Emlékeztető az FDSZ 2016. 11. 10.-i elnökségi üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések 2.) Az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) kötésének előkészítése (Pálfia Zsolt) 3.) Egyéb aktuális működési ügyek Az elnök megnyitotta az elnökségi ülést és köszönti a megjelenteket. Hiányzik: Kis Papp László. Szauter Ferenc javaslatára a gyakorlóiskolákkal kapcsolatosan beszélni fognak az egyebek napirendi pontban. Az elnökség egyhangúlag elfogadja a napirendet. 1.) Rövid bejelentések Október 7-én OKÉT munkavállalói oldal ülés volt, amelyen elhatározták, hogy kezdeményezik a plenáris ülés összehívását. Varga Mihály miniszter urat levélben kérték, személyes vegyen részt az ülésen. Négy területet érintenek, ebből az egyik a közszolgálati munkajogi szabályozás rendszerének az áttekintése. Erre azért van szükség, mert az elmúlt időszakban különböző életpálya modellek és ahhoz kapcsolódó törvények, rendeletek születtek, amelyek nagy bérfeszültséget okoztak. Meg kell vitatni, hogyan alakulnak a közszolgálati keresetek és a foglalkoztatás 2016-17-es évben (második terület). A harmadik, a 2017. évi minimálbér és bérminimum meghatározása a közszolgálat szempontjából. A negyedik, a szociálpolitikai és béren kívüli juttatások pontosítása. A napokban érkezett a válasz, Varga miniszter úr nem zárkózik el a részvételtől, de részletesebb előterjesztést kérnek a munkavállalói oldal részéről. Úgy tűnik, a kormányzat részéről nem veszik komolyan a tárgyalásokat az OKÉT munkavállalói oldallal. Október 7-e volt a Tisztes munka világnapja, különböző rendezvények szoktak lenni ezen a napon. Ez alkalomból az öt konföderáció egy közös sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben jelezték milyen rosszul alakul a munkavállalók sorsa. Ebben nem vett részt a hatodik konföderáció, a Cser Ágnes által vezetett egészségügyi dolgozók szakszervezete, melyet úgy hívnak, a Hetedik Szövetség. Ezt a konföderációt 2 szakszervezet alkotja, melyek korábban egy szakszervezet voltak. A Kormány az egészségügy terén velük tárgyal, elfogadta őket tárgyalópartnernek. Október 10-én volt a Felsőoktatási Kerekasztal ülése, amelyről Pálfia Zsolt alelnök számol be. Két törvénymódosítás és egy kormányrendelet módosítása okán hívták össze a felsőoktatási kerekasztalt a szokásos körben, bizonyos jogszabályi pontosításokat eszközöltek. A konzisztóriumi tagok információhoz való jutását szabályozták pontosabban, a jövőben a konzisztórium tagja bárkitől kérhet információt az egyetem működésére vonatkozóan, aki 8 napon belül köteles válaszolni. Nem tisztázza az új szabályozás, mi van akkor, ha helyi szintű szabályozásba ütközik az információ adás. A hallgatói ösztöndíjakkal kapcsolatos rendelkezések pontosítására is sor kerül, ami elsősorban az állami ösztöndíjakkal kapcsolatos feltételek teljesítése körüli szabályozást érinti. Az állami intézmények finanszírozásával kapcsolatos rendelet módosítására is sort kerítenek. Ennek van néhány előremutató, alapvető modulja. Egyrészt, ha jól csinálják, akkor előrelépést jelent az intézmények finanszírozásában, másrészt pedig a távlati elképzelések felé tett lépésként lehet ezt értékelni. Van egy alap támogatás, ami a képzés költségeit tekinti alapnak, -tól -ig határokat határoznak meg, ez az alaptevékenység ellátására szolgáló állami támogatást nagy mértékben befolyásoló rész. Van egy eltérítésre vonatkozó rendelkezés halmaz, ami bizonyos paraméterek mentén vagy jutalmazza, vagy büntetni szándékozza az intézményt. Ez annak függvénye, hogy a hallgatók mennyire tudnak elhelyezkedni, vagyis a képzés mennyire értékes, összességében 1
