Pannon Egyetem. A szöveg a digitális térben

Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola

Kis Ádám

A szöveg a digitális térben Doktori (phD) értekezés tézisei

Bicske 2008

2

A disszertáció célja A disszertáció tárgyát a szöveggel kapcsolatos számítógépes tevékenységek és a szöveg számítógépen való létezésének sajátosságai képezik – figyelembe véve azt a döntő fontosságú tényt, hogy a számítógépek ma már nem izoláltan, hanem világméretű hálózatban működnek. A disszertáció vizsgálja, hogy – a számítógépet mely tulajdonságai teszik alkalmassá szövegfeldolgozásra, – a szövegen milyen mértékben változtat, hogy a számítógépen, illetve a hálózaton van, illetve – a szövegről alkotott tudást milyen tekintetben bővíti a szöveg számítógépen vagy hálózaton való létezésének vizsgálata. Az elméleti meggondolás mellett sor kerül a szöveg számítógépes hétköznapjainak feltárására, azaz a dolgozat áttekinti a számítógépes szövegkezelés gyakorlati eljárásait és kísérletet tesz nyelvi következtetések levonására: így a cél nem pusztán annak vizsgálata, hogyan alakítja a maga követelményeihez és hogyan használja a számítógép a nyelvet, hanem az is, ennek milyen visszahatásai lehetnek.

A disszertáció előzményei A szakdolgozat legfontosabb szakirodalmi előzményei a következők: 1. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak Thienemann Tivadar a pécsi és a budapesti tudományegyetem germanisztika professzora volt. Irodalomtörténeti alapfogalmak című doktori disszertációja alapvetően a narratív kommunikáció történetével foglalkozik (Thienemann lényegében egyenlőségjelet tesz a narratíva és az irodalom közé). Tárgyát kronológiában tárgyalja, ennek mentén párhuzamot von a szellemtörténet és a kommunikációs technológia között, kezdve az epigráfia kőtábláitól, és végezve – logikusan, figyelembe véve a mű keletkezésének korát – a nyomtatott könyvvel. Thienemann látszólag a fejlődésről ír, azonban határozottan érzékelteti az értékek dialektikáját, ame-

Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

3 lyet Poszler György ekképpen foglal össze az Irodalomtörténeti alapfogalmakhoz írt utószóban: …az új remekmű módosítja, de nem érvényteleníti, megváltoztatja, de nem felülmúlja az előzőt. Új társadalmi szituáció új kérdést, új kérdés új művészi választ inspirál. (Poszler 1985). Thienemann művének első helyre állítását alapvetően a keletkezés kora indokolja, azonban hangsúlyozni kell sajátos viszonyát McLuhan munkásságával: lényegében kiegészíti, történelmi keretbe foglalja McLuhan munkásságát. Mint Halász László alább idézett könyvéből kiviláglik, Thienemann és McLuhan gondolatai olyan összefüggéseket mutatnak, amelyek nehezen tekinthetők véletlennek, ugyanakkor személyes kapcsolatukról nem tudunk. 2. Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis A disszertáció gondolatmenetének kiindulópontja voltaképpen McLuhan Gutenberg-galaxisa, innen származik a történelmi korok és a szövegtechnológia párhuzamba állításának gondolata. A történelmi korszakváltások és a kulturális technológia fejlődési fázisainak összefüggése koránt sem triviális, különösen azért, mert a régebbi korok összefüggései nem láthatók át. Az általunk belakott kulturális tér – Parragh szavaival – a következőképpen jellemezhető: A tudomány, az irodalom, a jog mind az írásbeliség kognitív határai közé szorultak, midőn intézményesültek, és mindannyinak kommunikációja a könyvek által, írásban zajlott. Ami ezen a téren kívül esett, az írásbeliség azt is meghódította, amikor írásbeli diskurzusaiban tematizálta, vizsgálta, rendszerezte, írássá alakította át. Egy sok ezer éve jól-rosszul működő szóbeli világban megjelent az írás, és az elmúlt évezredek alatt gyökeresen megváltoztatta. Az alakulás folyamata ma is tart, ez már nyilvánvaló. (Parragh, 1999) McLuhan ezen a kulturális téren belül, mint kortárs, a könyvnyomtatás felfedezésének tulajdonít különös szerepet. Ez a szövegvilág alapvetően az író szempontját tükrözi, hiszen az író ember ezt érzi természetesnek, McLuhan azonban átbillenti a hang-

Doktori (phD) disszertáció tézisei

4 súlyt az olvasóra, a történelmi összefüggéseket nem az író rendelkezésére álló új technikai vívmányokban keresi. A könyv olyan technológiai újdonság, melynek részfolyamataihoz az író ember nem ért feltétlenül, de amelyekhez kénytelen-kelletlen alkalmazkodik, fogásait (kefelevonat olvasása, korrektúrafordulók, nyomdai imprimálás) kénytelen elsajátítani. Ugyanakkor a könyv szabályozza a befogadást az olvasó részéről, az olvasó számára mederbe tereli a kommunikációt (ahogy az írás maga fixálta az információforrás helyét a kommunikációban). Ez a körülmény, ezek az új formális elemek McLuhan szerint nemcsak a szöveggel képeznek szerves egységet, hanem az emberiség kulturális struktúráját döntően befolyásolták. Ennek az a tanulsága, hogy a szöveg – Tolcsvai Nagyot parafrazeálva – inkább produktum, mint produkció, hiszen a létrehozó viszonylag rövid ideig tart kapcsolatot szellemi termékével, amely viszont ezt követően önállósul, és nem tart tovább kapcsolatot teremtőjével. Bár hisszük és valljuk, hogy a létrejött szöveg független a megjelenítés technikájától, a konkrét íráspéldányoktól (ezt nevezzük a dolgozatban Exegi monumentum effektusnak), azonban a közönségre gyakorolt hatás nem függetleníthető a példányszámtól. Ebben a tekintetben döntő jelentőségű a könyvnyomtatás feltalálása, azaz a szövegsokszorosítás ipari technológiájának kialakulása. 3. Halász László (szerk.): Vége a Gutenberg-galaxisnak? A Halász László szerkesztette vitairat (Vége a Gutenberg-galaxisnak?) megkísérli összefoglalni a McLuhannel szembeni szkepszist. Különös ez a törekvés, ez egy kultúrkorszak reprezentánsainak védekezése. Ezen ponton nyeri el szerepét Thienemann tanulmánya (melyet ugyancsak Halász tanulmánykötetében ismerhettem meg). Thienemann egyebek között a fejlődés problémáját vizsgálja, és ennek során történelmi folyamatba illeszti McLuhan gondolatait. Ez a kötet igen széles körből meríti szövegeit. A bibliográfia jól jellemzi azoknak a listáját, akik közvetlenül (vagy közvetve – akár


