VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail:
[email protected] Szám:02/137-15/2015.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-ai ülésére
Tárgy:
A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben
Előadó:
Dr. Friedler Ferenc a Pannon Egyetem rektora
Az előterjesztés összeállítását koordinálta: Dr. Imre László megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében bevont szervezet, személy: Pannon Egyetem Fehérvölgyi Beáta egyetemi docens, Turizmus Intézeti Tanszék Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati Iroda Zsebe Péter önkormányzati referens Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-ai ülésén a 81/2014. (XII. 18.) MÖK határozatával megállapította 2015. évre vonatkozó munkatervét. A munkaterv szerint a közgyűlés az áprilisi ülésére tervezte megtárgyalni „A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben” tárgyú előterjesztést. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. 27 § (1) bekezdésben foglaltak szerint a Veszprém Megyei Önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési valamint koordinációs feladatokat lát el. Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít a felsőoktatás szereplőivel kialakított közös tervek megvalósításának elősegítésére. A Pannon Egyetem fontos feladatának tekinti, hogy részt vegyen a vidékfejlesztés megvalósításában, illetve hozzájáruljon a vidéki gazdaság fellendítéséhez, az életszínvonal növeléséhez. A vidék fejlődésének elősegítése érdekében, illetve a közös cél figyelembe vételével felkértem a Pannon Egyetem rektorát a tájékoztató anyag elkészítésére. A dokumentum az előterjesztés mellékletét képezi, amely információt nyújt a Pannon Egyetem vidékfejlesztési szerepéről, valamint a projektek tartalmi megvalósítására irányuló törekvésekről. Tisztelt Közgyűlés! Kérem, „A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben” tárgyú tájékoztató dokumentum megtárgyalását és tudomásulvételét.
Veszprém, 2015. április 16. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke
A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztési projektekben Előterjesztés tervezet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április havi munkaülésére. Bevezetés A Pannon Egyetem feladatának és missziójának tekinti, hogy képzési és innovációs szolgáltatásaival aktívan formálja és szolgálja Magyarország vidékfejlesztési stratégiáját, részt vegyen annak kooperatív megvalósításában. Ennek fontos eleme a vidéki gazdaság – beleértve az agrárium – versenyképességének javítása. A Pannon Egyetem nem passzív szemlélője, hanem proaktív részese a vidék modernizációjának. Az egyetem minden működési színhelyén hozzájárul a vidéki gazdaság fellendítéséhez, valamint a vidéki életminőség emeléséhez. Az intézmény, úgy is mint tudásgeneráló és úgyis mint tudás átadó, transzferáló szervezet a különböző típusú és szakterületű tevékenységek együttes alkalmazásával éri el. I.) A Vidékfejlesztési stratégia helye és rendszere az Európai Unióban és Magyarországon (áttekintés)
Jogi- és szakpolitikai keretek: • Közös Agrárpolitika (2014-2020) • Közös Halászati Politika • EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája • Európa 2020 Stratégia • EU Horizon 2020 Kutatási Fejlesztési és Innovációs Keretprogram • EU Klíma és Energia Csomag • Erőforrás-hatékony Európa Zászlóshajó Kezdeményezés és Útiterv • Biológiai Sokféleség Stratégiája • Élőhely-védelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv, Víz Keretirányelv • Európai Víz Stratégia • Európai Duna Régió Stratégia • Biológiai Sokféleség Egyezmény • Élelmezési és Mezőgazdasági Célú Növényi Genetikai Erőforrásokról szóló Nemzetközi Egyezmény • Európai Táj Egyezmény
Az EURÓPA 2020 stratégiai dokumentum kiemelt célkitűzése az Intelligens, Fenntartható és Inkluzív Növekedés, amely kijelöli az Európai Unió 2014-2020. közötti időszak kívánatos fejlődési és fejlesztési irányvonalait. A Közös Agrárpolitika és a vidékfejlesztés irányai 2014-2020 között
„Az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” stratégiájával való összhang megteremtése érdekében a KAP vidékfejlesztési pillére hat prioritásra épül és az ezeken belüli fókuszterületekhez kapcsolódó tevékenységek támogatásai irányulnak a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére: 1) PRIORITÁS: A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben. 1
2) PRIORITÁS: A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, fenntartható erdőgazdálkodás. 3) PRIORITÁS: Az élelmiszerláncok szerveződésének, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, valamint a nem élelmiszer jellegű termék-láncok szervezésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése annak előmozdítása a mezőgazdaság területén. 4) PRIORITÁS: A mezőgazdasági és helyreállítása, megőrzése és javítása.
az
erdészeti
ökoszisztémák
állapotának
5) PRIORITÁS: Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban.
6) PRIORITÁS: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok
Közösségvezérelt helyi fejlesztés - Community Lead Local Development (CLLD) - a LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése. • Több uniós alap bevonására épül • Helyi szereplők vidékfejlesztési kapacitását erősíti • Helyi Fejlesztési Stratégiákra alapozott beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg.
