EMLÉKEZTETŐ KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL Helyszín: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Akadémia u. 3. Klubterem Időpont: 2016. április 5. Jelen vannak: dr. Rétvári Bence
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
dr. Palkovics László államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Sipos Imre helyettes államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Thaisz Miklós
Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
Pölöskei Gáborné
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
Barabás Hunorné
Katolikus Intézmény Fenntartói képviselet
Kissné Köles Erika
OGY Nemzetiségek Bizottsága
Papp Erika
Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ)
Kerekes Miklós
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
dr. Szebedy Tas
Országos Köznevelési Tanács (OKNT)
Horváth Péter
Nemzeti Pedagógus Kar (NPK)
Muity Mária
Magyar
Zeneművészek
és
Táncművészek
Szakszervezete (MZTSZ prof. dr. Csépe Valéria
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
prof. emeritus Farkas Ádám
Magyar Művészeti Akadémia(MMA)
dr. Liptai Kálmán
Magyar Rektori Konferencia (MRK)
Janzsó Ádám
Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT)
Székely Hajnalka
Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE)
Pataki János
Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ)
Dr. Szilágyi János
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Szakértői oldal: dr. Madarász Hedvig
Emberi Erőforrások Minisztériuma(EMMI)
Farkas Marianna
Földművelésügyi Minisztérium (FM) 1
Soós László
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
dr. Szirmai Ágnes
Oktatási Jogok Biztosának Hivatal (OJB)
Az egyes oldalak tagjai által delegált szakértők Madarász Péter, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatója Munkacsoporti előadók: dr. Puszter Bernadett
Köznevelési irányítási munkacsoport
Bella Tibor
Pedagógus - foglalkoztatás munkacsoport
dr.Zalay Szabolcs
Gyermek, tanulói életutak munkacsoport
Dr. Palkovics László (EMMI) Államtitkár Úr köszöntötte Kerekes Miklós urat, aki a TÖOSZ képviseletében először van jelen, valamint a Mile Anikót a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Mosányi Emőkét a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat főigazgatóit, akik a Kerekasztal ülések állandó meghívott szakértőiként vesznek majd részt az üléseken. Bejelentette, hogy 12 órakor csatlakozik majd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottsága, illetve a sztrájkbizottságuk képviselői. A Kormány Thaisz Mikós főosztályvezető urat jelölte ki tárgyalópartnernek és a tárgyalás helyszíneként pedig a Kerekasztal helyszínét jelölte meg. A PDSZ 12 pontjának jelentős része nem tipikusan a munkabékét, hanem szakmai kérdéseket érinti. A Kerekasztal tagjai,mint szakmai partnerek vennének részt a megbeszélésen. 2016. április 4-én hosszú tárgyalás folyt a Pedagógusok Sztrájkbizottságával. A szakmai kérdésekben jól haladtak a megbeszélések. A pontok jelentős részéről már a Kerekasztal és munkacsoportjaiban is volt szó, ezek alapvetően szakmai kérdések. A tankötelezettség kérdésében eltérnek még az álláspontok, a jelenlegi rendszernek még nincsenek igazán tapasztalatai. Most nem látja a Kormányzat a változtatás indokoltságát. A tárgyalások tovább folytatódnak. Mindenki határozottan tarja az álláspontját.
Sipos Imre (EMMI) Megköszönte az április 1-jei igazgatói konferencia résztvevőinek, előadóinak a részvételt. Tájékoztatást adott a munkacsoport vezetők megbeszélésrésről. A feladatok priorizálása történt, és meghatározásra került, hogy azon feladatok esetében, amelyekkel több csoport is foglalkozik, ki lesz a fő felelős. 2
Ismertette az ülés napirendi pontjait. Napirendi pontok: • • • •
Tájékoztatás a gyógypedagógiai és a szakszolgálati átalakításokról és fejlesztésekről Munkacsoportok beszámolói Beszámoló aktuális jogalkotási feladatokról A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének 12 pontja
A napirendi pontok megkezdése előtt. Szebedy Tas (OKNT) Napirend előtt a jegyzőkönyvben leírt jogszabály tervezettel kapcsolatban szeretné jelezni, a nyugdíjazásra vonatkozó jogszabály tervezethez kíván hozzászólni. Igen nagy vitát váltott ki a delegáló szervezetek és az intézmények között a jogszabály-tervezet, ezért szeretné még egyszer elmondani, mert ebben a formában még a jegyzőkönyv sem tükrözi azt az álláspontot amiről beszéltünk. A jegyzőkönyv szűkszavúvá sikeredett. Ragaszkodik ahhoz, hogy a hangfelvételt megkaphassa. A delegáló szervezetek azt gondolják, hogy itt másról van szó, mint amiről szakmailag egyeztetnek.
Sipos Imre (EMMI) Kéri, hogy a jegyzőkönyvhöz írásban tegyenek észrevételeket a résztvevők minden esetben. 1. napirendi pont: Tájékoztatás átalakításokról és fejlesztésekről Előadó: dr. Kiss László
a
gyógypedagógiai
és
a
szakszolgálati
dr. Kiss László (EMMI) Történeti áttekintést adott a gyógypedagógiai oktatás-nevelés történeti fejlődéséről, a kialakult jogszabályi háttérről. A hazai és a nemzetközi jogszabályokról és ajánlásokról. A bemutatott statisztikai adatok bemutatásával látható volt, hogy hogyan változott a sajátos nevelésűek aránya. Ma kb. ötszörösére nőtt az SNI-s tanulók száma a középfokú oktatásban, mint 10 évvel ezelőtt volt. A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók ebben a létszámban nincsenek benne. Ismertette azokat a munkacsoportokat, amelyeket az EMMI hívott életre: Készségfejlesztő speciális szakiskolai munkacsoport, Gyógytestnevelés munkacsoport, Logopédia munkacsoport, Szólt a pedagógia szakszolgálati feladatellátásról. Korábban felaprózódva került a feladat ellátásra. Ismertette a kialakult struktúrát, kik hol látják el a szükséges feladatokat.
