ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 28-ai ülésére. A Veszprém megyei egészségügyi szakellátás integrációja

VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/556-556 Fax: 88/556-209 e-mail: [email protected]

Szám:

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

14/144-27/2011.

ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. április 28-ai ülésére

Tárgy:

A Veszprém megyei egészségügyi szakellátás integrációja

Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. Dr. Rácz Jenő főigazgató Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Humánerőforrás Iroda Sándor Tamás csoportvezető Az előterjesztést megtárgyalta: Humán Erőforrás Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 166/2010. (IX. 16.) MÖK határozatában egyetértett a Veszprém megyei egészségügyi szakellátási rendszer megkezdett integrációjának további folytatásával, és ennek előkészítésére, valamint a folyamat lebonyolításának segítésére külső független szakértőt kívánt igénybe venni. Felkérte a megyei közgyűlés elnökét, hogy a szakértői feladatra ajánlatokat kérjen be, és az ajánlatok alapján válassza ki a szakértőt. A szakértői anyagot a Zrt. igazgatósága véleményével terjessze a megyei közgyűlés elé. A megyei közgyűlés fent idézett határozata alapján a megyei közgyűlés elnöke felkérésére a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. független külső szakértői ajánlatbekérést bonyolított le. A Zrt. igazgatóságának a véleménye alapján, és a beérkezett 4 ajánlatot elbíráló kórházi bizottság javaslatát elfogadva, a közgyűlés elnöke által a szakmai szempontok alapján legjobbnak minősített, egyben a legalacsonyabb ajánlati árat adó Process Solutions Kft. (1134 Budapest, Váci út 33., képviseli: Babos János ügyvezető igazgató; a továbbiakban: PS) került kiválasztásra. A PS a vállalt projekt feladatok közül 2011. április 11-re elkészítette a jelen előterjesztés mellékletét képező „Előzetes jelentés”-t. A jelentés a Semmelweis Terv szemszögéből elemzi a Pannon modellt és a Pannon Egészségügyi Társulás lehetőségeit. Felvázolja a megye egészségügyi szakellátási struktúráját, részletesen elemzi ezen belül a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. (a továbbiakban megyei kórház) helyzetét és lehetőségeit. Javaslatokat fogalmaz meg a megyei integráció további lehetőségeire. A megfogalmazott javaslatok figyelembe vételével és a kórház 5 éves szakmai fejlesztési koncepciója alapján a kórházi menedzsment újra fogalmazta „Missziós nyilatkozatát” és „Stratégiai célkitűzéseit”. (ld. csatolt PS dokumentum 4.01. a) és b) fejezetek). A PS javaslatai és a fenti stratégia mentén a megyei közgyűlés elnöke, a Kormányhivatal munkatársa és a kórház főigazgatója több alkalommal egyeztetést folytatott a megye fekvőbeteg intézményeinek tulajdonosaival illetve kórházainak vezetőivel. Ezen egyeztetések során a külső és belső környezeti lehetőségek, a Semmelweis Tervben adott irányok és a kölcsönös előnyök figyelembe vételével az alábbi, további integrációs lehetőségek körvonalazódtak: -

Városi Magyar Imre Kórház, Ajka: a meglevő alap profilok rögzítettek a TIOP 2.2.2. és 2.2.4-es pályázatok támogatási szerződései szerint. Megyei feladatként változatlan profil a megyei fertőző betegek ellátása. Közösen célszerű megtalálni a pályázat lehetőségét a fertőző betegeket ellátó épület felújítására. A mátrix rendszerben működő szemészeti fekvőbeteg ellátás a megyei kórháznak átadható.

-

Állami Szívkórház, Balatonfüred: tekintettel arra, hogy az állami feladatain és az országos feladatain kívül közvetlenül vesz részt a megye kardiológiai ellátásában, ezért célszerű lépéseket tenni a települési önkormányzati működtetés irányába, illetve ezzel párhuzamosan további integrációs lépéseket tenni a megyei kórház fele – kiemelten figyelembe véve az aktív invazív kardiológiai ellátást.

-

Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű: a megye tüdőgondozóinak ide integrálása a veszprémi tüdőgondozó átadásával megkezdődött.

2

Célszerű ezt az irányt folytatni, illetve ennek részeként még egy mobil digitális tüdőszűrő egységgel az ellátást javítani. A farkasgyepűi kórházat a hozzá legközelebb eső pápai kórházzal célszerű összevonni, mely így a megye második legnagyobb egészségügyi intézményévé válhat. -

Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Pápa: a farkasgyepűi integráció mellett az általános városi kórházi alapprofilok mellett a mozgásszervi rehabilitáció irányába való továbbfejlesztés lehetőségét adja a gyógyvíz. Az ehhez szükséges rehabilitációs kapacitásokat a megyei kórház átadja, míg cserébe az urológiai, fül-orr-gégészeti és szemészeti aktív kapacitások Pápán megszűnnek. Azok részben a megyei kórházhoz kerülnek át, míg részben konvertálásra kerülnek azonos profilú járó és egynapos kapacitásokká.

-

Tapolcai Deák Jenő Kórház-Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft.: A jelenlegi sebészeti aktív ellátás megszűnik. Ennek egy része egynapos és járóbeteg ellátássá konvertálódik, míg a másik része az ellátási területek újraosztása mellett a megyei kórházba, a pápai kórházba és az ajkai kórházba kerül át. A kórház fő profilja a megmaradó eddigi feladatok mellett a gyógybarlang lehetőségére épülő pulmonológiai rehabilitáció. Az ehhez szükséges fejlesztéseket a ROP-os programon belül a megyének szakmailag támogatni szükséges.

-

Palotahosp Egészségügyi és Szolgáltató Kft., Várpalota: A szakmai profiltisztítás megtörtént, a járóbeteg fejlesztés a TIOP keretén belül adott. Ehhez a programhoz kapcsolódva a megyei szinten hiányzó hospice ellátást kívánja fejleszteni, mely támogatható.

-

Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet: A szakmai profiltisztítás megtörtént, a járóbeteg fejlesztés a TIOP keretén belül adott. Ehhez a programhoz kapcsolódva a megyei szinten hiányzó hospice ellátást kívánja fejleszteni, mely támogatható.

-

A Balatonfüreden működő Vasút Egészségügyi Kht. és a Honvéd Kórházhoz tartozó kardiológiai rehabilitációs feladatokat ellátó két kórház nem megyei feladatokat lát el, így bár velük is folytak egyeztetések – az integrációra vonatkozó konkrét lépéseket itt nem tudtunk meghatározni. Ugyanakkor célszerűnek látszik a Balatonfüreden működő három hasonló profilú intézmény közötti szorosabb szakmai és gazdasági kapcsolat kialakítása – elsősorban a szűkös humán erőforrás szempontjából.

A fenti integrációs törekvés folytatása a megyében öt éve megkezdett folyamatnak, melynek irányai teljes egészében egybe esnek a Semmelweis Tervben megfogalmazott elvekkel. A Nemzeti Erőforrás Minisztériummal folytatott egyeztetések során az elképzeléseinket alapjaiban támogathatónak tartották, így ennek megvalósulása esetén megyénk az elsők között lehet ahol a lakossági szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások közötti összhang egységes megyei egészségügyi szakellátási rendszer kiépítésével konszenzusos alapon oldható meg. Ennek érdekében kérjük a Tisztelt Közgyűlést az alábbi határozati javaslat elfogadására. ……./2011. (IV. 28.) MÖK h at ározat : Veszprém Megyei Önkormányzat Körgyűlése megtárgyalta a Veszprém megye egészségügyi szakellátásának integrációjáról szóló előterjesztést és annak tartalmával egyetért. Az előterjesztésben leírt integráció elérésének érdekében a testület felkéri elnökét, hogy készítsen előterjesztést a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű és a Gróf

3

Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Pápa egyesítéséről valamint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. és a Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő közötti kapacitások átadásáról. A testület továbbá felkéri elnökét, hogy az előterjesztésben foglalt további integrációs folyamatok megvalósítása érdekében kérje Veszprém megye nem megyei önkormányzati fenntartású kórháztulajdonosainak együttműködését. Határidő: 2011. június 16. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Ves zp ré m, 2011. április 19.

Dr. Rácz Jenő főigazgató

Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke

ELİZETES JELENTÉS A

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRE

PROJEKT: A VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT. „FELKÉSZÍTÉSE A PANNON EGÉSZSÉGÜGYI TÁRSULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE”

2011. ÁPRILIS 12.

Elızetes jelentés – A Veszprémi Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. „Felkészítése a Pannon Egészségügyi Társulásban való részvételre” Projekt

Tartalomjegyzék BEVEZETİ ............................................................................................................................................................................................ 4 ELİZETES JELENTÉS ............................................................................................................................................................................ 5 I.

ELİZMÉNYEK ............................................................................................................................................................................. 5 1.01. Pannon Egészségügyi Társulás (2011)............................................................................................................................... 5 1.02. Semmelweis terv – Állami Egészségszervezési Intézményrendszer ................................................................................ 6

II.

a)

Ellátási területek és szakellátási progresszivitási szintek ......................................................................................... 6

b)

Betegút-szervezési intézményrendszer .................................................................................................................. 7

A PROJEKT FELADATAI, ÜTEMEZÉSE ÉS MÓDSZERTANI ALAPELVEI .......................................................................................... 9 2.01. A Projekt fı feladatai és azok mérföldkövei ..................................................................................................................... 9 2.02. A Projekt eddigi megvalósított két lépése ......................................................................................................................... 9 2.03. Projektmódszertan ............................................................................................................................................................. 9

III. A PROJEKT EDDIGI EREDMÉNYEI ............................................................................................................................................. 11 3.01. A megyei ellátási struktúra különbözı dimenzióinak feltérképezése a megyei intézményrendszer elérhetı adatainak elemzésével....................................................................................................................................................... 11

a)

Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. (CSFK)............................................................ 11

b)

A megye többi vizsgált intézménye .................................................................................................................... 12

3.02. A CSFK intézménye megfelelıségének vizsgálata a fejlesztési célok tükrében ........................................................... 14

IV.

a)

Orvos-szakmai fıtevékenységek ........................................................................................................................ 15

b)

A stratégiailag fontos orvos-szakmai támogató tevékenységek .............................................................................. 15

c)

A stratégiailag fontos nem orvos-szakmai támogató tevékenységek ....................................................................... 16

d)

A stratégiailag nem fontos támogató tevékenységek............................................................................................. 23

JAVASLATOK – TOVÁBBI MEGYEI FELADATOK .................................................................................................................... 24 4.01. A CSFK fejlesztése ............................................................................................................................................................ 24 a)

A CSFK új „Missziós nyilatkozat”-a .................................................................................................................. 24

b)

A CSFK új „Stratégiai célkitőzések” dokumentuma ............................................................................................. 24

c)

A CSFK orvos-szakmai és más támogató tevékenységeinek fejlesztése .................................................................. 26

4.02. Horizontális és vertikális együttmőködések ................................................................................................................... 27 V.

JAVASLATOK – A PET FEJLESZTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA ....................................................................................................... 28

VI.

JAVASLATOK – A PET PROJEKTMENEDZSMENT FEJLESZTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA ................................................................ 29

VII. JAVASLATOK – TOVÁBBI VÁLLALHATÓ PS FELADATOKRA MEGYÉN BELÜL ÉS A PET SZINTJÉN ........................................... 31 a)

A helyi intézmények elemzése, felkészítés megyén belül a horizontális és vertikális együttmőködésekre .................. 31

b)

A megyei feladatok további elemzése és javaslatok kidolgozása............................................................................ 31

VIII. FELADAT ÉS IDİTERV ............................................................................................................................................................... 32

BUSINESS PROCESS OUTSOURCING

2./40


MELLÉKLETEK................................................................................................................................................................................... 33 IX.

TOVÁBBI PROJEKTELİZMÉNYEK .............................................................................................................................................. 33 9.01. Pannon modell tervezete, Somogyi konzorcium (2006-2007) ........................................................................................ 33 9.02. CSFK Szakmai Fejlesztési Terv (2010-2015) .................................................................................................................. 34 9.03. Megyei pályázatok ............................................................................................................................................................ 36 a)

„Sürgısségi ellátás fejlesztése – SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgısségi ellátás) támogatására” (TIOP- 2.2.2/08/2F).......................................................................................................................................... 36

b)

„Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvıbeteg-szakellátásban” pályázat (TIOP 2.2.4/09/1) ....................................................................................................................................................... 37

c)

Átfogó fejlesztés Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum létrehozásáért és az egységes regionális onkológiai ellátó hálózat kialakításáért (TIOP 2.2.5.) ............................................................................ 37

d)

HISCOM Intézményközi adatkommunikációs program a Pannon régió egészségügyi szolgáltatói részére (II. GOP-1.2.1-08, pályázó: Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft) ....................................................... 38

e)

A Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok mőszaki fejlesztése (TIOP2.2.2/C/10/1) ................................................................................................................................................... 38

9.04. Közép-dunántúli régió egészségügyi szakellátó rendszerének fejlesztésére készített javaslat (2008. március) .......................................................................................................................................................... 38 X.

A PROCESS SOLUTIONS AJÁNLATA ........................................................................................................................ 40


3./40


BEVEZETİ Szerzıdésben vállalt feladatunk megkezdett részérıl, az elvégzett munkáról, a hátralévı feladatokról és javaslatainkról adunk számot ebben az anyagban. Bemutatjuk a projekt megyei, interregionális és országos szakmai elızményeit,a projekt feladatait és az eddigi lépéseit és az alkalmazott módszertant. A projekt eddigi megyei és megyén kívüli eredményeit, a projektben a megye érdekeit leginkább kifejezı Veszprémi Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt (továbbiakban CSFK) szemszögébıl mutatjuk be. Döntı volt számunkra az, hogy a CSFK vezetıi hogyan látják a megyében mőködı fekvıbeteg szakellátó intézmények megyén belüli szakmai együttmőködését és a megyei fejlesztési célok tükrében milyen mértékben érzik felkészültnek magukat a megyén belüli szakmai integráció továbbfejlesztésére és ehhez milyen forrásokkal és támogató stratégiákkal rendelkeznek. További munkánk során is kiemelt vizsgálódási szempontunk a Pannon Egészségügyi Társulás III. lépcsıjében rögzített cél megvalósulásának elısegítése: „Az egy megye egy egészségügyi ellátó rendszer kialakítása.” Meggyızıdésünk, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban ez felel meg leginkább a megyei önkormányzatok kialakuló komplex ellátási felelıssége érvényesülésének és érvényesíthetıségének. Ez nyújt biztos alapot a megyei egészségügyi ellátás megyei alapon történı újraszervezésére, és lehetıséget a megyén belül más szakterületekkel való együttmőködésre (pl. szociális ellátások) illetve a megyék közötti,vagy interregionális együttmőködésekre. Mindezek eredményeként biztosítható a teljes összhang a már kialakított kormányhivatali ellenırzı, finanszírozási és hatósági funkciókkal,amennyiben a megyék feladata a tulajdonlás,az ellátási felelısség és a szolgáltatás. A továbbiakban fontosnak tartjuk a helyi intézmények szakértıi elemzését és felkészítését a megyén belüli horizontális és vertikális együttmőködésekre,a CSFK adatainak,valamint a megyei intézmények PET-ben való együttmőködése tartalmának és lehetıségeinek elemzését és javaslatok kidolgozását.


4./40

Elızetes jelentés – A Veszprémi Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. „Felkészítése a Pannon Egészségügyi Társulásban való részvételre” részvételre Projekt

ELİZETES ZETES JELENTÉS I.

Elızmények

1.01.

Pannon Egészségügyi Társulás (2011)

A Pannon Modell egy interregionális interdiszciplináris modell, mely moduláris felépítéső, felépítés amelynek egyes lépcsıi önállóan is mőködı ködıképes egységet alkotnak, nak, és részben már meg is valósultak. A Modell egészségügyi lépcsıi: I.