Az eszköz segítségével helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása, illetve a területi fejlődési potenciálok kihasználása, amely a következő hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat szolgálja: • Vidéki térségek fejlesztése; • Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; • Vidéki helyi gazdaság megerősítése; • A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés; • Várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. Kiemelt nemzeti prioritások • Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság, • Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, Rövid Ellátási Lánc, • Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás, • Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés. 2
II.) A Pannon Egyetem szerepe a vidékfejlesztésben II/1. A 2007-2013. közötti időszakban végzett és 2014-2020. időszakban tervezett vidékfejlesztési tevékenységek, vidékfejlesztéshez kapcsolódó projektek. A Pannon Egyetem Intézményfejlesztési Tervében foglaltakkal összhangban a vidékfejlesztés magyarországi feladataival összefüggésben az alábbi területeken fejt ki aktivitást: a) A vidéki gazdaság, a termelő és szolgáltató szektor versenyképességének javítása terén: • A Pannon Egyetem tudományos hátterével hozzájárul a régió és az érintett megyék magas hozzáadott értéket képviselő versenyképes termékek fejlesztésében érintett cégek fejlesztéseihez. • A képzés- és innováció eszközeivel hozzájárul az új cégek régióban történő letelepedéséhez, illetve a már itt lévő cégek régióban maradásához. • Regionális tudás- és technológia-transzfer folyamatokat generál. • Közvetlenül részt vesz turisztikai termékek és szolgáltatások innovatív fejlesztésében, turisztikai desztinációs modell kifejlesztésében, elterjesztésében. b) A vidéki munkaerő versenyképességének javítása terén: • Regionális munkaerő piaci szereplők igényeihez igazodó szakemberképzés, új képzés formák kialakítása, illetve vállalkozási kompetenciák fejlesztése • Tehetséggondozás • Hozzájárulás a vidéki értelmiség kvalitatív fejlődéséhez a vidéki térségek értelmiségi bázisának és utánpótlásának biztosításához c) A nemzeti agrár és vidékfejlesztés célkitűzések megvalósítása terén: • Speciálisan és professzionálisan a vidékfejlesztés feladataira fókuszáló felsőfokú képzés és szakember kibocsájtás. • A természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás, ökoszisztémák védelme, élőhely rekonstrukció • Talajok fokozott védelme, beleértve a talaj víztartó kapacitását javító technológiák kifejlesztését és elterjesztését • Az agrobiodiverzitás megőrzése az adott tájegység helyi sajátosságaihoz, klimatikus és talajtani viszonyainak megfelelő tájfajták felkutatása, megőrzése, elterjesztése • A klímaváltozás mezőgazdasági termelést érintő hatásainak kivédésére irányuló kutatás és technológiafejlesztés • Hozzájárulás a „Fiatal gazda életpályamodell” kialakításához. A Pannon Egyetem Georgikon Kar iniciatívája alapján megalakult a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetség AGRYA keszthelyi csoportja, amely ismereteket és gazdálkodási tapasztalatokat közvetít a kar hallgatóinak. • Az ökológiai gazdálkodás képzési szintek kialakítása, ökológiai gazdálkodási technológiák fejlesztése, elterjesztése, szélesebb kör_ elterjesztését segítjük azáltal, hogy a biotermékek feldolgozásának növelését. • Biotermékek és biológiai gazdálkodási ismeretek átadása, terjesztése, • Magas élőmunka igényű, nagy hozzáadott értéket képviselő, egészséges és biztonságos kertészeti termelés a zöldség, szőlő és gyümölcstermesztés, valamint a borászat, borgazdálkodás fejlesztése. • Az állattenyésztés fejlesztésében egyrészt az állattenyésztő és mezőgazdasági mérnökképzéssel, az állattenyésztési, halászati és takarmányozási 3
• • •
•
•
•
•
•
kutatásainkkal, és a szaktanácsadásunk bázisát képező, állattartó telepeinkkel veszünk részt. A Nagy fehér sertés törzstenyészetünkkel hozzá kívánunk járulni a sertéstartás felfuttatásához, a tenyészkoca és hízó állomány kihelyezési programokon keresztül. Növényi- genetikai erőforrások megőrzése, génbankok fenntartása, fajtafenntartás (szőlő, alma, körte, füge, paprika, bab, sárgarépa, burgonya, dísznövények, fűfajták, bíborhere, rozs) Takarmányozási kutatásainkban, elsősorban az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi fajok vonatkozásában központi szerepet játszik a különböző mezőgazdasági és ipari melléktermékek jelenleginél nagyobb arányú takarmányozási felhasználása, az ilyen irányú technológiák kifejlesztése, szélesebb körű elterjesztése. Ezzel a „Növényi fehérjeprogramhoz” csatlakozva csökkenteni tudjuk függőségünket az export szójától. Hazánk vízrajzi adottságai és hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. A „halászati program” szempontjából jelentős kutatási programunk az ivadék előállítás, továbbá a hazai viszonyokhoz adaptálható intenzív hal nevelési technológiák, eljárások kifejlesztése. A lovas kultúra a magyar kultúra mélyen gyökerező, szerves része. A Nemzeti Lovas Program megvalósításához intézményünk a már jelenleg is folyó ménesgazda és lovas túravezetői képzések folytatásával, a terület gyakorlati és elméleti szaktekintélyeinek rendszeres meghívásával, a lovas hagyományőrzéssel kíván hozzájárulni. