5. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére
Tárgy: A szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006.(V.1.) önkormányzati rendelet módosítása
Előterjesztő: Nagy Roland, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke
Készítette: Humán Iroda
Tárgyalta: Szociális és Egészségügyi Bizottság Pénzügyi Bizottság
Tanácskozási joggal meghívott:-
Költségvetési, pénzügyi-gazdálkodási szempontból ellenőrizte: Kovács Gyula, Városgazdálkodási Iroda vezetője
Törvényességi szempontból ellenőrizte: dr. Gábor Ferenc jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi költségvetés elfogadásakor úgy határozott, hogy a költségvetés végrehajtása érdekében az önkormányzat által folyósított szociális ellátásokra vonatkozó rendeleteket felül kell vizsgálni. Az önkormányzati rendeletekben szabályozott szociális ellátások és juttatások körében a kötelezően ellátandó feladatok esetében a jogszabályban meghatározottak szerint kerül sor az ellátásra való jogosultság megállapítására és a természetbeni vagy pénzbeli ellátás mértékének meghatározására, folyósítására. A kötelező szociális ellátásokon és szolgáltatásokon felül Dombóvár Város Önkormányzata önként vállalt feladatként méltányossági ápolási díjat biztosít a jogszabályban meghatározottak szerint az igényjogosultak számára, lakóépület életveszélyessé nyilvánítása esetén kamatmentes kölcsönt nyújt és adósságkezelési szolgáltatást biztosít a rászoruló családoknak. I. Ápolási díj: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 40. § alapján az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén az a hozzátartozó jogosult, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (alanyi ápolási díj) A szociális törvény 43/B. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi (méltányossági ápolási díj). Az ápolási díjat igénylők száma folyamatosan emelkedik. Az ápolási díj egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító, valamint szolgálati időnek minősülő rendszeres pénzellátás. A méltányosságból megállapítható ápolási díjban részesülők száma is folyamatosan emelkedik. A kérelmezők között egyre gyakrabban jelennek meg olyan közép-, illetve főiskolákról kikerülő fiatalok, akik nem tudnak munkaviszonyt létesíteni. A jogosultság feltétele, hogy a hozzátartozó 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végezze, és a család egy főre jutó havi nettó jövedelme jelenleg ne haladja meg a 28.500,- Ft-ot. Tekintettel arra, hogy a fiatalok többsége egyedülálló, ezért a jövedelmi feltételnek megfelelnek. A másik jogosultsági feltétel fennállásáról, mely szerint a hozzátartozó tartósan beteg és ápolása szükséges, az ápolt személy háziorvosa adja ki az igazolást. Az említett fiatalok általában idős nagyszüleikkel, illetve nyugellátásban részesülő szüleikkel mennek ápolási díjra. A háziorvos az idős, beteg emberekről orvosi igazolást ad az ápolási díj megállapításához, így ennek a feltételnek is megfelelnek a kérelmek.
