ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének augusztus 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2010. augusztus 26-i ülésére

Tárgy: Az óvodai nevelési programok módosítása Tisztelt Képviselő-testület! Az óvodai nevelőtestületek 1999. szeptember 1-je óta a Helyi Óvodai Nevelési Programok alapján végzik munkájukat. A programok felülvizsgálatára első alkalommal 2004-ben került sor. 2008. szeptember 1-jétől a Bóbita Óvoda intézményfenntartó társulásban működik, így szükséges volt egységes nevelési program elfogadására, ami integrációs fejlesztő programmal is bővült ebben az évben. Jelen módosításra az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendeletet módosító 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendeletben foglaltak végrehajtása miatt van szükség. A rendeletnek megfelelő programot a 2010/2011es nevelési évtől kell alkalmazni. A módosításnak anyagi vonzata nincs. A módosítás főbb tartalmi elemei:  Az intézmények bemutatásának aktualizálása  Gyermekkép: kulcsszavak a programban a személyiség teljes kibontakozása, egyéni készség és képesség fejlesztés, minden kisgyermekről odaadó gondoskodás.  Óvodakép: kulcsszavak a programban: biztonságos, gyermekekhez közel álló környezet, szeretetteljes légkör, a szabad játék és a mozgás a gyermek alapvető szükséglete, érték a gyermeki munka, tevékenységében megvalósuló tanulás, differenciált és komplex nevelés, tapasztalati úton szerzett ismeretek, átlagon felüli képességek ápolása, anyanyelvi nevelés jelentősége, a különbözőség elfogadása, az egyén jelentősége a közösségben és a közösség jelentősége az egyén fejlődésében, biztonságot nyújtó következetes szokás és szabályrendszer, multikulturális nevelésen alapuló integráció, az interkulturális gondolkodás, család jelentőségének hangsúlyozása, óvoda-iskola átmenet elősegítése.  Cél és feladatrendszer 1. Egészséges és harmonikus személyiség fejlesztés a.) egészséges életmód és életritmus, környezettudatos magatartás b.) érzelmi nevelés szociális kompetenciák kialakítása c.) anyanyelvi nevelés és az értelmi képesség fejlesztése. 2. Inkuzív (befogadó) pedagógia és az integráció megvalósulása. 3. Óvoda-iskola közötti átmenet támogatása. a.) tanulási zavarok megelőzése, korai szűréssel és fejlesztőprogramok alkalmazásával, b.) az iskolába történő átmenetet megkönnyítő programok. 

 

Gyermeki tevékenységek: az ismeretszerzés helyett a fő hangsúly a képességfejlesztésen van. A projektmódszer bevezetésével a gyermeki tevékenységek szervezésébe, tervezésébe vonjuk be a gyermekeket. A tevékenységek megalapozzák a gyerekek kompetenciáit, fejlesztés a szabad gondolkodás kreativitás erősítésén van. Szülők bevonása: hangsúlyossá válik a programokban. A Bóbita Óvoda HOP melléklete: bölcsődei szakmai program (teljesen új dokumentum)

A fenti módosításokat a Benedek Elek Óvoda, a Bóbita Óvoda és Bölcsőde pedagógusai (Bajóti Tagóvodát is beleértve), valamint a Napsugár Óvoda nevelőtestülete jóváhagyta, a szülői szervezetek egyetértési nyilatkozatukat fejtették ki. A közoktatási törvény 44. §-a (1) bekezdése értelmében a módosítást Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőnek kell véleményeznie. A feladatra felkért Reizer Ottóné közoktatási szakértő (Dorog, szakértői igazolvány száma: SZ023716) Szax Lászlóné német nemzetiségi szakértő közreműködésével alkotott véleményt a programokról, az átdolgozást követően megállapítva, hogy tartalmi és formai szempontból megfelelőek a dokumentumok. A programok megtalálhatóak a városi honlap „Testületi ülésekről” menüpontja alatt. A szakértői vélemények, valamint a jóváhagyáshoz szükséges jegyzőkönyvek megtekinthetőek a 206-os irodában, valamint az ülést megelőzően a tanácsteremben. A Napsugár Óvoda és a Bóbita Óvoda esetében kikértük a Német Kisebbségi Önkormányzat véleményét. Nyergesújfalu város német kisebbségi Önkormányzata 24/2010. (VIII.11.) számú NKÖ határozatával egyhangúlag egyetértését fejezte ki a két, nemzetiségi nevelést folytató óvoda programjának módosításával kapcsolatban. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a Közoktatási Bizottság szóban ismertetendő véleményének meghallgatása után az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. Nyergesújfalu, 2010. augusztus 19. Mihelik Magdolna önkormányzati titkár

HATÁROZATI JAVASLAT: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete

1. Fogadja el a Benedek Óvoda, a Bóbita Óvoda és Bölcsőde és a Napsugár Óvoda Helyi Óvodai Nevelési Programjának 2010/2011-es nevelési évtől hatályos módosítását, valamint a Bóbita Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Nevelési Programját a mellékleteknek megfelelően.

2. Utasítsa a polgármestert a programok végrehajtása és nyilvánosságuk biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Miskolczi József polgármester

Benedek Elek Óvoda

AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése: „Benedek Elek” Óvoda 2536 Nyergesújfalu Felszabadulás tér 3. Telefon/Fax: 06 33/455-206 E-mail: [email protected] Az óvoda fenntartója: Nyergesújfalu Város Önkormányzata 2536 Nyergesújfalu Kossuth L. u. 104. Telefon: 06 33/455-299 Óvodai csoportok száma:

5

Férőhelyek száma:

120 fő

Az óvoda vezetője: Fazekasné Lakner Mónika 2543 Süttő Fehér u. 5. Telefon: 06 33/474-425 Óvodánk csoportjai: Napsugár Cica Mókus Nyuszi

1

Benedek Elek Óvoda „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: Játékot, zenét, örömet. De hogy mit fogad el azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)

2

Benedek Elek Óvoda

BEVEZETÉS

A helyi nevelési programunk a kormánynak a közoktatásról szóló, - többször módosított – 1993. Évi LXXIX. Törvény, az óvodai nevelés országos alapprogramjának a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, az oktatási miniszter 2/2005. (III.1.) OM rendeletének 1. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei, a Gyermekvédelmi törvény az Egészségvédelmi törvény, a fenntartó elvárásai, az óvoda alapító okirata alapján és az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” óvodafejlesztő program elveire épül. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjának meghatározása szerint az óvoda a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Célja: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai figyelembe véve. Gondoskodik: a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életspecifikus alakításáról. Törekszik: a gyermeki személyiség kibontakoztatására, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Feladata: az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítésére, s az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus fejlesztése.

3

Benedek Elek Óvoda

1. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK MEGHATÁROZÓI … hogy miért JÁTÉKKAL és MESÉVEL…? A Benedek Elek Óvoda 1989 óta elkötelezte magát annak az életmódszervezési- és nevelési elvnek, amelynek középpontjában a JÁTÉK és a MESE áll, és amelyet a soproni Óvónőképző legtekintélyesebb szakemberei dolgoztak ki. Hogy miért éppen ezt a programot és nevelési filozófiát választottuk? Azért, mert korunk fenyegető veszélyének érezzük a „gyermekkor elvesztését”. A felgyorsított fejlődés, az iskolaelőkészítés címén végzett direkt fejlesztés, a korai tanítás megfosztja a gyermeket a derűs, gondtalan, érzelmi biztonságot nyújtó élettől. Veszélyezteti a személyiség autonómiáját, az érzelmi egészséget, a kommunikáció és a társas együttlét képességeinek harmonikus fejlődését. Ezzel szemben választottuk ezt a gyermek alapigényeire figyelő programot, hisz a 3-7 éves gyermek számára a játék és a mese nem dísz, nem szabadidős elfoglaltság, hanem LÉTFORMA, melynek segítségével a kultúra elemeit és lelki állapotokat próbálgat. Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem választható el egymástól. A kisgyermek úgy tanul, hogy játszik. A tanulás utánzással, kipróbálással, kitalálással történik. Többnyire észrevétlen marad, mert nem szándékos és nem tudatos. Jelentősége éppen ebben áll. A felnőttek sajnos hajlamosak lekicsinyíteni vagy elfelejteni a nem tudatos tanulás jelentőségét. Pedig tapasztalatok és kísérletek bizonyítják, hogy összefüggés van a játék és a későbbi kreatív gondolkodás között. Akik gyermekkorban sokat és szabadon játszhattak, később kevésbé

konformista

(szolgaian

alkalmazkodó)

gondolkodásmóddal

és

eredetibb

viselkedéssel jellemezhetők. Változatos helyzetekben jobban feltalálják magukat. Fentiekből következik, hogy mi mindenképpen kerüljük a tanítás fáradságos direktíváját. A jó óvónő mindig is tudta azt, amit a neves pszichológus, Bruner úgy fogalmaz: „A gyerek mindenre megtanítható, de minek…” A korai, túlzó tanítás – más példák is bizonyítják – kárára van a gyermeknek, megbetegítő. Mindezt a népi bölcsesség úgy mondja: „Nem kell azt a fát rázni, ami magától is hull.” Természetesen mi is fontosnak tartjuk a gyermeki tudást, a gyermek önmagához mért fejlesztését, de ezt mi azzal a speciális gyermekközeli eszközzel és módszerrel kívánjuk 4

Benedek Elek Óvoda elérni, amit úgy hívnak JÁTÉK és MESE. Félreértés ne essék mi nem játékosan, mesésen tanítunk, hanem játszunk és mesélünk és ennek természetes hozadéka a kisgyermeki tudás. Megfelelő érzelmi légkörben és gyermekre szabott környezetben a gyermek nem tud nem tanulni.

És miért a mesével…? Azért, mert ez a beszédmód, amire egy 7 éven aluli kisgyermek tartósan, kényszerítés nélkül figyelni tud. Mesehallgatáskor a „szó segítségével” történik meg a valóság és a vágyak áthidalása. A mese, épp úgy, mint a játék örömforrás. Mindkettőből hiányzik a közvetlen oktató szándék. Mindkettő magától értetődő kultúrát közvetítő társas élmény. A mese a gyermekeknek ugyanolyan komoly, teljes és továbbgondolható válaszokat ad a lét alapkérdéseire, mint a felnőtteknek a kidolgozott nagy világvallások. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás, a mindennapok során ünnepélyessé kidolgozott hagyomány. A mese tehát a gyermekkor valóságos és érzelmi színvonalán képekben, eseményekben jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át, hogy az ember szereti az életet és féli a halált, s számára csak a másik emberrel kialakított boldog kapcsolat lehet a megoldás. Hogy mit tartunk még fontosnak…? A teljesség igénye nélkül például a nevelés óvó és érték megőrző szerepét és az ehhez társuló egyéb tevékenységet. Igyekszünk minél kevesebb kész dolgot adni gyermekeinknek, hogy már most megtanulhassák alkotó módon birtokba venni a világot. Sokkal nagyobb értéket képvisel az a játék, amit maguk készítenek vagy az óvónéni barkácsol. Ezekre jobban vigyáznak, mint ahogy mindenre jobban vigyáznak, amihez „közük van”. Az elmondottakon túl komoly szerepet szánunk a testi és lelki egészségvédelemnek. (Pl.: gyümölcsnapokkal, tartásjavító és lábtorna mindennapi gyakorlatával, mentális zavarok feltérképezésével és megoldási stratégiák kidolgozásával).

Csoportjaink vegyes életkorú gyermekekből tevődnek össze – ami olykor vitatott a szülők részéről, de szakmai tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy természetes fejlesztő, jó hangulatú és családias. Így alakul ki mielőbb a szociális érzékenység a kicsiket segítő nagyokban, s a 5

Benedek Elek Óvoda kicsik példakövető magatartásában. A 3-7 éves gyermeknek arra az időszakra, amíg távol van a családtól, szülőpótlóra és a családi légkör pótlására van szükség. Egyet értünk Vekerdy Tamás pszichológus megfogalmazásával, amikor azt mondja ”az óvoda szociális anyaöl”. Amiként a családokban sem különülnek el a kisebb és nagyobb gyermekek, hanem együtt alkotják a családi közösséget. A vegyes életkorú csoportban jelen van a „kicsi voltam, nagy leszek”, vagyis a múlt és a jövő, valamint a gyermeki példamutatás ösztönös utánzása. A játékkal, mesével nevelt gyermekek esetében egy korszerűbb óvodai életszervezést követve néhányan aggodalmaskodnak: hogyan válnak be az iskolában, ezek a szabadságból befogott kiscsikók? Nincs itt valami tévedés vagy túlzás? Valóban az a legfontosabb, hogy az iskolának neveljünk? Mélyebbre nézve van-e egyáltalán értelme az „előkészítés” szónak? Nem hosszú távra, azaz az életre alapozunk? Nem egészséges életmódra, társas együttélésre, valódi tanulási kedvre és képességre nevelünk? Egyáltalán, hogyan készíthetünk elő egy, az adott életkortól, jelentősen különböző másikra? Úgy hogy a jelenlegit megrövidítjük, és az utolsó óvoda időszakot kis iskolává szervezzük? Ha nem engedjük megérni a kisgyerek testi és lelki tulajdonságait, akkor úgy járhatunk, mint a kapkodó kőművesek, akik nem várják ki, amíg megköt a beton, és félig kész alapra kezdik felhúzni a házfalakat. Bizonyára össze is dől majd. Nagy László szerint is az egész emberi élet szempontjából minden életkornak megvan a maga fontos egyedülálló és teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében! Az iskola átlagos mai követelményrendszere nehezen bírható terhet jelent a gyermekek számára. A sűrűn tagolt órarend, a kevés szabad mozgás, az állandó figyelés, a megnövekedett felelősség, a teljesítményelvárások, és a szüntelen értékelés kifárasztja, elbizonytalanítja a 6-8 éves gyereket. Teherbírása jobb, ha előtte teljes és igazi gyerekkora volt. Ha a spontán éréshez, adottságainak, képességeinek nyugodt kifejlődéséhez sok-sok időt, ismétlési, próbálkozási alkalmat kapott, ha önálló, magabiztos kiegyensúlyozott óvodásként lépett be az iskolába. Az iskolai munkára érlelés, tanítás az első iskolai évek feladata, és nem az óvodáé. Az általunk követett óvodai gyakorlat, az emberi életnek és benne a gyermekkornak természetes egységét érző felfogására épül, s nem kíván a minden értés és a végső legjobb megoldás pedagógiai illúziójában tetszelegni. Ez egy a sok közül… s ez a mi választásunk. 6

Benedek Elek Óvoda

2. HELYZETKÉP A „Benedek Elek” Óvoda 1973-ban nyitotta meg kapuit. Az öt csoportos óvoda 120 kisgyermek számára ad otthont. 9 óvónő és 7 technikai dolgozó biztosítja a gyermekek testi és lelki fejlődését. Az indítható csoportok számát minden évben a Fenntartó határozza meg. Az óvoda kertes házak övezetében az iskola tőszomszédságában kapott helyet. A szülők, gyerekek zöme kertes házban él, de tekintve, hogy nem túl „szigorúak” a körzethatárok, sok kisgyermek érkezik a Viscosa lakótelepről is. A szülők életszínvonala átlagos. Elmondhatjuk, hogy a szülők bizalommal vannak irántunk, jó a nevelőpartneri kapcsolat. Megerősítést jelent számunkra óvodánk szakmai tekintélye, a szülők megértő segítése és támogatása, a több helyi és országos pályázaton kapott elismerés. Intézményünk

a

NEVELÉS

JÁTÉKKAL,

MESÉVEL

–

minősített

program

modellóvodája.

2. 1 Szakmai programunk története Céljainkat nehezen tudtuk megvalósítani az Óvodai Nevelési Program kötött, erősen szabályozott keretei között. Mindenképpen egy nyitott gyermekközpontú a gyermek szükségleteihez igazodó nevelési rendszert képzeltük el. 1988-ban ismertük meg Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné a Soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola tanárainak „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című életmód-szervezési modelljét. Az alkotók felajánlották óvodánk nevelőtestületének, hogy dolgozzunk együtt és vegyünk részt az elméleti elképzelések, gyakorlati kipróbálásában. A feladatra örömmel vállalkoztunk, mert saját elképzeléseink megvalósíthatóságát láttuk, a nevelési modellben. A közös munka, a közös gondolkodás, a közös cselekvés eredménye, hogy óvodánk modell lett a „Játékkal és mesével” történő óvodai nevelésben. Mind a négy csoport is az említett életmódszervezés szellemében dolgozik. Helyet adunk továbbképzéseknek, bemutatóknak. Szeretettel várjuk érdeklődő vendégeinket az ország minden részéből, sőt egyre gyakrabban a külföldi kollégáknak (belga, osztrák, határontúli magyar) is bemutatjuk intézményünket és pedagógiai törekvésünket.

7

Benedek Elek Óvoda 2.2 Személyi feltételek Intézményünkben minden csoportban két főiskolai végzettséggel rendelkező óvónő dolgozik. Az óvónők munkáját minden csoportban dajka segíti. Az intézmény működtetésében még 1 adminisztrátor és két konyhai dolgozó vesz részt. 2. 3 Tárgyi feltételeink Óvodánk 1973 – ban épült, és 2002 – ben került sor a teljes körű külső és belső felújítására. Minden csoportnak külön öltözője és mosdója van Udvarunk, játszóhelyünk tágas, terepkiképzése a gyermekek mozgásigényének megfelel. Az elöregedett fák, növények felújítására, cseréjére, az udvar részleges felújítása EU – s szabványoknak megfelelően 2006-ban megtörtént. Az udvar új és szabványoknak megfelelő fajátékokkal lett felszerelve, biztosított a higiénikus fürdetés is a meleg napokon. Csoportszobáink berendezése és felszerelése lehetőségeink szerint igazodik a gyermekek napi életéhez. A bútorok, tárolók, kiegészítők többnyire mobilok, a szükséges napi átrendezést és a játszóhelyek elkülönítését megkönnyítik. Bútorzatunk a rendszeres karbantartás ellenére is megkopnak, felújításuk és pótlásuk folyamatos. Játékeszközeink Évek óta törekvésünk, hogy a gyermekek játékeszközei természetes anyagokból készüljenek (textil, fa, vessző). Csupán azon műanyagalapú játékok maradtak meg, amelyek egyelőre nem válthatók ki (legó, duplo). Szeretjük a félkész játékokat, melyeket a gyermekekkel közösen fejezhetünk be, illetve variálhatunk. A gyermekek tartós, elmélyült, tartalmas játékát szeretnénk tovább bővíteni (szerepjátékok eszközei, mozgásfejlesztő játékok, képességfejlesztő játékok), ehhez költségvetésünket, a szülők segítségét és pályázati lehetőségeinket fel- illetve kihasználjuk. PROGRAMUNK MEGVALÓSULÁSA NEM MENNYISÉGI, HANEM MINŐSÉGI IGÉNYEKET TÁMASZT, ami az esztétikus készen vásárolható játékokon túl óvónőink leleményességével, ügyességével, kreativitásukkal valósítanak meg. Ehhez sokféle textília, fa, fonalak, gyöngyök, különböző minőségű papírok, kartonok, a gyermekek tevékenységéhez 8

Benedek Elek Óvoda folyamatosan hasznosítható jó minőségű rajzlapok, színes ceruzák, festékek, zsírkréták, szakmai anyagok szükségesek. Hagyományos és új mesekönyveink is vannak. Verseskönyvekben az igényes válogatást tartjuk szem előtt. Általában igényünk, hogy a gyermekek szép, megkapó, változatos könyveket találjanak az „olvasósarokban”.

2. 4 Napirendünk Óvodánk nyitva tartását a szülők igénye határozza meg. 5. 30 - 12. 30

JÁTÉK Benne: a gyermekek folyamatos étkezése (reggeli), folyamatos tisztálkodás, a játékhoz kapcsolódó tevékenységek, mindennapi mese és elcsendesülés, az évszakhoz és időjáráshoz igazodó séták, udvari játék, kirándulások, szabad mozgás, étkezés

12. 30 – 17. 00

PIHENÉS Benne: folyamatos felkelés, tisztálkodás, uzsonnázás, játék, folyamatos hazamenés

9

Benedek Elek Óvoda

2. 5 Óvodánk csoportszerkezete Óvodánkban vegyes csoportok működnek. Csoportszerkezetünk kialakításánál figyelembe vettük, az életmód-szervezési program ajánlását, ill. felmértük a VEGYES életkorú csoportok szocializációs érzelmi és értelmi nevelésének lehetőségeit, előnyeit, és ezt kívánjuk erősíteni. A VEGYES életkorú csoportokban: -

A csoportlétszámok arányban tarthatók (életkor és nemek szerinti megoszlás)

-

Életrendünk (rugalmasság, folyamatosság)

-

Jól segíti a gyermekek életkorából és fejlettségéből fakadó differenciált nevelési helyzeteket.

-

A pozitív gyermekminták erősítik a felnőttek hatásait

-

A családok szerkezetéhez közelebb áll a VEGYES csoport az eltérő életkorok miatt, ezáltal a csoportok élete is családiasabb légkörben zajlik.

10

Benedek Elek Óvoda

3. GYERMEKKÉP Szeretnénk a magunk eszközeivel mindteljesebben hozzájárulni ahhoz, hogy gyermekeink kiegyensúlyozott, szépre-jóra fogékony, külső és belső harmóniát megteremteni kész felnőttek legyenek, akik képesek megőrizni – a naivitás bélyege nélkül- a gyermekkor világának értékeit. Áprily Lajos szavaival szólva: „Ámulni még, ameddig még lehet, amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyermekkorodban.” Ezzel összefüggésben vigyáznunk kell általános céljainkra, értékeink jogfolytonosságára, arra hogy az óvoda továbbra is olyan nevelőintézmény legyen, amely barátságos, védelmet adó és szeretetelvű:  ahol a gyermek megtapasztalhatja a szeretve „elfogadottság” élményét.  ahol saját üteme szerint fejlődhet  ahol az egyéni bánásmód érvényesítése természetes nevelői magatartásforma.  ahol humán gravitációs erő az élmény és az öröm.  ahol erősödhet az „Én-tudat”, az árnyalatok sokfélesége, a világ sokszínűsége.  ahol játszani – kérdezni - figyelni lehet.  ahol

hiteles,

megértve

együttműködő,

barátságos

felnőttek

gondoskodnak

a

gyermekekről  ahol érzékelhetik „A világban súlyosan jelen van a rossz, de az megjavítható!”  ahol nem feledhető a híres szociológus Durkheim intelme:

„Van egy soha véget nem érő tudatos nevelés is. Személyes példánkkal, kimondott szavainkkal, cselekedeteinkkel állandóan alakíthatjuk a gyermekek lelkét.”

11

Benedek Elek Óvoda

4. ÓVODA – ÉS PEDAGÓGUSKÉP Az óvoda minden dolgozójának - továbbra - is törekedni kell az optimális óvodai légkör kialakítására, ill. megtartására. Hisszük hogy a kívánt óvodai klíma: BARÁTSÁGOS, MELEG, BEFOGADÓ ÉS VÉDELMET ADÓ. Fontosnak tartjuk annál is inkább, mert az óvodai élet légköre, hangulata, rendkívül komplex hatásrendszer: olyan számtalan élmény, élményegyüttes forrása, amely meghatározza a felnőttek és a gyermekek mindennapi közérzetét, és döntő módon befolyásolja a nevelés eredményességét. Egyetértünk Radnai Bélával, amikor a következőkre hívja fel a figyelmünket: „Aki barátságos környezetben tölti gyermekéveit, az az életigenlésnek legtermészetesebb lehetőségeit kapja: annak alaphangulata derűs… a barátságos környezetből adódhatik – és csakis abból – az optimista magatartás megalapozása. Barátságos környezetben a gyermek társait hamarabb megkedveli és erősödik a gyermeknek a felnőttel való jó kapcsolata is.” Hisszük, hogy ilyen légkörben valóban könnyebben felfedezi felnőtt és gyermek, a hétköznapok szépségét, amit Hermann Alice a „mindennapok öröme” képességének nevez. A védettség és biztonságérzet vágya mellett a kisgyermek legfőbb alapigénye a SZERETET, az „elfogadottság” élménye. Folyamatosan törekednünk kell a szeretetteljes óvónői attitűd kiteljesítésére, arra hogy a gyermek érezze, elfogadják és szeretik, ráadásul olyannak amilyen. Szeretnénk, ha mindjobban érvényesülne a személyközpontú, szeretetelvű óvónői magatartás, mely nem nélkülözi az „édes malíciát’, a humort sem. Mert csak az ilyen óvónő képes az értékeléstől mentes pozitív érzelmi viszonyulásra, a „feltétel nélküli pozitív odafordulás” –ra. Sokszor beszéltünk arról – s elemeztük, hogy igazuk van a régi görögöknek, akik a művészetek közé sorolták a nevelés mesterségét. Beke Kata szép szavaival élve: „Nem nyersanyag- e minden kisgyerek, akiben úgy rejlik önmaga legjobb lehetősége, mint Michelangelo hasonlatával élve egy-egy szobor mindegyik márványtömbben, míg „a lélek által vont kéz megtalálja”? Ez a nyersanyag persze cselekvő részese is az alkotó folyamatnak, s később már maga alakítja önmagát, jó esetben holtig…. És mégis. Alakulásában döntő súlya van egyetlen intézménynek és egyetlen mesterségnek.”

12

Benedek Elek Óvoda Ezen intézmény jelen esetben az óvoda, s az óvónői „mesterség”. Azon kell munkálkodnunk, hogy ne csak a hivatalos okiratok deklarálják „elsődlegesen” az óvoda nevelőintézmény jellegét, hanem mi magunk, Önön munkánkkal, és Önön példánkkal. A nevelésnek legcsodálatosabb hatékonysági tényezője, hogy tudni kell, a gyermek melyik korban mire képes, mit tud befogadni. A gyermek szükségleteire kell építeni a nevelést lehetőleg kerülve a nevelői direktívákat, hisz ellenkező esetben goethei idegenkedéssel reagál: „látom a szándékosságot és meghidegszem”. Ahhoz, hogy mindezt tudjuk, folyamatosan kell fejleszteni szakmai műveltségünket, lélektani kultúráltságunkat, pl.: házi továbbképzés keretében, esetenként pszichológus bevonásával. Szeretnénk, ha megvalósulna az igazi pedagógiai műhely, ahol merünk vallani önmagunkról, szakmánkról, kételyeinkről és sikereinkről. Nemcsak a divat kedvéért, hanem az eredményesség miatt próbálkozunk a pedagógiai innovációval, amely fejlődést, tökéletesedést eredményezhet. A szigorúbb önkontroll arra ösztönöz, ha munkánk során valami „nem jön be” elemezzük, miért nem alakult úgy, ahogy szerettük volna. A miértekre adott válaszok előbbre vihetik, segíthetik munkánkat.

13

Benedek Elek Óvoda

5. CÉLOK ÉS FELADATOK A „NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” MINŐSÍTETT PROGRAMNAK MEGFELELŐEN Óvodánk célja a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve gyermekközpontú óvodai élet megteremtése. -

A 3-7 éves korú gyermekeknek derűs, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönző, élményekre épülő, ingergazdag környezet biztosítása.

-

Az egyéni képességek figyelembevételével, a gyermeki játékszabadság tiszteletben tartásával környezetében jól eligazodó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező, gyermekek nevelése.

5. 1 Az egészséges életmódra nevelés

„Az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül”

Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A testi- lelkiszellemi egészség alapvető feltétele a jó komfortérzet biztosítása, és a gondozási feladatok teljesítéséhez szükséges bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat. A nevelő funkción belül a gondozás, a gondoskodás eredendő és mindvégig jelenlévő sajátossága az óvodának. Nincs annál fontosabb, mint biztonságot, védettséget nyújtani a rászoruló gyermekeknek. Az óvás, a védés kiterjed az óvodai környezet egészére. Biztosítani kell a balesetmentes, egészséges környezetet, a fejlesztő életmódot.

A helyes napirend az egészséges életmódra a nevelést szolgálja. Benne: étkezés, alvás, öltözködés, szabad levegőn tartózkodás, betegségmegelőzés, tisztálkodás és sok-sok játéklehetőség. S mivel a fejlődő gyermeki szervezet érése még nem fejeződött be, az egészséges fejlődés feltételeit hozzáértően kell megteremteni, kevés, igazán fontos szabállyal kell rugalmassá tenni. Az olyan feladat, mint a környezethez való helyes viszony kialakítása, alkalmazkodás a természeti környezet változásához, a természet megszerettetése, a szabad levegőn tartózkodás igényének kialakítása, a helyes étkezés, tisztálkodási szokások, testápolás igénye gondozási és 14

Benedek Elek Óvoda nevelési feladat. Csak megfelelő óvónői magatartás mellett a segítő, beavatott és felelősséget – kötelezettséget viselő dajka közreműködésével válik a kettő eggyé. Hiszen a kézmosásnál, az étkezésnél, vagy a szabad levegőn tartózkodásnál nem egyszerű utasítás végrehajtói a gyermekek, hanem aktív részesei a folyamatnak, ahol nemcsak szokásokat alakítunk ki, hanem újfajta igényeket is megpróbálunk felébreszteni a gyermekekben. A gyermekek egészségének megőrzése és edzése érdekében óvodánkban a következő lehetőségeket kínáljuk, s ezt néhány példával illusztrálnánk a teljesség igénye nélkül: pl. gyümölcsnap, aromaterápia, láb-és tartásjavító torna, úszás, ortopéd szakorvosi szűrés, gyermek és felnőtt mentálhigiéné stb.

5. 2 Érzelmi nevelés, szocializáció

„A szeretet nem módszer, a szeretet mindenható

Az érzelmeket a gyermekek állandóan fejlődő alakuló személyiségként élik át, egész magatartásuk érzelmi vezéreltségű. Célunk, hogy a gyermekek alapigényeit kielégítsük, elősegítsük énfejlődésüket, érzelmeik gazdagodását, szocializálódásukat. Fontos feladatunk, hogy az óvodába lépéstől biztonságot sugárzó, kiegyensúlyozott környezetet, családias légkört teremtsünk, amelyben derűs életszeretet árad. Nyílt, bizalomteli együttműködésre törekszünk a szülőkkel, kollégákkal, melyek pozitív mintaként hatnak az óvónő és a gyermek, a dajka és a gyermek, valamint a gyermekek kortárskapcsolataira. Az általunk szervezett játékkal és mesével átszőtt óvodai életünk teret és lehetőséget ad az érzelmek átélésére, gyakorlására, elősegítve az erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlődését (önzetlenség, segítőkészség…, önfegyelem, kitartás…). Döntési lehetőségeket biztosítunk a gyermekek számára bizonyos őket érintő dolgokban, hogy kipróbálhassák önmagukat; közös élményekkel – rácsodálkozással a természeti és emberi környezetünk szépségeire – igyekszünk gazdagítani érzelmi világukat. Fontos szempontnak tartjuk a gyermekek

15

Benedek Elek Óvoda különbözőségeinek tiszteletben tartását, mindegyikük érezze személyükre szóló figyelmünket, kedvességünket.

Az általunk adott példa segítse elő a másság elfogadásának kialakulását, fejlődését! Az óvodai élet kialakításával, megszervezésével a gyermekek – életkori sajátosságaikhoz mérten – önálló, derűs, együttműködő, a külvilág dolgaira kíváncsi, környezetünkre figyelő személyiséggé formálódását segítjük. A gyermek első szocializációs színtere a család. A családból az óvodába kerülve nagy „lépést” kell megtennie, melyet kiemelt feladatunk megkönnyíteni. A szocializáció már az óvodába lépés előtt megkezdődik. (Levélben köszöntjük a kiscsoportosokat, ismerkedésre adunk lehetőséget, „anyás” beszoktatással igyekszünk elviselhetővé tenni az első napokat). Fontosnak tartjuk, hogy felfigyeljünk, és kiemelten kezeljük azokat a gyermekeket, akik az átlagos fejlődésű gyermekektől eltérnek. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb

fejlettségi

szinten

álló,

érzékszervi

vagy

mozgássérült,

hátrányos

helyzetű,halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a speciális helyzetükből adódóan egyéni törődést igényelnek, melyhez- szükség esetén- a megfelelő szakember segítségét is igénybe vesszük. Azt tapasztaltuk, hogy a mai mozgásszegény életmód sem kedvez a gyermekek fejlődéséhez. Egyre több a fejletlenebb mozgású, lassúbb reakcióképességű, egyensúlyi tapasztalatlanság következtében tanulási képességekben lemaradást mutató gyermek. Ezekkel a problémákkal óvodánkban is naponta találkozunk. Ezért kezdtünk el gondolkodni azon, hogy miként lehetne itt az óvodában, a saját közegében - ahol biztonságban érzi magát , a jól ismert felnőttel, segíteni a gyermeket. A célunk megvalósításához a Jean Ayres által kidolgozott szenzoros integrációs terápiát választottuk. E terápia arra a tényre épít, hogy az érzékszervi tapasztalatok legjobb szervezője a mozgás, mégpedig az olyan mozgás, amely során a gyermek a bizalom légkörében, játszva a gravitációs erővel, örömteli kísérletezéssel tapasztalhatja meg önmagát, a többi embert, a világot.

16

Benedek Elek Óvoda Itt az óvodában megteremtettük e terápia alkalmazásához szükséges feltételeket. Kialakítottuk a megfelelő helyet, beszereztük az eszközöket (különböző hinták, függő háló, billegő, forgó eszközök stb.) és természetesen képzett szakembereink is vannak.

5. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

„Ebben az időszakban az értékek tartalmi értéke közömbös, fontos a mód, a forma és az idő”.

(Vekerdy T.)

A kisgyermekkel vele születik az érdeklődés, az önmegvalósítási vágy. Szüntelenül próbálgatja erejét, lehetőségeit. Szubjektíven személyisége szűrőin át érzékeli, észleli a világot, s ezzel együtt jár az eredményesség, s a kudarc is. Ha tevékenységeit siker koronázza, akkor ezt újra és újra át akarja majd élni. (E cselekvéssor kitüntetett lehetősége a JÁTÉK). Sokoldalú ismeretszerzésre, tapasztalatnyújtásra törekszünk, arra hogy észrevegyék a kérdésekre, nemcsak egyetlen válasz létezik. A megszerzett ismereteket a gyermek – felnőtt segítségével – rendszerezi, s ez indítja el nála a megismerés, a tanulás folyamatát. A JÁTÉKBA ültetett műveltségtartalmak, a változatos, ingergazdag, érzelmi biztonságot nyújtó környezet felgyorsítja a gyermek értelemi képességeinek fejlődését, melynek következtében nem tud nem tanulni.

Az értelmi nevelés feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása másrészt a belső érést, fejlődést segítő külső ráhatások, az inger és élménygazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, kreativitás valamint a mozgás fejlődése folyamatosan zajlik.

17

Benedek Elek Óvoda A gyermekekkel csak az tud szóba állni, aki látja, amit ő lát és hallja amit ő hall. (Zilahi Józsefné) Személyiségünk integráns része, identitástudatunk alapja, anyanyelvünk. A megismerési folyamatok, az embergyerek fejlődése nem képzelhető el nyelvi fejlődés nélkül, amelynek minőségét, ütemét óvodás korban elsősorban a környezet beszédkultúrája határozza meg. Az óvodába érkező gyermekek szókincse, beszédfejlettsége híven tükrözi a családi mintát, és kezdetben jelentős különbségeket mutat gyermek és gyermek között. A gyermek beszédkedvéről, szókincséről, artikulációjának tisztaságáról és a család beszédmodelljéről már az óvodáskor elején pontos képet kell alkotnunk, hogy e fontos nevelési terület feladatait, az egyéni fejlesztés feladatait mielőbb meg tudjuk határozni. Legfontosabb nevelési tényező az óvónő és minden más dolgozó beszéde. Beszélni és beszéltetni egymásra őszintén figyelni a szavak nélküli közlések megfejtésére rávezetni, a nyelv szépségét, játékosságát, humorát észre vétetni, nyelvi közösségünk összetartozását megéreztetni, ezek jelentik tudatos anyanyelvi nevelőmunkánk lényegét. Nyelvünk, mely „észjárásunkat” is meghatározza (Karácsony Sándor) kulturális érték, amelyre büszkének kell lennünk és ápolni, fejleszteni kell ebbéli ismereteinket. Különös gonddal ügyelünk arra, hogy a hozzánk érkező gyermekek a szép, kulturált, udvarias beszéd legfontosabb elemeit, szabályait megismerjék. Arra törekszünk, hogy a gyermekgyermek kapcsolatban GÁTLÁSOK NÉLKÜL jelenjen meg az odaillő verbális és nonverbális kommunikáció, a tevékenységnek, a szerepnek megfelelő beszéd. A szókincsbővítés értelmezéssel, megértéssel járjon együtt, és a számos, anyanyelvet fejlesztő játék szervesen épüljön be a mindennapok tevékenységeibe.

18

Benedek Elek Óvoda 6. JÁTÉKKAL, MESÉVEL NEVELÉSI MODELL Feladatunk olyan demokratikus alapviszony létrehozása, melyben óvónő és gyermek szabadnak érezheti magát és ebben a megfelelő érzelmi közegben történik a kulturális hagyományaink átörökítése. Célunk az embernevelés, a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között. Programunk alapján az életre nevelünk. A nevelőmunka szempontjából rangsoroljuk a gyermekek szükségleteit. Elfogadjuk, hogy a gyermek a játékban tanul és fontosnak hisszük a látszólagos és haszontalannak tűnő tevékenységeket, ahol keveredik a mindent és semmit csinálás időszaka, hisz minden mindennel összefügg. Az óvodáskor legösszetettebb képességfejlesztési területe a játék és mesehallgatás. Mindkettő SZÜKSÉGLET és LÉTFORMA a kicsinyeknek. A játék a kíváncsiságra alapozott utánzással, cselekvéses próbálkozásokkal teli tanulás a gondolkodás, az értelmi fejlődés „hajtáscsúcsa”, a szellemi fejlődés sok lehetőségét magában rejtő záloga. Nevelőmunkánkhoz szükség van egy rugalmas éves kerettervre, mely az óvónő és a gyermek számára egyaránt ötletadó, de nem mindenáron megvalósításra törekvő, szabad mozgást lehetővé tevő, és amelyben hét műveltségi területet különböztetünk meg: -

játék,

-

beszélgetés

-

kézimunka-rajz,

-

ének-zene,

-

mese-vers,

-

külső világ tevékeny megismerése,

-

mozgás.

19

Benedek Elek Óvoda A műveltségi anyagot játéktémákban dolgozzuk fel az évszakoknak, ünnepeknek, illetve aktualitásoknak megfelelően. Havi illetve évszakos hálótervet készítünk, melyben keretszerűen rögzítjük az adott játéktémákat és azok megfelelő kibontakoztatásához szükséges elképzeléseket, kapcsolódó zenei -, irodalmi és vizuális anyagot. Utólagosan feljegyezzük

a

megvalósult

ötleteket,

a

gyermekek

egy-egy

spontán

reakcióját,

kezdeményezéseiket, érdeklődési területeiket és ezeket a következő játéktémákhoz felhasználjuk. A játék időtartama változó, vannak egyhetes, egy évszakos, illetve egész évben előforduló játéktémáink, melyeket a felnőttek és a gyermekek ötletei görgetnek tovább, egy-egy jó ötlettel gazdagítva azt. Egyébiránt – modellóvoda lévén – a szerzők által ajánlott tartalmat, módszert követjük, illetve ezt egészítjük ki a helyi sajátosságokkal.

20

Benedek Elek Óvoda

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 7.1 Játék Az

óvodai

nevelésünk

legfontosabb

alappillére

a

játék.

A

játék

valamennyi

tevékenységformát magába foglalhatja, ami az óvodáskorú gyermekeknek érdekes lehet. Mindennap történik olyasmi is, amit együtt csinálunk. Mesélünk, mozgásos játékokat játszunk, közösen körjátékozunk (erre inkább a kislányok kaphatók), a fiúknak erőpróbáló, ügyeskedő játékot szervezünk, beszélgetünk, társalgunk, vagy a reggeli játék közösen folytatható mozzanatát teljesítjük ki.

7. 2. Beszélgetés A sok szétszórt egyéni, páros és kiscsoportos játék mellett rendszeresen szükséges az úgynevezett „kupaktanács”, a meghitt együttlét is. Jó beszélgetni, élményeket elmondani és meghallgatni, vagy egyszerűen csak egymás mellett lenni, a másikat mellettünk érezni. Ezek a meghitt „összeülések” jó alkalmat kínálnak az aktualitások megbeszélésére, a tervezgetésre, s az ünnepek hangulati előkészítésére.

7. 3. Kézimunka – rajz A gyermekek számára lehetővé tesszük, hogy a nap folyamán bármikor kedvük szerint fessenek, rajzoljanak, gyurmázzanak, agyagozzanak, vagdossanak. Megmutatjuk, hogyan lehet,

az

egyes

anyagokkal,

eszközökkel

dolgozni.

Amit

elkészítenek, általában

játékeszközként él tovább.

7. 4. Ének-zene A jó zenei légkör és a jó hangulatú játék feltételeinek kialakítása érdekében, minden alkalmat megragadunk, az éneklésre. A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik dalos játékok játszására a csoportszobában, vagy az udvaron, de a dalokat, mondókákat hozzákapcsoljuk tevékenységeinkhez, környezetünk jelenségeihez hangulatfokozóként. Ezekhez természetes módon kapcsolódik a zenei képességek fejlesztése: ritmusérzék, zenei hallás stb. – ami az

21

Benedek Elek Óvoda óvónőtől igényelt tudatos munkát, a gyermekeknek nem jelent külön feladatot, beépül játékukba.

7. 5. Mese – vers A mese éppúgy, mint a játék, örömforrás, magától értetődő társas élmény. Beszédnevelő, énerősítő, és személyiségét összerendező hatása felbecsülhetetlen. Egyszerre bensőséges, személyes és kozmikus. Leginkább magyar népmeséket mondunk, illetve egy-egy magyar író gyermekeknek és gyermekekről szóló történeteit olvassuk el. A vers és a mondóka nap mint nap előkerülnek, hiszen ezeket a játék és a mozgás hozza magával. Segít annak továbblendítésének színesebbé tételében. A mese és a vers anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszközei, kapcsolatuk a zenével és ábrázolással, játékkal jó nyomon követhető.

7. 6. Külső világ tevékeny megismerése A számlálgatás, a méricskélés éppen olyan természetes játék közben, mint a dúdolgatás, használja a gyermek a számosság, a tér, az idő fogalmait. Sokoldalúan tapasztalják meg a játékuk során.

7. 7. Mozgás A levegőn való szabad mozgást tartjuk legfontosabbnak, ha csak tehetjük, kimegyünk. Az udvar adta lehetőségeken kívül, kirándulásokra, túrákra megyünk. Mindennap helye van az egyéni igényekhez igazított szabad mozgásoknak, az udvaron, az esetenként a „szervezett” mozgásos

játéknak.

Hetente

egyszer,

minél

játékosabb

formában,

változatos

gyakorlatanyaggal biztosítunk számukra testedzést.

7.8. Az óvónők feladatai Programunk megvalósítása úgy lehetséges, ha rendképletünk rugalmas, összetett, kedveljük a rugalmas, puha eljárásokat. Elfogadjuk a követve vezetés eljárásait, és hogy az egymásra figyelés fejleszti leginkább a csírázó képességeket. Tudomásul vesszük, hogy a kisgyermek igénye a keveset, lassan, jót, gyakran, ismételve. Legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék és ehhez egészséges, igényes környezetet alakítunk ki számára. Mindezekhez szükséges részünkről az általános jó közérzet, megfelelő 22

Benedek Elek Óvoda motiváltság, a mindennapi tájékozottság, alapfokú művészeti jártasság, egész éves ötletgyűjtő munka. A gyermekeket az életre, vagyis hosszú útra tarisznyázzuk.

8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munkajellegű játékos tevékenység elsősorban a saját személyiségükkel kapcsolatos önkiszolgálás, és az élethelyzetekben való közös együttműködés, a folyamatos megbízások rendszere, az önként vállalt munka. Alkalmi feladatok és folyamatokban történő munkamegosztás bőven akad az óvodai életben. A játékban reprodukált munkát (pl. főzőcske, sütés, takarítás) kiegészülhetnek való szükségletet kielégítő munkákkal (pl. gyümölcssaláta, kompótkészítés stb.), itt közvetlenül megélik a munka értelmét. Minden munkajellegű tevékenységnél fontos, a jó szervezettség. A munka akkor lesz igazán közös élmény, ha a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkamegosztás kialakul és a folyamatban részfeladatot vállalva a felnőtt is közreműködik. A játék és munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatásokat fokozza.

23

Benedek Elek Óvoda

9. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI A gyermek belső érése a családi és óvodai nevelés eredményeként az egészségesen fejlődő kisgyermek az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A testi érettségét az orvos állapítja meg. A pszichikus érettség hiteles ismerői az óvónők és a szülők. Az óvónők folyamatos megfigyelése, az együtt eltöltött hosszú idő mélyebb és igazibb véleményhez vezet, mint a teljesítményszintek mérése, különleges vizsgálatok sora, az iskolaérettség megállapításához. (kivételek ez alól az átlagostól eltérő, problémás gyermekek. Az ő esetükben megfelelő szakember közreműködése szükséges.) Tapasztalatunk szerint:  ha a gyermek érdeklődő és kíváncsi,  ha képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott, vagy ajánlott dolgokkal,  ha önállóan, leleményesen oldja meg a helyzeteket  ha játékában ötletei, elképzelései vannak, amihez a kivitelezés módját is keresi,  -ha az elkezdett dolgokat, játékokat befejezi,  -ha figyelmesen hallgatja a mesét,  -ha képes felnőttekkel, társaival beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen,  -ha tud, kompromisszumot kötni  -ha jól utánoz, társai, és a felnőttek elképzeléseit többnyire megérti,  ha szeretne megfelelni környezete igényeinek, akkor elérte az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. „Átballaghat” az iskolába, ahol a tanulásra érett gyermek szakszerű fejlesztése, nevelése, tanítása folyik. Szakember véleményét kérjük az átlagtól eltérő gyermekek nevelésének esetében. A szakember és a szülők bevonásával speciális fejlesztési tervet dolgozunk ki, folyamatosan egyeztetjük tapasztalatainkat.

24

Benedek Elek Óvoda

10. ÜNNEPEINK

„… Szertartásra szükség van… A szertartás teszi, hogy egyik nap Különbözik a másiktól, az egyik Óra a másiktól” (Sant Exupery: A kis herceg)

A szertartások fontosak, a régiek is és azok is, amelyeket mi teremtünk magunknak. Azt mondják a bölcsek, hogy az ünnep titka és lényege időtlenségében rejlik, abban, hogy biztos pontokat jelöl ki és ezen a ponton egymásra talál a múlt, a jelen és a jövő. Az ünnepek időpontját azért fontos ismernünk, hogy a Kis herceghez hasonlóan tudjuk: „…melyik órában öltöztessük ünneplőbe a szívünket…” Az ünnepekre való készülődés izgalmára, örömére az összetartozást a közös cselekvés élményének átélésére, mindenkinek szüksége van. Az ünnephez hozzátartozik az is, hogy azt akarjuk, másnak is szép legyen. Óvodánk ünnepei egy-egy évszakkörhöz kapcsolódnak; jellemző hagyományokkal, játékokkal. Az ünnepekre készülődésünk folyamatos. Névadónk születésnapja: Minden év szeptemberében Benedek Elek mesével ill. bábelőadással tisztelgünk Elek apó emléke előtt. A megemlékezés a dalolás és a születésnapi torta is fontos kelléke, az általunk teremtett hagyományőrző ünnepnek.

Mikulás meglepetés. Örömteli várakozás közben elképzeljük, mesélünk róla, amely borzongatós, de nem félős. Fantáziálunk róla, mert ez így izgalmasabb. Mikulás napján pedig, bábelőadás közben settenkedik óvodánkba s rakja a cipőkbe a piros csomagokat. A délelőtt folyamán „személyes” találkozásra is sor kerül, messziről, az utcáról üdvözli a gyermekeket, akik boldog örömmel, az ablakból integetve üdvözlik öreg barátjukat.

Karácsony:

A

szeretet,

az

ajándékozás

ünnepe;

hosszú

készülődés

előzi

meg

(mézeskalácssütés, diófestés, kívánságok gyűjtése, titkolózások). Meghitt családi ünnep, ezért a hangulati előkészítést vállaljuk fel, az óvodai bensőséges kis ünneplést, melyet a közös együttlét, az énekelgetés, a gyertyagyújtás, a beigli illata, a díszített asztal, a felnőttek

25

Benedek Elek Óvoda ajándéka tesz széppé. Az ünnep óvodánk külsőségeiben is megjelenik (az óvoda díszítése, betlehem, karácsonyi ötletek, közös szülő-gyermek-óvónő programok).