Minden érintett egészségügyi intézmény a saját struktúráját és mőködését m ködését a lakossági szükségleteknek szükség és a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelıen megfelel átalakítja.

II.

Az egymás szomszédságában zédságában levı lev intézmények kölcsönös értékek és érdekek figyelembe vételévei profiltisztítást és struktúraváltást hajtanak végre.

III. Az egymás szomszédságában levı lev intézmények szakmai, beszerzési, mőködési őködési integrációba lépnek, lép vagy akár jogilag is egyesülnek. esülnek. Cél az “egy “egy megye, egy egészségügyi ellátó rendszer” rendszer kialakítása. IV. Az egymás mellett levı megyék integrációja. V. Finanszírozási modell: az integrált terület lakosságarányosan (fejkvóta alapján) megkapja az E-Alap E arányos nyos részét annak az elvnek elvnek a figyelembe vételével, hogy a pénz a beteget kövesse. Azaz, ha egy beteg a Pannon Modellen kívül kerül ellátásra, úgy az a modell költségvetésébıl költségvetéséb kerül kifizetésre, míg ha a Pannon Modell intézményeibe kívülrıl kívülr l jön beteg, akkor az hozza magával a fi finanszírozását. A 2011. január 10-én én aláírt PET Szándéknyilatkozat helyzetértékelése alapján az I. és II. lépcsıt az intézmények nagy része megtette, most a III. lépcsı kiteljesítése szükséges. Ennek a feladatnak a telje teljesítését a 20ll-es év elsı félévénekk végére tervezik. A IV. lépcsı lépcs – az aláírók javaslata szerint – 3 megye, így Fejér, Somogy és Veszprém megye integrációja a Pannon Egészségügyi Társulásba (PET). A Pécsi Tudományegyetem felvetette egy 5 megyés integráció lehetıségét. lehet t. Ebben az esetben az elıbbi 3 megyéhez csatlakozik még Baranya és Tolna megye. A megyék nagy kórházai kórhá (Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, illetve Pécs és Szekszárd) – más és más, de egymást kiegészítı kiegészít és kölcsönösen erısítı profilokat vihetnek a rendszerbe. A tervek szerintii megoldás eredményeképpen az 5 megye mindegyike pozitívabban jöhet ki ennek a rendszernek a megvalósításával, mint ami a NEFMI által javasolt csoporcsopor tosításból származna. Mivel a jelenlegi jogi környezet már lehetıvé, lehet a források szőkössége pedig sürgetıvé teszi az integrációs folyamat elindítását, célszerő volt mind a megyei szintő szint integrációs lépések, mind a 3 megyét integráló PET kialakításáról való egyeztetés megindítása az érintettekkel. Ennek elsı lépéseként 2010. december 7-én 7 a 3 megye vezetıi dr. Szócska Miklós államtitkár úrral egyeztetettek. egyeztetett A következı lépésként a 3 megyei kórház szakmai vezetıi vezet az alapelvek elfogadása gadása céljából 2011. január 10-én 10 tartottak megbeszélést. Elfogadták lfogadták azt, hogy a 269/2010. (XII.3.) Korm. Rendelet 5.§-ában elıírt írt konszolidációs tervben egységesen megjelenítik a Pannon Modellt, mint az ellátórendszer konszolidációjának jának eszközét. Ezt Ez a konszolidációs ciós tervet a saját tulajdonosaikkal tulajdo és fenntartóikkal elfogadtatták ezzell is kötelezettséget vállaltak az integrációs ciós folyamat elindítására. elin


5./40


A konszolidációs tervhez feladat és ütemtervet csatoltak, melyben javasolták a Pannon Modell V. lépcsıjének indulásaként 2012. január 1-et megjelölni, hogy amennyiben ennek kormányzati szintő támogatottsága is megvan, akkor ennek a jogszabályi és finanszírozási feltételrendszere is kialakítható legyen. A 3 megyei kórház és fenntartója, tulajdonosa elhatározta, hogy elindítja saját megyéjében a III. lépcsı folyamatait azzal a céllal, hogy a döntések elıkészítése 2011. június 30-ig megtörténjen. A Semmelweis terv vitájának eredményeként – a Pannon Egészségügyi Társulásként egy elméletileg megalapozott, gyakorlatban kivitelezhetı, magas színvonalon és a jelenleginél hatékonyan mőködı egészségügyi rendszer jöhet létre.

1.02.

Semmelweis terv – Állami Egészségszervezési Intézményrendszer

A Semmelweis Terv (ST), mint vitairat a kormányprogramhoz illeszkedıen javaslatokat tesz az egészségügy közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítására. A rendelkezésre álló szőkös források a következı irányokat szabják meg: struktúraváltás – integráció; erıforrás-koncentráció; centralizáció; a szolgáltatási csomag revíziója, és a betegút-szabályozás. Az ellátórendszer átalakítása során meghatározó jelentıséggel bír a ST koncepciója az állami egészségszervezési intézményrendszer megszervezésére. A Nemzeti Erıforrás Minisztérium (NEFMI) felügyelete alá tartozó, három területi egység szintjén mőködı, az egészségügyi ellátókra építı kapacitás-átrendezı, a területi ellátó-intézmények menedzsment-koordinációját végzı, betegút-szervezést támogató intézményt terveznek létrehozni (országos központtal és területi egységekkel), amely egyrészt

támogatja a kistérségi (és 0. progresszivitási) szinten elhelyezkedı járóbeteg-szakel1átó szolgáltatásszervezıt, irányítja az 1-3. progresszivitási szinthez tartozó egészségügyi, valamint a területi egységhez tartozó szociális intézmények közötti kapacitásátrendezést és bizonyos funkciók esetében a funkcionális integrációt.

A nemzetközi ajánlások és tapasztalatok alapján az országot 9-10 ilyen nagyobb területi integrációs egységre tervezi osztani, 1-1,1 millió lakossal. A területi beosztás azonban nem követi a hagyományos közigazgatási határokat, hanem az egészségügyi ellátás szervezhetısége szempontjából racionális földrajzi egységeket jelöl ki (nagy térség).

a) Ellátási területek és szakellátási progresszivitási szintek Az új szakmai ellátási térkép alapján a megyéknél nagyobb, de a jelenlegi régióktól eltérı területi egységeket (nagytérségeket) tekint ellátási egységeknek. Ezeket az egységeket a közlekedési és földrajzi adottságok figyelembevételével, a jelenlegi kórházhálózat fejlettségi szintjének ismeretében alakítanák ki. A nagytérségi területi egységek határain belül található ellátó intézmények képesek az egészségügyi ellátás csaknem teljes vertikumának megvalósítására. Ez alól csak az országos központokba-alközpontokba szervezett ellátások jelentenek kivételt. A szükséges kapacitások egy-egy területi egységre oszthatók le az epidemiológiai adatok messzemenı figyelembe vételével. Egy-egy területi egységen belül az ellátások szakmánként, esetleg a szakmán belül szubspecialitásonként is a progresszivitás elvei szerint szervezıdnek. A nagytérségen belül a kapacitások leosztása és a szakmai progresszivitási szintek meghatározása a közlekedési, népességi és aktuális strukturális és humánpolitikai feltételek mentén történik. A progresszivitás magasabb szintjei egy-egy szakmán belül nem feltétlenül a nagytérség központjában vannak – ezeknek helye a szakmai hagyományoknak és lehetıségeknek megfelelıen határozandó meg,


6./40


Szakellátási progresszivitási szintek 0. Járóbeteg-ellátási szint:

Lakosság közeli ellátást biztosít a kis kórházakban és járóbeteg-rendelıkben a szakemberek területre mozgatásával, a helyi, kistérségi betegút szervezést, a betegutak optimalizálást irányítja.

I.

Elsısorban az „alapszakmákban” a demográfiai, közlekedési és földrajzi sajátosságok szerint szervezve – biztosítja a lakosság-közeli fekvıbeteg és társuló járóbeteg-ellátást.

Fekvı- és járóbeteg-ellátó intézmény

II. Megyei szintő fekvı- és járóbeteg-ellátási központ

Minden megyei szinten megjelenı szakmában biztosítja a megyei szintő ellátást.

III. Nagytérségi szintő fekvı- és járóbeteg-ellátási központ

Biztosítja a teljes szélességő és mélységő ellátást az adott területen.

IV. Országos szakmai központok és alközpontok

A jelentıs költségigényő, speciális tapasztalatot és mőszerezettséget igénylı, ritkábban végzett ellátásokat országos szakmai központokba (indokolt esetben néhány alközpontba) kell szervezni. Ezek az ellátások így nem jelennek meg minden nagytérségben, hanem országos szinten centralizáltak. A szóba jövı ellátások szakmai, betegbiztonsági, hozzáférhetıségi és költséghatékonysági okból is a lehetı legnagyobb mértékben centralizálandók. Az országos szakmai központok és alközpontok megyei, fıvárosi kórházakba, egyetemi klinikákra, országos intézetekbe vagy szakkórházakba szervezhetık a szakmai hagyományok és logisztikai tényezık figyelembevételével.

Feladatmegosztás és kompetenciaszintek Szakmánként és azokon belül szubspecialitásonként meghatározandók, hogy mely ellátásokat szükséges járóbeteg-ellátásként a lakossághoz minél közelebb vinni (járóbeteg-szint), és mely ellátások szervezendık a progresszivitás I. II. és III. szintjeire, illetve mely területeken szükséges országos központokat létesíteni.

b) Betegút-szervezési intézményrendszer A nagytérségben, progresszivitási szinttıl függetlenül, a közfinanszírozott, szakellátást végzı intézmények csatlakoznak a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságokhoz. Az alapellátási szint integrálása, a kistérségi szinten megvalósuló, betegút-szervezı járóbeteg-szakellátókon (0 szint) keresztül történik. A speciális, országos központokba szervezett ellátásokat az Állami Egészségszervezési Központ irányítja. Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok (NESZI-k) A NESZI a kilenc, nagytérségbıl érkezı, az országos intézmények ellátási körébe tartozó esetek ellátását szervezi. Így az egy-egy igazgatóság alá tartozó mintegy 1,1 millió lakos ellátása mind az alapellátás, mind a szakellátás minden szintjén lefedett. Az érintett igazgatóság a szakmai módszertani útmutató alapján az egyedi lehetıségek figyelembevételével és az ellátó intézményekkel együttmőködésben alakítja ki az egészségügyi ellátó intézmények szervezeti, gazdasági, szakmai kapcsolati hálóját. Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóság feladatai

Alapfeladata az illetékességéhez tartozó lakossági betegutak optimalizálását végzı helyi szintek összefogása, ezek szakma-specifikus nyilvántartása, nyilvánosságra hozása, monitorozása. A nagytérségi együttmőködési modell részletes tartalmának, a megvalósítás mőködési formáinak és a lehetséges közös vezetési rendszereknek a kidolgozása. Együttmőködési megállapodások kialakítása, projektszervezetek/gazdasági társaságok létrehozása, amelyek kiterjedhetnek a közös közbeszerzésen át, a közös adósság kezelésig is, a nagytérségben és országos szinten is. Szakma specifikus támogató tevékenységek megszervezése, amely magába foglalhatja a telediagnosztikát, patológiát, laborszolgáltatásokat és a többi még érintett ellátási területet is.

Gazdasági támogató tevékenységek megszervezése.

Ellenırzı funkciók, felülvizsgálati rendszer mőködtetése.


7./40


Egyéb olyan feladatellátás, amely támogatja a nagytérségi betegút-szervezést, illetve az ott lévı intézmények ellátó tevékenységének hatékonyabb szervezését. Képzések, tréningek szervezése az ellátó intézmények dolgozói számára, ahol a szükséges menedzsment ismereteket, vagy akár a speciális ellátásszervezésbıl következı ismeretek elsajátítását oktatják.

Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóság szervezetére több mőködési modell képzelhetı el (állam által felügyelt, non-profit szervezet vagy államigazgatási szervezet stb.). A vezetési modell tekintetében is több megoldás képzelhetı el, de szoros kapcsolat szükséges a helyi ellátó-intézmények képviselıivel. Állami Egészségszervezési Központ Feladatai:

a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóság ellátási körén kívül esı intézményekbe irányuló betegutak szervezése, ezek szakma-specifikus nyilvántartása, nyilvánosságra hozása, monitorozása;

módszertanban hozzá rendelt feladatok elvégzése,

a Nagytérségi Igazgatóságok felügyelete.

Az Állami Egészségszervezési Központ esetében is különbözı szervezeti és finanszírozási modellek képzelhetıek el, amelyek közül a végleges feladatmegosztás, feladatlista ismeretében célszerő kiválasztani az adott kontextushoz illı legoptimálisabbat.


8./40


II.

A Projekt feladatai, ütemezése és módszertani alapelvei

2.01.

A Projekt fı feladatai és azok mérföldkövei

A Projekt az alábbi szervezet-fejlesztési és menedzsment-tanácsadási feladatokat foglalja magában, a megadott ütemezéssel. Feladat

Határidı

A Projekt kezdınapja

2011. március 03.

a) A megyei ellátási struktúra különbözı dimenzióinak feltérképezése a megyei intézményrendszer elérhetı adatainak elemzésével

2011. április 11.

b) A CSFK intézménye megfelelıségének vizsgálata a fejlesztési célok tükrében c) A megyei integráció megvalósítására vonatkozó javaslat kidolgozása

2011. május 13.

d) A megyei integráció megvalósításához szükséges szervezeti és funkcionális változások kivitelezése feladattervének és ütemtervének kidolgozása

2011. június 03.

e) Az integrált megyei ellátórendszer monitorozása folyamatának kidolgozása

2011. június 17.

f) A javasolt ellátórendszer hatékonysági jellemzése A Projekt zárása

2011. június 17.

A jelenleg érvénybe lévı szerzıdés kibıvítésével megvalósítható, azaz opcionális projektfeladat: A megyei ellátórendszer további fejlesztési lehetıségei

2.02.

késıbbi igény és egyeztetés szerint

A Projekt eddigi megvalósított két lépése

Jelen Elızetes jelentés elkészítéséig a fenti 2.01.a-b pontokban megfogalmazott feladatokat végeztük el.

2.03.

Projektmódszertan

A Projekt során alkalmazott módszertant a stratégia célok határozták meg: A fı cél olyan −az intézményi mőködés és mőködtetés minden területét lefedı és továbbfejlesztı − mőködési modell kidolgozása, ahol az orvos-szakmai és a gazdasági továbbfejlesztési munkát optimalizált információ-áramlási folyamatok támogatják. A stratégiai cél:

a progresszivitás elvére épülı,

a szükségletekhez igazodó és a technológiai fejlıdést felhasználó,

költséghatékony,

háttérszolgáltatásokban együttmőködı,

fenntarthatóan finanszírozható,

intézményi és megyei szinten is professzionálisan menedzselt

ellátórendszer kialakítása. E célok megvalósításában kulcsszerepet játszanak a CSFK stratégiai döntési helyzetben lévı vezetıi, illetve a fejlesztési döntések elıkészítésében és késıbbi megvalósításában meghatározó szerepet játszó operatív vezetık.


9./40


Feladataink magas színvonalú elvégzéséhez alkalmazott módszertan fı elemei:

A publikus forrásokból hozzáférhetı adatok és információk elemzése a megyei ellátórendszer intézményeinek jellemzéséhez. Személyes interjúk az CSFK stratégiai és operatív vezetıivel az alábbi fókuszú kérdésekkel: − a CSFK struktúrájának és mőködésének eddigi átalakítási eredményei − a megye szomszédos intézményei kölcsönös értékek és érdekek figyelembe vételével végrehajtott profiltisztításának és struktúraváltásának eredményei − a CSFK vezetı szerepének és lehetıségeinek megítélése a megyei ellátórendszer integráció során. A CSFK szervezetének, folyamatainak és erıforrásainak megismerése és elemzése az rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján Kitekintés a CSFK részvételére a PET modellben.