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiánk hangsúlyos részét képezi a helyi és regionális élelmiszer-feldolgozási program, a mikro és kisméretű élelmiszerfeldolgozó vállalkozások szerepének növelése az ellátásban, a foglalkoztatásban és az alapanyag ellátásban. Tangazdaságunkban ilyen jellegű mintaprojekteket indítunk, termékeinkkel nagyobb mértékben veszünk részt a helyi közétkeztetés, a vendéglátó egységek és szállodák élelmiszer szükségletének biztosításában. A térségi energiaellátási program olyan helyi gazdaságfejlesztési programok indítására irányul, amelyek középpontjában a helyi energiatermelés és ellátás áll. A vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomassza-, illetve állattenyésztő telepek esetében biogáz erőművek megvalósítása tűnik kézenfekvő megoldásnak. Terveink között szerepel tangazdaságunk bázisán egy modell biogáz üzem létesítése, amelyet széles körben tudunk majd használni oktatásunkban, kutatásaink és szaktanácsadási tevékenységünk során. Emellett folytatni kívánjuk az energia ültetvényekkel és egyéb megújuló energiaforrások felhasználhatóságával kapcsolatos kutatásainkat. Ezek mindegyike fontos alternatívát jelenthet a vidéki térségek energetikai függőségének csökkentéséhez. A falusi- és agroturizmus hazai szolgáltatásainak és kínálatának módszertani fejlesztése. A megfelelő termékek fejlesztése érdekében szükséges a kutatás, az erőforrások jobb helyi és térségi (TDM, LEADER-CLLD) turizmus menedzsmentjének kialakítása és működtetése. A szükséges kompetenciák elsajátításának támogatása érdekében egyetemünk Georgikon Kara turisztikai desztinációs menedzsment szakirányú továbbképzést biztosít a vidéki turisztikai vállalkozások és falusi vendéglátók részére. A szakemberképzéshez ezen túl jelentős mértékben hozzájárul a Gazdaságtudományi Karon és Georgikon Karon folyó Turizmus-vendéglátás (BSc) képzés, valamint ennek speciális ismereteket adó rövid idejű moduljai. Különböző szakirányú továbbképzések segítheti a 4
•
• •
• •
humán erőforrás fejlesztést, kiemeljük a Gazdaságtudományi Kar Projektmenedzsment képzését (elérhető angol és magyar nyelven). Szakmai képzésekkel, tanácsadással, adott térségek fejlesztésében való részvételünkkel, kutatásainkkal is hozzá kívánunk járulni a program sikeréhez. Fontos szerepet szánunk az élethosszig tartó tanulás feltételeinek minél szélesebb körű megteremtésének, újabb szakirányú továbbképzések, tanfolyamok indításának. Tanácsadás a mikro- és kisvállalkozások számára. tevékenységük során felmerülő üzleti tervezés, fejlesztés és innováció, marketing és vállalatvezetés, menedzsment területén felmerülő kérdésekben. Mint a Közép-dunántúli Régió Regionális Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központja részvétel a szaktanácsadók továbbképzésében, közreműködve a NAKVI képzési programjaival tanfolyam és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása a gazdálkodók részére. Tudás- és Technológiatranszfer Iroda feladatellátása keretében a legújabb tudományos eredmények és termeléstechnológiai ismeretek szolgáltatása. A keszthelyi Georgikon Tanüzem - beleértve a legfontosabb termelési ágazatokat - modellgazdasági, bemutató gazdasági célzatú fejlesztése, amelynek bázisán közvetlen gyakorlati tanácsadás és technológiai bemutató rendezvények tarthatók. Ezen belül külön célcsoportot képeznek az egyéni gazdálkodók, háztáji gazdálkodók és őstermelők.
II/2. A Pannon Egyetem szerepvállalása a vidékfejlesztés jövőben tervezett projektjeiben 2014-2020. között A vidékfejlesztési megyei- és térségi szintű jövőképe (javaslat) A mezőgazdaságban, az erdészetben és a tájhasználatban megvalósuló innovációk hosszú távon biztosítják a vidék népességének megtartó képességét a Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Veszprém Megye, Zala Megye és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, valamint a határos- és periférikus térségek teljes lakosságának életminőség javulását eredményező, a fenntartható fejlődést biztosító, egészséges természeti és környezeti feltételeket. A térség tudás intenzív és innovatív jellege lehetővé teszi az EU fejlettebb régióihoz való gazdasági és társadalmi felzárkózást, az agrárszektor és a vidéki gazdaság versenyképességének, hatékonyságának-, valamint a jövedelemtermelő képességének növelését. Általánossá és döntő mértékűvé válik az agrárágazatból származó helyi termékek és szolgáltatások helyben történő fogyasztása, amelynek pozitív hozadéka a jövedelmek minél nagyobb arányának helyben történő felhasználása és a helyi befektetések ösztönzése. A Pannon Egyetem jövőbeli szerepvállalása a vidékfejlesztésben • A megyei és területi vidékfejlesztési koncepció célkitűzéseinek megvalósításához a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara, Georgikon Kara és az Agrártudományi Centrum szakmai tudományos hátterével teremt hozzáadott értéket, tudás és technológia transzfer kisugárzásával generálja a helyi és vidéki közösségek, agrár-, turisztikai és egyéb vállalkozások fejlődését. • Szaktanácsadási támogatást nyújt az agrárkörnyezet-gazdálkodási tevékenységek és a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák elterjesztése érdekében, 5
•
