Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 D. SZAKMAI PROGRAM Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010

D. SZAKMAI PROGRAM

2010.

Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6.

1


TARTALOMJEGYZÉK D. SZAKMAI PROGRAM ......................................................................................... 6 A.) TECHNIKUS KÉPZÉS......................................................................................................................... 6 MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS KÉPZÉS (54 582 03 0000 00 00)..................................................................... 6 A képzés szabályozásának jogi háttere.......................................................................................................... 6 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................... 6 A képzés ideje................................................................................................................................................ 6 A képzés célja................................................................................................................................................ 7 FA- és BÚTORIPARI TECHNIKUS (54 543 02 0000 00 00) .......................................................................... 9 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 10 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 10 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 10 A képzés célja.............................................................................................................................................. 10 B.)

SZAKISKOLAI KÉPZÉS.................................................................................................................... 13

ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK ................................................................................................................................. 13 A tanulók felvételének feltételei:...................................................................................................................... 13 Egészségügyi és munkaalkalmasság feltételek............................................................................................ 13 KŐMŰVES (OKJ 31 5216 14) (2004/2005-ös tanévtől, kifutó rendszerben) ................................................ 13 1. A képzés szabályozásának jogi háttere .............................................................................................. 13 1.1 A képzés szervezésének feltételei............................................................................................. 14 1.2 A tanulók felvételének feltételei............................................................................................... 15 2. A képzés célja .................................................................................................................................... 15 3. A képzés szakmai követelményei ...................................................................................................... 16 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök........................................................................................ 18 5. A képzés struktúrája........................................................................................................................... 18 5.1 A képzési idő ............................................................................................................................ 18 5.2 A képzés tantárgyai .................................................................................................................. 19 5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok ........................................... 19 5. 4 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok ( tantárgyi tantervek..................... 20 6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások .................................................................................. 21 7. Egyéb feltételek, információk ............................................................................................................ 21 KŐMŰVES (31 582 15 1000 00 00 felmenő rendszerben).............................................................................. 23 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 23 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 23 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 23 A képzés célja.............................................................................................................................................. 23 SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ (OKJ 31 5216 17, a 2004/2005-ös tanévtől kimenő rendszerben) .......................................................................................................................................................................... 26 1. A képzés szabályozásának jogi háttere .............................................................................................. 26 1.1 A képzés szervezésének feltételei............................................................................................. 26 1.2 A tanulók felvételének feltételei............................................................................................... 27 2. A képzés célja .................................................................................................................................... 28 3. A képzés szakmai követelményei ...................................................................................................... 28 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök........................................................................................ 32 5. A képzés struktúrája........................................................................................................................... 32 6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások .................................................................................. 35 7. Egyéb feltételek, információk ............................................................................................................ 35 FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ (33 582 04 1000 00 00 felmenő rendszerben) ....................................... 37 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 37 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 37 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 37 A képzés célja.............................................................................................................................................. 38 ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS (31 582 07 1000 00 00) ..................................................................... 40 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 40 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 40


2

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 40 A képzés célja.............................................................................................................................................. 40 ÉPÜLETBURKOLÓ (31 5216 06 kifutó rendszerben).................................................................................... 42 1. A képzés szabályozásának jogi háttere .................................................................................................... 42 2. A képzés célja.......................................................................................................................................... 44 3. A képzés szakmai követelményei ........................................................................................................... 44 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök ............................................................................................. 45 5. A képzés struktúrája ................................................................................................................................ 46 5.1 A képzési idő .................................................................................................................................... 46 5.2 A képzés tantárgyai........................................................................................................................... 46 5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok ........................................... 47 5.4 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) .................... 48 6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások........................................................................................ 49 7. Egyéb feltételek, információk.................................................................................................................. 51 BURKOLÓ (33 582 03 0000000 felmenő rendszerben) .................................................................................. 52 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 52 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 52 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 52 A képzés célja.............................................................................................................................................. 52 ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ (33 582 01 1000 00 00 felmenő rendszerben) ............................................................ 55 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 55 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 55 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 55 A képzés célja.............................................................................................................................................. 55 FAIPARI SZAKMÁK ........................................................................................................................................ 58 A tanulók felvételének feltételei:...................................................................................................................... 58 Egészségügyi és munkaalkalmasság feltételek............................................................................................ 58 ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ (OKJ: 33 5216 01 kifutó rendszerben)....................................................................... 58 A képzés ideje: ............................................................................................................................................ 58 A képzés célja.............................................................................................................................................. 58 A képzés szakmai követelményei ................................................................................................................ 59 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok .............................................................. 63 A szakmai képzéshez figyelembe vett előírt központi tantervek ................................................................. 65 ASZTALOS (OKJ: 33 5262 01, 2004/2005-ös tanévtől kifutó rendszerben) ................................................. 66 1. A képzés szabályozásának jogi háttere .............................................................................................. 66 A képzés célja ......................................................................................................................................... 67 A képzés szakmai követelményei ................................................................................................................ 68 A képzés struktúrája .................................................................................................................................... 71 A képzési idő .......................................................................................................................................... 71 A képzés tantárgyai................................................................................................................................. 71 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok......................................................... 72 A szakmai képzéshez előírt központi programok (tantárgyi tantervek).................................................. 73 A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások............................................................................................ 74 Egyéb feltételek, információk...................................................................................................................... 74 BÚTORASZTALOS (33 543 01 1000 00 00 felmenő rendszerben) ............................................................... 75 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 75 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 75 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 75 A képzés célja.............................................................................................................................................. 75 ÉPÜLETASZTALOS (31 582 08 1000 00 00 felmenő rendszerben) .............................................................. 78 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 78 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 78 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 78 A képzés célja.............................................................................................................................................. 79 KÁRPITOS SZAKMA (OKJ: 33 5262 06 kifutó rendszerben) ...................................................................... 81 A képzés ideje: ............................................................................................................................................ 81 A képzés célja.............................................................................................................................................. 81 A képzés szakmai követelményei ................................................................................................................ 82 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok .............................................................. 84


3

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 A szakmai képzéshez figyelembe vett előírt központi programok .............................................................. 86 KÁRPITOS (33 542 04 1000 00 00 felmenő rendszerben).............................................................................. 87 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 87 A tanulók felvételének feltételei.................................................................................................................. 87 A képzés ideje.............................................................................................................................................. 87 A képzés célja.............................................................................................................................................. 88 ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKMÁK................................................................................................................... 89 A tanulók felvételének feltételei:...................................................................................................................... 89 Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek........................................................................................... 89 Minőségbiztosítás – szerelőipar, gépészet........................................................................................................ 89 VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐ (31 5216 20, a 2004/2005-ös tanévtől kimenő rendszerben) ..................................................................................................................................................... 94 A képzés szabályozásának jogi háttere........................................................................................................ 94 A képzés szervezésének feltételei................................................................................................................ 95 A képzés célja.............................................................................................................................................. 96 A képzés szakmai követelményei ................................................................................................................ 97 A szakképesítéssel betölthető munkakörök ............................................................................................... 102 A képzés struktúrája .................................................................................................................................. 102 A képzési idő ........................................................................................................................................ 102 A képzés tantárgyai............................................................................................................................... 102 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok....................................................... 103 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek)................................. 104 A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások.......................................................................................... 106 Egyéb feltételek, információk.................................................................................................................... 106 GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ (OKJ 31 5216 10 kimenő rendszerben) ................................. 107 A képzési idő ............................................................................................................................................. 107 A képzés célja............................................................................................................................................ 107 A képzés struktúrája .................................................................................................................................. 107 Óraterv....................................................................................................................................................... 110 Szakmai elmélet összesen .............................................................................................................................. 110 A belső szakmai vizsgáztatások rendje...................................................................................................... 110 A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások.......................................................................................... 111 MODULOS KÉPZÉS SZAKMÁI ................................................................................................................. 114 ÉPÜLETGÉPÉSZETI CSŐHÁLÓZAT- ÉS BERENDEZÉS-SZERELŐ..................................................... 114 Szakképesítések köre:................................................................................................................................ 114 A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: ................................................. 114 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:....................................................................... 114 A képzés célja............................................................................................................................................ 114 A képzés szerkezete................................................................................................................................... 120 Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok ......................................................... 128 Szakmai követelmények ............................................................................................................................ 129 LÉGTECHNIKAI RENDSZERSZERELŐ ................................................................................................... 140 A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: ................................................. 140 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:....................................................................... 140 A szakképesítéssel rokon szakképesítések: ............................................................................................... 140 Szakmai követelmények ............................................................................................................................ 141 Óraterv....................................................................................................................................................... 148 HŰTŐ- ÉS KLÍMABERENDEZÉS-SZERELŐ, KARBANTARTÓ............................................................ 149 A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: ................................................. 149 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:....................................................................... 149 Óraterv....................................................................................................................................................... 151 Szakmai követelmények ............................................................................................................................ 151 ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS.......................................................................................................... 155 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:....................................................................... 155 Szakmai követelménymodulok.................................................................................................................. 159 Minőségbiztosítás – gépészet, szerelőipar ................................................................................................. 162 Tankönyv- és taneszköz-használat ............................................................................................................ 165 Tanítási módszerek kiválasztása és használata .......................................................................................... 166 Modulvizsgák, szakmai vizsga....................................................................................................................... 168


4

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő ................................................................................... 168 Légtechnikai rendszerszerelő..................................................................................................................... 179 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó ......................................................................................... 184 Épület- és építménybádogos ...................................................................................................................... 187 C.) A SZAKKÉPZÉSHEZ FELHASZNÁLT TANKÖNYVEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE ....... 189 Magasépítő technikus ..................................................................................................................................... 189 Tárgyi feltételek......................................................................................................................................... 189 Eszközök............................................................................................................................................... 189 Tankönyvek .......................................................................................................................................... 190 Faipari technikus ............................................................................................................................................ 191 Tárgyi feltételek: ....................................................................................................................................... 191 Eszközök............................................................................................................................................... 191 Tankönyvek .......................................................................................................................................... 191 Szakiskolai képzés.......................................................................................................................................... 191 Tárgyi feltételek ............................................................................................................................................. 191 Tankönyvek ................................................................................................................................................... 192 Asztalos ..................................................................................................................................................... 192 Kőműves.................................................................................................................................................... 193 Ács-állványozó .......................................................................................................................................... 194 Burkoló ...................................................................................................................................................... 194 Szobafestő-mázoló és tapétázó .................................................................................................................. 194 Épület-és építménybádogos ....................................................................................................................... 194 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő ........................................................................................................ 195 Gázvezeték- és készülékszerelő................................................................................................................. 195 Gázfogyasztó-berendezés és csőhálózatszerelő ......................................................................................... 195


5


D. SZAKMAI PROGRAM A.)

TECHNIKUS KÉPZÉS

Iskolánkban a 2007/2008-as tanévtől felmenő rendszerben oktatjuk a modulos OKJ szerinti magasépítő technikusokat és a faipari technikusokat. MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS KÉPZÉS (54 582 03 0000 00 00) 2 éves A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • az 54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

érettségi vizsga nem szükségesek szükségesek szükséges

A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 %


6


A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Az 54 582 03 0000 00 00 azonosító számú, Magasépítő technikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0681-06 0682-06 0688-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Építőipari kivitelezés előkészítése Építőipari kivitelezés irányítása Építőipari kivitelezés tervezése

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével


7

Anyagszükséglet meghatározása Kapcsolattartás Előkészületek a felvonuláshoz

Az építési folyamat segítése Kitűzési feladatok Zsaluzási feladatok

Kapcsolat a hatóságokkal

Építési tevékenység alapfeladatai

2 2 2 2 9 2 2 4 7 7 4 5 2

36 36 36 36 162 36 36 72 126 126 72 90 36

2 2 2

36 36 36 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 2 12 2

36 18 36 216 36 0 0 0 0 0 0

4 1 4 1 8 3 2 12

72 18 72 18 144 54 36 216

0 0 0 0

Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6. 0 0

0

0 0 0 0 0

12 1 3 4 4 73

0 216 18 54 72

72

72

8

1314

Építési munkákirányítása

Szerkezetépítési munkák irányítása

Szerkezetépítési munkák irányítása

Kész munkák védelme

Szigetelési munkák irányítása

Segédszerkezetek építési és bontási munkái

összesen:

CAD (PP)

Átadás-átvételi eljárás

Átadás-átvételi eljárás

Ideiglenes létesítmények, ideiglenes energiaellátás Ideiglenes létesítmények, ideiglenes energiaellátás

Tervezői asszisztensi feladatok

1314

Költségvetéskészítés

Segédtervezői feladatok

2

Segédüzemek működtetése

Vállalkozások alapítása

0 144

Építési dokumentáció összeállítása

8

Minőség-ellenőrzés

0

Minőség-ellenőrzés

Betonozási munkák

Az építési folyamat segítése (gyakorlat)

Építési tevékenység alapfeladatai (gyakorlat) Balesetmentes munkavégzés feltételei

Gazdasági ismeretek

6.14. évfolyam testnevelés

5.13. évfolyam Osztályfőnöki


4 73


MAGASÉPÍTŐ TECHNIKUS KÉPZÉS (54 582 03 0000 00 00) 1 éves A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • az 54 582 03 0000 00 00 Magasépítő technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: 4 év építészeti szakmacsoportos, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati előképzettség1 Előírt gyakorlat: érettségi vizsga utáni 90 óra nyári gyakorlat Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági szükségesek követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 %

1

2009. évi XLIX. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról


9


FA- és BÚTORIPARI TECHNIKUS (54 543 02 0000 00 00)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • az 54 543 02 Fa- és bútoripari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

érettségi vizsga nem szükségesek szükségesek szükséges

A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 % A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).


10


Az 54 543 02 0010 54 01 azonosító számú, Bútoripari technikus megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója 2273-06 2274-06 2275-06 2302-06 2303-06 1846-06 1847-06 1848-06 2305-06 2306-06 2307-06

megnevezése A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Tervezési, szervezési feladatok Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladata Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Kárpitos és egyéb faipari termékek gyártása Bútoripari technikusi feladatok Épületasztalos gyártási feladatok



11

szakmai idegen nyelv

Balesetmentes munkavégzés feltételei Gyártáselőkészítés / Technológia Gyártáselőkészítés / Fakötések

2 2 2 4 2 2

2 2 2 2

Lapszerkezetű term. Gyárt. / Felületkezelés Munkatervezés, szervezési feladatok

2 2 3 4

Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei

Tömörfa megmunkálás elmélete

Gyártáselő - készítés és minőségbizt. elmélete

3 5 3 4

3 35

5


5 4 32

CAD

összesen: 6 23 35

6 26 35

gyakorlat

Szakmai elmélet összesen:

5.13. Közismeret összesen:

6.14. Nyílászárók

Bútoripari technikus elméleti feladatai

Kárpitos bútorok gyártásának elmélete

Bútorasztalos termékek jellemző típusai Vegyes faipari termékek tömegcikkek gyártása

Munkatervezés gyak. / Müszaki dokumentáció Munkatervezés, szervezési Munkatervezés, szervezési gyak. / feladatok elmélet igényes Anyagismeret gyakorlat

Lapszerkezetű term. Gyárt. / Furnérozás

2

Tömörfa / Faipari szakrajz

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Tömörfa /Forgácsolás elmélet technológiája

testnevelés

Bútoripari technikus 54 543 02 0010 54 01 osztályfőnöki


Bútoripari technikus

12


B.)

SZAKISKOLAI KÉPZÉS

ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK A tanulók felvételének feltételei: Az iskolai és szakmai előképzettséget az OKJ határozza meg. Egészségügyi és munkaalkalmasság feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyifeltételeknek kell megfelelniük, - amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: • átlagos testi fejlettség, fizikum • megfelelő mozgáskoordináció • tünetmentes szervi működés • ép idegrendszer. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie munkaalkalmasság vizsgálaton.

KŐMŰVES (OKJ 31 5216 14) (2004/2005-ös tanévtől, kifutó rendszerben)2 1.

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program – – –

a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXXI. törvény,

valamint – – –

az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 7/1993.(XII. 30.) MüM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999.(XII. 13.)OM rendelet,, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 4/2002.(II.26.) OM rendelet,

2

Kiadását az oktatási miniszter 4245/7/2004. I. 12. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/2005. tanévtől engedélyezte. A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján került kiadásra. A program bevezethető a 2004/2005. tanévtől, alkalmazása kötelező a 2005/2006. tanévtől.


13


– –

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001 (VII.27.) OM rendelet, a Kőműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 50/1999. (IX.10.) GM rendelet alapján készült.

A szervezés során figyelembe kell venni a fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 1.1

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993.évi LXXIX törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni. szaktantermek: az építőipari szakmai ismeretek, építőipari anyag- és gyártásismeretek, műszaki rajz , valamint az informatika tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) az elméleti tantárgy oktatásához maximum 35 fő befogadására legyenek alkalmasak a fakultatív tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelv-nyelvi labor) álljanak rendelkezésre. A szakmai gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhelyben történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - az elméleti oktatást végző szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.


14


1.2

A tanulók felvételének feltételei

Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a kőműves szakképesítésre a nyolcadik évfolyam elvégzését tanúsító alapfokú iskolai végzettséggel és betöltött tankötelezettségi kor esetén iskolázhatnak be. Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék a kőműves szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez. Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés. A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: – – – – –

átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, tünetmentes szervi működés, színtévesztés hiánya, ép idegrendszer.

A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie pályaalkalmassági vizsgálaton és ott megkell felelnie. 2.

A képzés célja

A kőműves szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket és foglalkozásokat. A kőműves a munkahelyi útmutatásokat követve a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályoknak megfelelően végzi az építmények kivitelezési folyamatában meghatározott feladatait. E cél elérése érdekében a képzés: –

nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához,


15


–

–

– –

alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre.

A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, valamint a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. 3.

A képzés szakmai követelményei

Szakmai ismeretek tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – – – – – – –

használni és alkalmazni a szakmai szakkifejezéseket, rendszerezni az épületszerkezeteket és a kapcsolódó építési folyamatokat, átlátni az építőipari folyamat komplex jellégét, megérteni szakmája jelentőségét, és elhelyezni a többi szakma között, ismertetni az egyes szerkezetek építési, kivitelezési folyamatait, részletesen a szakmai kompetenciába tartozókat, áttekinthető részletességgel a kapcsolódókat, összefogni és vezényelni az építmények és a megépített szerkezetek közötti műszaki technikai kapcsolatokat, a követelmény és megfelelőség oldaláról közelítve az összefüggéseket, fogékonyan reagálni a szakma területén jelentkező új anyagokra, technológiákra, szerkezeti megoldásokra.

Anyag- és gyártásismeret tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – –

– – – – –

ismertetni az építőanyagok csoportosítását, a jellegzetes tulajdonságaikat, felsorolni a természetes kövek közül azokat, melyeket az építőiparban felhasználunk és azokat a tulajdonságaikat, amelyek domináltak kiválasztásukkor, ismertetni az anyagfajtákat, a legfontosabb kerámiatermékeket, a tégla-, a burkolólap- és cserépelemeket, tűzálló kerámia anyagokat, és termékeket, a gyártási technológiákat, ismertetni a kötő- és adalékanyagokat, jellemző tulajdonságaikat, a beton és a habarcskészítés technológiáit, ismertetni a vasbetonkészítés előírásait, a legfontosabb betontermékeket, felsorolni a fa építőipari felhasználása területeit, az építőipari faválasztékot, ismertetni az építőiparban használatos fémanyagokat, félkész termékeket és fémszerkezeteket, megkülönböztetni a betonacélokat, ismertetni a kőműves szakmában jellemző festékanyagokat és ismertetni a tulajdonságaikat,


16


– – – – –

csoportosítani jellemző tulajdonságaik alapján a műanyagokat, feldolgozásukat,megmunkálásukat, a műanyag szerelvényeket és szerkezeteket, ismertetni a vízszigetelő alapanyagokat, a szigetelő lemezeket és a hőszigetelőtermékeket, kiválasztani és ismertetni a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, felsorolni a szaklaboratóriumban elvégezhető vizsgálatok körét, érteni a minőségellenőrzés és minőség tanúsítás fontosságát és jelentőségét.

Szakrajza tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – – – – – – – – – – – – – – – – –

ismertetni és lerajzolni az alapozások fajtáit és egyes alapok kialakítási formáit, bemutatni és felvázolni a szigetelési síkok vezetésének módjait és lehetőségeit, felsorolni és felvázolni a falnyílások áthidalásának lehetőségeit, ismertetni és felrajzolni a legfontosabb födémszerkezeteket, felsorolni rétegrendjüket, ismertetni és elvégezni az alapvetően fontos lépcsőszerkesztési feladatokat, ismertetni az ács, állványozó és zsaluszerkezeteket és azok kapcsolódásait a kőműves szerkezetekhez, érteni és értelmezni az agyszerűbb vasbeton szerkezetek vasalási terveit, és a vasszerelés konszignációs táblázatait, ismertetni és felvázolni a panelos épületekre jellemző csomóponti kialakításokat, felsorolni és vázolni a gipszkarton szerkezetek jellemző megoldásait, felvázolni az egyes burkolati rendszerek rétegrendjét, ismertetni a legjellemzőbb fedéseket, ismertetni és felvázolni az egyszerű, csapadékvíz elleni szigetelések fektetési, átfedési és toldási szabályait, felsorolni a jellemzően kapcsolódó épületbádogos szerkezeteket, felsorolni és vázolni a beépítésre kerülő nyílászárók elhelyezkedését a kőműves szerkezetekben, érteni az épületszerkezetek kialakítására vonatkozó tervdokumentációban meghatározott rajzi utasításokat, érteni az épületszerkezetek komplex összefüggéseit és azok rajzi megjelenítését, érteni és értelmezni az építészeti tervdokumentációkat.

Szakmai gyakorlat tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – – – – – – – – – – – –

zsinórállvány készítésére és gyakorlati alkalmazására, mérőeszközök, csöves és tokos vízmérték gyakorlati alkalmazására, kitűzések elvégzésére, szintező műszer használata, géppel végzett földmunkák irányítására, segítésére, betonozó munkák munkafolyamatainak elvégzésére, egyszerűbb zsaluzatok elkészítésére, a felmenő falak készítésére, különböző falazóanyagokkal, ezek kötési szabályaival, egyszerűbb vasbeton szerkezetek vasbetéteinek beszerelésére, talajnedvesség elleni vízszintes és függőleges falszigetelések elkészítésére, egyszerű födémszerkezetek önálló elkészítésére, vakolási munka elvégzésére, egyszerű padló és falburkolatok elkészítésére, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésére, hőszigetelések készítése.


17


Szakmai számítás tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – – – – – – –

normakönyvben való eligazodás, elvégezni a felméréseket rajzról, elkészíteni a helyszíni felméréseket, alkalmazva a felmérések kerekítési, kiterítési és egyéb tapasztalati úton kialakított és elfogadott szabályait, kiszámítani az épületszerkezetek, szerkezeti elemek építésének, készítésének anyagszükségletét, tervrajzok és helyszíni felmérések alapján, meghatározni a munkák idő és gépszükségletét, ismerni a normaképzés alapelveit, elkészíteni a felmérési naplót, a költségvetés tartalmának értelmezése műszaki szempontból, számla készítés alapjainak ismerete családi ház munkáinak számláját tudja elvégezni.

Speciális gyakorlatok tantárgyból a tanulók a legyenek képesek – – – – – – – – – – – –

4.

– –

az épület szerkezeteinek kítűzésére, az építőipari gépeket csoportosítására, a gépek telepítésének elveit alkalmazni, a gépek műkődtetését szervezni, a gépek biztonságtechnikai, karbantartási szabályait ismerni, az épületdiagnosztika vizsgálati módszerei között eligazódni, vizsgálati eszközök munkahelyen történő alkalmazásában legyen jártas, ismerje a szemrevételezés és a laboratoriumi vizsgálatok között különbséget, tudja rendezni a felújításra kerülő épületszerkezetket, a különböző anyagok hibáinak javítási technológiai sorrendjét meghatározni, a helyreállítás biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően intézkedni, a műemlék jellegű épületek stilus meghatározása, építési és átépítési korszakokat meghatározni, a műemlékvédelem jógi előírásaiban eligazodni, műemlékek felújításának gyakorlati megvalósítását ismerni,

–

egyszerűbb zsaluzatokat tudjon elkészíteni. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

A kőműves szakképesítés az épületek építési, bontási és munkafolyamatainak elvégzésére készít fel. Felkészít az építési vállalkozás működtetésére, vezetésére, irányítására.

átalakítási

FEOR száma : 7611 Kőműves 5.

A képzés struktúrája 5.1

A képzési idő

Évfolyamok száma:

3


18


Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: 5.2

30 % 70 %

A képzés tantárgyai

Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Gazdasági alapismeretek Vállalkozási és gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem Informatika Kőműves szakmai ismeretek Építőipari anyag- és gyártásismeretek Épületszerkezetek szakrajza Kőműves szakmai ismeretek Szakszámítás Kőműves szakmai gyakorlatok* Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai idegen nyelv Kommunikáció Szakmai számítások Műemlékvédelem Művészet és iparművészet története Az iskola helyi tantárgyi programja Speciális gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. 5.3

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy

Évfolyam


19


Sorszáma

Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika * Kötelező szakmai elmélet 5. Szakmai ismeretek 6. Anyag- és gyártásismeretek 7. Szakrajz Elmélet összesen: 8. Szakmai gyakorlat 9. Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 10. Szakmai idegen nyelv 11. Kommunikáció 12. Szakmai számítások 13. Műemlékvédelem 14 Müvészet és iparmüvészet története 15 Iskola helyi tantárgyi programja 16 Speciális gyakorlat* Összesen

1/11. 37 37 37 37 37

2/12. 37 37 37 18,5 18,5

3/13. 35 35 17,5 35 17,5

Összesen 109 109 37 54,5 53,5 37 73

74 74 74 407 666 140

74 74 74 370 703 140

35 35 35 245 770 -

183 183 183 1022 2139 280

806 1213 222

843 1213 222

770 1015 210

2419 3441 654

(37) (37) -

(37) (37) (37) -

(17,5) (17,5) (35) (35)

(91,5) (37) (91,5) ( 35) ( 35)

(37)

(74)

(70)

(181)

(148) 1435

(148) 1435

(140) 1225

(436) 4095

* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 4095 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. 5. 4 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok ( tantárgyi tantervek

Kőműves

31 5216 14


20


Tantárgyi program jele -

megnevezése Általános irányelvek Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek 4. Vállalkozási ismeretek 5. Informatika Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet és pályatervezés Kommunikációs készségfejlesztés Tanulói jogviszony Munkajogi ismeretek Munkavédelem Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Munkahely-keresési technikák

4. Szakmai ismeret 5. Anyag- és gyártásismeretek 6. Szakrajz 7. Szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 8. Szakmai idegen nyelv 9. Szakmai számítások 10. Műemlékvédelem 11. Művészet és iparművészet története 12. Speciális gyakorlat

6.

száma 31 5216 14/1

M M M M M M M M

OA-1 TA-1-02 TA-1-04 TA-1-03 MA-1-03 MA-1-01 MA-1-02 OA-2

S S S S

31 5216 14/2 31 5216 14/3 31 5216 14/4 31 5216 14/5

K S K K S

31 5233 00/10 31 5216 14/6 31 5216 00/09 31 5216 00/12 31 5216 14/7

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet előírásai tartalmazzák 7.

Egyéb feltételek, információk Beszámítható előzetes tanulmányok


21


Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti, hogy bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól is.


22


KŐMŰVES (31 582 15 1000 00 00 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 31 582 15 1000 00 00 Kőműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:

Iskolai előképzettség: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség nem szükségesek szükségesek szükséges

A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.


23


A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0460-06 0462-06 0476-06 0482-06 0486-06 0487-06 0698-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Hagyományos zsaluzat készítése Hagyományos állványzat készítése Víz-, hő- és hangszigetelés készítése I. Monolit beton készítése I. Falazás, vakolás I. Betonozási feladatok I. Speciális kőműves feladatok I. Általános vállalkozási feladatok

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga.


24

5.13.

4.12.

társadalomismeret és etika munkavédelem

1 2 2 1

1

1 2

2 2

2 1

Tárolási előírások Anyag-és technológiai ismeretek Hagyományos állványzatok Gépek organizációja Anyagszállítás nyilvántartás Anyagszükséglet meghatározás

3 1 8 2 2 2 4

2 4 1 1 2 4 4

1


4 4 3 3

4

1 1 42 4 1 28 6 22 42

28 6 22 42

20 6 14 49

25

gyakorlat


42

Közismeret összesen:

42

összesen:

Számítógépkezelés (gyakorlat)

Kitűzési feladatok (gyakorlat)

Általános vállalkozási feladatok Általános vállalkozási feladatok (gyakorlat) SZAKMAI GYAKORLAT

Általános vállalkozási feladatok

Utómunkálatok

Speciális kőművesmunka

Szerkezetkészítés

Betontechnológia

Hő-és hangszigetelések

Gépek Hagyományos állványok bontása és karbantartása Épületszigetelés

Szoftverek Zsaluszerkezetek készítésének zechnológiai folyamatai Minőségellenőrzés


gazdasági alapismeretek

Vállalkozási és jogi ismeretek

informatika

testnevelés

kőműves 33 582 05 00000000 osztályfőnöki

3.11


KŐMŰVES


SZOBAFESTŐ-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ (OKJ 31 5216 17, a 2004/2005-ös tanévtől kimenő rendszerben)3

1.

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló, többször módosított 27/2001. (VII. 27.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001 (VII. 27.) OM rendelet, a Szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni a fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 1.1

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek 3

Kiadását az oktatási miniszter 4245/7/2004. I. 12. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/2005. tanévtől engedélyezte. A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján került kiadásra. A program bevezethető a 2004/2005. tanévtől, alkalmazásuk kötelező a 2005/2006. tanévtől.


26


szaktantermek: a műszaki rajz, a szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek, a szobafestő - mázoló és tapétázó anyagismeretek, a szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz, valamint az informatika tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához, a fakultatív tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl.: az idegen nyelvi oktatás egy legfeljebb 20 főt befogadó, korszerű oktatástechnikával felszerelt szaktanteremben, vagy nyelvi laboratóriumban folytatható. A szakmai gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A szaktantermek kialakítására, berendezésére és felszerelésére vonatkozó javaslatokat a szakmai tantárgyak központi programjai tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - az elméleti oktatást végző szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 1.2

A tanulók felvételének feltételei

Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítésre a nyolcadik évfolyam elvégzését tanúsító alapfokú iskolai végzettséggel és betöltött tankötelezettségi kor esetén iskolázhatnak be. Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék a Szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez. Egészségügyi és szakmai alkalmassági feltételek A szakképesítés megszerzésének, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés. A szakmai alkalmassági vizsgálaton olyan meghatározott feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség, fizikum,


27


megfelelő mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, tünetmentes szervi működés, ép színérzékelés, ép idegrendszer. 2.

A képzés célja

A Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai képzés célja olyan általános művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket és foglalkozásokat. A Szobafestő-mázoló és tapétázó a munkahelyi útmutatásokat követve a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályoknak megfelelően végzi az építmények megvalósítási vagy felújítási folyamatában meghatározott feladatait. E cél elérése érdekében a képzés nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre, fejlessze a tanulók folyamatos önművelési igényét. A képzés összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, valamint a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését. 3.

