HAJDÚ TAMÁS'-BERNERT ZSOLT2
EMBERTANI ADATOK A TISZA-VIDÉK SZARMATA ÉS GEPIDA KORÁHOZ
Bevezetés A 2006. év során a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem keretében Rákóczifalva-Bivaly-tó térségében meg előző régészeti feltárásokat végeztek. Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről, valamint Rokkant Föld II. 4. lelőhelyről Csányi Marietta és Tárnoki Judit régészek vezetésével össze sen 10 szarmata, 8 gepida és 3 nem meghatározható korú egyén csontmaradványait tárták fel. A feltárást követően az embertani anyag a Magyar Természettudományi Mú zeum Embertani Tárába került. Vizsgálatainkat ugyanitt végeztük el. A Kárpát-medencében feltárt szarmata temetők antro pológiai anyagán számos kutató végzett vizsgálatokat3. Az első antropológiai tanulmány, mely hazánk területén fel tárt gepida temetővel foglalkozik Gáspár4 nevéhez fűző dik. Ezt követően látott napvilágot Bartucz5 ismertetése, mely a kiszombori, mesterségesen torzított koponyájú ge pida népesség vizsgálatának eredményeiről számolt be. Azóta a témában számos publikáció megjelent6. A fent említett népességekkel foglalkozó tanulmányok közre adása ellenére sem tekinthetjük a hazánkban egykoron élt gepida és szarmata népességek embertani képét teljesen ismertnek. Vizsgálati anyagunkban a koponya mesterséges torzí tását több esetben is megfigyeltük. Az előzetesen várthoz képest azonban nemcsak a gepidák, hanem a szarmaták körében is találtunk egy egyént, akinek a koponyáján művi torzítás nyoma látható. A Kárpát-medencétől keletre, a ké ső szarmatakor egyik legjellegzetesebb vonása a koponya mesterséges torzítása, mely főként a Don, a Volga és az Ural vidékén dominált7. Amíg a gepida nép hazai teme tőiben ez a szokás korántsem tekinthető különlegesnek,
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár MALÁN Mihály 1939, LIPTÁK Pál 1955, 1972, BARTUCZ Lajos 1961, MARCSIK Antónia 1975, TÓTH Tibor 1965, 1973, VADAY Andrea—KISZEL Y István 1980-81, Pap 1983, FARKAS Gyula és mtsai 1991, Czékus 1997, Guba és mtsai 2002, Szathmáry és mtsai 2002. GÁSPÁR János 1931. BARTUCZ Lajos 1936. BARTUCZ Lajos 1966, KŐVÁRI Ivett—SZATHMÁRY László 2003, VARGA Péter Zsolt és mtsai 2003. KULCSÁR Valéria 1998.
addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát eddig csak egyetlen lelőhelyről ismertet tek8.
Anyag és módszer Vizsgálatainkat összesen 21 egyén embertani hagya tékán végeztük el. A szarmata csontmaradványok — a Kárpát-medencében feltárt többi szarmata temető antro pológiai leleteihez hasonlóan — nagyon rossz megtartásúak. Ehhez a régészeti dokumentáció és a feltáró régészek szóbeli közlése alapján több esetben hozzájárult a sírok erőteljes bolygatása, kirablása is. A vizsgált gepida egyé nek embertani hagyatéka az előzőeknél valamivel jobb megtartású volt, ennek ellenére teljesen ép koponyát egyetlen esetben sem találtunk. A morfológiai nem meghatározásánál 21 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettünk figyelembe9. A biológiai életkor becslésére az infans I. és II., valamint juvenis korcsoportúaknái a tej- és a maradó fogak számán és fejlettségi fokán10, valamint a végtagcsontok hosszán alapuló módszereket11 használtuk fel. Az aduitus és maturus korcsoportúaknái az os pubis felszíni változásán12, az agykoponya varratainak külső felszíni elcsontosodásán1 , valamint a bordák sternalis végének morfológiai változá sán14 alapuló módszereket vettük figyelembe. A koponyá kon és hosszú csontokon méréseinket Martin és Saller15 szerint vettük fel. A koponya- és vázcsont-indexek kiszá mítására Bernért programcsomagját16 használtuk. A test magasság-számítást Bernért programcsomagja segítségé vel, Pearson-Rösing17 és Sjovold18 módszere alapján egy aránt elvégeztük. A testmagasság kiszámítása során a
8 9 10 11 12 13 14 15 16
DIMEN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt—MARCSIK Antónia 2005. ÉRY Kinga és mtsai 1963, ACSÁDI György—NEMESKÉRI János 1970. SCHOUR, Isaac —MASSLER, Maury 1941. STLOUKAL, Milán—HANÁKOVÁ, Hana 1978. TODDT. Wingatc 1920. MEINDL Richárd, S.—LOVEJOY, C. Owen 1985. ISCAN, M. Yasar et al. 1984. MARTIN, Rudolf—SALLER, Kari 1957. BERNÉRT Zsolt 2005.
327
különböző vázcsontok közül elsődlegesen a combcsont legnagyobb hosszát (amennyiben a combcsont hiányzott, a sípcsont legnagyobb hosszát, amennyiben az is hiányzott, akkor a felkarcsont hasonló adatait) vettük alapul. A makrokefál koponyákon kiszámítottuk az Oetteking—Ginzburg—Zirov-féle torzításjelzőt és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás19 mértékét. A torzítás követ keztében a koponyákon kialakult kóros elváltozások vizs gálatához Pap és Józsa munkáját vettük alapul20. Pato lógiai vizsgálatainkat Ortner és Putschar munkája alapján végeztük el21.
Eredmények Rokkant Föld I. 3. lelőhely 82. objektum, S-l 15, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 1.: 40—45 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,8. A kéz egyik ujjpercén törés látható, mely jelentős elmozdulás nélkül gyógyult. A sarokcsontokon és a térd kalácsokon a hosszú ideig tartó és jelentős megerőltetés eredményeként a comb feszítő izmainak és az Achillesínnak a csontokhoz való kapcsolódási helyein másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold mód szerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 178,8 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 172,2 cm magas volt. A koponya a számított indexek alap ján dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, eurymetop, aristenkephal, chamaekonch. A koponya mester ségesen torzított (1—3. kép). Az Oetteking—Ginzburg—Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás22 mértéke nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto-occipitalis (homlok—nyakszirti) típusú. A koponyán megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószínűleg két torzítópólyát (bandázst) használtak fel. Az első (a frontooccipitalis pólya) a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a másik (verticomaxillaris vagy praegonalis pólya) a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irá nyába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A homlok és nyakszirt között húzódó pólya a homlokon nem okozott olyan mértékű be mélyedést a csont felszínén, mint a praegonalis pólya a fejtetőn, ebből következtethetünk arra, hogy míg az előbb említett pólya torzító hatása nagyobb területen érvénye sült, tehát szélesebbre volt formálva, addig az utóbbi a létrehozott bemélyedés alapján maximálisan 25-30 mm széles lehetett. A homlokcsonton létrejött alaki elváltozás alapján az is elképzelhető, hogy valamilyen keményebb, de viszonylag hajlékony anyagot tehettek a kötésbe, azon ban, mivel a homlok íve megmaradt, ez biztosan nem egy
17 18 19 20
328
RÖSING, Friedrich. W. 1988. SJ0VOLD, Torstcin 1990. GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949. PAP Ildikó—JÓZSA László 2006.
