Energiatakarékosság otthon és a munkahelyen

Energiatakarékosság otthon és a munkahelyen Otthonunk, lakásunk az energiatakarékosság talán legfontosabb színtere. Az ország energiafelhasználásában nagyobb arányt képviselnek a háztartások, mint az ipar (19,7%), vagy a közlekedés (28,2%). A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának 37%-át tette ki 2008-ban. A magas részesedésből következik, hogy a háztartásokban takarékossággal, ésszerű energiafelhasználással jelentős eredményeket lehet elérni nem csak az energiatakarékosság, hanem a környezetvédelem területén is. A legtöbb energia a lakások fűtésére megy el, ráadásul itt a legnagyobb a pazarlás. A felmérések szerint hazánkban az épületek háromnegyed része energetikai szempontból korszerűtlen. 2009. január 1-jétől az új épületek engedélyezési eljárásának a energetikai tanúsítás elkészítése már elválaszthatatlan részét képezi. energetikai tanúsítás. Magánépületeknél 2012. január 1-jétől a bérbeadásnál, továbbá minden tulajdonjog-változásnál kötelező lett az energiatanúsítvány. (néhány kivétellel: a használatbavételi engedélyt - bejelentést - megelőző tulajdon-átruházás esetén; ha ugyanabban az

ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; az épület - önálló rendeltetési egység, lakás - egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén).

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;

c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki; h) a műhely rendeltetésű épületre; i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza; b) hasznos alapterület: az országos településrendezési és

építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet fogalommeghatározásának keretein belül valamennyi épületszint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege; c) technológiai utasítás: tevékenység (folyamat) vagy gépek (berendezések) rendeltetésszerű alkalmazásához, használatához szükséges követelményeket tartalmazó műszaki dokumentáció; d) energiaszolgáltató szervezet: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőszolgáltató. A tanúsítás szabályai 3. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja esetében az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik az épület tényleges használatbavételéig, illetve legkésőbb az ekkor még hiányzó építési tevékenységek elvégzéséig. (3) Ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja. (4) Nem kell tanúsítványt készíteni a) a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

b) ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt; c) az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén. (5) Az 1. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a tanúsítvány - 1. melléklet szerinti - összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. (6) A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása. 4. § (1) A tanúsítványt - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az épület egészére kell kiállítani. (2) A tanúsítvány - a tulajdonos döntése szerint - az 1. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben kiállítható az épületnek egy önálló rendeltetési egységére (lakására) is. (3) A tanúsítvány az épület egészére állítható ki, ha az épületben levő önálló rendeltetési egységek (lakások) fűtése, szellőzése, és a használati melegvíz szolgáltatása azonos rendszerű vagy egy rendszert alkot. Kiállítható az épület egészére a tanúsítvány akkor is, ha az épület valamennyi eltérő önálló rendeltetési egységéről (lakásáról) készült tanúsítvány rendelkezésre áll. (4) Az azonos energetikai tulajdonságú önálló rendeltetési egységek (lakások) tanúsításánál az egy önálló rendeltetési egységre (lakásra) készített tanúsítvány alapján a további hasonló rendeltetési egység (lakás) tanúsítványa kiállítható. (5) Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a

szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. 5. § (1) A tanúsítást a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján; b) az 1. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni. (2) A tulajdonos döntése szerint a tanúsítást a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel kell elvégezni. (3) Egyszerűsített tanúsítás végezhető el az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben akkor, ha az épületben meglévő hőtermelő berendezésekre, légkondicionáló rendszerre - a külön jogszabályban foglaltak szerint - felülvizsgálati igazolás készült, a tanúsítás során annak eredményét tényként kell figyelembe venni. A tanúsítvány tartalmi követelményei 6. § (1) A tanúsítványt az 5. § (1) bekezdésben foglalt esetben az 1. melléklet szerinti, az 5. § (2) bekezdés szerinti esetben az 1. és 2. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. Az energetikai minősítési osztályokat a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítvány összefoglaló lapjához az építészeti-műszaki, il-

letve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását csatolni kell. (3) A tanúsítvány nem igazolja és nem helyettesíti az épületre előírt másfajta követelmény teljesítését, és nem terjed ki gazdaságossági számítások, valamint költségvetés elkészítésére. Energia-megtakarításra irányuló javaslat 7. § (1) Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el az 1. melléklet szerinti „C” kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot (a továbbiakban: javaslat) is tartalmaz. (2) A javaslat célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről. A javaslatban foglaltak megvalósítása nem része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának. (3) A javaslat kitérhet arra, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület fajlagos primer energiaigénye, illetve ez alapján az épület milyen energetikai minőségi osztályba kerülhet. (4) A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is. A tanúsítvány hatálya 8. § (1) A tanúsítvány tíz évig hatályos. (2) Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az

épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni. A tanúsítást végző 9. § (1) Energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni. (2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú épületek tanúsítását az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan tanúsító végezheti, akinek a külön jogszabályban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték. (3) A tanúsító az általa készített tanúsítványt, valamint az azt alátámasztó dokumentációt (számítást) a megbízónak történő átadástól számított 10 évig megőrzi. (4) Tanúsítási szolgáltatást folytathat a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, feltéve, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. A tanúsítás költségei 10. § (1) A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint. Ezen igényt - díjjegyzékkel - a szerződéskötéskor és a tanúsítás elkészítésekor, átadásakor

érvényesíteni kell. (2) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, illetve önálló rendeltetési egységnél (lakásnál) a b) pont szerinti esetben a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2 munkaóra. (3) A díjjegyzékben részletezni kell a tanúsítási tevékenységre fordított időt és az óradíjat, a költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét. (4) A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel. A tanúsító a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet. (5) Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át. (6) Kivételes esetben az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegű óradíj is megállapítható, ha a tanúsítási tevékenység hosszabb tudományos vizsgálódást vagy a megrendelésben rögzített, speciális műszeres vizsgálatot igényel. A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet. (7) A tanúsító a tanúsítási tevékenység során köteles költségkímélő megoldásokat alkalmazni. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) (3) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk

3. pontja, valamint 7. és 10. cikke, továbbá b) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk s) pontja és 12. cikke (2. § 1. pont, 7. §, 9. §). 3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez Az energetikai minősítési osztályok Az energetikai minőséget minden esetben a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos, a minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az önálló rendeltetési egység minőségi osztályának betűjele és szöveges jellemzése a táblázat szerinti. A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A 56-75Energiatakarékos B 76-95Követelménynél jobb C 96-100 Követelménynek megfelelő D 101-120 Követelményt megközelítő E 121-150 Átlagosnál jobb F 151-190 Átlagos G 191-250 Átlagost megközelítő H 251-340 Gyenge I 341< Rossz

Családi házak, társasházak építése során előforduló határoló szerkezetek hőátbocsájtási tényezőinek követelményértékei Szerkezet megnevezése Külső fal Lapostető Padlásfödém Fűtött tetőteret határoló szerkezet Alsó zárófödém fűtetlen pince felett Alsó zárófödém árkád felett Homlokzati nyílászáró (fa, műanyag) Talajjal érintkező fal 0-1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban Fűtött és fűtetlen terek közötti fal Forrás:www.pannonmuhely.hu

követelmény érték W/m2K 0,45 0,25 0,3 0,25 0,5 0,25 1,6 0,45 0,5 0,5

ajánlott érték W/m2K 0,3 0,2 0,2 0,25 0,3 0,2 1,2 0,3 0,3 0,5

Családi házak jellemző falszerkezeteinek hőátbocsájtási tényezője hőszigetelés nélküli ill. hőszigetelt állapotban Falszerkezet Megnevezés Testsűrűség

Szigetelés

Hővezetési tényező

Falvastagság

nélkül 3 cm 6 cm 8 cm 10 cm 12 cm 14 cm 18 cm

kg/m3

W/mK

cm

Vasbeton

2400

1,55

15

3,80

0,57

0,44

0,36

0,30

0,27

0,21

Km. tömör tégla

1700

0,88

25

1,95

0,50

0,40

0,33

0,29

0,25

0,20

B30 tégla

1460

0,64

30

1,44

0,47

0,38

0,32

0,28

0,24

0,20

Porotherm 38

900

0,280

38

0,64

0,33

0,28

0,25

0,22

0,20

0,17

Porotherm 30 N+F 800

0,197

30

0,58

0,31

0,27

0,24

0,21

0,19

0,16

Porotherm 38 N+F 800

0,207

38

0,50

0,28

0,25

0,23

0,20

0,18

0,15

Porotherm 44 N+F 800

0,183

44

0,39

0,30

0,25

0,22

0,20

0,18

0,17

0,14

Porotherm 30 HS

650

0,171

30

0,52

0,37

0,29

0,25

0,23

0,20

0,18

0,16

Porotherm 38 HS

650

0,179

38

0,43

0,33

0,26

0,23

0,21

0,19

0,17

0,15

Porotherm 44 HS

650

0,166

44

0,35

0,28

0,23

0,21

0,19

0,17

0,16

0,14

Ytong 30 P2-0,5

500

0,130

30

0,40

0,31

0,25

0,22

0,20

0,18

0,17

0,14

YTONG 37,5 P2-0,5500

0,130

37,5

0,33

0,26

0,22

0,20

0,18

0,17

0,15

0,13

Forrás:www.pannonmuhely.hu

W/m2K

Részben a rossz hőszigetelés az oka, hogy a lakossági energiafelhasználás 75%-át a fűtés teszi ki, noha az éves fűtési idény átlagosan mindössze 190 nap. További 10,7%-ot használunk fel vízmelegítésre, és 7,2%-ot főzésre. A melegvíz nagy részét (42%-át) a legdrágább módon, villanybojlerben állítjuk elő, 31%-át gázbojlerben, vagy cirkóban, 17%-át pedig távfűtés segítségével. A hazai lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciálról 2011-ben az Energiaklub készített feltáró elemzést a NegaJoule 2020 kutatási projekt keretében. Letölthető: http://www.negajoule.hu/sites/default/files/negajoule_kutatasi_osszefoglalo_vegleges.pdf