3
Fontos szempont: Az ellátásra szorulóknak a lakóhelyükhöz legközelebb kell megkapniuk a szükséges ellátást. Cél, hogy az állami feladatellátás minél teljesebb legyen. Ismertette a fejlesztési irányokat, valamint az Nkt. módosítási javaslatokat is. Az előadás teljes diasora az emlékeztető mellékleteként megismerhető. Mile Anikó és Mosányi Emőke főigazgatók előadása: Pedagógiai szakszolgálati intézmények a köznevelés rendszerében címmel. Előadó: Mile Anikó Mile Anikó Az előadásban kitért a szakszolgálatok helyéről és szerepéről. A 2013-as változások gyökeres változást hoztak, feladatközpontúság vált jellemezővé. Az átszervezés során a cél az volt, hogy az ellátási területek egymáshoz illeszkedjenek, egymásra épüljenek, gyermek-család és gyermek központúvá vált. Kerüljön közelebb az ellátottakhoz. 10 éves fejlesztési időszakon van túl a rendszer. Van két olyan speciális feladat, iskolapszichológia és tehetséggondozás, amelyek esetében a szakszolgálati ellátásban az elsődleges kedvezményezett nem a gyermek, hanem a pedagógus, az ő munkáját kívánja támogatni a szakszolgálat. Hozzászólások: prof. dr. Csépe Valéria (MTA) A Tartalomfejlesztési munkacsoporton belül van egy helyzetelemező, tényfeltáró csoport. Ennek a csoportnak a vezetője Kajáry Ildikó. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, különleges bánásmódot igénylő tanulók is ide tartoznak, ezek között vannak a tehetségek is. Ez a csoport elkezdte feltérképezni és kidolgozni azokat a megoldásokat, amelyek az azonnali beavatkozások és különösebb pénzbefektetést nem igénylő megoldások lehetnek. A diagnosztikai ellátottság még mindig nem megfelelő. A szakértői bizottságok eszközellátottsága nem megfelelő. Kajáry Ildikó (EGYMI) Az életkor szerint haladva fogalmazza meg az észrevételeit. 0-3 éves életkor: Számukra egyértelműen gyógypedagógiai segítségre van szükség. Sokféle szakember segítségét jelenti, azok specializált tudásával. Minél hamarabb kerüljenek szakemberek kezébe. Ez vidéken jelent gondot, mert távol kerülhet a fejlesztő helytől. Az iskolai ellátásban, az SNI ellátás területéről szólt. A létszámhatárok meghatározását pontosabban kellene megtenni. A SNI-s tanulók esetében az előkészítő évfolyam 2 évben 4
kerül meghatározásra, így a 9. évfolyam nem jelent többlet költséget. Az életpálya modellben a több terápiás szaktudás elismerésre fontos lenne. Utazótanárok munkájában fontos lenne, hogy az utazó tanár a tantestület pedagógusainak munkáját segítse, mentális híd lehetne.
Sipos Imre (EMMI) Ebben a napirendi pontban áttekintést szerettünk volna adni, a részleteket munkacsoportban kell napirendre tűzni és megbeszélni. Amikor a továbblépési javaslatok megszületnek, akkor fogunk legközelebb itt a Kerekasztalon foglalkozni a témával. Horváth Péter (NPK) Az NPK tagozatai (gyógypedagógiai és szakszolgálat) kerüljenek szervezetileg is bevonásra a Kiss László által ismertetett munkacsoportokba. Pölöskei Gáborné (KLIK) A szabályozás jelenleg nem teszi lehetővé a gyermekek komplex kezelését. Ha a humán erőforrásban van a hiány jelen állapotban, akkor ez rendszer szintű probléma. Sok gyerek ellátatlan marad mindaddig, amíg a felsőoktatásból a hiányzó szakemberek nem kerülnek ki. Ami a KLIK-et illeti, a fenntartás működtetés kerüljön egy kézbe, a diagnosztikai eszközökkel történő ellátás fenntartói feladat, ha nincs saját forrás, akkor EU-s forrás bevonása szükséges. Ha szükséges, akkor a szabályozáson kell változtatni. A gyakorlatból a pedagógusok kerüljenek be a munkacsoportokba. dr. Kiss László (EMMI) A szakmai munkacsoportokban Kajáry Ildikó jelen van, az NPK munkatársait pedig be fogjuk hívni. Át kell gondolni, hogy hogyan lehet holisztikus, gyermekközpontúvá tenni a rendszert. Az INYR továbbgondolására lehetőség van.
