EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL. Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Tükörterem Időpont: április 19

EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Tükörterem Időpont: 2016. április 19. Jelen vannak: dr. Rétvári Bence

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Sipos Imre

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Thaisz Miklós

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

Pölöskei Gáborné

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)

Barabás Hunorné

Katolikus Intézmény Fenntartói képviselet

Kissné Köles Erika

OGY Nemzetiségek Bizottsága

Szita Károly

Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)

Kerekes Miklós

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)

dr. Szebedy Tas

Országos Köznevelési Tanács (OKNT)

Horváth Péter

Nemzeti Pedagógus Kar (NPK)

Muity Mária

Magyar

Zeneművészek

és

Táncművészek

Szakszervezete (MZTSZ prof. dr. Csépe Valéria

Magyar Tudományos Akadémia (MTA)

prof. emeritus Farkas Ádám

Magyar Művészeti Akadémia(MMA)

dr. Liptai Kálmán

Magyar Rektori Konferencia (MRK)

Janzsó Ádám

Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT)

Székely Hajnalka

Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)

Pataki János

Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ)

Szakértői oldal: dr. Madarász Hedvig

Emberi Erőforrások Minisztériuma(EMMI)

Farkas Marianna

Földművelésügyi Minisztérium (FM)

Soós László

Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)

dr. Szirmai Ágnes

Oktatási Jogok Biztosának Hivatal (OJB) 1

Az egyes oldalak tagjai által delegált szakértők Madarász Péter, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója A munkacsoportok vezetői: dr. Puszter Bernadett - Köznevelés Irányítási munkacsoport dr. Bodrogai Tibor - Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Bella Tibor - Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport dr. Rétvári Bence (EMMI) miniszterhelyettes úr köszöntötte az Kerekasztal résztvevőit, majd sajnálatát fejezte ki, hogy bár minden Kerekasztal ülésre hívjuk a szakszervezetek (Pedagógusok

Szakszervezet,

Pedagógusok

Demokratikus

Szakszervezete),

a

Civil

Közoktatási Platform képviselőit, az üléseken sajnálatos módon nem vesznek részt, így a mai ülésen sem, pedig fontos kérdéseket fog a grémium megvitatni. Megköszöni a sajtó képviselőinek, hogy az ülés kezdetén itt voltak, majd a sajtó munkatársai elhagyják a tárgyalót. Ismerteti a Kerekasztal tervezett naprendi pontjait. 1. Pedagógus Hivatás munkacsoportjának beszámolója 2. EMMI javaslatai a PSZ 25 pontja kapcsán 3. Aktuális jogalkotási feladatok Tájékoztatja a Kerekasztal résztvevőit, hogy a pedagógusok Sztrájkbizottsága és a Kormányzat között az április 20-ra tervezett sztrájkra vonatkozóan az a megállapodás született, hogy minden iskolának nyitva kell lennie, fogadnia kell a diákokat, gondoskodniuk kell a gyermekek napközbeni felügyeletéről és a napközbeni étkeztetéséről, azok a pedagógusok akik sztrájkolnak, azoknak nem kell a szaktárgyi óráikat megtartaniuk. Nem jogszerűen jár el az az iskola, amelyik megkérdezte a szülőktől, hogy kér –e gyermekének felügyeletet? Minden gyermek számára biztosítani kell a felügyeletet. Átadja az ülés elnöki feladatait Sipos Imre helyettes államtitkár úrnak. Sipos Imre (EMMI) Elmondja, hogy a munkacsoportok folytatják munkájukat a Kerekasztal ülései közötti időben, a korábbi munkamódszernek megfelelően működnek. Az ülés előtt a munkacsoport vezetők tartottak egy rövid megbeszélést, beszámoltak röviden az eddig tevékenységükről. Helyettes Államtitkár úr köszönetet mondott dr. Csépe Valéria professzor asszonynak, dr. Liptai Kálmán rektor úrnak és Bíró Gábor úrnak azért, mert az április 1-jei igazgató

2

konferencia után, az EMMI vezetőivel részt vesznek az ország különböző városaiban szervezett igazgatói konferenciákon, és előadásaikkal segítik a pedagógusok tájékoztatását. dr. Liptai Kálmán (MRK) Rektor úr az alábbiak szerint tájékoztatja a testületet a Pedagógus Hivatás munkacsoport tevékenységéről. Az általa vezetett munkacsoport a hosszú távú feladatokról beszél, hogyan kell, milyen a jó pedagógusképzés, hogyan lehet hosszú távon fenntartani a jó dolgokat. Témák, amelyekről a tájékoztatóban szól: A pedagógusképzés rendszere Tanárképzés Bologna-típusú, osztott képzés Osztatlan képzés Pedagógus-továbbképzés Pedagóguspálya népszerűsítése Minden, amit tervezünk és teszünk, az nem másról szól, mint a gyermekekről. Kiemeli, hogy a tanító képzésben nincs elegendő gyakorlat, pedig fontos lenne, hiszen a hallgatók ott kezdenek először szocializálódni erre a pályára. A pedagógusképzésben az alapképzési szakok képzési szerkezetét a köznevelési igényeknek megfelelően kell átalakítani. A tanárképzés mindig is kétszintű volt, volt egy 4 éves és 5 éves képzés, amelyet 2006-ban elkezdtünk szétszedni a Bologna típusú képzés bevezetésével. A tanárképzés közös európai alapelveken nyugszik, multidiszciplináris, jellemzői: szaktárgyi ismeretekkel; pedagógia és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel; a tanítás támogatásához szükséges kompetenciákkal rendelkezik és figyelembe veszi az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióit. A Bologna típusú képzésben 2006-ban elindult az alapképzés, majd 2009-ben a mesterképzés. A képzési idő az alapképzésben 6 félév, a mesterszak 4+1 félév . Ennek volt pozitív hozománya is, mint pl. az 1 félév összefüggő szakmai gyakorlat; portfolió és szakdolgozat készítés, tanári záróvizsga – mestertanári oklevél, ezekre érdemes volt odafigyelni. Azonban azt is hamar láttuk, hogy ez nem az a tanárképzés amit szeretnénk. A 3 éves alapképzéssel nem lehet semmit sem kezdeni, ez nem az a jövő, amit építeni szeretnénk. Majd megindult az osztatlan tanárképzésre való áttérés jogi kereteinek megteremtése, megalkotása: 2011. évi CCIV tv, 283/2012. (X.4.) Korm. rendelet, 8/2013.(I.30.) EMMI rendelete.

3

2012-ben a MRK Pedagógusképzési Bizottsági kifejtette a véleményét az osztatlan tanárképzésre vonatkozóan. Néhány dolgot kiemel a dián leírtakból: tanári KKK, intézményi autonómia, a korszerű tudományos ismeretek átadása ne legyen öncélú, hanem a pedagógus kompetenciák fejlesztését szolgálja. A képzés első évétől legyen kapcsolata a hallgatónak az iskola, a nevelés és oktatás világával, a közismereti tanárokat a NAT-ban meghatározott feladatok ellátására kell alkalmassá tenni, valamint a neveléstudományi doktori iskolákra is fel kell, hogy készítse a hallgatókat. 2011-ben volt egy megállapodás, amely szerint a 2013/2014 tanévben elindult egy általános iskolai és egy középiskolai tanárképzés azzal a plusszal, hogy sikerült betenni egy 2 féléves gyakorlati képzést. Ez fontos volt, hogy a hallgatók érezzék az iskola világát. Ez vívmány is, de ugyanakkor ez a képzés nem volt igazán jó, hiszen az első 3 év közös volt, majd ezután vált szét, és döntött a hallgató, hogy általános iskolai vagy középiskolai tanár lesz-e. A közismereti tanárképzés két szakos, a művészeti, szakmai tanárképzés egy szakos. Időközben elindult a Klebelsberg Ösztöndíj program, amely pozitív hatású az osztatlan tanárképzésbe felvétel nyert hallgatók számára, hiszen ösztöndíjat jelent a tanulmányok idején, majd álláslehetőséget biztosít a képzés végén. Rektor úr ismertette a Pedagógus Hivatás munkacsoport által az osztatlan tanárképzésre vonatkozó változtatási javaslatokat: A köznevelés igényeit is figyelembevevő képzési szerkezet és tartalom kialakítása az osztatlan tanárképzésben. Valószínűleg sok változtatás lesz. Más felkészültségű hallgatók érkeznek a képzésbe most, mint korábban és mások az iskolákban lévő tanulók is. A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése. Erőssége a képzésnek az egyéves gyakorlat, azonban a hátránya az, hogy az utolsó szemeszterre koncentrál. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele. A gyakorlóiskolában eltöltött idő nem mindig a való életben lévő feladatokra készíti fel a hallgatókat, csak később találkoznak HH és HHH tanulókkal a munkájuk során. A szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) erősítése. A szakmódszertan területén dolgozóknak lenne

köznevelési

gyakorlata,

szakmódszertani

műhelyek

működhetnének.

