Energia szakterület jogi szabályozása
EU harmonizált szakterület • EU-s irányelvek
-
jogalkotóknak kötelező tagországoknak át kell venni • Jogszabályok kötelezőek • Szabványok nem kötelező (de ajánlott) (Jogszabályoknak való megfelelés biztosításának legkézenfekvőbb eszköze)
Kazán, mint nyomástartó berendezés EU-s irányelv: • 97/23/EC • PED Pressure equipment directive • DGR Druckgeräte Richlinie • DESP Directive Equipements sous Pression http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/pressure-and-gas/documents/ped/
Magyar felügyeleti szerv és a jogszabályok • MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL
http://www.mkeh.gov.hu/ http://mkeh.gov.hu/muszaki/nemzeti/nyomastarto Harmonizált jogszabályok: • 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról • 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet és a Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata
Kapcsolódó területek önálló szabályozással • • • • •
Tüzelőanyag ellátás (pld. gázellátás GMBSZ.) Füstgáz elvezetés, kémények Tűzvédelem Munka- és egészségvédelem Környezetvédelem
Hőhordozó közegek Hőmérséklet tartomány Nyomás tartomány PED kategória Fajlagos hőkapacitás Hőátadási tényező hőleadásnál Elérhetőség
Közeg kezelés
MELEGVÍZ
FORRÓVÍZ
0 – 110ºC 1 – 5 bar
70 – 160ºC (tmax > 110ºC) 5 – 20 bar
Nem tartozik a hatálya alá
Legmagasabb veszélyesség
4,1868 kJ/kg K
4,1868 kJ/kg K
Közepes érték Jó hőátadás
Közepes érték Jó hőátadás
GŐZ telített / túlhevített 100 - 250 ºC / - 630 ºC 1 – 40 bar / -250 bar Legmagasabb veszélyesség 1700 - 2200 kJ/kg / - 3500 kJ/kg Nagy érték, igen jó hőátadás
Ivó-, ipari- vagy kútvíz felhasználható
Ivó-, ipari- vagy kútvíz felhasználható
Ivó-, ipari- vagy kútvíz felhasználható
Egyszerű lágyítás, és/vagy adalékolás
Komoly vízelőkészítés és vízminőség ellenőrzés szükséges
Komoly vízelőkészítés és vízminőség ellenőrzés szükséges
TERMOOLAJ nyitott / zárt rendszer -50 - 300 ºC / -50 - 420 ºC 1 – 10 bar / -20 bar Mérsékelt veszélyesség
Speciális termoolaj megvásárlása szükséges Nem szükséges, hosszabb idő után ellenőrzés, szükség szerint csere
1,7–2,9 kJ/kg K Mérsékelt érték és hőátadás
Hőhordozó közegek MELEGVÍZ
Pótlólagos betáplálás
Minőség szabályozás, Lelúgozás, leiszapolás Keringető szivattyú Kondenzvíz leválasztás, gyűjtés, kezelés, visszavezetés Fagyveszély
Korrózióveszély Tűzveszély
FORRÓVÍZ
Nem szükséges Nem szükséges normál normál üzemben, üzemben, csak légtelenítés, csak légtelenítés, vagy szivárgás vagy szivárgás esetén esetén Minőség Nem szükséges ellenőrzés, gáztalanítás szükséges Szükséges Szükséges
GŐZ telített / túlhevített Folyamatosan szükséges lelúgozás / iszapolás illetve kondenzvíz kigőzölgés miatt
TERMOOLAJ nyitott / zárt rendszer Nem szükséges normál üzemben, csak légtelenítés, vagy szivárgás esetén
Szükséges
Nem szükséges
Nem szükséges
Szükséges
Nem szükséges
Nem szükséges
Nem szükséges
Szükséges
Van! Fagyálló bekeveréssel elkerülhető
Van! Hőntartás, vagy kisérő fűtés kell (fagyálló nem használható) Van Nincs
Van! Hőntartás, vagy kisérő fűtés kell (fagyálló nem használható) Van Nincs
Van Nincs
Nincs! (olaj dermedése kárt nem okoz) Nincs Van
Besorolás
A tölteteket két csoport valamelyikébe kell sorolni A veszélyes töltetek alkotják az 1. csoportot: • - a robbanásveszélyes töltetek, • - a rendkívül gyúlékony töltetek, • - a könnyen gyulladó töltetek, • - a gyúlékony töltetek (ha a legnagyobb megengedhető hőmérséklet nagyobb, mint a lobbanáspont), • - a nagyon mérgező és mérgező töltetek, • - az oxidáló töltetek. Nem veszélyes töltetnek minősül és a 2. csoportba tartozik minden egyéb az előbbi felsorolásban nem említett töltet.