5
2. napirendi pont: A Tartalomfejlesztési munkacsoport beszámolója
prof. d. Csépe Valéria (MTA) Tájékoztatja a Kerekasztal tagjait a Tartalomfejlesztési munkacsoporton belüli munkáról. A Tartalomfejlesztési
munkacsoportban
a
tartalomról
beszélünk,
ezzel
foglalkozunk
munkacsoporton belül a gyerekekre fókuszál a munka. Életkori kohortokban gondolkodunk. Helyzetet értékelnek, javaslatokat dolgoznak ki, hogy milyen iskolarendszert szeretnénk, ennek 10 év múlva jelentkezik a hatása. Négy nagy témacsoport és egy átívelő, helyzetelemző témacsoport jött létre, amelyek azonban egymással is átfedésben vannak. A köznevelés életkori tartományával foglakoznak a témacsoportok. Témacsoportok: Ezek egymással is átfedésben vannak, de olyan mélységű kérdések, hogy ezeket csak így lehet végig vinni. Nem megyünk 3 éves kor alá. A köznevelés életkori tartományával foglalkozunk, a különböző átmenetekkel foglalkozunk. I. Alapkészségek (óvoda és iskola) rendszere, átmenetek Kiemelten: 3-12 év témacsoport-vezető: F. Lassú Zsuzsa (Magyar Pszichológiai Társaság) II. Nat, kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek I. alapozó szakasz Kiemelten: 14. évf. Felmerült, hogy kell- 9 évfolyam? témacsoport - vezető: Csájiné Knézics Anikó (Tanítók Egyesülete) III. Nat, kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek II. átfogó Kiemelten: 5-12. évf. témacsoport – vezető: dr. Polonkay Mária (Arany János Tehetséggondozó Program ) IV: Tankönyv és oktatási módszerek (eszközök, IKT-alapú fejlesztések, stb.) témacsoport - vezető: dr. Pajtókné dr. Tari Ilona (Eszterházy Károly Főiskola) V. Átívelő témák-helyzetelemzés; Egyénre szabott oktatás és nevelés témacsoport-vezető: Kajáry Ildikó A munka témacsoportokban folyik, majd a témacsoportokban megfogalmazott javaslatokat a plenáris ülésen fogják megvitatni. Azonnali, középtávú és hosszú távú célok megvalósítására vonatkozó kérdéseket és ehhez megoldási javaslatokat fogalmaznak meg az egyes témacsoportok. A témacsoportok kérdéseit három fő csoportba soroltuk. Azonnali könnyítési lehetőségekre adhat választ
6
Enyhíthető-e és milyen területeken/eszközökkel
az
iskolai
(túl)terhelés
2016.
szeptember 1-től? Ha igen miben, hogyan, van-e költségvonzata stb? Ezeket egy külön csoport dolgozza ki. Mindenki így kapta meg a feladatot. Középtávú Szükséges-e alapvető változtatás? Minden területen kell-e? Elegendő adat/elemzés áll-e rendelkezésre? Elegendő-e az erőforrás (elsősorban humán erőforrás) a feladatmegoldáshoz? Hosszú távú Milyen iskolát szeretnénk 10 év múlva? Melyek a megújulás lehetséges területei, várhatóeredményei? Az átívelő, helyzetelemző csoport. Ide tartoznak a tipikus, atipikus fejlődés, az integráció és integráció szintjei. A tankönyv, az oktatás eszközei és módszerei mind átfedik a endszert. Professzor Asszony a kora gyermekkori nevelés „Alapkészségek (óvoda, iskola) rendszere, átmenetek témacsoport által összegzett problématerületeket” ismerteti: Óvodai nevelés (egyes fejlesztési területek nehézségei, a kognitív fejlődés támogatásának változásai Az óvoda –iskola átmenet, iskola-készültség, alapozó képzési időszak (alsó tagozat) általános problémái. A témacsoportok együtt is dolgoznak, az általuk kidolgozott javaslatokat egyeztetjük, majd a plenáris ülésen foglalkozunk a javaslatokkal. A Nat, kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek I. alapozó szakasz témacsoport által megfogalmazott azonnali könnyítési lehetőségekről szól: Vannak általános problémák: Túlterhelt, súlyozatlan kerettanterv. A tananyagcsökkentés kifejezés szakmailag nem elfogadható. Struktúrát kell átgondolni. Mit –hogyan –mennyi időben, mikor kinek milyen rendszerben? Általános probléma, az elvárási nyomás megjelenése, a tempó, a mennyiség az időkeret. arányok formájában. Az SNI-ben lévő gyerekek, akiknek ott van a helye az integráció szintjén. Ott kell a gyereknek az osztályban lennie. A szintek definiálatlanok. A differenciálás gyakorlati megoldását intézményi szinten kell megoldani. Probléma a megalapozott alternatív módszerek hiánya. Módszertani szakmódszertani műhelyek visszaestek. Ezeknek a kérdését meg kell oldani, de az idődimenziója más. A csoport javaslata: Az alsó tagozatban a tanulói maximált óraszámok bevezetése. 1-2 évfolyamon, 4 tanítási óra /nap, tehát heti 20 óra. 7