5 korban meg is előzve a Gutenberg-galaxis gondolatának megszületését) nyilatkoztak McLuhan gondolatairól. Olyan neveket találunk a felsorolásban, mint Walter Benjamin, Charles Basinger, Hauser Arnold, Frank Kermode, Adam Schaff, Susanne Sontag. Igen nagy jelentősége van azonban annak is, hogy McLuhan számos, annak idején (1985) magyarul még elérhetetlen szövegét közölte, így az idézetek és a legendák helyett módot adva a közvetlen véleményalkotásra. Bár a disszertáció ugyancsak cáfolni igyekszik a MacLuhannek tulajdonított katasztrófavízió megalapozottságát, a gondolat sarokpontja a kultúrtörténet új szemlélete, és ebben a vonatkozásban a Halász László szerkesztette kötet alapvető fontosságú forrás. 4. Neumann János: A számítógép és az agy és Neumann János: Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása Neumann János érdeme a számítógép alkalmazhatóságának felismerése és elméleti megalapozása. Ez az elvi megalapozás, bár alapvetően, és Neumann felismerése szerint is elsősorban a matematikára és néhány közeli tudományra irányul, nyelvinek bizonyul. Azt lehet mondani, hogy Neumann terveiben már minden készen volt a számítógép nyelvi alkalmazásához, csak a technika kellő fejlettsége hiányzott. Az idézett tanulmányok egyrészt azt mutatják meg, hogy a számítógépet milyen elvi képességei teszik alkalmassá ahhoz, hogy szöveghordozó legyen, más részről az is kiderül belőlük, hogy ezek a szövegkezelési képességek egyáltalán nem emberiek, és hogy a számítógép és az emberi gondolkodás alapvetően komplementer, és a csereszabatosság gondolata megalapozatlan, akár illúziókat, akár félelmet kelt. 5. Prószéky Gábor – Kis Balázs: Számítógéppel – emberi nyelven Ez a mű a második évezred kezdetén rendelkezésre álló nyelvtechnológiai tudás egy részét rögzíti, méghozzá elsősorban az írott nyelv vonatkozásában. A benne foglalt nyelvtechnológiai ismeretek képezik a disszertáció tudásbázisát az adott területen. A diszszertáció nem magával a nyelvtechnológiával kíván foglalkozni, hanem ennek a könyvre, elsősorban a könyv olvasására gyakorolt


6 hatásával. Így a dolgozat csak kis mértékben foglalkozik az olyan nyelvtechnológiai vívmányokkal, mint a helyesírás-ellenőrzés vagy a gépi fordítás. A mű azonban bizonyos értelemben közvetlen előzménye is a disszertációnak, hiszen a nyomtatott szöveg metakommunikációjával kapcsolatos részeket a jelölt írta. 6. Kis Ádám: Word 97 6×6 órában Ez a mű, a Word szövegszerkesztő egy korábbi változatáról készült tankönyv, sok vonatkozásban előzménye a disszertációnak. Itt alapozta meg a jelölt a számítógép szöveges metakommunikációjával, a szöveg megjelenítésével kapcsolatos nézeteit, melyek esszenciája a disszertációba is átkerült. 7. Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor (szerk.): A szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. A kulturális korszakváltás mcluhani gondolatát továbbfejlesztik Nyíri és Szécsi szerkesztette gyűjteményes kötet tanulmányai: itt a szóbeliség és az írásbeliség közötti átmenet korszakáról olvashatunk. McLuhan a Gutenberg-galaxisban még nem foglalkozhatott a számítógép kommunikációs funkciójával, így víziója alapvetően csak rövid távon bizonyult érvényesnek. Bár Michael Heim: Heidegger és McLuhan: A számítógép mint komponens című tanulmánya lényegében megírja McLuhan találkozását a számítógéppel, azonban ennek következményei sem bizonyulnak hosszú távúnak. Hiába ismerhette fel McLuhan – Heidegger hatására – a szövegszerkesztő képviselte újdonságot, még nem láthatott rá a korszakalkotó változásra, ha úgy tetszik, fenyegetésre, a világháló létrejöttére. A gyűjtemény cikkei közül közvetlen forrásnak tekinthetők Michael Heim, Walter J. Ong, Erick A. Havelock és Balogh József írásai. Ezek az írások lényegében ugyanarról szólnak, mint MacLuhan művei, részint kiterjesztve, kiegészítve azt más korokra, részint alapját képezve annak a rendszernek, melynek átgondolása eredményezte a galaxis elméletet. A számítógép és a szöveg viszonya az informatika oldaláról gyakorlati probléma, amely – bár nem központi szereppel – végigkíséri a számítógép életútját Neumann János alapvetésétől a PC-korszakig. Neumann elvi


7 megalapozása – korszakos gondolat – azt sugallja, hogy a számítógép működése szorosan összefügg a szöveggel, akár szövegként is felfogható. A számítógép és a szöveg kapcsolatát technikai szinten megfelelően írja le Prószéky, itt bármelyik műve értékelhető. Ezzel szemben a világháló és a szöveg viszonyát általam megismert irodalom nem értékeli kielégítően. Semmiképpen nem szabad azonban említetlenül hagyni Bódi Zoltán: A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban című tanulmányát, amely nagyobbrészt szociolingvisztikai megközelítés, továbbá Kárpáti Eszter A szöveg fogalma című művét, amely elsősorban a hipertextualitás kapcsán érinti a szakdolgozat témáját.

Az alkalmazott módszer és annak indoklása A disszertáció a következő bemutató-elemző gondolatmenet szerint épül fel: 1. Először a nyelv és a szöveg viszonyát rögzíti egy adott felfogásban. Ennek során a dolgozat céljához illeszkedve előtérbe kerülnek a szöveggel kapcsolatos anyagi-technikai kérdések (a logikaiszemantikai vonatkozások rovására), hiszen – előrevetítve a kimenetet, – a számítógép elsősorban ezen a téren függ össze a szöveggel. 2. Másodjára a számítógép történeti és funkcionális áttekintése következik, nem teljes általánosságában, hanem a nyelvi lehetőségekre és előzményekre koncentrálva. 3. Ezeket a bevezetőnek szánt részeket követi a számítógép és a szöveg élő kapcsolatának bemutatása pragmatikus megközelítéssel (eszközök, technikák és hatások), azonban lehetőség szerint elméleti kitekintéssel. 4. Végül kísérletet teszünk arra, hogy a számítógépet és a világhálót elhelyezzem a szöveges kommunikáció fejlődéstörténetében, kimutatva, hogy ez az utolsó fázis hasonló fordulatot jelent, mint a kézírás kialakulása vagy a könyvnyomtatás. Ez a gondolatmenet alapvetően didaktikus szándékú, a relevanciája nem új tények felfedezésében, hanem ismert tények egymáshoz illesztésében, csoportosításában rejlik. Szorosan illeszkedik a Thienemann és McLuhan


8 kezdeményezte gondolatmenethez a technológia és a kommunikáció öszszefüggését illetően, mintegy extrapolálva azokat olyan tények alapján, melyeket nevezettek nem ismerhettek.