Tekintettel arra, hogy a bérpótló juttatásban részesülők a részükre felkínált munkát végzettségre tekintet nélkül kötelesek elfogadni, ezért a kérelmezők egy része a felajánlott munkát nem vállalja, helyette ápolási díjat igényel valamelyik közeli idős hozzátartozójára tekintettel. Egyre gyakoribb, hogy az ápolási díjban részesülők jogosultságuk megszűnése után, az ápolt személy halálát követően a jogosultság megszűnését követő napon már más hozzátartozójuk ellátására tekintettel újra kérik az ellátást. Az ápolási díj azért is egyre „népszerűbb” segélytípus, mert szolgálati időnek minősül és egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít. Amennyiben az önkormányzat a méltányossági ápolási díj intézményét a továbbiakban is fenntartja, az ápolási díj megállapítására jogosultak számának emelkedése várható. Ennek oka, hogy 2012. január 01. napjától a bérpótló juttatás egyik feltételeként a törvény minimum 30 napos munkaviszony felmutatását rögzíti (közfoglalkoztatáson vett részt, keresőtevékenységet, akár egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett tevékenységet, továbbá háztartási munkát folytatott, munkaerő-piaci programban vett részt, vagy legalább 6 hónap időtartamban képzésen vett részt). Azok az ügyfelek, akik ennek a feltételnek nem fognak megfelelni, valószínűleg ápolási díjat fognak igényelni, ezért az ápolási díjban részesülők számának emelkedése várható. A méltányossági ápolási díj nem tartozik az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai közé. A méltányosságból megállapított ápolási díj az egyik legdrágább ellátási forma, mert finanszírozására normatíva nincs, annak jogszabályban meghatározott összegét az önkormányzat fedezi. 2010. évben összesen 19.910.800,- Ft-ot fizetett ki az önkormányzat méltányos ápolási díjra. A méltányos ápolási díj összege 2011-ben: bruttó: 23.600,- Ft/hó nettó: 21.240,- Ft/hó 2011. március 31. napján 57 fő részesült méltányos ápolási díjban. 2011. 03. havi kifizetett ápolási díj összege (57 főre): 1.649.516,- Ft volt. Jelenleg 29 fő ápolási díj felülvizsgálata van folyamatban, közülük is várható, hogy a továbbiakban méltányosságból lesznek jogosultak ápolási díjra. A méltányossági ápolási díj szabályozása a képviselő-testületre nem ró törvényi kötelezettséget, így döntési szabadsága van abban a tekintetben, hogy ilyen juttatást a helyi szociális rendeletével bevezet vagy sem. Mivel e pénzbeli ellátás bevezetése nem kötelező, így annak fenntartása sem az, ezért a képviselő-testület dönthet úgy, hogy a helyi rendelet módosításával a méltányossági ápolási díjat a továbbiakban nem biztosítja. Amennyiben a képviselő-testület a költségvetés végrehajtása érdekében a méltányossági ápolási díj megszüntetéséről dönt, abban az esetben az ügyfelek egy része rendszerünkben benn fog maradni, és az önkormányzat számára „olcsóbb” támogatási formában fog részesülni, többségük a bérpótló juttatásra fog kérelmet benyújtani. (Az Önkormányzatnak 1 fő ápolási díja: 29.264,- Ft/hó járulékkal, 1 fő bérpótló juttatása: 5.700,- Ft/hó költséget jelent.) Bérpótló juttatásra való jogosultság megállapításánál a jövedelmet, a vagyoni helyzetet és a lakókörnyezet tisztántartását vizsgáljuk, és a juttatás megállapításához a
törvény egyik feltételként a munkaügyi szervvel való, a rendszeres ellátás (ápolási díj, GYES, GYET, stb.) megszűnését követően minimum három hónapos együttműködést írja elő. Annak érdekében, hogy a jelenlegi ellátottaknak legyen lehetőségük más ellátási formára való jogosultságot szerezni, a méltányos ápolási díjra való jogosultságukat 4 hónap türelmi idővel (2011. december 31. napjával) javaslom megszüntetni, továbbá a testület döntésének kihirdetését követő naptól új kérelem felvételét nem tartom indokoltnak. Ahhoz, hogy a támogatás teljes megszüntetésének időpontjában az ellátottak a bérpótló juttatás megállapításához elegendő együttműködési idővel rendelkezzenek, szükségesnek tartom ügyfeleink levélben történő tájékoztatását arról, hogy ellátásukat 2011. december 31. napjával megszüntetjük. