110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 190
ják pl. a páros és páratlan ujjú patásokat, a ragadozókat és a denevéreket is. Az Afrotheria öregrend élő képviselői hat rendbe tartoznak. Az elefántcickány-alkatúak (Macroscelidea) rendjének 15 képviselője Kelet-, Közép-, és Dél-Afrikában honos. Méretük kb. 10−30 cm, orruk hosszú és ormányszerű, magvakkal, gyümölcsökkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. Elsősorban alkonyatkor és pirkadatkor aktívak. Az Afrosoricida rend tagjait régen a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolták; ma ez a rendszertani kategória nem létezik, többi képviselője másik öregrendekbe, ill. rendekbe került. A rend kb. 50 faja két családba, az aranyvakondfélék (Chrysochloridae) és a tanrekfélék (Tenrecidae) közé tartozik. A csövesfogúak (Tubulidentata) rendjébe egyetlen ma élő fajt, a földimalacot (Orycteropus afer) sorolnak. Az akár 2 m-es hosszt is elérő állat Afrikában él, feje ormányszerűen megnyúlt. A szirtiborz-alakúak (Hyracoidea) rend hat faja szintén Afrikában honos. Hosszuk legfeljebb kb. 55 cm, szemük kicsi, farkuk csökevényes, ujjaik között pedig bőrhártya feszül. Ugyancsak az Afrotheria örgerendbe tartoznak a szirének és az ormányosok is. A vendégízületesek közé tartozó fajoknál az utolsó hát- és ágyékcsigolyán járulékos ízületi nyúlványok alakultak ki. E csoport Dél-Amerikában alakult ki kb. 95 millió éve. Két rendjük a páncélos (Cingulata) és a szőrös vendégízületesek (Pilosa) − az előbbiek közé az övesállatok (tatuk), az utóbbiakhoz pedig a lajhárok és a hangyászok tartoznak. Régen foghíjasoknak (Edentata) is hívták a vendégízületeseket, mivel ezen állatok többségének fogazata „visszafejlődött” − azonban a teljes foghiány egyedül a hangyászokra jellemző. Az Euarchontoglires öregrend szintén Afrikában alakult ki, ám fejlődése a másik afrikai csoporttól (Afrotheria) valószínűleg már 100 millió éve elkülönült. Három népes rend − a rágcsálók (Rodentia), a nyúlalakúak (Lagomorpha, régen a rágcsálók közé sorolták őket), és a főemlősök (Primates, ebbe a rendbe tartozik az ember is) − mellett ebbe az öregrendbe tartoznak a mókuscickányok (Scandentia) és a bőrszárnyúak (Dermoptera) is. A mókuscickányokat sokáig a rovarevők közé sorolták, fejlődésük a főemlősökétől kb. 55 millió éve különült el. Jelenleg élő kb. 20 fajuk az ázsiai földrész délkeleti, trópusi területein, valamint Borneón, Szumátrán és a Fülöp-szigeteken honos. Testalkatuk mókusszerű, megnyúlt orruk, nagy szemük és hosszú farkuk van. Testméretükhöz viszonyított agytömegük még a főemlősökénél is nagyobb. életmódjuk a mókusokéhoz hasonlít; alkonyatkor vagy éjjel járnak táplálék után. A bőrszárnyúak közé mindössze két repülőmaki faj tartozik, amelyek Délkelet-Ázsiában élnek. Met190
szőfogaik felül csökevényesek, alul fésűszerűek. A farkuktól a fejükig húzódó széles bőrredőjük segítségével vitorláznak, levelekkel és gyümölcsökkel táplálkoznak. Testméretük 35−45 cm között változik. A Laurasiatheria öregrend emlősei Laurázsiában − azon a kontinensen, mely később Eurázsiára és észak-Amerikára szakad szét − alakultak ki. Bár a csoport nagyon különböző megjelenésű és életmódú rendeket foglal magába, a valóságban ezek közelebbi rokonságban állnak egymással, mint a többi emlőssel. Az öregrendet rendszerint nyolc rendre osztják, ezek: sünalakúak (Erinaceomorpha), cickányalakúak (Soricomorpha; ebbe tartoznak a cickányok és a vakondfélék), denevérek (Chiroptera), cetek (Cetacea), párosujjú patások (Artiodactyla), páratlanujjú patások (Perissodactyla), tobzoskák (Pholidota) és ragadozók (Carnivora). Egyes taxonómusok a sünalakúakat és a cickányalakúakat együtt továbbra is a rovarevők (Insectivora) rendjébe sorolják, a genetikai vizsgálatok alapján pedig néhány rendszerező indokoltnak tartja a párosujjú patásokat és a ceteket egyetlen közös, Cetartiodactyla nevű rendbe helyezni. Emmen város Hollandia északkeleti részén, Drenthe tartományban, a Hondsrug-háton. A XIX. században azoknak a lapályi településeknek (veenkolonien) a központja volt, amelyeket a környékbeli tőzegláp lecsapolására és termővé tételére hoztak létre. 1920 után − a tőzegkitermelés hanyatlásával − a városban nagy lett a munkanélküliség. A II. világháború után azonban a textilipar, a fém-, a gyógyszer- és a vegyipar, valamint a fafeldolgozás megtelepedésével Emmen a tartomány legfőbb iparSzélmalom Emmenben
Quistnix - Wikimedia
EMM
Emmen
110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 191
városává fejlődött. A város déli szomszédságában, Schoonebeek mellett olaj- és gázmezőket tártak fel. L: 112 333 (2004). emmentáli (sajt), lásd ementáli Emmy-díj amerikai televíziós díj; évente ítélik oda a legjobb amerikai televíziós teljesítmények elismeréseképpen. Az „Emmy” név az Immyből származik, ez az ortikon televíziós képfelvevő cső angol nevének − image orthicon − becézett alakja. Az Emmydíj szobrocskája a földgolyót magasba tartó szárnyas nőalakot ábrázol. Az Emmy-díjakat a Televíziós Művészetek és Tudományok Nemzeti Akadémiája (National Academy of Television Arts and Sciences) ítéli oda. Csakis az akadémia tagjai szavazhatnak, és minden egyes tag csak a saját művészeti ágában adhatja le szavazatát. A díjakat a következő kategóriákban ítélik oda: drámasorozat, vígjátéksorozat, tévéfilm, minisorozat, valamint szórakoztató műsor. Mindegyik kategóriában szavaznak a legjobb alkotásra, a legjobb férfi és női szereplőre, a legjobb férfi és női mellékszereplőre, a legjobb rendezőre és íróra. Az Emmyket először 1949-ben ítélték oda, ekkor hat díj átadására került sor. A következő évben 11 díj talált gazdára, 30 esztendővel később pedig 29 − csak a fő műsoridőben sugárzott műsorokért. emóció (pszichológia), lásd érzelem Emőd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 25 km-re délre, a Bükk hegység lábánál. Anonymus szerint a honfoglalás idején már létezett a település, első okleveles említése a XIII. századból maradt fenn. A XIV. században híres borvidékként, a XV. században mezővárosként tartották számon a források. 1544-ben a törökök felégették, de rövidesen újratelepült, és a század végén már református iskolája is volt. Főbb birtokosai közé a Rákóczi, a Perényi, a Fáy és a Szendrői Török családok tartoztak. Noha az 1870-ben megnyitott Miskolc−Pest vasútvonal hozzájárult Emőd fejlődéséhez, a korábbi mezővárost 1871-ben nagyközséggé nyilvánították. 1882-ben csaknem az egész település tűzvész martaléka lett. Városi címét 2001-ben kapta. L: 4983 (2011). empátia az a képesség, amellyel valaki egy másik ember helyébe képzelve magát megérti annak érzéseit, vágyait, elgondolásait, tetteit. A kifejezés a XX. század elején, a „szimpátia” szó mintájára keletkezett, jelentése a német Einfühlung („beleérzés”) szóéval azonos; főleg, bár nem kizárólag, esztétikai élmények kapcsán használják. Legjobb példája talán a színész vagy énekes, aki őszintén átéli szerepét, ám introjekció révén a befogadó is részese lehet a szemlélt műnek. A Carl Rogers amerikai pszichológus által kifejlesztett terápiának fontos része az empátia alkalmazása.
