PANNON EGYETEM
A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ALAPSZABÁLYA
A Szenátus elfogadta: 2006. május 4. A határozat száma: 247/2005-2006.(V. 04.) Szenátus Hatálybalépés: 2006. július 1. A szabályzat karbantartásáért felelıs: a mindenkori PEHÖK elnöke
A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat -- A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a Pannon Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzata alapján -- szervezetének és mûködésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza.
1. Általános rendelkezések 1.1.
A szabályzat hatálya
(1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a) a Pannon Egyetem minden beiratkozott hallgatójára; b) a Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzatra és a hozzá tartozó minden testületre és szervezetre. 1.2. A Hallgatói Önkormányzat (1) A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem Önkormányzatának részeként mûködik, az Egyetem hallgatóinak önálló önkormányzati szervezete. (2) A Kari Hallgatói Önkormányzat a Kar Önkormányzatának részeként mûködik, a Kar hallgatóinak önálló önkormányzati szervezete, amely saját Alapszabálya szerint mûködik. (3) A Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzat a Kihelyezett Képzési Hely Önkormányzatának részeként mûködik, valamint a GTKHÖK és a MIKHÖK által átruházott hatáskört gyakorolja, ezeknek Alapszabályában rögzítettek rá is vonatkoznak. Saját Alapszabálya alapján mûködik, amelyet a PEHÖK küldöttgyûlése fogad el. Az Alapszabályok ezen szabályzat 5. és 6. mellékletei. (4) A Hallgatói Önkormányzat tagja az Egyetem minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. Az Önkormányzat neve: Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat (PEHÖK) Angol név: Student Union of the Pannon University Székhelye: 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Címe: 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Pf. 158 (5) A Kari Önkormányzatok nevei: Pannon Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (GMKHÖK) Pannon Egyetem Mérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat (MKHÖK) Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (BTKHÖK) Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (GTKHÖK) Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat (MIKHÖK) (6) A Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzatok nevei: Kihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzat (PENKHÖK) Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzat (SZKKHHÖK) (7) A Hallgatói Önkormányzat az Egyetem minden hallgatójának érdekeit képviseli. (8) A PEHÖK minden tagjának joga: a) Kari Hallgatói Önkormányzati Képviselõtestület (továbbiakban: Kari Képviselõtestület) szakképviselõinek megválasztása, azok visszahívása, a Kari Alapszabály rendelkezései alapján; b) a képviselõtestületi tagságot és tisztséget betölteni, a jelen szabályzat rendelkezései alapján; c) kérdésekkel fordulni a Küldöttgyûléshez, a kari vagy egyetemi elnökhöz, az Elnökséghez, vagy az Ellenõrzõ Bizottsághoz (továbbiakban: EB). A kérdésre legkésõbb nyolc munkanapon belül írásban választ kell kapnia;
d) Kari Hallgatói Fórumot kezdeményezni a tagok egytizedének írásos elõterjesztésével.
2. Az Önkormányzat célja, feladata 2.1. Az Önkormányzat céljai: (1) Ellátni az Egyetem hallgatóinak érdekképviseletét, a hallgatókat érintõ valamennyi kérdésben. (2) Gyakorolni a Felsõoktatási törvényben és más jogszabályokban, egyetemi és kari szabályzatokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenõrzési és véleményezési jogokat. 2.2. Az Önkormányzat feladatai: (1) részt venni a felsõoktatási érdekképviseleti szervezetek munkájában, (2) támogatni a hallgatók szakmai, tudományos, sport és kulturális tevékenységét, a hallgatói öntevékeny csoportok munkáját, kulturális és hagyományõrzõ programok szervezésével elõsegíteni az egyetemi közélet élénkítését, (3) kivizsgálni a felmerülõ hallgatói problémákat és lépéseket tenni azok megoldására, (4) intézni és segíteni a hallgatóknak az egyetemmel kapcsolatos ügyeit, (5) a rendelkezésére álló információs eszközökön keresztül folyamatosan tájékoztatni a hallgatókat az Önkormányzat munkájáról, az egyetemmel kapcsolatos kérdésekrõl, pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetõségekrõl, (6) segíteni a hallgatók hazai és külföldi szakmai, kulturális és egyéb kapcsolatainak építését. 3. Az Önkormányzat felépítése és mûködése 3.1. Az Önkormányzat felépítése (1) Küldöttgyûlés (2) Elnök (3) Elnökség 3.2. A Küldöttgyûlés (1) Az Önkormányzat egyetemi szintû vezetõ, döntéshozó testülete a Küldöttgyûlés. (2) Az Önkormányzat vezetõje az Önkormányzat elnöke, akit a Küldöttgyûlés választ. (3) A Küldöttgyûlés és az elnök felelõs az Alapszabályban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításáért. (4) A Küldöttgyûlés küldöttekbõl és tanácskozási jogú tagokból áll. 3.2.1. A küldöttek: Hivatalból: a) Az Önkormányzat elnöke b) A Kari Hallgatói Önkormányzatok elnökei c) A Kihelyezett Képzési Helyek Hallgatói Önkormányzatainak elnökei Választás útján: a) Az Önkormányzat elnökhelyettesei b) A Kari Képviselõtestületek saját alapszabályuk alapján, saját tagjaik közül delegált három képviselõ c) A doktorandusz hallgatók delegáltja (1 fõ).
3.2.2. A Küldöttgyûlés tanácskozási jogú tagjai: a) az Egyetem rektora b) a Szenátus és Kari Tanácsok hallgatói tagjai c) az Önkormányzati megbízottak d) az Egyetem állandó bizottságainak hallgatói tagjai e) az Önkormányzat állandó bizottságainak elnökei f) az EB elnöke és tagjai g) a Kollégiumi Tanács titkára 3.2.3. A Küldöttgyûlés és az Elnökség tagjainak kötelezettségei A Küldöttgyûlés és az Elnökség tagjai kötelesek: a) a rábízott hivatali feladataikat ellátni b) a hallgatókat érintõ szabályzatokat ismerni, c) a Küldöttgyûlés ülésein részt venni, d) szorgalmi idõszakban legalább heti egy fogadóórát tartani, e) a szakjukon megszervezni és irányítani a szakterületi bizottságok hallgatói tagjait f) szavazókörzetüket rendszeresen tájékoztatni az Egyetemmel kapcsolatos hírekrõl, az Önkormányzat munkájáról, g) mandátumuk megszûnése után, a függõ ügyeket és információkat valamint az Önkormányzattal kapcsolatos iratokat átadni 3.2.4. A Küldöttgyûlés, az Elnökség, a Szenátus és a Kari Tanácsok hallgatói tagjainak jogai (1) A Küldöttgyûlés és az Elnökség tagjainak joguk van az Egyetem azon dokumentumaiba betekinteni, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. (2) A Küldöttgyûlés, az Elnökség, a Szenátus és Kari Tanácsok tagjai a kollégiumi felvételinél elõnyt élveznek. 3.2.5. A Küldöttgyûlés ügyrendje (1) Félévente legalább kétszer Küldöttgyûlést kell tartani . (2) Az elnök nyolc munkanapon belül a Küldöttgyûlést összehívja a) bármely Kari Képviselõtestület határozata alapján, b) a küldöttek legalább felének írásban benyújtott kérésére. Amennyiben ezt nem teszi meg, az EB elnöke az azt követõ 5 munkanapon belül megteszi. (3) Az elnök a küldöttgyûlés meghívóját és a napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat öt munkanappal - rendkívüli küldöttgyûlés esetén három munkanappal - a küldöttgyûlés elõtt a napirenddel együtt a küldöttekhez írásban eljuttatja, valamint a küldöttgyûlés napirendjét az Önkormányzat Irodájának hirdetõtábláján kifüggeszti. Amennyiben az elnök a meghívókat és a küldöttgyûlés napirendi pontjait a fenti határidõkig a küldöttekhez nem juttatja el, úgy a Küldöttgyûlést el kell napolni, és 8 munkanapon belül, a fenti határidõk betartásával, újra össze kell hívni. Amennyiben az elnök a Küldöttgyûlés valamely napirendi pontjához kapcsolódó anyagot a fenti határidõkig a küldöttekhez nem juttatja el, úgy az adott napirendi pont csak Küldöttgyûlés egyszerû többségének jóváhagyásával tárgyalható. (4) A Küldöttgyûlést határozatképes, szabályos összehívása esetén, ha a küldöttek több, mint a fele jelen van. Amennyiben ez nem teljesül, a Küldöttgyûlést az elnök (vagy az EB) feloszlatja, és a tervezett napirenddel 8 munkanapon belül összehívja. Az újra összehívott Küldöttgyûlés a résztvevõk számától függetlenül határozatképes. (5) A Küldöttgyûlés határozatait egyszerû többséggel hozza. (6) A Küldöttgyûlés nyilvános. A Küldöttgyûlés egyszerû többségi szavazással zárt ülést rendelhet el. (7) A napirendet a Küldöttgyûlés egyszerû többségi szavazással módosíthatja.
