EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Tükörterem Időpont: 2016. március 22. Jelen vannak: dr. Rétvári Bence
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
dr. Palkovics László államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Sipos Imre helyettes államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Horváth Péter
Nemzeti Pedagógus Kar (NPK)
dr. Szebedy Tas
Országos Köznevelési Tanács (OKNT)
prof. dr. Csépe Valéria
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
prof. emeritus Farkas Ádám
Magyar Művészeti Akadémia(MMA)
dr. Liptai Kálmán
Magyar Rektori Konferencia (MRK)
Janzsó Ádám
Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT)
Fuzik János
OGY Nemzetiségek Bizottsága
Papp Erika
Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)
Schmidt Jenő
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
Lipők Sándor
Kisvárosi
Önkormányzatok
Országos
Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) Pölöskei Gáborné
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
Barabás Hunorné
Katolikus Intézmény Fenntartói képviselet
Muity Mária
Magyar
Zeneművészek
és
Táncművészek
Szakszervezete (MZTSZ Székely Hajnalka
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)
Pataki János
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ)
Szakértői oldal: Révai Nóra
OECD
dr. Madarász Hedvig
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Borosán Beáta
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 1
dr. Dános Valér
Belügyminisztérium (BM)
Farkas Marianna
Földművelésügyi Minisztérium (FM)
Soós László
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Az egyes oldalak tagjai által delegált szakértők Madarász Péter, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója Munkacsoporti előadók: dr. Puszter Bernadett
Köznevelési irányítási munkacsoport
Bíró Gábor
Fenntartói munkacsoport
Bella Tibor
Pedagógus - foglalkoztatás munkacsoport
dr. Zalay Szabolcs
Gyermek, tanulói életutak munkacsoport
Dr. Palkovics László (EMMI) Államtitkár Úr köszöntötte az ülés résztvevőit, név szerint Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszonyt, aki az Antiszegregációs Kerekasztal képviseletében először van jelen, valamint köszöntötte az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnökét Fuzik János urat is. Államtitkár úr bemutatta az ülés napirendi pontjait, majd jelzi, hogy a sajtó képviselői 13 órára kaptak meghívást. Napirendi pontok: 1. A Köznevelési Kerekasztal munkatervének egyeztetése 2. Beszámoló aktuális jogalkotási feladatokról 3. Munkacsoportok beszámolója 4. Tájékoztatás a szakszervezeti egyeztetésekről 5. Egyebek 1. napirendi pont: A Köznevelési Kerekasztal munkatervének egyeztetése
Sipos Imre (EMMI) Helyettes Államtitkár Úr tájékoztatta a résztvevőket, hogy a munkacsoportok vezetőivel történt egyeztetésen áttekintették és összesítették a tématerületeket, a munkacsoportok által meghatározott feladatokat. Azon feladatok esetében, amelyek több munkacsoportban is megjelennek, kijelölésre kerültek a feladatért fő felelős munkacsoportok.
2
Meghatározásra került a Köznevelési Kerekasztal 2016. június 14-ig terjedő időszakra a munkaterve azzal, hogy minden munkacsoportnak lehetősége van a javaslatainak bemutatására, az egyes tervezett témák bemutatásához külső szakértő meghívását tervezi az EMMI, valamint ha további témajavaslatok érkeznek, természetesen bővíthető a lista. Tervezett időpont Március 22.
Április 5.
Április 19.
Május 17.
Június 14.
Tervezett témák
Nyugdíjas korú pedagógusok továbbfoglalkoztatása
Pedagógusok munkaideje
Fenntartói munkacsoport javaslatai
Munkacsoportok javaslatai
Mindennapos testnevelés
Pedagógiai szakszolgálatok
Munkacsoportok javaslatai
Tankönyvellátás kérdései
Pedagógusképzés, pedagógus továbbképzés
Munkacsoportok javaslatai
Állami intézményfenntartó központ új struktúrája
Munkacsoportok javaslatai
Pedagógiai-szakmai szolgáltatások Alapkompetenciafejlesztés
Felzárkóztatás, tehetséggondozás
prof. dr. Csépe Valéria (MTA) elmondja, hogy a tartalomfejlesztési munkacsoport munkájának koncepciója nem változott. Struktúraváltozás történt csupán. Megvizsgálták az összetartozó témákat, és emiatt négy témacsoportban folyik majd a munka. 1. Nat, kerettanterv be-és kimeneti kritériumok, átmenetek I. 2. Nat, kerettanterv, be –és kimeneti kritériumok, átmenetek II. Átfogó kiemelten 5-12. évf. 3. Alapkészségek (óvoda és iskola rendszere, átmenetek. Kiemelten: 3-6 év és 6-10 év 4. Az oktatás tárgyai feltételrendszerével foglalkozó témacsoport. Ebbe bele értendő a tankönyv, a módszerek, IKT eszközök stb. 2.
