ELŐTERJESZTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2010. augusztus 26-i ülésére Tárgy: A Bóbita Óvoda és Bölcsőde működési dokumentumainak módosítása Tisztelt Képviselő-testület! Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása céljából idén másodszor nyújtottunk be támogatási igényt óvodai fejlesztő program szervezésének támogatására a Bóbita Óvoda Bajóti Tagóvodájára vonatkozóan. Mivel a program fedezete a következő nevelési évre is biztosított, az alapító okiratban szereplő 2009/2010-es nevelési évre korlátozó bejegyzés törölhető. A módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. sz. melléklete alapján a gyermeklétszám gyermekcsoportonként max. 12 fő, 2 évesnél idősebb gyermekek csoportjában max. 14 fő. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának szakértői vizsgálata még nem készült el, ezért nem képezi az előterjesztés tárgyát. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a határozati javaslat elfogadására. Nyergesújfalu, 2010. augusztus 19.
Mihelik Magdolna önkormányzati titkár
H a t á r o z a t i j a v a s l a t: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete 1. Fogadja el a Bóbita Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítását az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal 2010. szeptember 1-jei hatállyal. 2. Utasítsa a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelősök: Miskolczi József polgármester
1. sz. melléklet Jelölés: törölt tartalom, új tartalom
ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT BÓBITA ÓVODA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 18/K. és 88.§ (1) bekezdésében és a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 3.§ (2); 31.§ (2); 37.§ (1) és (5) bekezdése; a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5.§ - a és 14-15.§ - a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (továbbiakban: Kt.) 1. §- a alapján, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. §-ában meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Bóbita Óvoda 14/1991. (VII.30.) sz. KT határozatával elfogadott, és a 34/2001. (IV. 24.), 102/2001. (VI.6.), 40/2004. (III.30.), 159/2005.(X.25.), 21/2006. (I.31.), 160/2007.(VIII. 2.), 19/2008. (I. 31.), 160/2008. (VIII. 28.), 108/2009. (V. 28.), 171/2009. (VIII. 27.) határozataival módosított, majd a Bóbita Óvoda és Bölcsőde intézménynéven 253/2009. (XI.26.) és 279/2009. (XII. 17.) sz. KT határozataival módosított Alapító Okiratát 2010. szeptember 1-jétől az alábbiakban módosítja: 10. Felvehető engedélyezett gyermeklétszám: Óvoda: 161 fő (ebből a tagintézményben 63 fő) Bölcsőde: 20 fő 24 fő Az óvodai csoportok létszáma megfelelő alapterület esetén az engedélyezett létszámtól +20%-kal eltérhet; bölcsődei csoportok esetében akkor engedélyezett a +20%-os eltérés (14 fő/csoport), ha az érintett csoport tagjai betöltötték második életévüket. 12. Alaptevékenységei (szakfeladatok): … A bajóti tagóvodában a 2009/2010-es tanévben az óvodai nevelés keretein belül halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése óvodai fejlesztő program alapján. Integrációs pedagógiai program (IPR) megvalósítása cselekvési ütemterv alapján, IPR megvalósítására pedagógus munkacsoport működtetése, óvoda-iskola átmenetet támogató programok szervezése, pedagógus hospitációk szervezése más intézményekben. Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. Hatályba lépés: A módosított alapító okirat Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete jóváhagyásával 2010. szeptember 1-jétől hatályos. Nyergesújfalu, 2010. augusztus 26. Miskolczi József polgármester
Adolf Józsefné jegyző
ZÁRADÉK A Bóbita Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítását Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete …….../2010. (VIII. 26.) számú határozatával elfogadta. Adolf Józsefné jegyző
SZAKMAI PROGRAMJA 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér 14.
1. Általános rész 1.1 Bevezető A program elkészítésekor az alábbi törvényi szabályozásoknak tettünk eleget: • 1991. évi LXIV. törvény: a gyermekek jogairól. • 1993. évi III. törvény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. • 1997. évi XXXI törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. • 15/1998. (IV.30.) NM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről. • 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. • 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet: a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. •Módszertani levél a bölcsődei gondozás-nevelés minimum-feltételeiről és a szakmai munka részletes szempontjairól A Bóbita Óvoda és Bölcsőde szakmai programja tartalmazza bölcsődénk alapelveit, nevelésünk célját, feladatait, tevékenységformáit és ezek szervezeti kereteit. Bölcsődei programunk szervesen kíván kapcsolódni az óvodai nevelési programunkhoz. Alapellátás: 24 férőhelyen a dolgozó szülők 3 éves kor alatti gyermekeinek gondozása- nevelése történik.
1.2. Gyermekkép Elfogadjuk az Országos Alapprogram által meghatározott elvet, miszerint a gyermek fejlődő személyiség; individuum és szociális lény egyszerre, akinek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Fejlődését több tényező együttesen határozza meg: genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások.
