DR. PAPP FERENC
Építési, tervezési szerződés, többletmunka, pótmunka
Kitekintéssel az új Polgári Törvénykönyv szabályaira
Nincs könnyű helyzetben, aki építési és tervezési szerződést készül megkötni. Miért mondjuk ezt? Azért, mert e két szerződésre külön-külön tartalmaz kötelező előírásokat a Polgári Törvénykönyv (az 1959. évi IV. törvény), az Étv. (az 1997. évi LXXVIII. törvény), az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet, illetve a tervezési szerződésre még az új Szakmagyakorlási Kódex [a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet] is. E szabályokat mind ismerni kell ahhoz, hogy a szerződésekben minden kötelező elem szerepeljen. Először nézzük az építési, illetve tervezési szerződéssel kapcsolatos jelenlegi szabályozást a Ptk.-ban! Ezek úgynevezett általános szabályok, melyeket mindenképpen alkalmazni kell, ezeket egészítik ki a fent említett különböző más jogszabályokban lévő részletes szabályok.
Építési szerződés A Ptk. szabályai A Ptk. általánosan azt mondja, hogy építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Ha a szerződés megkötésekor esetleg a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni. Ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan, de ha ettől a szerződésben a felek eltérően a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni. Ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. A megrendelőnek kötelessége a munkát időközönként ellenőrizni, és a feleknek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a munkahelyen vezetett
naplóban kötelesek egymással közölni. A megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni, és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A vállalkozó akkor teljesít határidőben, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Viszont – elkerülve, hogy a vállalkozó ok nélkül ne essen késedelembe – nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán se akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Az új Ptk. mind a tervezési, mind pedig az építési szerződés (az új Ptk.-ban kivitelezési szerződés) szabályait nagyon szűken határozza meg. Az építési szerződésnél (az új Ptk.-ban kivitelezési szerződés) azt mondja, hogy a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. Az nem változott, hogy a munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége. A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, és a megrendelőt figyelmeztetni a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira. Ha a terv valamely hibáját vagy hiányosságát a kivitelezés folyamatában felismerik, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Azoknak a szabályoknak, amelyek a régi Ptk.-ban még az építési szerződésnél és a tervezési szerződésnél szerepeltek, a nagy része átkerült az új Ptk. vállalkozási szerződést szabályozó részébe. Az új Ptk. szintén nagy teret enged a szerződési szabadságnak, amikor azt mondja a vállalkozási jellegű szerződések fejezetének bevezető szabályainál (ahová a kivitelezési és a tervezési szerződés is tartozik), hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. Természetesen ettől függetlenül más jogszabály írhat elő a szerződésekre kötelező tartalmi elemeket, mint azt látjuk a cikkben ez mind a tervezési, mind az építési szerződésnél meg is történik.
Az Étv. szabályai Az Étv. viszonylag röviden ír az építési szerződésről, és a 39/A. § (6) bekezdésében alapozza meg a törvényi szabályozást, de a tartalom annál fontosabb. „(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt.” Az Étv. idézett bekezdése azonban nemcsak ezt írja elő, hanem a lánctartozás megakadályozása érdekében azt is, hogy „az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.” Az Étv. a tervezési szerződésre annyit mond, hogy a településtervezési szerződésre és az építészetiműszaki tervezésre a Ptk. tervezési szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
szerződést írásban kell megkötni, a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt, és a tervező díja – ha a felek eltérően nem rendelkeznek – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szabályai Építőipari kivitelezésnél a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szerint az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt, melyet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. Az
építési
szerződés
megkötését
követően
a
vállalkozó
kivitelező
viseli
annak
jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.
