Emlékeztető az FDSZ 2015. 11. 05-i elnökségi üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések 2.) Bérkérdések 3.) A kancellári rendszer bevezetésének tapasztalatai (moderátor: Horváth Csaba) 4.) Egyéb aktuális működési ügyek Az elnök megnyitotta az elnökségi ülést. Hiányzik: Dráviczki Sándor, Bradeánné Gacs Judit, késve érkezik Balogh László Levente, Kamuti Hajnalka. Javasolta a napirendi pontok módosítását, a rövid bejelentések előtt Szabó Zoltán számoljon be a TÁMOP pályázatról. Az elnökség egyhangúlag elfogadja a napirend módosítást. 1.) Beszámoló a TÁMOP pályázatról Szabó Zoltán: A pályázat során 19 szerződésmódosítás történt, majd a vége (2015. június 30.) előtt 3 nappal kaptuk a tájékoztatást, hogy szerződésmódosítást kell kérnünk, mert bizonyos területeken átléptük az átcsoportosítási határt. Ezt beadtuk és nemrég el is fogadták. 2 nap múlva jött egy értesítés, hogy záró vizsgálatot fognak végezni a minisztérium illetékesei, ehhez előzetesen el kellett küldeni anyagokat. A hosszú ellenőrzés közben két megállapítást tettek. Kevés helyen találkoztak olyan fegyelmezett és átgondolt pénzügyi bizonylatokkal, mint itt, így könnyen lehetett keresni. Ezért, és a szakmai lebonyolításért dicséretet kaptunk. Három feladatot adtak még, két hiánypótlást. Az egyik közbeszerzési ajánlattal kapcsolatban egy ajánlattevőnknek a szerepét nem látták pontosan, így tőle különböző nyilatkozatokat kérnek, melyek beszerzése folyamatban van. A másik hiánypótlás szintén egy közbeszerzési ajánlattal kapcsolatos. Mikor a grafikai terv elkészítését pályáztatás után megnyerte az egyik cég, nem gondoltuk, hogy ennek a nyomtatását újból pályáztatni kell, így két ajánlatot kell kérnünk erre pótlólag. A vállalt indikátorokat túlteljesítettük, és mivel ők a statisztikában szeretnék ezt felhasználni, november 13-ig be kell nyújtanunk egy újabb szerződésmódosítási kérelmet. Ha ezt elfogadják, akkor még talán ebben az évben sikerül lezárni a pályázatot. Elnök úr megköszöni a tájékoztatást, hozzászólás, kérdés nem volt. 2.) Rövid bejelentések Az elnök felsorolja milyen fontosabb ülések voltak a legutóbbi elnökségi ülés óta. Október 7.én Felsőoktatási Kerekasztal ülés volt, október 21.-én MRK ülés, október 13-án ÉSZT elnökségi ülés, valamint OKÉT ülés október 26.-án. Október 07-én volt a Felsőoktatási Kerekasztal ülése, amin az elnök Pálfia Zsolt alelnök úrral együtt volt jelen. Elég széles napirendi sor volt az ülésen, ebből következtettek, hogy érdemi munkát fognak végezni. Az államtitkárság részéről sok mindent végig akartak tárgyalni, hogy különböző intézkedéseket legalizálhassanak. Hosszú megbeszélés zajlott a doktori képzés átalakításáról. Az elképzelés a 2 x 2 év lenne az államilag finanszírozott doktorképzés +1 év halasztási lehetőség beiktatásával. Az első két évben zajlanának a kötelező tanulmányok, órák, stb, majd ezután lenne egy értékelő vizsga, aki ezt érdemben meglépné, az térhetne át a következő időszakra. Az első két évben a jelenlegi 100.000 Ft-os ösztöndíjat 150.000-Ft-ra, majd a harmadik- negyedik évben 200.000.-Ft-ra javasolták felemelni, azóta már visszaléptek 140 és 180 ezer forintra. Ennek nemzetgazdasági jelentősége van, mert ehhez a szinthez kell 1
majd felhozni a tanársegédek, adjunktusok nettó illetményét. Voltak egyéb javaslatok is: például a doktori cselekmény befejezése után kapjanak egyszeri sikerdíjat, ha pedig nem sikerül befejezni, akkor vonjanak el a normatív támogatásból pénzt a kutatóhelytől. Ezt a javaslatot az FDSZ képviselői elutasították, viszont javasolták, hogy a témavezető is kapjon sikerdíjat. A hallgatók ezt támogatták, az államtitkárság részéről nem annyira. Volt egy hosszabb vita a minősítéssel foglalkozó kormányrendelet tervezettel kapcsolatban. A fő probléma, hogy a minősítési szempontokból, ha egy nem megfelelt, akkor az egész minősítés nem megfelelt. Előhoztak egy 10 szempontból álló minősítési rendszert, amiből egy-kettő szubjektív illetve csak részlegesen teljesíthető. Elnök úr javasolta, hogy a 10 szempontból csináljanak csoportokat, és egy-egy csoport legyen a minősítési szempont, így a Kjt-n se kellene változtatni, vagy pedig vegyék ki a Kjt-ből, hogy minden egyes szempontnak megfelelőnek kell lennie. Erre nem reagáltak érdemben. Volt egy másik vita az adjunktusok szerepéről a felsőoktatásban. Jelenleg akkor lehet valaki adjunktus, ha megvan a PhD-je, ezután 20 évig topog egy helyben 218.000.