NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET NÖVÉNYTANI INTÉZETI TANSZÉK
ELŐZETES VIZSGÁLATOK EGY MEDITERRÁN KUTYATEJFAJ, AZ EUPHORBIA LAGASCAE SPRENG. HAZAI TERMESZTÉSÉHEZ Készítette: Szűcs Ádám II. évfolyam
Konzulensek: Prof. Dr. Máthé Ákos Egyetemi tanár, az MTA doktora
Gaál Richárd PhD hallgató
2011
I. Bevezetés Alternatív növények új piaci lehetőségek új munkahelyek Vetésforgóba történő illesztés vetésszerkezet diverzifikáció az EU vetésváltási követelményeinek jobb betarthatósága „Klasszikus” olajnövényeink mellett olyan új, alternatív fajok is megjelentek, melyek – összetevőik következtében – jobban illeszkednek a vegyiparba. Az olajnövényeknek kiemelt szerep jut, mivel petrolkémiai termékek helyettesítésére is alkalmasak.
Az új, alternatív növények egyik jellegzetes képviselője a kutatásaim tárgyát képező Euphorbia lagascae
II. Témafelvetés Az Euphorbia lagascae magja 48-52%-ban tartalmaz olajat, amelynek 58-67%-a egy értékes, természetes epoxi-zsírsav, a vernolsav (12,13-epoxi-cisz-oktadiénsav). Az olaj felhasználása sokrétű: ipari kenőanyagok, természetben lebomló (biodegradálódó) műanyagok előállítása. Az olaja alacsony viszkozitású festék hígító szerek gyártása A vernolsav felhasználásának területei: festék, bevonó anyag, lágyítószer, PVC gyártás, ill. a gyógyszeripari alkalmazás során adalékanyag. Alkalmazható: stabilizátorként, lágyítóként, valamint szerves bevonatok gyártása során.
III. Rendszertan, botanika
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae) Rend: Kutyatejvirágúak (Euphorbiales) Család: Kutyatejfélék (Euphorbiaceae) Nemzetség: Euphorbia Faj: Euphorbia lagascae Spreng. Származása: Spanyolországban, Szardíniában, Argentínában, Ausztráliában és az USA-ban őshonos. Magyarországon ismereteink szerint nem fordul elő.
Karunkula Háromrekeszes tok Szár
Levél Virágzat
2. kép: Háromrekeszes termő, (Mosonmagyaróvár 2011.)
Gyökérzet 1. kép: Az Euphorbia lagascae habitusa (H.G. Breemhaar, A.Bouman, 1995) (a) Levél (b) Virág (c) 3-rekeszű tok (d) Magok
3. kép: Az E. lagascae magjai ( Mosonmagyaróvár, 2011)
IV. Célkitűzés 1. A szabadföldbe vetett és palántázott állomány produkciós paramétereinek összehasonlítása különböző időpontokban. 2. Termésbecslés 3. A szabadföldbe vetett és palántázott állomány növekedési paramétereinek összehasonlítása matematikai- statisztikai módszerrel, különböző időpontokban. 4. A szabadföldbe vetett és palántázott állományok terméseinek zsírsavtartalom-vizsgálata
V. Anyag és módszer Mag származása: Murcia, Spanyolország
1. Üvegházi magvetés tenyészládába (2011.02.10.) • 55 db mag / 11 sor • Palánták kiültetése a botanikus kertbe (2011.05.05.) (szabadföldi magvetéssel egy időben történt!) 2. Szabadföldi magvetés botanikus kert (2011.05.05.) Parcellaméret: 2x4 m2 (szabadföldi magvetés és palántázott) Sor- és tőtávolság: 40 cm Mérési időpontok:
2011.07.07. 2011.07.30. 2011.08.19.