Az adatok győjtését és elemzését a Szerzıdés 2.02.c pontjában megfogalmazott alapelvek folyamatos figyelembe vételével végeztük.


10./40


III.

A Projekt eddigi eredményei

3.01.

A megyei ellátási struktúra különbözı dimenzióinak feltérképezése a megyei intézményrendszer elérhetı adatainak elemzésével

Az alábbi megállapításokhoz a megyében mőködı kórházak publikus forrásokból hozzáférhetı adatainak és információinak elemzése, valamint a CSFK stratégiai és operatív vezetıivel való személyes interjúk alapján jutottunk. Mivel jelen elızetes jelentés célja az április 29-re készülı megyei elıterjesztés elıkészítése, így az alábbiakban fıként azokat a megállapításainkat adjuk meg, amelyek támogatják a PET-tel kapcsolatos további stratégiai gondolkodást és a szükséges (projekt)döntések meghozatalát. Így most nem volt célunk eredményeink és munkánk részletes bemutatása. Így nem értékeltük a rendelıintézetekkel és az alapellátással kapcsolatosan összegyőjtött adatokat és információkat sem.

1903

1944

1904

1908

Aktív ágyak száma összesen

697

272

34

95

173

90

0

0

Krónikus ágyak száma összesen

426

179

393

119

135

101

166

137

Újszülött férıhely

40

17

0

0

22

0

0

0

Árbevétel (mrd Ft)

8,5

2,9

2,3

0,65

1,9

0,95

1,24

0,42

1 509

na.

394

166

399

163

na.

110

Létszám

Városi Erzsébet KórházRendelıint., Zirc

1911

Városi KórházRendelıintézet, Várpalota

1968

Tapolcai Deák Jenı Kórház-Rendelıint. és Gyógybarlang Kft

Állami Szívkórház, Balatonfüred

1912

Intézményi kód

Gróf Eszterházy KórházSzakamb., Pápa

Városi Magyar Imre Kórház, Ajka

1901

Alapadatok

VMÖ Tüdıgyógyintézete, Farkasgyepő

Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém

A megyei integrációban érintett intézmények alapadatai (2009)

a) Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. (CSFK)

Megyei kórház, gazdasági társaság A CSFK 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvıbeteg szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg-szakellátást. Összesen 1123 ágy van az intézményben, 697 aktív, 426 krónikus és 140 járóbeteg célú; 6 helyszín, 1612 alkalmazott

A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében.

Ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed (kb 380 ezer fı), egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít.

Doba, Sümeg és Veszprém összevonása 350 millióba került, plusz 280 millió volt Sümeg és Doba konszolidációja! Az integrációban jelenleg is jelentısek a humánerıforrás-problémák.


11./40


Doba

A CSFK része, a 200 rehabilitációs, elsısorban addiktológiai ággyal. Állami tulajdonú természetvédelmi területen mőködik, 2 nagy kastélyépülettel, amelynek kórházként való mőködtetése hosszú távon ütközik a mőemlék- és természetvédelmi elıírásokkal. Megoldás lenne a Sümegre átköltöztetés, (1,2 mrd HUF-ból megoldható volna, de nincs rá elegendı forrás) és a területet másképp lehetne hasznosítani. Eredményeként a dobai típusú rehabilitációs módszertan szakmailag továbbfejleszthetı lenne.

Sümeg

Fekvıbeteg-szakellátás: pszichiátria (itt ambulancia is van, humánerıforrás-problémákkal küzdenek) és belgyógyászat Járóbeteg-szakellátás: nem a CSFK feladata, mert azt Sümeg város irányítja, és erre 5 éves kötelezettsége is van a fejlesztésre fordított EU-támogatási szerzıdés szerint. A CSFK lehetısége: csak mint szolgáltató kötne szerzıdést Sümeg várossal a funkció átvételérıl.

b) A megye többi vizsgált intézménye Ajka – Magyar Imre Kórház-Rendelıintézet

Városi kórház és rendelıintézet

Megyei feladata a megyei fertızıbeteg ellátás.

Traumatológiai kapacitásuk nagyobb az ellátandó területhez képest.

Tipikus „kiskórházi modell”-t követı intézményként elláthatja a megye nyugati részét.

További aktív feladatok CSFK-nak történı átadásával javulnának a fertızı ellátás körülményei is.

Balatonfüred – Állami Szívkórház

Állami kórház CSFK-szakmai együttmőködését lehetıvé tenné, ha a város átvenné mőködtetésre és a szakmailag szükséges járó fejlesztések is megoldhatók lennének.

Farkasgyepő – Tüdıgyógyintézet

Megyei tulajdonú kórház Önálló, aktív megyei tüdıgyógyintézet, amely rehabilitációs ellátást is nyújt. Csak szakmai kapcsolata van a CSFK-val. Megyén kívüli ellátást is jelent: Fejér megye pulmonológiai rehabilitációját teljes mértékben ellátja, és részben Komárom-Esztergom megyének is. A tüdıgyógyászat megyei integrátora lehet Farkasgyepő,beleértve a tüdıgondozókat és az ernyıszőrı állomásokat is.! Három lehetıség adódik a további mőködésére: − Önálló mőködés. − CSFK-hoz, mint megyei kórházhoz tartozva. − Pápához tartozóan, annak földrajzi közelség miatt is (ez látszik támogatandónak).


12./40


Pápa – Gróf Esterházy Kórház és Rendelıintézeti Szakrendelı

Általános profilú városi kórház, egy korrekt nappali kórház, egynapos sebészettel, rendelıintézettel

A kis fekvı szakmákat nehezen mőködteti, a CSFK-nak történı átadása látszik támogatandónak.

Mivel gyógyvízzel is rendelkezik, krónikus ellátásra, mozgásszervi rehabilitációra specializálódhat (a CSFK rehabilitációs ágyakat adna át cserébe a kisszakmák kapacitásaiért) mint a megye elsı számú mozgásszervi rehabilitációs központja. Tovább bıvülhetne gondozói-rehabilitációs gyakorlata Farkasgyepő integrációjával.

Tapolca – Tapolcai Dr. Deák Jenı Kórház Kft.

Városi kórház

Rehabilitációs tovább fejlesztési lehetıség a barlangterápiára telepíthetı;

Integrációs lehetıségek: mátrix ellátást lehetne kialakítani a megmaradó aktív tevékenységekkel . (A gazdaságtalan aktív sebészeti ellátást a CSFK átvenné.)

Várpalota – Palotahosp Egészségügyi és Szolgáltató Kft.

Városi kórház, privatizált Kialakult a 3 pólusú ellátórendszer: város (eszközök nélkül, ellátási köztelezettséggel), Palotahosp és másik privát szolgáltató (praxis szövetség) 2007.01.01-tıl a belgyógyászat és az aktív sebészet a CSFK-ba került, cserébe rehabilitációs kapacitást kaptak.

Egynapos sebészeti fejlesztés történt.

A Palotahosp kb. 1 mrd HUF pályázati pénzt nyert a járóbeteg-ellátás fejlesztésére.

Probléma a CSFK szemszögébıl: az 1 napos sebészet ugyan közfinanszírozott, de Várpalota a CSFKba küldi a garanciális problémákkal küzdı betegeit. Jelenleg nem vesznek részt az integrációban, ez probléma forrása lehet! Megoldási lehetıség: a zirci példánál is felmerülı alternatíva egy a CSFK tapasztalataira épülı ún. kistérségi intézményi modell megvalósítása a felmerült 20 hospice ággyal kiegészülve.

Zirc – Városi Erzsébet Kórház és Rendelıintézet

Városi kórház és rendelıintézet Profiltisztítás 2006-tól: az aktív osztályokat megszüntették, és a CSFK rehabilitációs kapacitást adott cserébe, hogy gazdaságosan mőködhessen Zirc. Jelentıs EU támogatású beruházások voltak pl. a járóbeteg-kapacitás és az egynapos sebészeti kapacitások fejlesztésére. Megoldási lehetıségek: − Kitörési lehetıség a vezetı szerep a kistérségi ellátásban − „Kistérségi intézményi modell”: bár jogilag nem, de mőködésben integrálja a helyi háziorvosokat (alapellátást), pl. elektronikus elıjegyzési lehetıséget biztosítanak. Motiváció: a zirci rendelıintézet fizeti a szoftver-díjakat a háziorvos helyett, amíg használja a rendszert, amíg együttmőködik. − Cél: kilépni a kórházon túlra és partnerséget építeni pl. a szociális szférával, aminek vannak gépkocsijai szabad (idı)kapacitással, amikor is „ráhordhatják a betegeket a nappali kórházra”


13./40


− Az alapellátás résztvevıinek integrálása: lehetıség lenne számukra, ha a kórház specialistáit gyorsan elérhetnék szakmai kérdések eldöntése érdekében. Így nem kellene továbbküldeniük a beteget. Ki kellene építeni egy diszpécser-központot, ami elérhetıvé tenné a kórház egy szakorvosát, aki segít neki. − Korlátok a jövıre nézve: EU-támogatás igénybe vétele miatt Zircnek pályázati fenntartási kötelezettsége is keletkezett. − Általános mátrix osztály(mőködtetés) kellene, sürgısségi fogadóhellyel, néhány napos obszervációs lehetıséggel. Meg kell tudniuk termelni azt a bevételt, ami ehhez, azaz a 24 órás mőködtetéshez szükséges. Az egy napos sebészet helyett tehát 1-2 napos állátási mód kellene. − 2006: geriátriai szakkórház terápiás medencével, tornateremmel (azaz jó az infrastruktúra a mozgásszervi rehabilitációhoz) − Erısíteni kell a járóbeteg-ellátást: 80-90%-át lakosság-közelivé kell tenni. Pályázatot adtak be erre, és megkapták a támogatást − A pályázat két új eleme: nappali kórház + kistérségi ellátó szervezési központ (pályázati feltétel volt, hogy vagy biztosítani, vagy szervezni kell az otthoni hospice ellátást, ezt szeptemberig kiépítik és terveznek 12 hospice ágy kialakítást is ) − Lehetıség még a szőrések (pl. diabetes) szervezése: ezek is lehetıségek a diszpécserek plusz feladataiként. Együttmőködési lehetıség a CSFK-val: beszerzés, informatika, mőtıüzemeltetés

Balatonfüred – HM ÁEK Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet A kormányzat hatáskörébe tartozik a döntés a további együttmőködésrıl. Balatonfüred – Vasútegészségügyi Szolgáltató NKK Kft. A kormányzat hatáskörébe tartozik a döntés az együttmőködésrıl.

3.02.

A CSFK intézménye megfelelıségének vizsgálata a fejlesztési célok tükrében

A rugalmas, stratégiai gondolkodás jegyében indult el a CSFK vezetésének személyi megújítása és korszerő menedzsment módszerek bevezetése. A sümegi és dobai intézmény közelmúltban végrehajtott teljes integrációja – az összes nehézség és konfliktus ellenére – megnyitotta az utat a megyei kapacitások és szolgáltatások egységes „piacának” kialakítása elıtt. A kórház vezetésének valamennyi szintjén az integráció közben megszerzett tudás és tapasztalat bázisán a kórház alkalmassá vált a további szakmai integrációban való proaktív részvételre és szakmai támogatásra. Az eddig végrehajtott intézményi integráció a költség- és bevétel optimalizálását is célul tőzte ki. A vizsgált tevékenységek (funkciók) csoportosítása Az alábbi ábrának megfelelıen megkülönböztetetünk gyógyító, orvos-szakmai (fı)tevékenységeket és a támogató tevékenységeket. A támogató tevékenységek közvetve vagy közvetlenül a fıtevékenységek értékalkotó folyamatainak adják át az eredményeiket, azokba épülve szolgálják a gyógyítást, vagy elengedhetetlenek a fıtevékenységek ellátásához. Lehetnek stratégiailag fontos orvosszakmai vany nem orvosszakmai tevékenységek, és stratégiailag nem fontosak.


14./40


Nem stratégiai fontosságú támogató tevékenységek PR

Stratégiailag fontos, támogató tevékenységek Fıtevékenység

Informatika

Kertészet

HR

Gyógyítás

Patológia

Marketing

Pénzügy -számvitel

Gyógyszerellátás

Képalkotó diagnosztika Labordiagnosztika Beszerzés

Mosoda Kontrolling Takarítás

Élelmezés Energiaszolgáltatás

Betegszállítás …

…

a) Orvos-szakmai fıtevékenységek Kiindulási alapunk:

Az engedélyezett feladatok, területi ellátási kötelezettségek, progresszív ellátási folyamatok a megyén belül hogyan érvényesülnek? A PET három megyéjében melyik szakmai területen tud progresszív/kiegészítı szolgáltatást adni, és kapni, és kinek-kitıl? A PET-en kívül melyik szakmai területen tud kiegészítı progresszív/szolgáltatást adni és kapni és kinek-kitıl?

Megindult PET-en belüli szakmacsoportos egyeztetés és annak intézményi elıkészítése: Gyerekgyógyászat, patológia, képalkotó diagnosztika, laboratórium. Folyamatban van a sebészeti és vasculáris szakmák és a gazdasági terület egyeztetésének elıkészítése.

b) A stratégiailag fontos orvos-szakmai támogató tevékenységek Most indult el az adatgyőjtés, aminek még nem alakult ki a rendszere. A késıbbiekben a munkát segíti majd a szakfıorvosi jelentések elemzése is. Gyógyszerellátás A szakmai részére a munka késıbbi fázisában kerül sor. Képalkotó-diagnosztika A megyei kórház évek óta használ hagyományos modellben üzemelı (azaz fizikailag telepítésre kerülı hardver-szoftver) PACS rendszert, amely az ismert rendszerek közül a legalkalmasabbat képviseli. Jelenleg kritikusan kicsi az Internet sávszélesség (<1Mbit/s ADSL), de egy speciális router beállításával nagy sávszélességő kapcsolat (8-10 Mbit/s) lesz. Most nincsen PET-területrıl bekötött más radiológiai végpont. A nagykanizsai kórházat közel fél éve próbálja Veszprém radiológiája integrációba vonni, részsikerrel. A CsFK radiológusoknak van egy közös szolgáltató cégük, amelytıl a megyei és 1-2 városi kórház is vásárolja a radiológiai szolgáltatást. A megyében tapasztalható jelen intézményi informatikai fejlettség és szemlélet szintjén indokolt arra törekedni, hogy egyfajta központosított adatbázis jöjjön létre. Ennek az adatbázisnak a késıbb csatlakozó kórházak alállomány szerinti szeparáltsága azonban jogi szempontból elıírt. Az adatok valós idejő információként, folyamati elemként kell, hogy képzıdjenek és váljanak a pénzügyi elszámolás, a medikai és a számviteli reporting-eszközévé. Az ettıl eltérı, utólagos, statikus adatelıállítás veszít az egészségügyi- és kontrolling információ tartalmából.