Ha a háztartásban takarékoskodunk, akkor a közvetlen megtakarításon túl közvetve más szektorok energiafelhasználását is csökkenthetjük. A víztakarékosság például közvetve energiatakarékosságot is jelent, hiszen csökkentjük a vízszolgáltató energiafelhasználását és csökkentjük a szennyvíz tisztítás energiaigényét is. Ha fogyasztási szokásaink megváltoztatásával kevesebb hulladék keletkezik háztartásunkban, akkor azt nem kell elszállítani és hatástalanítani: ez újabb közvetett megtakarítás. Az átgondolt, ésszerű bevásárlás pénztárcánkat kíméli, időt takarít meg, ugyanakkor csökkenti a közlekedés költségeit is.

A Green Capital kutató-tanácsadó intézet vizsgálata kimutatta: „Háztartásonként évi mintegy 120 ezer forint (2008as árakon) spórolható a víz-, a villany- és a gázszámlán puszta körültekintéssel és a fogyasztási szokásaink megváltoztatásával. Ehhez elegendő a háztartási gépek kapacitásának maximális kihasználása, a célszerű fűtési, a szellőztetési és az árnyékolási szokások alkalmazása, az energiatakarékos és hatékony megvilágítás használata, valamint a készenléti állapot (stand by) helyett a készülékek kikapcsolása. Egy átlagos 50 négyzetméteres lakásban az energia- és a vízhasználat költségei takarékossági megoldások nélkül nagyjából évi 420 ezer forintot tesznek ki. A lakás hőszigetelésével, energiatakarékos háztartási gépekkel és fogyasztási szokásokkal ez 300 ezer forintra csökkenthető. Az intézet számításai szerint egy átlagos háztartás éves áramfogyasztása 4430 kilowattóra, ami kereken 190 ezer forintba kerül. Energiatakarékos háztartási gépekkel a fogyasztás 35 százalékkal csökkenthető, és további 10 százalék megtakarítást hoz a stand by üzemmód mellőzése. Az energiatakarékos izzók 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak a hagyományosnál. Ezzel összességében 113 600 forint takarítható meg az áramszámlán. A vizsgálat szerint az átlagos magyar háztartás éves vízfogyasztása 102 köbméter, ami 20379 forintba kerül. A vízfogyasztó háztartási eszközök optimális használatával, fürdés helyett

zuhanyozással 20 százalékkal kevesebb vizet használ el egy háztartás, ami 4000 forint megtakarítást hozhat. A felmérés kimutatta azt is, hogy egy 50 négyzetméteres, felújítatlan lakás energiafelhasználása egy fűtési szezonban 7 500 kilowattóra, régi építésű, utólag hőszigetelt régi lakásban 6 750 kilowattóra, míg egy új építésű, korszerű hőszigetelésű lakásban 4 500 kilowattóra. A távfűtés költsége 210 ezer forint. Az egyedileg szabályozható fűtéssel ez a költség 7 százalékkal, 195 300 forintra csökkenthető. A gázfűtés ára régi konvektorok használatával meghaladja a 101 200 forintot, cirkófűtéssel viszont a költség 67200 forint egy fűtési szezonban. Hőszivattyúval 64 ezer forintért fűthetünk, míg széntüzelésű lakásban 57 ezer, a fatüzelésűben pedig 49 ezer forint a fűtési költség egy szezonban.” Mindezekből látható, hogy nagyok a tartalékok, még befektetés nélkül is jelentős megtakarítások érhetők el. Megtakarítást hoz az is, ha életvitelünket, életritmusunkat ésszerűen tudjuk alakítani, és nem kényszerülünk a csúcsidőszakban használni nagyobb teljesítményű elektromos készülékeinket, a mosógépet, vasalót és társait. Kezdjük a megtakarítás módjait ott, ahol a legnagyobb az energiafelhasználás. Látható, hogy a legmagasabb energiaigény a fűtésé: ennek oka az épületek nem megfelelő hőszigetelése. A falakon keresztül 40% a hőveszteség, a

tetőn keresztül 20-30%, az ablakokon át 15-25%, a padlón, födémen keresztül pedig 10-15%. Jelentős mennyiségű hőenergia távozik a kéményen át is, tiszta hőkibocsátás formájában: ez a fűtőberendezések hatásfokán is múlik. Az utólagos hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével nemcsak energia és pénz takarítható meg, de a kisebb energiafelhasználás és a csökkentett szén-dioxid kibocsátás révén egyúttal a környezetünket is óvjuk. Hazánkban 330 ezer lakásban fűtenek gázzal: a fűtőberendezések fűtési szezon előtt tisztítása, beállítása jelentős megtakarítást hoz. Szabályozható radiátorok esetén állítsuk optimálisra a lakás különböző helyiségeinek hőmérsékletét: ezzel 12-18% fűtési energia csökkenést lehet elérni. A konyhát például nem szükséges sütés-főzés alatt fűteni is. Ha az éjszakai órákra 2 fokkal csökkentjük a lakás hőmérsékletét, 10%-os megtakarítást érhetünk el. A radiátorok mögé helyezett hőtükör, azaz fényes alumínium fólia 5-6%-ot takarít meg. Szobai párologtatóval növeljük a központi fűtés által kiszárított levegő nedvességét: a magasabb páratartalom alacsonyabb hőmérséklet mellett is kellemesebb hőérzetet nyújt. Vegyük le a fűtést abban a helyiségben, ahol nem tartózkodunk! Minden 1°C hőmérséklet-csökkentés kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményez.

A nem megfelelő szellőztetés akár évi 20% többletkiadást is eredményezhet. Gyakran, de csak pár percig szellőztessünk. Egy gyors kereszthuzat intenzív légcserét biztosít, ugyanakkor megelőzzük a falak, a berendezési tárgyak lehűlését: ezek újra felmelegítése jelentős energiamennyiséget követel. A mosásához szükséges melegvíz előállítása is jelentős energiafelhasználással jár. Fontos a megfelelő energiaosztályú mosógép kiválasztása. A-tól C osztályig megfelelő, a D az átlagos kategóriát jelöli, míg az E-G osztály fogyasztása magas. A legkevesebb energiát az A++ osztályú mosógépek fogyasztják. Ha erre alkalmas mosószer használatával a vízhőmérsékletet 10-20°C-kal alacsonyabbra állítjuk be, az elérhető energia megtakarítás minden mosási folyamatnál 0,2 és 0,5 kWh (kilowattóra) között van. Ez alkalmanként 10- 22 Ft. megtakarítást jelent: ennél fontosabb azonban, hogy minden lehető módon igyekezzünk kímélni a környezetet a villamos energia előállításával járó terheléstől. Főzésre a városi lakosság gyakorlatilag kizárólag gázt, vagy villamos energiát használ. Főzéskor is sok energia takarítható meg puszta odafigyeléssel. Döntő a jó hatásfokú berendezés kiválasztása: jó választás a földgázüzemű, légkeveréses sütő, ami egyenletesen süt, kevés energia igénybevételével.

Főzésnél mindig célszerű a fedő használata. Ügyeljünk arra, hogy a gázláng ne érjen túl a fazék szélén, ha az étel felforrt, vegyük kisebbre a lángot. Amit lehet, azt kuktafazékban, gőznyomás alatt főzzük, 30-40%-os idő- és energia megtakarítást érhetünk el. Javasolt a kuktát gyorsan felfűteni, s azután egészen kicsire lehet kapcsolni a főzőlapot. A zöldségeket ne főzzük bő lében, inkább csak pároljuk – úgy egészségesebb is. De fogyaszthatók a zöldségek nyersen is, ami nagyon egészséges. Ha kisebb mennyiségekről van szó, a nagyteljesítményű villamos főzőlapoknál jobb hatásfokúak a kisebb célkészülékek, a villamos serpenyők, vízmelegítők, főzőedények. Ha elektromos tűzhelyen főzünk, használjuk a kisebb átmérőjű főzőlapot: ezen lassabban, de kevesebb energiával készül el az étel. Viszont, ha a főzőlap nagyobb az edénynél, 30%-al több energiát használunk el – feleslegesen. A főzőlap munkafelülete legyen mindig tiszta, mert így érhető el a legjobb hőátadás, ez a szabály a sütőre is érvényes. Vidéken, főként ott, ahol a ház körüli gazdaságban bőven akad eltüzelhető növényi hulladék, ma is van létjogosultsága a klasszikus konyhai tűzhelyeknek, a fűtésre és sütésfőzésre egyaránt alkalmas kemencéknek. Fontos szem előtt tartani, hogy szinte mindig a primer energiahordozó használata a hatékonyabb: ha a növényi hulladékok, vagy fa elégetésével előbb az erőművekben elektromos áramot