viszont csak néhány százalékot jelent, ennek gyakorlati szerepe a következő finanszírozási évben nem lesz. Ezen kívül ennek a kormányrendeletnek van a hallgatói létszám megállapítására vonatkozó jó néhány rendelkezési pontja, ami meglehetősen szigorú. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám után történik a támogatás megállapítása, több fél évre kiterjedően, a kihullást megpróbálják kézben tartani. Ezekkel az intézkedésekkel próbálják elérni, hogy magasabb minőséget lehessen produkálni. Ezen felül van még kiegészítő támogatás, amely projekt tervek felvázolása alapján kerül szétosztása, de ez elsősorban nem működésre és bérekre fordítható összeg, inkább egyfajta fejlesztésbe hajszolja az intézményeket. Tőrös Szilárd hozzáfűzi még, hogy ez a tervezet nem tud mit kezdeni a kutatás értékelésével és finanszírozásával sem. Korábban volt három láb, képzés, kutatás, fenntartás. Most nincs se kutatási, se fenntartási láb, aminek az egyik következménye az, hogy hiába beszélünk minőségi oktatásról, sehol nem jelenik meg a finanszírozásban. Az egyetemekről bizonyos alapkutatást mindenhol elvárnak, de ennek a költségét senki nem fedezi. Másrészt a fenntartás nincs konkrétan meghatározva, innentől kezdve a kancellárokon múlik, hogy a képzési normatívából mennyit vesznek el a saját hatáskörükben működtetett rendszer fenntartására. Átmenetileg voltak kutató egyetemek, kutató karok, akik ezen a címen kaptak plusz pénzt. Ezek az idei évben lezárultak, és ennek a folytatása sincs megoldva. Projekt tervekkel lehet pótolni, de ezek nem a minőségi alapkutatást szolgálják. ÉSZT elnökségi ülés volt október 11-én, és november 08-án. Egyik téma az újból elinduló jogsegély szolgáltatás, a jogpontplusz.hu oldalon. Minden régióban vannak jogászok, akiket az emberek információ szerzés, jogsegély és egyéb tanácsadás szintjén kereshetnek, ingyen kapnak jogi szolgáltatást (www.jogpontok.hu). Ezt egy pályázat keretében finanszírozzák, ebben a kezdeményezésben a Munkástanácsok mellett az ÉSZT is szerepet kapott. Két jogászt ajánlott be az FDSZ a rendszerbe. Kamuti Hajnalka ajánlja a jelenlévők figyelmébe az Ifikonf nevű zárt facebook csoportot, ahol szintén sok munkajoggal kapcsolatos információ található. November 07-én volt a Versenyszféra Koordinációs Fórum (VKF) munkavállalói oldalának ülése, ahol a 2017-es minimálbér és bérminimum kérdésével foglalkoztak. Az az elv, hogy ezek emelése mellett a munkáltatók járulékait csökkenteni kellene, az így keletkezett többletet bérfejlesztésre kell fordítani. A november 08-i ÉSZT ülésen ismét bérrel kapcsolatos dolgokkal foglalkozott az elnökség, és a SZEF-ÉSZT Akadémiával. Sok kérdés felmerül ezzel kapcsolatban, erről bővebben az egyebek napirendi pontban foglalkozunk. 1.) Az Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) kötésének előkészítése (Pálfia Zsolt) Pálfia Zsolt: Mikor ezt a kérdőívet összeállítottam, úgy gondoltam első körben nem fog végleges megoldáshoz vezetni. Ezért több kérdéskört ki is hagytam, pl. a különböző testületekben szavazati joggal történő részvétel biztosítása, ebben biztosan egyetértünk, hogy benne kell lennie egy közös ágazati kollektív szerződésben. Nem firtattuk azt a kérdést, ki az, aki meg fogja kötni a másik oldalról; csak az állami fenntartású intézményekre terjedjen e ki, ezek még olyan tisztázatlan kérdések, amelyekben jogi kérdések is felvetődnek. Ahhoz hogy ebből egy tárgyalható verzió szülessen, a minisztérium közreműködésére is szükség van. 20 intézményi választ kaptunk, ebből hat intézményben nincsen kollektív szerződés. Ahol nincs, ott is volt korábban, különböző időszakokban szűnt meg. Ennek részben financiális okai voltak, a kancellári rendszer bevezetésével egy plusz ellenállási tényező lett, amely nehezíti, vagy megakadályozza a KSZ újrakötését. Ahol van érvényes KSZ, ott 75 %-ban nem naprakész. Az ELTE-n például a kancellári rendszer bevezetésében annyi feladat adódott, 2