napirendi pont: Beszámoló aktuális jogalkotási feladatokról
Sipos Imre (EMMI) tájékoztatja a Kerekasztal résztvevőit, hogy a most bemutatandó dokumentumok, jogszabály módosítási tervezetek, a közigazgatási eljárás szabályai szerinti rendben haladnak és ezután kerülnek majd ki társadalmi egyeztetésre. 3
2.1. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása, amely elsősorban a szakképzés rendszerének és tartalmának átalakulásához igazodva tartalmazza a módosított kerettanterveket. A gazdaság hatékony és zavartalan működéséhez a folyamatos, jól tervezett és strukturált szakképzett munkaerő szükséges. A Kormány a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepcióról szóló 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozatban meghatározta a szakképzési rendszer átalakulását, amely •
egyrészről biztosítja a magyar gazdaság felemelkedéséhez szükséges jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt,
•
másrészről gátolja a munkanélküliek számának emelkedését a képző intézményekben szakmát szerzők számának és a gazdaság igényeinek összehangolásával.
A Nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvény 2016. szeptember 1-jei hatálybalépéssel új köznevelési intézménytípusokat vezetett be, amelyek a következők: •
szakgimnázium (előzőleg szakközépiskola)
•
szakközépiskola (előzőleg szakiskola)
•
szakiskola (előzőleg speciális szakiskola).
A jogszabályi változással összhangban került kidolgozásra a Köznevelési Hídprogram kerettanterve (előzőleg Híd I.). Az új intézménytípusok közismereti és szakmai óraszámai, tantárgyi összetétele is változott, ezért a rendeletmódosítással ezek új mellékletekben kerülnek kiadásra. A mellékletek változásait helyettes államtitkár úr részletesen bemutatta a Kerekasztal számára. Az alábbi két kerettantervvel bővült a kerettantervek köre: kosárpalánta kerettanterv és szivacslabda kerettanterv. Hozzászólások:
NIT és a diákok javaslata: nem csak a szakképzésben, hanem általánosan 5 óráról 3 órára kell csökkenteni a testnevelés óraszámát az érettségit megelőző 2 évben, illetve az alapfokú képzés utolsó évében
El kell jussunk a szakképzésben addig, hogy a diákok a saját szakmájukban arra törekedjenek, hogy munkájukat művészeti alkotó tevékenységnek éljék meg, ilyen hozzáállással dolgozzanak.
Sajnos vidéken jellemző, hogy a HH bejáró diákok számára a szülők nem tudják biztosítani a bejárás költségeit, emiatt hamar kiesnek a szakképzésből. 4
2.2 A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet folyamatban levő módosítása Sipos Imre helyettes államtitkár úr ismertette
a módosítás témaköreit
a szakképzési vonatkozású változásokat
a gyermekvédelmi törvény módosításából eredő változásokat
az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos változásokat
a közösségi szolgálattal kapcsolatos módosítást
A hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás sajátos előírását
a két tanítási nyelvű gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelés-oktatás feltételeinek módosítását
a nyelvi előkészítő évfolyammal induló gimnáziumi, szakgimnáziumi nevelésoktatás feltételeinek módosítását
a tanfelügyelettel, adminisztrációval kapcsolatos egyszerűsítését
Hozzászólások:
Az Iskolai Közösségi Szolgálattal kapcsolatban jelzik, hogy az EMMI vesse össze, hangolja össze az EMMI és a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénnyel a módosítandó jogszabályt.
A prevenció forráshiány miatt szűnt meg, ezt a tevékenységet tehát a forrás oldalról kell megerősíteni.
Civil szervezetek bekapcsolódási lehetőségének és fontosságának a kérdése merült fel a prevenciós tevékenysége kapcsán 3.
