A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Schrett Andrea

Vezető szakértők Halász Antal (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértő Barina Zoltán Bíró Sándor Tulogdi Áron

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20037 NYAKAS-TETŐ SZARMATA VONULAT NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….…..

3

1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

4

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

4

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

4

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

4

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

4

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

5

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

5

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

8

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 11 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 11 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 11 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 11 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 23 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 23 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 23 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 23 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 23 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 24 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 24 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 24 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 24 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 24 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 25 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 25 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 27 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 28 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 28 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 28 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 28 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 28 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 28 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 28 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

34

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

35

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 35 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 36 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 36 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 36 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 36 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 38 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 39


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (a továbbiakban: kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20037

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 614,22 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: • Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210) • Szubpannon sztyeppék (6240)* • Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0)* • Pannon cseres-tölgyesek (91M0) A 2013. évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210) • Szubpannon sztyeppék (6240)* • Síksági pannon löszgyepek (6250)* • Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430) • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)* • Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0)* • Pannon cseres-tölgyesek (91M0) 1.4.2. Jelölő fajok • • •

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) magyar gurgolya (Seseli leucospermum) szarvasbogár (Lucanus cervus)

4


1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. Település FEJÉR MEGYE Mány KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE Szomor PEST MEGYE Tök Zsámbék

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

167,7485

3,75

43,9655

3,33

109,7015 292,8088

4,44 8,70

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

helyi

TT

Kakukk-hegy és környéke TT (Szomor 16,55 ha közigazgatási területén)

8/2001. (IX.10.) önkormányzati rendelet

helyi

TT

Nyakashegy (Tök közigazgatási területén)

167,14 ha

4/1995. (III.30.) Tök önkorm. rendelet a közigazgatási területéhez tartozó Nyakashegy védetté nyilvánításáról

helyi

TT

Nyakas-hegy TT (Zsámbék közigazgatási 257,22 ha területén)

4/1995. (II.27.) Zsámbék önkorm. rendelet a Nyakas-hegy helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról (illetve a bővítéséről szóló 472/2003. (X.28.) Kt. határozat)

Országos Ökológiai Hálózat

magterület

Szomor, Tök és Zsámbék közigazgatási 394,85 ha területén

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

Országos Ökológiai Hálózat

pufferterület

Mány, Szomor, Tök közigazgatási területén

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

és

Zsámbék 197,59 ha

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •

A Zsámbék közigazgatási területére eső, helyi védelem alatt álló részekre a Zsámbékimedence Tájvédelmi Egyesület megbízásából 2006-ban készült kezelési terv, amelyet 5


2010-ben, átdolgozás után az önkormányzat jóváhagyott, kihirdetésre nem került, azonban határozattal a képviselőtestület elfogadta. 1.7.2. Településrendezési eszközök • •

•

•

•

•

Mány Község Önkormányzatának 10/2009.(IX. 23.) számú rendelete Mány helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Mány Község Önkormányzatának 43/2005. (VII. 28.) számú határozata a településszerkezeti tervről (módosította: 71/2009. (IX. 23.) sz. önkormányzati határozat) Tök Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2005. (VII.14.) rendelete (módosítva: Tök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2012. (IX.03.) sz. rendeletével) Tök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2005. (VI. 28.) sz. határozata Tök Község Településszerkezeti tervéről és leírásáról (módosította: 57/2012. (VIII. 30.) számú határozat) Zsámbék Nagyközség 106/2004.(III.30.) Ök. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti Tervének a 353/2005.(VI.28.) Ö.K. számú határozattal jóváhagyott módosítása Zsámbék Nagyközség 19/1999.(X.18.) Ök. számú rendeletével jóváhagyott Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének a 14/2005.(07.04.) Ö.K. számú rendelettel jóváhagyott módosítása

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

•

• • •

A terület az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a Gerecsei, a Mezőföldi, és a Budai-hegyek erdőtervezési körzetbe tartozik. Jelenleg érvényes terv: Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve (érvényes: 2006. január 1.-2015. december 31. Felelős tervező: Zátonyi Imre Törzskönyvi szám: 13/2006) Budai-hegyek erdőtervezési körzet (Tök, Zsámbék): a körzeti erdőtervet a 11/2010. FVM rendelet 2. számú melléklete szerint 2014-ben fogják elkészíteni. Mezőföldi erdőtervezési körzet (Mány): a körzeti erdőtervet a 11/2010. FVM r rendelet 2. számú melléklete szerint 2017-ben fogják elkészíteni. Gerecsei erdőtervezési körzet (Szomor): a körzeti erdőtervet a 11/2010. FVM rendelet 2. számú melléklete szerint 2020-ban fogják elkészíteni.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

•

•

Érintett vadgazdálkodók: Mányon a vadgazdálkodó a Sajgó-Völgye Vadásztársaság, Szomoron vadgazdálkodó a Gyermely Holding Zrt., Tökön és Zsámbékon vadgazdálkodó a Zsámbéki Medence Vadásztársaság Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 19390/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Sajgó-völgye Vadásztársaság (2065 Mány, Szent István u. 20.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. szeptember) A Gyermely Holding Zrt. vadgazdálkodási tervének kódszáma: 11-253110-1-4-1 (érvényes: 2007-2017.) 6


1.7.5. Halgazdálkodási tervek Az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésünkre, beszerzésük jelenleg folyik. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv • •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.7 Gerecse, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.9 Közép-Duna vízgyűjtő, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek •

A tervezett M11 autóút nyomvonala a töki és zsámbéki részeket valószínűleg érinteni fogja.

1.7.8. Jogerős engedélyek • Az egykori rakétabázis területén jelenleg kiállítás működik, valamint szabadtéri színházként funkcionál.

