Engem ne emeljen a magasba senki Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém,

Szirombontogató HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM „Engem ne emeljen a magasba senki Ha nem tud addig tartani, Míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, Ha nem csak hallani, De érteni akar, Hogy közel legyen A szívdobogásunk.” /Birtalan Ferenc/

Készítette: Szirombontogató Óvoda Nevelőtestülete

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1.

Az óvoda jellemző adatai

5

1.1. Alapító okirat 1.2. Adatlap 1.3. Az óvoda bemutatása 1.3.1. Környezete, a város jellemzői, sajátosságai 1.3.2. Az óvodánk jellemzői 1.4. Személyi feltételek 1.5. Tárgyi feltételek – eszközrendszer 1.6. Az óvoda szervezeti felépítése 2.

A nevelés általános és helyi céljai

15

2.1. Cél – helyi célok 2.2. Alapelvek 2.3. Nevelési rendszerünk modellje 3.

A nevelés általános és kiemelt feladatai 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6.

4.

18

Az egészséges életmód kialakítása, helye a nevelés folyamatában 3.1.1. Egészségügyi szokásaink kialakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Értelmi nevelés Anyanyelvi és kommunikációs nevelés Preventív torna Tehetséggondozás – népi kismesterségek gyakorlása

Tevékenységformák 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.

Játék Munka Tanulás A külső világ tevékeny megismerése 4.4.1. A környezet megismerésére nevelés 4.4.2. Matematika

2

35

4.5. Ízlésformálás, művészeti tevékenységek 4.5.1. Mese, vers 4.5.2. Rajzolás, mintázás, kézimunka 4.5.3. Ének – zene, énekes játék 4.6. Mozgás 4.7. Az iskolába lépés kritériumai 5.

Az óvoda kapcsolatai 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

55

Az óvoda és a család kapcsolata Gyermekvédelem Kapcsolat más intézményekkel Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

6.

Speciális szolgáltatások

62

7.

Ellenőrzés, értékelés rendszere

63

8.

A HÓP feltételrendszere

66

9.

A felhasznált irodalom jegyzéke

67

10.

Mellékletek /külön fejezetbe részletezve/ Kiegészítés

68

11.

Legitimációs záradék

69

3

BEVEZETÉS

A „Szirombontogató” helyi óvodai nevelési program módosítását az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Kormányrendelet módosításáról szóló 255/2009.(XI.20.) Kormányrendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása, és az alapító Okirat módosítása tette szükségessé. Nevelőtestületünk felhasználta a módosítás során az intézményi önértékelés eredményeit, a pedagógiai program többszöri átvizsgálásának tapasztalatait és a módszertani változásokat. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva, a gyermekek személyiség teljes kibontakoztatását komplex tevékenységszervezés során tudjuk megvalósítani. Kiemelt feladataink : az anyanyelvi nevelés, hagyományőrzés, környezettudatos nevelés. Az egymásra épülést játékos keretek között valósítjuk meg, napi egy kiemelt tevékenységgel, folyamatos napirenddel. Beépül a néphagyomány, a helyi hagyományok ápolása is. Fejlesztési területeket kidolgozó óvónői csoportok kialakításával, a munkák összehangolásával egységes gyermekközpontú dokumentum elkészítését tűztük ki célul. Sok ambiciózus, agilis, szakmailag kiemelkedő óvónő munkájának eredményeképpen óvodánk első számú dokumentumát hoztuk létre. Programunk egy tevékenykedtető, a helyi adottságoknak megfelelő megoldást kínál, amely komplex kezdeményezések, rendszerére épül. Minden gyermek ott, akkor és azon területen szerezheti meg a fejlődéshez szükséges magabiztosságot, ami az érdeklődésének, kíváncsiságának, fejlettségének megfelelő. Helyi nevelési programunk címe egyben hitvallásunk is:

„ S Z I R O M B O N T O G A T Ó”

4

1 Az óvoda jellemző adatai 1.1. Alapító okirat ENYING VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 128/2003. (VI. 25.) SZÁMÚ HATÁROZATA A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPTÓ OKIRATÁRÓL

Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88-90. §-aiban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint a Napköziotthonos Óvoda alapító okiratát az alábbiakban állapítja meg:

1. A költségvetési szerv neve:

Szirombontogató Óvoda

2. A költségvetési székhelye, törzsszáma: 8130 Enying, Vas Gereben utca 1. 364670 3. Telephelyei: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 25. 8131 Enying (Balatonbozsok), Fő utca 61/a. 4. Adószáma: 15364672-1-07 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti óvodai nevelés 6. Tevékenysége: 6.1 TEÁOR szerint: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

6.2 Alaptevékenységi szakágazat szerinti besorolás: 851020 Óvodai nevelés 6.3/a 2009. december 31-ig

5

Alaptevékenységi szakfeladat szerinti besorolás: 80111-5 Óvodai nevelés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés

6.3/b 2010. január 01-től Alaptevékenységi szakfeladat szerinti besorolás: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 6.4 Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6.5. Az intézmény alaptevékenysége, feladata: Óvodai nevelés – Enying város közigazgatási területéről és a környező településekről felvett – 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztése, az egyénre irányuló differenciált felkészítés, szociális érettség elérése. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás, mely feladatát Enying Város Szolgáltató Intézményén keresztül lát el. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. és a költségvetési törvény alapján az óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére a normatív étkezési térítési díj kedvezményt és az ingyenes étkeztetést biztosítja az arra jogosultak körében. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-ának 29. pontjában meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelése; sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

6

Fejlesztő felkészítő foglalkozás, integrált nevelés. Egy főétkezést és két kisebb étkezést biztosító napköziotthonos ellátás. A kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése, fejlesztése, különös tekintettel játékos tevékenykedtetésre.

6.6/a 2009. december 31-ig Kisegítő tevékenységei: 55241-1 Munkahelyi vendéglátás (Az alaptevékenység kiadásainak 1 %-a kisegítő tevékenység.) 6.6/b 2010. január 01-től Kisegítő tevékenységei: 562917 Munkahelyi étkeztetés 682002 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (Az alaptevékenység kiadásainak 1 %-a kisegítő tevékenység.) 7. Működési terület: Enying város közigazgatási területe 8. Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. (Törvényességi felügyeletet az Enying Város Jegyzője gyakorol. Szakfelügyeletet a különböző jogszabályokban megjelölt ágazati minisztériumok és szervek látják el.) 9. Az intézmény típusa: Óvoda 10. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 250 fő 11. Besorolása:

7

A tevékenység közintézmény.

jellege

alapján:

közszolgáltató

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan működő, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdasági feladatait Enying Város Szolgáltató Intézménye szervezeti egysége útján látja el. Az általános forgalmi adónak alanya, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdése szerint adómentes tevékenységet folytat. 12. Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás útján – meghatározott 5 éves időtartamra – Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és azok végrehajtásáról rendelkező jogszabályok alapján. Felette az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt és dolgozói felett a munkáltatói jogokat gyakorolja. 13. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazotti jogviszony (közalkalmazottak), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony (egyéb foglalkoztatottak) 14. A feladatellátást szolgáló vagyon: 1. melléklet szerint. 15. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az épület és azok berendezéseinek tulajdonjoga Enying Város Önkormányzatáé. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat, a nevelő-oktató feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg azokat. Az intézmény a rendelkezésére álló helyiségeket határozott időre (egy évnél nem hosszabb időtartamra) bérbe adhatja, amennyiben a bérbeadás az alaptevékenységet nem akadályozza.

8

16. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 89. §-ában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek, valamint a mindenkori fenntartó által kibocsátott, a gazdálkodást érintő szabályozás alapján. Záradék: A Szirombontogató Óvoda alapító okiratát Enying Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 11/2010. (I. 27.) határozatával 2010. március 01. napi hatállyal hagyta jóvá.

Enying, 2010. január 27. P.H.

----------------------------------------------------------alapító szerv vezető aláírása

9

1. melléklet

A SZIROMBONTOGATÓ ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATÁHOZ

AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAINAK ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON:

Ingatlanok: használati joggal

Hrsz.

Cím

Földterület

Megjegyzés

2004

Enying, Vas G. u. 1.

4275 m2

önkormányzati tulajdon

1332

Enying, Kossuth u. 25.

1733 m2

önkormányzati tulajdon

39

Balatonbozsok, Fő u. 61/a.

3812 m2

önkormányzati tulajdon

Ingóságok: az intézmény számviteli nyilvántartásban szereplő adatok szerint.

1 0

1.2. Adatlap

Az óvoda hivatalos megnevezése:

Szirombontogató Óvoda

Pontos címe:

8130 Enying Vas Gereben u. 1.

Irányító (alapító, felügyeleti illetve fenntartó) szerv neve, székhelye: Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. Pontos cím, telefonszám:

8130 Enying Kossuth u. 26. Tel/fax: 22/372-002

Az intézmények telephelyei:

8130 Enying, Kossuth u. 25. 8131 Balatonbozsok, Fő u. 61/a

A program megnevezése:

„SZIROMBONTOGATÓ”

A program benyújtója:

Tolnai Zsuzsanna óvodavezető

1 1

1.3. Az óvoda bemutatása 1.3.1. Enying város jellemzői, sajátosságai Enying Fejér megye délnyugati részén, az ún. Nyugat – Mezőföldön elhelyezkedő, 7600 főt számláló kisváros. Történelme a XIII. századra nyúlik vissza, életének utolsó meghatározó momentuma, az 1992-ben ismételt várossá válása. A település magvát az „öreg” Enying alkotja, közigazgatásilag az alábbiak tartoznak hozzá: Balatonbozsok, Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy-Ófalu mint városrészek. A település gazdasági életének meghatározó tényezője régebben a mezőgazdaság volt, melynek foglalkoztatási szempontból a jelentősége a rendszerváltást követően folyamatosan csökkent. Iparilag fejletlen, térségek közé tartozik. Enying Város Önkormányzatának intézményei:      

Városi Bölcsőde Szirombontogató Óvoda Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Vas Gereben Művelődési Ház és Könyvtár Egyesített Szociális Intézmény Enying Város Szolgáltató Intézménye

Szoros együttműködés jött létre óvodánk és a Fejér Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálata valamint a városunkban működő Nevelési Tanácsadó dolgozóival. Fontos megemlítenem az alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és az egyházi fenntartású Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskolával való kapcsolattartást. 1.3.2. Óvodánk szociológiai környezete Óvodánk minden évben elkészíti a családok szociális helyzetére vonatkozó felméréseket, melyet névtelenül töltenek ki a szülők. Ezt szükségessé tette a rohamosan emelkedő hátrányos helyzetű családok száma. Felmértük azt, hogy milyen alapokkal indulnak a gyermekek, milyenek előzetes ismereteik, anyanyelvi fejlettségük, miben kell változtatni a pedagógiai munkánkban, hogy eredményesen dolgozhassunk. A téma fontosságát jelezte felénk, hogy a szociális körülmények felmérésére kiadott kérdőívek 90-98 %-ban visszaérkeztek! Vizsgálódásaink a helyi társadalom mikro sejtjének, a családnak a problémáira irányultak, hiszen a társadalmi méretekben folyó nevelés közösségi terepei közül az első a család. Nem csak fontosságát illetően, hanem azért is, mert ez az első közösség a felnövekvő ember életében. Tervezésünk csak úgy lehetett megalapozott, ha ismertük a környezetet, ahonnan óvodásaink jönnek intézményünkbe. Óvodás gyermekink családja közül 48% gyermekvédelmi támogatásban részesül. A felmérések szerint a munkanélküliség meghaladja a városi szintet, 6% feletti. A szülők 32%ának általános iskolai, 50%-nak középfokú ( ebből 27%-a érettségivel rendelkező), 18%-nak felsőfokú végzettsége van. Óvodánk szociológiai környezete alapvetően meghatározza saját lehetőségeinket és elvégzendő feladatainkat.

1 2

1.3.3. Az óvodánk jellemzői: Óvodánk elődje száz éve kezdte meg működését. Jelenleg egy székhely és kettő telephelyből áll. A város központjában helyezkedik el a Vas Gereben u-i és a Kossuth u-i, a balatonbozsoki óvodánk a város északi peremén, a központtól mintegy három kilométer távolságban, a városrész centrumában található. A központi óvoda új szárnya kivételével eredetileg egyik sem óvodának épült. Az államosítás és Enying közigazgatásának többszöri átszervezése során kúriából, tiszti klubból kerültek átalakításra. A létesítmények alapterületének és statikai jellemzőinek funkcionális változtatására nem volt lehetőség. Épületek egyre romló állaga nagyon megterheli az óvoda költségvetését. Az udvari játéktér minden óvoda esetében ideális. A nevelés színterei a változó adottságok miatt mások, de több-kevesebb nehézséggel, szervezéssel a program megvalósításához elégségesek. A hiányosságok ellenére minden egység rendelkezik olyan pozitívummal, melyek lehetőségeit messzemenően kihasználjuk /közös rendezvények – tornaterem, nagy méretű közös helyiség, tágas udvar stb/. Az óvodák fizikai elhelyezkedése és befogadó képessége nem esik egybe a gyermekek lakókörzetével, nem beszélve a szülők munkába és a gyermek óvodába járásának együttes biztosításáról összehangolásának nehézségeiről. Ennek ellenére a város minden óvodás korú gyermekének lehetősége van, hogy igénybe vegye az alapellátást. Óvodánkban 10 csoporttal működünk.

1.4. Személyi feltételek Pedagógus álláshely

Dajka álláshely

Egyéb teljes állású foglalkoztatott

Egyéb részmunkaidőben foglalkoztatott

21 fő óvodapedagógus

10 fő dajka

3 fő

4 fő

Üres álláshely -

1 fő gyógypedagógus (Az engedélyezett álláshelyek és a Kt.17.§. ill. 127-128.§ alapján

-

1.4.1. Gyermeklétszám adatok:

Nevelési év

Feladatellátási hely

Gyermek-létszám (okt. 1.)

2008/2009

3

226 fő

2009/2010

3

239 fő

Gyógypedagógiai ellátásban részesült

1 3

Hátrányos helyzetűek száma

Étkezők száma

5 fő

55 fő

221 fő

5 fő

97 fő

238 fő

Nevelési év

Gyermeklétszám (május 31.)

Hátrányos helyzetűek száma

Gyógypedagógiai ellátásban részesült

Étkezők Gyermek- Nevelési tanácsszáma balesetek adásra javasolt

2008/2009

240 fő

99 fő

7 fő

230 fő

-

43 fő

2009/2010

236 fő

110 fő

8 fő

237 fő

-

18 fő

1.5. Tárgyi feltételek - eszközrendszer Óvodánk székhelye:

1. Enying, Vas G. u.1. 5 csoporttal, tornaszobával működő óvoda 2. Kossuth u. 25. 3 csoporttal működő óvoda 3. Balatonbozsok, Fő u. 1. 2 csoporttal működő óvoda

Óvodánk telephelyei:

Akadálymentesítés

A testneveléshez szükséges eszközök

Szertárak felszereltsége

Irodák

X

Jó Megfelel ő

Udvarok felszereltsége

X

Csoportszobák bútorzata

Mellékhelységek állapota

Számítógépes ellátottság

Értékelés Nagyon jó

X X

X

X X

Nem megfelelő

X

1 4

ÓVODA MEGNEVEZÉSE

ÉPÜLET ALAPTERÜLETE

UDVAR ALAPTERÜLETE

Vas Gereben u. 1.

986

3.289

Kossuth L. u. 25.

470

1.263

Balatonbozsok, Fő u.61.

253

3.559

Összesen:

1.709

8.111

Minden csoporthoz tartozik egy különálló mosdó, legtöbb helyen külön öltöző is. A csoporttermek több funkciósak, óvodai tevékenységeket, játékos tornát, étkezéseket és a pihenést is szolgálják. Tornaszobával csak a Vas Gereben u-i. Óvoda rendelkezik. Az épületek külső állaga nem megfelelő, a tetőszerkezet, nyílászárók, homlokzat felújításra szorul. Az épületek belső állagának a szinten tartása az évenkénti tisztasági meszeléssel egybekötve történik meg. Mindegyik óvodában az épületek egyre nagyobb gondot jelentenek. Vizesedéssel, tetőszerkezeti problémákkal és cserére szoruló nyílászárókkal rendelkezik minden épület. Esztétikailag sem felelnek meg a XXI. század elvárásainak. Az esztétikai problémákon túl egészségügyi problémákat is felvet az épületek állaga. A nagyobb volumenű karbantartási munkálatait a város Szolgáltató Intézménye végzi /anyagi lehetőségeink és kapacitás függvényében/, a folyamatos kisebb javításokat az óvoda karbantartói látják el. Segítségünkre van a Szülői Szervezet és az alapítványunk is. Az intézmény játékállománya jelenleg jó. Fejlesztő játékok, társasjátékok és konstruáló játékok színesítik az óvodai játéktevékenységet. A könyvállomány közepes szintű. Az audiovizuális eszközök /vetítők, magnók/, számítógépek segítik az óvodapedagógusok munkáját. Minden óvodánkban a pedagógusoknak számítógép és internet hozzáférés biztosított. A csoportszobákat és egyéb helyiségeket saját készítésű dekorációk teszik barátságosabbá. otthonosabbá és ellensúlyozzák az anyagi nehézségekből fakadó hiányosságokat. Az intézmény egy fénymásolóval rendelkezik, mely elsősorban az ügyviteli munkát segíti. Kapacitása szűkös, egyéb neveléshez kapcsolódó tevékenységre már alig elegendő. A csoportszobák bútorzatát lecseréltük, új asztalok, székek és új szekrénysorok között játszhatnak a gyermekek. A Kossuth u-i telephelyünkön a fektetők cseréje is megtörtént. Terveink között szerepel a továbbiakban minden csoportba a könnyen kezelhető és higiénikus fektetők beszerzése. Udvari játékaink folyamatos cseréje pályázatokból, az óvoda költségvetéséből és adományokból volt biztosítva.