2
Olyan személyi és tárgyi környezetet igyekszünk biztosítani, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatását segíti. A bölcsődében a nevelést – gondozást mindenben ehhez igazítjuk.
1.3.Bölcsődekép A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 3 éven aluli gyermekeknek a nevelését – gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk. Bölcsődénk pedagógiai hitvallása Biztonságérzetet nyújtó, érzelem-gazdag környezet kialakítása, melyben a gyermek saját képességei szerint fejlődhet, élmény és fantázia világa gazdagodhat, kialakulhat az esztétikum iránti érzékenysége, megízlelheti az önfeledt aktív játék örömét, mely képessé teszi a későbbi élet során a kreatív továbbfejlődésre. A bölcsődei nevelésben nagyon fontos a személyre szóló bánásmód, mely a gyermekek egyéni sajátosságához és igényeihez igazodó gondozást és nevelést jelenti. Ebben a folyamatban nincs kiinduló és elérendő fejlettségi szint, hiszen a bölcsődei felvételnek sincsenek tanult fejletségi kritériumai (pl.: nem kell tudni önállóan enni, szobatisztának lenni, beszélni stb.). Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből az őket körül ölelő világra nyitott, érdeklődő, fogékony, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak. Ezen tulajdonságok megszerzése közben sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapvető szabályait, mely a későbbiekben segíti a társadalomba való beilleszkedésüket. Az élet első éveiben ezt csak az egyéni fejlődési ütemükhöz igazodó fejlesztéssel lehet elérni.
3
1. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei 2.1. Gondozás és nevelés egységének elve A kisgyermek gondozása-nevelése elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik egyéni vagy csoportos szituációban. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
2.2. Egyéni bánásmód elve A gyermekekkel foglalkozó felnőttek szeretetteljes odafordulással, a gyermekek életkori- és egyéni sajátosságait, testi fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segítik fejlődésüket.
2.3. Állandóság elve A gyermekek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot.
2.4. Az aktivitás és önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermekek ösztönzése, a megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése. A gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás, empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. Támogatjuk a gyermek kezdeményezéseit, problémamegoldó képességének fejlesztését.
2.5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Alkalmazzuk az elismerés, a megerősítés módszerét a különböző játékszituációkban, nevelési helyzetekben.
4
2.6. A rendszeresség és fokozatosság elve Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. Szem előtt tartjuk a fokozatos terhelést, ismeretbővítést, szokások kialakítását.
2.7. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekekkel foglalkozó felnőttek – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával - a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
3. A bölcsődei nevelés- gondozás célja A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése családias, derűs légkörben, biztosítva a gyerekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet és igényes körülményeket. A gondozónevelőmunkának az érzelmi biztonság segítségével biztosítani kell a gyermek testi, értelmi és szociális fejlődését.
3.1.Családias légkör, otthonos környezet megteremtése A kisgyermekek életében, lelki fejlődésében meghatározó szerepe van a bölcsődében eltöltött időnek. A gyerekeket odafigyelő, törődő, meleg, családias légkör veszi körül. Minden egyes gyerekre a kis létszám miatt jut elegendő idő. Az intézményben dolgozó felnőttek igyekeznek, minden gyermeket megismerni. A bölcsődei nevelés a családdal együtt kell, hogy szolgálja a gyermek fejlődését, ezért nagyon fontos a családokkal való együttműködés. Ez a szülőkkel való napi személyes találkozás, folyamatos kommunikáció, közös programok, valamint szülői értekezletek segítségével valósul meg.
5
A bölcsődei csoport a gyermek egyik élettere, ahol a napjai nagy részét tölti. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő környezet kialakítására, melynek legfőbb jellemzői az otthonosság, rendezettség, szervezettség, esztétikusság.
3.2. Bölcsőde – óvoda együttműködő jelleg Legfőbb törekvésünk, hogy kiaknázzuk a közös igazgatású intézményben (bölcsőde és óvoda) rejlő lehetőségeket és biztosítsuk a gyermek 3 éves kor alatti életkorától 7 éves korig történő folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését. Az óvoda mindenkor épít a bölcsődében folyó nevelőmunkára, hiszen az óvodás csoportokkal egy épületben, de külön épületrészben vannak elhelyezve a bölcsődés csoportok. Ennek köszönhetően a bölcsődés gyermekek megismerhetik az év folyamán az óvodásokat, valamint az óvodában dolgozó felnőtteket is. Mindez észrevétlenné teheti a bölcsőde és az óvoda közötti átmenetet, érzelmi biztonságot nyújtva a gyerekeknek.