Munkacsoporti beszámolók
Pedagógus Foglakoztatás munkacsoport beszámolója előadó: Bella Tibor A munkacsoport a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatására vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogalmazta meg: tanév közben pedagógus álláshelyek ne szűnjenek meg, a nyugdíjazás miatti megüresedett álláshelyek zárolása ne legyen, valamint a nyugdíjazás utáni szakértői munkavégzésre vonatkozó feltételekre tettek javaslatot. Az előadó, a munkacsoport ebben a
5
kérdéskörben megfogalmazott javaslatait részletesen nem ismerteti, mert azokra Sipos Imre helyettes államtitkár úr a munkacsoporti beszámoló után kitér. Foglalkozott a munkacsoport a kötött munkaidő kérdésével, amelyre az alábbi a javaslatot fogalmazta meg: „A kötött munkaidő szabályozása a jelenlegi formájában szűnjön meg.” A pedagógusok számára az adminisztráció a legnagyobb a sérelem, a kötött munkaidőbe a feladatok nem férnek be, a benntartózkodási kötelezettség teljesítésére a feltételek sok intézményben nem adottak, a nevelést nem lehet időkorlátba szorítani, ezért a nyilvántartási kötelezettség csak az órákra terjedjen ki. A munkacsoport foglalkozott még a helyettesítések kérdésével is, amelyre vonatkozóan az alábbi javaslattal él: „A helyettesítés rendszerét indokolt felülvizsgálni (belső helyettesítés rossz minőségben, a külső helyettesítés gyakorlatilag nem működik)”. Tekintettel arra, hogy a helyettesítés nem betervezett többletfeladatként jelentkezik, ezért az a 40 óra feletti, gyakorlatilag rendkívüli munkavégzésként jelentkezik. A helyettesítési díj kérdésében a munkacsoport még további egyeztetéseket folytat. Fontosnak tartják, hogy a pedagógusok státuszának számítási alapja továbbra is a 22 óra legyen, növelni kell a pedagógusok motivációját annak érdekében, hogy a helyettesítések minél színvonalasabbak legyenek. A munkacsoport következő ülésére tervezett témái:
A foglalkoztatási formák kérdése A státuszokkal való gazdálkodás, a státusz-számítás módja Helyettesítések kérdései A pótlékok differenciálásának lehetősége Éves jutalomkeret lehetőségének a megteremt
Sipos Imre (EMMI) A munkacsoport beszámolóját követően helyettes államtitkár úr ismertette a Köznevelési Kerekasztal javaslatai alapján tervezett jogszabályi módosításokat, a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. Az 1700/2012. (XII.29.) Korm. határozatból nem következik a tanév közbeni jogviszony megszüntetés kötelezettsége. Az egységes értelmezés és még egyértelműbb szabályozás érekében a következő rendelkezés beiktatását javasoljuk: •
A Kormány elrendeli, hogy az 1700/2012. Korm. határozat hatálya alá tartozó köznevelési intézményben
•
a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett pedagógus-munkakörben vagy megbízási szerződéssel óraadóként foglalkoztatott személy esetében
6
•
a jogviszony megszüntetésével összefüggésben a munkavégzés alóli mentesítés kezdetének - mentesítési idő hiányában a jogviszony megszüntetésének - az időpontja csak a tanítási éven kívüli időpontra eshet.
A nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatására a Kerekasztal javaslatára a következő a megvalósítást célzó tervezett jogi szabályozás: Az a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, a Kormány véleményének kikérése nélkül, az intézményvezető egyetértésével az adott pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig tovább foglalkoztatható. A résztvevők támogatták a tervezett jogi szabályozást! A nyugdíjazás miatti üres álláshelyek zárolása szűnjön meg A megvalósítást célzó tervezett jogi szabályozás: •
A Kormány elrendeli, hogy az 1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.1. alpontja alapján köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben megszüntetett jogviszonyú közalkalmazott álláshelyének betöltésére új közalkalmazotti jogviszony
•
a megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal történő feladatellátás érdekében létesíthető abban az esetben,
•
ha a köznevelési intézményben a megszüntetett jogviszonyú pedagógus óráinak, foglalkozásainak ellátása csak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa feletti többlettanítás elrendelésével lenne megoldható.