1 5

1.6.Az óvoda szervezeti felépítése

Óvodavezető

Minőségügyi csop. vezető

Óvodavezető helyettes

Minőségügyi

Minőségügyi

Minőségügyi

csop. tag.

csop. tag.

csop. tag.

Munkaköz. vezető

Munkaköz. vezető

Munkaköz. vezető

Óvoda-

Óvoda-

Óvoda-

pedagógusok

pedagógusok

pedagógusok

Dajka

Dajka

Dajka

1 6

Pénztáros

Óvodatitkár

Technikai dolgozók

1 7

2. Gyermekkép, óvodakép 2.1. Gyermekkép Minden gyermek személyiség. Egyedi, egyszeri, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Óvodai nevelésünk eredményeként az óvodából kikerülő gyermeket  kreativitás  nyitottság  boldogság  kiegyensúlyozottság jellemezze. 2.2. Óvodakép, küldetésünk

SZemélyiség szabad kibontakoztatása a játékon keresztül Innovatív Rugalmas Otthonos Megértő Boldog Oldott Nyitott, környezettudatos Toleráns Ovó-védő Gazdag ismereteket nyújtó Aktív Tevékeny Óvodai légkör megteremtése

1 8

3. Nevelési rendszerünk modellje

„Minden gyerek Egyedi, és mint ilyen joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga van hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes, joga van hibázni, szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármilyen tudás megszerzésére.” /Celestin Freinet/

1 9

4. Óvodai nevelés általános feladatai 4.1. Alapelvek, pedagógiai alapvetések A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlődési üteméhez. Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Ebből következően a gyermek 7–9 óra napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A 3–6–7 éves gyerek létformája a játék. Ezen keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. Az óvodában komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A gyerek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a

2 0

játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. 4.2. Helyi nevelési feladataink A gyermek személyiségének alakulásában meghatározó, hogy milyen nevelési hatások érik a családjában. A megfelelő módon kialakított szokások és viselkedési formák a gyermek számára megkönnyítik az óvodai közösségbe való beilleszkedést. Ezért nagyon fontos a családok nevelési szokásainak a megismerése, közelítése az óvodai nevelési szokásokhoz. Nevelési célunk a családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. Az óvodapedagógusok napi kapcsolatban állnak a szülőkkel, ezáltal az együttnevelés, az együttműködés érdekében a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított. Nevelési cél, hogy óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni:  a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait,  az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét,  a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét,  a gyermek fejlődésének nyomon követését Elemi szokások, viszonyulások kialakítása ember és ember; ember és természet; ember és tárgyi világ között. Nevelőmunkánk a családi nevelés kiegészítője, alkalmanként helyettesítője. Óvodáskor végére a gyermek feleljen meg az iskolaérettség kritériumainak értelmi, érzelmi és testi fejlettség szempontjainak. Óvodai nevelésünk az egész emberi személyiség teljes kibontakoztatását szolgálja, megtartva a gyermek egyéniségét, érdeklődését, önkifejezését. A pedagógusok utasítások helyett lehetőségeket kínálnak, alkalmakat teremtenek, modell mintát nyújtanak különböző tevékenységekre, emberi magatartásformákra. A gyermeket a felnőttek világa érdekli. Közben felfedezi az emberek társadalmi feladatait, kapcsolatait, természetes környezetét, amelyben aktívan kíván részt venni. Az óvodások gondolkodása szemléletes, cselekvő – érzékelésen, észlelésen alapszik, vagy emlékképeken keresztül arra vezethető vissza. Az érzékelés, észlelés, megfigyelés fejlesztésére hangsúly helyezünk, erre tudjuk építeni az emlékezet, gondolkodás fejlesztését.

Kiemelt feladataink: Óvodai nevelésünk alapvető célja a 3-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségfejlesztése. Figyelembe véve életkori sajátosságukat, egyéni fejlettségüket, önmegvalósítási szándékukat, gyermeki szabadságjogaikat.  Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása nevelő tevékenységünk kiemelt célja; A veszélyeztetett, ingerszegény, gyenge verbális képességű anyanyelvi környezetből érkezők felzárkóztatása, fejlesztése.  A néphagyományokon keresztül végzett tevékenységekkel lehetőség biztosítása a szabad önkifejezésre. Különféle technikai eljárások széles körű alkalmazásával a helyi néphagyományok, népi eszközök, népi kismesterségek alaposabb megismerése, tehetséggondozás, felzárkóztatás.  Környezettudatos nevelés az óvoda pedagógiai küldetésének szellemiségében hangsúlyosan jelen van a környezettudatosságra nevelés és a mindennapok pedagógiai megoldásaiban is a környezeti nevelés prioritások alapján működik.

2 1

4.3. Az egészséges életmód kialakítása, helye a nevelés folyamatában Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényének kialakítása az óvodások életének szerves része. Magába foglalja a gondozást, testi nevelést, az egészség megőrzésével kapcsolatos teendőket, fogalmakat. Segíti a gyermek lelki, egészségmegóvó szükségleteinek kielégítését, előmozdítja fejlődését, növekedését, jó közérzetét. Megalapozza a nevelési hatások optimális érvényesülésének feltételeit. Cél: Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, testi-lelki egészség biztosítása. Feladat: - Egészséges környezet biztosítása. - Betegségek megelőzése, kisebb eltérések korrekciója, testi képességek fejlesztése. - Helyes életritmus kialakítása. - Helyes egészségügyi szokások kialakítása, megalapozása. A fejlesztés tartalma: Telephelyeink más-más adottságokkal rendelkeznek. Egyik sem óvodának épült, így a meglévő hiányosságokat lehetőségeinkhez mérten pótoljuk, illetve több szervezéssel kompenzáljuk. Udvaraink módot adnak a változatos tevékenységekhez. Megfelelő színterei a kialakított játszóhelyek, homokozók, pihenőhelyek, mászókák. Az épületek elrendezése adott. Az öltözők /közös helységek/, foglalkoztatók zsúfoltak, felhasználásuk több célú. Minden berendezése a gyermekek méretének megfelelő, könnyen tisztán tartható, viszont az állagromlás miatt egy részük felújításra, cserére szorul /vizes blokk, mosdók/. Minden óvodás külön, jellel ellátott törölközővel, ágyneművel rendelkezik, ezeket szükség szerint cseréljük, a fertőzések elkerülése végett fertőtlenítjük. A takarítás, fertőtlenítés az előírásoknak megfelelően történik. Csak egészséges gyermekeket fogadunk, a napközben megbetegedetteket megfelelő orvosi ellátás után elkülönítjük, a szülőt értesítjük. Személyiségzavarral küszködő gyermek esetében a fokozottabb törődésen, egyéni bánásmód alkalmazásán túl. Szakemberek segítségét igényeljük. A veleszületett rendellenesség kiszűrésében az óvoda gyermekorvosa segít. Feladatunk a hanyag tartásból eredő tartási rendellenességek megelőzése. Az életkornak megfelelő helyes életritmus az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, ennek megfelelő eltérő igényeket vesszük figyelembe. A napi, időben rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Az egyéni fejlődést legjobban a folyamatos napirend biztosítja. A gyermekek az oldott, kellemes semmire nem sürgető légkörben, a szívesen végzett tevékenységet nem érzik fárasztónak. Ezért a napirend nagyobb egységekre osztja a napot. Bizonyos megkötéseket csak az étkezés, és aktív pihenő alatt szabunk, biztosítva minden gyermek számára az önmaga tempója szerinti fejlődést, az ismételgetéseket, egy-egy tevékenység kezdési, befejezési idejét, melyet a folyamatosság, kötetlenség, választhatóság jellemez.

2 2

Napirend: 600 - 745

Közös játék, tevékenység összevont csoportokban. Busszal bejárók fogadása, pihenés feltételeinek biztosítása

745 - 1145

Tisztálkodás, étkeztetés – reggeli, ill. tízórai. Napindító játékkal és beszélgető körrel kezdődnek a napi komplex kezdeményezések, mozgásos játékok, levegőzés, séták, megfigyelések, udvari v. csoportszobai játékok

1145 - 1230

Ebéd

1230 - 1430

Délutáni pihenés

1430 - 1500

Uzsonna

1500 - 1700

Közös játék tevékenység összevont csoportokban, levegőzés, udvari játék,

4.3.1.. Egészségügyi szokások kialakítása - Táplálkozás A növekedés és fejlődés legfontosabb feltétele a táplálkozás. Az óvodában A gyerekek megfelelő összetételű – háromszori étkezésben a napi tápanyagszükséglet 6070%-át kapják meg. Az aktuális étrendet kifüggesztjük, hogy a szülők az otthoni étkezéseket ehhez igazíthassák. Rossz táplálkozási szokásaikon fokozatosan, tapintatosan alakítunk. Figyelembe vesszük az egyéni étvágybeli különbségeket. A szülőket meggyőzzük az egészséges táplálkozás, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, a terítési szokások otthoni alkalmazásának fontosságáról. Nagy gondot fordítunk az esztétikus terítésre, megfelelő táplálásra, helyes étkezésre a személyi higiéniára. - Testápolás A testápolás az egészség védelmét, testünk, ruházatunk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. Kezdetben a felnőtt és gyermek közötti bensőséges kapcsolat segít, majd ezt felváltja a folyamat megtanítása, az igény szerinti kézmosás, haj, köröm és fogápolás. A WC-k intimitása megoldott, a nap bármely időszakában korlátozás nélkül használhatják. - Öltözködés Az öltözködés, védekezés az időjárás változásaival szemben, egyben fejleszti a gyermek önállóságát és az időjáráshoz való alkalmazkodó képességét. Legyen réteges /melyből szükség szerint tud levetni, felvenni/. A nap folyamán viselt lábbelijük kényelmes legyen. A szülőktől kérünk még váltó ruhát, tornaruhát, csereruhát, cserecipőt, - a hagyományokhoz igazodva alkalmi és ünneplő ruhát. 2 3

- Mozgás, edzés Az egészség megőrzéséhez nagyon fontos az edzés, a rendszeres szabad levegőn végzett mozgás. A mozgással töltött idő fokozza erőnlétüket, ellenálló képességüket, ezért sokat tartózkodnak a friss levegőn. Télen, nyáron rendszeres a levegőzés, napfürdőzés. Évente szervezünk vízhez szoktatást, úszást, kirándulásokat, sétákat a természetbe. Lehetőség nyílik a mozgásformák gyakorlására, új dolgok kipróbálására. Az így szerzett tapasztalatok segítik a gyermeket önmaguk megismerésében, önbizalmuk növekedésében. - Pihenés, alvás Életkori sajátosságuknál fogva, elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés. A reggel korán érkezőket igény szerint lefektetjük, nyugodt körülményeket biztosítva számukra. Az ebéd utáni pihenés mesével, dallal kezdődik. Az alvás nem kötelező, de a nyugalom és a csend minden gyerektől elvárás. Pihenésüket kedvenc tárgy, játék segítheti. Kényelmes, zavaró ruhadarabok nélkül aludhatnak, a folyamatos légcsere biztosított. A fejlődés várható jellemzői - Tudjanak önállóan kezet mosni, körömkefét használni, ruhájuk ujját feltűrni, a jellel ellátott törölközőjükbe kezüket szárazra törölni. - Rendeltetésszerűen használják a WC-t, ügyeljenek a mosdó rendjére. - Tartsák rendben hajukat, igényeljék rendezettségüket, ápoltságukat. - Önállóan mossanak fogat, fogápoló szereiket tartsák tisztán. - Köhögéskor, tüsszentéskor helyesen használják a zsebkendőt. - Ruhájukat önállóan vegyék fel és le, rendben tegyék a jelükhöz. Ha melegük van, vagy fáznak, segítsenek magukon. Cipőfűzőjüket tudják bekötni. Igényük legyen a rendezett külsőre. - Önállóan tevékenykedjenek, szolgálják ki magukat. Esztétikusan terítsenek, felmérve szükségleteiket, önállóan merítsenek, öntsenek. Tisztán étkezzenek, kulturáltan viselkedjenek. Megfelelően használják az eszközöket, ügyeljenek az asztal esztétikai rendjére. - Fordítsanak gondot saját személyük és környezetük rendjére, gondozására. Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánjanak. A foglalkoztatók rendjének helyreállításában segítsenek. - Váljon igényükké a rendszeres levegőzés, mozgás, tornázás. Szívesen vegyenek részt közös mozgásos tevékenységben, játékban. Barátkozzanak meg az uszoda vizével, jelentsen biztonságos közeget számukra.

2 4

4.4. Érzelmi nevelés és szocializáció - Helye a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermek jellemző magatartási sajátossága az érzelmi beállítódás. Fontos, hogy az óvodába érkezőt biztonság, otthonosság, derűs légkör vegye körül. Ez az életkor kiemelt jelentőségű az „én” fejlődés szempontjából.

3-4 év közösségben eltöltött idő alatt jut el a személyiségfejlődés olyan fokára, ahol a kezdeményezés, az együttműködés, a szociális magatartás, a viselkedés együttesen jelenik meg. A nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik. A csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja, a közösen átélt élmények fejlődésüknek serkentői. Módosíthatják viselkedésmódjaikat, egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak, alakul önértékelésük. A szociális tanulás legfőbb eszköze az utánzás, társ és a felnőtt modell érzelmi elfogadásából eredő utánzás. Nyitottságára építve, az óvoda segíti a gyermeket a természetben és emberi környezetben megmutatkozó jó és szép meglátásában, tiszteletében, megbecsülésében. Cél: A gyermek tanuljon másokkal érintkezni és együttműködni. A szűkebb és tágabb társadalmi környezet erkölcsi normáinak elfogadása során „én tudata” egységesen fejlődjön. Az óvodai és családi nevelés eredményeként sajátítsa el életkorának megfelelő, az iskolai beilleszkedést biztosító közösségi beállítódást, magatartást, a pozitív érzelmi viszonyulást. Feladat: Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, az „én tudat” kialakulását. Egyéniségének tiszteletben tartásával támogassa érvényesítő törekvéseit. Teremtsen lehetőséget a társas szükségletek kielégítésére, közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlására. Nevelésükben kapjon teret a másság elfogadása. A fejlesztés tartalma: Emberi és tárgyi feltételek biztosítása a szocializációhoz, közösségi neveléshez A gyermek első találkozása az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével, alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő érzelmeit. Barátságos, derűs légkör kialakítására kell törekednünk, mert ez a gyermeknek biztonságérzetet ad. Az óvónő – gyermek, a gyermek – gyermek szeretetteljes kapcsolata lehet az alapja a szociális viselkedésminták átvételének, normák, szabályok elfogadásának. Nagyon fontos ezért az érzelmi támaszt nyújtó, melegséget sugárzó nevelői beállítottság, derűs, félelmektől, szorongásoktól mentes alaphangulat, mely aktívabb tevékenységre serkent. Folyamatos napirenddel, kedvük, érdeklődésük szerinti választási lehetőséget biztosítunk. Teret, időt, eszközt, lehetőséget kínálunk a szabad választáshoz /kivel mit és hogyan játszhassanak/. A gyermek állandóan tevékenykedtető lény, ezért személyisége komplex

