A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE

Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Schrett Andrea

Vezető szakértők Bérces Sándor (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértő Barina Zoltán Tulogdi Áron

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

A HUDI20016 EPÖLI SZARMATA VONULAT NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….…..

3

1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

4

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

4

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

4

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

4

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

4

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

5

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

9

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………... 16 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………... 16 3.2. Kezelési javaslatok …………………………………………………………………………………………………. 16 3.2.1. Élőhelyek kezelése ……………………………………………………………………………………………. 16 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 26 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 26 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 26 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 26 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 26 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 27 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 27 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 27 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 27 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 27 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 28 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 28 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 29 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 30 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 30 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 30 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 30 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 30 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 30 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 30 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

39

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

40

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 42 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 43 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 43 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 43 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 44 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 45 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 45


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20016

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 1577,49 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű élőhelyek és adataik: • Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190) • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210) • Szubpannon sztyeppék (6240)* • Síksági pannon löszgyepek (6250)* • Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) • Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)* • Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0)* • Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0)* • Pannon cseres-tölgyesek (91M0) A 2013. évi élőhelytérképezés alapján jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek: • Kontinentális cserjések (40A0)* • Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430) • Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői (9180)* 1.4.2. Jelölő fajok Az SDF adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő fajok: • piros kígyószisz (Echium russicum) • bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum) • leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) • ürge (Spermophilus citellus) • szarvasbogár (Lucanus cervus) • gyászcincér (Morimus funerus)

4


1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. Település Annavölgy Bajna Dág Epöl Gyermely Máriahalom Nagysáp Sárisáp

Érintett terület (ha) 30,2996 208,9037 148,0592 578,2353 66,9973 56,1838 213,0810 272,7326

Település területének érintettsége (%) 6,31 5,61 12,46 46,22 1,47 5,18 8,6 19,13

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma

helyi

TT

Epöli gyepek

116,8284 ha

Epöl Község Önkormányzatának 7/2000. (IX.1.) sz. önk. rendelete egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról

Ex lege

4663-1 (kataszteri számú barlang)

Bajnai Öreg-lyuk (Bajna)

70,5 m

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

Ex lege


Tepsi-barlang (Bajna)

5,5 m


Ex lege


Babál-barlang (Sárisáp)

128 m


Ex lege


Babál 2. sz. barlang (Sárisáp)

3,5 m


Ex lege


Babál 3. sz. barlang (Sárisáp)

6,5 m


Ex lege


Epöli-rókalyuk (Epöl)

2,7 m


ex lege

forrás

Névtelen, Sárisáp 065 hrsz.

5

1996. évi LIII. törvény a


Típus

Kód

Név

Kiterjedés

Védetté nyilvánító jogszabály száma természet védelméről

Országos Ökológiai Hálózat

ÖF

ökológiai folyosó

1577,49 ha (a 2003. évi XXVI. teljes kjKTT) törvény az Országos Területrendezési Tervről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv, csak az egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról szóló 7/2000. (IX.1.) sz. epöli önkormányzati rendeletben található „C” fejezet. 1.7.2. Településrendezési eszközök • •