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (5. ábra) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb mint 110 ºC hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés, ha a térfogata nagyobb, mint 2 liter, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény.
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (1. ábra) Az edény töltete gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és töltete veszélyes, az 1. csoportba tartozik.
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (2. ábra) Az edény töltete gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és töltete nem veszélyes, a 2. csoportba tartozik.
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (3. ábra) Az edény töltete olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és töltete veszélyes az 1. csoportba tartozik
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (4. ábra) Az edény töltete olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és töltete nem veszélyes a 2. csoportba tartozik
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (6. ábra) Csővezeték, ha a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és a töltet veszélyes, az 1. csoportba tartozik
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (7. ábra) Csővezeték, ha a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és a töltet nem veszélyes, a 2. csoportba tartozik
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (8. ábra) Csővezeték, ha a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és a töltet veszélyes az 1. csoportba tartozik
9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerinti besorolás (9. ábra) Csővezeték, ha a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 barg túlnyomás és a töltet nem veszélyes a 2. csoportba tartozik
Az egyes kategóriákhoz rendelt megfelelőség értékelési eljárások I. kategória • A modul; II. kategória • A1 modul, • D1 modul, • E1 modul; III. kategória • B1 + D modul, • B1 + F modul, • B + E modul, • B + C1 modul, • H modul; IV. kategória • B + D modul, • B + F modul, • G modul, • H1 modul.
Modulok • A modul • A1 modul
- a gyártás belső ellenőrzése - a gyártás belső ellenőrzése, az átvételi eljárás felügyeletével • B modul - EK-típusellenőrzés • B1 modul - EK-tervellenőrzés • C1 modul - típusazonossági vizsgálat • D modul - gyártás minőségbiztosítása • D1 modul - gyártás minőségbiztosítása • E modul - termék minőségbiztosítás • E1 modul - termék minőségbiztosítás • F modul - termékellenőrzés • G modul - EK egyedi ellenőrzés • H modul - teljes minőségbiztosítás • H1 modul - teljes minőségbiztosítás tervellenőrzéssel és az átvételi eljárás különleges felügyeletével
63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata Bejelentés, besorolás, nyilvántartás • 1.1. Bejelentés • 1.2. Javítás, átalakítás bejelentése • 1.3. Változások bejelentése • 1.4. Rendkívüli esemény bejelentése • 1.5. Besorolás • 1.6. Nyilvántartás Hatósági eljárások • 2.1. Létesítési engedélyezési eljárás • 2.2. Nyomástartó berendezések áttelepítése • 2.3. Használatbavételi engedélyezési eljárás • 2.4. Használatbavételi engedély visszavonásának feltételei • 2.5. Javítás, átalakítás jóváhagyási eljárás • 2.6. Megszüntetési eljárás
63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata Hatósági ellenőrzések • 3.1. Általános előírások • 3.2. Hatósági nyomáspróba • 3.3. Biztonsági szelep ellenőrzése, hitelesítése • 3.4. Elrendelt különleges ellenőrző vizsgálatok • 3.5. Hatósági szemle • 3.6. Rendkívüli hatósági ellenőrzés Egyéb hatósági eljárások • 4.1. A kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmasságának tanúsítása • 4.2. Az üzemben tartói ellenőrző szervezet tevékenységének jóváhagyása • 4.3. Hegesztett szerkezet gyártójának hatósági nyilvántartásba vétele