7


2. Veszélyeztető tényezők

Kód

A03

A04.03

A07

A10.01

B

B01.02

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, Érintett M = közepes, terület L = kis nagysága (%) jelentőségű )

gyepterület kaszálása/vágása

M

5

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

25

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

15

sövény, bozót, cserje eltávolítása

L

40

Erdészet, erdőgazdálkodás

H

30

beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal

H

15

8

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? potenciálisan, az egyik gazda nagy területen tervezi Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240). A kaszálás rendjének helytelen megválasztása esetén jelölő élőhelyek fajgazdagságának csökkenéséhez vezet. alullegeltetés az állatállomány hiánya miatt Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Jelölő élőhelyek, fajok eltűnése, visszaszorulása a cserjésedés, erdősülés előrehaladtával.. több szántóterület is érinti a területet, ezekről és a környező szántókról bemosódás Síksági pannon löszgyepek (6250) cserjeirtás rossz időpontban, gyepek helyreállítása rossz módszerekkel, vagy helytelenül veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Molyhos tölgyesek letermelése, öreg, odvas, böhöncös fák kitermelése és a holt faanyag eltávolítása. Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), szarvasbogár (Lucanus cervus). akác és feketefenyő terjedése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), leánykökörcsin


C01.04.01 bányászat külszíni fejtéssel

M

1

D02.01

villany- és telefonvezetékek

L

5

háztartási hulladék

M

5

F03.01.01

vadak károkozása (túltartott vadállomány)

H

80

G01.02

túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység

M

25

G01.03

motoros járművel végzett tevékenység

M

50

E03.01

9

(Pulsatilla grandis) Jelölő élőhelyek, fajok degradációját okozza. Visszaszorításuk tömeges elszaporodásuk esetén a jelenlegi rendezetlen tulajdonviszonyok fennállása mellett nem megoldható. Zsámbékon a déli területegységet a Mányon és Zsámbékon folytatott bányaművelés veszélyezteti, a bányagödör túlbányászása és a suvadás által Veszélyeztetett jelölő élőhelyek és fajok: Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), magyar gurgolya (Seseli leucospermum) A karbantartási munkálatok taposással, cserjeirtással, nyomvonalváltozás esetén gyepfeltöréssel járnak. veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Szubpannon sztyeppék (6240) foltszerűen jellemző, szegélyeken Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon cseres-tölgyesek (91M0). A jelölő élőhelyek gyomosodását okozzák. jelentősen túltartott vadállomány, jellemző a disznótúrás, sok az őz és a muflon Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0). Jelölő erdei élőhelyek erőteljes gyomosodása, természetes felújulásuk megakadályozása. Gyepek felszaggatása következtében fellépő gyomosodás. a Nyakason és a szomori Kakukk-hegyen jelzett turistaút, valamint október 23-án több mint 1000 fős teljesítménytúra érinti a területet Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240). Nem megfelelő irányítás mellett fellépő taposási károk elsősorban a gyepekben. terepmotorozás és quadozás a gyepterületeket és az erdőket is érinti Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia


G04.02

felhagyott katonai használat

M

2

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

100

K01.03

kiszáradás

M

100

K02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

H

50

10

pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240). A rendszeresen használt nyomvonalakon a jelölő fajok, élőhelyek megsemmisülnek. egykori rakétabázis a zsámbéki részen, potenciálisan Esetlegesen fellépő fejlesztési szándékok. Szubpannon sztyeppék (6240) főként a nem megfelelően megválasztott fafajjal történő erdőtelepítésből adódóan: akác és feketefenyő, illetve foltszerűen a bálványfa Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0). Spontán megjelenő és ültetett állományai egyaránt előfordulnak. Visszaszorításuk, további terjedésük megakadályozása elsődleges feladat. Tömeges megjelenésük esetén jelölő élőhelyek degradációját, szélsőséges esetben megszűnését eredményezheti. Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) gyepek cserjésedése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430). Hosszabb távon a jelölő élőhelyek, fajok átalakulásához eltűnéséhez vezet.


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a szarmata mészkő gyeptársulásainak megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétele a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserje-visszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt felsorolt kezelési javaslatok mellett a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások betartása természetesen továbbra is kötelező. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A területre vonatkozó, gazdálkodási formákhoz nem köthető javaslatok a következők: - A területen területfoglalással járó beruházások, fejlesztések kivitelezése, valamint a beépítések arányának növelése nem javasolt. Amennyiben mégis mutatkoznak beépítésre vonatkozó szándékok, azt az egykori rakétabázis területén javasolt kivitelezni. - A vízkivétellel járó, valamint a karsztvízrendszert, vagy talajvizet terhelő beruházások nem javasoltak.

11


-

-

A terepmotorozás és quadozás visszaszorítása érdekében javasolt a kjTT-n belüli, útként (hrsz. szerint) nyilvántartott utakat a közforgalom elől elzárni, behajtási engedélyhez kötött használatot előírni (táblákkal jelölve). A túrautak, lovas és kerékpáros nyomvonalak kijelölése csak meglévő, helyrajzi számmal rendelkező földutakon javasolt. Új bánya a területen nem nyitható. Az osztatlan közös tulajdon ténye nagyon megnehezíti a célkitűzések elérését, pl. a fakitermelési engedélyek beszerzését, ami a kaszálás megindításához szükséges volna – ezért a tulajdonviszonyok tisztázása fontos feladat. A területen nagyon terjed a feketefenyő. Az erdészeti hatóság csak a tulajdonosok beleegyezésével engedi a fásításból történő kitermelését, mivel azonban sok az osztatlan közös tulajdonban lévő földrészlet és a tulajdonosok közül sokan már nem élnek, vagy nem is tudnak a tulajdonrészükről, szinte lehetetlen őket megkeresni az engedélyezés céljából. Ennek megfelelően a területről a feketefenyő csak nagyon nehezen eltávolítható és a terjedését is nagyon nehéz megakadályozni (magoncok). Több erdőrészletnek nincs bejelentett erdőgazdálkodója, illetve nem kezeli azokat senki.