A disszertáció formai ismertetése A főszöveg 11 részre oszlik, beleértve a Bevezetést és a Zárszót is. Ezen kívül függelékként csatlakozik a szöveghez 5 segédtanulmány, amelyek a főszöveghez adnak kiegészítő információt (és van is rájuk hivatkozás a főszövegben). Ezt követi az Irodalomjegyzék, amely tartalmazza a nem szakmai idézetek forrásait és a webhivatkozásokat is. A dolgozat tipográfiai kivitele – mintegy metakommunikációs megoldásként – részét képezi a dolgozat tárgyának. Ez eltér a disszertációk kivitelezésének általános szokásától, a kivitelezés könyvszerűségre törekszik. A szöveg irányított értelmezését szolgálja a következetesen kidolgozott és felépített címrendszer: általában öt címfokozatot van (mindössze 7 esetben volt szükség egy hatodik fokozatra is). A címek számozatlanok, annak megfelelően, hogy a szak-irodalomból is kiszorulóban van ez a szokás, minden bizonnyal a számítógépes szövege hipertextuális lehetőségeivel összefüggésben. A címrendszerre alapoz az élőfej, amely a bal oldal külső szélén az első, a jobb oldal külső szélén második címfokozatnak megfelelő szöveget tartalmazza. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy nemlineáris feldolgozás esetén az olvasó pontosan tájékozódhasson a szövegben. A kenyérszöveg tipográfiája is változatos. Az alap a könyvtördelésnek megfelelő sorkizárt, beütött bekezdés, de üres területek (címek, ábrák, táblázatok) után nincs beütés. A könyvtipográfia szempontjainak megfelelően a betűforma (Palatino Linotype), a betűméretet (10,5 pont). A viszonylag kis méretű betű alkalmazását az olvashatóság biztosítása tekintetében megfelelően ellensúlyozza a viszonylag nagy sorköz (16 pont). A szövegen belül félkövér és dőlt kiemelések vannak. Eltérő a ti-pográfiája az idézeteknek (dőlt, térközzel elválasztott, beljebbezett bekezdések) és a megjegyzéseknek (kisebb betűfokozat, beljebbezve).


9 A kenyérszövegben kétfajta jegyzet van: rövid tájékoztató adatok lábjegyzetben vannak. A nagyobb terjedelmű adatjellegű és szöveges kiegészítések végjegyzetbe kerültek. A tartalomjegyzék áttekinthető, analitikus szerkezete arra szolgál, hogy a teljességre törekvő, széles átfogása mellett segítse az eligazodást a könyv sokrétű tematikájában.

A disszertáció tartalmi ismertetése A Bevezető a számítógépet új írószerként aposztrofálja, rámutatva arra a sajátosságra, hogy ezzel új szövegforma is létrejött, a gépi nyelv. A Bevezető egyes fejezetei a disszertáció célkitűzését, gondolatmenetét taglalják, végül meghatározzák a téma helyét a nyelvészetben. A Korszakhatáron című fejezet a kiinduló koncepció megfogalmazásával kezdődik. Ezt követően az információs technológia korszakait, McLuhan galaxiselméletét vázolja. Blokkdiagramon és táblázatosan ábrázolja a kommunikációs módok történelmét, a szöveg kronológiáját a monumentális kőtábláktól a kézíráson, nyomtatáson, írógépen át a szöveg internetes megjelenéséig. Majd rövid elemzések következnek az egyes korszakokról a tartalom szempontjából. A történeti áttekintés után a jelenleg alkalmazott számjegyes szövegábrázolás jelenségeinek leírása következik, melyet a számítógépes világháló tartalommanipulációs lehetőségeinek vizsgálata követ. Az elemzés középpontjában a hordozó, a szöveg és a tartalom hármassága található, különös tekintettel ez utóbbi történetére. A szöveg történetének elemzése az új szövegvilág, a világháló felé tart. A Nyelv – szöveg – szöveghordozó című fejezet a szöveget a számítógép felől szemléli a szöveget. Ez az általános (szótárakban, lexikonokban és tankönyvekben tükröződő) szövegfelfogások szemrevételezésével kezdődik, majd a szöveg nyelviségének kérdései kerülnek terítékre. A folytatásban a disszertáció a mentális kommunikáció anyagaként vizsgálja a szöveget, figyelmet fordítva a beszélt és az írott szöveg közötti distinkcióra. A nyelvi szöveg fizikai, fiziológiai vonatkozásaival kapcsolatban esik szó az interakció és a narráció kérdéseiről, a szöveg teljes életciklusától a gondolattól a nyelő oldalán bekövetkező reakcióig. Ez a


10 gondolatmenet alapozza meg a szöveghordozók, azaz a szöveg materiális megjelenési formáinak, elsősorban az írás sajátosságainak taglalását. A számítógép a nyelvi világban című fejezet a számítógéppel kapcsolatos terminológiát (számítógép, adat, program, kettes számrendszer, tárolt program) egyértelműsíti, majd a számítógépek korszerű létezésének, a hálózatnak a lényegét írja le. Ezt követően a számítógépes világhálón található szöveghalmaz sajátosságai képezik a vizsgálat tárgyát. Itt kerül sor a számítógépes szöveg mibenlétének részletes tárgyalására. A fejezet második része a szöveget mint a számítógépes feldolgozás anyagát tekinti. Megvizsgálja a szövegkezelés számítógépes műveleteit, a számítógépes tartalom kérdéseit. A Szöveg a számítógépen című fejezet az előző fejezet végén exponált gondolatot fejti ki. A szövegre konkretizálja az előzőekben tárgyalt számítógépes műveleteket, osztályozza a számítógép megjelenítési, illetve tárolási módjainak megfelelő szövegtípusokat. Ezután kerül sor a számítógépes szövegábrázolás technológiájának ismertetésére (rövid technológiatörténeti áttekintéssel). Ismerteti a számítógépes szövegkezelési műveleteket, a bevitelt, a számítógépes szöveg megalkotását, szerkesztését. A számítógép mint szöveghordozó című fejezet a szöveg számítógépen való létezését, tárolását, azaz a könyvtári, levéltári funkciókat tárgyalja. Ennek leglényegesebb eleme a szöveg szállítása a számítógépek alkotta hálózaton. A szövegszerkesztés ennek a szövegegésznek a formálási lehetőségeit mutatja be (számítógépes tipográfia). A számítógépes megjelenítés című rész tárgya a számítógépes szöveg látható formája. Ezen belül részletesen van szó a számítógép segítségével létrehozott nyomtatott szövegről, ezt követően az elektronikus eszközökkel történő megjelenítésről, ezek technikai és szervezési sajátosságairól (e-mail, képernyős megjelenítés, kivetítés). A Zárszó részletezi és értékeli a galaxis metaforát, hozzákötve az új szöveghordozót, a hálózatban működő számítógépet. Ez a fejezet – kiegészítve a Bevezetőt – képezi a tárgyaltak eszmei összefoglalását. Itt kaptak helyet a pontokba szedett Tézisek is, (melyeket a Tézisek következő fejezete megismétel). A Függelék úgynevezett segédtanulmányokat közöl. Ezek példákat, forrásokat tartalmaznak a disszertáció gondolataihoz. Az internetről letölthető