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy regisztrálják magukat a munkaügyi központnál, illetve az ápolt személy állapotáról szóló szakvéleményt a háziorvosnál vizsgáltassák meg újra. Amennyiben a regisztrációra 2011. szeptember hónapban sor kerül, úgy elegendő együttműködési idővel fognak 2012. január 1-jén rendelkezni ahhoz, hogy részükre a jogosultág egyéb feltételeinek fennállása esetén a bérpótló juttatás megállapítható legyen, amelynek összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, jelenleg 28.500,-Ft/hó. II. Adósságkezelési támogatás Dombóvár Város Önkormányzata a szociális törvény 55. §-ában kapott foglaltak, valamint a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V.1.) rendelete 19. § (6) bekezdése szerint adósságcsökkentési támogatásban részesíti azt a családot vagy személyt, - akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (jelenleg 42.750 Ft), egyedül élő esetén annak 200%-át (jelenleg 57.000 Ft) nem haladja meg, - akiknek az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot és fennálló tartozásuk legalább 6 havi, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, - és az önkormányzat rendeletében foglalt elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik. A szociális törvény alapján adósságkezelési szolgáltatást a negyvenezernél nagyobb lakosságszámú településeken kötelező működtetni, ennél kisebb lélekszámú települési önkormányzatok önként vállalt feladatként nyújthatják a szolgáltatást. Az adósságkezelés fő célja az érintettek fizetőképességének helyreállítása, a felhalmozott adósságállomány csökkentése. Az adósságkezelési támogatásba bevont adósság felső határa 300.000,- Ft. A támogatás nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe vont adósság 75%-át, és összege a 200.000,- Ft-ot. A szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben, egy alkalommal meghosszabbítható. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Az adósságkezelési szolgáltatás adósságkezelési tanácsadásból (amelyet a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ munkatársai látnak el), és adósságcsökkentési támogatásból áll.
A program szerint az adós vállalásától függően az adósságkezelésbe vont tartozás 75%-át az önkormányzat fizeti, amelyből 10% az önerő mértéke, a többit a központi költségvetésből lehívható normatíva fedezi. A szociális törvény 55./B. § (1) bekezdése alapján az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget (a vállalt önrész és az aktuális számlák befizetését igazoló szelvény bemutatása adósságkezelési tanácsadójánál). Ebben az esetben az önkormányzat által igénybe vett állami normatívát vissza kell fizetni, a már kifizetett összeg behajtásáról az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A jogszabály szerint az a személy, aki adósságkezelési támogatásban részesül, a feltételek vizsgálata nélkül jogosult lakásfenntartási támogatásra is. Amennyiben az ügyfél magatartása következtében az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetésére kerül sor, az ehhez biztosított lakásfenntartási támogatást is meg kell szüntetni, de annak összegét az ügyféltől visszakérni nem lehet. Dombóváron adósságkezelési támogatás már több éve működik és voltak sikerrel végződő programok is, de az a tapasztalat, hogy azoknak az ügyfeleknek az esetében, akiknél az egy főre eső jövedelem túl alacsony, már az adósságkezelés elindításakor kétséges az, hogy tudja-e vállalni az önrész- és az aktuális számláinak befizetését, melyet az adósságkezelési támogatás futamideje alatt minden hónapban adósságkezelési tanácsadójánál igazolnia kell. A jogszabály nem rögzíti, hogy az adósságkezelési támogatásban részesülő személynek mennyi minimális jövedelemmel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a tartozás rendezésére reális esélye legyen, csak azt szabályozza, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a 42.750,- Ft-ot. Így az ügyfélnek bármilyen alacsony is a jövedelme, a támogatást részére meg kell állapítani. (Pl.: egy ügyfél havi jövedelme 29.225,- Ft, adóssága áramdíjra, gázdíjra, víz-és csatornadíjra, közös költségre és szemétszállítási díjra összesen 165.229,- Ft. Az ügyfél ebből az összegből 41.300,- Ft önrészt vállal, így az önkormányzat a maradék 123.929,- Ft-ot fizeti ki (havonta 29.621,- Ft) a szolgáltatók felé. Az ügyfél önrésze havonta 9.872,- Ft, plusz még havonta az aktuális havi számlák rendszeres fizetése.) 