GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER Szám: III-3TK56/2/2006. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § (1) bekezdése alapján
ELŐTREJESZTÉS a Kormány részére a kerékpározás magyarországi eszköz és intézményrendszerének fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról
2006. március
Egyeztetési lap Név
EÜM
Dr. Pordán Endre
FMM
Dr. Héthy Lajos
FVM
Benedek Fülöp
HM
Dr. Fapál László
Egyetért
Nem ért egyet
Észrevételt tett
Határidőben adott véleményt
nem
ICSSZEM Dr. Kovárik Erzsébet IHM
Jambrik Mihály
IM
Dr. Kondorosi Ferenc
KVVM
Őri István
KÜM
Horváthné dr. Fekszi Márta
NKÖM
Dr. Benedek András
OM
Dr. Szüdi János
PM
Dr. Várfalvi István
MeH HÁT Dr. Müller György MeH PÁT Horn Gábor BM Egyeztető értekezletek:
Előzmények: • 2005. november 14-én Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter kinevezte Bodor Ádám, kerékpáros ügyekért felelős miniszteri megbízottat. Feladata: - a kerékpározást érintő területeket képviselő tárcák munkájának koordinálása, az infrastruktúra, területfejlesztés, kereskedelem, oktatás, sport, rekreáció területén, - tárcaközi munkacsoport működtetése a miniszteri megbízott vezetésével, - a kerékpáros stratégia, cselekvési program kidolgozása, - ennek megvalósítása érdekében kormányhatározat előterjesztése. • 2005. december 6-án megalakult a kerékpárügyi tárcaközi munkacsoport. Résztvevők: GKM, BM, ICSSZEM, OM, PM, Nemzeti Sporthivatal, Országos Területfejlesztési Hivatal, KVVM, FVM, Magyar Turisztikai Hivatal Ülések időpontjai: 2005. december 6, 2006. január 12., 2006. február 9.,
Vezetői összefoglaló
I. Előzmények A környezetbarát kerékpáros forgalom részarányának növelése a közlekedésben Európai Uniós célkitűzés. Az unió korábbi tagállamai több évtizede hatékony fejlesztéseket hajtanak végre e területen, míg Magyarországon ez a folyamat a 90-es évek közepén lelassult. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek ellenére hazánkban évről – évre bizonyíthatóan nő a kerékpározók száma. A kerékpáros közlekedés aránya a természeti - társadalmi adottságoktól és a településenként eltérő fejlettségű infrastruktúrától függően jelentős mértékben szór, legnagyobb növekedési potenciált a városi közlekedés és a síkvidéki helyi, helyközi közlekedés területén tartalmaz. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon a harmadik legkedveltebb szabadidős sporttevékenység a kerékpározás. Európában a legkedveltebb aktívturisztikai ágazat a kerékpározás, a német turisztikai felmérések szerint, pl. a német lakosság legaktívabb 3%-a tervez 2006-ban kerékpáros nyaralást és a turisták 40%-a keres kerékpározási lehetőséget nyaralása helyszínén. . Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő években tovább emelkedik a kerékpárt közlekedési céllal használók száma, és a hazai kereslet számottevő növekedésére kell számítanunk a turisztikai és a szabadidő sport piacon, amelyet tudatos eszközökkel szükséges támogatni kormányzati szinten is. A robbanásszerűen megnövekedett társadalmi igényt nem követték a hazai az infrastrukturális feltételek: a magyarországi kerékpárutak nem alkotnak összefüggő hálózatot, az építés finanszírozása jelenleg nem megoldott, a források több tárcánál és az önkormányzatoknál vannak jelen. Hiányosak a közlekedésbiztonsági feltételek, nem teremtődtek meg a versenysport, a szabadidősport finanszírozási és intézményi feltételei, hiányzik a széleskörű, összehangolt (közlekedési és sport) oktatás, a kerékpár-kereskedelem szabályai nem megfelelőek. Ezen problémák megoldására egy összehangolt fejlesztési terv megalkotása szükséges. Ennek érdekében nevezett ki a gazdasági és közlekedési miniszter kerékpárügyekért felelős miniszteri megbízottat, akinek feladata a tárcák kerékpáros ügyeinek érintő feladatainak összefogása, koordinálása és ennek érdekében tárcaközi munkacsoport működtetése. Ezen feladatok sokrétűsége, sokszínűsége és kölcsönössége indokolja egy kormányhatározat kiadását, mely valamennyi érdekelt összehangolt, tervszerű együttműködését biztosítja.