csökkentve ezáltal a megyei és regionális környezeti terhelés arányát, az okszerű tájhasználat révén a természeti értékek megőrzését. Végül, de nem utolsó sorban az agrár- és vidékfejlesztési, és gazdasági felsőoktatás valamennyi lineáris szintjén (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) történő képzés és szakember kibocsájtás révén járul hozzá a vidéki területek felzárkóztatásához, területi egyenlőtlenségek kiegyenlítéséhez, a gazdaság versenyképességének és jövedelemtermelő képességének javításához
A Pannon Egyetem Georgikon Kar kutatás-fejlesztési stratégiai főirányai: I. A klímaváltozást előidéző káros hatások csökkentésére, illetve a káros hatások ellensúlyozására irányuló innovatív mezőgazdasági technológiák fejlesztése és elterjesztése. II. Az élelmiszer biztonságot és a minőségi élelmiszer előállítást megalapozó környezetbarát mezőgazdasági technológiák fejlesztése. III. Növényi biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása a növénynemesítésben, a különböző értékmérő tulajdonságok genetikai beazonosításában a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Georgikon Kar K+F stratégiai főirányain kívül releváns kutatási és fejlesztési tevékenység csoportosul a következő inter- illetve multidiszciplináris témacsoportok köré: • Környezet centrikus mezőgazdaság • Balaton, Kis-Balaton, környezet kutatások • Aqvakultúra, édesvízi haltenyésztés és halgazdálkodás • Vidékfejlesztés, mezőgazdasági vállalkozások • Műszaki megoldások fejlesztése, alternatív energiaforrások • Bioüzemanyagok és biomassza energia előállítás melléktermékeinek mezőgazdasági hasznosítása • Turisztikai desztináció modell fejlesztés és alkalmazás, termál- és egészségturizmus, egészségmegőrzés rekreáció, • Informatika a mezőgazdaságban Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum A Georgikon Kar tudományos tevékenysége szervesen kapcsolódik az Agrártudományi Centrum kutatási célkitűzéseinek megvalósításához, termelési, szolgáltatási, szaktanácsadási és vidékfejlesztési alapfeladatainak ellátásához. Feladatellátó egységek: • Burgonyakutatási Központ, Keszthely • Regionális Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ (Közép-Dunántúli Régió) Az Agrártudományi Centrum tevékenységi köre az agrárágazati K+F, a mezőgazdasági szaktanácsadás regionális irányítása, szaktanácsadók képzése és a vidékfejlesztés ágazati feladatainak ellátása. Az Agrártudományi Centrum jelentős technológia fejlesztő és terjesztő kapacitással rendelkezik, melynek keretében a tudás áramlás döntően hálózatos partnerkapcsolati rendszeren keresztül jut el a termelőkhöz, végfelhasználókhoz.
A Pannon Egyetem Georgikon Karának 2014-2020 időszakra tervezett vidékfejlesztéshez kapcsolódó projektjei (a teljesség igénye nélkül) 1) A Pannon Egyetem Georgikon Kara és Műszaki Informatikai Kara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton Felvidékért Egyesület közös tervező és előkészítő munka nyomán, 2015. február 096
én együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a „Pannon Háztáji Sertés Program” c. mintaprojekt Veszprém Megye és Zala Megye területén történő megvalósítására. Magyarországon a nemzetgazdaság egyik tradicionálisan kiemelkedő jelentőségű szektora az agrárgazdaság. Ennek a szektornak a nemzeti hozzáadott értéken, illetve a GDP-hez való hozzájárulásán felül meghatározó jelentősége van a vidéki térségek népesség eltartó és megtartó erejének biztosításában. Az iparszerű technológiákat alkalmazó nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett párhuzamosan mindig is létezett a „háztáji”, vagy kisüzemi gazdálkodás, amely hozzájárult a vidéki lakosság foglalkoztatottságához, jövedelemtermelő képességéhez, a helyi élelmiszer ellátás alapanyagbázisához, helyi piacok működéséhez. Az agrárágazat elmúlt 25 évére az erős gazdasági hullámzás, esetenként a dekonjunkturális visszaesés, külső és belső piacvesztés volt jellemző, amely elsősorban az állattenyésztést érintette kedvezőtlenül, különösen pedig a háztáji sertés előállítást. Ugyanakkor a mai helyzetben jelentős igény és fizetőképes kereslet jelentkezik a rövid ellátási láncokból származó, bizalmi alapon beszerzett minőségi élelmiszerekre. A vidéki népesség foglakoztatása, jövedelemszerzési lehetőségeinek biztosítása, nemkülönben az egészséges és biztonságos helyi élelmiszerek rövid élelmiszerláncokon keresztül történő rendelkezésre állása megkívánja, hogy a családi, illetve családias háztáji gazdálkodás kultúrájának felelevenítésével, de modern technológiák alkalmazásával egy XXI. századi működő modell kerüljön kifejlesztésre és beüzemelésre. A program mottója; „a genetikától a füstölt kolbászig” melynek feladatai • a takarmány alapanyag előállítás, • a tenyészállat utánpótlást kiszolgáló adatgyűjtés • a tenyészállat kiválasztás, • a kisüzemben történő vágóállat előállítás, • a levágás és feldolgozás • az ellenőrzött minőségű végtermék biztosítás, • az egészséges és minőség tanúsított biztonságos élelmiszer előállítás • a teljes nyomon követés egészen az elfogyasztásig mind helyben, illetve a kistérségben mennek végbe. Az említett felismerés és társadalmi igény generálta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Pannon Egyetem, a Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület közös koncepciójának a „Pannon Háztáji Sertésprogram” elnevezésű projekt terv kialakítását. A projekt komplexitásából adódóan a foglalkoztatás növelés és a biztonságos élelmiszerek előállítása mellett az innovatív technológiai fejlesztéseknek és megoldásoknak köszönhetően a teljes nyomon követhetőség az állat genetikai tökéletesítésétől kezdődően egészen a helyben előállított élelmiszerek piacra jutásáig teljesül így nyújtva teljes körű garanciát a fogyasztó számára egészen a vásárlás pillanatáig. A piacra jutáson belül az informatikai fejlesztésnek köszönhetően a gazdák átfogó segítséget kapnak az integráció kereskedelmi és marketing oldalát kialakító és fejlesztő szakemberektől annak érdekében, hogy termékeik a lehető legszélesebb és legváltozatosabb rétegű vásárlókörhöz juthassanak el. 7