fából, vagy hasonlóan kemény anyagból készült lap lehe tett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt, az arc valamivel kes kenyebb és magasabb lett, azonban a koponyavarratok lefutásában asszimetria nem alakult ki. Feltűnő az agyko ponya caudalis részén, a fali dudoroknál megfigyelhető asszimetria, mely véleményünk szerint csak kis részben köszönhető a talajban kialakult postmortem torzulásnak. A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelent kezett. A teljes arcszög (Martin szerinti 72. méret) 83 és 88 fok között volt (ennél pontosabb mérés a koponya töre dékessége miatt nem volt lehetséges). A jobb oldali áll kapocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására nem változott jelentős mér tékben. A bal szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén pedig Pacchioni granulum látható. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén meg figyeltünk. 84. objektum, S-l 18, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 12.: 3—4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. Az állcsonton az állcsúcs alatt zöld patina nyoma látható. Mindkét falcsonton és a homlokcsonton endocranialis lézió látható, mely több betegség következtében is kialakulhat (skorbut, haematoma, tuberkulózis stb.)23. A koponya mesterségesen torzított. Az Oetteking—Ginzburg—Zirov féle torzításjel ző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett tor zítás24 mértéke nem számítható, mivel a koponya rend kívül töredékes. A koponya az előző egyén koponyájához képest kismértékben torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok—nyakszirti) típusú. A megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószí nűleg két bandázst használtak. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott a korona varrattal párhuzamosan. A két pólya körülbelül megegye ző mértékű torzulást eredményezett. A frontooccipitalis pólya 30—40 mm, míg a praegonalis pólya 20—25 mm széles lehetett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt. Az arc vál tozása a csontok rossz megtartása miatt nem vizsgálható. Tuber praebregmaticum nem jelentkezett. Az állkapocs ízület elváltozása nem vizsgálható. A jobb szemüregtetőn poroticus (első) fázisú cribra orbitalia látható. A koponya űri nyomásfokozódás jelei nem láthatók a koponyacsontok belső felszínén. 85. objektum, S-l 19, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 2.: 2—4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes-hiányos. A korbecslés a fogak alapján történt. 86. objektum, S-l20, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1.
21 22 23 24
ORTNER, Donald J.—PUTSCHAR, Walter G. J. 1981. GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949. LEWIS, Mary E. 2004. GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949.
3.: 25—30 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga —1,1. A sarokcsontokon a jelentős megerőltetés nyoma ként az Achilles ínnak a csonthoz való tapadási helyén másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés sze rint a vizsgált személy 163,2 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 156,0 cm magas volt. A koponya az Alekszejev és Debec szerinti kategóriák közül az aláb biakba sorolható: dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, hypsikran, eurymetop, euenkephal, euryprosop, hypereuryen, hyperhypsikonch. A koponya mesterségesen torzított (4—6. kép). Az Oetteking—Ginzburg—Zirov25 féle torzításjelző értéke alapján a koponya hipomakrokran, tehát kis mértékben torzított. A Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás-mérték alapján26, mely nem veszi figyelembe a koponya hosszát, a koponya közepesen torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok-nyakszirti) típusú, torzításához valószínűleg két torzítópólyát hasz náltak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. Mindkét pólya szélessége 18 és 25 mm között lehetett. A homlok csonton létrejött benyomódás a homlokot szinte két részre osztotta. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kismértékben rövidült, magassága jelentősen nőtt. Az arc és az orrcsontok változására az arckoponya töredékessége miatt nem tudunk következtetni (az orr rendkívül széles, azonban az orrcsontok hiányában azt nem tudjuk, hogy ezt a tulajdonságot mesterségesen alakították-e ki). A homlok csonton teljesen nyitott sutura metopica látható, mely a saggitalis síktól kissé balra eltérve találkozik a koronavar rattal. A jobboldali szemüreg jelentősen nagyobb, mint a baloldali, emellett nagyméretű tuber praebregmaticum is jelentkezett. Az agykoponyán, a fali dudorok területén je lentős kétoldali assszimetria látható. Mindkét állkapocs ízületben a caput mandibulae és az ízvápa egyaránt nagy mértékben deformált. A pórus acusticus externus a kopo nya torzításának hatására a fejtető irányában kismértékben megnyúlt. A koponyaűri nyomás fokozódás jeleként a ko ponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a homlok csont belső felszínén pedig több területen is Pacchioni granulumok alakultak ki. 87. objektum, S-121, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 4.: 40—50 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga +0,9. A bal combcsont proximalis végén jelentős ízületi gyulladás nyoma látható, mely az ízvápára is kiterjedt (coxarthritis). Az acetabulum nagymértékben deformált. A háti és ágyéki csigolyákon enyhe spondylosis deformans alakult ki. A sarokcsontokon és a térdkalácsokon a hosszantartó és jelentős megerőltetés nyomaként a comb feszítő izmainak illetve az Achilles-ínnak a csonthoz való kapcsolódási helyein enthesopathia látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a
25 26
GINZBURG, Vulf Vcniaminovics—ZIROV, E. V. 1949. GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949.
