Emlékeztető az FDSZ 2016. 09. 08.-i elnökségi üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések 2.) 10.30-tól: „Az állami felsőoktatás finanszírozása” (vendég: Solti Péter miniszteri biztos) 3.) Az FDSZ Széchenyi István Egyetem Intézményi Szervezetének működése az integráció után 4.) Egyéb aktuális működési ügyek Az elnök megnyitotta az elnökségi ülést és köszönti a vendégeket Győrből, Némethné Farkas Katát, aki Szauter Ferencet helyettesíti, és Nemes Zsoltot. Hiányzik Balogh Vilmos. Az elnökség egyhangúlag elfogadja a napirendet. 1.) Rövid bejelentések Solti Péter miniszteri biztosnak nagyon meghatározó szerepe van a különböző anyagok összeállításában, a kancellárokat ő „egyengeti”. Ha sikerülne elérni nála, hogy a kancellárokat tegye érzékennyé a szakszervezeti ügyekben, az nagy előrelépés lenne. A tavaszi megbeszélések során megállapítottuk, hogy a finanszírozás terén jó lenne, ha valamilyen fenntartási tevékenységet nevesítenének. Ha az egyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemeinek a feladatai mások, akkor a normatívájuknak is el kell térni egymástól. A kutatási pénzt kicsit magasabb százalékkal kellene megállapítani. Nekünk, mint szakszervezetnek a felsőoktatási dolgozók bérhelyzetére kell elsősorban odafigyelni, de ez szoros kapcsolatban van az állami finanszírozással. A jövedelmek alakulásáról az elmúlt félévben nem kaptunk adatot. Elnök úr kéri az elnökségi tagokat, mindenki tegyen javaslatot arra, mely kérdésekre kérjünk választ a miniszteri biztos úrtól. Legfontosabb kérdések a finanszírozás és az oktatói bérkérdések mellett a nem oktató dolgozók bérének rendezése, a PPP szerződések kiváltása, a közbeszerzési eljárások könnyítése, az egyetemekre hárított állami feladatok (közétkeztetés, ingyenes tankönyv és hallgatói diákigazolvány, stb.) forrása, az oktatók előmenetele, a finanszírozásnál egy-két célfeladatra állami támogatás biztosítása, pályázatok felhasználása az eredeti meghirdetés szerint, tanárok elvándorlása a felsőoktatásból. Hozzászólt: Dráviczki Sándor, Vas István, Balogh László Levente, Lele Mária, Farkas Kata, Nemes Zsolt, Dabasi-Halász Zsuzsanna. 2.) Az állami felsőoktatás finanszírozása 10.19 perckor megérkezik Solti Péter miniszteri biztos, akit Tőrös Szilárd elnök köszönt. Solti Péter megköszöni a meghívást. Elmondja, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal ülésére készített egy prezentációt, amit most is vetítene az azóta történt aktualitásokkal. Solti P.: Jelenleg intézmény irányítással, intézmény finanszírozással foglalkozom. Eredetileg a kancellári rendszer kialakítása miatt jelent meg a szerepköröm a minisztériumban. A finanszírozás átalakítását meghatározza egy teljesítmény és eredmény szempontú megközelítés, a finanszírozás az intézmények által leadott teljesítményhez igazodna. A régi, normatív finanszírozás lényegében már kifutott, a képzési értékhatárok növelése szükséges. Valós, elismert önköltségen alapuló feladat- és teljesítmény alapú rendszer kell. Fontos az, hogy a teljesítmények finanszírozása átláthatóvá, egyértelművé váljon, ez a kancellári rendszer egyik fontos célkitűzése. Fontos, hogy az adatok, amelyeket, az intézmények 1