Később, a 3-4 évfolyamon 5 tanítási óra /nap. Az alapozó órák számát kell kiegyenlíteni. Ehhez szükséges a kerettantervi óraszámok felülvizsgálata az alsó évfolyamokban. A tudást fejleszteni minden más tárgy formájában. A készségtárgyak (mozgás, muzsika, művészet). A tanítói óraszámok rögzítése, hogy 22 óra vagy sem?. Abszolút kritikus az első két évfolyam. Sarkallatos kérdés az erkölcstan órák kérdése. Az erkölcs kialakulás hosszú folyamat. Nem a verbalitás útján fog kialakulni az erkölcsi nevelés. Minden órába be lehet illeszteni, be lehet építeni pl. magyar nyelv és irodalom órákba, olvasmányokba stb. A modell követés a fejlődés ezen szakaszában fontos. A készségtárgyak újragondolása fontos, azok tartalma helye, szerepe. Nem kell mindenből tanórát csinálni. Mindennapi testnevelést nem akarja senki sem kiirtani. A mozgás a lényeg, a 3 testnevelés tanórában + 2 választható mozgással töltött foglalkozás, de ez legyen kötelező A délutáni foglalkozási keretébe illesztett testnevelés lehetőség is meg lehet vizsgálni akkor, ha döntöttünk arról, hogy az egész napos iskola hogyan néz ki. A javaslatok mélyítése folyik. Tartós tankönyv: Az alsó tagozaton a tartós tankönyv eltörlését javasolják, munkatankönyvek újragondolás.. A módszertani útmutatók sajátos hiánya tapasztalható. Nat, kerettanterv, be- és kimeneti kritériumok, átmenetek” II. 5.-12. évfolyam: Ez a csoport az egyik legnehezebb, szakmailag a legmélyebb javaslatokat kell tenni. •
átmeneti: –
•
egyes műveltségterületek módosítása
középtávú: – nat újragondolása, korszerű szemléletű alapdokumentum megalkotása – 5.-8. évfolyam be- és kimeneti követelményeinek meghatározása (tanulók óraterhelése, óraszámok) – 9.-12. (13?) évfolyam be- és kimeneti követelményeinek meghatározása (tanulók óraterhelése, óraszámok) – intézményszerkezetek meghatározása (humán-reál-általános tagozatok, nyelvi előkészítők, kéttanítási nyelvű programok)
tankönyv, módszer, taneszköz” témacsoport •
tankönyvválasztás lehetőségeinek felmérése (szabad, ajánlott, kötelező)
•
kritériumrendszer rögzítése 8
tartalom, forma, minőség és –biztosítás, •
rendszer szintű
illeszkedés
módszerek megújítása tanulóközpontú személyre szabott, komplex személyiségfejlesztési célok
•
taneszközök műveletségterület választott módszerhez
•
ikt – alkalmazási területek áttekintése , SWOT analízis szükséges, miben alkalmazzuk
Fontos, hogy milyen a szakmai módszertani kultúra, milyen a taneszköz kultúra és az IKT kultúra kérdése. Mire akarjuk használni. A pedagógus tudja-e használni? Rövid-közép és hosszú távú építkezés van. A témacsoportokban így dolgoznak a kollégák.
Szebedy Tas (OKNT) Messzemenőkig egyetért az iránnyal és szakmai tartalmával. Az egyénre szabott oktatás sokkal drágább, mint a tömegoktatás. A világ az egyénre szabott drágább oktatás felé mozdul el. Abban a világban, ahol kevesebb gyerek van. Ez egy tudatformálást is jelent az oktatáspolitika számára. A hatékonyságnak és az egyénre szabottságnak vannak feszültség forrásai. Az adott létszám minél magasabb szintű felkészítése mindennél többet ér, fontos. Az óraszámokra vonatkozó javaslattal egyetért. Az óraszám kérdése, a túlterhelésnek egyik fő kritériuma. Egyetért a tanítók 22 órában történő korlátozásával. A magasabb óraszámokat emlegető nemzetközi tapasztalatokra hivatkozás csak egyetlen oldalát veszi figyelembe az óraszám vitának, erről komoly, elemző szakmai érvek alapján kell új döntést hozni. Az első négy osztályban minél jobban terheljük a diákokat, minél kevesebb differenciált eszközt alkalmazunk, annál több analfabéta gyermek lép a felső tagozatra, ott veszítjük el a képezhetőségüket és fejleszthetőségük világát Közel a tanulók egyharmada innentől válik az oktatást korán, és végzettség nélkül elhagyó, leendő munkanélküli jelöltté.
Erre nagy
figyelmet és energiát kell fordítani. A mozgásra és tevékenység alapuló oktatásra vonatkozó oktatás, vita nélkül támogatott terület. A diákok a 8. évfolyamra elveszítik a tanulás iránti motivációjukat. A továbbtanulási arány és a létszáma szülői háttérrel van egyenes arányban. A tanulók szociális háttere tükröződik legjobban a felső tagozatba lépés után egyre meredekebb különbséget mutatva a többi leszakadó tanulóéhoz képest.