fejlesztenek, ott már veszteségek keletkeznek – nem beszélve a felmerülő plusz költségekről. Energiatakarékossági szempontból lényeges a megfelelő hűtő- és fagyasztószekrény vásárlása. Ez utóbbi mellé felesleges több csillagos hűtőszekrényt is vásárolni, hiszen annak mélyhűtő részére nincs szükség (da az is működik). Ekkor célszerű a csillag nélküli hátlap-elpárologtatós hűtőszekrényt választani. A hűtőszekrény szellőzőnyílását szabadon kell hagyni, és rendszeresen tisztítani kell. A fagyasztó-berendezések közül a fiókos fagyasztó a legjobb megoldás, mert átlátható, így kevesebb időbe telik, mire megtaláljuk a keresett nyersanyagot – ezáltal kevesebb hideg áramlik ki. A hűtőgép ajtajának záródását rendszeresen ellenőrizzük, és a zárófelületet tartsuk tisztán. A hűtőés fagyasztókészülékeket jól szellőző, száraz, lehetőleg hűvösebb helyiségben üzemeltessük. A külső hőmérséklet 1 fokos emelkedése 5%-al növeli a hűtő energiafelhasználását. A túl nagy hűtő feleslegesen fogyasztja az energiát. Egyedülállóknak és pároknak általában elég egy 120-140 literes hűtőszekrény. Nagyobb létszámú család esetén érdemes fejenként körülbelül 60 liter hasznos térrel számolni. Az utóbbi években rohamosan terjednek az elsősorban hűtésre használt klímaberendezések. A légkondicionálás

terjedésével magyarázható, hogy néhány éve az ország nyári energiafogyasztási csúcsértéke megközelíti a hagyományosan legmagasabb decemberit. Sajnos, a mai technológiákkal egy Celsius fokos hűtéshez háromszor annyi energia szükséges, mint egyfokos hőmérséklet-emeléshez, így a klímaberendezések energiafogyasztása is egyre jelentősebb terhet jelent az éves energiamérlegben. A légkondicionálás gyakran tüneti kezelés: az égtájakhoz képest rosszul elhelyezett (rosszul tájolt), nem megfelelő hőháztartású épületek rossz épületfizikai jellemzőit próbálják így javítani. Alkalmas építőanyagok használatával, kielégítő hőszigeteléssel, árnyékolással, az ablakok nap elleni védelmével, elektronikusan vezérelt (vagy egyszerűen csak célszerű) szellőztetéssel a lakó- és irodaépületek belső hőmérséklete megfelelő szinten tartható nyáron is. Viszonylag új szereplő a konyhai gépek listáján a mosogatógép. A legújabb, legtakarékosabb típusok egy ciklusban 1,3 kWh energiát és 20 liter vizet használnak fel, míg a kézi mosogatás 1,8 kWh energiát és 40 liter vizet igényel ugyanennyi edényhez. Csökkenti a mosogatógép előnyét, hogy a gyengébb mechanikai tisztítás miatt a mosogatógépekben sokkal erősebb mosogatószereket (kemény víz esetén vízlágyító szereket is) kell használni, ami jelentős vízszennyezést eredményez. A mosogatógépek általában egy 3-4 tagú család napi terítékét tudják befogadni: hatékonyan csak

teljes töltéssel működnek. Ugyancsak erős tisztítószereket kell alkalmazni a mosogatógép rendszeres tisztítására is. A kézi mosogatásnál viszont használhatunk mosószódát és ecetes öblítést: ez a kombináció a lehető legkisebb mértékben terheli a környezetünket. Lakásunkban és a munkahelyen is jelentős megtakarítás érhető el a világítás optimalizálásával. Az általánosan elterjedt izzólámpának a hatásfoka mindössze 6%. A hagyományos izzóhoz mérve a halogénizzóé már 12%os, használatukkal kb. 20% energia takarítható meg. Energiagazdálkodási szempontból a kompakt fénycső alkalmazása igen kedvező, fogyasztása mindössze egyötöde az azonos teljesítményű izzólámpának, élettartamuk 4-10szerese a hagyományos izzólámpáknak. Hátránya, hogy higany és egyéb nehézfém tartalma miatt veszélyes hulladéknak számít, begyűjtése, hatástalanítása, újrafeldolgozása újabb energia és egyéb költségekkel jár. Egyelőre inkább a jövő fényforrásai közé tartozik a LED-es világítás. Ma még meglehetősen drága, és vannak gyermekbetegségei, de figyelemreméltó, hogy egy 20W-os halogén izzó helyettesíthető egy 1,7W-os LED-es spot lámpával. Sokan nem kedvelik a kompakt fénycsövek és a LED-ek fényének színét: a fejlesztés során ezt egyre jobban közelítik a hagyományos izzó napfényhez hasonló színéhez. A takarékoskodni nemcsak a fényforrások kiválasztásával lehet. A lakásban és a munkahelyen célszerű a helyi fény-

források használata egy gyengébb általános világítás mellett. Legjobb, ha minél több természetes fényt engedünk be az otthonunkba, hiszen nem csak egészséges, hanem ingyen energia is. A természetes fény iránymutató is a mesterséges világítás kialakításához: a mesterséges fénynek a lehető legjobban kell hasonlítania a természetes megvilágításhoz. A takarékosság alapszabálya, hogy feleslegesen nem világítunk. Ha elmegyünk otthonról, kapcsoljunk le minden világítást, és ha egy helyiségben huzamosabb ideig senki nem tartózkodik, ott is kapcsoljuk le a lámpát. Ne kapcsoljuk ki a fényforrásokat hagyományos izzók esetében 5 perc, kompakt és neon fénycsövek esetében 15 percnél rövidebb időre, mert az az újra felfűtés annyi energiát fogyaszt, mintha a fénycsővel negyed órán át folyamatosan világítottunk volna. Az izzólámpával takarékoskodni csak akkor tudunk, ha 10 percnél hosszabb időre nincs szükségünk rá, és akkor kapcsoljuk ki. A világító, és más elektromos berendezéseket maximális kihasználtsággal, költséghatékony módon, csak a szükséges időtartamban használjuk, és ne használjuk a készenléti állapotot.

A számítógépek robbanásszerű terjedése a háztartásokban és a munkahelyeken nagymértékben megnövelte az elektromos energiafogyasztást. Egy átlagos pc teljesítményfelvétele 120 W körüli: ez napi 12 órás üzemben évi

525 kWh fogyasztás jelent, ez körülbelül évi 24 150 forint! A korszerű típusok fogyasztása lényegesen alacsonyabb, 65-75 W körüli. Egy hagyományos katódsugár csöves 17”-os monitor fogyasztása 75W, egy 17”-os LCD monitoré még 100%-os háttérvilágítás mellett is csak 35W: ha lehet, válasszunk LCD monitort.

Húzzuk ki a monitort a konnektorból, ha kikapcsoljuk a gépet. Ha csak lekapcsoljuk a monitort, akkor is kb. 9W-ot fogyaszt (mintha egy energiatakarékos izzó folyamatosan égne). Legegyszerűbb, ha veszünk egy kapcsolós elosztó aljzatot, és azt kapcsoljuk ki-be a számítógépet, monitort és az összes berendezést (a számítógép is 9W-ot fogyaszt kikapcsolt állapotban). CRT monitoroknál takarékoskodhatunk (a Google helyett) a Blackle kereső használatával: ennek fekete a háttere. Hosszabb munkaszünetnél a számítógépet és a képernyőt kapcsoljuk ki teljesen. A képernyővédő becsapós dolog: mozgó képek esetén még több energiát is elfogyaszt, mint normál üzemmódban. Nem gondolunk rá, de egy email-nak is van ökológiai lábnyoma. Egy kéretlen e-mail 0.3 g széndioxid felszabadulásért felelős, míg egy egyszerű e-mail 4 grammért, egy csatolmány pedig akár 50 g széndioxiddal károsíthatja

a légkört. Az ökológiai lábnyomot a megírás, a küldés és fogadás hagyja maga után. Ahhoz hogy az e-mail célba érjen, még számos rendszeren, műholdon, gépen kell keresztülmennie, amely ugyancsak szennyezést okoz. A számítások szerint egy üzleti életben dolgozó ember éves internetes levelezése körülbelül 135 kilogramm széndioxiddal mérgezi a légkört – mintha 200 mérföldet autózna. Évente csaknem 62 trillió spam-et küldenek szerte a világban, amely 20 millió tonna széndioxid kibocsátást eredményez. A Windows XP (és a későbbi operációs rendszerek) felkínálják a számítógép hibernálásának lehetőségét: ilyenkor a gép a memória tartalmát (a programok pillanatnyi állapotát), a merevlemezre menti és kikapcsol. Amikor legközelebb bekapcsoljuk, ugyanott folytathatjuk a munkát, ahol abbahagytuk. A hibernálás egyetlen hátránya, hogy a hálózathoz kötött programok kapcsolatai megszakadhatnak: célszerű előbb kipróbálni, melyik programunkat zavarja a hibernálás és melyiket nem. A hibernálás a Windows XP Vezérlő pultján állítható be, az Energiagazdálkodási lehetőségek alatt. A mérések szerint a hibernálással ebédidőnként kb. 120-200Wh-ot, azaz havonta 2-4 KWh-t lehet megtakarítani számítógépenként – ez évente 1000 – 2000 forintot tesz ki.