2010. január 1. és 2011. június 30. között 176 esetben került megállapításra adósságkezelési szolgáltatás, összesen 19.477.450 Ft került kifizetésre ezen a jogcímen. A 2010. január 1. napjától 2011. március 31. napjáig a megszüntetett és visszafizetésre kötelezett 14 ügyfél összesen 1.484.985,- Ft-tal tartozik az önkormányzatnak, melyből eddig 120.079,- Ft került visszafizetésre. Az adósságok túlnyomó része nem hajtható be, mert az ügyfél nem rendelkezik letiltható jövedelemmel. A támogatási forma önként vállalt feladata az önkormányzatnak, hatékonysága azonban megkérdőjelezhető. A sikeres programok esetében vagy olyan adósságállománnyal rendelkezett az ügyfél, amelynek havi törlesztése nem veszélyeztette a megélhetését, vagy a
szociálisan nehéz helyzetből (pl. munkanélküliség) történt kikerülést követően reális esély nyílt a régebbi adósságok törlesztésére és a további adósságok keletkezésének megelőzésére. Több esetben is előfordult, hogy az ügyfél az igazolt jövedelméhez képest aránytalanul magas önrész egy összegben történő kifizetését vállalta és teljesítette, amely felveti olyan jövedelem létezésének lehetőségét, amely legálisan nem igazolt, és a támogatás keretében nem vizsgálható. A sikertelen adósságkezelés egyik jellemző oka az adós fizetőképességének hiánya, amelyen az adósságkezelés rendelkezésre álló eszközeinek alkalmazásával nem lehet segíteni. A másik tipikus ok a kezelhetetlenül nagy adósságtömeg, amelynek visszafizetése az előírt futamidő alatt olyan havi önrész összeg meghatározását eredményezi, ami az alacsony jövedelmű hátralékosok számára az életvitel költségei mellett teljesíthetetlenek. A családok az adósság felhalmozása és az adósságkezelés időtartama alatt közel azonos jövedelmi helyzettel rendelkeznek. Az adósságkezelés időtartama alatt az ügyfélnek nem csökkennek, hanem nőnek a kiadásai, mivel fizetnie kell a tartozás 25 %-át, valamint az aktuális havi számlákat is. A többletkiadásokat nem fedezi a támogatáshoz automatikusan megítélt lakásfenntartási támogatás összege sem, és a törlesztés időtartama alatt az ügyfél kiadásainak jellege sem változik, továbbra is a lakbér, közüzemi díjak, közös költség számlái és a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék jelentik a háztartás számára megterhelő kiadásokat. Az adósságkezelési eljárás során vállalt kötelezettségek betartása a korábbinál nagyobb terhet jelent az ügyfeleknek, ezért a hátralékok újratermelődése gyakori jelenség. Ha a jogszabályi kötelezettségének eleget tud tenni az ügyfél, abban az esetben valószínűsíthető, hogy jövedelmi helyzete alapján ezt korábban is megtehette volna. Másik visszássága a szolgáltatásnak, hogy az adósságkezelésre jelentkező ügyfél abban érdekelt, hogy a jogszabályban előírt hat havi tartozást felhalmozza, mert ekkor kezdeményezheti a támogatás folyósítását. A jogszabály értelmében az adós dönti el, hogy mely tartozásait kívánja az adósságkezelésbe bevonni, más tartozások visszafizetésére nem kötelezhető. Abban az esetben, ha az adósságkezelés sikertelen lesz, az ügyfél a korábbinál jóval nagyobb adósságállományt halmoz fel, hiszen az önkormányzat által kifizetett támogatást is vissza kell fizetnie. Ennek rendezésére változatlan jövedelem mellett nincs esélye az ügyfélnek, az adósságspirál kialakulása a továbbiakban a megélhetését és lakhatását alapvetően veszélyezteti. Az adósságkezelésbe bevont ügyfelek nagy többsége igazolt jövedelme alapján adósságkezelési szolgáltatáson kívül lakásfenntartási támogatásban vagy más szociális ellátásban részesülhet, amely segíthet az adósság felhalmozásának megelőzésében vagy csökkentésében, és tartozásának törlesztésére a szolgáltatónál részletfizetést kezdeményezhet. A költségvetés végrehajtása érdekében 2011. augusztus 31. napjával javaslom az adósságkezelési támogatás, mint önként vállalt feladat megszüntetését. Azoknak a személyeknek, akik jelenleg támogatásban részesülnek, a futamidő lejártával szűnne meg az ellátásuk.