15./40


A CSFK-t egyfajta megyei szintő adatcentrumként képzelik el, aminek az eddigi fejlesztések illetve a folyamatban lévıek specifikációk megfelelnek. Azonos platformon a nagy medikai rendszert is el tudják képzelni virtuálisan, ha kell osztottan és erıforrás-optimalizáltan. A felhı modellben és az egyre tökéletesebb informatikai protokollokban is látják a jövıbeni megoldási variánsokat. Az új partner intézmények csatlakozása és az adatok önkéntes megosztása korántsem garantált, ezért érdemes a korszerőbb módszereket (felhımodell, adatszinkronizálás) is végiggondolni. Fennállhat a humán (munka)erı elcsábításának a veszélye, de egyrészt nem fenyegetı mértékben, másrészt a stratégiai jelentıségő területek élére állva ezek a fenyegetések könnyen kivédhetık. Tisztázandó kérdés még a radiológia szakma megyei szintő, humán erıforrás szerinti megszervezése, azaz, hogy megyei szinten legyen egy radiológiai szolgáltató szakember pool. A fizikai jelenlétet igénylı ultrahang vizsgálatok természetesen kizárólag humán erıforrással biztosíthatók.

c)

A stratégiailag fontos nem orvos-szakmai támogató tevékenységek

A stratégiailag fontos támogató funkciók közül a kórház jelentıs tapasztalatokat szerzett a külsı szolgáltatókkal való együttmőködésben. E területek közül külsıs szolgáltatóval látják el a mosatást, vagy látták el a takarítást, illetıleg jelentıs mértékben külsıs szolgáltatók bevonásával végzik pl. a mőszer- és eszközkarbantartást, valamint a közbeszerzést. A dobai és sümegi kórházak integrációja során a CSFK sikeresen egységesítette a 3 intézmény irányítási rendszerét felsı és középszinten egyaránt, és elvégezte a támogató folyamatok átszervezését. A kórház a saját anyagi és emberi erıforrásaival végzi a mőszer- és eszközkarbantartást, a beszerzést, a raktározást, a takarítást, valamint az épület mőszaki üzemeltetését és az energiaszolgáltatást. Pénzügy-számvitel

A gazdálkodási formaváltás következményeként a számviteli terület folyamatos átalakuláson megy keresztül, az új szabályozási környezethez való igazodás átmeneti szakaszában van. Még ma is a költségvetési számvitel számos elemét hordozza, melynek alapvetı célja a meglévı kontrolling rendszer kiszolgálása. A terület mőködését meghatározó szabályozás a jelenlegi folyamatokra vonatkozik, az alkalmazott számlatükör a jelenlegi igényeket a megszokás szintjén elégíti ki. Az intézmény elsıdlegesen költségnemenként (5-ös számlaosztályban) győjti a felmerült költségeit és azokat tovább bontja költséghelyekre (közvetett költségek, 6-os számlaosztály), illetve költségviselıre (közvetlen költségek, 7-es számlaosztály). A költségnemek további bontására négy karakter áll rendelkezésre, amely nem dimenzionálja megfelelı szintig az adatokat, egyéb struktúrált szőréseket, győjtéseket nem tesz lehetıvé. A végbemenı gazdasági események egyéb csoportosításaira, mint projekt szintő kimutatások, pályázatok követelményekhez kötött elkülönített nyilvántartásai, a jelenlegi rendszer nem nyújt megfelelı megoldásokat. Az alkalmazott számviteli rendszerben lévı kódok, paraméterek az azonos ismérvek alapján összetartozó elemeket nem minden esetben kezeli egységesen, így egy szükséges bıvítés rendszerbeli helyét megtalálni nehézkes, olykor erıltetett, vagy lehetetlen. Integráció esetén javasolt a számvitelen túlmutató rendszerszemlélető megoldások kidolgozása, az adatbevitel egységes szemlélet szerinti strukturálása az elıre átgondolt riportálási igényeknek megfelelıen. A számlatükröt, a rendszerparamétereket, a kódtáblázatokat és egyéb beállításokat úgy célszerő meghatározni, hogy a rutin folyamatok kezelésén túl a rendszer alkalmas legyen az egyedi követelmények szerinti kimutatások rendszerszintő kezelésére is. Kiemelkedıen fontos szempontként érdemes megemlíteni, hogy egy rugalmas, felhasználók által is jól kezelhetı riportgenerálási felület rendszerhez csatolásával a bevitt adatokból kinyerhetı értékes információk száma rendkívüli módon megnövekedhet, számos elınyhöz juttatva ezzel ismerıit és használóit.


16./40


A kórház tevékenységének naprakész számviteli lekövetését a jelenleg kialakított folyamatok nem biztosítják, a gazdasági események rendszerbeli megjelenése idıben és térben eltér a tényleges teljesítésektıl. A költségeket jelentı számlákat a beérkezésükkori idıszakra könyvelik költségként, és nem a felmerülésük, igénybevételük idıszakára (például a januárban felhasznált áram díját márciusra könyvelik), a leltározáskor az értékcsökkenést ott számolják el, ahol az eszközt megtalálták, nem ahová nyilvántartásilag tartozik (például egy másik osztályra áttolt ágy, berendezés értékcsökkenésének elszámolása). Ez a gyakorlat nem teszi lehetıvé egy adott idıszak eredményének adott egységhez tartozó rendszerszintő kimutatását. A fıkönyvhöz analitikus rendszerek kapcsolódnak (tárgyieszköznyilvántartó, készletnyilvántartó, bérszámfejtés stb.), melyeket egy integrációba való bevonás elıtt minısíteni szükséges. Az intézmény gazdasági rendszerének optimális mőködését megcélozva törekedni kell a jelenleg szigetként mőködı, és sok manuális beavatkozást igénylı rendszerek on-line megoldásaira, amelyek támogatják a mindenkori változások kezelését is. A számvitelen dolgozó munkatársak mintegy 80%-a 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, a szakmailag felkészült pótlásukról folyamatosan gondoskodni kell. A fenti rendszerbeli változások velejárója a folyamatok racionalizálása, a szervezet átalakítása és új szabályozó rendszer kidolgozása. A munkaerıpótlást és -képzést mindezek figyelembe vételével szükséges megtervezni.

Kontrolling

A kontrolling tevékenységet az intézményben a stratégia igazgató irányítása alá tartozó Kontrolling Osztály végzi. A statisztikai adatszolgáltatás és finanszírozási tevékenység egy része is az Osztály feladata. A kontrolling szakterület a menedzsment reporting mellett ad-hoc jellegő feladatokat is ellát. Az intézményben a kontrolling tevékenység egyebek között tervek, elemzések, összehasonlítások, döntéselıkészítı anyagok készítését, adott szempont szerint győjtött adatok szolgáltatását jelenti. A kontrolling tevékenység értékadatainak adatforrása alapvetıen a fıkönyvi könyvelési rendszer, de az intézményben mőködı rendszerektıl is átvesznek egyéb adatokat. A kontrolling területrıl kimenı származtatott adatok, információk (outputok) minısége nagymértékben függ a bemeneti végpontokon bevitt adatok (inputok) minıségétıl. A jelenlegi fıkönyvi számlaszám rendszer, mint a kontrolling tevékenység információs bázisa, átdolgozásra szorul. Annak érdekében, hogy mind a külsı adatszolgáltatás igényei, mind pedig a belsı, intézményi vezetıi információs igények magas szinten kerülhessenek kiszolgálásra, célszerő az adatgyőjtés szerkezetét átalakítani egy struktúrált, minısített adatbeviteli lehetıséggé. A terület jelenleg fıként operatív kontrolling feladatokat lát el, ehhez van kialakítva a létszám, és a munkaprogram is. A tervezés különbözı idıtávokra, az intézmény igényeihez igazodva történik. A bevételek tervezését OEP tevékenységi körönként, gördülı éves bevételi tervezési módszerrrel végzik. A költségterveket az üzleti tervben a menedzsment készíti, a kontrolling osztály szükség esetén a bázis adatokat szolgáltatja. A teljesítménytervek rövidtávúak, háromhavonta készülnek, de havi idıtávúak, melyeket a tényadatokkal összevetve elemez a terület. Pályázati pénzek esetében, a hosszútávú tendenciák alapján megtérülés tervet készít a terület. A teljesítményeket terv-tény összehasonlítási módszerrrel elemzik, szakmai anyag és gyógyszer felhasználás, valamint egyéb származtatott orvosszakmai mutatók segítségével. A havi orvos teljesítmény adatok szervezeti egységenként, szakrendelésenként, beavatkozásonként kerülnek győjtésre és kimutatásra. HBCS top listák intézmény összesenben, osztályos bontásban, vagy járóbeteg beavatkozásokra vonatkozóan készülnek.


17./40


A gyógyszerkísérletek szerzıdéseinek gazdaságossági szempontból történı javaslatát a kontrolling terület adja Ad-hoc jelleggel döntéselıkészítı anyagokat készít az Osztály az intézmény több területét érintıen, illetve benchmark tevékenységet folytat. Átvilágításokhoz, pályázati anyagokhoz ellenırzött adatokat szolgáltat. Az Zrt-vé alakulással az üzemgazdasági elszámolási és kimutatási rend nem egységesen jelenik meg, helyenként keveredik a korábban alkalmazott és megszokott elszámolási és kimutatási módokkal. Kontrolling szabályzat, kézikönyv külön nincs, csak az egyéb területekkel közösen az ISO szabályozásban. A kontrolling szakterület legszorosabban a számvitelhez és az informatikához, az informatikai rendszerekhez kapcsolódik, ezért célszerő ezeket a területeket egy egységes egészként, és egész részeiként, rendszerszemléletben kezelni az optimális folymatok elérése érdekében.

Kontrolling – Finanszírozás

A CSFK mőködési lehetıségeit alapvetıen meghatározza a vonatkozó OEP finanszírozási szabályozás. A társaság éves bevételének több mint 90%-a származik OEP-forrásból. A TVK létezése értelemszerően felsı korlátot szab a finanszírozásban. A kórház saját bevételei 10%-os hányadot képviselnek az összbevételen belül. A kórház a saját bevételeket fıként a helyiségek és területek bérbeadásából, a gyógyszertári forgalom eredményébıl, az élelmezési terület kórházon kívüliek számára történı ételértékesítési bevételeibıl, egyéb térítés melletti szolgáltatásnyújtás bevételeibıl realizálja. A saját, profitorientált vállalkozási tevékenységekbıl származó nyereséget a kórház nonprofit célok megvalósítására használja fel. A kiemelt fejlesztési célok finanszírozására a saját erın túl a pályázatok útján elnyert pénzeszközök is a kórház rendelkezésére állnak. A pénzhiánnyal küszködı egészségügyi ágazatra jellemzı vonások a kórházon belül is megtalálhatóak, a forráshiány, a tıkehiány sok esetben korlátot szab az egyébként szükségszerő és ésszerő folyamatoknak. Az erıs kontroll alatt tartott keretgazdálkodási rendszer segít áthidalni a finanszírozási nehézségeket. A kórházi beszállítókkal kötött szerzıdésekben a fizetési határidı általában 60 napban van meghatározva, igazodva ezzel az OEP bevételek teljesítményekhez képest két hónappal késıbbi bevételeinek realizáláshoz. Sajnálatos tény, hogy a lejárt kifizetetlen szállítói állomány értéke magas, a pénzügyi teljesítések sok esetben a fizetési határnapot követı 30-60. napon valósulnak meg. A finanszírozásnak ez a kényszerpályás megoldása nem kívánatos jelenség. A külsı finanszírozási lehetıségek felkutatása, a belsı bevétek arányának növelése, a ráfordítások racionalizálása lehetnek egyebek mellett a kórház pénzügyi helyzetének javítását szolgáló gazdasági eszközök. Az integrációs törekvések kapcsán újabb, a finanszírozásra is kiható elınyök remélhetıek.

Belsı ellenırzés Az egy személy által ellátott belsı ellenırzési tevékenység a társaságnál tervszerően, szabályozottan a Fıigazgató közvetlen munkajogi alárendeltségében folyik. A belsı ellenır:

éves megbízó levél alapján, írásos fıigazgatói utasítás alapján végzi tevékenységét; az ellenırzési feladatkör kiterjed a kórházi mőködés szinte minden területére, a vizsgálatokat sok esetben a kórházi igazgatók kezdeményezik; az éves programban megjelölt vizsgálatokon túl a rendkívüli eseményekhez kapcsolódóan is végez ellenırzéseket; a vizsgálat minden esetben jegyzıkönyv elkészítésével zárul, amelyben a belsı ellenır leírja megállapításait, javaslatait;


18./40


beszámolási, nyilvántartási, iratmegırzési kötelezettsége van (5 évig felel azért, amit leírt, illetve amit nem tárt fel); a társaság vagyonvédelmét az eszközök (tárgyi eszközök, készletek, pénzeszközök stb.) leltározásának ellenırzésével segíti; a Megyei Önkormányzat felé éves jelentés formájában elszámol az éves tevékenységérıl, valamint külön tájékoztatást ad arról, hogy munkavégzésében a társaság mennyiben támogatja (az éves jelentést a kórház könyvvizsgálója is megkapja).

Humánerıforrás-menedzsment

A jelenleg rendelkezésre álló és elemzett adatokból az állapítható meg, hogy a megyében mőködı körházak esetében a humánerıforrás területén jelentkezı tevékenységek alapvetıen csak a legminimálisabb szinten vannak biztosítva. Így egyrészt nem felelnek meg annak a követelménynek, amit egy ilyen vállalatstratégiai szempontból erısen tudás- és humánerıforrás orientált ágazatban a funkcióval szemben elvárt volna, illetve nem használják ki azokat az elınyöket, amit egy jól mőködı HR-rendszer stratégiai versenyelıny szintjén biztosítani tudna. Ezt csak részben indokolják az ismert gazdasági-társadalmi korlátok. A CSFK – a jelenlegi információk alapján – a HR feladatok minimális szintjét a megyében a legmagasabb szinten és legkomplexebben biztosítja. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a CSFK-ban stabilan biztosított a HR-tevékenység a következı területeken:

− Bérszámfejtés és TB-ügyintézés – melyet a társadalombiztosítási és bérszámfejtési csoport lát el. − Személyzeti, oktatási és munkaerı „biztosítás” (felvétel, kiválasztás, elbocsájtás) – melyet a humánerıforrás gazdálkodási csoport végez. Meglévı, mőködtetett és hiányzó funkciók:

− A munkaerı toborzás és kiválasztás, emberi erıforrás tervezés, egyéb munkavállalói juttatások (Cafetéria), munkavállalói képviselet, egészség, munkavédelem, jóléti rendszerek megfelelı szinten − Tehetséggondozás, karrier menedzsment, tudásmenedzsment, emberi erıforrás-fejlesztés, egyéni tanulás, szervezeti tanulás, korlátozott mértékben (döntıen az egészségügyi feladatokat ellátókra korlátozva) − Javadalmazás-menedzsment, besorolási és fizetési struktúra, motiváció- és elkötelezettségmenedzsment területén nem használják ki a gazdasági társaságként való mőködésbıl fakadó lehetıségeket. Az ápolási területen dolgozók esetében mind a tudás-, mind a motiváció- és elkötelezettség-menedzsment (beleértve a dolgozói elégedettség-felméréseket és a tudatos csapatépítéseket) a kórházi átlaghoz képest jobban mőködtetett. Meglévı, de nem a HR területen mőködtetett funkciók:

− szervezettervezés és –kialakítás, a szervezetfejlesztés, valamint munkakörök és a munkaköri struktúra (mely nem mutat túl a jogszabályban rögzített hagyományos kereteken kívül) a kórház fıigazgatójának hatáskörébe van rendelve. Hiányzó funkciók: − kompetenciamenedzsment, menedzsmentfejlesztés, munkakör-értékelés, feltételekhez kötött fizetés és bónusz, teljesítményértékelési rendszer,

Bérszámfejtés

A bérszámfejtést és tb-ügyintézést a gazdasági társasággá alakulást követıen a HR Osztályon belül önálló szervezeti csoport végzi. A jellemzıen munkaidı alapú munkabérek számfejtése az egyéni vagy csoportos, papír alapú jelenléti ívek alapján történik. A teljesítménybérezésre a forráshiányos gazdálkodás nem nyújt fedezetet. Szeretnének áttérni egy elektronikus nyilvántartási rendszerre. Az 1 800 fı bérszámfejtését, tb-ügyintézését elegendı létszámmal, jó minıségben, hatékonyan tudják BUSINESS PROCESS OUTSOURCING

19./40


ellátni, az elektronikus nyilvántartás bevezetésével felszabaduló kapacitásokat az ellenırzési tevékenység javítására kívánják fordítani. Nem tervezik munkaidı-nyilvántartást is végzı beléptetı rendszer bevezetését.