2 5

tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Szükség van céltudatos, de rugalmas szervezésre. Az állandó tevékenykedés igényét kielégítve úgy alakítjuk a napirendet, hogy az megfeleljen az egészséges fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeknek. Biztosítva a gazdag, színes, változatos tevékenységhez az időt, helyet, az aktív és passzív pihenés váltakozását, életkornak és egyéni szükségletnek megfelelően. Közösségi életünk színtereit otthonossá tesszük kuckókkal, leválasztott sarkok kialakításával, hasonlatossá téve az otthon jellegével, intimitásával. A derűs légkör alapozza meg az érzelmi kötődések kialakulását. A dolgozók magatartása, a gyerekekhez való viszonya, bánásmódja segítsen a közösségi élet megszerettetésében, elfogadásában. Kapcsolatok kialakítása Felnőtt – gyermek A gyermek érzelmi beállítódása miatt, csak a kialakult szeretetteljes kapcsolat lehet alapja a pedagógiai munkának /új ismeretek megértése, feldolgozása, viselkedési minták átvétele, szabályok elfogadása, konfliktusok feloldása/. Az óvónői magatartás modellje az egész személyiségre hatóan befolyásolják a kialakuló csoportszellemet. Mintaként szolgál egy- egy gyermekhez való viszonya, a másság elfogadása, megértése. A gyermekközpontúság mellett nagy hangsúlyt fektetünk a befogadó nevelésre is. Értékrendszereket közvetítünk, így cselekedeteinknek, a helyes elfogadását, a helytelen elutasítását kell mutatnia. Magatartásunkat határozottság, ugyanakkor őszinteség, barátság, szereteten alapuló elfogadás jellemezze. Valamennyi dolgozó azonos nézeteket valljon, a követelményeket azonos elvek szerint valósítsák meg. Gyermek – gyermek kapcsolat A csoportok alakulásának első nagy eredménye, ha a gyermekek jól érzik magukat a közösségben, számon tartott helyük van a társaik között. A kortársi kapcsolatokat csak az óvodai közösségek /- a családokon kívül-/ biztosítanak. A meghitt barátságok több tekintetben is számottevőek. Egyeseket gazdagít, eljuttat az egészséges én fejlődéséhez, lehetőséget ad az összehasonlításra. A csoportélet segít, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, lehetőséget teremt a probléma többirányú megközelítésére, megoldására. Az óvodapedagógus modellértékű befogadó attitűdje, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára fejleszti a személyiségüket, egymáshoz való viszonyukat. Ahogy a felnőttek is mintát jelentenek, így egymásnak is modellt nyújtanak. Egymástól átvesznek szokásokat, és ezek egy része állandósul. A szocializáció folyamatában figyelnünk kell arra, hogy az „én tudat” megerősödjön, „én kép” a különböző tevékenységek során és kapcsolatokban differenciálódjon. El kell érnünk, hogy odafigyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat mások helyzetébe, annak ellenére, hogy minden gyerek egy önálló egyéniség. Segíteni kell az egymáshoz közeledő gyermekek kapcsolatteremtését, a kialakuló mikro csoportok és azonos érdeklődésen alapuló barátságok kialakulását. A különböző tevékenységek végzése közben, együttműködve oldjanak meg feladatokat, tapasztalják meg a közösen végzett tevékenységek örömteliségét, eredményességét. A testi épséget nem veszélyeztető konfliktushelyzetek megoldását, kezelését lehetőség szerint önmaguk oldják meg. Az óvónő adjon segítséget annak a gyermeknek, aki társától elszenvedett bántalom, sérelem miatt fordul hozzá. Fontosnak tartjuk a másság elfogadását /külső és belső jegyek/.

2 6

Az ünnepek, hagyományok, a gazdagon motivált cselekvési lehetőséget biztosítanak /”népi kismesterségek” műhelyében elkészített ajándékok, dekorációk/. Az ünnep fényét emelik a bensőséges keretek, a feldíszített óvoda, a gyermek számára egyet jelent az ünneplő ruhával. Az ünnepnapok a mindennapoktól tartalmában és külsőségeiben egyaránt eltérnek, alkalmanként, a szülők is résztvevők. Az ünnepek színterei jellegüktől függően csoport-, óvodai egység-, vagy az egész óvoda szintjére kiterjednek. Beszoktatás Az óvoda életével az első találkozás befolyásolja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. A családból, eltérő környezetből /szociális és érzelmi/ érkező gyermekek más módon fogadják el az óvodát. Ebben az időszakban mindenféle érzelmi megnyilvánulás természetes, hiszen a gyermekek bizonytalanságot, félelmet, tartózkodást érezhetnek. Még a legjobb előkészítéssel beszoktatott gyermeket is megzavarhatja az új környezet, a számára új tevékenységek, új gyerekek. Az óvodai életet megelőzi egy előzetes családlátogatás, előre tervezett programok, szülői értekezletek, nyílt hetek ahol megismerkedünk a gyerekekkel, szülőkkel, környezetükkel, megalapozva a pozitív érzelmi viszonyulást. Megfigyeljük a gyermek családban elfoglalt helyét, az érzelmi kapcsolatokat. A beszoktatás módjáról a szülő dönthet, lehetőséget adva az előzetes látogatásokra, ismerkedésekre. Magukkal hozhatják a biztonságérzetet fokozó kedvenc játékukat, figyelembe vesszük az egyéni szokásaikat. A bölcsődéből érkező gyermekek számára is új az óvodai környezet. Az eltérő szokásrendszerhez való alkalmazkodás, a környezet változása számukra is törést jelenthet. A beszoktatás folyamatában fokozatosan, tapintatosan közelítjük gyerekeket az óvodai élet szabályaihoz. Óvodai életünk színterei, barátságot, derűt sugárzó légköre, a felnőttek érzelmileg elfogadó magatartása, egyéni bánásmód, megkönnyíti számukra az óvodai élet elfogadását. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek indirekt közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is. Közösségi szokások kialakítása, értékek, normák közvetítése A gyermek fejlődése társas kapcsolatok rendszerében valósul meg. Tartalma ezekben, valamint az ezeket kísérő élményekben, kapcsolatokban formálódik. A közösségi szokások kialakításának előfeltétele a közösségi életbe való beilleszkedés. Meghatározzuk az együttélés szabályait, szokásokat, normáit, segítjük az azokhoz való alkalmazkodást, és következetesen betartatjuk azokat. A szokásrendszer kialakításának folyamata a felnőttek személyes példamutatásán keresztül valósul meg /reggeli üdvözlés, a hiányzók számontartása, kérés, megköszönés, segítségadás, vigasztalás, igényes türelem, elismerés, egymás értékelése/. A folyamat alapja a gyermek megismerése, az egyéni bánásmód alkalmazása. Minden kapcsolatteremtés lényege a bizalom. Ebben a kapcsolatrendszerben fontos szerepet kap az egyén, a közösség érzéseinek, igényeinek a tiszteletbe tartása. Megnyilvánulhat apró gesztusokban, kommunikációs helyzetekben, szavakban egyaránt. A tisztelettel karöltve mutatkozik a megbecsülés, a csoport és a felnőtt közösség tagjainak egymás iránt érzett megbecsülése. Figyelnek egymásra, értékelik egymás munkáját, produktumait. Tevékenységeikben megjelenik a tapintatos, figyelmes magatartásforma /szomorú gyermeket megvigasztalják, mások számára örömet okoznak, segítenek egymásnak/. A közösséghez való tartozás, közösségért végzett feladatokat is feltételez. A felelősségérzet, kötelességtudat

2 7

alakulása során fejlődik türelmük, megtanulják vágyaik, kívánságaik késleltetését. Nevelőmunkánk során tapintatosan neveljük önfegyelemre. A gyermek saját céljait a csoport normájához alkalmazkodva valósítsa meg, módosítsa, esetleg mondjon le róla. A gyermekcsoportokban a vezető tulajdonságokkal rendelkező gyerekek képességeiket a közösség érdekében fejtsék ki. Ne mindig, és ne csak ezek a gyerekek vállaljanak vezető szerepet. Az óvodai élet változatos tevékenységrendszere biztosítja az önértékelést fejlődésének az alakulását. Minél fejlettebb a gyerek kudarctűrő képessége, annál nagyobb a csoportélet harmóniája. A társas kapcsolatok alakulását jelentősen befolyásolja a szóbeli érintkezés fejlettsége. A meghitt beszélgetések segítenek egymás kölcsönös megismerésében és megértésében. A jó érzelmi kapcsolatok serkentőleg hatnak a beszédkedvre, fokozódik az egymásra figyelés, az igényes türelem. A fejlődés várható jellemzői A kialakult szokások természetes igénnyé váljanak. A gyermekekben alakuljon ki én tudatuk, erősödjenek pozitív érvényesítő törekvéseik. Legyenek képesek kapcsolatot teremteni, és azokban együttműködni. A közös és egyéni tevékenységben aktívan vegyenek részt, fogadják el, és tartsák be a megkívánt magatartásformákat. Figyelmesen, türelemmel hallgassák meg az óvónők és társaik közlését. Alkalmazkodjanak egymás igényeihez, akaratukat vessék alá másoknak. Érdeklődjenek egymás iránt, tartsák számon hiányzó társaikat, becsüljék meg egymás munkáit. Viselkedésüket a tisztelet jellemezze a felnőttek és egymás iránt. Legyenek udvariasak, köszönjenek, a vendégeket fogadják. Tudják, érezzék, hogy egy összetartozó csoport tagjai. Váljon természetes szükségletté a közös tevékenység. Végezzenek az óvónő vagy társ kérésére, esetleg saját kezdeményezésre a közösség számára hasznos feladatokat. Magatartásukat a természetes segítőkészség jellemezze. Örüljenek az elért eredményeknek, sikereknek, bízzanak egymásban és önmagukban. A megkezdett munkát fejezzék be, érezzenek felelősséget. Alkalmazkodjanak a szabályokhoz, fogadják el az alá- fölé és mellérendelési viszonyokat. Szükségleteiknek kielégítését tudják késleltetni. Vállalkozzanak önálló véleményalkotásra, bizonyos helyzetekben válasszanak, döntsenek. Alakuljon ki a csoportokban a közvélemény, és álljanak készen az iskolai élet és a tanító elfogadására.

2 8

4.5. Értelmi nevelés Helye a nevelés folyamatában Az óvodába lépő kisgyermek fejlődésének elején tart. Ebben az időszakban kezdődik személyiségének kibontakoztatása, a viselkedési szokások elsajátítása, értelmi nyiladozása. Az itt töltött 3-4 évet erőteljes fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés jellemez, hiszen az érési és elsajátítási lehetőségek óriásiak. A korra jellemző állandó tevékenykedési vágy, a kíváncsiság, az érdeklődés, mind az értelmi képességek kibontakozásának segítői. Nevelésükben méltó helyet foglalnak el az értelmi képességek, az aktív, önálló gondolkodás alapjainak lerakása. Cél: A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságára építve, olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítson el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az őt körülvevő világban, természeti és társadalmi környezetében, korának megfelelően eligazodjon.

Feladat: Az óvoda biztosítson a gyermekek számára változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet természeti és társadalmi környezetéről. Spontán szerzett ismereteinek rendszerezése, bővítése. A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. A fejlesztés tartalma A gyermeki értelmet, a megismerés egész folyamatát, egységben fejlesztjük. E feladatok megvalósítása nevelésük minden mozzanatában jelen van. Nagy a jelentősége a nevelés tartalmának, az ismeretanyag jellegének és a választott módszereknek. Az értelem fejlődését egyre magasabb szintű ismeretszerzéssel, feladatok adásával biztosítjuk. Elsődleges, a hozzánk érkező gyermekek értelmi szintjének, észlelésének, megfigyelő képességének a felmérése. A 3-4 éves korosztálynál leginkább a megismerő képességeket, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük, sokrétű tapasztalatszerzéssel. Ez a megismerési tevékenység sok területét aktivizálja, minden óvodás egyéni fejlesztési szintjén. A megfigyelés, emlékezetbe vésés, felidézés, gyakorlatba ágyazottan fejlődik. A gondolkodás és fogalmak alakításában a környezetnek jelentős szerepe van. A helyes fogalmak kialakításához az analízis szintézis útja vezet. Ennek alapja, a jó megfigyelő-képesség. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek képes legyen az összehasonlításra, meglássa a hasonlóságokat, különbözőségeket. Mozgatórugója a folyamatos érdeklődés, annak fenntartása. A rendszeres ismeret és gyakorlati lehetőségek, a problémamegoldó gondolkodás lehetőségeit kínálják. A megértés, az emlékezet fejlődése segíti, az új és régebbi ismertek összefüggéseinek, kapcsolatának felismerését. Minél többet lát, tapasztal, annál inkább bővül érdeklődési köre.Sok érzelmi indíttatású játékos, mozgásos tevékenységet, sokoldalú tapasztalati lehetőséget kell kezdeményeznünk, /komplex program/ mert ezzel fokozhatjuk a gyermekek érdeklődését, tudásvágyát.

2 9

A cselekvéses műveleteket, az összefüggéseket, a beszéd szintjén képesek megérteni és kifejezni. A szóbeli kifejezés, a gondolkodás és a beszéd tudatossá válásának, az értelmi képességek fejlesztésének fontos eszköze. A fejlődés várható jellemzői - Az érzékelő funkciók megfelelően működjenek. - Alakuljon ki tér és időészlelésük. - Emlékei, tapasztalatai alapján értse meg a környezetében zajló eseményeket. - Önkéntelen figyelme, a szándékos figyelem felé fejlődjön, kellő ideig tartson. - Megfigyelő-képessége a tevékenységek során tökéletesedjen. - Legyen képes tudatos emlékezésre, emlékezetbe vésésre. - Tudja elkülöníteni a valóságot a képzelet világától. - Ismerje fel az összefüggéseket, képes legyen általánosításokra, ok-okozati összefüggőségek felismerésére. - Problémamegoldó képessége korának megfelelő legyen.

3.4. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés

3.4. Anyanyelvi és kommunikációs nevelés Helye a nevelés folyamatában Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Olyan sokrétű jelzőrendszer, melyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekkel és társaikkal való állandó interakció során sajátít el. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében megtalálható. komplex folyamat. A közösségi élet alakításában a beszéd – a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. Ha a gyermeket anyanyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozottabb lesz, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd pozitív érzelmeket kelt, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti az irodalmi élmények befogadására.A gyermek kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, meghallgatására, gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó csoportlégkör, az óvónőgyermek és gyermekek közötti szeretetteljes viszony. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának feltétele, az egymást meghallgató, egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédkészsége, a szókincs használata. 3 0

Cél: „Nyelvében él a nemzet” A mindennapok tevékeny életében szóértő, megnyilatkozni tudó és vágyó emberkék nevelése, akik érzelmeiket, élményeiket, gondolatikat meg tudják fogalmazni, el is tudják mondani.Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Feladat: Anyanyelvi és kommunikációs kompetenciák alapozása, fejlesztése. Az óvoda ébressze fel a gyermekek beszédkedvét. Az óvónő modellértékű beszéde, hiteles kommunikációja, példamutató, (javítgatásokat elkerülő) pozitívumokat kiemelő fogalmazása, magatartása ösztönözze a gyermekeket anyanyelvi megnyilvánulásaik fejlődésére. A fejlesztés változatos eszközeinek alkalmazásával a pedagógus segítse a beszédhibával, gátlásossággal, elmaradással küzdő gyerekeket, minden lehetséges módon törekedjen felzárkóztatásukra. A részképességzavaros, beszédhibás gyermekekkel lehetőség szerint gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus foglalkozzon. A fejlesztés tartalma: Korunk urbanizációs ártalmaival, az egyre fejlettebb tömegkommunikációs eszközök elterjedésével mind jobban háttérbe kerülnek a társas kapcsolatok, az azokat kísérő beszélgetések. A személyes kontaktust igénylő mesét egyre több családban a „gépi mese” helyettesíti. Válogatás nélkül nézhetnek, hallhatnak mindent, amit nem tudnak megérteni, feldolgozni. Életükből gyakran hiányoznak az élményt jelentő családi összejövetelek, a munka, játék, kirándulások, a biztonságot, melegséget nyújtó esti mesék. Ezek a szomorú tapasztalatok indokolják az anyanyelvi nevelés, mint kiemelt feladat létjogosultságát. A kisgyermekek legnagyobb teljesítményét, az anyanyelv elsajátítását spontán utánzási késztetésből hajtva valósítják meg. A mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája. Beszédét is alapvetően meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda feladatainak tehát a családi környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermekek egyéni képességeinek felismerésén keresztül kell hatást kifejtenie. Az óvónő ismerje minden egyes gyermek szokását, kedvenc játékát, örömét, bánatát. A szociokulturális háttér figyelembevételére épülő differenciált 3 1

készség, képességfejlesztés megvalósítására kell törekednünk. Ahogy a családban a szülők, testvérek, úgy az óvodában a pedagógus, a dajka minden megnyilatkozása modellértékű. Ügyeljünk beszédünk ritmusára, dinamikájára, a hangsúly, hangszín megfelelő alkalmazására. Törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezésekre, különösen a népmesék megismerése során használt régi kifejezések, szófordulatok megismertetésénél. A beszédfejlesztés tapasztalatszerzéssel, az egész nap folyamán játéktevékenységbe ágyazottan valósul meg. Tegyük lehetővé, hogy életszerű helyzetekben beszélhessenek az őket érdeklő, foglalkoztató témákról. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalataik során átveszik a környezetükből a helyes nyelvhasználatot, és a tanultakat alkalmazzák más szövegkörnyezetben is. Érzelmeik kifejezésére használják a hangzásbeli sajátosságokat, metakommunikatív elemeket /tekintet, mimika, mozdulat, gesztus, mondathangsúly, hanglejtés stb./. Az anyanyelvi és kommunikációs képesség fejlesztésének eszközei: beszélgetések,elbeszélések, képolvasás,mondókák, versek, mesék, dramatikus és nyelvi játékok,bábok . A bábjáték a maga sajátos varázserejével olyan komplex módon hat a gyerekekre, amelyet ebben az életkorban semmiféle más eszközzel vagy eljárással nem lehet megismételni. A bábjáték nevelő hatása a gyermekkor lélektani jellemzőihez, és a gyermek érzelmi sajátosságaihoz illő formanyelvében van. A nyelvi játékok elősegítik a nyelvi ismeretek alkalmazását és rendszerezését. Ezek szerves részei az óvodai életnek, és a komplexitásból eredően a fejlesztés minden területének. Vannak a napnak, az óvónők által kialakított és megszokott olyan időszakai, amikor rendszeresen a nyelvi fejlesztés változatos formáival foglalkoznak /beszélgetőkörök, alvás előtti mesék stb./. Fejlődés várható jellemzői: - Használják aktívan elsajátított szókincsüket. - Törekedjenek a színes kifejezések használatára. - Mellőzzék a szóismétléseket, a kötőszavak halmozását. - Tudják folyamatosan elmesélni a velük történt eseményeket és néhány kedvenc meséjüket. - Olvassanak képről, tudjanak a mögöttes tartalomról is beszélni. - Használják a népmesékből, néphagyományokból átvett kifejezéseket,szófordulatokat. - Legyen kialakult beszédfegyelmük, vagy arra való törekvés jellemezze maga3 2

tartásukat. - Törekedjenek a tiszta kiejtésre. - Beszédük legyen érthető, folyamatos, gondolataikat tudják kifejezni, képesek legyenek a másik meghallgatására, megértésére.