A program létjogosultságának szakmai indokoltságán túlmenően a megvalósítás alapfeltétele, hogy a Kormány és a Vidékfejlesztési Program végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság a Nemzeti Vidékstratégia és más agrárágazati célkitűzések figyelembevételével azt kiemelt prioritás szintjére emelje és támogassa. A Pannon Egyetem Georgikon Kar kidolgozott egy feltétel és minősítési rendszert a működő vidéki agrárvállalkozások szakmai értékelésére és tanúsítására, amely egy „Mintagazdaság hálózat” kiépítését célozza. A Georgikon Kar, a Pannon Egyetem által alapított „saját” tangazdaság minőségi fejlesztése mellett, elkötelezett egy működő mintagazdasági hálózat kiépítésében és a minőségi rendszer üzemeltetésében, amely egyszerre szolgálhat a vidéki vállalkozások és agrárszakemberek számára „jó gyakorlatok” megismeréséhez mintaként, új tudományos eredmények és technológiák bevezetésére és esetlegesen az egyetemi hallgatók számára megfelelő színvonalat biztosító gyakorlati képzőhelyeként is. Együttműködési lehetőségek a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási Intézet Tanszékei – Veszprém Megyei Önkormányzat között Turizmus fejlesztésére az ország szinte minden térségében határozott szándék mutatkozik, hiszen olyan erőforrásokat tud hasznosítani, amelyek egyébként parlagon hevernek vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek (pl. Nemzeti Parkok, természetvédelmi területek, tavak, folyók, víztározók, falusi – tanyasi környezet és életmód stb.). A turizmus gyakran egyfajta „csodaszerként” szerepel a fejlesztési tervekben, de a források elégtelensége, az infrastrukturális hiányosságok, de legfőképpen a szakértelem hiánya sok csalódást okoz a fejlesztőknek, különösen igaz ez a vidéki térségekre, ahol az eredmények ritkán találkoznak az elvárásokkal. A turizmus több terméke erősen kötődik a vidéki térségekhez és a mezőgazdasághoz, így fontos kiegészítő tevékenység. Veszprém megye természeti és kulturális adottságai egyedülállóak az országban, hiszen az attrakciók széles spektrumát képes felvonultatni – és fenntartható fejlesztés esetén olyan területi márkák alakíthatók ki, amelyek hosszú távon képesek a látogatószámot és a költést maximalizálni. A Bakony, a Balaton, az egyházi és világi építészeti emlékek – köztük olyanok, amelyek Világörökség cím elnyerésére is esélyesek – jelentik a legfontosabb turisztikai potenciált. A turisztikai fejlesztések ugyanakkor számos olyan hozadékkal járnak, amelyek a 20142020-as fejlesztések kiemelt céljai: - munkahelyteremtés: a turizmus élőmunka igényes ágazat, igaz a szezonalitás okozhat gondokat. A foglalkoztatás csökkentheti a vidéki térségekben érzékelhető jövedelmi különbségeket, hozzájárulhat a gazdasági felzárkózáshoz. Emellett a turisztikai fejlesztések és beruházások, a vendégek fogadása minden esetben növeli a lakosság képzettségi szintjét és az új dolgok irántinyitottságát. - gazdasági eredmények: a turizmus helyben teremt piacot a helyi termékeknek, kisipari és kézműves termékeknek. A turisták költése nem csak a turisztikai, de egyéb gazdasági szereplőknél is lecsapódik. A turizmushoz addicionális tevékenységek kapcsolódnak mind a szolgáltatások, mind a különböző alap- és 8
-
nyersanyag beszállítások területén, amelyek számos helyi és térségi vállalkozó számára jelentenek piacot örökségvédelem: kulturális és természeti vonzerők képezik a turisztikai fejlesztések alapját; ezek védelemmel egybekötött hasznosítása a hosszú távú siker kulcsát jelenthetik. Segít a hagyományok megőrzésében, illetve felélesztésében (népi mesterségek, népdalok, táncok, szokások stb.), ugyanakkor a jövedelmek növelésével és a szolgáltatások elterjesztésével hozzájárul a vidéki életmód kényelmesebbé és korszerűbbé tételéhez.
Spontán és ellenőrizetlen fejlődés esetén, amikor csak a piac utólagos szabályozó hatása érvényesül egyre több negatív hatás éri a természeti és társadalmi környezetet, emellett a turisztikai ágazat gazdasági hatékonysága is gyengül; az előnyök elmaradnak, illetve csak korlátozott mértékben érvényesülnek (pl. áremelkedés, zsúfoltság, szennyezés növekedése, hagyományok és más kulturális értékek devalválódása, természeti értékek tönkretétele).
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán belül a Turizmus Intézeti Tanszék és a Vállalatgazdaságtan Tanszék foglalkozik kiemelten vidékfejlesztési, helyi gazdaságfejlesztési és turisztikai fejlesztésekkel. Felfogásunk szerint a fenntarthatóságnak a turizmusban sajátos tartalma van.