Windows 7 súgója a következőket írja az energiatakarékos üzemmódokról: Alvó állapot: energiatakarékos állapot, amelyből a számítógép gyorsan tudja folytatni a teljes áramellátású működést (általában másodperceken belül), ha ismét dolgozni szeretne. A számítógép alvó állapotba helyezése olyan, mint a DVD-lejátszás szüneteltetése: A számítógép azonnal leállítja a folyamatban lévő műveleteket, és kész újra elindulni, amennyiben folytatni szeretné a munkát. Hibernálás: elsődlegesen a hordozható számítógépekhez tervezett energiatakarékos állapot. Amíg az alvó állapot a munkát és a beállításokat a memóriába menti és kis mennyiségű áramot fogyaszt, a hibernálás a nyitott dokumentumokat és programokat a merevlemezre menti, majd kikapcsolja a számítógépet. A Windows összes energiatakarékos állapota közül a hibernálás használja a

legkevesebb mennyiségű energiát. Hordozható számítógépen akkor érdemes a hibernálást használni, ha tudja, hogy a gépet hosszabb ideig nem fogja használni, és nem lesz lehetősége a telepet feltölteni ez idő alatt. Hibrid alvás: elsődlegesen asztali számítógépekhez tervezték. A hibrid alvás az alvó mód és a hibernálás kombinációja: a nyitott dokumentumokat és programokat a memóriába és a merevlemezre menti, majd a számítógépet energiatakarékos állapotba helyezi, hogy gyorsan folytathassa a munkát. Így ha gond van az áramellátással, a Windows a merevlemezről visszaállíthatja a munkát. Amikor be van kapcsolva a hibrid alvás, és a számítógépet alvó módba helyezi, a gép automatikusan hibrid alvás módba vált. Az asztali számítógépeken általában a hibrid alvás mód alapértelmezés szerint engedélyezve van.

Energiatakarékossági összefoglaló (www.fenntarthato.hu) háztartások típusától függően változnak. A háztartáson belül történő élelmiszer feldolgozáshoz és az étel előkészítéshez „Ételkészítés az önellátó háztartásban nagyobb az idő és kisebb a tőke ráMa már az életvitelhez tartozó tevékenységeinket fordítás, míg a nem önellátó háztartás kisebb idő-, viszont (ételkészítés, takarítás, szórakozás, stb.) is a technikai es- nagyobb tőkeráfordítást igényel. zközök széleskörű igénybevételével végezzük. Ezen tevékenységek energiaigénye nem elhanyagolható az Az élelmiszerek feldolgozásának egyes folyamatait épületek energiafelhasználásában, de ezek célszerű alkal- különbözőképpen osztályozhatjuk. A feldolgozás folyamán mazásával energiatakarékosan is biztosítani tudjuk a háztartástechnika előkészítés és tartósítás között tesz kényelmünket, életvitelünk minőségét. A háztartásokban különbséget, a konyhai gyakorlat azonban előkészítésről és nagyszámú háztartási berendezés áll rendelkezése, amelyek elkészítésről beszél (elkészítés = főzés). segítenek erőt és időt megtakarítani, de mindamellett energiát és nyersanyagot fogyasztanak. A háztartási beren- Főzés során az élelmiszerrel energiát közlünk, így annak dezéseket a tárolás, az ételkészítés, a tisztítás, az hőmérséklete megnövekszik. Ha az élelmiszert megfelelően edénytisztítás, a felülettisztítás, a testápolás területén hosszú ideig éri a meghatározott hőmennyiség, akkor nyers valamint egyéb területeken, mint az audio, a videó, az irodai állapotból kész, megfőtt állapotba kerül. Új, a fomunkák, a telekommunikáció és szabadidő területén gyaszthatóság szempontjából kívánatos tulajdonságokkal használjuk. A rendelkezésünkre álló háztartási készülékek rendelkező termék keletkezik. A főzés folyamán az kínálata lehetővé teszi az energiatakarékosság szempont- élelmiszer fizikailag és kémiailag is megváltozik, az jainak érvényesítését ezen a területen is, de az ener- elkészült ételt szubjektív módon a puhaság, ízlés és külalak giatakarékos készülékek által elért megtakarítások mellett a alapján, objektív módon pedig az állag és a maghőmérséklet fogyasztónak is fontos szerepe van az energiafelhasználás mérése alapján ítélik meg. alakulásában, mivel a fogyasztói szokásokkal további megtakarítások érhetők el. Az élelmiszereket a háztartásokban különböző módon lehet melegíteni. A felmelegítés előfeltétele az energiaközlés. Az Az ételkészítés folyamatának lépései élelmiszerrel való energiaközlés az eljárásoktól függően A háztartásokban az ételkészítés módjai különbözőek és a történhet egyrészt:

- nedves közegben való főzéssel (víz, vízgőz, víz/zsír keverék, mikrohullám), - száraz főzési folyamattal (zsír, szárazlevegő, hősugárzás, kontakt felületek) vagy másrészről - közvetlen (mikrohullámú sugárzás, infravörös-sugárzás), - valamint közvetett energiaközléssel (víz, vízgőz, forrógőz, zsír, levegő, kontakt hőfelületek).

a molekuláris mozgásnak a következménye a hő. Az energiaközlés ilyen formája a mikrohullámú készülékekben történik. A mikrohullámú készülékekben az élelmiszerek belsejének a felmelegedése szintén hővezetéssel történik. Az élelmiszereknek az ételkészítéshez szükséges felmelegítése a háztartásokban túlnyomórészt háztartási nagykészülékekben (sütőben, főzőlapon) történik. Az egyes főzési eljárásokhoz különböző, az energiaközléshez szükséges közegeket, valamint speciális hőmérséklet tarA közvetett energiaközlésnél például a víz, folyadékok, a tományokat lehet hozzárendeln. vízgőz, a zsír vagy a levegő szolgálhat hőközlő közegként. Ezek a közegek a sütőben vagy gőzfőző edényben a hőt A tárolás és raktározás berendezései a háztartásokban közvetett módon (hővezetéssel) veszik fel a hőforrásnál. A Az élelmiszerek tápanyagértékeinek megőrzésének hőcsere mindig az elkészítendő étel felületén történik. A alapfeltétele az élelmiszerek helyes tárolása. Hűtéssel és kontakt felületek a vízhez, a zsírhoz vagy a levegőhöz ha- fagyasztással az élelmiszerek minősége és frissessége a sonlóan ugyancsak hőközlők. lehető leghosszabb ideig biztosítható. A privát háztartások Közvetlen energiaközlés során az izzó fűtőtest sugárzással 98%-ában a hűtőgépek az élelmiszerek rövid távú tárolására ad le energiát. Ez a hősugárzás a légtéren áthaladva eléri az szolgálnak 0-15 °C fokig terjedő hőmérséklet tartományban. élelmiszer felületét. A felület felmelegedése nagyon intenzív A hűtőszekrények egy része fagyasztóval ellátott. A és barnuláshoz vezet. Ezt a módszert alkalmazza a sütőben fagyasztórész lehetőséget biztosít az élelmiszerek fagyott álvaló grillezés. A közvetlen energiaközlés másik eljárása a lapotban való tárolására. A csillagok száma a következő mikrohullámú készülékben való főzés. Itt a hő közvetlenül hőmérséklet szinteket jelöli: -6 °C-tól (*), -12 °C (**), -18 – az elektromos energia átalakulásával - az élelmiszerben °C (*** vagy ****). Az összes fagyasztó rekeszben keletkezik. Az elektromágneses hullámok behatolnak az lehetőség van a fagyasztott termék tárolására; a csillagok élelmiszerbe, az anyag különböző mélységeibe, és pl. a víz- száma a tárolás időtartamát jelöli (*: egy hétig, **: három molekulákat kimozdítják nyugalmi állapotukból az elektro- hétig, *** vagy ****: több hónapig). Az élelmiszerek mos mező gyorsan és folyamatosan változó irányába. Ennek lefagyasztása csak 4 csillagos (****) fagyasztórészben lehet-

séges. Mélyhűtő résszel ellátott hűtőszekrény beszerzése akkor célszerű, ha a háztartásban különálló fagyasztókészülék nem áll rendelkezésre vagy ez a konyhától nagyobb távolságra található (pl. a pincében), így a felhasználó a fagyasztószekrényig tartó hosszú utat megtakaríthatja. A hűtőtérben különböző hőmérsékleti zónák alakulnak ki, mivel a mélyhűtő részen, azaz a hőelvonás helyén a hideg levegő a nagyobb sűrűség miatt lesüllyed, a meleg levegő pedig felemelkedik. Ezáltal a levegő természetes körforgása, levegő-cirkuláció alakul ki. Ma már léteznek dinamikus hűtésű készülékek. Ezeknek a berendezéseknek a hűtőterében az egyenletes hőmérséklet-elosztást ventilátor biztosítja. Statikus hűtés esetében az élelmiszereket hőmérsékletigényük alapján a megfelelő hőmérsékleti zónában kell elhelyezni, míg a dinamikus hűtésnél az élelmiszerek elhelyezése tetszőleges. A hűtőgépek felépítése lehet: - egyterű - hűtő/fagyasztótér kombinációja (hűtő és fagyasztótérrel ellátott) - háromzónás/háromterű, - hűtőtér, fagyasztótér és frissentartó zóna (= hidegebb mint a hűtőrész; pl. gyümölcsök vagy zöldség tárolására alkalmas)