vizsgált személy 167,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 164,0 cm magas lehetett. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran, hyperchamaekran, metriokran, stenometop, aristenkephal, mesokonch, leptorrhin. 88. objektum, S-l22, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 5.: 20—25 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jel legek átlaga: +0,7. Az ágyéki csigolyákon Schmorl-hernia nyoma látható. A sarokcsontokon, az Achilles-ín tapadási helyén enthesopathia alakult ki. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokran, hypsikran, hyperakrokran, eurymetop, hyperaristenkephal. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (7—9. kép). Az Oetteking—Ginzburg—Zirov-féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kife jezett torzítás mértéke27 nem számítható, mivel a koponya lap hiányzik. A torzítás homlok—nyakszirti típusú, azon ban az előbbi esetekhez viszonyítva nagyon csekély mér tékű. A koponya torzítását valószínűleg nem csecsemő-, vagy kisgyermekkorban kezdték, hanem csak jóval ké sőbb. A mesterséges torzításhoz ebben az esetben is két torzítópólyát használtak (mindkettő körülbelül 25—30 mm széles lehetett). Az egyik a homlokról húzódott a fal csontokon át a nyakszirtre, a másik a fejtetőtől, a bregma mérőponttól 2 cm-re caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza és magassága nem változott jelentősen. A homlok csonton kisméretű tuber praebregmaticum látható. A koponyavarratok lefutásában aszimmetria nem alakult ki. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására a fejtető irányába torzult. A koponyaűri nyomás fokozódását jelző elváltozás nem jelentkezett, alveoláris prognathia azonban kismértékben kialakult. 89. objektum, S-l23, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 6.: 11—12 éves gyermek. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs ép. Az elhalálozási kor becslése a fogak fejlettségi állapota és a hosszúcsontok legnagyobb hossza alapján történt. 90. objektum, S-125, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 7.: 35—40 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga +0,7. A csípőízületben csípőficam, az ágyéki csi golyákon Schmorl-sérv, a csigolyák kis ízületein gyul ladás, a sarokcsontokon és a térdkalácsokon enthesopathia látható. A csípőízület deformitása következtében a váz rendszer statikájában létrejött változások miatt alakulha tott ki a csigolyákon több helyen is látható Schmorl-sérv és a gerinc kis ízületeinek gyulladása. A Sjovold módsze rével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alap ján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (10—12. kép). Az Oetteking—Ginzburg—Zirov féle torzításjelző
27
GINZBURG, Vulf Vcniaminovics—ZIROV, E. V. 1949.
329
és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke28 nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto—occipitalis típusú. A mesterséges torzí táshoz két torzítópólyát használtak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult és a mandibula irányába tar tott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A pólyák szélessége, pontos lefutása és az általuk kialakított torzítás mértéke véleményünk szerint megegyezik a 82. objektumból feltárt egyén koponyáján megfigyeitekkel. A torzítás hatására a koponya legna gyobb hossza rövidült, magassága jelentősen nőtt. A hom lokon a kötést a 82. objektumból feltárt koponyához ha sonlóan valószínűleg szélesre formálták, az is elképzel hető, hogy egy merevebb anyagot tettek bele (azonban ez nem lehetett túlságosan kemény lap, ugyanis a homlok oldalirányú íve megmaradt.). A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelentkezett. A jobboldali állka pocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre, a baloldalon ez nem alakult ki ilyen mértékben. A koponyaűri nyomás fokozódásának jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák a normá lisnál mélyebbek, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén Pacchioni granulum alakult ki. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén megfigyeltünk. 218. objektum, S-276, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 1. 8.: 15—17 éves meghatározhatatlan nemű egyén. A koponya és az állkapocs töredékes és hiányos, a váz ép. Mindkét szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia, mindkét combnyakon szintén poroticus fázisú cribra femoralis figyelhető meg. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (13—15. kép). Az Oetteking—Ginzburg—Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke29 a hiányzó kopo nyalap miatt nem számítható. A torzítás ebben az esetben is fronto—occipitalis típusú volt, kialakításához két torzítópólyát használtak fel. Lefutásuk az előzőekben leírtakkal valószínűleg megegyezett, azonban azoktól eltérően a vizsgált egyén falcsontjain is látható a bandázs nyoma (a bemélyedés alapján ez 30—35 mm széles lehe tett). A homlok és a nyakszirt között húzódó pólya a hom lokon 20—25 mm széles lehetett, a nyakszirten azonban ennél jóval szélesebbre formálták. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kissé rövidült, magassága jelentősen nőtt. A homlokcsonton tuber praebregmaticum és sutura metopica jelentkezett. A pórus acusticus externus alakja a koponyatorzítás hatására jelentősen keskenyebb, és magasabb lett. A jobb szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák mélyültek, Pacchioni granulumok azonban nem láthatók. 219. objektum, S-277. Leltári szám: 2007. 1. 9.: 40—50 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A vázcsontok a medencétől caudalis irányban hiányoznak. A nemi jellegek átlaga +0,4. A vizsgált egyén egészségi állapota kifejezetten rossz volt. A
28
330
GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949.
gerincen spondylosis deformans, a csigolyaközti porcko rongok, valamint a kis ízületek gyulladása egyaránt kiala kult. Mindkét vállízületben ízületi gyulladás következtében kialakult peremképződés látható. Emellett a felkarcsontok fején és a kulcscsontok vállízületi felszínén az ízületi felszín nagymértékű kopása is látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 152,5 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 152,9 cm magas volt. A koponya a szá mított indexek alapján mesokran, orthokran, metnokran, metriometop, oligenkephal. 368. objektum, S-255. Leltári szám: 2007. 1. 10.: 30—40 éves nő. A koponya és az állkapocs hiányos, a váz töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga +0,1. Az utolsó keresztcsonti csigolyákon a csigolyaívek nem zárultak (caudalisan nyitott sacrum bifidum). A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás sze rint a vizsgált személy 159,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 153,0 cm magas volt. 425. objektum, S-755. Leltári szám: 2007. 1. 11.: 30—40 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A vizsgálható nemi jelle gek átlaga +0,5. A bal combcsont elülső felszínén ütés, vagy rúgás következtében létrejött csontkinövés látható. A trauma eredményeként a combcsont valószínűleg nem tört el, csak megrepedt, majd jelentős gyulladás nélkül gyógyult. Rokkant Föld II. 4. lelőhely 31. objektum, S-65, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. /.: 20—30 éves férfi. A koponya töredékes és hiányos, az állkapocs és a váz hiányzik. A vizsgálható nemi jellegek átlaga 0,0. A lambdavarratban mindkét oldalon egy-egy, emellett a lambda varrat bal oldalán, az asterion mérőponthoz közeli harmadban további két varratcsont látható. 80. objektum, S-l23, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 2.: 40—60 éves férfi (?). Az állkapocs és a váz hiányzik, a koponyából csak a koponyatető maradt meg. 90. objektum, S-l33, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 3.: 35—40 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jelle gek átlaga —0,7. A koponya a számított indexek alapján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin. 116. objektum, S-l01, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 4.: 25—35 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga —1,8. 118. objektum, S-252, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 5.: 35—40 éves férfi.A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jelle gek átlaga +0,8. A koponya és a váz erősen robosztus. A lambdavarrat mindkét oldalán több varratcsont is meg figyelhető. A bal alkar mindkét csontján és több bordán jelentős elmozdulás nélkül gyógyult törés látható. Az alkar törésének iránya alapján valószínűsíthető, hogy a sérülés
29
GlNZBURG, Vulf Veniaminovics—ZIROV, E. V. 1949.