4. A bölcsődei gondozás- nevelés feladatai A bölcsődei gondozás- nevelés feladata: a gyermek egészséges testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése gyermekközpontú, empatikus légkörben. A bölcsőde kiemelt feladata: • Napközbeni kisgyermekellátás a törvény által előírt kereteken belül • Gyermekélelmezés szervezése- HACCP program szerinti működés • Magas színvonalú gondozó-nevelőmunka biztosítása az ellátottak számára
6
4.1. Egészséges testi fejlődés elősegítése, egészségfejlesztés Feladatunk • A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése • A gyermeki szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése • Egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető higiénés szokások kialakulásának segítése
4.1.1. Az egészséges környezet, egészséges életmód feltételeinek biztosítása A bölcsőde berendezésénél, a játékok beszerzésénél fontos szempont, hogy a gyermekek számára biztonságosak legyenek. A gyermekszoba rendszeres szellőztetésével biztosítjuk a friss levegőt, rendszeres takarítással, a játékok rendszeres fertőtlenítő átmosásával, portalanításával a tiszta környezetet. Minden gyermeknek jellel ellátott ágyneműje, és saját pizsamája van. A csoportszobákba utcai cipővel nem szabad bemenni. A gyermekek naponta - időjárástól függően- töltik idejüket a szabad levegőn. Az óvodának van egy tornaszobája, mely szintén alkalmas mozgásos tevékenységekre. A bölcsődés gyerekeknek napi 4X (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna) étkezési lehetőséget biztosítunk, minden nap, ugyanabban az időben. Fontosnak tartjuk az étkezés kulturált lebonyolítását. Az étkezéshez esztétikus, méretben megfelelő edényeket, poharakat, evőeszközöket használunk. Minden gyermeknek kötelező a váltócipő. A gyermekek ruházatával kapcsolatban felhívjuk a szülők figyelmét, hogy öltözete legyen kényelmes, könnyen tudjon mozogni benne, piszkolható, könnyen
7
kezelhető és réteges legyen. Mindig legyen váltóruházat a gyermek saját, jellel ellátott szekrényében. Az óvoda, és bölcsőde orvosa évente több alkalommal vizsgálja a gyermekeket, amennyiben szükséges, szakorvoshoz irányítja őket. A gyermekek betegen nem látogathatják a bölcsődét, betegség után, minden esetben igazolást kérünk.
4.1.2.Mozgásfejlesztés, egészségfejlesztés Nagy hangsúlyt helyezünk a gyermekek napi tevékenységei során a mozgás fejlesztésére, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítésére.
4.2. Az egyéni és közösségi szocializáció, érzelmi és mentális nevelés biztosítása Feladatunk •
• • • • •
A bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése. A gyermekek segítése az átélt nehézségeinek a feldolgozásában, a közösség elfogadásában A felnőtt – gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése Az egyéni szükségletek kielégítése, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése. A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése Megteremteni a lehetőséget a felnőttel és a társakkal a közös élmények átélésére Feladatunk, hogy szeretetteljes, derűs, otthonos légkört biztosítsunk a gyerekeknek és megismertessük velük a társas viselkedés szokásait
8
4.2.1. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása: Felnőtt – gyermek kapcsolat A gyermekeket odafigyelő, törődő, meleg, családias légkör fogadja intézményünkben. Az itt dolgozó felnőttek segítőkész, empatikus, a gyerekekre odafigyelő magatartása érzelmi biztonságot nyújt a gyermekeknek. Minden egyes gyermekre jut elegendő idő. Nevelésünk alapja a szeretet és a gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, a gyermek partnerként való kezelése, az értelmesen korlátozó fegyelem. Felnőtt – felnőtt kapcsolat Arra kell törekednünk, hogy az intézményben dolgozók gondozó- nevelő munkája összhangban legyen. A meghatározó kérdésekben egyformán gondolkodjanak, együtt tudjanak dolgozni, együtt tudjanak működni. A kapcsolatuk őszinteségen, egymás iránti tiszteleten alapuljon. A gyermeki magatartás kialakulásának szempontjából modell értékű legyen az itt dolgozó felnőttek viselkedése, egymáshoz való viszonyulásuk. A szülőkkel való partneri viszony, egymást segítő kapcsolat kialakítása, segíti a bölcsődei nevelést. Gyermek – gyermek kapcsolat Egymásra odafigyelő gyermekeket szeretnénk nevelni. Arra törekszünk, hogy kiküszöböljük az agressziót, a kiközösítést, a csúfolódást. Erősítsük a gyermekekben egymás elfogadását, segítését, a konfliktusok békés megoldásának képességét, az egymás iránti türelmet. Nagyon fontosnak tartjuk az összetartó, jól együttműködő közösséget, az eltérő korosztályok közötti együttműködést, jó kapcsolatot. Fontosnak tartjuk, hogy a nagyobbak megtanuljanak gondoskodni a kisebbekről, segíteni nekik.
