Emlékeztetı Tisza Vízgyőjtı-gazdálkodási Fórum Szolnok, Megyeháza Nagyterme, Kossuth Lajos út 2. 2008. június 26. 10.00 Az EU Víz Keretirányelvének megfelelıen vízgyőjtı-gazdálkodási terv készül a Dunamedencére az érintett 14 ország közremőködésével és a Duna Védelmi Egyezmény Nemzetközi Bizottságának (az angol rövidítés szerint ICPDR) koordinálásával. A Dunamedencén belül a Tiszáé a legnagyobb kiterjedéső, öt országot (Románia, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország és Szerbia) érintı, mintegy 157.000 km2-es vízgyőjtı. Jelentıségére való tekintettel az országok vízgazdálkodásért felelıs miniszterei megállapodtak egy ötoldalú együttmőködésben (Memorandum of Understanding, 2004. december), melynek eddigi eredményeként 2007. végére elkészült egy átfogó helyzetértékelés a Tisza vízgyőjtı jelenlegi állapotáról. A jelentés alapját képezi a 2009. végére esedékes tiszai vízgyőjtıgazdálkodási tervnek, és egyben a fentebb említett, az egész Duna medencére vonatkozó terv fontos pillére is. A Víz Keretirányelv egyik fontos elıírása a társadalom bevonása a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek elkészítésébe. Az érintetteknek, vízhasználóknak beleszólásuk van a tervek kialakításába, ezért fontos, hogy véleményüket minél korábbi fázisban kifejthessék. Annak érdekében, hogy a készülı Tisza terv minél szélesebb társadalmi egyetértésen alapuljon, a teljes terjedelmő angol nyelvő anyag felkerült az ICPDR honlapjára és ahhoz 6 hónapig lehet észrevételeket tenni. Ezen túlmenıen az öt érintett ország (külön-külön a saját nyelvén) egyeztetési fórumot rendez az eddig elkészült anyagról. A magyar konzultációra Szolnokon került sor 2008. június 26-án (a programot lásd az 1. mellékletben). A meghívottak köre a vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés társadalmi konzultációjának eddigi tapasztalatai alapján az érintett kormányzati és önkormányzati szervek, a társadalmi szervezetek, a vízhasználók és a szakmai-tudományos élet képviselıi közül kerültek ki. A rendezvényt több mint 100 fı tisztelte meg jelenlétével, akiknek ezúton is köszönjük az aktív részvételt. A fórumot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyőlés nevében Kovács Sándor alelnök üdvözölte, majd Kóthay László a vízügyért felelıs szakállamtitkár adott tájékoztatót a fórum összehívásának céljáról, a várható eredményekrıl. A szakelıadásokhoz kapcsolódó vitát a délelıtt folyamán dr. Faragó Tibor, délután Holló Gyula vezette le (mindketten a KvVM fıosztályvezetıi). Az alábbiakban összesítjük a fórumon elhangzott szakelıadásokra reagáló kritikákat, kérdéseket és javaslatokat, valamint az elıbbiekre adott válaszokat az illetékesektıl. Az elhangzott elıadások teljes terjedelemben elérhetık a csatlakozó dokumentumok között.
1
1. Holló Gyula: Nemzetközi együttmőködés a vízgyőjtı-gazdálkodásban és a hazai részvétel Az elıadás a Víz Keretirányelv szempontjából foglalta össze a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény keretében zajló együttmőködést a teljes Duna-vízgyőjtın és annak viszonyát a Tisza részvízgyőjtın folyó munkához. Hozzászólások: 1. Melyek a természetes fürdıvizek európai szabályozása és a Víz Keretirányelv közötti harmonizálás eredményei? Mik az együttmőködési pontok? A Tisza menti számos fürdıhelyet, több mint 15 jelentıs szennyezı forrás veszélyezteti. 2. A vízgyőjtı-gazdálkodási tervekben milyen arányban jelennek meg a felszíni és felszín alatti vizek? Állami feladat-e a vízgyőjtıgazdálkodás-tervezés, és ha igen, akkor ezt az állam hogyan valósítja meg? Válaszok: •
A fürdıvíz irányelv rendelkezéseit a magyar szabályozás is tartalmazza: a 221/2004-es kormányrendelet mellékletében. Az európai irányelv végrehajtásának a középpontjában azok a fürdıhelyek szerepelnek, amelyeknél minıségromlás történt ill. történik. Az ellensúlyozásukra tett intézkedéseket igazolnunk kell az EU felé.