III. Kamatmentes kölcsön: A szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V. 1.) önkormányzati rendelet 12. §-a tartalmazza a kamatmentes kölcsön nyújtásának célját, feltételeit. Ennek a támogatási formának a megállapítására és folyósítására utoljára 2007. évben volt igény, és csak abban az esetben került sor a kölcsön nyújtására, amennyiben a kérelmező lakóépülete életveszélyessé vált, és a veszély elhárításához szükséges volt a támogatás odaítélése. A kölcsön nyújtása nem minősül pénzintézeti tevékenységnek és 5-10 éves futamidőre adható. A kamatmentes kölcsön nyújtása nem kötelező önkormányzati feladat, a támogatási forma létjogosultsága a tapasztalati adatok alapján nem indokolt, ezért a költségvetési rendelet végrehajtása érdekében 2011. szeptember 15. napjától történő megszüntetését javaslom. A rendelet felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy az számos helyen olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyet a hatályos törvényi előírások hatályon kívül helyeztek, módosítottak, ezért a helyi rendeletből is törölni szükséges, vagy egyes esetekben nem szabályozza megfelelően az ellátás megállapítására vonatkozó kötelezettségeket. A jogszabályi koherencia, a végrehajtás jogszerűsége és a jogszabályalkotásra vonatkozó előírások betartása érdekében ezeket a szakaszokat szintén módosításra javaslom. A szociális törvény 2011. szeptember 1. napjától életbe lépett változása a lakásfenntartási támogatás jogcímeit is érintette. Lényege, hogy meghatározott jövedelemszint alatt a lakásfenntartás törvényben megállapított és elismert költsége alapján válnak jogosulttá az ellátásra az ügyfelek. Az önkormányzati rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatásra a törvény keretfeltételeket határoz meg, amelyeket a rendelet jelen módosításakor is figyelembe vettünk. Ennek megfelelően módosul a helyi lakásfenntartási támogatás nyújtásának feltétele, amely egy főre eső jövedelem helyett fogyasztási egységre jutó jövedelmet határoz meg, egy hónapra jutó összege továbbra sem lehet kevesebb 2500 Ft-nál. A jövedelmi értékhatár megemelésével egyidejűleg eltörlésre került a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírás, ezért a tényleges jövedelmi küszöb eltörlése azt eredményezi, hogy a ténylegesen jogosultak köre jelentősen bővül az eddigiekhez képest, és valamennyi, a jogszabályban meghatározott felső határ alatti havi jövedelemmel rendelkező család „belefér” az ellátásba. Ez az ellátási forma az adósságkezelési szolgáltatás eltörlése esetén segítséget nyújthat a rászoruló családok havi fizetési kötelezettségeinek határidőre történő teljesítésében is. A szociális ellátások (elsősorban az adósságkezelési szolgáltatás és a méltányossági ápolási díj) megszüntetése jelentős költségmegtakarítást eredményezne. Fentiek alapján kérem, hogy a rendeletmódosítást támogatni szíveskedjenek. Nagy Roland bizottsági elnök
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../2011.(.........) önkormányzati rendelete a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások megállapításáról, folyósításának és ellenőrzésének szabályairól szóló 21/2006. (V. 1.) rendeletének (a továbbiakban Rendelet) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § A szociális rászorultságtól függő ellátások formái (1) Pénzbeli szociális ellátások (a továbbiakban: pénzbeli ellátások): a) időskorúak járadéka, b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, c) rendszeres szociális segély, d) ápolási díj, e) átmeneti segély, f) temetési segély. (2) Természetben nyújtott szociális ellátások (a továbbiakban: természetbeni ellátások): a) lakásfenntartási támogatás, b) köztemetés, c) közgyógyellátás, d) utazási támogatás, e) méhnyakrák elleni védőoltás támogatása.” 2. § (1) A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át: a)
lakásfenntartási támogatás,
b) c) d) e) f)
átmeneti segély, temetési segély, köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítés, utazási támogatás, méhnyakrák elleni védőoltás támogatása.”
