ÉPÍTŐIPARI ALAPISMERETEK Gipszkartonszerelő

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET

ÉPÍTŐIPARI ALAPISMERETEK Gipszkartonszerelő MODULFÜZET

Miskolc, 2011

EGYÉNI TANULÁST TÁMOGATÓ TANANYAG

Készítette Tóth István Kovács Károly Projekt koordinátor Juga Aliz Szakmai koordinátor Simonné Bodolay Enikő Szakmai lektor Gyuri Zoltán Nyelvi lektor Kis Gábor

2. VÁLTOZAT Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET MISKOLCI IGAZGATÓSÁG 3518 Miskolc, Erenyő u. 1. Levélcím: 3510 Miskolc, Pf. 560 Telefon: (46) 530-150 Telefax: (46) 530-153 E-mail: [email protected] www.tkki.hu

Felelős kiadó Andó Pál igazgató

Készült a „Trans-Fair” program keretében

©A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI előzetes hozzájárulásával történhet.

TARTALOMJEGYZÉK I.

BEVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 5

II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ ----------------------------------------- 5 III. A MODUL CÉLJA ---------------------------------------------------------------------------- 8 IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK---------------------------------------------------------------------- 8 V. ELŐZETES FELTÉTELEK ---------------------------------------------------------------- 8 VI. TANULÁS --------------------------------------------------------------------------------------- 9 1. sz. tanulási gyakorlat ------------------------------------------------------------------------- 9 A hallgató ismerje az építőipari alapfogalmakat ------------------------------------- 9 1.1. A tanulás folyamata --------------------------------------------------------------------- 9 1.1.1. Építőipari fogalmak ----------------------------------------------------------- 9 1.1.2. Kivitelezési, építési dokumentáció ----------------------------------------- 16 1.1.3. Kitűzés ------------------------------------------------------------------------- 18 2. sz. Rész-célkitűzés -------------------------------------------------------------------------- 23 A hallgató ismerje a munkaterület átadás-átvétel szabályait ---------------------- 23 2.1. A tanulás folyamata -------------------------------------------------------------------- 23 2.1.1. Az építési organizáció-------------------------------------------------------- 23 2.1.2. Felvonulás az építési területre----------------------------------------------- 27 3. sz. Rész-célkitűzés -------------------------------------------------------------------------- 31 A hallgató ismerje a szakterületre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat -------------------------------------------------------- 31 3.1. A tanulás folyamata -------------------------------------------------------------------- 31 3.1.1. Munkavédelem ---------------------------------------------------------------- 31 3.1.2. Tűzvédelem-------------------------------------------------------------------- 38 3.1.3. Környezetvédelem ------------------------------------------------------------ 39 4. sz. Rész-célkitűzés -------------------------------------------------------------------------- 43 A hallgató legyen képes olvasni a szakmai dokumentációt. (szakrajz értelmezése)------------------------------------------------------------------------------ 43 4.1. A tanulás folyamata -------------------------------------------------------------------- 43 4.1.1. Építészeti rajzok -------------------------------------------------------------- 43 VII.FELMÉRÉS MODULZÁRÓ VIZSGA --------------------------------------------------- 53

3

I. BEVEZETÉS Tisztelt Hallgató! Ez a modulfüzet a TÁMOP-2.2.4 „Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén” pályázat keretében elnyert Trans-Fair, „Gyakorlatorientált felnőttképzési módszerek, képzési- és tananyag-fejlesztési tapasztalatok átadása”program keretében került kidolgozásra. A modulfüzet része a Gipszkartonszerelő képzési programnak. A program célja, olyan szakemberek képzése, akik a megszerzendő ismeretek birtokában képesek lesznek a gipszkartonszerelő feladatok ellátására úgy Magyarországon, mint Szlovákiában. A modul elvégzése felkészíti a tanulókat az építészeti alapfogalmak megismerésére és használatára. Egy képzett szakembernek ismernie kell az építési technológiákat, építési módokat, az építéshez szükséges szerszámokat, eszközöket, építési anyagokat és az alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismereteket. Az építőipari kivitelezés előkészítése, megszervezése az alapja mindennemű építési tevékenységnek. Az építési tevékenység megkezdése előtt meg kell ismerkedni a tervezés folyamatával, a tervdokumentációk tartalmával. betartásával akarja teljesíteni a megrendelők elvárásait. A modul teljesítése során kialakul a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, megérzik a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A képzés folyamata tanulási tevékenységekre épül, valamint a Gipszkartonszerelő szakképesítés egymáshoz kapcsolódó szakmai elemeire. Az oktatás módszerei között megtalálhatók az elméleti ismeretek átadása, számonkérése, gyakorlati bemutatás és gyakorlati feladatok megoldása, továbbá feladatlapok, tesztek megfelelő szintű megoldásának igénye, modulzáró és – a program végén – záróvizsgák teljesítése.

II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A képzés moduláris és gyakorlatorientált. Moduláris, mert önálló képzési egységekből épül fel, gyakorlatorientált, mert gyakorlatokon keresztül fog tanulni. A modulegységek egymásra épülnek. A továbbhaladáshoz legtöbb esetben szükséges az előző tevékenységi szakaszok ismerete. A tananyag tartalmazza azokat az ismereteket, melyek a tanulás érdekében elengedhetetlenek. A célt, gyakorlati tanulási feladatok segítségével érjük el. Minden munkafolyamat egy összetett tevékenységet tartalmazó cselekvéssor, ahol az egyes részfeladatok is egymásra épülnek. A képzés gyakorlatorientált, tréningmetodikai elemeket tartalmaz. Mindezek ellenőrző feladattal zárulnak, melyeket az adott anyagra épülő kérdések tesznek teljessé. A záró feladat ad információt arról, hogy a felkészülés milyen fokú. Az instruktor komplex feladatokon keresztül tudja vizsgálni azt, hogy a hallgató mennyire felel meg az elvárásoknak. Az eredményes munka meghatározó tényezője az instruktor, aki az adott csoporthoz igazítva változtathat a gyakorlatokon, kiegészítheti azokat. A kompetenciák fejlesztésének módszere: -

Csoportos, kiscsoportos feladatok a fejezetek elején.

-

A feladatok összetétele: fogalmak meghatározása, elméleti és gyakorlati feladatok, kifejtő jellegű, problémamegoldó feladatok. 5

-

Oktatói előadás keretében lehetőség van a kompetenciák alkalmazásához szükséges ismeretek alapjainak meghallgatására, valamint a felvetődő kérdések megvitatására.

-

A modulfüzetben megtalálhatóak az elsajátítandó alapismeretek, gyakorló feladatok, ellenőrző tesztek, valamint az ajánlott szakirodalomra vonatkozó hivatkozások.

A modulfüzetben szereplő ikonok tájékoztatják a programban résztvevőt, és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez:

Fontos kérdések, összegzés, definíció Tapasztalni fogják, hogy egy adott munkafeladatot különböző módon lehet megoldani, de hogy hogyan oldjuk meg, azt a szakmai szabályokon túl a megszerzett tudás dönti el.

Tanulási feladat Tudnunk kell mit, miért teszünk, tudnunk kell mi a következménye, ha egy adott szakmai feladatot egyáltalán nem vagy nem a szakma szabályai szerint hajtunk végre. A tanulási gyakorlatok elvégzése, az ott tanultak elsajátítása a tudás megszerzésének legfontosabb záloga. A tankönyvek átfogó (globális) szakmai ismereteket, a szakmai gyakorlatok pedig az életben hasznosítható tudást adnak.

Ajánlott szakirodalom Azok számára, akik alaposabb tudásra szeretnének szert tenni, a modulfüzet végén megjelöltük azokat a forrásokat, melyekre a modulfüzet tananyagtartalma épül, illetve azokat, melyek révén a hallgatók további ismereteket szerezhetnek.