Farsang: A jókedv, a bolondozás, a meglepetések időszaka, közös készülődés, álarcozása, a farsang búcsúztatása csoportonkénti mulattsággal. Tavaszi bállal köszöntjük minden évben a kikelet érkezését. Színes kis műsorcsokrot kötünk az addig tanult versekből, dalokból, a nagyok pedig nyitótánccal kedveskednek a „nagyérdeműnek”, hisz ilyenkor az egész család megtiszteli mulattságunkat, melynek fontos eleme az igazi az „élőzene”. Március 15.: Zászló- csákókészítés, kokárdakitűzés, katonás játékok. Húsvét: vidám hangulat, „tavaszi zsongás” előzi meg. Fiús-lányos készülődés, tojásfestéssel, melyeket hagyományos módon, természetes anyagokkal festünk: hagymahéj stb., locsolóvers mondogatással, tavaszi dalokkal, versekkel. Anyák napja: Közös játék, ünneplés az édesanyákkal, nagymamákkal, meglepetések, ajándékok készítése. Gyermeknap: Közös szórakozás, versenyjátékok, ügyességi játékok, dalos játékok, csoportonkénti meglepetések (palacsintaevés, fagylaltozás stb.) Nagyok búcsúzása: Az iskolába készülő gyermekek közös együttléte (virágdíszes óvoda, ajándékok, közös étkezések ünnepi aszalnál, rövid műsor, közös uzsonna). Hagyománnyá vált a nagycsoportosok búcsúkirándulása, amikor egy egész élményt adó napot töltünk együtt. „Családdal a családért” címmel évenként vidám családi délutánt rendezünk az óvoda udvarán. A gyermekeknek kedves műsorral (pl. Levente Péter, bábelőadás stb.), a felnőtteknek, családoknak ügyességi versenyekkel kedveskedünk. A szalonnasütés és az utcabál a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt népszerű. A nagy vendégség anyagi vonzatát az óvoda „állja” (pályázati, alapítványi pénzből) – mintegy gesztust gyakorolva a szülők felé.

26

Benedek Elek Óvoda Gyermekek személyes ünnepei a születésnapok, melyek a gyermekek számára fontos alkalmak. A feléjük irányuló figyelem egész nap megnyilvánul (ajándékkészítés, születésnapi ünnepség, kedvenc mese meghallgatása). Ünnepeinken a felnőttek és a gyermekek a mindennapoknál meghittebb együttléte másfajta viselkedést jelent. A gyermekek viselkedéskultúráját alakítja emberi- és viselkedésnormákat, értékeket őriz, hangulatával az érzelmekre hat. A készülődés, az egymásra figyelés, az ajándékozás örömmel tölt el. Az ünnep külsőségei is (dekoráció, öltözködés, ünnepi asztalok stb.) formálják a gyermekek ízlését. Ha az ünnepen a gyermeket körülvevő felnőttek magatartása és az ünnep jelképei hitelesek, a közös élmények mély érzelmi nyomokat hagynak. Az ünnep másságával alapozódik meg a gyermekekben az ünnepelni tudás képessége, mely hat a családra, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb környezetére.

27

Benedek Elek Óvoda

11. KAPCSOLATAINK Kapcsolatainkat programunk szemléletének és a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével

alakítjuk,

ápoljuk.

Tartalmában

és

formájában

is

újszerű

kapcsolatrendszer alakult ki óvodán belül (csoportok között, nevelőtestületben) és óvodán kívül (családok, intézmények). Több olyan kapcsolódási pont van óvodánk életében, mely kiegészíti és erősíti feladatunk megvalósítását, programjaink színesebbét tételét. Óvodánk sajátos arculatának vállalása azonos gondolkodást, együttműködést, egymás munkájának folyamatos ismeretét, azonos hatásrendszert kíván, melyet a csoportban dolgozó óvónőink pedagógiai szabadsága színesít. A közös elhatározás összekovácsolta az óvodai közösséget. A napi tevékenységek, a jó hangulatú együttlétek, közös élmények, rendezvények, hagyományaink a „mi óvodánk” érzését erősítik, a gyermekekben és az óvoda dolgozóiban egyaránt. Gyermekeink kapcsolatai is gazdagabbak közös rendezvényeink, rokoni, baráti kapcsolataik bővítésével. Többet látnak a világból, több óvodai és környezeti hatás éri őket, több oldalról kapnak és fogadnak el információt. Az óvoda kollektívájának feladata, hogy a pozitív hatásokat felerősítse, beépítse, a negatív hatásokat kiszűrje, ezáltal gazdagítsa a gyermekek személyiségét.

A család és az óvoda kapcsolata, az együttműködés formái és fejlesztésének lehetőségei

A család az első olyan közösség, amely a 3-7 éves gyermek személyiségi fejlődésében jelentős meghatározó szerepet tölt be. A gyermek egy fejlődő személyiség, fejlődését öröklött tulajdonságok és a környezeti hatások együttesen határozzák meg.

A törvényi rendelkezések alapján fogalmazzuk meg a szülővel kialakítandó kapcsolatunkat, a szülők partneri segítségét kérjük a gyermek nevelése érdekében.

28

Benedek Elek Óvoda

Az óvoda alapelvei a szülői házzal kapcsolatban: 1. A nevelésben az óvoda, a család elsődlegességét ismeri el, a gyermek fejlődését, az óvodai nevelés, a családi neveléssel együtt szolgálja 2. A szülők a gyermek óvodába lépése előtt, megismerhetik az óvodát, elegendő információt kaphatnak az óvoda programjáról, megismerhetik az óvoda házirendjét 3. A szülőknek lehetőséget adunk arra is, hogy csoportot – óvónőt – választhassanak. 4. Az óvónő(k) ismerjék meg és fogadják el a család szokásait, szabályrendszerét, s segítsék a családot abban, hogy a gyermek zökkenőmentesen illeszkedjék be az óvodai életbe. A szülők kérései, lehetőségei és a gyermek igényei szerint szervezzék meg az óvónők a beszoktatás folyamatát 5. A szülők véleményükkel, segítségükkel formálják az óvoda életét 6. A szülő fogadja el az óvónő segítő tanácsait és működjön vele együtt a gyermek harmonikus személyiségfejlesztése érdekében 7. Az óvónő kapcsolatában éreztesse az őszinte érdeklődését, empátiáját, segítő szándékát a gyermek nevelése érdekében 8. Az óvoda igényes gondoskodással és nevelőmunkával alapozza meg a jó kapcsolatot 9. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenységével segíti a családokat abban, hogy a gyermek

az

óvodában, vagy az

óvodát

segítő partnerintézményektől,

hatóságoktól megkapja mindazt a segítséget, amit szociális, egészségügyi vagy más élethelyzetük megkíván.

29

Benedek Elek Óvoda A kapcsolattartás formái:  beíratás előtti nyitott napok az óvoda életének megismerésére  fokozatos anyás beszoktatás a gyermek és a szülők igényei szerint  gyermekek

előéletének,

anamnézisének

megismerése

(mint

a

személyiségfejlesztés alapja) a szülők segítségével  A szülői igények és vélemények felmérése, a felmérés tapasztalatainak értékelése és korrekciója  Családlátogatások – óvodába jövetelt megelőzően, és megállapodás, illetve igény szerint (évente legalább egy alkalommal)  Napi találkozások az alapvető információk átadására  Szülői összejövetelek  Ünnepségeken, kirándulásokon, gyerek-szülői programokon való részvétel.  Óvodánkban már hagyomány az úgynevezett „Együtt” programok szervezése, amely többféle formában és tartalommal valósul meg.  Óvodai munkadélelőtt, munkadélután szervezése a gyermekprogramok előkészítésére, az óvoda udvarának, kertjének karbantartására  Az óvodát segítők munkájának elismerése  Szakirodalom ajánlás – kölcsönzés – cikkek, tanulmányok közzététele a faliújságon  Nevelési tanácsok kérése – egyénileg, illetve szülői összejövetelen A szülői házzal való együttműködés tartalmát évente egyeztetjük a szülői munkaközösség elnökével. Az óvoda éves tervében kerül megfogalmazásra a családdal való együttműködés konkrét terve. Óvodánk a város minden területéről fogad gyermekeket és ad át az iskolának. Az iskolába kerülő gyermekeinket a felajánlott „nyílt órákon” meglátogatjuk. Jó szívvel fogadjuk az iskola közeledését amennyiben az a gyermekekkel való ismerkedést, az óvodai élet megismerését célozza, és a képességekről óvodai körülmények között szeretnének tájékozódni. A városi művelődési intézmények rendezvényeit, kínálatát akkor vesszük igénybe, ha azok a gyermekeknek élményt, hasznos időtöltést és ismertet adnak (kiállítások, bábszínház stb.). 30

Benedek Elek Óvoda További kapcsolataink

-

Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődésének érdekében az óvoda orvosával, védőnőjével, a Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal

-

Szakmai épülésünket szolgálja a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesületével, s a Megyei Pedagógiai Intézettel kialakult jó kapcsolatunk.

-

A fenntartóval. Párbeszéden alapuló, korrekt kapcsolatra törekszünk.

Kapcsolataink formáit a MIP, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatunk is tartalmazza.

31

Benedek Elek Óvoda

12. AZ ÓVODÁSOK DIFFERENCIÁLT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE

Az óvodába jelentkező gyermeket nem mérjük, hanem befogadjuk. Óvodánk óvónői az integrált nevelés elkötelezettjei. Az eltérő életkorú, és fejlettségű gyermekek differenciált személyiségfejlesztése akkor valósítható meg, ha jól ismerjük a gyermeket, családját, életkörülményeit. Az óvodai felvételt követő óvónői feladatok: 

A gyermek élettörténetének megismerése: szülői, védőnői információk



A gyermek családjának életkörülményének megismerése

Minden kisgyermeket saját fejlettségének és igényeinek megfelelően segítjük, fejlesztjük, ill. megkeressük azokat a személyeket, intézményeket, akik felkészültek a segítségadásra. A gyermek fejlettségének, állapotának megismerésére az alábbiakat vesszük igénybe:  -Logopédiai felmérés a beszédhibák megállapítására – logopédiai foglalkozások – logopédus

segítségével.

(A

gyermek

megszokott

környezetében

tartott

foglalkozásokat tartjuk eredményesnek)  -Az orvosi vizsgálat eredményeinek megfelelően határozzuk meg a prevenciós vagy a korrekciós feladatokat.  Lábstatikai rendellenességek, gerinc deformitások megelőzése és javítása egyéni fejlesztési terv alapján, óvónő által végzett a mindennapos testnevelésbe illesztett gyakorlatsorokkal, szülőkkel végzett otthoni gyakorlatokkal  2 évenként prevenciós szűrést alkalmazunk, amelyet ortopéd szakorvos végez.  Az értelmi-érzelmi életben mutatkozó elmaradás, vagy részképesség zavarral küzdő gyermekek esetében a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük.  Szeretnénk, ha az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus és az óvónők együtt készítenék el, s a feladatok elosztásában, az eredmények értékelésében közösen vennének részt.  A magatartás zavaros gyermekek esetében a pszichológustól kérünk segítséget.  Az iskolai alkalmasság kritikus eseteiben a szülővel együtt a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük.

32

Benedek Elek Óvoda  -A prevenciós és korrekciós feladatoknál figyelünk az egyes nevelési tényezők összefüggéseire, amelyek erősíthetik, kiolthatják, segíthetik, vagy más értelmezést adhatnak a gyermek állapotának megítélésében.  -Az óvónők a szakirodalom vagy a továbbképzések felhasználásával készülnek fel a differenciált, az átlagostól eltérő nevelési feladatokra.  -A gyermekek fejlettségének nyomon követésére a nevelőtestület meghatározta a megfelelő dokumentumokat.  A tankötelezettséggel kapcsolatos új rendelkezések értelmében 6§ (2 bekezd.) értelmében a 7 évesnél idősebb gyermekek ellátásáról és fejlesztéséről az óvoda meghatározott program szerint gondoskodik.  Kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztéséről a program különböző fejezeteiben leírt módon gondoskodunk.

33

Benedek Elek Óvoda

13.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE 13.1. Gyermekkép A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy ezek a gyermekek hasonlóan minden másgyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja egy az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egészéleten át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. A probléma súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szocio-kulturális körülményei. Az egyénre szabott fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva - a személyiség-fejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását.

13.2. Az óvodai nevelés céljai A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet: -

elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,

-

a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását,

-

fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása,

-

a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során,

-

a gyermek érezze magát jól és biztonságban.

Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal: -

a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása:

-

szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése,

-

a

fogyatékosságokból

eredő

fejlődési

elmaradások

lehetséges

célirányos

kompenzálása,

34

Benedek Elek Óvoda

13.3.

A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok

kapcsolódnak a főfejlesztési területeken: Kommunikáció és szociális viselkedés -

szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,

-

beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása,

Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek -

alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás.

Korai kognitív funkciók -

elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása,

-

szociális kognitív készségek fejlesztése,

-

az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,

-

az elsajátított képességek más összefüggésben való használata,

Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása -

kétszemélyes helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,

-

csoportba való beillesztés kialakítása,

A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében az óvodai nevelés, illetve ideális esetben a szülőkkel való szoros együttműködés eredményeképpen a gyermek egész ébren töltött idejét, ezen belül különösen a természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre.

13.4. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelés igényű gyermek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül 1. Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs szintre, a meglévő kognitív képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulófélben lévő készségek azonosításán alapszik.

35

Benedek Elek Óvoda 2. A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell. 3. Az óvodai környezethez kapcsolódó egyénre szabott vizuális eszköztár megteremtése elengedhetetlen. 4. Az idő, az élethelyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható strukturálása elengedhetetlen. 5. Az egyes gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. 6. A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. 7. A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata mellett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, (illetve a játéktárgyak használatát az adott, ritka esetben tanítani kell). 8. Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve.

13.5. Az óvoda kapcsolatai A családdal való kapcsolattartáson kívül az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum, TKVSZB, korai fejlesztést adó szakember stb.), alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai szakszolgálat intézményei, stb.), meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

13.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére a sajátos nevelési igényű gyermekeknél nem határozhatóak meg, mindenkor, a probléma súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban, ezt követően az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot: kijelölheti a gyermek számára a megfelelő speciálisan oktató- nevelő intézményt, ahol tankötelességét teljesítenie kell, illetve képzési kötelezettnek nyilváníthatja.

36

Benedek Elek Óvoda

13.7.Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata 13.7.1.Személyi feltételek Képzettség A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséhez speciálisan képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel. Fontos, hogy a fent említett feltételek mellett a pedagógus legyen kész a család elképzeléseivel összhangban megtervezni a pedagógiai célokat, törekedjen a szülővel, történő folyamatos együttműködésre. Legyen kreatív, pozitív hozzáállású. Nyugodt, határozott, következetes, visszafogott nevelési stílust képviseljen, kerülje a bőbeszédűséget. Az intézmény nem- pedagógus alkalmazottjai is szerezzenek legalább elemi ismereteket a gyermekkel való kommunikációról, együttműködésről, és segítsék a pedagógust, illetve a gyermeket a kitűzött célok elérésében. 13.7.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. A gyermekek fejlesztése során törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására. A különböző funkcióknak külön teret kell biztosítani, hogy a gyermekek számára egyértelmű legyen az egyes aktivitások helye (bejósolható környezet). A sajátos nevelésű gyermekek fogyatékosságukból eredően csak korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben biztonságosan tájékozódni. Fejlesztésük során számolni kell percepciós és szervezési készségeik sérülésével, a nyelvi megértés problémáival, nehézségekkel a sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük összpontosításában, személyes emlékeik felidézésében, stb. A környezet legyen biztonságos, a gyermekek testi épségét veszélyeztető eszközök és anyagok megfelelő tárolása, elhelyezése nagyon fontos.  A terem bútorainak elrendezése segítheti a gyermekek önálló tevékenységét, a szabályok és határok felismerését és azokhoz való alkalmazkodást.  A munkaterület legyen csendes, ingerszegény tér, esetleg "kuckó" alakítható ki a csapongó figyelmű gyermeknek.

37

Benedek Elek Óvoda  A különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek kijelölése, határvonalak világos jelölése, az eszközök adott helyszínen való alkalmazása elősegíti, hogy a gyermekek önállóan felismerjék, hol tartózkodnak, milyen viselkedést vár el a környezet.  A szabadidős terület legyen a kijárattól távol, világosan jelölt területi határokkal, pedagógus számára jól átlátható. Csak olyan játékeszköz legyen a polcon, amit tudnak használni a gyermekek. Fáradékony gyereknek pihenőkuckó, szivacsheverő alakítható.  Az étkezés helye legyen egyértelmű a gyermekek számára. Ha nem tudunk erre külön teret biztosítani, feltétlenül jelezzük jól láthatóan (pl. asztalterítő, asztal helyzetének megváltoztatása), hogy milyen tevékenység következik. 13.7.3. Tevékenységszervezés A tevékenységszervezés különböző formáinak tanításakor is az a legfontosabb cél, hogy vizuális segítséggel és információkkal helyettesítsük a pedagógus segítségét, pótoljuk a hiányzó

készségeket

a

lehető

legnagyobb

önállóság

elérésének

érdekében.

A

tevékenységszervezés az egyes napirendi pontokhoz tartozó tevékenységek elvégzéséhez nyújt vizuális segítséget és struktúrát. A munkaszervezés eszközei segítenek a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök elrendezésében. Egyértelműen megmutatja adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan kell elvégezni azt. A gyermek számára egyértelmű, megfelelő számú lépésre bontja a feladatokat. A munkaszervezés megkönnyíti a gyermek számára, hogy megtanulja és elfogadja a dolgok változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab, befejezett feladat készül. 13.7.4. Szociális készségek fejlesztése A leginkább sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztés (a kommunikációhoz hasonlóan) áthatja az óvodai fejlesztés egészét, minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként, hol feltételként

38

Benedek Elek Óvoda A fejlesztés fő területei: A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása: -

Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.

-

A pedagógus segítségének elfogadása.

-

A csoport életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.

-

Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.

-

Az utánzási készség fejlesztése.

Önmagáról való tudás tanítása: -

Személyi adatok megtanítása.

-

Saját külső tulajdonságainak tanítása.

-

Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben)

-

Elemi élménymegosztás tanítása.

-

A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása.

Kapcsolatteremtés, fenntartás: -

A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.

-

Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.

-

Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).

-

Az

információcsere

szabályainak

tanítása,

a

kommunikációs

interakció

kezdeményezése, fenntartása, befejezése. -

Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.

-

Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel.

A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat. 13.7.5. A kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztett készségek, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszközei. Minden gyermeknél - függetlenül verbális képességeinek színvonalától elsődleges fontosságú cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használata szükséges. Az óvodáskorú gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a 39

Benedek Elek Óvoda gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Közös jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható, konkrét információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer megértésében, amilyen például a nyelv. Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.  A kommunikáció módjai és szintjei: verbális-alternatív, metakommunikatívviselkedéses.  Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok).  A kommunikáció eszközei: tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd, hangadás, stb.  Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése).  A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Funkciók (üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás)  Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között használ a gyermek kommunikációt? A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés területei  Preverbális kommunikáció  A beszédértés és beszédhasználat.  A metakommunikáció értése és használata.

40

Benedek Elek Óvoda A fejlesztés fontosabb módszertani elvei  A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan).  A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán, vagy nem alkalmazzák. A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem választhatóak el. 13.7.6. A játék szerepe a fejlesztésben A sajátos nevelési igényű kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől sok esetben jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek a kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, például annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiájukba fordulnak. A játéktevékenység tanításának célja  A játékeszközök adekvát használata.  A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése.  A játéktevékenység során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról.  Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés A gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik Kezdetben, egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be.

41

Benedek Elek Óvoda 13.7.7. A külső világ tevékeny megismerése: Az érdeklődés a későbbiekben a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében általában korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Fontos a gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése. Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a külső világ tevékeny megismerését  a gondolkodás és a cselekvés merevsége  motiváció hiánya vagy gyengesége  a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai 

sorrendiség követésének nehézsége



idő-és okság megértésének nehézsége



szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni



fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya);

A megismerési folyamat elsősorban ún. munkahelyzetekben zajlik:  Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása  Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel  Strukturált munka: gyakorlás  Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás

13.7.8. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése A fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül csinálom” korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen.

42

Benedek Elek Óvoda 13.7.9. Szobatisztaság Az egészséges gyermekek 2 éves koruk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek való megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a „naggyá válni akarás”. A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult, megkésett fejlődés. Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-, lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról. A szobatisztasági tréning célja: Rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van), A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél. 13.7.10. Étkezés A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni.  A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az óvodában nem hajlandó enni).  A gyermek étkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni stb.  A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajta, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben az esetekben is egyéni program keretében zajlik. 13.7.11.Öltözés Mivel ezek a gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél.

43

Benedek Elek Óvoda 13.7.12.Tisztálkodás Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz-és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. 13.7.13.Elemi házimunka Fontos

egyszerűbb naposi

teendőkbe szisztematikusan bevonni

őket

(pl. terítés,

asztalleszedés, viráglocsolás, portörlés, rendrakás stb.). 13.7.14.Mozgás A gyermeki szervezet az óvodás kor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át. Az óvodában a torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Módszertani elemek: 1. A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás. 2. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot. 3. Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt, mely egyénenként változhat. 4. A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken:  a gyermek utánzási képessége,  beszédértésének szintje,  együttműködési képesség felnőttel, gyerekkel,  frontális irányítás elfogadása,  figyelem más gyerekek jelenlétében. A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a következők: 

egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre egy gyerekkel foglalkozik,



egy térben egyszerre több gyerekkel egyéni formában foglalkozik egy-egy pedagógus



A verbális utasítások mellett /helyett igyekezzünk mindent vizualizálni.

44

Benedek Elek Óvoda A fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is. A fejlesztés feladatai:  finommotoros alapkészségek kialakítása  kéz és ujjak mozgatása  két kéz összehangolt mozgatása  tárgy megfogása, elengedése  csippentőfogás, stb.  finommotorika általános fejlesztése  szenzomotoros koordináció fejlesztése  percepció fejlesztése  testséma kialakulásának segítése  térbeli tájékozódás fejlesztése  grafomotoros készségek fejlesztése Feladattípusok Szem - kéz koordináció fejlesztésére irányuló feladatok: - konstrukciós játékok szétszedése, illesztése, csavarozása - papírtépés, hajtogatás - gyöngyfűzés - különböző anyagok válogatása Grafomotoros készségek fejlesztésére irányuló feladatok: - rajzolás, festés Ábrázolás és kézimunka technikák - vágás, ragasztás Testséma kialakítása, térbeli tájékozódás fejlesztése - tükör előtti gyakorlatok - utánzás fejlesztése

45

Benedek Elek Óvoda A fejlesztés keretei A fejlesztés helyszínének helyes megválasztása (a figyelemkoncentrációt legjobban elősegítő, ingerszegény környezet), az egyénre szabott munkarend, munkaszervezés megfelelő kialakítása a készségek elsajátítását, önálló alkalmazását segíti. Az elsajátított készségek gyakorlása, szinten tartása a munkavégzés során strukturált keretek között, a gyakorlati alkalmazás az önkiszolgálás és a játéktevékenység során valósul meg. Ezenkívül törekednünk kell azok minél általánosabb, szélesebb körű alkalmazására a gyermek életének különböző területein is. Nagymotoros fejlesztés Általános mozgásfejlesztést célzó gyakorlatok Rendgyakorlatok Kartartások (nyújtott, hajlított, vegyes) Karkörzések Állások (alapállás, lábujjon, sarkon, talpélen, guggolóállás, terpeszállás) Ülés (nyújtott, terpesz, török) Fekvés (hanyatt, hason, oldalt) Függés (függőállás, függeszkedés) Járás (kis és nagy lépéssel előre, oldalra, gyors, lassú, különböző minőségű talajon, vonal között, vonalon, tárgyak kikerülésével, átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző eszközökkel, lépcsőnjárás) Futás (gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző irányba, irányváltással, különböző szélességű vonalak között, futás közben akadály átlépése, megkerülése, futkározás, célbafutás, futás eszközzel a kézben) Ugrás (szökdelés, átugrás, leugrás, ki-be ugrás) Dobás-fogás (elkapás, eldobás, célbadobás) Támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, gurulás) Egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok (lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel, féllábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés, egyensúlyozás vonalon, padon járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás különböző tárgyakon

46

Benedek Elek Óvoda

14. GYERMEKVÉDELEM Óvodánkban

a

gyermekvédelem

szorosan

kapcsolódik

az

intézmény,

nevelési

tevékenységéhez. Olyan légkört teremtünk, mely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Alapvető feladatunk: mindenki számára biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek képességeit kibontakoztassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Alapvető célkitűzésünk: hogy a gyermekek családba nevelkedjenek, szüleiktől kapják meg elsősorban a támogatást, ennek érdekében a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartás fontos feladatunk. Figyelembe vesszük: A gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemüket, szociokultúrális helyzetüket, képességeik kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Közreműködünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat.

14.1. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

„A nevelési – oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.” Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.

47

Benedek Elek Óvoda Az óvodai nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén:

 -Elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, rendszeres óvodába járását.  -Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő- óvóintézkedéseikre javaslatot tenni  az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba lehetőleg zökkenőmentessé tenni.  A gyermekeket és a családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni  -A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kérni.  A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani, a felzárkóztatást megszervezni  A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni  Az

óvodán

belüli

szociális

szolgáltatások

megszervezésében

közreműködni.  -Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában résztvenni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni.  -Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában  -A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást  -A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni  Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését  A szülőkkel való kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése

48

Benedek Elek Óvoda  -Jó kapcsolat kiépítése a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel, A gyermekvédelmi felelős munkája:  Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között  Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a

nyilvántartásába

a

gyermekekkel,

ill.

a

családdal

kapcsolatos

intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzik.  Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel ill. megszűnésének okait.  Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükség esetén családlátogatást végez a csoport óvónőivel.  Javaslatokat tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges.  Részt

vesz

a

gyermekvédelmi

munka

intézményi

ellenőrzésében,

értékelésében és minőségbiztosításában, mint a vezető óvónő szakembere.  Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedések kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, Gyámügy, jegyző).  Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.  A jogi szabályozás változásait nyomon követi, hogy szakszerűen és jogszerűen tudjuk működtetni óvodánk gyermekvédelmi rendszerét.  A családok életvitelében, szociális helyzetében történt jelentős változások esetében intézményi szintű gyermekvédelmi tanácskozás összehívását kezdeményezheti.

49

Benedek Elek Óvoda

15. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A megvalósítás színvonalát, minőségét és eredményességét mindenekelőtt az önellenőrzés eszközeivel állapítjuk meg. Munkánk minősítői első renden a gyermekek és a szülők. A gyermekek állapota a szülőket is tájékoztatja az óvodai élet tartalmáról, a bánásmódról, a kisgyermekek számára oly fontos érzelmi légkörről. Az óvónők a javasolt kerettervet kiegészítik a saját ötleteikkel a meghonosodott egyedi játékvariánsokkal. Az óvónők folyamatos megfigyeléssel és utólagos rövid jegyzetek készítésével (a játékfolyamat visszaidézésével) követik az egyes gyerekek és a csoport életének alakulását. Egy-egy évszak eltelte után – laza, kötetlen beszélgetésben – elemzik az eseményeket. A játékok tartalmi elemeit, a gyermekek ötletgazdagságát, viselkedésük tartalmi elemeit, türelmét, szabálytudatát, ügyesedését és műveltségbeli gyarapodását. A program kínálata nagyobb, mint amennyi abból megvalósítható. A helyi körülmények szerint válogatunk belőle, és változtatunk rajta. Egyetlen elvet kell következetesen érvényesíteni: a játékot és a mesét sohasem keverjük szándékos tanítással. A gyermekek fejlődését semmiféle méréses módszerrel nem értékeljük. A gyerekek viselkedését követő folyamatos megfigyelés és az arról vezetett utólagos feljegyzések, a fejlődésben bekövetkezett változások, ugrópontok, átbillenések, szakaszok megfigyelése az, ami tulajdonképpen kiadja az értékelést. Sokkal nagyobb gondot fordítunk az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mint az IQ vizsgálatára. A vezető óvónő az ügy közös képviselője, mértéktartóan adminisztrálja az ellenőrzés tapasztalatait. A módszertani szabadság tiszteletben tartásával karolja fel az ötleteket és segíti azok megvalósulását. Őrködik a gyermekek életkorához, játékához illő „jó rend” felett, bizalomláncra építve kapcsolatát az óvónőkkel és a szülőkkel. A túlzott céltudatosság, a nevelési pálya szűk sávon való kijelölése, nem illik munkastílusunkhoz, a belülről irányító titokzatos erőkre is hagyunk valamit. „Nem mindig ember, aki sorsot intéz” – írja Arany János

50

Benedek Elek Óvoda

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Magyar Közlöny 1996. 2. Óvodai Nevelés Programja, OPI Bp. 1989 3. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Nevelési program óvodák számára Bp. Eötvös József Könyvkiadó, 1997. 4. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével öt kötetben Szorobán, Bp. 1994. 5. Zilahi Józsefné: Mese, vers az óvodában (jegyzet) Bp. Tankönyvkiadó, 1990 6. Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1975. 7. Kodály Zoltán: Zene az óvodában Bp. Zeneműkiadó, 1982. 8. Játékpszichológiai szöveggyűjtemény Szerk.. Stöckert Károlyné 9. Forrai Katalin: Ének az óvodában Zeneműkiadó, 1991. 10. Dr. Kovács György – dr. Bakosi Éva: Játék az óvodában szerzői kiadás Debrecen, 1975. 11. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? Országos Közoktatási Intézet, Bp. 1997. 12. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével. Pszichológia, nevelőknek sorozat Bp. Tankönyvkiadó 13. Óvodai Nevelés folyóirat cikkei (pl.: dr. Bakosi Éva, Kereszty Zsuzsa, Kósáné dr. Ormai Vera, dr. Páli Judit, dr. Stöckert Károlyné, Vekerdy Tamás Zilahi Józsefné, stb.)

51

Benedek Elek Óvoda

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Véleményezte:

Dátum:

Egyetértését nyilvánította:

Dátum:

Szülői szerv. megbízásából:

Elfogadta:

Dátum:

A nevelőtestület:

Jóváhagyta: Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Dátum:

Polgármesteri bélyegző

Tájékoztatásul hivatalosan megkapja. -

Országos Közoktatási Szakértő

-

Nevelőtestület

-

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

52

Benedek Elek Óvoda

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvoda nevelési programjának érvényességi ideje:

 Határozatlan időre szól  A nevelőtestület döntése alapján

A helyi nevelési program módosításának indokai:  Szervezeti átalakítás  Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  Ha egyéb érdekegyeztető fórum, módosítást javasol

Értékelő és a nevelési programot elemző vizsgálatok:  Minden nevelési évvégén, a nevelőtestület által kidolgozott szempontok alapján.

53

Benedek Elek Óvoda

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................... 3 1. HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMUNK MEGHATÁROZÓI .......... 4 2. HELYZETKÉP ................................................................................................. 7 2. 1 Szakmai programunk története..................................................................................................................... 7 2.2 Személyi feltételek ........................................................................................................................................ 8 2. 3 Tárgyi feltételeink ........................................................................................................................................ 8 2. 4 Napirendünk ................................................................................................................................................. 9 2. 5 Óvodánk csoportszerkezete ........................................................................................................................ 10

3. GYERMEKKÉP.............................................................................................. 11 4. ÓVODA – ÉS PEDAGÓGUSKÉP ................................................................. 12 5. CÉLOK ÉS FELADATOK A „NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” MINŐSÍTETT PROGRAMNAK MEGFELELŐEN........................................ 14 5. 1 Az egészséges életmódra nevelés ............................................................................................................... 14 5. 2 Érzelmi nevelés, szocializáció.................................................................................................................... 15 5. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ................................................................. 17

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ............................................................... 21 7.1 Játék ............................................................................................................................................................ 21 7. 2. Beszélgetés ................................................................................................................................................ 21 7. 3. Kézimunka – rajz ...................................................................................................................................... 21 7. 4. Ének-zene .................................................................................................................................................. 21 7. 5. Mese – vers ............................................................................................................................................... 22 7. 6. Külső világ tevékeny megismerése ........................................................................................................... 22 7. 7. Mozgás ...................................................................................................................................................... 22 7.8. Az óvónők feladatai ................................................................................................................................... 22

8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ..................................................... 23 9. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ................................................. 24 10. ÜNNEPEINK ............................................................................................... 25 11. KAPCSOLATAINK ...................................................................................... 28 12. AZ ÓVODÁSOK DIFFERENCIÁLT SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE . 32 13.A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSE ...................................................................... 34 13.1. Gyermekkép ............................................................................................................................................. 34 13.2. Az óvodai nevelés céljai .......................................................................................................................... 34 13.3. A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a főfejlesztési területeken: .......................................................................................................................................................................... 35 13.4. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelés igényű gyermek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül ........................................................................ 35 13.5. Az óvoda kapcsolatai ............................................................................................................................... 36 13.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére ................................................................................................ 36 13.7.Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata .............................................................................. 37 13.7.1.Személyi feltételek .............................................................................................................................. 37 13.7.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................................................. 37 13.7.3. Tevékenységszervezés ........................................................................................................................ 38 13.7.4. Szociális készségek fejlesztése ........................................................................................................... 38 13.7.5. A kommunikációs készségek fejlesztése ............................................................................................. 39 13.7.6. A játék szerepe a fejlesztésben .......................................................................................................... 41 13.7.7. A külső világ tevékeny megismerése:................................................................................................. 42 13.7.8. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése ............................................... 42 13.7.9. Szobatisztaság ................................................................................................................................... 43 13.7.10. Étkezés ............................................................................................................................................. 43

54

Benedek Elek Óvoda 13.7.11.Öltözés.............................................................................................................................................. 43 13.7.12.Tisztálkodás ...................................................................................................................................... 44 13.7.13.Elemi házimunka .............................................................................................................................. 44 13.7.14.Mozgás ............................................................................................................................................. 44

14. GYERMEKVÉDELEM ................................................................................ 47 14.1. A GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................................................ 47

15. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................. 50 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM................................................................ 51 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ......................................................................... 52 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK......................................................... 53

55

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Tartalomjegyzék ELSŐ KÖTET 1. BEVEZETŐ ..........................................................................................................1 2. A BÓBITA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE JELLEMZŐ ADATAI ..................................2 2.1.

AZ ÓVODA HELYZETKÉPE (SZÉKHELY) ........................................................... 3

2.2.

AZ ÓVODA HELYZETKÉPE (TAGÓVODA) .......................................................... 4

3. ÓVODAKÉP .........................................................................................................8 3.1.

ÓVODÁNK NEVELÉSI CÉLJA ........................................................................... 8

3.2.

NEVELÉSÜNK ALAPELVE ............................................................................... 9

3.3.

NEVELÉSÜNK FELADATAI .............................................................................. 9

3.4.

FAKULTATÍV TEVÉKENYSÉG A SZÉKHELYEN .................................................. 10

4. GYERMEKKÉP ..................................................................................................11

1. SZ. MELLÉKLET SZAKMAI ETIKAI KÓDEX 1. PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉVEL, MUNKAVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ETIKAI NORMÁK ...............................................................................................14 2. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ETIKAI NORMÁI ..............................................15 3. A GYERMEKEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI ............................17 4. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI .....................................18 5. A PEDAGÓGUS SZAKMAI KAPCSOLATAINAK ETIKAI NORMÁI ..................19 6. TOVÁBBI SZAKMAI, ETIKAI NORMÁK ............................................................20

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

2. SZ. MELLÉKLET A BÓBITA ÓVODÁS KISGYERMEK VISELKEDÉSKULTÚRÁJA ..........................21 ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT ............................................................................23 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ......................................................................................24

MÁSODIK KÖTET A BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ..........................................26 5.1.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ...................................................... 26

5.1.1. Az egészséges életmód kialakításának tartalma .............................. 27 5.1.2. A fejlődés várható jellemzői (az egészséges életmód kialakításának területén) óvodáskor végén .............................................................. 30 5.1.3. Az egészséges életmód kialakításának segítője: az egészséges környezet .......................................................................................... 31 5.2.

AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ................................... 33

5.2.1. Az érzelmi nevelés és szocializáció tartalma .................................... 34 5.3.

AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA ......... 39

5.3.1. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés tartalma, tartalmi eszközei ......... 41 5.3.2. Az anyanyelvi és értelmi fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ............................................................................................... 43 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ...........................................44 6.1.

ÓVODÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELEI ................................................................. 44

6.2.

TÁRGYI FELTÉTELEK .................................................................................. 45

6.3.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .............................................................. 47

6.4.

ÓVODÁNK KAPCSOLATAI ............................................................................. 49

6.4.1. Kapcsolat a szülőkkel........................................................................ 49 6.4.2. Kapcsolat a fenntartó önkormányzattal ............................................. 51 6.4.3. Szakmai kapcsolatok ........................................................................ 51 6.4.4. Egyéb kapcsolatok ............................................................................ 51

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI .......................................................................................................52 7.1.

JÁTÉK ....................................................................................................... 52

7.1.1. Helye a nevelési folyamatban ........................................................... 52 7.1.2. Feladataink a játék feltételeinek megteremtésében .......................... 53 7.1.3. A fejlesztés tartalma .......................................................................... 54 7.1.4. Játék az óvoda udvarán .................................................................... 57 7.2.

VERS, MESE .............................................................................................. 58

7.2.1. A fejlesztés tartalma .......................................................................... 60 7.2.2. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................. 61 7.3.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK........................................................................ 62

7.3.1. A fejlesztés tartalma .......................................................................... 64 7.3.2. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................. 66 7.4.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA .............................................................. 67

7.4.1. A fejlesztés tartalma .......................................................................... 68 7.4.2. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ............................ 69 7.4.3. Kézműves szoba ............................................................................... 69 7.5.

MOZGÁS ................................................................................................... 72

7.5.1. Fejlesztés tartalma ............................................................................ 74 7.5.2. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................. 75 7.6.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE .................................................... 76

7.6.1. Fejlesztés tartalma ............................................................................ 78 7.6.2. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................. 80 7.6.2.1. Matematikai tevékenység ............................................................. 81 7.6.2.2. Fejlesztés tartalma ....................................................................... 82 7.6.2.3. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ............................. 83 7.7.

MUNKA ..................................................................................................... 84

7.7.1. Munka jellegű tevékenységek az óvodában ...................................... 84 7.7.2. Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére ................................... 86 7.8.

A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .......................................... 87

7.8.1. A tanulás lehetséges formái az óvodában ........................................ 88 7.8.2. Tanulási folyamat időkeretei ............................................................. 89 7.8.3. Tanulás, differenciált fejlesztés módszerei ........................................ 90

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 8. A KISEBBSÉGI NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS PROGRAM .......................91 8.1.

KISEBBSÉGI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA ................................................... 91

8.2.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉSBEN A KISEBBSÉGI NYELV ................... 93

8.2.1. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén............................................. 94 8.3.

ÉRZELMI SZOCIALIZÁCIÓBAN A KISEBBSÉGI NYELV......................................... 95

8.3.1. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén............................................. 96 8.4.

KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE (MOTORIKUS, KOMMUNIKÁCIÓS) A KISEBBSÉG NYELVÉN ...................................................................................................

8.5.

97

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEKBEN KISEBBSÉGI NYELVI ISMERETEIK, SZÓKINCSÜK BŐVÍTÉSE, MEGSZILÁRDÍTÁSA ..................................................

98

8.6.

FELADATOK A NEMZETISÉGI ISMERETEKKEL KAPCSOLATBAN .......................... 99

8.7.

A SZERVEZETT CSELEKVÉSES TANULÁS KORCSOPORTONKÉNT .................... 100

8.8.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A KÉTNYELVŰ NEVELÉSBEN AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 101

9. GYERMEKVÉDELMI MUNKA .........................................................................102 10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .................................107

HARMADIK KÖTET BÓBITA ÓVODA BAJÓTI TAGINTÉZMÉNYE HELYI NEVELÉSI PROGRAM 11. A LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE PROGRAM ADAPTÁCIÓJA ...................................110 11.1. RENDSZERÁBRA ...................................................................................... 110 11.2. A HELYI NEVELÉSI PROGRAM 4 ALAPPILLÉRE .............................................. 111 11.2.1. Individualizálva szocializál és differenciál ....................................... 111 11.2.2. Tevékenységközpontok rendszere: ................................................ 112 11.2.2.1. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek ............ 116 a) A gyermeki játék értelmezése ................................................................................. 118 b) A tanulás értelmezése ............................................................................................ 121 c) A munka helye a programban ................................................................................. 122

11.2.2.2. Tervezés ................................................................................... 123 11.2.2.3. A program nevelési feladatrendszere ....................................... 124 11.2.3. A családok bevonása az óvodai életbe ........................................... 134 11.2.4. A családgondozás és szociális munka ............................................ 137

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 12. AZ

ÓVODA

GYERMEK-ÉS

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEI, FELADATAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HHH GYERMEKEKRE .................................................................................... 139 13. SAJÁTOS

NEVELÉSI

IGÉNYŰ

GYERMEKEK

INTEGRÁLT

ÓVODAI

NEVELÉSE ..................................................................................................... 142 14. AZ ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK KULTÚRÁJÁNAK NEVELÉSÉVEL JÁRÓ SAJÁTOS FELADATOK .......................................... 154 15. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ............................................................................156 15.1. AZ ÓVODA NEVELÉSÉT SEGÍTŐ BELSŐ HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ................... 156 15.2. AZ ÓVODA NEVELÉSÉT ELŐSEGÍTŐ KÜLSŐ HÁLÓZATI KAPCSOLATOK ............. 157 16. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ...........................................................158 16.1. AZ ÓVODA SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁGA ......................................................... 158 16.2. AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI .................................................................. 158 16.3. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZETI KERETE ........................................................ 160 16.4. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI.......................................................... 163 17. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............. 165

1

1. BEVEZETŐ Pedagógiai alapelveink meghatározásánál abból indultunk ki, hogy -

Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására,

-

az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

-

Különleges gondoskodást és védelmet biztosítunk a gyermeknek, mint fejlődő személyiségnek.

-

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, óvodai nevelésünk családi nevelés kiegészítője.

Helyi nevelési programunk figyelembe veszi az óvodapedagógusok módszertani szabadságát. A Helyi nevelési programunk -

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-

az Óvodai nevelés országos alapprogramja

-

a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

-

a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

-

az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

-

az óvoda Alapító okirata

-

a fenntartó elvárásai

-

valamint a szülők elvárásainak figyelembevételével íródott.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

2. A BÓBITA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény hivatalos elnevezése: BÓBITA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE Címe:

2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér 11.

Telefon / fax:

06-33-355-850

E- mail:

bobitanyerges@ freemail.hu

Az óvoda fenntartója:

Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Az engedélyező szerv neve:

Nyergesújfalu Város Képviselő-testülete

Az óvoda vezetője:

Magyaráné Kaiser Zsuzsanna

Az óvodai csoportok száma:

7 csoport

Székhelyen:

4 csoport

Tagóvodában:

3 csoport

Óvoda személyi feltétele:

25 fő

Székhelyen:

16 fő

Tagóvodában:

9 fő

Óvodapedagógus:

14 fő (ebből 1 óvodavezető, 1 óvodavezető-helyettes, 1 tagóvoda-vezető)

Székhelyen:

9 fő

Tagóvodában:

5 fő 7 fő

Dajka: Székhelyen:

4 fő

Tagóvodában:

3 fő

Élelmezésvezető székhelyen:

1 fő

Konyhai dolgozó:

3 fő

Székhelyen:

2 fő

Tagóvodában:

1 fő

A program készítője:

az óvoda nevelőtestülete

A program benyújtója:

az óvoda vezetője

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Az óvoda helyzetképe (Székhely)

2.1.

Intézményünk több évtizeden keresztül gyári óvodaként működött. Alapításának ideje: 1956. szeptember 1. 1991. szeptember 1-jétől fenntartónk a Nyergesújfalu Város Önkormányzata lett. Ekkor költözött óvodánk új helyére, a volt bölcsőde épületébe. Az épület a Május 1 téri lakótelep szomszédságában helyezkedik el, a Kiserdő, a Búzás hegy, a Halastó közelében. Óvodánk 4 csoportja 98 kisgyermek ellátását biztosítja. Az óvodába járó gyermekek többsége emeletes házban él. A csoportok szervezésénél a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a szülők igényeit vesszük figyelembe. Csoportjaink homogén csoportok. Az óvoda személyi ellátottsága Az óvoda 16 fős személyzettel dolgozik. A nevelőmunkát 9 fő óvodapedagógus látja el. Minden csoportban biztosított a törvény által meghatározott kettős óvónői ellátottság. Nevelő- oktató munkát 4 fő dajka segíti. Konyhán 2 fő kisegítő személyzet látja el a tálaló konyhai feladatokat. Élelmezéssel

és

az

óvoda

ügyintézésével

kapcsolatos

feladatokat

1

fő

élelmezésvezető végzi. A szülők kérésére óvodánkban 1994. október 12-től egy csoportban német nemzetiségi nevelőmunka folyik. Helyi programunkban 1999. szeptember 1-től kézműves foglalkozásokat szervezünk a középső- és nagycsoportos gyermekek részére. 2007. szeptember 1- től a szomszédos Bajót község óvodáját a Bóbita Óvodához csatolták. Székhelynek a nyergesújfalui Bóbita Óvoda került kijelölésre, a Bajóti óvoda a Bóbita Óvoda tagóvodájaként működik. 2010. február 1-től az óvoda épületében megnyitotta kapuit a bölcsőde is. A szakmailag önállóan működő egységben két bölcsődei csoport működik.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

2.2.

Az óvoda helyzetképe (Tagóvoda)

Az óvoda múltjának és környezetének bemutatása Bajót 1500 lelket számláló község Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse hegységtől északra, az Öregkő hegy tövében. A község első óvodája 1942-ben alakult, "iskolanapközi" néven és csak nyáron működött. Napközi Otthonos Óvodája 1955-től volt a községnek és egy osztatlan csoporttal működött. Hosszú évekig nem tudtak minden gyermeket felvenni, ezért a régi jegyzői lakást, mely az évek során sokféle funkciót töltött be óvodává alakították, melyet 1974-ben vehettek birtokba az óvodások. A két csoport már az indulásnál 129 %-os kihasználtsággal működött. 1983-ban átadásra került egy új csoportszoba, öltöző és mosdó, így az évek óta gondot jelentő férőhelyhiány megoldódott. A Bajóti Napközi Otthonos Óvoda 2007. augusztus. 31. én jogutódlással megszűnt. Jogutód intézmény neve: Bóbita Óvoda Az intézményi székhely címe: 2536 Nyergesújfalu, Május 1. tér.11. Tagintézmény címe: 2533 Bajót, Kossuth L. u. 69. Jelenleg a tagintézmény 3 csoportos. A csoportok 18-20-25 fős létszámmal működtek az

elmúlt

években.

Az

intézmény

kielégíti

a

vele

szemben

támasztott

követelményeket. Felszereltsége biztosítja az ide járó gyermekek megfelelő fejlődését. Derűs, barátságos légkör uralkodik az óvodán belül, az itt dolgozók megtesznek mindent a környezet esztétikussá, otthonossá tétele érdekében. A községben élő etnikai kisebbség a cigányság. Az óvodában a gyermeklétszám 50%-át teszi ki a kisebbséghez tartozó gyermekek száma. Ezeknek

a

szubkultúrából

gyermekeknek kerül

be

az

zöme

hátrányos

óvodába.

Ez

helyzetű a

ill.

