Emberi erőforrás gazdálkodás vizsgálata

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék

Emberi erőforrás-gazdálkodás Vállalkozások erőforrásai • Anyagi eszközök (gépek, berendezések anyagok)

Emberi erőforrás gazdálkodás vizsgálata

• Emberi erőforrás – Kiemelt jelentőségű – A vállalkozás legértékesebb erőforrása

• Jellemzői – termelés nélkülözhetetlen tényezője

Dr. Musinszki Zoltán

– önálló gondolkodás – szabad akarat – cselekedeteit, teljesítményét befolyásolni tudja

Elemzés feladatok • A

létszám

nagyságának

és

A létszám nagysága és összetétele

összetételének

vizsgálata • A munkaidő kihasználásának vizsgálata • A

munkaügyi

tényezők

és

a

termelés

kapcsolatának vizsgálata • A munkatermelékenység alakulásának vizsgálata • Bérgazdálkodás vizsgálata

A létszám összetétel elemzése Megoszlási viszonyszámok segítségével • FEOR szerint • Foglalkoztatás hossza, foglalkoztatás jellege szerint – Teljes munkaidőben foglalkoztatottak

Munkaerő-szükséglet fogalma Munkaerő-szükséglet meghatározása •Munkakör elemzés •Vállalati tervek Munkaerő-szükséglet fedezettsége Adott idôszakban rendelkezésre álló létszám Feladatok ellátásához szükséges létszám

Munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata Belépési forgalom

Belépôk száma Átlagos állományi létszám

Kilépési forgalom

Kilépôk száma Átlagos állományi létszám

Munkaerő forgalom

Belépôk  kilépôk száma Átlagos állományi létszám

– Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

• Munkaköri csoportok szerint – Szakképzettség szerint – Életkor szerint

Váltás = min{belépők száma; kilépők száma}

– Munkában eltöltött idő szerint

Váltás intenzitása

– Nemek szerint

Váltás Átlagos állományi létszám

•1

Fluktuáció okainak vizsgálata  Vállalattól független okok – Kortól függő kilépések (nyugdíjazás) – Betegségtől vagy balesetből adódó kilépések – Anyaság vagy házasság miatti kilépés

 Vállalattól függő okok – Demotiváció függő kilépések – Nem megfelelő munkahelyi légkör – Nem versenyképes jövedelem.

Egész napos távollétek elemzése 1. Munkaerő-felhasználási mutató Teljesítet t napok száma 100  ...% Munkarend szerinti napok száma Teljesített napok száma = jelenléti ív alapján ténylegesen teljesített napok száma Munkarend szerinti napok száma = törvényes munkanapok száma

2. Egész napos távollétek aránya

Munkaidőalap kihasználás elemzése 4 témakör  az egész napos hiányzások vizsgálata  tört napi hiányzások vizsgálata  túlórák alakulásának vizsgálata  munkarenden belüli veszteség idők vizsgálata

Egész napos távollétek fajtái - 1. 1. Fizetett egész napos távollét - Fizetett szabadság  Rendes (alap + pótszabadság )  Rendkívüli (pld tanulmányi szabadság)

- Nem szabadság jellegű fizetett egész napos távollét:  Állampolgári kötelezettség teljesítése (katonai sorozás)  Társadalmi kötelezettség teljesítése (kötelező orvosi szűrővizsgálaton való részvétel)  Egyéb okok (konferencián, oktatáson való részvétel)  Átmeneti munkaidő csökkenés (tartós üzemszünet miatti távollét

100 – munkaerő-felhasználási mutató = … %

Egész napos távollétek fajtái - 2. 2. Betegség miatti távollét  Betegszabadság (éves szinten 15 nap)  Táppénz (15 napon túli betegség miatti távollét)

– Okok között szerepelhet:  Általános jellegű megbetegedések  Üzemi balesetek  Szakmai ártalmak (pld üvegfúvók ólom mérgezése)

Egész napos távollétek fajtái -3 3. Engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét  Fizetés nélküli szabadság

4. Igazolatlan egész napos távollétek  Rossz munkafegyelem  Alacsony keresetek  Nem megfelelő érdekeltségi rendszer

•2

Törtnapi távollétek elemzése

Törtnapi távollétek fajtái  Késés  Közlekedés  Időjárás  Idő előtti eltávozás

1. Munkanap átlagos hossza Teljesítet t órák száma túlórák nélkül  ...óra / nap Teljesítet t napok száma

2. Munkaidő kihasználási mutató Munkanap átlagos hossza *100  ...% Munkanap törvényes hossza

3. Törtnapi távollétek aránya 100-Munkaidő kihasználási mutató = … %

Túlórák vizsgálata

Egész -törtnapi távollétek elemzése 1. Munkaerő-felhasználási mutató Teljesített napok száma  100  ...% Munkarend szerinti napok száma