hogy a jogi szempontból felfrissített KSZ megújítását a szakszervezetre hagynák, pedig ez a munkáltató feladata, hiszen neki áll egy olyan apparátus a rendelkezésére, amellyel ez kivitelezhető. Az intézmények 30 %-ában nincs érvényes KSZ. Érdemes elgondolkodni, hogy mint FDSZ képesek vagyunk-e segítséget nyújtani ezeknek az intézményeknek a KSZ újrakötésében, a tárgyalások megkezdésénél, mert vannak olyan visszajelzések, hogy nem hajlandók tárgyalni a KSZ újrakötésről. Annak visszajelzése, hogy korábban volt az intézményekben kollektív szerződés 100%. A kollektív szerződéseknek 2008-2011-ig tartó időszakban volt a keletkezése, a megszűnése pedig 2004 és 2016 közötti időszakban, ez a munkáltató kezdeményezésére történt különböző indokokkal. Nagyrészt az FDSZ volt az aláírásnál a szakszervezeti partner, de ott ahol a kórházak az egyetemekhez kerültek, ott az egészségügyi szakszervezet, néhol több szakszervezet együttműködve az aláíró. A frissítések aránya kb. 3/4-ét érinti a kollektív szerződéseknek, viszont csaknem a felében nincs átvezetve a jogszabályi változás, 23% adta azt a választ, hogy naprakész, és 23 % azt, hogy éppen folyamatban van a frissítése. Arra a kérdésre, hogy milyen elemek szerepelnek a kollektív szerződésben a következő válaszokat kaptuk. Egyes pótlékok a felsőoktatásra nem jellemzőek, pl. éjszakai pótlék. A jubileumi jutalmak szabályozása sem jelenik meg a KSZben, lehetséges, hogy ezek az SZMSZ-ben szerepelnek. Veszélyességi pótlék is nagyon kevés helyen került be. Ennek oka lehet az is, hogy a veszélyességi pótlék, mint kifejezés egy jogi kategória, amely mögött törvényi szabályozás áll konkrétan felsorolt vegyszerekkel és vegyületekkel. Az ebben a listában nem szereplő veszélyes anyagokkal történő munkavégzéshez ki kellene találni egy új kategóriát, ami nem ütközik jogszabályba. Következő csoport a pénzbeli juttatásokra vonatkozik, ez az a kérdéskör, amellyel nem vagyunk elégedettek, és nem is igazán teljesülnek a kollektív szerződésben megfogalmazottak. A legjobban hiányzó elemek, az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, az egészségpénztári támogatás, lakhatási támogatás. Lakhatási támogatással kapcsolatban nehézséget okozhat az is, hogy egyes helyeken a kölcsön ugyan kamatmentes, de magas banki költségek terhelik. Sajnos a cafeteria rendszer sem szerepel a kollektív szerződések 70 %ában, és maga az étkezési támogatás a kollektív szerződések 30 %-ában nem szerepel. Amikor az intézmények nehéz helyzetben voltak és nem tudtak étkezési támogatást adni, akkor egyes helyeken 0 Ft-ban állapodtak meg, más helyeken megszüntették, van ahol azóta sem sikerül visszahelyezni a KSZ-be. A cafeteria rendszernek lehetne sport és rekreációs szolgáltatás eleme is, de ez nem jellemző. A kollektív szerződések 50 %-ában nem szerepel jogsegély szolgálat, ha most beindul a „jogpontok” oldal, akkor kiválthatja ezt, bár egy helyi szinten dolgozó jogász talán jobban tudna segíteni, mert ismeri a körülményeket, a dolgozókat. Ennyit mutat ez a kérdőív, második körben a kérdéseket pontosítani, finomítani lehet. Szóba kerültek még a közalkalmazotti tanács megalakulásának lehetőségei, jogosultságai. Mivel bizonyos jogosítványok a közalkalmazotti tanácshoz vannak utalva, így együtt a szakszervezettel tudják lefedni a teljes területet. Míg a munkáltató nem támogathatja anyagilag a szakszervezetet, bizonyos területeken a KT-n keresztül megoldható, pl irodaszer, nyomtató. Dráviczki Sándor küld az elnökségi tagoknak ezzel kapcsolatos tájékoztatást emailben. Hozzászólt: az összes elnökségi tag, Dabasi-Halász Zsuzsa, Kamuti Hajnalka. 3.) Egyéb aktuális működési ügyek Elnök úr kéri az elnökségi tagokat, ha van az intézményükhöz kapcsolódó közösségi főiskola, ismertessék ezek működését Bradeánné G.J.: Ha van ilyen a vendéglátó karon, akkor azt valószínű az egyetem oktatóival illetve külsősökkel oldják meg, de nem tudok róla bővebbet. 3