pillanatában az alkar a fej előtt-fölött, úgynevezett véde kező kéztartásban lehetett. A jobb vállízületben ízületi gyulladás alakult ki. Mindkét sípcsont középső harma dában a laterális felszínen csonthártyagyulladás (periostitis) figyelhető meg. A Sjovold módszerével elvégzett test magasság-számítás szerint a vizsgált egyén 158,3 cm, Pearson-Rösing módszere szerint pedig 158,0 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran és hypereurymetop. 120. objektum, S-l64, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 6.: 25—40 éves nő. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A vizsgálható nemi jelle gek átlaga—0,5. 121. objektum, S-l65, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 7.: 11—12 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A kormeghatározás a fogak alapján történt. 134. objektum, S-l58, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 8.: 40—45 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A vizsgálható nemi jelle gek átlaga +2,0. A koponya erősen robosztus. A nyílvarrat caudalis harmadában egy varratcsont látható. 199. objektum, S-245, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 9.: 30—40 éves férfi. A koponya hiányzik, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A vizsgálható nemi jellegek átlaga+1,3.
Az eredmények megvitatása A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a kis esetszám és a leletek rossz megtartása miatt a vizsgált né pességre vonatkozó következtetés nem vonható le. A ge pida egyének esetén azonban sikerült megfigyelnünk né hány olyan jellegzetességet, melyek az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmarad ványán jelentkeztek. Az itt eltemetett gepidákra a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző (annak ellenére sem, hogy néhány egyén meglehetősen robusztus testalkattal rendelkezett). A koponyák többsége a koponya hosszúság—szélességi jelzője (8:1) alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt (1. és 2. táblázat). Az agykoponya jellemzően magas, a homlok széles, a koponyakapacitás pedig nagy volt. A különböző módszerekkel elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164,0 és 178,8 cm között variált (3. és 4. táblázat). A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyetlen esetben sem fordult elő (5. táblá zat). Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez összefüggésben lehet a koponyák mester séges torzításával is). Figyelemre méltó a kis esetszámhoz képest viszonylag nagy számban jelentkező mesterséges koponyatorzítás.
30 31
KULCSÁR Valéria 1998. DIMÉN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt—MARCSIK Antónia 2005.
Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő és gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A Kárpát-medencétől keletre, a Don, a Volga és az Ural vidékén a késő szarmatakorból származó koponyákon sok esetben fedezhető fel a mesterséges tor zítás nyoma.30 Amíg a gepida nép hazai temetőiben ez a szokás nem számít különlegesnek, addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig csak egyetlen lelőhelyen feltárt szarmata—kori szériából ismertettek.31 Lehetséges okként itt megemlíthetjük azt, hogy a feltárt szarmata temetők csontanyaga szinte kivétel nélkül nagyon rossz megtartású, ennek köszönhetően a koponya mesterséges torzítását az esetek döntő többsé gében nem vizsgálhatjuk. A fent leírtak ismeretében a szarmata kori, torzított koponyájú egyén pontos régészeti datálása különösen fon tos lehet. A régészeti dokumentáció alapján a sírt egy szar mata—kori gödörből tárták fel. A sírban egy fülbevaló kivételével sírmellékletet egyáltalán nem találtak, ennek ellenére a vizsgált egyén szarmata etnikumhoz tartozása a sír helye alapján nem lehet kétséges. A szarmata gödörből feltárt koponyát összehasonlítva a gepida egyének koponyáival megállapítható, hogy a torzítás módja alapján jelentős különbség nem figyelhető meg. A torzítás minden esetben homlok—nyakszirti típusú volt, kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. A torzítás módja ezek alapján pontosan megfelelt a ko rábbiakban Bartucz által vizsgált 21 makrokefál gepida koponyán megfigyeltekkel.32 Az első kötés a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a korona varrattal párhuzamosan húzódott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szélessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkez tethető, hanem a pólyák szorossága következtében a kopo nyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is (a torzítópólyák szélessége ezek alapján 18 és 35 mm között variált). Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető be nyomódás. Ezekben az esetekben a bandázs segítségével kialakított, a koponyacsontokra gyakorolt nyomás egyér telműen nagyobb területen oszlott el. Az irodalomból ismert, hogy a torzításhoz több esetben valamilyen ke mény anyagból (pl: fából) készült lapot, vagy lemezt használtak.33 Véleményünk szerint az általunk vizsgált koponyákon e fent említett, nagyobb felületre kiterjedő nyomást a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, esetleg egy olyan — a pólya anyagánál valamivel merevebb — anyag felhasználásával, mely a koponya felülnézetből megfigyelhető ívét nem módosította jelentősen. Pap és Józsa számos olyan elváltozást említ, mely a koponya mesterséges torzításának köszönhetően alakult ki. Vizsgálati anyagunkban ezek közül többet is észlel tünk. Az állkapocsízület elváltozása a vizsgálható esetek közül egy kivételével minden esetben kialakult. Az egyet len esetben, ahol ez nem jelentkezett (Rokkant-Föld I. 3.
32 33 34
BARTUCZ Lajos 1936 1966. BARTUCZ Lajos 1936, 1966. PAP Ildikó—JÓZSA László 2006.
331
lh. 88. obj. S-122), a koponya torzulása olyannyira kismér tékű volt, hogy az állkapocsízület elváltozása valószínűleg ennek köszönhetően nem alakult ki. Alveoláris prognathiát minden torzított koponyájú egyén esetén észleltünk, bár ez egyetlen esetben sem volt olyan mértékű, mint a Pap és Józsa által vizsgált esetekben.35 Azt azonban nem tudjuk, hogy ez a morfológiai jelleg a vizsgált népességre egyéb ként is jellemző volt-e, vagy csak a torzítás következtében alakult ki. A külső hallójárat elkeskenyedését, valamint a koponyaűri nyomásfokozódás jelei közül a Pacchioni granulumokat és a mély érbenyomatokat egyaránt megfigyel tük. Vizsgálatunk eredményeit a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban foglaltuk össze (6. táblázat). Az általunk vizsgált makrokefál koponyák esetén a nemi megoszlás nagyfokú férfidominanciát mutatott, azonban ebből a kis esetszám miatt következtetés nem vonható le. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 87. objektum, S-121), vala mint csípőficamot (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 90. objek tum, S-l25) egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sa rokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel (Schmorl-hernia, enthesopathia, spondylosis deformans). Cribra orbitalia összesen két esetben jelentkezett (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 84. objektum S-l 18 és 90. objektum S-125). A vizsgált népességek analógiáit a kis esetszám és a csontok rossz megtartása miatt klasszikus antropológiai módszerekkel nem lehetett megkeresni.