szolgáltatnak, megfelelő szempontok szerint összehasonlíthatóak legyenek. A jelenlegi finanszírozási rendszer elavult, amely egy korábbi, normatíva alapú rendszer volt. A hallgatói létszám csökken, így az erre alapuló képzésre fordított finanszírozási rész is csökkenni fog. A tudományos normatíva 2012-ben a kikerült a rendeletből, és beletartozik a képzési normatíva összegébe. Megjelent egy új szakjegyzék, a „Képzési és kimeneti követelmények”, melyet a MRK különböző szakcsoportjai tárgyaltak. Ezekkel a kiindulási pontokkal kezdtünk el dolgozni 2015 tavaszán egy munkacsoportban. Próbáltuk kialakítani, hogy a teljesítmény, eredmény alapú modellt hogyan lehetne megvalósítani hosszú távon a finanszírozásban. 5 képzési területtel kapcsolatban több intézmény jelezte, hogy a jogszabályban megadott önköltségek felső értéke túl alacsony, emelni kellene. Ezek az orvos- egészségtudományi, művészeti-, művészetközvetítői, agrár, műszaki képzési területek. Most nyáron a kancellárok és az EMMI finanszírozási szakterülettel foglalkozó munkatársai ezeket végigelemezték, és javaslatot tesznek egy átmeneti finanszírozási rendszerre. Az önköltségnek két megközelítése van. Az egyikben az önköltség az, amit az intézmény az adott képzésre fordít. Az intézmény erre állami és saját forrásból is fordít. Az önköltség egy másik megfogalmazásban már tartalmazza a profitot is. Viszont az is előfordul, hogy egyes intézmények hallgató szerzés céljából alacsonyabb áron kínálnak egyes képzéseket, mint amennyibe az ténylegesen kerül. Mivel az önköltséget az intézmények máshogy közelítik meg, hosszú távon az önköltség és az ár fogalmát egységessé kell tenni. Az átmeneti szabályozás közelíti a végleges megoldást. Állami támogatás felosztási elve: képzési támogatás 70%, kutatási feladatok 20%, speciális feladatok támogatása 10%. Próbálunk objektív, output alapú tényezőket megvizsgálni a teljesítmény alapján. Mivel a képzés mérése kredit alapján történik, így a képzési támogatás megállapítása is kredit alapú lesz. A kutatási résznél az objektív alapú mérőszám az oktatók, kutatók tudományos teljesítménye, mennyire minősítettek. A pontszámításnál nagyobb mutatószámmal fogják honorálni a fiatalabb oktatókat, így tudják az intézményeket ösztönözni az oktatói korfa javítására. A harmadik elem a speciális feladatok, itt az eltérőségek miatt minden intézménnyel külön kell foglalkozni. Ennél az elemnél az elfogadott intézményi fejlesztési tervre lehet hivatkozni, itt lehet egy kis szubjektív rész. Tőrös Szilárd javasolja, hogy legyen egy alapvető fenntartási költségeket tartalmazó szelet is. Mivel a hallgatói létszám csökken, így a képzési feladatokra szánt 70%-ot csökkenteni kellene a kutatói feladatok javára. Különbséget kellene tenni az arányok szempontjából a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei között. Solti Péter: A kutatás finanszírozása nem csak az állam feladata, még a nagy intézmények esetében sem, mert ott is van külső megrendelés, saját forrás. Lehet intézményenként differenciálni a tortaszeleteket. A fenntartási elemet a képzési szeletbe foglaljuk bele, mert a tradíció az, hogy minden intézmény saját maga állapítja meg a fenntartási költségét. A képzési költségeket kredit alapú rendszerben állapítanánk meg, 5-6 kategóriát hoznánk létre az erőforrás igények alapján. Az erre vonatkozó adatokat az intézményektől fogjuk beszerezni. Jelenleg félévekhez van kötve a finanszírozás, később kredit keretet határoznánk meg, jelenleg 400 kreditben gondolkodunk. Milyen objektív mutató határozza meg a minőséget? A központi adatbázisok összehasonlítása alapján kialakított DRP rendszer. Dabasi H.Zs.: Ennek az a hibája, hogy régiónként nagyon egyenetlen, a munkaerőpiac állapota határozza meg. Nem az egyetemi hallgató minősége határozza meg az elhelyezkedését. Solti P.: Minden intézménynek megvan a saját