészségnevelésre, a tanuló egészségi állapotának aktuális, psychés státusának, családi kortörténetének, szociális viszonyainak ismeretében. Hatékonysága meghaladja az osztályban történő egészségnevelő órákat, mert az izolált környezetben jobban megnyílnak és feltárhatóvá válnak a problémák. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata. A 28/2000. (IX. 21.) OM. Rendelet szerint „ Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete a 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb 10 tanóránál.” Nagy jelentőséget tulajdonítunk a testedzés, a mindennapi mozgás biztosításának. Testnevelési órák, az iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások szervezésének. Mivel a tanulók jelentős hányadánál fordulnak elő az egyoldalú terhelés és a mozgásszegénység miatt tartási rendellenességek, gerincferdülés, lúdtalp, az iskolai testnevelés keretén belül fontos célzott gyakorlatok végzése. A tanulók gyógytestnevelési foglalkozásai a délutáni időpontban kerülnek lebonyolításra, létszámkerettől függően. Megfelelő létszám esetén helyben, kisebb létszám esetén más intézményben kerül rá sor. Támogatjuk tanulóinkat a minőségi sportban (labdarúgás, külső egyesületek). A biológia (9-10. évfolyamon) és a munka és környezetvédelem tantárgyak keretében (11-12. évfolyamon) foglalkozunk (szakmaspecifikusan) a munkahelyi ártalmakkal és a megelőzésük lehetőségével. Tudatosítjuk a munka és balesetvédelmi szabályok betartásának a fontosságát. A fenti témakörök nagy részét 9-12. évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében dolgozzuk fel, az osztályfőnöki órák 10%-ában a védőnő biztosítja a tanulók egészségnevelését. A csecsemőgondozási verseny haszna a kistestvérek kezelésében, illetve a későbbi szülői szerepekre való felkészülésben vitathatatlan.
5.3. Az iskola egészségügyi ellátás munkarendje Szeptember: Pót alkalmassági vizsgálatok. Tanulók egészségügyi törzslapjának rendezése a névsorok alapján.
94
Testnevelési csoportbeosztás összeállítása. Étrend összeállításánál tanácsadás, konyha higiénés ellenőrzése. Október: Szűrővizsgálatok ütemezése, előkészítése és bonyolítása (9-10. osztály). Újonnan felvett tanulók alkalmassági vizsgálata. Gyakorlati munkahelyek ellenőrzése (faipari). November: Szakrendelésre küldött tanulók figyelemmel kísérése, gondozása. Szűrővizsgálatok bonyolítása, gondozása. December: Elmaradt vizsgálatok pótlása, szükség szerint szakrendelésre irányítás, vizsgálati eredmények begyűjtése és dokumentálása. Gondozás. 11. osztályokba szűrővizsgálatok ütemezése, bonyolítása. Január: Szűrővizsgálatok folytatása, gondozás. Hiányzó tanulók szűrése, gondozás. Február: 12.13. osztályokban bonyolítása. Higiénés ellenőrzések.
szűrővizsgálatok
ütemezése,
Március: Szűrővizsgálatok bonyolítása, gondozás. Építőipari munkahelyek ellenőrzése. Április-Május: Hiányzó tanulók szűrővizsgálata, gondozás. Pályaalkalmassági vizsgálatok szervezése, ütemezése. Június: Pályaalkalmassági vizsgálatok bonyolítása. Iskola-egészségüggyel kapcsolatos javítások készítése. Július 15-ig gyakorlati munkahelyek ellenőrzése. Megjegyzés: A fogorvosi vizsgálatok ütemezése igazgatóhelyettesi feladat. Az időpontokat a szakorvossal történő egyeztetés után évente jelöljük ki.