4.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése - érzékelés, észlelés A gyermekek értelmi képességének fejlesztése egyéni fejlettségüknek megfelelően, életkori sajátosságaik figyelembe vételével,
9
kíváncsiságukra, természetes érdeklődésükre építve történik. A változatos tevékenységek segítésével bővítjük, rendszerezzük spontán szerzett tapasztalatainkat, ismereteinket, fejlesztjük értelmi képességeinket. Feladatunk • • • •
A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása A gyermek tevékenységének támogató – bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élmények, viselkedési és helyzet – megoldási minták nyújtása
4.3.1. A gyermekek értelmi fejlesztésének megvalósítása Spontán játékos tapasztalatszerzés A gyermek élete során rengeteg tapasztalatot szerez. A gyermek spontán, játékos tapasztalatszerzését inger gazdag környezet, sokféle játékeszköz és könyv biztosításával, változatos tevékenységek szervezésével, színes, eseménydús bölcsődei élet biztosításával segítjük elő. Irányított tapasztalatszerzés spontán vagy szervezett formában A bölcsődében a tevékenységek a napirendbe beépítve kötetlen formában valósulnak meg. Témakörei az évszakhoz, az adott időszak ünnepköreihez kapcsolódnak, a gyermek természetes érdeklődésére és személyes tapasztalataira építve. A tevékenységek szervezése minden esetben játékosan, változatosan, közvetlen érzékszervi tapasztalatokra építve történik.
10
5. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Bölcsődében a nevelő- gondozó munkát csoportonként 2-2 gondozónő végzi szakirányú csecsemő és kisgyermekgondozói végzettséggel. Gondozónő a gondozás- nevelés egész ideje alatt jelen van. A bölcsődének van egy szakmai vezetője, akit az óvoda vezetője bíz meg a feladat végzésével. Takarítási feladatokat 1 fő technikai személy, a tálalás feladatait az óvodai részleg kisegítő alkalmazottja végzi.
5.2. Tárgyi feltételek: Bölcsődei csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak.
5.3. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja. Megteremti a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A gondozás-nevelés folyamatában az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, játék, alvás) a gyermekek jó közérzetét is megteremtik. Az optimális napirenden belül az egyes gyermekek igényeit a gondozónő úgy tudja kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető a rendszer, a gyermekek tájékozódhatnak a várható eseményekről, miközben kiiktatódik a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónőrendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele. A bölcsődei nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és
11
fejlesztését különböző, a bölcsődei gondozónők által készített feljegyzések, és dokumentumok szolgálják (pl.: csoportprogramok). Napirendünk kialakításánál igyekszünk szem előtt tartani, hogy a legtöbb időt a játékra fordítsuk. Lehetőség szerint legyen rendszeres a komplex foglalkozásokra szánt idő, figyelembe véve a játékba integrált tevékenységekkel elsajátítható ismereteket. A csoportok gondozónői maguk dönthetnek arról, hogy egy-egy napon mely tevékenység kap nagyobb hangsúlyt. Napirend igazodik: • A gyermekcsoport életkori összetételéhez • Fejlettségéhez • Szükségleteihez • Befolyásolják az évszakok, az időjárás • A gyermek otthoni életének, életritmusának lehetőségszerinti figyelembevétele.
5.4. Kapcsolattartás a szülőkkel A bölcsődei nevelés a családdal együtt kell, hogy szolgálja a gyermek fejlődését, ezért nagyon fontos a családokkal való együtt működés. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás- nevelés kialakításában, és a családokat is segíti a gyermeknevelésben. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van. Mivel mindegyik más- más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük. Ennek formái • • • • • • • • •
12
Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor Írásbeli tájékoztatás – üzenő füzet, információs tábla Időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés Ünnepek Barkács délutánok „tesz- vesz délutánok” Szülői értekezletek Szervezett programok: családi kirándulás, családi zenedélután Kézműves kiállítás a bölcsődések alkotásaiból Előadás szülőknek a gyermeknevelésről, egészségvédelemről stb.