HHH,

meghatározója

helyi

perifériális nevelési

programunknak. Kiemelten kezeljük a gyermekvédelmi munkát, az egészségnevelést és ezeknek a hátrányos helyzetben illetve HHH- ben levő gyermekeknek differenciált egyéni fejlesztését.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Alapító Okiratban a megfogalmazottak szerint felvállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, Bajót község közigazgatási területén. Feladatunknak tekintjük: Enyhe fokban értelmi sérült, beszédfogyatékos, hallássérült gyermekek integrált nevelését A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelését. A pedagógiai szakszolgálat által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelését. A HHH gyermekek egyéni fejlesztését esélyegyenlőségének biztosítását IPR ben megfogalmazottak szerint. Hiszünk abban, hogy az egészséges gyermekközösség fejlesztően hat ezekre a gyermekekre. A többi gyerek is toleránsabbá válik azáltal, hogy együtt nevelkedik velük. Az óvoda helyi nevelési programja Az

óvoda

helyi

nevelési

programjának

több

éves

pedagógiai

gyakorlata

bebizonyította, hogy a nevelőtestület jól döntött, amikor a Lépésről- Lépésre óvodafejlesztő program adaptálását választotta. A program specifikumainak szellemében folyó nevelés megnyerte a szülők tetszését. A gyerekek nyugodtak, vidámak, jól érzik magukat az intézményben. A tanítónők visszajelzései alapján a gyerekek megállják a helyüket az iskolában. A gyerekekre szabott tevékenységek a természetes kíváncsiságra, az észlelésen alapuló tapasztalás élményére, a felfedező és kísérletező kedvre építenek. Ösztönöznek

arra,

hogy

kifejezze

érzéseit

a

világ

felfedezésében

teljes

személyiségével legyen jelen. A hozzánk járó gyerekek egy része hátrányos helyzetű, HHH helyzetű illetve roma származású.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A Lépésről- Lépésre helyi nevelési programunkból adódóan integrált fejlesztésük lehetőséget ad arra, hogy megismerhessék sajátos, egyedi értékeiket. Nevelőtestületünk kinevezett tagja egy fő szociálpedagógus. A szakvégzettség megléte azért fontos, mert tevékenysége elengedhetetlen feltétele a program által meghatározott szociális munka feladatai eredményes és hatékony elvégzésének. A Lépésről- Lépésre óvodafejlesztő programban dolgozó óvónők nevelőmunkája nagy szaktudást, felkészültséget igényel, ezért továbbképzéseken sajátították el a szükséges ismerteket. A hozzánk látogató szülők, nevelők pozitív élménye tovább erősít bennünket, hogy jó úton járunk. Az óvoda személyi ellátottsága Jelenleg a tagóvodában 9 fő közalkalmazott dolgozik. A nevelőmunkát 5 fő óvodapedagógus látja el. Nevelő- oktató munkát 3 fő dajka segíti. Konyhán 1 fő kisegítő személyzet látja el a tálaló konyhai feladatokat. Gyógypedagógust igény szerint alkalmazunk, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Az óvoda tárgyi feltételei A program működtetéséhez szükséges tárgyi feltételeket a meglévő eszközök felhasználásával, a bútorzat átalakításával, új eszközök beszerzésével biztosítottuk mindhárom csoportban. Törekedtünk arra, hogy a gyermekeket az egész óvoda területén esztétikus, igényes biztonságos környezet vegye körül. A középső és nagycsoport galériával ellátott, melyek még változatosabb színteret biztosítanak a szerepjátékokra. A meglévő eszközök nagy részét pályázati úton szereztük be. Tornaszerek, labdák, karikák, padok, udvari mozgásfejlesztő eszközök, AYRES terápiás eszközök teszik lehetővé a gyerekek differenciált mozgásfejlesztését. A csoportszobák jól felszereltek. Óvodánk rendelkezik a program megvalósításához szükséges feltételekkel. Minden csoportban kialakítottuk a program egyik specifikumának feltételét a tevékenységközpont rendszert. A 7 tevékenységközpont jó lehetőséget kínál a felfedezésre és játékra. A tárgyi felszereléseket, melyeket a gyermekek használnak tároló polcokon hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságára figyelve helyeztünk el. Rendelkezünk még homok-víz asztalokkal és speciális építőjáték készlettel a csoportokban. Nem tudtuk biztosítani a program működéséhez szükséges családi szobát, erre a célra a vezetői irodát jelöltük meg. 1438 m2 területű udvaron is megvannak a megfelelő feltételek a vidám játékhoz, ahol a füves terület háromszorosa a szilárd burkolatúnak. Az udvari játékszerek biztonságosak, lehetőséget nyújtanak a mozgásos tevékenységekhez. Az udvar felszereltsége 1 mászóka, 2 görgős híd, 1 csúszda, 1 libikóka. A nyári pancsoláshoz épített medencével, /amelyet zuhanyozóssá kívánunk alakítani/, a homokozáshoz fedetett homokozóval rendelkezünk. A nyári házban fedett területet biztosított, rossz idő esetére. A veteményeskertben a kerti munka feltételeit is biztosítani tudjuk. Mivel az intézmény eredetileg nem óvodának épült és szükségmegoldásokkal, a már leírt többszöri átépítés során nyerte el jelenlegi működési állapotát. A korszerű működési feltételekhez hiányzik a tornaszoba, orvosi szoba.

Nincs az óvodának

nevelőszobája, felnőtt öltözője. A hiányzó helyiségek csak épületbővítéssel alakíthatók ki, amelyre az anyagi lehetőségeket pályázat útján kívánjuk megkeresni.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

3. ÓVODAKÉP Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Óvodába a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig járhat. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvodának három funkciója van: -

óvó-védő

-

szociális

-

nevelő-személyiségfejlesztő.

Az óvodánk: -

biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit

-

közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését

-

pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.

3.1.

Óvodánk nevelési célja

Segítsük az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek ellátását is). Az érzelmi biztonság burokrendszerében a gyermek testi (szomatikus), értelmi (mentális), érzelmi (emocionális) és közösségi (szociális) fejlődésének elősegítése az eltérő, a másság, a különbözőségek figyelembevételével. Olyan

személyiségtulajdonságok

megalapozása,

melyet

egy

demokratikus

társadalomban az új körülmények hangsúlyossá tesznek és az önmegvalósításhoz leginkább szükségesek. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges érettség kialakítása.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

3.2. -

Nevelésünk alapelve

a gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés és bizalom övezze

-

nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését és egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását

-

a gyermek személyiségéhez igazodó pedagógiai intézkedések alkalmazása

-

gyermekközpontú óvodai élet biztosítása

-

otthonos légkör megteremtése

-

családdal őszinte partneri együttműködés a gyermek harmonikus fejlesztése érdekében

-

tevékenységek által a gyermekek életre nevelése

-

minden pedagógiai eljárást a gyermekek szeretete és tisztelete vezérel.

3.3. -

Az

érzelmi

Nevelésünk feladatai

biztonságot

nyújtó,

derűs,

szeretetteljes

óvodai

légkör

megteremtése. „a gyermek érezze, hogy „fontos vagy Nekem; Rád figyelek; segítek Neked, ha szükséged van rá” -

A

gyermekek

komplex

személyiségfejlesztése

(testi,

szociális,

értelmi

képességek) élménygazdag környezetben az életkori sajátosságok és az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével. -

A gyermeki közösségben végezhető sokszínű –az életkornak és fejlettségnek megfelelő– tevékenység biztosítása, különös tekintettel a szabad játékra.

-

Tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése.

-

Az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel a HH és HHH gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése.

-

Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, a HH és a HHH gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésük elősegítése.

-

SNI gyermekek integrált óvodai nevelése abban az esetben, ha a gyermek normál óvodai csoportban fejleszthető. Ebben az esetben a harmadik kötet 13. pontjában meghatározottak szerint folyik a gyermekek óvodai nevelése a székhelyen és a tagóvodában. 1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek esetében az önazonosság megőrzésének biztosítása és ápolása. Az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása.

-

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme.

-

A

nemzeti,

etnikai

kisebbséghez

tartozó

gyermekek

nevelésében

az

önazonosság megőrzésének biztosítása, az önazonosság ápolása, erősítése, átörökítése és nyelvi nevelése. Feladatunk továbbá Helyes viselkedéskultúra kialakítása lásd. Első kötet 2. sz. melléklet (Olyan erkölcsi normák, szokások kialakítása, amelyek értékes tulajdonságokat jelentenek a gyermek személyiségének formálásához). A feladatok megvalósításához elengedhetetlen a pedagógus személyes példája, az óvónői modell (beszéd, ápoltság, magatartás stb.).

3.4. -

Fakultatív tevékenység a székhelyen

kézműves tevékenység Kézműves

szobánk

felszereltségével,

pedagógiai

programjával

sokszínű

tevékenységet biztosít az érdeklődő gyermekek számára. -

5 éves kortól vízhez szoktatás, úszás. Hetente egy alkalommal, nagycsoportosok számára.

Óvodaképünk összegző kifejezésére az alábbi idézetet választottuk, mivel egész óvodai programunkat, szemléletünket hűen tükrözi: „Kisgyermekem csak nézzél szerteszét Éretted van itt minden, ami szép.” Várnai Zseni

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

4. GYERMEKKÉP Gyermekképünket az alábbiak alapján tartjuk fontosnak kialakítani: -

Kiindulópontnak tekintjük, hogy a gyermek fejlődő személyiség, individuum, aki érzelmein keresztül tapasztalja meg a közvetlen környezetét.

-

Életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.

-

Fejlődését több tényező együttesen határozza meg:

-

genetikai adottságok

-

az érés sajátos törvényszerűségei

-

spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások.

-

Olyan személyi és tárgyi környezetet igyekszünk biztosítani, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatását segíti.

-

Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk.

-

Minden

gyermek

számára

biztosítjuk

az

egyenlő

hozzáférést,

az

esélyegyenlőséget.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Mindezek figyelembevételével -

derűs, vidám, nyitott, érdeklődő

-

környezetében eligazodó

-

sikerorientált

-

önmagát helyesen értékelő

-

problémájára segítséggel megoldást találó

-

kreatív

-

természetet óvó és védő

-

becsületes, őszinte, udvarias és illemtudó

-

megfelelő önbizalommal rendelkező

-

társait megértő

-

jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező (barátkozó, figyelmes, segítőkész, együttérő stb.) gyermek nevelése, akinek fő tevékenysége óvodás éveiben a játék.

1

1. sz. MELLÉKLET:

SZAKMAI ETIKAI KÓDEX

1. PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉVEL, MUNKAVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ETIKAI NORMÁK 1.1. A pedagógus pályája során küzd az elszürkülés, az üres rutinból végzett munka

ellen.

Állandó

önképzéssel

gyarapítja,

fejleszti

a

hivatása

gyakorlásához szükséges tudását, illetve képességeit. 1.2. Testi és lelki egészségét ápolja. 1.3. A pályakezdő pedagógus gyakorlottabb kollégáitól tanulva folytatja szakmai gyakorlati önképzését. Az idősebb pedagógusok kiemelten törődnek a kezdővel, és szakmai tanácsokkal segítik munkáját. 1.4. A

pedagógus

munkájának

lényege

az,

hogy

tudását

átadja

és

a

gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva biztosítja fejlődésüket. A gyermekekre való pozitív irányítású hatni tudás a legfontosabb kívánatos személyiségvonása. 1.5. A nevelőmunka eredményessé tétele végett állandóan törekszik saját személyiségének, képességeinek fejlesztésére, kiemelten a következő értékek tekintetében: gyermekszeretet, lelkiismeretesség, igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás. 1.6. A pedagógus, mint minden ember tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére, illetve a kijavításukra törekvés azonban etikai kötelessége.

14

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

2. A NEVELŐ–OKTATÓ MUNKA ETIKAI NORMÁI A pedagógus: 2.1.

A gyermek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg.

2.2.

Törekvéseinek, céljainak elérésére sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz.

2.3.

Eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja; semminemű olyan tevékenységet sem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a gyermekek testi vagy lelki épségére.

2.4.

Döntéseit a gyermekek érdekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg.

2.5.

Minden egyes óvodásával törődik, fejleszti, hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz.

2.6.

Érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat.

2.7.

Törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére.

2.8.

Segítséget nyújt a gyermekek személyes konfliktusainak, problémáinak megoldásában.

2.9.

Szociális, mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, illetve kapcsolatot teremt az ellátó szervekkel.

2.10. A gyermek bántalmazásáról, ellátatlanságáról, gondozatlanságáról, a testi, erkölcsi, lelki veszélyeztetettségéről szerzett információkat eljuttatja az intézmény vezetőségéhez, és kompetens szakemberekhez. 2.11. Éves nevelő – oktató munkája tervének megvalósulását figyelemmel kíséri, és szükség esetén felülvizsgálja.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 2.12. Felkészül a foglalkozásokra és gondoskodik azok megszervezéséről. 2.13. A foglalkozásokat pontosan tartja meg. 2.14. Személyre szóló fejlesztő feladatokkal egyénileg is, egyéni bánásmódot alkalmazva foglalkozik a gyermekekkel. 2.15. Felkészülten vesz részt a helyi nevelési és egyéb intézményi dokumentumok megalkotásában, elfogadásában és érvényre juttatásában. 2.16. Állandóan képezi magát, és törekszik önálló alkotómunka végzésére. 2.17. Nem enged a játéktevékenység prioritását veszélyeztető kívánságoknak. 2.18. Figyel a gyermek mozgás- és pihenésigényére, személyes kapcsolat iránti egyéni igényeire. 2.19. A fejlődés várható jellemzőiről szóló szakmai elvárásokat nem alkalmazza követelményként az óvodások körében. 2.20. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. 2.21. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 2.22. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

3. A GYERMEKEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI 3.1.

Akkor alkalmaz fegyelmezést vagy büntetést, amikor szakmai szempontból ezt tartja a legcélravezetőbb pedagógiai eljárásnak. A fegyelmezés és büntetés alapja a közös tevékenységet zavaró, valamint saját és mások fejlődését gátló, romboló cselekedetek megítélése.

3.2.

A gyermeket nem alázza meg, nem gúnyolja, testi fenyítést nem alkalmaz.

3.3.

A gyermek természetes társas szükségleteinek kielégítése feladat számunkra.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

4. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT ETIKAI NORMÁI 4.1. A pedagógus és a szülő kapcsolata egyenrangú személyek nevelőtársi (partneri)

kapcsolata,

amely

csak

egyetlen

területen,

a

pedagógiai

kompetencia terültén aszimmetrikus. Ott a pedagógus szaktudása alapján az óvónő vezető szerepe érvényesül. 4.2. A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. 4.3. A szülői értekezleten az óvónő csak az egész gyermekcsoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja. Kerüli az egyes gyerekeket – így szüleiket is – bántó, megszégyenítő, csak az egyén teljesítményére, helyzetére utaló értékeléseket, megjegyzéseket. 4.4. Családlátogatáskor, fogadóórákon és egyéb személyes alkalmakkor teljes körű információt nyújt a szülőnek. 4.5. A szülőkkel folytatott egyéni beszélgetések során elhangzott családi vonatkozással bíró információkat szigorúan titokban tartja, illetve csak a gyermek érdekében használja fel. 4.6. A szülők anyagi helyzetének ismeretében, ahol szükséges, kezdeményezi a szociális segítségnyújtást. 4.7. A pedagógus a szülők között nem tesz különbséget, kapcsolatai egyenlők. 4.8. Teremtsen lehetőséget a szülők fogadására. 4.9. Az óvodapedagógus vegye figyelembe a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során. Érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, azaz segítség nyújtás családhoz illesztett megoldásait.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5. A PEDAGÓGUS SZAKMAI KAPCSOLATAINAK ETIKAI NORMÁI 5.1.

A pedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógus hivatás iránti elkötelezettség dominál.

5.2.

A pedagógus az intézményi szervezet tagja. Ebben a minőségében: aktívan részt vesz az intézmény szervezeti kultúrájának alakításában.

5.3.

Folyamatos kollegális munkakapcsolatot tart és együttműködik a nevelőtestület tagjaival nevelési és szakmai kérdésekben.

5.4.

Érdeklődik kollégái munkája iránt, saját tapasztalatait megosztja velük.

5.5.

Nyitottan fogadja a nevelőtársak szakmai észrevételeit, akár elismerők, akár kritikusak rá nézve.

5.6.

Saját szakmai megállapításainak korrekt módon hangot ad, akár elismerők, akár kritikusak másokra nézve.

5.7.

A

szakmai

vitákat

tárgyszerűen,

az övével

ellentétes nézetek

iránti

toleranciával folytatja. 5.8.

Részt vesz az intézmény közéletében; alkotó módon közreműködik az értekezleteken, részt vesz a nevelőtestületi döntéshozatalban, intézményi szintű feladatokat vállal.

5.9.

Méltó módon képviseli intézményét és a pedagógus hivatást a külvilág előtt.

5.10. Mindaddig kiáll kollégája mellett a szülők és a külvilág előtt, amíg a másik szakmai vagy etikai hibája kétséget kizáróan be nem bizonyosodik. 5.11. A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi. 5.12. Az intézmény jó légkörét, elsősorban a pedagógusok egymás iránti nyílt és őszinte véleménye biztosítja. Ez megmutatkozik a nevelők kölcsönös bizalmában és megbecsülésében, az idősebb kollégák iránti tiszteletben, az egymástól való tanulás örömében, a jó tanácsok elfogadásában, a szakmai tapasztalatok megosztásában, egymás tudásának elismerésében, a problémák megoldásának közös keresésében.

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6. TOVÁBBI SZAKMAI, ETIKAI NORMÁK 6.1.

A pedagógus az intézmény nem pedagógus beosztású dolgozóival a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében alakítja kapcsolatait.

6.2.

A nevelői tevékenység közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban

a

pedagógusnak

titoktartási

kötelezettsége

van.

Ilyen

információkat csak a gyermek érdekeit szem előtt tartva ad tovább, kizárólag olyan személyeknek, akiktől elvárható, hogy ezen információk birtokában eredményesebben tudnak majd cselekedni a gyermek érdekében. 6.3.

Az intézmény belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők. Illetéktelen személyeknek tovább nem adhatók.

6.4.

A pedagógus a gyermekek jelenlétében, az intézményen kívül csakis a nevelői szolidaritás tiszteletben tartásával formál véleményt a kollégákról, az intézmény dolgozóiról és a szülőkről.

6.5.

A pedagógus sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja intézményének és hivatásának jó hírét.

6.6.

6.7.

A pedagógus munkája a következő mutatók alapján értékelhető: -

képzettsége

-

óvodásainak tapasztalható fejlődése

-

kötelességeinek teljesítése

-

személyiségének fejlődése, a hiányok pótlására való törekvése

-

etikai normák megtartása.

A nevelőközösség erénye a békességre való törekvés. Az összeférhetetlen kolléga az intézmény jó működését akadályozza.

6.8.

Vitás kérdéseket a nevelők egymás között, a gyermekek távollétében tisztázzák.

1

2. sz. MELLÉKLET: ,

A BÓBITA ÓVODÁS KISGYERMEK VISELKEDÉSKULTÚRÁJA avagy „Így neveljük illemre a kis Bóbitákat”

Udvariasság, figyelmesség 1. Köszönti a csoportjába érkező gyermekeket és felnőtteket. 2. Érkezéskor

és

távozáskor

az

óvodai

szokásoknak

megfelelően

köszön.

/felnőtteknek „csókolom”/ 3. Illő szavakkal kér pajtásaitól és a felnőttektől (kérem, légy szíves), a kapott tárgyakat megköszöni. 4. Beszélgetés közben ránéz pajtására illetve a felnőttre (tekintettartás). 5. Vigyáz az óvoda tisztaságára, rendjére. Óvja az óvoda eszközeit, tárgyait, játékait. 6. Tettével, beszédével, mozgásával tekintettel van társaira. Figyelmes, udvarias és tiszteli társait valamint a felnőtteket. 7. Segítőkész, akár kérés nélkül is szívesen segít. 8. A fiúk előzékenyek a lányokkal szemben. 9. Igyekszik halkan beszélni (csoportszobában, étkezőben, séta alkalmával). Helyváltoztatásait is iparkodik halkan végezni. Türelmesség 1. Türelmesen kivárja: -

amíg a kívánt játékot megkapja

-

amíg sorra kerül a tevékenységek folyamán

-

amíg meg tudják hallgatni mondanivalóját.

2. A kapott feladatokat kitartó magatartással elvégzi. 3. Alkalomszerűen társai javára le tud mondani számára fontos dolgokról. Igaszságosság 1. Saját igazságáért illendőséggel küzd. Szolidaritás 1. Megértő és elfogadó az újonnan óvodába kerülő gyermektársaival szemben, a gyengébbekkel, a kevésbé ügyesekkel szemben, a szomorú, elesett társakkal szemben.

22

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A Helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: -

hálózatbővítés, leépítés

-

szervezeti átalakítás

-

ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt

-

ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: -

írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének

-

részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

1

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte: …………………………………………

dátum: ……………….

2. Egyetértését nyilvánította.: …………………………… dátum: ………………. Bóbita Óvoda Szülői Munkaközössége 3. Elfogadta: ………………………………………………. dátum: ………………. Bóbita Óvoda Nevelőtestülete 4. Jóváhagyta: ……………………………………….……. dátum: ………………. 5. Tájékoztatásul megkapják: Önkormányzat Képviselő- testülete

dátum: ……………….

Országos Közoktatási Szakértő:

dátum: ……………….

Nevelőtestület

dátum: ……………….

Szülői képviselet

dátum: ……………….

A program jóváhagyásával hatályát veszti a 2004.szeptember 28-án jóváhagyott pedagógiai program.

1

MÁSODIK KÖTET

A BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA A székhely óvodában kerül megvalósításra

5. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése. Ezen belül kiemelkedő területek: az egészséges életmód, életvitel kialakítása érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása az anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása.

5.1.

Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása ebben a korban (melyet erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Célunk: a gyermek komfortérzetének biztosítása, amely lehetővé teszi számára az örömteli tevékenységek végzését. A komfortérzet A komfortérzet kialakulását segíti elő az egész nevelési folyamatot átható gondozás. A gondozás a gyermek olyan szükségletét elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, egészségének megőrzését, jó közérzetének kialakulását. Az óvodai

nevelésben

alkalmazott

pedagógiai

intézkedéseknek

a

gyermek

személyiségéhez kell igazodniuk. A családból érkező új gyermekek beilleszkedésében, a nehézségek leküzdésében az óvoda minden dolgozója részt vesz. Fokozatos, türelmes, törődő beszoktatással könnyítjük meg az átmenetet. Az egészséges személyiségfejlődés feltétele az óvodapedagógus és a gyermek, gyermek és a dajka közötti jó attitűd,érzelmi töltés. A gyermek jó közérzetéhez a felnőtt testközelségére is szükség van. (pl.: a felnőtt ölbe veszi a gyereket; beköti sapkáját, cipőjét, segít a vécépapír és papír zsebkendő használatában, stb.) A gyerekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. Feladatunk: - a családdal együtt -, hogy az önkiszolgálásban (önálló testápolás, étkezés, öltözködés) a gyerekeket a saját cselekvőképességükhöz viszonyítva optimális szintre juttassuk el.

26

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5.1.1.

Az egészséges életmód kialakításának tartalma A helyes életritmus kialakítása

A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót az egyéni és életkori sajátosságok, a gyermekek élettani szükségletei figyelembe vételével alakítjuk ki. A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Az életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés feltétele. Táplálkozás A testi növekedés, fejlődés egyik legfontosabb feltétele. A gyerekek napi étrendjéből nem hiányozhat a csontfejlődés szempontjából fontos tej és tejtermék, sok zöldség, gyümölcs és kellő mennyiségű folyadék. Ennek érdekében Gyümölcsnapokat tartunk, (a gyerekekkel közösen gyümölcssalátát készítünk). Biztosítjuk az igény szerinti folyadékfogyasztást. Az udvaron ezt ivókút biztosítja. Az étkezés kulturált körülmények között étkezőben, azonos időben, derűs légkörben zajlik. A két kiscsoport a csoportszobában étkezik, ahol megismerkednek az egyes használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszolgálás különböző műveleteivel. Célunk és feladatunk: a kulturált étkezési szokások kialakítása. A testápolás A gyermek tisztaságigényének kialakításához szükséges a rendszeres tisztálkodás, testük,

ruházatuk

gondozása.

Az

önálló

testápolás

igénye

az

óvónő

közreműködésével alakul ki. Fontosnak tartjuk az óvodai és családi gondozási feladatok összehangolását. A gyermek bármikor kielégítheti testi szükségleteit. A 4-8 évesek ebéd után fogat mosnak, a kiscsoportosok tiszta vízzel szájöblögetést végeznek. Célunk és feladatunk: a rendszeres tisztálkodás, a testápoláshoz szükséges eszközök használata váljon a gyerekek szokásává (pl.: vécépapír használat, papír zsebkendő használata, folyékony szappan, fésű stb.)

27

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Öltözködés Szülők segítségével mindig az időjárásnak megfelelően, rétegesen öltözködjenek a gyerekek, a csoportszobában a benti hőmérséklethez igazodva öltöztetjük őket. A szülőket ösztönözzük arra, hogy „egészséges” benti cipőt hozzanak gyermeküknek, ez ne legyen papucs, mert az balesetveszélyes. Célunk és feladatunk: az öltözködés szokásainak alakítása Mozgás A mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Célunk és feladatunk: a mozgásigény kielégítése, a mozgás összerendezettségének kialakítása. Ezt szolgálják a testnevelés foglalkozások, a mindennapi testnevelés, a különböző szabadban végzett mozgásos tevékenységek, séták, kirándulások. Évente egy alkalommal hagyományos sport délelőttöt szervezünk játékos feladatokkal a gyermekek részére, a Bóbita- hét keretében. Edzés Az

edzés

legáltalánosabb

formája

a

légfürdőzés.

Az

egészséges

életvitel

kialakításához, az egészség megőrzéséhez fontos a szabad levegőn való tartózkodás. Ezért kedvező időjárás esetén igyekszünk a játékot, foglalkozást is a szabadban szervezni. Fontosnak tartjuk, hogy hűvös időben és télen is minden nap kivigyük a gyerekeket a friss levegőre, legalább fél órára. A víz edző hatását is kihasználjuk. Nyáron, az udvaron lévő pancsolóban frissülnek a gyerekek. A gyerekek edzését szolgálja nagycsoportban heti egy alkalommal az úszásoktatás. Pihenés – alvás A kisgyerek szervezetének szüksége van a nyugodt pihenésre – alvásra. A korán érkező gyerekeknek biztosítjuk a reggeli pihenőt 7 óráig. Az ebéd befejeztével csendes pihenő van a csoportokban. A nyugodt alvás, pihenés feltételeit a kényelmes fektető ágy, a pizsama, az elalvás előtti mese, ének, csend, nyugalom és a jó levegő biztosítja. A gyerekek az ágyban számukra kényelmes testhelyzetben pihennek, alszanak. 28

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A gyermekek egészségének megőrzését szolgálja, hogy a napközben megbetegedett kisgyereket elkülönítjük, és minél előbb értesítjük a szülőket. Szükség esetén szakemberek bevonásával segítünk a különböző szomatikus (testi) és pszichés (lelki) problémával küzdő gyerekeken. Kapcsolatot

tartunk

a

gyermekorvossal,

védőnővel,

Szakszolgálattal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

29

a

helyi

Pedagógiai

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5.1.2.

A fejlődés várható jellemzői (az egészséges

életmód kialakításának területén) óvodáskor végén Óvodáskor végére a gyerekek szükség szerinti segítségadással: -

önállóan tisztálkodnak;

-

vigyáznak a mosdó rendjére;

-

a tisztálkodási eszközöket megfelelően használják

-

hajukat rendben tartják

-

megfelelően használják a zsebkendőt

-

az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal látják el, önállóan tevékenykednek

-

képesek mindennapi szükségleteik önálló kielégítésére

-

étkezés közben kulturáltan viselkednek, helyesen használják az evőeszközöket

-

önállóan öltöznek – vetkőznek, ruhájukkal gondosan bánnak, cipőt kötnek, gombolnak

-

ügyelnek

környezetük

rendjére,

gondozottságára,

a

rendetlenséget

észreveszik, megszüntetik. -

Szükség szerinti segítségadás jelenti: a folyamatos figyelemmel kísérést, elakadás esetén segítségnyújtást.

30

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5.1.3.

Az egészséges életmód kialakításának segítője: az egészséges környezet

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és a szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen az egészséges, biztonságos környezet kialakítása. Célunk és feladatunk: a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Az óvoda udvara Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Arra törekszünk, hogy az óvodai élet minél nagyobb részét a szabadban töltsék a gyerekek. Korszerű, EU konformos óvodaudvart alakítottunk ki. Vannak az udvaron napos és árnyékos részek, különböző talajfelületek (fű, viacolor, homok, gumitégla), melyek más-más célt szolgálnak. Udvarunk jellegzetességét osztottsága adja. Külön udvarrészt alakítottunk ki a kiscsoportosoknak, amely nyugodt, védett játékot biztosít számukra. Udvari játékaink biztonságosak, esztétikusak, környezetbarát anyagból készült fajátékok. Zuhanyozó gombával ellátott pancsoló áll a gyerekek rendelkezésére, gondosan rendben tartott homokozó, homokozó játékok, labdák, kötelek, rollerek biztosítják a mozgást és játékot. Udvarunkon ivókút van, mely a folyamatos vízigény kielégítését szolgálja. Feladatunk: árnyékolás biztosítása nyáron, a teraszokon.

31

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvoda helyiségei: Az óvoda helyiségeit a pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében alakítottuk ki. A bejárathoz vezető utak burkoltak, sártisztító lábrács védi a helyiségek tisztaságát. Öltözők, mosdók Az öltözők berendezése a gyermekek testi méreteinek megfelelő. Mindenkinek külön fogas, polc áll rendelkezésére a kényelmes öltözéshez. A mosdóban a szerelvények magassága, mérete szintén megfelel a gyerekek méretének. Mindenkinek jellel ellátott pohara, fogkeféje, törölközője van. A gyermekvécéket palánk választja el egymástól, az intimitást a vécék elé szerelt függönyök biztosítják. Csoportszobák Hideg időben a játék és foglalkozások színtere, egyúttal az alvás, pihenés helye is. Célunk a szobák otthonos, esztétikus berendezése, kis kuckók kialakítása a különböző játszócsoportok számára, természetes anyagú tárolóeszközök, valamint fabútorok folyamatos beszerzése. Két csoportszobába galériát készíttettünk, ezzel is megnövelve a kisebb méretű csoportok területét, így biztosítva még nagyobb teret a gyerekek játékának. Tornaterem Az eszközök a gyerekek mozgásigényének kielégítését, a test edzését, a testi fejlődést, testi képességek fejlesztését szolgálják. (labdák, kötelek, karika, babzsák, füles labda, trambulin, rugós deszkák, padok, szivacsok stb.) Célunk: a testnevelési eszközök folyamatos bővítése, cseréje, bordásfal beszerzése. Kézműves szoba A fakultatív tevékenység végzéséhez külön szoba áll a gyerekek rendelkezésére. A „műhelyben”

a

természetes

anyagok,

kézműves

tevékenységhez

szükséges

eszközök, valamint az elkészült gyermekalkotások tárolását az esztétikus bútorok teszik lehetővé. Az agyagmunkák kiégetésére elektromos kemencét vásároltunk. A műhelyben a baleset megelőzés miatt csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak a gyerekek. Az egészségük megóvása érdekében a helyiség jól szellőztethető, ruhájuk védelmét, tisztaságát ún. „apaing” szolgálja.

32

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5.2.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Célunk: hogy intézményünkben a gyerekek érzelmi biztonságban érezzék magukat és derűs, szeretetteljes, családias légkörben éljék óvodás napjaikat. A gyerekek érzelmi nevelése érdekében fontos, hogy az óvodába lépés kezdetén kedvező benyomások, élmények érjék a gyermeket, hiszen az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével alapvetően befolyásolja a gyerek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. A család és az óvoda együttműködésének első próbája annak segítése, hogy a gyermek megtalálja helyét az óvodában. Nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus feladata a türelmes, szeretetteljes viselkedés az óvodába kerülő gyerekkel, a biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok biztosítása.

33

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Az érzelmi nevelés és szocializáció tartalma

5.2.1.

Befogadás (beszoktatás) előkészítése Már beiratkozáskor, jelentkezéskor lehetőséget biztosítunk a szülőnek, hogy betekintsen

az

óvodai

óvodapedagógusát.

életbe,

Bemutatkozó

a

kisgyermek

levelet

adunk

pedig át,

megismerje amelyből

a

leendő szülők

tájékozódhatnak az óvodánkban folyó munkáról. Az óvoda megkezdése előtt családlátogatáson, otthoni környezetben találkozhatnak a gyermekek óvodapedagógussal és a dajkával. A befogadás ideje alatt lehetőséget teremtünk a fokozatos elválásra, az új környezet elfogadására. A kicsiknek általában két hétre van szükségük az óvoda elfogadásához. Az új óvodások az óvodába lépés első napjait együtt tölthetik szüleikkel. Az új gyermekek befogadásának fázisai: 1.hét: -

2-3 napon keresztül 1,5 – 2 órát tartózkodik a kisgyerek az óvodában szülővel

-

2-3 napon keresztül 1,5 – 2 órát tartózkodik a kisgyerek az óvodában szülő nélkül.

A biztonság megtapasztalását követően az elválás ideje fokozatosan hosszabbodik. 2.hét: -

2-3 napon keresztül a kisgyerek a délelőttöt az óvodában tölti, étkezik is

-

ezután a kisgyerek ebéd után az óvodában alszik.

Természetesen a befogadás ezen menete rugalmas, figyelembe vesszük a szülők kéréseit, a gyermek lelki állapotát. Befogadást (beszoktatás) kiscsoportban egész éves folyamatnak tekintjük.

34

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

A közösség szervezése – alakítása Az

új

környezet

elfogadásához

új

örömforrások

átélése

vezet

el

a

legtermészetesebben. Az óvodapedagógus a gyerekközösség életének irányítója. Közte és a gyerekek között létrejött pozitív érzelmi kötődés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. A gyerekek érzékenyen reagálnak az óvodapedagógus, a dajka és az őket körülvevő felnőttek érzelmeire, személyiségük, viselkedésük modell a gyermek számára. Feladatunk:

hogy

a

gyerekekkel

igazságosan,

differenciáltan,

egyéni

sajátosságaikhoz igazodva bánjunk, erősítsük én – tudatukat, én – képüket. A

gyerekek

közötti

kapcsolatokat

életkoruk,

egyéni

sajátosságaik,

korábbi

környezetük nagymértékben befolyásolja. Fejlesztenünk kell a gyerekek egymás iránti érdeklődését, ezért gondoskodunk olyan együttes tapasztalatokról, élményekről, amelyek felébresztik az egymás iránt érzett rokonszenvet. A közös élményekre épülő közös tevékenység különös jelentőségű a szocializáció szempontjából. Arra neveljük a gyerekeket, hogy megértést, toleranciát tanúsítsanak társaik irányában. A vezető tulajdonságokkal rendelkező gyerekeket próbáljuk úgy irányítani, hogy képességeiket a csoport érdekében fejtsék ki, de ne mindig ők töltsenek be vezető szerepet. Fontos, hogy a gyerekek elfogadják társaik esetleg a többiekétől eltérő külsejét, viselkedését, beszédét. Fokozatosan ki kell alakítanunk a gyerekek konfliktus megoldó képességét. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában, a dolgozóknak

feladatuk,

hogy

megvalósítsák

a

nemzetiségi,

etnikai

nevelés

célkitűzéseit. Az igényes türelem, a következetes követelés, a bizalom, az elismerés az egyént és az egész csoportot formálja. Az óvodapedagógusi elvárások, a társaktól kapott visszajelzések a közös élmények elősegítik, hogy a gyerekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat. Minden gyermek más és más. Néhány gyerekre a csendesebb, visszafogottabb viselkedés jellemző. Ezek a gyakran érzékenyebb, kevésbé közlékeny gyerekek fokozott odafordulást, empátiát igényelnek. 35

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akiknek fejlődését a negatív hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. Az óvoda feladata a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Ebben a munkában segítőink lehetnek a Pedagógiai Szakszolgálat és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Az érzelmi támaszt nyújtó, a gyerekek iránti megbecsülést sugárzó óvodai légkörben a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek nyitottá válnak, biztonságban érezhetik magukat. Külön gondoskodást igényelnek a kiemelkedő képességű gyerekek. Feladatunk:

hogy

megőrizzük,

fejlesszük

az

ilyen

gyerekek

képességeit,

fejlettségüknek, aktivitásuknak megfelelő tevékenységet biztosítsunk számukra. Törekszünk arra, hogy a különböző csoportokba járó gyerekek érezzék azt, hogy összetartoznak. Lényeges, hogy ne csak alkalmanként legyen a csoportok között kapcsolat, hanem az óvodai élet egész folyamatában (közös udvari játék, kirándulások). Ünnepek, hagyományok alakítása A szocializáció szempontjából kiemelt jelentősége van a közös ünnepeknek, hagyományoknak. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelkedő lehetőséget nyújt a nevelésnek (közös tevékenység, esztétikai élmény, közösségi érzés), emellett kultúránk megismertetésére ad lehetőséget. Az ünneplés lényege az előkészület, amely a csoporton belüli közösségi érzések alakítására kitűnő alkalmat teremt, és tág teret nyújt a gyerekek közötti együttműködésnek. Az esztétikus és alkalomhoz illő teremdíszítés fokozza az ünnepek hangulatát.

36

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Óvodánk ünnepei, megemlékezései, hagyományai Az óvodai élet hagyományos ünnepei Anyák napja: műsorral, ajándékkal kedveskednek a gyerekek édesanyjuknak, nagymamájuknak. A gyerekek születésnapja: megajándékozzuk az ünnepeltet mesével, énekkel, ajándéktárggyal. Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink Advent: koszorú, naptárkészítés, karácsonyfadísz, ajándékkészítés. Mikulás: minden csoportba ellátogat, megajándékozza a gyerekeket csomaggal, néhány jó szóval Karácsony: a nagycsoportosok műsort adnak az egész óvodának (betlehemezés, pásztorjáték v. versek, dalok) Farsang: - jelmezes bált tartunk az Ady Endre Művelődési Házban – a gyerekek rövid műsorral kedveskednek a vendégeknek házi farsang – jellege: rongyos bál (táncolunk, fánkot eszünk) Kiszebáb- úsztatás: télbúcsúztató, tavaszváró népszokás. A természetes anyagokból készített bábut felöltöztetjük –(a kiscsoport kivételével)- elsétálunk a Dunához, ahol a levetkőztetett bábut tavaszi dalok kíséretében vízbe dobjuk. Húsvét: ajándékkal kedveskedünk a gyerekeknek.

37

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Nemzeti ünnepek -

október 23.

-

március 15.

A nemzeti ünnepek az óvodában a megemlékezés kategóriájába tartoznak. Az ünnepek értelmét, társadalmi tartalmát az óvodás még nem érti, a külsőségek, az ünnepi hangulat megéreztetése a fontos. Ezeken a napokon bábelőadással, dramatizálással, közös meséléssel szórakoztatjuk a gyerekeket. Az ünnepség keretét a Himnusz és a Szózat meghallgatása adja. Óvodánk helyi szokásai, hagyományai mézeskalácssütés, díszítés: decemberben középső és nagycsoportos óvodásainkkal és szüleikkel rendezzük meg a hangulatos délutánt. Bóbita- hét (májusban) Ezen a héten változatos programokat, tevékenységeket biztosítunk a kis Bóbitáknak, jó idő esetén a szabadban – melynek célja, hogy az óvodába járó gyerekek megérezzék az összetartozást, és azt, hogy ők egy nagy közösség tevékeny és fontos tagjai. A hét a kézműves kiállítással kezdődik és péntek délután a Családi zenedélután zárja. A napokat zenés tornával kezdjük, majd folytatódnak a programok: kirándulás, kézműves foglalkozások, sportnap, óvodapedagógusok dramatizálása stb. Jeles zöld napok megünneplése Víz világnapja március 22. Föld világnapja április 22. Madarak és fák napja május 10. Személyes példamutatás, óvodapedagógusi modell A testület tagjai és a nevelőközösség egésze kialakította azt az etikai normát, amely a gyermekek neveléséhez elengedhetetlen. Etikai kódexet fogalmaztunk meg, amely a I. kötet 1. sz. mellékletben megtekinthető. A modellnyújtás az óvoda minden dolgozójára érvényes, a dajkák munkája során is érvényesül.

38

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és

5.3.

nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés célja: hogy az óvodapedagógusok irányítása mellett a gyerekek érdeklődéssel, aktívan törekedjenek környezetük megismerésére, alkotóképességük kibontakoztatására, kreativitásuk fejlesztésére. Az értelmi nevelés feladata: a gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságokra

–

építve

olyan

változatos

tevékenységeket,

élethelyzeteket

biztosítsunk, melyen keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetről. A gyerekek más-más szociokulturális háttérrel, más-más ismeretanyaggal érkeznek az óvodába, ezért feladatunk egyrészt a gyerekek spontán szerzett ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlesztése. A gyermek értelmi képességeinek fejlődésére legnagyobb hatással a szabad, önként választott játék van, hiszen a játék útján ismerkednek a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Az óvodában a gyermekek értelmi fejlesztése egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenységek keretében zajlik, a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A játékos feladatmegoldások fokozzák a gyermek érdeklődését, kitartását, fejlesztik gondolkodását – tevékenységbe ágyazottan fejlődnek kognitív képességei.

39

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodai tanulás alapja az óvónő és a gyerekek kölcsönös, egymásra ható közös tevékenysége. Ezért az óvónő a gyermek egyéni fejlettségének megfelelően, differenciált feladatadással készteti a gyerekeket a sokoldalú tevékenységre. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatait a gyermekekkel egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermek fejlesztését, fejlődésük nyomon követését dokumentumok szolgálják. Az óvoda teljes nyitva tartása idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

40

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés tartalma,

5.3.1.

tartalmi eszközei Az értelmi fejlesztés tartalmát azok az ismeretek és tapasztalatok képezik elsősorban, amelyek a gyerek közvetlen (természeti és társadalmi) környezetéből származnak. Az értelmi fejlesztés tartalmi eszközei: irodalmi-, zenei-, vizuális nevelés, matematikai nevelés, környezet megismerésére nevelés és a testnevelés foglalkozások. Minden fejlesztési területet áthat az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, amely kiemelkedő jelentőséggel bír az óvodás gyerek értelmi fejlesztésében. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó

feladat.

szabálykövetéssel

Beszélő

(javítgatás

környezettel,

elkerülésével),

az

helyes

mintaadással

és

óvodai

nevelőtevékenység

egészében jelen van. Mikor egy-egy gyermekhez szólunk, amikor mesélünk, kérünk tőlük valamit, új dolgot ismertetünk meg velük, ha örülünk vagy haragszunk fontos, hogy beszédünk legyen követésre méltó, nyelvhasználatunk kifogástalan. Az

anyanyelv

ismeretére,

megbecsülésére,

szeretetére

nevelés

közben,

a

természetes beszédkedv fenntartására, ösztönzésére, a gyerekek meghallgatására, kérdéseik megválaszolására mindig figyelmet fordítunk.

41

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán -

3-4 évesek:

november 1-től – május 31-ig

-

4-5 évesek:

október 1-től – május 31-ig Fakultatív tevékenység: kézműves tevékenység október 1-től – április 30-ig

-

5-6-7-8 évesek:

szeptember 15-től – május 31-ig Fakultatív tevékenység: kézműves tevékenység október 1-től – április 30-ig

A nyári hónapokban is biztosítjuk az éneklés, mozgás, rajzolás, mintázás, mese – vershallgatás stb. lehetőségeit. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység (figyelembe véve a módszertani szabadságot) kötetlen vagy kötött formában valósulhat meg. Az óvodai nevelésünk során a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire kell építenünk. Változatos tevékenységek biztosításán keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet a gyermek az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: -

Spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása

-

Rugalmasság

-

Tevékenységek közötti harmonikus arány

42

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

5.3.2.

Az anyanyelvi és értelmi fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Óvodáskor végére a gyermek képessé válik: -

érzékszervei útján az őt körülvevő valóságot tapasztalatok útján megismerni

-

az ismeretek között egyszerű összefüggéseket észrevenni

-

észlelési képességeiket: látás, hallás, tapintás területén és a finommotoros képességek: a szem-, kéz- és mozgás-koordináció területén összerendezetten használni

-

egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására

-

az ismeretek emlékezetben tartására

-

egyéni fejlettségüknek megfelelő feladatok önálló megoldására

-

gondolataik, érzéseik kifejezésére.

43

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

6.1.

Óvodánk személyi feltételei

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Óvodánkban a nevelőmunkát 8 okleveles és 1 középfokú végzettségű óvodapedagógus végzi. Az óvodapedagógusok közül pedagógus szakvizsgával rendelkezik 1 fő, szakirányú végzettséggel 2 fő, felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával 1 fő. Az óvodapedagógusok jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Munkabeosztásuk az óvodavezető által meghatározott munkarendben történik. Az óvodavezető és helyettese munkamegosztás alapján végzi feladatait, munkájukat élelmezésvezető (óvodatitkár) segíti. Óvodánkban egy német nemzetiségi csoport működik,

amelyben

felsőfokú

állami

nyelvvizsgával

és

német

nemzetiségi

óvodapedagógus diplomával rendelkező óvodapedagógusok valósítják meg a kétnyelvű német nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A csoportokban 1 fő/ csoport szakképesített dajka teljesít szolgálatot. A dajkák biztosítják az óvoda rendjét, tisztaságát, a balesetmentes környezet kialakítását. A konyhai teendőket 2 konyhai alkalmazott látja el. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája együttesen járul hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.

44

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6.2.

Tárgyi feltételek

Az óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvodai környezet jelentősen befolyásolja a nevelés színvonalát és hatékonyságát. Jelenleg a tárgyi feltételeink biztosítottak, az elhasználódott tárgyak korszerűsítése folyamatosan történik. Az óvodapedagógus a lehetőségeket figyelembe véve, a megfelelő tárgyi feltételekről, környezetről gondoskodik. Számba veszi az adott feltételeket, kezdeményezi a hiányok pótlását, ellenőrzi a felszerelés megfelelő állapotát, folyamatos karbantartását. A felszerelések megóvásában, a környezet ápolásában, védelmében a gyerekekkel együtt tevékenyen részt vesz. Az óvoda építészeti adottságait, a rendelkezésre álló helyiségeket az óvónő ésszerűen, a pedagógiai feladatok megvalósítása érdekében használja fel. A gyermeköltözők kialakítása, berendezése a gyermekek kényelmes öltözködését szolgálja. A csoportszoba a játék, a különböző tevékenységek, kiscsoportban az étkezés és az alvás színtere. A bútorok a gyermekek testméreteihez igazodnak, melyek biztonságot, kényelmet, mozgás és játéklehetőséget kínálnak. A játékokat, a különböző eszközöket, tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyerekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára való figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egész épülete harmóniát árasztó színekkel, formákkal és természetes anyagokkal díszített. A szobanövények otthonossá varázsolják a csoportszobákat. A mosdó, a WC méreteiben megfelelő. A tornaterem felszerelése a gyermekek testi nevelését szolgálja. A kialakított közös étkező két csoport számára biztosít étkezési lehetőséget. A két kiscsoport étkeztetése a csoportszobában folyik. Az óvoda udvara az óvodai nevelés másik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodások sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban, a különböző napszakokban. Az udvar nagyobb része füvesített illetve viacolorral, rugalmas járólappal borított, ágyásokkal, örökzöldekkel, díszbokrokkal, fákkal díszített. Két árnyékolóval ellátott homokozóban tevékenykedhetnek óvodásaink. Fából, kötélből készült játékszerek, rugós játékok a gyermekek ügyességfejlesztését szolgálják. 45

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A falitábla rajzolásra ad lehetőséget. Az udvaron a nagyok számára biztosított a rollerezés, a kicsiknek a háromkerekű bicikli, motor használata. A nyári meleg napokban a napfürdőzés mellett zuhanyozásra is lehetőségük van a gyermekeknek a „fürdőgomba” alatt. Szomjukat az ivókútnál olthatják. Az erős napsugárzás ellen védenek a teraszok fölötti automataműködtetésű árnyékolók.

46

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6.3.

Az óvodai élet megszervezése

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezésével, tervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot adnak a gyermekeknek, hozzájárulnak egészséges fejlődésükhöz. Napirendünk kialakításánál az évszakokhoz, a gyermekek családjának életritmusához, szokásaihoz igazodunk. Rugalmasság és folyamatosság jellemzi. Igyekeztünk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét, ezért napirendünkben a legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége, a játék kapta. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A napi- és hetirendet a gyermekcsoportok óvodapedagógusai alakítják ki. A napirend időkerete: -

Játék és szabadidős tevékenység, játékba ágyazott, irányított, komplex tevékenységek:

6 óra

-

Étkezés, pihenés:

4,5 óra

-

Öltözködés, tisztálkodási tevékenység:

1 óra Összesen:

11,5 óra

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható időt rugalmasan változtatjuk a körülmények, az évszakok, a váratlan események hatására. Hetirendünk a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban. A szokásrendszer segítségével az óvodások életének megszervezéséhez nyújt lehetőséget. Olyan hetirend áll a gyermekek rendelkezésére, melyben elegendő idő jut a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására. Számtalan variációval a gyermekek igényeinek, képességeinek

47

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 figyelembevételével

a

tevékenységek helyei, időkeretei megváltoztathatók,

a

hetirendet rugalmasan kezeljük. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban. -

heti- és napirend összeállítása

-

éves nevelési tervkészítés (heti vagy havi bontásban)

-

mulasztási napló vezetése

-

nevelőmunka értékelése

-

a gyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása (ősszel és tavasszal)

Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében valósítható meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

48

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6.4.

Óvodánk kapcsolatai

6.4.1.

Kapcsolat a szülőkkel

Az óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt a családi nevelés funkcióját erősítve tölti be a nevelő szerepét. Az együttműködésünk egyenrangú nevelőtársi viszonyban, jó partnerkapcsolatban valósul meg. Az együttműködésünk formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magába foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az óvodában folyó nevelőmunkáról. Ismerkedünk a családok életmódjával. A szülők számára támaszt nyújtunk a gyermekek fejlesztéséhez. A szülők kéréseit, javaslatait fontolóra vesszük. Igyekszünk reálisan tájékoztatni a szülőket a gyermekekkel kapcsolatos információkról, a tapintatosság és segítőkészség jegyében. A naponkénti párbeszéd, az óvoda hétköznapjaiba való betekintés a családdal való jó együttműködést kívánja szolgálni. Az óvodapedagógus modellként áll a szülők előtt. Családi zenedélután, családi kirándulás, karácsonyi mézeskalácssütés, farsangi mulatság, nyílt nap – a család és az óvoda közeledését szolgálják. A szülőnek biztosan tudnia kell azt, hogy az óvodapedagógus vele együtt, az ő egyetértésével neveli a gyermekét. Csak ezen az alapon képzelhető el a biztonságos, derűs légkör kialakítása az óvodában, minden egyes gyermek közérzetében. Ezt belátva az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik minden családhoz, elfogadó, megértő, a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásával.