95
5.4. A tervezett iskolai egészségnevelési programok:
Szeptember: Környezeti és személyi higiéné ellenőrzése. Tájékoztatás a Szalmonella fertőzés megelőzéséről a tanulók, és a konyhai dolgozók körében. Október: A felnőtté válás biológiai folyamata és pszichés változások /9. osztályos tanulók/. Családi életre nevelés, fogamzásgátlás /9. osztályos tanulók/. November: Családi életre nevelés, fogamzásgátlás, nemi úton terjedő betegségek, AIDS /10. osztályos tanulók/. Egészséges életmód, egészséges táplálkozás. December:
11. osztályos fiúknak videofilm vetítése a here önvizsgálatáról. Az életmód, a táplálkozás és a daganatos betegségek kapcsolata.
Január: Káros szenvedélyek /9. osztályos tanulók/. Családi életre nevelés /11. osztályos tanulók/. Február: Védőoltásokról. Elsősegély nyújtási alapismeretek. Zajártalomról. Március: 11. osztályos lányoknak videofilm vetítése a mell önvizsgálatáról. Az életmód, a táplálkozás és a daganatos betegségek kapcsolata. /11. osztályos lánytanulók/ Április-Május: Az allergiáról. Szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői. Július 15-ig gyakorlati munkahelyek ellenőrzése.
96
5.5. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek: - Felvilágosítás - Rizikócsoportok kiszűrése, gondozása - Érzelmi intelligenciát fokozó beavatkozások - Kortárssegítők alkalmazása - Komplex egészségfejlesztő programok - Prevenció: szexuális úton terjedő betegségek megelőzése (AIDS-verseny) - Véradás: karitatív magatartásforma kialakítása 5.6. Segítő kapcsolatok: - Család (szülők) - Szülői szervezet - Iskolaorvos - Háziorvosok - Védőnő - Gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők - Nevelési Tanácsadó - ÁNTSZ intézményei 5.7. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport: Tagjai: • igazgató vagy a megbízottja • egészségnevelő • iskolai drogügyi koordinátor • testnevelő tanár • iskolaorvos • védőnő • DÖK vezető • ifjúságvédelmi felelős • szülői munkaközösség képviselője 5.8. Elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának iskolai terve Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges, továbbképzésre való hajlandóságuk alacsony. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet. Motiváló programok: Magyar Vöröskereszt Felmenő rendszerű Elsősegélynyújtó Verseny
97
A versenyt 5 fős iskolai vagy közösségi csapatok részére hirdetik, három kategóriában: gyermek (10-14 éves), ifjúsági (14-18 éves) és felnőtt (18+). A verseny 3 fordulóból áll. (területi forduló, megyei forduló, illetve országos döntő). Kategóriánként az első helyezett csapatok jutnak tovább a következő fordulóba. Országos Elsősegély-ismereti verseny Az Országos Mentőszolgálat szervezésében, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az Oxyológiai Társaság, a Magyar Védőnők Egyesülete, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai támogatásával Országos Elsősegély-ismereti Verseny 10-18 éves tanulóknak. A verseny célja: a diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése a megadott, elsősorban internetes irodalmak feldolgozásának segítségével. A biológia, illetve a természetismeret órákon a biológia tanár és az iskola védőnőjének közreműködésével a következő tematika feldolgozására kerül sor 35 órás intervallumban: telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák kisebb sebek ellátása, kötözése közlekedésbiztonság veszélyes gyógyszerek és mérgező növények 6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
6.1. Jogszabályi előírások, fogalmak:
6.1.1. Jogszabályi háttér: -
-
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 18. § és 70 §-a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. §. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja (2003-2008) Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet
A 243/2003.(XII.17.) Korm. rendelet így fogalmaz: „A környezeti nevelés célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a
98
felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve a természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.” A célkitűzés megvalósíthatóságának a feltétele az egész életen át tartó tanulás. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív – a környezetre gyakorolt – hatásait! Az iskola segítségével a tanulók felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A tanulók kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
6.2. Helyzetelemzés, helyzetkép: Az iskola rövid története: az intézményt 1986-ban alapította Kaposvár Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az iskolának 8 tanterme, a kollégáknak nagy lelkesedése volt. Az eltelt évek alatt felépítettük a faipari tanműhelyt, az építős tanműhelyt, a tornacsarnokot, a kollégiumot, új iskolaszárnyat, szaktantermeket. Jelenleg a tetőtér beépítésével új tantermek, modellezőtermek kerülnek kialakításra. Építés alatt áll a műfüves pálya kiszolgáló létesítményeit magába foglaló épület. 6.3. Alapelvek (célok): A környezeti nevelés célja, hogy segítse elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének a megakadályozására, elősegítse az élő természet fennmaradását, a fenntartható fejlődést. Alapelvek: az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése az utókor számára, beleértve az összes élő és élettelen létezőt az embert is beleértve annak környezetével kultúrájával együtt, segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, „ a Földet az unokáinktól kaptuk kölcsön „
-
az ökológiai gondolkodás kialakítása rendszerszemléletre nevelés fenntarthatóságra nevelés
99
-
a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggései helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése fogyasztás helyébe életminőség
6.4. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
-
A tanulókban a tudatos környezetvédő, óvó magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az embert és a természetes és épített környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. Élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén.