Gazdálkodáshoz köthető javaslatok A terület nagy részét alapvetően gyepterületek és erdőterületek alkotják, valamint megtalálhatók még nagytáblás szántók és gyümölcsös, dióültetvény, valamint felhagyott szőlőterületek is. A gyepterületek egy kisebb részét kezelik, legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítják, nagyon sok azonban a kezeletlen, meredek oldalakon található gyepterület, ezek gyakran cserjésednek is. A gyepterületek fennmaradása érdekében a legeltetés volna a legjobb kezelési mód, azonban jelenleg nincs kilátásban legeltetési szándék a területre vonatkozóan. Ennek megfelelően a gyepek gyepterületként történő fenntartása érdekében, valamint az inváziós fajok visszaszorítására kaszálás javasolt. Távlati célként a szántókon kisparcellás gazdálkodás fenntartása, vagy a szántóterületek visszagyepesítése fogalmazódik meg. Az erdőterületeken az idegenhonos állományok visszaszorítása, majd eltávolítása és őshonosra történő lecserélése volna a legfőbb feladat. Az idegenhonos állományok helyén a távlati cél egyfajta fás legelős kép kialakítása, gyepes és erdős foltokkal. Amennyiben korábbi gyepterületek már őshonos, termőhelynek megfelelő fafajokkal beerdősödtek, ott az erdő fenntartása javasolt. Kezelési egységek: A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Sziklagyepek, nádasok és magaskórósok 2. Legelő 3. Kaszálók 4. Zárt cserjések 5. Őshonos fafajú erdők 6. Idegenhonos fafajú erdők 7. Szántók és gyümölcsösök 8. Felhagyott szőlők és gyümölcsösök 9. Rakétabázis 10. Bányák 12


1. Sziklagyepek Ide tartoznak a kjTT-n található nyílt dolomitsziklagyepek, a mélyebben fekvő részeken a nádasok és a magaskórósok területei (ÁNÉR-kód: B1, D5, és G2), valamint a zsámbéki Nyakas-hegy területegységen, az egykori rakétabázistól délnyugatra, meredek oldalon található cserjésedő területek (ÁNÉR-kód: P1 és P2b, érintett üzemtervezett erdőrészlet: Zsámbék 21/B), illetve a zsámbéki déli területegységen a bánya közvetlen közelében található magyar gurgolya élőhelyfoltja. Ezek kis kiterjedésű, foltszerűen elhelyezkedő élőhelyek. Ezeken a területeken semmilyen gazdálkodás, kezelés nem javasolt, célszerű érintetlenül hagyni őket. 2. Legelő Ide tartozik a legnagyobb mányi területegység északi részén található néhány szárazfélszáraz gyepterület (ÁNÉR-kód: OC). Ezt a területet jelenleg is legeltetik. Itt a legeltetés további fenntartása a javasolt kezelési mód, elsősorban juhval. Amennyiben a legeltetés nem megoldható, a területet kaszálással kell gyepként fenntartani. Az erre vonatkozó kezelési javaslatokat ld. a 3. Kaszálók kezelési egységre vonatkozóaknál. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A kezelési egységre vonatkozó előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY19

Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás.

GY28

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell.

GY30 GY31

A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell.

GY40

Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY57

Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY111

A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: október 1.

13


GY115

Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos.

GY116

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges.

A legelők kezelési egységre vonatkozó egyéb előírások: - Cserjeirtás csak október 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. - Egy éven belül a terület max. 30%-a kezelhető tisztító kaszálással.

3. Kaszálók Ide tartoznak a területen található gyepek (ÁNÉR-kód: E2, G2, H2, H3a, H4 és OB). Ezeket a területeket részben kaszálják, de nagy részük kezeletlen, cserjésedik. Itt is a gyenge legeltetés volna a legjobb kezelési módszer, de mivel ez valószínűleg kivitelezhetetlen – nincs állatállomány és valószínűleg nem is lesz, kaszálásra viszont vannak elképzelések –, a gyepek fenntartása érdekében javasolt kezelési mód az évi egyszeri kaszálás. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A kaszálókra vonatkozó kezelési előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY03

Műtrágyázás nem megengedett.

GY05

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

GY09

Fogasolás nem megengedett.

GY10

Tárcsázás nem megengedett.

GY11

Hengerezés nem megengedett.

GY12

Gyepszellőztetés nem megengedett.

GY13

Kiszántás nem megengedett.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY22

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező.

GY28 GY30 GY40

Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY68

Legeltethető állatfaj: juh.

GY72

Kaszálás június 15. után lehetséges. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni.

GY84

14


GY85

Vadriasztó lánc használata kötelező.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti GY103 nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

A legelők kezelési egységre vonatkozó egyéb előírások: - Cserjeirtás csak október 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges.

4. Zárt cserjések Ide tartoznak a kjTT-n található, főként őshonos fajokból álló, egykori legelőkön kialakult erősen cserjésedő foltok (ÁNÉR: P2b), amelyeknek egy jelentős része üzemtervezett erdőterületre esik. Az érintett erdőrészletek: Tök 4/L1 egy része, Tök 4/L2 egy része, Tök 4/F egy része, Tök 4/TI egy része, Tök 21/C egy része, Zsámbék 1/C egy része, Zsámbék 1/CE egy része és Zsámbék 21/D. Ezeknek a cserjéseknek a nagy része egykori gyepterületeken (főként korábbi legelőkön) alakult ki. A kezelésekkel elérendő távlati célkitűzés a záródás csökkentése, a cserjések megnyitása, ezáltal gyepes-cserjés mozaik kialakítása. A felszabaduló, illetve újra kialakuló gyepfoltokat lehetőség szerint legeltetni javasolt, mivel azonban a kaszálóknál már említett állatállománybeli probléma itt is fennáll, a legeltetés valószínűleg itt sem kivitelezhető, ezért a kaszálás javasolt. Az üzemtervezett erdőrészletekre eső cserjésekben az erdőgazdálkodás során nem javasolt nagy borítású/záródású erdők kialakítása, lehetőség szerint itt is meg kell hagyni a mozaikos elrendeződést, valamint ezeket az erdőterületeket célszerű talajvédelmi rendeltetésűvé átsorolni. A kezelési egység gyepes, cserjésedő területeire vonatkozó javaslatok megegyeznek a 3. Kaszálók kezelési egységre vonatkozóakkal, míg az üzemtervezett erdőterületekre eső részekre az alábbiak vonatkoznak: Kód E06 E07 E13 E17 E28 E32 E40

A zárt cserjések erdőterületeire vonatkozó előírások Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.

15


E47

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E52

Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel.

E53

Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel.

E56

Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.

E57 E60

Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. A terület természetes erdőtakarója felnyíló erdőtípusba sorolható, így már a 30%-os záródást elérő erdősítést is sikeresnek lehet tekinteni.