63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet szerinti besorolás
Szabványok • MSZ EN 12952 Vízcsöves kazánok és segédberendezéseik szabványsorozat • MSZ EN 12953 Nagyvízterű kazánok szabványsorozat
MSZ EN 12952-1 Általános követelmények MSZ EN 12952-2 Kazánok és segédberendezéseik nyomással terhelt részeinek anyagai MSZ EN 12952-3 Nyomással terhelt részek tervezése és számítása MSZ EN 12952-4 Használatban lévõ kazánok élettartam-becslései MSZ EN 12952-5 A kazán nyomással terhelt részeinek gyártása MSZ EN 12952-6 A kazán nyomással terhelt részei gyártásának, dokumentációjának és megjelölésének ellenőrzése MSZ EN 12952-7 Kazánberendezések követelményei MSZ EN 12952-8 Kazánok gáznemű és folyékony tüzelőanyagú tüzelőberendezéseinek követelményei MSZ EN 12952-9 Kazánok szilárd, porlasztott tüzelőanyagú tüzelőberendezéseinek követelményei MSZ EN 12952-10 A megengedettnél nagyobb nyomás ellen védő eszközök követelményei MSZ EN 12952-11 A kazánok és tartozékaik határoló berendezéseinek követelményei MSZ EN 12952-12 A táp- és a kazánvíz minőségi követelményei MSZ EN 12952-13 Füstgáztisztító berendezések követelményei MSZ EN 12952-14 Nyomás alatt cseppfolyósított ammóniát és ammónia vizes oldatát használó, a füstgázt nitrogén-oxidoktól mentesítő (DENOX-) rendszerek követelményei MSZ EN 12952-15 Átvételi vizsgálatok MSZ EN 12952-16 Kazánok szilárd tüzelőanyagú, rostélyos és fluidágyas tüzelőberendezéseinek követelményei MSZ CR 12952-17 Útmutató a gyártótól független vizsgálószervezet bevonására
MSZ EN 12953-1 Általános követelmények MSZ EN 12953-2 Kazánok és segédberendezéseik nyomással terhelt részeinek anyagai MSZ EN 12953-3 Nyomással terhelt részek tervezése és számítása MSZ EN 12953-4 A kazán nyomással terhelt részeinek gyártása MSZ EN 12953-5 Gyártásközi ellenőrzés, dokumentáció és a kazán nyomással terhelt részeinek megjelölése MSZ EN 12953-6 Kazánberendezések követelményei MSZ EN 12953-7 A kazánok gáznemű és folyékony tüzelőanyagú tüzelőrendszereinek követelményei MSZ EN 12953-8 A megengedettnél nagyobb nyomás elleni védelem követelményei MSZ EN 12953-9 A kazánok és tartozékaik határoló eszközeinek követelményei MSZ EN 12953-10 A táp- és a kazánvíz minőségi követelményei MSZ EN 12953-11 Átvételi vizsgálatok MSZ EN 12953-12 Kazánok szilárd tüzelőanyagú, rostélyos tüzelőberendezéseinek követelményei EN 12953-13 Működtetési előírások (Operating instructions) MSZ CR 12953-14 Útmutató a gyártótól független vizsgálószervezet bevonására
Kazánokhoz alkalmazható anyagok Nyomással igénybevett részekhez, csak szavatolt meleg-szilárdságú anyagok használhatók • MSZ EN 10028 Lapos acéltermékek nyomástartó berendezésekhez • MSZ EN 10207 Acélok egyszerű nyomástartó edényekhez • MSZ EN 10213 Nyomástartó acélöntvények • MSZ EN 10216 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez • MSZ EN 10217 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez • MSZ EN 10222 Kovácsolt acél nyomástartó berendezésekhez. • MSZ EN 10273 Melegszilárd, hegeszthető acélból melegen hengerelt rudak nyomástartó berendezésekhez
Hőtermelés • Hőtermelésre lehetőség van saját célra, illetve értékesítési céllal, távhő céljára. • A különböző teljesítményű rendszerek esetében eltérő az engedélyezés folyamata. • Az alábbiakban összefoglaltuk a különböző hőteljesítmény kategóriákhoz szükséges engedélyeket és hatóságokat. • Ez az összefoglalás csak a hőtermelő és elosztó rendszerre vonatkozik. • A hőforrástól, alkalmazott tüzelőanyagtól függően további eljárások, engedélyek lehetnek szükségesek.