11 könyvek tárgyában című tanulmány a digitalizálás és a kalóz könyvterjesztés gazdasági és etikai kérdéseit vizsgálja. A Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén című rész a billentyűzetekkel és alkalmazási technológiáikkal foglalkozik. A Betűállás című tanulmány a verzális és kurrens szövegek technikai és szemantikai vonatkozásait taglalja. A Helyesírás-ellenőrzés a legáltalánosabban használt nyelvtechnológiai eljárást írja le. A Címadás című tanulmány a narratív szöveg tagolásának kérdéseit vizsgálja. A disszertáció részletes Bibliográfiával és a végjegyzetekkel zárul.

A főbb tudományos megállapítások 1. A szöveg és a számítógép egymásra találását olyan eseményként szemlélhetjük, mint az alfabetikus írás vagy a nyomtatás kialakulását. 2. A szöveg digitális tárolásával és szállításával a tartalom sokszorosításának új lehetőségei keletkeztek, jelentősen csökkentve a nyomtatott könyv monopóliumát. 3. A digitális technológia megszüntette a tér és az idő korlátait: a digitális szöveg úgy tölti be az ismert világot (túl a Földön is), mint a hangzó beszéd az emberi érzékelés számára rendelkezésre álló teret. 4. Kialakult a digitalizált szövegek lényegében autonómnak tekinthető hálózata, amely éppúgy a mentálszféra másolata, mint a nyomtatott könyvek. 5. A digitalizálás újra közkinccsé teszi a kisajátított tartalmat, csökkentve azt a kulturális elidegenedést, amelyet a nyomtatott könyv okozott. 6. A számítógépek világméretű hálózata egy, az ember tudati átfogóképességéhez mérten absztrakt mentális teret hoz létre. 7. A világban működő számítógépek fizikai-logisztikai egyesítése, azaz a világháló révén kialakul egy olyan hiperglobális közeg, melyben az analóg és az absztrakt kommunikáció egyaránt áttöri az idő és a tér korlátait, és világméretekben közel hozza egymáshoz a kommunikálókat.


12

A téma gyakorlati összefüggései A szöveges kommunikáció korszakváltásai voltaképpen mindig forradalomszerűek voltak. Napjainkban két ilyen váltást tekinthetünk történetinek: a kirográfia, azaz a kézírásos kultúra kialakulása, amelyet Platon nevével lehet fémjelezni, illetve a könyvkultúráé, melynek személyiségi emblémája Gutenberg. A kirografikus váltás először éles támadást jelentett a szépirodalom, a fikció ellen: onnan datálódik az írott szöveg fokozottabb presztízse. Ezt a felfogást a könyvnyomtatás még csak fokozta, a nyomtatott szöveg évszázadokon keresztül önmagában hordozta a hitelesség imázsát. Ezek a jelenségek nyilvánvalóan a kivételességgel, a befektetés, a módosítás nagyobb költségeivel függött össze: írni, nyomtatni lényegesen drágább, mint szóban mondani valamit. A kirográfia megjelenése utólag értékelve elképesztő következményekkel járt: egy nép gyakorlatilag egy emberöltő folyamán írástudóvá vált. (Persze, az athéni görögök azért nem voltak túl sokan). Ugyanakkor az írásos kommunikáció bizonyos értelemben elszakadt a szóbelitől: a társadalom többsége továbbra sem írt és olvasott, még azok sem, akik közvetlenül kapcsolatba kerültek az írással. A nagyobb többség ezen túl is csak orálisan kommunikált, az írásközeliek diktáltak és felolvasást hallgattak. A könyvnyomtatás kialakulása, mint korszakváltás, merőben más, mondhatni ellentétes hatású. Technológiai értelemben ez nem az írás, hanem az olvasás forradalma volt: az írás indusztrializálódott, kikerült az egyes ember hatásköréből. Az író ember Gutenbergtől nem kapott semmit, az olvasás azonban döntő változásokon ment keresztül: felgyorsult, elnémult. Ez feltétele és következménye is volt a kommunikáció demokratizálódásának.

* E tények tükrében kell értékelni az elektronikus, digitális szöveg megjelenését, azaz a számítógép szöveghordozói szerepének létrejöttét. Legelőször is azt állapíthatjuk meg, hogy a szövegszerkesztő alkalmazásba vételével az egyes ember hozzájutott azokhoz az indusztriális esz-


13 közökhöz, amelyek a könyvnyomtatás kialakulásakor bizonyos értelemben elidegenítették az írást. Ennél is nagyobb jelentőségű azonban az egyéni szövegek integrálódása a világháló révén. Ez egyrészről reprodukálja azt a mentális közösséget, amely az orális kommunikáció során létrejön, de nemcsak reprodukálja, hanem kiterjeszti térbeli és időhatárait. Ezek az eszközök a szöveg szintjén is megvalósítják azt a „globális falut”, melyet McLuhan vizionált. A szöveg ilyen világméretű integrálódásának technológiai és jogi következményei vannak, amelyek egyrészt viták és harcok forrásaivá válnak, másrészről okos megoldások kialakítását teszik szükségessé. Első probléma a szövegintegritás kérdése. Mint tudjuk, a szöveg állandósága, filológiai integritása a kirográfia terméke: az orális kommunikáció, az orális narratíva esetén minden újabb előadás új szövegváltozat kialakulását jelentette. A védett, óvott szöveg igénye azonban inkább csak a nyomtatás korszakában jelent meg. A számítógépes szöveg elvileg alkalmas ennek az integritásnak a védelmére, azonban jelentős a másik oldal hatása is: változtatni is könnyű. Ráadásul a változtatás könnyűsége nem a szerzőé, bárki hozzányúlhat. A másik, ezzel szorosan összefüggő kérdés a tartalom, a szöveg tulajdonjogának fenntartása, biztosítása. Ennek technikai garantálása egyre nehezebb, és megjelentek azok az irányzatok is, melyek jogilag kétségbe vonják a tartalom magántulajdonának jogosságát. Mi kortársai, szemtanúi vagyunk ennek a kommunikációtechnológiai váltásnak. Ez két feladatot ró ránk: egyrészt meg kell őriznünk a korábbi korok értékeit, másrészt viszont utat kell adnunk az újnak.