Empedoklész (szül. Kr. e. 490 k. Akragasz, Szicília − megh. 430. Peloponnészosz, Görögország), görög filozófus, államférfi, költő, vallási tanító és orvos. A legenda szerint az Etna csúcsáról a vulkán kráterébe vetette magát, hogy követőit meggyőzze isteni voltáról. Kortársai szemében valóban több volt egyszerű halandónál: Arisztotelész állítólag a retorika feltalálójaként ünnepelte, Galénosz pedig az itáliai orvostudomány megalapítójának tekintette. Lucretius csodálta hexameteres verselését. Az Empedoklésznek tulajdonított különféle írásokból kizárólag Perí phüszeósz (A természetről) c. költeményének 400 sora, valamint Katharmoi (Megtisztulások) c. versének 100 sora maradt fenn. Bár nagy hatással volt rá a minden dolgok egységét hirdető Parmenidész, mégis úgy vélte: mindenféle anyag négy lényegi összetevőből − tűzből, levegőből, vízből és földből − áll, és semmi nem jön létre, ill. nem pusztul el, hanem a dolgok csupán átalakulnak, a bennük lévő lényegi összetevők egymáshoz való arányának függvényében. Hérakleitoszhoz hasonlóan úgy tartotta, hogy a négy anyag elegyedését és elkülönülését két erő, a Szeretet és a Viszály kölcsönhatása hozza létre. A Viszály hatására ezek az elemek kivonják magukat a többi közül, a Szeretet hatására pedig elvegyülnek egymással. empfindsamer Stil (német: „érzékeny stílus”), más néven GÁLÁNS STÍLUS , német hangszeres zenei irányzat a korai XVIII. században, jellemzője: mély érzelmek hangsúlyos kifejezése. Az „érzékenységgel” szorosan társult az a törekvés, hogy a kompozícióban az egyszerűség és természetesség érvényesüljön. A zeneszerzők a zenei hatást úgy akarták fokozni, hogy valamennyi témájuknak határozott, sőt eltúlzottan kifejező karaktert adtak. Minthogy a gyors hangulatváltozások látszólag nagymértékben erősítették a hatást, szélsőségesen ellentétes hangulatú frázisokat és szakaszokat állítottak egymás mellé. Az empfindsamer Stil legjelentékenyebb képviselői Carl Philipp Emanuel Bach, Johann Joachim quantz, Wilhelm Friedemann Bach, Johann Abraham Peter Schulz és Jiří Antonín Benda. emphysema (orvostudomány), lásd tüdőtágulat empire művészeti stílus, a klasszicista művészet fontos szakasza; Franciaországban az első császárság idején (1804−14) élte virágkorát. Kialakulását segítette, hogy Napóleon olyan stílusra vágyott, amely a Római Birodalom nagyságának ihletését tükrözi. Az empire stílus eredményeit az építőművészetben olyan párizsi épületek és emlékművek példázzák, mint a Pierre-Alexandre Vignon tervei alapján készült Madeleine-templom (eredetileg a Dicsőség temploma), Jean Chalgrin Diadalíve az étoile-on, Charles Percier és Pierre Fontaine Carrousel-diadal191
EMP
empire
110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 192
Thinkstock
EMP
Empire State Building
Az empire stílusban épült Carrousel-diadalív Párizsban
íve és a Vendôme-oszlop; a festészetben JacquesLouis Davidnak az I. Napóleon császár és Joséphine megkoronázását ábrázoló festménye, valamint Antoine Gros csataképei. Az empire stílus a ruházatot is alakította: a nők földig érő, mélyen kivágott és közvetlenül a keblek alatt övvel összefogott divatkreációkba öltöztek. A férfiak zsakettet viseltek mellénnyel és magas galléros inggel. Charles Percier és Pierre Fontaine francia építészek tervezték Napóleon hivatali szobáinak bútorzatát, és nagymértékben hozzájárultak az empire belsőépítészeti és bútorstílus kialakulásához. A mahagóni furnéros, aranyozott veretes bútorok a római, görög és egyiptomi székek és asztalok mintájára készültek, szárnyas oroszlánt formázó alátámasztásokkal, szfinxekben, mellszobrokban és pálmalevéldíszekben végződő pilaszterekkel. Noha az empire stílus Franciaországból, elsősorban Párizsból eredt, hamar elterjedt egész Európában. Lásd még biedermeier; regency-stílus Empire State Building acélvázas, 102 emeletes épület New Yorkban; a William F. Lamb által tervezett, 1931-ben elkészült, 381 m magas épület az első ilyen méretű felhőkarcoló volt. 1954-ig a világ legmagasabb épülete volt. A ráhelyezett tv-antenna 443 m-re növelte magasságát. A csaknem egy hektárnyi alapterületű épület Manhattan középső részén, a Fifth Avenue és a 34. utca sarkán áll. A World Trade Center ikertornyai192