Hőtermelés jogszabályai • 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról • 157/2005. (VIII. 15.) Korm. Rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról • 260/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról
Hőtermelés engedélyezési eljárásai Qth ≤ 5 MWth • Építési engedély – Helyi önkormányzat • Hőértékesítés esetén távhőtermelői működési engedély - MEH 0,5 MWth < Qth ≤ 5 MWth • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Hőértékesítés esetén távhőtermelői működési engedély - MEH 5 MWth < Qth ≤ 50 MWth • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Létesítési és működési engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) 50 MWth < Qth ≤ 300 MWth • Egységes Környezethasználati Engedély • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Létesítési és működési engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) 300 MWth < Qth • Környezeti hatásvizsgálat • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Létesítési és működési engedély – Magyar Energia hivatal (MEH)
• • • • • • • • • • • •
Villamos energia termelés jogszabályi előírásai 36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról 5/2005 GKM rendelet A villamosenergia-elosztás és -átvitel, a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások hatósági díjának középtávú szabályozásáról 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 57/2007.(IV.8.) GKM rendelet A villamos energia átállási költség megállapításáról 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról 115/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagról 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről 119/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 285/2007. (X. 29.) Kormányrendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésről 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
Villamos energia termelés fogalom meghatározásai • Erőmű: egy telephelyen lévő olyan energia-átalakító létesítmény, amely elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energiát termel, engedélyezési szempontból ideértve az energia tározós erőművet is; • Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t; • Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű; • Kiserőművi összevont engedély: az engedélyköteles kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély; • Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapályvagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz);
Villamos energia termelés • Országos és nemzetközi szinten a villamos energia ellátást és kereskedelmet a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM: www.mvm.hu ) irányítja. • A villamos energia termelés és fogyasztás egyensúlyának fenntartásáért a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.: www.mavir.hu ) felelős. • A villamos energia legnagyobb részét központilag erőművekben termelik, de egyre nagyobb teret kap és támogatást élvez a decentralizált helyi, hőenergiával kapcsoltan, vagy megújuló energia forrásokra alapozott villamos energia termelés is. • A megtermelt villamos energia elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. A villamos elosztóhálózat átlagos vesztesége Magyarországon kb. 10%. Helyi termelés és felhasználás esetén megspórolhatjuk ezt a hálózati veszteséget. A villamos energiát a helyi áramszolgáltatókon keresztül lehet megvásárolni és felhasználni. • Saját termelés esetén az ő, közreműködésükkel és engedélyükkel lehet a rendszerbe villamos energiát visszatáplálni.
Villamos energia termelés engedélyezési eljárásai Pe ≤ 50 kVA (~50 kWe) - Háztartási kiserőmű • Építési engedély – Helyi önkormányzat • Bejelentés a helyi áramszolgáltató felé, igény esetén az áramszolgáltató kötelező átvenni a termelt és helyileg fel nem használt energiát 50 kWe < Pe ≤ 500 kWe (0,5 MWe) - Kiserőmű • Építési engedély – Helyi önkormányzat ha csak saját felhasználás történik, egyébként Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) bevonásával • Bejelentés a helyi áramszolgáltató felé, visszatáplálási igény esetén - Hálózati csatlakozási engedély 0,5 MWe < Pe ≤ 5 MWe - Kiserőmű • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Egyszerűsített kiserőművi összevont engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) • Hálózati csatlakozási engedély - Helyi áramszolgáltató 5 MWe < Pe ≤ 20 MWe - Kiserőmű • Környezetvédelmi engedélyezési eljárás az állami főépítész bevonásával a megyei területrendezési tervekkel való összhang biztosítására • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Egyszerűsített kiserőművi összevont engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) • Hálózati csatlakozási engedély - Helyi áramszolgáltató
