Emberi test a kognitív terápiában Túry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 2013.11.13.
1
A kognitív terápia tárgya lehet:
a test belseje: funkciók, tünetek (példa: pszichoszomatikus zavarok, mint az irritabilis bél szindróma – IBS) a test külseje: testkép – torzulások (példa: testdiszmorfiás zavar, testképzavarok evészavarokban)
2013.11.13.
2
Módszerek Relaxáció, testorientált terápiák (mozgás- és táncterápia). A testorientált terápia célja evészavarokban: a testképzavar; a hiperaktivitás; az önkontroll elvesztésének félelme.
2013.11.13.
3
Belső percepció (interoceptív tudatosság) javítása imaginációk útján. Klasszikus viselkedésterápiás módszerek: pl. expozíció és válaszprevenció (Leitenberg és Rosen, 1988). Videokonfrontáció: testképzavar esetén Elrendezés: egyéni csoport önsegítés: virtuális valóság (testképalakító programok)
2013.11.13.
4
Test-lélek pszichoterápia (BMP) Susan Aposhyan, 2004. Embodiment: a terapeuta testi szenzitivitása és válaszkészsége az alapja. Mély élettani összehangolódás alakul ki. A testi és a kognitív integráció facilitálódik.
2013.11.13.
5
Irritabilis bél szindróma
2013.11.13.
6
Kezelésében a kognitív-viselkedésterápia egyéni és csoportos formában is igazoltan hatékony.
2013.11.13.
7
Egy csoportterápiás program bemutatása Toner és mtsai, 2001 Vázlat: 1. ülés: egyéni Téma: elmélet ismertetése, célok meghatározása 2. ülés: csoport Téma: kapcsolat a gondolatok, érzések, viselkedés és a béltünetek között. 1. rész
2013.11.13.
8
3. ülés: csoportos Téma: kapcsolat a gondolatok, érzések, viselkedés és a béltünetek között. 2. rész 4. ülés: csoport Téma: fájdalom menedzsment 5. ülés: csoport Téma: a bélpanaszoktól való félelem 6 . ülés: csoport Téma: szégyen
2013.11.13.
9
7. ülés: csoport Téma: harag és követelés 8. ülés: egyéni Téma: a haladás értékelése 9. ülés: csoport Téma: önhatékonyság 10. ülés: csoport Téma: társadalmi elfogadás és perfekcionizmus
2013.11.13.
10
11. ülés: csoport Téma: kontroll 12. ülés: csoport Téma: a csoport igényei szerint 13. ülés: csoport Téma: a csoport igényei szerint 14. ülés: csoport Téma: befejezés
2013.11.13.
11
A csoportülések standard formája
relaxációs gyakorlat, 5-10 perc a kliensek reakcióinak megbeszélése az előző üléssel kapcsolatban, 5 perc önsegítő feladatok átnézése és a fontosabb események megbeszélése, 15-20 perc az ülés témájának ismertetése, 15-20 perc a napirendi pontok megbeszélése, 20-30 perc új önsegítő feladatok adása, 10 perc az ülés összefoglalása, 5 perc a résztvevők reakciójának megbeszélése a mostani ülésre vonatkozóan, 5 perc
2013.11.13.
12
1. ülés: egyéni Téma: elmélet ismertetése, célok meghatározása a kognitív viselkedésterápia ismertetése együttműködő kapcsolat teremtése egyéni kezelési célok meghatározása egyéb: a fizikai tünetek reális voltának megerősítése, az IBS kognitív viselkedési alapokon, célok meghatározása és a perfekcionizmus megbeszélése relaxációs tréning bemutatása
2013.11.13.
13
Gondolatok
Hangulatok
Testi tünetek
Viselkedések
2013.11.13.
14
Trigger
Percipiált veszély
Érzések katasztrófaként értékelése
Megértés
Testi szenzációk
2013.11.13.
15
2. ülés: csoport Téma: kapcsolat a gondolatok, érzések, viselkedés és a béltünetek között, 1. rész fizikai és környezeti stresszorok reális voltának megerősítése a stresszreakció három fő alkotójának elmagyarázása: fizikai, viselkedési, kognitív hogyan vezetnek események és az értékelésük emocionális reakciókhoz – megbeszélés automatikus gondolatok felismerésének bemutatása napi gondolatok feljegyzése 2013.11.13.
16
3. ülés: csoport Téma: kapcsolat a gondolatok, érzések, viselkedés és a béltünetek között, 2. rész
Hogyan lehet a problémás gondolkodási sablonokat felismerni? Hogyan lehet ehhez használni a CALM rendszert?
2013.11.13.