régióban betöltött szerepe. Ha egy adott szakos hallgatói elhelyezkedés változását csak az intézményhez viszonyított számok tekintetében nézem, jól működhet. Vannak szakok, ahol a nagyobb százalékos elhelyezkedés segíteni fog összességében az intézményi DPR mutatóban. Az intézménynek energiát kell fordítania arra, hogy megfelelően felkészítse a hallgatókat, hogy jó kimenetet eredményezzen. A hallgatói lemorzsolódást az intézmény csökkentse úgy, hogy közben a minőségből nem ad le. Az a cél, hogy minél kevesebb nem teljesített kredit legyen. Pálfia Zs.: Ez egy külön finanszírozandó feladat. Solti Péter egyetért ezzel. 2
Tőrös Sz.: Az intézményeknek többféle feladata van, mint a közvetlen munkaerőpiac kiszolgálása és a tudomány megalapozása. Sokféle módon adódik össze a feladatuk, a térségi feladat, az értelmiségi képzés, az egyenlő lehetőségek biztosítása. Cierna Lubica: Az intézményeken belül komoly feszültséget okoz, hogy vannak olyan szakok, ahol könnyű külső forrást behozni, és vannak olyanok, ahol nincs erre lehetőség. Solti P.: Mikor az intézmények feladatát meghatározzák, akkor az intézmények egészéről van szó, nem a karokról külön. A saját bevételek behozása nem arra van, hogy a kar a saját céljait érje el, hanem hogy az egyetem céljait lássa el, amin belül neki megvannak a rész céljai. Balogh L.L.: Sok bevétel pályázatból származik, és azt nem lehet csak adott feladatokra költeni. Másik kérdés a korfával kapcsolatos. A korfa fiatalításának jutalmazása a fizetésekben kell, hogy tükröződjön, mert az előléptetés sokszor pénzhiány miatt évekig nem történik meg, az oktató hiába teljesít. Solti P.: Az intézményeknél nagy százalék megy ki a jövedelmekre, a belső arányok viszont nagyon érdekesek. Nagyon nyílik az olló a tanársegéd, adjunktus kategória illetve a docens, tanár kategória között. Éppen a fiatal tehetségek tudományos irányát támogatja ez a rendszer, magasabb ponttal, magasabb támogatás jár, és ennek meg kell jelennie az intézmény által fizetett jövedelemben is. Ehhez kapcsolódik a működő, mindenkire vonatkozó teljesítményértékelő rendszer. Dráviczki S.: Ténylegesen mikor várható a PPP kiváltás az intézményekben? Közbeszerzési eljárások könnyítése várható e? Számos állami feladatot kapott az intézmény, pl. ingyenes diákigazolvány, közétkeztetés, ingyenes tankönyv, stb. Ezeket jelenleg az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodni, az állam mikor fogja ezt támogatni? Solti P.: A PPP kiváltás előkészítése idén kezdődött. A feladat az, hogy az intézmény és a szolgáltató cégnek legyen egy megállapodása a kiváltási árról, ezt lehet benyújtani kifizetés céljából. Ezek a tárgyalások idén mindenhol elkezdődtek. Sajnos a közbeszerzési eljárások könnyítésével kapcsolatban várhatóan semmi előrelépés nem fog történni, bár egyetértek a felvetéssel, hogy könnyíteni kellene. Köznevelési feladatokkal kapcsolatban a plussz költségeket, úgy tudom, finanszírozzuk, de ennek utána érdeklődöm pontosan. Tőrös Sz.: Mi a helyzet a nem oktató dolgozók ajánlott 150.000-Ft-os bérével? Solti P.: A kancellárok ennek hosszú távú megoldásában elkötelezettek. Minden intézményben rendelkezésre állt a forrás, saját hatáskörben dönthettek az emelés mértékéről, a differenciálásról. Amennyiben aránytalanságok állnak fenn, az intézményeknek saját hatáskörben kell ezeket korrigálniuk. Tőrös Sz.: Nem lehet-e bizonyos összegeket bizonyos célfeladatokra fordítani, pl. az adjunktusok és a tanársegédek százalékát megemelni? Solti P.: Az FDSZ-től javaslatokat