Helyettes Államtitkár úr a továbbiakban a nyugdíjkorhatárt elért pedagógusok szakértői foglalkoztatására tett javaslatot, amelyet a résztvevők támogattak! Hozzászólások: Álláshely zárolása kérdéshez:
Globálisan kezelni a tanárok létszámát, nem jó, mindig az adott területre kell vonatkoztatni Ha nincs feladatmegszűnés, akkor nem indokolt az álláshely zárolása Ha a nyugdíjba vonuló kolléga óráit szétosztják iskolán belül, akkor így többe fog kerülni Az iskolában feladatban, szakos ellátottságban is gondolkodnunk kell Ahol csökken a gyereklétszám ott indokolt az összevonás kérdése, de fontos, hogy mit vonjunk össze. Minőségi oktatás a cél! Vannak lokális problémák, de ezek orvosolhatók. Legyen közmegegyezés. 7
Az OECD országokban a tanulási környezet, a módszertan fejlesztésére fordítottak sokat, ez segítette a minőségi oktatás megteremtését. Az alapfokú művészetoktatásban a szakos ellátottság sérül az álláshely zárolás miatt. Érettségi elnöki feladatok, valamint versenybizottsági feladatok ellátására (5 éven belüli nyugdíjas) a szakértők alkalmazása Javaslatként elhangzott: a 15 fő átlaglétszám alatti (osztálylétszám) iskolában indokolt lehet a zárolás.
Tekintettel arra, hogy a Kerekasztal tagjai között a zárolásra vonatkozóan nem alakult ki konszenzuson alapuló szöveges javaslat, ezért a munkacsoporttól vár az EMMI javaslatot! Hozzászólások a kötött munkaidő kérdéséhez
A törvény rögzíti az ellátandó feladatokat, az iskola feladata legyen a feladatellátás megoldása Nagyon hangulatromboló a kötött munkaidő és ennek adminisztrálása Az intézményvezető felelősségét kell megerősíteni A szakszerű helyettesítést e jelenlegi rendszer ellehetetlenítette, ha nem szakos a helyettesítés akkor az nem minőségi Motivációs eszköztárat kell rendelkezésre bocsátani
Fenntartói munkacsoport beszámolója előadó: Bíró Gábor A beszámolóban elhangzott, hogy jelenleg a munkacsoport hol tart. Egyetértés volt a munkacsoportban, hogy az állami fenntartás szükséges. Arra a kérdésre, hogy milyen legyen az új állami fenntartó, meg kell vizsgálni a köznevelés célrendszerét, mi az, ami a legjobban szolgálja a működését. Részletes SWOT analízis készült a fenntartói helyzetről. A leendő új szervezetről a május 17-i Köznevelési Kerekasztal ülésén adnak tájékoztatást. Bemutatták a sikerkritériumokhoz tartozó megvalósítási folyamatot, valamint felvázolták a munkacsoportban elfogadott alapvetéseket. Sikerkritériumok: Támogató környezet, irányíthatóság és hatékonyság növelése Alapvetések: Állami fenntartás, struktúra, részleges decentralizáció, feladatellátás, hatékonyság, eredményesség-méltányossági szempontok, irányítás, gazdálkodás, működtetés. Hozzászólások:
A fenntartás és működtetés összekapcsolása Ha a működtetés az állami intézményfenntartónál, akkor az önkormányzattal szerződés köthető és a forrást átadhatja a fenntartónak. A működőképesség eljárási szintű leírása szükséges, a szabályozatlanság sok gondot okozott. Az igazgatókra jobban kell támaszkodni.
8
4. napirendi pont
Tájékoztatás a szakszervezeti egyeztetésekről
dr. Palkovics László (EMMI) Államtitkár úr elmondta, hogy a pedagógus Sztrájkbizottsággal az egyeztetés folyamatos. A 25 pontból 18 pontban szinte már alig van eltérés az álláspontokban. A tárgyalásokat természetesen folytatjuk, a következő időpont: 2016. április 04.
A Köznevelési Kerekasztal következő ülése két hét múlva, április 5-én kerül megrendezésre. Az emléketetőt lejegyezte: Kosinszky Zsuzsanna és Borosán Beáta Jóváhagyta: dr. Palkovics László
9
