Ének-zene helyi tanterv Évfolyam: 9 - 10. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Tanítási hetek száma: 37 Évi összes óraszám: 37 óra Választhatóan: énekkari foglalkozás 74 óra (heti 2 óra) Évfolyam: 11. évfolyam Heti óraszám: 0,5 óra Tanítási hetek száma: 18 Évi összes óraszám: 18 óra Tankönyv Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene középiskola 9-10. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó (új kiadás, 2010) Célok és feladatok Az ének-zene tanítás célja a gimnáziumban, hogy a zene élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyerek nevelésének középpontjába helyezi. Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képességfejlesztés szisztematikus rendje lehetőséget ad a művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni továbbfejlődésre. Ez elsősorban cselekedtető, tevékenység-központú tanítással valósulhat meg, amelynek révén továbbfejleszthetők mindazok a zenei készségek, amelyeket a tanulók az általános iskolából magukkal hoztak. A tanterv épít a kerettantervi koncepció a tanulók önálló ismeretszerzési tevékenységére. A zenei tudat- és ízlésformálás eszköze a zenei műfajok fejlődésének, alakulásának végigvezetése a zenetörténetben, a zene különböző funkcióinak bemutatása, amelyben szerepet kap a szórakoztató funkció is. Szociológiai szemléletmód kialakítását segíti a zene szerepének bemutatása a magyar és rokon, szomszéd, európai és más kontinensek népzenéinek panorámáján keresztül. A különböző népek ősi muzsikája nemcsak zenei szempontból érdekes és látókört tágító, hanem érthetőbbé válik a mágia, a varázslat, a szimbólumok sora, s azok beköltözése mondákba, mítoszokba. Így komplex összefüggésrendszerben nyer értelmet sok zene (pl. Bartók: Cantata Profana, Wagner zenedrámái, Mozart Varázsfuvolája). Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések, azok hangnemi, formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a saját mondanivaló közvetítésére az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenei írás természetes kommunikáción, nem csupán a technikai gyakorlást szolgálhatja, hanem a zenei anyag iránti érdeklődésre alapozva annak megszólaltatásában is képes belsőleg motiválni a tanulókat. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése is.
Idegen nyelvi kommunikáció Meg kell ismertetni a tanulókkal az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket. Az idegen szakkifejezések használatára, értelmezésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A műdalok,európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történőmegszólaltatására igény szerint lehetőséget kell adni.A műdalok és más népek dalainak – alkalmasint eredeti nyelven történő – éneklésével, hallgatásával egyrészt kitágul a tanuló látóköre, másrészt elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban. Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése. Elsősorban az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer-, videó vagy zenetörténeti CD-ROM használata, a Youtube adta lehetőségek kihasználása, valamint zenetörténeti prezentációk projektorral történő kivetítése. A hatékony, önálló tanulás A tanulók a családból hozott zenei tapasztalatai, a hallás utáni daltanítás esetében megfelelőek lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásával. Önálló otthoni feladatként adható az interneten megtalálható dalok hallás utáni gyakorlása, memorizálása. Szociális és állampolgári kompetencia Az énektanítás több tekintetben hozzájárul, megfelelő érzelmi motivációval, az önkifejezés megvalósulásához. Az éneklés révén, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, megtalálva az összekötő általános emberi érzéseket. Ezzel megtanulják becsülni a hazai értékeket, de tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Az éneklés közösségformálóereje az osztályközösségeket is alakítja, az együttes munkavégzésre szocializálja a tanulókat. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A népdalanyag szövegtartalmával, a benne kifejezett erkölcsi, érzelmi tartalmakkal, más népek dalaira vonatkozó ismeretekkel, a meghallgatott zeneművekkel lehetősége nyílik a tanulóknak megalapozott véleményformálásra a feldolgozás során. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép és önismeret Az iskolai nevelőmunkának a személyiségfejlesztés kiemelt feladata, melyet az énkép, az önismeret alakításával a dalanyag, a tevékenység, a tanítás segítségével célként szem előtt kell tartania.