E61

Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél.

E65

Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.

E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

A zárt cserjések erdőterületeire vonatkozó egyéb előírások: - Fakitermelés csak augusztus 15. és március 15. között végezhető. A zárt cserjések gyepterületeire vonatkozó előírásai lásd a 3. Kaszálók kezelési egység előírásainál!

5. Őshonos fafajú erdők Ebbe a kategóriába tartoznak a zömében őshonos fafajokból álló erdők és erdőfelújítások, vágásterületek (ÁNÉR-kód: L1, L2a, M8, P1 a mányi területegységen, P8, RC és RD), valamint Zsámbékon a 03/2 hrsz-on található, főként virágos kőrisből álló spontán erdő (ÁNÉR-kód: P2b). Ezen területek többsége üzemtervezett erdőrészletre esik, amelyek a következők: Mány 13/A egy része, Mány 35/A, Mány 35/B egy része, Mány 35/C, Mány 35/CE2, Mány 35/I, Mány 35/F, Mány 35/G egy része, Mány 35/VF, Mány 36/CE, Szomor 10/B, Tök 4/F egy része, Tök 4/K, Tök 4/L1 egy része, Tök 4/L2 egy része, Tök 21/B, Tök 21/C egy része, Tök 21/D egy része, Zsámbék 1/A és Zsámbék 2/B, Zsámbék 20/C. 16


Ezekre az erdőkre jellemző, hogy sokszor nagyon kevés elegyfafaj található bennük, majdnem monokultúráknak tekinthetők, ezért az alapvető célkitűzés a területre jellemző erdőtípusok fajösszetételére jellemző állományok kialakítása. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

Az őshonos fafajú erdőterületekre vonatkozó előírások

E06

E47

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E52

Őshonos fafajú faállomány csak táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal újítható fel.

E53

Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel.

E56

Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető.

E07 E13 E17 E28 E32 E40

E57 E61 E65

Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése a cél. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.

E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással.

17


Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Az őshonos fafajú erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - Fokozatos felújító vágás legfeljebb 3 ha-on végezhető egyszerre. - A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport megtartandó (terület-, vagy a törzsarányosan), a cserjeszint egyidejű megkímélésével. - A ragadozómadarak fészkét tartó fákat véghasználat során megtartani szükséges. - Fakitermelés csak augusztus 15. és március 15. között végezhető.

6. Idegenhonos fafajú erdők Ide tartoznak a területen sok helyen megtalálható, zömében idegenhonos fafajok alkotta erdők és fásítások (ÁNÉR-kód: S1, S4, S5 és S6). Ezek többsége üzemtervezett erdőterületen található, az érintett erdőrészletek: Mány 13/A egy kis része, Mány 35/B egy része, Mány 35/G egy kis része, Mány 36/C, Szomor 9/E, Szomor 9/F, Szomor 9/J, Szomor 10/A, Tök 4/A, Tök 4/B, Tök 4/C, Tök 4/D, Tök 4/E, Tök 4/G, Tök 4/H, Tök 4/I, Tök 4/J, Tök 4/NY, Tök 4/TI egy része, Tök 12/B, Tök 12/D, Tök 14/C, Tök 15/A, Tök 21/A, Tök 21/C egy része, Tök 21/E, Zsámbék 1/B, Zsámbék 1/C egy része, Zsámbék 2/A, Zsámbék 2/C, Zsámbék 2/D, Zsámbék 2/E, Zsámbék 2/F, Zsámbék 20/A, Zsámbék 20/B, Zsámbék 21/A, Zsámbék 30/F és Zsámbék/H. A területen a legjellemzőbb idegenhonos faj a feketefenyő, amely a terjedésével nagyon sok problémát okoz. Ezekre a területekre a hosszútávú célkitűzés az idegenhonos fajok eltávolítása, majd az állományok őshonossá alakítása. Ütemezés szerint a természetszerű erdőkkel érintkező, valamint a gyepeket veszélyeztető állományokkal javasolt kezdeni az átalakítást. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód E06 E07 E29 E30 E40

A kezelési egységre vonatkozó előírások Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E57

Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.

E62 E64 E69

E70

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni:

18


• Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Az idegenhonos fafajú erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - Fakitermelés csak augusztus 15. és március 15. között végezhető.

7. Szántók és gyümölcsösök Ide tartoznak a kjTT zsámbéki területegységein megtalálható azon szántók és gyümölcsösök, amelyeket jelenleg is művelnek, valamint a Mány közigazgatási területén található dióültetvény (ÁNÉR-kód: T1 és T7). A szántóterületek esetében a távlati cél a visszagyepesítés, míg a gyümölcsösök esetében a további művelés javasolt. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A szántóterületekre vonatkozó előírások

SZ01

Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos.

SZ04

SZ18

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. Szántóföldön trágyaszarvas kialakítása tilos. A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni.

SZ19

Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ24

Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen.

SZ07

SZ13 SZ15

19


SZ26

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

SZ29

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ35 SZ43 SZ53 SZ54 SZ68

Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

8. Felhagyott szőlők és gyümölcsösök Ide tartoznak a területen több helyen is megtalálható egykori szőlőültetvények, illetve gyümölcsösök, amelyek jelenleg már nem művelnek (ÁNÉR: O12, a legnagyobb mányi területegység déli részén és a kisebbik zsámbéki területegység déli részén lévő OC). A kezelési célkitűzés a szőlő- és gyümölcsültetvények maradványainak eltávolítása után a visszagyepesítés, majd a legeltetés bevezetése. Amennyiben a legeltetés a fentebb taglaltak miatt nem megvalósítható, akkor a kialakított gyepterületeket kaszálással kell fenntartani. A távlati cél egy fás legelő típusú egység kialakítása, tehát legeltetés és kaszálás esetén is javasolt a spontán megjelenő, illetve a meglévő őshonos fafajok kímélete.