• • •

• •

• • • • • • •

Annavölgy Község Önkormányzatának 9/2006. (IX. 22.) számú önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Annavölgy Község Önkormányzatának 15/2002. (III.27.) számú határozata a településszerkezeti tervről (egységesítve a 47/2003. (IX. 26.) és a 63/2006. (IX. 22.) sz. önk. határozattal) Bajna község Önkormányzat képviselőtestületének 3/2008. (III. 26.) önk. rendelete a szabályozási tervről és a helyi építési szabályzatról Bajna község Önkormányzat képviselőtestületének 9/2008. (III. 26.) sz. határozata településszerkezeti tervről Epöl község Önkormányzat képviselőtestületének 5/2002. (IV. 3.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról (módosította: 7/2007. (XII.4) és 17/2012. (XII. 28.) sz. önkormányzati rendelet) Epöl község Önkormányzat képviselőtestületének 6/2002. (IV. 2.) sz. határozata településszerkezeti tervről (módosította: 107/2012. (XII. 28.)) Gyermely község Önkormányzat képviselőtestületének 10/2008. (XI.13.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról (módosította: 18/2013. (VII. 3.) sz. önkormányzati rendelet) Gyermely község Önkormányzat képviselőtestületének 89/2008. (XI. 13.) sz. határozata a településszerkezeti tervről (módosította: 151/2013. (VII. 2.) sz. határozat) Máriahalom község Önkormányzat képviselőtestületének 6/2011. (VIII.1.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Máriahalom község Önkormányzat képviselőtestületének 31/2011. (VI. 22.) sz. határozata a településszerkezeti tervről Nagysáp község Önkormányzat képviselőtestületének 23/2013. (XII. 12.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról Nagysáp község Önkormányzat képviselőtestületének 107/2013. (XII. 11.) sz. határozata a településszerkezeti tervről Sárisáp község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2006. (IX.27.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról (módosította: a 1/2012. (I.19.) sz. önkormányzati rendelet) Sárisáp község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2000. (XII.21.) számú önkormányzati határozata a településszerkezeti tervről (módosította: a72/2006 (IX.22.) és a 2/2012. (I.18.) sz. önk. határozat) 6


•

Dág településnek az Önkormányzat tájékoztatása szerint jelenleg nincs jóváhagyott, hatályos településrendezési terve

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

•

A terület az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1. sz. melléklete alapján a Gerecsei erdőtervezési körzetbe tartozik. Gerecsei erdőtervezési körzet: a körzeti erdőtervet a 11/2010. FVM rendelet 2. számú melléklete szerint 2020-ban fogják elkészíteni.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek • • • • •

A terület a V/2. Dunazugi vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Az érintett vadgazdálkodók: Gyermely Holding Zrt (Gyermely), Bajnai Tölgyfalevél Vadásztársaság (Bajna) és Tokodi Aranykalász Vadásztársaság (Tokod) A Gyermely Holding Zrt. vadgazdálkodási tervének kódszáma: 11-253110-1-4-1 (érvényes: 2007-2017.) A Bajnai Tölgyfalevél Vadásztársaság vadgazdálkodási tervének kódszáma: 11253210-1-4-1 (érvényes: 2007-2017.) A Tokodi Aranykalász Vadásztársaság vadgazdálkodási tervének kódszáma: 11252710-1-4-1 (érvényes: 2007-2017.)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek Az adatok jelenleg nem állnak rendelkezésünkre, beszerzésük jelenleg folyik. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.7 Gerecse, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek •

• • • •

Epöl község települési környezetvédelmi programja - Epöl Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2005.(XII.1.) Ökt. rendelete a települési környezetvédelmi programról Sárisáp 065 hrsz.-on a tulajdonos horgásztó kialakítását tervezi (az egykori tavat szeretné helyreállítani) Gerecsei Natúrpark a megyei környezetvédelmi tervet most egyeztetik A helyi védett területen az epöliek tanösvényt akarnak csinálni

1.7.8. Jogerős engedélyek Egyéb jogerős engedélyekről nincs tudomásunk.

7


2. Veszélyeztető tényezők

Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége (H = nagy, Érintett M = közepes, terület L = kis nagysága (%) jelentőségű )

gyepterület átalakítása szántóvá

M

10

gyepterület kaszálása/vágása

M

5

A04.01

intenzív legeltetés

M

1

A04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

50

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

50

A02.03

A03

A07

8

Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) gyakran rossz időpontban (májusban) Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Potenciálisan Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) alullegeltetés az állatállomány hiánya miatt Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), ürge (Spermophilus citellus) a Natura 2000 site részét képező, valamint a környező szántóföldekről történő bemosódás