nak 2001. szeptember 11-ei megsemmisülése után ismét New York legmagasabb épülete lett. empiriokriticizmus a „tapasztalat kritikája”, más néven MACHIZMUS, a XIX. század végén és a XX. század elején kifejlődött filozófiai irányzat, az Auguste Comte rendszere és a neopozitivizmus között elhelyezkedő „második pozitivizmus”. A megismerésben kizárólag az elemi érzetekre, az ún. érzetadatokra támaszkodik, elvet minden a priori (tapasztalattól független) vagy metafizikai előfeltevést. A megismerés alaptörvénye itt a „gondolkodás ökonómiája”; a szubjektum és az objektum kapcsolata „elvi koordinációban” van, vagyis elszakíthatatlan. A világ nem más, mint „semleges elemek”, azaz érzetek halmaza, általános vonatkozásban pedig az egyetemes tudat „ténye”, amelynek köszönhetően léteznek az egész emberiség számára azonos és evidens igazságok. Az elmélet az 1905-ös forradalom bukása után a materializmus ellenében népszerűvé vált az orosz szocialista mozgalomban, sőt bizonyos mértékig Nyugat-Európában is. Az empiriokriticizmus fő képviselői E. Mach, R. Avenarius, J. Petzoldt, F. Carstanjen, R. Willy, F. Adler voltak. Lásd még pozitivizmus empirizmus (a görög empeiria: „tapasztalat” szóból), olyan filozófiai felfogás, amely szerint 1. minden fogalom azokból a tapasztalatokból ered, amelyekre vonatkozik; 2. minden tényszerű tudás a tapasztalatból származik, vagy azon alapul; vagyis
110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 193
Corradox – Wikimedia
a világra vonatkozó mindenfajta ismeret csak a tapasztalat alapján igazolható. Az empirizmus szerint az a priori (tapasztalattól független) érveléssel levezetett állítások nem fejeznek ki tudást, vagy pedig „analitikus” igazságok, amelyek „üresek”, és érvényességük kizárólag azoknak a szavaknak jelentésén alapul, amelyekkel kifejezik őket. Eszerint nem lehetséges olyan metafizika, amely a logika a priori érvényességét tudományos tartalommal párosítja. Hasonlóképpen nincsen „racionális” módszer sem; a világ természetét nem lehet a tiszta ész vagy a gondolkodás segítségével feltárni. Történetileg az ókori görög szofisták voltak az első (európai) empiristák. Később a sztoikus és az epikureus filozófia mutatott empirikus vonásokat. A középkori keresztény filozófusok többsége empirista volt. A XIV. században William Ockham azt állította, hogy a fizikai világról csak az érzékszervek útján szerezhető bármifajta tudás. A XVI. században az angol Francis Bacon úgy vélte, hogy a természetre vonatkozó megfigyelések, adatok összegyűjtésével felépíthető a világ pontos képe. Megközelítésével jelentősen hozzájárult a tudomány módszerének megalapozásához. A késő reneszánsz, ill. a reneszánsz utáni korszak vezető empirista filozófusa John Locke (1632−1704). Az őt követő filozófusok közül empirikusnak tekinthető még George Berkeley (1685−1753), David Hume (1711−76), valamint a XIX. ill. a XX. században John Stuart Mill és Bertrand Russell. Empirikus hatásra alakulhatott ki a skolasztika egész történetében eleven nominalista felfogás, amely szerint csak egyes, konkrét dolgok léteznek, az általános fogalom pedig csupán valóságosan nem létező „név” (latinul: nomen). Az empirizmus okságfelfogása logikusan következik ismeretelméletéből. Eszerint a világ véletlenszerűen kapcsolódó tárgyak és helyzetek