9. Rakétabázis Ebbe a kezelési egységbe egyetlen terület tartozik: a Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály egykori harcálláspontjának területe (ÁNÉR-kód: U4). Ez a terület igen speciális, mivel az építmények mellett a kjTT-re jellemző, kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő élőhelytípus, a szubpannon sztyeppék (6240) is viszonylag nagy kiterjedésben megtalálható, sok védett növényfajjal. A kezelési célkitűzés ezen a területen az, hogy amennyiben a Natura 2000 területet illetően bármilyen építési, vagy területfoglalással járó fejlesztési szándék jelentkezik, akkor az ide koncentrálódjon, azonban bárminemű építkezés során a védett növényfajok egyedeit, illetve élőhelyüket megkímélni szükséges. A fejlesztési szándék esetén javasolt elsősorban a már meglévő és beépített területek (épületek, járdák, betonozott felületek stb.) hasznosítására törekedni, a zöldfelületek fenntartása mellett. Beépítésre szánt új területek kijelölése kerülendő. Olyan hasznosítási formát javasolt választani, ami biztosítja a jelölő fajok és élőhelyek hosszútávú fennmaradását.

10. Bányák A kjTT területén több, külszíni fejtésből adódó bányagödör is található (ÁNÉR-kód: U6). Ezeket már nem művelik, többségük elkezdett beerdősülni. A bányák területén alapvetően az a célkitűzés, hogy ne műveljék őket tovább, illetve ne bővítsék a bányatelket. Rekultiváció esetén a javasolt a Natura 2000 jelölési céloknak megfelelő helyreállítás és későbbi hasznosítási forma. Felhagyott bányák és anyagnyerő helyek esetében ahol a spontán szukcessziós folyamatok kedvező irányba mutatnak (gyepesedés, erdősülés inváziós fajok nélkül) javasolt a zavartalanság fenntartása vagy a 20


kedvező folyamatokat fenntartó hasznosítási forma (legeltetés, kaszálás, lehetőség szerint fás legelő kialakításával). Közvetlenül a déli zsámbéki területegységen elhelyezkedő bánya mellett található a kjTTn jelölő növényfaj, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) egyetlen állománya, amelynek megőrzése kiemelt feladat. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. (A +-jel azt jelenti, hogy az előírássorból választható előírásokon kívül egyéb előírások is vonatkoznak a területre). gyep 1. Sziklagyepek, nádasok és magaskórósok 2. Legelő

3. Kaszálók

4. Zárt cserjések

5. Őshonos fafajú erdők

6.

Idegenhonos

erdő

szántó

GY01, GY05, GY09, GY11, GY13, GY28, GY31, G57, GY68, GY115, GY117, + GY01, GY05, GY09, GY11, GY13, GY22, GY30, G64, GY68, GY84, GY87, GY99, GY116, + GY01, GY05, GY09, GY11, GY13, GY22, GY30, G64, GY68, GY84, GY87, GY99, GY116, +

GY03, GY08, GY10, GY12, GY19, GY30, GY40, GY67, GY111, GY116, GY03, GY08, GY10, GY12, GY14, GY28, GY40, GY67, GY72, GY85, GY92, GY103, GY03, GY08, GY10, GY12, GY14, GY28, GY40, GY67, GY72, GY85, GY92, GY103,

E06, E07, E17, E28, E40, E47, E53, E56, E60, E61, E70, +

E13, E32, E52, E57, E67,

E06, E07, E13, E17, E28, E32, E40, E47, E52, E53, E56, E57, E61, E67, E70, + E06, E07, E29,

21

vizes élőhely


fafajú erdők 7. Szántók gyümölcsösök

E30, E40, E51, E57, E62, E64, E69, E6, E70, + és

8. Felhagyott szőlők és gyümölcsösök 9. Rakétabázis 10. Bányák

SZ01, SZ04, SZ07, SZ13, SZ15, SZ18, SZ19, SZ21, SZ22, SZ24, SZ26, SZ29, SZ35, SZ43, SZ53, SZ54, SZ68 -

Vadgazdálkodás A teljes területen nagyon túltartott a vadállomány, ami az őshonos erdők természetes felújulását nagyon megnehezíti, valamint a gyepterületeket a vaddisznó feltúrja, ezzel kedvezve az inváziós növényfajok megtelepedésének. A legfontosabb elérendő cél a nagyvadállomány nagyságának visszaszorítása, valamint a tájidegen vadaknak (pl. muflon) a területről történő eltávolítása. Kód

A területre vonatkozó vadgazdálkodási előírások

VA02

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az az erdőfelújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

Egyéb, vadgazdálkodásra vonatkozó javaslatok: - Vadföldeket csak szántóterületeken javasolt kialakítani - A vadkibocsátás nemkívánatos a területen - Vadföldgazdálkodás nem javasolt a területen. - Mesterségesen kialakított dagonyák létrehozását kerülni kell. - Amennyiben szükséges szórók, sózók kialakítása, azok csak az erdészeti feltáró hálózat részét képező területeken helyezhetőek el, gyepterületeken kialakításukat nem javasolt. - Vadetetők elhelyezése nem javasolt, illetve minden olyan tevékenység, amely a vadászható vadfajok populációinak (elsősorban csülkös vadfajok) növekedését okozza kerülendő. - Fokozottan védett madárfaj megjelenése esetén annak költőhelyétől, fészkétől számított 100 méteres sugarú körben vadászati berendezés nem helyezhető el. Vízgazdálkodás A területen állandó vízfolyás nem található.

22


3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Legfontosabb elképzelések: - idegenhonos és inváziós lágy- és fás szárú fajok visszaszorítása - nem őshonos fafajú erdők őshonos fafajúvá alakítása szerkezetátalakítással - szántóterületek visszagyepesítése - a roncsolt, degradált területek (illegális hulladéklerakók, technikai jellegű sporttevékenységek által tönkretett területek, felhagyott anyagnyerő helyek, stb.) helyreállítása. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A szarvasbogár állományának növelése érdekében megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és (tölgy)facsoportok fenntartása szükséges. 3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s jelentési ciklusonként (6 évente) élőhelytérkép a teljes területről és a releváns jelölő fajok állományainak és elterjedésének felmérése gyeprekonstrukció hatása a területre (cserje-visszaszorítás és legeltetés hatásainak felmérése)

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól Budakeszi Erdészeti Tervezési Körzet 2. Erdőterve. (érvényes: 2006. január 1.-2015. december 31. Felelős tervező: Zátonyi Imre Törzskönyvi szám: 13/2006) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról

A tulajdonviszonyok megvalósulását!