A képzés szakmai követelményei

Műszaki rajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzi eszközöket; az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, szabadkézi rajzot készíteni egyszerű térben, egyszerű és összetett testekről; megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatokat készíteni természet után, egyszerűbb tárgyak és formák szabadkézi ábrázolását; távlati kép szerkesztett vetületi és vetület távlati képpé alakítását; alkalmazni a vázlatainál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait, a perspektíva horizontjának változtatásával; megrajzolni a szabványos álló- és tömbírást, a kis- és nagybetűk, a szabványos számok, feliratok írását; a kis- és nagybetűk arányait, a szabványos vonalvastagságokat értelemszerűen alkalmazni; elvégezni a műszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítését; elvégezni a nagyítás és a kicsinyítés rajzi szerkesztését;


28


kiválasztani a szabványos vonalvastagságokat, a helyes méretarányokat és szabványos méreteket; elvégezni a sík- és térmértani alapszerkesztéseket; tudni a vetületi ábrázolás módszereit, az egyes térnegyedekben a pont, az egyenes, a síkok, különböző hasábok és forgástestek vetületi ábrázolását, a három képsíkban történő ábrázolást, a merőleges és párhuzamos vetítés alkalmazását; ismertetni az axonometrikus kép felépítését, a kétméretű (Kavallier) axonometrikus kép kialakításának különböző eljárásait; vetületei alapján elkészíteni egyszerű és összetett axonometrikus képet szabad kézzel és szerkesztéssel; meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi nagyságát, alakját a képsíkba forgatással; * kiszerkeszteni a hasábok, forgástestek metszését vetítősíkkal; * kiszerkeszteni az áthatások metszésvonalát, síkalapú testek és forgástestek áthatását; * ismertetni az árnyékszerkesztés lépéseit, a pont, egyenes, síklap- és forgástestek árnyékának szerkesztését különböző síkokra; * ismertetni a tér és tömegalakításnál a fény és az árnyék játékának, a kontrasztjelenségnek a fontosságát; ismertetni az építészeti tervek szerepét, tartalmát, információhordozó jellegét; ismertetni a lépték használatát, a lépték és a méretmegadások összefüggéseit; ismertetni a jellemző építészeti tervjelöléseket, mint a szerkezetek jelölései, anyagjelölések, szintjelölések, jelképek (nyilak, lépcső lépésvonala stb.), méretjelölések stb.; elkészíteni, értelmezni (olvasni) és alkalmazni az építészeti tervfajtákat, az építési tervdokumentációt, annak rendszerét, tartalmát, szabályait, formai és tartalmi követelményeit. Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek ismertetni a szobafestő, mázoló és tapétázó munkák segédanyagainak, alkalmazástechnikai előírásait; ismertetni a szárítók szerepét, alkalmazását; csoportosítani az oldószerek alkalmazástechnikai jellemzőjüket; ismertetni a pórustömítők és tapaszok fajtáit, összetételét, alkalmazási előírásait; alkalmazni a mázoló technológiákhoz szükséges olajfestékek, lakkok és zománcok alkalmazástechnikai jellemzőit; a környezetvédelmi előírásokat betartani; önálló ismereteket szerezni, a festési, mázolási technológiák fejlődését követni; érteni a minőségellenőrzés és minőségtanúsítás fontosságát és jelentőségét a kivitelezés gyakorlatában; elhelyezni szakmáját az építőipari szakmák sorában; a szakelméleti ismereteket alkalmazni a gyakorlati tevékenysége során; értelmezni és felhasználni a szakmai leírásokat, tervdokumentációkat; megérteni, használni a magyar és idegen nyelvű szakmai fogalmakat, szakkifejezéseket; kiválasztani, használni és karbantartani a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges szerszámokat, eszközöket, gépeket; elvégezni a különböző alapfelületek vizsgálatát szemrevételezéssel és műszeres méréssel; előkészíteni és kivitelezni a szakmában alkalmazott technológiákat; átlátni és műveletekre bontani a technológiai folyamatokat; megszervezni, irányítani és ellenőrizni a munkafolyamatokat; megelőzni, felismerni és kijavítani a kivitelezési hibákat; betartani a vonatkozó szabályozások előírásait, műszaki leírásokat és technológiai utasításokat;


29


tudatosan kultúrált, esztétikus és minőségi munka végzésére; a munkavédelmi szabályok betartására, a baleseti veszélyek felismerésére és elhárítására; környezetvédelmi, tűzvédelmi előírások betartására. Szobafestő - mázoló és tapétázó anyagismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek áttekinteni a szakmában használatos főbb anyagcsoportokat; ismertetni a kötőanyagokat, azok rendeltetését, fajtáit, jellemző tulajdonságait, tárolási és kezelési előírásait és a felhasználás területeit; csoportosítani a pigmenteket, ismertetni fajtáit, jellemzőit, keverési és felhasználási szempontjait; ismertetni a szobafestő, mázoló és tapétázó munkák segédanyagait, rendeltetését, fajtáit, előkészítését, alkalmazástechnikai előírásait; felsorolni az olajok, kencék fajtáit, száradási típusait és fokozatait, előállítását, átdolgozási módjait, jellemzőit, felhasználási, kezelési és tárolási előírásait; ismertetni a szárítók szerepét, hatásmechanizmusát, felhasználás szempontjait, területét és az adagolás mértékét, tárolási, szavatossági előírásait; csoportosítani az oldószereket, ismertetni rendeltetésüket, alkalmazástechnikai jellemzőjüket, tárolásukat, felhasználásuk tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásait; ismertetni a pórustömítők és tapaszok fajtáit, összetételét, alkalmazási előírásait; kiválasztani a mázoló technológiákhoz szükséges olajfestékeket, lakkokat és zománcokat, ismertetni a műszaki és alkalmazástechnikai jellemzőit; a tapétázó anyagokat csoportosítani, azonosítani, megvizsgálni, tulajdonságait ismertetni, a felhasználói igénynek megfelelően kiválasztani a munkahelyi anyagvizsgálatokat ismertetni és elvégezni; a környezetvédelmi előírásokat betartani; önálló ismeretet szerezni, az anyaggyártás fejlődését követni; felismerni az építőiparban használatos fémek fajtáit, az alkalmazott fémszerkezetek és fém félkésztermékek jellemzőit; felsorolni a jellemző festékanyagokat és ismertetni a tulajdonságaikat; csoportosítani jellemző tulajdonságaik alapján a műanyagokat, feldolgozásukat, megmunkálásukat, a műanyag szerelvényeket és szerkezeteket; ismertetni a hőszigetelő termékeket; kiválasztani és ismertetni a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat; felsorolni a szaklaboratóriumban elvégezhető vizsgálatok körét. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek rendeltetésszerűen használni, karbantartani a rajzfelszereléseket; kikeverni az elsőrendű, másodrendű, tompított, derített színeket és a színminták színeit; díszíteni a megadott felületeket geometrikus formákkal; ábrázolni a síklapú testeket a távlati ábrázolás törvényszerűségeinek betartásával, fény és árnyékhatások figyelembevételével; alkalmazni a természet után ábrázolás módszereit, a rajzfejlesztés sorrendjét, a befoglaló és részformák kialakítását, a tárgy jellemző színét kikeverni; stilizált rajzot készíteni a természeti tárgyak jellemzőinek figyelembevételével és felhasználni a díszítőmunkában; sablonmintát készíteni, tartósítani, a sablonálást kivitelezni, utánvágásukat elvégezni; elvégezni a plasztikus testek rajzolását, árnyékolását grafikusan és festéssel; megszerkeszteni a plasztikus testek profilját, kikeverni színeit, elvégezni a vonalazást a fény és árnyékhatások figyelembevételével;


30


felismerni az ókor, a közép- és újkor építészeti stílusait, a stílusok főbb jellemzőit, megrajzolni, festeni a jellegzetes díszítőelemeit; igényesen, esztétikusan elvégezni a szakmában alkalmazott díszítőmunkákat, márványt, illetve faerezést utánzó festést kivitelezni. Szobafestő-mázoló és tapétázó munkák szakszámításai tantárgyból a tanulók legyenek képesek a szobafestő-mázoló és tapétázó technológiák kivitelezése során elvégezni a felméréseket rajzról; elkészíteni a helyszíni felméréseket, alkalmazva a felmérések kerekítési, kiterítési és egyéb tapasztalati úton kialakított és elfogadott szabályait; kiszámítani a szobafestő-mázoló és tapétázó munkák kivitelezéséhez szükséges anyagok mennyiségét, tervrajzok és helyszíni felmérések alapján; kiszámítani az elvégzendő munkák időszükségletét a felmért mennyiségek és elvégzendő műveletek alapján; meghatározni a munkák idő és gépszükségletét, ismerni a normaképzés alapelveit; elkészíteni a felmérési napló alapján a számlákat. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai gyakorlat tantárgyból a tanulók legyenek képesek a munka mennyiségének megállapításához szükséges mérőeszközöket kezelni, az építéshelyszíni felméréseket elvégezni; bevonatok építéshelyi állapotvizsgálatait elvégezni; a munka elvégzéséhez szükséges létrákat, mázolóbakokat stb. szakszerűen telepíteni, kezelni; a gépkezelői képesítéshez nem kötött kisgépeket telepíteni, üzemeltni; a szakmában használatos szerszámokat és készülékleket szakszerűen kezelni; a fehér és színes mészfesték, enyves-festés anyagát elkészíteni, a bevonatot elkészíteni, díszíteni, az ehhez szükséges eszközöket használni, a mészanyagot szakszerűen oltani; a szilikátkötésű kül- és beltéri festéseket elkészíteni; a vizes diszperziós festékanyagokat bel- és kültéren használni, a festékanyagok színét módosítani, utánigazítani, az oldószeres festékkészítményeket a gyári utasításoknak megfelelően felhasználni; a gyakoribb díszítési eljárásokat alkalmazni, a megfelelő szerszámokat, eszközöket kiválasztani; a különböző kül- és beltéri favédőszereket használni, ezekkel a megfelelő bevonatokat előállítani; a kül- és beltéri fafelületek bevonatait elkészíteni, felújítani; a tapétákat felismerni, alkalmazni, beépíteni; a régi tapétákat eltávolítani; a nemzetközi jelzések, utalások felismerésére, annak figyelembevételével a munkákat elvégezni; kül- és beltéri fémszerkezetek normál igénybevételnek megfelelő (mű)gyanta és olaj kötőanyagú bevonatait elkészíteni; a betonfelület kisebb korróziós károsodását megszüntetni és a betonfelületek védőbevonásait elkészíteni; a gyári késztermékekkel dekoratív plasztikus masszamunkákat elkészíteni; a ragasztott hőszigetelő rendszereket az előírásnak megfelelően elkészíteni; a speciális keményhab és gipsz elemeket, térdíszítő és felületdíszítő tartozékokat elhelyezni, felszerelni, megfelelő bevonatokkal ellátni; a megadott színmintának vagy anyagmintának megfelelő festékszínt kikeverni; az anyagokat beazonosítani, felismerni, azokat szakszerűen tárolni, használni, a munkahelyen elvégezhető minőségvizsgálatokat elvégezni;


31


a bevonatok minőségét munka közben ellenőrizni; a biztonságos munkavégzés feltételeit kialakítani, ellenőrizni, a saját hatáskörben megszüntethető akadályokat elhárítani; az előírt személyi védőfelszereléseket üzembe helyezni, szakszerűen használni, karbantartani; tűzoltó készülékeket kezelni, kisebb tüzeket eloltani. 4.

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

A szobafestő-mázoló és tapétázó szakképesítés az épületek felületképzési munkafolyamatainak elvégzésére készít fel. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás FEOR száma 7635

FEOR megnevezése Festő és mázoló

5.

A képzés struktúrája

5.1

A képzési idő

Évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% 5.2 A képzés tantárgyai Osztályfőnöki Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka és környezetvédelem Informatika * Kötelező szakmai tantárgyak: Műszaki rajz Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek Szobafestő - mázoló és tapétázó anyagismeret Szobafestő - mázoló és tapétázó szakrajz Szobafestő - mázoló és tapétázó munkák szakszámításai Szakmai gyakorlat Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai idegen nyelv Művészet és iparművészet története Építészettörténet Műemlékvédelem Épületdiagnosztika


32


Fenntartásépítési és felújítási technológiák Építőipari gépek Iskola helyi tantárgyi programja Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjainak kidolgozásához alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az esetben a szakképesítések azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló, vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik, és amelyekben a szakmai és vizsgakövetelmények alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. 5.3 A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok Tantárgy Évfolyam Sorszáma Megnevezés 1/11. 2/12. 3/13. Osztályfőnöki óra 37 37 35 Testnevelés 37 37 35 1. Társadalomismeret és etika 37 2. Gazdasági alapismeretek 37 3. Vállalkozási ismeretek 35 4. Munka és környezetvédelem 37 5. Informatika * 37 35 Kötelező szakmai elmélet 6. Műszaki rajz* 74 7. Szobafestő - mázoló és tapétázó 74 74 105 szakmai ismeretek 8. Szobafestő - mázoló és tapétázó 74 37 35 anyagismeret 9. Szobafestő-mázoló és tapétázó 74 35 szakrajz* 10. Szobafestő-mázoló és tapétázó 37 35 munkák szakszámításai Kötelező szakmai gyakorlat* 11. Szakmai gyakorlat 703 703 665 . Összefüggő (nyári) szakmai 140 140 gyakorlat Kötelező összesen

1213

1213

1015


Összesen 109 109 37 37 35 37 72 74 253 146 109 72

2071 280 3441

33


12.

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Művészet és iparművészet története c) Építészettörténet d) Műemlékvédelem e) Épületdiagnosztika f) Fenntartásépítési és felújítási technológiák g) Építőipari gépek h) Iskola helyi tantárgyi programja

Összesen

222 (74)

222 (74)

210 (35)

654

(37) -

(37) (74)

(35) (70)

(74)

(74) (37)

(70) -

(37) (37) (35) (144) (144) (111)

(74) 1435

(74) 1435

(70) 1225

(218) 4095

(148)

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a tantárgyi programon belüli szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 4095 óra tanórai foglakozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat a szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása – a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint – max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A szabadon választható kötelezõ szakmai tantárgyakra a szakmai programok készítése a zárójelben megadott óraszámban javasolt. 5.4 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program sorszáma

megnevezése

jele

száma

Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka és környezetvédelem Informatika


34


Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés Kommunikációs készségfejlesztés Tanulói jogviszony Munkajogi ismeretek Munkavédelem Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Ember és környezete Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Diák Bt. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Műszaki rajz Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai ismeretek Szobafestő - mázoló és tapétázó anyagismeret Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz Szobafestő-mázoló és tapétázó munkák szakszámításai Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmai

M M M M M M M M M M K S

OA-1 TA-1-02 TA-1-04 TA-1-03 MA-1-03 MA-1-01 MA-1-02 MA-1-04 GA-1-02 GA-1-01 31 5216 00/02 31 5216 17/2

S

31 5216 17/3

S S

31 5216 17/4 31 5216 17/5

S gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak K Szakmai idegen nyelv K Építőipari gépek K Építészettörténet K Műemlékvédelem K Épületdiagnosztika K Fenntartásépítési és felújítási technológiák K Művészet és iparművészet története K

31 5216 17/6 31 5233 00/9 31 5233 00/10 31 5216 00/06 31 5216 00/07 31 5216 00/09 31 5216 00/10 31 5216 00/11 31 5216 00/12

Jelmagyarázat: K közös tananyag programja S speciális tananyag programja M tananyagmodul programja 6.

A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet előírásai tartalmazzák. 7.

Egyéb feltételek, információk

Beszámítható előzetes tanulmányok


35


Felmenthető a tanuló azon tantárgyak tanulása alól, amelyeket 5 éven belül legalább azonos óraszámban tanult és azt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A tantárgy(ak) tanulása alóli felmentés nem jelenti azt, hogy a tanuló a vizsgán bármely vizsgarész alól felmenthető. Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól is. Az Építészet szakmacsoportba tartozó, megszerezhető rokon szakképesítések Azonosító szám szintkód tanulmányi terület 34 1852

sorszám

Megnevezés

01

Műemléki díszítő


36


FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ (33 582 04 1000 00 00 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:

Iskolai előképzettség: végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai nem szükségesek szükségesek szükséges



37


A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0875-06 0878-06 0881-06 0882-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Falfelületek előkészítése, festése I. Mázolás, festés, felújítási munkák I. Tapétázás Plakátragasztás Általános vállalkozási feladatok



38

társadalomismeret és etika munkavédelem

1 2 2 1

1

1 2

2 2

2 1

1

Balesetmentes munkavégzés feltételei Szakrajz Építési tevékenység alapfeladatai Falfelületek előkészítése Falfelületek festése

5 3 4 4 2 3

4 2 2 2 3 4

2


3 6 4

5 28

2 5 28

6 21 42

6 22 42

6 15 49

gyakorlat


27

Közismeret összesen:

Általános vállalkozási feladatok Általános vállakozási feladatok (elméletigényes gyakorlat) összesen:

Anyagszükséglet meghatározása

Tapétázási munkák

Plakátragasztás

Felújítási munkák

Mázolási munkák

Különleges festési eljárások, díszítőmunkák

Tapétázási munkák előkészítése

Tapéták, ragasztók

Anyagismeret



informatika

testnevelés

Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 00000000 osztályfőnöki

5.13.5 4.12.4 3.11.3


Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 00000000

39


ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS (31 582 07 1000 00 00)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 31 582 07 1000 00 00 Épület- és építménybádogos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:


a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség szükségesek szükségesek szükséges



40


A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 31 582 07 1000 00 00 azonosító számú, Épület- és építménybádogos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0488-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Bádogos feladatok Általános vállalkozási feladatok



41


ÉPÜLETBURKOLÓ (31 5216 06 kifutó rendszerben)4 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvényekkel módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1994. évi XVI. és az 1995. évi LXXXIV. törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI. törvény; a gazdasági kamarákról szóló 1995. évi LXXXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XVI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelete, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 4/1996. (V. 24.) MüM rendelettel módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, az épületburkoló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. 1.1 A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el. Tárgyi feltételek

4

Kiadását a munkaügyi miniszter 2912/97.III.23. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését az 1997/98. tanévtől engedélyezte


42


A szakmai elméleti tantárgyak oktatását végző intézménynek az alábbi feltételekkel kell rendelkeznie: szaktantermek: az építőipari szakmai ismeretek (építőipari anyag- és gyártásismeretek, gépismeretek, szakrajz ), valamint a számítógép-kezelés tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához, a fakultatív tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelv-nyelvi labor). A szakmai gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhely esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. 1.2 A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint az épületburkoló szakképesítés alapiskolai végzettséggel szerezhető meg. Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék az épületburkoló szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez. Egészségügyi és munkaalkalmasság feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, tünetmentes szervi működés, színtévesztés hiánya, ép idegrendszer, allergiamentesség.


43


A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie pályaalkalmassági vizsgálaton. 2. A képzés célja Az épületburkoló szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket és foglalkozásokat. Az épületburkoló a munkahelyi útmutatásokat követve a fennálló eljárásoknak és érvényes szabályoknak megfelelően végzi az építmények kivitelezési folyamatában meghatározott feladatait. E cél elérése érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és -vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, valamint a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését. 3. A képzés szakmai követelményei Az épületburkoló tanulók a képzés szakmai tantárgyának elsajátítása után legyenek képesek: Szakmai gyakorlatból: az alapanyagok (cement, mész, kavics, kőzúzalék, víz) kiválasztására és felhasználására, a burkolatok készítésénél használt szerszámok és kisgépek megválasztására, burkolóanyagok kiválasztására, ellenőrzésére, szükséges előmunkálatok elvégzésére, egységen belüli kitűzési munkálatok (derékszög, magasság) elvégzésére, burkolandó felület ellenőrzésére, kis méretű korrigálására, a burkoláshoz használt hagyományos és speciális eszközök szakszerű használatára és kiválasztására, padló, fal, mennyezet, pillér, oszlop, sík és tagolt felületek burkolásának előkészítésére, burkolat-kiosztási, sablonhasználati, beállítási feladatokra, munkaterületek előkészítésére, habarcsok, ragasztók, kiegyenlítők alkalmazására, keverési arányuk és tulajdonságaik ismeretében, aljzatok szilárdsága és felületi kialakítása összefüggéseinek felismerésére, az erre kerülő burkolat fajtája szerint, az általánosan alkalmazott burkolatok önálló kivitelezésére,


44


a speciális burkolatok irányítás alatti kivitelezésére, elemekből készített burkolatok hézagolására, a hézagolóanyag kiválasztására, normál és ipari, vagy különleges burkolatok közötti különbség meghatározására, kisebb, könnyen behatárolható burkolati hibák megállapítására és javítására, általánosan alkalmazott hagyományos vagy ragasztott technológiával készített burkolatok önálló kivitelezésére, vázlatrajzok készítésére, annak / vagy, tervdokumentáció alapján szükséges szakszámítások elvégzésére, biztonságos, balesetmentes, környezetet megóvó munkavégzés feltételeinek megteremtésére és ezzel kapcsolatos feladatok folyamatos betartására, betartatására. Szakmai elméleti ismeretekből a tanulónak ismernie, rendszereznie és ismertetnie kell mindazon elméleti ismereteket, melyek megalapozzák a gyakorlatot és elmélyítik az elméleti tudását, tehát a szakmai kifejezéseket, építőipari alapfogalmakat és azok értelmezését, építési szerkezeteket és technológiákat, építőipari szakmákon belül az építőmesteri szakmák áttekintését, építőiparban alkalmazott gépek, berendezések általános felhasználását, kezelését, karbantartását, a burkolatok rendeltetésszerű alkalmazása előírásait, a burkolóanyagok fajtáit, azok tulajdonságait és minőségi követelményeit, az épület szerkezeti részeinek: falak, födémek, feltöltések, aljzatbetonok, burkolatok épületszerkezettani feladatait, összefüggéseit, az épület építésében résztvevő szakmák kapcsolódási pontjait az építés sorrendjén belül az épületburkoló szakma időbeli elhelyezkedését, a burkolólapok gyártási folyamatait, a belső és külső téri, valamint a különleges burkolások lehetőségeit, eszközeit, anyagait, esztétikai megjelenítési lehetőségeit és kivitelezési technológiai előírásait, különleges burkolatok készítésének technológiáinak ismeretét, tervdokumentációk elemzését, értelmezését, felújítási, javítási feladatok ellátását, felmérés, vázlatrajz készítését, szakszámítások elvégzését, alkalmazandó burkolat fajtájának kiválasztását, a munkaterület megszervezését, az érvényben lévő munkavédelmi, környezetvédelmi, balesetelhárítási előírásokat. 4. A szakképesítéssel betölthető munkakörök Az épületburkoló szakképesítés az épületek építése, átalakítása, felújítása során külső vagy belső lapanyagú és öntött fal és padlóburkolatok kivitelezésére készít fel. Vállalkozás esetén felkészít az építési vállalkozás vezetésére, irányítására a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló alapvető egészség-, munka-, és tűzvédelmi, balesetelhárítási előírásoknak megfelelően. Betölthető munkakörök: Épületburkoló


45


5. A képzés struktúrája 5.1 A képzési idő Évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

40 % 60 %

5.2 A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai tantárgyak: Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Építőipari anyag- és gyártásismeretek Műszaki rajz Épületburkoló szakrajz Építési alapismeretek Épületszerkezetek, építési technológiák Kitűzési és mérési ismeretek Állványozási ismeretek Épületburkoló szakmai ismeretek Épületburkoló munkák szakszámításai Építőipari gépek Építészettörténet Alapgyakorlatok Épületburkoló szakmai gyakorlatok Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak: Műemlékvédelem Épületdiagnosztika Fenntartásépítési és felújítási technológiák Művészet és iparművészet története Szakmai idegen nyelv Az iskola helyi tantárgyi programja Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai.


46


Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. 5.3

A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeretek 5. * Építőipari anyag- és gyártásismeretek 6. Műszaki rajz 7. Épületburkoló szakrajz Építési alapismeretek 8. Épületszerkezetek, építési technológiák 9. * Kitűzési és mérési ismeretek 10. Állványozási ismeretek 11. Épületburkoló szakmai ismeretek 12. Épületburkoló munkák szakszámításai 13. Építőipari gépek 14. Építészettörténet Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 15. * Alapgyakorlatok 16. * Épületburkoló szakmai gyakorlatok Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Műemlékvédelem Épületdiagnosztika Fenntartásépítési és felújítási technológiák Művészet és iparművészet története Szakmai idegen nyelv Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

Évfolyam 1/11. 2/12. 37 35 74 70 37 35 37 35 35

összes 72 144 72 37 35 35

74 74 18

35 70

109 74 88

18 37 19 74 19 518 843 266 437 140 1361 111

70 52 18 35 490 665 665 1155 105

18 37 19 144 52 37 35 1008 1508 266 1102 140 2516 216

(37) (37) (74) (37) 1472

(35) (70) (70) (35) (70) (70) 1260

(35) (107) (107) (35) (144) (107) 2732


47


* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel, az Építőipari anyag és gyártási ismeretek, anyagvizsgálat témáit, valamint a Kitűzési és mérési ismeretek témáit a szakmai gyakorlattal együtt kell feldolgozni. Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 2732 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A gyakorlati témák oktatása a - közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint - max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. A táblázatban, zárójelben az ajánlott óraszámok szerepelnek. 5.4 A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése jele száma Általános irányelvek a szakképzés S 31 5216 06/1 megszerzéséhez Osztályfőnöki Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Munkavédelem M MA-1-03 Elsősegélynyújtás M MA-1-02 Kommunikációs készségfejlesztés M TA-1-02 Egészséges életvitel M MA-1-01 Munkajogi ismeretek M TA-1-03 Tanulói jogviszony M TA-1-04 Élet- és pályatervezés M OA-1 Munkahely-keresési technikák M OA-2 4. Vállalkozási ismeretek M GA-1-02 Szakmai elmélet tantárgyai 5. Építőipari anyag- és gyártásismeretek K 31 5216 00/1 6. Műszaki rajz K 31 5216 00/2 7. Épületburkoló munkák szakrajza S 31 5216 06/2 Építési alapismeretek 8. Épületszerkezetek, építési technológiák K 31 5216 00/3


48


9. 10. 11. 12. 13. 14.

Kitűzési és mérési ismeretek Állványozási ismeretek Épületburkoló szakmai ismeretek Épületburkoló munkák szakszámításai Építőipari gépek Építészettörténet Szakmai gyakorlat tantárgyai 15. Alapgyakorlatok 16. Épületburkoló szakmai gyakorlatok Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Műemlékvédelem Épületdiagnosztika Fenntartásépítési és felújítási technológiák Művészet és iparművészet története Jelmagyarázat:

K S M F programja

K K S S K K

31 5216 00/4 31 5216 00/5 31 5216 06/3 31 5216 06/4 31 5216 00/6 31 5216 00/7

K S

31 5216 00/8 31 5216 14/5

K K K K

31 5216 00/9 31 5216 00/10 31 5216 00/11 31 5216 00/12

közös tananyag programja speciális tananyag programja tananyag modul programja szabadon választható kötelező szakmai tantárgy

6. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások 6.1 A vizsga részei Az írásbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama: Szakmai ismeret Anyag- és gyártásismeret Szakmai számítás Szakrajz Munka- és környezetvédelem Időtartama: 180 perc A szóbeli vizsga tantárgyai és azok időtartama: Szakmai ismeret Anyag- és gyártásismeret Munka- és környezetvédelem A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximum 10 perc fordítható. A gyakorlati vizsga tantárgyai és azok időtartama: Vizsgamunka készítése


49


A vizsga időtartama:

300 perc

6.2 A vizsga tartalmára vonatkozó előírások Az írásbeli vizsga tartalma A tantárgyakban megfogalmazott ismeretek komplex feladattá építése, benne építéstechnológiai, anyagismereti, szakrajzi és munkavédelmi ismeretek számonkérésével. A szóbeli vizsga tartalma A tantárgyakból húzott tételek alapján történő számonkérés. A gyakorlati vizsga tartalma A készségszint elemeit tartalmazó olyan számonkérés, ahol a munkafolyamatot egységekre lehet bontani. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei Második vagy további OKJ szerinti szakképesítés megszerzésekor nem köteles a jelölt vizsgát tenni abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott és azt okmányaival hitelesen igazolni tudja. Mentesül az adott tantárgyban a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki az országos tanulmányi versenyen versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet ért el. 6.3 A vizsga értékelése a) Szakmai elméleti vizsga Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekben kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. Az írásbeli vizsga feladatait úgy kell összeállítani, hogy a megoldásnál maximálisan 100 pont legyen elérhető. A szóbeli vizsga értékelése: a szóbeli vizsga tantárgyait (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni: A szóbeli vizsgatárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzattal - kerekítő tényezőként a szakmai ismeret tantárgy osztályzatát figyelembe véve - kell megállapítani. Elégtelenre kell minősíteni a jelölt szóbeli vizsgaeredményét, ha bármely tantárgyra kapott osztályzata elégtelen. A szakmai elméleti vizsga eredményét a szóbeli és írásbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni. Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a jelölt a szóbeli vagy az írásbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott. b) Szakmai gyakorlati vizsga


50


A vizsgamunka értékelését a szakszerűség, pontosság, a minőségi követelmények, a munkavédelmi előírások betartásának figyelembevételével egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni. Eredménytelennek kell tekinteni a gyakorlati vizsgát, ha a vizsgázó a kijelölt feladat 75 %-át nem teljesíti, vagy a munka minőségileg kifogásolható. c) A szakképesítő vizsga értékelése Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette. 7. Egyéb feltételek, információk Beszámítható előzetes tanulmányok Egy adott tantárgy beszámítása, illetőleg annak tanulása alóli felmentés nem jelenti, hogy bármely vizsgarészből ezek alapján felmenthető. Ha a vizsgázót felmentették tanulmányai során valamely vizsgatárgy tanulása alól, kérelmére felmenthető a vizsgatárgy követelményeinek teljesítése alól is.


51


BURKOLÓ (33 582 03 0000000 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 33 582 03 1000 00 00 Burkoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:


a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség nem szükségesek szükségesek szükséges



52


A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0468-06 0472-06 0473-06 0474-06 0475-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Speciális burkolat készítése I. Hidegburkolási feladatok Melegburkolási feladatok Parkettázási feladatok Burkolás előkészítése Általános vállalkozási feladatok



53

testnevelés társadalomismeret és etika munkavédelem

2 1

1

1 2

2 2

2 1

1

Térburkolás készítése Burkolati terv készítése

8 2 3 2

4 2 3 2 6

2 2 2


1 2 2 1 1 2 4 1

gyakorlat


Általános vállalkozási feladatok Általános vállakozási feladatok (elméletigényes gyakorlat) Építési tevékenység alapfeladatai (elmélet igényes gyakorlat) Építési tevékenység alapfeladatai (üzemi gyakorlat) Közismeret összesen:

Parketta javítása

Felületkezelés

Álpadló építése

Speciális burkolatok kivitelezése

Burkolati elemek előkészítése


Balesetmentes munkavégzés feltételei


Gépek, szerszámok, berendezések Padlóburkolási, álmenyezet készítési, homlokzatburkolási feladatok Szerelt homlokzatburkolási feladatok

Álmennyezet készítési feladatok

Parkettázás előkészítése

Építőipari gépek, berendezések Hagyományos és ragasztott hidegburkolat készítése Padló burkolási feladatok

A burkolást megelőző munkák



informatika

osztályfőnöki

33 582 03 0000000

2

4.12.

Burkoló

3.11 1

5.13.


BURKOLÓ

6

5

2 6 21 42

6 22 42

6 15 42

54


ÁCS, ÁLLVÁNYOZÓ (33 582 01 1000 00 00 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:


a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség szükségesek szükségesek szükséges



55


A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 582 01 1000 00 00 azonosító számú, Ács, állványozó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0460-06 0461-06 0462-06 0463-06 0464-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Hagyományos zsaluzat készítése Rendszerzsaluzat építése, bontása Hagyományos állványzat készítése Cső- és keretesállványzat építése, bontása Faszerkezet építése Általános vállalkozási feladatok



56

testnevelés társadalomismeret és etika munkavédelem

2 1

1

1 2

2 2

2 1

Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamata Zsaluzatrendszerek készítésének technológiai folyamata Hagyományos állványzatok

1 3 6 5 5

2 1 1 7 6 3

1


9

2

6 28

6 27

6 22 42

6 22 42

6 15 42

gyakorlat


28 Közismeret összesen:

összesen:

Általános vállakozási feladatok (elméletigényes gyakorlat)

Általános vállakozási feladatok

Maradó faszerkezetek építése

Faipari gépek, eszközök

Egyéb maradó faszerkezetk építési technológiája

Maradó faszerkezetek építési technológiája

Cső-és kerets állványzatok szerelési technológiája

Tárolási előírások

Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása


2

Balesetmentes munkavégzés

Az építési tevékenység alapfeladatai



informatika

osztályfőnöki

2

4.12.

ács-állványozó 33 58 201 00000000

3.11. 1

5.13.


ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ

57


FAIPARI SZAKMÁK A tanulók felvételének feltételei: Az iskolai és szakmai előképzettséget az OKJ határozza meg. Egészségügyi és munkaalkalmasság feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyifeltételeknek kell megfelelniük, - amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: • átlagos testi fejlettség, fizikum • megfelelő mozgáskoordináció • tünetmentes szervi működés • ép idegrendszer. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie munkaalkalmasság vizsgálaton. ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ (OKJ: 33 5216 01 kifutó rendszerben) A képzés ideje:

Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 40 % 60 %

A képzés célja Az ács-állványozó szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik : 1) képesek kisvállalkozóként lakossági szolgáltatásokat végezni 2) képesek közép- és nagyvállalatok igényeinek megfelelni, ellátni a munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat 3) képesek vállalkozást létesíteni, beindítani és működtetni 4) képesek az alábbi munkaterületeken az ács-állványozó munkákat elvégezni: - kötő ácsmunkák: - magas és mélyépítőipari munkaterületen előforduló ideiglenes és kisegítő szerkezetek építése, bontása - fedélszékek, faanyagú épületszerkezetek készítése - fa szerkezetű épületek összeszerelése - zsaluzó ácsmunkák: - magas- és mélyépítőipari munkaterületeken előforduló fa- és fémanyagú zsaluzó és alátámasztó szerkezetek készítése, bontása - állványozó és dúcoló munkák: - magas- és mélyépítőipari munkaterületeken előforduló fa- és fémanyagú munka és szerelő állványok, feljárók, anyag szállító állványok, nehézállványok készítése, bontása


58


- csatornaárkok, munkagödrök, életveszély elhárító kiváltó dúcszerkezetek készítése, karbantartása, bontása - vegyes ácsmunkák: - nyílászárók behelyezése, padozatok, burkolatok, berendezési tárgyak, kerítések, kapuk, lépcsők készítése, szerelése, javítása. E cél elérése érdekében a képzés: – nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást, – alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, amely alkalmassá teszi a technikai és technológiai fejlődés követésére, – biztosítson olyan alapképzést, amely alkalmassá teszi más rokon szakmák elsajátítását – neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, – fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, – készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való részvételre, – készítse fel a tanulókat a munkahelyi és szakmai közösségek munkájában való részvételre, – a szakmai képzésen túl vállalja a személyiség formálását is. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A képzés szakmai követelményei Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása – A munkahelyre vonatkozó munkajogi előírások ismerete. – A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása – A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban. – A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása. – A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályainak ismerete, a tűzoltó készülékek kezelése. – A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok tárolása, kezelésére vonatkozó előírások ismerete, alkalmazása. – Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél. – A szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezések számbavétele, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek ismerete, alkalmazása. Gazdasági és vállalkozási ismeretek és alkalmazásuk – Vállalkozás létesítésének feltételei. – Adózási alapfogalmak, az adó helye az állami bevételek között. – Az Általános Forgalmi Adó ( ÁFA ) jellemzői, adókulcsok, tárgyi és alanyi adómentesség, számírásának módja. – A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük. – Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés. – A személyi jövedelemadó ( SZJA ) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg számítás.