Ellenőrző feladat Az ellenőrzési folyamatok és feladatok alapos előkészületet kívánnak. Ez a tanfolyam elengedhetetlen része. Felmérik a bemeneti és a kimeneti kompetenciákat is. A gyakorlatok során megnyilvánuló szóbeli szereplést kiegészíti az ellenőrzés. Feladat növelni a képességet szövegfajták alkotására, összehasonlításra, lényegkiemelésre és önálló helyzetfelismerésre. Teljesítményét instruktora a kompetenciafelmérő szerint értékeli. Eszközfeltételek:  modulfüzet (melyet mindig hozzon magával, az eredményes tanulás érdekében),  íróeszköz (ceruza, toll),  számológép (négy alapműveletes),  vonalzó. 6

Javasoljuk a modulfüzetbe beírni: tanfolyamfelelőse, instruktora, tanulótársai adatait, elérhetőségeket, melyek szükségesek a folyamatos kapcsolattartáshoz. Tanfolyamfelelős adatai: Név: ..................................................................................................................................... Elérhetősége: ....................................................................................................................... Instruktor adatai: Név: ..................................................................................................................................... Elérhetősége: ....................................................................................................................... ............................................................................................................................................. Tanulótársak adatai: Név Elérhetőség 1 ........................................................................................................................................... 2 ........................................................................................................................................... 3 ........................................................................................................................................... 4 ........................................................................................................................................... 5 ........................................................................................................................................... 6 ........................................................................................................................................... 7 ........................................................................................................................................... 8 ........................................................................................................................................... 9 ........................................................................................................................................... 10 ......................................................................................................................................... 11 ......................................................................................................................................... 12 ......................................................................................................................................... 13 ......................................................................................................................................... 14 ......................................................................................................................................... 15 ......................................................................................................................................... 16 ......................................................................................................................................... 17 ......................................................................................................................................... 18 ......................................................................................................................................... 19 ......................................................................................................................................... 20 ......................................................................................................................................... 21 ......................................................................................................................................... 22 ......................................................................................................................................... 23 ......................................................................................................................................... 24 ......................................................................................................................................... 25 ......................................................................................................................................... Konzultáció helye: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. Konzultáció időpontja: .............................................................................................................................................

7

III. A MODUL CÉLJA A hallgató a modul elvégzése után rendelkezzen az építési tevékenység alapfeladataihoz kapcsolódó elméleti ismeretekkel a mértékegységek átváltásához! Készségszinten használja a mérőeszközöket, hogy a munkafolyamatokhoz kapcsolódó mérések képességével, a felhasznált anyagok mértékegységének ismeretében képes legyen az építőanyagfajták jellemzőit, megjelenési formáit (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) megkülönböztetni! Legyen képes az anyagszükségletek meghatározása során az előzetes tapasztalatok alapján közelítő (becsült) értéket hozzárendelni a gyakorolt munkafolyamatokhoz! Legyen képes a sík- és térbeli alakzatok megkülönböztetésére, felismerésére, megnevezésére, valamint a tárgy lényegi elemeit kiemelve, azt rajzos formában megjeleníteni! Megfelelően használja a hagyományos írásbeli jelöléseket, aláhúzással, kiemeléssel megjeleníti a megértett információt a leírt szövegrészben!

IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK 1. A hallgató ismerje az építőipari alapfogalmakat 2. A hallgató ismerje a munkaterület átadás-átvétel szabályait 3. A hallgató ismerje a szakterületre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat 4. A hallgató legyen képes olvasni a szakmai dokumentációt. (szakrajz értelmezése)

V. ELŐZETES FELTÉTELEK Elvárás az alapvető írás-, olvasáskészség.

8

A hallgató ismerje az építőipari alapfogalmakat

VI. TANULÁS 1. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A rész-célkitűzés száma: A rész-célkitűzés megnevezése:

1. A hallgató ismerje az építőipari alapfogalmakat

1.1. A tanulás folyamata 1.1.1. Építőipari fogalmak TANULÁSI Hallgassa meg alapfogalmakról!

az

TEVÉKENYSÉG

oktatója

előadását

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK,

! az

SEGÉDLETEK

építőipari

Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

TUDNI

KELL

!

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK

Az építés fogalma: Az építés az emberi tevékenység egyik megjelenési formája, melynek során az embert körülvevő természeti környezetet megváltoztatja.

1. kép Egerszalók, szálloda építés

9


Az építőipar felosztása: –

Magasépítő

–

Mélyépítő

Az építőipar feladatai: –

Új épületek, építmények építése, létrehozása, a természeti környezet átalakításával.

–

A meglévő épületek, építmények karbantartása, a kisebb hibák kijavítása.

–

Az épületek felújítása, az elhasználódott szerkezetek kicserélése.

–

Az épületek átalakítása, a megváltozott funkció minél jobb kiszolgálása miatt.

–

Az elhasználódott, felújításra nem érdemes épületek, építmények bontása.

Épületek, építmények rendeltetése: Mindig meghatározott rendeltetés ellátására tervezik és hozzák létre az új épületeket és építményeket. A funkcióból eredő különböző elvárásoknak való minél jobb megfelelés miatt lesz változatos az épített környezet. Ez határozza meg az épületek és építmények szerkezetét, anyagát, térkialakítását.

2. kép Kőröshegyi völgyhíd, M7 autópálya

10


Épületekkel, építményekkel követelmények:

szemben

támasztott

–

az épületekre ható terhek elviselése (külső-belső, állandóideiglenes, statikus-dinamikus),

–

műszaki követelményeknek megvalósítása (kellő teherbírás, állékonyság, vízzáróság, vízhatlanság, hőszigetelő-képesség, szilárdság).

–

gazdasági követelményeknek való minél jobb megfelelés (célszerű anyagok alkalmazása, gyors felépíthetőség, optimális karbantartási igény, minimális üzemelési költségek, energiatakarékos anyagok és eljárások kiválasztása),

–

esztétikai igények kielégítése.

Épületek szerkezetei: –

Főszerkezetek: alap, felmenő fal a koszorúval, födém, tető;

–

Mellékszerkezetek: válaszfal, nyílászáró, lépcső, kémény;

–

Kiegészítő szerkezetek: szigetelés, burkolat.

3. kép Andrássy-kastély Betlér, Szlovákia

11


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Csoportosítsa az épületeket rendeltetésük szerint! Tegyen fel kérdést a 2. képen található szerkezetre vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg!

Válaszait a füzetbe írja!

Milyen követelményeket támasztana a 3. képen található épülettel szemben? Ezeknek a követelményeknek az ismeretében milyen épületszerkezeti elem kiemelésével építené meg az épületet? Válaszát otthon készítse el!

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Válaszoljon a következő kérdésre! Soroljon fel építőipari szakmákat!

Válaszát a füzetbe írja!

Hallgassa meg az oktatója előadását az építési, kivitelezési munkákról és az építőipari szakmák kapcsolatáról! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!

Az építőipar feladatainak megvalósítása közben végzett munkák többféleképpen csoportosíthatóak: –

alépítményi, felépítményi és befejező munkák,

–

szakipari (szerelőipari) munkák,

–

építőmesteri munkák.

Alépítményi munkák:

12

–

Földmunka: alapárkok kiemelése, földvisszatöltések készítése, tereprendezés, termőföldleszedés, irtás és ültetvényezés,

–

Víztelenítés: szivárgó építése, talajvízszint-süllyesztés,

–

Alapozás: sík- és mélyalapozás,

–

Dúcolás és szádfalazás.

Kérdéseit írja le!



Felépítményi (Építőmesteri) munkák: –

Falazott és egyéb kőműves szerkezetek (teherhordó falak, válaszfalak, falazott kémények, nyílásáthidalások, rabicok, vakolatok, aljzatok, beton- és téglaburkolatok) készítése: Helyszíni műkő szerkezetek készítése, előre gyártott műkő szerkezetek elhelyezése. Helyszíni beton- és vasbeton szerkezetek vasszerelése és betonozása, előre gyártott vasbeton szerkezetek elhelyezése és beépítése.

–

Kőszerkezetek, kőburkolatok, készítése és elhelyezése.