9
A tartós tankönyv eltörlését javasolja, sok iskola véleményét ismerve, gyakorlatilag kivitelezhetetlen, egyértelmű tévedés volt. Az ingyenességet is szükséges volna átgondolni, annak értelme kizárólag a a rászorulók tekintetében kezelendő. A Nat. újragondolást javasolja, sok, mennyiség centrikus, ismeret centrikus, elvégezhetetlen anyagmennyiséget tartalmaz. Minimum szintet kellene meghatározni az ismeretek mennyiségében, és az iskoláknak sokkal nagyobb szabadságot adni, a jelenlegi 10% kivitelezhetetlen és értelmetlen korlát, azokat az iskolákat kellene engedni egyedül a minimum szint meghaladásában, amelyek innovatív, fejlesztő rendszerben képesek mozogni Az elvi etikai ismeretek oktatása nem a külön önálló tanórai keretek között kell, hogy megvalósuljon, amikor óraterhelés eleve szétfeszíti az egész köznevelést, ez téves elképzelés. Az etika oktatás az osztályfőnöki, és a tantárgyi kereteken belül kell, hogy megvalósuljon. Értelmetlen és kezelhetetlen tovább az iskolai kötelező erkölcsi nevelés, amelynek gyakorlati alapúnak, felnőtt minták és kortárs helyezetek elemző bemutatásának kellene lennie, és nem könyvszagú magyarázatoknak. A legértelmesebb, a legkönnyebben tanuló felnőttek körében látható, hogy hiába van a társadalom ezen rétege felvértezve az erkölcsi elvekkel, a gyakorlatban sokszor éppen ez a réteg a legvitatottabb erkölcsi gyakorlat megvalósítója. ez feszíti szét a tanórai keretek dimenzióját. Az etikai, erkölcsi nevelés a közösség és példa alapján a hatékony. Más tanórák és külső programok közben nagyobb a hatékonysága az etikai, erkölcsi nevelésnek. Az IKT nélkülözhetetlen a mai világban. Megfelelően fejlesztett infrastruktúra nélkül nem megy. Sipos Imre(EMMI) dr. Csépe Valéria professzor asszony az igazgatói konferencián már tett bejelentést, javaslatot tartós tankönyv ügyben, a döntéshozók ismerik, tudják.
Kissné Köles Erika (OGY NEB) A magyarországi nemzetiségi oktatásban is vannak különös figyelmet igénylő gyerekek. A nemzetiségi oktatásban a heti óraszámok maximalizálása során figyelembe kell venni, hogy a nemzetiségi oktatásban 5 nyelvi óra és egy népismereti óra is van. Liptai Kálmán (MRK)
10
A köznevelés erős jobbító szándéka érezhető a folyamatokban, azonban arra is oda kell figyelni, hogy a pedagógusképzésből olyan fiatalokat kell kiengedni, akik értik a jelen változásokat. Horváth Péter (NPK) Ne legyen több az 1-4 évfolyamon eltöltött órák száma 4 óránál. A gyerekek belső motivációja kell, hogy emelkedjen, azonban a kötelező óraszám növelés miatt ez a belső motiváció nem alakul ki. Farkas Ádám (MMA) Örül, hogy ebben a grémiumban a gyerekről van szó. Az oktatáspolitikának figyelnie kell a szakma megszólalásaira és a sajtónak is. Pölöskei Gáborné (KLIK) Az állami Intézményfenntartó is fontosnak tartja az IKT fejlesztés. Szilágyi János (MKIK) Az OECD országokban Magyarországon a legalacsonyabb az tanítási napok száma. prof. dr. Csépe Valéria: A magyar oktatási rendszerben egyszerre van jelen a szűkösség és a pazarlás. Az IKT fontos, a leendő pedagógusokat fel kell készíteni, illetve a továbbképzéseket kell erősíteni. Nem kell mindent tanórába tenni, tanórai keretben megtanítani. Tanulni kell megtanítani a gyereket. Embert kell nevelni. A minőségi idő a meghatározó. Horváth Péter (NPK) Tematikus hetek megvalósítása nálunk még nem igazán működik, de fontos lenne. Székely Hajnalka (NOE) Sajnálja, hogy a napirend megcserélődött, a gyógypedagógiai témához sok javaslatuk, észrevételük lenne, de majd a munkacsoportban ezek vélhetően megjelennek, közvetítődik majd.
3. napirendi pont: Beszámoló a jogalkotási feladatokról: Sipos Imre (EMMI) Helyettes Államtitkár úr beszámolt az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002-es OM rendelet soron következő módosításáról. A módosítás okai között kiemelte, 11
hogy a köznevelési törvény 2011 óta köztudomású szabályai értelmében 2017-től a szakgimnáziumokban a választható ötödik érettségi vizsgatárgy kötelezően a szakgimnáziumi ágazatnak
megfelelő
szakmai
vizsgatárgy.
A
közismereti
vizsgatárgyak
részletes
vizsgakövetelményeinek Nat-hoz és Kerettantervi rendelethez történő tartalmi igazítása – a kétéves felkészülési idő figyelembevételével – 2015. június 24-én megtörtént. Sipos Imre tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a 2016-os történelem érettségi vizsgán használható lesz a korábbi történelem atlasz is. Janzsó Ádám (NIT) Érettségi követelmények témakörénél. A kéttannyelvű oktatás érdekesen érinti a diákokat, az a tény, hogy adott nyelven történik az oktatás és egy másik nyelven történik az érettségi vizsga. A történelem tárgynál ismeretei szerint így van. Ennek a szabályozásnak az újragondolását kérik.
Sipos Imre ( EMMI) Már más csatornán is megkaptuk a jelzést, újragondoljuk. Sipos Imre bemutatta a 2016/2017-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tervezetét is. A tanév 2016. szeptember 1-jén (csütörtökön) kezdődik és 2017. június 15. (csütörtökig) tart. A tanítási év első féléve 2017. január 20-áig tart. A 2016/2017-es tanévben is lehetősége lesz az iskoláknak részt venni a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás témahéthez, a digitális témahéthez és a fenntarthatóság-környezettudatosság témahéthez kapcsolódó programokon.
Szebedy Tas (OKNT) Állásfoglalást kér. A fő szabály talán még nem változott abban a kérdésben, hogy a tanítási szünetek alatt kiadott munkaszüneti napokat az iskoláknak a szorgalmi időszakban kell pótolnia. Ezt sokszor felvetették, hogy újragondolása lehessen. Újra és újra felvetik, hogy ha tanítási szünet napjára esik munkanap, akkor az iskola dolgozói és a tanév rendje szerinti szüneti nap, akkor ennek a napnak a pótlása csak az általános iskolai ügyeletre vonatkozna értelem szerint. Ezzel a szülők is egyetértenek. Sipos Imre (EMMI) Tavaly kiadott az EMMI egy teljes értelmezést, amely a téli szünet minden napjára megnevezte, hogy miért szünet.