A bérszámfejtésre az Orgware-szoftvert használják, mint a legtöbb egészségügyi intézmény, már 20 éve. A bérszámfejtı programmal, valamint a szoftverrel kapcsolatos szolgáltatásokat végzı céggel elégedettek. A program interfésszel kapcsolódik a fıkönyvi rendszerhez, a fıkönyv felé kódokra győjtött adatokat ad fel, más rendszerektıl adatokat vesz át. A rendszer további létszámadatokkal bıvíthetı. A munkabéreket és a bérjárulékokat elsıdlegesen költségnemenként győjtik, de másodlagos megbontásként használják a közvetlen és közvetett bérek és járulékok kategóriákat is. Az egészségügyben nincs a bérrendszerhez kötıdı standard adatgyőjtés, sok adatszolgáltatásra nincs kész riport. kontrolling számára nem nyújt adatokat, létszámadatot sem. A csoport készíti a bérekkel kapcsolatos havonkénti adóbevallásokat, valamint az éves dolgozói SZJAbevallásokat. A bérszámfejtési folyamat jól szervezett, alapja lehet egy integrációs bıvülésnek. Integrálni a tevékenység csúcsát lehetne, hiszen a kisebb területekre nem szükséges külön-külön a magasabb szakképzettség.

Informatika

Az informatikai terület fontossága kiemelkedı az integráció szempontjából. Az informatikai interjún elhangzottak alapján a CSFK medikai alkalmazásai jelenleg részben szigetszerően mőködnek. Az integrációtól függetlenül is megérett a medikai rendszer (Hospital Information System, továbbiakban HIS) a cserére. Ez ügyben közbeszerzési tender folyik. Mivel a megfelelı HIS a hatékony együttmőködés egyik kulcsfeltétele, kiválasztásánál megyei szempontokat célszerő mérlegelni. Az informatika „hardver” részét illetıen Veszprémben optikai kábel van az internet szolgáltató és a kórház között, tehát a sávszélesség növelhetı. A megnyert TIOP 2.2.4 struktúra-pályázat keretében egy nagyon korszerő szervert terveznek beszerezni, mely az összes telephely, összes rendszerét ki tudja szolgálni. Az informatika támogatás feladatköre nem mindig hatékony amiatt, hogy még mindig jellemzık a különbözı „kivételek” (az informatikai osztály szeretne minél kevesebb telefonos és email-bejelentést, és minél több HelpDesk-en keresztül bejelentett problémát); a kivételek visszaszorítása felsıvezetıi támogatás nélkül nehezen kivitelezhetı. Szintén az osztály feladata a különbözı jelentések egy részének elkészítése, amikor különálló rendszerekbıl kell „összeszedni” a jelentéshez szükséges adatokat, és azt a kívánt formában elıállítva az illetékesnek továbbítani. A rendszerek integrációjával a jelentéskészítési feladat erıforrás igénye csökken.

Logisztika (beszerzés, készletgazdálkodás, raktárgazdálkodás)

A beszerzési és raktározási terület ez év elején átszervezıdött. A korábbi Logisztikai Osztály feladatai szétosztásra kerültek. Az informatikai eszközök beszerzése és raktározása az Informatikai Osztályhoz, a mőszaki eszközök beszerzése és raktározása a Mőszaki Osztályhoz tartozik. Az egyéb beszerzéseket a Beszerzési Osztály végzi, a raktározás a központi raktárban történik. A közbeszerzési eljárás köteles beszerzéseket a közbeszerzési referens bonyolítja. A mőködést meghatározó Szabályzat felülvizsgálata folyamatban van, el kell készíteni a raktárak mőködésére vonatkozó szabályozást is, amely tartalmazza az egyéni, vagy a csoportos felelısségeket is. A beszerzéseket a havi keretgazdák indítják a rendelkezésükre álló keretösszegek felsı határértékeinek figyelembe vételével. A költségek között a beszerzést érintı legnagyobb tételek az elektromos áram és gázdíjak, valamint a gyógyszerköltségek. A költségelszámolás – ahol ez értelmezhetı – a raktári kivétet követıen történik meg. A beszerzési feltételeket szerzıdéses formában, írásban rögzítik. A


20./40


szerzıdések általában 1 évre szólnak, de például a gyógyszerbeszerzés szerzıdéses idıtartama általában 2-3 év.

A szerzıdéseket az IRMA rendszerben tartja nyilván a kórház. A raktári anyag- és eszközmozgásokat a raktári nyilvántartó rendszerben követik le. A terület integrációba való bevonása esetén az analitikus rendszerek rendszerparamétereinek és kódtáblázatainak felülvizsgálata szükséges.

Élelmezés

Az élelmezési terület jelenleg a fontosságának megfelelı súlyt képvisel a kórházon belül a gazdasági igazgató irányítása alatt. Ennek a területnek három szakmai részlege van: konyha, beszerzés és élelmiszerraktározás. Az élelmezési részleg a szükséges munkaerıvel egy létszámleépítést követıen is rendelkezik. A központi telephelyen foglalkoztatottak száma 36-40 fı, melybıl 1 élelmezésvezetı, 1 konyafınök, 2 adminisztrátor és 2 raktáros. A többi betanított konyhai dolgozó. A központi telephely kapacitása kb. 1000 adag: − ebbıl betegélelmezés: 6-700 − alkalmazott, vendég: 2-300 A kórház nem csak betegek felé szolgáltat, hanem dolgozók és vendég típusú ügyfelek részére is. A konyha erıssége, hogy képes speciális dietetikai szempontoknak megfelelı étrend elıállítására is, így diétás menüt szállítanak iskoláknak, valamint a Cserhát Zrt és a Bakonygaszt Zrt-nek. A használatban álló eszközök viszonylag újak, de viszonylag nagy minıségi különbségekkel. A raktáros hetente írja elı a beszerzési szükségleteket, és ilyen ütemezésben történik a megrendelések kiadása. A beszerzett élelmiszereket jellemzıen felhasználásra és nem raktárra szállítják be. A konyha növelheti a piaci értékesítés részarányát, hozzájárulva ezzel a profitorientált tevékenységekhez. Ebben az esetben a kapacitás fejlesztése nagyobb beruházás nélkül megoldható. A konyhai munkafolyamat adminisztrációja Quadrobyte szoftverben történik, amely a célnak megfelel. A kiszabásra kerülı napi anyagszükségletet az étlap és a receptúrák alapján ebben a programban dokumentálják, csakúgy, mint az anyag bevételezést. A felhasználást az osztályok kódjaira győjtik (valamint ételtípusra és vevıtípusra is). A könyvelésre interfészen keresztül történik a feladás.

Mosoda

A mosatási tevékenység az ápolási igazgató közvetett irányítása alatt áll. A mosatást 2008 novemberében kiszervezték. A szerzıdés hatókörébe tartozik a veszprémi, sümegi és dobai intézmény mosatása úgy, hogy a veszprémi textíliákat a szolgáltató cég budapesti, míg a dobai és sümegi textíliákat a szolgáltató szombathelyi telephelyén mossák. Raktári készlet nincs, csak osztályos kézi készlet van. A kiszervezés elsı számú tapasztalata, hogy a mosás elvégzéséhez speciális textilszakmai ismeretek kellenek, amelyek különbözhetnek a más üzletágakban érvényes szabályoktól. E tapasztalat hiányában a kórház sok problémával szembesült az új szolgáltatóval elkezdett együttmőködés során, aminek következtében sok textília tönkrement, illetıleg sokkal gyorsabb lett a fogyásuk. A szerzıdésbe belekerült a tönkretett textíliák javítási és pótlási kötelezettsége a vállalkozó részérıl. A szolgáltató teljesítményét az ápolási igazgató kéthavonta személyesen ellenırzi és értékeli. Ezáltal nı a kórházi vezetés rálátása és a felmerülı problémáknak akár a vállalkozó telephelyén történı megoldása.


21./40


Takarítás

A takarítási tevékenység az ápolási igazgató közvetlen irányítása alatt áll. Hatókörébe tartozik a veszprémi, sümegi és dobai intézmény takarítása egyaránt. A takarítás korábbi kiszervezésével kapcsolatban megfogalmazott probléma volt a tevékenység és a tisztítószer-felhasználás közvetlen irányíthatóságának a hiánya. Emiatt a kórház vezetése 2008-ban a szolgáltatás visszavétele mellett döntött. Ezt indokolta továbbá a tevékenység speciális intimitási igénye, valamint a jelentıs betegelégedettségi vonatkozása is. A visszaszervezést befolyásoló további tevékenységspecifikus jellemzık: − ahol aktív ellátás folyik, azonnali beavatkozás kell, mert nem csak elıre megtervezet takarításokról kell beszélni. − a járóbeteg-egységekben ellenben nem szoros takarítás folyik (figyelembe kell venni a rendelési idıt, akkor nem lehet). − a tevékenység speciális intimitási igénye; − a takarítás minıségének, és a személyzet és a beteg kapcsolatának jelentıs betegelégedettségi vonatkozása is van. E tevékenység rendelkezik valamennyi fertıtlenítési folyamatra kidolgozott protokollokkal, melyeket az osztályok maguk szabtak testre, hogy az adott osztályon hogyan kell csinálni, az ottani specifikumok szerint. Ki kell emelni a higiéniai szervezeti egység közvetlen kapcsolatát és szakmai szerepét. A CSFK rendelkezik un. Takarítási szabályzattal, amelyet a higiéniai részleg közremőködésével dolgoztak ki. A szabályozásokat évente újraoktatják, illetıleg minden új belépı megkapja a felkészítést.

Mőszaki támogató folyamatok

A mőszaki támogató folyamatok körébe tartoznak (a határt a fıkönyvi szám jelöli ki más területekkel): − karbantartás − gépjármő csoport − energetika − mőszaki raktár − orvosi mőszerkarbantartás − mőszaki beszerzés; − gondnokság Valamennyi fenti tevékenység a gazdasági igazgató hatókörébe tartozik. Az elsıként felsorolt 3 terület élén 1-1 csoportvezetı áll. A megyén belül a következı telephelyek mőszaki felügyelete valósul meg: Veszprém, Kórház u. 1., SZTK, Gyermekpszichiátria, Tüdıgondozó, Nıvérszálló, Doba, Sümeg. A mőszaki támogató folyamatokban foglalkoztatottak létszáma mintegy 100 fı, melybıl 10 fı a vezetı, a többi 90 pedig alig képzett munkaerı. A közvetlen munkaerıbıl kb. csak 30 fı foglalkozik karbantartással, a többiek egyéb mőszaki területekhez tartoznak (pl. portaszolgálat).

Eszköz- és mőszerkarbantartás

− e tevékenységeket nagyszámú megbízási szerzıdés keretében, külsıs vállalkozók közremőködésével látják el; jellemzıen éves szerzıdések keretében, amelyek a közbeszerzések miatt sehol sem határozatlan lejáratúak. − a szerzıdések tartalmaznak minıségi garanciára vonatkozó kötelezettséget. Épületkarbantartás − problémát jelent az, hogy a korábbi ingatlan fejlesztések nem rendszerszerően történtek − nincsenek egységes, átfogó mőszaki tervek az ingatlanokról, a korábbi beruházásoknak is csak az engedélyezési tervei vannak meg, a megvalósulás lekövetése nélkül.


22./40


− a mőszaki tervek naprakészségének jelentıs hiánya nehezíti a karbantartások végrehajtását is. − egységes, valós tervek készítését 2012-re tőzte ki a CSFK. Épületüzemeltetés − Korszerő eszköz az épületvezérlés. A diszpécserszolgálatnál van épületfelügyeleti rendszer. Vannak fejlett részelemek, például légtechnikai elemek a mőtık esetében, ahol a vezérlés és irányítás megoldott. A rendszer bıvítése indokolt lehetne. − A főtési rendszer általában szabályozhatatlan, az épületek hıszigetelése korszerőtlen. A karbantartási igényeket a Computrend Ecostat programban rögzítik, és ezen keresztül adják ki a megrendeléseket a külsıs beszállítók felé is. Az adatokat központi helyen tárolják. A továbbiakban is elektronikusan megy a folyamat a mőhelyig, ahol párhuzamosan folytatódik az elektronikus rekord és a papíros dokumentum. A felhasznált alkatrészeket, anyagokat elektronikus raktári kivételezéssel a mőszaki raktárból szerzik. Ha nincs raktáron a megfelelı alkatrész vagy anyag, akkor elektronikus megrendelést írnak. A szakterületi keretgazda havi kerettel rendelkezik, ezen belül az energia felhasználás a legnagyobb rész.

d) A stratégiailag nem fontos támogató tevékenységek Ebbe a csoportba a következı tevékenységek tartoznak: − − − − −

jogi támogatás, PR, marketing, kertészet, portaszolgálat,

− − − − −

telefonközpont-üzemeltetés, liftkezelés, szállítás, biztonsági szolgálat és vagyonvédelem, munka- és tőzvédelem funkciók

A CSFK az alábbi tevékenységeket külsı szolgáltatóval végezteti: jogi tanácsadás, biztonsági- és portaszolgálat, vagyonvédelem, telefonközpont üzemeltetése, szállítás. A CSFK a saját szakembereivel látja el a következı funkciókat: kertészet, liftkezelés, minıség- és környezetközpontú, valamint élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer, munka- és tőzvédelem. A PR és marketing tevékenységeket explicit módon nem dedikálták egyetlen szervezeti egységhez sem. E jövıben stratégiaivá váló területekrıl a Projekt következı szakaszában egyeztetünk a CSFK vezetıivel. A kórház mőködése szempontjából kritikus pontnak tekinthetı a jogszabályoknak, szabályzatoknak és standardoknak való megfelelés. Hasonlóan kiemelt üzemeltetési feladat a liftkezelés is, mert a CSFK kubatúrájának adottságai miatt a liftek zavartalan mőködése az ellátáshoz alapvetı tényezı. E tevékenységek a gazdasági igazgató irányítása alá tartoznak. A korszerő menedzsment-szemlélet és módszertan bevezetéséhez illeszkedıen a Mőszaki Osztály a közelmúltban új osztályvezetıt kapott. A kórház irányítási rendszerének gyökeres megújítási folyamatához szervesen illeszkedik az a folyamat, amelyben a vállalkozási/megbízási szerzıdéseket felülvizsgálják, illetıleg új közbeszerzési eljárás keretében megújítják (pl. telefonközpont-üzemeltetés, tőzjelzı rendszer, veszélyes anyagok kezelése). Ezzel jelentıs költségmegtakarítást, és a szolgáltatás minıségének jelentıs javulását tervezik. Az új szerzıdések tartalmaz(hat)nak minıségi, rendelkezésre állási, illetve kárviselési garanciákat is. A felsorolt tevékenységekre korábban nem végeztek kockázatértékelést és vészhelyzeti tervezést. Az új vezetés napirendre tőzte a mőködési biztonság javítását. Ugyanilyen prioritás a meglévı szabályzatok, utasítások megújítása 2011 folyamán, amelyen a magasan képzett minıségirányító team dolgozik. Ezt a tevékenységet a stratégiai igazgató irányítja. BUSINESS PROCESS OUTSOURCING

23./40


IV.

Javaslatok – További megyei feladatok

Annak érdekében, hogy az integrálhatósági lehetıségek és támogatási funkciók véleményezhetıek legyenek, meg szükséges vizsgálni a megyei intézményeiben kialakított folyamatokat, az alkalmazott eszközöket.

4.01.