49

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. A kapcsolattartás formái: -

családlátogatás

-

szülői értekezlet

-

fogadóóra

-

nyílt napok

-

munkadélutánok

-

rendezvények

-

szülői fórum

-

Szülői Szervezet

-

faliújság

50

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

6.4.2.

Kapcsolat a fenntartó önkormányzattal

Az óvoda kapcsolatot tart a fenntartó önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal. A fenntartó meghatározza munkánk feltételeit és – a tanügy-igazgatási feladatok révén – annak rendjét is. A kapcsolat egyfelől hivatali, másfelől támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldásában mindig a konstruktivitás jellemzi.

6.4.3.

Szakmai kapcsolatok

-

Művelődési csoportvezető

-

Pedagógiai Szakszolgálat

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekotthon

-

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

-

Egészségügyi intézmények (védőnő, gyermekorvos, fogorvos)

6.4.4.

Egyéb kapcsolatok

-

Bajóti tagóvoda

-

Bóbita Bölcsőde

-

Benedek Elek Óvoda

-

Napsugár Óvoda

-

Kernstok Károly Általános Iskola

-

Közművelődési Intézmény

-

Goethe Intézet

-

Szabolcsi Bence Zeneiskola

-

Szent Mihály Idősek Otthon

-

Német Kisebbségi Önkormányzat

-

Bóbita Óvodásokért Nyílt Alapítvány

51

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

7.1. Játék Helye a nevelési folyamatban

7.1.1.

A játék az óvodáskorú gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabad játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként választott gyermeki tevékenység, önkifejezési forma, mely a gyermek fejlődésében alapvető jelentőségű. A szabad játék a pszichikumot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Tevékenység célja, hogy a játék az óvodai élet egészét szője át. A játék kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek. Játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat,

az

őt

ért

élményeket.

Megoldási

módokat

kaphat

bizonyos

élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, vágyait, indulatait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játékon keresztül közvetíthetjük a gyermek felé a legtöbb ismeretet, tehát hatása van a gyermek értelmi fejlődésére. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. A játékban minden lehetséges. Az ötletek, szokatlan, váratlan fordulatok, a játszótárs nézőpontja iránti nyitottság, a kreatív együttműködés a gyermek fejlődését segíti elő. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyermek beszédkedve. A játék közben feltett kérdésekre adott bátorító óvónői válaszok ösztönzik a beszédet, a gondolkodást.

52

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben, a játék folyamatában, ami később -

a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegíti. Pl.:

-

a társakkal való együttjátszás kialakulása

-

a játékon belüli önállóság

-

a más gyermek játékának tiszteletben tartása

-

a kezdeményezőkészség kibontakozásának lehetőségei

-

alá – fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása

-

szerepelosztások

-

konfliktuskezelés, megoldás

7.1.2.

Feladataink a játék feltételeinek megteremtésében

-

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.

-

A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára (kuckók, elszeparált részek, pihenőhelyek).

-

A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.

-

Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához.

-

Az egyéni élményeken túl, közös élmények, élményszerzési lehetőségek biztosítása a játék fejlesztése érdekében a gyakorló játékhoz,

-

szimbolikus-szerepjátékhoz, konstruáló játékhoz, szabályjátékhoz.

-

A

gyermeki

játék

önállóságának

tiszteletben

tartása,

a

gyermek

elképzeléseinek támogatása. -

Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.

-

„rendelkezésre állás „: segítségadás, megerősítés, konfliktusfeloldás.

-

Az

óvodapedagógus

tudatos

jelenléte

felelősségét.

53

biztosítja

az

indirekt

irányítás

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.1.3.

A fejlesztés tartalma

Játékfajták és fejlődésük 3-4 éves korban Gyakorlójáték: Egyszerű mozgás ismételgetése, melynek jellemzője a ritmusosság, esetleg a letapadás. Hangok, szavak ismételgetés útján válnak játékká. Ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges, ami örömet okoz a gyermek számára. Szimbolikus – szerepjáték : Egyszerű, egyszeri cselekvést magába foglaló művelet, melyben elsődleges tényező a szerep. A gyakorlójáték keretei között bontakozik ki. Konstruáló játék: Az óvónőnek tanítania kell az összerakosgatás, szétszedés, szerkesztés lehetőségeit, örömét, technikáját. Szabályjáték: Mozgásos szabályjátékok a jellemzőek. (testnevelési játékok, fogócska stb.) A játékban meghatározott célt szabályok keretei között kell elérni. Értelmi képességeket fejlesztő játék: Egyszerű puzzle, kocka kirakó, kép összerakó.

54

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 4-5 éves korban Gyakorlójáték: A konstrukciós és a szerepjáték elemeként jelenik meg alárendelve az adott játékban megjelölt feladatoknak. Szimbolikus - szerepjáték: Már kialakul a kisebb – nagyobb csoportban való együttjátszás igénye. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való kötődés. Képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a játékszerek kiválasztására. Konstruáló játék: Gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. Az építés technikáját még az óvónő mutatja meg, de nem köti meg a gyermek fantáziáját; a megvalósulást a gyermekre bízza. Szabályjáték: Bővülnek a mozgásos szabályjátékok. Értelmi képességet fejlesztő szabályjátékok: Egyszerű társasjáték, logikai játékok, dominó stb. Az óvónő játékban való részvétele, ellenőrzése fontos, amíg a gyermek el nem sajátítja a szabályt.

55

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 6-7-8 éves korban Gyakorló játékok: Klasszikus értelemben vett gyakorlójáték ritkán jelenik meg, ezt az életkort nem jellemzi; de új játék tanulásánál, esetleg pihenésképpen megjelenhet. Szimbolikus - szerepjáték: Kiteljesedésének

időszaka.

A

gyerekek

képesek

megérteni

játszótársaik

elgondolásait, logikáját. Tudniuk kell a szabályokhoz alkalmazkodni. Le kell tudni mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalni kell a számukra kevésbé érdekes szerepeket. Önállóak

a

játék

előzetes,

közös

tervezésében,

a

játékszerek,

szerepek

megválasztásában. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Konstruáló játék: Elemeiből játékszereket is tudnak készíteni. Jellemző a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre való törekvés, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése. Képesek az eszközök, különböző anyagok kombinált alkalmazására is. Szabályjátékok: Már a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is képesek, egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására. Értelemfejlesztő szabályjáték: Fejlődik logikus gondolkodásuk, az észlelés fejlesztése és a verbális fejlesztés is nagy hangsúlyt kap. Előtérbe kerülnek a bonyolultabb társasjátékok.

56

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.1.4.

Játék az óvoda udvarán

A szabadban is kedvező feltételeket teremtünk a játékhoz. Az udvaron nagyobb a hely a mozgásos játékhoz, de fontos, hogy itt is legyen hely és lehetőség a nyugodtabb tevékenységekhez. Az udvar speciális burkolata sokat segít ebben. Nyári időben takarókat viszünk ki és a szerepjátékhoz szükséges eszközöket. Megismertetjük az életkoruknak megfelelő mozgásos szabályjátékokkal, melyeket önállóan is kezdeményezhetnek. Eszközt, és ha szükséges az irányítást biztosítjuk. Az udvaron is érvényesül az óvónőnek az a feladata, hogy megmutassa, melyik játékkal hogyan, hol lehet biztonságosan játszani. Az eszközök, játékok helyes használatához egységes szabályrendszert alakítottunk ki a gyermekek biztonságának érdekében, amit minden óvodai dolgozó következetesen betart.(Ősszel minden óvodapedagógus az udvaron ismerteti, megbeszéli saját csoportjával az udvari játékok helyes, biztonságos használatát.)

57

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.2. Vers, mese Az irodalmi nevelés szorosan összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. Célunk: -

Az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének kialakítása.

-

Biztonságos önkifejezés megalapozása a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával és az irodalmi érdeklődés felkeltésével.

Feladatunk: -

Irodalmi érdeklődés felkeltése

-

Változatos tevékenységeken keresztül a valós élet szerepköreinek elsajátítása játékos formában.

-

Spontán, vagy szervezett módon jelenik meg az óvodai életben.

-

Önmagában is jó motivációs tényező lehet:

-

az állandó mesélő – verselő kuckó, szőnyeg

-

mesekönyvek a megszokott helyen

-

szem előtt tartott bábok

-

különböző kiegészítő eszközök (fátylak, koronák, koszorúk stb.)

A mese (legyen az népi, klasszikus vagy kortárs), sarkított jellemábrázolással indirekt módon közvetíti az erkölcsi normákat, a társas viselkedés szabályait, az illemszabályokat. Pl.: udvarias, bátor, segítőkész, kitartó, jó az emberekhez, állatokhoz. Ezek a pozitív emberi tulajdonságok a rendszeres mesehallgatás során beépülnek a gyermek személyiségébe. A mese visszaigazolja a kisgyermek szorongásait s egyben feloldást és megoldást kínál. Ráébreszt a pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

58

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A bábozás az irodalmi nevelés egyik természetes eszköze. A tevékenységet folytathatják a gyermekek önállóan, az óvónő közreműködésével, vagy vezetésével. Az

óvodapedagógusok

rendszeresen

tartanak

gyermekközönségének.

59

bábelőadásokat

intézményünk

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.2.1.

A fejlesztés tartalma

3-4 éves korban -

mondókák, egyszerű mondókamesék

-

höcögtetők, simogatók, tapsoltatók, hintáztatók, vigasztalók, dúdolók

-

rövid láncmesék, versek állatokról, természetről

-

állatok hangjának utánzása, dramatizálás

-

egyszerű, állatokról szóló nép- és műmesék

4-5 éves korban -

egyszerűbb, de több versszakos mondókák

-

állatokról szóló népmesék

-

rövidebb, ismétlésekkel, refrénekkel tagolt, vidám, pattogó, ringató vagy táncos ritmusú versek

-

évszakokhoz fűződő versek

5-6-7-8 éves korban -

mondókák közül a kiszámolók, a menetelők, vonulósdik, szoknyafogók

-

mozgásos játékot kísérő kiszámolók, ugrók

-

találós kérdések, mulattató mondókák, tréfás beugratók, felelgetők, csúfolók, szólások, mondások

-

folytatásos elbeszélések

-

bonyodalmas tréfás állat- és tündérmesék

-

több versszakos természetről, állatokról, családról, gyermekekről szóló érzelmi töltésű vagy humoros rímelő versek.

60

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.2.2.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

-

Kialakulnak az érthető, kifejező beszédkészségnek az alapjai.

-

Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében.

-

A magyar népmesei szófordulatok passzív szókincsükbe beleépülnek.

-

Gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

szándékos

figyelmük

fejlődik,

beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. -

Beszédfegyelmük kialakul.

-

A dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket felosztják maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik.

-

A bábok, eszközök elkészítésében aktívan vesznek részt.

-

Önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása.

-

Képesek önálló mesemondásra.

-

Képesek

megkezdett

történet,

mese

folytatására;

saját

fantáziájukkal

kiegészítve azt. -

Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen a napi élet részeként használják, forgatják.

61

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.3.

Ének, zene, énekes játék

Az óvodai ének,zene nevelés célja: a zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene megszerettetése, a befogadásra való képességek megalapozása, zenei anyanyelvünk ápolása, közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése. Az óvodai ének-zene nevelés feladata: különböző zenei készségek, képességek fejlesztése, valamint e készségek és képességek fejlesztésének összehangolása más készségek, részképességek, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével. Eszköztárunk: ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes népi játékok, gyermek néptáncok, népi mondókák, igényesen válogatott klasszikus és kortárs művészeti alkotások, környezetünk hangjainak megfigyelése, hangszerekkel való ismerkedés. Az óvodai zenei nevelés a gyermekeket élményhez juttatja, formálja a zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei képességeit (hallás, ritmus, éneklés, mozgás), és zenei kreativitásukat alakítja. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. A zenei nevelés nem korlátozódik csupán a foglalkozásokra. Zenei élményeket szerezhetnek a gyermekek játék közben spontán, valamint kötetlen és kötött keretű szervezett tevékenység ideje alatt. A felnőtt minta spontán utánzásával, az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Játék közben gyakran megnyilvánul a gyermek ösztönös alkotásvágya ének – beszéd formájában. (Pl.: többször hallott dalok dallamfordulatait kitalált szövegek énekléséhez használja fel.) Ezért minél több alkalmat biztosítunk a gyermeknek arra, hogy ösztönös alkotóhajlama kibontakozhasson.

62

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A zenei nevelés 3 éves kortól 6-7-8 éves korig az életkori sajátosságok figyelembevételével átgondolt, tervezett, kiemelt tevékenység az óvodánkban. Egyegy gyermekdal, népi gyermekjáték segítségével fejlesztjük a gyermek képzeletét, mozgáskészségét, tér- formalátását, (pl.: kör, csigavonal) kudarc tűrőképességét, közösségi tudatát, és a személyiség én tudatát. A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságok határozzák

meg.

A

korosztályoknak

összeállított

zenei

anyaggal

szembeni

követelmény az érzelmi közelség, a hangterjedelem, a ritmus kombinációk és a mozgásanyag megfelelősége. A zenei anyag ajánlástól el lehet térni, ha a csoport fejlettsége ezt megkívánja. A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

63

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.3.1.

A fejlesztés tartalma

Zenei anyag kiscsoportban: -

5 – 7 mondóka

-

3-4

s – m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

3-4

l – s – m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2-3

m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2

s – m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

d – l – s hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

Ritmus: tá, ti – ti

-

Mozgás: álló helyzet, kéz – lábmozgás, körforma, áll, indul, játékos utánzó mozdulatok.

-

Játékok: elsősorban kétszemélyes (felnőtt gyerekkel) jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok. Zenei anyag középső csoportban

-

4 – 6 mondóka

-

s – m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

l – s –m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

s –m – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

s – m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

m – r – d – l hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

d – l – s hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

Ritmus: ti – tá – ti (szinkópa)

-

Mozgás: kör, csigavonal, hullámvonal, szerepcsere, guggolás, taps, utánzó mozgások.

-

A dalokhoz kapcsolódó változatos játékformák főként csoportos jellegűek.

64

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Zenei anyag nagycsoportban: -

3-4 mondóka

-

2

s – m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2

l – s – m hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

s – m – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

s – m – r – d hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

l, - s, - m, - r, - d, hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2

m – r – d – l hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2

r – d – l, - s, hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

2

m – r – d – l, - s, hangterjedelmű dal, dalosjáték

-

Ritmus: tá, tá,

-

Mozgás: bonyolultabb játékok, párcsere, hidas kapus, sorgyarapító, ugró

-

Énekléshez

ti – tá – ti (szinkópa) (16-od pár és 8-ad mondókáknál) és

zenéléshez

szorosan

kapcsolódó

képességfejlesztés: o hallásfejlesztés  környezet zörejeinek felismerése  egymás hangjának megismerése, felismerése  magas – mély  halk – hangos  zenehallgatás o ritmusérzék fejlesztés  egyenletes lüktetés  ritmus kiemelés  ritmusmotívumok visszhangszerű ismétlése  tempókülönbségek érzékelése (gyors – lassú)  ritmushangszerek o mozgásfejlesztés  egyenletes, szép járás, testtartás  mozgás összerendezettség  tánclépések

65

készség

és

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás, a közös játék érzelmi töltése igen erős: a gyermekhez közelálló élmény semmi mással nem pótolható.

7.3.2.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Képessé válnak a zenei élmények befogadására. Kialakul a belső motiváció az éneklésre, zenélésre. Kialakul énekrepertoárjuk kedves dalaikból. A zenehallgatás szükségletükké válik. Képességeikhez

mérten

tisztán

megfelelő

hangmagasságban

tempótartással

énekelnek. Ismernek hangszereket, azok hangját tudják azonosítani (furulya, xilofon stb.) Ritmusérzékük kialakul, az egyenletes lüktetés automatizálttá válik, amelyet tapssal, járással és ezek kombinációjával is ki tudnak fejezni. Egyszerű ritmusokat képesek visszaadni tapssal. Ismernek egyszerű ritmushangszereket, azokat tudják használni. Zenére történő mozgásuk összerendezett, esztétikus.

66

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Rajzolás, mintázás, kézi munka

7.4.

A vizuális tevékenység célja: A vizuális észlelés, emlékezés, képzelet a vizuális gondolkodás pontosabbá, könnyedebbé tétele, az intellektuális látás kialakulása. A vizuális tevékenység feladata: a feltételek megteremtése a tevékenységhez (tárgyi és hangulati anyagok, eszközök, motiválás) vizuális tevékenység iránti vágy felkeltése ábrázoló

képességek

fejlesztése

(ábrázoló

és

konstrukciós

képesség,

képi

gondolkodás) vizuális nyelv megtanítása (képi, plasztikai kifejező nyelv) kezdeményező kreatív magatartás kifejlődésének segítése A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Magában foglalja a rajzolást, festést,

mintázást,

építést,

képalakítást,

a

konstruálást,

a

kézimunkát,

a

műalkotásokkal való ismerkedést és környezetalakítást. A vizuális nevelés a gyermekeket egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően képi plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességet. Ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak, pedagógiai önállóságra, kreativitásra hajlamos óvónői személyiség szükséges. Az óvónő feladata elsősorban az, hogy biztosítsa a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Mindig álljon rendelkezésére gyermeknek mindenféle anyag és eszköz, amivel a fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Ezek az eszközök a csoportszobában megszokott és elérhető helyen legyenek. A tárgyi feltételek mellett teremtse meg az óvónő a hangulati feltételeit is a tevékenységnek és segítse a kreatív, kezdeményező magatartás érvényre jutását. Ismertesse meg a gyermekeket a rajzolás, mintázás és a kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásaival, technikáival, a különböző anyagokkal és eszközök használatával.

67

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A vizuális nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Tartalmában és feladataiban összefüggést mutat a játékkal (környezetalakítás, konstruálás), munkával (eszközök, környezet rendben tartása), matematikai neveléssel (tér- viszonyok, síkformák), környezet megismerésére nevelés (pl.: színek, formák megfigyelése, levelek, termények gyűjtése, majd felhasználásuk az ábrázolásban). Kiválóan hasznosíthatóak a vizuális nevelés számára az ünnepek, melyek érzelmileg közel állnak a gyermekekhez, az évszakok változásai, a természet szépsége mind megmozgatják a gyermek fantáziáját. A foglalkozások szervezeti formája a témától függően lehet kötött vagy kötetlen

7.4.1.

A fejlesztés tartalma

Vizuális tevékenység kiscsoportban -

Különböző eszközök megismertetése a gyerekekkel

-

Sokszínű nagyméretű kréták

-

Élénk színű festékek

-

Nagyméretű papírok

-

Vastag ceruzák

-

Ebben az időszakban kiemelt szerepet kap az eszközök és technikák megismerése. Vizuális tevékenység középső csoportban

-

A technikák tanítása, tökéletesítése

-

Megjelenik a térbeli ábrázolás

-

Makett munkák

-

Bábkészítés

-

Különböző színes papírok megismerése és használata

68

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Vizuális tevékenység nagycsoportban -

Viaszozás

-

Márványozás, festés különböző anyagokra

-

Varrás

-

Ollóval történő vágás

-

A művészetekkel, a festészettel a Kultúrházban lévő kiállítások megtekintése alkalmával találkoznak a gyerekek.

-

Ebben a korosztályban a technikák egyre önállóbb alkalmazása kap kiemelt szerepet. A technikák összekapcsolása révén egyre aprólékosabb, precízebb, nagyobb odafigyelést igénylő munkák kerülnek előtérbe.

A vizuális nevelés feltételeit nyáron is biztosítani kell a teraszokon, árnyékos helyen.

7.4.2. -

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

A rajzolás, mintázás, a kézimunka számukra kedves, örömteli tevékenységgé; fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik.

-

Ismerik az ábrázolási technikákat, azokat képesek önállóan alkalmazni.

-

Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, térben és síkban egyaránt.

-

Ismerik az ábrázolás anyagait és azokat biztonsággal, önállóan választják és használják.

7.4.3.

Kézműves szoba

A differenciált fejlesztés és tehetséggondozás érdekében „kézműves szobát” alakítottunk ki. A kézműves szobában megismertetjük a gyermekeket a népi kismesterségekkel, és biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket. A kézműves szobát 4 éves kortól használják a gyermekek. Miért is tartjuk fontosnak a népi kismesterségek felelevenítését már az óvodában? „Gyermek. Miként az ember a világmindenség szimbóluma, úgy a gyermek az őskezdeté, a még éppen csak testet öltött léleké.” írja Szemadám György 69

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Így hát megilleti a gyermeket a tudás, hozzájuk állnak legközelebb az ősi mesterségek. Régen természetes volt a gyermek számára, hogy édesanyja szőtt, font, édesapja faragott, földet művelt, állatot terelt, gondozott. Manapság csak azt tudja, hogy szülei dolgozni vannak, s ha hazajönnek fáradtak vele foglalkozni, együtt tevékenykedni. Ebben a rohanó világban az óvodára hárul az a feladat, hogy hagyományt élesszen és újra teremtsen: énekkel, mesével, zenével, tánccal, népi eszközök, játékok készítésével. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a gyermekek önként és szívesen készítsék el az ünnephez, vagy játékukhoz kapcsolódó eszközöket, tárgyakat. A kézműves szobában folyó tevékenységek célja A gyermekek belső világának gazdagítása, a szép iránti vonzódásának és alkotó kedvének megteremtése. Az így nevelődő gyermekek érettsége korunknak megfelelő és természetes lesz. Az ősi kézműves hagyományok, kismesterségek megismertetésével tágítjuk az óvoda művészeti neveléssel kapcsolatos törekvéseit. Az óvodánkban az alábbi mesterségekkel ismertetjük meg a gyermekeket az életkori egyéni sajátosságaikat figyelembe véve: Kismesterségek: -

Szövés (fonás): kukoricacsuhéból, gyékényből, fűzfavesszőből fonások (figurák készítése)

-

Nemezelés

-

Agyagozás

-

Gyöngyfűzés

-

Tojásfestés

-

Kiemeljük az „Én csináltam” varázserőt, amely számos személyiségjegyet, készséget, képességet fejleszt.

70

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Kézműves szobában használt anyagok -

gyékény

-

kukoricacsuhé

-

vessző (pedignád)

-

szalma

-

gyöngy

-

nemez

-

agyag

-

üvegfesték Kézműves szoba szokásrendje

-

Érkezéskor köszönjenek, ha még nem találkoztunk.

-

Öltözzenek munkaruhába („apa-ing”)

-

Segítsenek az eszközök, berendezések tisztán tartásában.

-

Használat után az eszközöket tegyék a helyükre.

-

Távozás előtt mossanak kezet.

-

A kézműves szobában egy héten 4 alkalommal kezdeményezünk kiscsoportos tevékenységet, mikro csoportos formában.

-

Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre 3-4 vagy 5 gyerek részére szervezzük meg a tevékenységet.

-

Az óvónő által előkészített eszközök motiválják a gyermekeket az alkotó – alakító tevékenységre. Minél többféle anyagot, eszközt és technikát ismernek meg a gyerekek, annál több, színesebb lehetőség kínálkozik arra, hogy mindenki megtalálja az örömforrást az alkotásban.

-

Az év közben készített gyermeki alkotásokból minden évben a Bóbita hét keretén belül kézműves kiállítást rendezünk.

71

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.5.

Mozgás

A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Célja A természetes mozgáskedv fenntartása, mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. Mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése bőséges gyakorlási lehetőségek biztosításával. Mozgásfejlesztő tevékenységekkel testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Feladata A gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megőrzése. A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése, társra figyelés. A testnevelés fejleszti a gyermekek természetes mozgását, a járást, a futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást, valamint hozzájárul a fegyelmezett nagy és kismozgások kialakításához. Megismerteti velük a gimnasztikát és néhány talajtorna – elemet, labdagyakorlatokat és változatos testnevelési játékokat. Fejleszti testi képességeiket, erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez, a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához A gyermekek nem születnek ügyetlennek. A mozgáshiány teszi azzá őket. Az óvoda sokat

tesz

a

mozgásbiztonságért

azzal,

hogy

gondoskodik

a

gyerek

mozgásfejlődéséhez szükséges inger gazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről. A kiscsoportos kor a nagymozgások fejlesztésének legideálisabb szakasza. Ebben a korban tökéletesedik tovább a járás, finomodik a futás. A testséma 72

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 kialakulása, a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép kialakulásához. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb

tevékenységeknek

az óvodai

nevelés

minden

napján

az egyéni

-

szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Az óvodai testnevelés során az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe kell venni, érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával. A mozgásra minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága. 6-7-8 éveseknél kiemelten fejlesztjük a finommotorikát. Erre a korra várható el az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége. Mozgásfejlesztés feladatai -

Legyen lehetőségük a gyerekeknek a saját testük mozgását átélni.

-

Sokoldalú mozgástapasztalatot szerezzenek az alapvető mozgásformák gyakorlása által.

-

Folyamatosan fejlődjön a gyermekek egyensúlyérzéke.

-

A kéz finommozgásának fejlesztése változatos lehetőségekkel.

-

Harmonikus,

összerendezett

fegyelmezett

nagy

és

kismozgások

kialakulásának elősegítése. -

Legfontosabb

feladat:

minden

nap

adjon

az

óvónő

gyermekeknek arra, hogy a szabadban mozoghassanak.

73

lehetőséget

a

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.5.1.

Fejlesztés tartalma

-

mindennapi testnevelés

-

heti testnevelés foglalkozások

3-4 éves korban: -

játékok: szerep vagy utánzó, futójátékok, fogójátékok

-

gimnasztika: szabadgyakorlatok, kétféle kéziszer gyakorlatok végzése

-

járás, futás: természetes módon, egyenesen és különböző irányokba

-

támasz, függés: csúszás, kúszás, mászás talajon előre és oldalt

-

egyensúly gyakorlatok: egyensúlyozás talajon

-

ugrás: szökdelés páros lábon helyben és haladással

-

labdagyakorlatok: ismerkedés a labdával

4-5 éves korban: -

játékok: futójátékok párokban, fogójátékok átfutással

-

gimnasztika: szabad – társas és kéziszer gyakorlatok végzése

-

járás, futás: egyesével és párokban

-

támasz, függés: a gurulóátfordulás gyakorlása

-

egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozás természetes módon járással, futással

-

ugrás: helyből távolba és magasba

-

dobás: különböző dobóeszközök fogása és elengedése

-

labdagyakorlatok: labda gurítása különböző testhelyzetekből

5-6-7-8 éves korban: -

játékok: futójátékok, fogójátékok két fogóval, váltóversenyek

-

gimnasztika: hatféle kéziszer gyakorlat, társas gyakorlatok

-

járás: járás természetes módon és irányváltoztatással

-

ugrás: távol- és magasugrás

-

futás: természetes módon és különböző alakzatokban

-

támasz, függés: gurulóátfordulás, „lajhármászás”

-

egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozás különböző szereken

-

dobás: kétkezes alsó és felsődobással

-

labdagyakorlatok: labdavezetés, járás, lassú és gyors futás közben

74

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.5.2.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

-

Mozgáskedvük, mozgásigényük, életvitelük részévé válik.

-

Testsémájuk kialakul.

-

Téri helyzetekben tájékozódni tudnak, a téri irányokat tudják.

-

Oldaliságuk kialakul.

-

Mozgásukat irányítani és helyzetben tartani tudják, tempóját szabályozzák.

-

Finommotorikájuk fejlettsége révén felkészültek az írás tanulásához.

-

Érzékelésük, észlelésük fejlettsége révén kialakul alaklátási, formaállandósági észlelésük.

-

Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

-

Egészséges versenyszellemük kialakul.

75

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.6.

A külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Célja: -

a természet szeretetére nevelés

-

a közvetlen tapasztalatszerzés, közös élmények

-

az összefüggések felismertetése

-

az ember felelősségének éreztetése a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából

-

egyetemes, nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak közvetítése

-

a helyi hagyományok szeretete és védelme s azok alkalmazása a tevékenységeikben

-

környezettudatos gondolkodás és életvitel

-

attitűdformálás, a környezettel való harmonikus együttélés képességének alakítása

Feladata: -

a gyermekek szerezzenek minél több (mozgásos, érzékszervi) tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről életkoruknak megfelelő szinten

-

teljes biztonsággal igazodjanak el környezetükben

-

fedezzék fel a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit

-

szerezzenek a megismerési folyamatban matematikai tapasztalatokat, melynek alapján matematikai fogalmaik kialakulnak

-

jeles napok beépülése az óvodai élet mindennapjaiba (Víz világnapja; Föld napja; Madarak fák napja)

76

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet megismerését, biztosítson időt, alkalmat, helyet és eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezet, kultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Feladatunk továbbá biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedéshez. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

77

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.6.1.

Fejlesztés tartalma

A környezet megismerésének tartalmát három, egymástól elkülöníthető, de a gyermekek tapasztalatszerzésének irányításában elválaszthatatlan terület biztosítja. -

A társadalmi és természeti környezet megismerése.

-

Környezetalakítás

-

Környezetvédelem

3-4 éves korban: -

játékok a családról

-

ismerkedés a testükkel

-

a közlekedés gyakorlása

-

tapasztalatszerzés az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről

-

3-4 állat külső jellegzetességeinek megfigyelése

-

megkeresik környezetük tárgyainak színeit

-

tapasztalatszerzés o 2-3 gyümölcs formájáról, ízéről o 2-3 virágról o 2-3 zöldségféléről

4-5 éves korban: -

beszélgetés a családról

-

tudatosodjon bennük testük ápolásának szükségessége

-

a közlekedés szabályainak gyakorlása

-

a természet változásainak megfigyelése

-

tapasztalatszerzés az időjárás és az öltözködés összefüggéseiről

-

hajtassanak virágot

-

gyümölcs és zöldségféle növekedésének megfigyelése

-

ismerkedés a valóságban néhány állattal

78

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 5-6-7-8 éves korban: -

rögtönözzenek játékot a családról

-

a felnőttek munkájának megfigyelése

-

az emberi test részeinek megnevezése

-

tájékozódás az óvoda környékén

-

a helyes gyalogos közlekedés gyakorlása

-

a napszakok, évszakok megfigyelése

-

a madarak etetése

-

az ismert állatok csoportosítása

-

környezetükben lévő tárgyak, színeinek megismerése

-

tevékeny részvétel óvodai környezetük formálásában

79

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.6.2.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

-

Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságban érzik abban magukat.

-

Kérdésre be tudnak mutatkozni, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani.

-

Ismerik a környezetükben élő állatokat, növényeket, ismerik a róluk való gondoskodást.

-

Kialakult fogalomkörük az emberek, állatok, növények világáról, életkoruknak elvárható szinten.

-

Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak a művészeti alkotásokról.

-

Ismernek a városi életből fakadó helyi hagyományokat és néphagyományokat.

-

Kialakul igényük az esztétikus természeti környezet megóvására.

-

Önálló véleményalkotásuk, döntési képességük fejlődik.

80

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.6.2.1. Matematikai tevékenység A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket szereznek, melyek a későbbi problémamegoldó tevékenységükhöz megbízható alapot szolgáltatnak.

Cél,

hogy

önálló

gondolkodásra

képes,

az

egyre

bővülő

ismeretanyagban eligazodni tudó gyermekekké váljanak. Feladatok: A matematikai nevelés meghatározó szerepet kap a gyerekek képességeinek fejlesztésében elsősorban a következő területeken: -

Tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés.

-

Emlékezés:

mozgásos,

cselekvéses,

képi

emlékezés;

szóhasználatra,

eljárásra, módszerekre emlékezés; élmények felidézése. Megértés:

-

azonosítás,

megkülönböztetés;

összefüggések

felismerése;

állítások, kérdések, utasítások megértése. Konstruálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások – formák,

-

mennyiségek, összességek előállítása, megkeresése. Ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz vagy nem igaz

-

adott tárgyra, összességre; hogy egy összefüggés fennáll-e adott tárgyak, személyek, összességek között; hogy egy konstrukció eleget tesz-e az adott feltételnek; hogy egy állítás igaz-e konkrét helyzetben. Az óvodapedagógus feladata az eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését. Fontos, hogy a gyerekek természetes élethelyzetekben is szerezzenek matematikai ismereteket, tapasztalatokat. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli

viszonyai,

formái,

természetes

napi

szituációkban

megfigyelhetőek.

Tevékenykedés közben a megismerő képességek fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben is létrejönnek olyan szituációk, melyek matematikai tartalmak közvetítésére alkalmasak. Az óvodapedagógus feladata az ilyen adódó lehetőségek felismerése és kihasználása. Az

óvodapedagógus

teremtsen

kedvező

élmények gyűjtésére.

81

helyzeteket

a

tapasztalatszerzésre,

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A matematikai képességfejlesztést játékosan valósítjuk meg. Szoros a kapcsolat a matematikai nevelés és a nevelés többi területe között. Ebben kiemelkedik a környezet megismerésére neveléssel való erős kötődés. Az óvodapedagógus feladata, hogy kibontakoztassa a gyerekek matematikai érdeklődését, kíváncsiságát. Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok átadását

megszervezze,

részképességek,

gondolkodási

műveletek,

szokások

elsajátíttatása a gyerekekkel. A matematikai nevelés az óvodai nevelés minden területével kölcsönhatásban van. A játék, a mozgás, a mese, a mondóka, az ének és a zene, a vizuális tevékenységek vagy pl. az önkiszolgálás akarva, akaratlanul is gazdagítják az óvodás gyermek matematikai jellegű tapasztalatait.

7.6.2.2. Fejlesztés tartalma -

Tárgyak, személyek összehasonlítása és szétválogatása

-

Tárgyak, személyek, halmazok sorba rendezése

-

Számfogalom előkészítése, majd alapozása

-

Mennyiségek összemérése

-

Halmazok összemérése, elemeik párosítása

-

Megszámlálás – tőszámnevek

-

Sorba rendezett elemek helye a sorban – sorszámnevek

-

Mérések különböző egységekkel (5-8 évesek)

-

Tapasztalatok a geometria körében

-

Építések, alkotások szabadon és másolással

-

Tevékenységek tükörrel

-

Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban

A matematikai fejlesztés tartalma az ismeretek bővülésének megfelelően alakul.

82

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.6.2.3. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére -

A gyerekek általában képesek arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatait megértsék, kövessék.

-

Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondják.

-

Egymás állításainak igazságát megítéljék, megbeszéljék, esetenként javítsák tévedéseiket.

-

Képesek jól ismert (de meg nem nevezett) tulajdonságok szerint a válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére.

-

Értik és helyesen használják az év során szereplő mennyiségekkel, halmazokkal

kapcsolatban

az

összehasonlítást

kifejező

szavakat

(pl.:

hosszabb, rövidebb, legrövidebb stb., több, kevesebb). -

Hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységgel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is.

-

Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet.

-

Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.

-

Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.

-

Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni.

-

Képesek jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetésére.

-

Értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé, közé, alatt, fölött, között).

83

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.7.

Munka

A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányításra folyik, a gyermektől belső figyelmet, kötelességvállalást és annak teljesítését igényli. A munka az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Túl nehéz feladattal nem szegjük a gyerekek munkakedvét. Olyan munkát bízunk a gyerekekre, amelyek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek. A munka végzése legyen a csoport számára magától érthető, természetes. A munkatevékenység az óvodások mindennapjaiba beépül, nem időszakos, hanem rendszeres. Tevékenység célja: A gyermekek a mindennapi munkálkodásuk közben egyre több információ és tapasztalatszerzés birtokába jutnak, az őket körülvevő tárgyi világról. Feladata: Fejlődjön

kitartásuk,

felelősségérzetük,

önértékelésük,

alakuljon

ki

szociális

magatartásuk, társas kapcsolataik. Munka az életre nevelés fontos része. Gyermeki munkát a jártasság és a készség fokára kell emelni, akkor nevelő értékű, amikor a gyermek felismeri az indíték és az esemény közötti összefüggést. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység.

7.7.1.

Munka jellegű tevékenységek az óvodában

-

önkiszolgálás

-

környezet rendjének megőrzése

-

alkalomszerű munka

-

naposi munka

Önkiszolgálás területei: -

Testápolás:

a

gyermek

egészségének

védelmét

testük,

ruházatuk

gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja. -

Étkezés: az étkezés megszervezésének és a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja. 84

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést szolgálja.

Környezet rendjének megőrzése: Nevelésünk célja, hogy a rendezett környezet váljon igényükké és törekedjenek annak betartására. Alkalomszerű munka: Apró megbízatás jellegű tevékenység, amely a napi élet során folyamatosan jelentkezhet. Naposi munka: Közösségi megbízatás szoros velejárója a csoport életének. A naposság a gyermekektől figyelem összpontosítást igényel. A naposi munkát középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük. Elsősorban az étkezéseknél, később az eszközök előkészítésénél kap fontos szerepet. A gyermeki munka feltételei: -

Megfelelő munkaeszközök biztosítása.

-

Elegendő munkalehetőség.

-

Elegendő idő a munka elvégzésére.

-

Megfelelő hely a munka elvégzésére.

-

Biztonsági feltételek megteremtése.

-

Tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás.

-

Tevékenység folyamatos értékelése.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Az óvónő tanítsa meg a gyermeket a munka elvégzésére.

-

Az egyes munkafajták bevezetése fokozatosan történjen.

-

Önálló munkavégzési lehetőség biztosítása.

-

A gyermekek fejlettségétől függően kell értékelni az elvégzett munkát.

-

Önálló munkavégzési lehetőség biztosítása.

-

A munka megbecsülésére nevelje a gyerekeket.

-

A munkára nevelés kapcsán az önállóság és a feladattudat alakulása miatt fontos a szülők tájékoztatása.

85

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.7.2.

Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

-

Önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.

-

Környezetük rendjére, saját holmijukra azok rendezettségére figyelnek.

-

Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.

-

Segítenek társaiknak.

-

Naposságot szívesen vállalnak, ezzel járó feladatokat önállón igényesen végzik.

86

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

7.8.

A tevékenység célja: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Gyermekeink készségének és képességének kialakítása, melyek során érzelmileg motivált cselekvő gondolkodási szintjéről a gyermek eljut a fogalmi gondolkodás szintjére. Az

óvodában

a

tanulás

folyamatos,

jelentős

részben

utánzásos,

spontán

tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtésére törekszik, épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés ebben az életkorban tevékenységbe ágyazottan fejlődik. A megismerés fokozatosan áttevődik a képszerű, szemléletes gondolkodás szintjére. A fogalmi gondolkodás azonban csak később kezd kialakulni. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység, a gyermek cselekvő aktivitása lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a „megtanulás”, a gondolkodás örömének átélésére. A tanulás a gyermek világképét is befolyásolja. Az óvodában a gyerekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvodapedagógus

a

gyerekek

megismerési

vágyára,

érzéki

beállítottságára,

önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítja a tapasztalat ismeretszerzés folyamatát. A gyermeket a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási helyzet motiválja. A gyermekek tevékenységi vágyának kielégítése az eredményes

tanulás

elengedhetetlen

feltétele.

A

problémaszituáció

szellemi

aktivitásra ösztönöz. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. Ezért a gyerekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre az

87

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 óvodapedagógus. A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse az óvodapedagógus a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül, mindvégig játékos jellegű marad. A tanulás alapja az óvodapedagógus és a gyerekek kölcsönös, egymásra ható tevékenysége; a gyermek cselekvő aktivitása; a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

7.8.1. -

A tanulás lehetséges formái az óvodában

az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása)

-

spontán játékos tapasztalatszerzés

-

cselekvéses tanulás

-

a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

-

az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés

-

gyakorlati problémamegoldás

-

óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formák (kötött, kötetlen)

-

Kötött tevékenységek alapelve: a játékosság, az élményt adó, adott légkörben való cselekvés.

88

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.8.2.

3-4 évesek

Tanulási folyamat időkeretei

4-5 évesek

5-6-7 évesek

Kötetlen tevékenységek : Külső világ tevékeny megism. 1

Vers, mese 1

Vers, mese 1

Rajzolás, mintázás, kézimunka 1

Kézműves tevékenység 2

Kézműves tevékenység 2

Ének, zene, énekes játék 1 Vers, mese 1 Kötött: Mindennapi testnevelés (7-10 perc)

Mindennapi testnevelés (10 perc)

Mindennapi testnevelés (10 perc)

Mozgás 1

Mozgás 1

Mozgás 2

Külső világ tevékeny megism. 1

Külső világ tevékeny megism. 1

Matematikai tevékenység 1

Matematikai tevékenység 1

Rajzolás, mintázás, kézimunka 1

Rajzolás, mintázás, kézimunka 1

Ének, zene, énekes játék 1

Ének, zene, énekes játék 1

20-25 perc

30-35 perc

Kötött Vagy -----------------Kötetlen

Időtartam:

10-15 perc

89

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

7.8.3.

Tanulás, differenciált fejlesztés módszerei

Tanulási módszerek olyan sajátos, tervszerű pedagógiai eljárások, melyek a gyermek megismerő, ismeretszerző tevékenységét az eszközök alkalmazásával segítik. Módszerek megválasztását befolyásolják: -

nevelési, fejlesztési céljaink

-

gyermekek életkori sajátossága és értelmi fejlettségük

-

tárgyi feltételek

Alkalmazott módszereink: -

megtapasztalás, felfedezés

-

érzékeltetés

-

bemutatás

-

szemléltetés

-

magyarázat

-

beszélgetés – elbeszélés

-

gyakoroltatás

-

ellenőrzés, ismétlés, értékelés

Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez szervezzük a tanulási folyamatot, melynek értékelésénél Alapelv a: -

személyre szabott differenciált értékelés

-

pozitív megerősítés és értékelés

-

felzárkóztatás

-

kompenzálás

90

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8. A KISEBBSÉGI NÉMET NEMZETISÉGI NEVELÉS PROGRAM Kétnyelvű óvodai program a Bóbita Óvoda német nemzetiségi csoportjában A nemzetiségi, kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési oktatási rendszerének része.

8.1.

Kisebbségi nevelés célja és feladata

Célunk: -

A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, kétnyelvű környezetben az egyenlő hozzáférés biztosításával.

-

A

gyermekeket

a

3

ill.

4

éves

nevelési

folyamatban

sokoldalú

képességfejlesztéssel a német nyelvű szituatív beszédig eljuttatni. -

A német kisebbség még élő szokásainak megismertetése, nyelvének, kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, ünnepeken.

-

A multikulturális nevelésen alapuló integráció biztosítása.

Alapelveink: -

Az óvodapedagógus modell szerepe, kötődése a kisebbséghez, elfogadó nevelői attitűd.

-

A gyermeki játék elsődlegességének hangsúlyozása, a játékosság elvének érvényesülése.

-

A komplexitás elvének érvényesülése.

-

A fokozatosság, egymásra épültség elvének érvényesülése.

-

A német nyelv autentikus, nyelvtanilag hibátlan, mintaadó közvetítése.

91

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Feladatunk a kisebbségi nyelvi nevelés terén: -

Rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel az utánzáson alapuló nyelvelsajátítás biztosítása, a gyermek nyelvismeretének figyelembevételével.

-

Segíteni az artikulációs bázis erősítését, szókincs kialakítását, fogalomkörök bővítését, a mondatalkotó készség kialakulását a kisebbség nyelvén.

-

A német nyelv használata az óvodába érkezéstől hazamenetelig.

A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű (magyar-német) óvodai csoport életének megszervezése: -

A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétől az iskola megkezdéséig tart. (Beszoktatás elsősorban magyar nyelven.)

-

A gyermekek óvodai életét mindkét nyelven kell megszervezni.(magyar-német)

-

A kisebbségi nevelésben részt vevő óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét. Ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait.

-

Hagyományápolás, az identitástudat megalapozása, a nyelvi kultúra fejlesztése érdekében kapcsolattartás a különböző német nemzetiségi intézményekkel és szervezetetekkel. (Nemzetiségi óvoda, iskola, testvérvárosi kapcsolat)

-

Megfelelő eszközök biztosítása a kisebbségi nevelésben.

-

A csoport környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, hagyományait és szokásait, annak tárgyi emlékeit.

92

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.2.

Az egészséges életmódra nevelésben a kisebbségi nyelv

Feladataink: -

Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, amelynek során a gyermekeknek alkalma van a kisebbségi nyelv használatára, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére, egészségének védelmére, edzésére, óvására, megőrzésére.

-

Testápolási, öltözködési, betegségmegelőzési és étkezési helyzetekben lehetőség

biztosítása

a

kisebbségi

nyelv

megismerésére,

helyes

alkalmazására. -

Az óvónő vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét és a gyermek kialakult szokásrendszerét.

-

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása kisebbségi nyelven.

Gyermeki tevékenységek: -

A csoportszobában: o bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, nevük gyakorlása. o Az öltözőben:  tevékenységek megismerése a kisebbség nyelvén  testrészek, ruhadarabok neveinek gyakorlása o Mosdóban:  használati tárgyak, tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven (tisztálkodás, fogmosás, fésülködés) o Udvaron:

eszközök,

berendezési tárgyak megismerése,

nevének

gyakorlása, hőmérsékletváltozások megismerése a kisebbség nyelvén.

93

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

8.2.1. -

A gyermekek önállóan használják a WC-t, tisztálkodnak, fogat mosnak, a felsorolt tevékenységek során használatos kifejezéseket a kisebbség nyelvén is alkalmazzák.

-

Ismerik az étkezés során használatos eszközök, ételek nevét kisebbségi nyelven.

-

Önállóan öltöznek s használják ruhadarabjaik nevét a kisebbség nyelvén.

-

Környezetük

rendben

tartása

során

kifejezéseket, kéréseket.

94

használják

a

kisebbségi

nyelvi

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.3.

Érzelmi szocializációban a kisebbségi nyelv

Feladataink: -

Olyan szeretetteljes, biztonságos, derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyet az óvodapedagógus - gyermek, a gyermek - dajka, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemez.

-

Segítjük az olyan természetes társas kapcsolatok kialakulását, amelyek a kisebbségi nyelv megszerettetéséhez, gyakorlásához vezetnek (pl.: jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval).

-

Munkánk

során

figyelünk

az

egyes

gyerek

jelzéseire

(öröm,

bánat,

visszahúzódás), ami a közösségi magatartás mellett jelzés is lehet a gyermek és a nyelv kapcsolatára. Gyermeki tevékenységek: -

Közös játék, közös ismeretek gyűjtése foglalkozásokon.

-

Közös séták, kirándulások.

-

A csoport életében végzett feladatok, megbízások.

-

Születésnapok megünneplése.

-

Közös ünnepek (hagyományőrző és történelmi).

-

Ajándékok készítése (anyák napja, Mikulás, karácsony, húsvét, születésnapok, Szent Mihály Idősek Otthona lakóinak stb.).

95

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.3.1.

Fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

-

Különböző viselkedésformákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak.

-

Szívesen jönnek óvodába, ragaszkodnak pajtásaikhoz, ezt meg is fogalmazzák kisebbségi nyelven.

-

Érdeklődőek társaik és a felnőttek iránt.

-

Szeretettel fogadják a vendégeket.

-

Igényükké válik a kialakult szabályok betartása, egymást figyelmeztetik kisebbségi nyelven is.

-

Kérés nélkül segítenek.

-

Szívesen végeznek a közösségért feladatokat.

-

Nyelvi és szociális téren érettek az iskolába lépéshez.

96

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.4.

Képességek fejlesztése (motorikus,

kommunikációs) a kisebbség nyelvén Mozgás A kisebbségi nyelv fejlesztésében ez passzív szókincset jelent a gyermekeknek, elsősorban a megértést várjuk el. Mozgásos német népi gyermekjátékokkal hagyományt ápolunk. Ének, zene, énekes játék Fontosnak tartjuk a zenei élményhez juttatást. Érzelmeken keresztül megszerettetjük az éneklést, az ölbeli játékokat, német népi gyermekdalokat. Német mondókák, körjátékok, dalok megismertetésével az aktív szókincset gyarapítjuk. Zenehallgatási anyagként magyarországi német és a német anyaországi zenei anyagokat alkalmazzuk. Rajzolás, mintázás, kézimunka A különböző technikákban nemzetiségi sajátosságokkal, német népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel ismertetjük meg a gyermekeket (agyagozás, fonás, fűzés, tojásdíszítés, stb.) Ezzel a tevékenységformával a passzív szókincset gyarapítjuk elsősorban, az eszközök használatának, a rajzolás, mintázás, kézimunka technikai alapelemei és eljárásainak megismertetése során. Mese, vers Rövid

történetekkel,

versekkel,

népmesék

közvetítésével

megalapozzuk

az

identitástudatukat, felkeltjük más kultúrák iránt az érdeklődésüket. Aktív és passzív szókincsüket gyarapítjuk. Külső világ tevékeny megismerésének fejlesztése Pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk a szülőföldjükhöz, a kisebbség szokásaihoz, hagyományaihoz, kultúrájához. Segítjük az önmagukról, környezetükről, a világról való tapasztalatszerzést. A másodnyelvi szókincs alakítására, bővítésére, fogalomkörök bővítésére törekszünk.