halmaza, amelyeket inkább szabályszerűségek, mint szükségszerűségek kapcsolnak össze, és amelyek függetlenek mindenféle transzcendens októl vagy sorstól. A tudomány, összhangban ezzel a nézettel, e kapcsolatok vizsgálatával foglalkozik, és az a célja, hogy a megfigyelt szabályszerűségek alapján előrejelzéseket tegyen. Az empirizmus szerint a tudományban az értékítéleteknek sincs helyük, minthogy ezek a kutató szubjektív preferenciáit fejezik ki. empórium (építészet), lásd galéria empyema főként bakteriális fertőzés következtében kialakuló, a testüregben felhalmozódott gennygyülem. Az empyema thoracis mellkasi fájdalommal, lázzal és testsúlycsökkenéssel járó kóros állapot; gyakran lép fel tüdőgyulladás szövődményeként. Ems hollandul EEMS, folyó Németország északnyugati részén; a Teutoburgi-erdő déli lejtőin ered,
EMS
Emser, Hieronymus
Az Ems a németországi Warendorfnál
többnyire északnyugat és észak felé halad északRajna-Vesztfálián és Alsó-Szászországon keresztül, majd Emden városától délre, a Dollart-öbölnél ömlik az északi-tengerbe. Hossza 371 km. A folyót 1892 és 1899 között szabályozták, összekötötték a Dortmund−Ems-csatornával, hogy a Ruhr-vidék vízi útjainak német kijárata is legyen. Van összeköttetése a Rajna−Herne-csatornával és a Mittellandcsatornarendszerrel is. A csatornarendszeren észak felé aacheni és Ruhr-vidéki kokszot és szenet, déli irányba pedig importált nyersanyagokat és élelmiszert szállítanak. Emser, Hieronymus (szül. 1478. márc. 16/26. Ulm [Németország] − megh. 1527. nov. 8. Drezda, Szászország), német teológus, tanár, filológus és esszéista; a reformáció kezdetén Luther Mártonnal folytatott vitája tette nevezetessé. A Tübingeni Egyetemen humán tudományokat, a Bázeli Egyetemen pedig jogot és teológiát tanult. 1504-ben görög-római tárgykörben tartott előadásokat Erfurtban, György szász hercegnek lett a titkára. 1512 körül szentelték pappá. Eleinte a reformátorokkal tartott, de az ő elképzelése az egyház gyakorlati megújítása volt − a múlttal vagy Rómával történő szakítás nélkül. Szabadgondolkodó nézetei főleg a humanizmushoz kötődtek. Luther 1519-ben a lipcsei egyházi és világi előkelőségek előtt egy teológiai vitán kifejtette radikális nézeteit, és ez kapcsolatuk nyílt töréséhez vezetett. Az ezt követő polémiában Emser nyolc vitairatot 193
110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 194
írt (1520−21). Vitába keveredett a svájci reformáció legbefolyásosabb személyiségével, Ulrich Zwinglivel is. Emser 1527-ben magyarázatokkal megjelentette az Újtestamentumnak a Vulgatából készített német fordítását. Az volt a szándéka, hogy ütköztesse a lutheri fordítással, de lényegében nem volt más, mint Luther művének átdolgozása. emsi távirat I. Vilmos porosz király és a francia nagykövet tárgyalásáról beszámoló jelentés; a táviratot 1870. július 13-án küldték a porosz Rajnavidéki Emsből (Bad Ems) a porosz kancellárnak, Otto von Bismarcknak. Július elején a francia kormányt megriasztotta, hogy Hohenzollern-Sigmaringen Lipót herceg, a porosz király egyik rokona bejelentette igényét a spanyol trónra. Bár Lipót visszavonta trónigényét, a poroszországi francia nagykövet, Vincent Benedetti gróf Emsben felkereste Vilmos királyt, és biztosítékot kért arra, hogy a jövőben a porosz királyi család egyetlen tagja sem támaszt igényt a spanyol trónra. A király udvariasan elutasította a követelést. Az esetről Bismarckot táviratban értesítették. A kancellár nyilvánosságra hozta a szöveget, de kihagyta belőle a tárgyalófelek udvarias fordulatait, s úgy tüntette fel, mintha mindketten megsértették volna a másikat. Mind Párizsban, mind Berlinben háborús hangulat uralkodott el, és július 19-én Franciaország hadat üzent Poroszországnak. A francia−porosz háborúban a déli német államok Poroszország oldalán léptek hadba. Ems−Weser−Elba-csatorna (Németország), lásd Mittelland-csatorna emu (Dromaius vagy Dromiceus novaehollandiae), más néven KÖZÖNSéGES EMU, a kazuárfélék (Casuariidae) családjába tarozó Dromaius nemzetség egyetlen faja; az Ausztráliában élő röpképtelen adár a második legnagyobb ma élő madárfaj. Testmagassága több mint 1,5 m, testsúlya meghaladhatja a 45 kgot. Tömzsi testű és hoszszú lábú madár, akárcsak rokona, a kazuár. A hímek és a toEmu (Dromaius novaehollandiae)