A10.01

B

sövény, bozót, cserje eltávolítása

M

50

Erdészet, erdőgazdálkodás

H

30

9

Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), ürge (Spermophilus citellus) gyepterületek szakszerűtlen helyreállítása (cserjeirtás vegetációs időszakban) Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) molyhos- és cseres-tölgyesek letermelése, öreg, odvas, böhöncös fák kitermelése és a holt faanyag eltávolítása, idegenhonos erdők a gyepek közelében, valamint potenciálisan a spontán akácosodott gyepek üzemtervezése. Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii


C01.04.01 bányászat külszíni fejtéssel

L

3

D01.02

autópályák, autóutak, fő- és mellékutak

M

5

D02.01

villany- és telefonvezetékek

M

5

E03.01

háztartási hulladék

M

5

10

folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői (9180), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), piros kígyószisz (Echium russicum), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), szarvasbogár (Lucanus cervus), gyászcincér (Morimus funerus) Sárisáp és Nagysáp határán a Nturaán kívül, de a határon működő kaolinbánya, Epölön felhagyott kőbánya Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Szubpannon sztyeppék (6240), Pannon cseres-tölgyesek (91M0) Határoló utak és több burkolt út is áthalad (Máriahalom és Epöl között) Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) A karbantartási munkálatok taposással, cserjeirtással, nyomvonalváltozás esetén gyepfeltöréssel járnak. Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) foltszerűen jellemző, illegális hulladéklerakók, valamint az utak mentén


vadak károkozása (túltartott vadállomány)

H

70

F04.01

növények kiásása

L

10

G01.02

túrázás, lovaglás és nem

M

50

F03.01.01

11

Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) jelentősen túltartott vadállomány, jellemző a disznótúrás, soka z őz és a muflon Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői (9180), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0) Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cserestölgyesek (91M0), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a Bajnai Őr-hegyen jelzett turistaút,


gépesített járművel végzett tevékenység

G01.03

motoros járművel végzett tevékenység

M

70

G01.05

vitorlázó repülés, sárkányrepülés, siklóernyőzés, hőlégballonozás

M

5

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

H

100

I01

12

valamint október 23-án több mint 1000 fős teljesítménytúra érinti a területet Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0) több helyen is, terepjáróval és motorral Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal (91G0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), piros kígyószisz (Echium russicum), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), ürge (Spermophilus citellus) az epöli Palkó-hegyen és Gyermely határában is elugróhelyek Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) akác, selyemkóró, aranyvessző fajok és keskenylevelű ezüstfa potenciálisan mindenhol


K01.01

erózió

M

20

K01.03

szárazodás

M

10

13

Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion erdői (9180), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), Pannon cseres-tölgyesek (91M0), piros kígyószisz (Echium russicum), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), leánykökörcsin (Pulsatilla granis) a Natura 2000 site részét képező, valamint a környező szántóföldekről történő lemosódás, a legális és illegális földutak és terepmotoros nyomvonalak mentén vízmosások Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Pannon sziklagyepek (StipoFestucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)


K02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

H

50

14

főként a legeltetés hiányából adódóan a gyepek cserjésednek Veszélyeztetett vagy potenciálisan veszélyeztetett jelölő élőhelyek és jelölő fajok: Kontinentális cserjések (40A0), Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), Szubpannon sztyeppék (6240), Síksági pannon löszgyepek (6250), Síksági és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai (6430), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), piros kígyószisz (Echium russicum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), ürge (Spermophilus citellus)