5.5. Családlátogatás Cél: a családdal való kapcsolat felvétel, a gyermek otthoni környezetben való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerüljön sor. A gondozónő: -ismerje a családlátogatás jelentőségét, - a családlátogatáson a hivatásának megfelelően viselkedjen, -a szülők felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás előnyös a gyermek szempontjából. 5.6. A beszoktatás A bölcsődébe lépés nagy érzelmi megterhelést jelent mind a szülő, mind pedig a gyermek számára. Ezért a bölcsődébe lépést családlátogatás előzi meg, amely előzetes megbeszélés alapján történik, amikor a család otthon van. Célja a családokkal való kapcsolatfelvétel a gyermek otthoni környezetében való megismerése. A gondozónő a gyermekkel történő első kapcsolatfelvétele az otthon biztonságos légkörében, az otthoni környezetben történik. A gyerek számára fontos, hogy a gondozónőt az érzelmi biztonságot adó szülők jelenlétében, saját otthonában látja először. Szülői értekezleten tájékoztatást adunk a családok részére a bölcsődei életről, a szakmai programról, a szülők jogairól és kötelezettségükről, a házirendről, a bölcsőde napirendjéről, (a gondozónők személyes megismerésére van lehetőség). Tájékoztatást adunk a rászoruló családok térítési díjkedvezmény igénylésének lehetőségéről a szükséges nyomtatványok biztosításával. A bölcsődében folyó korszerű táplálkozásról az életkori szükségletek figyelembe vételével, diétás étkeztetés lehetőségeiről. A kisgyermek új környezethez való alkalmazkodását könnyíti meg az apa, vagy anya jelenléte a beszoktatás időszakában, ezért mindannyiunk számára nagyon fontos a szülő személyes jelenléte a beszoktatás alatt. Alkalmat szeretnénk adni a szülőnek egyfelől arra, hogy gyermekük mellett legyenek ebben a nehéz időszakban, másrészt, hogy jobban megismerjék intézményünket, személyes tapasztalatokat szerezzenek gyermekük bölcsődei életéről.
13
A beszoktatás menete gyermekenként változó. Az új környezet és az új személyek elfogadásához a gyermekeknek különböző időtartamra van szükségük. Ezért a beszoktatás mikéntje a gyerekek igényeihez igazodik. Ideje kb. 2 hét. A beszoktatás bölcsődénk által javasolt folyamata •
• • • • •
A bölcsődei élet elfogadása igen eltérő a gyermekek részéről, ezért a napi terhelés időtartamát is a gyermek egyéni teherbíró képességéhez tanácsos igazítani. A bölcsődében tartózkodás ideje egy – két óráról fokozatosan érheti el az egész délelőttöt, majd a délutánt is. A bölcsődei beszoktatás első napjaiban a szülő folyamatosan legyen jelen a csoportban. A bölcsődei csoportban a gondozási műveleteket az első napokban még a szülő is segítse, a gondozónő fokozatosan kapcsolódjon be, majd teljesen vegye át. A második héten a szülő még legyen jelen, de már ne tartózkodjon folyamatosan a csoportszobában. A későbbiekben megkísérelheti a szülő, hogy rövidebb időre elhagyja a bölcsődét, idővel már egész délelőtt a szülő nélkül van a gyermek a csoportban. Amikor a gyermek már megszokta a gondozónőt és a pedagógust, valamint az új környezetet meg lehet próbálni a délutáni alvást is.
A beszoktatási folyamat sikerének kulcsa a bölcsődei felnőttek és a szülők szoros és következetes együttműködése.
5.7.„Saját gondozónő”- rendszer Az a szervezeti rendszer, amely szerint a gondozónő fokozottan felelős a csoport egy részéért. Ezáltal több figyelem jut minden gyermekre, jobban számon tarthatóak a gyermek egyéni problémái, szokásai. Minden gyermeknek van saját gondozónője. „Saját gondozónő” felelős a csoportjába járó 5-6 gyermekért, ő az a személy, aki az anyától megtanulja a gyermek otthoni szokásait, a vele kapcsolatos fontosabb teendőket. A nap nagy részében ő gondozza a gyermeket, eteti, öltözteti, lefekteti, ha igényli, szeretgeti, ölbe veszi, dúdolgat, mesél neki, megvigasztalja őt, ha bánatos.
14
A „saját” gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, ő vezeti a gyerek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel. Bölcsődénkben a gondozónők nagy figyelmet fordítanak személyüket érintő döntések meghozatalánál a gyermek-csoportjuk érdekeinek figyelembe tartására. Tudják jól, hogy a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli az érzelmi biztonságot.
5.8. Gyermekcsoport szervezése A bölcsőde felvehető létszáma 12 fő, amennyiben szükséges 14 főig feltölthető ( 120%-os feltöltöttség).A magasabb létszám ellátási problémát jelenthet a gondozónőnek. A gyermekek három éves koráig, illetve abban a nevelési évben, melyben augusztus 31. betölti a 3. életévét, vehetik igénybe a bölcsődei ellátást. Ezután léphetnek át az óvodába. Igyekszünk úgy alakítani, erőnkhöz, és lehetőségünkhöz mérten, hogy a bölcsődés csoportba járó gyermekek együtt járhassanak tovább óvodába.