Túlóra mértéke

Túlórákszáma (óra) *100  ...% Ledolgozott órák száma (óra)

2. Munkaidő kihasználási mutató Munkanap átlagos hossza *100  ...% Munkanap törvényes hossza

Túlórázáshoz vezethet: Elkerülhetetlen külső ok Elkerülhető belső ok (például szervezési hiányosság)

3. Munkaidőalap kihasználási mutató (1*2)

Teljesített órák száma  100  ...% Munkarend szerinti órák száma

Munkarenden belüli veszteségidők vizsgálata A munkaidőn belüli veszteség megállapítható  adminisztratív úton, az állásidők vizsgálatával  a munkanapfelvételek kiértékelésével  technikai szervezési hiba miatti veszteségidő,  munkafegyelmi okra visszavezethető veszteség idő,  munkamegszakítás (pihenés miatt kieső idő)

 a selejtjegyzőkönyvek alapján a selejtpótlásra és pótmunkára fordított idő

selejtjavításra,

A munkarenden belüli veszteség idők negatív hatásai:

A munkaügyi tényezők hatása a termelési értékre -1. Termelési érték változás okai    

Fizikai dolgozók létszámváltozása 1 fő által ledolgozott munkanapok számának változása Munkanap átlagos hosszának változása 1 órára jutó termelési érték változása

A hatások számszerűsítése - tényezőkre bontás módszereivel  láncbehelyettesítési módszer,  abszolút különbözetek módszere,  százalékos különbözetek módszere

 látszólagos munkaerőhiányt okoznak  termelés kiesést okoz

•3

A munkaügyi tényezők hatása a termelési értékre -2.

A munkaügyi tényezők hatása a termelési értékre -3. A szorzat felírása során az alábbi követelményeket kell betartani:

Fizikai dolgozók létszáma  teljesített nap (nap/fő)

= Teljesített napok száma

Létszám  teljesített nap (nap/fő)  Munkanap átlagos hossza

= Teljesített órák száma

Létszám  teljesített nap (nap/fő) munkanap átlagos hossza  1 órára eső termelési érték

ne legyen tartalmi átfedés helyes sorrend a szorzatok gazdasági tartalommal rendelkező mutatók legyenek

Az elemzés elmélyítésének területei és információ igénye milyen okokra vezethető vissza a létszám csökkenése vagy növekedése , az egész napos hiányzás okonként részletezve törtnapi hiányzások részletezése túlórák költséghelyenként, technológiai áganként való megoszlása termelékenységi mutató változásának okai stb.

= Termelési érték

Láncbehelyettesítés Megnevezés

Terv

I. Fizikai létszám (fő)

I.

II.

Abszolút különbözetek

III.

Tény

IV.

Megnevezés

6

6

6

6

6

által nap

255

255

250

250

250

250

II. 1 fő ledolgozott (nap/fő)

III. Munkanap átlagos hossza (ó/nap)

7,8

7,8

7,8

7,4

7,4

IV. 1 órára jutó termelési érték (Ft/ó)

4000

4000

II. 1 fő ledolgozott (nap/fő)

Termelési (eFt)

4000 4000

-936

Terv

Tény

III.

6

6

6

által nap

255

255

-5

250

250

250

7,4

III. Munkanap átlagos hossza (ó/nap)

7,8

7,8

7,8

-0,4

7,4

7,4

4100 4100

IV. 1 órára jutó termelési érték (Ft/ó)

4000

4000

4000 4000

+100 4100

érték 39780

7956

-936 -2400

1110 45510

%-os eltérés

Hatás (eFt)

Termelési (eFt)

A munkaügyi tényezők hatása a termelési értékre -4. Termelési érték változás okai

létszám

5

6

120,00

20,00

7956

 Fizikai dolgozók létszám

Teljesített napok száma (nap)

1275

1500

117,65

-2,35

-936

 1 fő által ledolgozott munkanapok száma

Teljesített száma (óra)

órák

9945

11100

111,61

-6,03

-2400

Termelési (eFt)

érték 39780

45510

114,40

2,79

1110

Fizikai (fő)

Tény

IV.

6

-2400 1110

Tény/terv

II.

+1

Százalékos különbözetek Megnevezés

I.