várunk, hogy hol érdemes ezeken az aránytorzulásokon változtatni. Ez már egy jó szakmai alap lenne a tárgyalásokra. Tőrös Sz.: Ha meglenne a jogszabályi háttér, akkor tudnánk ágazati kollektív szerződést kötni. Ebben tudnánk meghatározni, hogy melyek azok a kérdések, amelyekről a munkáltató köteles a helyi reprezentatív szakszervezettel tárgyalni. Az FDSZ ígéretet tesz, hogy írásban összefoglalja azokat a pontokat, melyeknek az ágazati kollektív szerződésben szerepelnie kellene a bértárgyalásokon kívül. Balogh L.L.: Nálunk jól sikerültek a bértárgyalások a kancellárral, de mégis úgy gondolom, hogy ez kevés. Bizonyos kollégák nélkül nem tudunk dolgozni, könyvtárosok, laboránsok, bérhelyzete nagyon rossz, ezen változtatni kell, sok intézményben nem sikerült 150.000.-Fton felüli bért kapniuk. Kis P.L.: Nincs annyi pénz, ami a közalkalmazotti bérkérdést megoldaná, viszont megkönnyítené a helyzetet az ágazati kollektív szerződés megkötése. Ha ez a nélkülözhetetlen dolgozói réteg elmegy a felsőoktatásból, óriási gond lesz az oktatásban. Pálfia Zs.: A mi oldalunkról az alapvető igény az, hogy garantált legyen ez a béremelés, a teljesítmény, a képzettség elismerésével. A dolgozók az adott szakterületen eltöltött munkaidejüknek az elismerésével arányos bért kapjanak, és ne azon múljon, hogy adott intézménynek sikerül-e ezt kigazdálkodnia. 3
Solti P.: Ezzel egyetértek, hozzátartozik, hogy megfelelően kell értékelni a dolgozókat. 3 dologban adok visszajelzést. Az első az ágazati kollektív szerződés, amit megelőz egy javaslat küldés, a 150.000-Ft–os emeléssel kapcsolatos kérdésekre a válasz, melyet előzetesen küldtek, és a köznevelési feladatok finanszírozásával kapcsolatosan. Tőrös Sz.: Igaz, hogy a szakszervezet a szenátusban jelen van, de a kari tanácsokban születnek a döntések, jó lenne, ha egy fő a reprezentatív szakszervezetből szavazati joggal benne lenne a kari tanácsban. Solti P.: Nem értek ezzel egyet, mert nem a karok, hanem a szenátus a legfőbb döntéshozó szerv. A kari struktúra folyamatosan alakul, nagyon intézmény specifikus. A legfőbb dolog egy ilyen rendszer átalakításával kapcsolatban, hogy a szemlélet megváltozzon, és ebben kérem az FDSZ segítségét is. A teljes elemzési rész december 31-ig megtörténik, akkor lehet belső körökben megvitatni, akkor lehet intézményekre lebontani. Vannak még technikai kérdések is, csak tiszta adatok alapján tud működni a rendszer. Az érdemi párbeszéd elkezdődhet 2017 első félévében, a bevezetés 2019-20 előtt nem fog létrejönni, mert fel kell készülnie az intézményeknek is. Szenes I.: A jövő évi béremelésnél valami változtatás legyen, hogy a dolgozók érezzék, hogy valami pozitív történik. A kontaktórákat valóban csökkenteni fogják? Solti P.: Erre a kiigazításra várunk egy javaslatot, és a költségvetési hatást mi kiszámoljuk. Második kérdésére a válasz, a hatályos törvényben szeptember 1-től ez már benne van, ez egyébként a Rektori Konferencia és az FTP javaslata volt. 12 órakor Solti Péter miniszteri biztos megköszöni a meghívást és távozik. Elnök úr hétfőig kéri az elnökségi tagokat, hogy az ágazati kollektív szerződés pontjaira, és a jövő évi béremelés korrigálására küldjenek javaslatokat. A tanársegédek, adjunktusok százalékát kellene leghamarabb megemelni, és beiktatni egy mestertanár kategóriát. Az ágazati kollektív szerződés megoldás lenne sok kérdésre. 