A jellegzetes életkori sajátosságokból adódóan a mutáló hanggal nem szívesen énekelőket segíteni kell abban, hogy saját énképüket megerősítsék. Fel kell ismertetni velük, hogy életkorukból adódó problémájuk természetes. Hon- és népismeret Az azonosságtudat pedagógiai jelentősége az uniós csatlakozás során különösen megnőtt. El kell érni annak a képességnek a kifejlesztését a tanulókban, amellyel a kulturális különbségekből is tudjanak közös nemzeti értéket kovácsolni. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az audiovizuális eszközök segítségével lehetőség adódik a kontinensek zenékhez kapcsolódó zenei anyagok, népszokások eredeti környezetükben történő bemutatására. Ezzel lehetővé válik az ismert hazai szokásoknak és távoli népek szokásainak egybevetése, a kulturális azonosságtudat alakítása a zene segítségével. Csoportos koncentrációra, munkára nevelés Fontos kialakítandó feladat az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítása.A csoportos többszólamú éneklés, valamint a kórushangzás lehetőségének megismerésével – osztályközösségben, tanári és hangszeres segítséggel – kifejlődik az együttműködés, a másikra való odafigyelés, az alkalmazkodás készsége. Környezettudatosságra nevelés Az ének, a zeneművek, dalok segítségével a természet szeretete, értékként tisztelete és védelme kiváltható illetve feldolgozásuk közben az erre való tudatos odafigyeltetéssel megvalósítható. A tanulás tanítása A szép, a kifejező egyéni és csoportos éneklési készség fejlesztésével, a stílus-hű előadásmód gyakorlásával és a zenehallgatás során átélt élményeken keresztül meggyőződhet a tanuló arról, hogy személyisége formálásának egyik legörömtelibb eszköze a művészetekkel való aktív, befogadói találkozás. Testi és lelki egészség A művészi értékre alapozott pedagógia segítséget ad ahhoz, hogy gyönyörűség legyen a tanuló számára az ének, a zene művelése és hallgatása, és hozzájáruljon a mentális egészség alakításához. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fejlesztéséhez az érdeklődés felkeltésére, természetes kíváncsiság mozgósító fenntartására, sikerélményre, egyéni és közösségi zenei, művészeti élmények biztosítására van szükség. A tanulás-tanítás tervezésének és szervezésének fenti rendszerekben való
átgondolása garanciát jelenthet nem csupán az ének-zene, hanem a többi, különböző területen folyó iskolai munka azonos irányba, a kompetenciák fejlesztésének irányába történő végzésére. Fejlesztési követelmények 1. Zenei alkotóképesség 1. 1. Interpretáció Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.A csoportos és egyéni éneklés – tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával – a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. 1.2. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már eddig megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válása segíti elő a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget az életre szóló tanulást is befolyásoló adalék lehet az önismerethez. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás pedig az önbizalmat erősíti, elősegíti aproblémamegoldó gondolkodás (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz miértjeinek megítélése a kritikai gondolkodás fejlődéséhez járul hozzá zenei eszközökkel. 2. Megismerő és befogadóképesség 2. 1. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, mely egyrészt önálló munkára alapozva,
dokumentumok gyűjtésével, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Önművelés A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei, eszköze lehet új dallamok megtanulásának. Kollektív művészi tevékenység Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM), internetes honlapok felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.
Fejlesztési feladatok 9. évfolyam Énekes tananyag A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Alleluja dallamok
Ut quent laxis Moniot D’Arras: Nyári ének 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció. Órakeret: 16 óra Népdalelemzés általános szempontok szerint(szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg, előadásmód). Hallás utáni népdaltanulás (eredeti népzenei felvételről is.) Pontos szövegejtés és ritmus.Szép, kifejező, prozódiailag helyesenértelmezett előadás,önálló szöveges éneklés emlékezetből. Intonációs biztonságra való törekvés. .A stílushoz közelítő, kifejező előadásmód. Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). A históriás ének zenei jellemzőinek meghatározása. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva a tanult előjegyzési körökben (2#–2b). Tinódi Lantos Sebestyén: Eger vár viadaljáról való ének Koráldallamok, műzenei szemelvények Josquin des Pres: Ave vera virginitas J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek G. F. Händel: Csordul a könnyem G. F. Händel: Hímes rétek J. Haydn: Szerenád W. A. Mozart: Jöjj, drága május W. A. Mozart: Figaró házassága L. van Beethoven: A mormotás fiú dala L. van Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia-részlet) Ungaresca (1583) Korál dallamok éneklése, szerepük meghatározása a barokk passió, oratórium és kantátákban. A magyar verbunkos dallam jellegzetességei Reneszánsz, barokk és klasszikus témák,énekelhető zenei szemelvények, áriák, dalok a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. A barokk áriák és dalok formatani, hangnemi elemzése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. 1.2. Improvizáció. Órakeret: 2 óra Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel. Dallamalkotás népdalaink mintája szerint. Ritmusrögtönzés ismert dallamhoz, olvasógyakorlathoz. Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás. Órakeret: 10 óra A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése,önálló értelmezése hangzó zeneianyagok alapján. A népdalgyűjtő munka szerepe,jelentősége és megjelenése aXX.század magyar műzenei alkotásaiban. Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők
műveinek alapján. Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése). A magyar történet zenei műfajainak felismerése. (virágének, históriás ének, ungaresca) Virágének előadása szöveggel emlékezetből. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek ismerete. Az európai zenetörténet műfajai felismerése a XVIII. századig hangzási élményhez kötve: Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése.
Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások a XX. század zenéjében. Népi hangszerek hallási (felismerése.furulya, citera, cimbalom, tekerőlant). Népdalfeldolgozások felismerése, előadói apparátus. Trubadúr és Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egyéni munka: esszé írása hangzásélményhez kapcsolódó témában. Hangszerek felismerése zenemű részletekből. Megadott téma alapján esszé írása. Kiválasztott barokk zenei műfaj meghallgatás utáni elemzése. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. A reneszánsz, barokk, klasszikus kor zeneszerzői: Josquin des Pres, G. P. Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, J. B. Lully, C. Monteverdi, A. Corelli, A. Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, G. F. Händel, J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven. Magyar zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig Az európai zenetörténet műfajai a XVIII. századig. Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma. Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio. Zenetörténet. Órakeret: 8 óra A zene kezdetei Az őskor és az ókor kultúrája A középkor zenéje (egyházi-gregorián, világi-trubadúr) A reneszánsz kor zenéje A barokk zene jellemzői A bécsi klasszicizmus stílusa a zenében 10. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció. Órakeret: 14 óra
Népzenei stílusok jellemzése hangzóanyag vagy írott anyag alapján, műzenei szemelvények műdalok éneklése. Intonációs biztonságra törekvés, előadói készség fejlesztése. A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód. A népzenei anyag ismétlése és folyamatos kiegészítése (intonációs biztonság, legalább két versszakkal történő éneklés emlékezetből, pontos szövegejtés és ritmus, stílushoz közelítő kifejező előadásmód). Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. A XIX. századi zenei szemelvények, áriák, dalok éneklése Tananyag Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Megkötöm lovamat Tiszán innen, Dunán túl Sok Zsuzsánna napokat Most Jöttem Gyuláról A Vidróczki híres nyája Kőműves Kelemen Magos Kősziklának Gyújtottam gyertyát Megkötték már nékem Simonffy Kálmán: Három a tánc Magasan repül a daru Schubert: Hová? Schubert: A molnár virágai Schumann: Zöld hímes rét Brahms: Bölcsődal Liszt Ferenc: Les Preludes Verdi: Nabucco-Rabszolgák kara Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Erkel Ferenc: Bánk bán-Hazám, hazám Erkel Ferenc: Hunyadi László – Meghalt a cselszövő Dvorak: Újvilág szimfónia Smetana: Moldva Puccini: Pillangó kisasszony Impresszionizmus C. Debussy: A tenger M. Ravel: Bolero Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez. Kitalált dallam éneklése, ritmusváltoztatással, tempóváltoztatással. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret. Órakeret: 2 óra Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról,a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. Hangközök, hangsorok (2#–2b) szolmizációs Abc-s hangok azonosítása F-kulcsban, szótagok és abcs nevek módosításai,(a basszuskulcs szerepe a partitúrában). Pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor. Ismert dallamok írása (betűkottával és/vagy ABC-s nevekkel)modális
hangsorok; moduláció a tanult hangnemekben. Hangzatismeret (hármashangzat elve, funkciók elve (T-S-D); alaphelyzetű hármashangzatok). Ütemfajták rendszerezése. Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem. A továbbhaladás feltételei Éneklés 15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű 2/4-es ritmusképletek variatív hangoztatása mérővel, osztinátóként, több szólamban. Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása Zenei ismeretek C-dúr, F-dúr, G-dúr Hangközök építése oktávon belül (szolmizálva) Népzenei alapismeretek Zenei írás-olvasás Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben Dallamátírás 1.2. Improvizáció. Órakeret: 2 óra Ritmus rögtönzése a tanult ütemformákban. Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás. Órakeret 10 óra A XIX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában. Művek, műrészletek a XIX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból. Zenetörténet. Órakeret: 8 óra A romantika korszaka. Zeneszerzők: Schubert, Shumann, Chopin, Mendelssohn, Brahms, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Verdi, Wagner, Erkel Későromantika: Dvorak, Puccini A századforduló zenéje: Debussy, Ravel, Meghallgatott zeneművek az egyes korszakokban.