-
Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; megóvhatják azokat az értékeket, amellyel rendelkezünk.
-
A tanulók az életkorúknak megfelelő szinten – tanórai, a tanórán kívüli és gyakorlati foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel, készségekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival gyakorlati tevékenységük során törekednek a környezetet kímélő, kevésbé szennyező anyagok és technológiák használatára. természettudományos gondolkodásmód fejlesztésével, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok ismertetése.
6.5. Erőforrások: -
Személyi erőforrások: Pedagógusok: A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
100
-
Környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók előtt. Diákok: feladatuk, hogy vigyázzanak a környezetükre, tantermüket, gyakorlati munkahelyüket tartsák tisztán. Fenntartó: kölcsönös együttműködés a környezet megóvása, esztétikusabbá tétele érdekében. Szülők: erősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni próbál. Anyagi erőforrások: - Az iskola saját forrásaiból - Pályázatokból - Fenntartótól
6.6. Tanulásszervezési és tartalmi elemek: - Az iskola környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
-
-
A biológia (életvitel és gyakorlati ismeretek) kémia, fizika (földünk és környezetünk, ember a természetben, szakmai gyakorlat, termékbemutatók) tantárgyak, valamint a 9-14. évfolyamon és az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek. 9-10. osztályban a munka, tűz és környezetvédelem tantárgy keretében minden szakiskolai tagozaton tanuló fiatalnak meg kell ismerni a munkavégzés során betartandó szabályokat, magatartásformákat. Megtanulják a tűzrendészeti előírásokat, a tűzoltás szabályait. A tananyag szerves része az, hogy tevékenységük során hogyan óvhatják meg környezetüket, hogyan okozhatják a legkisebb környezetszennyezést. Könyvtári foglalkozásokon, informatika órákon és szakkörökön anyagok gyűjtése, rendszerezése. 11-13. osztályban a szakmai tárgyak tanítása és a szakmai gyakorlat alatt el kell sajátíttatni a korszerű, környezetkímélő technológiákat, alkalmazni kell azokat az anyagokat, amelyek környezetbarátok! Meg kell értetni a hulladék újrahasznosításának fontosságát! A munkahelyüket úgy hagyják el, hogy rendet hagynak maguk után. Módszerek: A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van az élményalapú, az értelemre és az érzelemre ható módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Figyelemmel kell lenni : - életkori sajátosságokra, - minél több tanuló kerüljön bevonásra, - sok élményt nyújtson a tanulóknak, - példamutató iskolai környezet.
Jövőkép: Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a tanulók által közösen kialakított iskolaudvaron szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt.
101
Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, az iskola energiaellátásának nagy részét napenergia és megújuló energia biztosítja, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük, és újrahasznosítják. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen.