194
Thinkstock
EMS
emsi távirat jók egyaránt barnás színűek, fejük és nyakuk sötétszürke. Sebességük megközelítheti az 50 km/h-t. Párzásuk után a tojó 7−10 sötétzöld, 13 cm hosszú tojást rak le, ezeket a hím kb. 60 nap alatt költi ki földbe vájt fészkében. Az emuk kis csapatokban gyümölcsöt, rovarokat keresnek. A fajnak három alfaját különböztetik meg − az egyik észak-, a másik Délkelet-, a harmadik Délnyugat-Ausztráliában él. emulgeátor olyan vegyi adalékanyag, amely elősegíti, hogy az élelmiszerekben egy folyadék elkeveredjék egy másikkal. Az emulgeátorokkal rokon anyagok a stabilizátorok: ezek tartják fenn az emulgeált állapotot. Számos emulgeátor algából, pl. alginból vagy agar-agarból (lásd ott) készül. A lecitineket (lásd ott) is felhasználják emulgeálásra. Az emulgeátorokat, stabilizátorokat és a többi hasonló anyagot kozmetikumok és egyes gyógyszerek előállításához is felhasználják; ugyanazt a célt szolgálják, mint az élelmiszeriparban: megakadályozzák az összetevők kiválását, és tartósítják a szereket. emulzió a fizikai kémiában: két vagy több folyadék elegye; közülük az egyik mikroszkopikus vagy ultramikroszkopikus cseppecskék formájában van jelen, s eloszlik a másik folyadék teljes térfogatában. Az emulziók vagy spontán keletkeznek a folyadék-összetevőkből − feltéve, hogy azok egyáltalán nem vagy csak kevéssé elegyednek egymással −, vagy fizikai behatásra, pl. rázásra. Az emulziókat olyan anyagok stabilizálják, amelyek vagy vékony réteget alkotnak a cseppecskék felületén (pl. a szappanmolekulák), vagy mechanikailag teszik stabillá őket (pl. a kolloidális szén vagy a bentonit). Az instabil emulziók végül is folyadékrétegekre válnak szét. A stabil emulziókat az emulgeáló szer inaktiválásával vagy elbontásával lehet összetevőire bontani, pl. megfelelő harmadik anyag hozzáadásával, hűtéssel vagy melegítéssel. Közismert emulzió pl. a tej (vizes oldatban eloszló zsírcseppecskék) és a vaj is (vizes oldat cseppecskéi, zsírban eloszolva). Az emulziók fontos szerepet játszanak pl. a festékés a cserzőiparban, a műgumi és a műanyagok előállításában, kozmetikai és gyógyászati készítmények gyártásában. én más néven EGO vagy ICH, a pszichoanalízis elmélete szerint az emberi személyiségnek „önmaga”ként, „én”-ként megélt része, amely a külvilággal az érzékelés útján tart kapcsolatot. Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete szerint a személyiségnek három, egymással dinamikus kapcsolatban lévő rétege van, az én (ego), az id (lásd ott) és a felettes én (lásd ott). Az én Freud szerint a személyiség végrehajtó funkcióit látja el, a belső és külső környezetet, ill. az id („ősvalami”) és a felettes
110-195_Britannica_7_kotet_Aprobetus_tortenelem 2012.08.29. 8:36 Page 195
enciklika
ENC
Enceladus a Szaturnusz szabályos, nagy holdjai közül a második, az összes közül a legfényesebb. 1769-ben fedezte fel William Herschel. Átmérője kb. 500 km, a Szaturnusz körül 238 020 km közepes sugarú körpályán kering. Átlagsűrűsége 60%-kal nagyobb a vízénél, ez arra utal, hogy belsejében számottevő mennyiségű kőzetanyag van. Jég alkotta felszíne, melynek fényvisszaverő képessége 100% (a Holdé 7%), alapvetően sima, de találhatók rajta kráterek és barázdált síkságok is.