4.5.1. Mese, vers Helye a nevelés folyamatában: Az esztétikai nevelés részeként jelenik meg, kiemelkedő szerepet képvisel az anyanyelvi nevelésben. Helye, ideje van mindig, ahányszor a tevékenységek lehetővé teszik, és gyermeki igény van rá. Nem maradhatunk csak a kezdeményezési, foglalkozási formán belül. A mindennapos mesélés, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A gyerekek nyelvezetében már elemi fokon kialakul a kreativitás. Nagyon közel állnak hozzájuk az első nyelvi élményeket közvetítő népi mondókák, dúdolók, csiklandozók, göcögtetők, tapsoltatók, lovagoltatók. Az anyanyelv elsajátítása során, ehhez már természetes módon kapcsolódnak a versek, mesék. Ezek emberi kapcsolatokat mutatnak be, erkölcsi tartalmakat, indulati élményeket közvetítenek. A mese képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A gyerekek azonosulni tudnak a szereplőkkel, beleélik magukat a cselekménybe. Először csak az irodalmi élmény befogadói, az óvónő pedig minta számukra, éppen ezért fontos az esztétikailag értékes irodalmi anyag közvetítése. A mesehallgatás közben a gyermekek egymás iránti toleranciája is pozitív irányba változik. A versek, mesék világa segítséget nyújt a szorongások leküzdésében, a gátlások feloldásában, képzeletük gazdagodásában. Cél:

3 3

A mese, vers közvetítése során fejlődjenek értelmi képességeik,érzelmi, etikai, erkölcsi, tulajdonságaik. Váljanak irodalmat kedvelő, szép beszédű emberekké, akik kreatív előadásmódra is képesek. Feladat: Az irodalmi élmények feldolgozását segítő eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosítása. A bábozás, dramatizálás feltételeinek megteremtése. A spontán adódó helyzetek, a kedvező körülmények tudatos kihasználásával, pozitív viszonyulást előmozdító irodalmi élmények adása. A gyerekek saját vers- és mesealkotásának, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinációjának, mint az önkifejezés egyik módjának támogatása. A felhasználásra kerülő irodalmi anyag igényes válogatása, lehetőség nyújtása az önálló mese és versmondásra, bábozásra, dramatizálásra. Gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A fejlesztés tartalma: Egyre több az elmaradt anyanyelvi kultúrájú családból, etnikai kisebbségből érkező gyermekünk, akik életkorukhoz képest nagyon gyenge verbális és kommunikációs képességekkel rendelkeznek. Nem véletlenül kiemelt feladata programunknak az anyanyelvi nevelés. A fejlődést leggyakrabban elősegítő formája a verselés, mesehallgatás. Sokszor használunk ezekhez bábokat, eszközöket, képeket, elősegítve a gyermekek szorongásainak feloldását. Lehetőséget teremtünk az önálló szerepjátszásra is. Az élmények feldolgozását segíthetik a mesék, versek szereplőinek, tárgyainak elkészítése, melyet barkácsolás keretében valósíthatnak meg. Az óvónő példamutató, mimikával kísért előadásmódjai a modell szerepét töltik be. Az irodalmi anyag gerincét, a magyar népmese kincs, a népi gyermekköltészet adja. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A fejlődés várható jellemzői: - Igényeljék a vers és a mondóka hallgatását, ismételgetését. - Szívesen hallgassanak meséket, legyen kedvencük a mesehősök közül is. - Beszédükben használják a mesék, versek által megismert szavakat, kifejezéseket. - A bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása, eszközök készítése tartozzon a kedvelt tevékenységeik közé. - Nézegessék, forgassák a mesekönyveket, könyveket. Tudjanak képről olvasni, történeteket kitalálni. - Képek alapján ismerjék fel a meséket, verseket. - Vigyázzanak a könyvekre. 3 4

Helye a nevelés folyamatában Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Olyan sokrétű jelzőrendszer, melyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaikhoz való viszonyának fejlődése során sajátítja el. Komplex folyamat, ami a nevelés egészében közvetítő elemként jelen van. A közösségi élet folyamat, ami a nevelés egészében közvetítő elemként jelen van. A közösségi élet folyamatában a beszéd – a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. Ha a gyermeket anyanyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozottabb lesz, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd pozitív érzelmeket kelt, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti az irodalmi élmények befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a jó csoportlégkör, az óvónő-gyermek és gyermekek közötti szeretetteljes viszony. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának feltétele, az egymást meghallgató, egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédkészsége, a szókincs használata. Eredményes megvalósítása hozzájárul az iskolaérettség megállapításához. Cél: „Nyelvében él a nemzet” A mindennapok tevékeny életében szóértő, megnyilatkozni tudó és vágyó emberkék nevelése, akik érzelmeik, élményeik, gondolatik megfogalmazását el is tudják mondani. Feladat: Az óvoda ébressze fel a gyermekek beszédkedvét. Az óvónő modellértékű beszéde, magatartása ösztönözze anyanyelvi megnyilvánulásainak fejlődésére. A fejlesztés változatos eszközeinek alkalmazásával a pedagógus segítse a beszédhibával, gátlásossággal, elmaradással küzdő gyerekeket, minden lehetséges módon törekedjen felzárkóztatásukra. Nagyobb rendellenesség esetén kérje a logopédus segítségét. A fejlesztés tartalma: Korunk urbanizációs ártalmaival, az egyre fejlettebb tömegkommunikációs eszközök elterjedésével mind jobban háttérbe kerülnek a társas kapcsolatok, az azokat kísérő beszélgetések. Nagyon kevés családban él több generáció együtt. Sok a dolgozó, vagy nehéz helyzetben élő munkanélküli család, akiknek nincs ideje, türelme, esetleg igénye a családias együttlétekre, beszélgetésekre. Régen a nagyszülőktől hallhatták a gyermekek a mondókákat, meséket, tanmeséket, velük megtörtént eseményeket, addig ma egyre több gyereknek csak a televízió jut. Válogatás nélkül nézhetnek mindent, amit nem tudnak megérteni, feldolgozni. Életükből gyakran hiányoznak az élményt jelentő családi összejövetelek, a munka, játék, kirándulások, a biztonságot, melegséget nyújtó esti mesék. Ezek a szomorú tapasztalatok indokolják az anyanyelvi nevelés, mint kiemelt feladat létjogosultságát. A kisgyermekek legnagyobb teljesítményét, az anyanyelv elsajátítását spontán utánzási késztetésből hajtva valósítja meg. A mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája.

3 5

Beszédét is alapvetően meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda feladatainak tehát a családi környezet megismeréséből kell kiindulnia, és a gyermekek egyéni képességeinek felismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvónő ismerje minden egyes gyermek szokásait, kedvenc játékait, örömét, bánatát. Ahogy a családban a szülők, testvérek, úgy az óvodában a pedagógus, a dajka minden megnyilatkozása modellértékű. Ügyeljünk beszédünk ritmusára, dinamikájára, a hangsúly, hangszín megfelelő alkalmazására. Törekedjünk a szemléletességre, a képszerű kifejezésekre, különösen a népmesék megismerése során használt régi kifejezések, szófordulatok megismertetésénél. A beszédfejlesztés a gyerekek élményéhez kapcsolódva, tapasztalatszerzéssel egybekötve valósul meg. Tegyük lehetővé, hogy életszerű helyzetekben beszélhessenek az őket érdeklő, foglalkoztató témákról. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatik során átveszik a környezetükben beszélőktől a helyes nyelvhasználatot, és a tanultakat alkalmazzák más szövegkörnyezetben is. Az összefüggő beszéd kialakulása során gyakoriak a kijelentő, közlő mondatok. Az érzelmek kifejezésére használják a hangzásbeli sajátosságokat, metakommunikatív elemeket /tekintet, mimika, mozdulat, gesztus, mondathangsúly, hanglejtés stb./.

Az anyanyelvi és kommunikációs képesség fejlesztésének eszközei: mondókák, versek, mesék, dramatikus és nyelvi játékok, bábok. Ezek szerves részei az óvodai életnek, és a komplexitásból eredően a fejlesztés minden területének. Vannak a napnak, az óvónők által kialakított és megszokott olyan időszakai, amikor csak a nyelvi fejlesztés változatos formáival foglalkoznak /élménybeszélgetések, alvás előtti mesék stb./. A beszédfejlődésben mutatkozó zavart időben felfedezhetjük, bizonyos fajtáit korrigálhatjuk, szükség esetén logopédus segíti munkánkat. Fejlődés várható jellemzői: - Használják aktívan az eddig elsajátított szókincsüket. - Törekedjenek a színes kifejezések használatára. - Mellőzzék a szóismétléseket, a kötőszavak halmozását. - Tudják folyamatosan elmesélni a velük történt eseményeket és néhány kedvenc mesét. - Olvassanak képről, tudjanak a mögöttes tartalomról is beszélni. - Használjanak a népmesékből, néphagyományokból átvett kifejezéseket, szófordulatokat. - Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és veselkedési formákkal teremtsék meg, és tartsák fenn egymással a kapcsolatot. - Legyen kialakult beszédfegyelmük, vagy arra való törekvés jellemezze magatartásukat. - Törekedjenek a tiszta kiejtésre. 3.5. Preventív torna

3 6

Helye a nevelés folyamatában A gerinc az emberi tartás meghatározó tényezője. Születés után csaknem teljesen egyenes, és csak a mozgásfejlődés későbbi szakaszában alakulnak ki az élettani görbületek. A görbületek egymást harmonikusan kiegyenlítik, ezek eredményezik a testtartást, mely hat-hét éves korban válik automatikussá. Kialakulását még az óvodáskorban befolyásolhatjuk. A gyermekorvosi szűrővizsgálatok magas arányban mutatnak ki hanyag testtartást, ami a későbbiekben kezdődő mozgásszervi elváltozásokat okozhat. Feltétlenül szerepet játszik ebben a napjaink mozgásszegény életmódja. Csökken a természetes mozgásszabadság kiélési lehetősége, ugyanakkor a gyermeknek növekvő fizikai és szellemi terhelhetőségnek kell megfelelnie. Ezt az aránytalanságot kell megszüntetni célirányos láb és testtartás-javító tornával, melynek feladata nagyrészt az óvodákra hárul. Cél: Az óvódáskor végére rögzítjük a gyermekekben a helyes légzésritmust, ülést, állást és járást, a láb és a törzs izomzatának célzott erősítésével, az egyoldalú terhelés megszüntetésével. Feladat: A gyermek mozgásszervi fejlődésében a láb és a gerinc hangsúlyos szerepet kap. Fő feladat a test egyensúlyának megtartása függőleges helyzetben. Az óvodáskort elérő egészséges gyermekeknek igen nagy a mozgásigénye. A mozgásfejlődés zavartalan kielégítése döntő fontosságú, ennek biztosítása mind a mozgásfejlődés, mind a személyiség zavartalan kialakulása szempontjából kedvező hatású. Fejlesztés tartalma A speciális gyakorlatokat életkornak megfelelően játékosan végezhetjük, testnevelés foglalkozás mindennapos testnevelések vagy szabadidős tevékenységek keretében, teremben, szabadban, természetes környezeti tárgyak felhasználásával. A gyakorlatok a testtartásért felelő izmok erősítése és lazítására irányulnak. A nyak és vállövi izmok, mély hátizmok és csípőfeszítő izmok erősítésére, az ágyéki és háti izmok, mély hátizmok nyújtására, az alsó végtag antigravitációs izmainak az erősítésére. A lábboltozat kialakulását lábtornával segítjük. A láb statikai rendellenességének a megelőzését leginkább szolgáló alapgyakorlatokat könnyű szerrel, vagy szer nélkül végezzük. Ezek a környezetünkben megtalálható eszközök: bot, kavics, papír zsebkendő stb. Járógyakorlatokkal izomfeszesítést és lazítást végezünk. A helyes légzés 3 7

kialakítása játékos keretek között valósul meg, nyugalmi helyzetben, járás és futás közben. A fejlődés várható jellemzői A preventív tornában akkor érünk el eredményeket, ha a gyerekekkel sikerül megszerettetnünk a gyakorlatokat, igénylik a mindennapi életükbe történő beépítését. Rögződik bennük a helyes légzés, ülés és járás. Ismerik a szabadtéri környezet hatását a mozgásfejlődésükre, nem alakulnak ki gátlások ezen a téren /mezítlábas járás, a láb fogó funkciójának a gyakorlása stb./. Kihasználják a mozgástereket, alkalmazzák a tanult ismereteket.