4.) Egyéb aktuális működési ügyek Súlyos betegség után meghalt Pataky Péter az MSZOSZ vezetője. A nyár folyamán megváltozott az NGTT törvény (Nemzeti Gazdasági Társadalmi Tanács), újra 6 konföderáció van, Cser Ágnes MSZEDDSZ névvel önálló konföderációt visz. Kis Papp László: Augusztus 31-én Fehér József összehívta a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának (KOMT) munkavállalói oldalát. 2017-ben esedékessé válik egy új választás a reprezentativitás megállapításáról. A munkavállalói oldal alapvető problémát lát a rendelettel kapcsolatban, és kéri a szakszervezeti konföderációk vezetését, hogy ebben a kérdésben folytassanak konzultációt. A nemzetközi tagdíj befizetésére lehetőség nyílt az OKÉT támogatásból. A következő ÉSZT elnökségi ülés napirendi pontjai között szerepel a regionális ÉSZT szervezetek kialakítása, és egy közös SZEF–ÉSZT Akadémia megalakulása. Eddig szombatonként előadásokat, képzéseket tartott a SZEF Akadémia, ez bővülne ki az ÉSZT betársulásával, amelyben elnök úr társelnökként lenne jelen. Adódott pályázati lehetőség, amelyen önállóan nem, de konföderációs szinten lehet pályázni. Mivel akkreditált képzőket lehet csak igénybe venni, lehet, hogy egyes intézmények szerepet tudnak ebben kapni akkreditált felnőtt képzési intézetei kapcsán. Az ősz folyamán a következő FDSZ programok lesznek: október 6-án lesz OV, melynek vendége lesz Mészáros Melinda a LIGA új elnök asszonya. November 10-én, december 08-án elnökségi ülés lesz. A bíróságok rendszerét át akarják alakítani. A közigazgatási bíróságokat oly módon akarják átalakítani, hogy a bírói karban a közigazgatásban néhány évtizedet eltöltött jogászok lennének. A munkaügyi bíróságokat pedig a járásbíróságokhoz akarják csatolni. Az önálló munkaügyi bíróságokért az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem Munkajogi és Szociális Jogi tanszékének a vezetője írt egy nyilatkozatot, az egyetértők ”s.k.” jelöléssel aláírhatják. 4
Gyarmati Zsuzsa munkaviszonya 36 órásra emelkedett az arányos béremeléssel együtt. Az október 2-i népszavazás politikai kérdés, az FDSZ nem foglal állást. Van egy terv, hogy minden bank fog egy alapszámlát nyitni. Akinek eddig nem volt bankszámlája, erre fogja kapni a fizetését, nyugdíját, a költsége maximum 1596-Ft lehet. Ez ma még csak egy lehetőség. 3.) Az FDSZ Széchenyi István Egyetem Intézményi Szervezetének működése az integráció után Szauter Ferenc egészségügyi okokból nincs jelen, a Győri intézményi szervezetet Némethné Farkas Kata képviseli, az alapszervezetet Nemes Zsolt. A márciusi Küldöttgyűlés kimondta, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Győri Alapszervezetét megszünteti. A Fővárosi Törvényszék előírta, a döntést közzé kell tenni, hogy legyen lehetősége 30 napig a külső cégeknek behajtani az esetleges adósságokat. Ha a NYME-GY megszűnik, mint jogi személy, akkor a még le nem tisztázott pénzügyi, és jogi kérdések ügyintézése nehézzé válik. A másik változat az, hogy egy elállási nyilatkozatot kell benyújtani, később egy írásbeli szavazással a Küldöttgyűlés megerősíti a márciusi döntését. Némethné Farkas Kata elmondja, hogy mind a tagság, mind a vezetők között nagyon jó a viszony. Az integráció folyamatában vannak nehézségek, megoldandó feladatok, de egyetértés van. Nemes Zsolt elmondja, hogy az Apácai tagsága 18 fő aktív és 12-14 fő nyugdíjas tag. Az integrációnak csak néhány bonyolult pontja van, a NAV felé ezt a jogi személyt meg kell szüntetni, adóbevallást kell készíteni, közüzemi számlákat fel kell mondani. Van a szakszervezetnek vagyona, amely egy része, 2 millió forint készpénzben van, a másik része egy üdülő, amely nagyon rossz állapotban van. Az épület a