A

szakmódszertanos kollégák számára is legyen, a pedagógia doktora (Ed.D) minősítés lehetőségének megteremtése. Ez PhD szintű lehetne. Így ők is egy külön életpályát

4

futhatnának be. Bár kevés létszámú kört érint, de nagyon fontosak. Ezt középiskolai oktatók is meg tudnák szerezni. Pályaalkalmasság kérdése. Itt elmondja, hogy tanulmányozták a beérkezett HÖK-ös javaslatot, amely szigorú pályaalkalmassági teszteket javasol. Az egy alkalomra korlátozódó alkalmassági vizsgát nem tartja jónak a munkacsoport, a cél a folyamatba ágyazott pályaszocializáció és pályaorientáció, valamint a pályakorrekció lehetőségének biztosítása. A továbbképzéseknek igen fontos szerepe van, és ezt a pedagógusképzőkhöz kell telepíteni, nem külső cégeknek kell ezt elvégezni. Nagyobb szerepvállalást kell biztosítani a pedagógusképző intézmények számára. Biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődést, az eltérő életpálya-feladatokhoz kötődő tevékenységek összehangolását. A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál tekintetbe kell venni azt a nemzetközi tendenciát, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. Feladattal együtt kell a felsőoktatáshoz rendelni a pénzt is, ez nem arról szól, hogy a felsőoktatás akar + forrásokhoz jutni. Figyelembe kell venni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. Bemutatja a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére az összegző javaslatokat: 

Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze.



A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel.



Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni.



A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani .

Összegzésként elmondja, hogy javaslatok születtek a pedagógus-továbbképzés rendszerszintű megújítására: Úgy gondolják, hogy a pedagógus-továbbképzések szakszerű és hatékony szervezése szükségessé teszi, az un. továbbképzési régiók kialakítását. (bemutat egy erre vonatkozó 5

ábrát). A pedagógus-továbbképzés rendszerét a pedagógusképző intézményekre telepítve javasolt létrehozni. A feladat ellátásához szükséges a pedagógusképző intézmények humánerőforrásának és tárgyi feltételeinek fejlesztése. Össze kell hangolni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pedagógus, az iskola és a fenntartó igényeire. Biztosítani kell a továbbképzések finanszírozását.

Sipos Imre (EMMI). Rektor úr most elhangzott előadása az igazgatói konferencián elhangzottakhoz képest bővebb volt, megköszöni a részletes tájékoztatást. Székely Hajnalka (NOE) Elnök asszony elmondja, hogy a NOE szakértőitől szóban kapott jelzést: a nyugdíj előtt álló pedagógus kollégák pedagógus életpálya kötelezettségeivel, valamint a felsőoktatási évek beszámításával kapcsolatban problémák vannak, ezt jelezték a kollégái, de nem tudja pontosan ez mi lehet és ebben kér egy kis segítséget. Sipos Imre (EMMI) Több dologról is szó lehet. 1. Kötelező továbbképzési kérdés 2. foglalkoztatási kérdés is lehet. Kéri, hogy pontosítsák mire is vonatkozik a kérdésük. prof. Farkas Ádám (MMA) Eddig visszafogott volt, de most fontosnak tartja, hogy megszólaljon. A művészeteknek az életünkben fontos szerepük van. A művészet a kommunikáció egy formája, ez pedig a metakommunikáció. Személyes tapasztalatot említ. Franciaországban a kultúra területén dolgozó vezetőknek minden évben kötelező továbbképzésen kell részt venniük, amelynek témája a metakommunikáció. Azóta tanít (25 éve), amióta az elmélet és a miértek elkezdték nagyon erősen érdekelni. A művészet egy alkotó folyamat. A művészet dolga, hogy fellebbentse a fátylat és az alkotás tüzét megmutassa mindenkinek. Ezt a tüzet kell a gyerekeknek megmutatni, ez a tanárok, szülők, a mi felelősségünk. Nem került szóba a kutatás-fejlesztés, a kutató intézetek, a tudomány és művészetek bekapcsolódása a tanárképzés és továbbképzés folyamatába. Szó esett a médiáról, amelynek hihetetlen nagy szerepe van a nevelés-oktatás folyamatában.

6

prof. dr. Csépe Valéria (MTA) A jövőt az fogja meghatározni, hogy milyen tartalma lesz a pedagógusképzésnek. Milyen lesz a Bologna utáni változások megerősítése. Egy jó elv a magyar közegben végül másként alakult ki. Fontos lesz, hogyan lehet elmozdulni abba az irányba, hogy megszűnjön az az elv, hogy a tanári és a tanító szakra jelentkezők köre korábban maradék elvű volt, és ezután valóban azok kerüljenek be, akik tanárok akarnak lenni. A szakma presztízsének visszaállításában csak egyetlen faktor a fizetés, szükséges a szakmai felkészültség, az újhoz való alkalmazkodási potenciál. Az országjáró konferenciákon is felmerült, a pedagógiai, pszichológiai tárgyak helye, ezek súlyát miként növeljük. Itt nem a kredit szám növelésre gondolt, hanem a tartalmi megújításra. Hol van a helye a mai modern tartalmaknak, hogyan kapcsolódik a szakmódszertanhoz, mennyi neveléstörténet, pszichológia kapcsolódik hozzá. Milyen a képzők felkészültsége, az idegen nyelv tudása, szakmai felkészültsége, hol van a kutatás alapú tanárképzés vagy mennyi van belőle. A továbbképzésben a képzőhelyek súlyának visszaállítása az sarkalatos kérdés! Túlzott mértékben kerültek kiszervezésre az egyes továbbképzések. A képzés és továbbképzés a legfontosabb. Ha összehasonlítjuk más országokkal a magyarországi helyzetet, akkor láthatjuk, hogy súlyos lemaradásban vagyunk. Javasolja egy időtérkép felvázolását, hiszen ez egy időigényes folyamat. Annak vázolását, hogy mikor, mi várható, ha jól visszük végig folyamatot. Janzsó Ádám(NIT) A diákság számára a bementi követelmények kérdése nem kapott elég hangsúlyt. Pl. aki nyelvtanárnak készül, de a nyelvvizsga mint bemeneti követelmény nem előírás az talán nem szerencsés. Talán nem érette jól, de úgy értette, hogy nincs szükség alkalmassági vizsgálatra. Nem lenne szerencsés, ha pszichológiai vizsgálat nélkül rábíznánk valakire a jövő generációjának a nevelését. Jó lenne, ha az alkalmassági vizsga maradna és ne csak a jelenleg hatályos Korm. rendeletben meghatározott módon. Szita Károly(MJVSZ) Azt kívánom, hogy sikerüljön mindannak a megvalósítása, amelyeket Akadémikus Asszony és Akadémikus Úr és Rektor Úr az elhangzott előadásában vázolt. A Rektor úr által bemutatott térképen az általa javasolt régiókkal kapcsolatban jelzi aggályát. dr. Szebedy Tas (OKNT)

7

Nem volt egyértelmű, hogy miben változik meg pontosan a 8 és 10 féléves képzés, hogyan változik meg a hallgató válasza, hogy az általános iskolai képzést választja vagy nem. A mai gyakorlat, tapasztalat az, hogy az általános iskolai tanárok többsége nem volt alkalmas arra, hogy egyetemi végzettséget szerezzen, a főiskolai végzettséget szerzettek többségénél sajnos így van. Kontraszelekció az eredménye, ezen változtatni kell. Nem értette, hogy a nyolc év 8 félévig tartó képzésbe hogyan fogják bevonzani a nagyon tehetséges fiatalokat. Egyetértve Professzor Asszony által is korábban már említettekkel, hogy minél alacsonyabb évfolyami szinten vagyunk a köznevelési képzésben, annál nagyobb módszertani és szakmai tudás kell ahhoz, hogy ez egy életre szóló tudás legyen. A legnagyobb megtérülése a legalsó szinten történő fejlesztésnek van. Az általa képviselt gimnáziumi életszakaszban a művészeti tárgyaknak már nincs lényeges hatása a személyiségfejlődésre és a tanulási készségre. Azt várná, hogy alulra a kontraszelekció valamilyen szintű megfordítására tesz erőfeszítéseket a rendszer. A Klebelsberg Ösztöndíj, amely egyébként egy forradalmian nagy dolog,