NASA/JPL/Space Science Institute
én működését integrálja. Az ego személyes állásfoglalást alakít ki mind a múlt (emlékezetben tárolt) eseményeivel, mind a jelenben és jövőben történő (a megérzés, képzelőerő által megjelenített) eseményekkel kapcsolatban, így biztosítja a magatartás folyamatosságát és állandóságát. Az én nincs teljes átfedésben sem a személyiséggel, sem a testtel, bár a testről alkotott elképzelések képezik az én korai átélésének magját. Az ego fejlődése. Az újszülött válaszol a külső és belső hatásokra, nem képes azonban szabályozni, előre látni, megváltoztatni őket. észlelése primitív és szétszórt, mozgásai durvák, összehangolatlanok, helyváltoztatásra nem képes. Tanulása a legegyszerűbb inger−válasz folyamatokra korlátozódik. A gyermeki ego a külvilággal kölcsönhatásban fejlődik, és − amint a pszichoanalízis hangsúlyozza − a tehetetlen, kiszolgáltatott újszülöttnek a fájdalmasan intenzív ingerek mérséklésére, befolyásolására irányuló törekvését tükrözi. Tekintettel arra, hogy ezt nem képes megvalósítani, feszültségoldó módszerek alakulnak ki az örömszerzésre irányuló tevékenység mellett, s e mechanizmusok idővel egyre összetettebb és tökéletesebb formát öltenek. Kezdetben az érzékelés és a mozgás szorosan összekapcsolódik. Az inger és a válasz szétválasztásának megtanulása teszi lehetővé a bonyolultabb intellektuális működések, pl. a gondolkodás, az elképzelés, a tervezés közbeiktatását. A második, harmadik életévben kialakuló beszéd a logikus gondolkodás kialakulásának, a környezettel való kapcsolattartásnak és a környezet befolyásolásának igen hatékony eszköze. Az egyén fejlődése során az ego működése tovább differenciálódik, és kialakul a felettes én, amely az ösztönök gátlásáért, a beépült szülői és társadalmi elvárások, normák érvényesítéséért felelős. Az ego által érzékelt erkölcsi normák így a személyiség részévé válnak, és konfliktusok alakulnak ki, amelyek a személyiség fejlődésének, érettségének nélkülözhetetlen alkotói. Az én a védekezési mechanizmusok felépítésével megkezdi közvetítő szerepét a felettes én és az ösztön-én között. Az ego elmélete, szerkezetének leírása Freudtól származik, további vizsgálata pedig Carl Gustav Jung nevéhez fűződik. Lásd még pszichoanalízis enamellezés (iparművészet), lásd zománcozás enargit a szulfosók közé tartozó ásvány, réz-arzénszulfid (Cu3AsS4). Nehéz, fémszürke kristályok formájában vagy tömegesen fordul elő telérekben, valamint gravitációsan áthalmozott üledékekben. Gazdaságilag fontos előfordulásai ismertek a Balkánon, Peruban, Chilében és az USA -ban. Jelentős magyarországi lelőhelye a Recsk melletti Lahócahegy, valamint Nadap, Pátha és a Velencei-hegység, de bányászatával felhagytak.
Gőzkitörések az Enceladus felszínén – a Cassini űrszonda 2005. november 27-én 148 000 km távolságból készített felvétele (módosított kép)
A Cassini űrszonda 2005-től kezdve többször megközelítette az Enceladust (2008-ban 50 km-re). A fényképek tanúsága szerint a hold egyes területei geológiailag aktívak, nagy hőáramlások és ezzel öszszefüggő, akár 4000 km magasságot is elérő vízgőzkitörések figyelhetők meg. Ez utóbbiak szerepet játszanak a Szaturnusz E-gyűrűjének fennmaradásában. Folyamatos geológiai aktivitásának energiaforrása – a feltételezések szerint – a Szaturnusz és annak Dione nevű holdja által okozott árapályhatás. encephalitis (orvostudomány), lásd agyvelőgyulladás enchondroma (orvostudomány), lásd porcdudor enciklika a pápának az egész római katolikus egyházhoz szóló, főként hittani vagy erkölcsi kérdésekről írott pásztorlevele. Az első olyan levelet, amelyet enciklikának neveznek, XIV. Benedek pápa adta ki 1740-ben. Az enciklikákat csak IX. Pius pápaságától (1846−78) kezdve bocsátották ki rendszeresen. Ezeket a körleveleket általában az egyház püspökeinek címzik (nevezetes kivétel XXIII. János Pacem in terrise, amely „minden jóakaratú embernek” szól). A rendszerint latin nyelvű enciklikáknak nincs címe, a kezdő mondat első néhány szavával jelölik ezeket. Az enciklikákat nem tekintik csalhatatlannak. 195