(8) A Küldöttgyûlésrõl és a megszületett határozatokról jegyzõkönyv készül, amelynek tartalmaznia kell a Küldöttgyûlésen megjelentek nevét és a Küldöttgyûlés határozatait a szavazati arányokkal.A jegyzõkönyvet az elnök és a Küldöttgyûlés elején választott legalább egy küldött hitelesíti. A határozatokat és a jegyzõkönyvet az elnök 5 munkanapon belül az Önkormányzat Irodájának hirdetõtábláján kifüggeszti, és az érintettekhez eljuttatja. 3.3. Az Önkormányzat elnöke Az Önkormányzat elnöke felelõsséggel tartozik a) az Önkormányzat és az Elnökség munkájáért, b) az Önkormányzat szabályszerû pénz- és vagyonkezeléséért, c) a Küldöttgyûlés határozatainak az egyetemi fórumokon való képviseletéért. 3.3.1. Az Önkormányzat elnökének jogai: (1) bármely fórumon egy személyben képviselni az Önkormányzatot. (2) minden az Önkormányzatot érintõ kérdésben általános intézkedési joga van; (3) a Küldöttgyûlés határozata alapján az egyetem testületeibe képviselõket delegálni, illetve kezdeményezni visszahívásukat; (4) az Önkormányzat bélyegzõjének használata; (5) szükség esetén feladatkörét és jogait, vagy azok egy részét elnökhelyetteseire átruházni. Az így megbízott tisztségviselõ az átruházott munkájáról a Küldöttgyûlésen köteles beszámolni; (6) bármely az Önkormányzat által választott taggal szemben bizalmatlansági indítványt kezdeményezni; (7) a Küldöttgyûlés, vagy az Elnökség felhatalmazása alapján más szervezetekkel együttmûködési szerzõdést aláírni, (8) minden egyetemi ad hoc és állandó bizottság munkájában hallgatói képviselõként részt venni és e jogát bármely küldöttre átruházni, melyrõl a Küldöttgyûlés határozat formájában köteles értesíteni. 3.3.2. Az Önkormányzat elnökének feladatai: (1) a Küldöttgyûlési munka zavartalanságának biztosítása, annak összefogása; (2) az elnökhelyettesek és a megbízottak munkájának összefogása és ellenõrzése; (3) elõkészíteni és vezetni a Küldöttgyûlést valamint a Szenátus hallgatói frakciójának munkáját; (4) aláírásával hitelesíteni a Küldöttgyûlés határozatait; (5) az Önkormányzat által alapított „Studens Pro Studentibus” kitüntetés adományozásának javaslattételére ad hoc bizottság felállítása minden év március 30-ig 3.3.3. Az Önkormányzat elnökének kötelességei: (1) Az elnök köteles a) a Küldöttgyûlésen beszámolni az eltelt idõszakban végzett munkájáról, b) az alakuló Küldöttgyûlésen a szenátusi, valamint az állandó bizottsági tagok választását napirendre tûzni; c) határozatairól 8 mun kanapon belül a küldötteket minden tagját értesíteni, d) tájékoztatni az egyetem rektorát az Önkormányzat vezetésében, képviseletében beállt változásokról, az Alapszabály módosításáról, egységek alapításáról és megszüntetésérõl. e) az Önkormányzatban végzett munkájáról minden szorgalmi idõszak utolsó elõtti hetéig az EB felé írásban beszámolni (2) Az elnöknek mandátuma idejére egyéni tanrend járhat. 3.4. Az Elnökség (1) Az Elnökség szavazati és tanácskozási jogú tagokból áll. (2) Az Elnökség szavazati jogú tagjai:
a) az elnök, b) az elnökhelyettesek, c) a Kari Hallgatói Önkormányzatok elnökei (3) Az Elnökség tanácskozási jogú tagjai: a) Ellenõrzõ Bizottság elnöke b) Külügyi Bizottság (továbbiakban: KB) elnöke c) Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzatok elnökei (4) Az Elnökségnek két Küldöttgyûlés között döntési jogköre van. (5) Az Elnökség tagjai kötelesek az Önkormányzatban végzett munkájukról minden szorgalmi idõszak 7. és 14. hetéig az EB felé írásban beszámolni, és a beszámolót az Önkormányzat Irodájának hirdetõtábláján kifüggeszteni. 3.4.1. Az Önkormányzat elnökhelyettesei (1) Az elnökhelyetteseket az elnök javaslata alapján a Küldöttgyûlés választja meg. (2) Szükség esetén az elnök egyes feladatkörök (tanulmányi, gazdasági, szociális stb.) ellátására elnökhelyettes kinevezésére tehet javaslatot a Küldöttgyûlés felé, a funkcióhoz kapcsolódó feladat- és hatáskör egyidejû definiálásával. 3.4.1.1. Az általános elnökhelyettes (1) Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén feladatát és hatáskörét az általános elnökhelyettes látja el. (2) Az általános elnökhelyettest az elnök egyes elnöki feladatok ellátásra megbízhatja, a megfelelõ hatáskör egyidejû ráruházásával.
(1) (2) (3) (4)
3.4.1.2. A gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettes A gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettes feladata a PEHÖK gazdálkodásának felügyelete, a gazdálkodással kapcsolatos javaslatok elõkészítése. A Küldöttgyûlést illetve az Elnökséget, annak elõzetes kérésére, tájékoztatja a rá bízott témaszámok keretérõl, a bevételek és kiadások alakulásáról. Amennyiben valamely témaszámon nem megszokott mozgást tapasztal, tájékoztatja a témaszám utalványozóját, illetve vezetõjét. Szabálysértés, vagy annak gyanúja esetén tájékoztatja az érintett témaszám vezetõjét, valamint az EB elnökét.
3.4.1.3. A szociális ügyekért felelõs elnökhelyettes (1) A szociális ügyekért felelõs elnökhelyettes felelõs a hallgatók azon szociális jellegû ügyeinek intézéséért, melyek az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak. (2) Irányítja a Veszprémi Kampusz Szociális Bizottság munkáját, és kapcsolatot tart a hallgatói szociális jellegû ügyek intézésével megbízott Önkormányzati megbízottakkal. (3) Feladata a Hallgatói Önkormányzat hallgatói szociális jellegû tevékenységével kapcsolatos döntések elõkészítése. 3.4.2. Elnökségi ülés (1) Az elnök Elnökségi ülést hív össze a) legalább kéthetente, b) az Elnökségi tagok legalább felének kérésére, öt munkanapon belül Amennyiben ezt nem teszi meg, az EB elnöke azt három munkanapon belül megteszi. (2) Az elnök az ülések meghívóját és a napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat öt munkanappal - rendkívüli ülések esetén három munkanappal - az ülés elõtt a napirenddel
(3) (4) (5)
(6)
együtt az Elnökség tagjaihoz írásban eljuttatja. Ettõl eltérni az érintettek közvetlen értesítése mellett az EB elnökének és egy tagjának egyetértésével lehet. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha azon szavazati jogú tagjainak több, mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerû többséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén az elnök szava dönt. Az ülésrõl és annak határozatairól az erre kijelölt személy jegyzõkönyvet ír, amely tartalmazza az ülésen megjelentek nevét és az ülés határozatait a szavazati arányokkal. A jegyzõkönyvet az elnök és az EB elnöke hitelesíti A határozatokat és a jegyzõkönyvet az elnök 8 munkanapon belül az Önkormányzat Irodájának hirdetõtábláján kifüggeszti, és az érintettekhez eljuttatja. Az Elnökség egyszerû többségi szavazással zárt ülést rendelhet el, továbbá dönthet az ülésrõl készült jegyzõkönyv és a dokumentumok bizalmas kezelésérõl. 4. Az Önkormányzat állandó bizottságai és megbízottai
4.1.
Ellenõrzõ Bizottság (EB)
Az Ellenõrzõ Bizottság szervezetének és mûködésének rendjét saját Alapszabálya szerint szabályozza. Az EB Alapszabálya jelen szabályzat 2. mellékletét képezi. 4.2. Kollégiumi Tanács (KT) (1) A Kollégiumi Önkormányzat legfõbb döntéshozatali szerve kampuszonként: a) A Veszprémi Kampuszon a Kollégiumi Tanács. b) A Keszthelyi Kampuszon a Kollégiumi Bizottság. (2) A Hallgatói Önkormányzat a Felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.. törvény 67§ (1) j pontjában a kollégium vezetésében való részvételt biztosító jogát a Kollégiumi Tanácson keresztül gyakorolja. (3) A veszprémi kampuszon a Kollégiumi Tanács a titkárát saját tagjai közül, periódusonként, minõsített többséggel választja, aki a hallgatók szociális ügyeiért felelõs PEHÖK elnökhelyettes – kollégiumi és lakhatási ügyekért felelõs – biztosa lesz. A kampuszok kollégiumi tanács titkárai munkájukban egymást segítve végzik feladatukat. (4) A Kollégiumi Tanács titkárának feladata különösen: a) a Felsõoktatási Törvényben biztosított hallgatói jogok betartatása a kollégiumok vonatkozásában b) irányítani és koordinálni a kollégiumi felvételi eljárásokat c) évente a Küldöttgyûlés elé terjeszteni a kollégiumi felvételi alapelveket d) részt venni a Lakhatási Bizottság munkájában e) részt venni a HÖK szociális bizottságainak munkájában f) irányítani és koordinálni a Kollégiumi Tanács hallgatói tagjainak munkáját g) a Küldöttgyûlés által rá ruházott egyéb feladatokat ellátni 4.3. Külügyi Bizottság (KB) (1) A Külügyi Bizottság szervezetének és mûködésének rendjét saját Alapszabály szerint szabályozza. A KB Alapaszabály jelen szabályzat mellékletét képezi (1. melléklet). 4.4. Szociális Bizottságok (1) A Veszprémi Kampuszon a hallgatói szociális jellegû ügyeket a Veszprémi Kampusz Szociális Bizottság (továbbiakban VSzB), a Keszthelyi Kampuszon a Diákjóléti Bizottság intézi. 4.4.1. Veszprémi Kampusz Szociális Bizottság (VSzB) (1) A VSzB feladata:
a) a hallgatók számára nyújtható (részben vagy teljesen) szociális jellegû támogatásokhoz kapcsolódó, a Hallgatói Önkormányzat hatáskörébe utalt adminisztratív feladatok ellátása, b) az (a) pontban megjelölt pályázatokkal kapcsolatos döntések elõkészítése, c) a hallgatók számára meghirdetett, a Pannon Egyetem Veszprémi Kampuszának illetékességébe (is) tartozó szociális jellegû pályázati lehetõségek összegyûjtése és meghirdetése a hallgatók felé. (2) Elnöke a mindenkori szociális ügyekért felelõs PEHÖK elnökhelyettes. Tagjait (delegáló karonként egy-egy fõ) a Veszprém székhelyû Kari Hallgatói Önkormányzatok delegálják. (3) A VSzB munkáját a bizottság elnöke koordinálja. (4) A bizottság üléseit a VSzB elnöke hívja össze félévente legalább egyszer, melyen összegyûjtik az elmúlt félév tapasztalatait, értékelik a VSzB munkáját, adott esetben módosítási javaslattal élnek a Küldöttgyûlés vagy az Elnökség felé. Az ülésekrõl emlékeztetõ készül. 4.4.2. Diákjóléti Bizottság (1) A Keszthelyi Kampuszon a hallgatói szociális jellegû ügyeket a Diákjóléti Bizottság intézi, mely saját szabályzata alapján mûködik. 4.5. Pályázati Bizottság A Pályázati Bizottság szervezetének és mûködésének rendjét saját Alapszabálya szerint szabályozza. A PB Alapszabály jelen szabályzat mellékletét képezi ( 3. melléklet). 4.6.