a

mostani változások egyik pilléreként azonban nem elég, a kontraszelekciót nem változtatja meg. Azt a változást hozta meg, hogy a szegényebb sorsú diákok ennek az ösztöndíjnak a hatására választják a tanári pályát, de a tehetségek pályára vonzása nem történik nagyobb számban. A tanári pálya szakmai önkifejezés és egy alkotó munka, de jelen pillanatban az életpályamodell sem tükrözi az alkotó folyamatot. Az életpálya modell jelenleg nem az alkotó tevékenységet fejezi ki. A tanárképzés rendszerében ehhez kellene valamit találni. A művészeti nevelésre a tanárképzési folyamatokban is kellene módszertani és képzési hangsúlyt fektetni. Támogatja azt a szándékot, hogy az iskolai oktatásban a művészeti nevelés is helyet kapjon. A pedagógusok többsége ezt jónak tartja, azt a megoldást azonban nem tartja jónak, ami most megindult, hogy a középiskolai képzésben a 11. és 12. évfolyamon heti kötelező két órában jelenik meg akkor, amikor a gyerek szocializációjában kialakult egy művészet nélküli előrehaladás. Az érettségi előtt jelenik meg, az érettségire készülő gyerekek pedig nem veszik komolyan. Ez a tanártovábbképzésben is probléma. A művészeti nevelést a tanárképzésben, mint módszertani képzést is bele kell venni. A Nat-ban a művészeti nevelésnek a minél kisebb korosztályban, de legkésőbb a 9. évfolyam évfolyamig kellene erőteljesnek lennie, nem pedig a képzés legvégén, úgy ahogyan most van. A továbbképzés kondícióiról nem nagyon hallottam, a financiális részét a képzőhelyek illetve a bemutatott térképen jelölt központok kapják meg. Ez egy nagyon nagy lobbi harc. A továbbképzések tudjuk, hogy nagyon komoly gazdasági üzleti tevékenységet is jelentenek. Egyetért azzal, hogy ne magáncégek végezzék, de ahol pénz van, ott mindig van egy kis harc. 8

A gyakorló helyekről volt szó. A fiatal kollégák laboratóriumi körülmények között vesznek részt gyakorlaton, majd később, amikor az állást megkapják valahol, akkor megdöbbentek, hogy milyen gyerekek vannak, milyen is a való élet. Azt gondolom, hogy ennek a szétszedése differenciálása nagyon jó folyamat, a szakma támogatja. Azonban az egyetemekhez kapcsolódó gyakorló iskoláknak van egy kellemes kondíciója, heti 12-14 kötelező óra a tanítási gyakorlatot vezető tanároknak, ez nagyon támogatóan alacsony óraszám. Azonban van számos olyan iskola, amely gyakorló helyként működik és a heti 22 - 24 óra tanítás mellett végzik ezt a munkát ezekben az iskolákban. Ez így működésképtelen, és teljesen igazságtalan rendszer, rendezni kell a gyakorlótanítást vezető tanárok órakondícióit, méghozzá egységes rendszerben. Komoly gondnak látja a pályaalkalmasság kérdését. A gyakorlat alatt számos olyan hallgató kerül ki az iskolákba, akik már akkor megmondják, hogy nem éreznek igazán elkötelezettséget a pálya iránt, csak meg akarják szerezni a diplomát. A diploma megszerzése után, ha iskolába kerülnek, átmeneti ideig még kárt is fognak okozni az oktatási rendszerben. A pályaalkalmassági vizsgálat során, ennek vannak olyan elemei, amelyek alapján kimondható, hogy biztosan nem lesz jó tanár bár a tudása megvan ahhoz, hogy az egyetemet elvégezze. Az tanári pályára készülő szakember elméleti felkészültségi része adott lesz, de amivel hatni fog majd a tanári pályán, a személyiség, egyéni tulajdonságok az nincs meg benne. A szakmai felkészültség önmagában nem elég, az igazi jó tanár az egyéniségével tehetségével, az alkotóképességével, a lelkesedésével, a pszichológiai és pszichikai habitusával fog hatni. Ezeknek a tulajdonságoknak az egyetemi képzés alatt ki kell derülnie. A pályán való megfigyelés folyamatát fontosnak tartja, a rendszer nagyon kontraszelektált, amelyet az életpályamodell sem old meg. A pedagóguspálya alacsony presztízsű, a jelenlegi fizetéssel nagy biztonságot nyújt az alacsony felkészültségű szerény képességű, de biztonságot szerető tömegeknek a felvevőhelye. A pályaalkalmatlanság megállapítását is fontosnak tartja. Fontosnak tartja, ami azt tenné lehetővé, ami a felsőoktatásnak és a tanártovábbképzésnek is küldetése lehetne, hogy a tanárok számára egy követő rendszerben megállapítani, hogy ki az, aki tartósan nem nyújt magas teljesítményt. A másik oldalon az is kell, hogy ki az, aki viszont nagy teljesítményt nyújt és azt kell rendszeresen elismerni, megerősíteni. A tanári pályán elérhető kitüntetések, díjak száma is méltatlanul alacsony, az elmúlt időben felére csökkent, különösen kevés az általános iskolai tehát 1 évf. – 8 évf-ig tanító igen nagyszámú tanítók, tanárok számára adományozható elismerés. A tanártovábbképzés rendszere önálló egyéni jelentkezés alapján történt korábban. A hétévenkénti kötelező 120 órányi képzés elérése jelen pillanatban azzal, hogy a forrása és a 9

rendszer nem érthető - a tanár nem tud kifizetni egy képzésre 180-300e Ft forintot- nem látható, hogy hogyan fog ez valamilyen rendszerszinten működni, ha mindezt az egyetemek és főiskolák mellé fogják rendelni. Hogyan jut el egy-egy pedagógus közösséghez. Horváth Péter (NKP) Erősíteni kívánja Rektor úr előadásában elhangzottakat. Az iskolájában azok voltak a jók, akik magas szintű szaktárgyi felkészültségűek voltak (elit iskola lévén). De szükséges a pedagógiai, pszichológia erősítése a képzésben. Az óvodapedagógusok és a szakszolgálatban dolgozók képzésében is

fontos a

személyiségjegyek erősítése. Muity Mária (MZTSZ) Maximálisan támogatják, hogy a gyermekek művészeti nevelését minél hamarabb kell elkezdeni, Kodály szerint már születés előtt 9 hónappal. A pályaalkalmasság kérdése kiemelten fontos! Szakmai tudáson kívül a tanár affinitása is fontos, valamint a szakmódszertan tanítását is erősíteni szükséges. Tudjuk, hogy a művészeti nevelés pozitív kölcsönhatásban van más tárgyak tanulásával. dr. Estefánné dr. Varga Magdolna (EKF) Nem a pályaalkalmasságot akarják megkérdőjelezni, mert ez fontos. Hanem azt, hogy egy alkalommal, a serdülőkor végén az ifjúkor elején lévőnél végzett vizsgálat alapján mondjuk ki, hogy alkalmatlan. A munkacsoport azt javasolta, hogy a képzés korai szakaszában legyen egy vizsgálat, majd pályaorientációs, önismereti stb. ismereteket kapjanak, képzéseken vesznek részt, és ezután lehet majd közösen meghozni a döntést. Ha ez a korai szakaszban történik, akkor még lehetősége van a hallgatónak pályakorrekcióra. Veszélyes lenne valakiről kimondani egy mérés után, hogy alkalmatlan, ahhoz egy hosszabb folyamat kell. Idővel ez a pálya presztízsét is növelheti. Liptai Kálmán (MRK) Azért nem szólt az előadásában a művészeti nevelésről, mert ez nem volt téma. Olyat ne mondjunk, hogy előre látjuk, hogy nem lesz belőle jó tanár. Mi azt mondjuk, folyamatosan akarjuk mérni, hogy valóban a legjobbak kerüljenek ki a pályára. A bemeneti követelményekről még nem tárgyal a munkacsoport, erre oda fognak figyelni. Akadémikus

Asszony

pedagógia,

pszichológia

tárgyakról

elmondottaival

egyetért.

Alkalmazható, mély tudást szeretnénk adni.

10

A bemutatott régiókra vonatkozó ábrát vállalja, az a saját ábrája. Hogy mi lesz a végső döntés ebben a kérdésben, még nem tudja. Az egységes tanárképzés mellett teszi a voksot, ez szolgálja a jó minőségű tanárképzést akár az általános iskolai, akár a középiskolai tanárokról van szó.