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Elsődleges célkitűzés a gyeptársulások megőrzése a szukcessziós folyamatok megállításával, valamint az őshonos erdők természetes fajkészletének és szerkezetének megőrzése és fejlesztése. A gyeptípusok megőrzésének előfeltétele a célállapotként meghatározott élőhelymintázat cserje-visszaszorítással történő aktív helyreállítása. A fenntartó természetvédelmi kezelés e mintázat tartós megőrzését szolgálja, lehetőség szerint fenntartható gyephasznosítással. Erdők esetében az őshonos fajokra alapuló folyamatos erdőkép melletti természeti folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.” Az itt felsorolt kezelési javaslatok mellett a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályi előírások betartása természetesen továbbra is kötelező. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A területre vonatkozó, gazdálkodási formákhoz nem köthető javaslatok a következők: - A területen területfoglalással járó beruházások, fejlesztések kivitelezése, valamint a beépítések arányának növelése nem javasolt - A területen új nyomvonalak kijelölése, illetve a meglévők áthelyezése nem javasolt. Ehhez kapcsolódóan – mivel sok jelenleg használt földút nem a földhivatali nyilvántartás szerinti nyomvonalon fut, azonban a korábban bejegyzett nyomvonalon már értékes gyepterületek is kialakultak – a földhivatali nyilvántartást célszerű volna a jelenlegi állapotokhoz igazítani. 15


-

A terepmotorozás és quadozás visszaszorítása érdekében javasolt a kjTT-n belüli, útként (hrsz. szerint) nyilvántartott utakat a közforgalom elől elzárni, behajtási engedélyhez kötött használatot előírni (táblákkal jelölve). A siklóernyőzés körüli ellentmondásokat javasolt tisztázni: a későbbi konfliktusok elkerülése érdekében javasolt a felelős személyek és a starthely pontos kijelölése. A vízkivétellel járó, valamint a karsztvízrendszert, vagy talajvizet terhelő beruházások nem javasoltak, ezek főként a bajnai Őr-hegy és az epöli Nagy szikla környékén fontosak. A lovas és kerékpáros nyomvonalak kijelölése csak meglévő, helyrajzi számmal rendelkező földutakon javasolt. Új bánya a területen nem nyitható. A területen található patakokon, ereken tó, vagy víztározó létesítése nem javasolt.

Gazdálkodáshoz köthető javaslatok A terület nagy részét alapvetően gyepterületek és erdőterületek alkotják, valamint megtalálhatók még nagytáblás szántók is. A gyepterületek egy kisebb részét kezelik, legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítják, nagyon sok azonban a kezeletlen, meredek oldalakon található gyepterület, ezek gyakran cserjésednek is. A gyepterületek fennmaradása érdekében a nedvesebb gyepeken a kaszálás, azt követően a sarjúlegeltetés, a szárazabbakon a legeltetés volna a legjobb kezelési mód. A legeltetés érdekében célszerű volna a birtokszerkezet átalakítása (jelenleg rengeteg magántulajdonos) vagy helyi összefogás ösztönzése, hogy legyenek egybefüggő legelőterületek, amik eltartanak egy nyájat. Távlati célként a szántókon kisparcellás gazdálkodás fenntartása, vagy a szántóterületek visszagyepesítése fogalmazódik meg. Az erdőterületeken az idegenhonos állományok visszaszorítása, majd eltávolítása és őshonosra történő lecserélése volna a legfőbb feladat. Kezelési egységek: A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Nádas Nedves kaszálók Száraz gyepek és cserjések Puhafa ligeterdők Őshonos fafajú erdők Idegenhonos fafajú erdők Belvizes szántóterületek Szántók Pufferterület

1.

Nádas A területen található kis kiterjedésű nádas foltok tartoznak ide (ÁNÉR-kód: B1a). Ezeket jellemzően nem hasznosítják, és a későbbi kezelés szempontjából is az érintetlenségük megőrzése a célszerű.

16


A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód V01 V55

2.

A nádas területekre vonatkozó kezelési előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Nádgazdálkodás a területen tilos.

Nedves kaszálók Ide taroznak a területen található mocsárrétek, magaskórósok, valamint a jellegtelen üde gyepek (ÁNÉR-kategória: D34, D6 és OB). Ezeket a területeket kaszálással javasolt hasznosítani, majd a sarjút lehetőleg szarvasmarhával javasolt legeltetni. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A nedves kaszálókra vonatkozó kezelési előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY07

Szerves trágyázás nem megengedett.