II. Tartalmi összefoglaló Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban csökkenteni szükséges a közlekedési ágazat szennyezőanyag kibocsátását. (70/220/EGK), (88/77 EGK). A kerékpárhasználat elterjesztése ezt szolgálja. Magyarországon az elmúlt években megnőtt a kerékpározók száma , de még így is csak a napi utazások mindössze 3-4 százaléka történik biciklivel. Összehasonlításként: ez a szám Franciaországban 5 %, Hollandiában 30 %. A cél olyan intézményi, jogszabályi, finanszírozási feltételek teremtése, amely elősegíti a kerékpáros infrastruktúra kiépítését, fenntartását, a szemléletformáló oktatás bevezetését, a gazdaság számára is bevételt jelentő kerékpáros turizmus erősítését, a szabadidős kerékpározás további népszerűsítését és egy nemzetközi szintű versenysport alapjainak megteremtését. A kérdés kormányhatározati szintű kezelését az érintett tárcák és ágazatok nagy száma és az egyes területek közötti szinergikus kapcsolat indokolja. A nemzetközi tapasztalatok és hazai helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy belátható időn belül, tartós érdemi eredmény leginkább a szemléletformálástól, a jogszabályi feltételek javításától, valamint a szükséges infrastruktúra kiépítésétől várható. A három összetevő csak együttesen kezelhető, egymást feltételezik, önmagában egyik sem eredményes. Mindezekre tekintettel olyan átfogó előkészítő tanulmányokat, vizsgálatokat, olyan programokat kell elkészíteni, amelyek tényleges hatásukat megvalósításukat követően rövid időn belül éreztetik. növelik a közlekedési célú kerékpározók és a kerékpárt rekreációs és turisztikai céllal használók számát. A határozat nyomán összeálló tanulmányok, tervek és programok összessége alapozza meg a kerékpáros tárcaközi munkacsoport és az abban résztvevő minisztériumok 2006 – 2007 évi munkáját. III. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány „Lendületben az ország!” programja a születéskor várható élettartam növelését, a környezet védelmét és az életminőség javítását tűzte ki célul, valamint, hogy a sport váljon többek mindennapos szabadidős tevékenységévé. IV. Szakmai hatások A kerékpárral történő helyváltoztatás – bár célját tekintve több tárca területét is érinti – alapvetően a közúti közlekedés egyik változata. A kerékpáros közlekedés preferált közlekedési mód, ezért támogatása indokolt.
V. Várható gazdasági hatások Magyarország, földrajzi adottságaiból eredően a hazai és külföldi kerékpáros turizmus célterületévé válhat. A kerékpáros turizmus kimutatható és számszerűsíthető bevételekkel, gazdasági előnyökkel jár, mivel a kerékpáros turista az átlagos vendégköltést meghaladó mértékben, helyi termékekre illetve szolgáltatására költ. A kerékpáros közlekedés a környezetterhelés mérséklése miatt az ebből eredő károk mértékét, a kőolaj alapú üzemanyagok felhasználását, a városi közlekedés túlzsúfoltságát is enyhíti. A kerékpárhasználat elterjedése, az egészségi állapot javításán keresztül pozitív hatást gyakorol az egészségügyi kiadásokra. Tekintettel arra, hogy jelen kormányhatározat értelmében kizárólag a tervezési, programozási feladat készül el, a költségvetési hatásokat illetően csak az egyes tanulmányok, tervdokumentumok költségeit illetően lehet csak nyilatkozni. Az kormányhatározat nyomán elkészített tervekben előírt feladatok részletes kidolgozása során kell majd feltárni és bemutatni a megvalósításhoz szükséges forrásokat és a társadalmi – gazdasági hatásokat is.