14 A

Gutenberg-galaxis

metaforája

bizonyos

esetekben

Cassandra-jóslatként jelenik meg. Ennek a tükrében azt kell megmutatni,

mi

a

nyomtatott

szöveg

valóságos,

pótolhatatlan értéke (az állandóság), és mi az, amit az új szövegvilág nyújt: a tájékozódás térbeli és időkorlátainak gyakorlati megszüntetése. Meg kell találni a nyomtatott könyv és az elektronikus könyv egymás mellettiségének modus vivendijét, ugyanakkor látjuk azt is, hogy megjelenik a két szövegkultúra szimbiózisa (olyan könyvek,


Publikációk az adott szakterületen

15

Publikációk az adott szakterületen 1994 A számítógépes szövegszerkesztők másodlagos kommunikációs eszközei. Magyar Nyelvőr, 118: 168–83. 1997 A számítógép metakommunikációja. A beszéd, az írás és a számítógépes kommunikáció 1997 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/szmtgps.hun Gépszerű helyesírás. Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/gepscikk/gepscikk.htm A számítógép metakommunikációja. A beszéd, az írás és a számítógépes kommunikáció. MANYE VII. kongresszusa, Budapest, 1997 Word 97 6×6 órában. SZAK Kiadó 1999 Az írott párbeszéd. Magyar Tudomány 1999/3. http://epa.oszk.hu/00700/00775/00003/1999_03_13.html Az akadémiai helyesírási szabályzat és a számítógép. Magyar Nyelvőr, 123. sz. 2000 Mit üzen a képernyő? Új alaplap 2000/04/6 Kötődés és elszakadás Új alaplap 2000/04/11 2001 Rövidülő képtelenség, azaz a szakfordító számítógépe. MANYE XI. kongreszszusa, 2001. Pécs 2002 Egy könyvkiadó a magyar számítástechnikai szaknyelvért in Balázs Géza et al. (2002?): Éltető anyanyelvünk. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Tinta, Budapest 2002 Fordítás, terminológia, számítógép MANYE XII. kongresszusa, Szeged 2002. április 2003


16


A Prescriptive Corpus-based Technical Dictionary. Development of a multi-purpose technical dictionary. (Kis Balázzsal) EACL03, Budapest, April 12-17, 2003 2004 A Neumann-galaxis körvonalai. Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaságban 2004. március 9-én. A Neumann-galaxis a számítógépes szöveg világa. MANYE XIV. kongreszszusa, 2004. április, Nyíregyháza Írás a számítógépen. MANYE-kiskonferencia, 2004. március 2005 A szövegmorféma. Előadás A diskurzuselemzés szerepe a fordítástechnika oktatásában című konferencián. 2005. január 26. Gödöllő Szöveg, szöveghordozó, számítógép. Előadás a Kodolányi János Főiskola és az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke szervezésében tartott tudományos konferencián 20-kiskonferencia, 2005. május 23.05. október A számítógépes szöveg olvasásának anatómiai és pszichikai vonatkozásai. MANYE-kiskonferencia, 2005. 2006 Etűdök morfémára. Előadás a MANYE XV. kongresszusán, Miskolc, 2006. A nyelvtechnológia és a helyesírási szó, avagy van-e a mentális lexikonban szóköz. MANYE XVI. kongresszusa, 2006. Gödöllő Automatikus terminuskivonatolás diszkurzusszerkezetek segítségével. „A magyar mint veszélyeztetett nyelv” Konferencia a Berzsenyi Dániel Főiskolán, Szombathely, 2006. november. 2007 Tipográfia és kommunikáció. Előadás a MANYE XVII. kongresszusán, Kodolányi Főiskola, Siófok, 2007. április Megértés – média avagy a szöveghordozó szerepe az olvasott szöveg befogadásában. Előadás a IX. Balatonalmádi Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemen, 2007. június.



17

2008 A vészjelzéstől a világhálóig, avagy a kommunikációs technológia útja a csillagokig. Modern Nyelvoktatás, XIV./1-2 Ki birtoka a szöveg? Előadás a MANYE XVIII. Kongresszusán, Budapest, 2008. április Olvasnivaló média, avagy a szöveghordozó szerepe az olvasott szöveg befogadásában. In. Lengyel Zs. és Navracsics J. (szerk.) Tanulmányok a mentális lexikonról. Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó (megjelenés alatt). Terminology in Team Translation: from Preparation to Quality Assurance (Kis Balázzsal). In Terminologia et Corpora t. 4.(Fóris Á., Pusztay J. (eds) (2007), Current Trends in Terminology, International Conference on Terminology. (megjelenés alatt)


A disszertáció irodalomjegyzéke Idézett művek [AkH 1994] A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás, tizenegyedik lenyomat. Akadémiai Kiadó, Budapest. [ANTAL 2005] ANTAL L.: A formális nyelvi elemzés. SZAK Kiadó, Bicske, 2005. (Eredeti kiadás Gondolat. Budapest, 1964). [Bakos 1978] Bakos J.: Az írásjelek stilisztikája és retorikája NYR. 102. 257-263 PP. 1978. július-szeptember. [BALASSA 1929] BALASSA J. szerk.: Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai. A Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre. 1929. [BARBIER 2006] BARBIER F.: A könyv története. Ford.: Balázs P. Osiris, 2006. [BASSOLA 1978] BASSOLA P. et al.: A Chomsky utáni nyelvészet és kettős alkalmazása. In Nyelvpedagógiai írások II. Konfrontáció a társadalomtudományokban Budapest: MKKE Nyelvi Intézet 1982. [BEAUGRANDE-DRESSLER 2003] BEAUGRANDE, R. DE DRESSLER, W.: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina, én. (ford. Siptár Péter : Einführung in die Textlinguistik, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1972, 198; Introduction to Text Linguistic, Longman, London & New York). [BENCZIK 2001] BENCZIK V.: A Gutenberg-galaxis margójára. in McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor Kiadó Budapest, 2001. [BENKŐ 1972] BENKŐ L.: Tudnivalók a Magyar Nyelv közleményeinek alakításmódjához. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1972. [BÓDI 2004] BÓDI Z.: A világháló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhasználat a magyar társadalomban. Gondolat, 2004.