97

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.5.

Munka jellegű tevékenységekben kisebbségi nyelvi ismereteik, szókincsük bővítése, megszilárdítása

Öltözködés, tisztálkodás, étkezés és más óvodai tevékenységek folyamán a kisebbség nyelvének használata. Naponta ismétlődő mondatmodellekkel az aktív és passzív szókincs gyarapítása. Játék fontossága a kétnyelvű nevelésben: -

A lehetőségek kiaknázása az ismeretek önként vállalt reprodukálásához, alkalmazásához a különböző gyakorló –szimbolikus– szerepjátékok, és társasjátékok; verseny – konstrukciós és nyelvi didaktikus játékokon keresztül.

-

A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

-

Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

98

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.6.

Feladatok a nemzetiségi ismeretekkel kapcsolatban

-

A hagyományőrzés, nyelvápolás terén komplex módon feldolgozni a

témákat

( tapasztalás - megfigyelés – képi megjelenítés – kreatív alkotás – irodalmi és zenei élmények – játékszituációk ) -

A nyelvápolás a mindennapi életből, a gyermekek szűkebb és tágabb környezetéből vett témákon keresztül történő közvetítése.

-

Kapcsolattartás a helyi Német Kisebbségi Önkormányzattal ( NKÖ ), Napsugár Óvodával és a helyi általános iskolával ( Kernstok Károly Állt. Isk.)

-

Nemzetiségi intézmények épületek megismerése (helyi múzeum, templom)

-

Ismeretszerzés

nemzetiségre

vonatkozó

növényekről,

állatokról

(pl..

szőlőművelés, szüret, disznóölés) -

A

szellemi

kultúra

ápolása

–

helyi

mondások,

dalok,

népi

játékok

megismertetése. -

Népi hangszerek, rövid történetek, mozgásos játékok, találós kérdések megismerése idős emberek, nagyszülők bevonásával.

-

Tárgyi emlékek gyűjtése a szülők és nagyszülők bevonásával.

-

Népviseleti

ruha

használata

ünnepeken,

játék

során.

Óvodai

tevékenységekben a nemzetiségre jellemző anyagok, technikák alkalmazása (agyag, fonal, szalma, csuhé, vessző, nád, fonás, szövés, fűzés, stb.) -

Identitástudat kialakítása

-

Nemzeti hagyományok megismerése dalokon, táncokon, játékokon keresztül. (búcsú, farsang, lakodalom)

-

Régi konyhaművészet összehangolása a modern táplálkozással (sütés, gyümölcs aszalása, szárítása, stb.).

99

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.7.

A szervezett cselekvéses tanulás korcsoportonként Rajzolás,

A külső világ

Mese,

Ének, zene,

vers

énekes játék

3-4 évesek

5-10’

10-15’

10-15’

20-25’

10-15’

4-5 évesek

10-15’

15-20’

15-20’

25-30’

15-20’

15-20’

30-35’

30-35’

30-35’

30-35’

5-6-7-8 évesek

mintázás,

Mozgás

kézimunka

tevékeny megismerése

-

3-4 éveseknek kötelező és kötetlen formában a tanulási időkeret max.: 35 perc

-

4-5 éveseknek kötelező és kötetlen formában a tanulási időkeret max.: 45 perc

-

5-6-7-8 éveseknek kötelező és kötetlen formában a tanulási időkeret max.: 60 perc A tevékenységek magyar és német nyelven folynak.

100

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

8.8.

A fejlődés jellemzői a kétnyelvű nevelésben az óvodáskor végére

-

A gyermekekben alakuljon ki pozitív viszony a kisebbség nyelve és kultúrája iránt.

-

Ismerjenek és énekeljenek dalokat, körjátékokat német nyelven, ismerjék fel a német zene jellemzőit.

-

Ismerjenek népi nemzetiségi hangszereket (harmonika, szájharmonika, fúvósok)

-

Önállóan mondjanak verseket, mondókákat, német nyelven.

-

Tudjanak a kommunikációs helyzeteknek megfelelően viselkedni (egyszerű kérdések – válaszadó szerepkör)

-

Tegyenek különbséget a német és a magyar nyelv használatában.

-

Játszanak német nyelven mozgásos játékokat.

-

Ismerjék és nevezzék meg a testrészeiket, irányokat.

-

Nevezzenek meg növényeket, állatokat, közlekedési eszközöket német nyelven.

-

Számoljanak németül 10-ig.

-

Manuális

tevékenységek

során

nevezzenek

meg

tárgyakat,

eszközöket,

munkafolyamatokat, formákat és színeket. -

Ismerkedjenek meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok értékeivel és tanulják meg annak tiszteletét és megbecsülését.

-

Nemzeti ünnepeink: Farsang, Húsvét, Pünkösd, Nemzetiségi nap, Búcsú, Szüret, Advent

-

Egyéb ünnepeink: Márton nap (November. 11.) Mikulás, Karácsony, Anyák napja, Gyermeknap, Születésnap, Nagycsoportosok búcsúztatása

101

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

9. GYERMEKVÉDELMI MUNKA A gyermekvédelmi munkánk törvényi háttere és meghatározója az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A törvény biztosítja a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését. A gyermekvédelem fogalma: 1. Általános megelőző gyermekvédelem 2. Speciális gyermekvédelem A gyermekvédelem célja: -

megelőzés

-

gondozás

-

utógondozás

A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: -

A

kiskorúak

egészségi,

szellemi

és

erkölcsi

veszélyeztetettségének

megelőzése. -

A veszélyeztető okok feltárása és felszámolása.

-

A veszélyeztetett fiatalok védelme és nevelése.

Veszélyeztetett gyermek: az, kinek családjában vagy környezetében olyan ártalmaknak van kitéve, ami testi, szellemi, erkölcsi fejlődését károsan befolyásolja. Látens veszélyeztetettségről akkor beszélünk, ha a veszélyeztető körülmények fennállnak, de a gyermek még nem károsodik. Valódi veszélyeztetés esetében egy tartós veszélyhelyzet alakul ki és bekövetkezik a károsodás. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: -

olyan anyagi és kulturális életkörülmény jellemzi, amely az átlagnál gyengébb teljesítményt vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezheti;

-

családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe veszi;

-

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

102

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet leggyakoribb okai lehetnek: -

nevelési hiányosságok (elhanyagolás, túlkényeztetés)

-

megromlott családi kapcsolatok

-

egészségi, mentális állapot

-

anyagi helyzet

-

nem megfelelő lakáskörülmények

Minden óvodapedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme és segítése. A pedagógus köteles tiszteletben tartani a gyermekek személyiségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. Óvodánkban a gyermekvédelem alapja az óvodás gyermek alapos ismerete, melynek két köre van: -

A gyermek óvodáskor előtti és óvodán kívüli megismerése.

-

A gyermek személyiségének óvodában történő megismerése, megfigyelése.

A megismerés, megfigyelés módjai: -

családlátogatás

-

anamnézis

-

szülőkkel való beszélgetés, állandó kapcsolattartás

-

együttműködés a védőnővel, gyermekorvossal

-

a gyermek személyiségének, viselkedésének, játékának megfigyelése.

A segítségnyújtás módjai: -

kiemelt, egyéni bánásmód, személyes törődés

-

rendszeres nevelési segélyhez javaslat

-

rendkívüli segélyhez javaslat

-

étkezési támogatás

-

szükség

esetén

intézkedés,

kapcsolatfelvétel

az

illetékes

szervekkel,

intézményekkel -

nyitott, segítőkész magatartás minden óvodapedagógus részéről a családok felé = óvónők családgondozási feladataként jelenik meg.

-

kommunikatív viszony kialakítása a szülővel

103

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A kapcsolattartás formái: -

bölcsőde

-

védőnő

-

gyermekorvos

-

Pedagógiai Szakszolgálat

-

Gyámügyi Iroda

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A gyermekvédelmi felelős feladatai: -

Segíti az óvónők felderítő munkáját.

-

Összehangolja az óvodai gyermekvédelmi tevékenységeket.

-

Segíti az óvónőket a gyermek érdekében történő intézkedések megtételében.

-

Nyilvántartja a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, feljegyzi az intézkedéseket, azok eredményességét. Ezt a csoport óvónőivel együtt végzi.

-

Aktív kapcsolatban áll a szülőkkel és a felettes szervekkel. (Önkormányzat Népjóléti Irodájával, Családsegítő Szolgálattal)

-

Javaslatot tesz különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelem elkészítésében.

104

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Intézi a segélyezésekhez, étkezési támogatáshoz szükséges dokumentumok továbbítását, megőrzését.

-

Szükség esetén ellenőrizheti az egyéni bánásmódot igénylő gyermek óvodán belüli helyzetét.

-

Munkájáról évente beszámol a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten.

-

Az ügyek intézéséről folyamatosan beszámol az óvoda vezetőjének.

A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet megakadályozása, korrekciója érdekében szeretetteljes légkör, napi aktív odafigyelés, egyéni bánásmód a jellemző az óvodánkban folyó pedagógiai munkára. A pedagógus feladatai: -

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermek nevelése, tanítása.

-

Az óvodapedagógus kötelessége:

-

A nevelő – oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse.

-

A nevelő tevékenysége során vegye figyelembe a gyermekek o egyéni képességeit o tehetségét o fejlődésének ütemét o szociokulturális helyzetét o fejlettségét o sajátos nevelési igényét

-

Segítse a gyermekek képességének, tehetségének kibontakoztatását.

-

Segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatását társaihoz.

-

A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja.

-

Ezek elsajátításáról meggyőződjön.

-

Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg.

105

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

A gyermekek emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

-

A szülőket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.

-

A szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülő és a gyermek kérdéseire érdemi választ adjon.

-

Közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásban, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az óvodai nevelés a sajátos eszközeivel alkalmas arra, hogy csökkentse, mérsékelje a hátrányos és veszélyeztető családi környezetből érkező gyermekek és társaik között fennálló különbséget és a szocializálódást mindkét részről elősegítse.

106

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként az óvodáskor végére hat- hétéves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. Sikerkritériumok a testi fejlettség terén: -

Teste arányosan fejlett, teherbíró.

-

Mozgása harmonikus.

-

Mozgáskoordináció és finommotorika fejlettsége.

-

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

Sikerkritériumok a lelki fejlettség terén: -

Rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességekkel.

-

Önkéntelen emlékezetbe vésés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés.

-

Tanulás alapját képező szándékos figyelem megjelenése, figyelem tartalma, terjedelme nő; figyelem megosztás, átvitel könnyebb.

-

Szemléletes – cselekvő és képi gondolkodás mellett a fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

-

Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően kommunikál. Gondolatait, érzelmeit mások számára is érthető formában tudja kifejezni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.

-

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről. (Név; lakcím; szülei foglalkozása; napszakok felismerése; gyalogos közlekedés alapvető szabályait ismeri; ismeri szűkebb lakóhelyét; környezetében élő növényeket, állatokat ismeri; azok gondozását, védelmét; felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit; ismeri a viselkedés alapvető szabályait; elemi, mennyiségi ismeretei vannak.) 107

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Sikerkritériumok a szociális érettség terén: -

készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására

-

késleltetni tudja szükségletei kielégítését

-

több szabályhoz tud alkalmazkodni

-

feladattudat kialakulóban legyen

Az 5 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése a fő célunk és feladatunk. Neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében szakszolgálat segítségét kérjük. (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) Sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

108

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

HARMADIK KÖTET

Bóbita Óvoda Bajóti Tagintézménye Helyi Nevelési Program

109

11. A LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE PROGRAM ADAPTÁCIÓJA

11.1. Rendszerábra A program célja, gyermek és óvodaképe A program filozófiai alapkoncepciója

I. INDIVIDUALIZÁLÁS Individualizálás

Differenciálás

Szocializálás

II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE

1. Családi Szituációs

2.

3.

Építőjáték

4.

5.

Manipulációs Homok-víz Környezettev. asztal ism.

6.

7. Művészeti t ev.

Irodalmi ének-zenei

SZABADJÁTÉK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Választható

Kötelezően választható

Kötelező

TERVEZÉS A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE Egészséges Életmódra

Szociális érzelmi

Nyelvi fejlesztés

Művészeti nevelés

Tudományos nevelés

Matematikai nevelés

III. CSALÁDOK BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

INFORMÁLIS FORMÁLIS

KOMMUNIKÁCIÓS

IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA 110

CSATORNÁK

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

11.2. A helyi nevelési program 4 alappillére 11.2.1. A

program

Individualizálva szocializál és differenciál

gyermeklélektani

és

pedagógiai

elvei

más

programoktól

jól

megkülönböztethetővé teszik azt. Ezek az elvek jelentik az alappilléreket, amelyre az egész rendszer épül. Individualizált fejlesztés: A program minden gyermeket individuumnak tekint, ahogy Kosztolányi Dezső is megfogalmazta a gondolatot: „Ilyen az ember. Egyedüli példány, Nem élt belőle több és most sem él, S mint fán se nő egyforma két levél A nagy idő se lesz hozzá hasonló „ Az individualizált fejlesztés a szocializációs folyamatba szervesen beilleszkedik, és az egyének közötti különbségek felismerésére épül. Minden gyermeket figyelembe vesz a maga szintjén. A gyermekek ismeretében egyéni célokat tűz ki az egyéni erősségek és igények méltánylásával, figyelembe veszi azt is, hogy vannak egyetemes, eleve elrendelt fejlődési szakaszok, amelyeknek egyik fontos periódusa az óvodáskor. Buda Béla pszichológus is utal arra, hogy egy-egy gyermekcsoport lehet biológiailag azonos életkorú, de a személyiségfejlődést illetően nagyon heterogén a gyermekek halmaza. A személyiség viszonylagos fejlettsége, vagy fejletlensége általában nem intellektuális érettséget, hanem az érzelmi, pszichoszociális, interperszonális fejlettséget jelenti. Ezen a téren a legnagyobbak az óvodás korú gyermekek közötti különbségek. A program arra a hitre épül, hogy az individualizálást megvalósító differenciálás a nevelés folyamatában a döntés és választás lehetőségét jelenti. A döntés és választás lehetőségeit minden helyzetben be kell építeni. A szabad játékban a játék önkéntessége sérthetetlen. Az óvodapedagógus azonban tudja, hogy a térrel való gazdálkodás is differenciál.

111

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben lehetőségük van más ütemben előrehaladniuk nem várva azokra, akik lassabban haladnak, vagy lehúzva azokat, akik már jóval többre képesek, ezért nagy figyelmet kell fordítani a differenciálásra. A differenciálás lehetőségei: -

Eszközökkel

-

Technikai megoldásokkal

-

Tartalommal

-

Szervezeti

kerettel,

a

választhatóság

és

a

kötelező

választhatóság

megtervezésével -

munkaformákkal

A differenciálás különösen fontos a sajátos nevelési igényű, és a HHH gyerekekkel való foglalkozáshoz. Ezeknek a gyerekeknek a fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet a velük foglalkozó óvodapedagógus, ill. gyógypedagógus készít el speciális szükségletek figyelembevételével. Az óvodapedagógusnak együttműködőnek kell lennie, hogy a támogató figyelmet és a segítségnyújtás biztonságát jelentse a gyermek számára. A nem toleráns felnőtt által nevelt gyermekek nem képesek arra, hogy elfogadják, aki nem úgy mozog, nem úgy fest, nem úgy beszél mint ők, vagy aki eltérő magatartású. Ha, a gyerekek azt tapasztalják, hogy a felnőtt érzékeny a tiszteletre, udvariasságra, a másokkal való érintkezés módjára, akkor ezeket a magatartásformákat tudattalanul is átveszik. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs légkör vegye körül. Már a beszoktatásnál arra törekszünk, hogy az óvodába lépéskor kedvező hatások érjék

a

gyermeket,

Beszoktatásnál,

majd

különös a

tekintettel

nevelés

során

a

HHH

végig

gyermekek különösen

beszoktatására.

fontos,

hogy

az

óvodapedagógus- gyerek, gyerek-dajka, gyerek-gyerek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze.

11.2.2.

Tevékenységközpontok rendszere:

A Lépésről- Lépésre óvodafejlesztő program, 7 tevékenységközpontot szervez, ezek

112

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 a központok a színterei a szabad játéknak és az óvónő által irányított tevékenységeknek. Családi , szituációs, drámajáték tevékenységközpont: A gyermek szerepjátékának színhelye, melyen keresztül a gyermekek kipróbálhatják, felfedezhetik, újraélhetik a környező világot. Olyan helyzeteket, eseményeket és személyeket idézhetnek fel, melyek számukra ismerősek, utánozzák családtagjaikat, ismerőseiket, a felnőttek és gyermektársaik viselkedését, megnyilvánulásait. A szituációs játék vonzza a gyermekeket, azért van nagy szerepe a szocializációban. A szituációs játék a teljes személyiség fejlődéséhez hozzájárul. Fejleszti a gyermekek szociális kapcsolatait, viselkedésformáit, megalapozza a szokás és normarendszerét, hozzájárul érzelmi fejlődésükhöz, mert újra átélik játék közben a helyzeteket akkor is, ha azok kellemesek, vagy netán fájdalmasak. Megélhetik saját erősségeiket és gyengeségeiket, átvehetik mások beállítódásait, attitűdjeit. Cselekvéseikben alakul mozgásuk összerendezettsége, szárnyalhat fantáziájuk, képzeletük. Művészeti tevékenységközpont: Ebben a tevékenységközpontban zajlik az ábrázoló tevékenység, a sokféle technikát alkalmazó kézművesség, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés. Elérhető magasságban helyezkednek el azok az eszközök, amelyek a gyermeket önkifejezésre, alkotásra ösztönzik és a nap bármely szakaszában elővehetők, használhatók Az érintő érzékelés fejlesztéséhez elengedhetetlen a festékkel, az anyagokkal való közvetlen érintkezés, tapasztalatszerzés, a rajzolás, mintázás, és a különböző technikai alapelvekkel és eljárásaival való ismerkedés Az itt végzett önkéntes tevékenységek alkalmasak arra, hogy a gyermekek alkotókészsége kibontakozzék, kreativitásuk fejlődjön, valamint az, hogy igény

113

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 alakuljon ki a gyermekekben az alkotásra, önkifejezésre, a környezetük esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Homok - víz tevékenységközpont: A

tevékenységközpont

sokféle

tapasztalatszerzésre

és

képességfejlesztésre

alkalmas. Itt bonyolítódnak le a babaruha-mosások, a kellékek tisztítása, itt folyik sok vizes játék pl. horgászos szappanbuborék-fújás. stb. Ha vizet teszünk az asztalra, lehet az „tenger, folyó” de lehet fizikai – kémiai megtapasztalások, űrtartalom mérések színtere is. Ha homokkal töltjük meg, alkalmas különféle fizikai tapasztalatszerzésre (száraz – vizes). A homok kiegészíthető különböző eszközökkel, növényekkel, termésekkel, makettekkel, állatokkal, emberfigurákkal. A központ a gyermekek számára igen vonzó. Irodalmi és ének - zenei tevékenységközpont: Ez a tér alkalmas az énekes körjátékok megszervezéséhez. Szőnyegek, szivacsos fotelek, párnák teszik meleggé az éneklés, mesélés, verselés színhelyét. Legfontosabb hatása a tevékenységek érzelmekre ható, a közös éneklés és mesehallgatás élményét, örömét adó hangulata, mely biztosítja a gyermek saját ének,

vers-és

mesealkotását,

annak

mozgással,

vagy

ábrázolással

történő

kombinálását is. A mindennapos mesélés, éneklés, mondókázás a gyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan része. Mindkét tevékenység az óvodapedagógus – gyermek személyes kapcsolatára épül. A felnőtt mintaadó szerepe itt határozottan fontos, különösen a hátrányos helyzetű gyerekek nélkülözik a családban az ilyen jellegű felnőtt mintát. Ez a tér szolgál a beszélgető kör helyének biztosítására is.

114

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Természettudományos tevékenységközpont: Szintén a családi nevelés kiegészítésének egyik eszköze, mert sajnos a mai családok többségének életvitelébe nem tartozik bele a természeti környezettel való ismerkedés, a kirándulás, túra, sátorozás. Egy – egy évszakban jelzi a változásokat a sokféle gyűjtemény, melyet rendszerben tartunk.

Folyamatos megfigyelések és kísérletek helyszíne. Manipulációs tevékenységközpont:

A társasjátékok, az értelemfejlesztő szabályjátékok helye.

Az itt elhelyezett

játékszerek sokféle képességkör fejlesztésére alkalmasak. A

környezetismereti,

matematikai

nevelés

hagyományos

eszközeit

itt

is

felhasználhatják. Az egyéni és mikrocsoportos tevékenységek a szabad játék során önkéntesek, ezért ez a helyzet csak akkor válhat a célirányos fejlesztés színhelyévé, ha a gyermek maga is érdeklődik. Itt a helye a kirakós puzzle játékoknak, a dominó és memória játékok számtalan variációjának. A játékok helyét a tároló polcon tárgyképek jelölik. Építőjáték tevékenységközpont: Az építőelemek természetüknél fogva vonzóak a kisgyermekek számára. A faelemekkel játszva a gyermekek felfedezhetik a azok fizikai tulajdonságait. Az elemek

alkalmasak

arra,

hogy

a

gyermekek

megvalósíthassák

ötleteiket,

elképzeléseiket, kreatívak lehessenek. Egyéni, közös élmények alapján megalkothatják a látott építmények modelljét, vagy képen látott épületeket konkrét formába önthetnek. Játék közben számtalan matematikai tapasztalathoz juthatnak a gyerekek.

Az

elemek

rakosgatásával

fejlődnek motoros képességeik, a társakkal együttműködve szocializálódnak, közben kifejezik gondolataikat, elképzeléseiket, megfogalmazza akaratukat, szókincsük gazdagodik. Az építőelemeket méret, forma szerint külön polcon helyezik el, azok helyét tárgykép jelzi.

115

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A

tevékenységközpontok

körülhatárolt

terek,

lehetőséget

adnak

a

sokféle

tevékenységekre

ingerlő

tevékenységre, a gyermek szükségleteit figyelembe véve. A

tevékenységközpontok

választásokra,

elmélyült

környezetet jelentenek. a gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és a nyersanyagok felhasználásával. Szükségleteinek megfelelően gazdagíthatják az eszköztárat. Kevesebb kész eszköz, több kreativitást serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A folyamatos játékot, a gyermekek tájékozódását segítik azok a kis kártyák, amelyek a polcokon az eszközök helyét jelzik. A gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A csoportszobában több napon át folytatódó játékban, a terem nagyságától függően megőrzik a kialakított teret, építményeket. Az eszközök elrakása elsősorban a művészeti tevékenységeknél szükséges ( festék, stb.). A kártyák az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat is gazdagítják (sorba rendezés, leképezés, stb.) Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere.

11.2.2.1. Az óvodapedagógusok által felajánlott tevékenységek Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek, amely a teljes személyiségfejlődését fejlesztését támogatja. A tanulás, az életet végigkísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban az alaptevékenységben: a játékban a leghatékonyabb. A tanulás az életkori jellemzőktől befolyásolva, az óvodáskorban az óvodapedagógus által felajánlott, kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósulhat meg. A programunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont - rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés (testnevelés). A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltségtartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva (nem a hagyományos didaktikai folyamatban). 116

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A felajánlott tevékenységek variációi Kötelező, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés Vegyes életkorú óvodai csoportban a nagyok részére kötelező, alkalmanként más csoportbeli saját korosztályukkal közösen. Hasonlóan szervezhető az alkalmanként nagyoknak kötelező ének - zene tevékenység. Kötelezően választható tevékenységek: Az

óvodapedagógus

több

tevékenységközpontban

ajánl

fel,

élményszerzési

lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a gyermekek a tevékenységet szabadon alakítják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. Választható tevékenységek: A szabad játék keretén belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből, vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése (pl.: egy ének-zenei tevékenység kezdeményezése, egy kialakult helyzet továbbfejlesztése). Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza. A kisebb gyermek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ. Alkalmanként az óvodapedagógus megfelelő előkészületekkel pl. egy kötelező mozgásfejlesztést követően, amikor az egész csoport együtt van, felajánlhatja a közös beszélgetés, a közös mesehallgatás lehetőségét (pl.: a „beszélgető körben”). A kisebbek ezekből a tevékenységekből bármikor szabadon átmehetnek más tevékenységbe, szabad játékot kezdeményezhetnek. Fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

117

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 a) A gyermeki játék értelmezése A játék az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. Egyes játékfajtákban külső cél nélkül, a gyermek reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a barkácsolásban, konstruálásban megjelenik a „valaminek” a létrehozására törekvés. A gyermekek játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodnak. A játékszükségletből fakadó eszközkészítés során a felnőtt segítségével technikai megoldásokat tanulnak meg. A játék pszichikumot, kreativitást, fejlesztő és erősítő tevékenység. A gyermek a játékban számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és kellemetlen élményeiről. A játékban integrálja a külső és belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A tevékenység és a kommunikáció az összekötő fonal a gyermek, a társai és az óvodapedagógus között. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyek az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan, választási lehetőségként a gyermekek számára biztosít. A programban a szabad játék fogalmának használata jelzi azt, hogy a gyermekek önként vállalt tevékenységei időtartamban is dominánsak a nap folyamán. Ugyanakkor a szabad játék mellett, ugyanabban a tevékenységrendszerben, a gyermekek választásai, kezdeményezései és az óvodapedagógus felajánlásai a játékban tanulás sajátos formáit eredményeik. A gyermekek a nem didaktikai mozzanatok alapján szervezett tevékenységeket életkoruktól és fejlettségüktől függően választhatják. Ezekre a helyzetekre szolgál „az óvodapedagógus által felajánlott tevékenység” elnevezés. Ezeket a gyermekek ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A felajánlott tevékenységben az óvodapedagógus szempontjából vannak megkötések, a gyermekek a folyamatot önállóságuktól és kreativitásuktól

függően

szabadon

alakítják.

Ezek

a

tevékenységek

a

műveltségtartalmat tervszerűbben közvetítő, kezdeményezett, vagy irányított játéknak is minősíthetők. (pl. egy szabadjáték blokk kezdeményezése, vagy tapasztalatok szerzésére inspiráló helyzet előkészítése a homok- vízasztalnál; a gyermekek által 118

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 elképzelt, a szabad játékhoz szükséges eszközök készítését segítő technikák bemutatása; ének- zenei tevékenység kezdeményezése) A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Az óvodapedagógus fejlesztő, feltételteremtő, folyamatokat befolyásoló szerepe tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagítása, az élmények forrásainak tervezése, a szocializáció segítése, az érzelmek, a szokások, a magatartásmódok formálása, a kultúra közvetítése, a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény gyermekek

játékának

fejlesztése,

az

óvodai

nevelés

felvállalt

funkcióinak

érvényesítését jelentik. A mintaadó óvodapedagógus a játékbeli magatartásra is hat, elsősorban azzal, ha maga is bekapcsolódik- a gyermekek igényeitől függően- a játékba. A gyermek egyéni, közös, közvetlen és közvetett tapasztalatai, élményei sokféle forrásból származnak. A gyermekek érdeklődési köre kitágult, a játéktémák többsége televíziós élmény, ami lehet nagyon pozitív is. Érthető módon gyakrabban élik újra játékukban a félelmeket keltő, kellemetlen élményeket. Az

óvodapedagógus

segíti

a

gyermekek

közötti

megoldatlan

konfliktusok

lerendezésében, a lehetséges megoldások demokratikus megvitatásában. A nagyobb gyermekek gyakran napokon keresztül folytatják érdekes témájú játékukat, amelyben maguk is kezdeményezik a felnőtt bekapcsolódását, még szerepet is osztanak az óvodapedagógusra. A játékszükségletből, ötletekből fakadó eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva előre megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos gyűjtésével, a családban nélkülözhető, érdekes eszközök felhasználásával. Az eszköztár az igények változását követi, aminek gyarapításában a szülők is bekapcsolódnak. Az óvodai életbe bevont szülők egy-egy játékban, tevékenységben (társasjáték, kézművesség, barkácsolás) maguk is mintát adhatnak. Az élmények biztosítása: A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A gyermekek a kellemes és kellemetlen élményeiket újra élik a játékban. Nem minden átélt helyzet jelent élményt és nem minden élmény indukál játékot. Az óvodapedagógus a gyermekek játékából és a kommunikációkból tud következtetni az egyéni élményekre. Ezek az egyéni élmények változatosak, a családi háttér különbözőségeiből adódóan.

119

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése érdekében különösen fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. Ezek a közös élmények intenzitásukkal játékra inspirálnak. Fontos tehát a gyermekekkel közösen megbeszélni, hová mennének szívesen „élményszerzésre” . A gyermekek tájékozottsága, érdeklődése, korábbi tapasztalatai befolyásolják azoknak a témáknak a számbavételét, amelyekkel kapcsolatban közös élmény szerezhető. A téma, a tartalom és a szerepek a játék fontos elemei. Programunkban a projekt- rendszerű műveltségtartalom feldolgozása a felajánlott tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka. a gyermekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú

megközelítése

és

tevékenységekhez

kapcsolása

gazdagítja

a

játékfajtákat. A szabályjátékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály – és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit. A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermekek személyiségének formálására. A

kezdeményezett,

irányított

szabályjátékban

biztosítva

van

a

gyermekek

szabadsága, az óvodapedagógus épít érdeklődésükre. A gyermekek egyéni döntése alapján kapcsolódnak be a játékba. Az óvodapedagógus a kezdeményezést követően indirekt formában segítse a tevékenységet, amennyiben (páros kapcsolatban) társként vesz részt a folyamatban. Az óvodapedagógus kezdeményezéseivel legyen tekintettel az elmélyülten játszókra.

120

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 b) A tanulás értelmezése Az óvodában a tanulásfolyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben: Az integrált ismeret-feldolgozás hagyományai az óvodai nevelésben, elsősorban a művészeti tevékenységekben alakulnak ki (mese- dramatizálás- énekes betétekszínpadi kellékek készítése). Ez a szemlélet közel áll az óvodáskorú gyermek világához. Az integrálás mozaikszerű, foglalkozási ágakra parcellázott ismeretek helyett, a tevékenységekben komplexen jelenlévő problémák különböző aspektusból való közelítését és megoldását jelenti. A projekt - rendszer adja az integráció lehetőségeit. -

A legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül és egy téma köré szerveződnek a felajánlott tevékenységek (állatkerti élmény: manipulációs tevékenységközpontban, a homokasztali tevékenységben, vagy a barkácsoló, ábrázoló tevékenységben)

-

A gyermek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központokban

-

Az ünnepi készülődések, munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket ( mérés, egyensúly - érzék fejlesztés, ritmusok a környezetben, a matematikai tapasztalatokban, zenében, a testben...)

Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységben a differenciálás elvét érvényesíti. A gyermekeknek további választási lehetőségei vannak (eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát, vagy önálló tevékenységeket választhat). Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre, és az eltérő érdeklődésre.

121

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

c) A munka helye a programban A munka személyiségfejlődés fontos eszköze a játékkal és cselekvő tapasztalással sok azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos, önként és örömmel végzett tevékenység. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját, és mások elismerésére nevelés egyik formája. A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a munkavégzésre.

A

gyermekek

kezdetben

önmagukért,

saját

szükségleteik

kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen végeznek munkát társaikért is. A leggyakoribb munkafajták: -

az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti.

-

a játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségleteit kielégítő munkák, a gyermekek önként vállalt, alkalmi tevékenységei (tízórai, salátakészítés, sütés…).

-

a csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések: takarítás,

díszítés,

a

terem

átrendezése,

meglepetések,

ajándékok

készítése…) -

az élő környezet rendszeres ápolása (növények, állatok gondozása).

-

az önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízások (a tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok).

-

a játékfajtákkal egybeeső munkák (önként vállalt barkácsolás, a játékeszközök javítása…).

-

együttműködés a szülőkkel, a csoportokért felvállalt munkában

A munkajellegű tevékenységeknél kiemelt figyelmet fordítunk a kerti munka végzésére, hisz saját veteményeskertünkben erre lehetőség adódik. Naposi munkát kötelezően kell vállalni a nagycsoportos gyermekeknek. Felelős: a munka vállalásánál mindig a gyermek maga dönthet, mit, mikor, meddig vállal (öltöző, mosdó felelősök). A gyermeki munkát mindig tudatosan szervezzük, a gyermekkel együttműködünk, és konkrét, reális, fejlesztő értékelést végzünk. 122

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

11.2.2.2. Tervezés Tervezés hosszabb távra: A hosszabb távra történő tervezés a célkitűzések, témakörök, feltételek, közös élmények átgondolását jelenti. Ez a terv csak vázlat, mert folyamatosan alakul, a gyermek fejlődésétől függően. Tartalmazza a csoportbeli szokások, magatartás formálás és hagyományápolás átgondolását is. Tervezés rövid távra A rövid távú tervezés formái:

Projektterv

Heti terv

Heti rend, napirend

Projekt terv: Tartalmazza a választott témát, tevékenységközpontokra lebontva, a témához kapcsolódó élmények megszervezésének módját. A feldolgozáshoz szükséges eszközök, technikák felsorolását és a gyerekek, szülők közös gyűjtőmunkájának feladatait. Időtartama változó a gyermekek érdeklődésétől, a téma nagyságától függően. Heti terv: Komplex pedagógiai program, amelyekben a tevékenységközpontokban szerveződő játékot és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük meg. Tartalmazza: -

a feltételek megtervezését

-

a témakörök felbontását tevékenységközpontokra

-

szervezeti keretek, munkaformák megjelölését

-

csoportokban kialakítandó szokásokat

-

szülők bevonásának tervét

-

az egyénre szóló fejlesztés feladatait

123

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Heti rend: A napokra tervezett játékidőn túl tartalmazza az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységeket.

A

visszatérő

stabil

rendszerességet,

szokásokat

alapozó

tevékenységeken túl, lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmassága is. Függ az évszakok befolyásoló szerepétől a gyerekek fejlődési ütemétől, a családok sajátosságaitól, személyi feltételektől. A heti rend összeállítására az óvodapedagógus szabadsága meghatározó. Napi rend: Tartalmazza a napi tevékenységek tartalmát, jellegét a csoportszobában és a szabadban eltöltött időt. A napi rendre mintát az óvodai élet szervezeti kerete rész tartalmaz a minta nem kötelező érvényű.

11.2.2.3. A program nevelési feladatrendszere Érzelmi nevelés, szocializáció Nevelőmunkánk

célja:

a

gyermekek

egyéni

érdekeinek,

képességeinek

kibontakoztatása a csoport normái alapján. Az óvodapedagógus feladatai: -

a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös

élmények

tapasztalatok útján -

az erkölcsi érzelmek megalapozása

-

az alapvető udvariassági szokások, magatartásformák fejlesztése

-

a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése

-

a szociális technikák megalapozása, szociális érzékenység fejlesztése, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése

-

a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése

-

a reális, a saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása.

-

személyes és a csoportélet hagyományinak ápolása

-

az etnikai kultúra, norma és szokásrendszerének megértettetése

-

identitás zavarok kezelése

-

A HHH gyermekek egyénre szabott beszoktatása 124

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermekek rendelkezzenek pozitív énképpel, legyen kulturális identitásuk.

-

Legyenek önállóak, ismerjék saját értékeiket, erősségeiket, rendelkezzenek megfelelő önbizalommal.

-

Ismerjék és tartsák be a viselkedési szabályokat, érzelmeiket megfelelő módon tudják kifejezni.

-

Legyenek képesek több napon keresztül egy azon játékba együttesen részt venni.

-

Legyenek ötleteik, és kiválasztott barátaik a játék folyamán.

-

Élvezzék a szabályjátékokat és képesek legyenek a normák betartására.

-

Fogadják el és értsék meg a másságot ( más etnikumú, speciális nevelési igényű társak elfogadása ).

-

Vállaljanak felelősséget a csoportban, ( naposság, öltöző, mosdó ), segítsenek a rendrakáskor, óvják a csoport tárgyait, eszközeit.

-

A kompromisszumok, konszenzusok megoldására megfelelő szabályokat alkalmazzanak.

-

Az sajátos nevelési igényű gyermekek rendelkezzenek önbizalommal.

-

Az etnikai kisebbséghez tartózó gyerekek ismerjék saját kulturális értékeiket, hagyományaikat.

-

Legyenek optimista szemléletűek, jókedvűek.

Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha óvodáskor végére: -

a gyerekek 70 %-nál domináns a szerepjáték.

-

a gyerekek 95 %- a különböző hátterű gyerekkel is játszik.

-

a gyerekek 60 % - a érdeklődést tanúsít a különbözőség iránt. gyerekek 70%-a a csoport szabályainak megfelelően oldja meg a konfliktusokat, megfelelő szavakat használja a konfliktus rendezése során.

-

a gyerekek 70 %-nál ha szüksége van valamire társától, megvárja, míg az illető befejezi, amivel éppen foglalkozik.

-

mielőtt elvenne valamit a másiktól elkér 100%

-

a gyerekek 70 %-nál megjelennek játékukban az óvoda által preferált viselkedési szabályok.

-

a gyerekek 80%-a jókedvű, tud örülni a kis sikernek is.

125

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Egészséges életmód kialakítása Nevelőmunkánk

célja:

a

gyerekek

egészségének,

testi

fejlődésének,

fizikai

állapotának védelme, fejlesztése az egészséges életmód igényének kialakítása,az egészséges életmódot erősítő tevékenységek biztosítása az óvodai nevelés mindennapján. Az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve a gyermekek gondozása, egészségének védelme, óvása. Az egészséges életmód kialakításában a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Az óvodapedagógus feladatai: -

az egészséges életmód feltételeinek biztosítása

-

az egészséges életmód szokásainak kialakítása, különös tekintettel az etnikai kisebbség gyermekeire, társra figyelés fejlesztése.

-

az egészséges életmód megőrzése, edzése és prevenció

-

az érzékszervek egészséges működésének segítése

-

a harmonikus, összerendezett nagy és kismozgás, testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Alakuljon ki a gyermekek igénye az egészséges életmódra.

-

A

testápolási

szokásoknak

megfelelően

felszólítás

nélkül

önállóan

tisztálkodjanak. -

Környezetüket igyekezzenek rendben tartani.

-

Esztétikusan terítsenek, higiénikusan étkezzenek.

-

Önállóan öltözködjenek.

-

Szeressenek mozogni, kitartóak legyenek, a mozgásos játékokban ne fáradjanak el könnyen.

-

Tudjanak nehéz labdát elhajítani, mászókán mászni, egy lábon ugrálni, helyből páros lábbal elugrani.

126

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Képesek legyenek labdát egy bizonyos helyre gurítani, két kézzel eldobni, elkapni, kontrolláltan futni, megállni akadály alatt – felett – mellett elhaladni, egy lábon állni, keskeny vonal mentén végigsétálni.

-

Alakuljon ki a kéz dominanciája mindenkinek az óvodáskor végére

-

Tudjanak apró tárgyakat felvenni, egymáshoz illeszteni.

-

Tudjanak begombolkozni, cipzárt húzni, cipőt fűzni, kötni, ollóval vonal mentén vágni, kontrolláltan rajzolni.

-

Megfelelően használják az író és evőeszközöket, az ollót.

Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha óvodáskor végére: -

a gyerekek 90 %-a önállóan tisztálkodik, szokásoknak megfelelően mos kezet, 80. % fogat, 90 % megbeszélt szokásoknak megfelelően használja a WC - t.

-

a gyerekek 90 %-a önállóan öltözködik, 90 % begombolkozik, cipzárt húz, 80.% cipőt fűz, köt, megfelelő tempóban.

-

a gyerekek 70%-a megfelelően használja az íróeszközöket, 70% ollót, 80.% evőeszközöket.

-

a gyerekek 70%-a kitartóan részt vesz a mozgásos játékokban.( nem fárad el könnyen).

-

a gyerekek 80%-a tud kontrolláltan futni

-

a gyerekek 80%-a tud mászókán mászni

-

a gyerekek 70%-a labdát babzsákot két kézzel eldob, elkap.

-

a gyerekek 80%-a képes akadály alatt, felett, mellett elhaladni. Anyanyelvi fejlesztés

Az anyanyelv fejlesztésének célja intézményünkben: a tevékenységhez kapcsolódó helyzetekben a gondolatok kifejezésére nevelés és az ehhez szükséges nyelvi fejlettség elérése. A

gyermek

magatartásának

alakulása

szempontjából

modell

értékű

az

óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, az óvodanevelői tevékenységében benne van.

127

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodapedagógus feladatai: -

a

tapasztalatok,

érzelmek,

gondolatok

szóbeli

kifejező

készségének

fejlesztése -

a konfliktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése

-

az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása.

-

az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

-

a természetes beszéd, és a gyermek kommunikációs kedvének fenntartására ösztönzés.

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyermekek tevékenységét, társakkal, felnőttekkel való kapcsolatát kísérje beszéd.

-

Érzelmeiket, gondolataikat bátran fejezzék ki beszéddel.

-

Alakuljon ki a beszélő magatartás játék közben.

-

Helyesen ejtsék a magán és mássalhangzókat, megfelelően használják az igéket.

-

Értsék meg a gesztusnyelvet, ismerjék fel a nonverbális üzeneteket.

-

A verbális információkra megfelelő választ tudjanak adni.

-

Képesek legyenek elmesélni saját kitalált történetet, mesét.

-

Tudjanak koncentrálni a szóban előadott szövegre.

-

Szeressék a mesét, mesehallgatás alatt a történetre összpontosítsanak.

-

Tudják elmondani mi van a képen.

-

Képek alapján logikus sorrendbe mondják el a történetet.

-

A történethez képeket, rajzokat készítsenek.

Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha óvodáskor végére : -

a gyerekek 90 %-a megérti a gesztusnyelvet, követni tudja a kéréseket, utasításokat.

-

a gyerekek 80 %-a helyesen ejti a hangokat, 70 % bővített mondatokba beszél.

-

gyerekek 80 %-a figyelmesen hallgatja a mesét, 70%-a tud ismert szöveget, történetet visszamondani, mesélni.

-

a gyerekek 70%-a szereti a könyvet,25%-a maga is szívesen készít.

128

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Művészeti nevelés területei A

művészeti

nevelés

célja:

a

művészeti

alkotások

megismertetésével,

megszerettetésével a gyermekek alkotótevékenységére építve az integrált művészeti eszközök felhasználásával a gyerekek esztétikai ismereteinek gyarapítása az esztétikai érzésük, ízlésük megalapozása. A nevelés területei: ének, zene, énekes játék-vers, mese-rajzolás, mintázás, kézimunka Az óvodapedagógus feladata: -

az érzelmi nevelés fontos eszközeként a polarizált érzelmek megalapozása, az empátia, az önkifejezés erősítése (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás...)

-

esztétikai és etikai élmények nyújtásával az esztétikai, etikai fogékonyság formálása

-

az irodalom, az ének - zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása

-

a drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése

-

az

alkotás,

az

esztétikum

létrehozásának

ösztönzése

-

az

etnikum

multikulturális értékeinek megismerése A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Képesek legyenek esztétikai élmények befogadására.

-

Képesek legyenek önmaguk kifejezésére alkotó tevékenység során.

-

Élvezettel játszanak énekes dalos játékokat.

-

Gátlások nélkül tudjanak egyedül énekelni.

-

Élvezettel hallgassák a zenét.

-

Élvezzék az egyenletes lüktetést, a

dalok ritmusát, élvezettel végezzék a

ritmikus mozgásokat. -

Ismerjenek néhány dalt, zeneművet a kisebbség kultúrájából is.

-

Ismerjenek néhányat a település idős emberei által őrzött népdalokból, népi játékokból.

-

Tudják kifejezni magukat a forma, és a képalkotás nyelvén.

-

Tudjanak rácsodálkozni a szép látványára, gyönyörködni tudjanak benne.

-

Örüljenek egyénileg és közösen készített alkotásaiknak. 129

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Szívesen kapcsolódjanak be kreatív tevékenységekbe.

-

Mutassanak érdeklődést esztétikus dolgok iránt.

-

Alkossanak függetlenül, saját elképzelésüket valósítsák meg.

-

Kreatív tevékenységek közben pozitív érzelmeiket fejezzék ki.

-

Valódi tapasztalataikat kapcsolják elképzeléseikhez.

-

Mások munkájához eredeti ötleteikkel járuljanak hozzá. Sikerkritériumaink 3 év átlagában

Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha óvodáskor végére: -

a gyerekek 70%-a szívesen kapcsolódik be kreatív tevékenységekbe.

-

a gyerekek 70%-a tud figyelemmel kísérni 5 percig előadott zeneművet, éneket.

-

a gyerekek 70%-a tud egyenletes lüktetést érzékeltetni, szívesen végez ritmikus mozgásokat.

-

a kisebbség dalaiból ismernek néhányat.

-

a helyi kultúra értékeiből felismernek néhányat pl. ismerik a népviseletet. Ismernek 2-3 dalt.

-

a gyerekek 50%-a tud örülni más gyerekek alkotásainak is.

-

a gyerekek 80%-a észreveszi a könyvben a szépet. Tudományos nevelés Külső világ tevékeny megismerésére nevelés

Magában foglalja: 1. Társadalomismeret 2. Környezetvédő szemlélet és magatartásforma kialakítása 3. Szűkebb, tágabb környezet megismerése, szülőföldhöz való kötődés megalapozása. Nevelőmunkánk

célja:

a

gyermekek

természetes

kíváncsiságára,

meglévő

tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve a közvetlen és tágabb környezet felfedezése, megismerése. A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, - emberi,- tárgyi értékek iránt.

130

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodapedagógus feladatai: -

a természet, az élővilág szeretetére és környezetvédelemre való nevelés, az ehhez kapcsolódó szokások alakítása, szakértők, szülők bevonásával.

-

a tapasztalatokhoz, kísérletekhez, megismerési tevékenységekhez a megfelelő feltételek biztosítása.

-

Segítse elő, hogy a gyerekek maguk fedezhessék fel környezetüket, további élményeket, tapasztalatokat szerezzenek az őket körülvevő környezetről.

-

Végezzenek egyszerű kísérleteket

-

Lehetőség

szerint

különböző

tevékenységekben,

élethelyzetekben

a

jelenségeket, állatokat, tevékenységeket saját , természetes környezetükbe ismertessék meg a gyerekekkel -

Funkciótáblák közös elkészítése, elhelyezése a csoportban ( évszak, napszak, időjárás )

-

Kirándulások, élményszerző séták szervezése a szülők bevonásával.

-

A gyermekek emlékezetének fejlesztésére és az élmények rögzítésére albumok készítése

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

A gyerekek ismerjék a közvetlen környezetük természeti és társadalmi értékeit.

-

Szívesen vegyenek részt élményszerző sétákon.

-

Alakuljon ki a gyűjtögető szenvedély.

-

Ismerjék a környezet növényeit, virágokat, fákat, állatokat.

-

Vegyenek részt a mélyebb megismerést szolgáló kísérletekben mikrocsoportos formában.

-

Ismerjék az alapvető közlekedési szabályokat.

-

Szimbólumok segítségével tudják felismerni az évszakok, hónapok, hetek, napok és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységet.

-

Elemi ismeretekkel rendelkezzenek önmagukról.

-

Ismerjék a községben lévő intézményeket, középületeket, a nevezetességeket.

131

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha óvodáskor végére: -

a gyerekek 100 % - a ismeri a nevét, 90 % életkorát, 80 % címét, 70 % szülei pontos nevét , 60 % foglalkozását.

-

a gyerekek 80. % -a megkülönböztetik az évszakokat, 70 %-a a hozzájuk fűződő tevékenységeket.

-

a gyerekek 80

% -a ismeri a helyi intézményeket, üzleteket, öregkőt, ivó

forrást. -

a gyerekek 60 % -a helyi közlekedés szabályainak megfelelően biztonsággal közlekedik.

-

a gyerekek 60 %-a valódi tapasztalatait érdekesen kapcsolja elképzeléseihez

-

a gyerekek 70 % - a szívesen gyűjtöget és a tudományos sarok készletét állandóan gazdagítja.

-

a gyerekek 80 % - a ismeri a színeket.

-

a gyerekek 80 % - a érti a nappal, éjszaka, reggel

-

a gyerekek 70 %-a érti a tegnap, ma, holnap, előtte, közben, utána

-

a gyerekek 70%-a ismeri az évszakok egymásutániságát.

-

a gyerekek 80 %-a ismeri a napok nevét. Matematikai nevelés

Nevelőmunkánk célja: a környező valóság formai és mennyiségi viszonyainak megismertetése, elsajátíttatása. A gyerekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér-és síkbeli szemléletének alakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően és azokat tevékenységekben alkalmazva. Az óvodapedagógus feladatai: -

Gondoskodjon arról, hogy a csoportszoba berendezései, tárgyai változatos lehetőséget biztosítsanak az alapvető matematikai, gondolkodási készségek fejlődéséhez.