5

érték 39780 47736 46800 44400 45510 45510

7956

Terv

I. Fizikai létszám (fő)

5

 Létszám  Fizikai dolgozók aránya  Törvényes munkanapok száma  Munkaerő felhasználási mutató

 Munkanap átlagos hossza

117,65-120,00=-2,35

Össz vált: 5730 eFt

39780x-2,35%=-936

(45510-39780)

 Munkanap törvényes hossza  Munkaidő kihasználási mutató  Túlórák növelő hatása

 1 órára jutó termelési érték  1 órára jutó termelés (db/óra)  Egységár (Ft/db)

•4

A munka termelékenységének elemzése

A munka termelékenység mutatói

Megkülönböztetünk • átlagtermelékenység • határtermelékenység

A számláló /a termelés/ kifejezése A nevező /az élőmunka-ráfordítás/ kifejezése

Termelékenységi mutató /hatékonysági mutató/ - alapképlet

– Termelési érték mutatók  Bruttó típusú termelési érték mutatók

Termelés Termelékenység  Eröforrás felhasznál ás Munka termelékenységi mutató /hatékonysági mutató/

Munkaterme lékenység 

•A munkaerő felhasználás különböző elemei szerinti csoportosításban  Közvetlen fizikai munkaráfordítás (közvetlen fizikaiak átlagos állományi létszáma  Összes fizikai munkaráfordítás (fizikaiak átlagos állományi létszáma  Fizikai és nem fizikai munka ráfordítás együttesen (átlagos állományi létszám)  A munkások átlagos dolgozói létszáma •Az alkalmazott természetes mértékegység szerinti csoportosításban  Fő, Nap, Óra, Normaóra

– Természetes mértékegységben – Munkamértékegységben

Termelés Élömunka - ráfordítás

Termelékenység alakulására ható tényezők Vállalattól függő tényezők hatása .  Gyártott termékek korszerűsége, minősége  Alkalmazott gyártástechnológia műszaki színvonala  Termelés, munkaszervezés színvonala  Munka igényesség  Emberek szakismerete, annak felhasználása  Fluktuáció  Munkaidő kihasználás színvonala  Kapacitás kihasználás foka Vállalattól független tényezők hatása  A termelésre fordítható idő változása

 Készárutermelés értéke  Befejezett termelés értéke  Teljes termelési érték  Bruttó termelési érték  Nettó típusú termelési érték mutatók  Anyagmentes termelési érték  Nettótermelési érték  Hozzáadott érték,  Bér és a nyereség összege

Termelékenységi mutatók Befolyásoló tényező

Termelékenységi mutató

Összetétel változás

•Változatlan bázis szintű normaórára jutó termelés

Műszaki fejlesztés

•1 teljesített normaórára jutó termelés

Átlagos teljesítmény százalék

•1 közvetlen fizikai órára jutó termelés

Közvetlen órák aránya

•1 fizikai órára jutó termelés

Munkanap átlagos hossza

•1 teljesített fizikai napra jutó termelés

Egész napos kiesések

•1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés

Törvényes munkanapok száma Fizikai létszám arány

Termelékenységi mutatók - 1.

•1 fizikai főre jutó termelés •1 főre jutó termelés

Termelékenységi mutatók - 2. 3./ 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés

1. / Változatlan (bázis szintű) normaórára jutó termelés

An ya g men te s termelési érték terv sz in ten (Ft)

Anyagmentes termelésiérték terv sz int en ( Ft ) Termelé sh ez szükségesnormaórák terv sz int en (nó)

Terv Tény

Index Hányados

I1

I1/100

Befolyásoló tényező: összetétel változás hatása

I3

I3/I2

vagy 1 normaórára jutó termelési érték  átlagos teljesítmény %

2./ 1 teljesített normaórára jutó termelés Anyagmentes termelésiérték terv sz int en ( Ft ) Termelé sh ez szükségesnormaórák (nó)

Terv Tény Index Hányados

Termelé sh ez felh a szn átlkö zvetlen ó rá k(ó)

Terv Tény Index Hányados

I2

I2/I1

Befolyásoló tényező: a fajlagos normaóra-felhasználások változása ( Műszaki fejlesztés, szervezés hatása)

termeléshez felhasznált közvetlen fizikai órák meghatározása Létszám  fizikaiak aránya  törvényes napok száma  munkaerő felhasználási mutató  munkanap törvényes hossza  munkaidőkihasználási mutató  közvetlen órák aránya Befolyásoló tényező: Átlagos teljesítmény %

•5

Termelékenységi mutatók - 3.