- vagy hűtőtér, fagyasztótér és úgynevezett pincezóna (= melegebb mint a hűtőtér; a burgonya és italok tárolására alkalmas), - illetve négyzónás/négyterű (hűtőtér, fagyasztótér, frissentartó zóna, pincezóna). A háztartások kb. 70 %-ban van fagyasztókészülék. A fagyasztó-berendezések az élelmiszerek lefagyasztására, és legalább –18 °C (****) hőmérsékleten hosszú távú tárolására szolgálnak. A fagyasztókészülékek lehetnek fagyasztó szekrények vagy fagyasztó ládák. Hűtő/fagyasztó kombinációról beszélünk az olyan fagyasztó szekrények esetében, amelyekben a fagyasztó rész mellett külön hűtőtér is található. A fagyasztószekrények a hűtőgépekhez hasonlóan lehetnek: álló, alsó beépítésű vagy beépíthető készülékek. A fagyasztókészülékek hőmérsékletét a hűtőgépekhez hasonlóan hőmérséklet szabályzó felügyeli. Nagyobb mennyiségű élelmiszerek lefagyasztásánál a hőmérsékletszabályozás funkció áthidalható. Ekkor a kompresszor tartós üzemmódban működik.A kezelőlámpánál található a hőmérsékletválasztó gomb, a bekapcsoló gomb, a tartós üzemmód bekapcsoló-gombja, illetve az ellenőrző kijelző. A lámpás kezelőgombok segítségével a normál üzemmód (zöld), a tartós üzemre való átkapcsolás (sárga) és a kedvezőtlen hőmérséklet-emelkedés (piros) optikailag felismerhető, megkülönböztethető.

A fagyasztó berendezések általában kézi leolvasztásúak. Ekkor a készüléket előzetesen ki kell üríteni. Ma már vannak automatikus leolvasztású fagyasztókészülékek, amelyeket keringetett levegős hűtőrendszerű vagy No-Frost rendszerű berendezésnek hívnak. Ezeknél a fagyasztó (azaz a hűtő) és a ventilátor a belső téren kívül kerül elhelyezésre. A levegő a készülék belső teréből ventilátor segítségével csatornarendszeren keresztül jut a párologtatóhoz, ott lehűl, kondenzálódik, azaz a nedvesség eltávozik, és végezetül visszakerül a belső térbe. A rendszer használata, mivel ez már nem kézi leolvasztású több áramot fogyaszt. Sütés-főzés berendezései A háztartásokban az ételek elkészítéséhez az alábbi berendezések állnak rendelkezésre: - főzőlapok, - sütők, - kemencék, - gőzfőző készülékek, - grillező készülékek, - mikrohullámú készülékek. Energiaforrásként földgáz, folyékony gáz, áram, régebben szén, fa használatos. A különböző előkészületi- és utómunkálatokhoz használatos háztartási kiskészülékek kézi vagy elektromos üzemeltetésűek. A hőátadást biztosító kisberendezések általában elektromos fűtésűek. A széles kínálat a cumisüveg melegítőtől az elektromos

palacsintasütőig kb. hatvan különböző készüléket foglal magába. A statisztikák szerint minden háztartásban kb. 10 háztartási kiskészülék található (motorikus vagy termikus kiskészülék). A háztartásokban az ételkészítéshez leggyakrabban használt háztartási készülékek A tűzhelyek között megkülönböztetünk elektromos főzőlapokat, elektromos/gázfőző felületű, vagy gáztűzhelyeket. A hőátvitel ezeknél a következőképpen történik: - az elektromos főzőlapoknál hővezetéssel, - az elektromos/gázfőző felületeknél hővezetéssel és hősugárzással, - a gáztűzhelyeknél hősugárzással és áramlással. Az elektromos főzőlapok látható része öntöttvasból (szürkeöntvény) áll és síkesztergált. A főzőlap alsó részén mély árkokat, hornyokat képeztek ki, ebbe ágyazzák be a kerámiaszigetelő masszával körbevett krómnikkel vezetékből álló fűtőtestet. Ezeket három méretben (14,5 cm, 18 cm, 22 cm-es átmérő) építik be a vázba, és a szabványelőírások alapján 1000, 1500 és 2000 W teljesítményt biztosítanak. Megkülönböztetünk normál-, gyors- és automatikus főzőlapokat. A gyorsfőző-lapoknak teljesítménye nagyobb a normál főzőlapokénál. Az automatikus főzőlapoknál a felfőzésről a folyamatos főzési tartományra való átkapcsolás automatikusan történik, így a felhasználó-

nak nem kell odafigyelnie az átkapcsolás időpontjára. Elekromos/gáz főzőfelület alatt alulról fűtött üvegkerámia lappal főzőfelületeket értjük. Az üvegkerámia felületek rendkívül ütésállóak és nem érzékenyek a o hőmérsékletváltozásra. A maradék-hő kijelző 60 C alatt kikapcsol/kialszik. A kerámialapos tűzhelyeknél csak sík aljú főzőedények használata célszerű. A felfűtéshez, sugárzáshoz fűtőtesteket, gáz infravörös sugárzású égőket és egyre növekvő mértékben halogén sugárzókat használnak, ill. indukciós módszert alkalmaznak. A főzőfelülethez/zónához nincsen az átmérőre és teljesítményre vonatkozó szabványelőírás. A sugárzásos fűtőtestek szabadon sugárzó, csigavonalban feltekert elektromos fűtővezeték, amelyet egy kerámiaszálas formatestbe vagy szigetelőrétegre préselnek, és hőszigetelő lemezformában helyeznek el. Ezek különböző méretben (14,5 cm, 18 cm, 21 cm, 22 cm-es átmérő) és teljesítményben készülnek. A gáz-infravörös sugárzású égők olyan kerámiaégők, amelyek az előkevert gáz-levegő keveréket mikro-lángokban égetik el. Az égők formája és teljesítménye a főzőfelülettől függ. Az égők hőmérsékletét az üvegkerámia termikus ellenállás-pontjához igazítják (kb. 700oC). Az égő hősugárzást (infravörös) ad le, amit az edény aljához az üvegkerámia közvetít.

A halogénsugárzó tulajdonképpen egy kvarc üvegcső, amelybe egy vékony wolfram szálat feszítenek. A wolfram vezeték gáz halmazállapotú halogén elegyben található. A kvarc üvegcsövet a sugárzásos fűtőtesthez hasonlóan különböző méretekben építik be az üvegkerámia fűtő-főző felületbe. Az induktívan fűtött főzőfelületek rézvezeték tekercseket tartalmaznak, amelyen üzem közben nagy frekvenciájú váltóáram folyik keresztül. Ezáltal mágneses váltóáramú tér keletkezik, amely az edény talprészének belsejében elektromos örvényáramokat hoz létre. Ennek előfeltétele a mágnesezhető anyagok alkalmazása az edények aljában (ferromágneses alapanyagok). Ha a főzőlapon nem található edény, nincs áramlás sem.Mindegyik főzőlap könnyen tisztítható, mivel az üvegkerámia lapnak teljesen sík a felülete. A gáztűzhelyek égői 1,0 kW (főző vagy miniégő) és 2,7 kW (erős égők) közötti teljesítménytartományban fokozatmentesen szabályozhatók. Minden égőfejnek külön gyújtásbiztosítása van. A gázlángnak mindig az edény talpa alatt kell lennie, mivel a láng szegélyén van a legnagyobb hőmérséklet (1500-1700 °C). A gáztűzhelyeknél a gázláng primer levegővel (a láng kilépése előtt keverik az égőkben) és szekunder (az égőfejből a láng kilépése után a környezeti levegőből származó) levegővel ég. Az égőfejek leszerelhetőek és könnyen tisztíthatók.