59


– A költségelszámolás szabályai, az egyszeres könyvvitel lehetőségei ( bevételi nyilvántartás, bevételi és költségnyilvántartás, pénztárkönyv, naplófőkönyv ). – A pénztárkönyvbe való könyvelés. – Analitikus nyilvántartások vezetése. – Társadalombiztosítási-, nyugdíj-, egészség biztosítási és munkavállalói járulékok. – Jogi személyiség nélküli Gazdasági Társaságok jellemzői ( Kft., Bt. ). – Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek ). Számítógépkezelés tantárgy A tanulók legyenek képesek - általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről, - a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, „életre kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt, - elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével, - a DOS felhasználói parancsait alkalmazni, - egy adott segédprogramot használni, - végrehajtani a szövegbevitel, javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, mentés, visszatöltés műveleteit, - a nyomtató beállítását és a nyomtatást elvégezni, - az elkészített dokumentumokat formázni az alkalmazott szoftver kínálta lehetőségek felhasználásával, - táblázatot készíteni, - táblázatot, grafikát beilleszteni a dokumentumba, Faipari szakmai- és gépismeret tantárgy A tanulónak tudnia kell: – ismertetni a kézi és gépi forgácsolás jellemzőit, – a fa kézi megmunkálásának műveleti sorrendjét, – a kézi megmunkálások technológiai előírásait, – a műszaki dokumentáció szerepét, tartalmát, alkalmazhatóságát, – jellemezni a faipari alapszerkezeteket és elkészítésük módját, – ismertetni a faipari alapgépek felépítését, működését, felhasználhatóságát, a faipari gépek fordulatszáma és forgácsolási sebessége közötti összefüggéseket, – az egyszerűbb szakmai feladatok megoldását. Faipari szakrajz tantárgy A tanulónak tudnia kell – szakszerűen használni a rajzeszközöket, szakkifejezéseket, – ismertetni a rajzkészítés követelményeit, – alkalmazni a szabványos vonalakat, a faiparban használt anyagok metszeti jelöléseit, – alkalmazni a faiparban használatos síkmértani szerkesztéseket, – elkészíteni a szelvények méretarányos rajzát, méretmegadását, – alkalmazni a műszaki ábrázolás szabályait, – ábrázolni a mértani testeket vetületeiben és axonometrikusan, – értelmezni a faiparban használatos fakötéseket, – ismerni a fakötések kialakításának szabályait, alkalmazásuk területeit. – ábrázolni fakötéseket, és egyszerű faipari termékeket metszeteiben, – felvételi vázlatot készíteni. Faipari anyagismeret tantárgy


60


A tanuló legyen tisztában a fának, mint élőlénynek a biológiai szerepével, valamint a faanyag gazdasági jelentőségével, – ismerje a fa szerkezeti és vegyi felépítését, lássa az összefüggést a szövetszerkezet és a fa műszaki tulajdonságai között, – ismerje a faanyag nedvességváltozásának okát, következményeit, legyen tisztában a faanyag szárításának, a megfelelő nedvességtartamú anyag felhasználásának a fontosságával, – ismerje a fa minden olyan lényeges műszaki tulajdonságát, ami a gyakorlati felhasználás szempontjából lényeges, – ismerje a gyakrabban előforduló növekedési hibákat, valamint a faanyagot leginkább veszélyeztető növényi és állati károsítókat,. legyen tisztában a károsítók elleni védekezés lehetőségeivel és a hibás vagy károsodott faanyag felhasználhatóságával, – ismerje az európai fafeldolgozásban gyakrabban előforduló fenyő, lombos és trópusi fafajokat, ezeket a fafajokat biztonsággal felismerje és legyen tájékozott az egyes fafajok műszaki tulajdonságaival kapcsolatban, – a fafajok ismerete alapján képes legyen adott célra megfelelő fafajtát kiválasztani. Ács-állványozó szakmai ismeret tantárgy A tanulónak tudnia kell: - ismertetni a kötő- és zsaluzó ácsmunkák, az állványozási és dúcolási munkák körébe eső szerkezeteket, elkészítésük menetét, az alkalmazandó anyagokat és eszközöket, a feltétlenül betartandó műszaki és biztonsági előírásokat (önállóan, szóban / írásban) a szükséges rajzi vázlatokkal - elemezni főbb előnyeit és hátrányait a korszerű fém zsaluzatoknak és alátámasztó ill. mozgató szerkezeteknek (ebben a körben a munkamenet, stb. önálló részletes ismertetése csak egy - a gyakorlatban is megismert, a területre jellemző - példára terjedjen ki) - kérdésekre válaszolva elmondani a rokon és kapcsolódó szakmák által készített szerkezetek felépítését, anyaghasználatát, gyakori hibáikat ( azok javítását, illetve kiküszöbölését), az alkalmazandó eszközöket. Ebbe a körbe tartoznak a gyakran ácsokkal (több-kevesebb betanítás után) végeztetett munkák: fapadozatok, vázas válaszfalak, fa álmennyezetek, tetődeszkázatok, fóliaterítések, tetőszigetelések, borítások stb. készítése - kérdésekre válaszolva elmondani a beton- és vasbetonszerkezetek sajátságait, készítésük technológiáját, anyagminőségeiket, elmondani az acélbetétek szerepét a vasbetonban, és az ebből következő elhelyezési szabályokat - ismertetni a méretvétel, kitűzés, felmérési vázlatkészítés menetét - ismertetni a földmunkákat és bontási munkákat, összefüggésben a hozzájuk szükséges alátámasztó, megtámasztó, biztonsági és ácsszerkezetekkel - önállóan ismertetni, csoportosítani, összehasonlítani a (hagyományos és mérnöki) fakötéseket, erőjátékukkal, méretelőírásaikkal, alkalmazási körükkel együtt - fakivonatot készíteni műszaki dokumentáció alapján - példákat mondani illetve felismerni az épületszerkezetek csoportosítása, döntő épületfizikai követelmények, gyakori szerkezeti hibák okai témaköreiben (tesztfeladatok, logikai készség) Ács-állványozó anyagismeret tantárgy a) A tanulóknak ismerniük kell: - a szakmában használatos félkész- és késztermékek anyagainak az anyagok


61


világában elfoglalt helyét, összetételét, szerkezetét és rendeltetésükkel összefüggő építési-műszaki jellemzőit - a legfontosabb félkész- és késztermék típusok előállításának módját b) A tanulók legyenek jártasak: - az anyagok összetétele, szerkezete, műszaki tulajdonságai és rendeltetése közötti összefüggéseket felismerni - az egyes anyagok ill. termékek felhasználási körülményeinek számbavételében és ennek nyomán a megfelelő anyag ill. termék kiválasztásában - a rendelkezésükre bocsátott anyagok minőségének szabvány szerinti egyeztetésében ill. minőségi előírásuknak egyszerűbb munkahelyi vizsgálatában - az anyagtáblázatok használatában ill. az anyagnormák megállapításában c) Atanulóknak begyekorolt, rutinszerű tudással kell rendelkezniük - a szakma anyagainak ill. termékeinek felismerésében ill. azonosításában - a felhasznált anyagok megmunkálási, beépítési és használati körülményeit és feltételeit illetően - az anyagoknak, termékeknek a környezetvédelmi, biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő tárolásában, raktározásában, kezelésében. Ács-állványozó szerkezettan - szakrajz A tanulónak tudnia kell: - a szabvány fogalmát, a szabványvonalakat, a szabványos betűnagyságokat és méretarányokat - a méretmegadási módokat - a síkmértani ábrázolás alapfogalmait, az egyszerűbb síkmértani szerkesztéseket - a vetületi és az axonometrikus ábrázolás fogalmát és fajtáit - a metszet és metszősík fogalmát - az építészeti rajz fogalmát, célját, az építészeti tervfajtákat - tudják a rajzeszközöket használni, karbantartani és tárolni - az álló betűket írni, a különböző vonalvastagságokkal rajzolni - a szabványos méretarányokat, a méreteket adott méretarányban átszámolni, a megfelelő jelöléseket alkalmazni - a kótázás fogalmát - az egyszerűbb síkmértani szerkesztéseket, az egyszerűbb testek vetületi és axonometrikus ábrázolását, az ábrázolás fajtáit, végrehajtani szabadkézzel és szerkesztéssel - az egyszerűbb metszeteket ábrázolni, a metszet és metszősík fogalmát ismerni - a különböző építészeti rajz- és tervfajtákat, felhasználási területeit - az anyagjelöléseket - a fakötéseket és a fakapcsolásokat ábrázolni - az egyszerűbb építészeti terveket elkészíteni és olvasni - a feszítő- és függesztőművek rajzait elkészíteni - a tetőidomok és egyszerű fedélszerkezetek szerkesztését végrehajtani, rajzait elkészíteni - a hagyományos magasépítési zsaluzatok zsaluzati rajzait elkészíteni - a korszerű zsaluzatok egyszerű rajzait, valamint az egyszerűbb alaprajzú épületek vázlatrajzainak, alaprajzainak, metszeteinek, alapozási és szerkezeti rajzait elkészíteni - biztosan olvasni a magasépítő ács-állványozó szakmában előforduló munkatárgyak rajzait. Követelmények a szakmai gyakorlat terén Faipari szakmai alapgyakorlatok


62


A tanulónak tudnia kell – használni a különböző mérő-és rajzoló eszközöket, – kiválasztani és megmunkálni a faanyagot keresztmetszeti méretre kézi és gépi szerszámokkal, – szerkezeti kötések kialakítását elkészíteni, – ragasztás, furnérozás műveleteit elvégezni, – pácolás, lakkozás elvégzését kézműipari módszerekkel, – gépi fűrészelés, gyalulás, marás alapvető műveleteit elvégezni, – szerszámokat élezni, karbantartani, – egyszerűbb faipari szerkezeteket elkészíteni, rajz vagy dokumentáció alapján. Ács-állványozó szakmai gyakorlat A tanulónak tudnia kell: - szakszerűen használni, karbantartani a mérő- és segédeszközöket, szerszámokat, kisgépeket, gépeket - tudja élezni a kézi szerszámokat, láncfűrészt - állványelemeket készíteni - kiegészítő szerkezeteket készíteni - fedélszerkezeteket lekötni, állítani, bontani - faszerkezetű épületeket szerelni - hagyományos és típustáblás zsaluzatokat elkészíteni - fémanyagú zsaluzatokat szerelni, beállítani, bontani - fa, fém és vegyes szerkezetű állványokat állítani, bontani, karbantartani - alá- és megtámasztó állványokat állítani, karbantartani, bontani - kiváltókat készíteni, bontani - fa berendezési tárgyak, kerítések, kapuk, nyílászárók beállítását, külső-belső burkolatok készítését, javítását A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Évfolyam Ssz Megnevezés . Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek 4. Faipari szakmai- és gépismeret 5. Ács-állványozó szakmai ismeret 6. Faipari szakrajz 7. Ács-állványozó szerkezettan- szakrajz 8. Faipari anyagismeret 9. Ács-állványozó anyagismeret Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 10. Faipari szakmai alapgyakorlat 11. Ács-állványozó szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen:

1/11. 19 76 38 36

2/12. 18 54

36 95 108 95 108 76 437 770 630

72 396 595 595

140 1207

991


Összesen 37 130 38 36 36 95 108 95 108 76 72 833 1365 630 595 140 2198

63


Szabadon választható kötelező szakmai 228 234 462 tantárgyak (37) (35) (72) Szakmai idegen nyelv * Rokon szakmák technológiái (18) (17) (35) Gépi technológiák (18) (17) (35) Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) (107) Összesen: 1435 1225 2660 Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Minden tanulónak kötelező 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!


64


A szakmai képzéshez figyelembe vett előírt központi tantervek Tantárgyi program Megnevezése Osztályfőnöki óra 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés Kommunikációs készségfejlesztés Tanulói jogviszony Munkajogi ismeretek Munkavédelem Faipari környezetvédelem Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Ember és környezete Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Számítástechnika 4. Faipari szakmai és gépismeret 5. Faipari szakrajz 6. Faipari anyagismeret 7. Ács-állványozó szakmai ismeret 8. Ács-állványozó szerkezettan-szakrajz 9. Ács-állványozó anyagismeret 10. Faipari szakmai alapgyakorlatok 11. Ács-állványozó szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Jelmagyarázat:

K S M F

jele

száma

M M M M M M M M M M M

OA-1 TA-1-02 TA-1-04 TA-1-03 MA-1-03 MA-1-10 MA-1-01 MA-1-02 MA-1-04 GA-1-02 IA-0-01

K K K S S S K S

33 5262 00/2 33 5262 00/3 33 5262 00/4 33 5216 01/2 33 5216 01/3 33 5216 01/4 33 5262 00/5 33 5216 01/5



65


ASZTALOS (OKJ: 33 5262 01, 2004/2005-ös tanévtől kifutó rendszerben)5

1.


A központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelete, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII: 27.) OM rendelet, az Asztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 20/1996. (III. 28) IKM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni a fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17.§-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatásához az alábbiak ajánlottak: 5

Kiadását az oktatási miniszter 4245/1/2004. I. 12. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/2005. tanévtől engedélyezte. A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján került kiadásra. A program bevezethető a 2004/2005. tanévtől, alkalmazásuk kötelező a 2005/2006. tanévtől.


66


faipari szaktanterem a szakmai elméleti tantárgyi oktatáshoz (szakmai- és gépismeret, anyagismeret, szerkezettan-szakrajz), számítástechnika szaktanterem: - a számítógép-kezelés oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel): a munkajogi ismeretek, a társadalmi kapcsolatok, a munka- és környezetvédelem, az egészséges életmód, a gazdasági és vállalkozási ismeretek tananyagi modulok oktatásához, az idegen nyelv oktatásához nyelvi labor. A gyakorlati oktatás csak az előírt felszereltségű tanműhelyben történhet. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - a megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A szaktantermek kialakítása, berendezésére és felszerelésére vonatkozó javaslatokat a szakmai tantárgyak központi programjai tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség, szakmai előképzettség Az iskolai és szakmai előképzettséget a hatályos OKJ határozza meg. Tizedik évfolyamra épülő szakképesítés. Szakmai előképzettsége nincs. Egészségügyi és munka alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyifeltételeknek kell megfelelniük, - amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, tünetmentes szervi működés, ép idegrendszer. A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie munka alkalmassági vizsgálaton. A képzés célja

Az asztalos szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik: képesek kisvállalkozóként lakossági szolgáltatásokat végezni képesek közép- és nagyüzemekben ellátni a munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat képesek vállalkozást létesíteni, beindítani és működtetni képesek az alábbi munkaterületeken az asztalos munkákat elvégezni:


67


lakások, irodák, szállodák és egyéb középületek fa alapanyagú, valamint agglomerált lapokból készült belsőépítészeti tárgyait (pultok, dobogók, beépített bútorok, egyszerűbb lépcsők) készíteni, felújítani és szerelni, festett, furnérozott és lakkozott, valamint műanyaggal bevont felületű bútorokat (ülőfekvőbútorok, asztalok, szekrények, polcok) készíteni, javítani és felújítani, fa nyílászáró berendezéseket (kapuk, ajtók, ablakok, stb.) elkészíteni, beépíteni, karbantartani, javítani falburkolatokat, álmennyezeteket lépcsőket készíteni, szerelni, javítani, karbantartani. E cél elérése érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan szakmai tudást, amely alkalmassá teszi a technikai és technológiai fejlődés követésére, biztosítson olyan alapképzést, amely alkalmassá teszi más rokon szakmák elsajátítását neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi és szakmai közösségek munkájában való részvételre, a szakmai képzésen túl vállalja a személyiség formálását is. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A képzés szakmai követelményei Faipari szakmai és gépismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek ismertetni a kézi és gépi forgácsolás jellemzőit, a fa kézi megmunkálásának műveleti sorrendjét, a kézi megmunkálások technológiai előírásait, a műszaki dokumentáció szerepét, tartalmát, alkalmazhatóságát, jellemezni a faipari alapszerkezeteket és elkészítésük módját, ismertetni a faipari alapgépek felépítését, működését, felhasználhatóságát, a faipari gépek fordulatszáma és forgácsolási sebessége közötti összefüggéseket, az egyszerűbb szakmai feladatok megoldását. Asztalos szakmai és gépismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek kiválasztani a termék gazdaságos elkészítéséhez alkalmas alapanyagokat és segédanyagokat, ismertetni az asztalos technológiák műveleti sorrendjét egyedi- és sorozatgyártásban készült termékeknél, kiszámítani a felhasznált anyagok mennyiségét, a gépek jellemző paramétereit, önállóan kiválasztani a legmegfelelőbb technológiát, önállóan értelmezni a műszaki dokumentáció előírásait, a műszaki dokumentációt önállóan készíteni, ismertetni a kézi és gépi megmunkálások alkalmazási területeit, ismertetni műveletek elvégzéséhez alkalmazható szerszámok, gépek, berendezések jellemzőit, ismertetni a megmunkáló gépek beállítási értékeit a technológia figyelembevételével,


68


a szakszerű megfogalmazásokat, kifejezéseket, a gépek egyszerűbb hibáinak okait, javításait. Faipari szakrajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek szakszerűen használni a rajzeszközöket, szakkifejezéseket, ismertetni a rajzkészítés követelményeit, alkalmazni a szabványos vonalakat, a faiparban használt anyagok metszeti jelöléseit, alkalmazni a faiparban használatos síkmértani szerkesztéseket, elkészíteni a szelvények méretarányos rajzát, méretmegadását, alkalmazni a műszaki ábrázolás szabályait, ábrázolni a mértani testeket vetületeiben és axonometrikusan, értelmezni a faiparban használatos fakötéseket, ismerni a fakötések kialakításának szabályait, alkalmazásuk területeit. ábrázolni fakötéseket, és egyszerű faipari termékeket metszeteiben, felvételi vázlatot készíteni. Asztalos szerkezettan – szakrajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek szakszerűen használni a rajzeszközöket, szakkifejezéseket, ismertetni a rajzkészítés követelményeit, alkalmazni a szabványos vonalakat, a faiparban használt anyagok metszeti jelöléseit, alkalmazni a faiparban használatos síkmértani szerkesztéseket, alkalmazni a műszaki ábrázolás szabályait, értelmezni a faiparban használatos fakötéseket, ismerni a fakötések alkalmazásának területeit, felvételi vázlatot készíteni, műszaki dokumentációt olvasni, felhasználni, összeállítani, a szakmai elmélet és gyakorlat során tanult faipari szerkezetek, termékek műszaki rajzát, műhelyrajzát elkészíteni, különböző korokban készült bútorok stílusjegyeit, jellegzetes szerkezeteit felismerni. Faipari anyagismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek felismerni az európai fafeldolgozásban gyakrabban előforduló fenyő, lombos és trópusi fafajokat, ezeket a fafajokat biztonsággal felismerje és legyen tájékozott az egyes fafajok műszaki tulajdonságaival kapcsolatban, a fafajok ismerete alapján adott célra megfelelő fafajtát kiválasztani, alkalmazni a szárítás és gőzölés technológiáját. Asztalos anyagismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek lássa az összefüggést a fa életműködési sajátosságai, életkörülményei, és a faanyag szerkezete között a felhasználás szempontjából, ismerje fel a fafajokat, tudja azok műszaki tulajdonságait, az egyes fafajok felhasználásának lehetőségeit, korlátjait, ismerje a faalapanyagból készülő fahelyettesítő termékeket, ismerjen minden olyan anyagot, amely a fából készülő termékek segéd- és kiegészítő anyagként előfordul, ismerje ezeknek az anyagoknak a felhasználási lehetőségeit,


69


az anyagok kiválasztása, felhasználása során tanulja meg figyelembe venni a takarékosság, gazdaságosság és környezetvédelem szempontjait. Asztalos szakmai gyakorlatok tantárgyból a tanulók legyenek képesek használni a különböző mérő-és rajzoló eszközöket, a szerkezeti kötések kialakítását elkészíteni kézi szerszámokkal, a ragasztás, furnérozás műveleteit elvégezni kézi szerszámokkal, eszközökkel, a pácolás, lakkozás elvégzését kézműipari módszerekkel, az egyszerűbb faipari szerkezeteket elkészíteni, rajz vagy dokumentáció alapján, kézi megmunkálással. a gépi forgácsolás elméletét és kiválasztani a megfelelő forgácsoló szerszámot a munkavégzéshez, a műszaki dokumentáció tanulmányozása és olvasása után a feladatot meghatározni, a munkaműveleteket megtervezni, megállapítani a megmunkálási ráhagyásokat, az anyagjegyzék alapján kiválasztani az alapanyagokat és meghatározni a szükséges anyagok mennyiségét, kiválasztani a termék elkészítéséhez a technológiát, szerszámokat és a gépeket, felmérni a gyártás költségeit és árajánlatot készíteni, elvégezni a technológiai műveleteket, kijavítani az esetleges hibákat, a tömör és üreges lapokat készíteni, a keret-, a káva-, az állványszerkezeteket és a görbe alkatrészeket elkészíteni, a ragasztás technológiáját, a furnérozás technológiáját, hibalehetőségeit, kijavításának módjait, alkalmazni a korszerű felületkezelési eljárásokat, bútor- és épületasztalos-ipari, valamint ácstermékek vasalatainak fajtáit, szerelési módjait, helyszíni felmérést készíteni, az előre gyártott termékek helyszíni szerelését, beépítését elvégezni, a szerszámok élezését, karbantartását elvégezni. A szakképesítéssel betölthető munkakörök

Az asztalos szakképesítés egyedi és sorozatgyártással készülő termékek készítésére, valamint kisebb-nagyobb javítások elvégzésére készít fel. Vállalkozás esetén felkészít a kisipari üzem működtetésére, az üzem vezetésére, irányítására. Betölthető munkakörök FEOR 7341

Bútorasztalos

valamint a szakképesítésnél alacsonyabb képzettséget igénylő faipari gépmunkás asztalosipari szerelő fajátékkészítő fatömegcikk és eszközgyártó faműves munkakörök is.


70


A képzés struktúrája

A képzési idő Évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% A képzés tantárgyai Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai tantárgyak Társadalmi ismeretek Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Informatika Faipari szakmai és gépismeret Asztalos szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Asztalos szerkezettan- szakrajz Faipari anyagismeret Asztalos anyagismeret Asztalos szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező tantárgyak Szakmai idegen nyelv Stílusismeretek Intarziakészítés technológiája Fafaragás technológiája Faesztergályozás technológiája Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyként felvehetők a szakmacsoportba tartozó bármely más szakképesítés speciális szakmai tantárgyai. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak szakmai programjaiként alkalmazhatók a szakmacsoportba tartozó szakképesítések speciális szakmai tantárgyainak központi programjai. Szakmacsoportnak nevezzük ebben az anyagban a szakképesítéseknek azon halmazát, amely halmaz elemei hasonló vagy rokon tevékenységek elsajátítását igénylik, és amelyek szakmai és vizsgakövetelményei alapján közös tananyagtartalom határozható meg. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalma kiegészítheti a kötelező szakmai tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza. A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak sorába beletartozik az iskola


71


és a környezet sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program az OKJ-ben meghatározott elmélet és gyakorlat arányának betartásával. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok Tantárgy Óraszám SorMegnevezése 1/11. 2/12. száma évf. évf. Osztályfőnöki óra 37 37 Testnevelés 37 37 1. Társadalmi ismeretek 37 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka- és környezetvédelem 37 5. Informatika * 37 37 6. Faipari szakmai és gépismeret 74 7. Asztalos szakmai és gépismeret 74 8. Faipari szakrajz 74 9. Asztalos szerkezettan-szakrajz 74 10. Faipari anyagismeret 37 11. Asztalos anyagismeret 37 Kötelező elmélet összesen 333 333 12. Asztalos szakmai gyakorlat 777 777 Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat 140 140 Kötelező gyakorlat összesen 917 917 Kötelező összesen 1250 1250 Szabadon választható kötelező szakmai 185 185 tantárgyak 13. Szakmai idegen nyelv * (74) (74) 14. Stílusismeretek (74) 15. Intarziakészítés technológiája (74) 16. Fafaragás technológiája (74) 17. Faesztergályozás technológiája (74) (74) 18. Iskola helyi tantárgyi programja (37) (74) Összesen 1435 1435

3/13. évf. 35 35 35 35 35 70 70 35 350 735 735 1085 140

Összesen 109 109 37 35 35 37 109 74 144 74 144 37 72 1016 2289 280 2569 3585 510

(70)

(70) 1225

4095

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 4095 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!


72


Az iskola helyi tantárgyi programjára fordítható óraszámok zárójelben szerepelnek. A szakmai képzéshez előírt központi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program Sorszáma Megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka- és környezetvédelem 5. Informatika Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés Kommunikációs készségfejlesztés Tanulói jogviszony Munkajogi ismeretek Munkavédelem Faipari környezetvédelem Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Ember és környezete Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Számítástechnika 6. Faipari szakmai és gépismeret 7. Asztalos szakmai és gépismeret 8. Faipari szakrajz 9. Asztalos szerkezettan-szakrajz 10. Faipari anyagismeret 11. Asztalos anyagismeret 12. Asztalos szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 13. Szakmai idegen nyelv 14. 15. 16. 17.

Stílusismeretek Intarziakészítés technológiája Fafaragás technológiája Faesztergályozás technológiája

Jele

Száma

M M M M M M M M M M M S S S S S S S

OA-1 TA-1-02 TA-1-04 TA-1-03 MA-1-03 MA-1-10 MA-1-01 MA-1-02 MA-1-04 GA-1-02 IA-0-01 33526201/2 33526201/3 33526201/4 33526201/5 33526201/6 33526201/7 33526201/8

K K S S S S

31523300/9 31523300/10 52789902/4 52541103/8 31526204/2 33526204/2

Jelmagyarázat: K közös tananyag program S speciális tananyag program M tananyagmodul programja


73


* A helyi program készítéséhez a felhasználható programmodulokból a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően kell a szükséges modulrészeket leválogatni és tantárgyi programmá szervezni. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet előírásai tartalmazzák. Egyéb feltételek, információk Beszámítható előzetes tanulmányok Ha a tanuló előzetesen már bármelyik két éves képzési idejű faipari szakmában elvégezte az első évet – faipari szakmai alapgyakorlattal rendelkezik – akkor az a képzés időtartamába beszámítható, és így a második évfolyamon folytathatja tanulmányait.


74


BÚTORASZTALOS (33 543 01 1000 00 00 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:


a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az faipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség nem szükségesek szükségesek szükséges

A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya:70 % A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.


75


A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 543 01 1000 00 00 azonosító számú, Bútorasztalos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 2273-06 2274-06 2275-06 2302-06 2303-06 2304-06 1846-06 1847-06 1848-06

megnevezése A biztonságos munkavégzés feladatai Gyártáselőkészítési és minőségellenőrzési feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Tervezési, szervezési feladatok Alapvető szerelési feladatok Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési és felületkezelési feladatai Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása



76

5.13.

4.12.

szakmai idegen nyelv informatika

1 2 2 1

1

1 2

2 2

2 1

1

Gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Tömörfa megmunkáls elmélete Alapvető szerelési munkák

4 5 2 8 5

4 6 4

4


8 4

8

6 28

28

6 24 42

6 14 42

6 18 42

gyakorlat



összesen:

Helyi PP szerint

Helyi PP szerint

Bútorasztalos termékek jellemző termékei

Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Munkatervezés, szervezési feldatok gyakorlata (elméletigényes gyakorlat)


Munkatervezés, szervezési feladatok




testnevelés

Bútorasztalos 3354301 1000 osztályfőnöki

3.11.


Bútorasztalos

77


ÉPÜLETASZTALOS (31 582 08 1000 00 00 felmenő rendszerben)

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:

Iskolai előképzettség: iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: Pályaalkalmassági követelmények: Szakmai alkalmassági követelmények: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az faipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú nem szükségesek nem szükségesek szükséges

A képzés ideje Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya:70 %


78


A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 582 01 1000 00 00 azonosító számú, Ács, állványozó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 0459-06 0460-06 0461-06 0462-06 0463-06 0464-06 0886-06

megnevezése Építőipari közös feladatok I. Hagyományos zsaluzat készítése Rendszerzsaluzat építése, bontása Hagyományos állványzat készítése Cső- és keretesállványzat építése, bontása Faszerkezet építése Általános vállalkozási feladatok

A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga.


79

5.13.

4.12.

szakmai idegen nyelv informatika

1 2 2 1

1

1 2

2 2

2 1

1

Gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Tömörfa megmunkáls elmélete Alapvető szerelési munkák

4 5 2 8 5

4 6 4

4


8 4

8

6 28

28

6 24 42

6 14 42

6 18 42

gyakorlat



összesen:

Helyi PP szerint

Helyi PP szerint

Bútorasztalos termékek jellemző termékei

Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Munkatervezés, szervezési feldatok gyakorlata (elméletigényes gyakorlat)


Munkatervezés, szervezési feladatok




testnevelés

Épületasztalos osztályfőnöki

3.11.


Épületasztalos

80


KÁRPITOS SZAKMA (OKJ: 33 5262 06 kifutó rendszerben)

A képzés ideje:

Évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

2 40 % 60 %

A képzés célja A kárpitos szakmai képzés célja olyan szakmai elméleti és gyakorlati kompetenciákkal rendelkező szakemberek képzése, akik : 1) képesek vállalkozást létesíteni, beindítani és működtetni 2) képesek kisvállalkozóként lakossági szolgáltatásokat végezni 3) képesek közép- és nagyüzemekben ellátni a munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat 4) képesek az alábbi munkaterületeken a kárpitos munkákat elvégezni: - ülőbútorok lapos- és magas kárpitozású ülőlapjainak és háttámláinak szakszerű elkészítését hagyományos és korszerű anyagokkal - fekvőbútorok fekvőfelületeinek kárpitozását hagyományos és korszerű anyagokkal - szabadpárnák készítését - ajtókárpitozások készítését lapos- és magas kárpitozással - gépjárművek üléseinek és háttámláinak kárpitozását E cél érdekében a képzés: - nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni - neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és - vállalásra - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét - készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.


81


A képzés szakmai követelményei • A munkahelyre vonatkozó sajátos szabályozások (munkaköri leírása, bérezésre, továbbképzésre munkarendre, munkaidőre, stb - re vonatkozó szabályozások) ismerete és betartása • A munkahelyeken működő szakmai képviseletek, szakszervezetek ismerete, közreműködés azok munkájában, ill. segítségük igénybevétele egyéni problémák megoldásában • A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása • A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása • A különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során speciális biztonsági előírások alkalmazása • A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet • kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető értesítése • Közreműködés a baleset kivizsgálásában • A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása • Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása • A munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása • A keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása Gazdasági és vállalkozási ismeretek és alkalmazásuk. • Vállalkozás létesítésének feltételei • Adózási alapfogalmak, az adó helye az állami bevételek között • Az Általános Forgalmi Adó ( ÁFA ) jellemzői, adókulcsok, tárgyi és alanyi adómentesség, számírásának módja • A számla, a készpénzfizetési számla és nyugta jellemzői, kötelező tartalmi elemei, helyes kitöltésük • Az adózáshoz kapcsolódó bírságok, pótlékok, önellenőrzés • A személyi jövedelemadó ( SZJA ) jellemzői, mértéke, adókedvezmények, adóelőleg számítás • A költségelszámolás szabályai, az egyszeres könyvvitel lehetőségei ( bevételi nyilvántartás, bevételi és költség nyilvántartás, pénztárkönyv, naplófőkönyv ) • A pénztárkönyvbe való könyvelés • Analitikus nyilvántartások vezetése • Társadalombiztosítási-, nyugdíj-, egészség biztosítási és munkavállalói járulékok • Jogi személyiség nélküli Gazdasági Társaságok jellemzői ( KFT, BT ) • Munkavállalói ismeretek (munkaviszony létesítése, megszűnése, munkaszerződés tartalma, jogok és kötelezettségek ... ) • Kereskedelmi-szolgáltatói szerződések készítése, a szavatosság, a garancia. Számítástechnika tantárgy

A tanulók legyenek képesek általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről, • a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, „életre kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt, • elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével, Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6.