-Ft-os bérrel, és közben felkészül a docensi létre, teljesíti a kinevezési feltételeket, aztán vagy kinevezik, vagy nem. Fel kellene kínálni nekik egyéb karrierlehetőséget is. Tisztázni kellene a felsőoktatás valódi oktatási igényét, főleg ha azt gyakorlatorientálttá szeretnénk tenni. Bódis rektor úr nem értett egyet a javaslattal. Elég nagy a keveredés mestertanár, mesteroktató fogalmak körül is. A törvény és a végrehajtási rendelet egymással ellentétes, mert az egyik szerint ez egy cím, a másik szerint pedig egy munkakör. Egyéb ellentmondások, hogy a felsőoktatási törvényben főiskolai tanársegéd és főiskolai adjunktus nincs oktatóként nevesítve, a Kjt-ben van. „Kibővült” a kerekasztal létszáma hétre, a sajtótájékoztatón Palkovics László államtitkár mellett Solti Péter és Maruzsa Zoltán miniszteri biztosok is részt vettek. Hozzászólt: Pálfia Zsolt, Balogh László Levente, Cierna Lubica Október 13-án ÉSZT elnökségi ülés volt, beszámol róla Kis Papp László. Az ÉSZT elnöksége úgy látja, hogy az OKÉT támogatást (25 millió Ft) célszerű lenne oktatásra felhasználni, erről az elnökségi és vezetőségi üléseken fognak tárgyalni. A másik fő téma a regionális együttműködés fejlesztése volt, Tőrős Szilárd alelnök úr kapta meg ezt a feladatot. A harmadik téma az ÉSZT-ben lévő köztisztviselők helyzete. Egy életpálya modellről van szó, melynek részleteiről az ÉSZT-hez tartozó szakszervezeteknek semmilyen tudomása nincs, de 2016. július 1-től életbe kívánják léptetni. Erre való hivatkozással a köztisztviselők mindenféle bérmozgásból egyelőre kimaradnak. Október 21-én a Gödöllői Szent István Egyetemen volt a Magyar Rektori Konferencia ülése. A napirendi pontok között szerepelt, hogy az MRK felügyelő bizottságot választott (a régieket újraválasztották). Majd Ungvári László, a Wildaui Műszaki Főiskola elnöke tartott egy ismertetést a németországi felsőoktatási rendszerről, a kancellárok szerepéről. Kiderült, hogy nem sokban hasonlít a mi kancellári rendszerünkre, pedig eredetileg úgy volt, hogy a német mintára fogják kialakítani a magyar rendszert is. A következő dr. Keszei Ernő, a Nemzeti Bologna Bizottság elnökének előadása volt, „Az európai és magyar felsőoktatás várható irányai a következő három évben, a 2015. évi miniszteri találkozó után” címmel. Ezt következően tájékoztatás hangzott el a képesítési követelmény rendszerek átalakításának folyamatáról, melyben nagy szerepe volt az MRK szakbizottságainak. (Előadók: dr. Heuer Orsolya jogtanácsos (MRK) és dr. Rádli Katalin főtanácsadó (EMMI)). Végül dr. Maruzsa Zoltán miniszteri biztos előadása következett „A felsőoktatási rendszer átalakításának jelenlegi helyzete” címmel. 2
Utána következett a vacsora Domonyvölgyben, a Lázár Lovas Parkban. Október 26-án volt OKÉT munkavállaló oldal ülés, beszámol róla Kis Papp László. Október 1-től felmentették Czomba Sándor államtitkár urat, aki felügyelte eddig az OKÉT-ot, és kinevezték helyére Cseresnyés Péter urat. Október 19-re összehívott a Kormány egy plenáris ülést, de azon az önkormányzati oldal nem képviseltette magát, és az új államtitkár sem jelent meg, ezért a munkavállalói oldal úgy döntött abbahagyja az ülést. Október 26-án az OKÉT rendkívüli munkavállalói oldal ülését hívták össze, amelyen egy 7 pontból álló javaslat született, amely tartalmazza az OKÉT munkavállalói oldal állásfoglalását a 2015. és 2016. évi bérkérdéseket és foglalkoztatási kérdéseket illetően. Két albizottság alakult, az egyik a bértábla három fokozattal történő megemelésével foglalkozik. Javasolja a Kormánynak