A disszertáció irodalomjegyzéke

19

[CAMERON] CAMERON, R. D.: Markup and Style: History and Philosophy. January 13, 2003 http://www.cs.sfu.ca/ cameron /Teaching/ 470/ markup1.html, in. Computing Science http://www.cs.sfu.ca [CRYSTAL 1992/1994] CRYSTAL, D.: An enyclopedic dictionary of language and languages. Penguin Books. [DALIANIS] DALIANIS, H.: Automatic writing: Text Generation and Summarization http://people.dsv.su.se/ ~hercules/nlg.html [DIETRICH 1973] DIETRICH, W.: Der periphrastische Verbalaspekt in den romanischen Sprachen. Tübingen: Niemeyer, 1973, Anm. 31, S. 31. [DUNNE] DUNNE P. E.: A Brief Introduction to Text-Formatting Using Troff. http://www.csc.liv.ac.uk/ ~ped/teachadmin/troff_intro.html [ECO] ECO U.: Hat séta a fikció erdejében. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1995. Eredeti kiadás: Umberto Eco Six walks in he Fictional Woods. Harward University Press. Cambridge, Massachutsetts and London England, 1994. Fordította Schéry András. [ÉKSZ2] Magyar értelmező kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. [ÉrtSz] A magyar nyelv értelmező szótára. Akadémiai Kiadó, 1966 [ESTERHÁZY ME] ESTERHÁZY P.: A szavak csodálatos élete. Előadás a Mindentudás Egyetemén 2003. szeptember 8-án. http://www.mindentudas.hu/esterhazy/index.html [FEDDES] FEDDES, H.: Sprachwissenschaftlicher Grundkurs. Morphologie III. Westfälische Wilhelm-Universität, Münster, Arbeitsbereich Linguistik. http://santana .uni -muenster.de /Seminars/GrundkursFeddes WS02/ sitzung09.html [FEHÉR 1993] FEHÉR E.: Az írott nyelv vizuális aspektusa. Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. (Szerk.: Kozocsa Sándor Géza.) ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. 86–95. [FITZ 1959] FITZ J.: A magyar könyv története. Magyar Helikon, 1959.



20

[FLUSSER 1997] FLUSSER, V.: Az írás. Van-e jövője az írásnak? Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám – Intermedia (Ford.: Tillmann J. A., Jósvai L. Eredeti: V. Flusser: Die Schrift. Immatrix Publications (A. Müller-Pohle, Volker Rapsch), Göttingen, 1987. Forrás: http://www.artpool.hu/Flusser/flusser.html#V [FODOR 19999] FODOR I. (szerk.) A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, 1999 [FÜLÖP 1996] FÜLÖP G.: Az információ. ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék. Internetes kiadás: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/informat/ azinform/html/index.htm [FÓNAGY 1977] FÓNAGY I.: Írásjelek. in Világirodalmi lexikon, 5. kötet (Im-Kamb) Akadémiai Kiadó. [GAFFIN 1995] GAFFIN, A: Elektronikus levelezés in Nagy internet (eff) kalauz mindenkinek v.3.1. Fordította Drótos László http://www.bibl.u-szeged.hu/~drotos /internetkalauz/kalauz00.html - eredeti EFF's Guide to the Internet, Copyright Electronic Frontier Foundation 1993, 1995. [GARA 1977] GARA M. (főszerk.): Nyomdaipari enciklopédia. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [GÁRDOS] GÁRDOS L.: Egy széleskörű kísérlet tervéből. http://vilagnyelv.tripod.com/Kiserlet.htm [GLATZ 2003] GLATZ F.: Anyanyelv a változó világban. In. BALÁZS GÉZA szerk. A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I. MTS Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004. [GOLDSTINE 2003]. GOLDSTINE, H. H.: A számítógép Pascaltól Neumannig. The Computer from Pascal to von Neumann Ford. Szabó G. Zoltán. Műszaki Kiadó, Budapest. [GÓSY 1999] GÓSY M.: Pszicholingvisztika. Corvina, Budapest, 1999. [GÓSY 1999B] GÓSY M.: Hibaüzenet kezelése olvasáskor NYR. 123/1.



21

[GÓSY 2005] GÓSY M.: Pszicholingvisztika. Osiris. Budapest. 2005. (átdolgozott, bővített). [GYURGYÁK 1996] GYURGYÁK J.: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, Budapest. [HALÁSZ 1985] HALÁSZ L. szerk. Vége a Gutenberg-galaxisnak? Gondolat, 1985. [HAUSER 1974] HAUSER A.: A művészet szociológiája (Soziologie der Kunst, 1974) Ford.: GÖRÖG LÍVIA Gondolat kiadó, Budapest, 1982. [HAVELOCK] HAVELOCK, E.: A görög igazságosság-fogalom: homéroszi árnyvonalaitól a platóni főszerepéig in [NYÍRI-SZÉCSI 1998]. [HEIDEGGER 1957] HEIDEGGER, M.: Hebel. Der Hausfreund, Pfullingen: Günther Neske, 1957. idézi Heim 1993. [HEIM 1993]. HEIM, M.: Heidegger és McLuhan: a számítógép mint komponens. in Nyíri-Szécsi, 1998. Fordította DEMETER TAMÁS. („Heidegger and McLuhan: The Computer as Component” in M. HEIM, The Metaphysics of Virtual Reality, New York – Oxford: Oxford University Press, 1993, 54-72.). [HOFSTADTER 1998]. HOFSTADTER, D. R.: Gödel, Escher, Bach. Ford.: Lipovszki Gábor, TypoTeX. [HORVÁTH I. 2001 ] HORVÁTH I.: A hálózati kultúra fenomenológiája: egy általános textológia vázlata. http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/ [JANKOVICS 1998] JANKOVICS J.: Gyöngyösi redivivus. Utószó [Gyöngyösi István Márssal társalkodó Murányi Vénusz című művéhez.] Balassi, 1998. [KÁLMÁN-TRÓN 2005] KÁLMÁN L., TRÓN V.: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Kiadó, Budapest, 2005. [KAPR 1978] KAPR, A.: 101 tétel a könyvtervezéshez. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978. [KÁRPÁTI 2006] KÁRPÁTI E.: A szöveg fogalma. Typotex, Budapest, 2006.