A CSFK fejlesztése

a) A CSFK új „Missziós nyilatkozat”-a A Kórház küldetése a Veszprém megyei lakosság egészségi állapotának fejlesztése, egészség megırzése, a betegségek megelızése, hatásos és hatékony gyógyítása és a betegek utókezelése. Ennek érdekében nagy súlyt fektetünk a megye lakosságát leginkább érintı betegségek kialakulásának megelızésére, korai felismerésére és kezelésére. A Kórház tevékenyen közremőködik új gyógyító eljárások kutatásában, kifejlesztésében. EU-s szolgáltatóként fontosnak tartjuk külföldi intézményekkel való kapcsolattartást, tapasztalatcserét, menedzsment technikák kölcsönös átvételét. Az intézmény támogatja és felvállalja az európai mobilitásból eredı ellátási feladatokat. A Kórház részt vállal a betegségmegelızést szolgáló, az egészséges életmódot ismertetı és népszerősítı programokban, illetve közremőködik a betegségek korai felismerését célzó szőrési tevékenységekben. A Kórház felelısséget érez és vállal a munkahelyek, valamint a munkavállalói megtartásában. A munkavállalók részére európai szintő munka- és életfeltételeket, jövı- és pályaképet biztosít, egészségüket védi, hangsúlyt fektet a munkahelyi közösségek erısítésére. A Kórház – Oktató Kórházként – közremőködik munkatársainak önképzésében, a jövı orvosi-, szakorvosi-, szakdolgozói karának képzésében és folyamatos továbbképzésében. Feladatait az emberi méltóság tiszteletben tartásával, betegjogok biztosításával, partneri viszonyok kialakításával, a szakmai szabályok betartásával látja el – és ezt várja el munkatársaitól, együttmőködı partnereitıl is. Tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az ellátások és szolgáltatások színvonalának, saját környezetének folyamatos fejlesztésére, a természeti környezet számára jelentett terhelés minimalizálására. A Kórház mőködésében, szakmai tevékenységében a Közép-Dunántúl, egyben Magyarország kiemelkedı, mintaértékő, betegközpontú, a társadalmi elvárásoknak mindenkor megfelelı, komplex egészségügyi ellátó és oktató központjává kíván válni. „Salus Aegroti Suprema Lex Esto” – „A beteg java a legfıbb törvény” (2011. április 05.)

b) A CSFK új „Stratégiai célkitőzések” dokumentuma A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház (továbbiakban Kórház) Missziós Nyilatkozata alapján, az abban megfogalmazott szellemiség valóra váltása, a Kórház koherens mőködése, fejlesztése és vezetése érdekében az alábbi stratégiai célok és gondolkodás mentén kívánja küldetését beteljesíteni, a Missziós Nyilatkozatban foglaltakat megvalósítani. 1.

A Kórház biztosítja és szervezi a Veszprém megyei, illetve Közép-dunántúli népegészségügyi mutatók alapján szükséges, a szakmai szabályok és jogszabályok által megengedett, a finanszírozás által lehetıvé tett lakosság közeli, illetve magasan specializált ellátást a járóbeteg- és fekvıbeteg-szakellátásban, a mindenkori ellátási kötelezettségre figyelemmel.


24./40


2.

A Kórház a közvetlen gyógyítási feladatai mellett legyen aktív szereplıje a betegségek megelızésének, korai felismerésének, illetve a már kialakult és kezelt betegségek esetén az állapotrosszabbodás megelızésének. (primer, szekunder és tercier prevenció)

3.

A Kórház az aktív fekvıbeteg szakellátás színvonalát folyamatosan fejleszti: valamennyi képviselt szakterületen megyei vezetı szerepet vállal, ezen túlmenıen egyes kiemelt területeken – onkológia, gyermekgyógyászat, gyermekintenzív, koraszülött intenzív, szájsebészet, gasztroenterológia, hasi sebészet, immunológia, intervenciós radiológia – regionális vezetı szerepre törekszik.

4.

A Kórház a krónikus fekvıbeteg szakellátás keretében kiemelt célként jelöli meg a pszichiátriai és addiktológiai szakterület fejlesztését, mind rehabilitációs, mind szőkebb értelemben vett krónikus betegellátásban.

5.

A Kórház a járóbeteg szakellátás területén mind a lakosság közeli, mind a megyei szintő (kizárólagos illetve progresszív) ellátást végzi, törekedve a fekvıbeteg- és a járóbeteg-szakellátás szervezeti és funkcionális integrációjára, valamint új, modell értékő, integráló, átmeneti ellátási formák kialakítására és bevezetésére.

6.

A Kórház a sürgısségi ellátás területén az alap- és szakellátás egységének megteremtésére törekszik, a súlyos illetve kritikus állapotú betegek túlélési esélyeinek javítása, illetve a szövıdmények minimalizálása érdekében – együttmőködve a prehospitális sürgısségi ellátó szervezetekkel. Az intézményen belül egykapus sürgısségi ellátást szervez és biztosít, egységes szemlélető betegsorolási elvek alkalmazásával.

7.

A Kórház a Veszprém megyei egészségügyi betegellátás vertikális és horizontális integrációjában, koordinációjában, szakmai fejlesztésében, kompetenciák meghatározásában vezetı szerepet kíván betölteni. A Kórház a Veszprém megyei ellátórendszeren túlnyúló ellátások területén a Veszprém megyei lakosok magasabb színvonalú ellátása érdekében együttmőködik az érintett lakosság ellátását biztosító szolgáltatókkal, koordináló szervezetekkel.

8.

A Kórház közremőködik az egészségügyi ellátások fejlesztését, új eljárások bevezetését, hatásosságának, hatékonyságának alátámasztását célzó, valamint az ellátások hatékonyabb szervezését, a hozzáférés javítását elısegítı kutatás-fejlesztési tevékenységekben.

9.

A Kórház törekszik a munkahelyek, valamint a munkavállalók megtartására. A munkavállalók részére európai szintő munka- és életfeltételek, jövı- és pályaképet biztosít, egészségüket védi, hangsúlyt fektet a munkahelyi közösségek erısítésére. A Kórház támogatja a nık gyermekvállalását és a gyermekes munkavállalók reintegrációját – megteremtve ennek intézményi szintő hátterét, – valamint a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatását.

10. A Kórház valamennyi munkavállalói területen törekszik az önképzés feltételeinek megteremtésére. A Kórház részt vesz az orvosok, nem orvos diplomások, a szakdolgozók és egyéb, egészségügyben dolgozó munkavállalók képzésében, továbbképzésében, külön támogatási és ösztönzı rendszert alakít ki és mőködtet ennek elısegítése érdekében. 11. A Kórház elkötelezett az épített környezet akadálymentes, a természetes környezetet minél kisebb mértékben terhelı, a szakmai folyamatokat támogató kialakításában, fejlesztésében, mőködtetésében. 12. A Kórház mőködésében törekszik átlátható, gazdaságos, az erıforrásokat optimálisan felhasználó, biztonságos mőködtetésre. A betegellátás során garantálja a betegjogok érvényesülését, folyamatainak megtervezése, megszervezése és értékelése során különös figyelmet szentel a betegbiztonság, az adatbiztonság és a vagyonbiztonság érvényesülésére. 13. A Kórház tudatos, a kitőzött célok hatékony megvalósítását támogató szervezetfejlesztési tevékenységet folytat; tanuló, a változó környezethez rugalmasan alkalmazkodó, minıségügy iránt elkötelezett szervezetet és szervezeti mőködést épít, kialakítja és fejleszti a mindehhez szükséges kapcsolatrendszert a döntéshozók, az államigazgatás, a szakmai szervezetek és szolgáltatók, a gazdaság szereplıi és a helyi közösségek felé.


25./40


14. A Kórház az egészségügyi ellátás és az irányítás színvonalának folyamatos fejlesztése érdekében kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, külföldi társintézményekkel, részt vesz szakmai csereprogramok szervezésében és lebonyolításában, lehetıségéhez mérten támogatja a szakmai kongresszusokon és tanulmányutakon való részvételt. 15. A Kórház – tapasztalati hátterére, nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva – támogatja a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer hatásosabb, hatékonyabb, hozzáférhetıbb mőködtetését célzó szabályozási folyamatokat, ennek érdekében a Kórház munkavállalói részt vesznek országos, illetve nemzetközi szakmai szervezetek munkájában, tevékenységében. (2011. április 05.)

c)

A CSFK orvos-szakmai és más támogató tevékenységeinek fejlesztése

A Projekt jelen állásában nem fogalmaztunk meg fejlesztési célokat, mivel ahhoz minden területen szükséges a szakmai interjúk befejezése, az elemzések elkészítése, majd a szinkronizált koncepcionális javaslatok kidolgozása. A javaslatokat az alábbi tevékenység-bontásban fogjuk rendelkezésre bocsátani.

Orvos-szakmai tevékenységek

Stratégiailag fontos, orvos-szakmai támogató tevékenységek

Stratégiailag fontos, nem orvos-szakmai támogató tevékenységek

Stratégiailag nem fontos támogató tevékenységek

Eddigi tapasztalataink és ismereteink alapján a fejlesztési javaslatok kidolgozása során meghatározó szerepet játszanak az alábbi ábrákon is felsorolt együttmőködési és integrációs lehetıségek és megoldások. Megyei szervezıdés: Standardizálás és funkcióellátási lehetıségek

Példa: MIER

(jellemzıen az MVK-nál)

2. Standardok kialakítása

(„törzsadatok”, paraméterezés, fogalmak, definíciók, mutatószámok, jelentések)

Szakmai és technológiai keretrendszer; Információs modell

6

1. Belsı rendszerezés

KSzK

3

2

4 VK2 RI2

5 VK1

3. Standard folyamatok kialakítása 4. Informatikai eszközök közös használata

1 MVK

VK3+RI3

VK4 RI4

5. Társintézménynek nyújtott szolgáltatás 6. Közös szolgáltató központ (saját

vagy külsı szolgáltató által üzemeltetett) MIER Megyei Integrált Ellátó R. VK Városi Kórház


MVK Megyei Vezetı Kórház

RI Rendelıintézet

KSzK

Közös Szolgáltató Központ

26./40


Megyei szervezıdés: Funkcióellátási típusok

Fıtevékenységet jelentı orvos-szakmai szolgáltatás társintézmények között

MVK

Társintézménynek nyújtott nem orvos-szakmai támogatás

Sz VK2

MVK RI2

Szolgáltatás külsı szolgáltatótól (nem fıtevékenységek esetén)

VK1

Sz

Orvos-szakmai szolgáltatás megyén kívüli társintézményeknek

VK VK3+RI3

VK4 RI4

Sz

MVK Megyei Vezetı Kórház

4.02.

VK Városi Kórház

RI Rendelıintézet

Sz

Külsı szolgáltató

Horizontális és vertikális együttmőködések

Az elızı pontban megfogalmazottakkal összhangban, jelen dokumentumban a horizontális és vertikális együttmőködési lehetıségeket tekintve sem fogalmaztunk még meg konkrét fejlesztési célokat: E területen is szükséges a szakmai interjúk befejezése, az elemzések elkészítése, majd a szinkronizált koncepcionális javaslatok kidolgozása. A javaslatokat szintén a fent is említett négyes tevékenység-bontásban fogjuk rendelkezésre bocsátani.






27./40


V.

Javaslatok – A PET fejlesztése és megvalósítása

A PET fejlesztésére és megvalósítására is körvonalazódnak már fejlesztési lehetıségek, azonban ezekre szintén késıbb, és a fent többször is említett négyes tevékenység-bontásban teszünk majd javaslatot.






28./40


VI.

Javaslatok – A PET projektmenedzsment fejlesztése és megvalósítása

Tekintettel a PET elıkészítésének, tervezésének és megvalósításának rendkívül összetett, sokrétő cél- és feladatrendszerére, javasoljuk a PET projektmenedzsmentjének fejlesztését. Javaslatunk kiterjed a döntési felelısségekre és a projektszervezetre az alábbiak szerint. Terület

Felelıs

Feladat, magyarázat

Megbeszélések helyszíne

Fejér Megyei Szent György Kórház

Titkársági feladatok, szervezés

Megyei tanácsadók

Hely, idıpontok, meghívás, ülésfeltételek biztosítása

Ülések levezetése

(Fı)igazgatók

Ütemterv szerint

(Fı)igazgató tanácsadója

Elı is készíti az ülést és elkészíti az emlékeztetıt

Fıigazgatók

Feladatok, ütemterv, emlékeztetık, kommunikációs anyagok és idıpontok

Szakigazgatók

A fıigazgatói döntések megyei végrehajtásának megszervezése, megyei adatszolgáltatás a fıigazgatói döntésekhez, szakigazgatói egyeztetések anyagának elıkészítése

Kommunikáció

(Fı)igazgatók

Megegyezés szerint

Adminisztráció, nyilvántartás

Megyei tanácsadók

Valamennyi anyag győjtése megbízásuk idıtartama alatt

Források biztosítása

Megyék

Döntéshozatal

A tudásközpontú menedzsment elveinek figyelembe vételével kidolgozott javaslatunk szerint az intézmények sikeres együttmőködésére

megyei (vagy térségi) szinten szervezıdı,

kapacitás- és erıforrás-megosztáson alapuló,

az ellátási szinteket integráló,

holding-jellegő mőködési és szervezeti modell lehet alkalmas.

Fontos hangsúlyozni, hogy a megvalósítás nem igényli holding-szervezet létrehozását, azaz a lényeg nem a holding tényleges jogszabályok által elıírt megalapítása, hanem az integrált mőködés holdingszerő elveknek való megfeleltetése.

A javasolt integráció fontosabb elınyei

Az eredményes irányítást és hatékony gazdálkodást − a folyamatok részletes tervezése és szabályozása, − a hatékony folyamat-ellenırzés, − a szerzıdéses garanciák, és a „bonus-malus" javadalmazási rendszer – ösztönzı és visszatartó ereje – biztosítja. A mátrix-mőködés kapcsolatrendszerében a fı vezérelv a teljesítmény- és minıségelvő belsı szolgáltatás.

Minden funkcionális területen több szintő irányítási lehetıséget ad.

Vertikális betegirányítást támogat.


29./40


Mátrix-szervezıdése révén rugalmas erıforrás-felhasználást tesz lehetıvé beleértve a feladatok belsı vagy külsı kiszervezésének támogatását is.

Lehetıséget ad az uniós források eléréséhez.

Egyedülálló rugalmassága támogatja a versenyképesség növelését.

Hatékony megoldás, mert erıs a gazdálkodási és az orvos-szakmai centralizáció.

Rugalmas szervezetfejlesztési lehetıség.

Centralizált vagyongazdálkodás segíti a vagyonvesztés elkerülését és a vagyon növelését.

Optimalizált erıforrás-felhasználás.

A régi megszokások csökkentése és korszerő metodikák bevezetése .

A mindenki számára nyilvánvaló elınyök révén erıs támogatottság érhetı el az érintettek körében. Javaslat a PET projektszervezetre

NESZI

Állami ágazati felügyeleti szervek

Tulajdonosok

PET Koordinációs Központ Fıigazgatói Testület

Orvos-igazgatói Testület

Gazdasági Igazgatói Testület

Ápolási Igazgatói Testület

Tanácsadó Testület

Támogató Divizió

Járóbeteg Divízió

Fekvıbeteg Divízió

Rehabilitáció Divízió

Képalkotó D.

Intézmény 1

Intézmény 1

Intézmény 1

Labor.

Intézmény 2

Intézmény 2

Intézmény 2

…

Sterilezés

Intézmény 3

Intézmény 3

Intézmény 3

Üzemeltetés

…

…

…

…

Eszközkezelı

Adminisztráció Pü-számvitel Kontrolling

Logisztika Élelmezés …

Orvos-szakmai egységek

Alapellátási és egyéb megyei és más megyei gyógyító szolgáltató partnerek

Eszközkezelés

Admin. és üzemeltetés

Adminisztrációs és üzemeltetési külsı szolgáltató partnerek Segítı külsı partnerek


30./40


VII.