A sütők a fűtési módjuk szerint lehetnek: - felső és alsófűtésű sütők (elektromos, gáz és szén) - légkeveréses sütők (elektromos és gáz), - kombinált változatú sütők (elektromos, gáz), - sütők integrált mikrohullámú résszel, - elektromos sütők integrált gőzrendszerrel (elektromos, gáz és víz). Az energiaátvitel sugárzással és a konvekcióval (áramlás) történik. Sugárzásos fűtés esetén (felső vagy alsó fűtés) a sütés csak egy szinten történhet. A hőmérséklet 30 °C és 300 °C között van. A konvekciós sütőkben (lég- vagy gőz keveréses) a felmelegített levegőt egy ventilátor oszlatja szét egyenletesen a sütőtérben. Ebben egyidejűleg akár 2 vagy 4 szinten is süthetünk az ízek és a szagok keveredés nélkül. A hagyományos fűtéshez képest 20-30 oC-kal alacsonyabb. A kombinált sütők gyakran tartalmaznak grillező részt (infravörös sugárzású grill, elektromosan vagy gázzal fűtött). 2-4,8 kW teljesítménnyel körülbelül 800 oC-os grillezési hőmérséklet érhető el. A kombinációs sütőknél lehetőség van sugárzásos grillezésre, forgó nyársas grillezésre és légkeveréses grillezésre. A beépített mikrohullámú résszel rendelkező sütők a többi sütési folyamattal kombinálható, gyorsabb főzést vagy sütést tesznek lehetővé. A beépített gőzkeveréses sütőknél lehetőség nyílik kímélő,

gyors párolásra, gőzben való, illetve gőz nélküli sütésre. A gőzben történő főzés a tápanyagok megtartását biztosítják energia és megtakarítással. Ezekhez a készülékekhez számos kiegészítő berendezés csatlakoztatható. Ezek lehetnek az ún. sütőkocsikat, időkapcsoló automatika, sütőautomatika, valamint étel termométerek, hőmérők, valamint az elektromos készülékek gyújtó és kikapcsoló automatikája. Környezettudatos és energiatakarékos eljárások A kereskedelemben kínált háztartási eszközök sokfélesége ellenére az energiafogyasztás növekedése visszaszorult. Ez a tény többek között az alábbiaknak köszönhető: - a készülékek fejlettebb műszaki kialakítása, - megváltozott fogyasztási szokások, és a háztartások megváltozott helyzete, - piactelítési tendenciák (a legtöbb készüléknél). A háztartásokban felhasznált energiamennyiség ételkészítésre eső aránya (sütés, hűtés, fagyasztás) kicsi az összes energia-fogyasztással (közlekedés, fűtés, melegvíz) összehasonlítva. Az energiagazdasági vizsgálatok szerint egy 4 személyes háztartásban csupán a főzésre évente átlagosan 400 kWh energiát használnak fel, ez a háztartások áramfogyasztásának kb. 10%-a. Az energiamegtakarítás lehetőségei a konyhában A tűzhelyek, sütők energiafelhasználása a jobb készülék-

technikával és az átgondolt használattal csökkenthető. A készülékre vonatkozó technikai javítások a következők: - a sütők ajtótömítésének jobb szigetelése, - a hőhidak és az energiaveszteségek csökkentése, - az ajtók hővisszaverő réteggel való ellátása vagy többrétegű üvegezés, - energiatakarékos fűtés pl. forrólevegő. Az energiafelhasználás optimálisabb lehet azáltal, hogy: - a sütőket csak akkor fűtjük fel előre, amikor feltétlenül szükséges, - a sütő jobb kihasználása törekszünk, több szint használata, - az ajtók nyitásának gyakoriságát csökkentjük, - mikrohullámmal vagy gőzzel kombinált üzemmód használata, - a maradék hő kihasználása, azaz kb. 10 perccel a sütési folyamat vége előtt kikapcsoljuk a sütőt, - a kisebb mennyiségű ételeket edényben vagy serpenyőben készítsük, - vásárlás előtt informálódjunk a készülékek változatai felől. A főzőlapokra hasonló megfontolások érvényesek. Az átgondolt energiafelhasználás elérhető: - a megfelelő főzőedény kiválasztásával, - sík aljú, jó minőségűnek minősített főzőedény használatával, - jól záródó fedők használatával,

- a vízmennyiség csökkentésével (azaz főzés kevés folyadékkal). - a folyamatos főzésnél a teljesítmény csökkentése vagy kikapcsolás, - a maradékhő kihasználása, - gyors főzőedények használata a hosszú főzési időre számot tartó fogások főzésénél, - a gázégőknél a gyújtóberendezések és biztosítékok tisztántartása, - kis mennyiségekhez a mikrohullámú berendezések használata. A hűtő és fagyasztó berendezések energiafogyasztása a fejlettebb technikájú berendezésekkel és átgondolt használattal csökkenthető. A berendezések energetikailag a következő módon javíthatók: - megerősített és javított szigetelés, - a kompresszor fajlagos hűtőteljesítményének javítása a nagyobb motorhatásfokkal, - a hűtőkészülékeknél lemondás a leolvasztó fűtésről, - a nagyobb hőmérsékletű rekeszek használata (frissen tartó zóna), - jobb levegőcirkuláció, - elektronikus hőmérsékletszabályozás.

A meglévő készülékek használatánál a következőkre kell odafigyelni: - a készülékek hűvös térben helyezzük el, nem állítsuk gáztűzhely, fűtés közelébe vagy napsugárzásnak kitett helyre, - ügyeljünk arra, hogy az ajtók jól záródjanak, - a hűtőberendezéseket időben olvasszuk le, - a szellőzőrácsról időnként távolítsuk el a por, és mindig tartsuk szabadon, - a tárolási és a fagyasztó hőmérsékletet megfelelően legyen beállítva, - az élelmiszereket csak kihűlt állapotban helyezzük a hűtőbe, - a hűtőkészülékbe csak jól becsomagolt vagy lefedett élelmiszert tegyünk, - tartózkodjunk a hűtő és fagyasztó ajtajának gyakori és hosszú kinyitásától, - a készüléket csak szilárd és sík talapzatra állítsuk, - a vásárlás előtt tájékozódjunk a készülékkombinációkról, és a készülékek kialakításáról. Ha fagyasztó berendezés is rendelkezésre áll, akkor célszerű fagyasztó nélküli hűtőszekrényt beszerezni. Mosogatás A mosogatás célja az ételkészítés során szennyeződött edény tisztítása. A kézzel való mosogatást megkönnyíthetik a mosogatógépek használatával. A vizsgálatok eredményei

azt mutatják, hogy a mosogatógéppel végzett mosogatás kevesebb vizet és energiát használ fel, mint a kézzel való mosogatás. Ez azonban csak akkor reális, ha az alkalmazott vegyi anyagok jelentősen hatékonyabb tisztítóerővel rendelkeznek, mint a kézi mosogatószerek. Egyre több magyar háztartásban van mosogatógép. Ezek kettő vagy három kihúzható edénykosárral egy 3-4 személyes háztartás napi edényének elmosogatására alkalmas. Géppel mosogatható az étkészlet, az üveg, az előkészítő edények, valamint az evőeszközök. Az edények és az evőeszközök vásárlásakor ügyelni kell arra, hogy ezek „mosogatógépben moshatók” legyenek. Az űrtartalom arról ad felvilágosítást, hogy a mosogatógép mennyi terítékre használható, beleértve az ehhez tartozó tálalóedényeket is. Egy átlagos méretű mosogatógép 12 terítéket és egy tálalóedényt tud elmosogatni. Az edényeket a két edénykosárba kell belehelyezni. A felső edénykosárba a könnyebb, kisebb és érzékenyebb darabok kerülnek, mint pl. poharak, csészék valamint a kevésbé szennyezett edényrészek. Az alsó edénykosárba a nagyobb edényrészek, mint a tányérok, az edények és a tálak kerülnek, továbbá a jobban szennyezett edényrészek, valamint az evőeszköz. Néhány berendezésnél az evőeszközt egy a felső kosár felett elhelyezett, úgynevezett „evőeszköz-fiókban” kell elhelyezni.

A mosogatógépek lehetnek álló, alsóbeépítésű vagy beépíthető készülékek. Különlegességként asztali készülékek is megjelentek a piacon egy vagy kétszemélyes háztartásokhoz, amelyek 4 vagy 6 teríték elmosogatására alkalmasak. A mosogatógépek alkalmazásával saját munkát és időt takaríthatunk meg, ehhez azonban viselni kell a készülékek beszerzési, illetve járulékos költségeit. A háztartások energia és vízfogyasztása a mosogatógép helyes használatával csökkenthető. Ezzel szemben áll azonban a nagy szennyvízterhelés, a vegyi tisztítószerek intenzív használata és az ioncseréből származó sókiválás. Mosogatási tényezők A mosogatás teljesítménye a mosás teljesítményéhez hasonlóan az alábbi tényezőktől függ: mechanikai tényezők, hőmérséklet, kémiai tényezők, víz és idő. A kézi mosogatásmál a mechanikus energiát kefe vagy szivacs használatával biztosítjuk. A gépi mosogatásnál a mosogatóoldatot a keringető szivattyú juttatja el egy szűrőkombináción keresztül a mosogatótartály alsó részétől a permetező karokig. Az ott található permetező fúvókákon keresztül a víz nyomás alatt lép ki. Az itt keletkező reakcióerő a szórókarokat a kerti locsolókhoz hasonlóan megforgatja. A permetezőkarok és a permetező-fúvókák úgy vannak elhelyezve, hogy az azokból kiinduló vízsug-