3.6. Tehetséggondozás – népi kismesterségek gyakorlása Helye a nevelés folyamatában

Óvodánkban kézműves műhely működik, melynek kiemelt szerepe van helyi programunkban. Az itt folyó sokrétű, változatos vizuális tevékenységgel és a népi kismesterségek megismertetésével, megalapozásával hozzájárulunk az óvodai nevelő – fejlesztő – gondozó munka fő céljainak megvalósításához: a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez. Az alkotómunka a vizuális fejlesztési terület szerves részét képezi és egyben gazdagítja is azt. Emellett kapcsolatban van az óvodai élet szinte valamennyi területével. A kézműves tevékenységet a gyermekek játékként élik meg, ismerkednek, játszanak a különböző anyagokkal. Munka jellegű feladatokat is végeznek. Részt vesznek az eszközök kiosztásában, a terem rendezésében. A műhelybéli alkotás a fejlesztési területek közötti koncentráció kitűnő lehetőségét tartalmazza. A tevékenységeket megelőzheti közös ismeretszerzés, hangulatkeltő, motiváló céllal irodalmi élmény /vers, mese, ballada stb./. Kapcsolódhat hozzá valósághű elbeszélés, beszélgetés, ének, munka közben szó esik számossághoz, méretekről, relációkról, arányokról, formákról. A tevékenykedés kihat a testi fejlődésre is, fejleszti a finommozgást, a szem, kéz koordinációját. Cél: A gyerekek életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően aktívan műveljék a vizuális nevelés körébe tartozó széles körű, sokféle alkotótevékenységet, és a 3 8

különböző népi kismesterségeket. Ismerjék meg, és éljék át népünk kultúráját, mert igazán fogékonnyá válni csak aktív tevékenységgel lehet. Céljainkhoz tartozik az is, hogy olyan élményhez juttassuk a gyerekeket, amelyek az éntudat mellett a magyarságtudatot is megalapozzák, erősítve a szülőföldünkhöz, népünkhöz való kötődést. Feladat: - A különböző önkifejezési módok, technikák és a népi kismesterségek megismertetése, megalapozása /szövés, fonás, gyöngyözés, fazekasság, viaszolás, csuhézás, tojásfestés/. - Pozitív érzelmek, ráhangolódás kialakítása, a tevékenységvágy felkeltése. - Az alkotás, az önkifejezés élményének felfedeztetése. - Esztétikai érzék, ízlés, értékelő képesség alakítása- Szem-kéz koordináció fejlesztése /látás, gondolkodás, alkotás/ - Kéz csontozatának, izomzatának erősítése, a finommozgás és a kézügyesség fejlesztése. - Képzelet, kreativitás, ötletesség fejlesztése. - A tehetség megalapozásához, a kreativitás iránti belső szükséglet, bátorság, önbizalom kialakítása. - Előkészítés az iskolára – az eredményes továbblépés feltételeinek a biztosítása. - Tiszta munkára ösztönzés, tapasztalatgyűjtés az alkotómunkához /különféle anyagok tulajdonságainak a megismerése, megmunkálhatósága. - Ismerkedés a kézi munka eszközeivel, rendeltetésszerű használatukkal /szövőkeret, szarvacska, szádfa stb./ Fejlesztés tartalma: - Szövés, fonás: - sodrás két szálból - fonás – három-, öt-, kilenc ágon - hurokkötés szarvacskával - övszövés szádfával - pókfonás - szövés kereten - Bábkészítés: /textil, rongy/ - rongybabák készítése /kötözés/ - egyszerű bábok készítése

3 9

- Nemezelés: - labda - karkötő - tarisznya - Gyöngyfűzés: - egy ill. két szállal - Agyagozás: - állatfigurák - marokedény - hurkaedény - sík felületek összeillesztése /ház, ládikó stb./ - Kiégethető figurák készítése /forma gyurma/ - Gipszöntés - Gyertyaöntés /méhviasz/ - öntés, csavarás - Batikolás: - csomózás - viaszolás - Linómetszés - papírmetszés – egyszerű formáktól haladva a részletes kidolgozásig - Porkréta rajzok készítése – különböző témák megjelenítése - Természetes anyagok megmunkálása: - csuhé - vessző - gyékény - Ünnepekhez kapcsolódó vegyes technikák: - adventi koszorú - gyertyakészítés 4 0

- betlehem megjelenítése - mézeskalácsosság - tojásfestés /méhviasz/ Fejlődés várható jellemzői: A kézműves műhelyben folyó alkotó munka sokoldalúan fejleszti a gyermeki személyiséget. Hatással van a testi fejlődésre, főként a finommozgásban következik be minőségi változás. Erősödik a kézfej csontozata, nő az izomzata, nő az izületi hajlékonyság, és egyúttal fejlődik a kézügyesség. Pozitívan alakul a szem, agy és a kéz koordinációja. Az értelmi nevelés területén a megismerő pszichikus folyamatok fejlődnek. Alakul érzékelésük, figyelmük, megfigyelő-képességük, fejlődik kreativitásuk, fantáziájuk. Jelentős fejlődésen megy át a szimbolizációs funkció és gondolkodás is. Kialakul és folyamatosan fejlődik az esztétikai fogékonyság és igényesség. Megalapozódik a helyes ízlésvilág. Felfedezik a megjelenítés és az újraalkotás örömét. Alkotás során tapasztalatot szereznek a népi kismesterségek során használt anyagokról, eszközökről, különféle technikák alkalmazásáról. Kialakul a könnyed kézmozgás, eszközkezelés és a tevékenységhez való félelemmentes hozzáállás. 4. TEVÉKENYSÉGFORMÁK 4.1. Játék Helye a nevelés folyamatában A játék az óvodáskorú gyermek alapvető, ezért legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A benne megjelenő sajátosságok a játékon kívüli tevékenységekre is jellemzők. Olyan pszichikus szükséglet, melynek minden nap, visszatérő módon, folyamatosan, hosszantartóan zavartalanul kell kielégülnie. A kisgyermekek játéka a valóság tükörképe. Tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. Számára a játék örömforrás. Az öröm maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés. Motivációja magában a tevékenységben van. A külvilágból és a saját belső világából származó benyomásait, élményeit rendezi, így fontos tájékozódó tevékenységgé válik. Megismerkednek a környező világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, és ez hatással van értelmi képességének fejlődésére. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a személyiségfejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyerek, hanem azért is, mert a tevékenységekben kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, 4 1

élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzete viselkedés formáiról, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, és újra élheti kellemes élményeit. A játékban minden lehetséges, így az ötletek, szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. Itt válnak érthetővé, közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, és egyben hatással vannak ízlésük alakulására is. Változatos keretei a társas kapcsolatok alakulásának. Cél: Segítse a gyermeket személyiségfejlődésében úgy, hogy játszani tudó, szerető emberré váljon. Feladat: A játék adjon lehetőséget a gyermek saját elgondolásainak megvalósítására, fantázia, hangulat és érzelem szabad megnyilvánulására. Segítse elő a gyermek egyéni sajátosságainak megfelelő személyiségfejlődést.

Óvónők feladata: - Élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. - Játék feltételeinek megteremtése /nyugodt, derűs, barátságos légkör – hely, idő, eszköz/. - A gyermekek egyéni megfigyelése, fejlődésüket elősegítő játékfajták biztosítása. - Az adott szituációnak megfelelő játékirányítás /belépés, együttműködés, beavatkozás, segítség/. Fejlesztés tartalma Az óvodáskorú gyermek játékának témája, tartalma nagyrészt a valóságból szerzett benyomásokból, tapasztalatokból, ismeretekből táplálkozik. Számukra a játék maga kicsiben az élet, amit a gyermek ebből felfog, és rekonstruálni képes. Jó játékot akkor tudunk kialakítani, ha egyéni fejlettségének megfelelő tapasztalási lehetőséget biztosítunk, melyben a gyermek aktív résztvevő. A gyerekek játékában megjelennek a negatív tapasztalatok is. Feszültségeik, szorongásaik, félelmeik feloldását az óvónő megnyugtató, védelemérzetet adó jelenléte biztosítja. Az életből spontán szerzett élmények is jelentősen 4 2

befolyásolják a gyermeki személyiség fejlődését. Meg kell ismerni a gyermek környezetét, életmódját, játéklehetőségeit motiváló tényezőket /pozitív, negatív hatások/. Ezen tényezők ismeretében az óvónő pozitívan kell, hogy befolyásolja, és megfelelő irányba terelje a külső környezetből eredő negatív megnyilvánulásokat /agresszivitás, elferdített valóság, egyénieskedés/. A játék kialakulásához megfelelő környezeti feltételeket kell biztosítani /állandó játszóhelyek, kuckók, közösségi ill. intim játékhelyek/. Lehetőséget kell adni mind a csoportszobai, mind szabadtéri játékok során a szabad rendezkedésre, tervezgetésre, kreatív tárgyhasználatra. Játékainak anyaga, formája segítse fantáziájuk működését. Kiscsoportban minél több, egyforma, apróbb méretű játékot biztosítsunk a gyerekeknek. Az öröm forrását ebben a korcsoportban az újszerű cselekvés ismételgetése jelenti. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta. A vállalt szerepeken keresztül valósítják meg élményeiket pozitív, vagy negatív formában. Az óvónőnek itt fontos feladata van, a helyes irányba terelés megfelelő módszerének alkalmazásával. Ezekhez a játékokhoz változatos eszköztárra van szükség. A kiegészítő elemeket, vagy eszközöket az óvónő segítségével, esetleg önállóan is barkácsolhatják a gyerekek. A bábozás fontos szerepet tölt be a gátlásosság feloldásában. Nyújtsunk lehetőséget a bábozásra, akár kész bábok biztosításával, vagy játékidőben barkácsolt gyermekmunkákkal. Az ehhez szükséges eszközök készítése természetes, gyakori tevékenységgé váljon. A szabályjáték már a kiscsoportban elkezdődik, de a nagycsoportban teljesedik ki igazán. A gyermek mozgását, értelmi képességeit egyaránt fejleszti. Önfegyelmük kialakításában a legjobb módszerek egyike. Folyamatában a pedagógus részvétele lényeges, magatartása modell legyen számukra. Az egyszerű szabályokat váltsák fel nehezített, összetettebb formák. A gyereket ösztönözni kell, hogy maguk is állítsanak fel szabályokat akár egyéni, akár csoportos játékokban. Fejlődés várható jellemzői: - Tudjanak nyugodtan, elmélyülten játszani. - Játéktevékenységeik során alkotott műveikre, készített eszközeikre, tárgyakra vigyázzanak, tudják továbbfejleszteni azokat. - Ne zavarják a nyugodtan játszó gyermekcsoportokat, baráti kis csoportosulásokat. - Jellemezze játékukat kitartás, az elkezdett tevékenység befejezése, a játékok helyére rakása. - Tudjanak konstruálni, érvényesüljön kreativitásuk.

4 3

- Legyenek képesek élményeik rekonstruálására, játékukban a pozitív viselkedésmódok domináljanak. - Jussanak el a játékfejlődés olyan fokára, ahol kitartásuk, akarati beállítódásuk, kudarctűrő, kezdeményező képességük az iskolaérés kritériumainak megfelel. - Legyenek képesek a játék szabályainak betartására, maguk is állítsanak fel egyszerű szabályokat. 4.2. Munka Helye a nevelés folyamatában A gyerekek a munkát, éppúgy mint a játékot könnyedén, örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják szükségességét, évezik az elért eredményeket. Számukra ez az óvodáskor végéig játékos jellegű, gyakran nem is választható szét. A játék spontán cselekvés, motívuma maga a tevékenység. A munka célra irányuló, többnyire külső irányítással folyik. Nevelésünk folyamatában a munka az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető. Ez a visszajelzés nagy motiváló erővel bír, további munkatevékenységre ösztönöz. Végzése közben megfigyelnek, tapasztalatokat, új ismereteket szereznek. Az örömmel önállóan végzett rendszeres munka során alakulnak ki készségeik és szokásaik. Megismerkednek a szervezés folyamatával, az eszközök, szerszámok célszerű használatával. E tevékenység során fejlődik kötelesség és felelősségtudatuk, együttműködő képességük. Az óvodában végzett feladatok többnyire közösségért végzett feladatok. Cél: A munka, a munka jellegű játékos tevékenység és a játék megegyező sajátosságaira építve a gyermekek egész személyiségének fejlesztése úgy, hogy természetes szükségszerűségnek érezzék azt. Feladat: A gyerekek munkavégzésének a lehetőségét biztosítani kell. Tapasztalati úton fedezzék fel, hogy ez a tevékenység hasznos és szükséges, elvégzése rendszerességet kíván. Különítsék el a munkát utánzó játéktól a tényleges értékteremtőt. A gyermeket ne kényszer, hanem belső motiváció késztesse munkavégzésre. A pozitív viszony kialakításának alapja, a gyermek kíváncsisága, utánzási vágya, felnőttek példamutatása. Tiszteljék a munkát végző embert, tanulják meg becsülni a saját és mások által végzett munka eredményét. 4 4

Fejlesztés tartalma: Az önkiszolgálás a gyermek saját személyével kapcsolatos, a naposság, a kerti munka, az élő sarok gondozása közösségért végzett tevékenység. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amit testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani. Önkéntességüket, nyitottságukat tudatosan használjuk fel nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Olyan feladatokat adunk, amely erejükhöz igazodik, tartalmilag gazdagok, változatosak. Annyi eszközt biztosítsunk, melyek segítségével célszerűen elvégezhető az adott feladat. Ezeket a könnyű kezelhetőség és a balesetmentesség jellemezze. Tevékenységük során biztosítani kell a teljes önállós lehetőségét, módot kell adni a szükséges készségek, képességek elsajátítására, gyakorlására. Segítségnyújtást a tevékenység megismertetésekor kell biztosítani, a továbbiakban lehetőséget kel adni a minél nagyobb önállóságra. Programunk komplexitása az állandó tevékenység lehetőségét biztosítja, a napirend, pedig az ehhez megfelelő időkeretet. A tanulási forma az utánzáson alapul, és itt is érvénysül a felnőttek mintaszerepe, pontos, kitartó, folyamatos munkavégzés, és erre való ösztönzés. Óvodánk az évszakok változásához alkalmazkodva építi fel programját, és a vidéki település adta lehetőségekkel élve megismerhetik és gyakorolhatják a munkafolyamatokat. A napirend szerinti tevékenységen túl, jelentős szerepet kapnak a természet és az időjárás változással összefüggő munkafeladatok. Jellemző munkatevékenységeink: - öltözködés, ruháik rendben tartása - terítés, törölgetés, söprögetés - teremrendezés, játékválogatás, rendezés, rakodás, eszköz előkészítés, szabadpolcok elrendezése, vendégváró feladatok - hajtatás, csíráztatás, élősarok gondozás - akvárium, terrárium gondozása - barkácsolási anyagok gyűjtő munkái - barkácsolás - eszközök és egyszerű használati tárgyak készítése - kerti munkák /évszak ill. időjárás függő/ - udvarrendezés - veteményezés, folyamatos gondozás, betakarítás - zöldség, gyümölcs tisztítás, darabolás, saláta ill. kompótkészítés - mézeskalács és sütemény készítés - ajándék készítés /alkalmakra, ünnepekre/ A fejlődés várható jellemzői: 4 5

Legyenek képesek életkoruknak megfelelő szinten saját szükségleteik ellátására. Önként vállalják a naposi és az alkalomszerű elvégezhető tevékenységeket. Környezetük rendben tartásában, helyreállításában segédkezzenek. A rendszeresen végzendő feladatokat szokás szinten, kérés nélkül, önállóan végezzék, az egymásutániság sorrendjét betartva. Ismerjék az egyes munkákhoz szükséges eszközök, szerszámok használatát, azokat tisztán, rendezetten tegyék a helyére. Ismerjék fel a munkavégzés szükségességét, és becsüljék eredményét. 4.3. Tanulás Helye a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermek életében a játék és a tanulás összekapcsolódik. Tevékenységi vágya ösztönzi tapasztalatszerzésre, cselekvésre, közben újabb és újabb felfedezéseket tesz, új ismeretek birtokába jut, tanul. Játék közben szinte észrevétlenül tanul, így válik a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színterévé, de nem kizárólagossá. A nevelési folyamat egésze alkalmas az erőltetés nélküli spontán, másrészt sajátosan szervezett, irányított tanulásra. A képességek, a magatartás, a tanulás iránti vágy, a motiváció fejlődését, az ismeretszerzést egyaránt magába foglalja. A gyermekek a cselekvéses műveleteket, az összefüggéseket a beszéd szintjén képesek megérteni, kifejezni. Az anyanyelv elsajátítása spontán utánzás formájában valósul meg. A mintakövető utánzás a tanulás legfőbb formája. A megfigyelés, emlékezetbe vésés, felidézés az óvodáskorban gyakorlati tevékenységekbe ágyazottan fejlődik. Így nagyon fontos, a minél több érzékszervet igénybe vevő, tapasztalási és sokoldalú cselekedtetési lehetőség megteremtése. A gyermekek a világot komplex módon érzékelik, ezért nevelésünk egészét, ezen belül a tanulást az egymásra épült hatások rendszerén keresztül valósítjuk meg. Kezdeményezéseken, foglakozásokon keresztül jut el a világból megismerhető, befogadható ismeretekig, tapasztalatokig. Tevékenységi vágy alapja a gyermek sikerélménye. Ezt úgy biztosítjuk számára, hogy képességéhez mért feladatokat kap, ez ösztönzi az újabb részvételre. Cél: Sokoldalú tapasztalási és cselekedtetési lehetőségek biztosításával a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése. Oly módon alakuljanak ki értelmi képességeik, hogy az iskolai követelményrendszernek eleget tudjanak tenni, ez ösztönzi az újabb részvételre. 4 6