Javaslatok – További vállalható PS feladatokra megyén belül és a PET szintjén

Eddigi munkánk tapasztalatai alapján a PS – igény és felkérés esetén – számottevı segítséget nyújthatna a megyei és PET-szintő integráció sikeres megvalósításához, illetve a továbbfejlesztéshez az alábbi területeken.

a) A helyi intézmények elemzése, felkészítés megyén belül a horizontális és vertikális együttmőködésekre A feladatok meghatározásához további egyeztetés szükséges.

b) A megyei feladatok további elemzése és javaslatok kidolgozása

A PET-ben való együttmőködés tartalmának/lehetıségeinek elemzése a megye érdekei szerint

A PET formalizált mőködésének segítése

Együttmőködés a megalakuló NESZI-vel a megye érdekei szerint


31./40

2011.11.30.

VII. Megyei integrációra elfogadott feladatok megvalósítása


2011.06.17.

2011.06.17.

2011.06.03.

Projektszakasz zárása

VI. A javasolt ellátórendszer hatékonysági jellemzése


V. Az integrált megyei ellátórendszer monitorozása folyamatának kidolgozása


IV. Megyei integráció megvalósításához szükséges szervezeti és funkcionális változások kivitelezése feladattervének és ütemtervének kidolgozása


2011.05.13.

2011.04.11.

III. Megyei integráció megvalósítására vonatkozó javaslat kidolgozása


2011.04.11.

2011.03.03.

2011.03.03.

32./40

Záró dátum

2011.04.11.

Fázis, feladatok

Elızetes jelentés

II. A CSFK megfelelıségének vizsgálata a fejlesztési célok tükrében


Területi interjúk befejezése

Indító megbeszélés

I. A megyei ellátási struktúra különbözı dimenzióinak feltérképezése

Projektindítás

VIII. Feladat és idıterv



MELLÉKLETEK IX.

További projektelızmények

9.01.

Pannon modell tervezete, Somogyi konzorcium (2006-2007)

Pannon-modell lényege az integrációs erıforrás-koncentráció. Kialakításának elızménye az a felismerés, hogy a töredezett struktúra nem mőködtethetı, nem fejleszthetı és nem finanszírozható. Ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás fejlıdıképes legyen, ki kellett alakítani egy olyan elvet, amely mentén az együttmőködés megvalósítható. Alapelve az, hogy koncentrálni kell az erıforrásokat: a humán erıforrásokat, a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket és a fejlesztési forrásokat is, köztük az EU-támogatásokat. Somogy és Veszprém megyék számára speciális kihívás a Balaton egészségügyi ellátása: a szezonalitás, a sürgısségi ellátás iránti igény és a gyógyturizmus jelenléte miatt. Ahhoz hogy ezeken a területeken eredményesen mőködjenek, összehangoltan kell tevékenykedniük, és reagálniuk arra a kihívásra, amit az idegenforgalmi szezonban szükséges kapacitások holtszezonban történı fenntartása jelent. Integrációs lépcsık Veszprém megyében A Pannon-modell elindításakor a megye tizenkét kórháza két ellátási egységbe szervezıdött: létrehozták a

Kelet-Veszprém megyei ellátási egységet (Zirc, Várpalota, a balatonfüredi kórházak, CSFK), és a

Nyugat-Veszprém megyei ellátási egységet (Pápa, Sümeg, Doba, Ajka és Tapolca)

Cél volt, hogy az egyes egészségügyi intézménynek a specialitásukban vezetı intézménnyé válhassanak, megelızhetı legyen az intézmények rivalizálása, és a már meglévı profilt még tovább tudják erısíteni. Például a dobai és a sümegi pszichiátriai intézet hasonló szakterülettel foglalkozott, nekik egymással volt célszerő együttmőködni, és nem a megyei kórházban ellátni ezt a tevékenységet. Várpalotán 2006 decemberében, Zircen pedig áprilisában szőnt meg az aktív fekvıbeteg-ellátás, és a két intézménynek meghatározó szerepet szántak a megyei rehabilitációban és krónikus ellátásban. A harmadik integrációs fokozat, amikor a Kelet- és Nyugat-Veszprém megyei ellátási egységek megyei szintő integrációt hajtanak végre olyan logisztikai, diagnosztikai és intézményi területeken, amelyeket célszerő megyei egységben mőködtetni. Elsısorban informatikai, patológiai, radiológiai, aneszteziológiai területen látják értelmét a megyei mérető integrációnak. Integrációs lépcsık Somogy megyében Létrejött egy konzorcium, amelyhez több kórház is csatlakozott. A Somogyi Egészségügyi Konzorcium eredetileg három taggal alakult meg (Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvári Egyetem, Seffer és Renner Magánklinika). 2006 decemberében tudatos fejlesztési koncepció mentén tovább bıvültek, tag lett a Barcsi Önkormányzat járóbeteg-ellátó intézete, a Fonyódi Egészségügyi Kht., a Pannon Mentı Kht., Kaposvár város önkormányzata és a Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht. Ugyanakkor társult a konzorciumhoz a Veszprém Megyei Kórház, egyelıre tanácskozási joggal. A konzorcium célja, hogy minél több ellátási szint jelenjen meg benne, így járóbeteg-ellátás, fekvıbeteg-ellátás, alapellátás, továbbá, hogy az egészségügyi közszolgáltatókon kívül a tulajdonos önkormányzatok, gazdasági társaságok és magánintézmények is képviseljék magukat. További cél – ebben segítség és mőködési keret a Pannon-modell –, hogy a megyén és régiókon is átnyúljanak, közös szakmai és járulékos szolgáltatásokat fejlesszenek ki, támogassák egymást, aktív és szoros együttmőködést végezzenek az uniós pályázatok, egységes logisztikai ellátás, esetleg a közbeszerzések összehangolása kapcsán.


33./40


Pannon-modell IV. lépcsı – Interregionális és interdiszciplináris integráció A Pannon-modell akkori tervezett negyedik lépcsıje a Kaposvár-Veszprém tengely mentén kialakuló, megyei szintő interregionális és interdiszciplináris integráció. Azért interregionális, mert a Közép-Dunántúli Régió és a Dél-Dunántúli Régió egy-egy megyéje szerepel benne, és azért interdiszciplináris, mert nem csak közvetlenül egészségügyrıl van szó. Az együttmőködésben részt vesz a veszprémi Pannon Egyetem és a Kaposvári Egyetem, azok speciális egészségügyi részei, például a Pannon Egyetem egészségügyi informatikai tanszéke, vagy a Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézete, illetve radiográfus-képzése. Pannon-modell V. lépcsı – Finanszírozás Az akkori tervek szerint az V. fázis egy finanszírozási modellkísérlet, amely az irányított betegellátási modellkísérlet helyi tapasztalatai alapján, egy területi elven mőködı, minimálisan egymillió lakost felölelı biztosító kialakítását is magában foglalja. Ehhez természetes módon kapcsolódhat Fejér vagy Zala megye, és siker esetén a modellkísérlet kibıvíthetı akár kétmillió lakos ellátására is.

9.02.

CSFK Szakmai Fejlesztési Terv (2010-2015)

A CSFK aktuális Fejlesztési Tervét Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése (MÖK) 2010. április 22én hagyta jóvá az alábbi fı megfontolásokkal és célokkal. Elızmények és megfontolások Korábban a CSFK – 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendeletnek megfelelve – a 2007-2012-ig terjedı idıszakra készítette el a tervét, melyet a Veszprém Megyei Önkormányzat (MÖK) Közgyőlése elfogadott. Az idézett rendelet alapján a terv végrehajtását a vezetés évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következı öt évre módosítja. A 2008. évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény belsı mőködésében jelentıs átalakulás történt, mivel 2008. április 1-jétıl a CSFK nonprofit zrt-vé alakult. 2010-ben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén – a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgısségi ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.) és beadták a Regionális Onkológiai Központ kialakítására szóló pályázatot is (TIOP 2.2.5.). Ennek megfelelıen szükségessé vált a koncepció módosítása. 2006-ban az önkormányzati biztosi elemzése kiterjedt a CSFK szakmai struktúrájára és a mőködésére is. Megállapítást nyert, hogy a szakmai területnek komoly anomáliái vannak. A jelentés kiemelte, hogy a CSFK-nak megyei és regionális integrációs feladatot is fel kell vállalnia. A biztosi jelentés alapján a MÖK az 5/2006. (II. 22.) MÖK határozatában elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a jelentıs változtatásokat írta elı tönbb szakmai területen is. A feladatokon túl a komplex intézkedési terv végrehajthatóságának feltételeként javaslat történt az intézményi menedzsment megújítására, ezen belül a fıigazgatói státusz pályázati úton történı betöltetésére. Az új fıigazgató új szakmai stratégiai programmal nyerte el a pályázatot. Az új program egy olyan hipotézisen alapult, amely szerint lehetséges a CSFK szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy mőködtetni, hogy:

a közép-dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen;

kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket;

megfeleljen a tulajdonos elvárásainak;

biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható elımeneteli rendszert és európai szintő munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak; teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minıségő ellátást nyújt;


34./40


illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz.

A MÖK elıírta a kórház új menedzsmentje számára, hogy részletesen dolgozza ki a megye fekvıbeteg ellátásának új struktúrájára vonatkozó javaslatát. A megyei fekvıbeteg-struktúra átalakítására elıkészítı koncepció készült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében a pályázat beadása elıtt 12 egymástól gyakorlatilag független fekvıbeteg intézmény mőködött. A környezeti tényezık analízise szerint ez a struktúra nem fenntartható, nem mőködtethetı, nem finanszírozható, nem fejleszthetı és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerő ellátása tehát a megyei kapacitások és erıforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszőkebb keresztmetszetét jelentı emberi erıforrás hiánya is. Azért is át kellett a teljes ellátási struktúrát alakítani, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elı, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani. A MÖK 2006. szeptember 14-én a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció fıbb irányait és határozatában írta elı az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdett a CSFK Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetıségek kiaknázására. A „Pannon modellnek” elnevezett programban megfogalmazott célokat – az e jelentésben fentebb részletezett – 5 lépcsıben kívánták/kívánják megvalósítani. Az elkészült új koncepció miatt a Közgyőlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozta meg a CSFK 5 éves szakmai fejlesztési tervét, melyet a fenti szempontoknak megfelelıen módosítottak. A CSFK alapvetı céljai

Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körő aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása

A megyei szintő progresszív betegellátás biztosítása

Regionális feladatok megszerzését, elismertetését, az ellátás biztosítása

A fenti ellátásokhoz történı, szükséglet szerinti egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása

A betegelégedettség növelése

A célok elérésének eszközei

A diagnosztikus és kezelési eljárások folyamatos fejlesztése a legújabb tudományos eredményekre, szakmai ajánlásokra, evidenciákra alapozva Az ellátások hatékonyságának növelése az alacsonyabb költségő, de azonos hatású eljárások preferálásával, a gyógyító-megelızı tevékenység folyamatainak optimalizálásával Folyamatos és aktív részvétel az egyetemi, fıiskolai és szakirányú képzésekben, továbbképzésekben (orvos- és nıvérképzés) Magasan kvalifikált emberi erıforrás koncentrálása, folyamatos továbbképzésük keretének megteremtése A minıségirányítási rendszer tudatos fejlesztése, eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a napi gyakorlatba BUSINESS PROCESS OUTSOURCING

35./40


A gyógyító-megelızı tevékenységet irányító-kiszolgáló adminisztratív apparátus mőködésének optimalizálása Egységes, integrált informatikai rendszer kiépítésével és mőködtetésével, igény szerinti fejlesztése A partnerintézményekkel és -szolgáltatókkal való szorosabb együttmőködéssel (háziorvosok, járóbeteg-szakrendelık, kórházak, ÁNTSZ, MEP, OMSZ,) (közös protokollok, eljárásrendek, késıbb közvetlen adatkapcsolat kialakítása) Erıteljesebb belsı és külsı kommunikáció

A jövı szakmai programjának prioritásai 1. A sürgısségi betegellátás fejlesztése 2. A meglevı struktúra infrastrukturális feltételeinek javítása 3. A régióból is hiányzó regionális feladatok megszerzése 4. A jelenlegi „húzóágazatok” megtartása és fejlesztése Egyéb érvényesítendı szempontok

A prevenciós tevékenység javítása

A kontrolling továbbfejlesztése, korszerő intézményi menedzsment kialakítása

Tudományos tevékenység növelése

A szakmai tevékenység mőködıképes megtartása folyamatosan tervezett gép-mőszercserékkel

Az ápolási munka javítása, betegelégedettség javítása

9.03.

Megyei pályázatok

a) „Sürgısségi ellátás fejlesztése – SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgısségi ellátás) támogatására” (TIOP- 2.2.2/08/2F) Célja

Az SO2 szintet meghaladó, a kórházban mőködı szakmák vonatkozásában teljes körő sürgısségi ellátást nyújtó sürgısségi osztály jön létre Veszprémben.

A fejlesztés tartalma

Elsıdleges feladat egy korszerő, nagy ellátási kapacitással rendelkezı, az alapellátás sürgısségi feladatait is integráló (orvosi ügyelettel összevont) egykapus belépési rendszerrel, azonnal osztályozással (Triage) mőködı, folyamatos ellátást biztosító multidisciplináris Sürgısségi Egység kialakítása, mely a sürgısségi ellátás teljes egészét lefedi a „halasztható” esetektıl egészen a „kritikus” állapotú betegek ellátásáig. Az infrastruktúrafejlesztési beruházás megvalósulása keretében megépítenek, felújítanak egy megfelelı eszközökkel felszerelt épületrészt, mely a nap 24 órájában képes folyamatosan sürgısségi ellátást nyújtani. A szolgáltatások és munkafeltételek minıségét korszerő infrastruktúrafejlesztéssel javítják.

Támogatás

A projekt költségvetése: 488 283 271 Ft. A támogatás mértéke: 439 454 944 Ft


36./40


b)

„Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvıbetegszakellátásban” pályázat (TIOP 2.2.4/09/1)

Célja

Olyan, az egészségügyi struktúraváltás irányával összhangban álló intézményi infrastruktúrafejlesztés megvalósítása, amely a lakosság valós szükségletein alapuló, a kor színvonalának megfelelı ellátásokat biztosító, megyei egészségügyi ellátórendszer átfogó szempontjait követı fejlesztést valósít meg.


A központi technológiai tömb modernizációja során központi mőtıblokk fejlesztése, satellit mőtık bezárása, központosítása történik, a mőtıblokk többi mőtıje is korszerőbbé válik. A központi intenzív ellátás 8ról 12 ágyas kapacitásra nı. Fejlesztésre kerül a központi diagnosztika, és a központi tömbhöz kapcsolódó aktív osztályok struktúrája. A központi sterilizáló úgy kerül áthelyezésre, hogy közvetlen kapcsolata legyen a központi mőtıvel. Kialakításra kerül a központi betegirányító rendszer, ami a betegutak optimalizálódásával, az ellátás biztonságának, megbízhatóságának javulásával jár együtt. A projekt során az erıforrások racionalizálása, a központi betegirányítás alkalmazása az ellátásszervezés, illetve az intézményi mőködés hatékonyságához járul hozzá. A projekt 2010. október 1-én megkezdıdött, és 24 hónap áll rendelkezésre a megvalósításra. „E” és „A” épületek – Központi Technológiai Tömb korszerősítése, illetve annak részét képezı ellátó egységek modernizációja: Központi Mőtı, Központi Intenzív (jelenleg 8 ágy, többletigény 4 ágy), Központi Diagnosztika, Központi Sterilizáló, Központi Betegirányító Egység „E” épület – kapcsolódó manuális szakmák tömbösítése: Szülészet-Nıgyógyászati osztály (100 ágy), Baleseti sebészeti mátrix (75 ágy; traumatológia, 65; ortopédia, arc-, állcsont- és szájsebészet, 10 ágy) „D” épület – nem manuális szakmák tömbösítése: Neurológia (50 ágy) stroke centrummal, Bırgyógyászati osztály (20 ágy), Belgyógyászati Centrum (143 ágy)

Támogatás

A projekt költségvetése: 4 794 386 396 Ft. Támogatás mértéke: 4 314 947 756 Ft

c)

Átfogó fejlesztés Közép-Dunántúli Regionális Onkológiai Centrum létrehozásáért és az egységes regionális onkológiai ellátó hálózat kialakításáért (TIOP 2.2.5.)