17
A CALM rendszer Hasznos válaszok konstruálása a kognitív újrastrukturáláshoz C= következmény: értékelés, hogy egy bizonyos gondolat hasznos-e, és jó vagy rossz érzést okoz. Választhatunk, hogy mit gondolunk. A= alternatívák: legyünk képesek hasznos válaszokat konstruálni, különböző lehetséges interpretációkat kell megfontolni. L= logikai bizonyíték: adatokat, információt keresni, hogy alternatív magyarázatokat találjunk kétséges eseményekre. M= jelentés: az automatikus gondolatok személyes jelentésének meghatározása. 2013.11.13.
18
4. ülés: csoport Téma: fájdalom menedzsment a fájdalom kapu-elméletének bemutatása három figyelemelterelési módszer bemutatása a fájdalom menedzsmentben egy fájdalom-alapállapot meghatározása, a Subjective Units of Distress Scale önértékelő rendszer megtanítása relaxációs tréning a fájdalomkontrollhoz imaginációk a fájdalomkontrollhoz
2013.11.13.
19
5. ülés: csoport Téma: béltünetektől való félelem a félelem ördögi körének elmagyarázása előidéző vagy elkerülendő helyzetek elmagyarázása az automatikus gondolatok kiderítése az előidéző helyzetekkel kapcsolatban hierarchia készítése a félelmet provokáló helyzetekről technikák tanítása a félelem menedzselésére: szelektív fókusz, kognitív beoltás
2013.11.13.
20
6. ülés: csoport Téma: a szégyen A kliens segítése az IBS tüneteire vonatkozó szégyenreakció társadalmi-kulturális forrásainak felismerésében: IBS mint betegség frusztráció és az orvosok viselkedése kontrollvesztés, ami felelőtlenséget, tisztátalanságot jelenthet kulturális kényelmetlenség a testfunkciók miatt 2013.11.13.
21
A kliens segítése az IBS-re vonatkozó szégyenreakció kognitív forrásainak felismerésében és megkérdőjelezésében.
2013.11.13.
22
7. ülés: csoport Téma: harag és követelés a harag jelző funkciójának bemutatása a kliens nézőpontjának kiderítése a harag kifejezésére vonatkozóan kognitív haragkiváltó tényezők felismerése hogyan táplálják a problémás gondolkodási sablonok a haragot
2013.11.13.
23
a követelés definiálása; hogyan lehet a követelést megkülönböztetni az agresszív viselkedéstől és a nem asszertív viselkedéstől minden kliensnek segíteni a nehéz helyzetekről alkotott hierarchia kifejlesztésében, hogy asszertíven viselkedjenek szerepjátszási példák a nehéz helyzetekről készült hierarchiából
2013.11.13.
24
8. ülés: egyéni Az eddigi haladás értékelése
2013.11.13.
25
9. ülés: csoport Téma: önhatékonyság
megbeszélni, hogyan befolyásolják az önhatékonyságról való jóslatok a tényleges viselkedést a kliens önhatékonyságról alkotott véleményének megismerése adatok gyűjtése a kliens véleményéről, az önhatékonyságáról
2013.11.13.
26
10. ülés: csoport Téma: szociális elfogadás és perfekcionizmus a vélemény, hogy a saját érték társadalmi elfogadást kíván a vélemény felismerése és megvitatása, hogy csak a legmagasabb standardok (perfekció) elfogadhatóak a ’Helpful hints for handling disapproval’ lista szétosztása és megbeszélése a klienseknek a ’normális’ és ’abnormális’ viselkedésről, és az ’elfogadható’ és ’nem elfogadható’ viselkedésről megfogalmazott definícióját is meg kell vizsgálni, és megkérdőjelezni 2013.11.13.
27
11. ülés: csoport Téma: kontroll
a kontroll mindig pozitív-e? a kontroll mindig lehetséges-e? a kontrollvesztésről és a szégyenről alkotott vélemény vizsgálata a kontroll paradoxonjának megvizsgálása: túl sok kontroll kontrollvesztésbe torkollhat, kevesebb kontroll eredményezhet effektívebb kontrollt.
2013.11.13.
28
12-13. ülés: csoport Téma: a csoport igényei szerint
2013.11.13.
29
14. ülés: csoport Téma: befejezés a terápia befejezése a befejezés a kezdettel kezdődik befejezéstől való félelmek befejezési jóslatok
2013.11.13.
30
Stress és IBS Whitehead (1994): az IBS-betegek szubjektíve nem élnek át több stresshelyzetet, de a stressre túlreagálnak. Levy és mtsai (1997): a napi stress tünetekre gyakorolt hatását értékelték 26 IBS-beteg nőben, 23 más betegben és 26 fős egészséges kontrollcsoportban. Szignifikáns pozitív kapcsolat volt a napi stress és a napi tünetek között mind IBS-betegekben, mint nem IBS-betegekben. A menstruációs ciklus kontrollálása nem befolyásolta az eredményeket. 2013.11.13.
31
Kognitív-viselkedésterápiák az IBS kezelésében Gomborone és mtsai (1993) a depresszió kognitív modelljét tekintik át IBS-ben. Szerintük a negatív kognitív sémáknak, az információfeldolgozás torzításának központi szerepük van az érzelmi zavarban, és ez IBS-ben is így van.