82


• a DOS felhasználói parancsait alkalmazni, • egy adott segédprogramot használni, • végrehajtani a szövegbevitel, javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, mentés, visszatöltés műveleteit, • a nyomtató beállítását és a nyomtatást elvégezni, • az elkészített dokumentumokat formázni az alkalmazott szoftver kínálta lehetőségek felhasználásával, • táblázatot készíteni, • táblázatot, grafikát beilleszteni a dokumentumba, Kárpitos szakmai- és gépismeret tantárgy • A tanuló tudja alkalmazni és értelmezni a műszaki dokumentációkat • ismerje a kéziszerszámok használatát és azok szakszerű karbantartását • ismerje a kézi felsőmarógép, a kézi gyalugép, a kézi körfűrészgép és a kézi csiszológép használatát • ismerje a felépítését és karbantartását a kardkéses és a körkéses szabászgépeknek • ismerje a varrógép többcélú használatát, karbantartását és ismerje az előforduló hibákat, ismerje a fonatbontó- és kártológép használatát • a bútorállványok fajtáit, rendeltetésüket, anyagaikat, felületkezelédsi eljárásait • a párnázási módokat • a székülés készítését 5 rugóval és 8-9 rugóval • az elől-hátul árkolt telekárpitozott széktámla készítését • a fotelülés készítését 16 rugóval és rugótesttel, az éldrót, élkeret alkalmazását • az alappárnázás műveleteit • az élkészítés formáit és műveleteit • a felsőpárnázás műveleteit • a bútorvédő huzatok készítését • a különböző fekvőfelületek elkészítésének technológiáját • a díszítőelemek alkalmazásának módjait • a fotelek kartámláinak kárpitozási eljárásait • a fotel háttámlák kárpitozási eljárásait • a szabadpárna-készítés, a rugós ágybetétek készítésének technológiáját • a mélytűzési munkák elkészítésének folyamatát • a bútorok bőrrel való bevonásának előírásait • az ajtókárpitozásokat és a gépjármű-kárpitozási módokat • a kárpitozás fiziológiai hatását Kárpitos anyag- és gyártásismeret • A tanuló tudja a fa szerkezetét és tulajdonságait, fajtáit és felhasználhatóságukat a faiparban • a szegek, csavarok, rugók, rugózatok alapanyagait, a méretekre vonatkozó szabványokat • a ragasztóanyagok eredetét, tulajdonságait, szerkezeti felépítését, tulajdonságait, előállítását • a felületkezelő anyagok tipusait, tulajdonságait • a szálas párnázó anyagok eredetét, jellemző tulajdonságait • a zsinegek, fonalak, cérnák előállítását, minőségi jellemzőit, felhasználhatóságukat • a szövetek fajtáit, a szövés, fonás lényegét, a hevederek és vásznak fajtáit, minőségi jellemzőit


83


• • •

a kötött-hurkolt bevonó anyagok jellemző tulajdonságait a bőrök fajtáit és tulajdonságait kiválasztani az adott feladat elvégzésével szükséges anyagokat és megindokolni azok felhasználását • szintetizálni a tananyag elsajátítása után a szakmai információkat. Kárpitos szerkezettan-szakrajz tantárgy • A tanuló tudja önállóan és szakszerűen a szakrajz szabályainak alkalmazásával használni a rajzeszközöket és a méretvétel eszközeit • az emberi test átlagos méretéből kialakítani a kárpitozott bútorok méreteit • kiválasztani és ábrázolni fabútorhoz szükséges állványokat, fakötéseket • a szabáshoz szükséges nagyítások, kicsinyítések elvégzését • a kárpitosipari és bútoripari anyagjelöléseket alkalmazni és felismerni • az ülőbútorok szerkezetét • az ülő- és fekvőbútorok vetületi és axonometrikus ábrázolását • az osztott felületű kárpitozási munkák vetületi és axonometrikus ábrázolását • az autóbusz- és személyautó-ülések és háttámlák ábrázolásait • önállóan elkészíteni a kárpitozásoz felhasznált textilanyagok szabásrajzát. Követelmények szakmai gyakorlat terén Kárpitos szakmai gyakorlat • A tanuló tudja alkalmazni a hagyományos és korszerű alap- és segédanyagokat • használni, karbantartani a kárpitos iparban alkalmazott gépeket • végrehajtani a szabászati eljárásokat • elvégezni a tartószerelést • az alappárnázás részműveleteit és annak fontosságát • a rugózat szerelési munkáit • elvégezni a felsőpárnázást • hogyan kell elkészíteni a tömött szabadpárnákat • a bevonási munkákat szakszerűen végrehajtani • elkészíteni a lapos- és magas kárpitozású üléseket, háttámlákat és kartámlákat • elvégezni az ajtókárpitozást lapos és magas kárpitozással • kárpitozni a gépjárművek üléseit, háttámláit, oldalfalait és mennyezetét • elkészíteni a védőhuzatokat • a sima és osztott felületű szövet- és bőrbevonatú, rugós és rugó nélküli kárpitozásokat elvégezni • alkalmazni a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Ssz Megnevezés . Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Szakmai ismeretek 4. Kárpitos szakmai és gépismeret

Évfolyam 1/11. 19 76 38 36

95

2/12. 18 54

36

Összesen 37 130 38 36 36

108

203


84


5. Kárpitos szerkezettan-szakrajz 6. Kárpitos anyagismeret Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 7. Kárpitos szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat (nyári összefüggő) Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Számítástechnika * Asztalos szakmai ismeretek Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

95 76 437 770 630 140 1207 228

108 72 396 595 595 991 234

203 148 833 1365 1225 140 2198 462

(37) (18) (37) 1435

(70) (17) (70) 1225

(107) (35) (107) 2660

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Minden tanulónak kötelező 2660 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!


85


A szakmai képzéshez figyelembe vett előírt központi programok Tantárgyi program jele

Megnevezése Osztályfőnöki óra 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági ismeretek Javasolt programmodulok a több szakmacsoportban közös követelményekhez: Élet- és pályatervezés Emberi erőforrások Kommunikációs készségfejlesztés Tanulói jogviszony Munkajogi ismeretek Munkavédelem Faipar környezetvédelme a-ra Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Ember és környezete Diák Bt. Vállalkozásra nevelés a szakképzésben Számítástechnika 4. Kárpitos szakmai és gépismeret 5. Kárpitos szerkezettan-szakrajz 6. Kárpitos anyagismeret 7. Kárpitos szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Asztalos szakmai ismeretek Jelmagyarázat:

K S M F

M M M M M M M M M M M M M

száma

OA-1 TA-2-01 TA-1-02 TA-1-04 TA-1-03 MA-1-03 MA-1-10 MA-1-01 MA-1-02 MA-1-04 GA-1-01 GA-1-02 IA-0-01

S S S S

33 5262 06/2 33 5262 06/3 33 5262 06/4 33 5262 06/5

S

33 5262 01/2



86


KÁRPITOS (33 542 04 1000 00 00 felmenő rendszerben)6

A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint, • a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról, • a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, • az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, • a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, • a 33 542 04 1000 00 00 Kárpitos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült. A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák:


a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az faipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség nem szükségesek szükségesek szükséges


6

Kislétszámú szakma esetén beszámoltató oktatás


87


A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 33 542 04 1000 00 00 azonosító számú, Kárpitos megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója 1372-06 1373-06

megnevezése Bútorkárpitos feladatai Kárpitos feladatai



88


ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKMÁK A tanulók felvételének feltételei: Az iskolai és szakmai előképzettséget az OKJ határozza meg. Egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulónak olyan - orvosok által meghatározott egészségügyifeltételeknek kell megfelelniük, - amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: • átlagos testi fejlettség, fizikum • megfelelő mozgáskoordináció • tünetmentes szervi működés • ép idegrendszer. • éles látás (esetleg szemüveggel), jó hallóképesség • nem érzékeny bőr A képzésre jelentkező tanulónak részt kell vennie munkaalkalmasság vizsgálaton. Minőségbiztosítás – szerelőipar, gépészet Az általános célok megfogalmazásra kerültek a kerettantervekben és az iskola pedagógiai programjában. Az alábbiakban a fenti szakterületre részletesebben és konkrétan fogalmazzuk meg, hogy mit akarunk elérni, illetve hogyan. A szakterület általános törekvése, hogy meg akar felelni egy külső megrendelői (szülő, tanulói, szakmai, fenntartói stb.) valamint a képzést irányítók (OM, NSZI, GM, területi vizsgaközpont stb.) elvárásainak, továbbá egy belső személyes szakmai tisztességnek. Konkrét törekvésünk, hogy a 11. évfolyam első óráitól kezdve tudatosuljon a tanulókban a képzés rövid távú célja – azaz a sikeres szakmai vizsga, illetve a kezdő szakemberrel szembeni elvárásoknak való megfelelés, ami a munkaerőpiacon eséllyel való megjelenés a munkába álláshoz. Ehhez a konjuktúrális feltételeket nem tudjuk meghatározni, a szakemberigény hullámzásait nem tudjuk befolyásolni, de olyan szintű képzést kívánunk nyújtani, hogy végzős tanulóink a kezdő szakembertől elvárható ismeretek birtokában legyenek, csak ezek ne jelentsenek akadályt. Távlati cél a konvertálható szakmai műveltség. A fenti célok elérése érdekében: 1.

Nyújtunk a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, -

-

-

A hatékonyság érdekében fokozottan törekszünk a szemléletesség didaktikai elvének széleskörű alkalmazására – hogy a szaktanári magyarázatok színesebbek, érhetőbbek legyenek - felelőse a szaktanár, folyamatosan, területe a tanóra; Fejlesztjük az iskolai szemléltetést a szemléltető eszközök és modellek beszerzésével, előállításával, kihasználjuk a videotechnika, és különösen az informatika lehetőségeit – felelőse a szaktanár, folyamatosan témától függően; Lehetővé tesszük, hogy tanulóink az informatikai ismeretek olyan szintjére jussanak el, mely azonnal hasznosítható alapokat ad, lehetővé téve a szakmai


89


-

-

szoftverek futtatását, Web-oldalak tanulmányozását – erről értékelésre kerülő tanulmányokat kell beadniuk - felelőse a szaktanár, folyamatosan; A számítógép és Internet mindennapos segítség legyen a tanári munkában bent az osztályteremben; Az alapismereteken túl a tankönyvcsaládok, tananyagok és taneszközök kiválasztásában, nyomon követésében, a tartalmi, pénzügyi és egyéb jellemzők figyelemmel kísérése mellett a szakmai korszerűség és hitelesség a szempont - felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, tanévenként újragondolva; Folyamatosan nyomon követjük a szakirodalom változását, a szakmai képzés tartalmát folyamatosan korszerűsítjük, az új ismereteket a tanulási folyamatba beépítjük, - felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, havonta;

1. Megalapozunk és kifejlesztünk a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, -

-

Koncentráció a gyakorlati oktatással folyamatosan a tanórák keretében, - elvégre alkalmazniuk kell az ismereteket a gyakorlatban - felelőse a szaktanár, folyamatosan; Tanórai módszerei: szaktanári feladatvezetés, tanulói beszámolás, csoportokban történő problémamegoldás, szaktanári ismeretátadás - felelőse a szaktanár; Tanulmányi kirándulások szakmai rendezvényekre, kiállításokra – ezeket nem esetlegessé tesszük, hanem beépítjük tanmeneteinkbe - felelőse a szaktanár; Szakirodalom folyamatos tanulmányozása: Magyar Installateur, Víz-gáz-fűtészerelés, Plan-híradó, Magyar Épületgépészet, D-ég Híradó folyóiratok, megjelenő szakkönyvek és CD-k - felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, igény szerint bizonyos óraközi szüneteket is felhasználunk; Folyamatosan kapcsolatot tartunk a szakma hivatalos képviselőivel – vállalkozókkal és iparosok, kereskedőkkel és kivitelező cégek szakembereivel, a szakirányú felsőoktatás oktatóival - felelőse a szaktanár, folyamatosan, - vevői visszajelzés;

2. Nevelünk szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és - vállalásra, -

-

-

-

Nyitott, demokratikus, de tartalmi munkára irányuló a légkör, a tanulók nyugodtan kérdezhetnek a megszégyenítés veszélye nélkül, - felelőse a szaktanár; Biztosítjuk a tanmenetekben rögzítettek időarányos teljesítését, az esetleges helyettesítéseket úgy szervezzük, hogy azok csak szakszerű és szakmai jellegűek legyenek, - felelőse a szaktanár; Garantáljuk a tantervben rögzített ismeretek határidőre való szolgáltatását, a tanmenetekben rögzítettek megvalósulásának folyamatát ciklusonként felülvizsgáljuk, az intézkedéseket haladéktalanul megtesszük, - felelőse a szaktanár, visszacsatolás; Adott időtartamú illetve határidős feladatokat kapnak tanulóink, hogy kipróbálhassák magukat, teljesítményüket, - felelőse a szaktanár; Segítjük a tanulmányi versenyekre való felkészülésben az érdeklődőket - felelőse a szaktanár; Az ellenőrzések csak a tanított és elsajátítható ismeretre terjednek ki, előre megadott időpontokban ellenőrizzük úgymond a kimenetet, - időben értékelünk, előre megadott szempontok alapján értékelünk, a feleletek nyilvánosak, a dolgozatok összemérhetők, megőrizzük a tanév végéig, a szülők is megtekinthetik, vevői visszajelzés, - felelőse a szaktanár; A tantárgyi vizsgákat teljesen nyitottá tesszük, valamennyi osztálytárs részt vesz a vizsgáztatásban, így a nyilvános kontroll mellett a tanulók kérdezhetnek és


90


-

értékelhetnek is, szerintünk a vizsgák így jók összefoglalásnak is, részei a nevelési oktatási tanulási folyamatnak, - felelőse a szaktanár; Valamennyi szülői értekezleten részt vehetnek a tanulók is, bevonjuk őket a döntésekbe is, képviselhetik érdekeiket, a szülők pedig bármely szakmai tanórára bejöhetnek, azon a hely adta lehetőségek szerint részt vehetnek, - szolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt, vevői visszajelzés, - felelőse a szaktanár-osztályfőnök;

3. Fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, -

-

A tanterem díszítése közös feladat, a rend fenntartása úgyszintén; A tanulásvezetés erősen differenciált – kihasználjuk a kis létszámú csoportok adta lehetőségeket, különös tekintettel a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetségesebbek ösztönzésére, versenyre felkészítésére, - felelőse a szaktanár; Biztosítjuk a szakkönyvekhez és szakirodalomhoz való állandó jellegű hozzáférést, a tanteremben meghatározott helyről különösebb formaság nélkül elvehetik, Minden évben módot találunk egyszerűbb és olcsóbb, de közös kiránduló program megvalósítására, a közös élmények, az önállóság, önművelődés és a felelős viselkedés kipróbálása, - felelőse a szaktanár-osztályfőnök.

Tantervhasználat Tartalma minden szakmai tevékenység, amely a helyi tanterv kialakításához és továbbfejlesztéséhez közvetlenül kapcsolható. A vevői igények (köztük az országos követelmények) felmérésétől az önálló tanterv-tanmenet megalkotásán át a vevői visszajelzéseken alapuló folyamatos javításig terjed. Ebben a kulcsfolyamatban az oktatási intézmény legfőbb értéke, a pedagógusok tudása és tapasztalata sűrűsödik össze. Minden tanévkezdésre felülvizsgáljuk és átdolgozzuk a tanmeneteket, továbbá figyelembe vesszük a szakmai vizsgabizottság észrevételeit és ajánlásait. Ehhez jó segítséget ad az informatikai eszközök iskolai alkalmazása. A tantervhasználat témában törekszünk arra, hogy mindinkább képessé váljunk az oktatott tananyag önálló megszervezésére. A tanmenetek a szaktanár munkájának ütemezéséhez szükséges alapvető dokumentumok – így természetesen írásban készülnek. Minden tanévkezdésre igyekszünk elvégezni az átdolgozásokat, de legkésőbb szeptember 15.-re el kell készülni valamennyinek. A szerelőipar – gépészet sajátos helyet foglal el az iskolai szervezetben. A szakmai tantárgyakat jelentős részében csak az adott szakma – például néhány tanuló - tanulja az intézményben, a tanító tanár személye úgyszintén ugyanaz. Mivel csak egy személy használja a tanmeneteket, így adódik, hogy a tanmenet formai és tartalmi megjelenéséért is ő vállalja a felelősséget. További sajátossága a tanári munkának, hogy egy tanórán belül két szakma tanul párhuzamosan, esetenként teljesen megegyező, vagy csak részben azonos, ám időnként teljesen eltérő tananyagtartalommal is. Előzőek miatt a részletes tanmenet – ami úgy mellékesen önálló szellemi termék - elsősorban az ellenőrzéshez lehet szükséges. Esetünkben a kimenet és a vevői visszajelzés a meghatározó, és a pedagógus munkájában szakmai tudása, hitele és tapasztalata valamint felelőssége dominál, - így a tanmenet elsősorban a tervezést és nem az ellenőrzést szolgálja. Az általános nevelési és oktatási célokat a kerettantervek tartalmazzák. A tanmenet a kerettanterv alapján, arra épülve készült, - az általánosságokat tehát nem rögzíti még egyszer. A tanmenet viszont a tananyag feldolgozása, így az alábbiakat tartalmazza: - Szakma száma és megnevezése - Tantárgy megnevezése és évfolyama - Az érvényesítés időpontja és a készítő, érvényesítő aláírása, beosztása - A téma megnevezése


91


-

-

Az óra(-ák*) sorszáma - *kapcsolt órák esetén Az óra(-ák*) megnevezése, címe - *kapcsolt órák esetén Az óra típusa, domináló módszere (tájékoztató, ismétlő, új ismeretet közlő, új ismeretet feldolgozó csoportmunka, új ismeretet feldolgozó önálló, egyéni gyakorló, összefoglaló, rendszerező, ellenőrző, értékelő stb.) Az óra tartalmára utaló leírás, alcím, célkitűzés, fogalmak Amennyiben megadható az óra anyagának feldolgozásához szükséges tankönyv száma és oldalszámok tartománya, vagy szakkönyv megnevezése, prospektusra, szakmai CD-re, iskolai videofilmre – kazettaszámra és időtartamra – utalás.

A tanórai tervezés módszere, menete: Mint fentebb már ismertettük a szerelőipar – gépészet sajátos helyet foglal el az iskolai szervezetben. A szakmai tantárgyak jelentős részében csak az adott szakma tanulja azt a bizonyos tantárgyat az intézményben. További sajátossága a tanári munkának, hogy egy tanórán belül két szakma tanul párhuzamosan, esetenként teljesen megegyező, vagy csak részben azonos, ám időnként teljesen eltérő tananyagtartalommal is. További specialitás, hogy nem is azonos óra zajlik egyszerre, sőt esetenként 3-4 vagy több azonos kapcsolt óra mellett a másik szakma egy-egy tantárgya követi egymást. A részletes órai vázlat – a tapasztalat alapján – az óra tartalmi részéről vonja el az erőt. A tanító tanár személye ugyanaz, és mivel csak egy személy használja a tanmeneteket, így adódik, hogy a tanmenet illetve órai vázlat formai és tartalmi mgjelenéséért is ő vállalja a felelősséget. Így az alábbi módszer vált be a gyakorlatban: Tervezés a tanmenetből, előre egy ciklus négy elmélet oktatási napjára történik, figyelemmel arra, hogy az életben, a szakma gyakorlásában nincsenek tantárgyak, a valóságban komplex feladatok vannak, melyeket meg kell oldani; A tanórák menete, jelentősen eltér az általában megszokottól, hiszen 6-7 órát töltenek együtt tanár és diákjai, - az órák előtt nincs jelentés, humoros is lenne a kis létszámú csoportban ismételgetni, nagy hiba az már, ha a tanár nem látja át a termet stb., - A számonkérések előre megbeszéltek alapján, tervezetten történnek, nincs minden tanórán felelés értelemszerűen, gyakori a tanórán belüli váltás, mert valamelyik szakma nem vagy jobban boldogul a kiadott feladattal, esetleg több táblai magyarázat is szükséges a tervezettnél. Tanórai vázlatként témavázlatok szolgálnak, a tanmenettel és a naplóbeírásokkal követhető a témák feldolgozása, ugyancsak ellenőrzési lehetőség külsők számára a tanulói füzetekben rögzítettek alapján is lehetséges. A témavázlatokat általában megkapják a tanulók nyomtatásban, illetve megtalálhatók az iskolai tanári számítógépen is, a témavázlatok egyfajta jegyzet-kiegészítő és összefoglalók a számonkérésekre való felkészülések segédanyagai, folyamatosan készülnek és időszakosan, szükség szerint megújulnak. Ugyancsak jól használhatóak az esetleges helyettesítések megszervezésekor. Ekkor írásos útmutatót is mellékelni kell! Megjegyzés: a kerettanterv teljesítése nem igényel 100%-ot a tanévből, így mód van a tervezés rugalmas kezelésére, kisebb tartalékok mindig vannak a tanmenetekben is, tehát folyamatos finomításra van mód a végrehajtásban. Ennek dokumentálása elsősorban az osztálynaplóban történik. További dokumentálási lehetőség a tanári tanmenet munkapéldánya. Legfontosabb azonban a kimeneti ellenőrzés, azaz a témazáró valamint tantárgyi vizsga ellenőrzések és értékelések. Tankönyv- és taneszköz-használat Az intézmény pedagógiai programjában rögzített tankönyvcsaládok, tananyagok és taneszközök kiválasztása, nyomon követése, a tartalmi, pénzügyi és egyéb jellemzők


92


figyelemmel kísérése, illetve az alkalmazáshoz szükséges esetleges módosítások végrehajtása. – Felelőse a szaktanár, és a könyvtáros. A tankönyv- és taneszköz-használat függvénye és alárendeltje a tantervhasználatnak, - így annak részfolyamodványa, évenként visszatérünk rá, felülvizsgáljuk és összehangoljuk. – Felelőse a szaktanár, együttműködik a szakmai (magasépítő) munkaközösség vezetőjével. A tankönyvek használatához útmutatót készítünk, a tanév elején a tanulók megismerik a várható tananyagot, tájékozódnak a tankönyvekben használatra kerülő ismeretek feldolgozásának sorrendjéről, az ismeretek elsajátításának szintjeiről. (Ismeret, jártasság, készség.) – Felelőse a szaktanár. Tanítási módszerek kiválasztása és használata Az intézmény célrendszerének megfelelő pedagógiai módszerek kiválasztása és használatba vétele, melyekkel a tanulók eredményes tanulásra ösztönözhetők. A tanítási módszerek kiválasztása és használata a pedagógiai munka leginkább egyéni, szabályozhatatlan, sőt érinthetetlen területe. Inkább orientáló és tapasztalatátadó jellegű, de időszakos konzultációt igényelhet. A havonta szervezett nevelési értekezletek fórumot adnak ennek. Stratégiai céljaink: Alap: dominál az alapkészségek fejlesztése, az ellenőrzés elkülönül a tanítástól. Törekvés: a gondolkodási képességek fejlesztésére fektetve a hangsúlyt, az értékelést a tanítás részévé tenni. Tanulási környezet: Alap: előadás és visszahívás a rövid távú memóriából, a diákok önmagukban dolgoznak, hierarchikusan felépített, előbb az alapok, aztán a magasabb rendű anyagok és ismeretek. Törekvés: a tanulók aktívan építik fel a tudást maguknak, közös problémamegoldás, az ismereteket a valódi problémák összefüggésében tanulják meg. Tanulók értékelése Az intézmény célrendszerének megfelelő pedagógiai eljárások kiválasztása és használatba vétele, melyekkel a pedagógiai célok megvalósulásának mértéke mérhető. A tanulók értékelése meglehetősen szabályozatlan terület, gyakran félrevezető információt takar. Ezért próbálkozunk feladatsorokkal, melyek pontozással minősítenek. További feladat általánosan használt feladatlapok, témazárók kimunkálása. A feladat folyamatosan egyre bővülő adatbankkal valósítható meg. (Word, PowerPoint) E témazárókhoz a felkészülést segítendő nyomtatott illetve számítógépen megtalálható tanári jegyzet-összefoglalót készítünk folyamatosan bővítve. Ezek alapjai a témazáró ellenőrzésnek és értékelésnek. Az ellenőrzés – értékelés hagyományos módszerein kívül még: - tantárgyi vizsgák – a pedagógiai programban rögzített tantárgyakból, az ott megadott tételsorokból illetve feladatlapok alapján szóban és/vagy írásban, - kiadott komplex feladatok határidőre történő beadása és értékelése, - adott téma elsajátításáról előadás vagy órai szereplés - tanulói önértékeléssel. A tanulók személyiségfejlődését, a témazárók és a tantárgyi vizsgák meglétét, témáját és eredményét adatbázisban rögzítjük, illetve dokumentáljuk, ahonnan később lekérdezhetők. (Microsoft Access adatbázis) A minőségbiztosítás nyitottságot igényel, ezt szolgálhatja egy iskolai honlap, melyen nem csak az iskolai reklám, tanári névsor, a diák- és sportélet, hanem a Pedagógiai program is megjelenik.


93


Személyes honlapot csatolva további információkat szerepeltetve javul a tájékoztatás és a vevő oldali visszacsatolás. - Ám természetesen a fogadóórák és szülői értekezletek is ezt szolgálják. De ezt segítik a korábban már említett nyitott tanórák, melyeken a szülők különösebb formaság nélkül részt vehetnek. A nyitottság bármely más külső vagy belső ellenőrre is vonatkozik, - bármikor bekapcsolódhatnak akármelyik tanóra menetébe. Elsősorban, mint szemlélők, de egyeztetés alapján, mint a tanítási-tanulási folyamat aktív szereplői. Fontosnak érezzük, hogy már a legelső tanórától kezdve megfelelő információkat közöljünk a tanulókkal a képzés céljait illetően. Már ekkor általánosságban ismertetjük a szakmunkásvizsgák rendjét, a vizsgatantárgyak súlyát. Minden általuk tanult tantárgyról már ekkor ismertetjük a képzésben elfoglalt helyét és szerepét. Az összes tantárgy tanulásának célját és rövid tartalmi ismertetését is közöljük. Ezeket az információkat minden új tantárgy belépésekor, illetve minden félév kezdetekor megismételjük. A távlat, az elérendő cél nem felejthető. Folyamatosan tudatosítjuk a tanulókban a képzés rövid távú célját – azaz a sikeres szakmai vizsga letételét, illetve a kezdő szakemberrel szembeni elvárásoknak való megfelelést, ami a munkaerőpiacon eséllyel való megjelenést jelenti a munkába álláshoz. Folyamatosan éreztetjük a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési céljaink fontosságát. Lehetővé tesszük a tanári munka „vevői” – például tanulói értékelését is. Fontos a jó légkör, közös munkára, együttműködésre ösztönöz. Kedvezőbb az iskola arculata, jobb a tanár-diák viszony, jótékony a tanár és diák személyiségének változása stb. Ezért személy szerint elvárjuk, hogy a tanulók és a szülők, továbbá a vizsgaelnökök értékeljék megadott és szabadon választott szempontok szerint a munkánkat. A tanulóknál ezt minden félév végén, a szülőknél, pedig minden szülői értekezleten kezdeményezzük. A vizsgaelnököknél ezt értelemszerűen a vizsgáztatásokkor kezdeményezzük, dokumentáljuk. Igény és lehetőség szerint felnőttképzési tanfolyamokat és átképzéseket illetve külső cégek által kezdeményezett elsősorban szakmai előadásokat és rendezvényeket is szervezünk, kiváló terepe a visszacsatolásnak, a külső értékelésnek, az önismeret fejlesztésének. VÍZVEZETÉK- ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐ (31 5216 20, a 2004/2005-ös tanévtől kimenő rendszerben)7


A központi program a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXXI. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről szóló többször módosított 27/2001. (VII. 27.) MüM rendelet, 7

Kiadását az oktatási miniszter 4245/8/2004. I. 12. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését a 2004/2005. tanévtől engedélyezte. A szakképzésről szóló módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján került kiadásra. A program bevezethető a 2004/2005. tanévtől, alkalmazása kötelező a 2005/2006. tanévtől.


94


a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól 4/2002. (II. 26.) OM rendelet, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet, a Vízvezeték- és központifűtés szerelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet alapján készült. A szervezés során figyelembe kell venni a fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját, és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, képzési központtal akkor, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá. A képzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatásának feltételeit a szakképző intézménynek kell biztosítani. Az elméleti tantárgyak egy részének oktatásához maximum 35 főt befogadó, korszerű oktatástechnikával felszerelt tanterem megfelelő. Az idegen nyelv oktatatása hasonló felszereltségű, legfeljebb 20 főt befogadó tanteremben vagy nyelvi laboratóriumban folytatható. Szaktantermek szükségesek a Műszaki ábrázolás, az Informatika, az Alkalmazott informatika, a Szakmai ismeret, az Anyag- és gyártásismeret és a Szakrajz oktatásához. A gyakorlati oktatás előírt felszerelésű iskolai tanműhely esetén történhet a szakképző intézményben, valamint megállapodásban rögzített módon szakképzési központokban, gazdálkodó szervezeteknél, iparosoknál. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara a szakképző iskola bevonásával végzi. A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség


95


Az Országos Képzési Jegyzékben előírtak szerint a Vízvezeték- és központifűtés szerelő szakképesítést az szerezhet, aki a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettséggel és betöltött tankötelezettségi korral rendelkezik. Szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék a szakképesítés megszerzését nem köti szakmai előképzettséghez. Egészségügyi és szakmai alkalmassági feltételek A szakképesítés megszerzése, illetve az oktatásban való részvétel feltétele a szakmai alkalmassági vizsga követelményeinek való megfelelés. A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott - egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, tünetmentes szervi működés, éles látás (esetleg szemüveggel), jó hallóképesség, nem érzékeny bőr, ép idegrendszer. A betölthető munkakörök jellege: ülő, álló és változó helyzetben végzett könnyű, illetve közepesen nehéz fizikai munka. Előírt pszichikai követelmények: mindenre kiterjedő figyelem, körültekintés, következetesség, kombinációkészség. Baleseti lehetőség: égés, végtagsérülések, káros anyagok belégzése. A munka épületen belül és szabadban végezhető. A képzés célja A Vízvezeték- és központifűtés szerelő szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek önállóan, elméletileg megalapozottan és szakszerűen ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében a képzés nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra,


96


fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, ki kell fejleszteni igényüket pontos, jó minőségű munkavégzésre. Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A képzés szakmai követelményei Munka- és környezetvédelem tantárgyból a tanulók legyenek képesek betartani és betartatni a munkahelyre vonatkozó munka- és környezetvédelmi jogszabályokat, betartani és betartatni a baleset-elhárítási szabályokat és a munkabaleset bejelentésével kapcsolatos feladatokat, teljesíteni a gépek kezelésével kapcsolatos személyi feltételeket, valamint használni az egyéni védőeszközöket, elemezni a munkavégzés élettani és pszichikai hatásait, alkalmazni a foglalkozási ártalmak és a káros környezeti hatások elleni védekezést a gyakorlatban, alkalmazni a munkahelyre vonatkozó tűz- és robbanásvédelmi előírásokat, érvényesíteni a munkahelyek kialakításával kapcsolatos munkavédelmi és ergonómiai szempontokat, értelmezni az emberre ható környezeti tényezőket, elfogadtatni a környezetorientált értékrendszert és a környezeti etikát, leírni a globális ökológiai és ökonómiai összefüggéseket, értelmezni a környezetszennyezés, a környezeti károk és a civilizációs ártalmak megelőzését, illetve elhárítani a következményeit, felismerni a termelési struktúra és a környezet alapvető összefüggéseit, összehasonlítani az árutermelés és a környezet kapcsolatát, elemezni a munka- és környezetvédelem gazdasági vonatkozásait, elemezni és alkalmazni a kiválasztott környezetvédelmi mérési módszereket. Szakrajz tantárgyból legyenek képesek különbséget tenni az épületgépészeti rajzok között, ismerni az épületgépészeti rajzok jellemző tulajdonságait, biztonságosan megkülönböztetni és alkalmazni a különböző tervjeleket, és ismertetni fontosságát, ábrázolni a vízellátással kapcsolatos berendezések és szerelvények jelképi jeleit, meghatározni a berendezési tárgyak szerelési méreteit, ismertetni a csatornahálózattal kapcsolatos berendezések és szerelvények jelképi jeleit, vázolni a csatornahálózattal kapcsolatos műtárgyak jelképét, elkészíteni az épületen belüli alaprajzot és függőleges csőtervet egy helyiségre, felsorolni és felvázolni a központi fűtés tervjeleit, ábrázolni a felső elosztású gravitációs melegvízfűtés rajzait, bemutatni az alsó elosztású gravitációs melegvíz fűtés rajzait, összehasonlítani az alsó és felső elosztású, szivattyús melegvízfűtés rajzait, vázolni a gőzfűtő berendezések elvi kialakítását, felfedezni a különböző kondenzvezetékek elhelyezésének okát, felismerni a közvetett és közvetlen kapcsolású hőközpontok elvi rajzai közötti különbséget, jellemezni és lerajzolni az előregyártási rajzok jelképeit,