A kormányhatározat nyomán az egyes tárcáknál közvetlenül fellépő költségeket az alábbi táblázat tartalmazza: Feladat Kerékpárútépítési és karbantartási program készítése a 2007 – 2013 közötti időszakra Cselekvési terv készítése a kerékpáros turizmus fejlesztésére vonatkozóan Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv hatálya alá tartozó területek kerékpáros turisztikai célú látogathatóságának feltételeit célzó vizsgálat és egyeztetés eredményeit összefoglaló tanulmány. Tanulmány és ajánlás a kerékpáros ismeretek (KRESZ, elsősegélynyújtás, gyakorlati oktatás, elméleti oktatás) alap és középfokú oktatásba történő illeszthetőségéről. Kerékpársport minta utánpótlásnevelési programjának kidolgozása Megvalósíthatósági tanulmány a Millenáris Stadionra Hatástanulmány a kerékpározás ágazati és költségvetési hatásairól
Költségviselő Tárca GKM
Összeg 2 millió Ft
RFFTNM
3 millió Ft
FVM
2,5 millió Ft
OM
2,5 millió Ft
BM - NSH
1,5 millió Ft
BM - NSH
4 millió Ft
GKM
4 millió Ft
Összesen
19,5 millió Ft
A költségek nem tartalmazzák az egyes tárcák által biztosított belső szakmai erőforrások költségét (szakértők, meglévő adatok és tanulmányok).
VI. Várható társadalmi hatások A rendszeres mozgás az egészséges életmód egyik alapfeltétele. A kerékpározás, mint alternatív közlekedési eszköz elterjesztésével, mint a szabadidős sporttevékenység feltételeinek megteremtésével a lakosság egészségi állapota bizonyíthatóan és rövidtávon is javulhat. A kerékpározás hatékony egyéni alternatívát jelenthet a rövidtávú, településen belüli közlekedés területén, ezzel növeli az egyéni mozgásszabadságot. A hozzájárul a települések belső területeinek rehabilitációjához, mert újra elérhetővé teszi azokat a szolgáltatásokat igénybe venni szándékozók számára. A kerékpározás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése jellemzően európai gondolat és gyakorlat, így a tervezett intézkedések hazai megvalósítása esetén Magyarország belső (hazai) illetve külső (uniós) megítélése javítható, elismertsége növelhető a környezettudatos, a fiatal, de a hagyománytisztelő célcsoportok, döntéshozók körében is. A kerékpározáshoz kapcsolódó intézkedések eltérő mértékben ugyan, de 1,5 – 2 millió kerékpárt használó magyar állampolgárt érintenek közvetlenül, a lakosság többsége számára pedig üzenetértékkel bír. VII. Kapcsolódások Az előterjesztéshez további előterjesztés nem kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja
Igen
Nem
X Javasolt-e a kommunikáció x Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése x Részletezve: további szakmai egyeztetések civil szervezetekkel További lakossági tájékoztatás X Részletezve (célcsoport-bontásban): Az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban növelni szükséges az alternatív, környezetbarát közlekedési eszközök arányát. Ebben kiemelt szerepe van a kerékpározásnak. Az elmúlt években a kerékpározók ugrásszerűen megnövekedett száma ellenére még így is a napi utazások mindössze 3-4 százaléka történik biciklivel. Összehasonlításként ez Franciaországban 5 %, Hollandiában 30 %. Mindezek miatt Magyarországon olyan feltételeket kell teremteni, amely elősegíti a kerékpáros infrastruktúra korszerűsítését, a szemléletformáló oktatás bevezetését, a gazdaság számára is bevételt jelentő kerékpáros turizmus erősítését, a szabadidős kerékpározás további terjesztését és nemzetközi szintű sport alapjainak megteremtését. A nemzetközi tapasztalatok és hazai helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy belátható időn belül, tartós érdemi eredmény leginkább a szemléletformálástól, a jogszabályi feltételek javításától és a szükséges infrastruktúra kiépítésétől várható. A három összetevő csak együttesen kezelhető, egymást feltételezik, önmagában egyik sem eredményes. Mindezekre tekintettel olyan átfogó előkészítő tanulmányokat, vizsgálatokat, olyan programokat kell elkészíteni, amelyek tényleges hatásukat rövid időn belül éreztetik, növelik a kerékpárral közlekedők, a kerékpárt rekreációs és turisztikai céllal használók számát. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: miniszter, miniszteri megbízott, szóvivő X. Megjegyzés
HATÁROZATI JAVASLAT
A Kormány megtárgyalta a kerékpározás magyarországi eszköz és intézményrendszerének fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányhatározatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