–

Helyszíni beton- és vasbeton szerkezetek zsaluzatainak és alátámasztó állványainak készítése és bontása, fedélszerkezetek készítése, segédszerkezetek (pl. munkaállványok) építése és bontása, vegyes ácsszerkezetek (pl. ácstokok, kerítések, lépcsők) készítése.

díszítő

kőszerkezetek

Szakipari munkák: –

Talajnedvesség, talajpára és talajvíznyomás elleni szigetelések, csapadékvíz elleni (tető, terasz, loggia és erkély) szigetelések, belső (üzemi és használati) víz elleni szigetelések, pára elleni szigetelések készítése.

–

Épülethatároló szerkezetek hőszigetelése, belső határoló szerkezetek hangszigetelése.

–

Tetőfedések, tetőszigetelések és egyéb épületszerkezetek (pl. nyílászárók) kiegészítő szerkezeteinek készítése, vízelvezető szerkezetek és fémlemez tetőfedések készítése.

–

Tégla, kőlap, műkőlap, kerámia, azbesztcement, műanyag és fémlemez falburkolatok készítése. Simított beton- és terazzó padlók, valamint különféle lapburkolatok készítése. Műanyag lemez és szőnyegpadlók, műgyanta padlók készítése (hézagmentes padlóburkolat). Fa padlóburkolatok készítése.

–

Falfelületek festése és tapétázása, fa és fém nyílászáró, ill. egyéb szerkezetek mázolása.

–

Álmennyezetek díszvakolatok, árnyékoló-szerkezetek és egyéb tartozékok felszerelése.

Szerelőipari munkák: –

Villamos bekötések. Vezetékek, berendezések szerelése.

–

Víz, gáz, csatorna, fűtés és szellőzés szerelése (bekötés, vezetékezés, berendezések felszerelése).

13


A fenti munkák elvégzéséhez különböző szakipari munkák tökéletes elvégzéséhez szakmai fogásokban jártas szakemberekre, szakmunkásokra van szükség. Építőipari szakmák és rövid jellemzésük Ács, állványozó: –

Hagyományos zsaluzatot készít és bont.

–

Zsalurendszerekből (rendszerzsaluzat).

–

Hagyományos állványzatot készít és bont.

–

A csőállványzatot szereli, építi és bontja.

–

Maradó (fa fedélszerkezetek, fafödémek stb.) faszerkezeteket épít, helyreállít, felújít, megerősít, átalakít.

–

Előre gyártott faszerkezeteket beépít.

zsaluzatot

készít

és

bont

Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő / Szárazépítő: –

Szerelt falat, előtétfalat épít.

–

Álmennyezetet épít.

–

Tetőtérbeépítést végez.

–

Tűzvédelmi burkolatot készít.

–

Rejtett világítás helyét, dobozolást készít.

–

Speciális szerkezetet burkol.

–

Álpadlót készít.

–

Árnyékoló szerkezetet épít be.

–

Szárazvakolatot készít.

–

Szerelt aljzatot és padlót készít.

Burkoló:

14

–

Előkészíti a burkolandó felületet.

–

Burkolat alatti aljzatokat készít (aljzatbetont, vakolatot).

–

Hidegburkolatot készít vízszintes és függőleges felületre.

–

Parketta burkolatot, hajópadlót, lambériát készít.

–

Műanyag- és szőnyegpadló burkolatot készít.

–

Önterülő burkolatot készít.

–

Térburkolatot készít.

–

Szerelt burkolatot készít.

–

Tűvédelmi burkolatot készít.


–

Álpadlót készít.

–

Befejező, javító munkát végez.

–

Zsaluzatot készít és bont.

Építményszigetelő: –

Előkészíti a vízszigetelést.

–

Nedvességhatások szerinti vízszigetelést készít.

–

Tetőszigetelésnél rétegrendet készít.

–

Utólagos szárítást, vízszigetelést készít.

–

Vízelvezetéseket készít.

–

Hő- és hangszigetelési munkát végez.

–

Utólagos homlokzati hőszigetelést készít.

Festő, mázoló és tapétázó: –

Különféle anyagú felületeket előkészít.

–

Alapozó festést végez.

–

Helyreállítási, javítási, felújítási munkát, rekonstrukciót végez műemléki épületen.

–

Előkezeli a felületet megválasztott technikával.

–

Felújítási munkát végez.

–

Fest, mázol.

–

Díszítő munkát végez.

–

Tapétázik.

–

Elvégzi a befejező munkálatokat.

–

Plakátot ragaszt.

Kőműves: –

Egyszerűbb földmunkát végez.

–

Monolit beton és vasbeton szerkezetet készít.

–

Hagyományos zsaluzatot készít és bont.

–

Állványzatot készít és bont.

–

Előre gyártott elemeket helyez el.

–

Falazást végez.

–

Hő- és hangszigetelő munkát végez.

–

Vízszigetelő munkát végez. 15


–

Vasalást készít.

–

Helyszíni betonozási munkát végez.

–

Vakolatot készít.

–

A falakban elkészíti az utólagos nyílás kiváltását.

–

Szerelő kőműves munkát készít, előre gyártott elemeket összeszerel.

–

Aljzatbetont készít.

–

Nyílászárót épít be.

–

Műemléki épületek, építmények hibáit felméri.

–

A kőműves munkákhoz szükséges kisgépeket kezeli.

–

Bontási, átalakítási, helyreállítási munkákat végez.

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Ismertesse a szakipari munkákat! Fogalmazzon meg kérdést a szárazépítő szakmára vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg!


Írja le milyen munkafolyamatok előzik meg a szárazépítő munkáját, milyen építési tevékenységek következnek a gipszkarton szerelés után! 1.1.2. Kivitelezési, építési dokumentáció TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az építés dokumentációi témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

TUDNI

KELL

Az építés dokumentumai: – 16

az előkészítés dokumentumai,

!



–

engedélyezési tervek,

–

építési engedélyek,

–

kiviteli tervek,

–

a kivitelezés dokumentumai,

–

használatbavételi engedélyek, dokumentumok.

A kivitelezési dokumentáció az építmény megvalósításához szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmazó dokumentum. Bemutatja az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés stb. helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. Tanúsítja az összes vonatkozó előírásokban, valamint az építésügyi hatósági engedélyezésnél részletezett követelmények teljesítését. A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben kell elkészíteni, amely a megértéshez, a kivitelezéshez, az építési szerelési munka szakszerű elvégzéséhez és az ellenőrzéshez szükséges. A kivitelezési tervdokumentációban meg kell határozni: –

az összes építményrész, szerkezeti elem, beépített berendezés térbeli elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,

–

minőségének meghatározását,

–

a mennyiségek és minőségek részletes, tételes költségvetési kiírását a technológiai folyamatok és minőség szerint csoportosítva.

A kivitelezési dokumentáció tartalma: –

helyszínrajz,

–

egyesített közmű (genplan) terve, az építmények és a közművek elrendezési terve,

–

alaprajzok, alapozási terv,

–

metszetrajzok,

–

homlokzatok, nézetrajzok,

–

tartószerkezeti terv,

–

szintáthidalók alaprajzai és metszetei,

–

csavarozott, szegecselt, hegesztett vagy ragasztott, illetve faszerkezetű tartószerkezetek esetében tartószerkezeti csomóponti részletterv,

–

épületgépészeti és épületvillamossági tervek,

–

villámvédelmi terv,

–

üzemelés-technológiai terv, 17


–

részlettervek, melyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatóak,

–

méretezési számítások, tartószerkezeti, akusztikai, energetikai, tűzvédelmi, szakági, szakáganként műszaki leírások,

–

méret- és mennyiség-kimutatások, konszignációk,

–

a beépítendő építési termékek műszaki specifikációja, minden szakágra kiterjedő tételes (árazatlan) költségvetéskiírás, mennyiségi kimutatással.

Az építési dokumentáció tartalma: –

kivitelezési dokumentáció (kiviteli tervek),

–

építési napló,

–

felmérési napló,

–

megfelelő engedélyek (építési, bontási, szakhatósági engedélyek). TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Fogalmazzon meg kérdést az engedélyezési tervre vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg!