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

GY14

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos.

GY22

GY42

Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha.

GY64

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

GY67

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.

GY72

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY87

Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről.

GY92

A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása.

GY28 GY30

GY99

A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti GY103 nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos.

A nedves kaszálókra vonatkozó egyéb előírások: - Cserjeirtás csak október 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges 3.

Száraz gyepek és cserjések Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a területen található száraz és félszáraz gyepek, az (akár idegenhonos fajokkal) cserjésedő, valamint a mára (akár idegenhonos fajokkal) beerdősödött egykori gyepterületek (ÁNÉR-kódok alapján: G2, H2, H3a, H4, H5a, OC,

17


P2b, P2bN, P2c, Pb, Pc területek, illetve az RB egy része, S1, S2, S4, S6 és S7 foltokból azok, amik egykori legelőterületeken találhatók, nem üzemtervezettek). Ezeken a területeken az elsődleges kezelési feladat az idegenhonos fajok eltávolítása, az erdős részeken őshonosra cserélése, majd az időszakos cserjeirtás a gyepek fennmaradása érdekében, illetve a gyepes részeken gyenge legeltetés javasolt. A beerdősödött részeken az idegenhonos fajok eltávolításán kívül semmilyen kezelés nem javasolt. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A gyepterületekre vonatkozó előírások

GY01

Felülvetés nem megengedett.

GY08

Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos.

GY28 GY30 GY31 GY40 GY57 GY68

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. Legeltetési sűrűség 0,2-0,4 ÁE/ha. Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. Legeltethető állatfaj: juh.

GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117

Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges.

A száraz gyepek és cserjések gyepterületire vonatkozó egyéb előírások: - Cserjeirtás csak október 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. Kód

Az erdőterületekre vonatkozó előírások

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E07 E13 E17 E23

E69

E70

Az egyéb részletek (tisztás, cserjés, erdei vízfolyás és tó, kopár) teljes vagy részterületének háborítatlanságát biztosítani kell. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.

18


• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Az erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - A kezelési egységben található akácos foltokat erdőtervezéskor az üzemtervezésből kihagyni javasolt.

4.

Puhafa ligeterdők Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a területen nagyon kis kiterjedésben megtalálható fűz-nyár ártéri erdők (ÁNÉR-kód: J4). Ezeken az élőhelyeken a cél a megőrzés, valamint az inváziós fajok eltávolítása. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód E13 E17 E20

A puhafa ligeterdő területekre vonatkozó erdőgazdálkodási előírások Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása.

Az erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - Véghasználat nem engedélyezhető. Vágáskor nélküli besorolás. Elsődleges feladat a folyamatos erdőborítás/árnyékolás biztosítása. - Az élőhely ökológiai vízigényét biztosítani kell. Nem engedélyezhető a területre jutó csapadék mesterséges elvezetése, a vízellátást biztosító vízfolyás mederrendezése, ha az az élőhelyet károsíthatja.

5.

Őshonos fafajú erdők Ide tartoznak a területen található őshonos fajokból álló száraz cserjések és erdők, bokorerdők, gyertyános-tölgyesek és egyéb tölgyes jellegű erdők (ÁNÉR-kódok szerint: K2, L2a, LY4, M1, M6, M8 és az RB közül az üzemtervezettek). 19


A fő cél ezeken a területen a tölgyesek megőrzése, a folyamatos erdőborítás biztosítása, valamint a megjelenő inváziós és egyéb idegenhonos fajok visszaszorítása, eltávolítása. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

Az őshonos fafajú erdőterületekre vonatkozó erdőgazdálkodási előírások

E06

Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása.

E07 E13 E17 E20 E28 E31 E40

Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.

E47

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E53

Őshonos fafajú faállomány csak természetesen (magról, illetve sarjról) újítható fel.

E57

Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus.

E58

• Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással.