Villamos energia termelés engedélyezési eljárásai 20 MWe < Pe ≤ 50 MWe - Kiserőmű • Környezeti hatásvizsgálat köteles az állami főépítész bevonásával a megyei területrendezési tervekkel való összhang biztosítására • Egységes Környezethasználati Engedély • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Egyszerűsített kiserőművi összevont engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) • Hálózati csatlakozási engedély - Helyi áramszolgáltató 50 MWe < Pe - Erőmű • Környezetvédelmi engedély - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és az állami főépítész bevonásával a megyei és országos területrendezési tervekkel való összhang biztosítására • Építési engedély – Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról (MKEH) kapcsolódó létesítmények tekintetében - Helyi önkormányzat • Erőmű létesítési és működési engedély – Magyar Energia hivatal (MEH) • Hálózati engedélyes jóváhagyása - MAVIR, Áramszolgáltató • Vezetékjogi engedély - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH)
Hasznos linkek • Magyar Villamos Művek Zrt. MVM: www.mvm.hu • Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MAVIR ZRt.: www.mavir.hu • Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: www.mkeh.gov.hu • Magyar Energia Hvatal: www.eh.gov.hu • Energiaközpont Nonprofit Kft. www.energiakozpont.hu
Magyarországi Áramszolgáltatók • Dalkia Energia Zrt. www.dalkia.hu • DÉMÁSZ www.edfdemasz.hu ELMŰ Nyrt. www.elmu.hu • ÉMÁSZ www.emasz.hu • E-ON DÉDÁSZ www.eonhungaria.com/vallalat/eoncsoport/deldunantuliaramszolgaltato/cegt ortenet/ • E-ON ÉDÁSZ www.eonhungaria.com/vallalat/eoncsoport/eszakdunantuliaramszolgaltato/c egtortenet/ • E-ON Energiakereskedő www.eon.hu • E-ON Hungária www.eon-hungaria.com • E_ON TITÁSZ e-iroda.eon-tiszantul.com • MÁSZ www.masz.co.hu
Kockázatkezelés, védelmi rendszerek
Veszélyek és kockázatok elemzése és értékelése
Védelmi rétegek
Kockázat menedzselés
Védelmi rétegek
Direktívák
Biztonságtechnikai szabványok
Rövidítések • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
BPCS: Basic Process Control System – Alap folyamatirányító rendszer DC: Diagnostic Coverage – Diagnosztikai lefedettség DCS: Distributed Control System – Osztott irányító rendszer EUC: Equipment Under Control – Irányított berendezés H&RA: Hazard and Risk Analysis – Veszély- és kockázat analízis LS: Logic Solver – Logikai vezérlő (kiértékelő) MooN: M out of N – M az N-ből szavazás MOS: Maintenance Override Switch – Karbantartási feloldó kapcsoló MTTF: Mean Time To Failure – Átlagos idő hibáig MTTR: Mean Time To Repair - Átlagos idő javításig MTBF: Mean Time Between Failure - Átlagos idő hibák között PFDavg: Average Probability of Failure on Demand – Hibázás átlagos valószínűsége megkívánt (működés esetén) S(I)F: Safety (Instrumented) Function – Biztonsági (műszerezett) funkció SIL: Safety Integrity Level – Biztonsági integritási szint SIS: Safety Instrumented System – Biztonsági műszerezésű rendszer SFF: Safe Failure Fraction: Biztonságos hiba aránya SLC: Safety Life Cycle – Biztonsági életciklus SRS: Safety Requirement Specification – Biztonsági követelmény specifikáció RR(F): Risk Reduction (Factor) – Kockázat csökkentési (tényező)
Biztonsági követelmények meghatározása • Meghatározni a technológiai folyamat és a kapcsolódó berendezések veszélyeit és veszélyes eseményeit • Meghatározni az események sorozatát, amely a veszélyes eseményhez vezet • Azonosítani a veszélyekhez és a veszélyes eseményekhez vezető kiindulási okokat • Meghatározni a kiindulási okok gyakoriságát, frekvenciáját • Meghatározni a veszélyekhez kapcsolódó következmények súlyosságát • Megbecsülni a veszélyekhez kapcsolódó kockázatokat • A kockázatcsökkentés követelményeinek meghatározása • Lehetséges biztonsági funkciók azonosítása • Annak felülvizsgálata, hogy a tervezett biztonsági funkciók hatásosak-e az adott veszélyes esemény vonatkozásában
Tevékenységek, eljárások • A veszély- és kockázat elemzés során feltárt minden veszélyhez a lehetséges védelmi rétegeket meg kell határozni. • Az összes azonosított biztonsági funkciót védelmi rétegekhez (IPL) kell rendelni. • Meg kell határozni a védelmi rétegekhez rendelt biztonsági funkciók számításba vehető kockázatcsökkentését (RRF, PFD). • Azonosítani kell a műszerezett biztonsági funkciókat (SIF). • Meg kell határozni a műszerezett biztonsági funkciók (SIF) igényelt biztonsági integritási szintjét (SIL) az igényelt kockázatcsökkentés (RRF) alapján • El kell készíteni a SIF-ek feladat meghatározását és a funkció dokumentációját (C-E mátrix, narratív) • Biztonsági követelmény specifikáció összeállítása minden műszerezett biztonsági funkcióra (SIF), dokumentálás
Kockázat értékelés
Kockázat csökkentés
Tolerálható kockázat
Kockázat értékelés
Tipikus kockázatok
Társadalmi kockázat kritérium
Kockázat és védelmi rétegek
Köszönöm a figyelmet!