Írja le, milyen tervek szükségesek a szárazépítő munkájához! 1.1.3. Kitűzés TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Készítsen „mezei vinklit” a foglalkozásra hozott 1,5 m hosszú zsinór segítségével! Válaszát a füzetbe írja!

Hallgassa meg az oktatója előadását a kitűzés témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

18


TUDNI

KELL

!


Építőipari mérések (kitűzés) Az építőiparban az egyik legfontosabb művelet a mérés. Ezt az építőiparban dolgozó emberek kitűzésnek hívják. Ez segít meghatározni, hogy mit hova építsünk, készítsünk el. Az építés közben ez fog választ adni arra a kérdésre: vajon jól dolgozunk-e? Ekkor még van lehetőségünk a korrigálásra, javításra. Az építési tevékenység befejeztével pedig ellenőrizhetjük, hogy minden a tervek szerint készült-e el oda, ahol annak a tervek szerint lennie kell. Az építőipari mérésekhez, kitűzésekhez szükséges méréseket két nagy csoportba soroljuk: –

Vízszintes mérések: a föld felületén vagy azzal párhuzamosan történő vízszintesen mért hosszúságok meghatározása, melyet leggyakrabban az alaprajzok alapján végzünk el.

–

Magasságmérések: a pontok magasságkülönbségét és tengerszint feletti magasságát, illetve egymáshoz viszonyított helyzetét határozhatjuk meg, melyeket az építészeti rajzok közül a metszeti rajzok alapján végzünk el.

4. kép Építkezés több szinten

Az épületen belül mindig meghatározunk (felveszünk) egy magassági alappontot, ez az épület földszinti padlóvonalának magassága, amelyet ± 0,00 jellel látunk el a tervrajzokon.

19


5. kép Szintező műszer (Theodolit) és hosszmérő eszközök

Mérőeszközök Hosszúságmérésnél: mérővessző (csuklós mérővessző, colostok), mérőszalag, távolságmérő műszer. Magasságmérésnél: mérővessző (csuklós mérővessző, colostok), mérőszalag, mérőléc, szintező műszer. A szintező, távolságmérő eszközökkel történő pontos helymeghatározást csak arra alkalmas személy (pl. mérnök, geodéta, azaz földmérő) végezhet. Az általuk meghatározott pontok (helyek) lesznek azok az alappontok, melyek segítik a további helymeghatározást, kitűzést.

6. kép Vízszintes mérés

20


Az építőipar a kitűzés (mérés) során nemcsak távolságokat, hanem vízszintest és függőlegest is mér, ellenőriz. A kitűzés megtartása, jelölés A mérés megjelölése, rögzítése nagyon fontos, hogy tudjuk, mi meddig tart. Így később is ellenőrizhetjük a mérés helyességét. Jelölőeszközök: krétajel, festék, karó, cövek, léc, falicsap, acélszegecs, pontjelző gúla, kitűzőrúd.

7. kép Alapozás megjelölése

A „mezei vinkli” Az építési helyszín legfontosabb derékszög meghatározásra alkalmas eszköze. A derékszögű háromszög oldalainak aránya, amely a kitűzést egyszerűvé és gyorssá teszi.

8. kép Mezei vinkli

21


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!

Gyakorló feladatok: Tűzzön ki a tanteremben vízszintesen a padjára merőlegest! Mérje meg a padló és a plafon távolságát! A padjára helyezett könyv „szintjét” (magasságát) vigye át a szomszéd padra!

22


A hallgató ismerje a munkaterület átadás-átvétel szabályait

2. SZ. RÉSZ-CÉLKITŰZÉS A rész-célkitűzés száma: A rész-célkitűzés megnevezése:

2. A hallgató ismerje a munkaterület átadás-átvétel szabályait

2.1. A tanulás folyamata 2.1.1. Az építési organizáció TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az építésszervezés témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!



Az építésszervezés Az építésszervezés olyan előrelátó tervező, irányító tevékenység, amely az építési feladat elvégzéséhez szükséges és figyelembe vehető erőforrások időben és térben történő összehangolására irányul. Célja a végrehajtás ütemezése az építési folyamat elemeinek időrendbe állításával. Az építés szervezésének összefoglaló dokumentuma az organizációs terv. Egyszerűbben fogalmazva az építésszervezés maga az organizáció. Ez lehet: –

térbeli: az építési terület berendezésére irányuló terv,

–

időbeli: az építési munkák egymást követésének, idejének meghatározására irányuló terv,

–

emberekre, gépekre vagy anyagokra kiterjedő terv.

Az organizációs terv általános tartalma: –

Az építési munka közmű, mélyépítési, közlekedési, magasépítési létesítményeinek összefoglaló, mérethelyes ábrázolása.

–

Az építési munka létesítményeinek jegyzéke. 23


–

Az építési munka ütemvázlata, a kivitelezések időbeli megvalósítási ütemtervei.

–

Az organizációs műleírás.

–

Az organizációs vázlatterven jelölni kell a munkaterületen (a kivitelezés megkezdésekor) meglévő közművezetékek nyomvonalát és minden területi igényt jelentő létesítményt, ami a kivitelezéssel összefügg.

–

Az ideiglenes létesítmények elsősegélynyújtó, egészségügyi stb.)

–

Az építési technológiákhoz kapcsolódó eszközök biztonságos mozgatásának, működtetésének tervei.

–

A segédszerkezetek, állványok, dúcolások, védőtetők stb. tervei.

–

Az építkezés kerítésének nyomvonala és a kerítés terve.

tervei

(szociális,

Az építési terület berendezésének fő feladatai: –

Az építési terület, helyszín (akár külső vagy belső) üzemmé alakítása, a kellő hatékonyság érdekében.

–

Az építési munkához szükséges munkaterület zavartalan biztosítása úgy, hogy a technológiához tartozó működtetési feltételek a teljes építési folyamat során biztosítva legyenek.

–

Az ideiglenes létesítmények megszüntetésre kerüljenek.

az

építés

1. ábra

24

végén

A hallgató ismerje a munkaterület átadás-átvétel szabályait Organizációs helyszínrajz

Az építési helyszín berendezésének rajzát organizációs helyszínrajznak nevezzük. Ez a rajz az építkezés minden egyes fázisában más és más, dinamikusan változik, de az építési terület berendezései, illetve azok helyei nem változnak. A helyszínrajznak tartalmaznia kell – a melléklétesítményeket (felvonulási konténerek telepítési helyeit stb.),

épületeket,

–

a szállítási és gyalogos közlekedési utakat,

–

a daru(k), felvonó(k), betonpumpa stb. telepítésének helyeit,

–

az anyagtároló helyeket,

–

az építési munkaterülettel határos épületeket, közlekedési útvonalakat (járdákat),

–

az elektromos légvezetékek nyomvonalait, a közterületi világítótesteket stb., továbbá a kivitelezési és a végleges közműhálózati csatlakozási pontokat, az energia és vízellátási hálózat feltüntetésével.

9. kép Építési helyszín berendezése

Az organizációs műleírás tartalmazza: –

a kiindulási adatokat az építési munka megnevezésével,

–

a helyszínre vonatkozóan a terület leírását, tájolását,

–

az ideiglenesen igénybe vehető közterületek,

–

a szállítási, anyagfogadási, közlekedési körülmények,

–

az elektromos, ivóvíz, szennyvíz hálózatra kapcsolás 25


előkészítését,

26

–

a kivitelező által tervezett munkáslétszám az egyes kivitelezési időszakokban,

–

az anyagtárolás, raktározás területigényét,

–

az építési segédüzemek telepítését (ha indokolt),

–

az építés gépesítésének szükséges idejét,

–

a nagytömegű földmunkák anyagférőhelyének kijelölését,

–

a hírközlés, kommunikáció biztosítását,

–

intézkedést arra vonatkozóan, hogy az építési munkaterületre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be,

–

a munkavédelmi előírások teljesítésére betervezett munkabiztonsági létesítmények összefoglaló leírását. pl.: munkavédelmi állványok, védőtetők, védőkorlátok és egyéb eszközök (lefedések, áthidalók, falkitámasztások stb.),

–

a működő üzemben végzendő munka feltételeit,

–

az építési munka sajátosságait (téli, nyári munkavégzés),

–

az építési munkafázisokra vonatkozó önálló biztonsági és egészségvédelmi tervfejezeteket. Ezeknek tartalmaznia kell azokat a biztonsági megoldásokat, amikor több kivitelező munkavállalói végeznek munkát és egymást veszélyeztethetik. Ilyen eset lehet, amikor a mélyépítő és a szerkezetépítő, vagy a szerkezetépítő és a szakipari munkákat végzők dolgoznak egy munkaterületen.