97


bemutatni az izometrikus rajzok jellemzőit, eligazodni a tervekben, szerelési tevékenységet végezni ezek alapján, értelmezni egyszerűbb elektromos kapcsolási és bekötési rajzokat, ellenőrizni és egyeztetni az építészeti méreteket a gépész kiviteli tervekkel, tervdokumentációból anyagkigyűjtést és költségvetést készíteni. Anyag- és gyártásismeret tantárgyból a tanulók legyenek képesek pontosan meghatározni és szakszerűen alkalmazni az anyagokkal kapcsolatos alapfogalmakat, szakkifejezéseket, ismertetni a gépiparban használatos anyagok felosztását a felhasználásuk, a gyártás folyamatában elfoglalt helyük, illetve összetételük szerint, ismertetni az alapanyagok legfontosabb tulajdonságait, előállításuk módját, ismertetni a fémek és ötvözeteik belső szerkezetét, az ötvözők hatásait a fémek tulajdonságaira, ismertetni a szilárd állapotban lejátszódó átkristályosodási folyamatokat, a hőkezelés elvi alapjait, felsorolni, csoportosítani és jellemezni az acélok és öntöttvasak hőkezelési eljárásait, kiválasztani szénacélok esetén az előírt tulajdonságok eléréséhez szükséges hőkezelési eljárást és meghatározni a hőkezelés jellemző adatait (hőfok, hőntartás, felhevítés és lehűtés módja, alkalmazandó hűtőközeg), felsorolni és csoportosítani a nemfémes anyagokat, jellemezni a tulajdonságaikat, felhasználásuk területeit (fa, bőr, textil, kenőanyagok), ismertetni a műanyagok tulajdonságait, felosztásukat, előállításuk, feldolgozásuk (megmunkálásuk) eljárásait, ismertetni az anyagok tulajdonságainak megállapítására alkalmas vizsgálati eljárásokat és azok jellemző mérőszámainak, minősítéseinek értelmezését, ismertetni a gépipari gyakorlatban alkalmazott fémek és ötvözetek osztályozására, jelölésére vonatkozó szabványok előírásait, értelmezni az MSZ előírásainak megfelelő jelöléseket, felsorolni az alkatrészek jellegzetes igénybevételi módozatait és az ezzel járó következményeket, különös tekintettel az anyag igénybevételével járó következményekre (kopás, korrózió), felsorolni az anyagok megválasztásának szempontjait, értelmezni a műszaki dokumentációkban szereplő szabványos jelöléseket, technológiai előírásokat, illetve alkalmazni a szabványokat. Szakmai ismeret tantárgyból legyenek képesek elmondani a láng- és ívhegesztés elvét, műveleteit, technológiáit, felsorolni a hegesztési eljárások személyi és biztonságtechnikai védő eszközeit, elmondani a hegesztő berendezések (palackok, tömlők, égő, ill. hegesztő áramforrás, kábelek, elektródafogó) kezelési, tárolási, szállítási szabályait, felsorolni a csövek fajtáit anyagminőség és alkalmazás szerint, bemutatva a jellegzetes csőkötéseiket, megoldani a csőalakítással kapcsolatos számításokat, felsorolni az épület részeit, építési módokat, megjelölni a csővezeték rögzítés fontosabb szempontjait, és megoldásait, elmondani a hőszigetelés és korrózió elleni védelem szükségességét, különböző helyzetekben alkalmazható megoldásait, értelmezni a szerelvények fogalmát,


98


felvázolni a csap, szelep, tolózár szerkezetét, jellemezni és kiválasztani a megfelelő típusú szivattyút, elmondani a vízellátás fajtáit, vázolni a nyomócsőhálózat részeit, táblázat segítségével méretezni a nyomócsőhálózat épületen belüli részét, csoportosítani a berendezési tárgyakat, megadni a berendezési tárgyak felhasználási területeit, vázolni a csatornahálózat részeit, táblázat segítségével méretezni a csatornahálózat épületen belüli részeit, leírni a szennyvíztisztítás célját, fajtáit, kiemelni a szennyvíztisztítás környezetvédelmi szempontjait, jellemezni a földmunkát, elmondani a hőtani alapfogalmakat, csoportosítani a melegvíztermelő berendezéseket, meghatározni a melegvízellátás jellemzőit, vázlattal bemutatni keringtetés (cirkuláció) megoldásait, elmondani a keringtetés szerepét, ismerni a közmű fogalmát, jellemezni a vízellátás módjait, ismertetni a fűtés célját, fajtáit, vázolni a gravitációs melegvízfűtés elvi ábráját, összehasonlítani az alsó és felső elosztású gravitációs melegvízfűtéseket, felsorolni az egyszintes gravitációs fűtés jellemzőit, csoportosítani a szivattyús fűtéseket, értelmezni a szívott- és nyomott rendszerű fűtést, ábrával bemutatni a kazánbiztosítások lehetséges megoldásait, vázolni légtelenítési megoldásokat, vázolni az egycsöves fűtést, jellemezni a gőzfűtést, vázolni és magyarázni a biztonsági állványcsövet, felsorolni a hőleadók fajtáit, ismertetni jellemzőit, értelmezni a hőveszteséget és hőszükségletet, elmondani a távfűtés fogalmát, csoportosítását, megfogalmazni a hőcserélők fogalmát, csoportosítani a hőcserélőket, rendszerezni a kazánokat, jellemezni a különböző tüzelőanyag felhasználású kazánokat, megnevezni az égés feltételeit, ismertetni az égéstermék fogalmát, összetételét, felsorolni a különböző tüzelőanyagokat, megmagyarázni a lehetséges szabályozási módokat, leírni a költségvetés készítésének szempontjait, megadni az építési napló készítésének szempontjait, jellemezni a gépesítés és előregyártás előnyeit, rámutatni a korszerű szerelési technológiák ismeretének fontosságára, elmondani az alternatív energiahordozók szakmailag alkalmazható fajtáit, vázlattal bemutatni alkalmazásukat, ismertetni az alapvető munkavédelmi előírásokat az adott munkáknál. Irányítástechnika tantárgyból legyenek képesek


99


értelmezni az irányítástechnika feladatát, felsorolni és jellemezni az irányítási rendszer alapvető fogalmait ismertetni az irányítási rendszer ábrázolásmódját, felsorolni és ismertetni az irányítási rendszer részeit, felsorolni és ismertetni az irányítási rendszer jeleit, jellemzőit és jelhordozóit, felsorolni és ismertetni a vezérlési vonal jellemzőit és jeleit, felsorolni és jellemezni a szabályozási kör részeit, ismertetni a szabályozási kör szerveit, ismertetni a szabályozási kör jellemzőit és alkalmazni a rajzjeleit, felsorolni a szabályozók kiválasztásának és beállításának szempontjait, ismertetni a mechanikus rendszerek szerkezeti elemeit, ismertetni a pneumatikus rendszerek szerveit, jeleit és működési elvét, ismertetni a hidraulikus rendszerek szerveit, jeleit, és működési elvét, ismertetni az elektromos rendszerek szerkezeti elemeit, jeleit, és működési elvét, ismertetni a rendszerek szakmában alkalmazott felhasználási módját. Informatika tantárgyból a tanulók legyenek képesek a számítógépet felhasználói szinten kezelni, ismerni a számítógépes szoftverek csoportosítását, elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével, az operációs rendszerek csoportosítását, ismerni főbb feladatait, a DOS, WINDOWS operációs rendszerek felhasználói parancsait alkalmazni, egy adott segédprogramot használni, az elkészített dokumentumokat formázni, az alkalmazott szoftver kínálta lehetőségek felhasználásával, ismerni az Internet jelentőségét, az alkalmazás lehetőségeit és módját. Alkalmazott informatika tantárgyból legyenek képesek a szakmai katalógus programok, egyszerű tervező programok alkalmazására, a szakmához tartozó kiválasztó, méretező programok ismeretére és alkalmazására, költségvetés készítő program gyakorlati alkalmazására, számlázó, készletnyilvántartó program ismeretére, adatbázis kezelő használatára, az Internet használatára, levelezések készítésére. Gazdasági alapismeretek tantárgyból a tanulók legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a pénzforgalommal, a számlázással és a bankszámlákkal kapcsolatos törvényi előírásokat, értelmezni a hitelezési módokat és a hitelfelvételi lehetőségeket, kiszámítani a kamatok mértékét, megkülönböztetni a költséget és kiadást, elvégezni a költségszámítási feladatokat, értelmezni a személyi jövedelemadót, bevallást készíteni, figyelembe venni az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket, felsorolni az adózási mulasztások jogkövetkezményeit, számítani az általános forgalmi adót, alkalmazni a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó jogszabályokat,


100


értelmezni a bérfizetési bizonylatokon szereplő összegeket, megszervezni az önálló és a csoportmunkát (team-et), koordinálni a szükséges kapcsolatokat, alkalmazni az egyéb alapvető jogszabályokat. Minőségbiztosítás tantárgyból a tanulók legyenek képesek értelmezni, egyszerű szavakkal megfogalmazni és használni az alapvető minőségellenőrzési, minőségbiztosítási fogalmakat, megfogalmazni a minőség piaci viszonyok között egyre inkább meghatározó szerepét, jelentőségét, továbbá, hogy minden terméknek, szolgáltatásnak van minősége, összefoglalni röviden és egyszerűen a minőségellenőrzés, minőségbiztosítás korszerű szervezési formáit, függelmi kapcsolatát termelő és szolgáltató vállalatoknál, ismertetni a termékek minőségellenőrzésének, minősítésének általános feladatait, módszereit, szervezeti megoldásait, ismertetni röviden, egyszerűen a gépek, berendezések, gyártási folyamatok minőségképessége vizsgálatának elveit, módszerét, végrehajtásának menetét, ismertetni röviden, egyszerűen a matematikai statisztikai ellenőrzési, minősítési módszerek jelentőségét, előnyeit, egyszerűbb vizsgálati terveit, terv típusait, ismertetni a korszerű minőségbiztosítási módszereket, technikákat. Szakmai gyakorlat tantárgyból a tanulók legyenek képesek betartani a gyakorlati munkahelyen a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat, elkerülni a balesetveszélyt, ismertetni a lánghegesztés és ívhegesztés fogalmát, berendezéseit, alkalmazni a gázpalackok kezelésének, tárolásának és szállításának ismereteit, üzembe helyezni, üzemeltetni és üzemen kívül helyezni szakszerűen a láng- és ívhegesztő készülékeket, berendezéseket, ismertetni a lángfajták nemeit és azok szakszerű alkalmazási területeit, elkészíteni a láng- és ívhegesztés során a különböző varratfajtákat, kiválasztani a megfelelő elektródát és a hozzá tartozó áramerősséget, ismertetni a lángvágást különböző vastagságú és idomú anyagokon, ismertetni a jobbra és balra hegesztés jellemzőit, elkészíteni a csővezetékek kényszerhelyzetben történő hegesztését, mérni, ellenőrizni a mérő- és ellenőrző eszközökkel a minőségi követelményeket figyelembe véve, egyértelmű rajzolvasásra, kezelni, folyamatosan működtetni és karbantartani a rendelkezésre álló gépeket, szerszámokat, kapcsolni az elkészítendő technológiákat az építőmesteri és befejező szakipari technológiákkal, betartani a technológiai előírásokat, minőségi munkát végezni és az elkészült munkát ellenőrizni, ismertetni a vízellátó rendszerek működését, azok kialakítását, ismertetni a nyomóhálózat részeit, csatlakozásukat, szerelésük módját (hagyományos és korszerű technológia), felszerelni és beüzemelni a berendezési tárgyakat, összeszerelni és beüzemelni a melegvízellátás rendszerét, elkészíteni a különböző anyagú csatornavezetékeket,


101


tartószerkezeteket, csőtámaszokat, felfüggesztések anyagait előrajzolni, méretre szabni, kapcsolni, a felületüket kezelni, beépíteni, elvégezni az előregyártást, szerelést, műszaki dokumentáció alapján, speciális szerelési feltételek szerint, összeállítani, beszabályozni és beüzemelni a fűtési rendszert, készülékeket, szabályozó elemeket, hőleadókat, hőtermelőket, teljes fűtési köröket, ellenőrizni a fűtési rendszerek működését, kijavítani a hibákat, alkalmazni a gyakorlatban a korszerű technológiákat, ismertetni alternatív energia hordozók felhasználásának lehetőségeit. A szakképesítéssel betölthető munkakörök A Vízvezeték- és központifűtés szerelő szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás FEOR száma: 7621 FEOR megnevezése: Vezeték- és csőhálózat szerelő Vállalkozás esetén felkészít a kisipari üzem működtetésére, irányítására, a gazdálkodásra és vállalkozásra vonatkozó érvényes rendelkezések, valamint a munkavégzésre irányuló egészségvédelmi, munkabiztonsági, környezetvédelmi, tűzvédelmi és balesetelhárítási előírásoknak megfelelően. A szakképesítés tartalmát tekintve betölthető a vízvezeték- és központifűtés szerelő szakmunkás, valamint – megfelelő gyakorlattal és rátermettséggel - a szakma művezetői, csoportvezetői és minőségellenőri munkaköre. A rokon szakterületekre - Csőhálózat-szerelő, Gázvezeték- és készülékszerelő, Szellőző- és klímaberendezés szerelő szakképesítésekre – és az ezekkel összefüggő munkakörökre a Vízvezeték- és központifűtés szerelő szakképesítéssel rendelkezők különbözeti vizsgával egy év alatt átképezhetők. Betölthetők továbbá az egyéb csőszerelői, javítói, karbantartói munkakörök is. A képzés struktúrája

A képzési idő Évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 31% Gyakorlat aránya: 69% A képzés tantárgyai Kötelező közismereti tantárgyak


102


Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Kötelező szakmai tantárgyak Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Informatika Alkalmazott informatika Irányítástechnika Minőségbiztosítás Szakmai ismeret Anyag- és gyártásismeret Szakrajz Szakmai gyakorlat Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai idegen nyelv Kommunikáció Gázellátás és légtechnika Egyéb szakmai gyakorlatok Az iskola helyi tantárgyi programja. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítandó ajánlott óraszámok

Sorszáma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Tantárgy

Évfolyam

megnevezése

1/11

2/12

3/13.

Összesen

Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka és környezetvédelem Informatika * Alkalmazott informatika* Irányítástechnika Minőségbiztosítás Szakmai ismeret Anyag- és gyártásismeret Szakrajz Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlat Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat

37 37 37 37 37 111 37 37 370 703

37 37 37 37 111 37 37 370 703

35 35 35 35 70 35 70 35 350 665

109 109 35 37 35 37 74 37 37 35 292 109 74 1090 2071

140

140

-

280


103


13.

Kötelező szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak a.) Szakmai idegen nyelv* b.) Kommunikáció c.) Gázellátás, légtechnika Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgy d.) Egyéb szakmai gyakorlat** Iskola helyi tantárgyi programja Összesen

843

843

665

2351

1213

1213

1015

3441

222

222

210

654

(37) -

(37) -

(35) (35) (35)

(109) (35) (35)

(185) (37) 1435

(185) (74) 1435

(140) (70) 1225

(510) (181) 4095

Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordít ható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerinti csoportlétszámnak megfelelően történhet. A **-gal jelölt tantárgy képzési programját a helyi igények figyelembe vételével a gyakorlati képzőhely határozza meg. A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Munka- és környezetvédelem Kommunikáció Javasolt programmodulok több szakmacsoport közös követelményeihez Élet- és pályatervezés Munkahely-keresési technikák Munkavédelem Elsősegélynyújtás Ember és környezete Gépipari környezeti ismeretek Diák Bt. Vállalkozásra nevelés a szakképzésben

jele

száma

M M M M M M M M

OA-1 OA-2 MA-1-03 MA-1-02 MA-1-04 MA-1-06 GA-1-01 GA-1-02


104


Állampolgár a közéletben Kommunikációs készségfejlesztés Munkajogi ismeretek Tanulói jogviszony Kommunikációs készségfejlesztés Informatika Alkalmazott informatika Irányítástechnika Minőségbiztosítás Szakmai ismeret Anyag- és gyártásismeret Szakrajz Szakmai gyakorlat Szakmai idegen nyelv: angol német Gázellátás és légtechnika

M M M M M M S K M S K S S K K K

TA-1-01 TA-1-02 TA-1-03 TA-1-04 TA-1-02 IA-0-01 31 5216 20/2 31 5233 00/12 BA-1-01 31 5216 20/3 31 5233 00/3 31 5216 20/4 31 5214 20/5 31 5200 00/9 31 5200 00/10 31 5235 03/4


105


Jelmagyarázat K S M

közös tananyag programja speciális tananyag programja tananyag modul programja

Megjegyzés: a *-gal jelölt programok egyes témái segítséget adnak a tananyag megtervezéséhez. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások

A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet előírásai tartalmazzák. Egyéb feltételek, információk Beszámítható előzetes tanulmányok Ha a tanuló előzőleg Gázvezeték- és készülékszerelő vagy Csőhálózat- és berendezés szerelő szakmában eredményes vizsgát tett, tanulmányait különbözeti vizsgával a harmadik szakképzési évfolyamon kezdheti. A 2. fejezetben a képzés céljaként megfogalmazott és a 4. fejezetben a szakképesítéssel betölthető munkaköröknél felsorolt szakterületekre megszerezhető szakképesítésekhez, valamint a 9. 10. évfolyamot a műszaki szakterület nem gépészeti szakmacsoportjában teljesített tanulóknál a beszámítható ismeretek megszerzését különbözeti vizsgával kell dokumentálni. Különbözeti vizsgát kell szervezni a 10. évfolyam végén a szakmai alapozó elméleti mechanika műszaki ábrázolás gépelemek szakmai alapozó gyakorlati fémipari alapozó gyakorlatok tantárgyakból. A szakmai alapozó elméleti és a szakmai alapozó gyakorlati tantárgyak különbözeti vizsgájára javasolt időtartam 360 perc. Tartalma: elméleti és gyakorlati feladatból álló beszámoló. A szakmai alapozó elméleti tantárgyak írásbeli vizsgájának időtartama 120 perc. Az írásbeli vizsga tesztlapokkal is lebonyolítható, tantárgyanként 20-25 feladat megoldásával. A rokon szakképesítések megszerzése esetén beszámítható azonos tananyagtartalmú tantárgyak: közismereti tantárgyak szakmai tantárgyak gazdasági alapismeretek


106


vállalkozási ismeretek munka és környezetvédelem informatika alkalmazott informatika irányítástechnika minőségbiztosítás anyag- és gyártásismeret GÁZVEZETÉK- ÉS KÉSZÜLÉKSZERELŐ (OKJ 31 5216 10 kimenő rendszerben)8 A képzési idő Évfolyamok száma: +1 (+12. évfolyam) Elmélet aránya: ~20% Gyakorlat aránya: ~80% A gázvezeték- és készülékszerelő szakmára a vízvezeték- és központifűtés-szerelő szakmát szerzett tanulók jelentkezhetnek. A képzés célja A gázvezeték- és készülékszerelő szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében: - nyújtunk a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, - alapozunk meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, - nevelünk szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és - vállalásra, - fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, - felkészítjük a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. A képzés struktúrája A +1./+12. évfolyamon beszámoltató rendszerben történik a képzés. A tanulók havonta legalább 3 munkanapot elméleti tanulmányokra fordítanak. Egy nap: kötelező (iskolai) elméleti oktatáson vesznek részt, két napot pedig, otthoni egyéni felkészüléssel töltenek. Az elméleti iskolai oktatás konzultációs jellegű, feladatkiadás, beszámoltatás és személyre szabott tanulásvezetés jellemzi. A többi munkanapon a gyakorlati oktatási helyeken, szereléseken dolgoznak. A képzés szakmai követelményei 8

A gázvezeték- és készülékszerelő szakmára a vízvezeték- és központifűtés-szerelő szakmát szerzett tanulók jelentkezhetnek.


107


A gázvezeték- és készülékszerelő tanulók a képzés szakmai tantárgyainak elsajátítása után legyenek képesek, az alábbiak szerint: Szakrajz tantárgyból a tanulók legyenek képesek: − műszaki rajzokat, műszaki leírásokat és tervdokumentációkat olvasni, értelmezni és készíteni, − a szabványos és szokásos tervjeleket biztonságosan felismerni és rajzolni, − meghatározni a beépítésre kerülő szerelvények működését, beépítési helyét, helyzetét és funkcióját, − egyszerűbb alkatrészek szabadkézi és műszaki rajzát elkészíteni, − csőhálózatokat axonometrikusan ábrázolni, − egyszerűbb villamos kapcsolási és hálózási rajzokat, valamint egyszerűbb fűtési rajzokat olvasni, értelmezni, készíteni, − egyszerűbb fogyasztói hálózat anyagszükségletét kigyűjteni, összeállítani alaprajz és függőleges csőterv alapján. Szakmai ismeret tantárgyból célunk, hogy a tanulók legyenek képesek: értelmezni a gázos szakma fizikai alapfogalmait, felsorolni a hazánkban alkalmazott gázfajták jellemzőit, megoldani az adott témához kapcsolódó szakmai számításokat, légterhelések besorolni a gázvezeték-hálózatot különböző szempontok szerint, kiválasztani az építendő csőszakasz megfelelő vezetékanyagát, és ismerjék az alkalmazott szerelési eljárást, felismerni az üzemzavart, és meghatározni az elhárításának módját, megkülönböztetni az égőn kialakuló lángképet, és meghatározni az adott készülékeken alkalmazható égőszabályozás lehetőségeit, magyarázni a készülékek biztonsági és szabályzó szerkezeteinek működését, felismerni a konkrét készülékek eltérő szerelvényeit, rendszerbe foglalni a gázkészülékeket, elmagyarázni az egyes készüléktípusok feladatát, felépítését, működési elvét, számításaik alapján kiválasztani a legmegfelelőbb készüléket, ismertetni a háztartási és egyéb fogyasztói készülékek általános és speciális elhelyezési szempontjait, ismertetni a háztartási fogyasztói készülékek jellemző gáztechnikai adatait felsorolni a gázmérők és készülékek elhelyezési és szerelési szabályait, a vonatkozó rendeleteket és az engedélyezési eljárás lépéseit, jellemezni a különböző tüzelőanyag felhasználású kazánokat, megnevezni az égés feltételeit, ismertetni az égéstermék fogalmát, összetételét, felsorolni a különböző tüzelőanyagokat, ismerteni az égéstermék-elvezetés rendszereit, berendezéseit, szabályait rámutatni a korszerű szerelési technológiák ismeretének fontosságára, ismertetni az alapvető munkavédelmi előírásokat az adott munkáknál. családi házhoz gázcsőtervet készíteni költségvetéssel. Szakmai elmélet (Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása) tantárgyból célunk, hogy a tanulók legyenek képesek: csoportosítani a háztartásokban előforduló gázüzemű készülékeket, elmagyarázni a szerkezeti részek működését, azok készülékekben elfoglalt helyzetét, hozzáférhetőségét, szerelését,


108


 meghatározni a készülék metszete vagy összeállítási rajza alapján a gáz áramlásának útját,  kiválasztani a szereléshez szükséges tömítőanyagokat, segédanyagokat és a megfelelő szerszámokat,  felsorolni a készülékek megbontásának következményeit, mint fokozott veszélyforrásokat,  kellő felelősséget tanúsítani a készülékek szerelésével kapcsolatban, tudatosuljon bennük a közvetlen személyi veszélyeztetettség,  kezelni, használni a készülékek kísérő dokumentációját,  ismertetni a szereléssel kapcsolatos szabályokat, tilalmakat,  felhasználni a vonatkozó szabványokat,  használni a készülékek üzembe helyezése és hibaelhárítása során alkalmazandó mérő- és ellenőrző eszközöket, műszereket,  a hibajelenség alapján annak okát felismerni, és azt elhárítani,  összeállítási rajzról olvasni, a rajzot értelmezni,  felismerni a villamosipari szakrajz készülékekkel kapcsolatos tervjeleit, és értelmezni a rajzot,  felsorolni a különböző készüléktípusok szabályozásának lehetőségeit,  beszabályozni a készülékeket a leggazdaságosabb üzemmódra. Szakmai gyakorlat tantárgyból célunk, hogy a tanulók legyenek képesek: − a gyakorlati munkahelyen a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat betartani, a balesetveszélyt elkerülni, − a munkafolyamatot és munkahelyet megszervezni, − a mérő- és ellenőrző eszközökkel a minőségi követelményeket figyelembe véve mérni, ellenőrizni, − az egyértelműen rajzot olvasni, − a rendelkezésre álló gépeket, szerszámokat kezelni, folyamatosan működtetni, karbantartani, − a technológiai előírásokat betartani, − a minőségi munkát végezni és az elkészült munkát ellenőrizni, − a különböző anyagú gázvezetékeket, szerelvényeket szerelni, tömörségileg ellenőrizni és üzembe helyezni, − különböző típusú nyomásszabályozó állomásokat megkülönböztetni és ismertetni elvi működésüket, − háztartási gázfogyasztó készülékeket beépíteni, azok üzemi tömörségi próbáját elvégezni, üzembe helyezni, beszabályozni és a hibáit elhárítani, − az ipari gázfogyasztó berendezések típusait felismerni, ismertetni főbb szerkezeti elemeit, szerelését, tömörségi ellenőrzését, üzembe helyezését, beszabályozását és átadását, a hibák okait és a javítások módjait, − a háztartási PB vezetékek és készülékek szerelését, bekötését, tömörségi ellenőrzését, üzembe helyezését elvégezni, − ismertetni a központi PB gázellátás szerkezeti elemeit, szerelésének szabályait, biztonságtechnikai előírásait, − elkészíteni a kisteljesítményű gázkazánokhoz kapcsolódó fűtési rendszereket, azokat üzembe helyezni és beszabályozni, − ismertetni a biztonságtechnikai szabályokat. Hegesztési gyakorlat tantárgyból a tanulók legyenek képesek: − a gyakorlati munkahelyen a biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírásokat betartani, a balesetveszélyt elkerülni,


109

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 − − −

ismertetni a lánghegesztés és ívhegesztés fogalmát, berendezéseit, alkalmazni a gázpalackok kezelésének, tárolásának és szállításának ismereteit, üzembe helyezni, üzemeltetni és üzemen kívül helyezni szakszerűen a láng- és ívhegesztő készülékeket, berendezéseket, ismertetni a lángfajták nemeit és azok szakszerű alkalmazási területeit, elkészíteni a láng- és ívhegesztés során a különböző varratfajtákat, kiválasztani a megfelelő elektródát és a hozzá tartozó áramerősséget, ismertetni a lángvágást különböző vastagságú és idomú anyagokon, ismertetni a jobbra és balra hegesztés jellemzőit, elkészíteni a csővezetékek kényszerhelyzetben történő hegesztését.

− − − − − −

Óraterv 2/12

+1/+12

Összesen

70

70

140

140

70

70

280

280

175

175

735

735

105

105

--

140

Gyakorlat összesen

1015

1155

MINDÖSSZESEN

1295

1435

Szakrajz Szakmai ismeret Szakmai elmélet* Szakmai elmélet összesen Hegesztési gyakorlat** Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat* Nyári gyakorlat

Vízvezeték- és központifűtésszerelő szakmunkás végzettségű tanulóknak

Tantárgy

+ 140

* Szabadon választható kötelező tantárgy: Szakmai elmélet – Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása. ** Szabadon választható kötelező tantárgy: Hegesztési gyakorlat A belső szakmai vizsgáztatások rendje A képzés céljaként megfogalmazott és a szakképesítéssel betölthető munkaköröknél felsorolt szakterületekre megszerezhető szakképesítésekhez a beszámítható ismeretek megszerzésére felkészítendő köztes vizsgákat, úgynevezett tantárgyi vizsgákat szervezünk az alábbi módon:


110


Minden elméleti tantárgyból félévkor és tanév végén tantárgyi vizsgát kell tenni Szakrajz

Szakmai ismeret

Szakmai elmélet

Komplex rajzos feladat beadása: gázszerelési tervek illetve szerelvényrajzok

Szóbeli vizsga a szakmunkásvizsga tételeiből összeállítva

Írásbeli vizsga a háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása tantárgyból

A konzultációs napokon időszakosan beszámolnak a kiadott feladatok teljesítéséről is. A beszámoló vizsgák szóban, és/vagy írásban történnek. A szakmai vizsgáztatásra vonatkozó előírások A vizsga részeire és a vizsga tartalmára vonatkozó előírásokat a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről kiadott 20/1996. (III.28.) IKM rendelet előírásai tartalmazzák. 1. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama: Szakmai ismeretek 120 perc Munkatervezés 120 perc A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama: Szakmai ismeretek 5-10 perc Munkajogi, munkavédelmi ismeretek. 5-10 perc Gazdasági, vállalkozási alapismeretek. 5-10 perc A gyakorlati tantárgyai és időtartama: Vizsgadarabok elkészítése, vizsgamunka 300 perc Háztartási gázfogyasztók javítása 90 perc 2. A vizsga tartalmára vonatkozó előírások 2.1 Az írásbeli vizsga tartalma 2.1.1. A Szakmai ismeretek vizsgatárgy tartalma A Szakmai ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza: a) Anyagismeret: Szerelőipari alapanyagok, segédanyagok gyártása, tulajdonságai és felhasználása. b) Csőhálózat-szerelő alapismeretek: Csövek, csőkötések, csőalakítások. Csőhálózatok elhelyezése földben, falban, szabadon. Vezetékméretezés alapelvei. Hőszigetelés, korrózióvédelem. c) Gázfogyasztó-készülék: Biztonsági és szabályzó szerkezetek, szerelvények. Égéstermék és elvezetése, kémények. Hazai gyártású háztartási gázfogyasztókészülékek jellemzése, típusismeret. Beszabályozás célja, lehetőségei. d) Szabályozási ismeretek: Víz- és léghőmérséklet közvetlen és közvetett szabályzóinak felépítése, működése. A szabályozási kör felépítése. Alapjelképző és beavatkozó szervek háztartási fűtő- sütő- és vízmelegítő készülékeken. e) Munkavédelem: A szerelőipari tevékenység fő típusainak munkavédelmi előírásai. Gázömlés, gázszivárgás felderítése, elhárítása. A gázok és égéstermék-alkotók hatása az emberi szervezetre. Égéstermék-elvezetés elemei, hibái, azok javítása. Elsősegélynyújtás gázmérgezés, égési baleset esetén. A Szakmai ismeretek vizsga lebonyolítható tesztlapokkal is. Ez esetben minden területről hat-hat feladatot kell megoldani. 2.1.2. A Munkatervezés vizsgatárgy tartalma a) Műszaki dokumentációk értelmezése: Egyszerűbb fogyasztóvezeték alaprajz és függőleges terve alapján csőszükséglet, szerelvényszükséglet kimutatása. Adott


111


helyiség egyszerűsített hőszükséglet-számítása, katalógusból a fűtőkészülék kiválasztása. A helyiség fogyasztói vezetékét rajzolja be az alaprajzba, becsült csőméretekkel. b) Szakrajz: Adott axonometrikus rajz alapján, egyszerűbb biztonsági, szabályozó vagy vezérlő szerelvény metszetrajzának elkészítése lépték nélkül, gondos szabadkézi vázolással. c) Szakmai számítások: Számpéldák kidolgozása a gáztörvények, a műszaki hőtan összefüggéseinek alkalmazására. Egyszerűsített hőszükséglet-számítás. Háztartási gázfogyasztó-készülékek gázterhelése, hatásfoka, hőteljesítménye köréből feladatkidolgozás. 2.2 A szóbeli vizsga tartalma A szóbeli vizsga során a jelölteknek az alábbi témakörökben kell kérdéseket megválaszolniuk: 2.2.1 Szakmai ismeretek [az írásbeli vizsga a)-d) pontjaiban foglalt témakörök elméleti ismeretei]. 2.2.2 Munkavédelem [az írásbeli vizsga e) pontjában foglalt témakörök részletezése]. 2.2.3 Gazdasági alapismeretek [Vállalkozás, adózás. Anyagköltség-összesítés. Jogok, kötelességek vállalkozóként, munkavállalóként és állampolgárként]. A vizsgázónak minden tárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia. 2.3 A gyakorlati vizsga tartalma 2.3.1 Vizsgamunka tartalma Műszaki rajzon megadott, csőalakítást, csőmenetvágást és hegesztést is tartalmazó csőszakasz elkészítése. Hálózati víznyomáspróba elvégzése (acél-, réz- és/vagy PEcsövekből). Háztartási gázfogyasztó-készülék csatlakoztatása fogyasztói vezetékre, a szükséges szerelvények beépítésével. Ívhegesztett sarokvarrat készítése, tömörségi és makroszkopikus vizsgálat. Szerelési vázlat alapján valamilyen gépészeti egység elkészítése, amelynek csőhálózatszerelési, szerelvény, berendezési tárgy, áramlástechnikai gép (szivattyú, ventilátor) bekötési műveletekből kell állni. Ezenkívül a vizsgázónak el kell végezni az elkészült szerkezeti egység üzembe helyezését, illetve a szükséges nyomáspróbát. 2.3.2 Háztartási gázfogyasztók javítása Kisorsolt fogyasztókészüléken: tünetek alapján a hiba behatárolása, hiba elhárítása, helyes lángkép beszabályozása. Emellett a vizsgázó ismertesse a hibajelenséget, kiváltó okait, a hibafeltárás alkalmazott módszerét, a hiba elhárításának módját, a beszabályozás módszerét, a készülék általános felépítését, működését.