Célja

A projektjavaslat rövid távú célja: A reális célkitőzés a korszerő eszközökkel és korszerő szemlélettel rendelkezı sugárterápiás ellátás lehetıségének a megteremtése. Az elsıdleges orvos-szakmai célkitőzés az érvényben lévı minimál-feltételeket mindenben teljesítı sugárterápiás eszközpark létrehozása, ennek meghatározó elemként 2 korszerő, új lineáris nagygyorsító telepítésével, ennek megfelelıen évente maximálisan 1500 beteg gyorsítókon történı ellátásával számolva. Hosszú távú célok: A komplex ellátási lehetıség megteremtésével majd napi végzésével az egész régió onkológiai adatainak folyamatos győjtése és elemzése válik lehetıvé.


A sugárterápia lehetıségének megteremtése (az irányadó elıírások a 60/2003. (X. 20.) EszCsM rendeletben találhatóak) a I. kategória elıírásai szerint, felkészülve a II. kategóriába soroláshoz szükséges feltételek mihamarabbi teljesíthetıségére is. A klinikai onkológiai ellátás körének bıvítése, a regionális feladatokhoz sorolt eljárások és kezelési formák bevezetése, az ambuláns kemoterápiás kezelés feltételeinek megteremtése, a szükséges nagy mennyiségő keverék-infúzió folyamatos és szakszerő biztosítása, készítése mellett. A magas szakmai színvonalú és elegendı mennyiségő onkológiai diagnosztikai kapacitások biztosítása, elıbecslés szerint legalább 30%-os – kapacitás-növekedéssel (különös tekintettel a pathológia, az endoszkópia, az UH, a CT, az MR és a nukleáris medicina területére). A daganatos betegségek széleskörő sebészeti ellátásának biztosítása a helyi lehetıségek illetve a regionális lehetıségek javításával. (emlısebészet, vastag- és végbéldaganatok sebészi ellátása, mellkas sebészet, urológiai daganatok, fej-nyaki daganatok, nıgyógyászati daganatok, idegsebészet).

Idıhorizont

2010.10.01- 2013.10.20. (még nincs elindítva, döntés csúszik)

Támogatás

A projekt költségvetése: 3 870 646 766 Ft


Támogatás: 2 500 000 000 Ft

37./40


d) HISCOM Intézményközi adatkommunikációs program a Pannon régió egészségügyi szolgáltatói részére (II. GOP-1.2.1-08, pályázó: Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft) Célja

Az egyes betegellátó intézményeket (kórházak, szakrendelık, háziorvosok, mentıszolgálat) összekapcsolása egymással, hogy lehetıvé váljon a beteg egészségügyi elıéletérıl szóló információk megbízható, gyors rendelkezésre állása az ellátók számára, mindez az adatvédelmi szempontokat is szem elıtt tartó megoldással.


A projekt újszerő egészségügyi intézményközi informatikai megoldás kifejlesztését, tesztelését és terjesztését célozza, melynek fı pilot helyszíne a CSFK. Mivel a projekt által érintett intézmények más-más informatikai rendszerrel dolgoznak, így azok összekapcsolása komoly jelentıs feladat. A cél elérése érdekében a fejlesztık számos elméleti megalapozó kutatást végeztek, koncepcionális rendszerterveket készítettek. A kész rendszer-elemek tesztelését elsıként a fejlesztési cégben is tulajdonos CSFK-ban kezdik el, majd fokozatosan vonják be a megye különbözı pontjain lévı intézményeket: városi kórházakat, krónikus ellátást végzı egészségügyi szolgáltatókat, tüdıgondozókat, szakrendelıket és háziorvosokat. A teljes rendszerrel szemben állított követelmény, hogy egyszerő, gyors és átlátható legyen, illetve az év minden napján 24 órában megbízhatóan mőködjön. A HISCOM az intézmények már meglévı informatikai hálózatára épül, mőködtetése és fenntartása is egyszerő, költséghatékony.

Támogatás

A projekt költségvetése: 602 650 000 Ft. Támogatás mértéke: 300 000 000 Ft

e)

A Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok mőszaki fejlesztése (TIOP-2.2.2/C/10/1)

Célja

A koraszülött, súlyos állapotba került és intenzív ellátásra szoruló csecsemık életesélyeinek növelése a CSFK-ban mőködı Perinatális Intenzív Centrum (PIC) informatikai és orvos technológiai eszközeinek fejlesztésével. (Részcél: a költséghatékony mőködtetés elısegítése a magas üzemeltetési költségek csökkentése érdekében.


A korszerő, hi-tech és digitális technológián alapuló terápiás és diagnosztikai eszközökkel lehetıség nyílik a szükségletekhez igazodó, legmagasabb szintő ellátás nyújtására, így megvalósul a csecsemık sürgısségi ellátásának fejlesztése. A megvalósításra kerülı informatikai fejlesztéseknek köszönhetıen lehetıvé válik az orvosi gép-mőszerek által mért adatok együttes kezelése és tárolása, illetve ezek átjárhatóságának biztosítása az egyes informatikai rendszerek között. Az eszközpark megújítása, valamint a korszerő informatikai hálózat és háttér kiépítése egyúttal tehermentesíti a személyzetet, ezáltal a betegellátás biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá válik.

Idıhorizont

2010. december 30.- 2011.február 15.

Támogatás

A projekt költségvetése: 266 000 000 Ft. Támogatás mértéke: 239 400 000 Ft

9.04.

Közép-dunántúli régió egészségügyi szakellátó rendszerének fejlesztésére készített javaslat (2008. március)

Az egészségügyi és szociális beruházások a közép-dunántúli régióban sincsenek összhangban a gazdasági fejlıdéssel és a változó szükségletekkel, nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje. A betegutak általában nem maradnak régión belül, és jelenleg – más régiókhoz hasonlóan – inkább alkot statisztikai egységet a Közép-Dunántúli régió is, mint egészségügyi ellátó egységet. Sokkal jelentısebbek és túllépnek a régiós határokon a már korábban is bejáratott betegutak különösen a fıváros, Gyır, Szombathely, Zalaegerszeg megyei kórházai, valamint a PE OEC felé, amelyekben a földrajzi elérhetıség és a beutalási szokások játszanak fontos szerepet. Az egészségügyi ellátások szervezésekor jóval nagyobb jelentıséget kellene fordítani a régiók közötti egyeztetésekre és megállapodásokra. Veszprém és KomáromEsztergom megye között oda-vissza elenyészı a betegforgalmi kapcsolat. Veszprém és Fejér megye közötti betegforgalomról elmondható, hogy Veszprém megyében 2-2,5-szer annyi Fejér megyei beteget látnak el, mint fordítva. A Veszprém megyeiek a bonyolultabb esetekkel mennek el fıként megyén kívülre, míg a rutin beavatkozásokat leginkább helyben veszik igénybe.


38./40


A Közép-Dunántúli régiós átlagot felülreprezentálja a Veszprém megyei mutató. Itt jóval magasabb az 1000 lakosra esı szakorvosi órák száma, mint a másik két megyében. A fekvıbeteg-szakellátás rendelkezésére álló kapacitások mértékét megvizsgálva a 10.000 lakosra esı aktív ágyak számát tekintve a Közép-Dunántúli régió áll az utolsó helyen az országban. Az aktív fekvıbeteg-szakellátás ágyszámainak – az egészségügyi ellátások fejlesztésérıl szóló 2006. évi CXXXII. Törvény általi – csökkentése, illetve a megkísérelt kapacitáskiegyenlítése a Közép-Dunántúli régió helyzetét a többi régióhoz viszonyítva érdemben nem javította, továbbra is jóval az országos átlagérték alatt áll. Az országos adathoz viszonyítva az új krónikus ágyszám-struktúrában – amelynek része a rehabilitáció is az alapvetı krónikus szakmákban, mint belgyógyászat, kardiológia, pszichiátria, tüdıgyógyászat az ágyak az országos vagy annál magasabb igénybevételi adatokkal mőködnek. A régión belül az összes krónikus kapacitás fele Veszprém megyében található, sıt egyedül ebben a megyében az országos krónikus ágyak mintegy 8%-a mőködik, amelybe belejátszik Balatonfüred országos jelentıségő rehabilitációs kapacitása. A szakmánkénti krónikus ágykihasználtság is itt a legmagasabb, míg Fejér megye kapacitáskihasználtsága az országos átlagos értékek alatt áll. Veszprém megyében a számszerő igényeket összesítve 323,5 szakorvosi és 196,5 nem szakorvosi többletórára készült konkrét javaslat. A szakellátások tekintetében a régióban alapvetıen majdnem minden szakma elérhetı „helyben” a lakosok részére, azonban egyáltalán nem vesz részt a régió a lakossága szívsebészeti, sugár- és onkoradiológiai, tüdı-mellkassebészeti és allergológiai ellátásában. A régió hazai összehasonlításban viszonylag gyengén ellátott nagyértékő diagnosztikai eszközökben (CT, MRI, DSA, SPECT), amely az igénybevételek lakosságszámra vetített arányában is megmutatkoznak. Az aktív fekvıbeteg ellátás más régióban történı igénybevételének esetszáma az onkológiai szakmában a legmagasabb, aminek nagyobb részét Budapesten, másik részét Gyır-Moson-Sopron és Vas megyében látják el. A közép-dunántúli régió az egyetlen olyan régió, amelyben a lakosok részére nem elérhetı a sugárterápia, onkoradiológia szakma. Az országos átlagos kihasználtsági adatok is több mint 200%-on állnak, továbbá néhány onkoradiológiai központ nagyon rossz állapotban van, és félı, hogy a jelenlegi túlzott igénybevétel miatt nem fogja tudni hosszú távon biztosítani a folyamatos és zavartalan betegellátást. Mindezek alátámasztják egy onkoradiológiai központ létrehozásának valós igényét a megye részérıl. A gyógyult betegek visszavezetése a normális életbe, a halál felé haladó betegek méltó kezelése, ápolása az onkológiai rehabilitáció és a hospice-ellátás fejlesztését igényli. Intézeti hospice ellátás a megyében nincs és csak egyetlen hospice otthonápolási szolgáltató mőködik, míg Fejér megyében kettı. A sürgısségi ellátó-rendszer infrastrukturális állapota korszerőtlen és elavult a személyi feltételek megteremtése elengedhetetlen. Nem teljes a követelményeknek való megfelelés, nem egységes az ellátás színvonala, a nyújtott szolgáltatások heterogén képet mutatnak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sürgısségi ellátás elvileg egymásra épülı szintjei között hiányos a kommunikáció és javításra szorul az együttmőködés is. Az 1000 km2-re jutó mentıállomások számában a régió átlagos helyen áll, a lakosságszámhoz viszonyított mentıállomások és a futó mentıgépkocsik számát tekintve az utolsó között van. Mindezek magukban hordozzák a régió sürgısségi rendszerének fejlesztési szükségszerőségét. Valamennyi városi és megyei kórház tervezi az SO1 és SO2 kialakítását, vagy meglévı sürgısségi osztályának fejlesztését, továbbá a sürgısségi fejlesztés részeként be kívánja költöztetni a városi központi ügyeleteket a kórházak sürgısségi kapujába, amely szakmapolitikailag különösen támogatandó. A rehabilitációs fekvıbeteg-szakellátás mintegy 70%-a marad csak a régión belül. Érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy minél nagyobb számban „megtartsák” a régió lakosait ezen ellátási területen is. Veszprém megye rehabilitációs kapacitásainak vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy Balatonfüred: a „szív-Róma” a kardiológiai rehabilitáció területén országos ellátási területtel rendelkezik úgy a Balatonfüredi Állami Szívkórház, mint az Állami Egészségügyi Központ tekintetében. Emellett Farkasgyepő Megyei Tüdıgyógyintézet bír még a megyei ellátási területet meghaladó ellátó körrel a pulmokardiális rehabilitáció területén. Ugyancsak ezen szakterületen bír jelentıséggel a tapolcai barlang-


39./40


terápia. A más régióban történı igénybevételek esetszáma a drogbeteg ellátásban a legmagasabb, ezért is támogatandó az addiktológiai és drogprevenciós tevékenység kiterjesztése és fejlesztése. Megfogalmaztunk pszichiátriai kapacitásemelésre vonatkozó igényt, elsısorban gondozói órák átcsoportosításával. A pszichiátriai kapacitások emelésének azonban jelentıs akadálya a szakorvoshiány. Éppen ezért a gondozás tekintetében a hangsúlyt a nem szakorvosi (paramedikális) tevékenységekre, a team-munkára szükséges áthelyezni. Az ilyen kórképek aktív ellátását követıen vagy egész életükben, vagy folyamatosan hosszú távon szükséges a betegek rehabilitációja, nyomon követése, a normális életbe való visszavezetése, így kiemelt figyelmet kell fordítani a pszichiátriai rehabilitációs ellátásra. A Közép-Dunántúli régióban két szívkatéterezésre alkalmas – úgynevezett haemodinamikai – labor mőködik (Balatonfüred és Székesfehérvár). Veszprém megye ebben a tekintetben kedvezı helyzetben van. A Balatonfüredi Állami Szívkórház a régió betegeinek ellátási esélyegyenlıségét növelve megszervezte a sürgısségi perkután koronária-intervenciók alkalmazását, továbbá a különbözı gyógyszerrezisztens ritmuszavarokban szenvedı betegek katéteres, radiofrekvenciás ablációjával a régió szívgyógyászati centruma. A mővese-ellátás vonatkozásában a régió a lakosságszámra vetített betegek és kezelıhelyek számában az országos átlagos értéken van, azonban lakosra vetítve az országosnál alacsonyabb kezelésszám jut. Az NFT II keretében az intézetek a TIOP és a KDOP pályázatai kiírásait részesítették elınyben. Pályázat

Pályázat témája

Szám

TIOP 2.2.2

Sürgısségi ellátás fejlesztése

4

TIOP 2.2.4

Struktúrafejlesztés

5

TIOP 2.2.6

Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása

2

TIOP 2.2.7

Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban

1

TIOP 2.1.2

Kistérségi járóbeteg-ellátó központok kialakítása és fejlesztése

3

TIOP 2.1.3

Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg-szolgáltatások fejlesztése

3

TIOP 3.3.1

Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés megteremtése

1

KDOP 5.2.1

Kistérségi járóbeteg-központok fejlesztése

6

A fejlesztési elképzelések rávilágítanak a régió egészségügyi szakellátásának fıbb gyengeségeire, hiányosságaira: az egyenlıtlen járóbeteg-szakellátási kapacitásokra, az egységes kórházi sürgısségi ellátás hiányára, valamint a kórházak építészeti és strukturális problémáira (több telephelyes mőködés, régi, elavult pavilonok megléte), valamint az onkológiai ellátás hiányzó elemeinek fejlesztésére. Az ellátási és finanszírozási problémák egy része a jogszabályok túlzott merevségébıl, vagy a túlszabályozottságból ered, más részük a finanszírozási korlátokra vezethetık vissza, harmad részük pedig a szakmapolitikai iránymutatások, az országosan egységes szakmai programok hiányának tudhatók be.

X.

A Process Solutions ajánlata

Melléklet: a Process Solutions Kft. ajánlata a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. „felkészítése a Pannon Egészségügyi Társulásban való részvételre” projektre (szerzıdı fél: a Veszprém Megyei Önkormányzat).


40./40

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 28-ai ülésére. A Veszprém megyei egészségügyi szakellátás integrációja

Recommend Documents