Melléklet a …….. számú előterjesztéshez
A Kormány ..../2006. (… …) Korm. határozata a kerékpározás magyarországi elterjesztésével összefüggő kormányzati feladatokról
A Kormány a kerékpározás elterjesztése érdekében az Európai Unió elvárásaival összhangban az alábbi feladatokat határozza meg:
1. A jövőben az európai, országos és regionális kerékpárúthálózat fejlesztése a GKM által elkészítendő országos kerékpárúthálózatfejlesztési koncepció mentén kell hogy történjen. Ennek érdekében, - a kerékpárúthálózatfejlesztési koncepcióra alapozva - programot kell alkotni, mely definiálja a 2007-2013 közötti időszakban az egyes tárcák által a kerékpárúthálózat fejlesztésére és karbantartására fordítandó forrásokat. A tárcákkal való egyeztetés alapján a programnak meg kell határoznia a források ütemezését, az azok elosztására szolgáló pályázati rendszerek főbb paramétereit. A már elkészült kerékpárutak fenntartása érdekében a programban szükséges meghatározni az egyes állami és önkormányzati szervezetek felelősségét és feladatait, meg kell vizsgálni ennek jogi hátterét. Felelős:
Határidő:
gazdasági és közlekedési miniszter regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárcanélküli miniszter belügyminiszter 2006.december 31.
2. Magyarország kerékpáros turisztikai vonzerejének növelése érdekében meg kell vizsgálni a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez szükséges tevékenységeket. Az ehhez szükséges konkrét intézkedéseket és az igényelt forrásokat cselekvési tervben kell összefoglalni. Ennek készítése során különösen az alábbiakat kell figyelembe venni: a, országos kerékpáros turisztikai információs honlap létrehozása, b, országos kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat szervezésének támogatása a (kritériumrendszer hivatalos közzétételével, szervezetfejlesztéssel, marketinggel), c, egységes információs rendszerek kidolgozása, d, kerekes székes turizmus integrálásának feltételei A cselekvési terv megvalósítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia az alábbi tevékenységek keretében és határidőkkel teszi lehetővé az intézkedések megvalósítását: a, országos kerékpáros turisztikai információs honlap létrehozása 2008.május 31. b, országos kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat 2008. május 31. c, egységes információs rendszerek kidolgozása 2009. május 31. Felelős:
Határidő:
regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárcanélküli miniszter ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter 2006. december 31.
3. A kerékpáros turizmus fellendítése érdekében széles körű egyeztetésre alapozva meg kell vizsgálni az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv hatálya alá tartozó területek kerékpáros turisztikai célú látogathatóságának feltételeit. A vizsgálat eredményeit tanulmányban szükséges összefoglalni. Felelős:
Határidő:
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter belügyminiszter - NSH ifjúsági, családügy, szociális és esélyegyenlőségi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter 2006. december 31.
4. A kerékpározók biztonsága érdekében meg kell vizsgálni, hogy - összhangban a a közút közlekedésbiztonságának javításáról szóló 1132/2005 (XII.23.) Kormány határozattal a Kresz 2006 második felére tervezett átfogó módosításának előkészítése során milyen kerékpárosbarát és a biztonságos kerékpározás feltételeit megteremtő szabályzók szükségesek.
Felelős: Határidő:
gazdasági és közlekedési miniszter belügyminiszter 2006. december 31.
5. A kerékpáros ismeretek elterjesztése céljából tanulmányt és ajánlást kell készíteni a a kerékpáros ismeretek (KRESZ, elsősegélynyújtás, gyakorlati oktatás, elméleti oktatás) alap és középfokú oktatásba történő illeszthetőségéről. A kidolgozott anyagnak meg kell felelnie a Nemzeti Alaptantervnek és az elfogadott kerettanterveknek. Az elkészült ajánlást az Oktatási Minisztérium közzéteszi. A tanulmány részeként a kerékpáros túravezetői oktatás, mint az OKJ-nek megfelelő képzési forma, mint a túravezetőképzés egyik moduljának kidolgozása is szükséges.
Felelős:
Határidő:
oktatási miniszter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter gazdasági és közlekedési miniszter belügyminiszter - NSH regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárcanélküli miniszter ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter 2006.december 31.