Összefoglalás A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a né pességre vonatkozó messzemenő következtetés nem von ható le, a gepida egyéneknél azonban megfigyeltünk né hány olyan jellegzetességet, mely az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmaradvá nyán jelentkezett. A Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről feltárt gepida egyé nekre a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző. A ko ponyák többsége a koponya hosszúság-szélességi jelzője alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt. Az agykopo nya jellemzően magas, a homlok széles, a koponya kapa citása pedig nagy volt. Az elvégzett testmagasság számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164 és 178,8 cm között variált. A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyet len esetben sem fordult elő. Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez valószínűleg részben a koponyák mesterséges torzításának is köszönhető). Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő,
35
332
PAP Ildikó—JÓZSA László 2006.
egy gepida gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A szarmata kori fiatalkorú egyén feltárásakor a régészeti dokumentáció tanúsága sze rint egy fülbevaló kivételével sírmellékletet nem találtak, így a sír pontos datálása a feltáró régészek szerint csak a sír helye ill. helyzete alapján volt lehetséges. Ezt a tényt esetünkben azért fontos megemlíteni, ugyanis hazai szar mata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig mindössze egyetlen lelőhelyen tártak fel. A torzítás módja alapján az általunk vizsgált gepidák és a fiatal egyén koponyája nem különbözik jelentősen. A torzítás minden esetben homlok—nyakszirti típusú volt. Kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. Az első a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a koronavarrattal párhuzamosan húzó dott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szé lessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkeztethető, hanem a pólyák szo rossága következtében a koponyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is. Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető pólya okozta benyomódás, ezekben az esetek ben a bandázs segítségével kialakított nyomás valószínű leg nagyobb területen oszlott el. Ezt azonban véleményünk szerint a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, nem pedig egy sík tárgy használatával. A koponya mesterséges torzításának köszönhetően kia lakult elváltozások közül megfigyeltük a temporomandibularis ízület és a külső hallójárat elváltozását, a megnövekedett koponyaűri nyomás jeleit, valamint a kis mértékben jelentkező alveoláris prognathiát. A makro kefál koponyák nemi megoszlása nagyfokú férfidominan ciát mutatott, azonban ezt a kis esetszám miatt óvatosan kell fogadnunk. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást és csípőficamot egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sa rokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel, cribra orbitalia két esetben jelentkezett. Összehasonlító vizsgálatokat a kis esetszám és a cson tok rossz megtartása miatt nem tudtunk végezni. Köszönetnyilvánítás Szeretnénk kifejezni köszönetünket Csányi Mariettá nak és Tárnoki Juditnak, amiért a feltárás régészeti doku mentációját teljes egészében rendelkezésünkre bocsátot ták, emellett kérdéseinkkel is bármikor zavarhattuk őket. Köszönjük Pap Ildikónak és Józsa Lászlónak, hogy megje lenés alatt álló tanulmányukat munkánkhoz felhasznál hattuk, valamint Marcsik Antóniának a kárpát-medencei szarmaták embertani szakirodalmának megismerésében nyújtott segítségét.
IRODALOM ACSÁDI György—NEMESKÉRI János 1970. History of human life span and mortality. Kiadó.
Budapest, Akadémiai
BARTUCZ Lajos 1936. A kiszombori gepida temető koponyái. Dolgozatok 13; 178—204. 1961. Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatcnzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 13; 157—229. 1966. Paleopathologia III. A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Budapest, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa. BERECZKI Zsolt—MARCSIK Antónia 2005. Újabb torzított koponyaleletek az Alföldről. In: Korsós, Z. (szerk.,1: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefog lalói. Budapest, 29—34. BERNÉRT Zsolt 2005. Palcoantropológiai programcsomag. Fol. Anthr. 3; 71—74. CZÉKUS Géza 1997. Anthropological presentation of skeletons from the Vernsic-Na (Vojvodina, Yugoslavia) cemetery from the Sarmatian age (4-5th centuries). Acta Biologica XLII.; 17—24. DIMÉN Orsolya 2003. Adatok a szarmata időszak embertani feldolgozásához (Mada ras—Halmok). Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Termé szettudományi Kar Embertani Tanszék. ÉRY Kinga— KRALOVÁNSZKY Alán—NEMESKÉRI János 1963. Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Közi. 7; 41—90.
Anthr.
FARKAS Gyula—MARCSIK Antónia—SZÁLAI Ferenc 1991. Békéscsaba területének embertani leletei. In: Jankovich, B. D., Erdmann Gy. (szerk.): Békéscsaba története. Békéscsaba Megyei Jogú Város. 313—384. GÁSPÁR János 1931. Gepidengräber in Ungarn. Mitt. Anthr. Ges. In Wien. 6 1 . Bd. GINZBURG, Vulf Veniaminovics—ŽIROV, E. V. 1949. Antropologiceskiematerialy iz Kelkolkogo katakombnogo mogiln'ika v doline r. Talas, Kirgizkoj SSR. Sbornik MAE 10; 211—265. GUBA Zsuzsanna—SZATHMÁRY László—MARCSIK Antónia 2002. Az Alföld (Sarmatia) és a Dunántúl (Pannónia) népességének elkülönülése a Kr. utáni első négy évszázadban. A Magyar Tudo mányos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. M T A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudo mányos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza. 64—68. ISCAN, M. Yasar—LOTH, Susan R.—WRIGHT, Ronald.K. 1984. Age estimation from the rib by phase analisys: White Males. J. Forensic Sciences 29; 1094—1104. KŐVÁRI Ivett — SZATHMÁRY László 2003. A továbbélés megítélése az Ároktő, Csik-Gát lelőhelyen feltárt 5—9. századi csontvázleletek alapján (Assessment of surviving relying upon the V—IX t h century skeletal findings dug up at the location of Ároktő, Csík-Gát). HOME XLII; 135—163. KULCSÁR Valéria 1998. A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Múzeumi Füzetek 49. Aszód, Osváth Gedeon Múzeumi Alapítvány, 13. o. LEWIS, Mary E. 2004. Endocranial Lesions in Non-adult Skeletons: Understanding their Aetiology. Int. J. Osteorch. 14; 82—97. LIPTÁK Pál 1955. Recherches anthropologiques sur les ossements avares des environs d'Üllő. Acta Arch. Hung. 6; 231—316. 1959. Anthropologische Funde von Ócsa aus der Sarmatenzeit. Fol. Arch. U ; 91—94. 1972. Der Anthropologische Fund von dem Achcrhof Szabadszállás-
Bocka (A Szabadszállás-Воска tanyai embertani lelet). Cumania I. Archeológia 137—141. MALÁN Mihály 1939. A kecskeméti jazyg sírok embertani vizsgálata. Fol. Arch 108—109.