Balogh L.L.: Kisvárdán készültek beindítani a közösségi főiskolát műszaki jellegű képzéssel. Ehhez infrastruktúrával nem rendelkeznek, így eddig a képzés sem indult be. Dabasi H.Zs.: Ózdon és Sátoraljaújhelyen alakult közösségi főiskola, ahol informatikus képzés és diplomás ápoló képzés fog indulni. Ezt egyik kar sem akarta, de az egyetemi vezetés kötelezővé tette. Megegyeztek abban, hogy levelező formában lesz a képzés blokkosítva, a labor jellegű dolgokat a hallgatók a miskolci egyetemen fogják megoldani. Az oktatók részére többlet fizetést és belföldi napidíjat biztosítanak. A szenátusi határozattal szemben rektor úr október végén bejelentette, hogy elindultak a közösségi főiskolák Ózdon és Sátoraljaújhelyen, nappali tagozaton. A kari vezetők tiltakoztak, a jelenlegi oktatói létszámmal a helyi nappali tagozatot sem tudják megfelelően ellátni. Mindezek ellenére 2017 szeptemberétől meghirdették a képzéseket, ha meghaladja az öt főt a jelentkezők száma, akkor a Miskolci Egyetem Ózdon fog informatikusokat képezni. A helyszínt és az infrastruktúrát hivatalosan a városnak kell adnia, akik inkább duális képzésben szeretnék a képzést indítani. Mind a két képzés államilag finanszírozott, ami azt jelenti, hogy a munkáltató megkapja az adókedvezményt, tehát számára majdnem ingyen munkaerőként megjelenik a hallgató, akit az egyetem képzésben részesít. Összességében nem azt a minőséget fogja adni a képzés, mint az egyetemen. A lemaradó kistérségek szempontjából fontos, hogy legyen ott felsőoktatási képzés, de a mostani felsőoktatást, a Miskolci Egyetemet ezek a kezdeményezések veszélyeztetik, minőségromláshoz vezethetnek. Ha lenne mögötte megfelelő anyagi támogatás, akkor ez egy jó kezdeményezés lehetne, de nincs kidolgozva. Ugyanúgy, ahogy a duális képzés rendszere sincs kidolgozva, rengeteg tisztázatlan kérdés merül fel ezzel a képzési formával kapcsolatban. Elnök úr kéri az elnökségi tagokat, hogy a közösségi főiskolákkal és a duális képzéssel kapcsolatban tájékozódjanak a saját intézményükben, majd a felmerült kérdéseket, problémákat, információkat összegyűjtve jövő hét péntekig (nov.18.) az FDSZ iroda címére email formájában küldjék meg. 11.50.-kor Balogh Vilmos távozik. A Pető András Főiskola megkereste az FDSZ vezetőségét. Az intézmény fenntartója arra hivatkozva, hogy átkerültek állami szférába, az addigi kollektív szerződést érvénytelennek tekinti, az újrakötéstől elzárkózik, ennek a problémának a megoldásában kértek segítséget. Elnök úr prezentáció segítségével a SZEF-ÉSZT Akadémiával kapcsolatos kérdéseket vet fel. A SZEF Akadémia 2015 októberében kezdődött, eddig 5 rendezvényt tartottak szombati délelőttökön, a társadalom alapvető problémáit érintő témakörökben. A fórumokon a meghívottak előadásai hosszan elnyúlnak, a vitára már nem marad idő. Akik részt vesznek ezeken az előadásokon, valószínűleg nem fognak szakszervezeti álláspontokat kialakítani ilyen fontos kérdésekben. A SZEF szeretne ezekben a nagy horderejű kérdésekben egyfajta kikristályosodott szakszervezeti - SZEF-ÉSZT döntéshozó testületei által jóváhagyott rezümét. Nem teljesen tisztázott, mit tud az ÉSZT hozzátenni ehhez az előadássorozathoz. Az a kérdés, mi lesz ennek a kézzel fogható produktuma, jó lenne, ha lenne egy közös összefoglalás, amivel ki lehetne állni, de nem tudni ez hogyan jön létre. Lehet, hogy munkacsoportokban hatékonyabban lehet problémafelvetéseket tenni, ajánlásokat összegyűjteni. Nagyon jó előadók vesznek részt a sorozatban, de a mi kérdéseinkre hiába várjuk tőlük a választ. Az előadásoknak akkor van értelme, ha a témában felmerült kérdésekre megkapjuk a válaszokat is, és a végén az adott témakörben kiállhatunk egy közös SZEFÉSZT véleménnyel. Ehhez több oldalról megközelítő előadók kellenek, kell hozzá egy kormány közeli ember is, aki válaszokat tud adni, és kell hozzá érdemi vita is. Ezek hiányában ez az előadás sorozat, jelenleg az ismeretterjesztés szintjén van. Ez sem lebecsülendő, mert sok ember nem tájékozott ezekben a kérdésekben. Azt felvállalhatja az FDSZ, hogy ezeket az anyagokat terjesztjük célzottan különböző csatornákon. Lehetne 4