arak az összes edény minden részét elérjék. A mosogatógépek 2 vagy 3 forgó permetezőkarral vannak ellátva. Ezek olyan kialakításúak is lehetnek, hogy a vízsugarak egy időben lépjenek ki az összes öntözőkarból, illetve fúvókából. Az áramló vízmennyiség korlátozása, valamint ezzel együtt a vízfogyasztás csökkentése érdekében sok készüléket úgy alakítanak ki, hogy a vizet váltakozó módon az alsó illetve a felső permetezőkarhoz nyomják (váltópermetező rendszer). A vizet percenként többször durva és finom szűrőkből álló szűrőrendszerek szűrik, azért hogy kisebb vízfogyasztás mellett is jó mosogatási eredmény legyen elérhető. A szűrők rendszeres tisztítása ezért elengedhetetlen. A mechanikai energia hatása a mosogatógépben korlátozott, és ezért rosszabb, mint a kézzel való mosogatásnál. A permetező karok vízsugarainak nem szabad túl keménynek, túl erősnek lenniük, mert megforgathatják a könnyebb edényrészeket, és ezáltal károsodhatnak az érzékeny részek, mint pl. az üvegek. A termikus energiát az edényekre a mosogatóoldat közvetíti. A háztartásokban található mosogatógépeket elektromos úton fűtik. A mosogatógépek azonban közvetlenül is csatlakozhatnak melegvizes vezetékhez. Az ipari mosogatógépeket elláthatják fűtőgőzzel is. A mosogatás maximális hőmérséklete a normál programnál 65 °C. Az energiatakarékos programoknál, amelyeket az alig vagy normális mértékben elpiszkolódott edényekhez használnak, a maximális hőmérséklet 55 °C. Ezzel együtt jár azonban a

hatásidő meghosszabbodása, de ezzel együtt is még jelentősen nagyobb a mosogatási hőmérséklet az energiatakarékos programoknál, mint a kézzel való mosogatásnál. Az edényekben összegyűlt termikus energiát a mosogatás után a szárításhoz felhasználhatják. Ez rendszerint elegendő arra, hogy az edények teljes mértékben megszáradjanak. A gépi mosogatáshoz mosogatószerként tisztítókat, öblítőszert és regeneráló sókat használnak. A vegyianyagok hatása a gépi mosogatásnál - ellentétben a kézzel való mosogatással - erősebb, hogy kompenzálhassa a rosszabb mechanikus mosogatóhatást. A tisztítószer az ételmaradékok beáztatására és leoldására szolgál. Egyidejűleg azonban a berendezést és a mosogatni valót védeni kell a korrózió ellen. Az öblítőszer biztosítja a mosószer csöpögésmentes lefolyását a mosogatni való edényről. A regeneráló-só akkor szükséges, ha 2, 3, vagy 4 NK keménységű vizet kell felhasználni anélkül, hogy központi vízlágyító berendezést alkalmaznánk. Egy ideje a piacon megjelentek a foszfát és klórmentes tisztítószerek. A mosogatószerek pontos összetétele a csomagoláson olvasható. Itt a tisztítószer helyes és takarékos adagolására vonatkozóan is találhatók útmutatók. A kialakításuknak megfelelően a mosogatógépek különböző mosogatóprogramokat nyújtanak. Ezek közé tar-

tozik a normál program, az előmosogatás, egy energiatakarékos program, valamint adott esetben kímélő program, mint például az üvegek mosogatása. Minden egyes mosogatásprogram megkezdése előtt a víz keménységi fokának megfelelően a mosogatóvíz ioncserélőn halad keresztül. A normál programot rendszerint az erősen szennyezett edényekhez, az energiatakarékos programot pedig a csekélyebb mértékű normál szennyezettséghez használják. Az előmosogatásról rendszerint le lehet mondani, ha csak nem rászáradt nyers szennyeződésű edényekről van szó. A normál/standard program során az edény és a mosogató oldat is felmelegszik. A tisztítási folyamatban a tisztítók hozzáadásával érhető el a fő mosogatási teljesítményt. Végezetül több folyamaton keresztül a mosogatnivalók öblítése következik. Ezt követi a szárítási folyamat, ekkor az edényeken megragadt víz elpárolog, és a mosogató tartály belsején kondenzálódik. Az energiatakarékos program alapjaiban ugyanígy zajlik, csak alacsonyabb maximális hőmérsékleten. Energia- és vízfelhasználás A mosogatógépek fogyasztását a termékismertető füzetben (rendszerint a prospektus utolsó oldalán) adják meg a normál mosóprogramra vonatkoztatva (normál mosogatóprogram; 65 °C; előmosogatás nélkül; névleges töltésnél). Ezek az értékek a mosogatógépek fejlesztése során jelentősen csökkentek.

Ezek a javulások a berendezések technikájának optimalizálásával, a programok kialakítása, illetve az újabb tisztítószerek által váltak lehetővé. A készülékek továbbfejlesztett változatában beépített hővisszanyerő van. A mosogatótartály hátsó oldala víztartályaként van kialakítva. A kifolyó mosogatóvíz az energiának egy részét a tartalék víznek adja át. Ezáltal az újonnan beérkező víznek az energiaszükségletét csökkenti. Az energiafogyasztást jelentős mértékben csökkentheti, - mint a mosógépeknél - a vízfogyasztás csökkentése. Ezt az optimális vízvezetés, valamint a tisztítási teljesítmény javítása teszi lehetővé. Az energiafogyasztás csökkentésére a gyártóktól függő lehetőségek mellett a felhasználónak a helyes szokások kialakításával van lehetősége. Néhány jó tanács a mosogatógépek energiatakarékos és környezettudatos használatához: - Olvassa el a kezelési útmutatót; fontos információkat tartalmazhat a program kiválasztásához és a megfelelő használathoz, - A készüléket a megadott keménységi fok tartományra állítsa be. - Tartózkodjon a folyóvíz alatti előmosogatástól, előöblítéstől, - a mosogatást csak teljes töltéssel végezze, - a tisztítószert a víz keménységének, a töltetnek és a szennyezettség fokának megfelelően adagolja.

- A normál mértékben szennyeződött edények előöblítéséről mondjon le. - A csekély mértékben szennyeződött mosogatni valók esetében használja az energiatakarékos programot. - Alacsony vízkeménység mellett mondjon le a lágy öblítésről. - Időkapcsoló segítségével használja ki az éjszakai áram adta lehetőségeket, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik. - A vásárlás előtt hasonlítsa össze a különböző mosogatógépek fogyasztását a gyártók információja alapján. Mosás A háztartások 92 százalékában ma már van mosógép. A háztartás méretétől, az ott élők életmódjától, szokásaitól és foglalkozásaitól függően különböző mennyiségű és összetételű mosnivaló/szennyes keletkezik/gyűlik össze. A szennyes különböző összetétele eltérő követelményeket állít a mosóprogramokkal szemben. A ruhákon a kezelésre vonatkozó ismertető jelek szimbólumai megkönnyítik a helyes mosóprogram és a megfelelő hőmérséklet megválasztását. A háztartásokban a mosógépek fűtése rendszerint elektromos energiával történik. Egyes mosógépek azonban kiegészítő melegvíz-csatlakozással vannak ellátva, melynek használata energetikai szempontból akkor célszerű, ha rendelkezésre áll a rendszerint primer energiával üzemeltetett központi melegvízellátás.

Mosási tényezők A mosási folyamatban az alábbi tényezők játszanak szerepet: mechanikai tényezők, hőmérséklet, kémiai tényezők, idő és víz. A mechanikai-, és kémiai tényezőket, valamint a hőmérsékletet az energia gyűjtőfogalmában foglalhatjuk össze. Beszélhetünk mechanikai, termikus és kémiailag kötött energiáról, amelyeknek együttesen bizonyos ideig hatniuk kell annak érdekében, hogy a szövetekből/anyagokból a szennyeződés kioldódjon a mosóoldatba. Energetikai szempontból érthető, hogy a három faktor – mechanikai, hőmérsékleti és kémiai tényező – egymással bizonyos mértékig helyettesíthető. Például az előmosás kiváltható/helyettesíthető több mosószerrel, azaz erősebb vegyi anyaggal, vagy hosszabb ideig tartó (pl. egész éjszakán keresztül) alacsonyabb hőmérsékletű beáztatással. Ebben a víz központi szerepet játszik. A víz benedvesíti a textilszövetet, oldja a mosószert, szállítja a szennyezőanyagot, közvetíti a termikus energiát, és mechanikus hatást gyakorol az anyagra. A mosógépben mechanikus energiát közlünk a dobszerkezeten (a továbbító-bordák magassága és száma), a dobfordulatszámon és az időfaktoron keresztül. Emellett jelentős szerepet játszik a mosógép töltésaránya (gépterhelése). A mechanikai energia különösen a mosógépbe helyezett szövet kopásáért/foszlásáért lehet felelős. Ezért az érzékeny szöveteket/anyagokat csak olyan programokkal szabad mosni, amely csökkentett mechanikai munkát

végez. Ez elérhető a dobban a vízszint megnövelésével és a dob működési idejének lecsökkentésével a hosszabb nyugalmi állapot javára. A mosógép energiafogyasztásának legnagyobb része a szennyes felmelegítésére fordítódik. A háztartások mosógépei elektromos fűtésűek. Egyes mosógépek azonban kiegészítő melegvíz-csatlakozással vannak ellátva, ami lehetővé teszi a primer energia felhasználását. A korszerűbb mosószerek kifejlesztése és a gyakoribb fehérnemű/ruhaváltások következtében a legtöbb esetben lemondhatunk a klasszikus főzőmosásról (95 °C) az alacsonyabb hőmérsékleten való mosás javára (60 °C). A mosáshigiénia és tisztaság szempontjából hasonló eredményt érhetünk el. Még az ún. főzőmosás-programok is alig érik el a 90-95 °C hőmérsékletet, de ezt is csak rövid időre (kb. 1-2 perc). Az újabb mosógépek rendszerint rendelkeznek olyan kiegészítő energiatakarékos programmal, amely csekély és normál szennyezettségnél is egyaránt alkalmazható. A fogyasztói szokások megváltozása, mint pl. a gyakoribb fehérneműváltás, és ezáltal a ruhaneműk kisebb mértékű elszennyeződése, valamint a szintetikus szálakból készült ruhaneműk növekvő aránya az alacsonyabb mosási hőmérséklet alkalmazását teszik lehetővé. A vízben oldott mosószer számos feladatot lát el, ami különböző kombinációban a különböző szövetek/anyagok tisztítását teszi lehetővé. A mosószer összetevői a mosószer csomagolásán