A szakmai képzéshez előírt központi tantárgyi programok (tantárgyi tantervek) Tantárgyi program megnevezése 5. Szakrajz 8. Szakmai ismeret 13. Szakmai gyakorlat 14. Műszaki mérések 15. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Háztartási gázkészülékek karbantartása és hibaelhárítása Hegesztési gyakorlat

jele S S S K

száma 31 5216 10/2 31 5216 10/4 31 5216 10/7 31 5233 00/8

F F

31 5216 10/9 31 5220/12


112


Jelmagyarázat:

K S M F

közös tananyag programja speciális tananyag programja tananyagmodul programja szabadon választható kötelező szakmai tantárgy


113


MODULOS KÉPZÉS SZAKMÁI Bev ez et és : a moduláris képzésre való átállással jelentősen megváltoztak az iskolában eddig tanított gépész szakmák szakmaszámai, megnevezésük és tartalmuk is, ezért át kell dolgozni a pedagógia programot az alábbiak szerint. 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 582 09 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: ÉPÜLETGÉPÉSZETI CSŐHÁLÓZAT- ÉS BERENDEZÉS-SZERELŐ Szakképesítések köre: Elágazások azonosítószáma 31 582 09 0010 31 01 31 582 09 0010 31 02 31 582 09 0010 31 03 31 582 09 0010 31 04 Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 %

és megnevezése Energiahasznosító berendezés szerelője Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő Központifűtés- és csőhálózat-szerelő Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő

A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges! A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Biztosítja a folyamatos és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket Kiépíti a csőhálózatot, biztosítja a beüzemelés feltételeit Felújítási, javítási, karbantartási, időszakos ellenőrzési munkát végez Munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet végez A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Készült: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleménye a szakképesítések központi programjainak (tanterveinek) kiadásáról, mely szerint: A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. A program alkalmazása a 2007/2008. tanévtől kötelező, lásd: 31 582 09 0000 00 00 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő. Jóváhagyási szám: 3738–2/2006. VIII. 16. Feldolgozva az NSZI honlapjáról letöltött KPR095[1]3 dokumentuma alapján, mely megjelent az Interneten: 2007. augusztus 27-én. A helyi pedagógia program alapvetően épít a 019SZVK099 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Szakmai és vizsgakövetelmények kiadványára. Feltételezzük, hogy nem sikerül egyik


114


pillanatról a másikra „átállni” a hagyományos szakképzésről a kompetencia alapú moduláris képzésre, a kimeneti szabályozáshoz nélkülözhetetlen független vizsgabizottságok kialakulása is időigényes, élnek még régi beidegződések, nem igazán látható a szakmai kamarák tényleges helye és szerepe és így tovább - szóval „párhuzamos időket élve”, - gondoljuk - legjobb egy átmenetre készülnünk. Néhány új fogalmat rendszerezni szükséges, ezek a hagyományos tantervekre nem, vagy nem így jellemzőek. Gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során. Írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során. Kompetencia: cselekvőképesség (cselekvésképesség). Bővebben: „az a képességünk és hajlandóságunk hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk”.9 Mondják hozzáértésnek is. Kompetenciaprofil: a feladatprofil és a tulajdonságprofil együttesen. Szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság. Személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését. Szóbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során. Tananyagegység: a szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik. Tananyagelem: a képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot. Társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők. Tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére. Vizsgafeladat: a szakmai vizsga tartalmi és értékelési egysége. A vizsgafeladathoz meg kell adni a célját, és egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni. Tartalma a szakképesítés birtokában ellátható munkafeladattal azonos, vagy azt pontosan modellezi. A vizsgázó vizsgafeladatot a hozzárendelt vizsgatevékenység végzése során teljesíti.

9

... amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. ...képességfejlesztés...egy lépéssel tovább: autonómia, felelősség és elkötelezettség. A kompetens ember cselekvő helyzetbe akarja hozni magát, ...szükségképpen cselekvő embert is jelent. (Halász Gábor)


115


Vizsgarész: a szakmai vizsga szervezési és értékelési egysége, a hozzá rendelt követelménymodulban meghatározottak elsajátításának felmérését szolgáló egysége. A vizsgarészben a vizsgázó egy vagy több vizsgafeladatot teljesít. Vizsgatevékenység: a vizsgázótól a vizsgafeladat teljesítése során elvárt tevékenység, amelynek keretében a vizsgázó szakmai kompetenciájának mérésére és értékelésére sor kerül. A vizsgatevékenység lehet szóbeli, írásbeli, interaktív (számítógépes), és gyakorlati. A könnyebb megértés végett a Magyar Közlöny két oldalát szerepeltetem a következő oldalakon.


116


Iskolánk a 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő szakmai elágazást javasolja, erre iskoláz be elsősorban nappali képzésben tanulókat, mert megítélésünk szerint ezzel tudjuk a legszélesebb alapot biztosítani a későbbiekben várható szakmai továbbképzésekhez, a legnagyobb mozgástér a tehetséges, vagy kevésbé ügyes tanulóknak. Támogatjuk főleg beszámoltatós képzésben a másodszakmás továbbtanulást.


117


A 31 582 09 0000 00 00 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés valamelyik szakmai elágazásával már rendelkezik, majd másodszakmára jelentkezik, akkor a Szakmai és vizsgakövetelményekből kiindulva tanulmányi idő kedvezményt biztosítunk. Általában az utolsó tanév teljesítését írjuk elő, azaz tanulmányait az utolsó szakképző évfolyamon folytathatja. Kivételes esetekben bizonyos különbözeti vizsga letétele lehet szükséges, - például meglehetősen gyenge eredménnyel teljesített előző szakmai elágazás esetében, mert ekkor nem biztosítható a sikeres együtt tanulás a csoporttal.

Amennyiben a fenti rokon szakképesítésekkel rendelkező jelentkezik a 31 582 09 0000 00 00 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítésre, akkor egyéni elbírálás keretében, a bizonyítványában feltüntetett megnevezésekkel és óraszámokkal, továbbá az elért osztályzatokkal figyelembe véve, esetleg különbözeti vizsgát előírva, - egyéni tanulmányi utak keretében adunk lehetőséget a tanulmányi előmenetel megkönnyítésekre, a tanulmányok gyorsítására, a tanulási idő rövidítésére.

Amennyiben a nappali tagozatos képzésben tanuló a szakmai vizsgán gyengén teljesít, vagy még a vizsga előtt tanulmányait félbehagyja, majd megpróbálkozik a vizsgával, akkor megfontolandó, hogy bizonyos adott rész-szaképesítést kaphasson, azaz más követelménymodulokból tehessen vizsgát. A rész-szakképesítések követelménymoduljai a KP (Központi Program) alapján, azzal megegyezően alább és a következő oldalon található. Figyelem! Rész-szakképesítésre nappali tagozatos tanuló nem iskolázható be! Megjegyzés: az, hogy melyik rész-szakképesítésből vizsgázhasson, nem tervezhető előre, ez kétoldalú dolog, részben a tanuló előképzettségétől illetve kompetenciáitól függ, jelentkezhet is a tanuló, de tanácsolhatja is neki a képzést folytató intézmény, elméleti és gyakorlati oktató együttes támogató véleménnyel.


118



119


A képzés szerkezete Valamennyi épületgépész szakmai elágazás első szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal és megegyező tartalommal gépész szakmai alapképzést tanul egységesen, lásd például alább a 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységeket.

Jelmagyarázat: 095/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk 095/2.0/0111-06 Geometriai mérés 095/3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 095/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 095/2.0/0109-06 Mérések 095/4.0/0109-06 Hegesztés 095/1.0/0095-06 A szerelés előkészítése


120


Valamennyi épületgépész szakmai elágazás második szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal és megegyező tartalommal csőszerelő szakmai képzést tanul egységesen.

Jelmagyarázat: 095/1.0/0109-06 Dokumentációk 095/3.0/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek 095/5.0/0109-06 Munka- és környezetvédelem 095/6.0/0109-06 Munkaszervezés 095/2.0/0095-06 Csővezeték-szerelés 095/3.0/0095-06 Tartószerkezetek szerelése 095/4.0/0095-06 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés 095/1.0/0096-06 Épületgépészeti berendezések és készülékek 095/2.0/0096-06 Acélcsövek szerelése 095/3.0/0096-06 Vörösréz vezetékek szerelése 095/4.0/0096-06 Műanyagcsövek szerelése


121


095/5.0/0096-06 Légtechnikai szerelések 095/6.0/0096-06 Épületgépészeti rendszerszerelés


122


Valamennyi épületgépész szakmai elágazás harmadik szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal, de eltérő tartalommal szakmai képzést tanul szakirányának megfelelően. 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek.

Jelmagyarázat: 095/1.0/0107-06 Fűtési csőhálózat 095/2.0/0107-06 Fűtőtestek 095/3.0/0107-06 Kazánok 095/4.0/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése 095/5.0/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartása Elsősorban a nappalis felmenő rendszerben tanulóknak ajánlatos ez a tanulási út, mely kellő elméleti és gyakorlati alapot ad valamennyi szakmai elágazás tanulásához. A Központifűtésés csőhálózat-szerelő megnevezésű szakmai elágazás általánosan jó csomópont valamennyi gépész irányultságú tanulmányok folytatásához.


123


Valamennyi épületgépész szakmai elágazás harmadik szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal, de eltérő tartalommal szakmai képzést tanul szakirányának megfelelően. A 31 582 09 0010 31 01 azonosító számú, Energiahasznosító berendezés szerelője megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Jelmagyarázat: 095/1.0/0105-06 Napkollektorok 095/2.0/0105-06 Hőszivattyúk 095/3.0/0105-06 Szélmotorok 095/4.0/0105-06 Egyéb energiahasznosító berendezések Elsősorban a nappalis felmenő rendszerben már végzett tanulóknak, mint másodszakma ajánlatos ez a tanulási út, mely feltételezi, hogy kellő elméleti és gyakorlati alappal, és megfelelő emberi komolyság, felelősségérzet és tapasztalat esetén, akár féléves felkészüléssel már rendelkezik szakmai elágazás megfelelő szintű tanulásához. (Gyengébb képességű és szakmai felelősségérzetű tanulóknak egyáltalán nem javasoljuk! Belső vizsgák alapján oktatók – elméleti és gyakorlati – együtt tesznek javaslatot. Átlagos képességű tanulóknak az éves képzést tartjuk elég alaposnak ahhoz, hogy megfelelő képességek birtokában jelentkezhessenek szakmai vizsgára.) Elsősorban felnőttképzésben tartjuk hatékonynak ezt a szakmai elágazást szolgáló tanulási utat, különösen, ha egy-két év kivitelezői tapasztalattal.


124


Valamennyi épületgépész szakmai elágazás harmadik szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal, de eltérő tartalommal szakmai képzést tanul szakirányának megfelelően. A 31 582 09 0010 31 02 azonosító számú, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek.

Jelmagyarázat: 095/1.0/0099-06 Üzembe helyezés előkészítési ismeretek 095/2.0/0099-06 Üzembe helyezés 095/3.0/0099-06 Karbantartás, javítás, átállítás 095/4.0/0099-06 Beüzemelés, átadás 095/1.0/0106-06 Bekötővezetékek 095/2.0/0106-06 Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek 095/3.0/0106-06 Gázmérők, nyomásszabályozók 095/4.0/0106-06 Gázfogyasztó berendezések Elsősorban a nappalis felmenő rendszerben már végzett tanulóknak, mint másodszakma ajánlatos ez a tanulási út, mely feltételezi, hogy kellő elméleti és gyakorlati alappal, és megfelelő emberi komolysággal, felelősségérzettel és tapasztalattal rendelkezik szakmai elágazás tanulásához. (Gyengébb képességű és szakmai felelősségérzetű tanulóknak egyáltalán nem javasoljuk! Belső vizsgák alapján oktatók – elméleti és gyakorlati – együtt tesznek javaslatot.)


125


Valamennyi épületgépész szakmai elágazás harmadik szakképzési évfolyamon azonos óraszámmal, de eltérő tartalommal szakmai képzést tanul szakirányának megfelelően. A 31 582 09 0010 31 04 azonosító számú, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek.

Jelmagyarázat: 095/1.0/0108-06 Vízellátás 095/2.0/0108-06 Melegvíz előállítás 095/3.0/0108-06 Szennyvízelvezetés 095/4.0/0108-06 Tűzvédelmi rendszerek, berendezések Elsősorban a nappalis felmenő rendszerben már végzett tanulóknak, mint másodszakma ajánlatos ez a tanulási út, mely feltételezi, hogy kellő elméleti és gyakorlati alappal, és megfelelő emberi komolyság, felelősségérzet és tapasztalat esetén, akár féléves felkészüléssel már rendelkezik szakmai elágazás megfelelő szintű tanulásához. (Gyengébb képességű és szakmai gyakorlatú tanulóknak az éves felkészülést tartjuk indokoltnak. Belső vizsgák alapján oktatók – elméleti és gyakorlati – együtt tesznek javaslatot.)


126


A 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú, Központifűtés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat az első és második szakképző évfolyamon: 90 óra/év A szakmai program készítésekor az időtervben feltüntetett szabad sávot kötelező kitölteni új tananyagegységekkel, és/vagy a központi programban szereplő kötelező tananyagegységek időkeretének növelésével. Általánosan a szakmai gyakorlatot növeljük, de alternatíva lehet a 0001-06 azonosító számú, „A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése” megnevezésű szakmai követelménymodul alapján készült tananyagegységek A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.


127


Egyéb feltételek, információk, beszámítható előzetes tanulmányok A beszámítható előzetes tanulmányok meghatározásakor az „Útmutató az Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés képzéséhez beszámítható előzetes tudás felméréséhez” c. dokumentumban foglaltak szerint kell eljárni. A 31 582 09 0010 31 02 azonosító számú, Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Összesen: 800 A 31 582 09 0010 31 01 azonosító számú, Energiahasznosító berendezés szerelője megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Összesen: 800 A 31 582 09 0010 31 04 azonosító számú, Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Összesen: 800


128


Szakmai követelmények A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, ill. szerelési tervet készít Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő berendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt


129


0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét, az előbeszabályozást Hitelesíttet általánosan használatos épületgépészeti mérőeszközöket Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Árajánlatot készít kisebb épületgépészeti kivitelezési munkához Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz, megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat


130


0095-06 Általános csőszerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez Kijelöli a vezetékek nyomvonalait Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez, faláttörésekhez Elvégzi a faláttörési, falvésési, javító kőműves munkákat, kezdeményezi az építőmesteri helyreállítást Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Tervek alapján elkészíti/elkészítteti a helyszínen vagy a műhelyben az egyedi tartókat, rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagot Tömítő lemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból Ellenőrzi csőkötések tömörségét Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Nagytömegű gépegységeket szerel Közreműködik nagytömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában, beemelésében 0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Készülékeket, berendezéseket felszerel, csatlakozásokat épít ki, beköti a víz-, csatornaés más hálózatba Acélcsövet darabol és megmunkál csővezeték kiépítéséhez Csőmenetet készít kézi és gépi úton Menetes acélcsövekből és idomokból vezetékrendszert épít ki, menetes csőkötést készít Előre gyártott elemekből szerelt csőrendszert állít össze Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Hegesztett csőkötéseket készít acélcsőre Kemény vörösréz vezetéket szerel Lágy vörösréz vezetéket szerel Préskötést készít Műanyagcsövet hegeszt különféle eljárásokkal Műanyag fűtési és hidegvízvezetéket szerel különféle kötésmódokkal Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi Szellőző- és elszívó vezetékek alapszintű szerelését végzi Lefolyó és szennyvízvezetékek épületen belüli kiépítését végzi Külső, földi vezetékek fektetését végzi különféle módszerekkel és anyagokból Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi Lefolyószerelvények tisztítását végzi Átadja a beüzemelt berendezést Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat


131


0105-06 Energiahasznosító berendezés szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Elhelyezi, csatlakoztatja a tárolótartályt Beköti a fűtőkört, a hőcserélőket, szivattyút Elvégzi az elektromos és vezérlési bekötéseket Elhelyezi, beköti a síkkollektort, vákuumcsövet Rögzíti és beköti a napkollektort Illeszti a napkollektort meglévő, ill. új fűtési, HMV rendszerhez Folyadékkal feltölti a napkollektoros rendszert Beüzemeli a napkollektoros rendszert Műanyag alkatrészekből, csövekből napkollektort készít Műanyag alkatrészekből, csövekből hőcserélőket készít, telepít Elvégzi a hőszivattyús rendszer egységeinek telepítését Csatlakoztatja a hőszivattyús rendszer egységeit Elvégzi a hőszivattyús rendszer elektromos bekötéseit Elhelyezi és beköti a hőszivattyús rendszer automatikaelemeit Üzembe helyezi, ellenőrzi, karbantartja a hőszivattyús rendszert Illeszti a hőszivattyús rendszert meglévő, ill. új fűtési, HMV rendszerhez Meghatározza a kiépítés helyét a széljárás alapján Ellenőrzi a tartószerkezetet Elvégzi a gépegységek összeszerelését Beszabályozza a szélmotort Elvégzi az elektromos bekötéseket Összeszerel, üzembe helyez bioenergia-hasznosítót 0099-06 Gázkészülék-szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Megvizsgálja az üzemeltetés körülményeit, ellenőrzi a hatósági és gyártói engedélyek, jótállási feltételek meglétét Felülvizsgálja a természetes és mesterséges szellőztető rendszereket, ellenőrzi a légellátást Felülvizsgálja, megismeri az égéstermék elvezetés rendszereit, azok elemeit, működésüket, kialakításuk megfelelőségét Dokumentáció alapján azonosítja az épületgépészeti készüléket Felméri a gáz- és tüzeléstechnikai készülék műszaki állapotát Leválasztja a készüléket a víz-, gáz-, elektromos- és fűtési hálózatról A tartószerkezetet elhelyezi és rögzíti a készüléket Felszereli és csatlakoztatja a készüléket a hálózatra (víz, gáz, fűtés, elektromos), ellenőrzi a csatlakozások tömörségét (víz, gáz) Ellenőrzi a tüzelő- és segédberendezések, az égőtér, tűztér, hőcserélő, kazántest stb. állapotát, megtisztítja az égőfejeket, fúvókákat Ellenőrzi a reteszek működését, meglétét, elvégzi a hidegüzemi vizsgálatot, technológiai reteszpróbát Ellenőrzi égőfejeknél a program futását, a szellőztetést (szellőztetési időt) Elvégzi a készülék melegüzemi vizsgálatát Kipróbálja a reteszek határértéken történő üzem közbeni működését Ellenőrzi a készüléket hibajelenségek imitálásával Beüzemeli, gáz alá helyezi a rendszert Beüzemel, karbantart, javít háztartási gázkészülékeket


132


Beüzemel, javít, karbantart ipari gázégőket Beüzemel, javít, karbantart ipari gázüzemű kalorikus gépeket, berendezéseket Beüzemel, karbantart, javít gázhálózati egységeket Karbantart, beüzemel gáztároló tartályokat Csatlakoztatja a készülékek égéstermék elvezetését Ellenőrzi a csatlakozások tömörségét (víz, gáz, fűtés) Nyomáspróbát végez az átvevő jelenlétében (szilárdsági, tömörségi) Dokumentálja a műszaki felülvizsgálatot, hatósági szabványos kivitelezői-szerelési nyilatkozatot ad Igény szerint előzetes konzultációt végez, helyszíni szemlével, rajzzal segíti a megfelelő készülék kiválasztását A fogyasztóknak műszaki tanácsot ad készülékekről és az üzemeltetésükről, ismerteti a kezelési és üzemeltetési tudnivalókat, elvégezteti a bekapcsolást, kikapcsolást, újraindítást Információt kér a fogyasztótól, tájékoztatja, kioktatja a készülékek használatáról Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki Előkészíti a fogyasztói szerződéskötést 0106-06 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Gázvezetéket fektet talajba, elvégzi a szigetelést, korrózióvédelmet Acélcső hegesztést végez lánghegesztéssel Acélcső hegesztést végez ívhegesztéssel Speciális idomokat épít be a gázcsőhálózatba csőanyag változási helyeken Speciális technikákkal gázcsőhegesztést végez Karbantartja a speciális gázcsőhegesztő készülékeket, gépeket Kialakítja a mérőóra és nyomásszabályozók helyét A gázfogyasztó berendezéseket elhelyezi, rögzíti a terv alapján Kialakítja a készülék égéstermék elvezetését Beépíti a szellőzőket Felszereli, rögzíti a gázszerelvényeket Összeállítja a "D" tervet 0107-06 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Acélcső hajlítást végez hidraulikus préssel Acélcső hajlítást végez melegítéssel Acélcső hegesztést végez láng-, illetve ívhegesztéssel Elhelyezi a kiválasztott radiátorokat, elhelyezi a szerelvényeket Padlófűtéshez csövet fektet, szerelvényeket helyez el Elektromos padlófűtéshez vezetéket fektet Falfűtéshez, szegélyfűtéshez csövet fektet, szerelvényeket helyez el Szabályozó szelepeket, egységeket épít be Beépíti a kazánt a szerelvényeivel A rendszert vízzel feltölti, ellenőrzi, légtelenít Szivárgás esetén javít Kazánvizet kezeli, összetételét ellenőrzi Leüríti, vízteleníti a fűtési rendszert


133


Elvégzi fűtésrendszerek nagykarbantartását, tisztítását Elvégzi különféle fűtésrendszerek beszabályozását Előkészíti a fogyasztói szerződéskötést 0108-06 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Szennyvízelvezetés, -gyűjtés kialakítását végzi közművesítetlen területeken Víztelenít, és nyomás alá helyez épületeket, épületrészeket Kerti öntözőrendszereket telepít, helyez üzembe Vízvételi helyeket, kiállásokat épít ki Felszerel, üzembe helyez berendezési tárgyakat Kiépíti a tűzoltóvíz hálózatot Kiépíti a tűzoltási vízvételi helyeket Ellenőrzi a tűzoltóvíz hálózatot Ellenőrzi a kiépített oltórendszerek elemeit, működését Összeszerel, felszerel, üzembe helyez, kipróbál automata tűzvédelmi berendezést Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést Egyedi melegvíz-termelő készülékeket felszerel, beköti a víz- és csatornahálózatba Központi melegvíz-termelő készülékeket szerel, beköti a víz- és csatornahálózatba Kiépít, üzembe helyez, ellenőriz cirkulációs hálózatot Vízmérőt szerel Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart Ellenőrzi a lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket, felméri az állapotukat Szét- és összeszerel, javít, tisztít lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket Gépi úton lefolyóvezetéket tisztít Ellenőrzi, karbantartja a lefolyótisztító gépeket, eszközöket Szükség esetén takarítja, fertőtleníti a helyszínt Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték szerelési, lefolyó tisztítási munkavégzéshez Elkészíti a falhornyot a vezetéknek Rögzíti és szigeteli a vezetéket Helyreállítja a falfelületet Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki Előkészíti a fogyasztói szerződéskötést 3095-06 Dugulás elhárítási cső- és berendezés-szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagot Tömítőlemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerel különféle csőanyagokból Ellenőrzi csőkötések tömörségét Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi Lefolyószerelvények tisztítását végzi


134


6108-06 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő vízvezeték- és berendezés szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Kiépíti a tűzoltóvíz hálózatot Kiépíti a tűzoltási vízvételi helyeket Ellenőrzi a tűzoltóvíz hálózatot Ellenőrzi a kiépített oltórendszerek elemeit, működését Ellenőriz, javít, karbantart tűzoltó készülékeket Összeszerel, felszerel, üzembe helyez, kipróbál automata tűzvédelmi berendezést Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 4111-06 Csőszerelési általános gépészeti technológiai feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatra, eszközökre, technológiára vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) 4109-06 Karbantartó csőszerelő épületgépészeti alapfeladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset-, környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét, az előbeszabályozást Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat


135


Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat 4095-06 Általános karbantartó, műanyagcső- és tűzvédelmi rendszerszerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez Kijelöli a vezetékek nyomvonalait Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez, faláttörésekhez Elvégzi a faláttörési, falvésési, javító kőműves munkákat, kezdeményezi az építőmesteri helyreállítást Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagot Tömítő lemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerel különféle csőanyagokból Ellenőrzi csőkötések tömörségét 4096-06 Karbantartó cső- és berendezés szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Készülékeket, berendezéseket felszerel, csatlakozásokat épít ki, beköti a víz-, csatornaés más hálózatba Acélcsövet darabol és megmunkál csővezeték kiépítéséhez Menetes acélcsövekből és idomokból vezetékrendszert épít ki, menetes csőkötést készít Előre gyártott elemekből szerelt csőrendszert állít össze Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi Szellőző- és elszívó vezetékek alapszintű szerelését végzi Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi Lefolyószerelvények tisztítását végzi 4107-06 Karbantartó központi fűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Elhelyezi a kiválasztott radiátorokat, elhelyezi a szerelvényeket A rendszert vízzel feltölti, ellenőrzi, légtelenít Szivárgás esetén javít Kazánvizet kezeli, összetételét ellenőrzi Leüríti, vízteleníti a fűtési rendszert Elvégzi fűtésrendszerek nagykarbantartását, tisztítását Elvégzi különféle fűtésrendszerek beszabályozását


136


4108-06 Karbantartó vízvezeték- és készülékszerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Víztelenít, és nyomás alá helyez épületeket, épületrészeket Felszerel, üzembe helyez berendezési tárgyakat Összeszerel, üzembe helyez, beállít, ellenőriz, karbantart nyomásfokozó berendezést Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart Ellenőrzi a lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket, felméri az állapotukat Szét- és összeszerel, javít, tisztít lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket Gépi úton lefolyóvezetéket tisztít Ellenőrzi, karbantartja a lefolyótisztító gépeket, eszközöket Szükség esetén takarítja, fertőtleníti a helyszínt Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték szerelési, lefolyó tisztítási munkavégzéshez Rögzíti és szigeteli a vezetéket Helyreállítja a falfelületet 6109-06 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő és műanyagcső-szerelő épületgépészeti alapfeladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset-, környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz, megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat


137


5096-06 Csőhálózati, vegyipari és kalorikus gépészeti műanyagcső-szerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Préskötést készít Műanyagcsövet hegeszt különféle eljárásokkal Műanyag fűtési és hidegvízvezetéket szerel különféle kötésmódokkal Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi Lefolyó és szennyvízvezetékek épületen belüli kiépítését végzi Külső, földi vezetékek fektetését végzi különféle módszerekkel és anyagokból Átadja a beüzemelt berendezést Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat 5105-06 Energiahasznosító, gáz-, fűtési és vízhálózati műanyagcső-szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Alkatrészekből, csövekből napkollektort készít Alkatrészekből, csövekből hőcserélőket készít Gázvezetéket fektet talajba, elvégzi a szigetelést, korrózióvédelmet Speciális idomokat épít be a gázcsőhálózatba csőanyag változási helyeken Speciális technikákkal gázcsőhegesztést végez Karbantartja a speciális gázcsőhegesztő készülékeket, gépeket Padlófűtéshez csövet fektet, szerelvényeket helyez el Elektromos padlófűtéshez vezetéket fektet Falfűtéshez, szegélyfűtéshez csövet fektet, szerelvényeket helyez el Szabályozó szelepeket, egységeket épít be A rendszert vízzel feltölti, ellenőrzi, légtelenít Szivárgás esetén javít Leüríti, vízteleníti a fűtési rendszert Szennyvízelvezetés, -gyűjtés kialakítását végzi közművesítetlen területeken Kerti öntözőrendszereket telepít, helyez üzembe Vízvételi helyeket, kiállásokat épít ki Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték szerelési, lefolyó tisztítási munkavégzéshez Elkészíti a falhornyot a vezetéknek Rögzíti és szigeteli a vezetéket Helyreállítja a falfelületet 6096-06 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő csőszerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Készülékeket, berendezéseket felszerel, csatlakozásokat épít ki, beköti a víz-, csatornaés más hálózatba Acélcsövet darabol és megmunkál csővezeték kiépítéséhez Csőmenetet készít kézi és gépi úton Menetes acélcsövekből és idomokból vezetékrendszert épít ki, menetes csőkötést készít Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi Átadja a beüzemelt berendezést Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat


138


3108-06 Dugulás elhárítási feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vízszerelvényeket ellenőriz, javít, cserél, karbantart Ellenőrzi a lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket, felméri az állapotukat Szét- és összeszerel javít, tisztít lefolyó és szennyvízelvezető szerelvényeket Gépi úton lefolyóvezetéket tisztít Ellenőrzi, karbantartja a lefolyótisztító gépeket, eszközöket Szükség esetén takarítja, fertőtleníti a helyszínt Előkészíti a munkakörnyezetet a vízvezeték szerelési, lefolyó tisztítási munkavégzéshez Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki


139


2. A szakképesítés azonosító száma: 31 522 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: LÉGTECHNIKAI RENDSZERSZERELŐ Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Rész-szakképesítés: 31 522 03 0100 31 01 Kéményszerelő 31 522 03 0100 31 02 Légtechnikai hálózat szerelő A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges! A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előkészíti a szerelési munkát Szereli a légtechnikai rendszert Gépegységeket szerel Biztosítja a folyamatos és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket Elvégzi az elektromos szereléseket Biztosítja a beüzemelés feltételeit Próbaüzemeltetést végez Karbantartást és javítást végez Munkájával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet végez A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

A képzést elsősorban beszámoltató jelleggel, főleg másodszakmásoknak javasoljuk. Úgy gondoljuk, hogy a fenti rokon szakképesítéseken kívül bátran ajánlhatjuk a szakképesítést a 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Épület- és építménybádogos szakképesítésűeknek, valamint a 31 582 09 0000 00 00 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakterületről érkezőknek. Ez utóbbiaknál lényegesen csökkenthetők a felkészítés óraszámai, ha beszámíthatók a már elvégzett modulok. (Azaz sikeres modulzáró, vagy sikeres szakmai vizsgát tettek.)


140


Szakmai követelmények 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, ill. szerelési tervet készít Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő berendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt


141


0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét, az előbeszabályozást Hitelesíttet általánosan használatos épületgépészeti mérőeszközöket Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait, és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Árajánlatot készít kisebb épületgépészeti kivitelezési munkához Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz, megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat


142


0095-06 Általános csőszerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez. Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez, faláttörésekhez Kijelöli a nyomvonalakat Elvégzi, vagy kezdeményezi a faláttörési, falvésési, javító kőműves munkákat. Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Tervek alapján elkészíti /elkészítteti/ a helyszínen, vagy a műhelyben az egyedi, tartókat, rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét Közreműködik nagy tömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában, beemelésében Tömítőlemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból Ellenőrzi a csőkötések tömörségét Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Nagytömegű gépegységeket szerel Közreműködik nagytömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában, beemelésében 0097-06 Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Nagytömegű gépegységeket szerel Felszereli, beszereli a légtechnikai segédberendezéseket Szereli a hőcserélőket (kondenzátor, elpárologtató) Beszereli a klímaberendezést Előkészíti és összeköti a csővezetéket a berendezésekkel Beüzemeli a légtechnikai berendezést Beüzemeli a légfűtő, és léghűtő berendezést Légtechnikai méréseket végez Ellenőrzi, cseréli, beállítja a hajtáselemeket (tengelykapcsolók ékszíjak) Elvégzi a rendszerelemek (csapágyak) kenőanyaggal való feltöltését 7111-06 Légcsatorna szerelés általános feladatai A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Biztosítja a munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat [műhely-, rész-összeállítási, összeállítási, egyszerűbb hidraulikus és a pneumatikus, villamos kapcsolási rajz, darabjegyzék, műszaki leírás, gépkönyv stb.] Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat [szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok] Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiára vonatkozó dokumentációt [technológiai előírások, műveletterv, műveleti utasítás, műszaki leírás, gépkönyv stb.]