A szerződés kötelező tartalma A Ptk. ugyan a szerződési szabadságot szem előtt tartva nem ír elő sok kötelező részt az építési szerződésekre vonatkozóan, ezzel szemben a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet több olyan elemet előír, melyet a szerződéseknek mindenképpen tartalmaznia kell. Ezek a szerződésnek a kötelező elemei, ezenkívül a felek gyakorlatilag mindent – kivéve, ami jogszabályba ütközik, mert akkor a szerződés semmis – beleírhatnak a szerződésbe. Az építési szerződésnek az alábbiakat kötelezően tartalmaznia kell: •
az építtető (alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező) nevét és egyéb azonosítási adatait (megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy elérhetőségi adatait),
•
a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező adatait (nevét vagy megnevezését, címét vagy
székhelyét,
elérhetőségét,
adószámát,
nyilvántartási
számát,
pénzforgalmi
számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy elérhetőségi adatait), •
a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását, az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (ezek a mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,
•
a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot),
•
a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, szakaszait, a teljesítési határidők figyelembevételével,
•
annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést, az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására kötelezett megnevezését,
•
a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját,
•
fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését,
•
a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé terjesztik-e,
•
az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg elszámolásának módját,
•
a
felek
megállapodása
esetén
a
fővállalkozó
kivitelező
által
a
szavatossági,
jótállási/garanciális, valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét, •
ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait.
Alvállalkozói építési szerződés esetén Ha alvállalkozói építési szerződés megkötésére kerül sor, az előbb felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve, hogy mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött építési szerződés teljesítése érdekében kerül sor az alvállalkozói építési szerződés megkötésére, valamint építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét. Az építési szerződésben meghatározott vállalkozói díjnak magában kell foglalnia a közvetlen költséget (az anyagköltség és a közvetlen gépköltség a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíj) és a fedezetet (a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget). Az építési szerződés megkötésekor az ár vizsgálata során irányadónak lehet tekinteni az építésügyért felelős miniszter (jelenleg a belügyminiszter) által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka-szükségleti normatívákat. A megrendelő vállalkozó kivitelezőnek haladéktalanul tájékoztatni kell az általa vállalt kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő alvállalkozó kivitelezőt arról, ha a kivitelezési tevékenység ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói munkák ellenértéke.
Fedezetkezelő közreműködése Ha az építési szerződésben építtetői fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az építési szerződésnek a korábban ismertetetten kívül tartalmaznia kell az építtetői fedezetkezelő megnevezését, cégjegyzékszámát (a Magyar Államkincstár esetében törzskönyvi nyilvántartási számát), adószámát,
címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, a fedezetkezelői számla adatait. Szintén a szerződésbe kell foglalni az építtető részéről annak igazolását, hogy a szerződésben megjelölt fedezetkezelői számla felett kizárólagos rendelkezési jogot biztosít az építtetői fedezetkezelő részére, az építőipari kivitelezési tevékenység teljes fedezetének (összeg szerint meghatározva) igazolt forrását, az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének ütemezését, felhasználásának módját, ideértve az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek nyújtott, saját vagy egyéb forrásból származó előleget is. A felek megállapodása esetén rögzíteni kell a szerződésben a fővállalkozó kivitelező által a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére nyújtott teljesítési biztosíték összegének meghatározását, biztosításának formáját, célját, felhasználásának lehetőségét. A szerződésben szerepelni kell a fővállalkozó kivitelező részéről annak, hogy a szerződésben megjelölt kötelezettségei teljesítésének érdekében általa nyújtott biztosíték összegének felhasználása kizárólag a fedezetkezelői számlán keresztül lehetséges. Az építési szerződésben mindenképpen rögzíteni kell a fővállalkozó kivitelező részére az építtetői fedezetkezelő által meghatározott, az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás használatát biztosító kódot. Ha fedezetkezelő közreműködésére kerül sor, az alvállalkozói építési szerződésnek – hasonlóan az építési szerződéshez – szintén tartalmaznia kell a fedezetkezelőre vonatkozó adatokat.