2013.11.13.
32
Vollmer és Blanchard (1998) 32 betegnél egyénileg és csoportban végzett kognitív terápiát hasonlított össze, a kontrollcsoport tünetmonitorozó várólistás csoport volt. Klinikailag szignifikáns javulás volt (ez legalább 50%os tünetcsökkenést jelent) a csoportterápiában részesültek 66%-ában és az egyénileg kezeltek 55%ában. A kontrollcsoportban csupán 10% volt a javulás.
2013.11.13.
33
Van Dulmen és mtsai (1996): csoportos formában végzett viselkedés- és kognitív terápia hatékonyságát értékelték várólistás kontrollcsoporttal összehasonlítva. A háromhónapos kezelés 8 kétórás ülésből állt. Szignifikáns különbség volt a kezeltek javára a hasi panaszokat tekintve. A kezelt betegek sikeres stressleküzdő stratégiáinak száma jobban nőtt, s a nehéz helyzeteket elkerülő viselkedések száma szignifikánsan jobban csökkent közöttük. A pozitív változások fennmaradtak a kétéves követés után. 2013.11.13.
34
Payne és Blanchard (1995) 34 IBS-beteget random módon 3 csoportba osztottak: egyéni kognitív terápia, önsegítő csoport, várólista tünetmonitorozással. A kognitív terápiás csoportban nagyobb javulás volt észlelhető. A depresszió és a szorongás is javult ebben a csoportban. 3 hónap után a javulás fennmaradt, némi további javulás is volt.
2013.11.13.
35
Greene és Blanchard (1994) 20 IBS-beteget random módon soroltak be vagy intenzív egyéni kognitív terápiára (10 ülés 8 héten át), vagy 8 hetes, napi tünetmonitorozásra. Szignifikánsan nagyobb tünetredukció volt a kognitív terápiás csoportban. A terápia végén a kognitív terápiás csoport betegeinek 80%-a klinikailag jelentősen javult, a másik csoportban csak 10%. 3 hónapos követés után az eredmények megmaradtak. Blanchard és mtsai (1992) vizsgálatában 90 IBSbetegnél a kognitív viselkedésterápiákra bekövetkező javulás valószínűsége alacsonyabb volt azokban, akiknek aktuálisan fennálló pszichiátriai betegségük volt. 2013.11.13.
36
Testkép
2013.11.13.
37
Testkép: az egyén saját testével kapcsolatos pszichológiai élményei és attitűdjei, valamint az a mód, ahogyan ezek az élmények szerveződnek (McCrea és mtsai, 1982). Többdimenziós jelenség: a különböző érzékszervi modalitásokon alapuló testképek mellett elkülönítik a kognitív és affektív testképet. Helyesebb volna testélményről beszélni. A testképzavar a testélmény komplex zavara.
2013.11.13.
38
A testkép vizsgálatára használatos módszerek 1. Vizuális méretbecslés. 2. Torzított kép módszere. 3. Választás különböző tápláltságú alakok sorozatából (pl.: Fallon és Rozin, 1985). 4. Kérdőíves módszerek. 5. Projektív módszerek. 6. Számítógépes módszerek. 7. Egyéb módszerek (pl.: virtuális valóság felhasználása).
2013.11.13.
39
A Playboy címlapfotóin szereplő nők és a Miss America címet elnyertek alakjának változása 1958-88 között 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50
Min. BMI%
1958
2013.11.13.
1968
1978
1988
40
2013.11.13.
41
2013.11.13.
42
2013.11.13.
43
A testképterápiák segítik:
az énkép reálissá válását a test elfogadását a saját test élvezetének megtanulását az érzelmek kifejezését.
A csoportos forma kombinálja az önkonfrontáció és csoportkonfrontáció előnyeit, gyorsítja a motivációs folyamatot, áttöri az ellenállást.
2013.11.13.
44
Videokonfrontáció Standard körülmények, videofelvétel. Elemzés: csoportban. Konfrontatív. Segíthet a betegség tagadásának áttörésében. Veszélyei: negatívabb önpercepció, szorongásos reakció, tünetrosszabbodás.
2013.11.13.
45
A csoport előnyei: az önkonfrontáció és a csoportkonfrontáció hatása kombinálódik; a motivációs folyamat gyorsulhat; lehetővé teszi a beteg számára, hogy korrigálja testpercepcióját; megkönnyíti a reális és pozitív testkép kialakítását a csoporton belüli szociális tanulás folyamatán keresztül.
2013.11.13.
46
Testképelemző program Becslés: becsült méret/valódi méret Szubjektív elégedetlenség: vágyott méret/becsült Objektív elégedetlenség: vágyott méret/valódi
admin/atlas146 2013.11.13.
47
2013.11.13.
48