. 6. A kerékpárversenysport nemzetközi szintű fejlesztése érdekében ki kell dolgozni a szakági szövetség által elfogadott kerékpársportok középtávú fejlesztési koncepciójára alapozott minta utánpótlás-nevelési programot, és definiálni kell az ehhez forrásokat. A kerékpározás, mint az egyik leginkább kedvelt szabadidős sporttevékenység feltételeinek javítása érdekében megvalósíthatósági tanulmány formájában meg kell vizsgálni kerékpáros centrumok köztük a budapesti Millenáris Kerékpáros Stadion (Puskás Ferenc Stadion és létesítményei) komplex Kerékpáros Centrummá fejlesztésének feltételeit. A centrumban kerékpáros szakmai profil mellett, a kerékpározáshoz kapcsolódó, de új funkciókat jelennének meg, lehetőség szerint a magántőke bevonásával. Felelős: belügyminiszter -NSH gazdasági és közlekedési miniszter 2007. március 31 . Határidő:
7. A kerékpározás további fejlesztése érdekében hatástanulmány formájában meg kell vizsgálni a költségvetés egészére és egyes alrendszereire gyakorolt pozitív és negatív hatásokat. Azaz a kerékpározás különböző elterjedési szintjei mellett számszerűsíteni kell az egészségügyi, energetikai, környezeti, turisztikai és közlekedési ágazatokra gyakorolt hatásokat. A tanulmány keretében külön meg kell vizsgálni a kerékpáros sport, rekreációs eszközök forgalmazását, a kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő adók és az igénybe vehető esetleges kedvezmények rendszerét. A vizsgálatnak ki kell terjednie az európai irányelvekre, példákra, a költségvetés egyéb alrendszereire gyakorolt rövid, közép és hosszútávú pozitív és negatív hatásokra is. Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter pénzügyminiszter regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárcanélküli miniszter egészségügyi miniszter 2006. szeptember 30. Határidő:
8. A korábbi határozati pontok megvalósíthatósága érdekében a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatható kell, hogy legyen; - kerékpárosbarát vállalkozói hálózat létrehozása (GVOP), - kerékpárszállítás fejlesztése a közösségi közlekedésben, (Közlekedési OP), - országos turisztikai útvonalhálózat (ROP) kiépítése az elfogadásra kerülő koncepció mentén, regionális kerékpáros turisztikai útvonal hálózatok kiépítése az egyes régiók igényeitől függően (ROP-ok). - a településeken belüli közlekedési célú kerékpárutak fejlesztése városi közlekedésfejlesztésbe integráltan kerüljön beépítésre (Közlekedési OP-ba). - térségi rekreációs, szabadidő parkok létrehozása (a kistérségi közösségi programokba integráltan) Felelős:
Határidő:
európai ügyekért felelős tárcanélküli miniszter regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárcanélküli miniszter gazdasági és közlekedési miniszter 2006. május 31.
Előterjesztés Magyarországon a kerékpáros közlekedésnek jelentős hagyományai vannak, ennek ellenére a hazai kerékpárutak jelenleg nem alkotnak összefüggő hálózatot. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztések döntően települési önkormányzatok gondozásában valósultak, valósulnak meg, amely nem teszi lehetővé a hálózati szemléletű gondolkodást, tervezést, a nagyobb térségekre kiterjedő fejlesztést. Másik ok pedig a kiszámíthatatlan, esetleges és sokcsatornás finanszírozás. Nem megoldott továbbá a kerékpárutak karbantartása sem. Annak ellenére hogy a megfelelő infrastrukturális háttér nem teremtődött meg, évről- évre nő a kerékpározók száma. Egy felmérés szerint a felnőtt korosztályban a szabadidős sportágak között harmadik helyen áll a kerékpározás (12 %), a gyerekek körében szintén harmadik helyen áll a sportolási célú biciklizés (11 %). Mindezek ellenére a sportág nem rendelkezik azokkal a szakmai, anyagi, létesítményi feltételekkel, amely ezt a többszázezres tömeget kiszolgálná valamint ezt a tömegbázis kihasználva, utánpótlásul szolgálhatna egy nemzetközi szinten is eredményeket elérni tudó versenysport számára. Ennek a szakadéknak az áthidalására egy minta project indítása szükséges, amely a