(nagy

osztatlan

közös)

23

nagyon

megnehezítik

a

kezelések


3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak, de nem mindenki veszi igénybe azokat. AKG-ból jelenleg felveszik: - BB) – Ökológai gyepgazdálkodás célprogram - CA) – Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogram 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Javasoljuk a támogatási rendszer olyanfajta átalakítását, hogy az MVH csak ősszel menjen ki ellenőrizni a kaszálásokat, mert a korai kaszálás nem tesz jót az élőhelyeknek. Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. 3.3.2. Pályázatok

3.3.3. Egyéb A tulajdonviszonyok gátolják, de önkéntesekkel és közmunkásokkal a cserjeirtás és az inváziós fajok eltávolítása jól elvégezhető volna.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Nyakas-tető szarmata vonulat (HUDI20037) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - A Gerecsei Tájegységtől Tulogdi Áron 2013. március 20-án és 29-én személyesen felkereste az illetékes falugazdászokat, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. - 2013. május 10-én az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, amelyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. A Nyakas-tető szarmata vonulat Natura 2000 terület három járási hivatalhoz is tartozik. - A terület megismerése érdekében 2013. július 9-én és augusztus 28-án két ízben megtörtént a terület bejárása, amelynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. 24


3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Nyakas-tető szarmata vonulat Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: - Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatala - Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala - Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatala Eszköz típusa

Célcsoport

Címzett

Időpont + kapott észrevétel a területileg érintett Gerecsei Tájegység, 2013.07.09.; terepbejárás nemzeti park Kelet-Mezőföldi 2013.08.28. igazgatóság Tájegység, Budapest környéki Téjegység gazdálkodók, Mány, Szomor, Tök, 2014.04.01- 06.30. gazdafórum települési Zsámbék önkormányzatok gazdálkodók, Mány, Szomor, Tök, 2014.07.01-07.15. önkormányzati tulajdonosok, Zsámbék közzététel települési önkormányzatok lakosság 2013.01.01 – honlap 2014.08.31. a Pest Megyei 2013.05.10: érintettek levélben falugazdászok; Kormányhivatal Bicskei Járási vagy e-mailben erdészeti igazgatóság Budakeszi Járási Hivataltól nem történő megkeresése Hivatala, Komárom- érkezett válasz Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatala 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Tatabányai Járási Hivataltól kapott válaszlevél tartalma alapján a gazdák rosszul, vagy egyáltalán nincsenek tájékoztatva a Natura 2000 gyepek szabályozás lényegével és lehetőségeivel kapcsolatban. Sem fórum, sem információs csatorna nem áll rendelkezésükre, és nem is állt a kihirdetések kapcsán sem. Sokan nem is tudnak arról, hogy területük Natura 2000 besorolás alá esik. A terület művelését csupán akkor és olyan mértékben végzik, hogy a szankciókat, vagy a támogatás megvonását elkerüljék, de a gyepek állapota alapvetően rossz, elhanyagolt. - A Budakeszi Járási Hivatal falugazdásza megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy az e-mailen történő megkeresés nem számít hivatalos kérésnek. Arra a két napra rá történő 25


felismerésre, hogy az e-maillel egy időben postán is megküldtük a levelet, nem kaptunk módosított reakciót.

26


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció

27


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A site a Dunántúli-középhegység nagytáj Dunazug-hegyvidék középtáján belül a KeletiGerecse kistáj déli-délkeleti, illetve a Zsámbéki medence kistáj nyugati részén helyezkedik el. A terület erősen tagolt medencedombság, az átlagos tengerszint feletti magasság 200-300 m. 1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület, közel a mérsékelten meleg-száraz éghajlati típushoz. A napos órák száma évente 1930 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 9,510,0°C között alakul. A csapadék évi összege 550 mm körüli, ebből a tenyészidőszakban 330 mm körül hullik. A terület ariditási indexe 1,20. Az uralkodó szélirány észak-északnyugati, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. 1.1.2. Vízrajzi adottságok A site vizeit a déli részekről a Kígyós-patak Herceghalom felé, az északabbi részekről pedig a Bajna-Epöli vízfolyás Gyermely felé vezeti le. A területen állandó vízfolyás nincs. Mérsékelten vízhiányos terület. A talajvíz a völgyekben 2-4 m között, a lejtőkön 4-6 m között található. Kémiai összetétele kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, magas nitrátés szulfittartalommal. A rétegvízkészlet nem jelentős. Az artézi kutak száma is csekély. Mivel a terület a budapesti források háttérterülete, fokozott vízminőség-védelmet igényelne. 1.1.3. Talajtani adottságok A területet alacsony helyzetű sasbércsorok és tágas hegyközi medencék, széles eróziós völgyek alkotják. A szarmata mészkő csak foltokban jelenik meg a felszínen. A mészkő kiemelkedéseken rendzina talajok alakultak ki. A site legnagyobb részét löszös üledékeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek borítják. Erodálódásuk eredményeként kis mennyiségben földes kopár talajok is előfordulnak.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6190 6210 6240* 91H0* 91M0

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D) Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) C Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett B változataik (Festuco-Brometalia) Szubpannon sztyeppék B Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel C Pannon cseres-tölgyesek C

28


SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhelytérképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250* 6430 91E0*

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

Síksági pannon löszgyepek Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)

Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) Élőhely kódja:

6190

Élőhely előfordulásai a területen:

A szomori Kakukk-hegyen található állományok tartoznak ide.

Élőhely területi aránya:

SDF alapján: 1% 2013-as felmérés alapján: 0,12%

Élőhely kiterjedése a területen:

SDF alapján: 6,14 ha 2013-as felmérés alapján: 0,74 ha

nyílt dolomitsziklagyep-

Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: A G2 kategóriába sorolt nyílt, fajgazdag dolomitsziklagyep-állományok tartoznak ide, melyekben a kísérő- és védett fajok aránya magas. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Kiváló – jó, sok a védett faj; az állományok bolygatatlanok, egyetlen állomány kis mértékben taposott.