-

A gyerekek konkrét élmények biztosításán keresztül fejlessze a matematikai nyelvet

132

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

A matematika megtanulásának erőltetése helyett ismerje fel a gyermek által kezdeményezett játék kínálta lehetőségeket

-

A

matematikai

gondolkodás

megalapozása,

matematikai

készségek

fejlesztése. -

A gyermek önálló véleménynyilvánítási, döntési képességeinek fejlesztése, kortárs kapcsolatokban, és a környezet alakításában.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Tudjanak összetartozó dolgokat megfeleltetni.

-

Tudjanak tulajdonság szerint csoportosítani.

-

Tudjanak azonosságot, különbséget felfedezni.

-

Képesek legyenek sorba rendezésre.

-

Tudjanak követni sormintákat, ismételgetni ritmikus alakzatokat.

-

Értsék a mennyiségi összefüggéseket 10-ig.

-

Ismerjék fel a geometriai alakzatokat, nevezzék meg, rajzolják le.

-

Végezzenek méregetéseket alapegységekkel.

-

Halmazokkal tudjanak műveleteket végezni.

-

Alakuljon ki alapvető térbeli gondolkodásuk.

Sikeresnek könyveljük el munkánkat, ha az óvodáskor végére: -

a gyerekek 70%-atárgyak segítségével egytől tízig összead kivon.

-

a gyerekek 70%-a nagyság, forma, szín alapján tud csoportosítani

-

a gyerekek 80%-aképes a sorba rendezésre,

-

a gyerekek 70%-a új tárgyakat is be tud illeszteni a helyére, 70% megtalálja a hibát.

-

a gyerekek 70%-a tud sormintát követni,

-

a gyerekek 50 %-a önállóan alkot sormintát.

-

a gyerekek 80%-a képes gépiesen elszámolni 10-ig, 70% felismeri az egy az egyhez összefüggéseket.

-

a gyerekek 70%-a használja a fokozott mellékneveket.

-

a gyerekek 60%-a képes geometriai alakzatokat felismerni, megnevezni, lerajzolni.

-

a gyerekek 70%-a megérti a pozícióra, irányra utaló szavakat.

-

a gyerekek 70%-a nem téveszti a jobb és bal irányt

133

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

11.2.3.

A családok bevonása az óvodai életbe

A család közvetlen bevonása az óvodai életbe segíti a gyermekek fejlődését, elősegíti a szoros kapcsolattartást, erősíti az óvoda és a szülők kommunikációját. Ezáltal az óvoda programja jobban megfelel a családok szükségleteinek, igényeinek a nevelési és fejlesztési célok megvalósulásának a hagyományos együttműködési formákkal szemben új minőségű kapcsolattartó formák működnek. -

Az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során és érvényesíteni kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

-

A szülő részvétele a napi munkában, az óvodapedagógussal való egyeztetés után.

-

Ismerkedő látogatás az óvodában: mielőtt a gyermek bekapcsolódik a programba, a család, a szülők tegyenek látogatást az óvodában, ahol figyelemmel kísérhetik az óvodai életet,

találkozhatnak a nevelőkkel,

gyerekekkel,- s összességében megismerhetik a programot. -

Tájékozódó jellegű találkozók: miután a gyerek óvodai felvétele megtörtént, a szülők számára rendezett tájékoztató összejövetelek a szülő, a nevelőtestület és a többi szülő segítségére vannak abban, hogy találkozzanak egymással, megismerjék a napi munka rendjét és hasznos információk birtokába jussanak.

-

Családlátogatások: a csoportosan dolgozó óvodapedagógusok meglátogatják otthonukban az óvodába kerülő gyermek szüleit annak érdekében, hogy megismerje a gyermek és a szülők otthoni környezetét, otthoni viselkedését.

-

A reggeli leadása és a délutáni gyerekátvétel ideje: a nevelőtestület szervezze úgy a napirendet és a személyi feltételeket, hogy a gyerekek reggeli átadása az óvodában és a délutáni hazavitel egyúttal informális kommunikációs lehetőség is legyen.

-

Telefonbeszélgetések:

a

telefonbeszélgetések

történjenek és lehetőleg csak rendkívüli esetben.

134

lehetőleg

külön

céllal

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Szülői értekezletek: az értekezletek olyan, formális, tervezett találkozó, amelyeken a gyerekek általános fejlődését beszélik meg és a szülőknek lehetőségük nyílik arra, hogy elképzeléseiket, észrevételeiket, fenntartásaikat nyilvánosan elmondják. Az értekezletek a programok közös megtervezésére használjuk fel.

-

Kézikönyv: (az óvoda nevelési programja ) a kézikönyvek tartalmazzák a program részletes leírását. A szülők egész évben mintegy útmutatóként használhatják.

-

Hirdetőtáblák: a hirdetőtáblák olyan, falra kifüggesztett táblák, amelyeket a családok figyelmének a felhívására rendszeresítettek és jelzik a soron következő találkozókat és rendkívüli eseményeket, a napi menetrend szerinti teendőket,

a

szülők

számára

igénybe

vehető

erőforrásokat,

tehát

összességében bepillantást engednek a szülőknek az óvoda napi életébe. -

Beszámolók: az írott beszámolók a szülőkkel való információ-megosztás formális módjai. Bár hasznosan is lehetnek, a személyes kapcsolattartást mégsem helyettesíthetik.

A kapcsolattartáshoz a családi szoba kialakítására lenne szükségünk, mivel erre a célra kialakított helység alapkövetelmény a programhoz. Erre a célra jelenleg a vezetői irodát használjuk, mérete végett azonban ezen funkció betöltésére nem alkalmas. Hagyományok – ünnepek A jeles napokra szervezett programjainkon az óvoda kultúráját közvetítjük a családok felé, ezek azok az alkalmak amikor „még nagyobbra nyitjuk az óvoda kapuit” a szülők és a családtagok között együtt játszunk és ünnepelünk. Hagyományok: -

Gyermekek születésnapjának megünneplése

-

Szüret, szüreti mulattságon való részvétel, a helyi népi

hagyományok

felelevenítése, a község rendezvényébe való aktív részvétel. -

Idős emberek köszöntése, községi rendezvényen.

135

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

A nagycsoportosok budapesti kirándulásának megszervezése a szülők bevonásával

-

A leendő elsősök iskolalátogatása, ajándékkészítés az elsősök számára, ismerkedés a leendő tanító nénivel

Ünnepek: -

Mikulás ünnep csoportonkénti megünneplése

-

Karácsony közös ünnep mindhárom csoport részére, nagycsoportosok részvétele a falu karácsonyán

-

Farsang az óvodában, a hozzá fűződő helyi hagyományok felelevenítése, farsangi mulatság a Művelődési Házban szülők, ismerősök meghívása

-

Anyák napja csoportonként az óvodában

-

Évzáró ünnep, a nagycsoportosok búcsúztatása – nagyok, középsősök közös ünnepe

-

Pünkösd és a hozzá fűződő hagyományok felelevenítése

-

Családi nap megszervezése

136

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

11.2.4.

A családgondozás és szociális munka

Az elmúlt évek gyakorlatából következően kapcsolatba kerültünk a családokkal, így sok információt szereztünk a családok belső életéről. Nap mint nap tapasztalhattuk, hogy a családok gondjai negatívan érintik a gyermekeket. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a szülő megoldatlan gondjai a gyermek viselkedési problémáiban nyilvánulnak meg. Családsegítő munkát már évek óta folytatunk, hisz nem tudtunk szemet hunyni a nap, mint nap jelentkező problémák felett, amelyek az óvodában csapódtak le. Az analfabéta nagymama, aki egyedül neveli unokáját, képtelen volt hivatalos iratok kitöltésére, segélykérő lap benyújtására, esetleg hivatalos levél megírására. Hiába küldték más területen lévő szakemberhez a gyermeket, ha a szülőknek még buszköltségre sem volt elég pénze. Ilyen és ehhez hasonló gondok nap, mint nap jelentkeztek, amit a gyermek érdekében meg kellett oldanunk. A helyi programjukban megterveztük és, tudatosan felvállaltuk ezt a fajta segítő munkát. A program bevezetése után a nevelőtestület egy tagja szociálpedagógiai végzettséget szerzett, így speciális szakmai felkészültségünk is lett ez irányú munkára. A családokkal való kapcsolatépítés már a gyermek beíratásával megkezdődik. Már akkor fel tudja mérni a szociális szakember a családok igényeit, szükségleteit, és ezek ismeretében meg tudja tervezni, hogyan működhet jobban a családokkal annak érdekében, hogy a család erősségei stabilizálódjanak. A szociálpedagógus feladata, hogy felkutassa a településen lévő erőforrásokat, elérhető szociális szolgáltatásokat. Ezeket közvetíti a rászoruló családok felé. A családsegítést csak abban az esetben végzi, amikor a család él az elfogadás lehetőségével.

137

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben: Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújt a krízishelyzetben élő gyermeknek és szüleinek. Szakemberekkel együttműködve életviteli tanácsadást tart a szülőknek. Tájékoztatást szervez családjogi kérdésekben, bemutatja a szociális támogatások rendszerét. Képviseli a halmozottan hátrányos gyermekek érdekeit és támogatja a segítő kapcsolatok keresését a bajba jutott családok esetében. Ha a szülők nem zárkóznak el az elvált szülőt is bevonja a gyermek óvodai életébe. A családok kezdeményezésére ellátja érdekeik képviseletét a szolgáltató intézmények megkeresésével A családsegítő alapos helyismeretekkel és információval rendelkezik, igénybe veszi azon személyek, intézmények, szervezetek segítségét, akik a családok ügyeiben a legtöbbet tudják nyújtani.

138

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

12. AZ ÓVODA GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEI, FELADATAI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HHH GYERMEKEKRE Gyermekvédelmi munka Minden óvodai dolgozó a saját területén felelős azért, hogy maradéktalanul megvalósuljon a gyermekvédelmi munka célja, a prevenció, a hátrányos helyzet és HHH csökkentése, a veszélyeztetettség megelőzése, illetve megszüntetésében való segítségnyújtás. Gyermekvédelmi szempontból ki kell használni az óvoda nyújtotta lehetőségeket. Az óvodának jelzőrendszerként kell működnie hisz a gyermekkel való mindennapi kapcsolat lehetőséget nyújt arra, hogy a nevelő észrevegye a gyermeknél észlelt kedvezőtlen változásokat, viselkedés-, teljesítmény-, vagy kapcsolat zavarokat Ezeknek a tüneteknek az okait vizsgálva következtetni lehet a gyermek kedvezőtlen családi hátterére, kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatásokra. Mivel nap, mint nap közvetlen kapcsolatban vagyunk a gyermekkel, az állapotát, hogylétét nyomon követhetjük és megfelelő információhoz juthatunk melyből következtetni lehet hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetére. Az intézményben folyó gyermekvédelmi munka színvonaláért az intézmény vezetője a felelős. A közoktatási és gyermekvédelmi törvény alapján meghatározza azokat a feladatokat,

amelyeket

a

nevelőtestületnek

kell

megvalósítani

a

gyermekvédelemmel kapcsolatban. -

Minden nevelőnek közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

-

Biztosítani kell a hátrányos helyzetű és HHH gyermekek fejlesztését.

139

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Az óvónőnek észre kell venni a gyermek fejlődésének megakadását és jelezni kell a gyermekvédelmi felelősnek tapasztalatait.

-

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse az intézmény vezetőjének megbízása alapján látja el a gyermekvédelmi munkát.

-

Gyermekvédelmi felelős általános feladatai:

-

Elősegíti a csoportvezető óvodapedagógusok felderítő tevékenységét, segíti a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szintű meghatározását.

-

Közreműködik a helyi program gyermekvédelmi részének meghatározásában.

-

Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó óvodapedagógusok között.

-

Szükség esetén a csoportban dolgozó óvodapedagógussal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálat képviselőjével családlátogatást végez.

-

Hatáskörén kívüli intézkedésekre a vezetővel történt egyeztetés után az illetékes hatósági szerv segítségét kérheti. Gyermekekkel kapcsolatos feladatok

1. Veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó feladatok. -

A veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok segítségével, nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség súlyosságának megállapítása, mérlegelése javaslattétel, egyezkedés a gyermekjóléti szolgálattal.

-

A veszélyeztetett gyermek fejlődésének figyelemmel kisérése: o A csoportvezető óvónővel konzultáció o A gyermek fejlődési lapjának figyelemmel kísérése o A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése o A gyermek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése

-

Tanácsadás szülőknek.

-

Szociális ellátások számbavétele

140

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 2. Hátrányos helyzetű és HHH gyermekekre vonatkozó feladatok -

A hátrányos helyzetű és HHH gyermekek felmérése a törvényi meghatározás figyelembevételével az óvodapedagógusok közreműködésével.

-

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet és HHH mérlegelése és ez alapján a további teendőkre javaslattétel

-

A hátrányos helyzetű és HHH gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel változtatásokra.

-

Veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.

-

Tanácsadás szülőknek.

-

Szociális ellátások számba vétele.

3. Az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozó feladatok. -

Általános prevenciós tevékenységek a társadalmi környezet függvényében.

-

Szülőkkel, társ intézményekkel, védőnővel, orvossal, gyermekjóléti szolgálattal, önkormányzattal való kapcsolattartás.

-

Szociális ellátások számbavétele

-

Minden gyermek érdekeinek képviselete

-

Feladata elérni, hogy az óvodai pedagógiai programban és az óvodai életben kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem.

141

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

13. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉSE A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének általános elvei A helyi nevelési programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelő munkánk során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Folyamatos, speciális szakemberi segítséggel végzett pedagógiai munka mellett elérhetjük az iskolakezdéshez szükséges feltételeket. Az integrált nevelés célja Az integrált nevelés célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Ezért fontosnak tartjuk, hogy -

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,

-

fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

-

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,

-

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápia váljon az óvodánk helyi nevelési programjának tartalmi elemévé.

142

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A gyermekek habilitációs, fejlesztésének

az

alapja

a

szakértői

bizottság

rehabilitációs célú

szakvéleménye. Az

óvodai

nevelőmunkánk során figyelemmel kísérjük, hogy: -

a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segítse;

-

a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg;

-

terhelhetőségét

biológiai

állapota,

személyiségjegyei befolyásolják.

143

esetleges

társuló

fogyatékossága,

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez, az Egészségügyi és Pedagógiai Célú Habilitáció, Rehabilitáció Egyéni Fejlődési Lap vezetéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) Az érzékszervi, enyhe értelmi fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje. c) A gyermek -

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-

képességei, kialakult készségei,

-

kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Minden esetben a nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.

144

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök

elfogadtatása,

azok

következetes

használatára

és

megóvására nevelés; c) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; d) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; e) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; f) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. Az óvodánkban megvalósuló – integrált – nevelés A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést vállaló intézményünk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Pedagógiai programunkban, illetve a speciális tartalmak közvetítésénél figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak

leküzdéséhez,a

többieket

a

különbözőségek

elfogadtatására,

tiszteletére nevelve. Az

adott

gyermekek

fejlesztési

stratégiájának

kialakítását

a

gyermek

fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, - jelenleg a helyi közoktatási intézményben dolgozó, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező

oligofrénpedagógia,

szurdopedagógia,

gyógypedagógus, és logopédus segíti. 145

korai

fejlesztő

szakos

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Közreműködésük kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetőségét tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek,

módszerkombinációk

megválasztásában

a

„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus -

individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

-

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

-

egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keres,

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

-

együttműködik

a

különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

146

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 c) A

gyermek

fogyatékosságának

típusához

igazodó

szakképesítéssel

rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta - az együttműködés során: -

a szakértői bizottság szakvéleményében előírt habilitációs, rehabilitációs órákat a törvény által meghatározott módon megtartja és adminisztrálja

-

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

-

tesz

javaslatot

gyógypedagógia-specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, -

segítséget

nyújt

a

szükséges

speciális

(segéd)

eszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, -

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

-

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

Intézményünk az Alapító Okiratában meghatározott alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során A hallássérült – nagyothalló – gyermek Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.

147

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A nagyothalló

gyermekek óvodai fejlesztésében

hangsúlyt

kap

a

nyelvi

kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése,

a

beszédértés,

a

szókincsfejlesztés,

a

szintaktikai

elemek

nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb

eszközrendszerek

használata,

valamint

a

családi

szociális

háttér

bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodunk a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. Beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek illetve beszédhibáihoz csatlakozó tanulási és / vagy magatartási zavarai miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok

tiszta

beszédmozgásokról

ejtésének szerzett

hiányában,

emlékképek

a

szegényes

felhasználásának

szókincsben,

a

hiányában,

a

grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. Fejlesztésükhöz az életkori sajátosságokat és a játékosság elvét szem előtt tartva az anyanyelvi nevelést állítjuk a középpontba. Napi szinten az óvodai nevelés során, a mozgás, kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése a cél. Szakember segítségével speciális terápiák alkalmazása segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

148

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése részterületenként. Megismerő funkciók fejlesztése: -

Hallás fejlesztése: o a gyermek hangjának visszajátszása magnóról o zörejek, hangszerek, állathangok utánzása, differenciálása o magas, mély hangok megkülönböztetése o hang irányának felismerése

-

Látás fejlesztése: szín érzékelése és tanítása o színek egyeztetése: 

azonos formájú, de különböző színű tárgyak párosítása



azonos tárgyak színek szerinti szétválogatása



különböző formájú, de azonos színű tárgyak egyeztetése



színegyeztetés, képekkel, színezéssel

o színek nevének megértése o színek megnevezése -

Formák egyeztetése: o formaperselyek (mértani testek) o formatáblák, formadominók o montessori játékok o mértani formák egyeztetése

Alak – háttér megkülönböztetése: -

Formaállandóság o tárgy-tárgy egyeztetése, kép-tárgy egyeztetése o tárgykép-tárgykép egyeztetése o tárgykép- sziluett kép egyeztetése o forma kiegészítés, formakirakás

-

Téri orientációfejlesztése: o testséma kialakítása o nagymozgások tanítása o relációs szavak tanítása o irányazonosság

149

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Tapintás fejlesztése: o párosítás tapintással o mi van a kendő alatt? o egymás felismerése bekötött szemmel

-

Szaglás, ízlelés fejlesztése. o behunyt szemmel ízlelni, szagolni, összehasonlítani

-

Egyensúly, kinesztetikus érzékelés fejlesztése. o mozgásfejlesztés o Ayres terápia

-

Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése: o a figyelem tartósságának terjedelmének növelése o az akaratos szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése o megfigyelőképesség fejlesztése

Emlékezet fejlesztése: -

a tanulás tartósságának biztosítása

-

az idői tájékozódás fejlesztése

-

gondolkodási funkciók fejlesztése

-

a verbális memória fejlesztésével a beszédteljesítmény fokozása.

Gondolkodási funkciók fejlesztése: -

Általános ismeretek: család, otthon, óvoda

-

Összehasonlítás: o azonosság felismerése tárgyakkal, képekkel o egyforma, nem egyforma fogalmának megértése

-

Különbségek megfigyelése: o van, nincs valamije o tárgyak válogatása tulajdonságaik szerint: kicsi, nagy,vékony, vastag o különbségek észrevétele képeken

-

Változás megfigyelése: o mi változott meg? o hiányzó tárgy felismerése

150

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Össze nem illőség felismerése: o tárgyakon, képeken o tréfás képek o kakukktojás játék

Logikai, funkcionális összefüggések felismerése. -

Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése: o hiányok pótlása o szimmetria felismerése o rész, egész viszonya o részekre bontás o részekből egész összeállítása

-

Főfogalom alá rendelés: o tárgyakkal, boltos, polcos játék o egy témakör feldolgozása o kakukk tojás

-

Analóg gondolkodás fejlesztése: o ritmikus sorok alkotása o eseményképek értelmezése o időtájékozódás fejlesztése

-

Grafopercepció fejlesztése:

Ujjtorna. -

Kézügyesség fejlesztő játékok: o csipeszelés, apró tárgyak szétválogatása o gyurmázás, fonalragasztás o festés, ujjfestés o rajzolás, színezés

-

Fixációs gyakorlatok: (szemmozgások fejlesztése): o tárgyak megfigyelése letapogató szemmozgással o mozgó tárgyak tekintettel követése o egy meghatározott pont fixálása

-

Szem-kéz koordináció: o két pont összekötése lejárása o kisautó végigtolás 151

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 o fonalragasztás, ujj végigvezetése a fonalon, csiszolópapíron o pontlámpával követni, ujjal végigkövetni, vastag ecsettel, zsírkrétával, egyre csökkenő méretben Mozgásfejlesztés -

Testtudat fejlesztése: o testkép ismerete o testfogalom ismerete: testrészek elhelyezkedése, neve, funkciója o testséma kialakítása

-

Egyes érzékelési területek fejlesztése: o tapintás (taktilitás) o mozgásérzékelés (kinesztézia)

-

Vesztibuláris rendszer fejlesztése: o statikus egyensúly o dinamikus egyensúly

-

Két testfél mozgásának összerendezése

-

Alapmozgások koordinációjának javítása

-

Téri tájékozódás fejlesztése

Beszédfejlesztés o Fúvó – szívó, légző gyakorlatok: o fújás, szívás o orr és szájlégzés differenciálása o légzőgyakorlatok o Artikulációs izmok ügyesítése: o mimikai izmok globális fejlesztése o ajak, nyelvgyakorlatok o hangutánzás gyakorlása o Ciklizálás rögzítő sorok -

Hallási differenciáló képesség fejlesztése o a gyermek saját hangja, hangszerek hangja, zörejek o magas mély hangok differenciálása o a hang iránya

-

Beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése

152

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 -

Szókincs fejlesztése: o passzív szókincs fejlesztése o passzív szókincs fejlesztése rövid idejű verbális emlékezetfejlesztésével o aktív szókincs fejlesztése o szókincsfejlesztés egyeztetéssel o főnevek, igék tanítása o egyszerű mondatalkotás (tőmondat) o analógiás mondatalkotás o melléknevek, számnevek tanítása o színek tanítása o jelzős szerkezetek tanítása -

Mozgás – beszéd – ritmus koordinálása: o babás versek o ujj versek o gesztussal jól lejátszható versek

153

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

14. AZ ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ GYERMEKEK KULTÚRÁJÁNAK NEVELÉSÉVEL JÁRÓ SAJÁTOS FELADATOK Az óvodába járó gyerekek 50%-a az etnikai kisebbséghez tartozik. Fejlesztésük integráltan történik, a cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven. Célunk, hogy a roma gyerekek 3 éves kortól járjanak az óvodába. Helyi nevelési programunk egésze biztosítja az egyéni fejlesztést, a másság elfogadására, toleranciájára épít. A gyermek fejlesztése érdekében alapvető feladatunk: a cigánykultúra átadása, közvetítése az életkori sajátosságokhoz illeszkedő nevelési módszerekkel olyan módon, hogy abban az örök emberi értékek, saját kultúrájuk színeivel gazdagodjon. Az óvodapedagógus sajátos feladatai a roma gyerekek fejlesztése érdekében -

A cigány kultúra, művészetek, hagyományok megismerése, ápolása

-

A cigányjátékok mesék, versek, dalok megjelenítése

-

Sajátos szín és formaviláguk helyének biztosítása

-

Mozgásos tevékenységek között szerepeljen a cigány tánc, kultúra

-

Készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai előmenetelre

-

Tudatosan

építsen

a

cigány

kultúra

és

a

többségi

kultúra

közötti

hasonlóságokra -

A migráns gyermekek esetében a lehetőség megteremtése, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

154

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Várható eredmények az óvodáskor végére: -

Alakuljon ki a gyermekben a pozitív viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt

-

Életkorának és egyéni képességeinek megfelelően rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetővé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni.

-

Tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben

-

Ismerjen a kisebbség az anyanyelv kultúrájából ismert dalokat, verseket, mondókákat

-

Ismerje a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeit

155

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

15. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

15.1. Az óvoda nevelését segítő belső hálózati kapcsolatok A nevelőtestület, mint belső hálózat A program elkészítésében, beindításában az óvoda nevelőtestülete összehangoltan, legjobb szakmai tudása szerint együttműködik. A nevelőmunkát segítő szakemberek a dajkák is részt vettek a mentor óvodák látogatásán, így tapasztalatokat szereztek az ott folyó munkából, így partnerként együttműködnek az óvodapedagógusokkal a feladatok végrehajtásában. Nagyon fontosnak tartjuk az egy gyermekcsoportban dolgozó együttműködését, ennek összehangolása a csoportvezető óvónő feladata. A több csoportban dolgozók team-munkáját is fontosnak tartjuk, számítunk egy egy kolleganő ambícióira, erősségeire, hogy egymást kiegészítve – mindenki a saját területén – a legfontosabbat, a gyermek érdekeit szolgálhassa. A kapcsolattartás formái: -

Értekezletek

-

Megbeszélések

-

Team beszélgetések

-

Tájékoztatás

-

Közös programok Óvoda-család kapcsolata

Az óvodai nevelés elsődleges segítője a család. Programunk egyik kiemelt területe a családok bevonása a napi tevékenységekbe, az óvoda életébe. A bevonás eredményei, feladatai a kapcsolattartás formái a harmadik alappillérnél megtalálható. A minőségfejlesztés megjelenésével előtérbe került a család, – mint partner – elégedettségének vizsgálata. Fontos feladat a vizsgálat eredményeinek beépítése a nevelési folyamatban.

156

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

15.2. Az óvoda nevelését elősegítő külső hálózati kapcsolatok -

Napi kapcsolatot tartunk az óvoda vezetőjével és a székhelyintézménnyel

-

Az iskola igazgatójával és az alsó tagozatos nevelőkkel szoros kapcsolatot tartunk. o Nyitottá tesszük az óvodát az alsó tagozatos nevelők előtt, lehetőséget biztosítunk, hogy megfigyelhessék az óvodában folyó nevelő munkát. o Érdeklődünk a volt óvodások iskolai előmeneteléről. o Látogatást szervezünk az iskola első osztályába.

-

Kapcsolatot

tartunk

megbeszéljük

a

iskolában

az

problémás

dolgozó

gyermekek

gyógypedagógussal,

beiskolázásával

kapcsolatos

feladatokat. -

A speciális nevelési igényű gyermekek fejlesztési tervének megfelelően együttműködünk annak megvalósításában.

-

Kapcsolatot

tartunk

pedagógiai

a

szakszolgálat

szakembereivel,

együttműködünk a súlyos magatartászavaros, beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztésében. -

A helyi és Nyerges Város Önkormányzatával napi kapcsolatot tartunk, a gazdálkodási

ügyeket

és

a

fejlesztési

lehetőségeket

rendszeresen

megbeszéljük. -

A

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzattal

szoros

kapcsolatot

tartunk,

véleményezésre megküldjük számukra egyes dokumentumainkat -

Gyermekjóléti

Szolgálattal,

gyermekotthonokkal,

intézményekkel

együttműködünk

a

hátrányos

egészségügyi

helyzetű

gyermekek

segítésében a veszélyeztetettség megszüntetésében, megelőzésében. A gyermekvédelemben jelzőrendszerként működünk. A kapcsolattartás formái: -

Megbeszélések

-

Tájékoztatás

-

Kölcsönös látogatás

-

Rendezvényeken, közös programokon való részvétel

157

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

16. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

16.1. Az óvoda személyi ellátottsága Jelenleg a tagóvodában 9 fő közalkalmazott dolgozik. -

Szakirányú főiskolai végzettségű főállású óvodapedagógus 5 fő.

-

Az óvodapedagógusok közül pedagógus szakvizsgával rendelkezik: 1 fő

-

Szakirányú végzettséggel rendelkezik: 1 fő

-

Nevelő- oktató munkát segítő dajka: 3 fő

Egyéb munkakörben foglalkoztatott konyhai kisegítő: 1 fő Gyógypedagógust igény szerinti munkaidőben alkalmazunk, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez.

16.2. Az óvoda tárgyi feltételei A program működtetéséhez szükséges tárgyi feltételeket a meglévő eszközök felhasználásával, a bútorzat átalakításával, új eszközök beszerzésével biztosítottuk mindhárom csoportban. Törekedtünk arra, hogy a gyermekeket az egész óvoda területén esztétikus, igényes biztonságos környezet vegye körül. A középső és nagycsoport galériával ellátott, melyek még változatosabb színteret biztosítanak a szerepjátékokra. A meglévő eszközök nagy részét pályázati úton szereztük be. Tornaszerek, labdák, karikák, padok, udvari mozgásfejlesztő eszközök, AYRES terápiás eszközök teszik lehetővé a gyerekek differenciált mozgásfejlesztését. A csoportszobák jól felszereltek. Óvodánk rendelkezik a program megvalósításához szükséges feltételekkel.

158

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Minden csoportban kialakítottuk a program egyik specifikumának feltételét a tevékenységközpont rendszert. A 7 tevékenységközpont jó lehetőséget kínál a felfedezésre és játékra. A tárgyi felszereléseket, melyeket a gyermekek használnak tároló polcokon hozzáférhető módon, a gyermekek biztonságára figyelve helyeztünk el. Rendelkezünk még homok-víz asztalokkal és speciális építőjáték készlettel a csoportokban. Nem tudtuk biztosítani a program működéséhez szükséges családi szobát, erre a célra a vezetői irodát jelöltük meg. 1438 m2 területű udvaron is megvannak a megfelelő feltételek a vidám játékhoz, ahol a füves terület háromszorosa a szilárd burkolatúnak. Az udvari játékszerek biztonságosak, lehetőséget nyújtanak a mozgásos tevékenységekhez. Az udvar felszereltsége 1 mászóka, 2 görgős híd, 1 csúszda, 1 libikóka. A nyári pancsoláshoz épített medencével, /amelyet zuhanyozóssá kívánunk alakítani/, a homokozáshoz fedetett homokozóval rendelkezünk. A nyári házban fedett területet biztosított, rossz idő esetére. A veteményeskertben a kerti munka feltételeit is biztosítani tudjuk. Mivel az intézmény eredetileg nem óvodának épült és szükségmegoldásokkal, a már leírt többszöri átépítés során nyerte el jelenlegi működési állapotát. A korszerű működési feltételekhez hiányzik a tornaszoba, orvosi szoba.

Nincs az óvodának

nevelőszobája, felnőtt öltözője. A hiányzó helyiségek csak épületbővítéssel alakíthatók ki, amelyre az anyagi lehetőségeket pályázat útján kívánjuk megkeresni.

159

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

16.3. Az óvodai élet szervezeti kerete Az óvoda nyitva tartása Az óvoda nyitva tartása a szülők és a fenntartó igénye alapján szerveződik, különös tekintettel a HHH gyermekek szüleinek munkába járásának elősegítésére. Jelenleg az intézmény nyitvatartási rendje: Hétfőtől péntekig: 07.00-15.30-ig. -

A nyári takarítási szünet 4 hét, amely minden évben a munkatervben meghatározott időpontban. Pontos dátumáról a szülőket időben értesítjük.

-

Karácsony és újév között az óvoda zárva tart.

-

Óvodánk három csoporttal működik, melyből egy osztatlan kiscsoport, egy részben osztott középső és egy részben osztott nagycsoport. A felmenő rendszert a testület a szülők, és az iskola véleményének figyelembevételével alakította ki, mely a gyermekek számától függően változhat.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Csoportok szerveződésének feltételei: -

A jelentkezők életkora

-

Az óvodába maradó gyerekek életkora

-

Program sajátosságai Felajánlott tevékenységek szervezeti keretei

A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: -

választható tevékenységek

-

kötelezően választható tevékenységek

-

kötött foglalkozások.

160

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 A tevékenységek időkeretei A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú és párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Az óvodapedagógus elkészíti csoportja nevelési tervét, amelyet lebont heti tervre és napi tervre. Kialakítja csoportja: -

napi rendjét

-

heti rendjét.

Napirend: A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségletéhez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések biztonságot nyújtanak a gyermek számára. A napirendet a rendszeresség és a rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arány kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirendet rugalmasan kezeljük a gyermekek igényeinek, tevékenységeinek, eltérő szükségleteinek megfelelően. Stabil pontok az étkezés időpontjai, ezek azonos időpontokban visszatérő tevékenységek, kötődnek az ételszállítás idejéhez. A pihenés időtartamát életkori- és alvási szükségleteknek megfelelően változtatjuk. -

07.00. - 08.00. gyülekezés, szabad játék, összevont csoportban

-

08.00. - 09.00. gyülekezés, játék a saját csoportban

-

10.00. - 12.00.játék:az

óvodapedagógus

által

szervezett,

irányított

játéktevékenység, 25-30 perc játék a szabadban, munkák az udvaron -

12.00. - 13.00 ebéd

-

13.00. - 15.00. pihenés, folyamatos ébredés

-

15.00. - 15.30. uzsonna, játék

161

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 Heti rend: A heti rendünkre is a rugalmasság jellemző, melyben a napirendhez hasonlóan vannak stabil pontok. Óvodapedagógusok csoportonként állítják össze. Heti egy alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelési foglalkozás, más napokon mozgásfejlesztő játékokat szervez az óvodapedagógus. A hét egy napján közös élményszerzést terveznek általában szülők bevonásával. A kis és középső csoportban a felajánlott tevékenységek választhatók, míg a nagycsoportban minden nap biztosított a kötelezően választható differenciált tevékenység.

162

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

16.4. Az óvoda szakmai dokumentumai Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését az alábbi dokumentumok szolgálják. 1. Csoportnapló 2. Projektterv, heti munkatervek 3. Fejlődési lap 4. HHH, SNI gyermekek egyéni fejlődési naplója. 1. A csoportnapló tartalmazza: -

a gyermekek nevét, becenevét, jelét, születésnapját

-

nevelési program, csoporttervét

-

heti időbeosztását

-

napi időbeosztását

-

csoportszoba berendezési tervét

-

„amihez a szülők értenek”

-

önértékelést

kiscsoportban

negyedévente,

középső

és

nagycsoportban

félévente -

csoportlátogatások, vizsgálatok, ellenőrzés

A csoportnapló ellenőrzését a tagóvoda vezető végzi évi 2-3 alkalommal.

163

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010 2. Projekt terv, heti munkatervek: Komplex témakörökben tartalmazza az ismertek feldolgozásának lehetőségeit a különböző tevékenységközpontokban lebontva. 3. Fejlődési lap: A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentum. A személyiség lap tartalmazza: -

szociális és érzelmi fejlődést

-

nyelvi fejlődést

-

kognitív fejlődést

-

testi fejlődést

A pedagógus napi megfigyelései alapján félévente feljegyzéseket végez a gyermek fejlődési lapján. A feljegyzések alapján évente egy alkalommal informálja a szülőt akkor is, ha az nem érdeklődik. A gyermekeket mindig az előző időszakhoz nyújtott teljesítményéhez mérten értékeljük. A fejlődési lapon az utolsó bejegyzés mindig a gyermek kimeneti fejlettségét tükrözi, és alapját képezi az év végi étékelésnek. Az

óvodáskor

végén

a

fejlődési

lapok

bejegyzéseit

összehasonlítva

sikerkritériumokkal számszerűsíteni is tudjuk eredményeinket. A

kapott

eredmények

alapján

levonjuk

a

következtetéseket,

és

figyelembevételével tervezzük meg a következő nevelési év kiemelt feladatát.

164

ezek

BÓBITA ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010

17. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Az 1/1998/VII.24/ OM rendelet melléklete meghatározza a nevelési oktatási intézmények kötelező minimális eszközfelszereltségét. Csak részben rendelkezett intézményünk ezzel a felszereltséggel ezért az 1999/2000 nevelési évben elkészítettük a hiányzó eszközök listáját. Ezen eszközök beszerzését még nem tudtuk megvalósítani: Eszköz

szükséglet pótoltuk hiányzik

Ft

(db) Bordásfal

2

0

2

Fax

1

0

1

-

Nagyméretű tükör

3

0

3

-

Rekeszes fogmosó tartó

1

1

0

-

Ágynemű huzat

63

30

33

100.000

Törülköző

63

0

63

20.000

Játékszerek Földgömb

folyamatos 2

50.000

100.000 0

2

20.000

Műsoros kazetták, Cd-k

folyamatos

20.000

Mesekönyvek

folyamatos

50.000

Helyiségek: szükséglet pótoltuk hiányzik (db) Nevelőtestületi szoba

1

0

1

Orvosi szoba

1

0

1

Tornaszoba

1

0

1

Felnőtt mosdó, öltöző

1

0

1

165

A NAPSUGÁR ÓVODA

HELYI PROGRAMJA

2010.

1

Tartalomjegyzék 1. AZ ÓVODA ADATAI ................................................................................................... 4 2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA ........................................................................................ 5 3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE ....................................................................................... 6 3. 1. Gyermekképünk-óvodaképünk ................................................................................ 6 3. 2. Alapvető céljaink ..................................................................................................... 6 3. 3. Fő feladataink .......................................................................................................... 6 3. 4. A program rendszerábrája ....................................................................................... 8 3. 5. A program nevelési kerete ...................................................................................... 9 3. 5. 1. Az egészséges életmód alakítása ..................................................................... 9 3. 5. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció .............................................................. 10 3. 5. 3. Napirend........................................................................................................ 12 4. AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ............................................................................................... 14 4. 1. A gyerekek érdeklődésének felkeltése a nyelvtanulás iránt, a kisebbségi identitástudat segítése. ........................................................................................... 14 Éneklés, mondókázás, zenehallgatás ......................................................................... 15 Mese-vers ................................................................................................................... 15 4. 1. 1. JÁTÉK .......................................................................................................... 17 4. 1. 2. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás ............................................................ 19 4. 1. 3. Mozgás .......................................................................................................... 21 4. 1. 4. Mese, vers ..................................................................................................... 22 4. 1. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka ..................................................................... 24 4. 1. 6. A környezet tevékeny megismerése, megszerettetése. ................................. 25 4. 1. 7. Matematika ................................................................................................... 27 4. 1. 8. Munkajellegű tevékenységek ........................................................................ 28 5. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS .......................................... 30 6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................... 35 6. 1. Az óvoda személyi feltételei .................................................................................. 35 6. 2. Az óvoda épületi adottsága, tárgyi felszereltsége .................................................. 35 6. 3. Az óvoda programhoz rendelt eszközrendszere ................................................... 35 6. 4. Az óvoda szervezeti felépítése .............................................................................. 36 6. 4. 1. Az óvoda munkarendje .................................................................................. 36 6. 4. 2. Az óvoda csoportszerkezete........................................................................... 37 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE ................................................................... 38 7. 1. Óvoda - Család kapcsolata .................................................................................... 38 7. 2. Óvoda - iskola kapcsolata ...................................................................................... 38 7. 3. Kapcsolat egyéb intézményekkel......................................................................... 39 8. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ......................................................................... 40 8. 1. Az óvodai nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén: ......................... 40 8. 2. A gyermekvédelmi felelős munkája: ................................................................... 41 9. Az óvodások differenciált személyiségfejlesztése ......................................................... 42 10. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMÉLYISÉG-FEJLESZTÉSE ............................................................................... 43 10. 1. Gyermekkép ........................................................................................................ 43 10. 2. Az óvodai nevelés céljai ..................................................................................... 43 10. 3. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelés igényű gyermek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül ......... 45 10. 4. Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................... 45 10. 5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .......................................................... 45 10. 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata ........................................ 46 2

Személyi feltételek ..................................................................................................... 46 Tárgyi feltételek ......................................................................................................... 46 Tevékenységszervezés ............................................................................................... 46 Szociális készségek fejlesztése .................................................................................. 47 A kommunikációs készségek fejlesztése ................................................................... 48 10. 7. A játék szerepe a fejlesztésben ........................................................................... 49 10. 8. A külső világ tevékeny megismerése: ................................................................. 49 10. 9. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése ............... 50 10. 10. Szobatisztaság .................................................................................................... 50 10. 11. Étkezés ............................................................................................................... 50 10. 12. Öltözés ............................................................................................................... 50 10. 13. Tisztálkodás ....................................................................................................... 50 10. 14. Elemi házimunka ............................................................................................... 50 10. 15. Mozgás ............................................................................................................... 51 11. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK ................................................................................ 53 12. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ................................... 54 12.1. Szakmai dokumentációk ....................................................................................... 54 12. 2. Ellenőrzés, értékelés ............................................................................................ 55 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................. 56 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ................................................................... 58

3

1. AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Napsugár Óvoda Nyergesújfalu Kossuth L. u,57 Tel. fax: 06-33 455-482 E-mail: [email protected] Az óvoda fenntartója: Nyergesújfalu Város Önkormányzata Az óvodai férőhelyek száma: 135 fő Az óvoda csoportok száma: 6 Az óvoda vezetője: Dénes Lászlóné 2532 Tokodaltáró Kun B. u. 14. Tel.: 06-33/466-280 Az óvodavezető helyettese: Papp Olivérné 2536 Nyergesújfalu Váci M. u. 64. Tel.: 06-33/355-247

4

2. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA A XVIII. század elején a Szatmári béke után meginduló rendezett és szervezett telepítések alkalmával kizárólag német családokat költöztettek Nyergesújfalura. Ezek az emberek magukkal hozták és megőrizték szellemi és tárgyi kultúrájukat, szokásaikat. Voltak évek, amikor titkolniuk kellett származásukat, s nem beszélték a nyelvet sem. Amióta ismét büszkén vállalhatják hovatartozásukat, felébredt a vágy a feledésbe merült szokások, és a beszéd felelevenítésére. Sajnos azonban néhány korosztály ebből már kimaradt, s ezért a mai gyermekek - jelenlegi óvodásaink - már nem hoznak otthonról semmiféle alapot, amire mi építeni tudnánk. A családok ragaszkodnak a helyi sváb hagyományokhoz, népszokásokhoz, de a nyelvet otthon már nem beszélik. Ezért óvónőink munkája nem olyan egyszerű. A település néhány éve szép, rendezett várossá fejlődött, de mindannyiunk örömére a falusi jellegét a mai napig megtartotta, ami nagymértékben a sváb őslakosok érdeme. Az óvodánk elsőként a városban, 1948-ban épült, és eleinte 1 csoporttal működött. 1969-ben már négycsoportnyi gyereknek adott otthont. 1982-ben a szülők kérésére megkezdtük a kisebbségi nyelv oktatását, kultúrájának felelevenítését. A mi megalapozó nemzetiségi munkánkra épít a helyi általános iskola. Jelenleg 3 csoportban folyik kétnyelvű nevelés. Óvodánk csodálatos környezetben a Duna partján, gyönyörű helyen fekszik, és a közelben levő hegyek, völgyek, fenyőerdők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek természet közeli környezetben élhessenek. Az óvoda 3 szintes épület. Mai állapotát többszöri átalakítás folytán nyerte el. A gyermekek kultúrált étkezését ebédlő biztosítja, ami az alsó szinten helyezkedik el. Ugyancsak itt található a só kuckó, amit 1997-ben hoztunk létre, mely az óvodások egészségének megőrzésére, illetve prevencióra szolgál. A só kuckó klímája a légúti-, és az asztmatikus betegségben szenvedőknek nyújt enyhülést, és az egészséges gyermekeknél a megelőzésben van nagy szerepe. A gyermekek hetente több alkalommal 30-40 percet töltenek el a kuckóban. Ez idő alatt énekelnek, verselnek, mesélnek, tehát ezt az időt is hasznosan töltik el. Intézményünkben két udvar áll a gyermekek rendelkezésére, EU szabványnak megfelelő udvari játékeszközökkel. Az egyik a Duna partján a nyári nagy meleg ellen nyújt enyhülést, védettséget, a másik viszont a mindenkori sportolást, mozgást teszi lehetővé. 2004-ben a szolgálati lakásból tornaszobát alakíttattunk ki. Az eterniti óvoda megszűnt, 2004 júliusától a Napsugár Óvoda telephelyeként működik. Az Óvoda utcai telephelyünk 1964-től fogadja a gyermekeket, a város külterületén helyezkedik el. Az óvodába járó gyermekek között sokan nagycsaládos és etnikai kisebbséghez tartozó családból származnak, szüleik között sok a munkanélküli. Az óvoda két csoportos, a csoportszobákhoz tartozó öltözők és mosdók a rugalmas és folyamatos napirendet segítik. Az Óvoda utcai telephelyen nem folyik német nemzetiségi nevelés.

5

3. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 3. 1. Gyermekképünk-óvodaképünk Gyermekeink legyenek vidámak, derűsek, bizalommal forduljanak a felnőttekhez, önként, örömmel vegyenek részt minden tevékenységben, őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják, védjék, alakítsák környezetüket. Bontakozzon ki kreativitásuk. Kérdéseiket, véleményüket bátran, őszintén nyilvánítsák ki. Tudjanak élni szabadságukkal. Ismerjék és alkalmazzák az életkoruknak megfelelő illemszabályokat (pl. udvariasság). Érzelmeiket palástolás nélkül fejezzék ki, hogy jobban megismerhessük őket és segíthessünk abban, hogy jobban megvalósítsák önmagukat. Belső kíváncsisága a valóság megismerésére irányul, érzelmein keresztül tapasztalja meg a közvetlen környezetét és minden jelenséget. Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, elősegítve ezzel a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy alakuljon ki identitás tudatuk. Ismerkedjenek a kisebbség szokásaival, kötődjenek a kisebbség nyelvéhez, kultúrájához. Tiszteljék és becsüljék a megismert értékeket. 3. 2. Alapvető céljaink A három-hét éves korú gyermekek, nyugodt, élmény gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, szeretetteljes, tevékenységre ösztönző, inger gazdag környezet biztosításával. A sokoldalú, játékos, mozgásos, érzékszervi, megtapasztaláson, alapuló tevékenységeken keresztül egyéni fejlődési üteméhez igazodó személyiség fejlesztés. Kétnyelvű környezet biztosításával a német kisebbség megismertetése, megszerettetése, a későbbi iskolai nyelvtanulás előkészítése, a kisebbség kultúrájának megismertetése, kisebbség életmódjához kötődő szokások, hagyományok továbbörökítése, azok megbecsülésére, tiszteletére nevelés. Az intézményünkben folyó nevelőmunka sikeressége leginkább abban gyökeredzik, hogy kollektívánkat igen probléma érzékeny, kreatív pedagógusok alkotják, akik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy megszerettessék az óvodát és minél családiasabb légkört, tudjanak kialakítani. Óvodánkban –Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja- szellemében kialakított nyitottság maximálisan törekszik biztosítani a szülők és az óvodapedagógusok partneri kapcsolatát. 3. 3. Fő feladataink  

Egészséges életmódra nevelés. Gyermekeinknek az egészséges, biztonságos környezet biztosítása, amelyben kialakítjuk az egészségüket védő szokásokat. Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység.

6



Testi fejlődés, ezen belül a gyermek gondozása, mozgásának fejlődése, testápolás, étkezés, öltözködés.

 

Környezettudatos magatartás, környezetvédelem. A közös együttlétek, közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, pontosság, szorgalom, kitartás, önzetlenség, a különbözőség elviselése, tiszteletben tartása. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Nyugodt, derűs játéklégkör kialakítása. A vidámság legyen meghatározó a munka és a tanulás jellegű feladatoknál is. Szeretetteljes óvónői attitűd kiteljesítése. Hogy a gyermek érezze, elfogadják és szeretik, ráadásul olyannak, amilyen. Megfelelő játéklehetőségek, eszközök biztosítása, a csoportszobákban és az udvarjáték színterén. Az értelmi képességek fejlesztése, a gyermek tapasztalatainak rendszerezése, bővítése. A tanulás folyamatának beépítése a játékszituációkba. Nemzetiségi csoportjainkban a kisebbség kultúrához, életmódhoz kötődő értékek felkutatásával, megismerésével, a kisebbségi identitástudat kialakítása, erősítése. A kisebbségi nevelés során átélt élmények segítsék a gyermekek kötődésének kialakulását az adott kisebbséghez. Kétnyelvű környezet biztosításával kedvet ébreszteni a kisebbség nyelvének megismeréséhez, bizonyos szintű elsajátításához, kedvet ébreszteni a későbbi iskolai nyelvtanulásához. A családokkal együtt a népi hagyományok és szokások átörökítése.