22

[KARSAI] KARSAI R.: Absztrakt szöveg: az elektronikus szövegek alapjai. http://magyar-irodalom. elte.hu. /robert /szovegek/absztrakt/ [KENESEI 2004] KENESEI I.: szerk. Nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó. [KERMODE 1967] KERMODE, F.: McLuhan substitutes the printing press for genesis and the dissotiation of sensibilitz for the fall (in Gerald E. Stearn: McLuhan hot and cool) New York, 1967. Sándor Á. fordítása, in Halász L. (szerk.) Vége a Gutenberg-galaxisnak? Gondolat, Budapest, 1985. 98, 83. [KESZLER 1995] KESZLER B.: A magyar írásjelhasználat története a XVII. század közepéig. Nyelvtudományi értekezések, 141. Akadémiai Kiadó, Budapest. [KIS 1997] KIS Á.: Word 97 6×6 órában. SZAK Kiadó, Bicske, 1997. [KOLOSSA-SZILÁGYI É.N.] KOLOSSA T., SZILÁGYI T.: Színes nyomda az íróasztalon, avagy DTP mindenkinek. Magánkiadás. [KUGLER-TOLCSVAI NAGY 2000] KUGLER N., TOLCSVAI NAGY G.: Nyelvi fogalmak kisszótára Korona Kiadó Budapest, 2000. [LENGYEL É.N.] LENGYEL ZS.: Az írás. Kezdet-folyamat-végpont. Az írástanulás pszicholibgvisztikai alapjai. Corvina, é.n. [LOTZ 1976] LOTZ J.: Szonettkoszorú a nyelvről. Gondolat, 1976. [MCLUHAN 1976] MCLUHAN, M.: Understandig media, New York, London, Toronto, in Halász László (szerk.) Vége a Gutenberg-galaxisnak? Gondolat, Budapest, 1985., p. 258. Ford. Berényi Gábor. [MCLUHAN 1969] MCLUHAN, M.: Counterblast Toronto-Montreal Ford. Halász László in Halász László (szerk.) Vége a Gutenberggalaxisnak? Gondolat, Budapest. [MCLUHAN 1985] MCLUHAN, M.– STEARN, G. E.: A dialogue in STEARN, G. E.: McLuhan hot and cool, New York, 1967 Ford. Berényi G. in Halász L. (szerk.) Vége a Gutenberg-galaxisnak? Gondolat, Budapest.



23

[MCLUHAN 2001] MCLUHAN, M.: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Ford. BENCZIK V. Trezor Kiadó, Budapest. [MELCSUK 1997] MELCSUK, I.: Egy értelem-szöveg nyelvészet felé (Papp Ferenc fordítása) in. Papp F. (szerk.) A moszkvai szemantikai iskola. Corvina, 2001. [Merriam-Webster] http://www.merriam-webster.com/. [Microsoft szótár, 2001] Microsoft Számítógép-szótár. Számítástechnikai fogalmak értelmező szótára. SZAK Kiadó, 2001. (eredeti kiadás: Microsoft Computer Dictionary 4th. ed., MicrosoftPress, 1999-2001, ford. a SZAK Kiadó fordítócsoportja). [MicrosoftPress 1999] Computer Dictionary, fourth edition. Microsoft Press, Redmond, 1999. [MSZ 1984] Az adatfeldolgozás fogalommeghatározásai és többnyelvű szótára. Szabványkiadó, Budapest, 1984. [MЕНДЕЛЕЕВ 1912] MЕНДЕЛЕЕВ, И. Л. Новое в области пишущих машин «Природа и Люди». Иллюстрированный журнал науки, искусства и литературы. 1912, №49 in N-T.ru – электронная библиотека «Наука и техника»_ Текущие публикации / История техники: http://www.n-t.ru/tp/it/pm.htm. [NEUMANN, 1954-2003] NEUMANN, J.V.: Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása, in Neumann János válogatott írásai, Tipotex, 2003, 229-258. (eredeti megjelenés Entwicklung und Ausnutzung neuerer matematischer MAschinen, in Arbeitgemeinschaft für Forschung des Landes Norgrhein-Westfalen, Düsseldor 1954, ford. Augusztinovics M.). [NEUMANN 1958-2006] NEUMANN, J.V.: A számítógép és az agy. (The Computer and the Brain, second edition, Yale University Press, 1958 – ford. Szerényi L., Szerényi I.). [NYÍRI 1998] NYÍRI K.: Adalékok a szóbeliség-írásbeliség paradigma történetéhez. In Nyíri-Szécsi 1986. Bevezetés.



24

[NYÍRI-MESTER] NYÍRI K., MESTER B.: A kultúrák közötti kommunikáció etikája és politikája. http://www.philinst.hu/uniworld/kkk/crosscul/nykm2.htm [NYÍRI-SZÉCSI 1998] NYÍRI K., SZÉCSI G. (szerk.): A szóbeliség és írásbeliség. a kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Áron Kiadó, Budapest, 1998. [NYPÍ 1978] FÜLEI-SZÁNTÓ E. és GEREBEN Á. (szerk.): Nyelvpedagógiai írások I. Budapest: MKKE Nyelvi Intézet 1978. [NyPÍ 1980] FÜLEI-SZÁNTÓ E. és GEREBEN Á. (szerk.): Nyelvpedagógiai írások II. Konfrontáció a társadalomtudományokban Budapest: MKKE Nyelvi Intézet 1980. [OI, 2007] TOLCSVAI NAGY G. (szerk.) Idegen szavak szótára. Osiris, 2007. [ONG 1982] ONG, W. J. Nyomtatás, tér és lezárás Walter J. Ong: „Print, space and closure”, in: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word, Methuen, London-New York, 1982, 117─138. o. Fordította: Szécsi G. (in. NYÍRI-SZÉCSI 1998: 248). [ONG 1982] ONG W. J. A szöveg mint interpretáció: Márk idején és azóta. Ong, W. J. Text As Interpretation, in Oral Tradition in Literature, Columbia, Univ. of Missouri Press, 1986. 147─169. Fordította Schreiner Orsolya. (in. NYÍRI-SZÉCSI 1998). ONG WALTER J.: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word, Methuen, London, 1982. [ONG 1982b] ONG, W. J.: Az elsődlegesen szóbeli kultúrák legújabb kori felfedezése (WALTER J. ONG: The modern discovery of primary oral cultures”, in Orality and Literacy: The Technologizing of the Word, Methuen, London-New York, 1982, Fordította: Szécsi Gábor (in. NYÍRI-SZÉCSI 1998). [Oxford] Oxford Számítástechnikai értelmező szótár. Novotrrade, 1989 (ford. Dictionary of Computing. Oxford University Press, 1983-1986. [OЖЕГОВ 1981] ОЖЕГОВ,С.И. Словарь русского языка. И-во Рисский язык, Москва, 1981.



25

[PÁLFI 2001] PÁLFI N.: Irodalom, szöveg, információ: Könyv a G2 galaxisban, avagy az e-book helyzete és kilátásai BIOP http://magyarirodalom.elte.hu/vita/tpn.html [PAPP 1992] PAPP F.: Új számítógépet vettem. Magyar Nyelvőr 116/2. [PARRAGH 1999] PARRAGH SZ.: Betűkbe zárt világ – poszt-literalitás az irodalomelméletben. http://parszab.hu/ tanulmanyok/bzv/index.html [PETŐFI 1990] PETŐFI S. J.: Szöveg, szövegtan, műelemzés. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1990. [PETŐFI 1996] PETŐFI S. J.: A multimediális humán kommunikáció elemzése interdiszciplináris keretének aspektusai. in Szemiotikai Szövegtan, 9. 1996. [PINKER 1999] PINKER, S.: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Tipotex, 1999. (The Language Instinct (How the Mind Creates Language az eredeti kiadó megjelölése nélkül Fordította Bócz András). [PLÉH 2002] PLÉH CS.: Bevezetés a megismeréstudományba. Az MTA Filozófiai Kutatóintézetének akadémiai-filozófiai nyitott egyeteme. Megismeréstudomány. 2002. http://nyitottegyetem.philinst.hu/cog.htm [POSZLER 1985] POSZLER GY.: A könyv margójára. Pannon könyvek. Baranya Megyei Könyvtár kiadása, Pécs, 1985. in Thienemann 1931. [PRÓSZÉKY 1989] PRÓSZÉKY G.: Számítógépes nyelvészet. SZÁMALK 1989. [PRÓSZÉKY 2001B] PRÓSZÉKY G.: Mit is jelent az, hogy "a magyar nyelv az informatika korában"? Alkalmazott nyelvtudomány 1(1), 71–76. (2001). [PRÓSZÉKY 2001] PRÓSZÉKY G.: Az "újrafelhaszált" szóvégmutató szótár. Modern Filológiai Közlemények 121-123 (2001). [PRÓSZÉKY-KIS, 2000] PRÓSZÉKY G., KIS B.: Számítógéppel emberi nyelven. Intelligens szövegkezelés számítógéppel. SZAK Kiadó, Bicske, 2000.