10. kép Felvonulási épület, szűk helyen

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Készítsen organizációs helyszínrajzot a tantermében végzendő gipszkarton válaszfal építési munkához!


Tegyen fel kérdést a 9. képre vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg! A 10. képen található felvonulási épülethez hasonlóról készítsen vázlatot a füzetébe a lakókörnyezetéből! Válaszát otthon készítse el! 2.1.2. Felvonulás az építési területre TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását a munkaterület átadásátvételének témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

27


TUDNI

KELL

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK,

!

SEGÉDLETEK

Építési munkaterület: Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének helye. Ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési terület. Valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is. Munkakezdés feltételei: –

Komplett, elfogadott tervdokumentáció

–

Érvényes építési (bontási) engedély

–

Érvényes szerződés

–

Munkaterület átvétele

Munkaterület átvételétől kezdve a kivitelező felel minden a területen folyó tevékenységért. Ettől kezdődően felelős műszaki vezetőt kell kinevezni. Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát Ő irányítja. A felelős műszaki vezető feladata:

28

–

az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok, engedélyek betartatása,

–

az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása,

–

az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

–

a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása,

–

a kitűzés helyességének, a talajmechanikai vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

–

a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

–

az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok irányítása,

–

a kivitelezési tervektől eltérő, kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,

–

az építési napló alapján a hulladék-nyilvántartó lap kitöltése,

–

a

használatbavételi

engedélyezéséhez

szükséges


nyilatkozat megtétele, –

az átadás-átvételi eljárásban való közreműködés.

11. kép Építési terület

A munkaterület átvétele kapcsán vizsgálandó kérdések: –

A terület határait, kitűzött sarokpontjait pontosan be kell mutatni (nem lehet vitatott határvonal, tisztázatlan területi vita).

–

A tulajdonosnak nyilatkoznia kell arra nézve, hogy a közműtérképen feltüntetett közművek közül melyek az „élők”, melyek a felhagyottak, illetve arról, hogy ismeretei szerint az adatok teljes körűek, milyen egyéb építmények, műtárgyak, stb. találhatók a területen (felhagyott kút, pince, épületmaradvány, stb.).

–

Nyilatkozat szükséges a használat esetleges korlátozásáról (időbeni korlátozás pl. működő létesítményhez kapcsolódó terület, működő üzem, kórház, intézmény, stb., más különleges körülmény pl. árvízveszély).

–

A munkaterület körülhatárolása, biztonságos elkülönítése, a vagyonbiztonság milyen módon biztosítható: kutyás őrzés, elektronikus védelem korlátai, esetlegesen közös őrzés-védelem a megrendelővel.

29


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Fogalmazzon meg kérdést a felelős műszaki vezetővel kapcsolatban vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg! Készítsenek a tanteremből építési területet! A feladat során a padokat táblákkal jelöljék (pl: építési terület, felvonulási épület, iroda, raktárak, habarcskeverő telep, homok depónia, stb.)! A padok között alakítsanak ki közlekedési útvonalakat! A fenti csoportos feladat hibáit, kiscsoportokban beszéljék meg és az eredményt rögzítsék, majd osszák meg a többi csoporttal!

30


A hallgató, ismerje a szakterületre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat


3. A hallgató ismerje a szakterületre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat

3.1. A tanulás folyamata 3.1.1. Munkavédelem TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásairól! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!



Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai: Az építési tevékenység környezetre kifejtett hatása /kedvező körülmények megteremtése ellenére/ káros. Ez a káros hatás az emberekre kettős értelemben hat. Az egyik közvetlen károsító hatást magukra az építési tevékenységet folytató emberekre vonatkoztathatjuk: ez a, munkavégzéssel kapcsolatos egészségkárosító hatásokat jelenti (foglalkozási ártalmak, megbetegedések) A másik, közvetett károsító hatás az építési tevékenység során kialakuló környezetterhelésből (közlekedés, fűtés, stb) származik, amely elsősorban nem az építőket károsíthatják, hanem az építéssel kialakuló környezetterhelés kapcsán a környezetben élőket. Foglalkozási ártalmak: –

Porártalmak (csiszolások, anyagkeverések közben a szálló 1-5 μm méretű szemcsék okozzák)

–

Zajártalmak (hangnyomás vagy frekvencia hatására kialakuló, nemcsak halláskárosodást okozó jelenségek)

–

Rezgésártalmak (vibrációs ártalmak)

31


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Vegyen részt a csoportos feladatban az oktatója irányításával! A feladat az, hogy a tanteremben található padokat pakolják a tanterem egyik oldalához egymásra úgy, hogy a padok ne sérüljenek meg. A tapasztalatokat a füzetbe rögzítse, majd beszéljék meg! Hallgassa meg témaköréből!

az

oktatója

előadását

a

munkavédelem

Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!

A munkavédelem: A dolgozók egészségét és testi épségét védő jogszabályok és intézkedések összessége, mely szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, amelyek biztosításával megelőzhetők a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések. Munkavédelmi szabályzat: A munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza mindazokat az általános követelményeket, valamint a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei. Munkáltató feladatai: Felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. A munkavédelem alapfogalmak: –

32


Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.




–

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos. Ez a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

–

Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

–

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be az a baleset, ami a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

–

Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve az egyéni védőeszközt).

–

Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

–

Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

33


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelményekről! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!

Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények, gipszkartonszerelői munkáknál:

34

–

Lakott területen végzett munkánál a lakók részére közlekedési útvonalakat kell kijelölni, ahol biztosítani kell a veszélymentes közlekedést, illetve tartózkodást.

–

A lakott területen végzett munkánál, a lépcsőházban, a függőfolyosón és egyéb, le nem zárható közlekedési útvonalon az építési munka sajátosságától függően meghatározott szélességű, tisztán tartott területet kell hagyni a közlekedés céljára. E sávnak minimum 60 cmnek kell lennie.

–

Tárgyakat és anyagokat az építményről ledobni csak biztonságosan kialakított ledobó helyről, és csak akkor szabad, ha a veszélyeztetett területet egy azt figyelő személy biztosítja, továbbá a megközelítést elkerítéssel vagy elzárással lehetetlenné tették. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha az anyagledobást végző munkavállaló maga is meggyőződött arról, hogy a figyelő személy jól látható és a ledobás megkezdésére jelzéssel engedélyt adott. A figyelő személyt e munka végzése alatt más feladattal megbízni nem szabad. Olyan helyen kell a figyelési helyet kijelölni, ahol az érintett személy nincs veszélynek kitéve.

–

Az anyagcsúszdákat úgy kell kialakítani és használni, hogy az a munkavállalókat ne veszélyeztesse. Az anyagokat csak megfelelő szerszám alkalmazásával szabad a csúszdáról eltávolítani, illetve az összetorlódott anyag szétválasztását elvégezni. A környezetet terhelő mértékű por keletkezését meg kell akadályozni

–

Kétágú létrán csak egy dolgozó tartózkodhat. A létrát legfeljebb 10 kg súlyú anyaggal szabad terhelni. A festéktároló edényt biztonságosan kell felerősíteni.




–

Ha a kétágú létrák alkalmazásánál (lépcsőházban vagy lejtős padozatú helyiségekben) a stabilitás nem biztosítható, a munkát csak állványról szabad végezni.