Termelékenységi mutatók - 4.

4./ 1 fizikai órára jutó termelés

5./ 1 teljesített fizikai napra jutó termelés

An ya g men te s termelési érték terv sz in ten (Ft)

Terv Tény Index Hányados

Termelé sh ez felh a szn átl fizika ió rá kszá ma (ó)

I4

An y ag men tes termelési érték terv szin ten (Ft)

Terv Tény Index Hányados

Fizik aiak általled o lg o zo ttn ap o kszáma (n ap )

I5

I4/I3

I5/I4

vagy vagy

1 fizikai órára jutó termelés  a naponta ledolgozott órák száma

1 közvetlen órára jutó termelési érték  közvetlen fizikaiak aránya

Termeléshez felhasznált fizikai órák meghatározása

Fizikaiak által ledolgozott napok száma:

Létszám  fizikaiak aránya  törvényes napok száma  munkaerő felhasználási mutató  munkanap törvényes hossza  munkaidő-kihasználási mutató

Létszám  fizikaiak aránya  törvényes napok száma  munkaerő felhasználási mutató

Befolyásoló tényező: A fizikai létszám összetételének változása

Befolyásoló tényező: Munkaidő kihasználás

Termelékenységi mutatók - 5.

Termelékenységi mutatók - 6.

6./ 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés Anyagmentes termelésiérték terv sz int en ( Ft ) Fizikaiakra jutó összes törvényesnapok száma (nap)

7./ 1 fizikai főre jutó termelés

Terv Tény Index Hányados

I6

vagy

I6/I5

1 teljesített napra jutó termelés  munkaerő-felhasználási mutató

Terv Tény

Index Hányados

I7

I7/I6

vagy

1 törvényes napra jutó termelési értéktörvényes napok száma

Átlagos fizikai létszám meghatározása

Fizikaiakra jutó összes törvényes napok száma Létszám  fizikaiak aránya  törvényes napok száma

Létszám  fizikaiak aránya

Befolyásoló tényező: Munkaerő-felhasználás

Befolyásoló tényező: Törvényes munkanapok száma

Termelékenységi mutatók -7.

Bérgazdálkodás vizsgálata Jelentőssége

8./ 1 főre jutó termelés Anyagmentes termelésiérték terv sz int en ( Ft ) Átlagos állományi létszám ( fö )

Anyagmentes termelésiérték terv sz int en ( Ft ) Átlagos fizikai létszám ( fö )

Terv Tény Index Hányados

vagy

1 fizikaira jutó termelési értékfizikai létszám aránya

Befolyásoló tényező: Fizikai létszám aránya

I8

I8/I7

 alakulása hat a vállalkozás eredményére  ösztönző szerepe van

A hatékony bérrendszer követelményei:  A teljesítmény követelmények (munkanormák, feladatok, munkaköri kötelezettségek stb.) pontos meghatározása  Teljesítési feltételek biztosítása és elszámolása  Teljesítmények ellenőrzése  Megfelelő bérezési jövedelem elosztási formák kialakítása, amelyek  megfelelnek az adottságoknak  összhangban vannak a vállalat többi alrendszerével (tervezés, pénzügy, termelés,  biztosítja, hogy a dolgozók jövedelme a teljesítmény emelkedésével arányos növekedjen

•6

Személyi jellegű ráfordítások elemei • Bérköltség  Állományi létszám részére bérként számfejtett összeg  Állományon kívüliek részére számfejtett megbízási díjak  Tagsági viszonyban állók részére kifizetett személyes közreműködés ellenértéke

• Személyi jellegű egyéb kifizetések • Bérjárulékok minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől – – – –

a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás,

Személyi jellegű egyéb kifizetések Fogalma: minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyen különösen  a betegszabadság díjazása,  a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés,  a jogszabály alapján fizetett költségtérítések (pld a munkába-járással kapcsolatos költségtérítés, )  a lakásépítésre nyújtott támogatás (az átvállalt kamat és kezelési költség is),  az étkezési térítés,  a munkavállaló részére kötött baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja,  a végkielégítés,  a reprezentáció költségei,  természetben adott juttatás

Bérszerkezet - 1. 1. / Alapbér illetve törzsbér • alapbér a munkaszerződésben rögzített bér. • törzsbér a bérforma szerint megállapított ténylegesen számfejtett bér Bérformák:  Időbér,  Teljesítménybér  A kettő különböző kombinációja

2./ valamint: Bérpótlék, Kiegészítő fizetés, Prémium, Jutalom, Egyéb bérek

= Bruttó bér /1.+2./

Bérszerkezet -3. Bérpótlékok Sajátos munkakörülményeket, valamint az általánostól eltérő munkabeosztást ellentételezi. Pld műszakpótlék, túlóra pótlék stb.