vannak feltüntetve. A mosószer mennyisége igazodik a szennyezettség mértékéhez, és a vízkeménységhez. Az adagolási útmutató a mosószer csomagolásán látható, a vízkeménységről a vízművek adnak felvilágosítást. Minden tényező hatásának kifejtéséhez szükség van bizonyos időre. Az energiatakarékos programok a főmosás hőmérsékletének csökkentését az utómosási hosszabb idejével (a kiválasztott hőmérséklet elérése utáni idő) egyenlíti ki/egyensúlyozza. A hőmérséklet a hosszabb hatás-idő javára csökkenthető. Ez jelentős energia-megtakarításhoz vezet. Energia- és vízfogyasztás A mosógépek fogyasztását a termékismertető füzetben (rendszerint a prospektus utolsó oldalán) adják meg a normál mosóprogramra vonatkoztatva (főzőprogram; 95 °C; előmosás nélkül; névleges töltésnél). Ezek az értékek a mosógépek fejlesztése során jelentősen csökkentek. Az energiafogyasztás csökkentésére a gyártóktól függő lehetőségek mellett a felhasználónak a helyes szokások kialakításával van lehetősége. Felsorolunk néhány tanácsot a mosógépek energiatakarékos és környezettudatos használatához: - Olvassa el a kezelési útmutatót; fontos információkat tartalmazhat a program kiválasztásához és a megfelelő használathoz.

- Lehetőleg mosson kevesebbet. - A textíliák kezelési útmutató adatai vegye figyelembe. - Használja ki a mosódob űrtartalmát (befogadó képességét). - A mosószert a víz keménységének, a töltetnek és a szennyeződés fokának megfelelően adagolja. - A normál szennyezettségű mosnivalók mosásakor mondjon le az előmosásról. - Mondjon le a főzőmosásról, válassza a 60 °C programot. - A csekély mértékben szennyeződött mosnivalók mosásakor használja az energiatakarékos programot. - Mondjunk le a lágyöblítőkről. - Használjuk ki időkapcsolóval az éjszakai áramot, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik. - Vásárlás előtt hasonlítsuk össze a különböző mosógépek fogyasztását a gyártók információja alapján. - A mosó-szárítógépek használatakor ügyeljünk a centrifuga nagy fordulatszámára (800-nál több forgáspercenként). - Vegyük igénybe az energiaellátó cégek és az energetikai szakemberek tanácsait. Szárítás A mosott ruha szárítása történhet a mechanikus módon (azaz víztelenítés mechanikus energiával), valamint a termikus módon (azaz víztelenítés termikus energiával). A mechanikus szárítás a következő folyamatokat, eljárásokat foglalja magában: kinyomkodás, facsarás, centri-

fugálás. Ezekre az eljárásokra együttesen érvényes, hogy jelentősen kisebb az energiaszükséglete, mint a termikus szárítási eljárásoké. Ennek az az oka, hogy a mechanikus szárításnál nem kell számolni a víz elpárologtatásához szükséges rendkívül nagy energia-bevitellel. A legjelentősebb mechanikus szárítási eljárás a centrifugálás. Ez a legtöbb háztartásban beépített centrifugával ellátott automata mosógépekben történik. Néhány háztartásban külön centrifugát használnak. A centrifugálás víztelenítő hatása a dobátmérőtől és a fordulatszámtól függ. Mivel a dobátmérő a berendezés mérete által korlátozott, a centrifugálás hatását rendszerint csak a fordulatszám növelésével lehet javítani. A korszerű mosó automaták egészen 1600 1/perces centrifugálási fordulatszámmal rendelkeznek, így a szövetekben a maradék nedvesség egész 45 %-ig csökkenthetik. Minél kisebb a maradék nedvesség mennyisége, annál kisebb a szárítás energiafogyasztása. A különböző szárítási eljárásokat összehasonlítva összenergia-fogyasztás szempontjából megállapítható, hogy a mechanikus víztelenítés az összenergia felhasználás jelentős csökkenéséhez vezet. A szárítókötélen való szárítás a legtermészetesebb termikus eljárás, melynél a nap és szél energiájának közvetlen kihasználásával következik be a szárítás. Ez az eljárás semmiféle végenergiát nem igényel. További előnye még az is, hogy a már említett lágy öblítőről való lemondás a szárított ruha szélben való mozgása által kiegyenlítődik. Ahol az

időjárási feltételek és a helyi adottságok megengedik, célszerű szárítókötélen szárítani.Ma már magyar háztartásokban is egyre több szárítóval rendelkeznek. Ezek túlnyomórészt nagy háztartások vagy kisgyerekes háztartások. A ruhaszárító berendezéseket álló, vagy alsó beépítésű formában kínálják. Műszakilag megkülönböztetünk szekrényes, illetve dobos szárítókat. A dobos szárítók lehetnek elszívó rendszerűek vagy kondenzációs szárítók. A háztartások részére gyártott készülékek elektromosan üzemeltethetők. A nagy mosodákban vagy az ipari háztartásokban a termikus szárító fűtésére igen gyakran használnak primer energiát. Környezetkímélő és energiatakarékos szárítás Már a szárító megvételének eldöntése előtt célszerű az energiatakarékosságra gondolni. Ekkor elsősorban azt kell eldönteni, hogy a termikus szárító beszerzése célszerű-e. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a mechanikus szárítás, jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a termikus szárítás. Ezért a teljes szárítási folyamat energiafogyasztásának szempontjából legfontosabb egy lehetőleg nagy centrifugálási fordulatszámú automata mosógép beszerzése. A külön centrifugával rendelkező háztartásokra ugyanez az elgondolás érvényes. Ha a szárító beszerzése mellett döntünk, akkor is lehetőség van mindig arra, hogy energiamegtakarítás céljából szárítókötélen szárítsunk. A szárító használatakor a fogyasztónak is jelentős befolyásol-

hatja az energiafelhasználás mértékét, a következő javaslatok megfontolása mellett: - Olvassa el a használati útmutatót, amely fontos útmutatókat adhat a program kiválasztásához és a helyes használathoz. - Ügyeljen a textíliák ápolására vonatkozó útmutatókra. - Használja ki a szárító térfogatát, töltetét. - Használjuk ki időkapcsolóval az éjszakai áramot, amennyiben ez lehetőségként kínálkozik. - Vásárlás előtt hasonlítsuk össze a különböző szárítóberendezések fogyasztását a gyártók információja alapján. - Ügyeljünk a centrifuga nagy fordulatszámára (800-nál több forgáspercenként). - A kívánt szárítási fokot állítsuk be, ne szárítsuk túl a ruhákat. - A légszűrőt minden egyes szárítás után tisztítsuk meg. Egyéb háztartási készülékek A nagy háztartási készülékek mellett számos kiskészülék is található a háztartásokban, amelyeket rendszerint elektromos úton üzemeltetnek. Ezek a készülékek a háztartások energiamérlegében legtöbbször csak alárendelt jelentőségűek. Ez azonban nem minden esetben van így, ma már széles körben találhatunk olyan háztartásokat, amelyek rendszeresen használnak beépített szaunát, uszodát, szoláriumot, és ehhez megfelelően nagy mértékű energiát használnak fel.

Az egyéb készülékek közé tartoznak az ételkészítéshez szükséges kiskészülékek, az irodai és a szabadidő audió, videó, számítástechnika, telekommunikáció területek készülékei, valamint a testápolás és takarítás kisberendezései. A testápolás készülékei közé tartoznak a hajszárító, hajsütővas, hajszárító búra, borotválkozó készülék, masszázs készülék, fittnesz készülékek és orvosi készülékek. A takarító berendezések közé tartoznak a porszívók a szőnyegporolók és kefélő-gépek, valamint a gőztisztítók. Kísérletekkel kimutatták, hogy a privát háztartásokban hetente átlagosan 1 óra hosszát porszívóznak. Összességében nézve az egyéb készülékek energiafogyasztása évek óta emelkedik. A háztartásokban is a számítógépes felszereltség növekedése a hozzátartozó perifériákkal, mint a képernyő és a nyomtató, a modern telefon és faxkészülékek, vagy az elektronikai játékok ugyancsak észrevehetővé válnak az energiafogyasztásban. A fentebb idézett oldal a "Tudásbázis a fenntartható fejlődésért..." projekt keretében készült.A projektet támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Források: www.energytrophy.org www.est.org.uk www.natenergy.org.uk www.practicalhelp.org.uk www.sustainableenergy.org.uk www.enga.hu www.energiainfo.hu www.energia.lap.hu www.energiaklub.hu www.napelem.hu www.szabadenergia.lap.hu www.vilagitastechnika.lap.hu www.fenntarthato.hu