–

Zárt térben a falfelületek száraz lekaparásánál, leseprésénél, átcsiszolásánál, festésénél csiszológéppel, gépi drótkefével történő rozsdamentesítésnél a hatásos szellőztetésről kell gondoskodni. Ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határértékek nem tarthatók be, akkor a munkavállalót egyéni légzésvédő eszközzel kell ellátni.

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását a munkavégzés közben használatos védőeszközökről! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!



Egyéni védőeszköz –

minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

–

az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az előbbiekben megfogalmazott.

A károsító hatások elleni védekezés eszközei: –

gumikesztyű használata,

–

zárt védőruházat használata,

–

központi elszívó berendezések használata,

–

helyi elszívó berendezések használata,

–

szellőztetés,

–

védőmaszkok használata,

–

frisslevegős légzőkészülék használata,

–

védő lábbeli használata,

–

fülvédők használata. 35


Gipszkartonszerelők számára előirányzott egyéni védőeszközök: –

védősisak (polietilén sisakhéj, hat ponton rögzített állítható sisakkosár, nedvszívó izzadságszalag, sisakbéléssel téliesíthető, látómezővel vagy arcvédővel szerelvényezhető),

–

védőszemüveg (mechanikai sérülés, irritáló anyagok ellen védő száras szemüveg),

–

fél álarc (inert porok és nem veszélyes szilárd és folyékony részecskék ellen),

–

egyszer használatos füldugó (hengeres, lekerekített),

–

vágásbiztos kesztyű (vékony, vágásbiztos KEVLAR szál, a tenyérrészen csúszás elleni pöttyök),

–

mártott kesztyű (pamutra mártott piros PVC, csúszás ellen érdesített tenyér, sav-, lúg-, és benzinálló, 0,8 mm vastag),

–

biztonsági védőbakancs (vízlepergető, barna nubukbőr, acél orrmerevítővel, olajálló, csúszásmentes TPU/PU talp, kétrétegű PU talp, hőálló 180 °C–ig, lélegző Tybrele bélés, szivacsos bokarész és szivacsos bőr békanyelv).

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az elsősegélynyújtásról! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

TUDNI

KELL

!

Az elsősegélynyújtás alapelve A munkahelyi elsősegélynyújtóknak köszönhetően rosszullétnél, balesetnél az egészségkárosodás mértékének növekedése megakadályozható! Elsősegélynyújtás feladatai, lépései: –

36

Ha a beteg gyengeségérzésre panaszkodik: verejtékezés, sápadtság, látászavar, hallászavar jellemzi. Mozdulatai tétovák, a beszéde akadozó. Ekkor a teendő: az ájulást megelőzendő félig ülő helyzetben támassza meg. Szorító ruházatát lazítsa meg. Óvja a hidegtől, folyamatosan



nyugtassa a segítség megérkezéséig. Itatni tilos! –

Hajszáleres vérzéstípusra jellemző tünetek: gyöngyözően szivárog a világos piros színű vér.

–

A vénás vérzés ellátásának menete: A sérültet ültesse fel vagy fektesse le. Amennyiben a végtagon található a sérülés, a végtagot emelje a szív síkjánál magasabbra. Szorító ruhadarabokat lazítsa meg a sérülés alatt, fölött egyaránt. A sérült végtagról a gyűrűket, órát, szorító lábbelit is távolítsa el. Helyezzen nyomókötést a sebre.

–

A sokkos beteg ellátásának menete: Sérültet fektesse le, lábát emelje meg és támassza alá. Szorító ruházatát lazítsa meg. Apró kortyokban itathatja. Mentő szállíthatja!

–

A koponyaalapi törés esetén: a sérült füléből élénkpiros folyadék szivárog. Fejfájás, szédülés hányinger jellemzi. Fektesse le sérültet, fejét emelje meg és támassza alá. A vérző fülre, orra helyezzen steril lapokat. Tamponálni tilos!

–

Nyílt törés vagy nyílt ficam ellátása: a sérülés alatt, illetve felett lévő szorító ruhadarabokat lazítsa meg vagy távolítsa el. Fedje le a sebet sterilen. Biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát.

–

A másodfokú égést szenvedett sérült ellátása: Az égett felületet hűtse folyamatosan legalább 15-20 percig. A sérültnek közben bőven adjon inni (többször apró kortyokban). A hűtést követően a sérülésre helyezzen fel laza, száraz fedőkötést. TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Fogalmazzon meg kérdést a munkavédelem feladatára vonatkozóan tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg!


A tanulótársa válasszon sérülést, Ön pedig írja le az elsősegélynyújtás lépéseit! Fordítva is végezzék el a feladatot! Vegyen részt a csoportos feladatban az oktatója irányításával! A feladat az, hogy a tanteremben található padokat pakolják a tanterem egyik oldalához egymásra, úgy, hogy a padok ne sérüljenek meg. Hasonlítsa össze a kérdéseit, észrevételeit a munkavédelem témakör előtt elvégzett csoportos feladatkor leírtakkal! A különbségeket beszéljék meg!

37


3.1.2. Tűzvédelem TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását a tűzvédelem témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat! Kérdéseit írja le!

TUDNI

KELL

!

Tűzvédelmi értelemben a gazdálkodókkal szemben alapvetően az alábbi fő követelmény fogalmazható meg: –

Önmaguk kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről.

–

Megfelelő biztonságot kell nyújtaniuk azoknak, akiket foglalkoztatnak.

–

Rendeltetésszerű tevékenység(ek) végzése során ne jelentsenek tűz- és robbanásveszélyt a környezetükre.

–

Ne veszélyeztessék a fogyasztót az általuk létrehozott termékek, illetőleg szolgáltatásaik, ha azokat megfelelően veszik igénybe.

–

Teremtsék meg a tevékenységük során az esetlegesen keletkező tűz és műszaki baleset észlelésének, jelzésének, eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.

Tűzvédelemi gondoskodás stratégiája, programja a minimális tűzvédelmi előírások megtartása, a működés során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatok felmérése a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezetettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni a tűzvédelem biztosításáról. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő egyének tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák és a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. 38



Tűzvédelemi alapfogalmak: –

Tűz: égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, testi épségre, anyagi javakra.

–

Tűzvédelem: tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.

–

Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár.

3.1.3. Környezetvédelem TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását a környezetvédelem témaköréből! Olvassa el az előadással kapcsolatos „Tudni kell” részben foglaltakat!

TUDNI

KELL

!



Az ipari termelés hatása a környezetre A múlt század közepétől felgyorsult az iparosodás, városiasodás, közúti közlekedés, valamint a mezőgazdaság kemizálása és gépesítése is. Ennek hatására ugrásszerűen nőtt a környezeti elemek, a levegő, víz, talaj szennyezése, különösen az ipari központokban. A szennyezettebb területek aránya mintegy 10 % körüli, azonban a koncentrált ipar és a nagyvárosi népsűrűség nyomán itt él a lakosság közel fele. Az ezredforduló után szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a fejlődő országokban is a gazdasági, ipari fellendülés következtében a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, és ez már-már közvetlenül veszélyezteti magát az embert. Ezeknek az örökölt szennyeződéseknek az a veszélye, hogy az emberi szem elől elrejtve, főként a talajban és ezen keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak. Károsító hatásuk jellemzően térben és időben is elkülönülve jelenik meg: a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik ismertté, amikor már közvetlen veszélyt jelent az élővilágra, sok esetben az ott élő 39


emberek egészségére is. Az építési tevékenység káros hatásai: Minden építés változást idéz elő a természeti környezetben, azaz a környezet igénybevételével jár (a talaj, a növényzet megbolygatásával). Az építés-előkészítő munkák közvetlen beavatkozások a természeti adottságokba, mert ennek során kell biztosítani az építkezés zavartalan lebonyolításához szükséges építési területet. Ennek során szükségessé válhat a meglévő növényzet irtása, a tereprendezés és a földmunkák (alapárok, pincetömb kiemelése) elvégzése. A mesterséges és a természetes környezet viszonylagos egyensúlyára kell törekedni. Az építési tevékenység során az igénybe vett gépek, szállítóeszközök és felhasznált anyagok is környezetterhelést okoznak. Az építési munkával létrehozott épületek használata, üzemeltetése és a közlekedést vonzó hatása is mind környezetterheléssel járnak. A fenntartható építés témakörei: –

Környezettudatos anyaghasználat

–

Az épületek energiaháztartása

–

Megújuló energiák aktív és passzív hasznosítása

–

Levegőháztartás, klímatudatos építés

–

Vízháztartás, víztakarékos berendezések, természetes szennyvíztisztítás

–

Ökologikus épületfelújítás

–

Fenntartható települések

Környezeti ártalmak Szennyező források csoportosítása a szennyezőanyag eredete és időbeli jellege szerint: –

Emisszió (kibocsátás): különféle, ált. szennyező anyagoknak a környezetbe jutása. Okozhat levegőszennyeződést, vízszennyeződést vagy talajszennyeződést.

