J. J. Rousseau természetelvő pedagógiája A XVIII. századot joggal nevezték a „pedagógia századának”
Miért? ebben az idıszakban, fıleg Franciaországban nem is volt olyan író, filozófus, aki ne foglalkozott volna pedagógiai kérdésekkel; elítélték a korabeli iskolák színvonalát, az alkalmazott drasztikus módszereket, a verbalizmust; hittek abban, hogy egy megújult szellemő, racionális és igényes nevelés által megváltoztatható, szebbé tehetı az egész társadalmi berendezkedés.
Életrajzi adatok (1712-1778) E gondolkodók közé tartozott J. J. Rousseau (1712-1778) is, akinek tevékenysége új szakaszt jelentett a francia felvilágosodás történetében; neveléssel, oktatással kapcsolatos gondolatai annyira újszerőek, eredetiek, hogy gyökeres fordulatot (mintegy „kopernikuszi fordulatot”) hoznak az egész nevelés egyetemes történetében;
Emberképe, gyermekképe „szakmája” nem volt, mégis korszakalkotó mőveket alkotott a legkiválóbb témákban: szentimentális regénye: Heloise → a romantikus irodalom atyjává lett; társadalomtudományi értekezései a francia forradalom ideológiáját készítették elı; Nevelésrıl írott könyve a pedagógiai irodalom egyik legfontosabb mérföldköve;
Genfben született, egy puritán szellemő órásmester fiaként, édesanyját nagyon korán elvesztette; Nem járt elemi iskolába, de tízéves korára mégis nagy mőveltségre tett szert (a sokféle korai olvasmányélmény); Késıbb nagybátyja, majd egy lelkész neveli, késıbb inaskodik, kóborol, tanul, idınként zeneszerzınek is kiadta magát 28 éves korában magánnevelınek szegıdik egy lyoni csendırfıparancsnok házába, nem sok sikerrel; Késıbb a párizsi Akadémiát is meghódítja; élete végén nyugalmát a teljes magányban lelte meg egy Párizs környéki birtokon: Ermenonwilleben, itt is halt meg 1778-ban.
Emberképe, gyermekképe kora legkiválóbb polihisztorává vált Eszménye a természetes ember: Az emberek természetes állapotban jók, szabadok, egyenlık, csak a munka nélkül szerzett magántulajdon bontotta meg ezt a természetes állapotot, és tette egyenlıtlenné ıket; Felvetette a társadalmi egyenlıtlenség kérdését
1
Emberképe, gyermekképe A díjoni Akadémia pályázati felhívása (1749): A tudományok és mővészetek fejlıdése rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket? Következtése szokatlan: „Megjöttek a bölcsek, elmennek a jók” – értekezése óriási sikert aratott; ettıl kezdve társítják nevéhez a „Vissza a természetbe!” jelszót.
A díjoni Akadémia újabb pályázati felhívása (1754) az emberi egyenlıtlenség okairól Értekezés az emberek közti egyenlıtlenség eredetérıl és okairól: A természetesség elvét hirdeti, azonban ezzel nem az ısi, primitív állapotok visszaállítását célozza, hanem a társadalom erkölcsromboló hatásaira akarja felhívni a figyelmet. Ellenfelévé teszi Voltaire-t, a kor másik nagy géniuszát.
Gyermekképe – a gyermek felfedezése Rousseau jellemének legsajátosabb vonása az, hogy folyamatos küzdelmet vívott önnön esendıségével; állandóan kereste a lelki tökéletesedés útjait; a középkor alapvetıen pesszimista gyermekfelfogásával szemben Rousseau változtatja meg teljesen a gyermekképet és nevelési gyakorlatot; Felismeri a gyermekkor fontosságát az ember életében, a gyermekkor önmagában is értékes, szükségszerő állapot, és a gyermek, mint természeti lény, önmagában is jó;
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) A felnıtt személyiségének a megfelelı alakulásához szükség van arra, hogy a gyermek gyermeki életet éljen, fontosnak tartja a gyermeki élet teljességét, boldogságát, szabadságát biztosító nevelést.
Gyermekképe – a gyermek felfedezése „Inkább legyek a paradoxonok embere, mint az elıítéleteké”. Az apát „sem a szegénység, sem a munka, sem más emberi szempont nem mentheti fel az alól, hogy eltartsa ls hogy maga nevelje gyermekeit” öt gyermekét adta lelencházba; Kifejezıen szól a családi élet szépségeirıl, ám neki sohasem volt otthona; Állampolgári erények dicsıítése, a természet megnyugvást nyújtó magányát; Az emberi értékek mértéke nála nem a konvenció, hanem az abszolút emberi értékekben való kiteljesedésre törekedett.