Szededy Tas (OKNT) A pályaalkalmasság kérdésében azt szeretné, ha ez egy folyamat lenne. Egyetértve a Rektor úr általa elmondottakkal. Amit felvetett és súlyos, az a pályán lévők alkalmatlansága, az azt vizsgáló rendszer. Ez akadálya annak, hogy a pályára alkalmas fiatalok be tudjanak jönni a rendszerbe. Tudom, hogy ez egy összeurópai probléma. A művészeti nevelést azért említette, mert a Nat 2012 óta két új elemet hozott az iskolák életébe, az egyik a művészeti nevelés, különösen a késői szakaszban. Ha ez így marad, akkor a pedagógusokat alkalmassá kell tenni ennek oktatására. A pedagógusok jelenleg olyan módszertani probléma előtt állnak, amelyre nincs semmiféle gyakorlat előzetesen, azt nem tanulták. A másik a kötelezően bevezetett erkölcsi nevelés. Pedagógiai katasztrófa. Nincs megoldva a az erkölcstant oktató egyházak által kijelölt pedagógusok pedagógiai felkészítése. A tanárképzésnek ezzel is foglalkoznia kell. Janzsó Ádám (NIT) Nem azt mondtuk, hogy csak egy pályaalkalmassági mérési alkalommal kell. Felvételt nyer a hallgató, elköltünk sok pénzt a képzésükre, majd a mérésekre és utána derül ki, hogy alkalmatlan. Ha ezt előtte tettük volna meg, akkor sok pénzt spórolhattunk volna meg. Rögzíteni szeretné, tehát a bemutatott régiós térkép nem a munkacsoport javaslata. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) A pszichológiának 18 éves korban jelenleg nincsenek abszolút elfogadható mérési módszerei. Ennek az az oka, hogy a súlyos patológiai személyiség fejlődésben és a személyiség konfliktus kezelésében és minden más módon megjelenő patológiák része 18 éves korban ritkán látható. Tehát fontos a folyamat során a vizsgálat. Az óvodai és általános iskolai pedagógus, itt, ebben az életkorban lévő gyerekeknél okozhatja a legsúlyosabb problémákat. Éppen ezért itt kell a legszigorúbb kritériumokat meghatározni és alkalmazni. Itt kellene akár, a pszichés terhelési része miatt és a gyógypedagógiában alkalmazott pedagógusokat is ide számítva, magasabb fizetéssel honorálni a munkát. Kerekes Miklós (TÖOSZ) 11

A szülő szerepét emeli ki. A nevelőtestület adjon véleményt a pedagógus pályára készülő diákok esetében. A jelenleg pályán lévő pedagógusok esetében pedig igen is ki kell mondani, ha alkalmatlan a pedagógus. Sipos Imre (EMMI) Megköszöni a sok beérkező javaslatot. Ez a téma még vissza fog kerülni minden bizonnyal a Kerekasztal elé. EMMI javaslatai a PSZ 25 pontja kapcsán Helyettes Államtitkár elmondja, hogy a kivetített diákon látható a PSZ 25 pontja és az EMMI e témákhoz tett javaslatai. Számos olyan kérdés szerepel ezek között, amely nem kifejezetten sztrájkkövetelés, hanem inkább szakmai kérdés. Témacsoportonként mennénk végig. A gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos kérdések 1. a) A Kormány kutatást indít annak felmérésére, hogy a 2001/2002-es tanévtől kezdődően a 2015/2016. tanévig bezáróan hogyan alakult az iskolai lemorzsolódás aránya. A Kormány vállalja, hogy a kutatási eredményeket nyilvánosságra hozza, és a kutatás következtetései alapján az érintettek bevonásával dönt a tankötelezettség idejéről. b) Minden lehetőséget ki kell használni annak érdekében, hogy az iskolarendszert minél kevesebben hagyják el iskolai végzettség, szakképesítés nélkül. A cél elérése érdekében át kell tekinteni a vonatkozó jogszabályokat, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő gyermekekre. c) Biztosítani kell, hogy az általános iskola elvégzése után legyen olyan középfokú iskola, amelyik a tankötelezettség ideje alatt a gyermek felvételét nem tagadhatja meg. d) A Híd programokat felülvizsgáljuk, különös tekintettel a szülő szabad intézményválasztási jogára, továbbá a bemeneti és továbblépési lehetőségekre tekintettel. A Híd 1 és Híd 2 programot összhangba hozzuk. 2. A gyermekek, tanulók érdekei a legfontosabbak a tartalmi szabályozás és az óraszámok kialakításakor. Szükséges a Nemzeti alaptanterv (Nat) és a kerettantervek átfogó felülvizsgálata, a megtanítandó lexikális tananyag érezhető csökkentése, az alapkészségfejlesztés – az intézménytípusok sajátosságainak figyelembevételével, különösen az általános iskolák alsó tagozatán történő – erősítése. Kiemelt cél, hogy a diákok számára a tanulás teljesítésére sarkalló, hasznos és élményszerű legyen. Erősíteni kell a modern pedagógiai módszerek, eszközök alkalmazását és biztosítani kell az egyéni tanulói utakat. 12

A koncepció elfogadásának határideje: 2016. december 31., Az új Nat elfogadásának határideje: 2017. december 31. A kerettantervek által megadott maximális tanulói óraszámokat túllépni nem lehet. 3. Közös szándék a gyermekek, tanulók óraterhelésének csökkentése az átmeneti időszakra vonatkozólag, az új Nemzeti alaptanterv hatálybalépéséig. A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési munkacsoport 2016. április 30-ig javaslatot dolgoz ki arra, hogy a 2016/2017-os tanév kezdetére csökkenjen a gyermekek, tanulók óraterhelése. 4. Akkor kell csak határozatot hozni a délutáni foglalkozások alóli felmentésről, ha az intézményvezető részben vagy egészben elutasítja a szülő kérelmét. A nevelési-oktatási intézmény döntését írásban, határozat formájában hozza meg, amennyiben a kérelmet részben vagy egészben elutasítja. 5.

Ha

a

tanuló

a

napközis

tanulási

idő

alatt

az

iskolában

marad, biztosítani kell a felkészítését a következő tanítási napra. Részére otthoni házi feladat nem adható. Hozzászólások: prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Azt szeretné javasolni, hogy a munkacsoportja készíti a javaslatokat, ha a szakszervezetek többet kívánnak tenni, akkor a szakmai javaslatokat készek ütköztetni. Az egész napos iskola kérdéséhez, a kötelező helyett a kívánatossá tétel a jobb. Az egész napos iskola nem azonos azzal, hogy a gyerek egész nap az iskolában van. Erre sokadszor szeretné felhívni a figyelmet. Horvát Péter (NPK) Az NPK munkacsoportjának is az volt javaslata, hogy a tapasztalatokat meg kell nézni. A 18 éves iskolázási határ nem oldotta meg a korai iskolaelhagyás kérdését, meg kell nézni a HÍD programokat. Minden, ami a tanulói óraszámok csökkentését célozza, az a tartalom kérdését is befolyásolja és csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani. Minden tantervi változásnak széles körű konszenzuson kell alapulnia. Az egész napos iskolával kapcsolatban minden iskolában adott a lehetőség, de a kötelező bevezetését nem támogatják. Házi feladatot adni pedig, most sem kötelező. Sipos Imre (EMMI) Mindig jelezzük a szakszervezeteknek, hogy a Kerekasztalra várjuk Őket, valamint szakmai javaslataikat a Tartalomfejlesztési Munkacsoport felé közvetítjük.

13

Székely Hajnalka (NOE) Örül, hogy a szülői kérés meghallgatásra került, a délutáni házi feladatot illetően.. Ezzel már nem kell otthon foglalkozni. A korai iskolaelhagyók esetében olyanokról is beszélünk, akik nem akarnak benn maradni a rendszerben. Szakmák éjszakája kapcsán példát említ. A szakképzést is be kellene vonni az iskolakötelezettség, a korai elhagyás kérdésének megoldásába. Azokról a kamaszokról van szó, akik a szakképzésbe kerülnek. Sipos Imre (EMMI) A szakképzési HÍD programok jelenleg is így működnek. A szakképzési centrumok koordinálják ezt. Janzsó Ádám (NIT) Furcsán veszi ki magát, bár érti, a pedagógus követelések között sehol sem szerepelnek a diáksággal kapcsolatos mondatok, a diákjogok és diákönkormányzatok kérdése. Nem érdekeltek a pedagógusok, hogy ebben is változás legyen. Mivel rendszerszintű változásokról van szó, most kell erről is szólni. Így biztosan nem fogunk jól előrehaladni (a szakszervezetekre és a CKP-ra utal), hogy a másik fél nem jelenik meg, nem tudunk velük egyeztetni. Most két oldalon álló helyzetet érzékelünk és ezt a diákság részéről nem tartjuk jó dolognak. Sipos Imre (EMMI) Gödöllőn volt egy megbeszélésen, amelyre Polgármester úr meghívta a Civil Közoktatási Platform (CKP), a szakszervezetek képviselői, a rendszerváltás óta felelős valamennyi minisztert, így volt ott az EMMI képviseletében. Ezen a megbeszélésen ismét meghívta, jelezte, hogy a Kerekasztalra várjuk a CKP és a szakszervezetek képviselőit is. Szebedy Tas (ONT) A 16 éves tankötelezettséghez csak kiegészítést szeretne tenni. Valószínűleg a 18 éves korig tartó kényszer az egy kulturális felemelkedést jelent, nem nagyon igazolja a korai iskolaelhagyás kérdését. A 16-18-20 év közötti korosztály számára un. pályaorientációs figyelemtartást javasol. Az ő sorsukkal szakemberek foglalkozzanak, hogy mit akarnak csinálni, nem az iskola feladata. Ennek a speciális feladatnak végzésére a pedagógusok nincsenek felkészülve, inkább szociális kérdés. Egész napos iskola, 16 óráig benntartózkodás kérdése. Önmagában ahol ez van és jó, ott nincs semmi feszültség, ahol gond van, ott a kötelezőség jelenti a gondot. Messzemenőkig azt támogatja: ez csak egy ajánlás, és az intézményvezetők kezébe kerülő lehetőség legyen. 14