Öntevékeny Körök Bizottsága
(1) A Pannon Egyetem Veszprémi Kampuszán, nagykanizsai Kihelyezetett Képzési Helyén és a Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Helyén mûködõ öntevékeny csoportok mûködését felügyelõ bizottság. (2) Az ÖKÖB feladata: a) Felügyeli a 4.7. (1) bekezdésben említett képzési helyeken mûködõ Öntevékeny csoportok és Hallgatói Szervezetek – kivéve a PEHÖK bizottságai - szervezetére és mûködésére vonatkozó elõírások betartását. b) DSZB keret terhére történõ pályázatok elõkészítése, kiírása. c) Az ÖKÖB pályázattal kapcsolatos döntések elõkészítése. d) A pályázaton megnyert támogatás elköltésének felügyelete. (3) Elnöke a PEHÖK mindenkori ÖKÖB megbízottja. Tagjait a 4.7. (1) bekezdésben említett képzési helyekrõl az ÖKÖB elnöke kéri fel. (4) Az ÖKÖB munkáját a bizottság elnöke koordinálja. (5) A bizottság üléseit az ÖKÖB elnöke hívja össze félévente legalább egyszer. Az ülésekrõl emlékeztetõ készül. 4.7. Az Önkormányzati megbízottak (1) A Küldöttgyûlés egyes feladatok ellátására állandó, vagy "ad hoc" megbízotti tisztségeket hozhat létre. A tisztségek létrehozásához és megszüntetéséhez a Küldöttgyûlés 2/3-os egyetértése szükséges. (2) Az Önkormányzati megbízottakat - az elnök javaslatára - a Küldöttgyûlést választja meg egyszerû többséggel, elvégzett munkájukról a Küldöttgyûlés felé tartoznak beszámolási kötelezettséggel. (3) Az Önkormányzati megbízott feladatait, megbízatásának idejét és intézkedési jogkörét a Küldöttgyûlés jegyzõkönyvben rögzíti. A megbízottnak kötelessége az intézkedéseirõl és a feladatának végzésérõl a Küldöttgyûlés felé rendszeresen beszámolni.
5. Az Önkormányzat hatásköre (1) Az Önkormányzat hatáskörét egyetemi szinten a Küldöttgyûlés, kari és annál alacsonyabb szinten a Kari Képviselõtestület gyakorolja. (2) A Küldöttgyûlés az Önkormányzat tevékenységét érintõ bármilyen kérdésben kifejti hatáskörét, így különösen: a) gyakorolja a Felsõoktatási törvényben, jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban és b) határozatokban a részére biztosított jogokat; c) irányítja, szervezi és ellenõrzi az Önkormányzat egyetemi szintû munkáját d) beszámoltatja az Önkormányzat elnökét; e) felügyeli és irányítja az Önkormányzat gazdálkodását. (3) Az Önkormányzat dönt, egyetért, javaslatot tesz, véleményez és ellenõriz minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, egyetemi szabályzat illetve határozat, valamint saját Alapszabálya a hatáskörébe utal, gyakorolva az említett szabályzatok által biztosított hallgatói jogviszonyból származó kollektív jogokat. 5.1. A Küldöttgyûlés döntési jogköre A Küldöttgyûlés dönt: a) az Önkormányzat Alapszabályának elfogadásáról és módosításáról; b) az Egyetem által az Önkormányzat mûködésére és feladatainak ellátására átadott tárgyi és anyagi eszközök, valamint más, hallgatói célú pénzeszközök felhasználásáról; c) egyetemi szabályzatban rögzített hallgatói támogatások felhasználásáról; d) az általa kiírt pályázatok elbírálásáról; e) a Szenátus, valamint a különbözõ egyetemi bizottságok szavazati jogú hallgatói képviselõinek személyérõl; f) jutalmazásról saját hatáskörben; g) jogszabályok, egyetemi szabályzatok vagy határozatok által hatáskörébe utalt kérdésben, h) az egyetemi Kollégiumi Tanács javaslata alapján tanévenként dönt a kollégiumi felvételi alapelvekrõl. 5.2. Az Küldöttgyûlés egyetértési jogköre A Küldöttgyûlés egyetértési jogot gyakorol: a) a hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak és térítések szabályzatának elfogadásakor és módosításakor; b) a Tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor és módosításakor; c) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor; d) minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi szabályzat vagy határozat egyetértési joggal a hatáskörébe utal. 5.3. A Küldöttgyûlés véleményezési jogköre A Küldöttgyûlés véleményezi a) az egyetemi kulturális és sportlétesítmények mûködési rendjét és programját; b) az Informatikai szabályzat elfogadását és módosítását; c) a kollégiumok házirendjét, saját belsõ szabályzataikat és a kollégiumi önkormányzati szervek által hozott határozatokat d) véleményt nyilvánít minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi szabályzat vagy határozat véleményezési joggal a hatáskörébe utal 5.4.
Az Önkormányzat javaslattételi jogköre
Az Önkormányzat javaslatot tehet: a) kitüntetésre, ösztöndíjra és jutalmazásra; b) szabadon választható tárgyak, szemináriumok bevezetésre, külsõ oktató meghívására; c) egyéb, elsõsorban hallgatókat érintõ kérdésben. 5.5. Az Önkormányzat egyéb jogai: (1) Hallgatói fegyelmi eljárást kezdeményezhet, más egyetemi polgárral szemben panaszt nyújthat be; (2) Részt vehet a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében, a dolgozatok közzétételében. (3) A Küldöttgyûlés egyéb - elsõsorban hallgatókat érintõ - feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési hatáskörrel felruházható. Ez esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési hatáskört átadó egyetemi szervhez lehet fordulni, a másodfokú döntés meghozatala elõtt a Küldöttgyûlés véleményét ki kell kérnie a felkérõ, megbízó szervnek. 6. Az Önkormányzat képviselete egyetemi fórumokon (1) Az Önkormányzat képviseletét biztosítani kell a Szenátusban és kari tanácsokban, valamint a hallgatók fegyelmi ügyeiben eljáró bizottságban. (2) A Szenátusban a hallgatói képviseletben szavazati joggal vesz részt (legalább 1 fõ) PhD hallgató. (3) Az Önkormányzat ötven százalékos képviseletét biztosítani kell: a) a tanulmányi bizottságokban, b) Diákszociális Bizottságban, (4) Az Önkormányzat képviseletét biztosítani kell az egyetemi állandó és ad hoc bizottságokban, (5) Az Önkormányzat képviseletét biztosítani kell a hallgatói jogviszony részleteit, illetõleg az azzal kapcsolatos jogokat és kötelességeket rögzítõ egyetemi szabályzatok elfogadását elõkészítõ illetékes szenátusi bizottságok összetételében, az alábbi szabályzatok megalkotása, valamint módosításakor: a) Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, b) A Hallgatók részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak és térítések szabályzata, c) Hallgatók fegyelmi és kártérítési szabályzata, d) Oktatók hallgatói véleményezésének szabályzata, e) Felvételi szabályzat. 7. Az Önkormányzat mûködése 7.1. Választások (1) Az Önkormányzat elnökét az alakuló Küldöttgyûlésen – melyet az EB hív össze – egyszerû többséggel választja meg a jelöltek közül. Az alakuló Küldöttgyûlést az elnök megválasztásáig az EB elnöke vezeti. (2) Az elnökhelyetteseket, megbízottakat, egyetemi testületek illetve bizottságok hallgatói képviselõit, az elnök javaslatára az alakuló Küldöttgyûlés egyszerû többséggel választja meg. (3) A PhD hallgatók képviselõjüket a HÖK választásokkal egyidõben, maguk közül választják, a) minden PhD hallgató választó és választható b) a választás érvényes, ha a PhD hallgatók legalább egynegyede azon részt vesz, c) a választások lebonyolítása az Ellenõrzõ Bizottság feladata d) Idõközi választást abban az esetben kell kiírni, ha a megválasztott képviselõ mandátuma lejárta elõtt lemond tisztségérõl, vagy visszahívják posztjáról, és nincs póttag akit helyette
ki lehetne nevezni. Ez esetben az EB 8 munkanapon belül kiírja a választást és 2 hét jelöltgyûjtés után mozgóurnás szavazással bonyolítja le a választást. (4) Az elnököt a Küldöttgyûlés kétharmados többsége visszahívhatja. 7.2. Bizalmatlansági indítvány (1) Bizalmatlansági indítvány kezdeményezhetõ a Hallgatói Önkormányzat bármely megbízottjával, küldöttjével szemben. (2) Bizalmatlansági indítvány kezdeményezhetõ ha: a) az adott személy szabályzatban, vagy határozatban rögzített kötelességeinek nem tesz eleget, b) ellene fegyelmi vagy büntetõjogi eljárás indul (3) Bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet: a) az Ellenõrzõ Bizottság b) a Hallgatói Önkormányzat elnöke c) minõsített többségi szavazással bármely Kari Hallgatói Önkormányzat (4) A bizalmatlansági indítványról a Küldöttgyûlés titkos szavazással dönt. (5) A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a Küldöttgyûlésen jelen lévõ küldöttek minõsített többsége szükséges. (6) A bizalmatlansági indítvány elfogadásával az érintett megbízatása azonnali hatállyal megszûnik. (7) A döntés ellen az érintett a határozat meghozatalát követõ 15 munkanapon belül az egyetem rektorához fellebbezhet. A rektor a határozatot jogsértés esetén megsemmisítheti. 7.3. Lemondás (1) Az Önkormányzat tisztségviselõinek a megbízatása lemondással is megszûnhet. Az elnök a Küldöttgyûlés, a többi tisztségviselõ, pedig az elnöknek nyújtja be lemondását. (2) A megüresedett elnöki tisztségre az EB elnöke két héten belül választásokat köteles kiírni. 8. Az Önkormányzat pénzügyi kerete (1) Az Önkormányzat gazdálkodási keretét a Szenátus határozatban állapítja meg. Ezen felül az Önkormányzat költségvetésének része a: a) a DSZB döntése értelmében a hallgatói maradványpénzek, b) alapítványi támogatások, c) egyéb bevételek. (2) Az Önkormányzat gazdálkodása során köteles betartani a Pannon Egyetem gazdálkodással kapcsolatos szabályzatait. A pénzforgalom tekintetében a Pénzgazdálkodási Szabályzat elõírásainak betartását a Pénzügyi és Számviteli Osztály ellenõrzi. (3) A Hallgatói Önkormányzat mûködéséhez és az Alapszabályban meghatározott feladatok elvégzéséhez a tárgyi és anyagi feltételeket az intézmény vezetése biztosítja.