          

7

3. 4. A program rendszerábrája

8

3. 5. A program nevelési kerete 3. 5. 1. Az egészséges életmód alakítása Célunk: a gyermeke egészséges életvitel igényének alakítása, testi fejlődésének elősegítése. Feladataink:  A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.  A gyermekek egészségének védelme, egészségének biztosítása.  A gyermekek fejlődéséhez szükséges, balesetmentes, egészséges környezet biztosítása. Az egészség számunkra nem a betegség hiányát, hanem a test és a lélek harmóniáját jelenti. Az óvodai egészségnevelésünk valójában a családban megvalósuló egészségvédelem és egészségfejlesztés kiegészítése, tovább fejlesztése, és szükség esetén annak korrekciója. Az eredményesség feltétele a családdal való együttműködés. Tájékozódunk az óvodásaink otthoni higiénés nevelési feltételeiről, a család szociális helyzetéről, harmóniájáról. A családlátogatással közvetlenül is megtekintjük az otthoni egészségvédelmet. Megbeszéljük az egészséges életmódra nevelés szabályait, egészségvédelmi tanácsokat. Szülői értekezleten ismertetjük az adott félév egészséges életmódhoz kapcsolódó témáit. A nevelői funkción belül a gondozás eredendő, és mindvégig jelenlevő sajátossága az óvodánknak. Nincs annál fontosabb, mint biztonságot, védelmet nyújtani a rászoruló gyermekeknek. Nem követelünk, hanem felébresztjük igényüket a napi élethez szükséges szokásokra. Valljuk, hogy ismerni, szeretni, megfelelően ápolni kell testünket, és erre a ránk bízott gyermekeket is meg akarjuk tanítani. Életkoruknak megfelelően sajátítják el a testápolás technikáját. Bár központi konyháról kapjuk az ételeket, az étrend összeállításánál igazodnak igényeinkhez. Az egészséges táplálkozást segítjük a „Gyümölcsnappal”, az otthonról hozott gyümölcsök és zöldségek közös feldolgozásával és elfogyasztásával. Az évszakokhoz igazodva gyümölcsöket gyűjtünk (bodza, csipkebogyó, kamilla). Az öltözködésnél a zsúfoltságot kerüljük el azzal, hogy folyamatossá tesszük azt. Aki már elkészült kimehet az udvarra. Felhívjuk a szülők figyelmét a kényelmes, egészséges ruhák és lábbelik fontosságára. Öltözködés közben egymás segítésére neveljük őket. A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésünkben, mely kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék az időjárástól, évszaktól függően. Óvodáink udvarait úgy igyekszünk kialakítani, hogy a növények, a homokozók, a tornaszerek és a szabad mozgásra lehetőséget nyújtó területek megfelelő arányban legyenek. Rendszeresen kirándulunk a Duna-partra és a környező hegyekre. Nem csak a levegő, hanem a víz jótékony hatását is kihasználjuk úszni tanulással (öt éves kortól, heti egy alakalom az iskola uszodájában). A frissítő mozgás mellet a gyermekeknek szükségük van a pihenésre is. A nyugodt pihenés feltétele a zavaró külső és belső ingerek megszüntetése. Ezt segíti az elalvás előtti mese, majd nyugodt csend.

9

Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Fejlődés eredményei óvodás kor végén.        

Testápolási szokásoknak megfelelően önállóan, felszólítás nélkül tudnak fogat mosni, fésülködni. Zsebkendőiket önállóan használják köhögésnél, orruk fújásánál. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Önállóan étkeznek, készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek. Környezetükben rendet tartanak. Környezetvédelem. Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhaneműjükkel gondosan bánnak. A gyermekek értik a kisebbség nyelvén (németül) megfogalmazott kifejezéseket, képesek a testápolási eszközöket, étkezési felszerelést két nyelven megfogalmazni.

A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, pontosság, szorgalom, kitartás, önzetlenség, a másság, a különbözőség elviselése, tiszteletben tartása. Önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Nyugodt, derűs játéklégkör kialakítása. A vidámság legyen meghatározó a munka és tanulási jellegű feladatoknál is. Megfelelő játéklehetőségek, eszközök biztosítása a csoportszobákban és az udvari játék színterén. Az értelmi képességek fejlesztése, a gyermekek tapasztalatainak rendszerezése, bővítése. A tanulás folyamatának beépítése a játékszituációkba. A kisebbségi kultúrához, életmódhoz kötődő értékek felkutatásával, megismerésével a kisebbségi identitástudat kialakítása, erősítése. A kisebbségi nevelés során átélt élmények segítsék a gyermekek kötődésének kialakulását az adott kisebbséghez. Kétnyelvű környezet biztosításával kedvet ébreszteni a kisebbség nyelvének megismeréséhez, bizonyos szintű elsajátításához, kedvet ébreszteni a későbbi, iskolai nyelvtanuláshoz. A gyermekek gondozásában részt vevő felnőttek minél többet használják a kisebbség nyelvét. A családokkal együtt a népi hagyományok és szokások erősítése, átörökítése. 3. 5. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása, a közösségen belül, a csoport normái alapján.

10

Az óvodapedagógus feladata:     

Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör kapcsolatának kialakítása. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Egymás iránti tolerancia alakítása. Hagyományokra, rendezvényekre, ünnepekre való közös készülődéssel megalapozzuk a gyermekek nemzetiségi kultúrájához való kötődését, a kisebbség nyelvének irodalmi és zenei értékeinek továbbörökítése iránti igényüket, identitástudatukat.

A szeretetteljes, családias légkör megteremtésével a szocializáció fejlődését segítjük elő. Számítunk arra, hogy lesznek gyermekek, akik nehezebben szocializálódnak, illeszkednek be a közösségbe, tartják be a közösség szabályait és lesznek lassabban fejlődők, érzelmileg "sérültek", vagy érzékszervi - mozgásos fogyatékosok, higiénésen elhanyagoltak. Az ő harmonikus életvezetésükhöz sokkal több egészségpedagógiai ismeretre lesz szükségünk. Sajátosan kell törődnünk velük, mivel érzelmes kapcsolatkialakításra van szükségük. Érzelmi nevelés szempontjából törekszünk az integrációra, a különbözőség elfogadására, hiszen igény esetén sajátos nevelésű igényű gyermekekkel is foglalkozunk. Az érzelmi kötődést erősítjük a hagyományokra, ünnepekre való közös készülődéssel. A Nemzetiségi Hét és a Családi Nap keretében a nagymamák és más idős asszonyok érdekes történetei, dalai táplálják a gyermekek identitástudatát. A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:

 Ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, az őket körülvevő felnőttekhez.  Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés, szokás szabályainak betartása.  Segítenek egymásnak, elfogadják a másságot és segítik azokat a gyermekeket, akik    

valamely fogyatékosságuk révén társaik segítségére szorulnak. A közösségért szívesen dolgoznak, s konfliktus esetén képesek a kompromisszumra. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Kétnyelvű csoportban járó gyermekeink szívesen szólalnak meg a kisebbség nyelvén, viselik ünnepeken a kisebbség nemzetiségi viseletét. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

11

3. 5. 3. Napirend Ahhoz, hogy a gyermek vidáman, derűsen élhesse meg mindennapjait, szüksége van naponta ismétlődő tevékenységekre. Ezért van szükség napirendre. Ennek megszervezésénél figyelembe vesszük a minél hosszabb játékidő fontosságát, a gyermekek családi étkezési szokásait, illetve biztosítjuk a feltételt ahhoz, hogy a többféle tevékenységet végző gyermekek ne zavarják egymást. A napirend feltételezi a szabályok kialakítását és megtartását. Nevelési évenként a szeptember a szokásrendszer megalapozásának a hónapja. A napot nagyobb intervallumokra bontjuk, de nem határozzuk meg minden tevékenység kezdetét és befejezését. A felesleges akadályoztatásokat kiiktatjuk, hiszen a mindig-mindent behatároltság megöli az önállóságot. Igyekszünk megkeresni az egyensúlyt a gyermeki vágyak és a szabályok között. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van, hiszen az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal is. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknak egy órás pihenés után megszűnhet. Napirend a székhelyen lévő óvodában 5. 30 – 7. 30 Gyülekezés – játék 8. 30 – 9. 30 Testápolási teendők, reggeli 9. 30 – 11. 30 Játék, kötött-kötetlen tevékenységformák  Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése  Rajz, mintázás, kézimunka  Ének-zenei készségfejlesztés  Részképességek fejlesztése egyéni formában  Vers, mese, dramatizálás  Udvari játékok, kirándulás 11. 30 - 12. 30 Testápolási teendők, ebéd 12. 30 - 14. 30 Alvás, pihenés 14. 30- 17. 00 Uzsonna, udvari játék, kötetlen tevékenységek A telephelyi óvodánk 5, 30 – 16, 00-ig tart nyitva. 5. 30 – 8. 00 8. 00 – 8. 30 8. 30- 11. 30 11. 30 -12. 10 12. 10- 14. 30 14. 30- 16. 00

Gyülekezés, játék Testápolási teendők, reggeli Játék, kötött-kötetlen tevékenység formák, udvari játékok, kirándulás (ld. székhely) Testápolási teendők, ebéd Alvás, pihenés Uzsonna, udvari játék, kötetlen tevékenységek

A környező gyárak munkarendje miatt 5. 30-tól fogadjuk a gyermekeket. A korán érkező gyermekeket lefektetjük. Miután felébredtek, elfogyasztják otthonról hozott kis elemózsiájukat.

12

7. 30-kor a gyülekezőhelyről minden gyermek a saját csoportszobájába vonul az óvó nénijével. Az óvoda adottságából kifolyólag az étkeztetés külön étkezőhelyiségben, két turnusban valósul meg. Éppen ezért napirendünkben csak az étkezések időpontja kötött. A nap további részeiben az óvónők által tudatosan megtervezett tevékenységek folynak.

13

4. AZ ÉRTELMI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Az értelmi fejlesztés során Célunk:  kialakítani a gyermekben azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek az életre való felkészítést szolgálják, de az iskola sikeres megkezdésére is alkalmassá teszik. Az óvodapedagógus feladatai:  érdeklődés, kíváncsiság felébresztése a környező világ iránt,  önálló gondolkodásra nevelés,  a kognitív értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése. A magyar anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A gyermekek spontán megnyilvánulásait, érdeklődését, kíváncsiságát minden esetben felhasználjuk ismereteik bővítésében és ezeket különböző, eszközökkel segítjük. Változatos tevékenységeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Segítőtársunk a beszéd. Igyekszünk a beszédkedv fenntartásával, a gyermek meghallgatásával, beszélő környezettel, helyes mintaadással, válaszok adásával a nyelvi kommunikációt alakítani, formálni és ezzel az anyanyelvet, megszerettetni. Abban hiszünk, hogy jó közösségi emberek a szilárd én-képpel és kiforrott személyiségjegyekkel rendelkező egyénekből lesznek, akiknek lényeges tulajdonsága az önállóság és önfegyelem, valamint a kitartás, a feladattudat és a szabálytudat. Fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:  szívesen vegyen részt különböző tevékenységekben,  tudja figyelmét rövid ideig szándékosan összpontosítani,  rendelkezzék problémafelismerő és megoldó készséggel,  alakuljon ki benne az igény, hogy a kapott feladatot sikerrel megoldja. 4. 1. A gyerekek érdeklődésének felkeltése a nyelvtanulás iránt, a kisebbségi identitástudat segítése. Ünnepek, szokások, hagyományok nemzetiségi nevelésünk során. Célunk:  A nemzetiségi csoportokban kétnyelvű környezet biztosításával a német kisebbség nyelvének megismertetése, a későbbi nyelvtanulás előkészítése.  A kisebbség életmódjához kötődő hagyományok szokások átörökítése  A gyermekek identitástudatának megalapozása.

14

Az óvodapedagógusok feladatai:  Kétnyelvű környezet biztosításával kedvet ébresztünk a későbbi iskolai nyelvtanuláshoz.  A kisebbségi kultúrához, életmódhoz kötődő értékek felkutatásával, megismertetésével identitástudatuk kialakítását segítjük.  A nemzetiségi nevelés során átélt örömteli élmények segítségével erősítjük a gyermekeink kötődésének kialakulását a német kisebbséghez.  Törekszünk arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevő felnőttek minél többet használják a kisebbség nyelvét.  Az identitástudat kialakításának segítése, a nyelv iránti érdeklődés felkeltése a különböző tevékenységformákon keresztül. Játék Az óvodapedagógusok feladatai:  Érdeklődést felkeltő és nyelvi kommunikációra lehetőséget adó fejlesztő játékok biztosítása, pl. német dominó, társasjátékok.  Szituációs játékok kezdeményezése a kisebbség nyelvén, pl. boltos játék, orvosos játék.  A kisebbség helyi hagyományaiból és szokásaiból eredő játékok alkalmazása, további felkutatása, pl. métázás, "Stingl"-babázás. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás Célunk:  Jussanak minél több zenei élményhez, ami megalapozza zenei kétnyelvűségüket. Az óvodapedagógusok feladatai:  Helyi gyűjtésű dalok, mondókák felhasználása a zenei anyagok összeállításánál.  A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, dalokkal és a zenei készségfejlesztő játékokkal.  A kisebbség tánckultúrájának alapvető elemeinek megismertetése. Nagycsoport végére: Tudnak 15 dalt, 5 mondókát. Megjelennek táncaikban a kisebbségi dalokhoz kapcsolódó táncelemek. Szívesen hallgatnak sváb dalokat. Mese-vers Célunk:  A kisebbség nyelvén szívesen hallgassanak és mondjanak mondókákat, verseket, és hogy érzékenyek legyenek a mesék befogadására. Az óvodapedagógusok feladatai:  A helyi gyűjtésű anyag felhasználása az irodalmi anyag összeállításánál.  A felhasznált irodalmi anyag igényes, életkornak megfelelő összeállítása.

15

Nagycsoport végére: Ismernek 2 olyan német mesét, amit el is tudnak bábozni. Tudnak 5 mondókát, 5verset a kisebbség nyelvén. Mintázás, kézimunka, rajz Célunk:  Passzív szókincsfejlesztés. Az óvodapedagógusok feladatai:  Gyűjtéssel folyamatosan láthatóvá tesszük a gyermekeknek a nemzetiségi kultúra tárgyi emlékeit, a nemzetiségi népművészet szín- és formavilágát.  Rajzolás, festés közben a színek, tárgyak megnevezése a kisebbség nyelvén. Nagycsoport végére: Ismerik a nyergesi népviselet színvilágát, a népi tárgyak forma- és mintavilágát. Alkotásaikat megnevezik a kisebbség nyelvén. A környezet tevékeny megismerése, megszerettetése Célunk:  A helyi nemzetiségi hagyományok átörökítése, a gyermekek identitástudatának megalapozása. Az óvodapedagógusok feladatai:  Nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetése.  Szituációs játékok alkalmazásával német nyelv gyakorlása.  Kirándulások szervezése, város nevezetességeinek bemutatása. /Fischbein-kút/  Környező nemzetiségi óvodák meglátogatása, egymás kultúrájának megismertetése, másság elfogadására nevelés. Nagycsoport végére: Tudnak tájékozódni a kisebbség nyelvén a kommunikációs helyzetekben. Ismerik a helyi nemzetiségi szokásokat és hagyományokat. Ismerik a helyi és környékbeli nemzetiségi nevezetességeket. Matematika Célunk: Passzív szókincsfejlesztés. Nagycsoport végére tudnak 10-ig számolni, és ismerik az alapvető relációkat a kisebbség nyelvén. Munka jellegű tevékenységek Célunk:  Minél gyakrabban beszéljenek németül, kihasználva a nyelvi nevelés lehetőségeit.

16



Azonos mondatmodellek alkalmazásával, majd ezek fokozatos bővítésével gyarapítjuk szókincsünket. /Étkezés, öltözködés, testápolás, önkiszolgálás, másokért végzett munka során/

 Az óvodapedagógusok feladata:  A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése, s azok feltételeinek biztosítása. Ünnepek, szokások, hagyományok Célunk:  A nemzeti hovatartozás érzetének erősítése. Az óvodapedagógusok feladatai:  Folyamatos kapcsolatot tartani a helyi és környékbeli nemzetiségi csoportokkal.  Folyamatosan tájékozódni rendezvényeikről.  Részt venni a helyi programok megszervezésében. A kölcsönös találkozások lehetővé teszik az érzelmi kötődést. Óvodánk Nemzetiségi Hetére minden évben meghívjuk városunk Nemzetiségi Énekkarát. Az Idősek Napján, valamint Juniális alkalmával mi látogatunk el óvodásainkkal rendezvényeikre, és nemzetiségi műsorunkkal színesítjük programjukat. A város nemzetiségi rendezvényein való együttes részvételünkkel a gyermekek identitástudatát erősítjük. /Szüreti felvonulás, Juniális/ Testvérvárosainkból érkező delegációkat szívesen fogadjuk. Örömmel tölti el őket is, hogy betekintést nyerhetnek nemzetiségi munkánkba. Ezek a találkozások óvodásainknak is különleges élményt nyújtanak, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben is pozitív hozzáállásuk segítse őket a nemzetiségi nyelv megismerésében, megszeretésében, majd iskolai tanulmányaik folyamán annak megtanulásában. 4. 1. 1. JÁTÉK Célunk:  A gyermek ismerkedjen a külvilággal, tárgyi- és társas környezetének hatásait ismétlő játékkal megismerje, birtokba vegye és megértse. Az óvodapedagógus feladatai:  a melegséget, biztonságot adó nyugodt derűs légkör megteremtése,  spontán játékhoz megfelelő játékeszközök biztosítása (a csoportszobai és az udvari játékhoz egyaránt),  a minél hosszabb játékidő biztosítása (igény szerint másnap is folytathassák megkezdett játékukat),  érdeklődést felkeltő és nyelvi kommunikációra lehetőséget adó fejlesztő játékok biztosítása,  szituációs játékok kezdeményezése a kisebbség nyelvén,

17



a kisebbség helyi hagyományaiból eredő játékok kezdeményezése, pl.: métázás, "Stingl-babázás. A játék a 3-7 éves gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a gyermek elemi, pszichés szükséglete. A játék folyamatában az óvónőink tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Fontosnak tartjuk a szabadjáték túlsúlyának érvényességét. A játék kiemelt jelentősége óvodáink napirendjében, időbeosztásában is megmutatkozik. A gyakorlatunkban kétféle játékot különböztetünk meg:  az egyik, a gyermek spontán, szabad játéka, melyet az óvónő értő megfigyeléssel, külső szemlélőként, vagy résztvevőként, de indirekt magatartással segít,  a másik, az általunk kezdeményezett, nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó tevékenység, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt. Eldöntheti, hogy:  részt vesz-e a tanulási tevékenységekben,  vagy inkább tovább játszik. Az 5-7 éveseknek - a tanköteles korúaknak - azonban el kell végezniük a feladatokat, amit tervezünk számukra, mivel követelmény a szándékos figyelem, a kitartás, a feladattudat, a feladattartás, a szabálytudat erősítése, mely magatartás szükséges az iskola megkezdéséhez. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó tapasztaláson alapszik. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el, valóságos tárgyak felhasználásával. A gyermek könnyedén lét át a megszokott valóságból a játék illúziójába. A játék örömforrás számára. Maga a tevékenység motiválja őt. Félelmeit, ösztönös és tudatos vágyait kivetíti a játék folyamatában. Élihez nyújt segítséget a nyugodt, derűs légkör, amely alapot teremt az elmélyült játékhoz. A játék színtere az egész csoportszoba, az udvar és a kirándulások helyszínei. A csoportszobákat úgy alakítottuk ki, hogy minden tevékenységnek meglegyen a játszóhelye, és ne zavarják egymást játék közben. Mindent, ami kezünk ügyébe kerül, megvizsgálunk, megtapintunk, játszunk vele. A játék során ismerkedik a gyermek a külvilággal, tárgyi- és társas környezetével. Éppen ezért játékeszköznek tekintünk mindent, ami őt körülveszi, beleértve az otthonról hozott játékokat is. A játék nem produktív cselekvés. Ha kéri, igényli a segítségünket, partnerek vagyunk játékában; ha önállóan elmélyülten akar játszani, lehetőséget adunk rá. Mivel a játék szabad cselekvések sorozata, így egy teljes képet kapunk a gyermekről annak folyamán. Megfigyelhetjük beszédkészségét, értelmi képességét, kapcsolatát más társakkal, szocializációs magatartását. A 3-6 éves életkorú gyermekek alapvető létformája a játék, és mi ezt használjuk ki a fejlesztési feladatok megvalósítása során. Hosszabb távra tervezve, a napi tevékenységeket figyelve valósítjuk meg nevelési feladatainkat. A reggeli és az ebéd közötti időszakban nem szakítjuk meg játékunkat, ilyenkor valósítjuk meg tervezett tevékenységeinket. így alkalma nyílik egy elmélyült játékra, nem akasztjuk meg képzeletének működését. Ahhoz, hogy a gyermekek se zavarják egymást, szükség van néhány alapszabály kialakítására, betartására. A közösségi élet alapja az egymás iránti tolerancia.

18

Gyermekeinkkel együtt beszéljük meg, melyek ezek a szabályok, és együtt is alkalmazkodunk azokhoz. Mi felnőttek éppúgy, mint ők! Mi a játék haszna? Ismerkedik a külvilággal, környezetével, ismétlő játékkal és aktív cselekvéssel mélyíti el tapasztalatait. Ezzel önmagát is tanulja. Belső világát kivetíti, cselekvően megismétli. Nem felejtjük el, hogy a gyermekkel vele születik a kíváncsiság. így nekünk csak asszisztálni kell ahhoz, hogy a gyermek magától, a játék folyamán fejlessze tudását. Évről-évre nő tapasztalatuk sora, kitartóbbak lesznek, együttműködőbbek. Csoporttársukat tényleg társnak tekintik játékuk folyamán, és egyéni ötletekkel gazdagítva együttlétüket, akár több héten keresztül is kreatívan együtt "dolgoznak". Nagycsoportra a szabályok betartása már nem okoz gondot, sőt maguk is alkotnak bizonyos normákat. Alkotó fantáziájuk kiteljesedik, játéktémáik változatosak lesznek, így az iskolára sem veszítik el kutató, kíváncsi magatartásukat, megismerési vágyukat. Mi pedig nem felejtjük el a ún. "játszó magatartást", és vállaljuk a gyermekek szabadságát, a játék "rendetlenségét"! Nagycsoport végére olyan játékokat ismernek meg a gyerekek, melyek a kisebbség hagyományaiból, szokásaiból erednek. Felhasználjuk a játékszituációkat a nyelvi kommunikációra, tárgyakat nevezünk meg németül. A nemzetiségi nyelv "bátrabb" használatát segítjük elő bábozással. Így a játék segítségével erősítjük nemzetiségi identitásukat, és a kulturális hagyományok átörökítését. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Alkalmazkodnak a csoportban kialakult szokásokhoz, szabályokhoz.  Önállókká válnak a játék közös szervezésében, szerepek kiválasztásában, elosztásában, szabályok betartásában.  Képesek különböző eszközök, anyagok kombinált alkalmazására.  Nemzetiségi csoportjainkban megjelenik a kisebbség nyelve spontán játékaikban. 4. 1. 2. Éneklés, mondókázás, zenehallgatás Célunk:  A zene iránti érdeklődés felkeltése, hogy a gyermekek megszeressék az éneklést, az énekes játékokat.  Jussanak minél több zenei élményhez, ami megalapozza zenei "kétnyelvűségüket".  Kétnyelvű csoportjainkban ismerjék meg a kisebbség tánckultúrájának alapvető elemeit. Az óvodapedagógusok feladatai:  vidám, derűs zenei légkör biztosítása,  a felhasznált zenei anyagok (magyar és nemzetiségi) igényes, életkornak megfelelő összeállítása,  a gyermekek nyelvi (mindkét nyelv) képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. Programunkban az éneklésnek, zenélésnek nincs meghatározott napja, időpontja, így hét minden napján, játékidőn belül lehetőség van az énekes játékra.

19

A zenei képességfejlesztés - ritmus-, hallásfejlesztés, egyenletes lüktetés értékeltetése, halk-hangos, zörejhangok felismerése, magas-mély hang megkülönböztetése - is játékos módon játéktevékenységbe ágyazva történik. Mivel az ének, a mondóka szinte állandóan jelen van óvodai életünkben, így sok alkalom nyílik a kötetlen éneklésre, zenei feladatok megoldására. Természetesen ez tőlünk tudatos megfontolt tervezést követel. Óvodánkban egy óvónő négy évig neveli a gyermekeket, így a zenei anyagot is négy évre előre tervezzük. A dalanyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a hangkészletet, terjedelmet, a hangok egymáshoz való viszonyát, a ritmust, a szöveget, a mozgást. Odafigyelünk a tiszta éneklésre. A nemzetiségi dalanyag kiválasztásánál ugyanezek a szempontok érvényesülnek. Igyekszünk olyan helyi gyűjtésű dalokat, mondókákat felkutatni, amelyek közel állnak a gyermekekhez, és kellő mozgást is biztosítanak. A zenei képességfejlesztés egyénre szabottan történik. Igyekszünk minden gyermeket egyéni képességeihez mérten fejleszteni. A zenehallgatás is fontos szerepet kap óvoda életünkben. Minden óvónőnk játszik valamilyen hangszeren. Hagyományos ünnepeinken mi óvónők gyakran énekelünk közösen, kánonban, két szólamban. Szoros a kapcsolatunk a helyi zeneiskolával. Részt veszünk rendezvényeiken. Városunk nemzetiségi énekkara gyakori vendége óvodánknak. Műsoraikkal színesítik Nemzetiségi hetünket. Szeretnénk, hogy nagycsoport végére a gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat gátlás nélkül, és szívesen, élvezettel hallgassanak zenét. Óvodásaink így vidám, zenét kedvelő, improvizálni tudó gyermekek lesznek, akik megérzik a zene lüktetését, ritmusát, rejtett mondanivalóját. Fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:  Szívesen énekelnek, mondókáznak. Tudnak tisztán, szép kiejtéssel kb. 5-6 alkalmi dalt, 15 dalt és 10 mondókát, kb. ugyanennyit a kisebbség nyelvén is.  Meg tudják különböztetni, és alkalmazni tudják a magas-mély és halk-hangos közti különbségeket.  Felismerik az ismert énekeket dúdolásról, v. hangszerjátékról.  Tudnak dallamot bújtatni.  Felismerik a zörejhangokat.  Ismerik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát.  Ismernek helyi sváb népdalokat, körjátékokat.  Megjelennek táncaikban a kisebbségi dalokhoz kapcsolódó mozgásformák.  Szívesen hallgatnak sváb és magyar népdalokat, és komolyzenei műveket.

20

4. 1. 3. Mozgás Célunk:  A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése. Az óvodapedagógusok feladatai:  derűs légkör biztosítása,  nagy- és finommozgások fejlesztése,  testséma fejlesztése,  az alkalmazkodóképesség, tértájékozódás és helyzetfelismerés fejlesztése. Az óvodáskorú gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el rendszeres játékos, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító testnevelés nélkül. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását az óvodában kell elkezdenünk. A mozgásos játékok felerősítik és kiegészítik az egészséges életmód kialakítását. A mozgáskultúra alapja a derűs légkör biztosítása, és az egyéni képességekhez igazodó terhelés megfelelő intenzitású alkalmazása. Fontos szerepet kapnak a természet erői, mint a napfény, a levegő és a víz. (Gyakran tartjuk a mindennapi testnevelést a szabadban és nyáron a felfújható medencénkben, fürdünk.) Az intenzív és változatos gyakorlatok megvalósításához a megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. Mindkét óvodánkban jól felszerelt tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére. Használjuk az eszköztár teljes terjedelmét /bordásfal, tornaszőnyeg, pad, labda, focilabda, zsámoly, tornaszekrény, kis bőrlabda a dobásokhoz, magasugró felszerelés/. A víz megszerettetését és az úszás "tudományának" elsajátítását segíti a város uszodájában eltöltött heti egy –egy óra. A csoportokban a gyakoroltatás egyéni fejlettség szerint történik. Minden gyerektől annak a gyakorlatnak a végrehajtását várjuk el, ami a fejlettségének megfelelő. Kiscsoportban feladat a mozgás megszerettetése. El kell érjük, hogy minden gyermek elfogadja a testnevelés foglalkozásokon a kötelező részvételt. Középső- és nagycsoportban a fokozatos terhelés növelésére, a gyakorlatok fegyelmezett, pontos, kitartó végeztetésére törekszünk. Igyekszünk az esztétikai mozgás kivitelezésére ösztönözni. Alkalmanként zenei aláfestést használunk. Az óvodában biztosítanunk kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy naponta minél hosszabb időt a szabadlevegőn mozogjon a gyerek. Az udvarainkban rendelkezésre állnak kerékpárok minden korosztálynak, hinták, csúszdák homokozók. Nemzetiségi nyelv vonatkozásában ez a terület elsősorban a gyerekeknek passzív szókincset jelent, vagyis a megértés szintjét várjuk el. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  Szeretik és igénylik a mozgást.  Mozgásuk ügyesebbé, összerendezettebbé válik.  Megértik a vezényszavakat mindkét nyelven.  Növekszik teljesítőképességük.  Tudnak térben és időben tájékozódni.

21

 Mozgástapasztalatuk növekszik az egyensúlyozás, a dobás, az ugrás és a függeszkedés terén.  Kialakul szabálytudatuk sor-, csoportos-, és váltóversenyek alkalmával. 4. 1. 4. Mese, vers Célunk:  A gyermekek szívesen hallgassanak és mondjanak mondókákat, verseket, és hogy érzékenyek legyenek a mesék befogadására. Az óvodapedagógusok feladatai:  Nyugodt, biztonságot adó légkör megteremtése.  A felhasznált irodalmi anyagok igényes, életkornak megfelelő összeállítása /mindkét nyelven/. Mondókák, nép rigmusok, versek mondogatására a nap bármely szakaszában lehetőség adódik. A spontán helyzeteket kihasználva az adott játékhoz kapcsolódó megfelelő irodalmi témát megtalálva igyekszünk a nevelés legalapvetőbb feladatait megoldani. A vers kedvelésének nyomait már 2-3 éves korban tapasztaljuk. A kisebb gyermekeket a vers ritmusa és zeneisége ragadja meg. Még nagyobb korban is a hangzás az elsődleges, a tartalom csak ennek vonzata. Feladatunknak tartjuk, hogy a gyermekek az őszinte, szép vers élményét kapják, éppen ezért a legfőbb forrásunk a népköltészet, ill. nagy magyar költőink gyermekeknek írt versei. A versek közül választunk olyanokat is, melyet megtanítani szeretnénk, és olyanokat is, amelyeket csak meghallgatásra szánunk. Az óvodánkban a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt hely e van. Óvodai nevelésünk páratlan eszköze a mese. A mese éppúgy, mint a játék, társas élmény, mentes a közvetlen, oktató szándéktól. Mesehallgatás alkalmával a feszült csend és figyelem elengedhetetlen ahhoz, hogy a képzelet bátran mozogjon, a belső képsor frissen peregjen az egész szimbólum rendszer, megelevenedjen. Ehhez szükség van nyugodt csendre, kényelmes elhelyezkedésre, hogy a képzelet működését senki és semmi ne zavarja meg. Éppen ezért a mesélést kötött formában valósítjuk meg. A szimbólumok szavakra átfordítása teljesen a mesélő felnőtt kezében van. Gesztusai, arcmimikája, szinte megjelenítik a mesét. A gyermek számára a mese egy sor lelki élmény, egy belső önpróbálgatás. Az illúzió feszültsége, a ráismerés öröme, a fantasztikus túlzások erejével redukálja le feszültségüket, bizonytalanságérzetüket. Ilyen feloldódást csak a lélektanilag hiteles, élőszóban "előadott" mese adhat. A média eszközök, mint rádió, tévé, kazetták nem pótolhatják ezt az élményt. Óvodánkban kiszorítottuk eme XX. századi vívmányokat, mivel úgy érezzük, hogy sok otthonban még mindig fontosabb szerepet kap a gépi hang és kép, mint az élőbeszéd. A gyermekeink természetesen elalvás előtt is hallanak mesét. Általában ilyenkor kapnak teret a több epizódból álló tündérmesék. Mese alatt egy képzeletbeli gombolyagot tekerünk le. Akinél elszakad a mesebeli fonal, az elalszik, míg azok, akik végighallgatják a mesét, legombolyítják azt. Az élmény így is, úgy is maradandó. Meséinket a népmesék köréből választjuk. "A mese: az anyanyelv zenéje."

22

Rendkívüli jelentősége van a beszédnevelésben mindkét nyelvben, a beszédhibák megelőzésében és leküzdésében. Az érzelmeknek igen nagy szerepe van a beszédfejlődésben. A ritmus által kiváltott érzelmi hatást nap, mint nap megfigyelhetjük, hiszen szívesebben idézi fel a ritmikus, mint a prózai szövegeket. Éppen ezért a mondókák, versek, mesék együttesen segítenek minket anyanyelvi és másodnyelvi nevelésünkben. Úgy érezzük, hogy az óvodai bábozások, dramatikus játékok a gyermek első színházi élményeit testesítik meg. Óvodánkban gyakran kerül sor bábszínház-játszásra. A kisebbeknek még paraván nélkül, nehogy megijesszük őket, nehogy az illúzió nagyobb feszültséget keltsen a kelleténél. Kiscsoporttól már érzékelik, hogy a bábozás egy játékmímelés, így paraván mögött, esetleg lesötétített nézőtérrel folyik. A bábmesékre olyanokat választunk, melyek néhány, egymástól jól megkülönböztetett szereplőt vonultatnak fel, és cselekményük egyszerű. A só kuckó lehetőségünk nyílik igazi sötét mese-mozi kialakítására. A falra vetített diaképek tulajdonképpen képeskönyvet alkotnak. Az érdekes, nagyméretű színes képek értelmét mi öntjük szavakba. Ha lehetőségünk adódik, részt veszünk színházi előadásokon. Véleményünk szerint a dramatikus játék a felnőtt kiváltsága, azért hogy szórakoztassa a gyerekeket. Mikulás napján egy mese dramatizálásával is kedveskedünk a gyerekeknek, karácsonykor pedig betlehemi pásztorjátékot játszunk el. Óvodánk nemzetiségi jellegéből adódóan megjelennek német mondókák, mesék is irodalmi nevelésünkben. A helyi gyűjtés kapcsán sok értékes mondóka és körjáték került tarsolyunkba, melyeket kiegészítünk a Kommt herbei c. könyv játékaival, mondókáival, mely a német folklór elemeit használja. A mondókákat mozgással összekapcsolva tesszük érdekesebbé, hozzá kapcsolt játékkal érzékeltetjük annak tartalmát. Mesét csak akkor mesélünk, ha azt a gyermek már magyarul jól ismeri, és eszközökkel, mimikával, hangsúllyal segítjük felismerését. Óvodásaink látva, hogy a verselés, mondókázás, mesehallgatás egy kedvelt tevékenység még számunkra is, boldogan hagyják irányítani magukat. Átvéve tőlünk a megjelenítési lehetőségeket, maguk is produktív részesei az irodalmi élménynek a babák etetése, jártatása, altatás közben. Szívesen találnak ki újabb meséket, vagy mesélnek képeskönyvből társuknak, babáknak vagy nekünk. Szívesen mondókáznak, ismételgetnek népi rigmusokat, német mondókákat, így felnőtt korra is nyitott, az irodalmi élményt aktívan érzékelő és értő emberekké válnak. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  Szívesen ismételgetnek kiszámoló, hintázó, labdázó, párválasztó mondókákat, verseket, (kb. 6-8 verset, 10-12 mondókát tudnak, 15-20 mesét szívesen hallgatnak)  Ismernek verseket, meséket, mondókákat a kisebbség irodalmi anyagából (kb. 5 mondókát, 5 verset, 3 mesét)  Örömmel várják a mesemondást, figyelmesen, csendben hallgatják végig.  Össze tudják kötni a folytatásos mesék szálait.  Szórakoztatja őket az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása.  Szívesen "olvasgatnak" mesekönyveket.  Vigyáznak a gyermekkönyvekre.

23

4. 1. 5. Rajzolás, mintázás, kézimunka Célunk:  A gyermekek szeressenek rajzolni, festeni, kézimunkázni, barkácsolni. Ismerjék a különböző ábrázolási technikákat.  Az óvodapedagógusok feladatai: Megteremtsük a feltételeket a gyermekek ábrázoló- és konstruáló képességének fejlődéséhez, képi gondolkodásuk fejlesztéséhez. Ezáltal több feladat is megfogalmazódik:  megfelelő helyet kell kiválasztanunk az ábrázoló tevékenységhez, minden napra, nemcsak a tevékenységek idejére,  élmény gazdag környezetet kell biztosítanunk, hogy témáik változatosak legyenek,  kiváló minőségű eszközöket kell a gyermekek rendelkezésére bocsátanunk,  esztétikus környezetet kell kialakítanunk,  figyelemmel kell kísérnünk, a helyi kiállítások mikor látogathatók,  fel kell vennünk a kapcsolatot a helyi kézműves mesterekkel (munkájuk, műhelyük megtekintése céljából),  fel kell keltenünk érdeklődésüket a helyi nemzetiségi tájház iránt. Óvodai nevelésünkben olyan módszereket alkalmazunk, melyekkel lehetővé válik a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, szem előtt tartva az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, a szabad választási lehetőség biztosítását. Lényeges, hogy a gyermek mindennap sikerélményhez jusson, az általa választott tevékenységben örömét lelje. Vizuális nevelésünk során megismertetjük a gyermekekkel a különböző technikákat, /mintázás, festés, rajzolás, tépés, nyírás, karcolás, fonás, szövés, varrás, batikolás/ A legfontosabb, hogy ezeket, a tevékenységeket a gyerekek - mint egy jó játékot - örömmel végezzék. A gyermekek ábrázolási kifejezési készsége igen különböző. Nem kell és nem is lehet egy szintre hozni a gyermekeket. A tervezett tevékenységet mindig a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítjuk. Az ábrázoló tevékenységeket mikro csoportos formában végezzük. Lehetőséget adunk arra, hogy aki hamarabb elkészül, szabadon kezdhessen újabb alkotásba. Akinek már csökken az érdeklődése szabadon, játszhasson. A gyermekek munkáit összegyűjtjük, valamennyi kis alkotásukat értékként kezeljük. Ha lehetőség van rá, gyermekrajzpályázaton is részt veszünk. Az ábrázoló tevékenység kapcsolódik a környező világ megismeréséhez, az irodalmi élményekhez, az énekzenéhez, az ünnepek előkészítéséhez. Komplexitásából fakadóan tág lehetőséget biztosít a német nyelvi kommunikációra. Rajzolás, festés közben a színeket, tárgyakat megnevezzük nemzetiségi nyelven. Szeretnénk elérni, hogy óvodáskor végére rajzaik felismerhetőek legyenek, megfelelően használják az eszközöket, és élvezzék az alkotás örömét. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:  Tudnak formázni, formákat alakítani.  Használják a képi kifejezés változatos eszközeit.  Formaábrázolásaik változatosak lesznek, hangsúlyozzák a legfontosabb megkülönböztető jegyeket.

24

 Emberábrázolásukban megjelennek a részformák.  Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.  Megnevezik a kisebbség nyelvén a színeket.  Ismerik a nyergesi népviselet színeit, a népi tárgyak forma- és mintavilágát. 4. 1. 6. A környezet tevékeny megismerése, megszerettetése. Környezetvédelem Célunk:  A természet megismertetése és megszerettetése, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gyermekek majd felnőttként is egészséges, környezetbarát életmódot éljenek. Az óvodapedagógusok feladatai:  utat kell mutatnunk a gyermekeknek, hogy megismerjék a világot,  kirándulások szervezése, a város nevezetességeinek bemutatása,  környezetvédelem  kétnyelvű csoportjainkban nemzetiségi szokások, hagyományok megismertetése. A gyermek, érdeklődő, kíváncsi, mindig új információra éhes attitűdjéből adódóan folyamatosan tapasztalatokat szerez közvetlen is tágabb környezetéről, és lassan felfedezi a világot. Eközben kialakul pozitív érzelmi viszonya a természethez, és megtanulja annak értékeit védeni és megőrizni. /Kapcsolatba kerül emberi alkotásokkal, népi magyar és kisebbségi hagyományokat ismer meg, megismeri szülőföldjét, lakóhelyét, embertársait, a növények és az állatok világát./ Feladatunk, hogy utat mutassunk a gyermeknek a világ megismerése felé. Miközben felfedezi környezetét, biztonságérzete nőttön-nő, és ez segíti őt az életkorának megfelelő világban, való eligazodásban, tájékozódásban. A gyermek tapasztalatszerzésének alapja: a folyamatos megfigyelés. Úgy tervezzük a napi megfigyeléseket, hogy az azokkal kapcsolatos tevékenységek aktív résztvevői legyenek a gyerekek, /pl.: kerti munkák, virágültetés, búzacsíráztatás/ Gyakran, szinte észrevétlenül, a játék részévé válva, mint egy szereplő jut a gyermek új ismeretek birtokába, /pl. testrészek ismerete orvosos játék kapcsán, vagy babafürösztés közben/. Igyekszünk, hogy egy-egy témakör újra és újra visszatérő élményszerzésével sokáig ébren tartsuk érdeklődésüket, és ezáltal az élmények mélyebb befogadása nyújtson segítséget azok feldolgozásához /pl.: formák, ízek, színek gyümölcssaláta készítése folyamán/. Ha csak lehetséges, az összes érzékszervüket "megdolgoztatjuk", mint a hallást, látást, tapintást, szaglást, ízlelést. /pl.: teakészítés, sütemény sütése alkalmával/. Ezek az ún. Munka jellegű feladatok nem fárasztja őket. Szívesen kapcsolódnak a célunk megvalósítását segítő tervünkhöz. A csoportos kirándulásaink gyakorisága a közös élményszerzés érzetét éppúgy erősíti, mint az egyéni felismerést, a saját élményű tapasztalatszerzést. Ezeken a kirándulásokon a "gyűjtőmunka" alkalomszerű és esetleges. Nem tesszük kötelezővé soha a természetben végbemenő folyamatok és összefüggések észrevételezését, sem a kézzel fogható bizonyítékok gyűjtését, rendszerezését. Mindenkire rábízzuk, hogy az erdőn-mezőn, utcán való csatangoláskor ki mit vesz észre a körülötte zajló világból.

25

Nagycsoportban sor kerül már az élmények rendszerezésére, alkalmazására, melynek alapja a beszélgetés. Megfigyeléseinket, tapasztalatainkat, tevékenységeink mozzanatait szóban értékeljük. Kérdéseink segítségével ők fogalmazzák meg élményeiket, és jutnak el bizonyos konzekvenciák levonásához. Ehhez biztosítanunk kell egy demokratikus légkör alapjait, melyben a különböző vélemények, ítéletek barátságosan megférnek egymás mellett. A tolerancia, a mások véleményének meghallgatása segíti eljutni a gyerekeket a másik tiszteletben tartásához és szeretetéhez. Az illem észrevétlenül kapcsolódik be tevékenységeinkbe. A szabályok betartása bizonyos udvarias, toleráló magatartást feltételez. Márpedig szabályok sokasága szövi át életünket, és meg kell tanulnunk betartani ezeket /pl.: közlekedés közben, vásárlási helyzetekben, kiállítások megtekintésekor, iskolalátogatások alkalmával/. Környezetvédelemre nevelésünk során szükségesnek tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék, megszeressék és védjék az állatokat, növényeket. Alakuljon ki bennük, majd felelősségérzet irántuk, képessé váljanak vigyázni rájuk csakúgy, mint a természet alkotta minden teremtményre, amelyek velünk együtt élnek ezen a földön. Váljék igényükké a szelektív hulladékgyűjtés. A veszélyes hulladékokra szintén nagy figyelmet fordítunk pl. elemgyűjtő az óvodáink folyosóján. Nemzetiségi jellegünket erősíteni szeretnénk Nyergesújfalu nevezetességeinek megismertetésével. 1993-ban, óvodánkban ideiglenes kiállítást szerveztünk a helyi népi használati, mezőgazdasági eszközök, viseletek, képek, dísztárgyak gyűjteményéből. Mivel óvodánkban ezek elhelyezésére nem volt megfelelő helyiség, ezért a város adott helyet számára. Az ott kiállított népviseleti ruhák, használati tárgyak fényképek, megtekintése segít a régi világ újra felidézésében. A gyermekeink maguk is felöltözhetnek népviseleti ruhákba és játszhatnak nemzetiségi körjátékokat. A német nyelvvel ismerkedést segítik a társasjátékok, dominók és a mi német nyelven adott utasításaink, évszakok, ünnepek főbb jellemzőinek német nyelven elmondása. A kirándulások, séták alkalmával felfedezzük városunk nevezetességeit, /pl.: Fischbeinkút/ A mi feladatunk az, hogy lehetővé tegyük a gyermekek számára az időt, helyet és alkalmat a minket körülvevő környezet tevékeny megismerésére. Óvodásaink így természetszerető és - érzékelő gyermekké válnak, és aktív részesei lesznek környezetüknek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  Megismerik a helyi kisebbségi szokások, hagyományok értékeit.  Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.  Megfigyelik a felnőttek munkáját.  Megismerik az emberi test részeit, érzékszerveit.  Tudnak az utcán helyesen közlekedni, környezetükben eligazodni.  Ismerik az évszakokat, napszakokat.  Csoportosítják a növényeket és állatokat különböző szempontok szerint.  A megszerzett környezeti ismereteket életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően értik.  Tudnak tájékozódni a kisebbség nyelvén a kommunikációs helyzetekben.

26

4. 1. 7. Matematika Célunk:  Szívesen vegyenek részt a gyermekek matematikai jellegű tevékenységekben. Az óvodapedagógusok feladatai:  A gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása.  Kedvező helyzeteket teremteni a tapasztalatszerzésben.  A gyermekek emlékező, megértő, konstruáló és ítélőképességeinek fejlesztése a matematikai jellegű tevékenységeken keresztül. A matematika nagyon absztrakt tudomány. Úgy tudjuk hozzá a legsikeresebben elvezetni a gyermeket, hogy sok, változatos, konkrét tapasztalatban részesítjük. Ez a kisgyermekeknél érzékszervi - mozgásos élményt jelent. A manuális tevékenységtől jutnak el a jelekkel, szimbólumokkal való műveletekig. Az óvodáskorú gyermek bármilyen szabad és kötött tevékenységéből származhat matematikai tapasztalás. Fontos, hogy ezeket jól felismerjük, és élni tudjunk a fejlesztési lehetőségekkel. A jól motivált matematikai tevékenység vonzza a gyerekeket. Érdeklődéssel kapcsolódnak mindahhoz, amit számukra kínálunk. Általánosan elfogadottá vált az a gyermeklélektani felfogás, hogy az első hat év az emberi személyiség alakulásában döntő létfontosságú. Óvodáskorban kell elkezdeni az akaratlagos figyelem képességének kialakítását, fejlesztését. 3-4 éves korban teljesen indirekt módon, játékba, mindennapi tevékenységbe ágyazva adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket. Használjuk előttük a matematikai fogalmakat, gyakran találkoznak velük a mindennapi életben, így szinte önmaguktól, mindenféle kényszer nélkül ismerkednek meg velük. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés. Ez napjainkban nem azt jelenti, hogy a gyermekeket mindig egyszerre leültetve, beléjük sulykoljuk az ismereteket, hanem játszva sok cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juttatjuk őket matematikai ismeretekhez, tapasztalatokhoz. Nem kell arra törekednünk, hogy az egész csoport részt vegyen a foglalkozásokon, elég, ha néhány érdeklődőt vonunk be. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód, és a differenciált foglalkoztatás megvalósítását a gyermeki fejlődés ütemének figyelembe vételére. A kisgyermekek aktuális fejlettségi fokukon oldják meg a feladatokat. Akkor tudjuk megvalósítani jól a matematikai nevelést, ha biztosítjuk a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek tevékenység közben maguk lássák meg a problémákat, maguk keressék meg az összefüggéseket, s maguk igyekezzenek megoldani ezeket. Felfogásunk szerint a mindennapi életben, környezetben sajátíthatják el a gyermekek a legkönnyebben a matematikai ismereteket. A matematikai nevelést nem lehet különválasztani a többi nevelési területtől. Lehetővé kell tennünk, hogy óvodás gyermekeink megcsodálhassák az őket körülvevő természeti környezet méret és formagazdagságát. Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyerekek egyre szívesebben vesznek részt a matematikai jellegű tevékenységekben, előbbre jutnak az önálló tapasztalatszerzésben, tudnak és mernek véleményt mondani, kérdezni, tudnak kapcsolatot teremteni társaikkal és a felnőttekkel. Növekszik türelmük, kitartóbbá válnak, figyelmük tartóssága nő, erősödik akaratuk, önfegyelmük.