V. Anyag és módszer (folyt.) Mért paraméterek: • magasság, • legnagyobb ponton mért lombátmérő, • fő elágazások száma, mellékelágazások száma, • levelek közötti távolság, • hajtások közötti távolság, • levelek szélessége és hosszúsága, • szárátmérő, • aktuális méréskori termésmennyiség, egyedenként. Statisztikai vizsgálat (SPSS v19, Excel 2010 programokkal): középérték, minimum-maximum, szórás, standard hiba, CV%, gyakorisági vizsgálat, K-S teszt, t-próba. Zsírsavvizsgálat: 2011.10.14. – gázkromatográfiás módszerrel (Dr. Tóth Tamás szerint) 2-2 mintából izoláltunk zsírsavat Alkalmazott műszer: Agilent Technologies 6890 N Network GC System)
VI. Eredmények 1. Átlagos növénymagasság
2. A legnagyobb ponton mért növényátmérő 3. Levélszélesség- és hosszúság 4. Gyakorisági eloszlás /növénymagasság/
5. Hektáronkénti hozam becsült alakulása 6. T-próba szignifikancia szintjei
7. Zsírsavvizsgálat
1. ábra: Átlagos növénymagasság a mérési időpontokban
Növénymagasság [mm]
1200 980
1000
924
800
600 491
518
489
Palántázott
388
400
Magvetett Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19
200 0 1
2
Mérési időpontok
3
2. ábra: Legnagyobb ponton mért növényátmérő átlagai a mérési időpontokban 900
831 777
Növényátmérő [mm]
800 700
575
600
484
500 400
Magvetett
396
Palántázott
300
300
Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19
200 100 0 1
2
Mérési időpontok
3
3. ábra: Átlagos levélszélesség- és hosszúság a mérési időpontokban 80
75
74
74
70
Levélméret [mm]
60 50
Levélszélesség (palántázott)
40
Levélszélesség (magvetett) 32
31
30 20
27 28
27 20 21
20
20
0
2.
Mérési időpontok
Levélhosszúság (magvetett) Mérési időpontok: 1: 2011.07.07 2: 2011.07.30 3: 2011.08.19
10
1.
Levélhosszúság (palántázott)
3.
[db]
4. ábra: Növénymagasságok gyakorisági eloszlása (3. mérés)
1. táblázat: Hektáronkénti hozam alakulása a mérési időpontokban, a növényeken számolt tokok* alapján A termésbecslés itt feltüntetett hozamadatai a növényeken számolt tokok alapján történt az ezermagtömeg (~10g) figyelembe vételével. A növényre jellemző intenzív magpergés következtében a hozamadatok hozzávetőlegesek. Betakarított magok száma (2011.09.08.): • Palántázott: 327 db • Magvetett: 543 db Zsírsavvizsgálat 3.
1.
2.
2011.07.07.
2011.07.30.
2011.08.19.
~ 215,63 kg/ha
~ 746,25 kg/ha
~ 1087,50 kg/ha
* 1 tokban 3 db mag található
2. táblázat: A t-próba szignifikancia szintjei
Szignifikancia szint
Paraméterek Szabadföldbe vetett
Palántázott
07.07.
07.30
08.19.
Növénymagasság
* (P ≤ 0,05)
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
Növényátmérő
n. sz.
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
Főelágazás-szám
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
Mellékelágazás-szám
*** (P ≤ 0,001)
** (P ≤ 0,01)
n. sz.
Szárátmérő
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
*** (P ≤ 0,001)
P ≤ 0,05 * P ≤ 0,01 ** P ≤ 0,001 *** n. sz.: nem szignifikáns
5. ábra: Zsírsavösszetétel 55
50
45
50,66%
50,48%
40
Palántázott Magvetett
35
23,38%
24,04%
%
30
25
10,46%
20
1,29% 10,23%
15
4,44%
3,69%
2,34% 4,40%
10
2,54% 5
0
1,16%
2,15%
2,20%
3,93%
VII. Következtetések A szabadfölbe vetett állomány növekedési paraméterei szignifikánsan felülmúlták a palántázottakét. A növényátmérő (első mérés) és a mellékelágazás- szám (harmadik mérés) tekintetében nem volt szignifikáns különbség a szabadfölbe vetett és a palántázott állományok között. A két állomány zsírsavtartalma között nincs számottevő különbség. Adataink szerint az Euphorbia lagascae sikeresen termeszthető magyarországi viszonyok között. Az eredményes termesztés előfeltétele a pergési veszteségek csökkentése.
VIII. Javaslatok, távlati tervek Egyes spanyol nemesített fajták már kevésbé hajlamosak a magpergésre és akár 4-5 magot is tartalmazhatnak egy tokban, ezért jövőbeli alkalmazásuk elkerülhetetlen. Céljaink között szerepel egy tápanyagkísérlet a tápanyagok zsírsavra gyakorolt hatásának vizsgálata céljából
A növény ökológiai igényeinek jobb megismerése: • vízellátás, • termékenységi követelmények, • ültetés vagy vetés egyes kérdéseinek tisztázása, • deszikkálás, betakarítási technológia, • magtisztítás- és feldolgozás, • gyomkutatás
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