Tervezési szerződés A Ptk. szabályai A tervezési szerződéssel kapcsolatosan a Ptk. azt mondja, hogy tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A szerződő felek a műszaki-gazdasági tervező munka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak. A szerződő felek kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését vállalja. Fontos szabály, hogy a megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja. Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontja. Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja, és nyilatkozik a tervnek a
kivitelezésre való alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti. Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődik a kivitelezés, a terv hibája miatt érvényesíthető szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének időpontjától kell számítani. A vállalkozónak kell szavatolni azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését akadályozza vagy korlátozza. A tervezési szerződésnél az új Ptk. annyit mond, hogy a szerződés szerint a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére. A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Az új szabályozás is kimondja, hogy a tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv felhasználását akadályozza vagy korlátozza.
Az Étv. szabályai Az új Szakmagyakorlási Kódex [266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet] azt mondja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés esetében a Ptk. és az Étv. előírásait kell alkalmazni. A Ptk. előírásait már cikkünk elején ismertettük, ezt nem ismételnénk meg. Az Étv. azt mondja, hogy építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, megváltoztatásához
korszerűsítéséhez, szükséges
lebontásához,
építészeti-műszaki
elmozdításához, tervdokumentáció
rendeltetésének elkészítése
és
kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a tervezői művezetés. A tervezési szerződésnek a már korábban említett Ptk.-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell (hasonlóan a kivitelezési dokumentáció elkészítéséhez szükséges tervezési szerződéshez) a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is, a tervezési díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét és az esetleges szakmai biztosíték kikötését. A Szakmagyakorlási Kódex meghatározza azt is, hogy a tervezési díjnak magában kell foglalnia a közvetlen költségek (számított munkadíj, a szakági tervező, alvállalkozó tervező tervezési díja, az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke), a
közvetett költségek (működési költség, anyagjellegű ráfordítás), az értékcsökkenési leírás, az egyéb ráfordítások és a tervezett nyereség együttes összegét. Új rendelkezés, hogy a jogalkotó a tervezési szerződések esetében is megadja azt a lehetőséget, mely az építési szerződéseknél már adott, hogy a szerződésből eredő vitás kérdések esetén az építészeti-műszaki tervezési szerződéses felek a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordulhatnak.
A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet szabályai A tervezési szerződéssel kapcsolatosan a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet azt mondja, hogy építtetőnek vagy nevében a beruházáslebonyolítónak, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelezőnek a jogosultsággal rendelkező tervezővel írásbeli tervezési szerződést kell kötnie a kivitelezési dokumentáció elkészítésére. Ennek a tervezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell • a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, • a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), • a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját és határidejét, • a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét. A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével kell igazolnia. A tervező felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából a szerződő fél birtokába adja. Aki tervezői, beruházáslebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt beruházási tanácsadó címen láthatja el. Ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére, vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében jogosult az elvárt teljesítményadatok módosítására.
Többletmunka, pótmunka szabályozása Azt kell mondanunk, hogy a többletmunkára és a pótmunkára törvényi szinten alig van szabályozás. A jelenleg hatályos Ptk. mindössze a többletmunkáról ír, amikor azt mondja, hogy a vállalkozónak kötelessége elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. A részletesebb szabályozást (bár ez sem sok) a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet tartalmazza. A rendelet azt mondja, hogy többletmunka a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, a pótmunka pedig a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet). A rendelet azt is előírja, hogy a többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt. A kivitelező (külön megállapodásban foglaltak szerint) a műszaki szükségesség vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el. További előírás (ezt már korábban a szerződés kötelező elemei között is ismertettük), hogy a szerződő feleknek rögzíteni kell az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját, valamint a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki. Az építési napló új, elektronikus vezetésének kötelezettséggel együtt bevezetésre került az is, hogy a naplóban haladéktalanul közölni kell a fővállalkozó kivitelezőnek az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, illetve az építtetőnek a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunkaigényét. Az új Ptk. annyi előrelépést mutat, hogy nemcsak a többletmunka, hanem a pótmunka fogalma is bekerült. A többletmunka fogalma gyakorlatilag nem változott, a pótmunkára meg azt mondja, hogy a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). Az új Ptk. a pótmunkával kapcsolatosan a vállalkozói díj esetében meghatározza, ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