9. Vegyes és záró rendelkezések (1) A jelen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok valamint az egyetemi, kari szabályzatok az irányadóak. (2) Jelen Alapszabályt a Küldöttgyûlés 2/3-os többséggel módosíthatja.
(3) Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti. Jelen Szabályzatot a PEHÖK Küldöttgyûlése a 2006. április 18-án megtárgyalta és Szenátus elé terjesztését támogatta. Veszprém – Keszthely 2006. május 4. Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök
PANNON EGYETEM HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT KÜLÜGYI BIZOTTSÁGA ALAPSZABÁLYA 1.1. A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat Külügyi Bizottsága (továbbiakban: PEHÖK KB), a PEHÖK pályázatfigyelõ és külügyi ügyeivel foglalkozó testülete. 1.2. A Külügyi Bizottság nevének hivatalos rövidítése: PEHÖK KB 1.3. A PEHÖK KB neve angolul: Office of International Student Relations, Pannon University. 1.4. A Külügyi Bizottság angol nevének hivatalos rövidítése: OISR PU
2. A PEHÖK KB feladatai
2.1. a belföldi és külföldi ösztöndíjakkal, csereprogramokkal, konferenciákkal, találkozókkal, munkalehetõségekkel, nemzetközi diákélettel kapcsolatos információk áramlásának biztosítása a PE hallgatói felé, 2.2. Az Erasmus ösztöndíjhoz kapcsolódó, már kiépített mentorrendszer mûködésének biztosítása, fejlesztése, 2.3. a PE meglévõ nemzetközi kapcsolatainak ápolása és erõsítése az egyetemre érkezõ külföldi hallgatókon keresztül, 2.4. a PEHÖK képviselete nemzetközi, illetve hazai fórumokon, 2.5. két vagy többoldalú cserekapcsolatok létrehozása és mûködtetése, 2.6. együttmûködés a magyarországi felsõoktatási intézményekben mûködõ Hallgatói Önkormányzatok, nemzetközi diákszervezetek, külügyekkel foglalkozó munkatársaival és részlegeivel, a velük való információáramlás rendszeressé tétele, 2.7. regionális kapcsolatok fejlesztése, erõsítése, 2.8. tudományos, szakmai és kulturális konferenciák, elõadások, egyéb rendezvények szervezésének, lebonyolításának elõsegítése,
3. A PEHÖK KB felépítése 3.1. A Külügyi Bizottságot a PEHÖK KB elnöke és a PEHÖK KB tagjai alkotják. 3.2. A PEHÖK KB szavazati jogú tagjai a KB tagjai. 3.3. A Bizottság állandó meghívottjai: a)
A BEST Nemzetközi Diákszervezet veszprémi helyi bizottságának elnöke
b)
Az IAESTE Hungary Nemzetközi Diákszervezet veszprémi helyi bizottságának elnöke
c)
Az EB tagjai
d)
A PEHÖK elnöke
4. A PEHÖK KB jogai és kötelességei 4.1. meghozni a PEHÖK KB mûködésével kapcsolatos döntéseket, 4.2. megvitatni és jóváhagyni a beterjesztett indítványokat, 4.3. a jelen szabályzatban megfogalmazott feladatkörét ellátni. 5. A PEHÖK KB elnöke, jogai és feladatai A KB elnöke felelõsséggel tartozik a) a Külügyi Bizottság munkájáért, b) a Külügyi Bizottság szabályszerû pénz- és vagyonkezeléséért, c) a Külügyi Bizottság határozatainak az egyetemi fórumokon való képviseletéért. 5.1.
A KB elnökének jogai: 5.1.1. 5.1.2.
a Külügyi Bizottság bélyegzõjének használata, a PEHÖK KB tagjai ellen – kirívó vagy sorozatos mulasztás esetén – bizalmatlansági indítványt terjeszt a PEHÖK elnök felé, aki a PEHÖK KB szavazása alapján visszahívhatja a PEHÖK KB tagját,
5.1.3.
javaslatot tenni a PEHÖK elnökségének a PEHÖK KB tagjainak jutalmazásáról,
5.1.4.
munkája során szakértõk alkalmazása.
5.2.
A KB elnökének feladatai: 5.2.1.
Összefogni, irányítani a PEHÖK KB munkáját és biztosítani a munka zavartalanságát elõkészíteni, összehívni és levezetni a PEHÖK KB üléseit,
5.2.2. aláírásával hitelesíteni a PEHÖK KB határozatait, 5.2.3.
együttmûködni a Tudományos és Nemzetközi Ügyek Irodájával, illetve az intézményi és tanszéki Erasmus koordinátorokkal.
5.3. A KB elnökének kötelességei: 5.3.1. a PEHÖK KB ülésein elhangzottakról és a testület által hozott határozatokról tájékoztatni a PEHÖK KB tagjait és a PEHÖK elnököt, 5.3.2.
az üléseken tájékoztatni a tagokat a két ülés között eltelt idõszakban végzett munkájáról,
5.3.3.
képviselni a PEHÖK KB-t a PEHÖK Küldöttgyûlésén, illetve a PEHÖK elnökségének ülésein, valamint a külügyekkel kapcsolatos minden illetékes fórumon,
5.3.4. A Külügyi Bizottságban végzett munkájáról minden szorgalmi idõszak utolsó elõtti hetéig az EB felé írásban beszámolni. 6. A PEHÖK KB tagjainak jogai, feladatai 6.3. Aktívan részt venni a PEHÖK KB ülésein és végrehajtani a PEHÖK KB munkájával összefüggõ szervezési és kommunikatív feladatokat, 6.4. a PEHÖK KB elnöke által kijelölt feladatot határidõre elvégezni, 6.5. jelenteni távolmaradásukat a PEHÖK KB ülésérõl a PEHÖK KB elnökének, 6.6.
a PEHÖK KB tagjai, szavazati jogukkal élve döntenek a PEHÖK KB üléseinek napirendi pontjairól,
6.7. havonta írásban beszámolni a PEHÖK KB elnökének.
7. A PEHÖK Külügyi Bizottsági tagság keletkezése és annak megszûnése A választásokat a szorgalmi idõszak II. félévének negyedik hetének harmadik munkanapjáig az EB írja ki. 7.1.
A PEHÖK KB elnökének megválasztása: 7.1.1. A PEHÖKKB elnökét, pályázatok alapján a PEHÖK Küldöttgyûlése választja. Kinevezése határozott idõre, a megválasztástól számított 1 évre szól. 7.1.2. A PEHÖK KB tagságról szóló pályázatot a PEHÖK KB elnöki pályázatával együtt kell kiírni.
7.2. A PEHÖK KB tagjainak megválasztása: 7.2.1.
A PEHÖK KB tagjait a beérkezett pályázatok alapján, a PEHÖK KB elnökének javaslatára a PEHÖK elnöke bízza meg.
7.2.2. A PEHÖK KB tagjainak mandátuma, az Õket javasló PEHÖK KB elnökének mandátumáig tart. 7.2.3. A Bizottság kinevezett tagjainak személyérõl a PEHÖK küldötteit, valamint a bizottság tagjait a PEHÖK elnöke a kinevezést követõ 5 munkanapon belül határozatban tájékoztatja.
7.3. A PEHÖK KB tagság megszûnése tag esetén: 7.3.1.
A PEHÖK KB tag tagsága megszûnik a mandátumának lejártával, a tag lemondásával, hallgatói jogviszonyának megszûnésével, vagy a PEHÖK KB elnökének kezdeményezésére, a PEHÖK elnök döntése alapján, visszahívással.
8.
A PEHÖK KB mûködése 8.1.
A PEHÖK KB szükség szerint, de legalább havonta kétszer ülésezik.
8.2.
A PEHÖK KB ülései nyilvánosak, indokolt esetben a testület zárt ülést rendelhet el.
8.3.
A PEHÖK KB üléseit a PEHÖK KB elnöke hívja össze. Az elnök köteles az ülések elõtt legalább 3 naptári nappal korábban, írásban értesíteni a testület tagjait az ülések idõpontjáról, helyérõl, napirendjérõl.
8.4.