26

[REBOUL-MOESCHLER 2000] REBOUL, A., MOESCHLER, J.: A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Fordította Gécseg Zsuzsanna. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. REBOUL A. MOESCHLER J.: La pragmatique aujord’hui. Une nouvelle science de la communication. Édition du Seuil. Paris, 1998. [SAUSSURE 1967] SAUSSURE, F. DE: Bevezetés az általános nyelvészetbe (Cours de linguistique générale). Ford. B. Lőrinczy Éva. Corvina, Budapest, 1997. [SIMA 1998] SIMA D., FOUNTAIN, T., KACSUK P.: Korszerű számítógéparchitektúrák tervezésitér-megközelítésben. SZAK Kiadó, Bicske, 1998. (Eredeti kiadás.: Advanced Computer Architectures. A Design Approach. Addison-Wesley-Longman, 1997, fordította dr. Cserny László és Tóth Zoltán). [SIMONYI 2001] SIMONYI, CH.: Gondolatmorzsák a Szilíciumvölgyben. Termékeink szoftvertartalma. 2001. http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv2001/tv0106/si.html [STEINER 1970:18] STEINER, G.: Egyre távolabb a szótól (ford. Julow Viktor) in Steiner, G.: Egyre távolabb a szótól. Modern Könyvtár, Európa 1970. [STEINER 1970:246] STEINER, G.: Marshall McLuhan olvasásakor (ford. Ungvári Tamás) in Steiner, G.: Egyre távolabb a szótól. Modern Könyvtár, Európa 1970. [Szerzői jog] A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK-Kerszöv, 2000. [SZIKSZAINÉ 2004] SZIKSZAINÉ NAGY I.: Leíró magyar szövegtan. Orisis Kiadó, Budapest, 2004. [SZŰCS HYP] SZŰTS Z.: A hypertext http://irodalom.elte.hu/vita/ [TESZ] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1976.



27

[TERESTYÉNI 1992] TERESTYÉNI T.: Szövegelméleti tézisek. in. Szemiotikai Szövegtan 4. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz (I) JGYTF Kiadó, Szeged, 1992. [The American Heritage® Dictionary] The American Heritage® Dictionary of the English Language: Fourth Edition. 2000. http://www.bartleby.com/61/64/T0136400.html [THIENEMANN 1931] THIENEMANN T.: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Danubia Könyvkiadó, Pécs. [THOMPSON] THOMPSON, S.: LATEX as an Alternative to Conventional Word Processing Programs. The History of TEX & LATEX. http://www.cs.earlham.edu/~skylar/final_project/latex/ [TIMKÓ 1972] TIMKÓ GY. szerk.: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Nyomdaipari Egyesülés Budapest, 1972. [TOLCSVAI NAGY 2001] TOLCSVAI NAGY G.: A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. [TOLCSVAI NAGY ÉN.] TOLCSVAI NAGY G.: Utószó. A szerkezettől a műveletig: a szöveg kommunikatív magyarázata. in BEAUGRANDE-DRESSLER 2003. [TÓSZEGI 1999.] TÓSZEGI ZS.: Dokumentumok, információhordozók. in Könyvtárosok kézikönyve I. kötet Szerkesztette: Horváth Tibor, Papp István Budapest, Osiris, 1999. 3. fejezet. [ÚMNY] É. KISS–KIEFER–SIPTÁR: Új magyar nyelvtan. Osiris. Budapest. 1998. [VARASDI PPT] VARASDI K.: Hogyan tanítsuk meg a gépet magyarul? Előadás a Mire jó a nyelvtechnológia? Új eredmények a magyar nyelv számítógépes feldolgozásában című előadássorozaton az MTA Nyelvtudományi Intézetének Korpusznyelvészeti Osztálya szervezésében, 2003. november 4-én. [VARGA 1999] VARGA B.: (1999): Manuel Castells és a McLuhan-galaxis halála. Jel-Kép. 1999/2: http://www (2002 március 27). [VIRÁGVÖLGYI 1996] VIRÁGVÖLGYI P.: A tipográfia mestersége számítógéppel. Tölgyfa Kiadó, Budapest.


Források Resources Источники Weöres Sándor: Barbár dal Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető, Budapest, 1970. Tamkó Sirató Károly: Mondjam még? Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest , 1975. Eco, Umberto: A rózsa neve. Ford. Barna Imre. Európa Könyvkiadó, 1988. Bradbury, Ray: Fahrenheit 451. In Marsbéli krónikák. Kisregények és elbeszélések. Európa Könyvkiadó. Budapest 1966. Bulgakov, Mihail: Mester és Margarita. Ford. Szöllősy Klára. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1991. MSZ 7799/3-78: Irodagépek billentyűzete. Jelek elrendezése közhasználatú cirill betűs írógépen. MSZ 7799/3-82: Irodagépek billentyűzete. Jelek elhelyezése közhasználatú írógépen. MSZ 7799/3-84: Irodagépek billentyűzete. Billentyűk elhelyezése közhasználatú írógépen. Cseres Tibor: Parázna szobrok. Szépirodalmi Kiadó, 1982.

Webhivatkozások Távírókód: http://en.wikipedia.org/wiki/Baudot_code Lyukkártyakód: http://en.wikipedia.org/wiki/Punched_card Lyukkártya: http://www.columbia.edu/acis/history/026-card.jpg ASCII Wikipedia http://en.wikipedia.org/wiki/ASCII QWERTY: http://www.maxmon.com/1874ad.htm

29


Készítette: Kis Ádám Terjedelme 4 (A5) ív, Készült 100 példányban Nyomta és kötötte: OOK Press Nyomda, Veszprém Felelős vezető: Szathmáry Attila


Pannon Egyetem. A szöveg a digitális térben

Recommend Documents