1-2;
MARCSIK Antónia 1975. A püspökladányi szarmatakori sorozat embertani feldolgozása. DMÉ; 191—198. MARTIN, Rudolf—SALLER, Kari 1957. Lehrbuch der Anthropologie. I—II. Fischer Verlag, Stuttgart. MEINDL, Richard S — LOVEJOY, С Owen 1985. Ectocranial Suture Closure: A revised method for the determination of skclethal age at death based ont he lateral-anterior sutures. Am. J. Phys. Anthrop. 67; 5 1 — 6 3 . ORTNER, Donald J.—PUTSCHAR, Walter G. J. 1981. Identification of Pathological Conditions Remains. Smithsonian Contributions to Smithsonian Institution Press, Washington.
in Human Skeletal Anthropology 28.
PAP Ildikó 1983. Az endrőd-szujókercszti szarmata-kori sorozat és gepida sír ember tani feldolgozása. In: H V a d a y A., Szőke B. M.: Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten. Comm.Arch.Hung.79—132. PAP Ildikó—JÓZSA László 2006. A koponyatorzítás és annak következményei. In: Újlaki Pongrácz, Zs. (szerk): „Hadak Útján"— Népességek és iparok a népván dorlás korában. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XVI. Konfe renciáján elhangzott előadások. 85—93. RÖSING, Friedrich W. 1988. Körperhöhenrekonstruktion aus Skelettmassen. In: Knussmann R. (cd): Anthropologie.Handbuch der vergleichenden Biologie des Menschen. Band I., Stuttgart—New York. SCHOUR, Isaac—MASSLER, Maury 1941 The development of the human dentation. J. Am. Dent. Assoc. 28; 1153—1160. S J 0 V O L D , Torstein 1990. Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Hum. Evol .5; 431—447. STLOUKAL, Milan—HANÁKOVÁ, Hana 1978. Die Lange der Langsknochen altslawischer bevölkerungen unter besonderer berücksichtigung von Washstumsfragen. Homo 29; 53—69. SZATHMÁRY László— MARCSIK Antónia—KŐVÁRI Ivett 2002. Az Alföld Kr. utáni első fél évezrede — embertani előtanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza. 85—90. TODD, T. Wingate 1920. Age Changes in the Pubis Bone: I. The Male White Pubis. Am J. Phys. Antr. 3; 285—334. TÓTH Tibor 1965. A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. Anthr. Közi. 9; 139—149. 1973. Korai periódusok a magyar nép származásában. Anthr. Közi. 12; 5—12. VADAI Andrea—KISZELY István 1980—1981. Sarmatische Graber in Tiszakürt—Homokos. Mitt. 10/11; 109—117.
Arch.
VARGA Péter Zsolt—BERNÉRT Zsolt—FÓTHI Erzsébet 2003. Antropológiai adatok a Szolnok-Szanda germánkori temetőhöz. In: Penksza, K., Korsós, Z., Pap, I.(szerk.): III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói. Budapest, 313—316.
333
Rövidítések jegyzéke Acta Arch.Hung.— Acta Archeologica Scientiarum Hungaricae Am.J.Phys.Anthrop.— American Journal of Physical Anthropology Anthr.Közl.— Anthropológiai Közlemények Comm.Arch.Hung.— Comminucationes Archeologicae Hungáriáé DMÉ — A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve Fol.Anthr.— Fólia Anthropologica Fol.Arch.— Fólia Archeologica HÓMÉ — A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve Hum.Evol.— Humán Evolution Mitt.Arch.—Mitteilungen des Archáologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaftten Int.J.Osteorch.— International Journal of Osteoarcheology J.Am.Dent.Assoc.— The Journal of American Dental Association Í.Forensic Sciences — Journal of Forensic Sciences Mitt.Anthr.Ges.In Wien — Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien Sbornik MAE — Sbornik Muzea Antropologii Etnografii
1. táblázat A vizsgált koponyák paraméterei ! Martin szám/ Obj.-Strat
Rokkant Föld 1.3.lelőhely 82.-115.
86.-120.
torzított
torzított
88.-122. 87.-121.
torzított
Rokkant Föld IIAlelöhely 219.-277.
368.-255.
90.-133.
118.-252.
183
169
192
191
173
—
—
202
—
—
180
188
168
—
—
—
2
177
166
187
192
170
—
—
—
3
182
167
182
184
167
—
—
—
5
—
97
—
—
100
—
—
—
7
—
—
—
—
32
—
—
—
8
135
129
140
147
133
—
—
132
9
97
94
92
105
92
—
94
102
10
118
106
113
123
118
—
113
114
11
121
109
127
129
114
—
—
113
12
106
—
110
120
107
—
—
113
17
—
134
—
—
128
—
—
—
20
124
112
114
127
110
—
—
—
23
502
486
541
550
491
—
—
—
24
167
146
150
172
150
—
—
—
25
—
—
138
—
130
—
—
—
26
—
113
130
140
124
—
—
—
27
—
121
125
125
110
—
—
_
28
—
—
129
—
113
—
—
—
28/1
64
64
70
57
63
—
—
—
29
120
107
114
126
109
—
—
—
30
117
98
110
108
101
—
—
—
31
—
—
101
—
93
—
—
—
1 1/c
334
Martin szám/ Obj.-Strat
Rokkant Föld II.4.lelőhely
Rokkant Föld 1.3.lelőhely 82.-115.
86.-120.
torzított
torzított
87.-121.
88.-122. torzított
219.-277.
368.-255.
90.-133.
118.-252.