E70

• Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

20


Az őshonos fafajú erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - A területen a tarvágás maximális mérete 1 ha lehet, míg a fokozatos felújító vágásé 3 ha. - A véghasználati területeken elszórtan legalább 10%-nyi hagyásfa-csoport megtartandó (terület-, vagy a törzsarányosan), a cserjeszint egyidejű megkímélésével. - A ragadozómadarak fészkét tartó fákat véghasználat során megtartani szükséges. - Fakitermelés csak augusztus 15. és március 15. között végezhető.

6.

Idegenhonos fafajú erdők Ide tartoznak a területen fellelhető, idegenhonos fajokból álló üzemtervezett erdőállományok (ÁNÉR-kód: S1, S2, S4, S6). Ezekre a területekre a hosszútávú célkitűzés az idegenhonos fajok eltávolítása, majd az állományok őshonossá alakítása. Ütemezés szerint a természetszerű erdőkkel érintkező, valamint a gyepeket veszélyeztető állományokkal javasolt kezdeni az átalakítást. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján):

Kód E06 E07 E29 E30 E40

A kezelési egységre vonatkozó előírások Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészlet területén a talaj védelme érdekében kerülendő a 20 cm-nél mélyebb közelítési, illetve vonszolási nyom kialakulása. A tő- és törzssérülés ne haladja meg az 5%-ot.

E51

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

E57

Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható.

E62 E64 E69

E70

Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják.

21


• Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját.

Az idegenhonos fafajú erdőterületekre vonatkozó egyéb előírások: - Fakitermelés csak augusztus 15. és március 15. között végezhető.

7.

Belvizes szántóterületek Ebbe a kezelési egységbe azok a szántóterületek tartoznak, amelyek a tavaszi időszakban jellemzően belvízzel borítottak, ezért a szántóföldi növénytermesztésre jószerivel alkalmatlanok (ÁNÉR-kód szerint: T1 egy része). Ezek főként a Bajna-Epöli vízfolyás mentén helyezkednek el, alacsonyabb térszínen. Itt a fő célkitűzés a visszagyepesítés, nedves gyepterületekké, majd később a 2. Nedves kaszálók kezelési egységre vonatkozó előírások betartása. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A szántóterületekre és gyümölcsösökre vonatkozó előírások

SZ51

Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ53

Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással.

8.

Szántók Ide tartoznak a területen található egyéves és évelő szántóföldi kultúrák (ÁNÉR-kód alapján: T1, T2 és TB). Ezen területeken a távlati cél a visszagyepesítés, amit elsősorban a nedvesebb területeken, valamint a meredek oldalakon kialakított szántókon javasolt kezdeni. A vonatkozó előírások a következők (kódok alapján): Kód

A szántóterületekre és gyümölcsösökre vonatkozó előírások

SZ04

SZ18

Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül az igazgatóság köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. A parcella szélein legalább 6 m széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. A táblán egy gazdálkodási évben csak egyszeri alkalommal szabad gyomirtó szert használni.

SZ19

Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett.

SZ07

SZ15

22


SZ21

Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos.

SZ22

Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos.

SZ29

SZ43

Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. Tápanyag-utánpótlás során a műtrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 90 kg/ha/év mértéket. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos.

SZ51

Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel.

SZ53

Szántó füves élőhellyé alakítása spontán felhagyással. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. A parcella körül természetes talajvédelmet szolgáló táblaszegély fenntartása, illetve telepítése, amelynek őshonos cserjékből vagy fákból álló sövény, illetve fasor kell legyen. A táblaszegély inváziós cserje és fafajoktól való mentességét, kizárólag mechanikai eszközökkel, biztosítani kell.

SZ35

SZ54 SZ55 SZ68

A szántókra és gyümölcsösre vonatkozó egyéb előírások: - Mezővédő erdősávok telepítése javasolt. - Visszagyepesítéskor javasolt a szénaráhordás módszerét alkalmazni: a környéken, termésérés előtt pár nappal gyűjtött szénát a gyepesítendő területre rá kell hordani. A megérő és kipergő magvak csírázni tudnak, a területen maradó széna pedig árnyékoló hatása révén véd a gyomosodástól.