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) pedagógiai regény; nem egy a sok nevelési útmutató közül, hanem annál több;
filozófiai, filozófiaiantropológiai mő; heves reakciókat idézett elı, fıleg a „természetes vallással” foglalkozó része; könyvét nyilvánosan elégették az igazságügyi palota udvarán, ellene elfogatóparancsot adtak ki, hosszú évekig bújdosott (Svájc, Anglia);
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) Rousseau ebben a mővében egy képzelt ifjú, Emil nevelését tervezi meg, magát a házitanító szerepében tüntetve fel. „Boldognak lenni kedves Emil, ez minden érzékeny lény célja; ez az elsı vágy, amely belénk oltott a természet, és az egyetlen, amely sohasem hagy el bennünket” Legfıbb célja, hogy Emilt boldognak lássa, ún. boldogságetika (eudaimonizmus) alapgondolatai fogalmazódnak meg. A boldogság elérése nem valami távoli cél, hanem evilági boldogulás, amelynek az egész életet át kell hatnia. Emil gyermekként is boldog, mivel nevelıje nem kényszeríti felnıttes megnyilvánulásokra.
2
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) „A természet azt akarja, hogy a gyermek gyermek legyen, mielıtt felnıtt lenne” „Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben”. „Ahogy az emberiségnek megvan a maga helye a dolgok rendjében, a gyermekkornak is megvan a maga helye az emberélet rendjében, az emberben tehát az embert kell tekinteni, a gyermekben a gyermeket.” „Minden jó, amidın kilép a dolgok alkotójának kezébıl, de minden elfajul az ember kezei között”
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) Nevelési módszerei Rousseau fı mővében tetızıdött egy olyan folyamat, amely a reneszánszban döntı a neveléstörténeti szempontból: a gyermek, a gyermekkor átértékelése, s emancipálása. a pedagógia a gyermek köré rendelıdött, vagyis felismerték az életkori sajátosságokkal összefüggı nevelés fontosságát. új nevelési módszereket eredményezett. S bár Rousseau nem tárgyalja ezeket a nevelésioktatási eljárásokat részletes alapossággal, de bizonyos módszertani elvek a „kiolvashatók” az Emile-bıl. Milyen módszerekre gondolhatunk?
Életkori szakaszok és nevelés A gyermekkori fejlıdés öt szakasza, és mindegyik szakasznak egy-egy „könyv” felel meg;s Elsı könyben: a testi nevelés születéstıl a beszédig tartó periódus (0-2 év) életét a gyönyör és fájdalom uralma jellemzi, gyenge, kiszolgáltatott lény, aki saját nyomorúsága ellen csak könnyekkel tud védekezni; Elítéli a gyermekek dajkákhoz való adását: a dajkák : „idegen gyermek anyjává” válnak, mőveletlen asszonyok, nincs bennük anyai szeretet;
Emile, avagy a nevelésrıl (1762) Rousseau milyennek szeretné látni Emilt? „Amikor majd kikerül a kezembıl, nem lesz bíró, sem katona, mindenekelıtt ember lesz”. Olyan ember, aki képes mindenütt megállni a „lábán”, ahová a forgandó szerencse veti; J. Locke eszményéhez hasonlóan, Emil szintén elıkelı, gazdag fiú, azonban nevelése nem társadalmi réteghez kötött, hanem egyszerően emberi: „emberi szívhez alkalmazkodó”. J. Locke-nak a „tabula rasa” elméletét sem fogadja el: az ember és állat eleve ösztönök sokaságával jön a világra;
Nevelési módszerei A gyermeknek „meg kell lesni a természetét”, a nevelınek ismereteket kell győjtenie neveltjérıl; „A szellem hangja a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra” – Rousseau Emilre elsısorban érzelmein és képzeletén keresztül akar hatni, nem pedig racionális érvek alapján; A gyermeket alkalmassá kell tenni a nevelésre, a gyermekben rejlı lehetıségek, erények kibontása; A gyermeket „fallal” kell körülzárni, amely megóvja a társadalom káros hatásaitól – ez a negatív nevelés; ez nem passzivitás a nevelı részérıl, hanem aktív tevékenység: a fejlesztı környezeti feltételek megteremtése;
Elsı könyv: a testi nevelés Szabadságot követel a gyermeknek: a mozgás szabadsága; az anyák maguk táplálják, gondozzák kicsinyeiket, az apák pedig neveljék ıket; Ha az anya mégsem vállalhatja, akkor megfelelı dajkát kell választani a számára, akinek „szíve éppolyan egészséges, mint a teste”; Elutasítja a dédelgetı, kényeztetı nevelést: „A gyermek elsı könnye kérés, ha nem ügyelünk rá, csakhamar parancs lesz belıle”
3
Második könyv: érzékszervi nevelés 2-12 éves korig, érzékszervek nevelése A környezı világ megismerése, az „érzékelı értelem” foka. Az érzékszervek fejlesztésére különösen nagy gondot kell fordítani; Ha „elfoglalt a családapa”, akkor magánnevelıt kell fogadnia: olyan házitanító, aki fiatal, ezért pajtása lehet növendékének, és aki egész életében csupán egy gyermek nevelését vállalja; az ı dolga, hogy megismertesse növendékével a világot.