143


Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt (megbontható anyagra és alkatrészre) Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmének meglétét Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Ellenőrzi a biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi a mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi a mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi az érintésvédelmet, és feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Szerel, (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Munkája során betartja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat. Munkalapot, karbantartási naplót vezet Dokumentálja a javítást Ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kézi-szerszám élezés) Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kézi-szerszám élezés stb.) Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Készít, bont, javít, cserél oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket [kúpos-, ék-, retesz, csapszeges, szeges, szorító kötések, axiális helyzetbiztosítók, csőkötések] Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Készít, bont, javít, kemény és lágyforrasztott kötéseket Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Elvégzi, a faláttörési, falvésési helyreállítási munkákat Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét Elkészíti, vagy elkészítteti az építőmesteri helyreállítási munkákat Részt vesz a kézi erővel nem mozgatható légtechnikai berendezések, emelőgépekkel történő beemelésénél 0101-06 Légtechnikai rendszerszerelő feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Tervek alapján elkészíti a helyszínen vagy műhelyben az egyedi légcsatorna elemeket, idomokat elágazásokat, tartókat, rögzítőket támaszokat Szereli a légtechnikai csővezeték hálózatot (légcsatornákat) és a kondenzvíz-elvezető csöveket Felszereli a légáramlást szabályozó elemeket, elzáró szelepeket, légrácsokat zsalukat Szükség esetén ellenőrzi a légtechnikai csővezetékhálózat-részek tömörségét Szükség esetén szigeteli a légtechnikai hálózatot


144


Elhelyezi és rögzíti a készülékeket a már meglévő alapokra, tartókra, rezgéscsillapítókra Beépíti a ventillátoros szellőző-berendezéseket Beépíti a légnedvesítő berendezést Beépíti a léghűtő berendezést Beépíti a légszűrő elemet, berendezést Beépíti a speciális hangcsillapító elemet Szereli a füstgázelvezető berendezést Szereli a speciális berendezést (porleválasztó) Felszereli a biztonságtechnikai elemeket, készülékeket Ellenőrzi a légtechnikai segédberendezések működését Ellenőrzi a hajtásokat és a mozgó-, forgó géprészek dinamikus állapotát (rezgés, hang, melegedés stb.) Ellenőrzi és beszabályozza a légsebességeket, levegőmennyiségeket Elvégzi a gyártómű által előírt speciális ellenőrzéseket Elvégzi a próbaüzem utáni után állításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek, ékszíjak stb.) Ellenőrzi a hajtásokat és a mozgó-, forgó géprészek dinamikus állapotát (rezgés, hang, melegedés stb.) Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat Átadja a próbaüzemi teszteken megfelelő minősítést szerzett berendezést Kicseréli, vagy kitisztítja és visszahelyezi az elszennyeződött levegőszűrőket Elvégzi a gyártók által a gépkönyvben meghatározott és ütemezett egyéb karbantartásokat Javítja a beüzemelés vagy a működés közben bekövetkezett légtechnikai-mechanikai hibákat Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Tájékozódik, tájékoztatást ad az esetleges kalorikus jellegű rendellenességekről, hibákról Szerelt gázkéményt készít atmoszférikus és túlnyomásos készülékhez Kéményt bélel nyílt- és zárt égésterű gázkészülékhez Egyéb típusú tüzelőanyaghoz fém kéményt készít Beépíti a klímaberendezés légtechnikai részét Beépíti a légfűtő berendezést Szereli a füstgázelvezető berendezést Szereli a speciális berendezést (porleválasztó) Felszereli a biztonságtechnikai elemeket, készülékeket Beépíti a légnedvesítő berendezést Beépíti a léghűtő berendezést Beépíti a légszűrő elemet, berendezést Beépíti a légfűtő berendezést Beépíti a ventillátoros szellőző-berendezéseket 7110-06 A kéményszerelés speciális feladatai A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Kijelöli a vezetékek nyomvonalát Beépíti a klímaberendezés légtechnikai részét Beépíti a légfűtő berendezést Tervek alapján elkészíti a helyszínen, vagy műhelyben az egyedi légcsatorna elemeket, idomokat, elágazásokat, tartókat, rögzítőket, támaszokat


145


Szereli a légtechnikai csővezeték-hálózatot (légcsatornákat) és a kondenzvíz elvezető csöveket Felszereli a légáramlást szabályozó elemeket, elzáró szelepeket, légrácsokat zsalukat Szükség esetén ellenőrzi a légtechnikai csővezetékhálózat-részek tömörségét Elhelyezi és rögzíti a készülékeket a már meglévő alapokra, tartókra, rezgéscsillapítókra Beépíti a ventilátoros szellőző berendezéseket Szereli a füstgázelvezető berendezést Szereli a speciális berendezést (porleválasztó) Felszereli a biztonságtechnikai elemeket, készülékeket Kicseréli, vagy kitisztítja és visszahelyezi az elszennyeződött levegőszűrőket Tájékozódik, tájékoztatás ad az esetleges kalorikus jellegű rendellenességekről, hibákról Szerelt gázkéményt készít atmoszférikus és túlnyomásos készülékhez Kéményt bélel nyílt és zárt égésterű gázkészülékhez Egyéb típusú tüzelőanyaghoz fém kéményt készít 8110-06 A légcsatorna-szerelés speciális feladatai A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Kijelöli a vezetékek nyomvonalát Beépíti a klímaberendezés légtechnikai részét Beépíti a légfűtő berendezést Tervek alapján elkészíti a helyszínen,vagy műhelyben az egyedi légcsatorna elemeket, idomokat, elágazásokat, tartókat, rögzítőket, támaszokat Szereli a légtechnikai csővezeték-hálózatot (légcsatornákat) és a kondenzvíz elvezető csöveket Felszereli a légáramlást szabályozó elemeket, elzáró szelepeket, légrácsokat zsalukat Szükség esetén ellenőrzi a légtechnikai csővezetékhálózat-részek tömörségét Szükség esetén szigeteli a légtechnikai hálózatot Elhelyezi és rögzíti a készülékeket a már meglévő alapokra, tartókra, rezgéscsillapítókra Beépíti a ventilátoros szellőző berendezéseket Beépíti a légnedvesítő berendezést Beépíti a léghűtő berendezést Beépíti a légszűrő elemet, berendezést Beépíti a speciális hangcsillapító elemet Szereli a speciális berendezést (porleválasztó) Felszereli a biztonságtechnikai elemeket, készülékeket Kicseréli, vagy kitisztítja és visszahelyezi az elszennyeződött levegőszűrőket 9112-06 Kiegészítő feladatok kéményszerelőknek és légtechnikai hálózat szerelőnek A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Hitelesítésre javasolja a rendelkezésre álló mérőeszközöket Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait, és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési-, javítási-, karbantartási- munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Ellenőrzi az épületgépészeti rendszerek tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét Ellenőrzi a rendszerek tömörségét, feltöltöttségét Ellenőrzi a rendszerek energiaellátását Ellenőrzi az elő-beszabályozás megtörténtét Ellenőrzi a biztonsági és szabályzó-vezérlő elemek működésének helyességét


146


Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Veszélyes hulladékot kezel Naprakészen vezeti az üzemi dokumentumokat Dokumentálja az üzembe-helyezést és az átadást-átvételt Készít egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet- ill. szerelési tervet Nagytömegű gépegységeket szerel Méri és minősíti a légtechnikai jellemzőket (hőmérséklet, nyomás, légsebesség, páratartalom, portartalom stb.) Szereli a légtechnikai segédberendezéseket Méretre szabja és felszereli a kábelcsatorna tartókat és a kábelcsatornákat Behúzza, vagy elhelyezi a szabályzó, vezérlő- és az erőátviteli villamos berendezésekhez a kábeleket, vezetékeket Beköti az elektromos berendezéseket, a kapcsolószekrényt, a vezérlő és a szabályozó egységeket Ellenőrzi a villamos motorok, ventilátorok, szivattyúk forgási irányának helyességét és a szükség esetén beállítja a ventilátorok szállítóteljesítményét Elvégzi a levegőkezelő berendezés hőcserélőinek hagyományos és eseti antibakteriális tisztítását Elvégzi a rendszerelemek (csapágyak) kenőanyaggal való feltöltését Szükség esetén cseréli az ékszíjat, beállítja a feszességét és a párhuzamosságát Ellenőrzi a légtechnikai segédberendezések működését Ellenőrzi a hajtásokat és a mozgó- forgó géprészek dinamikus állapotát (rezgés, hang, melegedés stb) Ellenőrzi és beszabályozza a légsebességeket, levegőmennyiségeket Elvégzi a gyártómű által előírt speciális ellenőrzéseket Elvégzi a próbaüzem utáni után állításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek, ékszíjak stb.) Ellenőrzi a hajtásokat és a mozgó- forgó géprészek dinamikus állapotát (rezgés, hang, melegedés stb.) Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat Átadja a próbaüzemi teszteken megfelelő minősítést szerzett berendezést Elvégzi a gyártók által a gépkönyvben meghatározott és ütemezett egyéb karbantartásokat Javítja a beüzemelés, vagy a működés közben bekövetkezett légtechnikai-mechanikai hibákat Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Tájékozódik, tájékoztatás ad az esetleges kalorikus jellegű rendellenességekről, hibákról Speciális körülmények esetén felhívja az illetékesek figyelmét a szükséges szakhatósági engedélyek beszerzésére (műemlék jellegű épület, védett homlokzat, zaj, a környezeti levegő állapota stb.) Szükség esetén szigeteli a légtechnikai hálózatot Beépíti a légnedvesítő berendezést Beépíti a léghűtő berendezést Beépíti a légszűrő elemet, berendezést Beépíti a speciális hangcsillapító elemet Szereli a füstgázelvezető berendezést


147


Óraterv Elmélet 0111-06/ Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0110-06/ Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0109-06/ Épületgépészeti alapfeladatok 0095-06/ Általános csőszerelési feladatok 0097-06/ Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok 0101-06/ Légtechnikai rendszerszerelő feladatok

Elmélet igényes gyakorlat Gyakorlat Összesen

67

21

96

184

33

33

0

66

175

100

125

400

100

43

107

250

100

75

50

225

250

200

125

575

725

472

503

1700


148


3. A szakképesítés azonosító száma: 33 522 02 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: HŰTŐ- ÉS KLÍMABERENDEZÉS-SZERELŐ, KARBANTARTÓ10 Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % A képzés megkezdésének szükséges feltételei: bemeneti kompetenciák: A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a gépészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában vagy nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges! A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Biztosítja a folyamatos és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket Előkészíti a munkát Elvégzi az alapszereléseket Gépegységeket szerel Elvégzi az elektromos szereléseket Biztosítja a beüzemelés feltételeit Beüzemeli a berendezéseket Próbaüzemet tart Karbantartást, javítást végez. A zárt hűtőköri rendszer megbontása esetén speciális technológiát alkalmaz Egyéb tevékenységet végez

A képzést elsősorban beszámoltató jelleggel, főleg másodszakmásoknak javasoljuk. Úgy gondoljuk, hogy a fenti rokon szakképesítéseken kívül bátran ajánlhatjuk a szakképesítést a 31 582 09 0000 00 00 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 10

A 31 5236 02 szakmaszámú és Szellőző- és klímaberendezés-szerelő megnevezésű szakmára 2008. szeptembertől már nem lehet tanulót beiskolázni, helyette a 33 522 02 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó szakmát lehet csak indítani.


149


szakterületről érkezőknek. Ekkor lehetőség van a már elvégzett modulok beszámítására, mely által a tanulmányi idő jelentősen csökkenthető.


150


Óraterv Tananyagmodul 0095-06/ Általános csőszerelési feladatok 0097-06/ Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok 0100-06/ Hűtő- és klímaberendezésszerelő, karbantartó feladatok 0109-06/ Épületgépészeti alapfeladatok 0110-06/Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 0111-06/ Általános gépészeti feladatok

Elmélet

Elmélet igényes gyakorlat

Gyakorlat Összesen

126

72

216

414

200

0

100

300

385

75

490

950

252

108

216

576

36

56

0

92

88

72

108

268

1087

383

1130

2600

Szakmai követelmények A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0095-06 Általános csőszerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez. Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez, faláttörésekhez Kijelöli a nyomvonalakat Elvégzi, vagy kezdeményezi a faláttörési, falvésési, javító kőműves munkákat. Képlékeny alakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Tervek alapján elkészíti /elkészítteti/ a helyszínen, vagy a műhelyben az egyedi, tartókat, rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét Közreműködik nagy tömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában, beemelésében Tömítőlemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból Ellenőrzi a csőkötések tömörségét Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Nagytömegű gépegységeket szerel Közreműködik nagytömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli szállításában, beemelésében 0097-06 Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Nagytömegű gépegységeket szerel Felszereli, beszereli a légtechnikai segédberendezéseket Szereli a hőcserélőket (kondenzátor, elpárologtató) Beszereli a klímaberendezést Előkészíti és összeköti a csővezetéket a berendezésekkel Beüzemeli a légtechnikai berendezést Beüzemeli a légfűtő, és léghűtő berendezést Légtechnikai méréseket végez


151


Ellenőrzi, cseréli, beállítja a hajtáselemeket (tengelykapcsolók ékszíjak) Elvégzi a rendszerelemek (csapágyak) kenőanyaggal való feltöltését 0100-06 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Szereli és rögzíti a hűtőköri csőhálózatot, beépíti a szabályozó, elzáró és biztonságtechnikai elemeket Elvégzi a hűtőköri- rendszer tömörség vizsgálatait Megfelelő tömörségek esetén feltölti hűtőközeggel a rendszert (zártrendszerű technológia alkalmazásával) Elkészíti a kondenzátum, vagy olvadékvíz-elvezető hálózatot Feltölti a szekunder hűtőkört (közvetítő közeggel) Ellenőrzi a kondenzátum és olvadékvíz-elvezető rendszert Szigeteli a nyomáspróbázott csőszakaszt és az olvadékvíz-elvezető hálózatot Méretre szabja és felszereli a kábelcsatorna tartókat és a kábelcsatornákat Behúzza, elhelyezi a szabályzó, vezérlő- és az erőátviteli villamos berendezésekhez a kábeleket, vezetékeket Beköti az elektromos berendezéseket, a kapcsolószekrényt, a vezérlő és a szabályozó egységeket Ellenőrzi az érintésvédelmet, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Ellenőrzi a villamos motorok, ventillátorok, szivattyúk forgási irányának helyességét, szükség esetén beállítja a ventillátorok szállítóteljesítményét Beüzemeli és beszabályozza hűtőberendezést Ellenőrzi a hűtőköri üzemi paramétereket (nyomás, hőmérséklet, zaj stb. ) Ellenőrzi a berendezések teljesítmény- és áramfelvételét Elvégzi a próbaüzem utáni után állításokat (mechanikai alkatrészek, kötőelemek, ékszíjak stb.) Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat, szerviz tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs munkát végez Ellenőrzi kompresszornál az olajszinteket, és szükség szerint pótolja Ellenőrzi a gépház (aggregát) és a villamos motorok szellőzését Beüzemelés után ellenőrzi, vagy a technológiai előírás szerint cseréli a hűtőköri szűrőket Hűtőközeg szivárgást ellenőriz, szükség esetén utántölt Ellenőrzi, és szükség esetén cseréli a szekunder köri hűtőfolyadékot Szükség esetén utántölti, vagy lefejti a hűtőközeget, vagy az olajt Előírt módon tárolja és dokumentálja a felhasznált és a lefejtett hűtőközeget és az olajt Speciális technológiát alkalmazva lefejtett hűtőközeget regenerál, vagy gyűjtőhelyre szállít Javítja a háztartási hűtőgépet Szereli, javítja, karbantartja a hűtőaggregátort Szereli, javítja, karbantartja a kereskedelmi-hűtőbútorokat, ipari hűtőberendezéseket Szereli, javítja, karbantartja a speciális hűtőberendezéseket. Szereli, javítja, karbantartja a klímaberendezést Fogyasztói tanácsadást, garanciális ügyintézést végez Szolgáltatási díjat állapít meg, számlát állít ki 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil):


152


Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel Általános minőségű hegesztett kötést készít gázhegesztéssel Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét, az előbeszabályozást Hitelesíttet általánosan használatos épületgépészeti mérőeszközöket Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait, és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Árajánlatot készít kisebb épületgépészeti kivitelezési munkához Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz, megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban


153


A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, ill. szerelési tervet készít Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő berendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában


154


4. A szakképesítés azonosító száma: 31 522 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: ÉPÜLET- ÉS ÉPÍTMÉNYBÁDOGOS Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: Előregyártott rendszereket szerel A munkát befejezi Szegélylemezeket készít Lefolyócsöveket felszerel Szellőzősisakot, kúpos csőhüvelyt készít Tetőkibúvót készít Fekvőeresz csatornát készít Párkányon ülő csatornát készít Attika csatornát készít Hajlat- vagy vápacsatornát készít Munkát előkészít Helyszíni tervezést, ellenőrzést végez Előkészítő munkát végez Függőeresz-csatornát szerel


155



156



157



158


Szakmai követelménymodulok 0459-06 Építőipari közös feladatok I. A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Anyagszükségletet számol Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Felvonul a megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket A tervek alapján esetenként vázlatot készít Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Eszközeivel levonul a munkaterületről Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyűjti, és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja Munkakörének megfelelő naplót vezet Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki előírások rá vonatkozó rendelkezéseit Megteszi a szükséges teendőket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában 0488-06 Bádogos feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Biztosítja a vagyonvédelmet Gondoskodik az energiaellátásról Előkészíti az alapanyagokat Szerkesztést, előrerajzolást végez Anyagok szabását végzi kézi- és gépi eszközökkel Fémlemezeket hajlít Beszegést, peremezést végez Fémlemezeket összekapcsol Átlapolásokat készít Korcolást készít Ragasztott kötést létesít Forrasztást készít Szegecskötést készít Leerősítéshez rögzítést készít Tartóelemeket ellenőriz Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6.

159


Korrózióvédelmet végez Elemeket készít Elemeket formára hajt Elemeket földön összeszerel Elemeket ellenőriz Kiegészítő elemeket készít Csatornaszögletet készít Véglemezes elemet készít Betorkolló-csonkot készít Csatornaszögletet, véglemezes elemet és betorkolló-csonkot csatlakoztatja a földön Csatornaelemeket egymáshoz rögzíti Csatornaelemeket tetőn elhelyezi, beállítja, rögzíti Átlapolásokat leforrasztja A csatornaelemeket, csöves és lapos beszegéssel ellátja Csőhüvelyt készít, helyszínen elhelyezi Szegélylemezt felszerel, rögzít Csatornabélés elemméreteit meghatározza, szabja, beszegi, profilt kialakít Csatornatartó vasakat felszerel Mozgóhézagot, csatornaszögletet, véglemezt és betorkolló-csonkot készít, felszerel Homloklemezt elhelyez (külön igény esetén) Összeépítendő lemezeket a helyszínen összeépíti Mozgóhézagot készít Véglemezt kialakít Lefolyóelemet készít Elemeket vízfolyás irányában kettős korcolással összekapcsolja Rögzítő-nyelveket elhelyezi Vápalemezeket tetőhöz rögzíti Párkányszegélyt készít Fal- és kéményszegélyt készít Oromszegélyt készít Szegélylemezeket rögzíti A cső jellemző méreteit kiszámítja Csőbilincsek helyét meghatározza Csőtartó gyűrűket elhelyezi Meghatározza az íves elemek méreteit, számát Csőbilincseket elhelyez Függőleges lefolyócsöveket helyszínen összeszereli, rögzíti Kifolyókönyököket elhelyez Kúpidomot, tölcséridomot, hengert készít Merevítéseket forraszt Beszereli a tetősíkba a kibúvót Ellenőrzi a kijutás lehetőségét Műanyag csatornarendszert szerel Rézlemez anyagok rendszerét szereli


160


0886-06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodul tartalma (feladatprofil): Egyszerű árajánlatot készít A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz


161


Minőségbiztosítás – gépészet, szerelőipar Az általános célok megfogalmazásra kerültek a kerettantervekben és az iskola pedagógiai programjában. Az alábbiakban a fenti szakterületre részletesebben és konkrétan fogalmazzuk meg, hogy mit akarunk elérni, illetve hogyan. A szakterület általános törekvése, hogy meg akar felelni egy külső megrendelői (szülő, tanulói, szakmai, fenntartói stb.) valamint a képzést irányítók (OM, NSZI, GKM, TISZK, területi vizsgaközpont stb.) elvárásainak, továbbá egy belső személyes szakmai tisztességnek. Konkrét törekvésünk, hogy a 11. évfolyam első óráitól kezdve tudatosuljon a tanulókban a képzés rövid távú célja – azaz a sikeres szakmai vizsga, illetve a kezdő szakemberrel szembeni elvárásoknak való megfelelés, ami a munkaerőpiacon eséllyel való megjelenés a munkába álláshoz. Ehhez a konjunktúrális feltételeket nem tudjuk meghatározni, a szakemberigény hullámzásait nem tudjuk befolyásolni, de olyan szintű képzést kívánunk nyújtani, hogy végzős tanulóink a kezdő szakembertől elvárható kompetenciák birtokában legyenek, csak ezek esetleges hiányosságai ne jelentsenek akadályt a sikeres munkavégzésben. Távlati cél a konvertálható szakmai műveltség, a továbbfejleszthető tudás. A fenti célok elérése érdekében: 1. Nyújtunk a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, - A hatékonyság érdekében fokozottan törekszünk a szemléletesség didaktikai elvének széleskörű alkalmazására – hogy a szaktanári magyarázatok színesebbek, érhetőbbek legyenek - felelőse a szaktanár, folyamatosan, területe a tanóra; - Fejlesztjük az iskolai szemléltetést a szemléltető eszközök és modellek beszerzésével, előállításával, kihasználjuk a videotechnika, és különösen az informatika lehetőségeit – felelőse a szaktanár, folyamatosan témától függően; - Lehetővé tesszük, hogy tanulóink az informatikai ismeretek olyan szintjére jussanak el, mely azonnal hasznosítható alapokat ad, lehetővé téve a szakmai szoftverek futtatását, Web-oldalak tanulmányozását – erről értékelésre kerülő tanulmányokat kell beadniuk - felelőse a szaktanár, folyamatosan; - A számítógép és Internet mindennapos segítség legyen a tanári munkában bent az osztályteremben; - Az alapismereteken túl a tankönyvcsaládok, tananyagok és taneszközök kiválasztásában, nyomon követésében, a tartalmi, pénzügyi és egyéb jellemzők figyelemmel kísérése mellett a szakmai korszerűség és hitelesség a szempont - felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, tanévenként újragondolva; - Folyamatosan nyomon követjük a szakirodalom változását, a szakmai képzés tartalmát folyamatosan korszerűsítjük, az új ismereteket a tanulási folyamatba beépítjük, felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, havonta; 4. Megalapozunk és kifejlesztünk a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, -

Koncentráció a gyakorlati oktatással folyamatosan a tanórák keretében, - elvégre alkalmazniuk kell az ismereteket a gyakorlatban - felelőse a szaktanár, folyamatosan; Tanórai módszerei: szaktanári feladatvezetés, tanulói beszámolás, csoportokban történő problémamegoldás, szaktanári ismeretátadás - felelőse a szaktanár; Tanulmányi kirándulások szakmai rendezvényekre, kiállításokra – ezeket nem esetlegessé tesszük, hanem beépítjük tanmeneteinkbe - felelőse a szaktanár;


162


-

-

Szakirodalom folyamatos tanulmányozása: Magyar Installateur, Víz-gáz-fűtészerelés, Plan-híradó, Magyar Épületgépészet, D-ég Híradó folyóiratok, megjelenő szakkönyvek és CD-k - felelőse a szaktanár, segíti a könyvtáros, igény szerint bizonyos óraközi szüneteket is felhasználunk; Folyamatosan kapcsolatot tartunk a szakma hivatalos képviselőivel – vállalkozókkal és iparosok, kereskedőkkel és kivitelező cégek szakembereivel, a szakirányú felsőoktatás oktatóival - felelőse a szaktanár, folyamatosan, - vevői visszajelzés;

5. Nevelünk szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és - vállalásra, -

-

-

-

-

Nyitott, demokratikus, de tartalmi munkára irányuló a légkör, a tanulók nyugodtan kérdezhetnek a megszégyenítés veszélye nélkül, - felelőse a szaktanár; Biztosítjuk a tanmenetekben rögzítettek időarányos teljesítését, az esetleges helyettesítéseket úgy szervezzük, hogy azok csak szakszerű és szakmai jellegűek legyenek, - felelőse a szaktanár; Garantáljuk a tantervben rögzített ismeretek határidőre való szolgáltatását, a tanmenetekben rögzítettek megvalósulásának folyamatát ciklusonként felülvizsgáljuk, az intézkedéseket haladéktalanul megtesszük, - felelőse a szaktanár, visszacsatolás; Adott időtartamú illetve határidős feladatokat kapnak tanulóink, hogy kipróbálhassák magukat, teljesítményüket, - felelőse a szaktanár; Segítjük a tanulmányi versenyekre való felkészülésben az érdeklődőket - felelőse a szaktanár; Az ellenőrzések csak a tanított és elsajátítható ismeretre terjednek ki, előre megadott időpontokban ellenőrizzük úgymond a kimenetet, - időben értékelünk, előre megadott szempontok alapján értékelünk, a feleletek nyilvánosak, a dolgozatok összemérhetők, megőrizzük a tanév végéig, a szülők is megtekinthetik, vevői visszajelzés, - felelőse a szaktanár; A tantárgyi vizsgákat teljesen nyitottá tesszük, valamennyi osztálytárs részt vesz a vizsgáztatásban, így a nyilvános kontroll mellett a tanulók kérdezhetnek és értékelhetnek is, szerintünk a vizsgák így jók összefoglalásnak is, részei a nevelési oktatási tanulási folyamatnak, - felelőse a szaktanár; Valamennyi szülői értekezleten részt vehetnek a tanulók is, bevonjuk őket a döntésekbe is, képviselhetik érdekeiket, a szülők pedig bármely szakmai tanórára bejöhetnek, azon a hely adta lehetőségek szerint részt vehetnek, - szolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt, vevői visszajelzés, - felelőse a szaktanár-osztályfőnök;

6. Fejlesztjük a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, -

-

A tanterem díszítése közös feladat, a rend fenntartása úgyszintén; A tanulásvezetés erősen differenciált – kihasználjuk a kis létszámú csoportok adta lehetőségeket, különös tekintettel a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetségesebbek ösztönzésére, versenyre felkészítésére, - felelőse a szaktanár; Biztosítjuk a szakkönyvekhez és szakirodalomhoz való állandó jellegű hozzáférést, a tanteremben meghatározott helyről különösebb formaság nélkül elvehetik, Minden évben módot találunk egyszerűbb és olcsóbb, de közös kiránduló program megvalósítására, a közös élmények, az önállóság, önművelődés és a felelős viselkedés kipróbálása, - felelőse a szaktanár-osztályfőnök.

Központi Program és a Szakmai és Vizsgakövetelmények használata Tartalma minden szakmai tevékenység, amely a helyi program kialakításához és továbbfejlesztéséhez közvetlenül kapcsolható. A vevői igények (köztük az országos követelmények) felmérésétől az önálló program-tanmenet megalkotásán át a vevői


163


visszajelzéseken alapuló folyamatos javításig terjed. Ebben a kulcsfolyamatban az oktatási intézmény legfőbb értéke, a pedagógusok tudása és tapasztalata sűrűsödik össze. Minden tanévkezdésre felülvizsgáljuk és átdolgozzuk a tanmeneteket, továbbá figyelembe vesszük a szakmai vizsgabizottság észrevételeit és ajánlásait. Ehhez jó segítséget ad az informatikai eszközök iskolai alkalmazása. A tantervhasználat témában törekszünk arra, hogy mindinkább képessé váljunk az oktatott tananyag önálló megszervezésére. A tanmenetek a szaktanár munkájának ütemezéséhez szükséges alapvető dokumentumok – így természetesen írásban készülnek. Minden tanévkezdésre igyekszünk elvégezni az átdolgozásokat, de legkésőbb szeptember 15.-re el kell készülni valamennyinek. A szerelőipar – gépészet sajátos helyet foglal el az iskolai szervezetben. A szakmai tananyagelemeket jelentős részében csak az adott szakma – például néhány tanuló - tanulja az intézményben, a tanító tanár személye úgyszintén ugyanaz. Mivel csak egy személy használja a tanmeneteket, így adódik, hogy a tanmenet formai és tartalmi megjelenéséért is ő vállalja a felelősséget. További sajátossága a tanári munkának, hogy egy tanórán belül két szakma tanul párhuzamosan, esetenként teljesen megegyező, vagy csak részben azonos, ám időnként teljesen eltérő tananyagtartalommal is. Előzőek miatt a részletes tanmenet – ami úgy mellékesen önálló szellemi termék - elsősorban az ellenőrzéshez lehet szükséges. Esetünkben a kimenet és a vevői visszajelzés a meghatározó, és a pedagógus munkájában szakmai tudása, hitele és tapasztalata valamint felelőssége dominál, - így a tanmenet elsősorban a tervezést és nem az ellenőrzést szolgálja. Az általános nevelési és oktatási célokat a kerettantervek és a Központi Programok tartalmazzák. A tanmenet a Központi Program alapján, arra épülve készült, - az általánosságokat tehát nem rögzíti még egyszer. A tanmenet viszont a tananyag feldolgozása, így az alábbiakat tartalmazza: - Szakma száma és megnevezése - Tantárgy megnevezése és évfolyama - Az érvényesítés időpontja és a készítő, érvényesítő aláírása, beosztása - A téma megnevezése - Az óra(-ák*) sorszáma - *kapcsolt órák esetén - Az óra(-ák*) megnevezése, címe - *kapcsolt órák esetén - Az óra típusa, domináló módszere (tájékoztató, ismétlő, új ismeretet közlő, új ismeretet feldolgozó csoportmunka, új ismeretet feldolgozó önálló, egyéni gyakorló, összefoglaló, rendszerező, ellenőrző, értékelő stb.) - Az óra tartalmára utaló leírás, alcím, célkitűzés, fogalmak - Amennyiben megadható az óra anyagának feldolgozásához szükséges tankönyv száma és oldalszámok tartománya, vagy szakkönyv megnevezése, prospektusra, szakmai CD-re, iskolai videofilmre – kazettaszámra és időtartamra – utalás. - A tanmenetet digitálisan főleg Excel táblában érdemes és szükséges készíteni, nyomtatását feleslegesnek tartjuk. (Amúgy sem olvassa el senki, akit a tartalma érdekel, az elektronikusan hozzájuthat, ha akarja: nyomtassa ki. Felesleges költség, a napi tanári munkában sem használatos, mert a mindennapi elméleti munkában a laptop és a kivetítő amúgy is munkaeszköz.) A tanórai tervezés módszere, menete: Mint fentebb már ismertettük a szerelőipar – gépészet sajátos helyet foglal el az iskolai szervezetben. A szakmai modulok jelentős részében csak az adott szakma tanulja azt a bizonyos tananyagot az intézményben. További sajátossága a tanári munkának, hogy egy tanórán belül két szakma tanul párhuzamosan, esetenként teljesen megegyező, vagy csak részben azonos, ám időnként teljesen eltérő tananyagtartalommal is. További specialitás, hogy


164


nem is azonos óra zajlik egyszerre, sőt esetenként 3-4 vagy több azonos kapcsolt óra mellett a másik szakma egy-egy tantárgya követi egymást. A részletes órai vázlat – a tapasztalat alapján – az óra tartalmi részéről vonja el az erőt. A tanító tanár személye ugyanaz, és mivel csak egy személy használja a tanmeneteket, így adódik, hogy a tanmenet illetve órai vázlat formai és tartalmi megjelenéséért is ő vállalja a felelősséget. Így az alábbi módszer vált be a gyakorlatban: Tervezés a tanmenetből, előre egy ciklus négy elmélet oktatási napjára történik, figyelemmel arra, hogy az életben, a szakma gyakorlásában nincsenek tantárgyak, a valóságban komplex feladatok vannak, melyeket meg kell oldani; A tanórák menete, jelentősen eltér az általában megszokottól, hiszen 6-7 órát töltenek együtt tanár és diákjai, - az órák előtt nincs jelentés, humoros is lenne a kis létszámú csoportban ismételgetni, nagy hiba az már, ha a tanár nem látja át a termet stb., - A számonkérések előre megbeszéltek alapján, tervezetten történnek, nincs minden tanórán felelés értelemszerűen, gyakori a tanórán belüli váltás, mert valamelyik szakma nem vagy jobban boldogul a kiadott feladattal, esetleg több táblai magyarázat is szükséges a tervezettnél. Tanórai vázlatként témavázlatok szolgálnak, a tanmenettel és a naplóbeírásokkal követhető a témák feldolgozása, ugyancsak ellenőrzési lehetőség külsők számára a tanulói füzetekben rögzítettek alapján is lehetséges. A témavázlatokat általában megkapják a tanulók nyomtatásban, illetve megtalálhatók az iskolai tanári számítógépen is, a témavázlatok egyfajta jegyzet-kiegészítő és összefoglalók a számonkérésekre való felkészülések segédanyagai, folyamatosan készülnek és időszakosan, szükség szerint megújulnak. Ugyancsak jól használhatóak az esetleges helyettesítések megszervezésekor. Ekkor írásos útmutatót is mellékelni kell! Megjegyzés: a Központi Program teljesítése nem igényel 100%-ot a tanévből, így mód van a tervezés rugalmas kezelésére, kisebb tartalékok mindig vannak a tanmenetekben is, tehát folyamatos finomításra van mód a végrehajtásban. Ennek dokumentálása elsősorban az osztálynaplóban történik. További dokumentálási lehetőség a tanári tanmenet munkapéldánya. Legfontosabb azonban a kimeneti ellenőrzés, azaz a témazáró valamint tantárgyi vizsga ellenőrzések és értékelések. Tankönyv- és taneszköz-használat Az intézmény pedagógiai programjában rögzített tankönyvcsaládok, tananyagok és taneszközök kiválasztása, nyomon követése, a tartalmi, pénzügyi és egyéb jellemzők figyelemmel kísérése, illetve az alkalmazáshoz szükséges esetleges módosítások végrehajtása. A legfontosabb dokumentum a könyv kiválasztásához a Szakmai és Vizsgakövetelmények dokumentum, továbbá az iskola helyi pedagógiai programja – Felelőse a szaktanár, és a könyvtáros. A tankönyv- és taneszköz-használat függvénye és alárendeltje a Központi Program használatnak, - így annak részfolyamodványa, évenként visszatérünk rá, felülvizsgáljuk és összehangoljuk. – Felelőse a szaktanár, együttműködik a szakmai (magasépítő) munkaközösség vezetőjével. A tankönyvek használatához útmutatót készítünk, a tanév elején a tanulók megismerik a várható tananyagot, tájékozódnak a tankönyvekben használatra kerülő ismeretek feldolgozásának sorrendjéről, az ismeretek elsajátításának szintjeiről. (Ismeret, jártasság, készség.) – Felelőse a szaktanár.


165


Tanítási módszerek kiválasztása és használata Az intézmény célrendszerének megfelelő pedagógiai módszerek kiválasztása és használatba vétele, melyekkel a tanulók eredményes tanulásra ösztönözhetők. A tanítási módszerek kiválasztása és használata a pedagógiai munka leginkább egyéni, szabályozhatatlan, sőt érinthetetlen területe. Inkább orientáló és tapasztalatátadó jellegű, de időszakos konzultációt igényelhet. A havonta szervezett nevelési értekezletek fórumot adnak ennek. Stratégiai céljaink: Alap: dominál az alapkészségek fejlesztése, az ellenőrzés elkülönül a tanítástól. Törekvés: a gondolkodási képességek fejlesztésére fektetve a hangsúlyt, az értékelést a tanítás részévé tenni. Az elmélet és gyakorlat a kompetens szakembert szolgálja. Tanulási környezet: Alap: előadás és visszahívás a rövid távú memóriából, a diákok önmagukban dolgoznak, hierarchikusan felépített, előbb az alapok, aztán a magasabb rendű anyagok és ismeretek. Törekvés: a tanulók aktívan építik fel a tudást maguknak, közös problémamegoldás, az ismereteket a valódi problémák összefüggésében tanulják meg. Tanulók értékelése Az intézmény célrendszerének megfelelő pedagógiai eljárások kiválasztása és használatba vétele, melyekkel a pedagógiai célok megvalósulásának mértéke mérhető. A tanulók értékelése meglehetősen szabályozatlan terület, gyakran félrevezető információt takar. Ezért próbálkozunk feladatsorokkal, melyek pontozással minősítenek. További feladat általánosan használt feladatlapok, témazárók kimunkálása. A feladat folyamatosan egyre bővülő adatbankkal valósítható meg. (Word, PowerPoint) E témazárókhoz a felkészülést segítendő nyomtatott illetve számítógépen megtalálható tanári jegyzet-összefoglalót készítünk folyamatosan bővítve. Ezek alapjai a témazáró ellenőrzésnek és értékelésnek.