11. évfolyam Énekes tananyag Tanult népdalok ismétlése, elemzése Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Ballagási dalok Gaudeamus igitur XX. századi zenei szemelvények: C. Orff: Carmina Burana G. Gershwin: Porgy és Bess Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán vokális zenéjéből. Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Kodály Zoltán: Galántai táncok Bartók Béla: Cantata profana Bartók Béla: Concerto Bartók Béla: Kékszakállú herceg vára L. Berstein: West Side Story Mai dalok, az egyes osztályok igényei szerint válogatva a ballagásra 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció. Órakeret: 6 óra Népzenei stílusok jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján. megfigyelése, megnevezése. Az oratórium, a kantáta, gyászmise, mise műfaja és dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének megfigyelése, a különböző korokban megjelenő formák összehasonlítása. felismerése,önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret. Órakeret: 2 óra Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák A XIX. századi zene énekelt és megszólaltatása kottaképről meghallgatott zenei példáinak anyaga. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerűdallamok lejegyzése emlékezetből 2#–2b-ig. A továbbhaladás feltételei Éneklés 15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság (kánon és biciniumok) éneklése csoportosan. Ritmus Egyszerű 2/4, 3/4, 4/4-es ritmusképletek variatív hangoztatása mérővel, osztinátóként, több szólamban.
Ismert dalok ritmusának felismerése és hangoztatása Zenei ismeretek D-dúr, B-dúr és a tanult hangnemek párhuzamos molljai Hármashangzatok oktávon belül (szolmizálva) A leggyakoribb tempó és dinamikai jelzések Népzenei alapismeretek Tájékozódás a kvintkörön. Tonalitás Zenei írás-olvasás Ismert dalok, dallamok éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben Dallamátírás Intonációs biztonságra törekvés, előadói készség fejlesztése. A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód. Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás. Órakeret: 5 óra Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának átfogó bemutatása. Népdalfeldolgozások jellegzetességének megfigyelése a XX. század zenéjében. XX. század jellegzetes,meghatározó stílusjegyeinek megismerésea zeneművek hallgatása során.XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni elemzése. Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek megfigyelése, megnevezése. A XX. században megújuló műfajok, oratórium, opera, kantáta, gyászmise mise. XX. századi zenei irányzatainak megnevezése. A XX. század legfontosabb zenei irányzatai,és zeneszerzői munkásságának ismerete. Komponálási technikák felsorolása, és lényegének ismerete: atonalitás, bitonalitás, politonalitás poliritmika, polimetria, dodekafónia, reihe, szerializmus, egészhangú skála, elektronikus zene, aleatória, hangfürt (cluster), disszonancia átértékelődése. Különböző korokban lévő zenei formák összehasonlítása A szórakoztató zene hangzásvilágának elemzése. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és multimédiás anyagok használata. XX. századi legjelentősebb zenei irányzatai Neobarokk, folklórizmus, expresszionizmus, neoklasszicizmus. szerializmus, elektronikus zene. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XX. század zenéjére). 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 2#– 2b-ig. A továbbhaladás feltételei A XIX–XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga. Éneklés 15-20 népdal (magyar és más népek zenéje) stílusos, kifejező éneklése emlékezetből
egyénileg és csoportosan. Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan. Zenei ismeretek Disszonancia és oldás Műfajismeret Népzene Zenei írás-olvasás Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva a tanult hangnemekben 2.3 Zenetörténet. Órakeret: 5 óra Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakban.