•
Eddig nemzetközi téren is keveset foglalkoztak a felszín alatti vizekkel, de most már ez a folyamat megfordult. Ott, ahol a felszíni ökoszisztéma felszín alatti víztıl függ, külön figyelmet kell fordítani a védelemre. A vízgazdálkodásról szóló törvény deklarálja, hogy a felszín alatti vizek állami tulajdonban vannak, és azokról gondoskodnia kell az államnak.
2. Kovács Péter: A Tisza vízgyőjtı – helyzetértékelés és ajánlások Az elıadás a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény keretében tevékenykedı, az öt érintett ország szakértıibıl álló Tisza csoport jelentését mutatta be. Hozzászólások: 1. A dolgozat végkövetkeztetései tisztább képet adnak arról mi volt az egész munkafolyamat célja, ezért át kell fogalmazni a jelentés legelejét ennek megfelelıen. Ki kell emelni a különbözı tagországok módszertani különbségeinek harmonizálását, ami a dokumentumban nem került eléggé kihangsúlyozásra (terminológiák, sztenderdek, adaggyőjtés rendje, adatértelmezés rendje stb.). Az ok-okozati viszony nem tárul fel a dolgozatban. A külsı, globális veszélyeket és a belsı folyamatokat is sokkal részletesebben szükséges értékelni összefüggéseikben (pl.: klímaváltozás). Mi várható és mik a forgatókönyvek a Tisza mentén? A belsı folyamatok esetében sokkal erısebben kell képviselni a társadalmi vonatkozásokat, mert itt jelenik meg a különbség a vízgazdálkodás és a vízgyőjtı-gazdálkodás között. 2. A módszertant kell finomítani és a döntési célokat tisztázni, ami a források optimális felhasználása miatt is fontos. A döntés térbeliségét is fejleszteni kell. Az egyes adatrétegek is pontosítanók és összehangolandók (pl.: csapadéktérképek, lefolyási viszonyok stb.). A
2
vízgyőjtı nagy tudásközpontjainak (pl.: egyetemek) lehetıségeire aktívabban lehetne támaszkodni. 3. Ez egy tanulási folyamat, amely minden IPCDR-tagországra vonatkozik. Mi a helyzet a nem EU-tagállamokkal? A szennyezı források leltárját mihez képest és mennyire kell továbbfejleszteni? Mennyire sürgıs a különbözı országok riasztási rendszereinek összehangolása? 4. Az anyagban megjelenhettek volna a bizonytalanságok. A különbözı országok mit tekintenek kockázatosnak? Mekkorák itt a különbségek? Egészséges vízi ökoszisztéma vezethet a fenntartható vízgazdálkodáshoz, de ez nem jelenik meg a jelentésben. 5. A legfontosabb hiányosság vizeink jelenlegi állapotának meghatározása. A nemzeti parkok és az egyetemek miért nincsenek bevonva az állapotértékelési folyamatba? Mit jelent az, hogy az erısen módosított víztestek esetében felül kell vizsgálni a nemzeti kritériumokat? Külföldön kik végzik az állapotfelméréseket? 6. A Tisza Csoport esetében kik azok a megfigyelık? Részt vehetnek-e civilek a csoport munkájában? Szükség van a civil szervezetek kontrolljára! 7. Az alapadatokat nyilvánossá és elérhetıvé kell tenni! A civilek is végeznek adatgyőjtést. Ezek az adatok nyilvánosak, hitelesek és nem járnak állami felelısséggel. Létre kell hozni egy nemzeti adatbázist, de ehhez erısíteni kellene az adatgyőjtés terén is a különbözı érdekkörök közötti együttmőködést. Határon túlról is lehet legálisan adatokat győjteni. Túl sok a bizonytalanság az áradások kapcsán. Az élet- és vagyonbiztonság biztosítására a VásárhelyiTerv céljai minél elıbb érvényesítendık. 8. A társadalmi fórum feladata a konzultációs anyagban megjelölt problémák listájának kiegészítése, amelyek megoldandó feladatok a jó ökológiai állapot eléréséhez. Bátran ki kell próbálni olyan megoldásokat is, amelyekre idáig nem volt példa. Lehet forrásokat szerezni. A folyóknak adjunk nagyobb teret, a vizet a tájban helyezzük el, és ne levezessük minden áron a vizet, hanem törekedjünk az állattartás felélesztésére és segítsük a helyi embereket, akik a kulcsai a táj fenntartásának. 