27

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  Tudnak tárgyakat, személyeket, halmazokat összehasonlítani, szétválogatni, sorba rendezni.  Képesek mennyiségek összemérésére, halmazok elemeinek párosítására.  Ismerik az alapvető matematikai fogalmakat.  Tapasztalatokat szereznek a geometria körében.  Tudnak tájékozódni a térben és síkban ábrázolt világban.  Nemzetiségi csoportban tudnak németül 10-ig számlálni, és ismerik az alapvető relációkat a kisebbség nyelvén. 4. 1. 8. Munkajellegű tevékenységek Célunk:  A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan tulajdonságok, képességek kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait, akarati tulajdonságait.  Kétnyelvű csoportban célunk, hogy minél gyakrabban beszéljenek a gyermekek németül is, kihasználva a nyelvi nevelés lehetőségeit.  A személyiségfejlesztés hasznos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és a munka jellegű játékos tevékenység- az önkiszolgálás, segítés az óvó néniknek és más felnőtteknek, az elvállalt naposi munka Az óvodapedagógusok feladatai:  Azonos mondatmodellek alkalmazásával, majd ezek fokozatos bővítésével gyarapítjuk szókincsüket (étkezés, öltözködés, testápolás, önkiszolgálás és másokért végzett munka során.  A munka is az életünk mindennapi jelensége, ahhoz, hogy létezni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk.  A munka az élet velejárója már óvodáskorban is.  A munka során, sokszínű tapasztalatokat szereznek a környezetről, az anyagok minőségéről, az eszközök használatáról  A gyermeki munka az óvónőktől tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést mutat.  Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szívesen kapcsolódjanak be és önként vállalják a munkában való részvételt. Nagycsoport végéig jussanak el a saját személyiségével kapcsolatos munkától a közösség érdekében végzett tevékenységig. Munkafajtáink: -Önkiszolgáló munka Ennek elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, saját fejlődési ütemében, tempójában, (öltözködés, testápolás, étkezés)

28

Arra törekszünk, hogy megfelelő feltételek mellett gyermekeinkben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külső környezet iránt, és ugyanezt várja el saját testének rendben tartása, illetve tisztántartása céljából is. -Mindennapi élettel kapcsolatos munkák. /Játszóhely és környéke rendbetétele, asztalok letörlése, megbízások teljesítése./ Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek átérezzék a jól végzett munka örömét, büszkeségét, sikerélményét, és megbecsüljék egymás munkáját. Ezek a munkák nem mindig előre megtervezettek. Alkalmassá kívánjuk tenni őket, hogy teljesíteni tudják azt, amit elvárunk tőlük. Ide tartozik a naposi munka is. -Alkalomszerű munkák. Az alkalomszerű munkák egy része időről-időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető, másik része esetleges. Ünnepekre felkészülés során ajándékokat készítünk szülőknek, csoporttársaknak, nagycsoportosoknak, a termet együtt díszítjük fel. Jeles ünnepeinkre süteményt sütünk, /karácsony, anyák napja/. Az egészséges életmód keretében rendszeresen gyümölcssalátát készítünk, teát főzünk, befőzünk. Folyamatos feladatunk az udvar, a virágágyás rendezése (terménygyűjtés, virágültetés, levélsöprés). A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:  A gyermekek átérzik a jól végzett munka örömét, megbecsülik egymás munkáját.  Szívesen vesznek részt környezetük szépítésében, tisztán tartásában, (csoportszobában és az udvaron egyaránt).  Kialakul felelősségtudatuk a kisebbek iránt (ajándékokat készítenek számukra).

29

5. TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk:  A gyermekekben alakuljon ki az igény a tapasztalatok megszerzésére, rendszerezésére.  A nemzetiségi csoportokban a gyermekek szeressék meg a nemzetiségi nyelvet és az iskolakezdéskor igényük legyen a német nyelv tanulására. A gyermek életkori sajátosságaiból következően a tanulásnál arra építünk, hogy a nap folyamán az egész nevelési területen legyen alkalmuk és módjuk a spontán tapasztalatok megszerzésére és rendszerezésére. A gyermeki érdeklődésre és kíváncsiságra alapozva végzünk irányított megfigyeléseket, tapasztalatszerzéseket, melyeknek hatására rendeződnek, bővülnek és megszilárdulnak a gyermekek ismeretei, fejlődnek értelmi képességei. Az óvónőinkkel szemben elvárásként fogalmazódik meg, hogy a gyermeket a tevékenységben megvalósuló tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse. Fokozatosan igyekszünk kialakítani a gyermekben a környező világ iránti érdeklődést. A gyermekek érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva úgy szervezzük meg tevékenységeiket, hogy sok mozgásra, cselekvésre legyen lehetőségük. A tárgyak, dolgok, jelenségek sokoldalú érzékelését legyen módjuk megtapasztalni. Az óvónőink által kezdeményezett tevékenységek időtartamát fokozatosan emeljük, attól függően, hogy milyen életkorú gyermekekből áll a csoport. Szem előtt tartjuk, hogy szükség van differenciálásra, és szeretnénk, ha minden gyermek megtalálná azt a területet és tevékenységformát, ahol önmagát adhatja, és saját lehetőségeihez képest tud fejlődni. A feladatok kitűzésénél mindig figyelembe vesszük, hogy spontán és szervezett formában megszerzett ismereteik, képességeik milyen fejlettségi fokon állnak. Az érdeklődő, és örömmel körénk sereglő gyermekeket minden területen igyekszünk sikerélményekhez juttatni, hogy átélhessék a tudás örömét, hogy felébresszük bennük a tanulás iránti kedvet. Tanulási formáink:  a gyermekek spontán "tanulása", tapasztalatszerzése a játék, valamint egyéb tevékenységek útján,  az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés,  kötött kezdeményezések. Tanulás munkaformái: Frontális

Két nyelven

Mozgás, mese, énekes játékok Frontális

Két nyelven

Éneklés, mondókázás, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka

30

A környezet tevékeny megismerése, megszerettetése Matematika Részképességek fejlesztése Nyelvi kommunikáció (kisebbség nyelvén is) Kétnyelvű nevelés a nemzetiségi csoportokban A tevékenységformák konkrét feladatait 2 hetes ciklusokban tervezzük, és komplex módon valósítjuk meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.  A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül, mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani.  A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés, felidézés mellett, megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,  Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme.  A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.  Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat.  Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat  Ismeri és alkalmazza a viselkedés alapvető szabályait.  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.  Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival egyaránt.  A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.

31

Javaslat a gyermekek heti rendjének elkészítéséhez Délelőtti játékba integrált tanulás

Udvari játékba integrált tanulás

Hétfő vers, mese, dramatikus játék, ének-zene

Kedd vers, mese, rajz, mintázás, kézimunka

Énekes játékok

A környezet megszerettetése, megismertetése

A környezet megszerettetése, megismertetése

Zenés, mozgásos percek

Rajz, mintázás kézimunka

Délutáni játékba integrált tanulás

Szerda környezet ismeret, vers, mese, dramatizálás

Csüt. matematika, vers, mese, dramatizálás

A szervezett tanulás formái Kötelező:

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)

Közvetve kötelező: Vers, mese, dramatikus játék Kötetlen:

Rajz, mintázás, kézimunka Ének-zene A környezet megszerettetése, megismertetése Énekes játékok (3-4 éveseknek)

A szervezett tanulás munkaformái Frontális

Mozgás, vers, mese, dramatikus játék, zenés- mozgásos, énekes játékok

Mikrocsoportos

Ének-zene, rajz, mintázás, kézimunka, A környezet tevékeny megismerése, megszerettetése, matematikai ismeretek

Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint.

32

Péntek Mozgás, mozgásos játékok, vers, mese, dramatikus játék

A szervezett tanulás gyermekenkénti időkeretei

3-4 éves 4-5 éves 5-6-7 éves

vers, mese, dramatikus játék

Énekzene

Rajz, mintázás, kézimunka

Mozgás, mozgásos játékok

A környezet megismertetése, megszerettetése

naponta 5-10’ 10-15’

heti 1x 10-15’

heti 1x 10-15’

heti 1x 10-15’

heti 1x 10-15’

15-20’

15-20’

15-20’

15-20’

15-20’

30-35’

30-30’

30-35’

30-35’

33

Október 1-2 hete PÉLDA EGY TUDATOSAN TERVEZETT 2 HETES PERIÓDUSRA

JÁTÉK

KÖRNYEZET

Sokat tartózkodunk a szabadban.

Színes leveleket bogyókat gyűjtünk.

Rajzolás, mintázás, kézimun-É N E K ka Levélkép Levélnyomat Gyümölcsmozaik kép készítés

Mindent kézbe veszünk,

Ősz van. Érik a gyümölcs.

megkóstolunk (ha lehet) amit az ősz felkínál. Gyűjtögetünk.

Basteln: Őszi gyümölcsök. Obstwagen Szüret, préselés. Szüreti bál. Von den

Beim Spaziergang

örtlichen

sammelt, man bunte Blatter: gelb, rot, braun

Verhaltnissen "Welches Obst esse hángt es ab, ich am" liebsten? welche Früchte die Kinder kennenlernen, können. (z B. Apfel, Birne, usw.)

Malen:

TESTNEVELES MESE, VERS

Mondóka: Csanádi J: Alma Badacsonyi rózsafán Csoóri S: Körjáték: Dióbél bácsi Hej, a sályi... Lipem-lopom... mese: A répa z.h. : Erik a szőlő

"Ri-ra-rutsch" "Gmg ein Weiblein..." Zum Musikhören: "Ein Mánlein steht..."

"Es regnet..."

MATEMATIKA Halmazbontás a gyümölcsökkel, zöldségekkel /több - kevesebb/

Zenés gimnasztika

Sortieren und

J.: Forró krumpli

zuordnen der Naturalien

mese: Die groBe Rübe

34

Fő gyak.: távolugrás a homokozóban

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 6. 1. Az óvoda személyi feltételei Óvodánk személyzete 22 főből áll. Ebből 12 fő óvodapedagógus, az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak száma szintén 10 fő. Minden óvónő főiskolai végzettséggel rendelkezik. 4 fő jelenleg nemzetiségi nyelven foglalkozik a gyerekekkel. Az otthonról hozott, illetve a középiskolában szerzett tudás alapján dolgoznak. Kezdetben kötelező jellegű foglalkozásokat tartottak, amin - iskolás volta miatt - a gyermekek nem szívesen vettek részt. A mai foglalkozások kötetlenül, az egész napi tevékenységeket átszőve, játékba ágyazva zajlanak. 7 fő szakképzett dajka segíti az óvónők munkáját. Néhányan közülük szintén beszélik a kisebbség nyelvét. A Kossuth Lajos utcai óvoda minden dolgozója ismeri a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait, és megtesz mindent e kultúrkincs továbbörökítése érdekében. Sajnos az Óvoda utcai óvodánkban nincs minden csoportban két óvónő, s ez megnehezíti, hogy az óvónői párok, illetve munkájukban résztvevő dajkák között évekig tartó, szilárd munkakapcsolat alakuljon ki. Ezért programunk megvalósításához szükségünk van még egy óvodapedagógusra. Óvodai munkánk eredményességéhez nagymértékben hozzájárul az óvónői tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája. 3 fő konyhai dolgozó veszi ki részét az egyéb óvodai munkákból, (pl.: udvarunk gondozása, szépítése stb.) 6. 2. Az óvoda épületi adottsága, tárgyi felszereltsége A Kossuth Lajos utcai óvoda épülete miután 60 éves, eléggé elhasználódott. Felújításra szorult a villamos hálózat, a tető. Utóbbi években megvalósult a vizesblokk, nyílászárók cseréje. Új tetőt kaptunk. A felnőttek részére 1 nevelői szoba és egy korszerűsítésre váró öltöző áll rendelkezésre. Az Óvoda utcai épület felújításra szorul. A foglalkoztató termek, kiszolgáló helyiségek mérete megfelelő. Bútorzatuk folyamatos cserére szorul. Az informatikai eszköztár megfelelő. A játéktevékenységekhez szükséges eszközök bővítésére szükség van. Könyvállományunk, ezen belül a kisebbségi nevelést segítő és egyéb szakkönyvek menynyisége közepesnek mondható, folyamatos bővítésre törekszünk. Az udvaraink területe is megfelelő. Elsősorban környezetünkhöz igazodó, többnyire természetes anyagból készült, ügyességet és mozgást fejlesztő játékszerek beszerzésére törekszünk. 6. 3. Az óvoda programhoz rendelt eszközrendszere Nemzetiségi munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges eszközök:  Képességfejlesztő játékok, eszközök - termékcsoportonként a gyermekek 30 %ának megfelelő mennyiségben. /Képes könyvek, mesekönyvek, Klipp-klapp füzetek (oktatójáték), Bandoló (oktatójáték és készségfejlesztő játékcsalád), német nyelvű dominó, memóriajáték (min. 3-3 db.) stb./  Magnetofon, diavetítő, /csoportonként l - l db./  Szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, mesekönyvek.

35

 Utazási költség - más nemzetiségi óvodák meglátogatása, tapasztalatcsere.  A kisebbségi továbbképzéseken való részvételek költsége. Mozgásfejlesztéshez eszközök, Labda, karika, egyensúlyozáshoz szükséges eszközök, stb. csoportszobákban és az udvaron. Az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatban néhány háztartási kisgép, /pl. teafőző, gyümölcsprés/ Bútorcsere - korszerűbb, testi fejlődésüket segítő bútorok, /pl. gyermekszékek, ágyak/ 6. 4. Az óvoda szervezeti felépítése 6. 4. 1. Az óvoda munkarendje Az óvoda nyitva tartása: Kossuth u.: 5. 30 - 17. 00 Óvoda u.: 5. 30 - 16. 00 Az óvoda 5 napos munkarend szerint üzemel. A munkaidő beosztás munkakörönként: 1./ Óvodavezető: 7.30 – 13 óráig Alkalmanként kötetlen, egyenlőtlen munkaidő, (értekezletek, óvodai ünnepélyek, beszerzések stb. alkalmával) A vezető és helyettese az intézmény működési ideje alatt felváltva benntartózkodnak. 2. Óvodapedagógus: Kötelező óraszáma: 32 óra A délelőttös és délutános óvónők a nemzetiségi nevelés miatt egyenlőtlen munkaidő beosztásban dolgoznak: Délelőtt: Délután: Ügyelet:

5.30 – 13.00 10.00 – 15.00 5.30 – 7.30 16.00 – 17.00

36

4./ Dajkák (váltott műszak): 5.30 - 13.30 óráig 7 - 15 óráig 8 -17 óráig 5./ Konyhai dolgozók (egyenlő munkaidő): 7 - 15 óráig 6. 4. 2. Az óvoda csoportszerkezete Kossuth Lajos utcai intézményünk 4 csoportos. Óvodánkban osztott életkorú csoportokat alakítottunk ki. A gyermek az óvodába járás első pillanatától a búcsúzásig ugyanazokkal a felnőttekkel és gyerekekkel éli mindennapjait. Így hosszabb ideig megélhető a barátság, mert nem cserélődnek a gyermekek évente. Talán a baráttalálási esély is nagyobb, hiszen a saját korosztályából választ. Ezek a csoportok azonban nehezebben fogadnak be maguk közé új gyerekeket, így zártabbak, mint az osztatlan csoportok. Feladatunk korcsoportonként más és más. Első évben a beszoktatás az óvodába járás megszerettetése a célunk. Ezért ebben a csoportban a nemzetiségi nyelv csak alig-alig jelenik meg. Míg kiscsoportban a testi szükségletek kielégítése és az alapvető mentáihigiénés szokásrendszer kialakítása a fő szempont, addig középső- és nagycsoportra már az érzelmi biztonság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a képességek fejlesztése. Az Óvoda utcai intézményünk két vegyes csoporttal működik az alacsony gyermeklétszám miatt.

37

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk a társadalomban elfoglalt helye szerint kapcsolatban van különböző csoportokkal, szervezetekkel, intézményekkel. 7. 1. Óvoda - család kapcsolata Legfontosabb és legszorosabb kapcsolatunk óvodásaink családjával van. A kapcsolat során figyelembe vesszük a család szokásait, hiszen nevelési céljainkat csak a szülőkkel szorosan együttműködve tudjuk megvalósítani. Nevelőpartnernek tekintjük őket, hiszen az óvodai nevelés csak kiegészítője a családi nevelésnek. Partnerkapcsolatunk alapja a napi kapcsolattartás, a mindennapos beszélgetés. Szükségét látjuk, hogy a gyermekeket a családi környezetükben is megismerjük. A családlátogatások alkalmával tájékozódunk a család nevelési szokásairól, elveiről. A családlátogatás lényege, hogy a gyermek óvodába kerülése előtt megismerkedjen a majdan vele foglalkozó felnőttekkel. Mindez a szülővel való előzetes megállapodás alapján történik. Problémák esetén gyakori családlátogatást szorgalmazunk. Megismerjük hány generáció él együtt egy családban, jelen van-e a német nemzetiségi nyelv, használják-e mindennapi életükben. A felmerülő problémákat, gondokat nyugodtan megbeszéljük a szülőkkel, a gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről, az elkövetkező időszak feladatairól, elmélyült beszélgetést folytatunk. A gyermekek érdekében szükség szerint bevonjuk a gyermekvédelmi felelősünket is. A közös programok megvalósításában számítunk a szülők aktív részvételére, hiszen a szülő nemcsak kísérő, vagy néző, hanem az óvónő segítőtársa is. Ezek a közös együttlétek nemcsak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megtervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket. Óvodánkban hagyománya van az évenként megszervezett Családi napnak. E napnak keretében éppúgy megmozgatjuk szellemi erőinket, mint testünk elfáradt izmait, így is hozzájárulva az egészséges életmód alapjainak letételéhez. E Családi nap a Kossuth utcai épületben a Nemzetiségi hét, míg az Óvoda utcai intézményben a Csemete hét keretében zajlik. Szülői értekezleteken beszélgetünk az egészséges életmód szokásairól, helyes táplálkozásról, mozgás szükségességéről, a kirándulások, a tiszta levegő jótékony hatásairól. Így elméletben és gyakorlatban is igyekszünk a szülőkkel együttműködve elősegíteni gyermekeink egészséges fejlődését. 7. 2. Óvoda - iskola kapcsolata A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Megismertetjük óvodai életünket az iskolával, s hogy kapcsolatunk harmonikus legyen, és hogy az átmenet ne okozzon gondot, igyekszünk elfogadtatni azt minden lehetséges fórumon, az iskola nevelő testületével. Ellátogatunk a jövendőbeli iskolánkba, megismerkedünk a tanító nénivel, együtt énekelünk, számolunk a már első osztályos tanulókkal. Ez a "vendégség" mély nyomot hagy a gyermekekben. Élményük megjelenik óvodai játékukban is, vidáman mesélnek iskolás „órájukról”. Ezáltal a kicsikben az átmenet görcsei megszűnnek, és várva várják az iskolát. Ez nagyon jó, hiszen csak együtt tudunk sikereket elérni és kiegyensúlyozott, minden iránt érdeklődő embert nevelni. Nemzetiségi nevelésünk eredményeképpen szinte minden gyermek nemzetiségi osztályban kezdi meg tanulmányait.

38

Feladatunknak tartjuk, hogy figyelemmel kiérjük az iskolába beilleszkedés folyamatát és segítsük a gyermekeket új környezetükben. Ebben is partnerként számítunk a tanítókra az eredményes együttműködés érdekében. 7. 3. Kapcsolat egyéb intézményekkel Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde és egyéb szociális intézmények), és az óvodai élet során (Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, ANTSZ, védőnő, orvos, Gyermekjóléti Szolgálat) a gyermekek nevelését speciális szakismeretekkel segítik elő. Az orvos és a védőnő folyamatosan figyelemmel kíséri óvodásaink testi fejlődését havi rendszerességgel az egész év folyamán. A Pedagógiai Szakszolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk fenn. A logopédus segít a beszédhibák leküzdésében, a pszichológus tanáccsal lát el minket a problémás helyzetekben. A Szakmai Szervezetekkel együttműködünk. Tagja vagyunk a Magyar Pedagógiai Egyesületnek, csatlakoztunk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatához. A közművelődési intézmények (színház, múzeum, könyvtár, zeneiskola) rendezvényeit figyelemmel kísérjük, a gyermekek életkorát figyelembe véve részt is veszünk azokon Kapcsolatot tartunk a fenntartóval, időpont egyeztetésre a polgármester bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt. A nemzetiségi szervezetekkel, Német Kisebbségi Önkormányzattal, egyesületekkel, a német testvérvárosokkal gyümölcsöző a kapcsolatunk. Segítenek szakmai tudásunk bővítésében, testvérvárosainkból különböző delegációk látogatják óvodánkat és hozzájárulnak nemzetiségi nevelésünk szakmai továbbfejlődéséhez.

39

8. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Óvodánkban a gyermekvédelem szorosan kapcsolódik az intézmény, nevelési tevékenységéhez. Olyan légkört teremtünk, mely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Alapvető feladatunk: mindenki számára biztosítjuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek képességeit kibontakoztassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél fogva fennállnak. Alapvető célkitűzésünk: hogy a gyermekek családban nevelkedjenek, szüleiktől kapják meg elsősorban a támogatást, ennek érdekében a szülőkkel, családokkal való kapcsolattartás fontos feladatunk. Figyelembe vesszük: a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési ütemüket, szociokulturális helyzetüket, képességeik kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását. Közreműködünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűntetésében. Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat. „ A nevelési – oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.” Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. 8. 1. Az óvodai nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén:  Elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek Óvodába, kerülését, rendszeres óvodába járását.  Biztosítani a gyermekeket meg illető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő- óvóintézkedéseikre javaslatot tenni  Az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba lehetőleg zökkenőmentessé tenni.  A gyermekeket és a családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni  A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges ehhez szakember segítségét kérni.  A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani, a felzárkóztatást megszervezni  A tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni  Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.  Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség, esetén soron kívül javasolni.  Az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági foknak megfelelő ellátási formában.  A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást.  A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni.  Minden rendelkezésre álló, eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését.  A szülőkkel való kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése.

40

 Jó kapcsolat kiépítése a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel. 8. 2. A gyermekvédelmi felelős munkája:  Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között  Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásába a gyermekekkel, ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzik.  Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, ill. megszűnésének okait.  Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükség esetén családlátogatást végez a csoport óvónőivel.  Javaslatokat tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges.  Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában, mint a vezető óvónő szakembere.  Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedések kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában. (Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, orvos, Gyámügy, jegyző).  Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.  A jogi szabályozás változásait nyomon követi, hogy szakszerűen és jogszerűen tudjuk működtetni óvodánk gyermekvédelmi rendszerét.  A családok életvitelében, szociális helyzetében történt jelentős változások esetében intézményi szintű gyermekvédelmi tanácskozás összehívását kezdeményezheti.

41

9. Az óvodások differenciált személyiségfejlesztése Az óvodába jelentkező gyermeket nem mérjük, hanem befogadjuk. Óvodánk óvónői az integrált nevelés elkötelezettjei. Az eltérő életkorú és fejlettségű gyermekek differenciált személyiségfejlesztése akkor valósítható meg, ha jól ismerjük a gyermeket, családját, életkörülményeit. Az óvodai felvételt követő óvónői feladatok:  A gyermek élettörténetének megismerése: szülői, védőnői információk  A gyermek családjának életkörülményének megismerése Minden kisgyermeket saját fejlettségének és igényeinek megfelelően segítjük, fejlesztjük, ill. megkeressük azokat a személyeket, intézményeket, akik felkészültek a segítségadásra. A gyermek fejlettségének, állapotának megismerésére az alábbiakat vesszük igénybe:  Logopédiai felmérés a beszédhibák megállapítására – logopédiai foglalkozások – logopédus segítségével. (A gyermek megszokott környezetében tartott foglalkozásokat tartjuk eredményesnek)  Az orvosi vizsgálat eredményeinek megfelelően határozzuk meg a prevenciós vagy a korrekciós feladatokat.  Lábstatikai rendellenességek, gerinc deformitások megelőzése és javítása egyéni fejlesztési terv alapján, óvónő által végzett a mindennapos testnevelésbe illesztett gyakorlatsorokkal, szülőkkel végzett otthoni gyakorlatokkal  Az értelmi-érzelmi életben mutatkozó elmaradás, vagy részképesség zavarral küzdő gyermekek esetében a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük.  Szeretnénk, ha az egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus és az óvónők együtt készítenék el, s a feladatok elosztásában, az eredmények értékelésében közösen vennének részt.  A magatartás zavaros gyermekek esetében a pszichológustól kérünk segítséget.  Az iskolai alkalmasság kritikus eseteiben a szülővel együtt a Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatát kérjük.  A prevenciós és korrekciós feladatoknál figyelünk az egyes nevelési tényezők összefüggéseire, amelyek erősíthetik, kiolthatják, segíthetik, vagy más értelmezést adhatnak a gyermek állapotának megítélésében.  Az óvónők a szakirodalom vagy a továbbképzések felhasználásával készülnek fel a differenciált, az átlagostól eltérő nevelési feladatokra.  A gyermekek fejlettségének nyomon követésére a nevelőtestület meghatározta a megfelelő dokumentumokat.  A tankötelezettséggel kapcsolatos új rendelkezések értelmében 6§ (2 bekezd.) értelmében a 7 évesnél idősebb gyermekek ellátásáról és fejlesztéséről az óvoda meghatározott program szerint gondoskodik.  Kiemelkedő képességű gyermekek differenciált fejlesztéséről a program különböző fejezeteiben leírt módon gondoskodunk.

42

10. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMÉLYISÉG-FEJLESZTÉSE 10. 1. Gyermekkép A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy ezek a gyermekek hasonlóan minden másgyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei, és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja egy az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egészéleten áttartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. A probléma súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szociokulturális körülményei. Az egyénre szabott fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva - a személyiség-fejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását. Integrált nevelés keretében vállalható sajátos nevelésű igényű –SNI-gyermekek  Enyhén értelmi fogyatékos gyermek  Beszédfogyatékos gyermek  Pszichés fejlődésű zavarral /magatartás, figyelem, részképesség zavar/ küzdő gyermek  Testi fogyatékos-mozgáskorlátozott gyermek  Gyengén látó—látássérült gyermek  Enyhébben hallássérült, nagyot halló gyermek  10. 2. Az óvodai nevelés céljai A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztésére vállalkozó óvoda nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet:  elősegíti a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését,  a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó, hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása  a gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatását,  fontos nevelési célja a gyermekek egészséges életmódra szoktatása,  a szülők támogatása és tehermentesítése a speciális nevelés során,  a gyermek érezze magát jól és biztonságban. Másrészt kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal:  a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása,  szociális, kommunikációs készségek célzott fejlesztése,  a fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása.

43

A fenti speciális óvodai célok eléréséhez a következő feladatok kapcsolódnak a fő fejlesztési területeken: Enyhén értelmi fogyatékos gyermek  az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. A beszédfogyatékos gyermek  a fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex–az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósulhat meg. Fontos szerepet kap: az anyanyelvi nevelés, mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése. A testi fogyatékos gyermek  a testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása,s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok, megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmazása. Biztosítani kell a gyermek állapotának megfelelően akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret.(ehhez szükséges eszközöket) Látássérült, gyengén látó gyermek  Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei.  Nagymozgás fejlesztése-mozgáskoordináció, mozgásbiztonság  Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.  A finommozgás fejlesztése-kézügyesség.  A látás-mozgáskoordináció fejlesztése-finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Enyhe fokban hallássérült (nagyothalló) gyermek  Az óvodai fejlesztésben hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a beszédérthetőség folyamatos javítása. Kommunikáció és szociális viselkedés  szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,  beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása, Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek  alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás. Korai kognitív funkciók  elemi logikai műveletek, fogalmak, összefüggések tanítása,  szociális kognitív készségek fejlesztése,

44

 az elsajátított képességek önálló használatának tanítása,  az elsajátított képességek más összefüggésben való használata. Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása  kétszemélyes helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,  csoportba való beillesztés kialakítása, A gyermekekkel kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében az óvodai nevelés, illetve ideális esetben a szülőkkel való szoros együttműködés eredményeképpen a gyermek egész ébren töltött idejét, ezen belül különösen a természetes élethelyzeteket ki kell használni a fejlesztésre. 10. 3. Általános módszertani alapelvek, melyek minden sajátos nevelés igényű gyermek fejlesztése során alkalmazandók nevelési helyszíntől, intézménytől függetlenül 1.Az óvodai fejlesztés minden esetben formális és informális felméréseken alapuló, egyéni fejlesztési terv alapján történik. E felmérések a szociális adaptáció színvonalára, a kommunikációs szintre, a meglévő kognitív képességekre, mentális korra vonatkoznak. Az egyes képességterületek fejlesztése közvetlenül a felmért meglévő és kialakulófélben lévő készségek azonosításán alapszik. 2.A felmérés során azonosított, már meglévő készségek alapot jelentenek a további készségek kialakításához, így azok használatát folyamatosan el kell várni, a fejlődést rendszeres felméréssel követni kell. 3.Az óvodai környezethez kapcsolódó egyénre szabott vizuális eszköztár megteremtése elengedhetetlen. 4.Az idő, az élethelyzetek, a tevékenységek gondos, pontos, a gyermek által jól átlátható strukturálása elengedhetetlen. 5.Az egyes gyermeknek megfelelő, egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges. 6.A gyermek felé irányuló kommunikációnak mindenkor igazodnia kell a gyermek mentális korához, beszédértésének valódi szintjéhez és autisztikus nehézségeihez: mennyiségében, tartalmában, időzítésében, szóhasználatában, nyelvi komplexitásában, változatosságában, metakommunikációjában. 7.A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata mellett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, (illetve a játéktárgyak használatát az adott, ritka esetben tanítani kell). 8.Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik, napi rendszerességgel szervezve. 10. 4. Az óvoda kapcsolatai A családdal való kapcsolattartáson kívül az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum, TKVSZB, korai fejlesztést adó szakember stb.) alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai szakszolgálat intézményei, stb.), meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. 10. 5. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére a sajátos nevelési igényű gyermekeknél nem határozhatóak meg, mindenkor, a probléma súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet.

45

A gyermek 8. életévéig részesülhet speciális óvodai ellátásban, ezt követően az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot: kijelölheti a gyermek számára a megfelelő speciálisan oktató- nevelő intézményt, ahol tankötelességét teljesítenie kell, illetve képzési kötelezettnek nyilváníthatja. 10. 6. Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata. Személyi feltételek A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséhez speciálisan képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel. Fontos, hogy a fent említett feltételek mellett a pedagógus legyen kész a család elképzeléseivel összhangban megtervezni a pedagógiai célokat, törekedjen a szülővel, történő folyamatos együttműködésre. Legyen kreatív, pozitív hozzáállású. Nyugodt, határozott, következetes, visszafogott nevelési stílust képviseljen, kerülje a bőbeszédűséget. Az intézmény nem- pedagógus alkalmazottjai is szerezzenek legalább elemi ismereteket a gyermekkel való kommunikációról, együttműködésről, és segítsék a pedagógust, illetve a gyermeket a kitűzött célok elérésében. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. A gyermekek fejlesztése során töreked kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására. A különböző funkcióknak külön teret kell biztosítani, hogy a gyermekek számára egyértelmű legyen az egyes aktivitások helye (bejósolható környezet). A sajátos nevelésű gyermekek fogyatékosságukból eredően csak korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben és szociális környezetben biztonságosan tájékozódni. Fejlesztésük során számolni kell percepciós és szervezési készségeik sérülésével, a nyelvi megértés problémáival, nehézségekkel a sorrendiség felidézésében, saját viselkedésük megszervezésében, figyelmük összpontosításában, személyes emlékeik felidézésében, stb. A környezet legyen biztonságos, a gyermekek testi épségét veszélyeztető eszközök és anyagok megfelelő tárolása, elhelyezése nagyon fontos.  A terem bútorainak elrendezése segítheti a gyermekek önálló tevékenységét, a szabályok és határok felismerését és azokhoz való alkalmazkodást.  A munkaterület legyen csendes, ingerszegény tér, esetleg "kuckó" alakítható ki a csapongó figyelmű gyermeknek.  A különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek kijelölése, határvonalak világos jelölése, az eszközök adott helyszínen való alkalmazása elősegíti, hogy a gyermekek önállóan felismerjék, hol tartózkodnak, milyen viselkedést vár el a környezet.  A szabadidős terület legyen a kijárattól távol, világosan jelölt területi határokkal, pedagógus számára jól átlátható. Csak olyan játékeszköz legyen a polcon, amit tudnak használni a gyermekek. Fáradékony gyereknek pihenőkuckó, szivacsheverő alakítható.  Az étkezés helye legyen egyértelmű a gyermekek számára. Ha nem tudunk erre külön teret biztosítani, feltétlenül jelezzük jól láthatóan (pl. asztalterítő, asztal helyzetének megváltoztatása), hogy milyen tevékenység következik. Tevékenységszervezés A tevékenységszervezés különböző formáinak tanításakor is az a legfontosabb cél, hogy vizuális segítséggel és információkkal helyettesítsük a pedagógus segítségét, pótoljuk a hiányzó készségeket a lehető legnagyobb önállóság elérésének érdekében. 46

A tevékenységszervezés az egyes napirendi pontokhoz tartozó tevékenységek, elvégzéséhez nyújt vizuális segítséget és struktúrát. A munkaszervezés eszközei segítenek a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök elrendezésében. Egyértelműen megmutatja adott tevékenységen belül, hogy milyen sorrendben és hogyan kell elvégezni azt. A gyermek számára egyértelmű, megfelelő számú lépésre bontja a feladatokat. A munkaszervezés megkönnyíti a gyermek számára, hogy megtanulja és elfogadja a dolgok változását, amikor a kezdeti állapot megváltoztatásával kész munkadarab, befejezett feladat készül. Szociális készségek fejlesztése A leginkább sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel. Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A szociális fejlesztés (a kommunikációhoz hasonlóan) áthatja az óvodai fejlesztés egészét, minden területen megjelenik hol célként, hol feladatként, hol feltételként A fejlesztés fő területei: A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása:  Más személyek jelenlétének felismerése és elfogadása.  A pedagógus segítségének elfogadása.  A csoport életének elemi szabályainak, szokásainak elsajátítása.  Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.  Az utánzási készség fejlesztése. Önmagáról való tudás tanítása:  Személyi adatok megtanítása.  Saját külső tulajdonságainak tanítása.  Saját maga és más személyek elkülönítése. (Pl. önfelismerés tükörben)  Elemi élménymegosztás tanítása.  A gyermek által gyakran végzett, megszokott tevékenységek felsorolása. Kapcsolatteremtés, fenntartás:  A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.  Ismerős személyek felismerése, nevének megtanítása.  Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés, segítségkérés).  Az információcsere szabályainak tanítása, a kommunikációs interakció kezdeményezése, fenntartása, befejezése.  Óvodán belüli egyszerűbb szociális helyzetek viselkedési szabályainak betartása.  Elemi kooperáció felnőttel, gyermekkel. A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat.

47

A kommunikációs készségek fejlesztése A fejlesztett készségek, a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszközei. Minden gyermeknél - függetlenül verbális képességeinek színvonalától elsődleges fontosságú cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használata szükséges. Az óvodáskorú gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. Közös jellegzetesség, mely a beszédet használó gyermekekre is igaz, hogy a látható, konkrét információk feldolgozásában sokkal sikeresebbek, mint olyan elvont és bonyolult jelrendszer megértésében, amilyen például a nyelv. Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul.  A kommunikáció módjai és szintjei: verbális-alternatív, metakommunikatívviselkedéses.  Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására. (pl. dührohamok).  A kommunikáció eszközei: tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd, hangadás, stb.  Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése).  A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Funkciók (üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás)  Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között használ a gyermek kommunikációt? A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés területei  Preverbális kommunikáció  A beszédértés és beszédhasználat.  A metakommunikáció értése és használata. A fejlesztés fontosabb módszertani elvei -A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan).  A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán, vagy nem alkalmazzák. A fejlesztési keretek megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel és attól nem választhatóak el.

48

10. 7. A játék szerepe a fejlesztésben A sajátos nevelési igényű kisgyermekek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől sok esetben jelentősen eltér. A játéktevékenységekkel kapcsolatos alapvető nehézségek a kognitív sérülésből, a szimbolikus gondolkodás fogyatékosságából fakadnak, például annak „felismerni nem tudásából”, hogy a játéktárgy nem csupán eszköz, hanem egy másik, a valós életben előforduló tárgyat is reprezentál. A konstrukciós játékra való képesség ritkábban sérült. A gyermekek magukra hagyva többnyire sztereotípiájukba fordulnak. A játéktevékenység tanításának célja  A játékeszközök adekvát használata.  A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése.  A játéktevékenység során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról.  Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés A gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik Kezdetben, egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be. 10. 8. A külső világ tevékeny megismerése: Az érdeklődés a későbbiekben a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében általában korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Fontos a gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése. Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a külső világ tevékeny megismerését  a gondolkodás és a cselekvés merevsége  motiváció hiánya vagy gyengesége  a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai  sorrendiség követésének nehézsége  idő-és okság megértésének nehézsége  szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni  fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya); A megismerési folyamat elsősorban ún. munkahelyzetekben zajlik:  Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása  Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel  Strukturált munka: gyakorlás  Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás

49

10. 9. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek megismertetése A fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül teszem” korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen. 10. 10. Szobatisztaság Az egészséges gyermekek 2 éves koruk táján válnak biológiailag és értelmileg éretté a szobatisztaságra. A biológiai érettség mellett elengedhetetlenül fontos feltétel a környezetnek való megfelelni vágyás, a szociális jutalmak iránti fogékonyság, az utánzás képessége és a „naggyá válni akarás”. A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a lelassult, megkésett fejlődés. Az óvodába kerülő még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, akkor alapos általános pedagógiai felmérés után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-, lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról. A szobatisztasági tréning célja: Rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van), A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél. 10. 11. Étkezés A fejlődési zavarban szenvedő gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni.  A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, az óvodában nem hajlandó enni).  A gyermekétkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni stb.  A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajtájú, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben, az esetekben is egyéni program keretében zajlik. 10. 12. Öltözés Mivel ezek a gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél. 10. 13. Tisztálkodás Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz-és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. 10. 14. Elemi házimunka Fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztalleszedés, viráglocsolás, portörlés, rendrakás stb.).

50

10. 15. Mozgás A gyermeki szervezet az óvodás kor alatt (3-7 év) igen jelentős változáson esik át. Az óvodában a torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), valamint a testi képességeket, például erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Módszertani elemek: A gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás. Ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot. Ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt, mely egyénenként változhat. A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken:  a gyermek, utánzási képessége,  beszédértésének szintje,  együttműködési képesség felnőttel, gyerekkel,  frontális irányítás elfogadása,  figyelem más gyerekek jelenlétében. A fentiek alapján határozzuk meg a lehetséges foglalkoztatási formát, amelyek lehetnek a következők: - egyéni helyzet: egy pedagógus egyszerre egy gyerekkel foglalkozik, - egy térben egyszerre több gyerekkel egyéni formában foglalkozik egy-egy pedagógus - A verbális utasítások mellett /helyett/ igyekezzünk mindent vizualizálni. A fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is. A fejlesztés feladatai:  finommotoros alapkészségek kialakítása  kéz és ujjak mozgatása  két kéz összehangolt mozgatása  tárgy megfogása, elengedése  csippentő fogás, stb.  finommotorika általános fejlesztése  szenzomotoros koordináció fejlesztése  percepció fejlesztése  testséma kialakulásának segítése  térbeli tájékozódás fejlesztése  grafomotoros készségek fejlesztése Feladattípusok Szem - kéz koordináció fejlesztésére irányuló feladatok: - konstrukciós játékok szétszedése, illesztése, csavarozása - papírtépés, hajtogatás - gyöngyfűzés - különböző anyagok válogatása Grafomotoros készségek fejlesztésére irányuló feladatok: - rajzolás, festés

51

Ábrázolás és kézimunka technikák - vágás, ragasztás Testséma kialakítása, térbeli tájékozódás fejlesztése A fejlesztés keretei A fejlesztés helyszínének helyes megválasztása (a figyelemkoncentrációt legjobban elősegítő, ingerszegény környezet), az egyénre szabott munkarend, munkaszervezés megfelelő kialakítása a készségek elsajátítását, önálló alkalmazását segíti. Az elsajátított készségek gyakorlása, szinten tartása a munkavégzés során strukturált keretek között, a gyakorlati alkalmazás az önkiszolgálás és a játéktevékenység során valósul meg. Ezen kívül, törekednünk kell azok minél általánosabb, szélesebb körű alkalmazására a gyermek életének különböző területein is. Nagymotoros fejlesztés Általános mozgásfejlesztést célzó gyakorlatok Rendgyakorlatok Kartartások (nyújtott, hajlított, vegyes) Karkörzések Állások (alapállás, lábujjon, sarkon, talp élen, guggoló állás, terpeszállás) Ülés (nyújtott, terpesz, török) Fekvés (hanyatt, hason, oldalt) Függés (függőállás, függeszkedés) Járás (kis és nagy lépéssel előre, oldalra, gyors, lassú, különböző minőségű talajon, vonal között, vonalon, tárgyak kikerülésével, átlépésével, hullámvonalon, irányváltoztatással, különböző eszközökkel, lépcsőn járás) Futás (gyors, lassú tempóban, tempóváltással, különböző irányba, irányváltással, különböző szélességű vonalak között, futás közben akadály átlépése, megkerülése, futkározás, célba futás, futás eszközzel a kézben) Ugrás (szökdelés, átugrás, leugrás, ki-be ugrás) Dobás-fogás (elkapás, eldobás, célba dobás) Támaszgyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás, gurulás) Egyensúlyérzéket fejlesztő gyakorlatok (lábujjhegyen állás nyitott, majd csukott szemmel, fél lábon megállás, statikai egyensúlyhelyzetből való kibillentés, egyensúlyozás vonalon, padon járás közben tárgy egyensúlyozása, egyensúlyozás különböző tárgyakon.

52

11. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK A felkészülés, az ünnepvárás hangulata ugyanolyan fontos a gyermekek számára, mint maga az ünnepnap. Ünnepnap "felborul az élet". A gyermekek izgatottak a közös készülődés feszültségétől, a rendkívüli napirendtől, a feldíszített csoportszoba hangulatától, az ízlésesen megterített ünnepi asztal meghittségétől, valamint attól, hogy érzik a felnőttek is izgatottak, érzékenyen reagálnak az ünnep meghitt hangulatára. Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek, a hozzájuk kötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Az ünnepek és a kialakult szokásaink keretet adnak óvodai életünknek. A kölcsönös találkozások lehetővé teszik az érzelmi kötődést. Óvodánk Nemzetiségi hetére minden évben meghívjuk városunk Nemzetiségi Nyugdíjas körét, annak énekkarát. Az általuk szervezett Idősek Napján, valamint Juniális alkalmával mi látogatunk el óvodásainkkal rendezvényeikre, és nemzetiségi műsorunkkal színesítjük programjukat. A város nemzetiségi rendezvényein való együttes részvételünkkel a gyermekek identitástudatát erősítjük. /Szüreti felvonulás, Liba bál, Márton nap, Juniális/ A testvérvárosainkból érkező delegációkat szívesen fogadjuk. Örömmel tölti el őket, hogy betekintést nyerhetnek nemzetiségi munkánkba. Ezek a találkozások óvodásainknak is különleges élményt nyújtanak, és ez hozzájárulnak ahhoz, hogy a későbbiekben is pozitív hozzáállásuk segítse őket a nemzetiségi nyelv megismerésében, megszeretésében, majd iskolai tanulmányaik folyamán annak megtanulásában. Ünnepeink: Családban is megtartott ünnepek: Karácsony, Mikulás, Húsvét, születés- és névnap. Jellegzetes óvodai ünnepélyeink: Szüreti bál, Márton nap, farsangi bál, anyák napja, gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatója, Nemzetiségi hét.

53

12. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE

12. 1. Szakmai dokumentációk Óvodánk írásos dokumentumai: -Az óvoda helyi nevelési programja. -A vezető óvónő pedagógiai, működési munkaterve. /a tervezés időkerete 1 év, hidat képez a program és a gyermekcsoportokra elkészített terv között/  Óvodai felvételi előjegyzési napló.  A gyermekcsoportok nevelési - fejlesztési terve.  Az egyéni fejlődés - fejlesztés dokumentumai.  Felvételi - mulasztási napló.  A szülőkkel való kapcsolattartás dokumentumai: emlékeztető szülői értekezletekről, családlátogatásokról,  Nyilatkozatok: kirándulás engedélyezése, stb.  Gyermekvédelmi felelős nyilvántartása. Szakmai dokumentációinkat a nevelőtestülettel egyetértésben, a helyi programban rögzítettük. Az óvodai nevelés tudatos, tervezett, felkészült munkát kíván. Óvónőink számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása. A nevelés és tanulás tervezése szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A cél és feladatok ismeretében a tervezést hosszabb időszakra, 4 év távlatára gondoljuk át, ám konkrét formában 1 évre szóló nevelési terveket készítünk. Éves terveinket 2 hetes ciklusokra bontjuk. E rövid időszakot átfogó tervezés lehetővé teszi, hogy a gyermekek, és az óvodapedagógus egymásra hatásával képes legyen a tervezési, nevelési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből indulunk ki. Ezekhez, a játékos tevékenységekhez kapcsoljuk a fejlesztési területek anyagát. Megfigyeléseinket, tapasztalatainkat a csoport életével kapcsolatos egyéb teendőinket a csoportnaplóban rögzítjük. A hiányzó gyermekek számát a felvételi és mulasztási naplóban rögzítjük. Óvodásainkról fejlődési lapokat vezetünk. A fejlődési lapok szempontjait az alábbiak szerint tervezzük: a. Önállóság fejlődése b. Játék, szociális magatartás, érzelem, akarat c. Kommunikációs képesség d. Kognitív képesség e. Motoros képesség A vezető óvónő dokumentációi: - éves pedagógiai terv - ellenőrzési terv - szabadságolási terv - beiskolázási terv (továbbképzés) - kéthavi időkeret nyilvántartása -Teljesítményértékelés A gyermekvédelmi felelős folyamatos nyilvántartási lapot vezet az arra rászoruló gyermekekről, körülményeikről.

54

Ha óvodánkba SNI gyermekek járnak, akkor a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel együttműködve egyéni fejlesztésben részesítjük őket, melyről külön dokumentációt vezetünk. 12. 2. Ellenőrzés, értékelés Célunk: Helyi nevelési programunk megvalósulásának folyamatos biztosítása és az esetleges korrekciók, javaslatok visszacsatolása. Kiterjedési köre: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzése, minősége, - a munkafegyelem, - a program megvalósulásának elemzése, értékelése, - a nevelőtestület pedagógiai munkájának ellenőrzése, - a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése, - az ügyviteli dolgozó munkájának ellenőrzése, - a gazdálkodással összefüggő feladatok ellenőrzése, - a gyermekvédelmi munka ellenőrzése - a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése, - pedagógiai dokumentációk - a hatályos jogszabályok, a törvények és rendeletek előírásainak betartása, -a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása. Módja: - tervszerű (előre megbeszélt szempontok alapján), - spontán (alkalomszerű, a problémák feltárására, megoldására), - napi felkészültség. Óvodánk ellenőrzési és értékelési rendszere hozzájárul ahhoz, hogy alaposabbá tegye az óvónők tudatos, tervezett munkáját. Az ellenőrzésre az óvodavezető és az óvodavezető helyettese jogosult. Az óvónők dokumentációit a vezető óvónő ellenőrzi évente kétszer. /Tanév elején és végén/ A nevelőmunka feltételeinek megteremtése folyamatos. A nevelőmunka ellenőrzését szintén a vezető óvónő végzi folyamatosan, az egész év folyamán. A nevelőmunka elemzése és értékelése félévkor és év végén történik a vezető óvónő által. A kisebbségi nevelés sajátos feladatainak ellenőrzését és elemzését, értékelését az óvodavezető helyettes végzi. Figyelemmel kíséri a kisebbségi hagyományok szokások óvodai felelevenítését, a kisebbségi nyelv használatát.

55

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az Óvodai nevelés programja /Országos Pedagógiai Intézet 1989./ 2. Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER, aki óvodás /SZORT Bt. Bp. 1997./ 3. Deli Andrásné - Nagy Jenőné: ÚTMUTATÓ /Nemzeti, Etnikai Kisebbségi Iroda kiadványa 1996./ 4. Falvay Károly: Ritmikus mozgás - énekes játék /Bp. Országos Pedagógiai Intézet Iskolafejlesztési Központja 1994./ 5. Forrai Katalin: Ének az óvodában /Zeneműkiadó 1991./ 6. Kovács Andrásné: Értékek - célok - feladatok /Óvodai Élet 1997./ 7. Mammel Ádámné: Deutsch im Kindergarten 8. Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan /Gondolat Bp. 1985./ 9. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel /Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Szolnok 1997./ 10. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? /OKKER Oktatási Iroda Bp. 1996./ 11. Óvodai nevelés játékkal, mesével /Szorobán Kiadó Bp. 1994./ 12. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában /Alex-typo 1992./ 13. Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata /Bp. 1997./ 14. Talabér Ferencné: Spiel mit dem Wort, Spiel mit der Sprache /Bp. 1998./ 15. Talabér Ferencné: Zweisprachigkeit im Kindergarten /Sopron 1992./ 16. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével /Pszichológiai nevelők sorozata Bp. Tk./ 17. Zsámbéki Károlyné dr. - Horváthné Szigligethi Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel /Fabula könyvkiadó 1993./

56

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte: Szakértő

Dátum

Egyetértését nyilvánította: Szülői munkaközösség

Dátum

Elfogadta: A nevelőtestület

Dátum

Jóváhagyta Nyergesújfalu Város Önkormányzata

Dátum

57

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Országos Közoktatási Szakértő Szülői Munkaközösség Nevelőtestület Önkormányzat ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az óvodai nevelési program érvényességi ideje: a nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:  szervezeti átalakítás  hálózatbővítés, leépítés  ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt  ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol Előírás a programmódosítás előterjesztésére:  írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének  részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Folyamatos, tervezett programelemző, értékelő vizsgálatok (fejlesztést, vagy szinten tartást biztosító)  minden nevelési év végén a nevelőtestület által kidolgozott szempontrendszer alapján értékesítjük a programot,  minden nevelési év végén az óvodát befejező 6-7 évesek körében elemezzük, értékeljük.

58