9.

Pufferterület Ebbe a kategóriába azon területek tartoznak, amelyek a többi kezelési egységbe nem lettek besorolva (az ÁNÉR szerinti U4, U6, U9 és U11 kódú területek). Ezekre a területekre nem adunk meg külön előírásokat, azonban a területegységeken csak olyan funkciók és létesítmények elhelyezését javasoljuk, amelyek a szomszédos élőhelyek és az azokon található értékes fajok fennmaradását nem veszélyeztetik.

A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. (A +-jel azt jelenti, hogy az előírássorból választható előírásokon kívül egyéb előírások is vonatkoznak a területre). gyep 1. Nádas 2. Nedves kaszálók

3. Száraz gyepek és cserjések

4. Puhafa ligeterdők 5. Őshonos fafajú

GY01, GY07, GY08, GY14, GY22, GY28, GY30, GY42, GY64, GY67, GY72, GY87, GY92, GY99, GY103, GY116, + GY01, GY08, GY28, GY30, GY31, GY40, GY57, GY68, GY116, GY117, +

erdő

E06, E07, E17, E23, E70, +

szántó

E13, E36,

E13, E17, E20, + E06,

E07,

23

E13,

vizes élőhely V01, V55


erdők

6. Idegenhonos fafajú erdők

E17, E20, E31, E40, E51, E53, E58, E70, + E06, E07, E30, E40, E57, E62, E69, E70, +

7. Belvizes szántóterületek 8. Szántók

E28, E47, E57, E29, E51, E64, SZ51, SZ53 SZ04, SZ07, SZ15, SZ18, SZ19, SZ21, SZ22, SZ29, SZ35, SZ43, SZ51, SZ53, SZ54, SZ55, SZ68, +

9. Pufferterület

Vadgazdálkodás A teljes területen nagyon túltartott a vadállomány, ami az őshonos erdők természetes felújulását nagyon megnehezíti, valamint a gyepterületeket a vaddisznó feltúrja, ezzel kedvezve az inváziós növényfajok megtelepedésének. A legfontosabb elérendő cél a nagyvadállomány nagyságának visszaszorítása, valamint a tájidegen vadaknak (pl. muflon) a területről történő eltávolítása. Kód

A területre vonatkozó vadgazdálkodási előírások

VA01

Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

VA02

A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az az erdőfelújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

Egyéb, vadgazdálkodásra vonatkozó javaslatok: - Vadföldeket csak szántóterületeken javasolt kialakítani - A vadkibocsátás nemkívánatos a területen. - A pufaha ligeterdőkben szóró, vadetető, sózó, a vegetációs időszakban erdei rakodó létesítése tilos. Vízgazdálkodás -

A területen keresztülhaladó vízfolyásokon semmilyen nemű vízvisszataró műtárgy vagy tározótó kialakítása nem javasolt. A vízfolyást követő ligeterdőket a vízgazdálkodási tevékenységek során megőrizni szükséges.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Legfontosabb elképzelések (pályázatot is lehetne írni rá): - legelők helyreállítása és legeltetéssel történő fenntartása - nem őshonos fafajú erdők őshonos fafajú erdőkké alakítása szerkezetátalakítással 24


-

szántóterületek visszagyepesítése

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések -

-

Mivel az ürge a legeltetés felhagyása következtében gyakorlatilag eltűnt a területről, az ürgeállományok egykori élőhelyén a legeltetés elősegítése, támogatása javasolt. Amennyiben az ürgeállományok egykori élőhelyének legeltetéses hasznosítása elindult, az ürge visszatelepítése javasolt. Ragadozómadarak számára vezetékek szigetelése Piros kígyószisz és leánykökörcsin védelme érdekében cserjék visszaszorítása, legeltetés támogatása A szarvasbogár és a gyászcincér állományának növelése érdekében megfelelő területi kiterjedésben és térbeli elosztásban idős erdők és (tölgy)facsoportok fenntartása szükséges.