Határozatképes a PEHÖKKB, ha a szavazati jogú tagjainak több, mint fele jelen van. Ha a határozatképesség nem elérhetõ, a PEHÖKKB üléseit, a PEHÖKKB elnöke hívja össze, legkésõbb, az ülést megelõzõ munkanapon, amely 25% + 1 fõtõl határozatképes.
8.5.
A szavazati jog átruházása nem lehetséges.
8.6.
A PEHÖKKB állásfoglalásait egyszerû többséggel hozza, személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.
8.7.
Szavazategyenlõség esetén a PEHÖK KB elnökének szavazata dönt.
8.8.
A PEHÖK KB üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülésen megjelentek nevét és a bizottság határozatait a szavazati arányokkal.
8.9.
A PEHÖK KB tagjai az ülésrõl való távolmaradás tényérõl és okáról kötelesek értesíteni a PEHÖK KB elnökét.
8.10.
A PEHÖK KB elnöke akadályoztatása esetén, annak idejére írásban helyettest nevezhet ki maga helyett a Bizottság tagjai közül, akinek jogai és kötelezettségei mindenben azonosak a PEHÖK KB elnökének jogaival és kötelezettségeivel.
9.
9.1.
Vegyes és záró rendelkezések
Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti. .
Veszprém, 2006. május 4. Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök
PANNON EGYETEM HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELLENÕRZÕ BIZOTTSÁG ALAPSZABÁLY A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: PEHÖK) Ellenõrzõ Bizottság (továbbiakban: EB) a PEHÖK Alapszabály 5.1 pontjával összhangban az alábbi módon szabályozza szervezet felépítését és mûködését. 1. Az Ellenõrzõ Bizottság szervezeti felépítése 1.1. Az EB legalább öt tagból áll (Kihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa legalább 1 fõ, Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely legalább 1 fõ, Keszthely kampusz legalább 1 fõ, Veszprém kampusz legalább 2 fõ), akiket a PEHÖK Küldöttgyûlése választ meg. 1.2. Amennyiben az EB tagjainak száma öt fõ alá csökken a PEHÖK elnöke öt munkanapon belül köteles 1.2.1. pályázatot kiírni új EB tagságra, 1.2.2. az új tag megválasztásáról a soron következõ PEHÖK Küldöttgyûlésen gondoskodni. 1.3. Az EB jogait testületileg vagy tagjai útján egyaránt gyakorolhatja. 1.4. Az EB az ellenõrzést állandó jelleggel megosztja tagjai között, az ellenõrzés megosztása nem korlátozza az EB tagok jogait, hatáskörét és felelõsségét. 1.5. Az EB saját tagjai közül választja meg elnökét. 1.5.1. Az EB elnökének mandátuma egy évre szól. 2. Ellenõrzõ Bizottsági tagság keletkezése és megszûnése 2.1. Az EB tagjait a PEHÖK elnöke által kiírt pályázatra beérkezett pályázatok alapján a PEHÖK Küldöttgyûlése választja meg minden tanév elsõ félévének elsõ Küldöttgyûlésen. 2.2. Az EB tagjai egy évig töltik be tisztségüket. 2.3. A PEHÖK elnöke az új EB tagságra szóló pályázatot minden tanénv második félévének 10. hetéig köteles kiírni. 2.4. Az EB elnöki megbízatás megszûnése esetén az EB a soron következõ PEHÖK Küldöttgyûlést követõ 5 munkanapon belül köteles új elnököt választani.
2.5. Az EB tagja lehet a PEHÖK minden olyan tagja, aki nem szavazati jogú tagja a PEHÖK Elnökségének, a PEHÖK Küldöttgyûlésének, a kari képviselõtestületeknek, illetve nem önkormányzati megbízott. 2.6. A tagság megszûnik a mandátum lejártával, a bizottsági tag lemondásával, a hallgatói jogviszony megszûnésével, valamint az EB tag tartós akadályoztatása esetén. A tagság megszûnése esetén az 1. 2. pontban foglaltak az irányadóak. 3. Az Ellenõrzõ Bizottság feladatai és hatásköre 3.1. Az EB felügyeli és ellenõrzi: 3.1.1. A PEHÖK Elnökség, a PEHÖK Küldöttgyûlés, a Kari Képviselõtestületek, valamint az önkormányzati megbízottak munkáját. 3.1.2. A PEHÖK Alapszabály és minden egyéb a PEHÖK mûködésére vonatkozó hatályos szabályzat betartását. 3.1.3. A PEHÖK döntési jogkörébe tartozó szabályzatok törvényességét, folyamatos felülvizsgálatát. 3.1.4. A PEHÖK gazdálkodását, ezen belül 3.1.4.1. a PEHÖK kezelésébe tartozó összes témaszámon történõ pénzmozgást. 3.1.4.2. a PEHÖK döntési vagy egyetértési jogkörébe utalt hallgatói normatíva keretek jogszerû felhasználását. 3.1.4.3. a PEHÖK tulajdonjogát képezõ rendezvények költségvetését. 3.1.5. Az Egyetem által a PEHÖK mûködéséhez és feladatainak ellátásához átadott tárgyi és anyagi eszközök célszerû felhasználását. 3.1.6. A PEHÖK állandó és ad hoc jellegû bizottságainak mûködését. 3.2. Az EB jogai: 3.2.1. A 3. 1. pontban meghatározott feladatok ellátásához az EB tanácskozási jogot gyakorol a PEHÖK Elnökség, a PEHÖK Küldöttgyûlés, a Kari Képviselõtestületek és a PEHÖK állandó és ad hoc jellegû bizottságainak ülésén. A fenti ülések mindegyikére az EB tagjait meg kell hívni. 3.2.2. Az EB feladatainak ellátása során jogosult betekinteni a PEHÖK valamennyi iratába. Jogosult továbbá az ügyek menetérõl felvilágosítást kapni a PEHÖK Elnökségétõl, a PEHÖK Küldöttgyûlésétõl, a Kari Képviselõtestületektõl, a PEHÖK állandó és ad hoc jellegû bizottságaitól és azok vezetõitõl, valamint az önkormányzati megbízottaktól. 3.2.3. Az EB által írásban intézett kérdésekre a PEHÖK Elnökség, a PEHÖK Küldöttgyûlés, a Kari Képviselõtestületek, a PEHÖK állandó és ad hoc jellegû bizottságai és azok vezetõi valamint az önkormányzati megbízottak kötelesek válaszukat 5 munkanapon belül írásban az EB-hez benyújtani. 3.2.4. Az EB-nek joga van a PEHÖK valamennyi tisztségviselõjével szemben bizalmatlansági indítványt a PEHÖK Küldöttgyûlése elé terjeszteni. 3.2.5. Az EB elnöke indokolt esetben jogosult Elnökségi vagy Küldöttgyûlést összehívni. 3.2.6. Az EB elnöke egyetértési joggal bír az adott kampusz, vagy kihelyezett képzési hely EB egy tagjával egyetértésben, bármely PEHÖK tisztségviselõ, képviselõ, vagy önkormányzati megbízott, adott idõszakra, vagy konkrét feladathoz kapcsolódó jutalmazásában. 3.3. Az EB feladatai és kötelességei: 3.3.1. A Kari HÖK és Kihelyezett Képzési Helyi HÖK alapszabályok alapján a Kari és a Kihelyezett Képzési Helyi Képviselõtestületi választások szervezése, felügyelete és lebonyolítása.
3.3.2. A PEHÖK minden tagjának joga van a PEHÖK mûködését érintõ kérdést feltenni EBhez, amelyre az EB 8 munkanapon belül köteles írásban válaszolni. 3.3.3. Amennyiben valamely tisztségviselõ a szabályzatokban foglalt kötelességeiknek nem tesz eleget, az EB köteles a tisztségviselõ mulasztását az illetékes Képviselõtestület vagy Küldöttgyûlés elé terjeszteni. Ez esetben az illetékes testület titkos szavazással dönt a tisztségviselõ ellen bizalmatlansági indítvány benyújtásáról. 3.3.4. Az EB elnökének feladatai: 3.3.4.1. Az EB üléseit havonta legalább egyszer összehívni, az ülést elõkészíteni és levezetni. 3.3.4.2. Az EB által végzett munka zavartalanságának biztosítása, valamint annak irányítása. 3.3.4.3. Aláírásával hitelesíteni az EB határozatait. 3.3.4.4. Az EB ülésein beszámolni az eltelt idõszakban végzett munkáról. 3.3.4.5. A PEHÖK Küldöttgyûlés beszámolni az EB által az eltel idõszakban végzett tevékenységrõl. 3.3.4.6. Az EB határozatairól 3 munkanapon belül köteles a PEHÖK elnökét tájékoztatni. 3.3.4.7. A PEHÖK mûködésében vagy gazdálkodásában tapasztalt szabálysértésekrõl az egyetem rektorát írásban tájékoztatni. 4. Az Ellenõrzõ Bizottság mûködése 4.1. Az EB üléseit havonta egy alkalommal az EB elnöke hívja össze. 4.2. Az EB szavazati jogú tagjai az EB tagjai. Az EB ülésein véleményezési joggal a PEHÖK Elnökségének tagjai részt vehetnek. Az EB ülései nyilvánosak. 4.3. Az EB határozatképes, ha a szavazati jogú tagok 2/3-a jelen van. 4.4. Az EB határozatait egyszerû szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Bármely tag kérésére titkos szavazást, vagy zárt ülést kell elrendelni. 4.5. Az EB üléseirõl jegyzõkönyv készül, amely tartalmazza 4.5.1. az ülés helyszínét és idõpontját 4.5.2. a jelenléti ívet 4.5.3. a napirendi pontokat 4.5.4. a határozatokat 4.5.5. a szavazások eredményét a szavazati arányok feltüntetésével. 4.5.6. A jegyzõkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt vagy véleményt, amelyet a tagok jegyzõkönyvi rögzítésre javasolnak. Az esetleges kisebbségi- vagy különvéleményt mindenesetben jegyzõkönyvezni kell. A kisebbségi- illetve különvéleményekrõl kérésre az EB elnöke a PEHÖK Küldöttgyûlésén beszámolójában köteles nyilatkozni. 4.6. A jegyzõkönyvet az EB elnöke és egy szavazati jogú tagja hitelesíti. 4.7. Az EB tagjainak munkája során indokoltan felmerülõ költségeket a PEHÖK saját költségvetésébõl téríti. 5. Vegyes és záró rendelkezések 5.1. Jelen szabályzatot a PEHÖK Küldöttgyûlése az EB egyetértésével módosíthatja. 5.2. Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti. .