A házi feladat törvényi szabályozása vicces dolog. A tanárok egy része a szülőkkel végezteti el a oktatással kapcsolatos munkát. Az lenne a kívánatos, hogy a tanulási folyamat minél nagyobb százaléka az iskolai órák, és az iskolai idő keretében történjen meg. Sipos Imre (EMMI) Összegezve az első témacsoport kapcsán elhangzó hozzászólásokat: A Köznevelési Kerekasztal a gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos szakmai kérdésekkel érdemben foglalkozik. Ezekre folyamatosan javaslatot tesz, és ehhez várja a szakszervezetek szakmai javaslatait. Fenntartással kapcsolatos kérdések 6. Az egyeztetési folyamatnak törvényben szabályozott keretek között kell folynia. Törvényben kell meghatározni az oktatásért, szakképzésért felelős miniszter egyeztetési kötelezettségeit. Garantálni kell, hogy a köznevelés, szakképzés rendszerét érintő döntések, jogszabályok tervezetei ne készülhessenek el anélkül, hogy az egyeztetés folyamatán ne mennének keresztül. Az egyeztető fórum résztvevői egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Biztosítani kell, hogy az egyeztetési fórum keretei között minden, a köznevelésben érdekelt „szereplő” képviselve legyen. Az egyeztetési fórum maga alakítja ki működési rendjét. 7. 2016. július 1-jéig kialakul az állami intézményfenntartás új rendszere. A kialakuló új állami intézményfenntartási struktúrában az intézmények OM azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyek. Az intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási és – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. Az állami intézményfenntartó költségvetése a 2016-os bázishoz képest 23 százalékkal növekszik, 100 milliárd forintot meghaladó mértékben. 8. A tanfelügyeleti rendszert az intézményi önértékelés rendszerére építve kell a megszervezni. Az intézményi önértékelés rendszere döntő módon kapcsolódik az adott köznevelési intézményhez, hiszen része az intézményi-szakmai önállóságnak, ugyanakkor nem szakítható el az országos mérés-értékelés rendszerétől. Tanfelügyeleti vizsgálatra 2018-tól akkor van szükség, ha az önértékelés rendszere és az országos mérés-értékelés rendszere igazolja, hogy az adott intézményben a nevelő és oktató munka nem éri el az elvárható szintet vagy ha a fenntartó igényt tart rá. 9. Szakképzési kérdések

15

10. Az intézményvezető részt vesz az általa vezetett köznevelési intézményre vonatkozó költségvetés tervezésében, és a költségvetés felhasználásával összefüggő beszámoló elkészítésében. A költségvetés elkészítésébe bekapcsolódik a működtető. Sipos Imre Május 17-re ígérte a Fenntartói munkacsoport, hogy a Kerekasztal elé hozza javaslatait. Hozzászólások: Szita Károly (MJVSZ) Néhány Önkormányzat azt szeretné, ha a közoktatásban visszarendeződés lenne, és minden feladat visszakerülne a településekre. Az önkormányzatok jó fenntartói és jó működtetői voltak a közoktatásnak, na de milyen áron és mi lett a vége? Azok akik, visszarendeződést szeretnének vagy nagyon feledékenyek, vagy nagyon fiatal polgármesterek, ugyanis korábban a települések döntő többsége a közoktatásba rokkant bele. Kezdetben az állam a közoktatás költségeinek a 82%-át állta, majd ezt lecsökkentette 48%-ra. Az önkormányzatok vagy hitel felvételére kényszerültek vagy bezárták az iskolákat. Nem lenne jó újból ide visszamenni. Ma az állam a közoktatás gazdája és felelőse, és ez így van jól. Ami pedig a még önkormányzatok működtetésében lévő iskolaépületeket illeti, az a helyes, ha előbb-utóbb azok működtetője is az állam lesz. De azt javasolom, hogy ne most! A jelenleginél jóval pontosabb szabályozással a konfliktusok megelőzhetők, és nem lesz vita arról, hogy ki fizeti az áramot, ki veszi meg a krétát és a papírt. Kerekes Miklós (TÖOSZ) Egyetért azzal, hogy a korábbi rendszer nem volt jó. Egyértelműen le kell határolni, hogy kinek mi a feladata. Helyi példát említ, amely során az elvégzett feladatot értékelik. Nem fordulhat elő, hogy valami hiányzik, ami miatt nem tud az iskola működni. A szülő első körben az önkormányzathoz fordul a problémával, függetlenül attól, hogy a KLIK vagy a helyi önkormányzat az üzemeltető. Horváth Péter (NPK) Az NPK a vegyes fenntartást nem tartja jónak. Az állami fenntartással kapcsolatban azonban 3 probléma volt: méret, költségvetési ellátottság, belső működési mechanizmusok. Ha ez a három megoldódik, akkor minden bizonnyal egy hatékonyabb rendszer jöhet létre. Úgy látják ebbe az irányba mozdultak el a folyamatok és lesz elegendő költségvetési forrás. Azt erősíti, hogy pontosan kell meghatározni, hogy kinek mi a feladata. Szebedy Tas (OKNT) 16

Egy dolgot szeretne kiemelni, amelyet a munkacsoportban is emlegettek, az pedig az intézményvezetők felelőssége. Az intézményvezetők felelőssége az elmúlt időszakban nem csökkent. Az iskola használóknak, a környezetnek az elvárása sem csökkent. Az igényszint az egyre magasabb, a teljesítőképesség pedig egyre korlátozottabb. Az érdekeltség megszűnése jelent meg, a takarékossággal kapcsolatos gondolkodás elvesztése és az intézmény saját önrendelkezésének az elvételével pontosan a jó gazda szemlélet veszett el. Minden döntés az intézménytől távol születik. Ha részleges önállóságot kapna ismét az intézmény az korábban létező jó gazda szemlélet visszahozatalát eredményezné. Ha van az intézménynek bármilyen önálló bevételi forrása, akkor annak legalább 50 százalékát az az intézmény fejlesztésére lehessen fordítani. Az intézményfejlesztés mint kategória az utóbbi három évben teljesen megszűnt. Vissza kell hozni a fejlesztést. A másik, ami óriási nehézséget jelent egy közös állami fenntartásban, egy súlyos dilemma, ez pedig, hogy milyen létszámban milyen kondícióik mellett érdemes önálló intézményekben gondolkodni. Azt kell felmérni, hogy mely régió mely területén milyen méretű intézmények működtetése, fenntartása, a társadalom egésze szempontjából nélkülözhetetlen és fontos. A legtöbb torzulást az okozza, hogy a kistelepülések irreális, és speciális okokból létező alacsony tanulólétszám miatti pedagógus létszámát beleveszik, beszámítják az összes pedagógus létszámba. El kell különíteni intézmény típusonként a járási, megyei, illetve a nagyvárosi iskolákkal szemben megjelenő létszám elvárásokat, itt egy olyan térképet kell készíteni, amellyel jelezni, hogy mi az, ami szükséges, mi az ami elégséges, és hol van olyan helyzet, ahol kifejezetten gazdaságtalan az intézmények működtetése és fenntartása. Ezt a leggazdagabb államok is így kezelik, egy gyengébb gazdasági erővel rendelkező országban pedig kötelező lenne így gondolkodni. A pedagógus-foglalkoztatás kérdései 11. Az ellátási struktúrában és az új fenntartói modellben szükséges megjeleníteni az egyéb elismert finanszírozott álláshelyek számításának módját; így például a könyvtáros tanárok, fejlesztő pedagógusok, szabadidő-szervezők, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelők létszámát. 12. Jogszabályi rendezést igényelnek a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő alapvető rendelkezések. Ezek közé tartoznak az üres álláshelyek meghirdetésére és betöltésére vonatkozó előírások azzal, hogy a fenntartó munkaszervezési jogosítványai nem sérülhetnek. Az EMMI intézkedik annak érdekében, hogy az állami intézményfenntartó a rendelkezésére álló álláshelyeket töltse be.