a három bértábla sor megnövelését, ennek a vetülete 595 millió forint. Varga miniszter úr ígéretet tett arra, hogy ezt 2016. január 1-től bevezeti a Kormány, és az 595 millió forintot a közalkalmazottak vonatkozásában biztosítja a központi költségvetési forrásból. A Kormány a köztisztviselői bértáblával kapcsolatban nem kíván állást foglalni, mivel egy köztisztviselői életpálya modell is van kialakulóban, további tárgyalásokat szeretne. A második munkabizottság feladata munkaanyag készítése a bérkompenzáció kivezetésre. A munkavállalói oldal határozottan kérte, hogy ennek a végrehajtására 2016-ban kerüljön sor. A 2016-os költségvetésben 22,7 milliárd van ennek a végrehajtására, amelyet 8 milliárd forinttal kellene megemelni, hogy a sávos rendszerben történő béremelést végre tudják hajtani. Fölmerült a Kormány részéről, hogy 2016-tól kivezeti a cafeteriát és beépíti a bérrendszerbe. A magyar munkavállalók számarányainak összehasonlításában, a jelenlegi aktív munkaerő húsz százaléka dolgozik a közszférában. Ezt a Kormány magasnak ítéli meg és a kormányzati ciklus végére ezt a létszámot tíz százalékra akarja csökkenteni. Ennek lehetséges módjai, ha a nem oktatókat kiveszik a Kjt alól és a Munka Törvénykönyve alá teszik, vagy egyes munkaköröket közmunkások fognak ellátni. Következő plenáris ülés várhatóan november közepén lesz. Hozzászólt Tőrös Szilárd, Balogh László Levente, Pálfia Zsolt. 3.) Bérkérdések Az eddigi tárgyalások eredményeképpen Palkovics úr 70000-Ft béremelést ígért az adjunktusoknak, volt egy új bértáblát, amelyben a százalékokat megemelték volna. Az FDSZ a legfontosabbnak tartotta a tanársegédi, adjunktusi százalék felemelését, majd azután a bázis felemelését 560000-Ft-ra. A professzorok jó érdekérvényesítő képességükkel elérték, hogy a béremelésből a vezető oktatók is azonos %-ban részesüljenek, így a teljes eddigi egyeztetést felborították. November 5-én fél 10-kor Balogh miniszter úr sajtótájékoztatót tartott bérkérdések ügyében ahová elnök urat is meghívták, de mivel nem kapott tájékoztatást a pontos részletekről sem Palkovics úrtól, sem Maruzsa úrtól, nem ment el. Államtitkár úr később telefonon tájékoztatta elnök urat arról, hogy 27 % lesz az emelés, ami 3 évre elhúzódik. 2016. január 1-től 15% valósul meg, de a 70000-Ft emelést nem az adjunktusok kapják, hanem a professzorok. További 5% emelés 2017. január elsejétől -, majd 5% 2018. január 1-től lép életbe. A 15,1 milliárdból 8 milliárd esik a 2016 január 1-től történő emelésre, aminek megvan a fedezete a minisztérium költségvetésében. A nem oktatóknak egységesen 150000-Ft felsőoktatási minimálbért állapítanak meg (szóbeli tájékoztatás szerint december 1-től), amit a kancellárok kötelesek végrehajtani. Ezt az 5 milliárdot viszont már az egyetemeknek, főiskoláknak saját maguknak kell kigazdálkodni. Az FDSZ tervezett lépései MTI hír kiadása, rendkívüli Felsőoktatási Kerekasztal ülés összehívása, ÉSZT elnökségi ülésen állásfoglalás kiadása, és az OV ülése után nyilatkozat kiadása. 3
A közben megjelenő sajtóhírek szerint az egyetemi tanárok bére a jelenlegi 437000 Ft-ról 503000-Ft-ra, 2017-ben 528000-Ft-ra, 2018-ban 554000-Ft-ra emelkedik. Az adjunktusok jelenlegi 218000-Ft-os bére 251000-Ft-ra, majd 257000-Ft-ra emelkedik. Hosszas vita után az elnökség elfogadott egy rövid MTI közleményt (lásd. 1. sz. melléklet) és egy nyilatkozatot a tagság részére (lásd. 2. sz. melléklet). Az utóbbi felkerült a honlapra és az FDSZ facebook oldalára. A napirendi ponthoz minden jelenlévő hozzászólt. 4.) A kancellári rendszer bevezetésének tapasztalatai (moderátor: Horváth Csaba) Mivel a napirendi pont megvitatása több időt vesz igénybe, elhalasztották a következő elnökségi ülésre. 