31/1
61
65
66
58
62
—
—
—
basion-a ntibasion
—
136
—
—
—
—
—
—
38
1477,5
1212,0
1477,8
1660,8
1283,2
—
—
—
40
—
93
—
—
—
—
—
—
43
105
105
104
—
101
—
97
111
45
97
127
—
—
—
—
—-
—
46
—
96
—
—
—
—
91
—
47
—
105
121
•—
—
—
—
—
48
—
61
72
—
—
—
58
—
51
43
37
41
—
—
—
39
—
52
32
35
34
—
—
—
32
—
54
—
—
25
—
—
—
23
•—
55
—
—
54
—
—
—
40
—
60
—
—
—
—
—
—
—
—
61
58
57
—
60
—
—
—
—
62
—
45
40
—
—
—
39
—
63
—
—
—
36
—
—
40
—
65
114
115
—
—
—
—
—
123
66
105
90
—
109
—
—
—
103
69
—
30
35
32
—
—
24
27
70
68
60
68
—
—
65
—
67
71
36
31
31
33
29
34
28
31
335
2. táblázat A vizsgált koponyák paramétereiből számított indexek Martin szám/ Obj.-Strat
Rokkant Föld IIAlelőhely
Rokkant Föld I.3.1előhely 82.-115
86.-120
87.-121
88.-122
219.-277
368.-255
90.-133
118.-252
8:1
73,8
76,3
72,9
77,0
76,9
—
—
65,35
17:1
—
79,3
—
—
74,0
—
—
—
17:8
—
103,9
—
—
96,2
—
—
—
20:1
67,8
66,3
59,4
66,5
63,6
—
—
—
20:8
91,9
86,8
81,4
86,4
82,7
—
—
—
9:8
71,9
72,9
65,7
71,4
69,2
—
—
77,27
47:45
—
82,7
—
—
—
—
—
—
48:45
—
48,0
—
—
—
—
—
—
52:51
74,4
94,6
82,9
—
—
—
82,0
—
54:55
—
—
46,3
—
—
—
57,5
—
63:62
—
—
—
—
-
—
102,6
—
3. táblázat A vázcsontok paraméterei
Lelőhely
Rokkant Föld U.lh.
Rokkant Föld IIAlh.
Martin No.
Clavicula
Oldal
bal
jobb
bal
jobb
82.obj.Sl 15
159
155
343
348
86.obj.S120
142
138
313
87.obj.S121
—
—
88.obj.S122
—
90.obj.S125
Humerus
Ulna bal
Femur
Radius
Tibia
Fibula
jobb
bal
jobb
bal
jobb
bal
jobb
—
280
252
—
493
488
395
—
317
—
251
225
—
433
433
340
307
—
—
—
—
—
—
447
—
—
328
—
276
252
252
—
147
—
—
335
—
279
—
253
219.obj.S -277
—
132
289
—
236
—
218
368.obj.S -255
—
137
317
312
263
259
118.obj.S -252
129
—
312
311
—
259
bal
Calcaneus
jobb
bal
jobb
—
—
90
90
339
335
332
71
71
362
—
—
—
86
85
466
382
383
—
372
82
85
478
—
385
388
—
—
83
81
—
—
—
—
—
—
—
—
—
241
239
418
417
347
347
344
344
78
78
—
—
—
415
334
330
—
—
82
80
4. táblázat A vázcsontok paramétereiből számított testmagasság Rokkant Föld IIAlelőhel y
Rokkant Föld 1.3.lelőhely A használt módszer
Sjovold (1990)
A vázcsont neve 90.obj.S-12 5
219.obj.S-2 77
368.obj.S-2 55
118.obj.S-2 52
167,0
172,1
175,4
—
159,0
158,3
159,0
166,4
173,2
174,5
—
161,5
156,6
164,5
160,8
170,5
173,8
152,5
164,3
162,9
170,0
170,3
157,1
165,4
—
86.obj.S-12 0
femur
178,8
163,2
tibia
177,3
numerus
178,6
87.obj. S-121
radius
170,0
159,8
—
ulna
175,9
150,6
—
174,1
175,4
155,6
157,5
166,2
—
156,0
—
169,9
—
—
159,8
—
átlag
176,1
158,9
164,8
171,6
173,9
155,1
161,3
161,0
femur
172,2
156,0
164,0
167,6
169,9
—
153,0
158,0
tibia
170,5
153,4
162,7
167,5
168,5
—
155,1
155,5
numerus
169,2
156,9
158,1
164,2
166,2
152,9
156,8
159,4
radius
166,1
155,2
—
166,1
166,4
155,0
160,2
—
átlag
169,5
155,4
161,6
166,4
167,7
154,0
156,3
157,7
fíbula
PearsonRösing (1988)
88.obj.S-12 2
82.obj.S-l 1 5
5. táblázat A morfológiai vizsgálat eredményei Rokkant Föld 1.3.lelőhely
Rokkant Föld IIAlelőhely
82.o.
86.0.
87.0.
88.o.
90.o.
219.0.
368.0.
425.0.
31.o.
90.o.
115.0.
116.0.
S-l 14
S-l 20
S-121
S-l 22
S-l 25
S-277
S-255
S-755
S-65
S-l 33
S-252
S-101
+
+
Ellipsoid Ovoid
+ +
+
Pentagonoid
+
+
Sphenoid Norma verticalis
Birsoid Rhomboid Plagiocephal Spheroid Nem vizsgálható kerek
Orbita
+ +
+
+ +
+
Keskeny
+ + +
+
+
+
+
+
+
+ +
Széles Nem vizsgálható
+
+
Szögletes Nem vizsgálható
Orr
+
+
+ +
+
+
+
+
+
+
337
Rokkant Föld IIAlclőhcly
Rokkant Föld 1.3.lelőhely
Anthropin
82.o.
86.o.
87.o.
88.o.
90.o.
219.0.
368.o.
425.0.
31.o.
90.o.
115.0.
116.0.
S-l 14
S-l 20
S-121
S-122
S-l 25
S-277
S-255
S-755
S-65
S-133
S-252
S-101
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Fossa praenasalis Apertúra piriformís
+ +
+
Sulcus praenasalis
+
Nem vizsgálható
+
Broca 1. Broca 2.
+
+
+
+
+
+
+
+
Broca 3. Spina nasalis anterior
Broca 4. Broca 5.
+
Nem vizsgálható
+
+
Nincs Kicsi Alveolaris prognathia
+
+
+
+
+
+
+
Nagy Nem vizsgálható
+
+
Nincs
+
Kicsi Torus palatí nus
+
+ +
Nagy Nem vizsgálható
+
Nincs
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
Kicsi Torus mandibularis
Nagy Nem vizsgálható Nincs
Lapátfog
+ +
+
+
+
+
+
+
Van Nem vizsgálható
+
+
+
Meredek
+
ívelt A homlok íve
+
+
Nem vizsgálható
+
+
Curvoccipital
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Bathrokran A nyakszirt íve
+
Lapos
+
+
Planoccipital Nem vizsgálható
+
+
+
+
+
+
+
Rokkant Föld II.4.1előhely
Rokkant Föld 1.3.lelőhely 82.o.
86.o.
87.o.
88.o.
90.o.