9. A „pillepalack probléma” nem csak esztétikai probléma. A hullámtereken - amelyek természetes élıhelyek is - ezek a típusú hulladékok felhalmozódnak és károsítják a környezetet. A hullámtereken felhalmozott hulladék problémája egyre aggasztóbb és nagyobb figyelmet kell neki szentelni. 10. A megfigyelık bejelentkezhetnek, és részt vehetnek a Tisza Csoport munkájában, de mégis kevesen éltek a lehetıséggel. Rendkívüli a bizonytalansági tényezı az országok közötti együttmőködésben. Fıként az adatok tekintetében. Hogyan tudunk az ebbıl adódó problémákra felkészülni? Sok észrevétel kell ahhoz, hogy hatékony legyen a magyar képviselet a Tisza Csoportban. 11. Nemzetközi együttmőködés sok szálon folyik a Tisza Csoporton kívül is a folyóval kapcsolatban. Javaslom a területfejlesztési együttmőködések figyelembe vételét is. Mikortól számít a hat hónapos véleményezési idıszak, és hol lehet megtalálni a teljes jelentés magyar szövegét? 12. A területfejlesztés sokkal jobban meg kell jeleníteni a munkában. Hogyan fogják beépíteni a területfejlesztés céljait a vízgyőjtı-gazdálkodás tervezési folyamatába? A VÁTI Kht. részt vesz az erre a területre vonatkozó nemzetközi területfejlesztési tervezési folyamatban, mely a CEMAT nemzetközi szervezet égisze alatt folyik. İszre lesz kész az anyag, amely a területfejlesztési (társadalmi-gazdasági) kérdésekre koncentrál a vízgyőjtın. Ehhez már
3
felhasználtuk az ICPDR eredményeit. A két minisztérium közremőködésével egyeztetni kell a két tervet. Válaszok: •
A készítık is tisztában vannak a hozzászólásban említett kritikákkal, és evidensnek tartják a harmonizációt. A térinformatikának egyre nagyobb szerepet kell adni, de az adatbázisok összehangolása a legproblematikusabb része a feladatnak, a forráshiány következtében. A nem EU-tagországok elviekben megállapodtak a közösséggel, hogy a Víz Keretirányelv követelményeit teljesítik.
•
A szennyezı-források felmérése jelenleg is zajlik, de ezt külön a Tiszára is el kell készíteni. Most azokat a hangsúlyokat keressük, amelyek kimaradtak ebbıl a munkából.
•
A globális folyamatok hatásainak vizsgálata már megkezdıdött, de a jövıben ez a vonal mindenképpen erısödni fog. Mindez egy tanulási folyamat, amely meg fogja határozni az új magyar vízgazdálkodási stratégiát.
•
A jelentés angol nyelven márciusban került fel az ICPDR hónlapjára, így onnan számíthatjuk a véleményezésre adott hat hónapot.
•
A jelenlegi fórumra készített magyar nyelvő anyag a teljes terjedelmő angol anyag szakmai összefoglalójának fordítása. Nem lesz teljes terjedelmő magyar nyelvő változata, mert ez egy munkaközi anyag.
•
Az egyéb tiszai kezdeményezéseket a KVVM is ismeri. A Tisza Csoport koordinációs platformként is szolgál, tehát több más kezdeményezés résztvevıje is gyakran részt vesz a csoport ülésein.
•
A PET-palackok problémája nemzetközi együttmőködést igényel, de végleges megoldást csak a nemzeti szinten megvalósított hulladékgazdálkodási programok nyújthatnak.
•
A civil szervezetek adatai sokszor hasznosak, de az ilyen jellegő adatok, nemzetközi szinten - az öt ország megegyezésekor – nehezen egyeztethetık. A Víz Keretirányelv elıírásainak megvalósítása során ezidáig egy elızetes állapotértékelés történt, tehát a meglévı, sokszor hiányos adatokra támaszkodtak. Az ökológiai minısítés elıkészítése is folyamatban van.