Ami
munkanap áthelyezésként
megjelenik
más
jogszabályokban, az az iskolát, pedagógusokat is érinti. 12
Amikor munkanap áthelyezés van, a munkanap áthelyezés az iskolákat is érinti. Horváth Péter (NPK) Az NPK már korábban elküldte írásban a javaslataikat. A tanulmányi versenyek tekintetében nem tartják elfogadhatónak, hogy a fenntartó döntse el, milyen versenyekre készíthetnek fel az iskolák. Így akár meg is tilthatja az állami fenntartó egy-egy versenyre valófelkészítést.
Sipos Imre (EMMI) Egyetért a javaslattal, két munkacsoport is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azt szeretnénk elérni, hogy 5. évfolyamtól műveltségterületenként legyenek államilag finanszírozott versenyek. Janzsó Ádám (NIT) A diákoknak választ kell adniuk. Logikus-e a szeptember 1-jei tanévkezdés a jogszabályban, vagy a Kerekasztal mást tart logikusnak? A-B verzió. Ha a hétfői kezdés a logikus, akkor miért nem egyeztetünk ebben a kérdésben. A diákoknak milyen választ lehet adni? A jegyzőkönyvre vonatkozóan megjegyzi, hogy részletes jegyzőkönyvet kér, mert így a delegáló szervezeteik felé nem tudják prezentálni, hogy a Kerekasztal ülésein milyen álláspontot képviseltek. Nem követi le, nem tükrözi a Kerekasztalban folyó munkát.
Sipos Imre (EMMI) A jegyzőkönyveket a legjobb tudásunk szerint készítjük. Kérjük, hogy amikor a Tárgyaló Partnerek megkapják az elkészült dokumentumot, akkor korrektúrával jelezzenek vissza, és mi azokat készséggel elfogadjuk, módosítjuk az emlékeztetőt. Thaisz Miklós (EMMI) Szószerinti jegyzőkönyvet, amikor ilyen ütemben zajlanak az ülések, nem tudunk készíteni. Hangfelvétel alapján készítjük a jegyzőkönyvet, mindenkitől várjuk a korrektúrás visszajelzést és elfogadjuk. Janzsó Ádám (NIT) Érti a kapacitásbeli gondokat. Az emlékeztetővel együtt a hangfelvétel is kerüljön megküldésre, mert a megszólalásuk részletes leiratával tudják a delegálók felé a tevékenységüket közvetíteni. Szebedy Tas (OKNT)
13
A jegyzőkönyv tudomása szerint nyilvánosságra kerülhet. A 7. oldalon az átlagolvasók számára félreérthető a megfogalmazás. A félreérhetőség a nyugdíjazásra vonatkozik. A szövegből úgy érzékelhető, mintha kétféle témát tárgyalt volna, kétféle jogszabályi javaslat lenne. Felolvassa az emlékeztető vitatott részét: „: ….a Kormány véleményének kikérése nélkül, az intézményvezető egyetértésével az adott pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig tovább foglalkoztatható a nyugdíjas pedagógus.” Ez az általuk megfogalmazott célokon túli engedmény. Az eredeti szándék az volt, hogy a hiányterületeken lehessen ezt megtenni, vagyis, olyan szakok esetben, amelyekre az adott környezetben iskolatípusban nincs jelentkező új szakember. Mondjuk egy nyelvtanár testnevelő, történelem tanár esetében, ha van másik alkalmazható fiatal, csak a foglalkoztatást nehezíti, azért nem engedik el a nyugdíjas kollégát, nehogy nyugdíjazással az álláshelyet is elveszítsék. E szakmailag nem minőségi oktatást segítő indok. Eszerint a jogszabályi megfogalmazás szerint, gond nélkül tovább lehet foglalkoztatni a nyugdíjasokat. Nem biztos, hogy ez volt az eredeti célja a jogszabályi kezdeményezésnek. A másik része úgy fogalmaz, hogy a megvalósítást célzó tervezett jogi szabályozást mindenki támogatta. Ez úgy tűnik, mintha a tárgyalás alapján megjelent szöveg lenne. „a megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal történő feladatellátás érdekében létesíthető abban az esetben, ha a köznevelési intézményben a megszüntetett jogviszonyú pedagógus óráinak, foglalkozásainak ellátása csak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa feletti többlettanítás elrendelésével lenne megoldható.” Ezt vitatták itt az ülésen, a megoldásának a lehetőségét. Kifejezetten azt mondták, hogy a többlettanítással való megoldás, gyakorlatilag a kötelező órák, a Kerekasztal korábbi vitáiban is végig kifogásolt 22 órát meghaladó részével fedhető le. Nem ezt kérte a szakmai javaslatot megfogalmazó közösség. A javaslat lényege az volt, hogy ha a feladat megmaradt, akkor ne vonják el a státuszt csak azért, mert valaki nyugdíjra jogosult lett. A nyugdíjas helyettesítése nagy iskolákban átmeneti ideig megoldható, de csak a szakma minőség romlásával együtt, mert kevesebb szaktanár, nagyobb óraszámban lát el olyan feladatot, amit korábban egy nyugdíjassal több tanár végzett. Azért javasoltuk mi azt, hogy csak a 15 fő átlaglétszám alatti iskolákban legyen ez így kizárólag, mert az állás elvonás indoka mindig az alacsony tanulólétszám volt. A 30 fős osztályokkal működő nagy iskolákban ez egyszerű szakmai színvonalat rontó visszalépés elősegítése, gyakorlatilag kevesebb ember többet dolgozik, és így eléri a mostani elfogadhatatlan 24-26 órás terhelést.