Harmadik könyv: értelmi nevelés 12-15 évig tartó idıszak az „értelem békés korszaka”, mivel a gyermeket még nem gyötrik a pubertáskor belsı feszültségei kellemes a tanulás, mivel felébredt benne: „az ember természetes kíváncsisága minden iránt, ami közelrıl és távolról érinti”; a tudást nem könyvekbıl meríti, hanem nevelıje segítségével fedezi fel a valóságot, természetet, tudományokat (életközeli szituációk); Jelenségek vizsgálata, győjtemények összeállítása, egyszerő kísérletek elvégzése (földrajz, csillagászat, fizika); A nevelı figyel a gyermek érdeklıdésének alakulására.
Második könyv: érzékszervi nevelés Nem akar tervszerő tanítást; Erkölcsi nevelés konkrét tapasztalatokon alapuljon: Nem kell feleslegesen szidni A „természetes büntetés elve”: „Betöri a szobája ablakait? – hadd fújjon rá a szél éjjel-nappal anélkül, hogy törıdnétek meghőlésével, mert inkább legyen náthás, mint bolond!”
Negyedik könyv: erkölcsi nevelés 15 évtıl házasságkötésig az ember „második születésének” korszaka, mivel ettıl kezdve válik etikailag formálható lénnyé; vissza kell térnie a társadalomba, mivel erkölcsi nevelése nem lehet teljes az emberi társadalomtól elzárt magányban; „elméje pontos és elıítélet-mentes, szíve szabad” nevelıjét továbbra sem nélkülözheti konkrét tapasztalatok és türelem az erkölcsi nevelés alapvetı módszerei; Rousseau „természetes vallás”-a tagadja a dogmákat, a kanonizált szertartásokat, Istennel bensıséges kapcsolatba lép: „szívem egyszerőségével szolgálom az Istent”. Fontosnak tartja a szexuális nevelést: válaszolni kell a gyermek kérdéseire;
Ötödik könyv: a lányok nevelése az Emilnek szánt házastárs, Sophie nevelésével foglalkozik; zsenialitásával ellentétben korának legelmaradottabb felfogását képviselte a nınevelésre vonatkozóan; a férfi és nı két hasonló teremtmény, gyökeresen eltérı formában megalkotva (férfira az erı és aktivitás, addig a nıre a passzivitás és gyengeség jellemzı); a nı élete végéig kiskorú marad: elıbb apjának, majd férjének alárendelve él; Céljai: házias erények elsajátítása, mély érzelmek, kecses modor kibontakoztatása; Sophie megértı hitves lesz, aki segít Emilnek betagolódni, abban, hogy megtalálja helyét az életben;
Rousseau pedagógiai gondolatvilága ellentmondásaival, ma már megkérdıjelezhetı vélekedéseivel együtt is fordulópontot jelentett a pedagógia elméletének és gyakorlatának történetében; Az „Emil” hatása rendkívüli: elementáris erıvel befolyásolta a rákövetkezı évszázadok pedagógiai gondolkodását és a nevelés gyakorlatát; Ez a hatást olyan mértékő, hogy a huszadik századi reformpedagógiai irányzatok sem érthetık meg teljes mértékben Rousseau gondolatai nélkül.
4
Rousseau kriptájának sírköve a Panthéonban, Párizsban
5