3. Reich Gyula: Jelentıs vízgazdálkodási kérdések a Tisza-völgyben A Víz Keretirányelv szerint folyó vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés során fontos részállomás a jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése. Az elıadás a Tisza völgyre vonatkozó problémákat mutatta be. Hozzászólások: 1. A jelentésben az szerepel, hogy 2015-ig nem terveznek vízerımővet építeni. Ki kell egészíteni a vízlépcsık megépítésével, mert így korrekt a megfogalmazás. A régi VásárhelyiTervhez kellene visszakanyarodni, amely öt vízlépcsıt tervezett Magyarországra és ezek közül a legfelsıbb alkalmas volna a határon túlról érkezı hulladék megfogására. 2. A jelentıs vízgazdálkodási kérdéseket taglaló anyagban inkább a hagyományos vízgazdálkodási szemlélet érvényesül és nem a Víz Keretirányelvé. Vannak olyan 4
vízgazdálkodási problémák, amelyek nem a vízgyőjtı-gazdálkodás feladatai. Ilyenek például: az árvízi biztonság kérdése vagy a vízi energiahasznosítás. Ellenben hiányoznak olyan kérdések, amelyek szorosan összefüggnek más tárcákkal és vannak vízgyőjtı-gazdálkodási vonatkozásai, mint például a földhasznosítás vagy az önkormányzatok kérdéskörei. Nagyobb szerepet kellene adni az Öko Zrt. által véghezvitt felsı-tiszai mintaprojekt keretében kidolgozott módszertannak. 3. Rendkívül sok belsı ellentét fedezhetı fel a jelentıs vízgazdálkodási kérdéseket összefoglaló anyagban. A homokhátsági vízszintsüllyedés okaként jelöli meg az erdıtelepítést, míg ez megfelelı erdészeti módszer esetén a vízvisszatartás eszköze lehet. A jelenleg a térségben található, vízszintsüllyedést okozó fás szárú ültetvények viszont nem tartoznak az erdıtársulás kategóriájába. A Tiszával foglalkozó fejezetek során egyértelmően az árvízvédelmi szempontok dominálnak, míg az elvek kifejtésénél az ökológiai szempontokat is egy szinten említi azokkal az anyag. Az árvízvédelemnek és az ökológiának egyenrangúan kell érvényesülnie. Külön fejezetben is ki kell emelni mik a 21. század igényei, és egyértelmővé kell tenni mi az a kor és melyek azok a tevékenységek, amelyek lezárultak és nem egyeztethetık össze a Tiszán a fenntartható vízgyőjtı-gazdálkodással. Létre kell hozni egy egyértelmő konklúziót, és a belsı ellentmondásokat fel kell oldani. 4. Ahhoz hogy sikeres legyen az anyag, túl kell lépnie azon a szembeállításon, hogy egy vízfolyás mőszaki létesítmény-e vagy élıhely. A vízügyi szakemberek elképzeléseit kell lefordítani a helyi emberek és a táj nyelvére. Megvalósulhatna az árvízi biztonság úgy is, ha garantálják, hogy az árvíz az ártér mély fekvéső részein kerül tározásra. 5. A belvízcsatornák üzemi területté nyilvánítása mit jelent pontosan? Országosan védett és Natura 2000 területekkel összhangban kell lennie a Víz Keretirányelv végrehajtásának. 6. Sokféle szálon folyik tervezés, mégis a Víz Keretirányelv tervezése az egyetlen kötelezı. Mégsem létezik közös Tisza-koncepció. „Ökotájban” gondolkodunk vagy egy szabályozott vízi útvonalban? Kiemelt fontosságú szerep jut a magyar diplomáciának, mivel határon átnyúló folyóról van szó. Miért nem tekintik Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ivóvízhálózati rekonstrukciót vízminıség-javításnak? 7. A Vásárhelyi-Terv végrehajtása során mennyire veszik figyelembe a társadalmi egyeztetést? Tapasztalataink szerint az itt felvetett szempontok nem épülnek be késıbb. Túlzottan a szakmai kérdések felıl közelítik meg a témát. A valóságban e szempontok érvényesítése nem járt hatékony eredményekkel. A helyi érdekeket sokkal erısebben kellene érvényesíteni. 