Kiegészítő fizetések A le nem dolgozott időre járó bér. Pld fizetett szabadság, fizetett ünnep, tanulmányi időre fizetett bér

Prémium Előre megállapított feladatért fizetett bér.

Jutalom A munka utólagos értékelése alapján fizetett bér.

Egyéb bérek Állományon kiüli munkavállalóknak kifizetett bér (pld megbízási díjak) Állományban lévő dolgozóknak a munkakörrel össze nem függő feladatért fizetett összeg

Bérszerkezet -2. Bérezési formák jellemzői: Időbér A munkabér nagysága függ  A bértételtől  A munkában eltöltött időtől

Teljesítménybér  Tiszta teljesítménybér  Kombinált teljesítmény bér A teljesítmény követelmény  mutatókkal határozható meg  Csak olyan mutató adható meg, amelynek alakulását az érintetett dolgozó tevékenységével befolyásolni tudja.

A bértömeg, illetve a bérköltség alakulásának értékelése • Állományba tartozók részére illetve állományon kívüliek részére kifizetett bérek tömegének alakulása • Bérköltség szerkezet alakulásának vizsgálata Megoszlási viszonyszámokkal: A tervhez v. bázishoz képest, hogyan változtak a bértömeg egyes elemei  Besorolási vagy alapbér alakulás vizsgálata  Mozgó bér (prémiumok, jutalmak) és törzsbér arányának alakulása  Pótlékok alakulásának a vizsgálata  stb.

 Költségviselőnkénti bérköltség alakulása • Bértömeg alakulásának vizsgálata létszám csoportonként

•7

Átlagbér vizsgálata -1. Fogalma:  a foglalkoztatottak különböző csoportjai számára, meghatározott időtartamra kifizetett bérek egy főre jutó átlaga.  A teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozik a vállalati gyakorlatban többféle átlagbér mutatót állapítanak meg  fizikaiaknál 1 órára jutó törzsbér, 1 órára jutó összes bér  Valamennyi létszámcsoportnál 1 napi összes bér, 1 havi összes bér, éves átlagbér

Bér felhasználás gazdaságosságának vizsgálata Bérhányad

Bérhányad 

Bérköltség 100  ...% Termelési érték

Bérköltség 100  ...% Összes költség

Bérhatékonysági mutató Bérhatékonyság 

Az átlagbér mutatók alakulásának értékelése  Átlagbérek változásának mértéke  A változások konkrét okai  A tényleges átlagbér változás  Létszám összetétel változása

 Vállalkozáson belüli bérarányok vizsgálata  Az átlagbér külső összehasonlítása  az adott földrajzi terület illetve szakterület átlagbéreivel.  a munkaerő piaci pozícióját befolyásolja

Bér felhasználás gazdaságosságának vizsgálata Bérrentabilitási mutató - 1. Bérrentabilitási mutató 

Bérigényességi mutató Bérigényes ség 

Átlagbér vizsgálata -2.

Eredmény 100  ...% Bérköltség

A munkaerő költségek elemzése A munkaerő költségek főcsoportjai a következők:  bérköltség  munkáltatók által kötelezően teljesítendő befizetések, járulékok  egyéb élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó költségek Ezek lehetnek Igénybevett szolgáltatások Személyi j. kifizetések • Mosoda, vegytisztítás (védőruha) • Munkásszállítás Anyagköltség: • Munkásszálló bérleti díj  Védőital felhasználás (tea, • Üzemegészségügy költségei szikvíz), • Oktatás, továbbképzés  Védőruha, védőfelszerelés költségei munkaruha  Oktatáshoz kapcs. szakkönyvek • Üzemi újság költségei • stb  stb.

Termelési érték  ... / 100 Ft Bérköltség 100 Ft - ban

Bérrentabilitási mutató -2. Termelési érték Termelékenység Létszám  Bérköltség Átlagbér Létszám

Munkaerőköltség mutatók Munkaerőköltség hányad Munkaerõköltséghányad

Munkaerő költségek összesen 100  ...% Termelési érték

Munkaerőköltség aránya Munkaerõköltség aránya

Munkaerő költségek 100  ...% Összes költség

1 főre jutó munkaerőköltség 1 fő - re jutó munkaerő költség

Munkaerő költségek  ...Ft / fő Létszám

•8

Köszönöm a figyelmet!

•9