Feladat: Az értelmi képességeik fejlesztése, ezen belül az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás. Olyan lehetőségek kínálata, mely biztosítja az egyéni képességeiknek megfelelő tanulási folyamatokat. Ennek során megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömét, kipróbálhatják saját teljesítőképességüket. A gyermekek önállóságának, önfegyelmének kialakítása és a fejlesztése. A fejlesztés tartalma: Programunk, a komplex kezdeményezések rendszerére épül. Módot ad többoldalú, más-más megközelítésű, esetleg magasabb szintű tapasztalat szerzésére, ismeretszerzésre. Kis- és középső csoportban a kötetlen foglalkoztatási formát alkalmazzuk. Nagycsoportban is a játékból induló napi egy kötelező foglalkozást tartjuk eredményesnek. Kiemelt feladatuk a preventív mozgás, így mindegyik csoportban kötelező jellegű a mindennapos testnevelés 10-15 percben, heti egy alkalommal a testnevelés foglalkozás. A napok, hetek keret jellege, egymásra épülése biztosítja a gyermek érdeklőséhez, igényéhez egyéniségéhez, teherbíró képességeihez igazodó tanulási formát. Programunk személyiségközpontú, képességfejlesztő alapokra épül, így lényeges a gyermekek önkéntes, aktív, cselekvő részvétele a kezdeményezéseken. Egyéni fejlesztésre mikro csoportos formákat alakítunk ki. A játékból kiinduló kötetlen óvónői kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, képszerűen szemléletesek, játékos utánzásra épülők. A tanulási folyamat zavartalanságát a jól elrendezett csoportszoba, az átgondolt szokásrendszer is segíti. Kialakult a feladatok elvégzéséhez fontos munkafegyelem, az önállóság, a zavartalansághoz szükséges halkabb tónusú beszéd. A 6 – 7 éves korosztály szervezett, kötelező foglalkozásait, a játékra épülő cselekvő aktivitás jellemzi. Náluk elvárás a munkafegyelem, a kitartás, a feladattudat. A fejlődés várható jellemzői: - Legyenek képesek az adott feladatok megoldására. - Alakuljon ki bennük a sikeres feladatmegoldás igénye. - Örüljenek a sikernek, a kudarcot viseljék el. - Legyenek képesek az elkezdett feladatok befejezésére. - A közösségi élet szempontjából fontos normákat tartsák be. - Ellenőrizzék és értékeljék saját és társaik tevékenységeit. - Rendelkezzenek az iskolai tanuláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel, 4 7

képességekkel, önfegyelemmel. 4.4. A külső világ tevékenység megismerése 4.4.1. A környezet megismerésére nevelés Helye a nevelés folyamatában A nevelés egészében érvényesülnek a környezet megismerésére, megértésére, esetleg megváltoztatására tett erőfeszítéseink, törekvéseink. Közvetlen és tágabb környezetünkről ismereteket, tapasztalatokat szereznek, melyek segítik az értelmi képességeink fejlődését, a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. Érzékelik a szépet, felismerik a környezetvédelem, a higiénia fontosságát. A szülőföld szeretetének megalapozása során megismerkednek a nemzeti kultúra hagyományaival. A néphagyományok kapcsán megtanulják tisztelni a szűkebb és tágabb vidékek értékeit, tárgyi emlékeit, a jeles napok szokásait, megvalósításuk módját. Tartalmában, feladataiban szorosan összefügg más nevelési területekkel. A gyerekek a családból hozzák alapélményeiket, melyek eltérő felfogást, magatartásmódokat tartalmaznak. Ezen a területen tudunk legjobban visszahatni a családokra, a helyes értékek, magatartás, hozzáállás közvetítéséve. Cél: Természeti, társadalmi környezetét megismerni vágyó, gyönyörködni tudó, a környezetét védő, óvó, azzal harmóniában élő, életkoruknak megfelelően felelősséggel viselkedő gyermekek nevelése. Feladat: Teremtsünk lehetőségeket közvetlen tapasztalatokra, a környezet megismeréséhez, a természetvédelemhez, a környezet átalakításához. Módszerek, eszközök változatosságával érjük el kitűzött céljainkat: sokszínű élmény biztosítását, a megismerési lehetőségeket, folyamatos tevékenykedések szervezését a kertben, udvaron, csoportszobákban. A néphagyományok ápolásával értékeink megbecsülését, tiszteletét tápláljuk gyerekeinkbe. A fejlesztés tartalma: Az óvodáskorú gyermek életének fontos mozzanata a megismerő tevékenység. Valamilyen formában tapasztalatokat, ismereteket szereznek az 4 8

őket körülvevő világról. Meg kell találni a pedagógusoknak azokat a módszereket, melyekkel a leghatásosabban hozzásegítik az óvodásokat ahhoz, hogy kellően eligazodjanak a világ dolgaiban. A természetszeretet alapjainak lerakását, a szemléletváltozás elősegítését az óvodai külső, az udvarok, a csoportszobák hangulata, esztétikája nagyon is befolyásolhatja. A megismerési, tapasztalatszerzési tevékenységeket a komplex fejlesztés kívánalmaira, az évszakok változásaira építettük. Ezek a folyamatok az összefüggések megláttatását, megértését segítik elő a gyermekek egyéni képességeinek megfelelően. A társadalmi témakörök – a család, testünk, közlekedés, viselkedési szokások, az óvoda, a mindennapi életünkben zajló folyamatok – ismeretanyagát dolgozza fel. A természet körébe tartozó témákat az évszakokra építjük, gazdagítva a jeles napok eseményeivel, a hagyományok felidézésével, az ünnepekkel együtt dolgozzuk fel. Sétákon, kirándulásokon észrevétetjük a természet változásait, szépségeit, színeit. Megfigyelhetjük az időjárás változásait, annak emberekre, növényekre, állatokra gyakorolt hatását. Időjárási naptárt vezetünk. Külön jelöljük az időjósló napok jellemzőit. A naptár mutatja a gyermekek számára az idő múlását, a különböző színű jelölések jelzik az események változásait. A helyi növény és állatvilág megismerése környezeti nevelésünknek kiemelt része. Lehetőség nyílik a házi, egyes esetekben a vadon élő állatok, madarak, rovarok megfigyelésére természetes környezetükben. Megismerkedhetnek a házi és a ház körüli élők gondozásával, védelmével. Megfigyelhetik külső jellegzetességeiket, viselkedéseiket, szokásaikat, kicsinyeiket, az anyaállatok magatartását, hasznukat, esetleg kárukat. A növények fejlődését szintén: kert, park, erdő, vízpart, halastó, gyümölcsös, szőlőhegy, rét stb. A természet körforgását, az embernek ezzel kapcsolatos teendőit, felelősségét. Részesei lehetnek az óvodai kiskertekben végzett munkáknak, a vetéstől a fogyasztásig, az udvaron a fű gereblyézésének. Ősszel a leveleket söpörhetik, összegyűjthetik, ami a munkán kívül a természet védelmét, esztétikájának megőrzését jelenti. A fellelhető változatos anyagok gyűjtésével: termések, ágak, tollak, szárak, füvek, gyümölcsök, zöldségfélék stb. az élősarok esztétikumát növelhetjük, a népi kismesterségek műhelyében „műalkotásokat” hozhatnak létre. A tágabb természeti és társadalmi környezet megismerésére több céllal, alkalommal kirándulásokat szervezünk /őszi parkerdei séta, a téli Balaton, állatkerti látogatás, Szentendrei skanzen, szép, érdekes épületek/. Néphagyományok, hagyományok ápolása „A néphagyomány olyan tiszta forrás, amely hosszú, hosszú időn keresztül 4 9

képes volt fennmaradni, csiszolódni, a maga módján változni és alakulni. Olyan természetes örökségünk, amelyet mindnyájunk kötelessége ápolni és továbbadni. Csak hagyományaink révén őrizhetjük meg azt a sok tudást, amelyet elődeink ránk hagytak.” A néphagyományok tudatos ápolása erősíti a nemzeti hovatartozás érzését és fokozza a múltunk értékeihez való kötődést. A népszokás közösségi magatartást, cselekvési módot jelent számukra. A kultúra hagyományőrzés, amelyben a nép ünnepei és hétköznapjai is lejátszódnak. A feldolgozott népszokásokkal megéreztetjük a vidámságot, a különböző életmódokat. A jeles napok tartalmukban és külsőségeikben eltérnek a hétköznapoktól, a készülődés fokozza a hangulatot, az érzelmi telítettséget. A nemzeti és hagyományos ünnepeinket, valamint a néphagyományok ünnepköreit a 3-as számú melléklet tartalmazza. A fejlődés várható jellemzői: - Ismerjék saját családtagjaik nevét, foglalkozását, lakásuk címét. - Tudják a test részeit megnevezni, igényeljék testük tisztántartását. - Igazodjanak el az óvoda közvetlen környékén. Ismerjék az óvodában dolgozókat, munkájukat. - Ismerjenek fel fontosabb intézményeket, munkahelyeket, azok rendeltetését, az ott dolgozók foglalkozásait. - Ismerjék, és tartsák be az elemi közlekedési szabályokat, a megismert járműveket, közlekedési eszközöket sorolják fel. - Tudják csoportosítani különböző szempontok szerint. - Tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék jellemző tulajdonságaikat. - Igazodjanak el a növény és állatvilágban. - Végezzenek a konyhakertben, udvaron különböző, életkoruknak megfelelő munkákat. - Tudják érzékelni az idő múlását, a napok, hetek, hónapok az évek, évszakok egymásutániságát. - Ismerjék fel az alapszíneket, színárnyalatokat. - Tiszteljék és ápolják a néphagyományokat.

4.4.2. Matematika Helye a nevelés folyamatában:

5 0

A matematika a valóság formáival, mennyiségi viszonyaival ismerteti meg az óvodáskorú gyermekeket. Számukra élményt jelentenek a megismerő és problémamegoldó feladatok. Nevelésünk akkor éri el a célját, ha szívesen vesznek részt a tevékenységekben. A matematikának szoros a kapcsolata más nevelési területekkel is. Cél: Önállóan gondolkodó, gyakorlatias, szellemileg rugalmas, az ismeretanyagban eligazodó gyermekek nevelése, akik az iskolai követelményeknek megfelelnek.

Feladat: A gyermek természetes kíváncsiságára építve a matematikai beállítódás, szemlélet kialakítása. Tevékenykedéseik során szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat, melyek a gondolkodás megalapozását segítik, és ezeken keresztül az érzékelés, észlelés, megértés, problémalátás, problémamegoldás képességeinek kialakítását. A fejlesztés tartalma: Feladataink fontos eleme közé tartozik az óvodások életkori sajátosságainak ismerete, az egyéni szintkülönbségek felismerése, hiszen csak így tudunk differenciálni, egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységeket biztosítani. Lényeges az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Kezdetben a matematikai célzatú feladatok megoldása tárgyakhoz kötött manipuláció útján érvényesül, gondolkodásuk tehát cselekvő síkon működik. Fejlődésüket minél több cselekvő, kutató, tájékozódó tevékenység biztosításával segíthetjük. Kisebb feladatokat szóban is megoldanak, bizonyos mértékű gondolkodásra is képesek. Az összefüggéseket felfogják, ténymegállapítás mellett még nem képesek a tervek átgondolására, megtervezésére. Eszközök segítségével, ami tájékozódásukat segíti, sok-sok játékos tevékenykedtetéssel elérhetjük az 5 1

iskoláskor kezdetésre az eszköz nélküli gondolkodás megalapozását. Minden, ami a környezetben található a matematika nyelvén is felfogható és megérthető. Programunk komplexitása sok lehetőséget nyújt ennek megvalósítására. A matematikai tanulás az óvodai életben több formában valósul meg: - utánzásos, modellkövető úton, - spontán, játékos tapasztalatszerzés keretében, az óvónő által irányított módon, - gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldásban, - gyerekek kérdéseire adott válaszokban, magyarázatokban, - az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon. A matematikai tapasztalatszerzés főbb tevékenységei: - Megfigyelések, összehasonlítások, - szétválogatás tulajdonságok és saját szempontok alapján. - Sorozatba rendezés mennyiségi tulajdonságok, vagy más szabályok szerint. - A számfogalom megalapozása mérési, összemérési feladatokkal, mennyiségekkel, halmazokkal, egységekkel. - Tapasztalatszerzés a geometria köréből, építés, síkbeli alkotások, geometriai formák felismerése. - Szimmetrikus alakzatok létrehozása, felismerése. - Tájékozódás térbeli és síkban ábrázolt világban. A valóság fontos jellemzője, hogy a formai és mennyiségi viszonyai egységben jelentkeznek, megismeréséhez matematikai alapismeretekre van szükség. Nevelésünk segíti a tapasztalatok feldolgozását. A fejlődés várható jellemzői: - Legyenek képesek az óvónő kérdéseinek megértésére, követésére. - Társaik állításait, igazságait helyesen ítéljék meg. - Tudjanak jól ismert tulajdonság szerint válogatni, sorba rendezni, kiegészíteni, összehasonlításokat végezni. - Értsék és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket /hosszabb, rövidebb, több, kevesebb stb./. - Tudjanak összemérni hosszúságokat, azokról megállapítást tenni, halmazokat párosítással rendezni. - Bontással, hozzáadással több, kevesebb ugyanannyi létrehozására legyenek képesek. - Tárgyakat számláljanak legalább tízig. - Legyen számfogalmuk a tízes számrendszerben, tudjanak elemi műveleteket végezni. - Megadott szempontok szerint legyenek képesek halmazokat képezni. - Azonosítsanak egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. 5 2

- Képesek legyenek tér és síkbeli alakzatok szétválogatására, egyszerű tulajdonságaik felismerésére. - Szimmetrikus alakzatokat tudjanak felismerni, létrehozni. - Értsék és tudják használni az irányokat, helyet jelölő névutókat, térben és síkban egyaránt. 4.5. Ízlésformálás, művészeti tevékenységek A családi környezetből érkező gyermekek nagyon eltérő tapasztalatokkal, ízléssel, élményekkel kerülnek be az óvodába. Életkörülményeik spontán hatásain túl, tudatos nevelői hatásokkal formáljuk ízlésviláguk alakulását. A kicsik ösztönösen vonzódnak az esztétikai tevékenységek, a szép dolgok iránt. Ebben a korban ízlésviláguk még tiszta, fogékonyak mindenre, leginkább utánoznak. A felnőttek és a gyerekek együttléte során alakul a hallás, látás, ábrázolás, mozgás harmóniája. Feladatunk a világ szépségeinek megismertetése, a természet apró csodáinak, használati tárgyainak, mesekönyveinek, művészi alkotásainak észrevéttetése. Az esztétikai nevelés segít a gyermeket a környezetről alkotott kép befogadásában, újraalkotásában. Ezeket elsősorban a művészeti tevékenységek során valósítjuk meg. A művészet megismertetése, megszerettetése, az egyetemes kultúra feltárása már az óvodában elkezdődik. A művészet sajátos nézőponton, egyéni szűrőn keresztül a világ megismertetését, egyéniségük kibontakoztatását jelenti számukra. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Programunk, nagyobb teret enged a kreatív képességek kibontakoztatásának, biztosítva a mozgást, szabadságteret, időt, megfelelő eszközöket. Mindig rendelkezésükre állnak a szabad önkifejezés eszközei. Minél több eszközt ismernek meg, annál nagyobb lehetőségük nyílik önmaguk kifejezésére. Személyiség, képességfejlesztő szemléletünk, komplex programunk felépítése, időkeretei lehetőséget adnak a kezdeményezéseken, foglalkozásokon kívüli művészeti tevékenységek gyakorlására.

4.5.1. Mese, vers Helye a nevelés folyamatában: Az esztétikai nevelés részeként jelenik meg, kiemelkedő szerepet képvisel az anyanyelvi nevelésben. Helye, ideje van mindig, ahányszor a tevékenységek lehetővé teszik, és gyermeki igény van rá. Nem maradhatunk csak a 5 3

kezdeményezési, foglalkozási formán belül. Minden nap mesélünk, verselünk valamilyen formában, reggel vagy délben, alvás előtt, délután. Fontosnak tartjuk mindegyiket, a maga idejében. A gyerekek nyelvezetében már elemi fokon kialakul a kreativitás. Nagyon közel állnak hozzájuk az első nyelvi élményeket közvetítő népi mondókák, dúdolók, csiklandozók, göcögtetők, tapsoltatók, lovagoltatók. Az anyanyelv elsajátítása során, ehhez már természetes módon kapcsolódnak a versek, mesék. Ezek emberi kapcsolatokat mutatnak be, erkölcsi tartalmakat, indulati élményeket közvetítenek. A mesék szereplői sajátos személyek, a cselekmények meseszerű fordulatokkal zajlanak. A gyerekek azonosulni tudnak a szereplőkkel, beleélik magukat a cselekménybe. Először csak az irodalmi élmény befogadói, az óvónő pedig minta számukra, éppen ezért fontos az esztétikailag értékes irodalmi anyag közvetítése. A versek, mesék világa segítséget nyújt a szorongások leküzdésében, a gátlások feloldásában, képzeletük gazdagodásában.