5.9 . A gyerekek felvétele A jelentkezés feltételei Két bölcsődei csoportunkba testileg és szellemileg egészséges gyermekeket veszünk fel.. Év közben a csoportban megüresedett hely függvényében veszünk fel új gyereket. A Bóbita Óvoda és Bölcsőde bölcsődei csoportjába azok a gyermekek jelentkezhetnek, akik a fenti feltételnek megfelelnek, és akiknek szülei megismerték szakmai programunkat, azzal egyetértenek, elfogadják azt. A felvételnél figyelembe vesszük a jelentkezési sorrendet. Kivételt képeznek azok a gyermekek, akiknek óvodás testvérük az intézményünkbe jár, illetve ahol mindkét szülő dolgozik, elsőbbséget élveznek. Bölcsődébe felvehető továbbá minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátását. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény kiemeli olyan kisgyermek – szociális vagy egyéb ok miatt –
15
felvételi lehetőségét, akinek egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés. A gyermek felvételét a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: • körzeti védőnő • háziorvos – gyermekorvos • szakértői és rehabilitációs bizottság • szociális illetve családgondozó • gyermekjóléti szolgálat • gyámhatóság
5.10. Munkaszervezés Vezetési szintek • •
• •
16
Fenntartó: Nyergesújfalu Város Önkormányzata. A dolgozók felett a munkáltatói jogokat a mindenkori intézményvezető látja el. Intézményvezető: a bölcsőde és az óvoda egyszemélyi felelős vezetője az intézményvezető. Az intézményvezető a szervezeti, működési, szakmai kérdésekben az óvodapedagógusokkal, gyermekgondozókkal, és az érintett alkalmazottakkal konzultálva hozza meg a döntéseit Szakmai vezető: bölcsődei egység szakmai munkájának irányítója Gondozónők: alapfeladatuk a gyermekek gondozása , nevelése és fejlesztése, a csoport életének szervezése, adminisztrációs feladatok és egyéb szervezési feladatok valamint a szülőkkel való kapcsolattartás
6. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei, tevékenységformái A bölcsődei nevelés általános feladatai: a kisgyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése - a gyermekek gondozása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés megvalósítása – a bölcsődei élet tevékenységformáin keresztül valósulnak meg. A gondozás (öltözködés, tisztába tevés, WC használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényeinek és kompetencia érzésének erősítése.
6.1.Gondozás: Bensőséges interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának az egyik feltétele, hogy a gyermek aktívan vehessen részt a gondozási helyzetekben, lehetősége legyen úgy próbálkozni, hogy közben érzi a gondozónő figyelmét, biztatását, támogató segítségét. Lehetőséget kívánunk adni a próbálkozásra úgy, hogy közben érezzék segítő, támogató figyelmünket. Sikeres próbálkozásait a felnőtt megerősítéssel, dicsérettel jutalmazza (ez növeli az együttműködési kedvet), a sikertelenségért viszont nem kap elmarasztalást. Elegendő időt szeretnénk adni a gyakorlásra (tisztálkodás, öltözködés, evés), az egyes mozzanatok megtanulására, mivel az hosszú gyakorlást igényel. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására. • • • • • •
17
Szobatisztaságra szoktatás WC használat megismertetése Mosakodás Öltözködés Étkezés Du. pihenés a fokozatosság elvének figyelembe vételével
6.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, mely segíti a környező világ megismerésében, befogadásában, elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődését. A játék ad elsősorban lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődésére is. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységét, kreativitását. A gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A több gyermekkel való együttlét örömforrás a kisgyermek számára, a társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését. A játék a gyermek önkéntes tevékenysége, mely belső indítékok alapján jön létre. Játékban dolgozzák fel élményeiket, vágyaikat, közben sok tapasztalatot, ismeretet szereznek, személyiségük sokoldalúan fejlődik. A játékot a gyermek elsődleges tevékenységének tekintjük. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a pihenőidő és a gondozási tevékenységek szakítják meg. Amikor együtt játszunk a gyerekekkel, a játékba ágyazottan megjelennek az évszakok és az ünnepek. Ehhez választunk odaillő ábrázolási technikákat, dal és mondóka anyagot, mozgásos játékokat és igyekszünk minél több élményhez juttatni a gyerekeket. A játék fejlődés folyamata: A játék alapja, kezdete a csecsemők manipulációja. A bölcsődés korú gyermek fő tevékenysége a gyakorló játék, mely másfél éves kortól alakul ki. Ezt a játékot a funkció öröméért gyakorolja, különböző mozgásokat, műveleteket utánoz. Két éves kor körül megjelenik az én tudat. Az „én akarom”, „én idézem elő” a játékban is megfigyelhető. Három éves korban a gyerekek szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. Bölcsődés korú gyerekeinknél a gyakorlójátékot tarjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. A mozgást gyakorló játék során egy – egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása.