Az ellenőrzés – értékelés hagyományos módszerein kívül még: - tantárgyi vizsgák – a pedagógiai programban rögzített tantárgyakból, az ott megadott tételsorokból illetve feladatlapok alapján szóban és/vagy írásban, - kiadott komplex feladatok határidőre történő beadása és értékelése, - adott téma elsajátításáról előadás vagy órai szereplés - tanulói önértékeléssel. A tanulók személyiségfejlődését, a témazárók és a tantárgyi vizsgák meglétét, témáját és eredményét adatbázisban rögzítjük, illetve dokumentáljuk, ahonnan később lekérdezhetők. (Microsoft Access adatbázis) A minőségbiztosítás nyitottságot igényel, ezt szolgálhatja egy iskolai honlap, melyen nem csak az iskolai reklám, tanári névsor, a diák- és sportélet, hanem a Pedagógiai program is megjelenik. Személyes honlapot csatolva további információkat szerepeltetve javul a tájékoztatás és a vevő oldali visszacsatolás. - Ám természetesen a fogadóórák és szülői értekezletek is ezt szolgálják. De ezt segítik a korábban már említett nyitott tanórák, melyeken a szülők különösebb formaság nélkül részt vehetnek.


166


A nyitottság bármely más külső vagy belső ellenőrre is vonatkozik, - bármikor bekapcsolódhatnak akármelyik tanóra menetébe. Elsősorban, mint szemlélők, de egyeztetés alapján, mint a tanítási-tanulási folyamat aktív szereplői. Fontosnak érezzük, hogy már a legelső tanórától kezdve megfelelő információkat közöljünk a tanulókkal a képzés céljait illetően. Már ekkor általánosságban ismertetjük a moduláris képzés célját, a szakmai vizsgák rendjét, a vizsgarészek súlyát. Minden általuk tanult tananyagelemről már ekkor ismertetjük a képzésben elfoglalt helyét és szerepét. Az összes tananyagegység tanulásának célját és rövid tartalmi ismertetését is közöljük. Ezeket az információkat minden új tananyagelem belépésekor, illetve minden félév kezdetekor megismételjük. A távlat, az elérendő cél nem felejthető. Folyamatosan tudatosítjuk a tanulókban a képzés rövid távú célját – azaz a sikeres szakmai vizsga letételét, illetve a kezdő szakemberrel szembeni elvárásoknak való megfelelést, ami a munkaerőpiacon eséllyel való megjelenést jelenti a munkába álláshoz. Folyamatosan éreztetjük a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési céljaink fontosságát. Lehetővé tesszük a tanári munka „vevői” – például tanulói értékelését is. Fontos a jó légkör, közös munkára, együttműködésre ösztönöz. Kedvezőbb az iskola arculata, jobb a tanár-diák viszony, jótékony a tanár és diák személyiségének változása stb. Ezért személy szerint elvárjuk, hogy a tanulók és a szülők, továbbá a vizsgaelnökök értékeljék megadott és szabadon választott szempontok szerint a munkánkat. A tanulóknál ezt minden félév végén, a szülőknél, pedig minden szülői értekezleten kezdeményezzük. A vizsgaelnököknél ezt értelemszerűen a vizsgáztatásokkor kezdeményezzük, dokumentáljuk. Igény és lehetőség szerint felnőttképzési tanfolyamokat és átképzéseket illetve külső cégek által kezdeményezett elsősorban szakmai előadásokat és rendezvényeket is szervezünk, kiváló terepe a visszacsatolásnak, a külső értékelésnek, az önismeret fejlesztésének.


167


ME L L É KL E T Modulvizsgák, szakmai vizsga A szakképesítés azonosító száma: 31 582 09 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1. 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok (I.) szerelő Tananyagegység (követelménymodulhoz tartozó tananyagelem) 095/1.1/0111-06 095/2.2/0111-06 095/3.1/0111-06 095/3.2/0111-06 095/3.3/0111-06 095/3.4/0111-06

– 2.1 Műszaki dokumentáció – 3.2 Geometriai mérések elmélete – 4.1 Munkabiztonság, minőségvédelem – 4.2 Anyagjelölések értelmezése – 4.3 Fémek kézi és kisgépes alakítása – 4.4 Előrajzolás

1.1. Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat. Kiválasztja, ellenőrzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, berendezéseket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket. Egyszerű gépészeti műszaki rajzokat készít Egyszerű alkatrészek, szerkezeti egységek elkészítéséhez művelet-, ill. szerelési tervet készít. Előkészíti a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, szállító- és emelő berendezéseket, védőfelszereléseket, személyi védőfelszereléseket. Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján. Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt. Tanulmányozza és értelmezi az általános gépészeti anyagokra és alkatrészekre vonatkozó információkat (szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Kiválasztja az általános, gépészeti célú anyagok és alkatrészek közül a feladatnak megfelelőt. Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget. Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merőlegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel. Alakítja a munkadarabot kézi forgácsoló alapeljárásokkal (fűrészelés, reszelés, menetkészítés, süllyesztés, dörzsárazás, kéziszerszám-élezés) Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Darabol kézi és gépi műveletekkel (vágás, harapás, nyírás, lyukasztás) Alakítja a munkadarabot kézi kisgépes eljárásokkal (darabolás, fúrás, felülettisztítás, kéziszerszám-élezés stb.) Közreműködik a minőségbiztosítási feladatok megvalósításában


168


1.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga, azaz a 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok (I.) szerelő modul eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga. 1.3. A modulvizsga (szakmai vizsga) 1. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc (4 óra) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc (2 óra) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 1.4. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 09 0000 00 00 azonosító számú Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő megnevezésű szakképesítés valamennyi szakmai elágazáshoz rendelt vizsgarészeken belül az 1. modulvizsga [0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)] súlya a vizsga egészéhez viszonyítva: 20 % 2. 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Tananyagegység (követelménymodulhoz tartozó tananyagelem) 095/1.2/0110-06 – 1.2 Elsősegélynyújtás-, munkabiztonság, környezetvédelem 2.1. Feladatprofil: Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Részt vesz a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában, dokumentálásában Gondoskodik elsősegélynyújtó és tűzoltó eszközökről Jelzi a tüzet, részt vesz az oltásban A munkaterületet a szabályoknak megfelelően alakítja ki Betartja és betartatja a szelektív hulladékgyűjtés szabályait Betartja és betartatja a veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat


169


Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt


170


2.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga, azaz a 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok modul eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga. 2.3. A modulvizsga (szakmai vizsga) 2. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 2.4. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 09 0000 00 00 azonosító számú Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő megnevezésű szakképesítés valamennyi szakmai elágazáshoz rendelt vizsgarészeken belül a 2. modulvizsga [0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok] súlya a vizsga egészéhez viszonyítva: 10 % 3. 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok Tananyagegység (követelménymodulhoz tartozó tananyagelem) 095/1.1/0109-06 095/1.2/0109-06 095/2.1/0109-06 095/3.1/0109-06 095/4.1/0109-06 095/5.1/0109-06 095/6.0/0109-06

– 5.1 Az épületgépészeti dokumentációk készítésének ismeretei – 5.2 Az épületgépészeti dokumentációk – 6.1 Alapvető mérések – 7.1 Épületgépészeti szerkezetek ismerete – 8.1 Hegesztési ismeretek – 9.1 Munka- és környezetvédelem az ép.gép.-i rendszerekben – 10.1 Alapvető munkaszervezési feladatok


171


3.1. Feladatprofil: Tanulmányozza és értelmezi az épületgépészeti munka tárgyára, céljára, anyagaira, technológiáira vonatkozó dokumentumokat (tervdokumentációk, gépkönyvek, szabványok, műszaki táblázatok, gyártmánykatalógusok) Végez villamos alapméréseket (egyen- és váltakozó áramú áramkörben feszültség, áramerősség, ellenállás, frekvencia, fázis) Ellenőrzi a berendezéseket tápláló elektromos hálózat érintésvédelmét, feszültség alá helyezi a működéshez szükséges berendezéseket Korrózió elleni általános bevonatot készít fémszerkezeten Gépszerkezet, gépegység általános állapotát felméri, alapvető hibákat állapít meg Szerel (javít, karbantart) egyszerű statikus vázszerkezeteket Készít, bont, javít, cserél épületgépészeti szerkezetekben oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket, csavar-, tengely- és csőkötéseket Készít, bont, javít, cserél nem oldható kötéseket (szegecs, zsugor, ragasztott) Készít, javít, kemény- és lágyforrasztott kötéseket Általános minőségű hegesztett kötést készít bevont elektródás kézi ívhegesztéssel és gázhegesztéssel Ellenőrzi a munka-, tűz- és balesetvédelmi eszközöket, szükség szerint cseréjüket kéri Elsajátítja a munka helyszínén érvényes munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat Ellenőrzi épületgépészeti biztonsági rendszerek meglétét, működését Ellenőrzi épületgépészeti mechanikai csatlakozások biztonságos rögzítését, szilárdságát Ellenőrzi épületgépészeti mérési és beszabályozási helyek meglétét, megközelíthetőségét Ellenőrzi épületgépészeti rendszerek energiaellátását, tisztaságát, tömörségét, feltöltöttségét, az előbeszabályozást Hitelesíttet általánosan használatos épületgépészeti mérőeszközöket Előírásosan vezeti a munkalapot, a karbantartási naplót, az építési naplót Dokumentálja a javítást, az üzembe-helyezést és az átadást-átvételt Biztosítja az épületgépészeti munkakörnyezet munkavégzésre történő megfelelőségét A munkakörnyezetében lévőkkel betartatja a biztonságtechnikai, környezetvédelmi és a szakmára, szerelési-javítási technológiára vonatkozó egyéb előírásokat Bejárással megismeri a munkaterület sajátosságait és felméri a munkát Egyeztet az aktuális szerelési, javítási, karbantartási munkához kapcsolódó szakmák képviselőivel Árajánlatot készít kisebb épületgépészeti kivitelezési munkához Meghatározza a szükséges anyagmennyiséget az általános épületgépészeti feladatokhoz, megrendeli az anyagot, egyeztet a szállítókkal Gondoskodik a munkavégzés során használt anyagok, eszközök biztonságos tárolásáról Szelektíven gyűjti az épületgépészeti szerelési munka során keletkező hulladékokat, előírásosan kezeli a veszélyes hulladékokat


172


3.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga, azaz a 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok modul eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga. 3.3. A modulvizsga (szakmai vizsga) 3. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Épületgépészeti mechanikus gépek, hajtások szerelési feladatai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti gázhegesztési és keményforrasztási, képlékenyalakítási feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 75 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok számítógép használattal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti technológiai és biztonsági feladatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 25% 3. feladat 15% 4. feladat 15% 5. feladat 15% 3.4. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 09 0000 00 00 azonosító számú Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő megnevezésű szakképesítés valamennyi11 szakmai elágazáshoz rendelt

11

Kivétel: Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő elágazásnál 10%


173


vizsgarészeken belül a 3. modulvizsga [0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok] súlya a vizsga egészéhez viszonyítva: 20 %


174


4. 0095-06 Általános csőszerelési feladatok Tananyagegység (követelménymodulhoz tartozó tananyagelem) 095/1.1/0095-06 095/1.2/0095-06 095/2.1/0095-06 095/3.1/0095-06

– 11.1 Szerelés előkészítési és kiegészítő ismeretek – 12.2 Csővezetékek szerelési ismeretei – 13.1 Ép.gép.-i készülékek tartószerkezeteinek szerelési ismerete – 14.1 Tömítettségi és tömörségellenőrzési ismeretek

4.1. Feladatprofil: Szerelőállványt készít, ellenőrzi a létrák, állványok, kezelőjárdák állapotát, szükség szerint cserét, javítást kezdeményez Kijelöli a vezetékek nyomvonalait Előrajzol szükség szerint a dokumentáció alapján készülékek felerősítéséhez, faláttörésekhez Elvégzi a faláttörési, falvésési, javító kőműves munkákat, kezdeményezi az építőmesteri helyreállítást Képlékenyalakítást végez kézi alapműveletekkel (nyújtás, egyengetés, hajlítás stb.) Tervek alapján elkészíti/elkészítteti a helyszínen vagy a műhelyben az egyedi tartókat, rögzítőket, támaszokat, állványokat, gépalapokat Felszereli az épületgépészeti készülékek tartószerkezetét Kiválasztja a célnak megfelelő tömítőanyagot Tömítő lemezből tömítőgyűrűt és alakos tömítést készít Tömített csőkötéseket készít, szerelést végez különféle csőanyagokból Ellenőrzi csőkötések tömörségét Javítás után elvégzi a szükséges méréseket, ellenőrzéseket Nagytömegű gépegységeket szerel Közreműködik nagytömegű gépegységek, berendezések telephelyen belüli 4.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga, azaz a 0095-06 Általános csőszerelési feladatok modul eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga. 4.3. A modulvizsga (szakmai vizsga) 4. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0095-06 Általános csőszerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok I. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 105 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok II. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30%


175


4.4. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 09 0000 00 00 azonosító számú Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő megnevezésű szakképesítés valamennyi12 szakmai elágazáshoz rendelt vizsgarészeken belül a 4. modulvizsga [Általános csőszerelési feladatok] súlya a vizsga egészéhez viszonyítva: 20 % 5. 0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok Tananyagegység (követelménymodulhoz tartozó tananyagelem) 095/1.1/0096-06 095/2.1/0096-06 095/3.1/0096-06 095/4.1/0096-06 095/5.1/0096-06 095/6.1/0096-06

– 15.1 Épületgépészeti berendezés- és készülékismeret – 16.1 Acélcső szerelés technológiai ismeretek – 17.1 Vörösrézvezeték szerelés technológiai ismeretek – 18.2 Műanyagcső szerelés technológiai ismeretek – 19.1 Légtechnikai csövek szereléstechnológiája – 20.1 Épületgépészeti rendszer szerelési alapismeretek

5.1. Feladatprofil: Készülékeket, berendezéseket felszerel, csatlakozásokat épít ki, beköti a víz-, csatorna- és más hálózatba Acélcsövet darabol és megmunkál csővezeték kiépítéséhez Csőmenetet készít kézi és gépi úton Menetes acélcsövekből és idomokból vezetékrendszert épít ki, menetes csőkötést készít Előre gyártott elemekből szerelt csőrendszert állít össze Csőkötéseket készít tömlőkre, tömlőket csatlakoztat csőrendszerekhez Hegesztett csőkötéseket készít acélcsőre Kemény vörösréz vezetéket szerel Lágy vörösréz vezetéket szerel Préskötést készít Műanyagcsövet hegeszt különféle eljárásokkal Műanyag fűtési és hidegvízvezetéket szerel különféle kötésmódokkal Elkészült csőhálózat nyomáspróbáját végzi, tömörségét ellenőrzi Szellőző- és elszívó vezetékek alapszintű szerelését végzi Lefolyó és szennyvízvezetékek épületen belüli kiépítését végzi Külső, földi vezetékek fektetését végzi különféle módszerekkel és anyagokból Szennyvíz-műtárgyak karbantartását, tisztítását végzi Lefolyószerelvények tisztítását végzi Átadja a beüzemelt berendezést Dokumentálja a próbaüzem során mért adatokat 5.2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Modulzáró vizsga, azaz a 0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok modul eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

12 12

Kivétel: Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő elágazásnál 15%


176


Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga.


177


5.3. A modulvizsga (szakmai vizsga) 5. A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Csőszerelési műveleti feladatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5.4. A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 09 0000 00 00 azonosító számú Épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő megnevezésű szakképesítés Központifűtés- és csőhálózat-szerelő és Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő szakmai elágazáshoz rendelt vizsgarészeken belül az 5. modulvizsga [Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok] súlya a vizsga egészéhez viszonyítva: 10 % egyébként 15% (Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő és Energiahasznosító berendezés szerelője)


178


A szakképesítés azonosító száma: 31 522 03 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Légtechnikai rendszerszerelő 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30%


179


2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Épületgépészeti mechanikus gépek, hajtások szerelési feladatai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti gázhegesztési és keményforrasztási, képlékenyalakítási feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 75 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok számítógép használattal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti technológiai és biztonsági feladatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 25% 3. feladat 15% 4. feladat 15% 5. feladat 15%


180


4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0095-06 Általános csőszerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok I. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 105 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok II. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0097-06 Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Klíma-és légtechnikai szerelési műveletek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0101-06 Légtechnikai rendszerszerelő feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Légtechnikai rendszerek szerelése, javítása, karbantartása, ellenőrzése. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Légtechnikai rendszerek üzemviteli feladatai. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 65% 2. feladat 35% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 7111-06 Légcsatorna szerelés általános feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30%


181


8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 7110-06 A kéményszerelés speciális feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kéményszerelési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 8110-06 A légcsatorna-szerelés speciális feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Légcsatorna-szerelési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 10. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 9112-06 Kiegészítő feladatok kéményszerelőknek és légtechnikai hálózat szerelőnek A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Légcsatorna rendszerszerelési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30%


182


A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 15 2. vizsgarész: 10 3. vizsgarész: 10 4. vizsgarész: 20 5. vizsgarész: 20 6. vizsgarész: 25 A 31 522 03 0100 31 01 azonosító számú, Kéményszerelő megnevezésű részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 2. vizsgarész: 20 7. vizsgarész: 40 8. vizsgarész: 40 A 31 522 03 0100 31 02 azonosító számú, Légtechnikai hálózat szerelő megnevezésű rész-szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 2. vizsgarész: 20 7. vizsgarész: 40 9. vizsgarész: 40 A 31 522 03 0000 00 00 azonosító számú, Légtechnikai rendszerszerelő megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarész és ennek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 31 522 03 0100 31 01 azonosító számú, Kéményszerelő megnevezésű vagy a 31 522 03 0100 31 02 azonosító számú, Légtechnikai hálózat szerelő megnevezésű rész-szakképesítéssel rendelkezik: 10. vizsgarész: 100 A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképzéshez, rész-szakképesítésekhez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.


183


A szakképesítés azonosító száma: 31 522 02 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó 1 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0095-06 Általános csőszerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok I. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 105 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% 2 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0097-06 Klíma- és légtechnikai szerelési feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Klíma-és légtechnikai szerelési műveletek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100%


184


3 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0100-06 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hűtő- és klímaberendezések szerelése, javítása, karbantartása, ellenőrzése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hűtő- és klímatechnikai-berendezések üzemviteli feladatai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 65% 2. feladat 35% 4 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Épületgépészeti mechanikus gépek, hajtások szerelési feladatai A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti gázhegesztési és keményforrasztási, képlékenyalakítási feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 75 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Általános célú épületgépészeti ívhegesztési feladat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti információs feladatok számítógép használattal A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Általános épületgépészeti technológiai és biztonsági feladatok A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 25% 3. feladat 15% 4. feladat 15% 5. feladat 15%


185


5 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elsősegélynyújtás, újraélesztés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 6 . v i z s garés z A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 70% 2. feladat 30% A s z ak m ai v i z s ga ér t ék el és e % -o s an A(z) 33 522 02 0000 00 00 azonosító számú, Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 20% 2. vizsgarész: 20% 3. vizsgarész: 30% 4. vizsgarész: 10% 5. vizsgarész: 10% 6. vizsgarész: 10%


186


A szakképesítés azonosító száma: 31 582 07 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Épület- és építménybádogos 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0459-06 Építőipari közös feladatok I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kiviteli tervek alapján anyagmennyiség meghatározása, majd rögzítése számítógépen A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott munkaterületre felvonulás, helyszíni felmérés alapján a munkafolyamat megtervezése (időterv) A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munka- és balesetvédelmi előírások, környezetvédelmi és hulladékkezelési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 45% 3. feladat 25% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0488-06 Bádogos feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Épületbádogos-szerkezetek (vízgyűjtő és vízlevezető szerkezetek), szerkezeti elemek készítése, szerelése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 150 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Tető- vagy épületdíszítő és egyéb bádogos munkák elvégzése, fémlemezszerkezet készítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 150 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Tető- vagy homlokzati rajz alapján vázlatrajzkészítés, anyagszükséglet számítás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Anyagfelhasználás és gyártásismeret A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)


187

Pedagógiai program 2008. Szakmai program

188.

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 35% 2. feladat 35% 3. feladat 20% 4. feladat 10% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számla-, nyugtakibocsátás A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vállalkozásindítás, piackövetés A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% A szakmai vizsga értékelése %-osan A 31 582 07 1000 00 00 azonosító számú, Épület- és építménybádogos megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 20 2. vizsgarész: 70 3. vizsgarész: 10


188


189.

C.)

A SZAKKÉPZÉSHEZ FELHASZNÁLT TANKÖNYVEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

Magasépítő technikus Tárgyi feltételek szaktantermek: a magasépítő technikus képzés szakmai előkészítő és elméleti tantárgyainak oktatásához elméleti szaktantermek: az építőanyagok, építési alapismeretek, magasépítéstan, szilárdságtan tantárgyak oktatásához, rajzi szakterem: rajzasztalokkal berendezve a műszaki ábrázolás, szabadkézi rajz, építészeti rajz oktatásához számítástechnikai terem: berendezve a szaktárgyak informatikai programjainak alkalmazásához osztálytermek: (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához (a földméréstan, az építésszervezés és vállalkozás, és a fakultatív elméleti tantárgyak), a szabadon választható kötelező szakmai tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. idegen nyelv-nyelvi labor, építészeti informatikaszámítógép terem). A szakmai gyakorlati oktatáshoz előírt felszereltség berendezett laboratórium az alapgyakorlatok anyagtani és szilárdságtani vizsgálatainak oktatásához, előírt felszereltségű iskolai tanműhely a kőműves, faipari és szakipari jellegű építési gyakorlatok oktatásához Eszközök a szakmai alapozás és orientálásnál felsorolt eszközök Felszerelési jegyzék • Faliképek és táblák: • Kitűzőeszközök és műszerek ábrái, fotói • Kitűzést bemutató táblák (tankönyvek ábrái felnagyítva) • A földrajzi koordináta-rendszer • A geodéziai-koordinátarendszer • A szögprizmák (egyes, kettős) • A libellák • A teodolit metszetrajza • A különféle leolvasóberendezések • Az optikai vetítő műszer • A lézeres iránykitűző műszer • Elektronikus távmérő műszer • A szintező műszer metszetrajza (libellás és automata) • A diagram-tahiméter látómezeje • Ortogonális mérési vázlat • A négyzethálós területszintezés


189


• • • • • •

190.

Keresztszelvény-szerkesztés Hossz-szelvény szerkesztés Felszerelések, műszerek, kitűzőrudak 2-2,5 m hosszú, kör keresztmetszetű, 10-15 db 2-2,5 m hosszú háromszög keresztmetszetű 6 db 2-3 db vasfiguráns

Vetítők • 3-4 db különböző zsinóros függő • 2-3 db vetítőbot Mérőszalagok • 6 db 20-50 m-es acél mérőszalag Szögprizmák • 8-10 db kettős szögprizma Libellák • 1-2 db talpas szelencés libella • 1-2 db talpas csőlibella • 1-2 db karóállító libella Teodolitok • 6-8 db különböző leolvasórendszerű műszer, fontosabb típus • 1 db diagram-tahiméter • 1 db digitális teodolit Szintezők • 2 készlet automata szintező műszer • 6 db szintezőléc • 1 db zsebszintezőléc A kitűzésekhez 2 db balta, cövekek, deszkák, szeg, zsinór, mérőléc, szekerce, csöves vízmérték, ácsceruza Tervek és terviratok Térképek Diafilmek, illetve videofilmek épületek, utak, csatornák, stb. kitűzésének műveleteiről Korszerű eszközök 1 db elektronikus távmérő vagy 1 db mérőállomás 1 db forgó lézeres szintkitűző 1 db számítógép tartozékaival- illetve lehetőség az iskolán belül 1 db szoftver geodéziai alapfeladatok elvégzésére és adatkezelésre Tankönyvek Szerényi-Gazsó: Építőipari rajzi ismeretek Dr. Bajza-Madácsi--Dr. Matolcsy…: Magasépítéstan Szilárdságtan I-II. 38905 Szilárdságtani munkafüzet Szerényi-Gazsó: Építőipari anyag-és gyártásismeret Alapgyakorlatok-anyagi vizsgálatok 59217 Földméréstan és kitűzés 59213 Építéstan MK 38902 Szilárdságtan III 38905/III.


190


191.

Tóth Magda: Építésszervezés Épületgépészeti ismeretek MK 38903 Szentkirályi Zoltán: Az építészet rövid története Kovács Péter: Gazdaságtan Gábor könyv I-IV. Mérnöki kézikönyv I-VII. Faipari technikus Tárgyi feltételek: faipari szaktanterem a szakmai elméleti tantárgyi oktatáshoz (faipari gépek és technológiák, faipari anyag- és gyártásismeret, faipari szerkezettan-szakrajz ), számítástechnika szaktanterem: - a számítástechnika oktatásához , osztálytermek (megfelelő eszközökkel): a munkajogi ismeretek, a társadalmi ismeretek, a munka- és környezetvédelem, az egészséges életmód, a gazdasági és vállalkozási ismeretek tananyagi modulok oktatásához, az idegen nyelv oktatásához nyelvi labor. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák. Eszközök a szakmai alapozás és orientálásnál felsorolt eszközök, tankönyvek Tankönyvek 890702/I. Pajor Ferenc. Szerkezettan-szakrajz I. 890702/II. Kemény Zoltán: Szerkezettan-szakrajz II. 59252/I-II. Faipari gépek és technológiák MK-28848/I. Erdősi György-Müller Imre: Faipari technológia példatár MK-28875/I. Zsarnai Szilárd: Faipari géptan példatár I. Faipari képletgyűjt. és táblázatok (NSZI Kiadvány) (A) Faipari anyag- és gyártásismeret a bútor- és épületasztalosipari technikusok számára MK-890703 Gyártásszervezés 50-59025/I Vállalkozástan Szakiskolai képzés Tárgyi feltételek szaktantermek: az építőipari, faipari és szerelőipari szakmai ismeretek (építőipari, faipari és épületgépészeti (fémes) anyag- és gyártásismeretek, építőipari, faipari, épületgépészeti gépek, műszaki rajz), valamint a számítógép-kezelés tantárgyak oktatásához, osztálytermek (megfelelő eszközökkel, berendezéssel) a többi elméleti tantárgy oktatásához, A szakmai gyakorlati oktatás előírt felszerelésű tanműhelyek esetén történhet a szakképző intézetben. Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A konkrét igényeket a tantárgyi programok részletesen tartalmazzák.


191


192.

A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. Tankönyvek 13 Asztalos 11. osztály - faipari szakmai és gépismeret 59211 - faipari szakrajz 59210 - asztalos I. 59012/I. - faipari anyagismeret 59212 - faesztergályos szakmai és gépism. 36104 - faipari gépek és technológiák 59252/I. - faipari gépismeret 36134 - intarziakészítő szakmai ism. 36249 - CNC programozás alapjai 59231 - munkavédelem 59110 - munka és környezetvédelem (NTK Tankönyvmester kiadó) 12. osztály - asztalos szakmai és gépismeret 59243 - asztalos 2. 59012/2 - asztalos szerkezettan-szakrajz 59244 - asztalos anyagismeret 59212 - faesztergályos szakmai és gépism. 36104 - faipari gépek és technológiák 59252/II. - intarziakészítő szakmai ismeret 36249 - CNC programozás alapjai 59231

13

Az új tankönyvek megjelenése folyamatos


192


193.

Kiadói kód

A könyv címe

Szerző- Kiadó

Osztály

59211 59243 59210 59244 59325 36134 59252/I 59252/II 36104 36268 59012/I 59012II 59348 58136 58136/M 59245/I 59245/II 3037 59326 59328/I 59328/II UJKOD 155 UJKOD 157 59328/I 59328/II 59088 59680 890702/I-II 59325

Faipari szakmai ismeret Asztalos szakmai ismeret Faipari szakrajz Asztalos szakrajz Faipari any-ismeret Faipari gépismeret Faipari gép-technológia I Faipari gép-tech II Faeszterg szi-ism Faeszterg szakrajz AsztalosI Asztalos Faipari gyártásszervezés Gépipari műszakirajz Gr-i munkalapok Kárpitos gép és tech I Kárp- gépek és techn.II Kárpitos szakrajz Kárp-anyag és gy.ismeret Műbutoraszt szakmai Műbotoraszt –szakmai ism. Müb.-anyag és gy.ismeret Műb.-aszt. anyagismeret Műb.-aszt szakmai ismeret Műb.-aszt szakmai ismeret Műszaki ábrázolás Néprajz, népműv./faipar/ Szerkezettan sz.rajz techn. Faipari anyag és gy.ism

Varga Péter Dévényi Kálmánné Csornai-Kovács Éva Cs-K Géza, Farkas Péter Vadasné Sz-Éva Zsarnai Szilárd Lele D, Petri L.,Zsarnai Zs u.az Becske Ödön Földesi János- NeuW-Edit Fordította: Szalay Lajos u.az Soponyai Éva Bisztenszky E, Szatmári Szalai Bódod Marlák Zoltán , Zámbó L. u.az Csákányi Béla Matlák Z., Zámbó L.

1/10-2/14 1/11-2/14 1/10-2/14 1/11-2/14 1/10-2/14 1/12-2/14 1/10-2/14 1/11-2/14 1/11-2/14 1/12-2/14 1/9-2/14 1/11-2/14 1/13-2/14 1/13 1/13 1/10-2/14 1/10-2/14 1/11-2/14 1/11-2/14 1/12-2/14 1/12-2/14 1/13 2/14 1/13-2/14 1/13-2/14 2/14 1/10-2/14 1/13-2/14 2/14

Fenyvessy Tibor Barna Anikó Pajor F./I/ . Kemény Z. II.

Kőműves 11-13.évf. Építőipari gépek 59075 Kőműves szakmai ismeretek 36020/I-III Ép. Szerk. technológiák 59090 Építőipari szakrajz 59155 Szerényi-Gazsó: Építőipari anyag-és gyártásismeret Szerényi: Kőműves szakmai ismeret 59251 Épületdiagnosztika 59234 Fenntartási építés és… Kovács Péter: Gazdaságtan Szerényi-Gazsó: Építoipari anyagok II. 39601 Építéstörténet


193


194.

59254 Műemlékvédelem Ács-állványozó 11-13.évf. Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Faipari anyagismeret Ács-állványozó szakmai ismeret I-III. Ács-állványozó szakrajz Burkoló 11-13. Építőipari szakrajz Épületszerkezetek, építési technológiák Épületdiagnosztika Fenntartási és felújítási ismeretek Műanyagburkoló szakmai ismeretek Fapadlózó szakmai ismeretek Az építészet rövid története Műemlékvédelem Szobafestő-mázoló és tapétázó 11-13.évf. Szobafestő szakmai ismeret 37113 Szobafestő szakmai ismeret 37304 Anyag-és gyártásismeret 36123-37266-59072 Általános díszítőipari szakrajz 0322 Szobafestő-mázoló szakrajz 03007/A Építőipari szakrajz 59155 Szakrajz 59073 Épületszerkezetek 59090 Építőipari gépek 59075 Épületdiagnosztika 59251 Fenntartási ismeretek 59234 Szobafestő szakmai ismeret 37113-37304 Anyag-és gyártásismeret 36123-37266-59072 Általános díszítőipari szakrajz 0322 Szobafestő-mázoló szakrajz 03007/A Építőipari szakrajz 59155 Szakrajz 59073 Épületszerkezetek 59090 Építőipari gépek 59075 Épületdiagnosztika 59251 Fenntartási ismeretek 59234 Épület-és építménybádogos 11-13. évfolyam


194


195.

TM-11010 59086 59090 59251 59234 59075 36112 36177/I 36177/II 36177/III 38930 59254

Munka- és környezetvédelem Anyag- és gyártásismeret Épületszerkezetek. Építési technológiák Épületdiagnosztika Fenntartási és felújítási technikák Építőipari gépek Bádogos szakrajz Bádogos szakmai ismeret – I. Bádogos szakmai ismeret – II. Bádogos szakmai ismeret – III. Az építészet rövid története Műemlékvédelem

Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 11-13. évfolyam TM-11010 59086 59088 59022 59226 59288 59308 59360 59196 59228 59227 59286 59616

Munka- és környezetvédelem Anyag- és gyártásismeret Műszaki ábrázolás Irányítástechnika Szakrajz – Csőhálózat-szerelő Szakmai ismeret - Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Ívhegesztés Gázhegesztés Minőségbiztosítás Szakrajz – Vízvezeték- és központifűtés-szerelő Szakrajz – Gázvezeték- és készülékszerelő Szakmai ismeret - Gázvezeték- és készülékszerelő Munkajogi ismeret

Gázvezeték- és készülékszerelő Gázfogyasztó-berendezés és csőhálózatszerelő 11-13. évfolyam 59283 Műszaki mérések 59227 Szakrajz – Gázvezeték- és készülékszerelő 59286 Szakmai ismeret - Gázvezeték- és készülékszerelő


195

Pedagógiai Program Szakmai Program 2010 D. SZAKMAI PROGRAM Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium, 7400 Kaposvár, Cseri út 6

Recommend Documents