17

13. A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos előírásokat újra kell gondolni, annak érdekében, hogy egyértelművé váljon a munka tervezése, a munkaidő teljesítése és a rendkívüli munkavégzés. 14. A heti munkaidő teljesítésének beosztását az általános szabályok szerint munkáltatói hatáskörbe kell adni. A munkáltató rendelkezései szerint kell benntartózkodni az intézményben, illetve az intézményen kívül ellátni a munkakörhöz tartozó feladatokat. Meg kell szüntetni a kötött munkaidőt a jelenlegi formájában. 15. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe heti két óra erejéig beleszámít az osztályfőnöki,

munkaközösség-vezetői

és

diákönkormányzat

munkáját

segítő

tevékenység, a beszámítás együttesen nem haladhatja meg a heti 4 órát. 16. A pótlékok differenciálása érdekében az állami fenntartó számára elkülönített, kötött felhasználású költségvetési keretet kell biztosítani. A keretet a fenntartó köteles arra fordítani – figyelembe véve az intézményi méreteket, az ellátott gyermekek, tanulók számát, a feladatok sokszínűségét – hogy az intézményvezetőknek lehetősége legyen a pótlékok differenciált

meghatározására.

A

keretet

legalább

a

pótlékok

középső

határa

figyelembevételével kell meghatározni. 17.

2016-ban

az

EMMI-hez

tartozó

köznevelési

intézményekben

(állami

intézményfenntartó központ, felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények) dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítők részére 2X35 000 forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó 2016. július 15-ei és december 15-ei határidővel. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság vállalja, hogy a más köznevelési intézmények fenntartásában érintett minisztériumokkal egyeztet ebben a tárgyban. 2017. január 1-jétől fenntartótól függetlenül minden, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő-oktató munkát segítő 10 százalékos béremelésben részesül. 7 százalékos béremelésben generálisan minden érintett részesül, a béremelésre rendelkezésre álló költségvetési keret többi (3 százalék) részét az intézményvezetők javaslatára a munkáltatók teljesítménykritériumok alapján osztják szét az érintett nevelő-oktató munkát segítők között. 18. A 326/2013-os kormányrendelet szerint 2017. szeptember 1-jétől aktuális, generális pedagógus-béremelésre szánt költségvetési többletforrást mint bértömeget kapják meg a köznevelési

intézmények fenntartói,

intézménysorra

és

feladatra címzetten.

Az

intézményvezetők a rendelkezésükre álló összeget a pedagógusminősítési és alapelveiben országosan egységes és nyilvános intézményi önértékelési rendszerhez illeszkedő, 18

egységes elvek alapján felépített, kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszerük alapján osztják fel egy tanévre a 2017/2018-as tanévtől kezdődően. A kompetencia és teljesítmény-alapú kereset-kiegészítés mindig egy adott tanévre szól. A pedagógusok számára kötelező tanévenként 30 órás, felsőoktatási intézmények által térítésmentesen nyújtott pedagógus-továbbképzésen részt venni. Az intézményvezető a pedagógussal közösen – szükség esetén szaktanácsadó bevonásával –, a belső és külső értékelés eredményeinek figyelembevételével dönt arról, hogy milyen továbbképzésen vesz részt a pedagógus az adott tanévben. 19. Lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tankönyvírásban részt vehessenek – korlátozás nélkül – a tankönyvírók és szerkesztők. Meg kell teremteni a tankönyv elbírálásának azt a folyamatát, amely minimálisra csökkenti a hibás tankönyvek megjelenését, illetőleg a tankönyvekben előforduló hibákat. 20. A nyugdíjas korú pedagógusok legalább az adott tanítási év végéig, továbbá a pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig, az intézményvezető egyetértésével továbbfoglalkoztathatóak. Területi és diszciplináris szempontok figyelembevételével a munkáltató dönt a továbbfoglalkoztatás kérdésében alkalmas utánpótlás hiányában. A nyugdíjas kort elérő szakértők, szaktanácsadók, érettségi és szakmai vizsgaelnökök megbízással továbbfoglalkoztathatók. 21. A Pedagógusok Szakszervezete és az állami intézményfenntartó központ között létrejött kollektív szerződés számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek át kell kerülnie a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendeletbe. Ezek közé tartozik: - a munkáltató költségtérítési kötelezettsége (a munkáltató jogkör gyakorlója által jóváhagyott és indokolt költségek megtérítése, amelyek a foglalkoztatások, tanítási órák előkészítésével, a szülőkkel történő kapcsolattartással, a munkaköri feladatok körében teljesített, telephelyek közötti helyi és helyközi utazásokkal kapcsolatosan keletkeztek), - a közalkalmazott mentesítése a munkavégzési kötelezettségek teljesítése alól (pedagógustovábbképzésben való részvétel, minősítő vizsgán való részvétel, minősítési eljárásban való részvétel, felsőfokú iskolai képzésben való részvétel), - a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése setén alkalmazható hátrányos következmények (szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jutalmazás lehetőségéből való kizárás), - a munkaközi szünet beszámítása a napi teljes munkaidőbe, - az utazás beszámítása a napi munkaidőbe,

19

- a rendkívüli tanítás, tanórai és egyéb foglalkozás óradíjjal történő elismerése, a helyettesítés díjazása, a havi illetmény kifizetése határnapjának megállapítása, az utazási költségtérítés kifizetése. 21. A Pedagógusok Szakszervezete és az állami intézményfenntartó központ között létrejött kollektív szerződés számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelynek át kell kerülnie a foglalkoztatás kérdéseit meghatározó kormányrendeletbe. Ezek közé tartozik: - a munkáltató költségtérítési kötelezettsége (a munkáltató jogkör gyakorlója által jóváhagyott és indokolt költségek megtérítése, amelyek a foglalkoztatások, tanítási órák előkészítésével, a szülőkkel történő kapcsolattartással, a munkaköri feladatok körében teljesített, telephelyek közötti helyi és helyközi utazásokkal kapcsolatosan keletkeztek), - a közalkalmazott mentesítése a munkavégzési kötelezettségek teljesítése alól (pedagógustovábbképzésben való részvétel, minősítő vizsgán való részvétel, minősítési eljárásban való részvétel, felsőfokú iskolai képzésben való részvétel), - a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése setén alkalmazható hátrányos következmények (szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás, jutalmazás lehetőségéből való kizárás), - a munkaközi szünet beszámítása a napi teljes munkaidőbe, - az utazás beszámítása a napi munkaidőbe, - a rendkívüli tanítás, tanórai és egyéb foglalkozás óradíjjal történő elismerése, a helyettesítés díjazása, a havi illetmény kifizetése határnapjának megállapítása, az utazási költségtérítés kifizetése 22. a) A pedagógus nem kötelezhető adminisztrációs tevékenységre, kizárólag akkor, ha az összefügg a munkakörébe tartozó feladatokkal. Ezek körét jogszabályban kell meghatározni. A köznevelési intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeit jogszabályban kell előírni. b) A2016. szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől. Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre fog kerülni a vonatkozó jogszabályból. A gyakornoki követelmények teljesítésére a felsőoktatásban folyó tanulmányok figyelembe vételével, annak részeként kerül sor azok számára, akik az osztatlan pedagógusképzésben egy éves szakmai gyakorlaton vesznek részt. Számukra a gyakornoki időszak egy évig tart és minősítési eljárással zárul.

20

23. A közmunkában történő foglalkoztatás rövid időre szól, nem érvényesülhetnek azok a garanciális elemek, amelyek a köznevelésről szóló törvényben találhatók, például a büntetlen előélet. Ezért a köznevelési intézményben a közfoglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések szerinti foglalkoztatásra nem kerülhet sor olyan munkakörben, olyan tevékenységben, amely összefügg az alapfeladatokkal, illetőleg amely kapcsolódik a gyermekekkel, tanulókkal történő közvetlen foglalkozásokhoz. Nem történhet közfoglalkoztatás az intézmény működtetését garantáló munkakörökben. Az alapfeladatokkal összefüggő munkaköröket ki kell egészíteni a nevelő-oktató munkát segítők munkaköreivel. Szervezési kérdések 24. Az Oktatási Hivatal több, mint egy évtizede szervezi az érettségi vizsgákat. Az elmúlt időszakban számos további feladat ellátására kapott felhatalmazást, mint például a kormányhivatalok által hozott elsőfokú döntések ellen benyújtott jogorvoslatok elbírálása. Az Oktatási Hivatal végzi a pedagógusok minősítését, a tanfelügyeleti feladatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Indokolt e feladatok átvizsgálása, és a megfelelő helyre történő telepítése, adott esetben a feladat megszüntetése. 25. Garantálni kell, hogy továbbra is legyen olyan felelős szervezet, amely biztosítja a köz- és felsőoktatási kutatások megszervezését. Az e célra létrehozott és eddig működő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megszüntetése esetén a felsőoktatáshoz kell telepíteni e feladatokat. Ennek legcélszerűbb formája, ha az intézmény fenntartói jogát megfelelő költségvetési támogatás mellett átveszi egy felsőoktatási intézmény. Hozzászólások: Szebedy Tas (OKNT) Külön kiemelné, hogy az intézményi 32 órás benntartózkodás vezetői hatáskörbe kerül át. Azoknál az intézményeknél, ahol ez a pedagógus munkaidő a feszültséget okozta, ott az intézmények un. bevallásos rendszerre tértek át, nem a gyakorlat változott meg, hanem csak az adminisztrációja a rossz gyakorlatnak. Azokat bántotta illetve sértette meg a 32 órás adminisztráció beveztése, akik eddig is tisztességgel látták el a feladataikat. Ezt a változtatást személyesen is köszöni, az ebben való rugalmasságot az EMMI –nek. Fontos gesztusnak tartják a pedagógusok! A másik, amiről szólna, amit nem pontosan értett: túlmunka vagy a kiegészítő feladatok ellátása. Általános szakmai vélemény, hogy a 22 tanóra az a minőségi munkának a felső határa. Az ennél magasabb óraszámban végzett munka már minőségi csökkenést jelent és az összefügg a nyugdíjas álláshelyeknek az elvonásával is. A nyugdíjasok helyett az általuk 21