3.2.4. Kutatás, monitorozás NBmR által érintett védett növényfajok, amelyeket az Epöli szarmata vonulat területén felmértek: • piros kígyószisz (Echium russicum) • bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum) • gumós macskahere (Phlomis tuberosa) A területen 3 db Natura 2000 mintapont található: A monitorozás és a hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti fajfelmérés folytatását a közösségi jelentőségű fajokra és a fokozottan védett fajokra, valamint az olyan ritka, védett, esetleg endemikus fajokra, amelyek állományai csak kis foltokban, elszórtan találhatóak meg Magyarország területén. Ezen túl a területen található inváziós fajok terjedésének nyomon követése szintén javasolt. Javasolt kutatás: a gyeprekonstrukció hatása a területre (cserje-visszaszorítás és legeltetés hatásainak felmérése)

25


3.2.5. Mellékletek Kezelési egységek térképe

26


3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. – 2015. december 31. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

3.3.1. Agrártámogatások 3.3.1.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A MePAR adatlapok alapján a támogatható területek a kjTT kb. 2/3-át fedik le. A terület nem része egyik MTÉT (Magas Természeti Értékű Terület)-nek sem. A helyi gazdák az AKG (Agrár-Környezetgazdálkodási) célprogramok közül több célprogramba is beléptek, az ezekkel kapcsolatos támogatásokat veszik igénybe. A kjTT-t 145 MePAR-blokk érinti, ezek közül 93-ra vehető fel támogatás, összesen 1097,9 ha területen. Jelenleg AKG-ból az alábbi célprogramok keretében vesznek igénybe támogatást: - AA) – Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram - BA) – Extenzív gyepgazdálkodási célprogram Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól – A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: • alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás 27


• kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről – A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására: • erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás • tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel • állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. 3.3.2. Pályázatok Mintegy 50 ha területen 2013 szeptemberétől a DINPI Szárazgyep LIFE+ projektje keretében természetvédelmi szempontú élőhelykezelések indulnak (cserjésedés és az inváziós fajok visszaszorítása, visszagyepesítés, legeltetés). 3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Az Epöli szarmata vonulat (HUDI20016) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - a Gerecsei Tájegységtől Tulogdi Áron 2013. március 20-21-22-én személyesen felkereste az illetékes falugazdászt, és szóban egyeztettek a terület használatával és tulajdonviszonyaival kapcsolatban. A beszélgetés eredményeit a megalapozó dokumentáció tartalmazza. - 2013. május 10-én az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, amelyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ.

28


-

A terület megismerése érdekében 2013. június 11-én és július 4-én két ízben megtörtént a terület bejárása, amelynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. 2014. május 27-én szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei Az Epöli szarmata vonulat Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. Eszköz típusa

Célcsoport

Címzett

terepbejárás

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság szakmai terepbejárás gazdálkodók, érintett hatóságok, települési önkormányzatok gazdálkodók, gazdafórum települési önkormányzatok

Gerecsei Tájegység

Időpont + kapott észrevétel 2013.06.11.; 2013.07.04. 2014. 05.27.

Annavölgy, Bajna, 2014.08.19. Dág, Epöl, Gyermely, Máriahalom, Nagysáp, Sárisáp gazdálkodók, Annavölgy, Bajna, 2014.08.01-08.15.. önkormányzati tulajdonosok, Dág, Epöl, Gyermely, közzététel települési Máriahalom, önkormányzatok Nagysáp, Sárisáp lakosság 2013.01.01 – honlap 2014.08.31. hatóságok, 2013.05.10: érintettek levélben érintett 2013. 11.26. – az vagy e-mailben gazdálkodók, adatszolgáltatásnak történő megkeresése települési önkormányzatok díja van, sikertelen 2014. 05. 16. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A járási hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

29

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

Recommend Documents