102
7. Pályázathoz kapcsolódó fenntartási kötelezettséget érintő tevékenységek 1) Kaposvári iskolai könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése64 szakmai pályázat konzorciumban a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskolájával. A „Tudásdepó-Expressz” a könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében elnevezésű pályázat támogató szervezete a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt. A pályázat célja a könyvtári szolgáltatások fejlesztése, olvasóvá nevelés. A projekt zárására 2011. október 30-án került sor. A fenntartási időszak vége 2016. október 30. A fenntartási időszakban iskolai és városi versenyek szervezését, a könyvtár honlapjának folyamatos működtetését kell biztosítani. 2) Haladás a XXI. Század kihívásainak megfelelve65 elnevezésű szakmai pályázat célja a pedagógusok képzése volt. A projekt zárására 2012. július 30-án került sor. A fenntartási időszak vége 2017. augusztus 01. A projekt kapcsán a programban részt vevő pedagógusoknak a fenntartási időszakban a továbbképzésük hasznosításával kapcsolatos feladatokat és beszámolókat kell készíteni. 3) A kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium a fenntartható fejlődésért66 elnevezésű szakmai pályázat a fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek megvalósítását tűzte ki célul. A projekt zárására 2011. december 31-én került sor. A projektnek nincs külön meghatározott fenntartási időszaka. 4) A könyvtári infrastruktúra fejlesztésének összekapcsolása az oktatási tér megújításával67 elnevezésű pályázat a megvalósítás szakaszában van. A projekt várható zárása 2013. október 31. A fenntartási időszak vége várhatóan 2018. november 01.
64
TÁMOP-3.2.4-09/1-2010-0014 TÁMOP 3.1.5-09/A/2-2010-0197 66 KEOP-6.1.0/A/11-2011-0023 67 TIOP-1.2.3-11/1-2012-0094 65
103
8. A pedagógiai program érvényessége, felülvizsgálata, nyilvánossága Érvényességi ideje Az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium 2013. szeptember 1.-től szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program módosítása alapján felmenő rendszerben. Érvényességi ideje a visszavonásig illetve a szükséges módosításáig érvényes. A pedagógiai program felülvizsgálata A megfogalmazott célok, feladatok teljesülését a nevelőtestület évente megvizsgálja. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - igazgató - a nevelőtestület tagjai - a szakmai munkaközösségek - a fenntartó A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program munkanapokon 8-16 óráig az iskola könyvtárában bárki számára elérhető, továbbá az iskola honlapján (www.epitoipari-kap.sulinet.hu) olvasható.
104
9. ZÁRADÉK Ezen Pedagógiai Program módosítását az iskola nevelőtestülete a 2013. március 19-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, valamint kettő választott jegyző-könyvhitelesítő aláírásával tanúsítja.
…………………………. Márton Lajos ……………………….. Szalai Bernát
……………………………. Tallián György
Ezen Pedagógiai Program módosítását a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26.§ (2) bekezdésének megfelelően jóváhagyom. Kaposvár, 2013. március 20.
p.h. ………………………… Agócs Attila igazgató NYILATKOZATOK
A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk: …………….. Szecskő Judit KATA elnöke
……………. Márton Lajos KATA tag
A szakmai munkaközösségek képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során a javaslattételi, véleményezési jogunkat gyakoroltuk: …………………… Guethné Nyári Éva reál mk. vezető
……………….. Márton Lajos humán mk. vezető
………………. Tallián György osztályf. mk. vez.
…………………… Szecskő Judit építész mk. vezető
……………….. Kalocsai Zoltán faipari mk. vezető
………………. Walter Péter gépész mk. vez.
105
Az iskolai szülői szervezet képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
………………………………. szülői munkaközösség elnöke A Diákönkormányzat képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy Pedagógiai Program elkészítése során a véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
…………….. Imre Adél DÖK segítő
a
………………. Kovács Mátyás DÖK elnök
Az Iskola-egészségügyi Szolgálat egyetértését nyilvánította ki 2013. március ….-án:
…………………………. iskolaorvos
Érvénybe lép az intézmény fenntartójának jóváhagyásával.
A fenntartó 2013……………..hó……….. napján ………számú határozatával jóváhagyta a Pedagógiai Programot.
………………………… Stickel Péter tankerületi igazgató
106