addig ellátott feladat szétosztása a többi munkatárs között szintén szakmai minőségrontást eredményez. Várja, hogy ezzel kapcsolatban (álláshely elvonás) lehessen érveket elmondani. A 22 óra kérdéséről újra tárgyalni kellene, még akkor is, ha tudjuk, hogy ennek költségvetési vonzata is van. Azonban most amikor a rendszer jobbításán dolgozunk ez megkerülhetetlen. A fenntartásra vonatkozó javaslatok és elképzelések zömben nagyvonalúak és előremutatóak, amelyeket támogatni szeretnének. Sipos Imre (EMMI) A 22-26; 32 óra törvényi szabályozására nem tett az EMMI módosítási javaslatot, rendeleti szabályozására annyiban tettünk, hogy a 32 órára vonatkozóan az intézményvezető mozgásterét szeretnénk növelni. A 22-26 órában sem tettünk más javaslatot, mint azt, ami a 15. pontban van. Horváth Péter (NPK) Ezek a pontok azok, amelyek a pedagógusokat a leginkább foglalkoztatják. A 22-26 óra két egymástól megkülönböztethető dolog. Az egyik a munka teher a másik pedig ennek valamilyen módon történő finanszírozása. Az NPK szerint be kellene tenni tartani a vonatkozó jogszabályokat, magát a pedagógus létszámot az adott intézményben úgy kellene meghatározni, ahogy az le van írva. A fő kérdés nem a 22 - 26 óra lenne, hanem a státusz számítás alapjaként a jogszabályokat kellene betartani. Pótlékoknál a tól-ig határ, sokat jelentene az intézményeknek a munka elismerésében, de ez jelenleg automatikusan az alsó szintet jelenti. Ha bekerül az, hogy a középső sávban finanszírozza az állam az már valódi lehetőség lesz pl. a nagyobb munkaközösségek vezetőinek a díjazására, elismerésére. 2017-ben az a bizonyos már 2013-ban jogszabályba fektetett béremelés, ami a pedagógusokat illeti, ezt az utolsó részt, differenciálással osszuk ki, elvben jó dolog, de ez beígért béremelés minden pedagógus számára. Ha differenciálással kerül kiosztásra, akkor nem épül be az alapbérbe, és ez akkor aggályokat vet fel. Ezt a rész az NPK nem tudja támogatni. A minősítéssel kapcsolatban pedig jó előre lépések történtek. Nagyné Szabó Etelka (NPK) Az óvodapedagógusok óraszámaival nem foglalkozik az anyag. Az óvodákban dolgozók nagyon

nagy

óraterheléssel

dolgoznak.

A

képzésben

és

továbbképzésben

az

óvodapedagógusok is kapjanak figyelmet. Janzsó Ádám (NIT) Azt kérdezi, hogy mi volt az oka annak, hogy a 15. pontban megfogalmazottakat nem fogadták el? Vélelmezek okot, de mi lehetett a valódi ok? 22

Sipos Imre (EMMI) A 25 pontot szétszedtük szakmai és most már 4 sztrájkkövetelési pontra. A szakmai pontokba, amelyek a diákon nem pirossal vannak jelölve közeledtek az álláspontok, és a négy sztrájk témában pedig a fenntartói kérdésben látszott megegyezési szándék, a másik három témában nem. Leginkább azért nem, mert a szakszervezetek generálisan a 22-26 óra kérdését vitatják. A 15. pontot így önmagában elfogadták, csak a 22-26 kérdésének megoldására nem fogadják el. Szebedy Tas (OKNT) Az csak látszatmegoldás lenne, ha egy kötelezően beígért béremelést használnánk differenciált bérezésre. Csak a bátor és nyugdíjazás előtti intézményvezetőknél tudja elképzelni, hogy bevállalják ezt. Ez nem igazi alternatíva. 2018-tól, amikor nincs ilyen beígért béremelés, akkortól lesz ez majd nélkülözhetetlen eleme a rendszernek. Horváth Péter (NPK) Ha ezt a differenciálási megoldást nem dobjuk be így a köztudatba, azzal egy vihart kerülhetünk el. Sipos Imre (EMMI) Összegezve az elhangzottakat: A Kerekasztal a szakmai kérdéseket tovább tárgyalja. A részleteket a továbbiakban meg kell beszélni. Aktuális jogalkotási feladatok „pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet [Ép.r.] módosításának előkészítése” 2016. tavasz Előadó: dr. Madarász Hedvig főosztályvezető A jogszabály módosítás rövidesen kikerül az EMMI honlapjára és megkezdődik normál ütemben az egyeztetése. Olyan módosításokról van szó, amelyek nem a kerekasztalon tárgyalt témákhoz kapcsolódik, de ebben a körben mindenről tudniuk kell, hogy milyen egyéb folyamatban lévő szükséges elengedhetetlen jogszabályokra van szükség. Miért szükséges és elengedhetetlen. A mesterpedagógus, kutatótanár fokozatba történő besorolással kapcsolatos hiányozó szabályok kerülnek be a rendeletbe. Másrészt pedig, a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők pedagógus szakképzettséggel rendelkezők tavalyi évben kerültek a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá, ugyanakkor a minősítésük részletes szabályai nem voltak a

23

rendeletben. Erre kerülne sor, valamint megteremteni a jogszabályi alapját miniszter úr bejelentéseinek. Minden módosítás jó alkalmat teremt arra, hogy a gyakorlatban felmerült problémákat tapasztalatokat hasznosítva néhány eljárási kérdést pontosítsunk, vagy a hiányzó szabályokat beiktassunk. A mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokkal kapcsolatban, csak a minősítő és szaktanácsadó feladatokat ellátó mesterpedagógusoknak a minősítésre vonatkozó részletes szabályok szerepeltek rendeletben, hiszen első körben az ő minősítésük történt meg. Ugyanakkor megvolt az igény, hogy a fokozatokat olyanok számára is megnyissuk, akik nem szeretnének kifejezetten szakértői szaktanácsadói feladatokat ellátni, de egyébként kiválókiemelkedő munkát végeztek. Ezeknek az egyéb utaknak a jogszabályi rendezése történt meg. Főosztályvezető tevékenységéhez

Asszony

a

diákon

bemutatja

kapcsolódó

további

minősítési

a

mestertanárok, feltételeket.