–

Imisszió: A kibocsátás során a környezeti levegőbe került gázok és aeroszol részecskék koncentrációja, vagyis a légszennyezettség mértéke.

–

Transzmisszió: A környezetre káros szennyező anyagok terjedése a környezetben (levegő-, vízmozgás).

Környezeti károsítások:

40

–

Talaj

–

Víz


–

Levegő

Talajvédelem: –

A szennyezés terjedésének megakadályozása (lokalizáció).

–

Talajvédelem: erózió elleni védelem, agronómiai és műszaki talajvédelem.

A vizek védelme: –

Szennyvíztisztítás:

mechanikai

és

biológiai

szennyvíztisztítás. A levegő védelme: –

A légszennyező anyagok kibocsátását korlátozni kell, technológiai határértékek csökkentésével (a CO kibocsátási határértéket korlátozza az EU).

A környezethasználó köteles a környezetkárosodást megelőző intézkedéseket megtenni, valamint környezetkárosodás esetén a helyreállítási intézkedések megtétele során annak eredeti állapotát vagy ahhoz közeli állapotát helyreállítani, vagy kiegészítő helyreállítási intézkedést tenni, vagy kompenzációs helyreállítási intézkedést tenni. A hulladékkezelés fajtái: –

A típusú: Komposztálás vagy elégetés, háztartási hulladékokkal együtt történő kezelés.

–

B típusú: Elkülönített hulladéklerakó helyen való lerakás a külön kezelést igénylő ipari, speciális üzemi hulladékok esetében.

–

C típusú: Veszélyes hulladékok csak külön kiépített veszélyeshulladék-lerakó telepeken helyezhetők el, kezelésük szigorú előírások szerint történik.

A kommunális hulladékok kezelésének fázisai: –

gyűjtés,

–

elkülönítés (szeparálás) – előkezelés,

–

átmeneti tárolás,

–

szállítás,

–

hasznosítás,

–

a nem hasznosítható alkotókat lerakással ártalmatlanítják.

Ha a hulladék nem szállítható közvetlenül a felhasználás vagy a végleges lerakás helyszínére, átmeneti tároló helyet kell létesíteni. A veszélyes hulladékot csak zárt csomagolásban és speciális járművön szabad szállítani. A csomagolásán fel kell tüntetni a tartalmát és a veszélyességi fokozatra utaló nemzetközi jeleket, 41


kódokat. A szállítmányok csak fuvarlevéllel továbbíthatók, a járműveztetőket és kísérőiket ki kell képezni a tűz vagy baleset esetén szükséges intézkedések megtételére. Az építési és bontási hulladék kezelésének szabálya Az építési és bontási hulladékot veszélyes anyagként kell kezelni. Külön kell tárolni és a megsemmisítéséről külön kell gondoskodni. A veszélyes hulladékok kezelőjének kötelessége: –

Fajtánként elkülönítve kell gyűjteni a keletkező anyagokat és biztonságos átmeneti tárolásukról gondoskodni kell.

–

Úgy kell szállítani, hogy a hulladékok ne keveredhessenek és a környezetet ne szennyezhessék.

–

A tevékenységről anyagmérleget kell készíteni és a munka megkezdését követő 60 napon belül bejelentést tenni a keletkező veszélyes hulladék fajtájáról, mennyiségéről és kezeléséről.

–

Évente március 31-ig részletes változásjelentésben kell beszámolni a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak.

–

Jelenteni kell a hulladék gyűjtésének, átmeneti tárolásának, ártalmatlanításának módját, a kezelő berendezések kapacitását és kihasználtságát.

–

A veszélyes hulladékok elhelyezésére különlegesen kialakított telepet kell létesíteni. TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Gyakorló feladatok: Fogalmazzon meg kérdést a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban tanulótársának, majd az ő kérdését Ön válaszolja meg! Gyűjtsön a környezetéből példákat környezetszennyezésre! Válaszát otthon készítse el! Csoportos feladat A következő foglalkozásra alakítsanak két csoportot: –

környezetszennyező építőmesterek,

–

környezetvédő aktivisták.

A két csoport demonstrációs anyagok, kellékek segítségével indokolja meg miért az ő álláspontjuk a célszerűbb! A foglalkozáson 10-10perc áll rendelkezésre.

42


A hallgató, legyen képes olvasni a szakmai dokumentációt. (szakrajz értelmezése)


4. A hallgató legyen képes olvasni a szakmai dokumentációt. (szakrajz értelmezése)

4.1. A tanulás folyamata 4.1.1. Építészeti rajzok TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Készítsen vázlatrajzot a tanterméről szabadkézzel! Hallgassa meg az oktatója előadását a rajzokról!


TUDNI

KELL

!



Az építész az elkészítendő építményeket, épületeket a pontosabb megvalósíthatóság érdekében először mérethelyesen megrajzolja, majd a tervrajzok alapján megvalósítja. A rajzok fajtái: –

szabadkézi (művészi, szubjektív ábrázolás),

–

műszaki-építészeti (méretarányos, objektív nézeti rajz).

Az építészeti rajzok készítéséhez szükséges tárgyi eszközök: –

rajzlap,

–

vonalzó,

–

megfelelő pontosságú íróeszköz.

A rajz készítés alapjai A szabvány: A tömegméretekben gyártott termékek különböző jellemzőinek állandóságát biztosítani kell. Ilyen jellemző pl. a minőség, méret stb. Ezeknek, a jellemzőknek az egységesítését szabványosításnak nevezzük. Tanulmányaink során tapasztalni fogjuk, hogy szinte minden tevékenységünket szigorú szabályok szerint végezhetjük. Ez azt jelenti, hogy munkánkat az első pillanattól a szabvány határozza meg. 43


Szabvány szabályozza –

a rajzlap méreteit,

–

a betűk alakját és méreteit,

–

a vonalvastagságokat,

–

a vonalfajtákat stb.

A szabványos rajzlap A kiinduló rajzlap területe 1 m2. Ennek jele: A0. A többi szabványos rajzlap méret az előző méret felezésével jön létre. 1. táblázat Szabványos rajzlap méretek

A szabványos betűk Az írás feladata az információforgalom, vagyis az információ mások számára is világos, érthető, olvasható formában való megjelenítése. A rajz egységesítése érdekében a műszaki rajzokon a betűknek is egységesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a betűk is szabvány szerint rajzolandók. A szabványos betűk csoportosítása típus szerint: –

„A” típusú, azaz keskeny vagy vékony vonalú,

–

„B” típusú, azaz közepes betűk.

A betűk állása szerint: –

álló betűk,

–

dőlt betűk.

A betűk arányainak, méreteinek meghatározásához kellett 44


választani egy jellemző méretet. Ez a jellemző méret a nagy betűk magassága. Minden más betűméret ennek a méretnek valahányad része. A szabványos vonalvastagságok A vonalvastagság a szabványos betűk méreteihez igazodik. Vonalvastagság szerint megkülönböztetünk: –

vastag vonalakat és

–

vékony vonalakat.