8. Nemcsak a biológiai elemzés hiányzik a helyzetértékelésbıl, de az ökológiai folyamatok, kölcsönhatások említése is. A vízhiány sokkal jellemzıbb a térségre, mint a felvetett problémák, tehát a vízmennyiség kérdésével többet kell foglalkozni. Ki kell dolgozni az ökológiai vízkészlet fogalmát, mert a legnagyobb probléma víztesteink esetében a vízhiány. 9. Komolyan kellene venni a földhasználat-váltás és a racionális földhasználat kérdését, valamint a belvízzel és aszállyal egyszerre érintett területeket. Fontos szerepet játszhat itt a gazdák felelısségi körének jobb definiálása. A felszín alatti vízkészletek hasznosításánál radikálisan kellene korlátozni az öntözési célú vízkivételt. Mindez akár mőholdas felvételekkel is támogatható vagy a takarékos technológiát alkalmazó gazdálkodók elınyhöz juttatásával. A mikrocsatornák és belvíz csatornák mőködtetése helyi felelısség, viszont ehhez a forrásokat is biztosítani kell! 10. Az elıbb említett problémák áttehetık az ún. környezeti szolgáltatás fogalomkörébe. A gazdálkodó a „fölösleges” vizet megtartja a földjén és vállalja a tájhasználat-váltást. Így mintegy szolgáltatásként segít az árvíztıl veszélyeztetett társadalomnak. Ennek fejében 5
kifizetési rendszer mőködtethetı, amelyet környezeti szolgáltatási rendszernek nevezünk. Kevés érdekelt emberhez jutott el a vízgyőjtıgazdálkodás-tervezés témája, ezért kevesen is véleményezik. Hatékonyabbá kell tenni a kommunikációs módszereket. Minden vízügyi igazgatóság a honlapján közzé tette a saját érdekeltségi területére vonatkozó konzultációs kérdéseket, amelyeket bárki véleményezhet. 11. Az egész tiszai vízgyőjtı nagy része mezıgazdasági használatú terület, melyek egyszerre sújtottak belvízzel és aszállyal, eltérı térbeli mintázattal. A léptékbeli vizsgálatok segítségével ezek a térbeli különbségek tisztázhatók, finomíthatók. Így térben pontosabb és hatékonyabb védekezési döntéseket lehet hozni. 12. A területfejlesztés és a vízgyőjtı-gazdálkodás tervezése együtt, párhuzamosan kell, hogy történjen. Válaszok: •
A Tisza-völgy nagy vízgazdálkodási rendszereinek fenntartását kiemeltük az anyagban, de az hogy egy új vízlépcsı telepítése mikor aktuális, erre ez a dokumentum nem hivatott kitérni. Viszont meg kell említeni a téma ökológiai vonatkozásait, hogy a társadalom mérleget tudjon vonni.
•
A kritikákat és az észrevételeket folyamatosan kell beépíteni az anyagba, mivel ez egy úgynevezett nyitott tervezési eljárás, amelyben a folyamatosan változó társadalmigazdasági körülményekhez kell igazítani a tervezést, de bizonyos fázisokban ezt a folyamatot le kell zárni. Tavaly december 22-én tette fel honlapjára - az országos vízgyőjtı-gazdálkodás tervezési folyamatának keretében - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jelentıs vízgazdálkodási kérdéseket összefoglaló dokumentumot. Ez bárki számára elérhetı és véleményezhetı egészen július végéig, mivel június 22-i határidıt meghosszabbítottuk. Aki érdekelt juttassa el véleményét a vitaanyagban megadott címen keresztül!
•
Egy belvízcsatorna az esetek többségében vízjogi engedély köteles létesítmény, amelyben bizonyos üzemállapotok kötelezıen rögzítettek, és amit így az üzemeltetınek biztosítania kell. Ha ez nem így történik, abból súlyos kártérítési perek következhetnek. Amíg nincsen konkrét helyi-társadalmi igény és forrás arra, hogy egy csatornát élıhely szempontjából „jóvá tegyünk”, addig a magyar jogrend szerint kell eljárni. Ezért nem tudatos az üzemi létesítmény és az élıhely szembeállítása. Hihetetlen nagy a felelıssége mindenkinek, hogy a Vásárhelyi-Terv kapcsán a tájhasználat-váltás jól sikerüljön, mert modellértékő lesz.