14
A javaslat arról szólt, ami utólag ott van az emlékeztetőben.”Javaslatként elhangzott: a 15 fő átlaglétszám alatti (osztálylétszám) iskolában indokolt lehet a zárolás” A sok hozzászólást nem tükrözi. Olyan megoldást tükröz, amely egyik oldalon megengedőbb. A szószerinti jegyzőkönyv egy ilyen vitában segíthetne. Van egy szöveg, ami félreérthető, ez a jegyzőkönyvből a vitákat megismerni akaró számára az itteni viták teljes értelmetlenségét tükrözi. prof. dr.Csépe Valéria (MTA) Hangfelvételhez előzetes beleegyezés szükséges, annak céljának megjelölésével. A hangfelvétel a szószerinti jegyzőkönyvhöz szükséges, annak elfogadásával a hangfelvétel megsemmisítésre kerül. Hangfájlok kiküldéséhez nem járul hozzá, hivatkozva az adatvédelmi törvényre. Ha az a megállapodás, hogy emlékeztető kerül nyilvánosságra, akkor erről kell megállapodni, ennek kritikus szerepe lehet. Ha szószerinti jegyzőkönyv készül és kikerül, akkor ez nem biztos, hogy segíti a munkát. Sipos Imre (EMMI) Azt kéri, nyomatékosan, hogy amikor az emlékeztető kiküldésre kerül, akkor mindenki tegye meg az észrevételét, kiegészítést az abban foglaltakkal kapcsolatban.
Megérkeztek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Sztrájkbizottsági képviselők. Innen a kerekasztal átalakul, Helyettes Államtitkár úr kéri, hogy aki teheti, maradjon itt, hiszen a Sztrájktárgyalás része a Kerekasztal tárgyalásának Sipos Imre (EMMI) Köszönti a tárgyaló partnereket, folytatják a munkát. Köszönti a PDSZ képviseletében a tárgyaláson megjelent Komjáthy Annát, Nagy Erzsébetet, Tóth Viktort, Guba Jánost és dr. Nyitrai Károlyt. A köznevelés ügyeit egységesen azonos elvek mentén kezelve, tárgyalnánk a PDSZ pontjairól. Nagy Erzsébet (PDSZ) Köszönti a résztvevőket a delegáció vezetőjeként. Jelzi, hogy nem ülnek le, állva maradnak és így hangzanak el a beszédek. Amint ezt jelezték, nem a Kerekasztal keretében kívánják a sztrájkbizottsági egyeztetést lefolytatni. Ezzel kapcsolatban levelet is írtak Palkovics László államtitkár úrnak. A 15
sztrájktörvény alapján szeretnék a sztrájkbizottsági egyeztetést lefolytatni, számukra egy ellenoldali fél van, akit a Miniszterelnök megnevezett, Thaisz Miklós főosztályvezető úr. E tekintetben kívánják a tárgyalásokat folytatni. Mindent megtettek annak érdekében, a Sztrájkbizottsági egyeztetés megtörténjen, illetve megkezdődjön, a helyszínt nem hárítják el, de a Kerekasztalban nem vesznek részt, sem munkatársként, sem meghívottként. A sztrájkbizottsági egyeztetést szeretnék lefolytatni most, és azt szeretnék, ha a megbízott képviselő kifáradna velük egy másik terembe, ahol lefolytathatják az egyeztetést. Azzal, hogy megjelentek a sztrájkbizottsági tárgyalást, az egyeztetést megkezdettnek tekintik, itt voltak, nem utasították el. Ezután leszedi az asztalra kitett névtábláikat. A továbbiakban a sztrájktörvényben előírtaknak megfelelően történne az egyeztetés. Sipos Imre (EMMI) Államtitkár Úr Önöket a Kerekasztal ülésére hívta meg és a Kerekasztalt jelölte meg a tárgyalás helyszínéül. Elsődleges oka az, hogy a Kerekasztal a PDSZ szakmai pontjairól a folyamatosan tárgyal. Azért adtuk ezt a javaslatot, mert a köznevelés szakmai kérdéseit egységesen tudjuk így megbeszélni Nagy Erzsébet (PDSZ) Megköszönöm, hogy komolyan veszik a pontjaikat és a Kerekasztal is tárgyalja ezeket. A PDSZ a sztrájktörvény alapján kérteaz egyeztetést. A sztrájktörvény két félről tesz említést: a Kormány oldal és az ellenoldali fél, ezek Ők. A sztrájktörvényhez képest az itt jelenlévők kik? Tehát azt gondolják, hogy nem a Kormányt képviselik. Azt kéri továbbra is, hogy ez az időpont nagyon jó, kifejezetten ezért érkeztek, ezért jöttek ide. Thaisz úr, aki megnevezett tárgyaló fél, megkezdhetnék vele az egyeztető tárgyalást, ebben az épületben biztosan találnak egy tárgyalót, ahol ez lehetséges. Jogi álláspontjuk, és ehhez ragaszkodnak, azzal mindent megtettek annak érdekében, hogy egyeztessenek, hogy ide megérkeztek, az egyeztetést megkezdettnek tekintik. Jóhiszeműen mindent megtettek annak érdekében, hogy a tárgyalást megkezdhessék. Székely Hajnalka (NOE) Jelzi, hogy most kivonul, nem szeretne részt venni tárgyalásban. Ha a Kerekasztal szakmai munkája folytatódik, akkor természetesen visszajön. Sipos Imre (EMMI) Sajnálja, hogy ellenoldali félről beszél a PDSZ. Itt mindenki a gyermekek érdekében van itt, és ennek érdekében hívtuk ide tárgyalni Önöket. 16