18
Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok tulajdonságait ( víz, papír, gyurma, homok...) fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. Bölcsődei csoportunkban a legjobb feltételeket biztosítjuk gyerekeinknek. Számukra a gondozónő személye a legfontosabb. Ő tudja biztosítani a játékhoz szükséges légkört, ha kell ötleteket ad, segítséget nyújt. A gondozónővel kapcsolatos elvárásaink: • Nagyfokú empatikus készséggel rendelkezzen. • Szeressen játszani. • Adjon mintát a gyerekeknek a játékban. • Adja meg a játék feltételeit (tér, eszköz, mozgás). • Segítse a játékban adódó konfliktus helyzetek megoldását.
Feladataink: A játék feltételeinek biztosítása A tárgyi környezet, a játékeszközök meghatározzák a gyermekek fejlődését. Játékeszközeinket gondosan válogatjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek életkorának, valamint egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfeleljenek. Figyelünk arra is, hogy a játékok esztétikusak, igényes kivitelűek legyenek. A játékokat a gyermekek által elérhető helyen, fajtánként csoportosítva helyezzük el. A játékok és eszközök szabadpolcokon találhatóak, a gyerekek maguk vehetik le őket. Törekszünk arra, hogy optimális mennyiségű és minőségű felszereltség vegye körül a gyermekeket. Napirendünk során kellő időt biztosítunk a hosszantartó, zavartalan játékra. A gyermekszobában játéksarkokat alakítunk ki, de a bútorok, egyes polcok, könnyű mozgatásával a szoba tovább alakítható. A gyermekszobában található pihenősarkot is vastag szőnyeggel, valamint gyermek kanapéval, párnákkal, puha állatokkal rakjuk körül. Nagyon fontos szempont a játékok kiválasztásánál az is, hogy könnyen tisztíthatóak, fertőtleníthetőek legyenek, és ne okozhassanak balesetet.
19
Elengedhetetlennek tartjuk, hogy minden játékfajtához – gyakorló játék, konstruálás, mozgás – legyenek megfelelő játékszerek. A játéktevékenység szervezése, irányítása A gondozónőnek ismernie kell az adott korosztályra jellemző játékfajtákat, feladatuk, hogy figyelemmel kísérjék a gyermekek játéktevékenységét, ha kell, mintát adjanak. Segítsék, fejlesszék a játékot, akár kezdeményezzék, ráirányítva a gyermek figyelmét, kedvet ébresszenek egy – egy játékeszköz használatára. Nagyon fontos, hogy a gondozónő élményt, indíttatást, ötletet adjon a játékhoz. Figyelnie kell a gyermekek aktuális érdeklődését, otthonról hozott élményeit és ezekre is építhet játékkezdeményezéseket. A játéktevékenység kezdeményezése a szabadban is valósuljon meg, főleg sok mozgás formájában.
6.2.3. A játék színterei Mese – vers, bábozás Feladataink • •
•
•
A mese, vers, mondóka, a nyelvi nevelés legfőbb területe, így a nevelés egész folyamatában, a szocializáció során a beszéd a gondolkodás legfőbb eszközévé válik. A mindennapos meséléssel és bábozással a gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejlődését segítjük elő, így erősítjük a belső képalkotás folyamatát. Rövid, egyszerű meséket mesélünk, képekkel, vagy dramatizálással segítve a megértést. Igényesen választjuk a mese – vers anyagunkat, merítünk a néphagyomány kincseiből, rövid népmesék közvetítésével identitást alapozunk, ezen keresztül segítjük a világ megismerését, mélyítjük a gyermek önismeretét, erkölcsi tartalmakat közvetítünk. Nyelvhasználatunk is modell értékű. A gyermek számára utánzási minta.