•
A vízgazdálkodási törvény teljes körően definiálta a vízgazdálkodás fogalmát. A vízgazdálkodásnak nincsenek olyan elemei, amelyek nem tartoznak a Víz Keretirányelv hatálya alá. Az erısen módosított jelleg megállapítása nemcsak a múltra, de a jövıre is vonatkozik. Tehát teljes körő társadalmi konszenzus esetén az erısen módosított állapot létrehozása is lehetséges. A mesterséges víztestek esetén a funkciót kell elsıdlegesnek tekinteni, mert ha funkciója megszőnik, felesleges fenntartási költségeket indukál. A kockázatok ellensúlyozására akcióterveket kell kialakítani ezért nincs olyan kérdés, amely ne tartozna a keretirányelv végrehajtásának hatálya alá. Azért hagyományos szemlélető a jelentıs vízgazdálkodási kérdéseket feldolgozó anyag, mert így lehetett a legtöbb súlyos kockázatot jelentı problémát beemelni. De végül mégis át kell majd alakítani a keretirányelv szerkezetének megfelelıen. A mai országos területfejlesztési koncepció azt mondja ki, hogy a területfejlesztés kereteit a vízgazdálkodás adja és nem fordítva, mint korábban. 6
•
Nem szabad számon kérni a vízgyőjtı-gazdálkodás problémáinak azonosításán a tervezési folyamat problémáit.
•
A belvízreform azt célozza, hogy ne kelljen óriási költségeken kizárólag szivattyúk útján megoldani a belvízproblémát. Az ökológiai vízigény egy keletkeztetett vízigény, tehát ha követjük a keretirányelvet, megoldódik a vízigény problémája is.
4. Varga László, Háfra Mátyás: A hazai Tisza vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés állása A magyarországi vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés legnagyobb kiterjedéső részvízgyőjtıje a Tisza. Az elıadás a tervezés jelenlegi állását, az együttmőködés formáját és a tervezési folyamatot mutatta be. Hozzászólások: 1. Szerencsés lenne, ha a településekre vízmérleget állítanának fel, a komplex vízgazdálkodás elérése érdekében. A tervezési alapadatokat teljesen nyilvánossá kell tenni térképes formában megjelenítve, amelyre szabadon feltölthetık lennének az adatok.
Általános Vita Hozzászólások: 1. Legyen társadalmi és szakmai vitákon kiérlelt stratégia a Tisza-völgyre vonatkozóan. Sem az annak idején elıirányzott Alföld törvény, sem a Vásárhelyi-Terv Továbbfejlesztése nem hozott megfelelı eredményt. A 21. század legfontosabb stratégiai kérdése a víz, ugyanígy a Kárpát-medencében is. Túl sok szerep hárul az államra a vízgyőjtı-gazdálkodás tervezés kapcsán. A helyzetértékelés egészüljön ki a mai vita írásban megfogalmazott részeivel és ezzel kiegészülve jelenjen meg a nemzetközi porondon. Az árvízvédelem legyen része az ország biztonságpolitikájának. A vízgazdálkodás területén tovább kell erısíteni a partnerséget, a határon túli területek felé is. A vizekben gazdag Kárpát-medence felértékelıdik a jövıben, de ehhez a vizet helyben kell tartani, ahogy az Alföldön is. Meg kell alkotni az öt ország részvételével a Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezményt, amelyhez jó példát szolgáltat a Rajna Védelmi Egyezmény vagy a Duna Védelmi Egyezmény. Munkaszervezete, a bizottság Tisza menti székhellyel mőködne. A határainkon bejövı folyók mindegyikén ki kell építeni távérzékelı automata jelzırendszert és vízminıség-mérı állomást, biztosítva az általuk szolgáltatott adatok nyilvánosságát. A Tisza forrásainak állapotára fel kell hívni a figyelmet. 2. Többet kell tenni folyóink ukrajnai szakaszaiért, mert nekik még korlátozottabbak a lehetıségeink, mint Magyarországnak. A civilek észrevételeikor várunk némi visszajelzést, ami megerısítést ad, hogy figyelembe vették a javaslatainkat. 3. Még több hozzászólásra, észrevételre van szükség, és ha lehet minél több javaslatot küldjenek írásban, hogy javíthassuk ezt az anyagot.! 4. A Tisza együttmőködést és a kétoldalú egyezményeket az ICPDR erejével kell jobbá tenni!