esetleg a véleményeket összegyűjteni és abból valamilyen összvéleményt kialakítani, nem kell feltétlenül választ kapni, elég lehet a kérdéseket, problémákat felvetni, ezekre ráirányítani a figyelmet. Megoszthatnánk a honlapunkon az előadás anyagait, egy fél oldalas problémafelvetéssel, összefoglalóval. Lehetne akár fél évente szervezni két előadást is szakterületenként két ember részvételével, akiket érdekel az adott téma, 3-4 előadóval. Így könnyebben lehet a problémafelvetéstől eljutni a megoldási javaslatokig. Ki lehetne terjeszteni a gondolkodást a tagságra, sőt a tagságon kívüli körre is. Az előadássorozathoz mi hozzá tehetjük a szakszervezeti álláspontokat. Szauter Ferenc beszámol arról, hogy az Apáczai alapszervezetének megszűnésével kapcsolatosan egy 7 pontból álló teendő listát készítettek, amit jogásszal egyeztettek. A megszűnés után új SZMSZ-t készítenek, amelyben feltüntetik azt is, hogy Mosonmagyaróváron új alapszervezet jött létre. Október 13-án felvették a kapcsolatot Ábrahámhegy polgármesterével az ügyben, hogy az ott található Apáczais üdülő telekhasználati joga átszálljon a Széchenyi István Egyetem intézményi szervezetének jogosultságába. Azt az ígértet kapták, hogy november 7-én köztestületi ülés keretében megszavazzák a kérést, és engedélyezik, hogy a földhivatalban átírják a használati jogot. Ez az ülés elmaradt, így elakadt a további ügyintézés is. Ha ez meglenne, onnantól számítva 2 hét alatt végig lehetne vinni a további ügyintézést. A Széchenyi Egyetem gyakorlóiskolájában több mint 30 fő dolgozik, van is ott tagságuk. Felvetették azt a problémát, hogy a 22-26 óra kötelező óratartás náluk is érvényben van, és nem veszik figyelembe a szakvezető pedagógusoknál azt a plusz időt, amit a hallgatókkal foglalkoznak, pedig nekik csak 12 órában kellene tanítani. A plusz erőforrást a saját költségvetésből kellene megoldani, az anyaintézmény támogatása segíthet. Ez egy egységes probléma, így a tagozatvezetővel kell konzultálniuk, máshol hogyan alakultak ezek a problémák. Szenes Ildikó beszámol róla, hogy leutazott a Székesfehérvári alapszervezethez, konzultált a leköszönő vezetővel, aki elmondta, hogy az alapszervezet meg tud maradni, mert tagok vannak, de senki nem akarja elvállalni a vezetői tisztséget. Átmeneti megoldásként Kamuti Hajnalka elvállalná, ha nem ütközik jogi akadályba. A tagok megismerése után könnyebben átadhatja valakinek a vezetést, a későbbiekben is támogató segítséget nyújtva. Pálfia Zsolt jelzi, hogy az ELTE Monori konferenciájára lehet még jelentkezni, van még szabad hely. Balogh László Levente felveti a Nyugdíjas Segélyalapítvány névváltoztatásnak ügyét. Tőrös Szilárd válaszában elmondja, megbeszélte Kuti elnök úrral, hogy az ÉSZT ügyvédje dr. Csonka László ingyen segít az ügyintézésben. Elnök úr felveti, hogy nemzetközi felelősünket Csonka Gábort meghívja az egyik elnökségi ülésre, felkéri őt, számoljon be az eddigi munkájáról. Egyben kellene keresni valakit, akinek át tudja adni a tisztséget. Horváth Csaba beszámol arról, hogy ingyenes kirándulásokat szerveztek nem csak szakszervezeti tagok részére a közeli skanzen faluba Bikalra, aminek nagyon nagy reklám értéke volt. Hozzászólt: az összes elnökségi tag, Dabasi-Halász Zsuzsa, Kamuti Hajnalka. Elnök úr megköszöni a részvételt és 12.50.-kor lezárja az ülést. 2016. november 18. Készítette: Gyarmati Zsuzsa 5