Cél: A mese, vers közvetítése során fejlődjenek értelmi képességeik, erkölcsi, érzelmi tulajdonságaik. Váljanak irodalmat kedvelő, szép beszédű emberekké, akik kreatív előadásmódra is képesek. Feladat: Az irodalmi élmények feldolgozását segítő eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosítása. A bábozás, dramatizálás feltételeinek megteremtése. A spontán adódó helyzetek, a kedvező körülmények tudatos kihasználásával, pozitív viszonyulást előmozdító irodalmi élmények adása. A felhasználásra kerülő irodalmi anyagot igényesen válogassuk össze, teremtsünk lehetőséget az önálló mese és versmondásra, bábozásra, dramatizálásra. A fejlesztés tartalma: Egyre több az elmaradt anyanyelvi kultúrájú családból, etnikai kisebbségből érkező gyermekünk, akik életkorukhoz képest nagyon gyenge verbális képességekkel rendelkeznek. Nem véletlenül kiemelt feladata programunknak az anyanyelvi nevelés, fejlesztés. Legjobban elősegítő formája a verselés, mesehallgatás. Gyakran használunk ezekhez bábokat, eszközöket, képeket, elősegítve a gyermekek szorongásainak feloldását. Lehetőséget 5 4

teremtünk az önálló szerepjátszásra is. Az élmények feldolgozását segíthetik a mesék, versek szereplőinek, tárgyainak elkészítése, melyet barkácsolás keretében valósíthatnak meg. Az óvónő példamutató, mimikával kísért előadásmódjai a modell szerepét töltik be. Az irodalmi anyag gerincét, a magyar népmese kincs, a népi gyermekköltészet adja, ehhez válogatunk a világ és magyar irodalom gyermekirodalmi anyagából. A fejlődés várható jellemzői: - Igényeljék a vers és a mondóka hallgatását, ismételgetést, újra hallgatást. - Szívesen hallgassanak meséket, legyen kedvenceik mesehősökből is. - Beszédükben használják a mesék, versek által megismert szavakat, kifejezéseket. - A bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása, eszközök készítése tartozzon a kedvelt tevékenységeik közé. - Nézegessék, forgassák a mesekönyveket, könyveket. Tudjanak képről olvasni, történeteket kitalálni. - Képek alapján ismerjék fel a meséket, verseket. - Vigyázzanak a könyvekre. 4.5.2. Rajzolás, mintázás, kézimunka Helye a nevelés folyamatában: A vizuális nevelés összetett, sokrétű terület. Fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalkotást, konstruálást, kézimunkát, a környezetalakítást, a műalkotásokkal való találkozást. Vizuális tevékenységeik gyakorlása során megismerkednek különböző anyagokkal, egyszerű munkafogásokkal, technikai alapelemekkel. Fejlődik eszközhasználatuk, megtanulják munkaeszközeik tisztántartási módját, állandó helyét, a munkaszervezést. Cél: A kreatív gondolkodás, cselekvés megalapozása folyamatában, olyan ismeretekkel, képességekkel rendelkező gyermekek nevelése, akik az ábrázolás változatos eszközeivel képesek érzelmeik kifejezésére. Feladat: Az ábrázolás eszközeivel ébresszük fel a gyermekekben a tevékenység vágyát. Teremtsük meg a különböző képességek fejlesztésének a lehetőségét.

5 5

Minden gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejlesszünk. Ismertessük meg a gyerekekkel az egyszerű munkafogásokat, különböző technikai anyagokat, elemeket. Segítsük önálló elképzeléseik megvalósítását, jusson el a gyermek az alkotás öröméhez, valamennyiük munkáját tekintsük értéknek. Fejlesztés tartalma: A mintázás, rajzolás, festés a kedvenc tevékenységükhöz tartozik, az eszközökhöz közvetlen hozzáférhetnek, fantáziájukat szabadon engedhetik. Sok színű változatos technikát kínálunk a csoportoknak, a nagyoknak pedig a kézműves műhely lehetőségeit /csuhézás, batikolás, gyöngyfűzés, linómunkák, viaszolás, szövés, fonások, baba készítés stb./. A természetes anyagok, termések is felhasználásra kerülnek, a gyerekek fantáziája, elképzelései szerint. Az anyagok tulajdonságaival, az eszközök célszerű használatával, azok alkalmazása előtt, vagy folyamatában ismertetjük meg a gyermekeinket csoportosan, egyénileg az anyagtól, képességüktől függően. Az alkotókedv kibontakoztatásához teljes önállóság szükséges. Az ötletek megvalósítása során főleg bátorítunk, útmutatásokat adunk és dicsérünk. A könyvespolcokon kiemelkedő helyet kapnak a természeti témájú könyvek, a népművészeti alkotásokat bemutató és a képzőművészet formáit bemutató albumok. A fejlődés várható jellemzői: - A gyermekek, érzelmeik, elképzeléseik kifejezésére használják az ábrázolás változatos lehetőségeit, eszközeit. - Formaábrázolásukban jelenjenek meg a lényeges, megkülönböztető jegyek. - Változatos színeket használjanak. - Tudjanak elképzelés, ritmusminták alkalmazásával tevékenységeket végezni. - A megismert technikákat önállóan, fejlettségi szintjüknek megfelelően alkalmazzák. - Munkájukat a kreativitás jellemezze. 4.5.3. Ének – zene, énekes játék Helye a nevelés folyamatában: A zene élményekhez juttatja a gyerekeket, felkelti érdeklődésüket, formálja ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, magatartásukat. Megszeretteti az éneklést, az énekes játékokat, szoktatja őket a szép tiszta éneklésre. Fejleszti 5 6

hallásukat, ritmusérzéküket, játékos alkotókedvüket. A gyermekdalok, mondókák ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zene elsősorban az érzelmeket célozza meg, de egyidejűleg hat az értelmi képességek fejlődésére is. Kiválthat, fékezhet indulatokat. Szorosan kapcsolódik a nevelés összes területéhez, kiegészítője, elindítója azoknak. Cél: A zene megszerettetése, olyan zenekedvelő, zeneértő emberek nevelése, akik élvezni, értékelni tudják a zenét. Feladat: A gyermekdalokon, népdalokon keresztül, mozgás – tér érzékelése. Ébredjen fel zenei fogékonyságuk. A néphagyományok, művészeti értékű gyermekdalok alapozzák meg zenei anyanyelvüket. A mindennapos közös éneklés, zenehallgatás oldja fel gátlásaikat, fejlessze figyelmüket, közösségi érzésüket. Zenei nevelésünk jelentsen alapot a zenei műveltség továbbfejlesztéséhez. A fejlesztés tartalma: A gyerekek felé közvetített zenei anyagot komplex módon kapcsoljuk valamennyi tevékenységhez, bevonjuk a fejlesztési feladatok megvalósításához. A beszoktatás folyamatát is megkönnyíti. Nevelésünkben alkalmazzuk az érdeklődés felkeltésére, hangulatkeltésre, az indulatok levezetésére. Az esztétikai nevelést szolgáló eszközök használata is serkentőleg hat a zenei anyagok elsajátítására. Ide tartoznak a simogató bábok, szerepekhez tartozó fejdíszek, kellékek, ritmusjáró hangszerek, hangkeltő eszközök. A fejlesztés tartalma a mindenkori korcsoportnak megfelelő mondókákból, dalanyagokból, zenehallgatás anyagából, valamint hallás és ritmusfejlesztésből áll. A zene valamilyen formájával naponta többször is találkoznak óvodásaink. Városunkban működő zeneiskolai pedagógusai heti rendszerességgel, zenei előképzést tartanak a nagycsoportosoknak. Munkájukat az óvodai zeneagyagra építik, azt fejlesztik tovább. Közös zenei nevelésünk alapja a tehetséges, kreatív gyermekanyag képzéséhez. A fejlődés várható jellemzői: - Szívesen énekeljenek belső késztetés hatására. - Csoportosan, egyénileg 3-6 hang terjedelemben, tisztán énekeljenek, önálló indítatással is. 5 7

- Tapsoljanak, énekeljenek vissza dallam és ritmusmotívumokat. - Ismerjék fel, gyakorolják együtt a zenei fogalom párokat. - A mondókákat a magyar beszédritmusnak megfelelően mondják. - Belső hallásuk fejlettsége alapján tudjanak dallamot bujtatni, folytatni. - Legyenek képesek egymás hangjának, a természetben megfigyelt hangoknak, hangszerek hangjának a felismerésére, esetleg utánzására. - Érzékeljék az egyenletes lüktetést, a ritmust. - Tudjanak egyenletes lépésekkel, vagy anélkül körbe járni, egyöntetűen mozogni, változatos térformákat alakítani. - Szívesen táncoljanak dalos játékokra, egyszerű táncos lépésekkel. - Hallgassák figyelemmel, örömmel a hosszabb énekeket, hangszeres előadásokat, a gépi zenét. - Használják a ritmusjátszó hangszereket.

4.6. Mozgás Helye a nevelés folyamatában: A mozgás szervesen kapcsolódik más nevelési területekhez, alapját képezi az egészséges életmódra nevelésnek, kiegészíti a zenei nevelést és segíti a szocializációs folyamatok alakulását. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, a teherbíró képesség- és teljesítő képesség növekedését. Ennek elsődleges feltétele a mozgás megszerettetése. Óvodánkban biztosítjuk a változatos, játékos fejlesztést. Korcsoporttól, egyéni fejlettségtől függően minden évben uszodai oktatást szervezünk. Ha az időjárás lehetővé teszi görkorcsolyázhatnak, tornatermünkben labdagyakorlatokat végezhetnek, melyek fejlesztik térbeli-, időbeli tájékozódó képességeiket, egyensúlyérzéküket, harmonikus mozgásukat, ügyességüket, bátorságukat. Kialakításuknál fontos szerepet kap a természetbeni mozgás, megváltozott környezetben a szabad mozgások gyakorlása. Cél: A 3-6 éves gyermekek motoros képességeinek fejlesztése, széleskörű mozgástapasztalat, élmény biztosításával.

5 8

Feladat: A testnevelési játékokon belül a koordinációs képességek, egyensúlyozó érzék fejlesztése. Fejlettségüket figyelembe véve fokozatosan, egymásra épülő gyakorlatokkal állóképességük növelése. Különböző gyakorlatokkal nagy- és finommozgások fejlesztése, helyes testtartást, lábboltozat kialakítását. A 3-6 éveseket meg kell tanítanunk saját testük vezérlésére, hogy egyre kevesebb olyan szituációval találkozzanak, amely számukra megoldhatatlan. Fontos a cselekvés biztonsága, melyben nagy szerepük van a szabad téren végezhető játékos gyakorlatoknak. Így több hatáshoz alkalmazkodva, komplex ingereket dolgozhatnak fel /megváltozott környezet, időjárás, szélirány stb./. A fejlesztés tartalma: Játékokon keresztül megszerettetjük a mozgást, felfedeztetjük ennek örömét. Megismerik és játsszák a szerep, vagy utánzó játékokat, évszakhoz igazodva, szabadban, tornateremben, csoportszobában. Gimnasztikai gyakorlatokat végeznek egyéni, páros, társas és kézi szer gyakorlatok különböző alapformáiban. Járógyakorlatokat változatos térformákban, irány, ritmus változtatással. Helyes izomcsoport mozgatása után magas, távol, mély, fel és átugrást. A magasság fokozatos emelésével, változó környezet és szerek alkalmazásával a nehézségek, problémák megoldása. Fussanak eltérő távolságokat, változó idő alatt, módjait változtatva. Ismerjék a helyes vezényszavakat. Egyensúlyozó érzéküket álló és mozgó szereken, a labdagyakorlatokkal a nagy- és finommozgásukat tudjuk fejleszteni. Ezen gyakorlatok megvalósítását heti egy kötelező foglalkozáson, valamint naponta a mindennapi testnevelés keretében tervezzük. A fejlődés várható jellemzői: - A gyermekek igényeljék a mozgás minden formáját. - Teljesítőképességük, mozgásuk összerendezett, megfelelő ritmusú legyen. - Alakuljon ki tér- és időérzékelésük. - Atlétikai és tornagyakorlatokban biztonságosan mozogjanak. - Rögződjön bennük a helyes ülés, légzés, állás és járás. - Mozgásuk során törekedjenek az esztétikára, a gyakorlatok pontos betartására, az egyöntetűségre. - Értsék meg és kövessék a vezérszavakat. - Vegyenek részt egyéni, csoportos, sor, váltóversenyeken, a játékok szabályait pontosan tartsák be.

5 9

4.7. Az iskolába lépés kritériumai A gyerekek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként, a többség az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához szükséges fejlettségi szintet. A közoktatási törvény szabályozza az óvodai részvétel feltételeit, idejét, teret enged a rugalmas iskolakezdés gyakorlatának. Nagycsoportos korban az óvónők már eldönthetik egy – egy gyermek testi, lelki, szociális érettségét. Általánosan elfogadott vélemény, hogy a számára legkedvezőbb időszakba kerüljön az iskolába. Az óvónők szaktudásuk, a gyermek alapos ismerete alapján teszik meg javaslataikat. Iskolaérett az, aki az első osztályos követelményeket képes teljesíteni, magatartásával megfelelően tud beilleszkedni a közösségbe, egészsége nem károsodott. - Testileg arányosan fejlett, mozgása összerendezett, harmonikus, a kéz finommotorikus képessége megfelelő- Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit képes irányítani, érzelmileg nyitott, érzékelése, észlelése differenciált. Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, a szándékos figyelem, az elemi gondolkodás. - Alapvető ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről. - Beszéde érthető, folyamatos, gondolatait képes kifejezni, megért másokat. - A szociálisan fejlett gyermek vágyik az iskolába, kész elfogadni a tanítót, együttműködésre képes a felnőttekkel, társakkal.

6 0

5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 5.1. Az óvoda és a család kapcsolata Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve, néha átvéve annak bizonyos szerepét szolgálja a gyermekek fejlesztését. Az együttműködés alapelvei: - Elsődlegesen érvényesüljön a gyermek érdeke. - Kölcsönösen tiszteljék egymást, legyenek toleránsak, fogadják el a másság meglétét. - Közelítsenek egymáshoz a nevelési módszerek, a szokás és szabályrendszer. - Domináljon a tapintat, mélyüljön el a kapcsolat a közös tevékenykedésekben. - A szülők tájékozódjanak nevelési programunkról, saját maguk, megbízottaik, SZMK vezetőség stb. révén, kísérjék figyelemmel annak alakulását, és közöljék észrevételeiket.

6 1

A kapcsolattartás tartalma, formái: - A közvélemény formálása az elvárásoknak megfelelő óvodai munkával, pozitív óvónői attitűdökkel. - A család, a családi nevelés megismerése családlátogatások alkalmával. - Szülői értekezletek csoportonként – az alapelvek betartása mellett. - Az óvodai munka megismerése – nyílt napok, hetek, bemutató foglalkozások szervezése. - Közös tevékenységek – kirándulások, sport napok, vetélkedők, munkadélutánok stb. - Fórumok, a szülőket, gyermekeket érintő témákról. - Nyitott óvoda szülők felé – a szülőknek legyen lehetőség a gyermek fejlődésének, munkájának megfigyelésére, az esetlegesen előforduló problémák közös tisztázására. - SZMK programok csoportonként, egységenként, az egész óvodát átfogóan /munkadélutánok, társadalmi munkák, az óvoda külső és belső környezetének szépítése, jótékonysági bál/.

5.2. Gyermekvédelem Óvodánkban a gyermekvédelmi munka egyre nagyobb területet ölel fel. Az utóbbi években a munkanélküliség sok családot érint, ahol a szülők munkalehetőség vagy szakképzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni, ezért alkalmi munkából, rosszabb esetben szociális segélyből élnek. Több család van, ahol a problémák hatványozódnak, nem ritka az erkölcsi elzüllés, alkoholizmus, érzelmi sivárság együttes hatásai miatt jelentkező elhanyagoló nevelés, a gyerek létszükségletei biztosításának alapvető hiánya. Újabb problémát vet fel, amikor a szülők a család megélhetését társadalmilag elfogadhatatlan eszközökkel, és módszerekkel biztosítják. A gyerek alapvető szükségletei ugyan biztosítottak, de a gyerek személyiségének fejlődése minden törekvésünk ellenére negatívan hatnak. Egyre gyakoribb a gyermekek nevelésének elhanyagolása más-más okok miatt is. A szegényebb családok a megélhetésért küzdenek, míg másokat egy magasabb életszínvonal elérése motivál. Ezek az alapvető gondok az óvoda megoldási lehetőségeit meghaladják, a problémák enyhítésére van csak módunk. Az alapellátás keretében eddig is 6 2

minden gyerek számára biztosítottuk az elhelyezés, étkezés, tisztálkodás lehetőségeit, sok esetben a családi gondoskodás hiányosságait pótolva. Programunkban hosszabb távra tervezünk, mely magába foglalja ezen gyermekek felzárkóztatását, szellemi fejlődésük lehetőségének megteremtését és a gyermekek igényének kialakítását a pozitívabb környezethez. Célunk, feladatunk annak biztosítása, hogy az óvodán belül érzelmi biztonságban fejlődhessen, egyéni képességei kibontakoztatására lehetőség legyen. Legfontosabb az okok felmérése, a káros hatások megszüntetése, ennek érdekében szorosabb kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

5.3. Kapcsolat más intézményekkel Önkormányzat, Képviselő-testület: Az óvoda funkcionálását alapvetően meghatározza a mindenkori képviselő-testület neveléshez való viszony. Rajta múlik, hogy a törvény biztosította kötelezettségeken felül, mint fenntartó milyen mértékben képes hozzájárulni a tényleges működés költségeihez, milyen mértékben tud azonosulni az intézmény célkitűzéseivel, elfogadja, támogatja esetleg bírálja az ott folyó munkát. Hatáskörébe tartozik az intézményvezető kinevezése, meghatározza és felügyeli a pénzügyi gazdálkodást, a törvényesség betartását. Közvetíti az intézmény működési rendjével kapcsolatos lakossági elvárásokat, konkrét igényeket – elismerést, kritikát. Gyermekjóléti- és családsegítő szolgálat:

6 3

- Kölcsönös tájékoztatás, információcsere. - Közös családlátogatás. - Megoldási lehetőségek keresése, egyeztetés, javaslattétel. Bölcsőde: -

Kölcsönös nyitottság. Életmód, tevékenységek megismerése. Látogatások gyermekekkel minden intézménybe. Közös játszónapok tervezése.