5.) Egyéb aktuális működési ügyek A Testnevelési Egyetem titkára, dr. Kenéz László az FDSZ intézményi szervezeteinek szolidaritását és támogatását kérte a leégett TF atlétikai csarnokkal kapcsolatban. Mivel az újjáépítés állami finanszírozásból fog történni, az elnökség megszavazta, hogy a csarnok felújítása utáni eszközvásárlást támogatja önkéntes alapon. (lásd 3. sz. melléklet) A tervek szerint a harmadik hírlevélben az elnökségi tagok önéletrajza megjelentetésre fog kerülni. Személyiségi jogok miatt az írásbeli hozzájárulásokat az elnökségi tagok megküldték. Formailag egységes önéletrajzok elkészítése javasolt. Mivel mindenki a saját postafiókjába kapja a hírlevelet, fontos, hogy a linkek pontos helyre mutassanak. A főoldalra a november 5i események és nyilatkozatok kerülnek. Az önéletrajzok megjelenítési formája még további konzultációt igényel. Az Országos Választmány ülés dátuma és programja még nem eldöntött. Vagy a minisztériumból jön egy meghívott, vagy Földiák András a SZEF elnöke lenne meghívott. Viszont november 26-án egyik meghívott sem ér rá. Ezért a dátum módosítása szükséges. A másik lehetőség egy ÉSZT – FDSZ Országos Választmány közös rendezvény lenne, első felében külsős előadóval „A munkavédelem” és ennek mindenféle aspektusai (stressz, stb.) témakörben. Második részében egy szekció ülés lenne az AOKDSZ, OSZSZ képviselőivel egy újabb közös nyilatkozat megfogalmazására kerülne sor. December 10-én lesz az ezévi utolsó elnökségi ülés. Az elnök az ülést 13 órakor lezárja. Budapest, 2015.november 05. Készítette: Gyarmati Zsuzsa
4
1. sz. melléklet A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) többet várt… Az FDSZ – bár értékeli a Kormány azon szándékát, hogy 7 év után napirendre tűzte a felsőoktatási munkavállalók béremelését, de többet várt! Az FDSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a Kormány nem kívánja emelni az adjunktusok, tanársegédek bérarányát a professzori alapilletményhez képest, így az egykulcsos adó bevezetéséből adódó keresetkülönbséget sem kompenzálja. Az FDSZ nem ért egyet a tervezett béremelés 3 évre történő elhúzódásával. E körülmények továbbra sem teszik vonzóbbá az oktatói pálya választását. Általános véleményünk, hogy a jelenlegi bérrendszer tovább már nem tartható fenn. Az FDSZ követeli, hogy az oktatói-kutatói bértábla egészüljön ki a felsőoktatási intézményekben tanári munkakörben dolgozók (pl. nyelvtanárok stb.) beillesztésével, hiszen ők is hozzájárulnak hallgatóink képzéséhez. A Kormány 2015. december 1-től az oktatást segítő munkavállalóink részére 150000 Ft bérminimumot kíván bevezetni, mely lefedi a közalkalmazotti bértábla A1–F7 kategóriáit. Az FDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy az emeléshez szükséges pénzösszeget az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodni. Az FDSZ nem látja viszont a kormányhatározatban a korábbi időszakban végzett közös munkánk alapján kialakított szempontok megjelenését. A felvetett problémák megoldására az FDSZ elnöksége a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi. 2015. november 5. Tőrös Szilárd FDSZ elnök
5
2. sz. melléklet
Az FDSZ elnöke nem ment el a sajtótájékoztatóra A mai napon Balogh Zoltán miniszter sajtótájékoztatón jelentett be a felsőoktatásban tervezett béremelést az elkövetkező 3 évre. Az FDSZ elnöke meghívást kapott a sajtótájékoztatóra, amelyen azonban nem vett részt. Az FDSZ elnöke és elnöksége ugyanis nem ért egyet sem a béremelés mértékével, sem annak módjával. Nem tartja megfelelőnek a nem oktató dolgozók esetében alkalmazandó felsőoktatási minimálbér differenciálatlan bevezetését, ahogyan az oktatói bérek egyetemi tanári bérhez való százalékos arányának változatlanul hagyását sem. Az FDSZ továbbra is elkötelezett híve a minőségi felsőoktatás megteremtésének, amelynek alapvető feltétele a megfelelő bérezés. Ezért küzdünk a továbbiakban is és kérjük ehhez a teljes tagság támogatását.
6
3. sz. melléklet
Tisztelt Titkár Úr! Kérését az FDSZ elnökség megtárgyalta a mai napon. Szolidaritásunkat kifejezzük a TF Sportcsarnokot ért tragédia miatt, és amennyiben a csarnok felújítása megtörtént és szükséges még a berendezésekhez forrás, a gyűjtés lehetőségét és formáját napirendre tűzzük.
FDSZ elnökség
7