Élőhely veszélyeztetettsége:

Kissé veszélyeztetett

Veszélyeztető tényezők:

G01.02, G01.03, I01

Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) Élőhely kódja:

6210


A területen elszórva megtalálhatók kis kiterjedésű állományai.

29



SDF alapján: 0,3% 2013-as felmérés alapján: 0,41%



Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: Többségében sudár rozsnok gyepek és egy szálkaperjegyep-állomány tartozik ide. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Jó – közepes.


Kismértékben veszélyeztetett


A03, A04.03, A10.01, B01.02, E03.01, F03.01.01, G01.02, G01.03, I01, K02.01

Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:

6240*


A teljes területen előfordulnak állományai.


SDF alapján: 56,98% 2013-as felmérés alapján: 20,60%


SDF alapján: 350 ha 2013-as felmérés alapján: 126,98 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: A H2 kategóriába sorolt sztyeprétek tartoznak ide. A gyepeket alkotó fűfajok sokfélesége jellemzi, emellett kétszikűekben is gazdag. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Általában jó, de a közepestől a kiváló állapotúig megtalálhatók állományok.


Aktuálisan veszélyeztetett


A03,

A04.03,

30

A10.01, B01.02,

C01.04.01,

D02.01, E03.01,


F03.01.01, G01.02, G01.03, G04.02, I01, K02.01

Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja:

6250*


A mányi Jó-kő löszgyep-állománya került ide besorolásra.


SDF alapján: 2013-as felmérés alapján: 0,82%


SDF alapján: 2013-as felmérés alapján: 5,08 ha

Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: A H3a kategóriába sorolt löszös gyep egyetlen állománya tartozik ide. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Kiváló; fajgazdag gyep.


Kissé veszélyeztetett


A10.01, A07, K02.01

Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai Élőhely kódja:

6430


Kizárólag a mányi Jó-kő tövében fordul elő.





Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg:

31


A D5 kategóriába sorolt árokparti magaskórósok tartoznak ide. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes


Aktuálisan veszélyeztetett


I01, K01.03, K02.01

Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja:

91E0


Az Örsi-hegy lábánál folyó patak mentén található egyetlen állomány tartozik ide.





Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: A J4 kategóriába sorolt fehér nyár alkotta patakparti erdőállomány tartozik ide. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes, karakterfajokban szegény.


Veszélyeztetett


I01, K01.03

Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel Élőhely kódja:

91H0


Az Örsi-hegyen fordulnak elő állományai; részaránya azonban a potenciális vegetációban lényegesen magasabb volna.

32






Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: Az állományok, feltehetően azok korábbi letermelése miatt, fiatalok, bennük a virágos kőris (Fraxinus ornus) dominál és kevés a molyhos tölgy (Quercus pubescens). A lágyszárúszint azonban jól megőrződött, fajgazdag. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

Közepes – jó


Veszélyeztetett


B, C01.04.01, F03.01.01, I01

Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:

91M0


A Nyakas-tető nyugati oldalán található egyetlen állomány tartozik ide.





Élőhely jellemzése: Az élőhely a 2011-es ÁNÉR alapján a következő kategóriáknak felel meg: Az L2a kategóriába sorolt cseres-tölgyesek tartozik ide, melynek állományát évekkel ezelőtt tarra vágták, helyén kialakulóban levő fiatal állomány található. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:

2


Veszélyeztetett


B, B01.02, E03.01, F03.01.01, I01

33


1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok Irányelv melléklete

Population (A-D)

Faj név

II., IV.

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

C

II., IV.

magyar gurgolya (Seseli leucospermum)

C

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:

II., IV.

Faj előfordulásai a területen:

2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

Állománynagyság (jelöléskor):

ritka

Állománynagyság (tervkészítéskor):


Állomány változásának tendenciái és okai:


Faj veszélyeztetettsége:



A04.03, A10.01, B01.02, K02.01

Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) Irányelv melléklete:

II., IV.


A Zsámbéktól délre levő Strázsa-hegyen


ritka


84 tő


Az állománynagyságra vonatkozó pontos hivatalos adat nem áll rendelkezésre így azzal összevetés nem tehető.


Veszélyeztetett


C01.04.01

34


1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete II.

Population (A-D)

Faj név szarvasbogár (Lucanus cervus)

C

Szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete:

II.




ritka








B

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

NÖVÉNYEK tavaszi hérics

Adonis vernalis

V

pézsmahagyma

Allium moschatum

V

bunkós hagyma

Allium sphaerocephalon

V

budai imola

Centaurea sadleriana

V

vízparti deréce

Chamaenerion dodonaei

V

magyar repcsény

Erysimum odoratum

V

kisvirágú hunyor

Helleborus dumetorum

V

hengeresfészkű peremizs

Inula germanica

V

selymes peremizs

Inula oculus-christi

V

apró nőszirom

Iris pumila

V

35

IUCN Vörös Lista alapján veszélyeztetett faj (NT)

Pannon bennszülött faj. Elterjedési területe csak a Kárpát-medencére terjed ki.



tarka nőszirom

Iris variegata

V

kisfészkű hangyabogáncs

Jurinea mollis

V

turbánlilom

Lilium martagon

V

sárga len

Linum flavum

V


árlevelű len

Linum tenuifolium

V

?

homoki vértő

Onosma arenaria

V

ezüstaszott (keskenylevelű ezüstvirág)

Paronychia cephalotes

V

szürkés ördögszem

Scabiosa canescens

V

kései pitypang

Taraxacum serotinum

V

pusztai meténg

Vinca herbacea

V

ÖZÖNNÖVÉNYEK zöld juhar

Acer negundo

bálványfa

Ailanthus altissima

selyemkóró

Asclepias syriaca

fehér akác

Robinia pseudoacacia

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás: művelési ág szántó gyep erdő vizes élőhely gyümölcsös kivett ÖSSZESEN

terület (ha) 46,3705 230,0643 212,4154 1,2825 70,5387 53,553 614,2244

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Nagyon sok tulajdonos, illetve gazdálkodó van a területen, a pontos adatok ismeretéhez a tulajdoni lapok beszerzése volna szükséges. Egy gazdálkodó elkezdte felvásárolni a területeket. 1.3.3. Területhasználat és kezelés A területen erdők, kezelt és kezeletlen gyepek, dióültetvény és egy néhány hektáros szántó található.