219.o.
368.o.
425.0.
31.o.
90,o.
115.0.
116.0.
S-l 14
S-l 20
S-121
S-122
S-l 25
S-277
S-255
S-755
S-65
S-133
S-252
S-101
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Sekély
+ +
Közepes Fossa canina
Mély Nem vizsgálható
+
6. táblázat A torzított koponyákon megfigyelt elváltozások
A torzítás típusa
frontooccipitalis
frontooccipitalis
frontooccipitalis
frontooccipitalis
frontooccipitalis
frontooccipitalis
A torzítópólyák száma
2
2
2
2
2
2
A jobb oldalon je lentős mértékű
Az ízvápákon je lentős elváltozás nem jött létre, mindkét állkapocs feje hiányzik, így azok nem vizsgál hatók
A temporomandibularis ízület el változásai
A jobb oldalon jelentős mértékű
Mindkét állka pocs feje hiány zik, így azok nem vizsgálhatók
Poroticus hypcrostosis jelentkczett-e, ha igen, hol
A bal szemürcgben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható
A jobb szemüreg ben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható
Nincs elváltozás
Nincs elváltozás
Nincs elváltozás
A jobb szemüreg ben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható
Aszimmetriák az arcon
Nem vizsgálható
Nem vizsgálható
A jobb szemüreg jelentősen na gyobb, mint a bal.
Nem vizsgálható
Nincs aszimmet ria
Nem vizsgálható
Nem vizsgálható
Van sutura metopica, mely nem pontosan a saggitalis síkban ér kezik a korona varrathoz
Nincs aszimmet ria
Nincs aszimmet ria
Nincs aszimmet ria
Nem látható kóros elváltozás
Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok lát hatók a koponya csontok belső felszínén
Nincs jelentős el változás
Pacchioni granulumok és köze pesen mély érle nyomatok látha tók a koponya csontok belső felszínén
Kórosan mély ér lenyomatok lát hatók a koponya csontok belső fel színén
Nem vizsgálható
A mindkét olda lon jelentősen elkeskenyedett, és megnyúlt a fejtető irányába
Aszimmetriák a koponyavarratok lefutásában
Nincs aszimmet ria
A koponyaüri nyomásfokozódás jelei
Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok lát hatók a koponya csontok belső felszínén
Mindkét oldalon jelentős mértékű
Nincs elváltozás
A pórus acusticus externus alaki el változásai
Nincs jelentős el változás
Nem látható kóros elváltozás
Kismértékben megnyúlt a fejtető irányába
A baloldalon je lentős mértékben megnyúlt a fejtető irányába, a jobb oldalon ez nem olyan kifejezett
Tuber praebregmaticum jclentkczett-e
Igen
Nem
Igen
Igen
Igen
Igen
Alveoláris prognathia
Kismértékű
Nem vizsgálható
Kismértékű
Kismértékű
Kismértékű
Kismértékű
339
2. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, oldalnézet
/. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, elölnézet
3. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, felülnézet
340
4. kép. 86. objektum, S-l 20. 25-30 éves nő, elölnézet
5. kép. 86. objektum, S-l20. 25-30 éves nő, oldalnézet
6. kép. 86. objektum, S-l20. 25-30 éves nő, felülnézet
8. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, oldalnézet 7. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, elölnézet
341
9. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, felülnézet
10
- kéP- 90- objektum, S-125. 35-40 éves férfi, elölnezet
12. kép. 90. objektum, S-125. 35-40 éves férfi, felülnézet 11. kép. 90. objektum, S-125. 35-40 éves férfi, oldalnézet
342
14. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, oldalnézet
13. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, elölnézet
A szerzők elérhetőségei: Hajdú Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék Budapest Pázmány Péter sétány 1/c 1117
[email protected] Bernért Zsolt Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár Budapest Ludovika tér 2—6. 1083
[email protected]
15. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, felülnézet
343
HAJDÚ TAMÁS36-BERNERT ZSOLT"
ANTHROPOLOGICAL DATA TO SARMATIAN AND GÉPID AGE OF THE TISZA REGION
Altogether 10 Sarmatic 8 Gépid and 3 undeterminable age graves were excavated by Csányi Marietta and Tárnoki Judit in area of Rákóczifalva—Bivaly-lake in 2006.After the excavation the human bones were transported to the Hungarian Natural History Museum, where the authors examined the anthropological findings. We couldn't draw a conclusion from the anthropological examination's results of sarmatic graves, because of the osseine's bad preservation.Whereas we noted some characteristic of gepids individuals which were appeared on the majority of examined skeletons. Neither hyperfeminin nor hypesmasculin were typical of the gepids individuals on the strength of sexual traits.Most of the craniums were long or medium-long on the basis of length-width index of the skulls (8:l).The neurocranium was typically high, the forehead was wide and the capacity of the skull was big.The heights of the gepid men's body changed between 164,0 and 178,8 cm.In most cases the shape of the orbits were circular, the noses were narrow.Additionally we noted slight alveolar prognathia. In the course of the examination we found artificial cranial deformation of six skulls.Five were found in gepid graves and one was raised from a sarmatic grave.The archeologists didn't find grave-goods with the exception of earring in the sarmatic grave as it was wroted in the archeological documentation.After all the individual was sarmatic certainly on the basis of grave location.lt was important to mention that because macrocephalic sarmatic
36
344
Eötvös Loránd University, Department of Biological Anthropology
skulls had been excavated from just one archeological site (Madaras-Halmok) in the Carpathian Basin. In our opinion the sarmatic skull doesn't differ from gepids skulls in the way of artificial carnial deformation. The cranial deformation was fronto—occipital in all cases, which were made by two bandages.The first bandage was wound at the forehead through the occipital .The second bandage was between the vertex and the mandible (in parallel with the suture coronalis).In most cases the running downs and the widths of this bandages not only were concluded from cranial deformation, but there were hollows on the external surface of cranial bones formed by the tigthness of the bandages The artificial cranial deformation caused some changes, for example the deformation of temporo-mandible joints and the acoustic meatus, the signs of the growed pressure in the intracranial cavitiy and the slight alveolar prognathia.The sexual distribution of macrocephalic skulls shows male dominance.Unfortunatelly we can't draw a conclusion from this because of the low number of the cases. Additionally we found one case of coxarthritis and one case of luxation of the hip joints.In most cases we could note the signs of physical overload on the calcaneums, patellas and on the spine.Two individuals had cribra orbitalia. We couldn't compare our results with other data using the way of any classical anthropological methods because of the bad preservation of the bones and the low number of cases.
37
Hungarian Natural History Museum, Department of Anthropology