szakszervezet tulajdona, a telek viszont az önkormányzaté. A telek használati jogát az önkormányzat átadta a szakszervezetnek. Gondos ügyintézést igényel, hogy ezt a használati jogot a szakszervezet ne veszítse el. Úgy gondolják, hogy október végéig végeznek az ügyintézéssel. Az SZE-nek át kell alakítania az SZMSZ-t, azért is, mert Mosonmagyaróváron új alapszervezet alakul. A tagdíjbefizetésről pontosítani kell az adatokat. Együttműködési szerződést köt egymással a két szervezet, amelyben rögzítik, ki mivel rendelkezett az integráció előtt. Ebben szerepelni fog, hogy a készpénzt az üdülő felújítására fogják fordítani. Október 31-ig vállalják, hogy lezajlik az ügyintézés. Az FDSZ, hogy könnyítse az ügyintézést benyújtja az elállási kérelmet. A márciusi döntést novemberben internetes szavazással megújítja majd. Az elnökség határozatot hoz arra vonatkozólag, hogy a Küldöttgyűlés a NYME-Győr megszüntetésére vonatkozó határozata felfüggesztésre kerül, és az FDSZ elállási kérelmet nyújt be a Fővárosi Törvényszék végzésére hivatkozva. A korábbi döntést novemberben írásbeli szavazással a Küldöttgyűlés megerősíti. Az elnökség egyhangú döntéssel a fenti megfogalmazású határozatot hozta. Egyebek napirendi ponthoz még: Szenes Ildikó jelzi, hogy Székesfehérvári alapszervezetük a tagok nyugdíjazása miatt a megszűnés szélére sodródott, melyet tagtoborzással próbálnak menteni. Cierna Lubica jelzi, hogy a NYME-SZ SZMSZ-e is megújult, az intézményi szakszervezeti vezető és alapszervezeti szakszervezeti vezető aláírásával. Tagvesztés volt a szombathelyi alapszervezetnél az elbocsájtások miatt, de 17 új belépő is van, közelítik a 100 főt. Januártól az ELTE-hez fognak tartozni önálló jogi személyként, így újabb SZMSZ módosítások várhatók, már az ELTE-vel közösen. Tájékoztatja az elnökséget, hogy a testnevelő tanáraik a Munkaügyi Bíróságon pert nyertek a munkáltató ellen. 5
Balogh László Leventének három felvetése van. Jelzi, hogy Balogh Tiborné hagyatéki eljárása lezajlott, kéri az elnökség engedélyét, hogy elindítsa az eljárást dr. Rácz Réka segítségével arra vonatkozólag, hogy a Nyugdíjas Segélyalapítvány felvegye Balogh Tiborné nevét. A kollektív szerződésük nagyon régi, a kancellár a megújítást szorgalmazza, így újra felvetődik a reprezentativitás kérdése. Az egyetem egészét tekintve esélyük sincs a reprezentativitásra. Az előző felmérésnél az agrár szakszervezettel összefogva az FDSZ reprezentatív volt, de azóta az egyetem kapott még 5000 kórházi munkavállalót, akik megint más szakszervezet tagjai. Az orvos szakszervezet csak a saját munkavállalóinak kedvezményeit és érdekeit szeretné a kollektív szerződésbe megfogalmazni. Ennek a helyzetnek a megoldására vár ötleteket, tapasztalatokat. Harmadik kérdés, lesz e januárban a gazdasági felelősök részére képzés? A saját könyvelőjük szívesen tartana Debrecenben egy előadást a jogszabály változásokról. Elnök úr jelzi, hogy erre a képzésre például nagyon jó fórum lenne a SZEF-ÉSZT Akadémia. Dabasi Zsuzsa tájékoztatja a jelenlévőket, hogy a miskolci szakszervezet 700 fős évindító gulyás partit rendez. Megszavazták, hogy gyűjtést szerveznek a rossz anyagi körülmények között élő dolgozók részére. Egy tombolán 20 ajándékot fognak kisorsolni, amelyen jó lenne, ha lenne egy FDSZ ajándék is, valószínű ez egy 5000-Ft értékű ajándékkosár lesz, amely mellé a vezetőség egy összefoglaló könyvet és cd-t ajánl fel. Elnök úr megköszöni a részvételt és 13.05.-kor lezárja az ülést. 2016. szeptember 20. Készítette: Gyarmati Zsuzsa
6