36


1.3.3.1 Mezőgazdaság Zsámbék és Tök térségében a gyepeket korábban legeltették, de mára nincs állatállomány, ezért a cserjésedés nagyon jelentős. A gyepek egy részét kaszálják. Zsámbék közigazgatási területén, a településtől délnyugatra található területegységen szántó és gyümölcsös (őszibarack) is található. Szintén ebben a területegységben található gyepterület is, amelyet szárzúzózás után jelenleg is kaszálással hasznosítanak. A tervezési területen korábban működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek (pl. Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Tök) elsősorban legeltetéssel (birka, kecske), szántóföldi növénytermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel (szőlő, gyümölcs) foglalkoztak. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba (jellemzően osztatlan közös tulajdon), önkormányzati tulajdonba kerültek. Az új tulajdonosok többek között a rendezetlen birtokviszonyok miatt felhagytak a műveléssel, így a tervezési terület jelentős részén spontán szukcessziós folyamatok indultak el. A korábban legeltetett, művelt területeken kisebb nagyobb erdőfoltokkal tarkított cserjések, gyepek alakultak ki. Egyedüli kivételként a zsámbéki bányától délre fekvő területek számítanak, ahol egy családi gazdaság műveli a földeket. Elsősorban kaszálóként hasznosítva azokat. Mány, Örsi-hegy területén a gyepek jelentős része birkával legeltetett, de kezeletlen, cserjésedő gyepek is találhatók (Szomor, Kakukk-hegy, Mány, Örsi-hegy). A mányi Örsi-hegyen birkákat tartó gazdálkodó az eddigi egyéves ciklusok után a 2013-ban húsz évre kiírt haszonbérleti pályázat elnyerése esetén növelné legelőterületeit. A cserjés visszaszorítását már elkezdte, tervei szerint folytatná, ha megnyerné a pályázatot. A dióültetvény szintén a mányi Örsi-hegyen található. 1.3.3.2. Erdészet A területen található erdők állami (Pilisi Parkerdő Zrt.) és magánerdők, zömében őshonos erdőtársulásokkal, de közösségi tulajdonban lévő erdők is előfordulnak.. A zsámbéki és töki részeken az erdők üzemtervezettek, de nincs bejegyzett erdőgazdálkodó. A fafajok közt megjelenik a fekete- és az erdeifenyő, ezek több helyen is felverik a gyepeket. Az erdők jelentős része védelmi, kisebb részük pedig gazdasági rendeltetésű. Faanyagtermelést nem szolgáló és vágásos erdők. A domboldalakban többnyire elcseresedett cseres kocsánytalan tölgyes állományok, míg a meredekebb oldalakban, illetve plató jellegben molyhos-tölgyes bokorerdő maradványok, valamint a helyükre ültetett feketefenyvesek és a spontán megjelenő bálványfások jellemzőek. Kisebb területeken akácosok illetve spontán felverődött erdők találhatóak. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat A tervezési terület a Dunántúli-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási tájba (V/2) tartozik. Vadászatra jogosult a Zsámbéki Medence Vadásztársaság. Jellemzően nagyvadas terület, amelyen a legnagyobb problémát a túltartott vaddisznóállomány okozza. A mányi területen a vadgazdálkodó a Sajgó Völgye Vadásztársaság, a szomori területen a Gyermely Holding Zrt. Halászati, horgászati tevékenység nem folyik a területen.

37


1.3.3.4. Vízgazdálkodás A felszíni vízfolyásokat tekintve vízhiányos terület. Időszakos buzgárok előfordulnak. Vízgazdálkodási tevékenység nem folyik a területen. 1.3.3.5. Turizmus A Tök közigazgatási területén található egységek kedvelt kirándulóhelyek, itt található az ún. Óriások lépcsője is. A szomori Kakukk-hegy szintén a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye. A tervezési területet Észak, Dél irányban szeli át a sárga sáv turistaút. A környékbeli lovas tanyákról sokan keresik fel a területet. A kerékpáros turizmus nem jelentős. A 60-as évektől a 90-es évekig működő Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály harcálláspontjának területét a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma 25/2005. (IX. 16.) sz. NÖKÖM rendelete (MK 2005/124.) 41. folyószámán műemlékké nyilvánította. Jelenleg színházi, művészeti bázisként szolgál, illetve a Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeum helyszíne. 1.3.3.6. Ipar A területen ipari tevékenység nem folyik. Tervezési területen a múltban több helyütt is bányásztak mészkövet. Ezek az anyagnyerő helyek mára megszűntek, felhagyásra kerültek. A külszíni fejtés nyomán kialakult bányagödrök a mai napig megtalálhatóak. Spontán beerdősülésük tapasztalható. Korábban kőbánya üzemelt a Zsámbéktól nyugatra eső területegységen (Zsámbék 03/1 és 03/2 hrsz. határán). Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály harcálláspontjának területén található (az egyik silóban) rendszer kiszolgáló (szerver) szoba, informatikai szolgáltatás céljából. 1.3.3.7. Infrastruktúra A 60-as évektől a 90-es évekig működő Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály harcálláspontjának területe (Zsámbék 07/2 hrsz.). A területet néhány középfeszültségű légvezeték érinti, nem jelentős területen. A terület nagy forgalmú közúttal határos, amely szennyező forrás lehet. A területen néhány jelzett turistaút is áthalad. Földutakkal behálózott terület, új nyomvonalak kijelölése nem szükséges. 1.3.3.8. Egyéb Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály harcálláspontjának területét a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma 25/2005. (IX. 16.) sz. NÖKÖM rendelete (MK 2005/124.) 41. folyószámán műemlékké nyilvánította.

2. Felhasznált irodalom -

BÖLÖNI J., MOLNÁR ZS., KUN A. ED. (2010.): Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2010. DÖVÉNYI ED. (2010): Magyarország kistájainak katasztere, Második, átdolgozott és bővített kiadás – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 876. SIMON (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 892. 38


3. Térképek 1. sz. melléklet: A terület áttekintő térképe 2. sz. melléklet: A terület ÁNÉR-szerinti élőhelytérképe

39

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

Recommend Documents