A sztrájktörvény ennek helyét és módját nem jelöli ki, mi a sztrájktörvény mentén jártunk el. Önökkel külön a jogi egyeztetést meg fogjuk tenni, pár percen belül. Janzsó Ádám (NIT) Jelen pillanatban hol ülünk? Sztrájkbizottsági ülésen való részvételre nem kapott felhatalmazást, ha most ez lesz akkor nem tud maradni. Papp Erika (MJVSZ) A fenntartói oldal képviselői folyamatosan azt kérik, hogy üljenek le és egy asztalnál tárgyalják meg a problémákat. A MJVSZ polgármesterei végre találkozhatnak a szakszervezeti oldal azon képviselőivel akik megfogalmazzák a problémákat, milyen problémákat kell az önkormányzatoknak megoldani. Sajnálja, hogy nem jön létre a tárgyalás. Sipos Imre (EMMI) Felolvassa dr.Palkovics László által úr PDSZ-nek megküldött levelét. Kérdezi, hogy itt most ezt a tárgyalást le tudják –e folytatni? Nagy Erzsébet (PDSZ) Felolvassa a PDSZ válaszlevelét (2106.03.03.-i dátumú levél). prof. dr. Csépe Valéria (MTA) A szakmát képviseli, szakmai kérdésekkel foglalkozunk itt ezen keretek között. A PDSZ 12 pontjában számos olyan kérdés van, amely kifejezetten szakmai kérdés. Azért maradt itt, hogy a PDSZ szakmai érveit meghallgassa. Kerekes Miklós (TÖOSZ) Az önkormányzatok képviseletében arra törekszik, hogy megoldást találjanak. Szívesen tárgyalna és szeretné meghallgatni, hogy mi a PDSZ álláspontja, mit szeretnének tenni az oktatásért. Sipos Imre (EMMI) Ismét kérdezi, hogy részt kívánnak-e venni a tárgyalásban? Nagy Erzsébet: (PDSZ) A sztrájktörvénnyel ellentétesnek tartják, hogy a részletes egyeztetésre a Kerekasztalban kerüljön
sor.
Hangsúlyozza,
hogy megjelentek,
a
sztrájkbizottsági
egyeztetéseket
megkezdettnek tekintik, a mai napot eredménytelennek tekintik. Ők egy féllel kell, hogy tárgyaljanak, a Kormány által kijelölt féllel. Nem jelenti azt, hogy nem ülnek le mással is tárgyalni, de nem a sztrájkbizottsági egyeztetés keretében. Nem ülnek le most az asztalhoz, mert nem szeretnék még annak a látszatát sem kelteni, hogy elfogadták a Köznevelési Kerekasztalban való tárgyalást. A helyszínt fogadták el és az időpontot. 17
Sipos Imre (EMMI) A Kormány az Önök számára a sztrájkbizottsági tárgyalások lefolytatására a ma napon a Köznevelési Kerekasztalt jelölte ki. Ez a helyszín alkalmas arra, hogy a tárgyalást lefolytassuk. Ez a tárgyalás az Önök által felróható ok miatt hiúsult meg, nem vesznek részt, nem kezdődött meg, hiszen egyetlen egy szakmai pontról sem tárgyaltunk. Önök megtagadták a tárgyalást! Köszönöm, hogy eddig megtiszteltek bennünket. Jogász kollégánk Gazsó Balázs főosztályvezető úr kint várja Önöket. A napirendet ezennel lezártam! A továbbiakban a Kerekasztal az egyebek napirendi ponttal folytatja a munkát. Szebedy Tas (OKNT): Elnézést kér a jegyzőkönyvre való indítványa ellen. Azt kéri, hogy a nyugdíjazásra vonatkozó napirendet újra tárgyaljuk.
Sipos Imre (EMMI) Április 19-én az egyik tervezett napirendi pont: Liptai Kálmán rektor úr mai elmaradt előadása, köszönet Rektor úrnak a megértéséért. Május 17-én az intézményfenntartás kérdése kerül napirendre Június 14-én Gyermek, tanulói életutak munkacsoport beszámolója és ehhez jönne hozzá a mindennapos testnevelés témája is. prof. dr. Csépe Valéria (MTA) Az MTA – MMA – MRK részéről megjegyezni kívánja, és kérik, a jövőben előre világosan jelezni, hogy a szakmai egyeztetés vagy szakszervezeti egyeztetés várható. Szakmai kérdésekben természetesen a továbbiakban is részt vesznek, de a szakszervezeti egyeztetéseken nem kívánnak részt venni. Erre nincs felhatalmazásuk.
A Köznevelési Kerekasztal következő ülése két hét múlva, április 19-én kerül megrendezésre. Az emléketetőt lejegyezte: Kosinszky Zsuzsanna és Thaisz Miklós
18