Veszprém, 2006. május 4
Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök
Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat Pályázati Bizottság Alapszabálya A Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: PEHÖK), a PEHÖK Alapszabálya 4.6. pontja értelmében a Pályázati Bizottság (továbbiakban: PB) mûködését a következõképpen szabályozza. 1.
A Pályázati Bizottság szervezeti felépítése A PB 1 fõ elnökbõl és minimálisan 4 fõ, maximálisan 8 fõ tagból áll. A PB döntéshozó testülete a Pályázati Bizottsági Ülés. A PB a PEHÖK Állandó Bizottságaként, a PEHÖK Alapszabályában megfogalmazott általános rendelkezéseknek megfelelõen mûködik.
2.
Pályázati Bizottsági tagság keletkezése és megszûnése A PB elnökének választása:A PEHÖK elnök javaslatára, a Küldöttgyûlés választja meg. Kinevezése határozott idõre, a megválasztástól számított 1 évre szól. A PB tagjainak választása: A PB tagjait a PB elnökének javaslatára a PEHÖK elnöke bízza meg. 2.1.1 A PB tagjainak mandátuma, az Õket javasló PB elnök mandátumának megszûnéséig szól. 2.1.2 A Bizottság kinevezett tagjainak személyérõl, a képviselõtestület tagjait a PEHÖK elnöke a kinevezést követõ 5 munkanapon belül határozatban tájékoztatja. 2.2 A PB tagság megszûnése az elnök esetén: 2.2.1 A PB elnökének tagsága megszûnik a mandátumának lejártával, az elnök lemondásával vagy a PEHÖK elnök kezdeményezésére, Küldöttgyûlés egyszerû többségi döntése alapján, visszahívással. 2.3 A PB tagság megszûnése tag esetén: 2.3.1 A PB tag tagsága megszûnik a mandátumának lejártával, a tag lemondásával, vagy a PB elnökének kezdeményezésére, a PEHÖK elnök döntése alapján, visszahívással.
3.
A Pályázati Bizottság jogai és kötelezettségei 3.1 A PB tevékenységi köre: 3.1.1 A PB elsõdleges feladata, a PEHÖK pályázati és pályáztatási rendszerének mûködtetése, azon pályázatok kivételével, amiket a PEHÖK Alapszabály más hatáskörbe utal. 3.1.2 A PB tevékenységének célja a PEHÖK feladatkörébe illeszkedõ pályázatok írása és a PEHÖK által kiírni kívánt pályázatokkal kapcsolatos teendõk elvégzése, jelen szabályzatnak megfelelõen.
3.2 A PB kötelezettségei: 3.2.1 Lehetõségeihez mért részvétel a PEHÖK-kel együttmûködõ Alapítványok és Egyesületek pályázati és pályáztatási rendszerében 3.2.2 Pályázatok figyelése és írása: - a PEHÖK mûködési támogatására, - a PEHÖK infrastruktúrájának fejlesztésére, - a hallgatói rendezvények programfinanszírozására, - a PEHÖK által kiírni kívánt pályázatok forrásainak megteremtésére, - egyéb témában a Küldöttgyûlés, vagy az elnökség határozatának értelmében. 3.2.3 3.2.4
Pályázatok kiírása a Küldöttgyûlés vagy a PEHÖK Elnökségének döntése értelmében. A PB elnöke és a PB tagjai eseti, adott feladathoz kapcsolódó beszámolási kötelezettséggel rendelkeznek. A PB tagjai a PB elnöke felé, a PB elnöke a PEHÖK elnöke felé nyújtja be beszámolóját.
3.3 A PB jogköre: 3.3.1 A PB dönt, minden olyan ügyben, melyet a Küldöttgyûlési, vagy az Elnökség határozata a hatáskörébe utal. 3.3.2 Jelen alapszabályban megfogalmazott tevékenységi kör és feladatkör ellátásához a PEHÖK rendelkezésére álló infrastruktúra térítésmentes használata. 3.3.3 A PB javaslatot tesz: - a PEHÖK által benyújtani kívánt pályázatokra, a PEHÖK által kiírásra kerülõ pályázatok szövegezésére, és elbírálásának módjára, - a PB alapszabályának módosítására. 3.3.4 3.3.5 4.
A PB elnöke dönt a Bizottság tagjainak – a tevékenységi körhöz kapcsolódó – állandó és ad hoc feladatairól. A PB elnöke javaslatot tesz: a PB tagjainak személyére, a PB tagjainak jutalmazására.
A Pályázati Bizottság mûködése 4.1 A PB rendszeresen, a tanulmányi idõszakban legalább kéthavonta egyszer ülésezik. 4.2 A PB üléseit, a PB elnöke hívja össze, legkésõbb, az ülést megelõzõ munkanapon. 4.3 A PB ülései nyilvánosak, mindaddig, amíg az elnök a zárt ülést el nem rendeli. 4.4 A PB ülése határozatképes, ha azon legalább a szavazati jogú tagok több mint a fele jelen van. 4.5 A PB ülésén szavazati joggal rendelkezik: - a PB elnöke, - a PB tagjai. 4.6 A PB ülésén tanácskozási joggal rendelkezik: - a PEHÖK elnök, - a PEHÖK gazdasági ügyekért felelõs elnökhelyettes, - a PE Stratégiai rektorhelyettes, - a PE Tudományos és Nemzetközi Ügyek Irodájának munkatársa, - a PB elnökének döntése alapján, a tárgyalt napirendnél érintett személyek. 4.7 A PB határozatait egyszerû többséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szava dönt.
4.8 A PB üléseirõl emlékeztetõ készül, melyet az ülést követõen a PB elnöke és egy tagja aláírásával hitelesít. 4.9 A PB üléseirõl készült emlékeztetõt elektronikus formában, a PEHÖK Elnöksége felé a PB elnöke legkésõbb az ülést követõen 5 munkanappal eljuttatja. 5.
Vegyes és záró rendelkezések 5.1 Jelen szabályzatot a Pályázati Bizottság javaslatát figyelembe véve, a Küldöttgyûlés fogadja el. 5.2 A szabályzatot a Küldöttgyûlést egyszerû többséggel módosíthatja. 5.3 Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti. .
Veszprém, 2006. május 4.
Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök
PANNON EGYETEM KIHELYEZETT KÉPZÉSI HELY NAGYKANIZSA HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT
ALAPSZABÁLY
Nagykanizsa, 2006. A Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzata -- A felsõoktatonásról szóló 2005-ik évi CXXXIX törvény és a Pannon Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatának 49. § alapján -- szervezetének és mûködésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza. 1. Fejezet Általános rész 1.1. A szabályzat hatálya 1.1.1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed, a) a Pannon EgyetemKihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa (továbbiakban: PENK) minden beiratkozott hallgatójára, b) a Pannon EgyetemKihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzathoz tartozó minden szervezetre. c) A Kihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzatra, amely a Pannon EgyetemGazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: GTKHÖK) és a Mûszaki Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: MIKHÖK) által átruházott hatáskört gyakorolja, ezeknek alapszabáláyban rögzítettek rá is vonatkoznak. Így a következõkben lefektetett mûködési elvek és szabályok a Pannon EgyetemHallgatói
Önkormányzat (továbbiakban: PEHÖK) alapszabállyal együtt érvényesek, és indokolt esetben azzal együtt változnak. 1.2. A Pannon EgyetemKihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzat 1.2.1. Az Önkormányzat neve: Pannon EgyetemKihelyezett Képzési Hely Nagykanizsa Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat, rövidítése: PENK HÖK). Székhelye: Nagykanizsa, Zrínyi u. 33. 1.2.2. Az Önkormányzatnak tagja a Kihelyezett Képzési Hely minden beiratkozott hallgatója függetlenül attól hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 1.2.3. Az Önkormányzat a Kihelyezett Képzési Hely minden hallgatójának érdekeit képviseli. 1.2.4. Az Önkormányzat minden tagjának joga, a) az Önkormányzati Képviselõtestület tagjainak megválasztása, valamint azok visszahívására, jelen szabályzat alapján. b) az Önkormányzati Képviselõtestület tagságának és tisztségeinek betöltésére, jelen szabályzat alapján. c) az Önkormányzati Képviselõtestület vagy az elnök határozata ellen a közzétételtõl számított 8 munkanapon belül az PEHÖK Ellenõrzõ Bizottságnál (továbbiakban: EB) fellebbezést benyújtani. Az EB a kérdéses határozatot 8 munkanapon belül köteles kivizsgálni. d) kérdésekkel fordulni az Önkormányzat elnökéhez vagy az EB-hez, és kérdésére 15 munkanapon belül joga van választ kapni. e) Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Fórumot kezdeményezni. A tagok 1/10-ének írásos kezdeményezésére a Fórumot meg kell tartani. 1.2.5. Az Önkormányzat mûködése során támaszkodik az egyetemi, a kari, az AIFSZ és a Kihelyezett Képzési Helyi információkra, tájékoztatásokra, adatszolgáltatásokra, és együttmûködésre.