Óvni kell a természeti és kulturális örökséget, hiszen ezek értékei képviselik azokat a vonzerőket, amelyekért a turisták éppen az adott térséget választják úti célként. A turizmus feladata az is, hogy hasznosítsuk is ezeket az értékeket, és segítségével máshol megtermelt jövedelmeket vonzzunk a térségbe. Környezetbarát és egyúttal marketing szemléletű turizmust kell megteremtenünk, mert az épen megőrzött környezet hiánya hosszú-, a kereslet elmaradása pedig rövidtávon veszélyeztetné a fennmaradást. A vidéki, rurális térségek fejlesztése esetében területi versenyképesség négy dimenziója szerinti szemléletmódot tartjuk követendőnek: ► „Társadalmi versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket fejlesztési koncepciók közös elkészítésére és programok végrehajtására, a különböző szintű intézmények közötti együttműködésre, ► Környezeti versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket saját térségük jellegzetes elemeinek formálására úgy, hogy egyúttal a természeti környezetet és a kulturális örökséget megőrzik és felélesztik, ► Gazdasági versenyképesség: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket a térségben magas hozzáadott értékű tevékenységek végzésére, elsősorban a különböző ágazatok közötti kapcsolatok megerősítésével, törekedve a helyi termékek és szolgáltatások előállításához szükséges erőforrások kombinációjára, ► Pozicionálás globális összefüggésben: a helyi szereplők azon képessége, amely alkalmassá teszi őket, hogy megtalálják saját térségük szerepét más térségekhez viszonyítva, ezáltal fejlesztési tervük nagy valószínűséggel megvalósítható lesz 9
Kutatásaink és oktatási tevékenységünket is ezen elvek mentén szervezzük, ennek eredményeképpen 2015 februárjában megalapítottuk a Fenntarthatóság és Turizmus Kutatóműhelyt, amelynek kiemelt célja a fenntartható turizmus tervezésének és fejlesztésének elősegítése, támogatása.
A Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási Intézetében kialakítás alatt áll a Balaton Turisztikai Kutatóintézet (BATUKI), amely intézetnek az a célja, hogy a Balaton és háttérterületén megtalálható önkormányzatok, turisztikai és vidékfejlesztési egyesületek, vállalkozások számára kutatásokat végezzen, és fejlesztési koncepciókat készítsen a fenntartható fejlesztések lebonyolításához, ill. támogassa őket a forrásszerzésben. A Gazdaságtudományi Kar, és különösen a Gazdálkodási Intézet kutatói szakmai megvalósítói a Kőszegen és térségében pilot-projektként megvalósítandó „KRAFTprojektnek” (Kreatív város- fenntartható vidék program), és az ottani tapasztalatok után támogatjuk, hogy a következő mintaterület Veszprém megyében legyen. A Veszprém megyei fejlesztések támogatására a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszéke és Vállalatgazdaságtan Tanszéke biztosítani tudja azt a szakmai támogatást, amely a természeti és kulturális értékek védelemmel egybekötött hasznosításán alapuló fenntartható turizmus megvalósítását szolgálják. Kutatásaink középpontjában a következő kérdések állnak, amelyek a települések gazdasági és turisztikai fejlesztéseire releváns, egyedi megoldásokat adnak: Melyek azok a távlati célok, amelyeket középtávon a rendelkezésre álló és mozgósítható eszközök figyelembe vételével meg lehet valósítani? Melyek a turizmus és helyi gazdaság távlati fejlesztési céljai közül azok, amelyek középtávon – a mozgósítható források és egyéb feltételek figyelembe vételével – megvalósíthatók?
E célok megvalósításával milyen szerepet tölt majd be a helyi gazdaság és a turizmus 6-7 év múlva a térség gazdaságában, természeti és kulturális értékeinek hasznosításában és védelmében, a lakosság foglalkoztatásában és a jövedelemteremtésben, a lakosság életmódjában stb.?
Hogyan illeszthető a turizmus és a helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztésbe?
A területrendezéssel szemben a turizmus és a helyi gazdaság milyen igényeket támaszt? Melyek a középtávú célkitűzések elérésének intézményi, jogi és közgazdasági feltételei?
Milyen konkrét projektek kidolgozása és megvalósítása szükséges a célkitűzések eléréséhez? Mik a prioritások?
Milyen munkaszervezettel lehet biztosítani a program megvalósításának menedzselését? Kik a szereplők és ezen belül a felelősök? Hogyan lehet biztosítani a partnerek együttműködését? Melyek a finanszírozás forrásai és mi a szükséges ütemezés?
Milyen marketing tevékenységgel lehet elérni a szükséges turistaforgalom biztosítását? Hogyan kell megszervezni a végrehajtás figyelemmel kísérését (monitoring)?