kerékpározásban megteremti az utánpótlásnevelés, a sport és létesítményfinanszírozás kereteit, feltételeit, amely a későbbiekben mintául szolgálhat a többi sportág számára. Ilyen komplex, a kerékpározás igényeit minden területen kielégítő létesítmény lehet a budapesti Millenáris Kerékpáros Stadion (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) és szükséges lenne létrehozni minden megyeszékhelyen egy rekreációs és sport kerékpáros parkot. Ebben az állam magántőke bevonására is számíthat. Magyarország számára, földrajzi fekvése miatt, nagy gazdasági potenciállal bír a kerékpáros turizmus és az ebből származó bevételek. A kerékpáros turizmus infrastruktúrájának alapeleme az a szolgáltatói hálózat, amely a kerékpáros turisták számára étkezési-, szállás-, élelmiszer beszerzési-, szervizelési-, kölcsönzési- és információs szolgáltatásokat nyújt. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a kerékpáros turizmus elősegítése érdekében a vasúti valamint egyéb tömegközlekedési eszközöket is alkalmassá kell tenni a kerékpárszállításra. Ehhez igazodóan a tarifarendszer nemzetközi gyakorlathoz igazodó felülvizsgálata is szükséges. Évente mintegy 200 biciklis hal meg a közutakon és 3000 körüli a kerékpáros balesetek száma. A KRESZ átfogó módosítása és felülvizsgálata során tovább kell finomítani a kerékpározásra vonatkozó szabályokat úgy, hogy azok kerékpárosbarátok legyenek és ösztönözzék a kerékpározást. A biztonságos kerékpározás, a kerékpáros kultúra elterjesztése érdekében a kerékpáros ismeretek oktatása helyet kell, hogy kapjon az alap- és középfokú oktatásban is. Ugyancsak a közlekedésbiztonságot és a fogyasztóvédelmet erősítik az olyan, az EU-ban már elfogadott vagy elfogadás előtt álló szabványok hazai alkalmazása, amely elősegítik, hogy biztonságos kerékpárok kerülhessenek forgalomba Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a mellékletét képező határozati javaslatot fogadja el. gazdasági és közlekedési miniszter
1.sz. melléklet A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Intézkedési Terve a kormányhatározati pontokon kívüli tevékenységeket illetően Tevékenység Határidő Az országos- kerékpárúthálózat (Országos Területrendezési 2006. december 31. Tervben definiált) már meglévő koncepciójának felülvizsgálata és az új hálózat fejlesztési koncepciójának elkészítése. A koncepció készítése során figyelembe kell venni, hogy a már megszűntetett vasúti nyomvonalak helyén – a rekultivációs követelményeket szem előtt tartva - miként lehet kerékpárutat létesíteni, illetve integrálni kell a Vásárhelyi terv intézkedéseit. Az országos hálózati elemek nyomvonalának pontosítása – 2008. december 31. tanulmányterv készítése az országos nyomvonalakra. Az ország területén található kerékpárutak digitális nyilvántartási 2006. december 31. rendszerének elkészítése, illeszkedve az OKA rendszeréhez. A kerékpárutak fenntartásának monitoringjának megvalósítása a 2006. május 31, civil szervezetek bevonásával. Kerékpárosbarát pályaudvarok kialakítása 2008. december 31. A kerékpározás közösségi közlekedési rendszerbe integrálása 2006. december 31. érdekében meg kell vizsgálni, hogy miként lehet a kerékpárszállítás feltételeit javítani, megteremteni vasúton, autóbuszon és egyéb közösségi közlekedési eszközökön. Ehhez kapcsolódóan áttekinthető tarifa rendszer kidolgozása szükséges. A kerékpározók biztonsága érdekében meg kell vizsgálni, hogy a 2006. december 31. Magyarországon forgalomba hozott kerékpárok közlekedésbiztonsági szempontból megfelelőek-e, a hazai szabályozás megfelel-e a civil szervezetek és az Európai Unió által elfogadott irányelveknek. A kerékpárút építési műszaki előírások felülvizsgálata kerékpáros 2006. szeptember 30. szempontból. Kerékpárosbarát település és munkahely pályázati rendszer 2006. május 22. – működtetése pályázati határidő Pályázati rendszer működtetése az Eurovelo kerékpárutak 2006. május 22. – magyarországi szakaszainak megvalósítására pályázati határidő