2. Fejezet Az Önkormányzat felépítése, célja, feladata 2.1. Az Önkormányzat felépítése, hatásköre 2.1.1. A Hallgatói Önkormányzat Kihelyezett Képzési Hely szintû vezetõ, döntéshozó testülete a Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzati Képviselõtestület (továbbiakban: Képviselõtestület). 2.1.2. Az Önkormányzat vezetõje az Önkormányzat elnöke. 2.1.3. A Képviselõtestület és az elnök felelõs e Alapszabályban megfogalmazott célok és feladatok végrehajtásáért. 2.1.4. Az Önkormányzat az Alapszabály alapján mûködik. 2.1.5. Az Önkormányzat hatáskörébe tartozik minden, kizárólag a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit érintõ kérdés. 2.2. Az Önkormányzat célja
2.2.1. Az Önkormányzat célja, a) ellátni a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóinak érdekképviseletét, a hallgatókat érintõ valamennyi kérdésben, b) gyakorolni a Felsõoktatási törvényben és más jogszabályokban, egyetemi, kari, AIFSZ és Kihelyezett Képzési Hely szabályzatokban, PEHÖK Alapszabályban és Kihelyezett Képzési Hely tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenõrzési és véleményezési jogokat. 2.3. Az Önkormányzat feladatai 2.3.1. Az Önkormányzat feladata, a) részt venni a felsõoktatási érdekképviseleti szervezetek munkájában, b) támogatni a hallgatók szakmai, tudományos és egyéb közösségi tevékenységét, a hallgatói öntevékeny csoportok munkáját, c) kivizsgálni a felmerülõ hallgatói problémákat és lépéseket tenni azok megoldására, d) intézni és segíteni a hallgatóknak a képzéssel kapcsolatos ügyeit, e) a rendelkezésére álló információs eszközökön keresztül folyamatosan tájékoztatni a hallgatókat a Önkormányzat munkájáról, a képzéssel kapcsolatos kérdésekrõl, pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetõségekrõl, f) kulturális és hagyományõrzõ programok szervezésével elõsegíteni az egyetemi közélet élénkítését, g) segíteni a hallgatók hazai és külföldi szakmai, kulturális és egyéb kapcsolatainak építését. 2.4. Ügyviteli rend 2.4.1 2.4.2
Képviselõtestület ülés végén az elnök kitûzi a következõ ülés idõpontját. A képviselõtestületi ülésen az elnöknek és a képviselõtestület tagjainak kötelezõ a részvétel. 2.4.3 Amennyiben valamely feladat megoldása érdekében, a képviselõtestület elnöke ad-hoc bizottságot állít fel, az ad-hoc bizottság elnökét szintén megilleti a jog, hogy megbeszélést hívjon össze, amin az ad-hoc bizottság tagjainak a megjelenés kötelezõ. 2.4.4 Az ad-hoc bizottság elnöke által összehívott megbeszélés idõpontját úgy kell kitûzni, hogy abban a bizottság tagjai egyetértsenek. A megbeszélésen elhangzottakról a bizottság elnöke a következõ képviselõtestületi ülésen írásban és szóban beszámol.
3. Fejezet Az Önkormányzat Képviselõtestülete 3.1. Az Önkormányzat Képviselõtestületének tagjai 3.1.1. Az Önkormányzat Képviselõtestületének tagjai jogosultak betekinteni az egyetemi, kari, AIFSZ és a VENK azon ügyirataiba, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. 3.1.2. Kötelességük a:
a) rábízott hivatali feladataikat ellátni, b) Képviselõtestületi üléseken részt venni, c) szavazókörzetüket rendszeresen tájékoztatni az egyetemmel kapcsolatos hírekrõl, az Önkormányzat munkájáról, d) mandátumuk megszûnte után függõ ügyeket, információkat és az Önkormányzattal kapcsolatos iratokat átadni az Önkormányzatnak.
3.2. A Képviselõtestület 3.2.1. A Képviselõtestület szavazati- és tanácskozási jogú tagokból áll. 3.2.2. A Képviselõtestület szavazati jogú tagjai a) az Önkormányzat elnöke b) választott képviselõi. 3.2.3. A Képviselõtestület tanácskozási jogú tagjai, a) PEHÖK és a Kari hallgatói önkormányzatok tisztségviselõi b) az Önkormányzati megbízottak, c) a Kihelyezett Képzési Hely Önkormányzat elõzõ elnöke. 3.2.4. A Képviselõtestületi ülés állandó meghívottja a VENK oktatási igazgatója, aki személyes megbízottal is képviseltetheti magát. 3.2.5. A Képviselõtestület minden tagjának kötelessége: a) a szorgalmi idõszakban heti két fogadóórát tartani b) szakjukon megszervezni és irányítani a Szakterületi Bizottságok hallgatói tagjait 3.2.6. A Képviselõtestület tagjai, valamint az elnök a kollégiumi felvételnél elõnyt élvezhetnek. 3.3. Az Önkormányzat elnöke 3.3.1. A Önkormányzat elnöke felelõsséggel tartozik, a) az Önkormányzat munkájáért, b) a fórumokon a Képviselõtestület határozatainak képviseletéért. 3.3.2. Joga van, a) egy személyben képviselni az Önkormányzatot, b) minden az Önkormányzatot érintõ kérdésben általános intézkedési joga van, c) A Képviselõtestület határozata alapján a testületekbe képviselõket delegálni, illetve kezdeményezni visszahívásukat d) az Önkormányzat bélyegzõjét használni, e) feladatkörét vagy annak egy részét és az ehhez szükséges jogokat az elnökhelyettesre, illetve megbízottakra átruházni. Az így megbízott tisztségviselõ az átruházott munkájáról a képviselõtestületi ülésen köteles beszámolni. f) bármely, a Képviselõtestület által választott taggal szemben bizalmatlansági indítványt tenni, g) a Képviselõtestület felhatalmazása alapján más szervezetekkel együttmûködési szerzõdést aláírni.
3.3.3. Feladata, a) a képviselõtestületi munka zavartalanságának biztosítása, annak összefogása, b) az elnökhelyettes, és a megbízottak munkájának összefogása, ellenõrzése, c) elõkészíteni és vezetni a Képviselõtestület üléseit d) az önkormányzati ülések anyagát 5 munkanappal – rendkívüli ülések esetén három munkanappal – az ülés elõtt a napirenddel együtt a Képviselõtestület tagjaihoz írásban eljuttatni, e) aláírásával hitelesíteni a Képviselõtestület határozatait, f) kapcsolattartás az országos szervezetekkel. 3.3.4. Kötelessége, a) a képviselõtestületi üléseken beszámolni az eltelt idõszakban végzett munkájáról, b) GTKHÖK és MIKHÖK üléseirõl beszámolni a képviselõtestületnek, c) képviselõi tisztség megüresedése esetén 5 munkanapon belül a póttagot kinevezni. Póttag az a hallgató, aki a választások során mandátumot nem szerzett, de kapott szavazatai alapján sorrendben a következõ legtöbb szavazatot szerezte meg. d) határozatairól 8 munkanapon belül a Képviselõtestület minden tagját értesítenie kell, amivel szemben 8 munkanapon belül panaszt lehet benyújtani az Ellenõrzõ Bizottsághoz, e) tájékoztatni a Kihelyezett Képzési Hely Igazgatóját az Önkormányzat vezetésében, képviseletében beállt változásokról, a Alapszabály módosításáról, egységek alapításáról, megszüntetésérõl. f) szorgalmi idõszakban heti egy fogadóórát tartani. 3.3.5. Az elnök a) PEHÖK küldött b) A PEHÖK elnökségének tanácskozási jogú tagja 3.3.6. Az elnöknek egyéni tanrend járhat.
3.4. Az Önkormányzat elnökhelyettese 3.4.1. Az elnökhelyettest az elnök javaslata alapján a Képviselõtestület saját tagjai közül választja meg, egyszerû többséggel. 3.4.2. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén annak összes feladatával, jogosultságával és kötelességével rendelkezik. 3.4.3. Az elnökhelyettes feladata, a) összefogni és koordinálni a megbízottak és bizottságok hallgatói tagjainak munkáját, 3.5. Az Önkormányzati megbízottak 3.5.1. A Képviselõtestület bizonyos feladatok ellátására Önkormányzati megbízottakat nevezhet ki. 3.5.2. Az Önkormányzati megbízottakat a Képviselõtestület az elnök javaslatára a 4.1.16 pontja alapján választja meg, elvégzett munkájukkal a Képviselõtestületnek tartoznak felelõsséggel. 3.5.3. Az Önkormányzati megbízott intézkedési jogkörrel, az elnök vagy a Képviselõtestület eseti felhatalmazása alapján rendelkezik.
3.5.4. Az Önkormányzati megbízottak a munkájukról a Képviselõtestületnek rendszeresen kötelesek beszámolni. 3.5.5. Önkormányzati megbízotti tisztség létrehozásához vagy megszüntetéséhez a Képviselõtestület egyszerû többséggel hozott határozata szükséges.