Iskola: - Jó együttműködés, zavartalan átmenet biztosítása, közös lehetőség kidolgozása. - Nyitottság mind a két oldalon. - Alapdokumentumok ismerete /NAT, HOP/. - Közös rendezvények /óvónői bábelőadások, kulturális bemutató/. - Részvétel a két intézmény továbbképzésein /nyílt napok, egyéb rendezvények/. - Tájékoztatás a leendő elsős pedagógusoknak a nagycsoportos gyerekekről. - Szülők, gyerekek felkészítése az iskolai életre. - A tanítónők ismerkedése a nagycsoportosokkal. - Az első osztályosok fejlődésének figyelemmel kísérése. - Egymás pedagógiai munkájának értése, tiszteletben tartása. Közművelődési intézmények: Az intézmények a kiegészítő nevelési feladatok megvalósításának színterei, melyek adottságaik révén ideálisabb lehetőséget kínálnak programjaink lebonyolítására, színesítésére. Művelődési Ház: Óvoda szintű, összevont, közös rendezvények /bábelőadás, színház, vetélkedők, városi rendezvények stb./ 6 4

Könyvtár: - A könyvtár működésének, légkörének, írott, íratlan szabályainak megismerése, új lehetőségek feltárása. - Irodalmi foglalkozások a könyvtári dolgozók segítségével /közös programok szervezése, vetélkedők, találkozók gyermekköltőkkel, írókkal/. Zeneiskola: - Közös részvétel az intézmények szervezésében tartott előadásokon, zenei koncerteken. - Zenei alapképzés a nagycsoportosoknak, ének és zenei anyagunkra építve. Egyéb kapcsolatok: Nevelési Tanácsadó: - A gyerekek iskolaérettségének elbírálása, tanácsadás a kiszűrt gyerekek további foglalkoztatásához. - Speciális tanácsadás /logopédiai munka segítése stb./ Fejér Megyei Pedagógiai Intézet: - Kapcsolattartás a szaktanácsadón keresztül. - Az intézet szervezésében a továbbképzések lebonyolítása, tartása. - Enying és Környéke Óvodavezetők Munkaközössége foglalkozásainak, továbbképzéseinek szervezése, koordinálása. 5.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

A HOP-ban meghatározott nevelési célok és alapelvek a sajátos nevelési igényű gyermekekre is vonatkoznak. Megvalósításnál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési igényeit. Különös figyelmet kap az egyéni bánásmód, a differenciálás.

Alapelvek:

6 5

- A sajátos nevelési igényű gyermek minden segítséget kapjon meg, hátrányainak leküzdéséhez. - Családdal való szoros kapcsolattartás és együttműködés. - Gyógypedagógus és az óvodapedagógus szoros együttműködése. - A gyermek személyiségének megismerése, harmonikus, optimális fejlesztésre való törekvés. - Kapjon meg minden segítséget a gyermek, hátrányainak leküzdéséhez. - Egyéni fejlesztő terápia alkalmazása gyógypedagógiai tanár segítségével. - A fejlesztés során szem előtt tartjuk a sérült gyermekek érdekeit, de eközben a többi gyermek joga és érdeke sem sérülhet meg. Célok: - Gyógypedagógus segítségével a sérülésnek megfelelő célszerű segítségnyújtás, fejlesztés. - Sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése a közösségbe, többi gyermekkel együtt történő nevelése. - Alkalmazkodóképességük, önállóságuk fokozása, segítése. - Másság elfogadása - felnőttekre, gyermekekre

Feladata: - A sajátos nevelési igény szerinti elfogadó, eredményeket értékelő környezet kialakítása, a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. - Sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. - A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus együttműködésének biztosítása. Módszerek feltételei: - Befogadó nevelőtestület - Differenciáló pedagógiai módszerek - Habilitációs és rehabilitációs szemlélet érvényesülése

6 6

Tartalma: Együttnevelés megvalósítása, az együtt haladás lehetőségének biztosítása. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság diagnózisa alapján a napi életbe beágyazott fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján. A habilitáció fő területei: - az észlelés- vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziásfejlesztése - a motoros készségek fejlesztése - a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszközök használatával - a szociális készségek fejlesztése - a kognitív készségek fejlesztése - az önellátás készségeinek fejlesztése

A szakértői bizottság által integrált nevelésre javasolt, gyermek fogadásakor személyi és tárgyi feltételeink függvényében kijelölt intézményként fogadjuk az enyhe fokban eltérő értelmi fogyatékos, a figyelemzavarral/hiperaktivitással küzdő, a részképességzavar következtében sajátos nevelési igényű, valamint a beszédfogyatékos gyermekeket. Figyelembe vesszük a sérülés mértékét, súlyosságát, idejét, formáját és területét. A nevelőtestület 50 % + 1 fős határozata szükséges az alábbi nevelési igények esetén: -

testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermekek alig látó és vak gyermekek, halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek súlyosan hallássérült siket gyermek, halmozottan hallássérült gyermek autista gyermek, autisztikus gyermek középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek

6 7

óvodai felvételéhez. A döntésnél figyelembe vesszük a sérülés mértékét, súlyosságát, a gyermekek együttműködési és utánzási készségeit.

A határozathozatal előtt szükséges az óvodavezető személyes találkozása a szülőkkel, gyermekkel. Ezt követően további teendő: egyeztetés az önkormányzattal és a Szakértői Bizottsággal a megfelelő körülmények megteremtéséről, az esetleges hiányosságok pótlásáról, a speciális eszközök beszerzéséről, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátásról, melyre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel végzett munkánkra vonatkozó eljárás: - Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. - Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett gyermekek esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. - Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált nevelésben, abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, ezt a szakvélemény megállapítja. - Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az óvodába már a sérülés megállapítása előtt felvett gyermekek. A helyhiányt az óvoda vezetője saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé. - A gyermekek csoportba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű gyermekek elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett gyermekek irányszáma 1-3 fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az óvodai nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az óvodavezető dönt. - Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt gyermek a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi gyermekkel való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

6 8

6.

SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Óvodánk a szülők kérésére a gyerekek érdeklődési körének megfelelő olyan szolgáltatásokat szervez, amelyek elősegítik nevelési céljaink elérését, igazodnak óvodánk sajátos arculatához. Ezeken túl segíti az átlagon felüli gyerekek képességeinek kibontakoztatását, és az óvoda alapfeladatait meghaladó többletszolgáltatást nyújt. Az intézmény a lehetőségeinek függvényében térítés nélkül, vagy térítés ellenében tudja biztosítani ezeket a szolgáltatásokat. Térítésmenetes szolgáltatások: - zenei előképzés /munkaidő alatt 5-7 éves korosztálynak/ - képességfejlesztő műhely /munkaidő alatt 3-7 korosztálynak/

éves

Térítéses szolgáltatások: - képességfejlesztő műhely /munkaszüneti napokon 3 éves kortól/ - bábelőadások /munkaidő alatt, havonként 3-7 éves korosztálynak/ - német nyelvoktatás /munkaidő alatt, hetente 5-7 éves korosztálynak/ - vízhez szoktatás, úszás oktatás /munkaidő alatt 3-7 éves korosztálynak/ - zenés gimnasztika, óvodás torna, görkorcsolya oktatás /munkaidő után 4-7 éves korosztály6 A felsorolt tevékenységeket, szolgáltatásokat, az úszás kivételével az óvoda épületén belül szakemberek végzik.

6 9

7.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDZSERE

Cél: A lényeges adatok folyamatos rögzítése, nyomon követhetősége, elemzése a nevelés fő tényezőiről, gyermekekről, felnőttek pedagógiai munkáiról a fejlődési napló alapján. Az eredményesség vizsgálata, viszonyítása a cél megvalósításához. A befektetett anyagi, szellemi energiák a gyermekek fejlődésében hatékonyság szintjét jelezze. Hiányosságok feltárása, folyamatos korrigálása. Feladat: A fenntartó, valamint a szülők elvárásainak a megvalósítása. A gyerekek megismerése, fejlődésük figyelemmel kísérése a kezdeti állapotról az iskolássá válásig. A fejlődés folyamatosságának a megfigyelése, értékelése, esetleges korrekciója, korcsoportonként, egyenként az iskoláskor eléréséig. Módszerek: Családi körülmények megismerése, a gyerekek folyamatos, célirányos megfigyelése – megbeszélés, tapasztalatszerzés, folyamatos kapcsolattartás. Pedagógiai munka dokumentálása: Pedagógiai munkánk legfőbb dokumentumai, amelyek az elvégzett munkán keresztül a gyerek fejlődését tükrözik, az alábbiak: - Éves munkaterv: Készíti az óvodavezető, mely tartalmazza a nevelés stratégiai céljait, feladatait, megvalósításának lehetőségeit, formáit. - Éves ütemterv:

7 0

Készítik az óvodapedagógusok. Az ütemterv tartalmazza az elsajátítandó anyagok, korcsoportonkénti, foglalkozási áganként történő megtervezését. Részletes és lebontott ütemtervet a 3. sz. melléklet tartalmazza. - Csoportnapló: A nevelés nyomon-követhetőségének egyik legfontosabb dokumentuma. Visszatükrözi az óvónő által elvégzett folyamatos munkát, a csoport fejlődési szintjét, a folyamat értékelhetőségét. Vezetése az óvodapedagógusok kötelessége, a szempontok adottak. Adattartalma: - az ütemterv nevelési, szervezési feladatainak hetenkénti lebontása - napló bejegyzések, betervezett komplex kezdeményezések, foglalkozások regisztrálása, értékelése - az eredmények féléves, éves értékelése - a csoport általános fejlődési szintjének év végi értékelése. - Fejlődési napló: A gyerek egyéni fejlődésének a tükre az óvodáskortól az iskoláig. Adattartalma: - személyes adatok - családi körülmények /látogatások tapasztalatai/ - fejlettségi szint év eleji felmérése - fejlődés folyamatos megfigyelése /eredmények, kudarcok/ Naplóvezetés szempontjai: - általános feladatok: -

szocializáció kommunikáció érzelmi élet értelmi képesség, gondolkodás

- kiemelt feladatok: - anyanyelvi nevelés 7 1

- beszédkészség - szókincshasználat - szövegértés /fejlesztés, mérés/ - prevenció /deformáció megelőzés, javítás/ - mozgásfejlődés - nagymozgások - finommotorika - összerendezettség - tehetséggondozás - finommozgások - vizuális térlátások - rajzi kifejező készségek stb. A program bevezetése előtt minden dolgozó megismerkedik a célokkal, feladatokkal, a megvalósítás módszereivel, eszközeivel. Az érdekeltek /szülők, fenntartó, társintézmények, szakfelügyelet/ ismerjék meg a programot, hogy a fejlődési folyamatot értékelni tudják. Az óvodai élet nyitott, ezért tág lehetőség van az ellenőrzésre és az itt folyó tevékenység értékelésére. A minősítést végzők kontrollálhatják a gyerekek elvárható fejlettségi szintjét, hogy a tervezett tevékenységek megfelelnek-e a kitűzött céloknak, feladatoknak. A nevelőtestület azonosult-e a program céljaival, tartalmával, milyen módon hatott a pedagógiai kultúra változása a nevelőtestület tevékenységére, eredményeire. A program megvalósításának ellenőrzését és a minősítését végzi a fenntartó, szaktanácsadó, óvodavezető, szaktestület, munkaközösség-vezetők, nevelőtestület, óvónők. Az értékelés, ellenőrzés ideje folyamatos, bevezetés után egy évvel kontroll, három évenként alaposan, esetleges változtatás kezdeményezésével. A szülők folyamatos jelzései egyben visszacsatolást is jelentenek.

7 2

8. A HOP FELTÉTELRENDSZERE Helyi programunk megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket felmértük. A személyi feltételek túlnyomó része az elvégzendő feladatokhoz elegendő, speciális szakfeladatokhoz a szükséges képzettséget tervszerű továbbképzéssel kívánjuk biztosítani, melynek részletezését az 1.3. fejezet tartalmazza. Személyi feltételek: - Óvodapedagógusok: Az általános feladatok végrehajtását 21 fő végzi, ebből 21 főnek van felsőfokú szakképzettsége. A speciális, kiemelt feladatokhoz rendelkezünk két fő fejlesztő pedagógussal, 1 fő gyógypedagógiai asszisztenssel. A tehetséggondozás szakmai feltétele megoldott, 4 főnek van népi kismesterségek mestere végzettsége. - Dajkák: Minden csoport dajkája rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, és eredményesen segítik az óvónők munkáját. A komplex program eredményes végrehajtásához szükséges, hogy az azonos csoportban dolgozó óvónők napi négy óra átfedési idővel tevékenykedhessenek. Tárgyi feltételek – fejlesztés: Az óvodai program a játékra épül, melynek megvalósíthatóságát a tárgyi feltételek megléte, vagy hiánya alapvetően befolyásolja. Az elmúlt években, anyagi lehetőségek hiányában nem került sor a csoportszobai játékok és foglalkoztatási eszközök felújítására, sem fejlesztésére.

7 3

Az udvari játékok és sportszerek tekintetében jobb a helyzet, mivel saját költségvetésből /más feladatok rovására/ szülői ill. önkormányzati segítség igénybevételével, az elmúlt évben részben sikerült kedvezőbb változást elérni. Audiovizuális eszközök tekintetében siralmas a helyzet. A folyamatos tevékenységhez szükséges eszközökből hiányzik a diavetítő, diapozitív, magnó, az egyéb eszközök is elavultak.

9.

FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE

ONP 1989. OAP 1996. Tevékenységközpontú nevelési program – Miskolc Együtt az első osztályban – Majorossy Judit Bp. 1992 Segédlet a helyi óvodai nevelési program elkészítéséhez – Nagy Jenőné Nevelés az óvodában verssel – mesével – Zilahi Józsefné Nyelvi, kommunikációs nevelés az óvodában - Balogh Zsuzsanna – Becsei Józsefné – Dancsóné Kaszmár Mária - Vargáné Sánta Mariann Gondolkodó – Logopédiai ajánlások az óvodáskorú gyermekek anyanyelvi neveléséhez - Szombathely 1994. Játékos beszédnevelés – Murayné Sz. Éva Szabadon, játékosan, örömmel - Szaitzné Gregorovics Anna – Balázsné Szűcs Judit Kézműveskönyv – Koltay Magdolna – Baktay Patricia Népi játszóház – Szöveggyűjtemény Óvodavezetők kézikönyve – OKKER 1994. Pedagógiai program készítése az óvodában – Módszertani segédanyag - Nagyné Jánosi Éva – Kövérné Toldi Zita Mindenki gyógytestnevelése – Érdi – Krausz Zsuzsa Helyi Óvodai Nevelési Program – Négy Vándor – Barcs A Helyi Óvodai Nevelési Program HOP feltételrendszere - Pereszlényi Éva Magyar népszokások – Dömötör Tekla Tréning a helyi óvodai nevelési programok előtt – Nagy Jenőné

7 4

Kiegészítés: A Szirombontogató Helyi Óvodai Nevelési Program mellékleteiben használt ütemterveket a 2007/2008-asnevelési évben, a testület döntése alapján vegyes csoportokban, kiegészítjük a Kompetencia alapú óvodai programcsomag óvodánk által tesztelt Készség és képességfejlesztő csomag használatával. 2006. június 18.

7 5

7 6