10
A Pannon Egyetem 2014-2020 időszakra tervezett vidékfejlesztéshez (helyi gazdaságfejlesztés, turizmus, közösségfejlesztés) kapcsolódó projektjei (a teljesség igénye nélkül) 1. Szakmai panelvizsgálatok elvégzése a Veszprémi megyei vidéki térségekben (pl. bakonyi és balatoni térségek értékelése turisztikai, helyi gazdaságfejlesztés és közösségépítés területeken 2. Falusi szállásadók, magánszállásadók (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén) és agrártevékenységekhez, vidéki területekhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatók felmérése – fenntartható működésükhöz fejlesztési javaslatok 3. A vidéki területekhez kapcsolódó turisztikai termékek vizsgálata, hálózatos együttműködés az egyes települések között – kerékpáros, kulturális és örökség-, öko- és vallási turizmus területén 4. Értékalapú és fenntartható vidéki desztináció fejlesztés Veszprém megyében 5. Versenyképességi vizsgálatok Veszprém megyében – versenyképesség növelése 6. Helyi gazdaság fejlesztésének vizsgálata, érintettek felmérése, értékelése 7. Helyi termékekkel kapcsolatos vizsgálatok – a hálózatba szerveződés lehetőségei 8. Kulturális értékek bevonási lehetősége a turizmusba – épített és szellemi örökségek turisztikai termékké fejlesztése, ezek integrálása a térségi turisztikai kínálatba. 9. „Jövőfalu”- olyan közösségi tervezési modell kidolgozása a „Jövőműhely” módszer helyi adottságokra való adaptálásával, amely lehetővé teszi az érintettek (stakeholderek) bevonását a település vagy több település jövőjét meghatározó fejlesztési folyamatba. A program része a helyi közösség- és identitásépítésnek, és az itt megfogalmazott tervek és akciók a helyi tudásmegosztás fontos eszközét jelentik. A „Jövőfalu” programon belül 3-4 napos Kutatótáborokat tudunk megvalósítani a hallgatók és a helyiek bevonásával, ahol az értékleltár elkészítésétől kezdve a fejlesztési javaslatok összegyűjtéséig és értékeléséig egy komplex anyagot kaphatnak a települések vezetői. Az első ilyen táborra 2015. április 23-26. kerül sor Jásd és környékén. 10. „Világfalu” – a településeken folyó helyi gazdaság, turizmus és közösségi élet megjelenítése a világhálón. Cél olyan települési és térségi márkák kialakítása, amelyek a települési egyediségre építenek és a közösség egyetértésén alapulnak. A „Világfalu” lehetővé teszi, hogy a vidéki háztartások és a vállalkozások 11. Képzések és tréningek – rövid és a piaci igényekre épülő tréningek, amelyek a napi munkába rövid távon beilleszthetőek (pl. online kommunikáció, honlap kommunikációs megtervezése, közösségi média alkalmazása, forrásbevonás a fejlesztésekhez).
11
1. sz. melléklet A Georgikon Kar közreműködésével az elmúlt időszakban megvalósult vidékfejlesztéshez kapcsolódó - referencia projektek •
• • • •
• • • • •
• • • • •
„A Badacsonyi borvidék termékeinek és borturisztikai szolgáltatásainak promóciója” Borvidéki arculati kézikönyv elkészítése, 2. Badacsonyi Borút Egyesület arculati fejlesztés, 3. Kéknyelű Virágzás Ünnepe Badacsonyban szakmai rendezvény lebonyolítása. "Hiányszakmák és munkaadói igényekre épülő képzések környezetbarát és fenntartható kialakítása. Fejlesztése a Pannon Egyetemen és a Georgikon Karon TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012. Gyakorlatorientált képzési programok és oktatási módszerek kidolgozása a turisztikai desztinácio menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP - 4.1.2 - 08/1/A. „Az Agrármérnöki MSc Szak tananyagfejlesztése” TÁMOP - 4.1.2 - 08/1/A. „Az Állattenyésztő mérnöki alap- és mesterszak, valamint a Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki mesterszak főbb szakspecifikus törzstárgyainak tananyag fejlesztése illetve kidolgozása, különös tekintettel az új típusú, lineáris képzési szerkezet komplementaritás elvén alapuló igényének kielégítésére” TÁMOP - 4.1.2 - 08/1/A. „A Környezetgazdálkodási és Természetvédelmi mérnöki MSc képzés természettudományi, műszaki és informatikai hátterének fejlesztése” TÁMOP 4.1.2 - 08/1/A. "Magyar kutatási eredményeken alapuló anaerob fermentációs technológia kidolgozása és prototípus biogáz termelő berendezés létrehozása."NFÜ BAROSS-ND07_ND_INRG5_07-2008-0076. "Régiók együttműködése a bioenergetikai tudástranszfer és az energiahatékonyság területén" REBE L00111 Ausztria-Magyarország 2007Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. „Nemzetközi Baromfi Kiválósági Központ létrehozása egyetemek közötti együttműködés keretében” CEPO - L00112 projekt EU Ausztria-Magyarország Határon átnyúló együttműködési projekt 2007-2013. „Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a növényi genetikai erőforrások és mikroorganizmusok ex-situ megőrzése: szőlőfajták génmegőrzése, körte génbank, alma fajták génmegőrzése, paprika fajták, bab fajták génmegőrzése, burgonya génbank, növényi vírus génbank”. „A génmegőrzést és az őshonos állattartást népszerűsítését célzó mintaprogram az Őrségben” című projekt keretében. Természetes tartási móddal járó extenzív gazdálkodás gyakorlati útmutatójának elkészítése, kettős hasznú szarvasmarha, sertés és tyúk tekintetében. Természetes tartási móddal járó extenzív gazdálkodás gyakorlati útmutatók lektorálása, húshasznú szarvasmarha, kettős hasznú szarvasmarha, sertés és tyúk tekintetében. Természetkímélő és a konvencionális gazdálkodást összehasonlító, elemző tanulmány elkészítésében való részvétel, különös tekintettel az üzemgazdasági részre. Az Őrségi természetkímélő gazdálkodási hálózat rendszerének kialakítása, termelői adatbázisa című tanulmánylektorálása. 12
• • • • • • •
•
•
• • • • •
„Helyi szakemberek képzése NATURA 2000 területek természetvédelmi kezelésére”Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-vel. „Egységes Tudás és Technológia Transzfer platform a kiterjesztett KözépDunántúli tengelyen” TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0007. "Minőségváltás a hagyományos halastavi struktúrákon történő haltenyésztésben; újszerű, komplex tenyésztési, takarmányozási és környezetkezelési technológia kifejlesztése" GOP-1.1.1-11-2011-0028. „Regionális Szaktanácsadási Központ feladatainak ellátása a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum tevékenységi körében” FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. „Szaktanácsadási Tartalomszolgáltató Információs Rendszer (SZTIR) Jogszabály monitoring modul (SZTIR-KD) kifejlesztésének menedzselése” VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet. „Szaktanácsadói alapvizsgára kötelezett szaktanácsadók számára történő konzultáció és vizsga lehetőség biztosítása.” Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. ,,Ökológiai és természetközeli gazdálkodás" - képzések technikai és szakértői feltételeinek biztosítása, közreműködés a képzések adminisztrációjában, továbbá a tanfolyam teljes dokumentációjának átadása.” Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet „A Közép-dunántúli régió területén székhellyel rendelkező Területi Szaktanácsadási Központok pályázatainak befogadása, a pályázatok értékelése és előkészítése az Irányító Hatóság döntésére.” Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. "Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek", Ökológiai és természetközeli gazdálkodás" - képzések technikai és szakértői feltételeinek biztosítása, közreműködés a képzések adminisztrációjában, továbbá a tanfolyam teljes dokumentációjának átadása.” Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet. „Innovatív turizmus desztinációs menedzsment modell nem hagyományos turizmus fajtákra Horvátországban (vidéki turizmus) és Magyarországon (egészségturizmus)” .Acronym:"Health&rural tourism DM model". Project ID: HUHR/1101/2.1.3/0006 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. "Mura Region EGTC, Let's plant together, so that our future may connect us." (Mura Régió EGTC Tervezzünk együtt, hogy a jövőnk összekössön ) Acronym:"Mura Region". Project ID: HUHR/1101/2.1.4/0004 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. "Pannon Modell" - regionális szintű, ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az élelmiszerbiztonság és a gasztronómia területén” TÁMOP4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011 sz. projekt.