A vastag vonal vastagsága a betű méretének 1/10-ed része. A vékony vonal a mindenkori vastag vonal méretének a fele. A betűk szabványos magassági mérete adott. A betűk méretének megfelelően a vonalvastagságokat vonalcsoportok szerint osztjuk be. A rajzokon használt betűméret, illetve ennek függvényében használt vonalvastagság több tényezőtől függ. Ilyen tényezők lehetnek pl.: –

a rajzlap mérete,

–

a rajz vonalainak sűrűsége stb.

A szabványos vonalfajták A műszaki rajzokon nagyon sok információt kell tudni közölni. Munkánk során a feketén kívül más színt nem alkalmazhatunk. A jelképrendszer számosságának növelése érdekében a vonalvastagságon kívül a vonalfajták bevezetése vált szükségszerűvé. Ez azt jelenti, hogy különféle információt másmás vonalfajtával fejezünk ki. Különféle vonalfajták, amelyeket használhatunk: folytonos, szaggatott, pontvonal. 2. táblázat Méretarányok

Méretarány Az építmények nagy kiterjedése miatt kicsinyítést alkalmazunk, melynek mérőszámát méretaránynak vagy léptéknek nevezzük. A méretarány egy arányszámot jelent, amely megmutatja, hogy az elkészített ábra hányadrésze a valóságnak. Az építész rajzokon az 1:10; 1:20; 1:50; 1:100; 1:200; 1:500; 1:1000 méretarányokat alkalmazzuk (attól függően, hogy mit akarunk ábrázolni). A mérethelyes ábrák az épületekről, azok részleteiről mindig az 45


építmények elhelyezését, alakját, nagyságát mutatják. Ettől függetlenül az épületek méreteit számmal is meg kell adni az építési terveken, hogy bármikor ellenőrizhető legyen a rajz helyessége. Ahhoz, hogy a mérethelyes rajzainkat elkészíthessük vagy az elkészített munkát ellenőrizzük, a mérethelyes ábrázolást ki kell egészíteni további információkkal, méretekkel és egyéb technológiai információkkal.

2. ábra Méretmegadás eszközei

A méretmegadás elemei:

46

–

méretvonal,

–

méretsegédvonal,

–

mutatóvonal,

–

méretvonal-határoló (ferde egyenes szakasz, üres és kitöltött nyílhegy, üres és kitöltött kör),

–

méretvonal kiindulási és végpontja, méretszám.


3. ábra Helyesen méretezett rajz

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az építészeti rajzokról!


TUDNI

KELL

!



Építészeti rajzok fajtái: –

helyszínrajz,

–

alaprajzok (pince, földszint, emelet, alapozás),

–

metszetrajz,

–

homlokzati rajzok,

–

részletrajzok.

47


4. ábra Épületábrázolások irányai

Az alaprajz fogalma, fajtái, tartalma: –

Az épületről vízszintes síkmetszetet kell készíteni az eltérő szintek számának megfelelően.

–

Olyan épületeknél, ahol az emeleti szintek megegyeznek, csak egy alaprajz készül.

–

A metszősík helyének felvételét szabvány alapján kell kijelölni.

Az alaprajzok mindenekelőtt az épület helyiségeinek elrendezéseit, egymáshoz való kapcsolatukat, az épület befoglaló, összes belső szerkezeti méretét, a helyiségek nagyságát, rendeltetését, illetve jellegét, a burkolat és falszerkezet méretét, valamint a beépített berendezési tárgyak képeit tartalmazzák. Az alaprajzokon alapvető szerkesztési szabály, hogy a falak mindig nyers (vakolatlan, burkolatlan) méretekben vannak megadva. A lépcsőszerkezeteken, a lépcsőkari tengelyvonalon, az induló fokon kis pont vagy karika, az érkező fokon pedig kis nyíl jelöli a felfelé haladás irányát. A nyílászáró szerkezetek rajza a tengelyük helyét is jelöli. A berendezési tárgyak közül csak a fixen beépített tárgyakat (kád, mosdó, zuhany, beépített szekrény, konyhai tűzhely és modulszekrények, kazán, radiátor stb.) jelölik méretarányosan.

48


5. ábra Épületalaprajz méretezve

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!


Hallgassa meg az oktatója előadását az alaprajzokról!


TUDNI

KELL

!



Az építészeti rajzokon a méretek megadása Alaprajzon kívül kell megadni: –

a külső falsíktól kifelé haladó sorrendben a nyílászárók tengelytávolságait, az épület tagoltsági és teljes méretét (vázas épületeknél pedig legkívül a vázszerkezet tengelytávolságait),

–

a nyílászáró szerkezetek tengelyére írva azok méreteit (számlálóba a szélességi, nevezőbe a magassági méretet) és a szerkezet azonosítási (konszignációs) jelét, 49


–

a külső járószintek magasságait (szinttárcsákkal) m-ben, a fix (± 0,000 m-es megadott) szinthez viszonyítva + előjellel a 0,000 m feletti szinteket és – előjellel a 0,000 m alatti szinteket.

Az alaprajzon belül kell megadni: –

a helyiségek fő méreteit, megnevezését, számjelét, alapterületét m2-ben és burkolatának anyagát,

–

a belső nyílások és nyílászárók méreteit és konszignációs jelét (a külső nyílászárókéval azonosan), valamint tengelyeik távolságát a legközelebbi főfaltól,

–

a kémények és szellőzők kitűzéséhez szükséges méreteket a főfaltól kiindulóan,

–

a belső lépcsők tengelyeit, karszélességét és a kar hosszát, a pihenők szélességét és hosszát, a felfelé haladás irányát, a belépések szélességét, a fellépések számát és a folytatólagos emeletszintre utaló ferde kettős vonalat,

–

a belső szinteket.

Az előzőeken túl fel kell még tüntetni az alaprajzokon:

50

–

az ablakok alatti mellvédek (parapetek) magasságát mben, és vastagságát, a mennyezetig nem érő falak (térosztók) magasságát m-ben,

–

az álmennyezetek szintmagasságát,

–

a falak anyagminőségét,

–

a kémények és szellőzők bekötési szintjeit (a padlószinttől m-ben),

–

a tágulási hézagokat,

–

a padlócsatornákat,

–

a falburkolatok anyagát és magasságát,

–

valamint az alaprajz nevét, jelét, méretarányát, a rajz készítőjének nevét, az elkészítés időpontját.


6. ábra Szintezett alaprajz

51


Vázlatkészítés építészeti rajzról Az építészeti rajz megértése, tanulmányozása után a valósághoz legjobban illeszkedő rajz készítésével szemléletessé tudjuk tenni az építészeti tervet. Ennek egyik legegyszerűbb formája, amikor az építészeti rajzot lerajzoljuk magunknak szabadkézzel, kiemelve a lényeget. Ilyenkor már csak a látvány és a forma számít, a mérethelyesség kevésbé. A másik lehetőség, melyet kellő gyakorlat után szabadkézzel is elvégezhetünk az, hogy perspektivikus látszati képet készítünk. Természetesen a rajznak arányosnak kell lennie.

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

!

Gyakorló feladatok Készítsen vázlatrajzot 6. ábra alapján! Másolja le méretarányosan a 6. ábrán található alaprajzot!

52


VII. FELMÉRÉS MODULZÁRÓ VIZSGA Miután az összes tanulási gyakorlatot és feladatot sikeresen elvégezte, jelentkezzen oktatójánál, akinek az engedélyével a kompetenciából teljesítmény/ismeret szintmérési vizsgát tehet! A vizsga időpontjáról érdeklődjön instruktoránál!

Felhasznált irodalom Szerényi István - Bársony István: Építőipari rajzi alapismeretek, SZEGA BOOKS KFT., 2006 Szerényi István - Bársony István: Építőipari alapismeretek, SZEGA BOOKS KFT., 2006

Felhasznált képek, ábrák forrása Képek: Tóth István Ábrák: Zsid László

ÉPÍTŐIPARI ALAPISMERETEK Gipszkartonszerelő

Recommend Documents