7
Válaszok: •
A vízgazdálkodásról szóló törvény a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal együtt egyértelmően tisztázza a feladatköröket és a felelısségi viszonyokat. A Duna Védelmi Egyezmény jelenleg megfelelıen kezeli a tiszai országok együttmőködését.
•
A mai és a késıbbi észrevételek összefoglalásra kerülnek írott formában és ismertetjük a Tisza Csoport következı ülésén. Az észrevételek a tervezés további fázisában kerülnek figyelembe vételre. Ugyanígy fel fogjuk vetni az úszó hulladék problémáját is.
•
1987-ben aláírtak egy Tisza Egyezményt, de érdemben sohasem mőködött. Egy új egyezmény igénye folyamatosan jelen van, de létrehozása jelenleg nincs napirenden.
•
A meglévı mérıállomások adatai megtalálhatók az interneten. Újabb állomások létesítése nem szerepel a tervek között, mert ezek beruházási és mőködtetési költsége igen magas. Az államhatárok jelentısen bekorlátozzák vízgyőjtı-gazdálkodással kapcsolatos lehetıségeinket, de a nemzetközi együttmőködéseken keresztül nyílik lehetıség tenni a határon túli területekért.
•
A GWP Magyarország Alapítvány felveszi a kapcsolatot az ukrán társszervezettel és patronálni fogjuk a Fekete-Tisza forrás helyreállítását.
Tisztelt meghívottak! Köszönjük mindenkinek az aktív részvételt a fórumon. A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 címő anyag kapcsán írásban összefoglalt, a fentieken túli észrevételeiket 2008. július 31-ig várjuk az alábbi e-mail címre:
[email protected] Fenti határidıt követıen 2008. szeptember 15-ig további írásosos hozzászólásokat angol nyelven lehet tenni az ICPDR felé a
[email protected] e-mail címen. Ehhez segítséget nyújthat az ICPDR Tisza csoport által készített összes eddigi jelentés, melyek angolul a http://www.icpdr.org/icpdr-pages/tisza_basin.htm linken érhetık el. A hozzászólásokban felvetett problémák, hiányosságok ismertetésre kerülnek a Tisza Csoport következı, szeptemberi ülésén, amely nagyban segítheti a csoport munkáját és a Tisza ügyét. Az országos vízgyőjtı-gazdálkodás tervezés kapcsán a Magyarország jelentıs vízgazdálkodási kérdéseirıl szóló vitaanyagot a következı linken keresztül érhetik el: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=10&sid=55&hid=1700 A dokumentum 4. oldalán található címekre 2008. július 31-ig juttathatják el írásos észrevételeiket. Budapest, 2008. július 17. Üdvözlettel: A Tisza Vízgyőjtı-gazdálkodási Fórum szervezıi
8
1. melléklet
Tisza Vízgyőjtı-gazdálkodási Fórum Szolnok, Megyeháza Nagyterme, Kossuth Lajos út 2. 2008. június 26. 10.00 Program
Levezetı elnök: dr. Faragó Tibor fıosztályvezetı (KvVM) 10.00 Köszöntı, a fórum megnyitása: Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyőlés alelnöke 10.10 Bevezetı, a fórum célja: Kóthay László szakállamtitkár (KvVM) 10.20 Nemzetközi együttmőködés a vízgyőjtı-gazdálkodásban a Duna medencében: Holló Gyula fıosztályvezetı (KvVM) 10.50 Rövid kérdések, rövid válaszok 11.00 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007: Kovács Péter fıosztályvezetı-helyettes (KvVM) 11.30 Rövid hozzászólások, rövid válaszok 11.45 Jelentıs vízgazdálkodási kérdések a Tisza-völgyben: Reich Gyula (REWE Bt.) 12.00 Rövid hozzászólások, rövid válaszok 12.10 Szünet 13.00 A hazai Tisza vízgyőjtı-gazdálkodási tervezés állása: Varga László igazgató (KÖTIKÖVIZIG) és Háfra Mátyás osztályvezetı (KÖTIKÖVIZIG) 13.30 Rövid hozzászólások, rövid válaszok 13.45 Vita 15.45 Összegzés 16.00 A fórum zárása
9