13
A Gazdaságtudományi Kar közreműködésével az elmúlt időszakban megvalósult vidékfejlesztéshez kapcsolódó - referencia projektek • „Young people for the development of local economy (Hungary-Croatia IPA Crossborder Co-operation Programme 2007-2013) – Angol nyelvű nemzetközi projektmenedzsment képzés a fiatal, jól képzett szakemberek otthontartására • Informatika, Innováció, Inkubáció & Határon Átnyúló Klaszter (Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013) – informatikai cégek bekapcsolás a helyi gazdaságba, helyi igényekre is reflektáló fejlesztések • Információs és oktató öko-központ kis- és középvállalkozások támogatására hállózatok kialakításakor, innóváció valamint környezetbarát termékek, eljárások és szolgáltatások fejlesztésekor és értékesítésekor (Operational Programme Cross-border Cooperation Slovenia – Hungary 2007-2013) - web-alapú elearning anyagok készítése a KKV-k innovációs képességének fejlesztése érdekében • “5 Postakocsi” regionális, innovatív turisztikai fejlesztési program (Operational Programme - Cross-border Cooperation Slovenia – Hungary 2007-2013) - a határtérség természeti és kulturális vonzerőit turisztikai termékké fejlessze, és megteremtse a közös turisztikai márkaépítés feltételeit, Turisztikai Termékfejlesztő Központ kialakítása Nagyrécsén • Innovatív Marketing, Menedzsment és Finanszírozási Stratégiák a Rendezvényszervezők gyakorlatában (Hungary-Croatia IPA Cross-border Cooperation Programme 2007-2013) – innovatív szervezési és forrásszerzési kézikönyv a vidéki térségekben működő szervezetek számára rendezvényszervezés témában • „Négy torony” – történelmi, kulturális és hagyományőrző virtuális útvonal kialakítása Nagykanizsa, Kaposvár, Koprivnica and Čakovec között (HungaryCroatia IPA Cross-border Co-operation Programme 2007-2013) - helyi termelőkre épülő virtuális tematikus út kialakítása a négy város térségében, ennek támogatására rendezvények szervezése • "Recultivatur" A vallásokkal kapcsolatos kulturális értékeinkre épülő fejlesztési koncepciók beépítése a regionális, városi és vidékfejlesztési stratégiaalkotási folyamatokba”- Dél-kelet Európai Térség kulturális-vallási tematikus értékeit (épített és szellemi örökségeit) a helyi kincsekkel, emberi erőforrásokkal, infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt hasznosítsa, olyan vallásturisztikai lehetőségeket fejlesszen, amelyek az érintett területek társadalmi és gazdasági felemelkedéséhez hozzájárulhatnak – új munkahelyeket teremtve és gazdasági növekedést eredményezve. • Éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV2012-0064) – Az éghajlatváltozással kapcsolatos gazdasági és társadalmi vizsgálatok, elemzések a turizmus, a logisztika és az egészségügy területén.
14
Felhasznált forrásanyagok:
• Magyarország - Vidékfejlesztési Program 2014 – 2020 (V 1.0 -04/09/2014) 2015. február 07-én társadalmi egyeztetésre bocsájtott verzió Kormányzat - Miniszterelnökség –Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár WEB oldal http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/agrarvidekfejlesztesert-felelos-allamtitkar/hirek/velemenyezheto-a-videkfejlesztesiprogram-es-a-programhoz-keszult-strategiai-kornyezeti-vizsgalat • Vidékfejlesztés a fókuszban - Vidékfejlesztési Program szakmai konzultáció 2013. november 25. Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztály • Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete Vidékfejlesztés a fókuszban 2013. november 25. Budapest Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Főtitkár Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH • Pannon Egyetem Intézményfejlesztés Terv • A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (20142020) összeállítás a Pannon Egyetem részéről: Weisz Miklós és Máté Ferenc: Napirendi előterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlés 2013. szeptember… ülés 5. napirend: A Pannon Egyetem szerepe a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben (tájékoztató) Előadó: Lasztovica Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
15