(2) A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szociális krízishelyzetek kezelésével a Képviselőtestület a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központot (a továbbiakban Alapszolgáltató Központ) bízza meg. Az Alapszolgáltató Központ e tevékenységét szabályzat alapján végzi.” 3. § (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kell előterjeszteni. (2) A Rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A kérelem elbírálásához kérelmezőnek az adott ellátási formára vonatkozó, a 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet, illetve a jelen rendelet melléklete szerinti kérelmet, nyilatkozatot kell benyújtania. Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható nyomtatványok: a) b) c) d) e)
(1)
A lakásfenntartási támogatáshoz: 1. számú melléklet szerinti kérelem, az átmeneti segélyhez 2. számú melléklet szerinti kérelem, a temetési segélyhez: 3. számú melléklet szerinti kérelem, kérelem utazási támogatáshoz: 9. számú melléklet szerinti kérelem a méhnyakrák elleni védőoltás támogatásához: 10. számú melléklet szerinti kérelem.”
A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kérelem elbírálásához a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve a vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell igazolni. A jövedelem igazolható: a)
a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
b)
munkanélküli ellátásról a munkaügyi kirendeltség által a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátásról kiadott igazolással,
c)
társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a folyósító szerv által kiadott igazolással,
d)
vállalkozó esetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.” 4. §
(1) A Rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A Városgazdálkodási Iroda ügyintézője a havi utalás előtt a szociális ellátások tekintetében az illetékes szociális ügyintézőkkel egyeztetést végez.” (2) A Rendelet 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A jegyző által kijelöl személy a Városgazdálkodási Iroda által kiutalásra kerülő szociális ellátások szakmai teljesítését a havi utalás során minden esetben igazolja.” 5. § (1) A Rendelet 8/F. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2) … „a) az általa lakott ingatlanon legalább egy szeméttároló edénnyel rendelkezik, és azt rendeltetésszerűen használja; Kiskonda, Nagykonda, Mászlony, Szarvasd és Szilfás településrészek lakói ezt a kötelezettségüket kizárólag az ÖKODOMBÓ Dombóvári Környezet- és Hulladékgazdálkodási Kft.-től vásárolt zsák használatával teljesíthetik.” 7. § (1) A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, aki nem jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra, továbbá a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.” (2) A Rendelet 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek benyújtásakor az igénylőlaphoz mellékelni kell a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.”
8. § (1) A Rendelet 11. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Átmeneti segély a szociálisan rászorult családnak egy naptári évben négy alkalommal adható. Az első és második alkalommal 5 000.-Ft összegű, a harmadik és a negyedik alkalommal 4 000.-Ft összegű segély állapítható meg.” 9. § A Rendelet 8/F §-a címében, a 8/F § (1), (5) és (6) bekezdésében a „bérpótló juttatásra való jogosultság” szövegrész helyébe „foglalkoztatást helyettesítő támogatás” szöveg lép. 10. § Hatályát veszti a Rendelet: a) 5. § (6) bekezdése, b) 6. § (3), (10) és (11) bekezdése, c) 10. § (1) és (6) bekezdése d) 12. §-a e) 19. §-a és f) 5. melléklete. 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Szabó Loránd polgármester
Dr. Gábor Ferenc jegyző