Kutatótanárok

Ezután

kitért

a

Mesterpedagógusok, Kutatótanárok kötelezettségeire. Bemutatta a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak minősítő vizsgájára vonatkozó szabályokat. Mivel ők nem pedagógus munkakört töltenek be, ezért a pedagógus kompetenciák nem vizsgálhatók, ezért szükséges volt más szabályok megalkotása. Ezután szó volt a 2017-től a kivételes előresorolás kérdéséről, valamint egyéb pontosítási kérdésekről is. Hozzászólások: Horvát Péter (NPK) Az ideiglenes Ped. II besorolású munkatársak és minősítésüket nem megszerző kollégák számára jelentkezniük kell minősítésre? Thaisz Miklós (EMMI) Azok, akik ideiglenes Ped II fokozatban vannak, illetve azok akik 7 évvel vannak a nyugdíjazás előtt, a következő a helyzet. A jelenleg hatályos jogszabály szerint jelentkezniük kell a minősítő vizsgára. Azonban Balog Zoltán miniszter úr bejelentésének jogszabályi követése folyamatban van. Amikor a jogszabály hatályossá válik, akkor válik alkalmazhatóvá az az OH számára is. Ha a kollégák jelentkeznek, értelemszerűen bekerülnek a 2017. évi minősítési tervbe. A jogszabály hatályossá válása után az OH törli majd az érintetteket a minősítési tervből, mert minősítés nélkül bekerülnek a Ped II fokozatba 2017. január 1-jétől. dr. Szebedy Tas (OKNT)

24

A Mester, Kutatótanár fokozatban lévő tanároknál ki dönt az óra kedvezmény kérdéséről, azok esetében, akik nem a szakértői körben vannak. Ez egy elég érzékeny terület, különösen a Kutatótanárok esetében. Ha nem az intézményvezető dönt erről, akkor mi a procedúrája? Van-e arra lehetőség, hogy a szakértőségből átjelentkezzen. A minősítés után az átsorolás kérdése: Gyakornokból Ped I-be történő átsorolás esete. Ha 2016. január 1-jén sikeres volt a vizsgája a kollégának, akkor kb. 11 hónapot kell várnia az átsorolására. Van –e arra lehetőség , hogy már korábban megtörténjen az átsorolása. Sipos Imre (EMMI) Logikus lenne a szeptember 1-jei váltás az oktatás világában, de a költségvetés, a gazdasági év tervezés tekintetében naptári évben számolunk, ezért van így. Thaisz Miklós (EMMI) Átmenet szakértőből? Lesz majd lehetőség az 5 éves fenntartási időszakot követően. A Mesterpedagógusok terhelése tekintetében az egyenlő óraterhelésre törekszünk. A szakértő és a nem szakértő mesterpedagógus terhelésének arányosnak kell lennie. Székely Hajnalka (NOE) Sok pedagógus kolléga, különösen a nők esetében, a szakmai évekbe nem számítnak bele a gyermekneveléssel töltött évek, vagy pl. a hosszabb táppénz, emiatt lemaradnak, emiatt hátrányba kerülnek. Sipos Imre (EMMI) Ez fontos kérdés, foglalkoznunk kell majd a kérdéssel. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Nagyon sok példa van arra vonatkozóan, hogy a gyermeket nevelő nők esetében hogyan lehet pl. nettó pályamutatókat számítani. dr. Szebedy Tas Múlt alkalommal Helyettes Államtitkár Úr jelezte, hogy lesz még lehetőség a nyugdíj kérdéséhez hozzászólni. Janzsó Ádám (NIT) Mikor lehet a jogszabály módosításokhoz a javaslatokat beküldeni. meddig kell benyújtani a módosításokat? Sipos Imre (EMMI) Minden előterjesztésünk a jogalkotási útját járja meghatározott ütemben. Legkésőbb a társadalmi egyeztetésre bocsátás idején lehet a módosítási javaslatokat megtenni. dr. Madarász Hedvig (EMMI) Nyugdíjasok álláshelyének betöltése 25

A nyugdíjas ügyekben egy pontban maradt fenn kérdés, a megvalósításban nem volt konszenzus az EMMI javaslata és a Kerekasztal javaslata között. A kérdés: Ha a nyugdíjas tényleges nyugdíjba vonal, akkor az ő álláshelyével mi történik. A hatályos szabályok szerint nem lehetne betölteni. Erre volt az a szövegszerű javaslatunk, hogy „akkor lehetne betölteni, ha a megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal történő feladatellátás érdekében csak úgy lehetne ellátni a feladatot, hogy a neveléssel oktatással lekötött munkaidő felső határ felett kellene többlettanítást elrendelni.” Ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíjas pedagógus óráit szétosztjuk a tantestület többi tanára között, hisz ez lehetetlen a szakos ellátottság miatt. Mivel nagyon sok ellenérv született ezért próbáltunk másik megoldást keresni, amely javaslat meghagyja még a mozgásteret a fenntartónak. A javaslat: Kettős feltétel. Maradna az a feltétel, hogy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal történő feladatellátás érdekében kell betölteni az állást, illetve ha a fenntartó más munkaszervezési eszközzel nem tudja biztosítani a nyugdíjas pedagógus óráinak, foglalkozásainak ellátását. Ez az új javaslat tiszteletben tartja a fenntartó jogosítványait, figyelembe veszi a szakmai szempontokat és ha ilyen feltételt sem teszünk bele, akkor lényegében azt betonoznánk be, hogy soha egyetlen statust sem lehet nyugdíjazás miatt megszüntetni. Szebedy Tas (OKNT) Köszöni, hogy az észrevételek vonatkozásában új javaslat született, miközben egyeztetni próbálunk. A megvalósítás tekintetében nincs jelentős különbség a kétféle fogalmazás között. Messzemenőkig nem támogatják ezt a fajta szövegváltozást sem, és ha kell, akkor demonstrációs szintig is el tudnak menni. A lényeg, hogy egyáltalán nincs, egyetlen egy iskolának sincs jelen állapot szerint garantált status létszáma. Még azt sem tartja be a fenntartó, ami 22 óra elosztása szerint lenne. Azzal, hogy a fenntartó egyéb módon meg tudja oldani, minél nagyobb munkaközösség van egy intézményben, annál biztosabb, hogy szakmai munka és eredményesség és minőségi feladatellátást csökkentő szempont tud megjelenni, mert az olcsóbb. Messzemenőkig nem támogatható, a szakma javaslata az, hogy a feladatellátás határozza meg a status létszámot. A nyugdíjas nyugdíjazása ettől legyen független. Ilyen összefüggés ne legyen. Ez a nyugdíjazás arról szól az állami ágazatban, hogy van egy bizonyos többlet létszám a pedagógus állományban, amivel a nyugdíjasok kivezetése tudja csökkenteni a feszültséget. Csak éppen nem arányos a rendszeren belül a felesleges esetleg üres álláshelyek és a nyugdíj előtt állók eloszlása.

26

Javaslatuk a következő: Ne a feladatellátás vonatkozásában legyen a kivezetés, hanem ha arról van szó, hogy valahol több pedagógus van, akkor arra kell megoldást találni, hogy azt hogyan lehet csökkenti. A nyugdíjas helyére pedig ugyanolyan létszámú és minőségű feladatellátó személyi létszám alkalmazása lehetséges legyen. Azt kérik, hogy legyen független a nyugdíjazás és a nyugdíjba vonulás és a feladatellátás egymástól. Olyan esetben vonjanak csak el nyugdíjas status helyet ahol az egyébként indokolt, hogy a magas tanárlétszám miatt elvonható legyen. Nem értik az indoklását annak, hogy ebben miért ennyire szigorú a jogi szabályozás javaslata? A másik oldalon azt a kérést, hogy a nyugdíjas egy adott tanévet befejezhessen, ami logikus, ezt megnyugtatóan megoldotta volna egy olyan szabályozás, hogy a tanév végéig minden nyugdíjas foglalkoztatható legyen. Ezt jó megoldásnak tartják. De hogy két évig bármelyik nyugdíjas pedagógust lehessen foglalkoztatni, ez csak azokra vonatkozzon, akiket nem lehet pótolni. Sipos Imre (EMMI) A kettő évig történő tovább foglalkoztatás esetében ott van az intézményvezető egyetértése. Akkor, amikor ilyen nagy aránytalanság van a foglalkoztatásban, az nem írható le, hogy a nyugdíjas helyére fel kell venni más tanárt. Keressük azt a feltételt, a fenntartói oldalnak is a mozgásterét, amely döntésekben a fenntartót nem lehet kizárni. Horváth Péter (NPK) Ez kulcskérdés az intézmények számára. Ha nincs feladatcsökkenés, akkor miért ez a szigorú szabályozás? Ezt nem lehet elfogadni. Janzsó Ádám (NIT) Szeptember 1-re szeretnék, ha olyan képviselet állna fel, amely a diákság képviseletét ellátja. Javasolja, hogy a május 17-i Kerekasztal ülésen tárgyalják meg a diákönkormányzatisággal, diákparlamenttel kapcsolatos javaslatokat, amelyek már az Államtitkárság elé terjesztettek. E nélkül nem hiszik, hogy 2017-re az Nkt-ban előirányzott diákparlament jól fog működni. A diákság képviselete véletlenszerű lesz a tankerületi fórumokon. Sipos Imre (EMMI) Ezt tegyük attól függővé, hogy a más napirendekkel hogyan tudunk gazdálkodni. Madrász Péter (Miskolc) Az iskola megkapta a két tanítási nyelvű történelmi érettségi vizsgára vonatkozó állásfoglalást. De továbbra sem értik a háttérben zajló dolgokat. Van –e lehetőség arra, hogy a jövőben jogszabályi változtatások történjenek ezzel kapcsolatban. Szakmailag egyáltalán nem indokolt, hogy ha valamit magyar nyelven kell tanítani, akkor azt miért idegen nyelven kérik számon. 27

A Köznevelési Kerekasztal soron következő rendes ülése május 17-én kerül megrendezésre. Az emléketetőt lejegyezte: Kosinszky Zsuzsanna

28