Gyermeki tevékenységek •
20
Játékukat kísérő mondókázás a mozdulatok egységével érzéki – érzelmi élményt nyújt
• •
Képeskönyv nézegetés közben beszélgetést kezdeményeznek, kombinálják saját élményeikkel, így feszültségeiket, érzéseiket, félelmeiket kifejezésre juttatják. A gyermekek szívesen hallgatnak meséket, verseket
Módszertani alapelveink • • •
A mese, a versmondás, mondókázás spontán, játékos jellegének érvényesítése Bábozással kommunikációs helyzeteket teremtünk, beszédkészséget fejlesztünk Esztétikus, figyelemfelkeltő, természetes anyagokból készült eszközöket alkalmazunk
Ének – zene, énekes játékok, tánc Feladataink • • • •
A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése A tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése: énekes játékok tanulásával az esztétika, a közös játék örömének kialakítása Zenei képességek fejlesztése: az egyenletes lüktetés megéreztetése pedagógus példával, hangszerekkel való ismerkedéssel, tapssal, lépegetéssel A gyerekek zenei élményhez juttatása
Gyermeki tevékenységek • • • •
Dalok, mondókák tanulása Zenei képességfejlesztő játékok játszása Ritmushangszerek használata Zenehallgatás keretében a pedagógus, gondozónő által énekelt gyermekdalok meghallgatása
Módszertani alapelveink • • • •
21
Egyéni képességek figyelembe vétele Tapasztalatszerzési lehetőségek nyújtása A gyermek bevonása a zenélésbe A tárgyi és hangulati feltételek biztosítása
• •
Az éneklés fejlődésének biztosítása Játékos cselekvések
Alkotó tevékenységek (rajzolás, festés, mintázás) Feladataink • • • •
A gyermeki alkotó – alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: megfelelő légkör, hely, idő, megfelelő minőségű eszköz és anyag álljon rendelkezésre Eszközök és anyagok tulajdonságainak és a velük való bánásmódnak a megismertetése Az esztétikum iránti vonzódás megalapozása esztétikus környezet biztosításával A „nyomot hagy a papíron” öröm megerősítés
Gyermeki tevékenységek • • •
A ceruza és a zsírkréta használatának gyakorlása Festés ujjal, ecsettel, nyomdázás, ragasztás, gyurmázás Kézműves tevékenységek biztosítása
Módszertani alapelveink • • • • •
22
A gyermek életkori sajátossága az érzelmi dominancia, fontosnak tartjuk ennek érvényesítését e tevékenység keretei között is. A differenciált bánásmód elvében érvényesítjük az egyéni adottságokat, az egyéni fejlődési ütemet Egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele választási lehetőségek biztosításával A tevékenység tárgyi és hangulati feltételeinek biztosítása A játékosság elvének érvényesítése, pl. a játékosság jellemzői a rajzolás területén örömszerzést nyújt, teret ad az önállóságnak,kreativitásának.
Mozgásos játékok (testnevelés) Feladataink • • • •
Feltételek megteremtése a biológiai fejlődés elősegítéséhez, a szervezet teherbíró–, ellenálló -, és alkalmazkodó képességének növeléséhez A gyermek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építés Alkalmak biztosítása tapasztalatok szerzésére Játékok feltételeinek biztosítása
Gyermeki tevékenységek • • • •
Utánzó, játékos mozgások felnőttel együtt Természetes támaszgyakorlatok sok játékkal Labda, mint sokféle mozgáshoz használható eszköz, tulajdonságainak megismerése Egyszerű testnevelési játékok megismerése, gyakorlása
Módszertani alapelveink • • • •
Fokozatos bevezetés a kötetlen formából a „kötelező” tevékenységi formába Játékos és utánzó vezetési mód alkalmazása Gyermek és felnőtt mindig együtt végezze a gyakorlatokat Sok – sok dicséret, pozitív megerősítés
Környezet, természet megismerése, tevékeny védelme Feladataink • • • •
A környezetben bekövetkező változások megfigyelése Megfigyelések a természetes környezetben történjenek Közvetlen környezetünket körülvevő állatok, növények tulajdonságainak, életmódjának megfigyelése, gondozása Saját életterünk védelme felnőttel együtt
Gyermeki tevékenységek •
23
A bölcsődében töltött idő állandó lehetőséget biztosít a környezet változásainak megtapasztalására
•
A szabadban játszó gyermek és környezetével való kapcsolata évszakokhoz igazodva
Módszertani elveink • • •
Gyermekek kíváncsiságának figyelembe vétele Többoldalú tapasztalás lehetőségének kihasználása Fokozatosság és differenciálás alkalmazása e megismerési folyamatban
7. Gyermekvédelem a bölcsődében Szakmai vezető feladatai • • • • • •
Gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismertetése, betartása Prevenciós megoldások és javaslatok kidolgozása Egyéni bánásmód hatékony alkalmazása a gondozásban és a nevelésben Beszoktatás megszervezése Harmonikus együttműködés a szülőkkel a gyermekek érdekében Külső, belső védelem összehangolása
A csoportban dolgozók feladatai: • • • • •
Családokkal való együttműködés Szülővel való fokozatos beszoktatás A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése Házirend, szülői és gyermek jogok ismertetése Probléma esetén az intézmény gyermekvédelmi felelősével a kapcsolat felvétele, további lépések megtétele
20. A fejlődés jellemzői a bölcsődéskor végére A gyermek belső érése a családi nevelés és a bölcsődei nevelési – gondozási folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet .
24
Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik. Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták. Önállóan étkeznek. Ismerik testrészeiket, megnevezik azokat. Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak. Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani. Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak. Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal. Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák a kérem – köszönöm kifejezéseket. Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. Rövid mesét végig hallgatnak. Ismerik a nevüket. Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat. Játéktevékenységekben képesek együttműködésre társaikkal és a felnőttekkel. Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája az összedolgozás. Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük lesz kisebb szerepjátékok eljátszására. Ez jó alap az óvodai szerepjátékok kibontakozásához.
25