3.6. Az Önkormányzat hatásköre 3.6.1. Az Önkormányzat hatáskörét a Képviselõtestület gyakorolja. 3.6.2. A Képviselõtestület az Önkormányzat tevékenységét érintõ bármilyen kérdésben kifejti hatáskörét, így különösen, a) gyakorolja a Felsõoktatási törvényben, jogszabályokban, egyetemi, kari, AIFSZ, VENK szabályzatokban, határozatokban a részére biztosított jogokat, b) irányítja, szervezi, ellenõrzi az Önkormányzat munkáját, c) beszámoltatja az Önkormányzat elnökét. 3.6.3. az Önkormányzat minõsített szótöbbséggel dönt az Önkormányzat Alapszabályának elfogadásában és módosításában 3.6.4. Az Önkormányzat egyszerû szótöbbséggel dönt, a) az egyetem, a kar, a képzési hely vagy a PEHÖK által az Önkormányzat mûködésére és feladatainak ellátására átadott tárgyi és anyagi eszközök, valamint más, hallgatói célú pénzeszközök felhasználásáról, b) szabályzatban rögzített a képzési helyre vonatkozó hallgatói támogatások felhasználásáról, c) az általa kiírt pályázatok elbírálásáról, d) jogszabályok, egyetemi, kari, VENK szabályzatok vagy határozatok által hatáskörébe utalt kérdésben. 3.6.5. Az Önkormányzatnak egyetértési joga van, a) a Kihelyezett Képzési Hely Alapszabály hallgatókat érintõ pontjainak módosításakor, b) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Kihelyezett Képzési Hely kiegészítésének elfogadásakor és módosításakor, c) a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit közvetlenül érintõ oktatás-szervezési kérdések tekintetében, d) minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi, Kihelyezett Képzési Hely szabályzat vagy határozat egyetértési joggal a hatáskörébe utal. 3.6.6. Az Önkormányzat véleményt nyilvánít és ellenõriz minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi szabályzat vagy határozat véleményezési joggal a hatáskörébe utal. 3.6.7. Az Önkormányzat javaslatot tehet, a) kitüntetésre, ösztöndíjra, jutalmazásra, b) szabadon választható tárgyak, szemináriumok bevezetésre, külsõ oktató meghívására, c) egyéb, elsõsorban a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit érintõ kérdésben. 3.6.8. A Kihelyezett Képzési Hely Önkormányzatnak joga van, a) részt venni a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében. 3.6.9. Az Önkormányzat képviseletét biztosítani kell, a) a Kihelyezett Képzési Helyen mûködõ állandó bizottságokban,
b) a felvételi bizottságokban, c) a hallgatókat érintõ Kihelyezett Képzési Hely ad. hoc. bizottságokban. 3.6.10. Az Önkormányzat egyéb - elsõsorban hallgatókat érintõ - feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési hatáskörrel felruházható. Ez esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési hatáskört átadó egyetemi (Kihelyezett Képzési Hely) szervhez lehet fordulni, a másodfokú döntés meghozatala elõtt az Önkormányzat véleményét ki kell kérnie a felkérõ, megbízó szervnek.
4. Fejezet Az Önkormányzat mûködése 4.1. Választások 4.1.1. A választásokat a szorgalmi idõszak II: félévének második hetének harmadik munkanapjáig EB írja ki. A választás elsõ fordulója a szorgalmi idõszak hatodik hét végéig lezárul. 4.1.2. Idõközi választást abban az esetben kell kiírni, ha a megválasztott képviselõ mandátuma lejárta elõtt lemond tisztségérõl, vagy visszahívják posztjáról, és nincs póttag akit helyette ki lehetne nevezni, Valamint ha új szavazókörzet jön létre. Ez esetben az EB 8 munkanapon belül kiírja a választást azon körzetben, ahol szükség van szakképviselõre, és 2 hét jelöltgyûjtés után mozgóurnás szavazással bonyolítja le a választást 4.1.3. A Képviselõk mandátuma az adott szavazó körzetben az új képviselõ megválasztásáig tart. 4.1.4. A Képviselõtestület tagjait a hallgatók közvetlenül választják meg. Az Önkormányzat elnökét nyílt pályázat alapján a képviselõtestület választja meg és a PEHÖK elnöke nevezi ki. Elnökké választás esetén a képviselõi mandátum megszûnik, a megüresedett helyre a póttag kerül kinevezésre. 4.1.5. Az Önkormányzat elnökének és tagjainak mandátuma egy évre szól. 4.1.6. A Képviselõtestület tagjainak megválasztása szavazókörzetenként történik, a szavazókörzetek kijelölésérõl a Képviselõtestület határozat útján rendelkezik. 4.1.7. A választás menete: a) Választás kiírása, amelynek tartalmaznia kell a szavazókörzetek felosztását, a jelöltállítás és az elnöki program leadásának határidejét (min. 5 munkanap), valamint a választás helyét, idõpontját. A közzététel lehetõségét a Fórum biztosítja. b) A jelöltgyûjtés során a szavazókörzetek hallgatói jelölést tesznek. A jelölés írásban, a jelölõlappal történik. A jelöltgyûjtés az EB feladata. 4.1.8. Az elnökjelölt pályázatát az EB -nek nyújtja be, programját a Fórum keretében ismertetheti. 4.1.9. A választások tisztaságáért, annak szabályos lebonyolításáért, a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak kijelöléséért az EB felelõs. 4.1.10. A Szavazatszámláló Bizottság összetétele: egy oktató a Bizottság elnöke, valamint két hallgató, akit a Képviselõtestület választ meg egyszerû többséggel, titkos szavazással. 4.1.11. A Bizottság feladata: a) Szavazóhelyenként két fõ szavazatszedõ kijelölése. b) A választások tisztaságának ellenõrzése. c) Az urnák zárt ajtó mögötti felbontása. d) A szavazatok megszámlálása, errõl jegyzõkönyv felvétele.
e) Az eredmény közzététele. 4.1.12. A hallgatóknak több szavazóhelyen, legalább négy, egymást követõ oktatási napon van lehetõségük szavazataik leadására. 4.1.13. Érvényes a szavazás akkor, ha szavazókörzetenként a szavazásra jogosult hallgatók 25% +1 fõ érvényesen szavazott. 4.1.14. Érvénytelen szavazás esetén két héten belül új választási fordulót kell tartani. A második fordulóban érvényes a szavazás, ha a szavazásra jogosult hallgatók legalább 25%-a+1 fõ érvényesen szavazott. Amennyiben valamelyik szavazókörzetben a választás második fordulója is eredménytelennek bizonyult, két héten belül új választást kell kiírni. 4.1.15. Egy jelölt akkor tekinthetõ megválasztottnak, ha a szavazókörzetében a szavazás érvényes, és a jelölt sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. 4.1.16. Ha a bekerülés szavazategyenlõségen múlik, akkor a két jelölt jelenlétében megtartott sorshúzással kell dönteni. 4.1.17. Az elnök a szavazás sikeres lezárása után 10 munkanapon belül köteles összehívni a Képviselõtestület alakuló ülését. 4.1.18. Az elnökhelyettes, a megbízottak, Kari testületek illetve bizottságok hallgatói képviselõinek választásánál az elnök javaslatára a Képviselõtestület tikos szavazással, egyszerû többséggel (50%+1 fõ) dönt a jelöltek személyérõl.
4.2. Visszahívások 4.2.1. Bármely Önkormányzati képviselõt, a szavazókörzetének 25% +1fõ írásban visszahívhatja. Az elnököt a PEHÖK Küldöttgyûlése kétharmados többsége visszahívhatja. 4.2.2. Az aláírás érvényes, ha a név-nyomtatott betûkkel-, a szak, az évfolyam és az aláírás szerepel, továbbá minden aláírt lapon szerepel az aláírásgyûjtés célja. 4.2.3. Miután az EB meggyõzõdött a szükséges mennyiségû érvényes aláírás meglétérõl, köteles az érintett tisztségviselõt a visszahívásról értesíteni, és a póttagot kinevezni. 4.2.4. A visszahívással a képviselõ mandátuma megszûnik, a megüresedett mandátum betöltésére a póttag jogosult.
4.3. Lemondás 4.3.1. A Önkormányzat tisztségviselõinek lehetõségük van lemondani megbízatásukról. Az elnök a PEHÖK Küldöttgyûlésének, a többi tisztségviselõ pedig az elnöknek nyújthatja be lemondását. 4.3.2. A megüresedett képviselõi helyekre szavazati joggal a választókörzeti póttag kerül. 4.3.3. Abban az esetben, ha nincs póttag, akkor az érintett szakképviselõk javasolnak a szakjukról egy hallgatót, kinek a szakreferensi kinevezésérõl a képviselõtestület dönt. 4.3.4. A megüresedett elnöki tisztségre, valamint amennyiben póttag nem áll rendelkezésre a megüresedett képviselõi helyekre, az EB elnöke két héten belül választásokat köteles kiírni.
4.4. Képviselõtestületi ülés 4.4.1. Az elnöknek szorgalmi idõszakban legalább havonta egyszer, vizsgaidõszakban szükség szerint képviselõtestületi ülést kell összehívnia. 4.4.2. A Képviselõtestület szavazati jogú tagjai legalább felének írásban benyújtott kérése esetén az elnöknek, a kéréstõl számított 15 munkanapon belül össze kell hívnia a Képviselõtestületet. Amennyiben ezt nem teszi meg, az EB elnöke azt 8 munkanapon belül köteles összehívni. 4.4.3. A Képviselõtestületi ülés szavazatképes, ha azon szavazati joggal rendelkezõ tagjainak több, mint fele jelen van. 4.4.4. A Képviselõtestület határozatait egyszerû többséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szava dönt. 4.4.5. Titkos szavazást kell elrendelni, a) személyi kérdésekben, b) ha a jelenlévõk közül legalább egy fõ ezt kéri. 4.4.6. Az ülések anyagát egy héttel - rendkívüli ülés esetén három nappal - az ülés elõtt a napirenddel együtt a Képviselõtestületi tagokhoz el kell juttatni. A napirendet a Képviselõtestület többségi szavazással módosíthatja. 4.4.7. Az ülések nyilvánosak. 4.4.8. Az ülésrõl és annak határozatairól Jegyzõkönyvet kell írni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen megjelentek nevét és a Képviselõtestület határozatait a szavazati arányokkal. Az jegyzõkönyvet az elnöknek és legalább két - az ülés elején választott - tagnak hitelesítenie kell. A határozatokat és jegyzõkönyvet 5 munkanapon belül az érintettekhez el kell juttatni. 4.4.9. A Képviselõtestület többségi szavazással zárt ülést rendelhet el, továbbá dönthet az ülésrõl készült jegyzõkönyv és a dokumentumok bizalmas kezelésérõl. 4.4.10. Az ülésen felszólalóknak az ülés levezetõje adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a Képviselõtestület valamennyi szavazati és tanácskozási jogú tagjának.
4.5. Kihelyezett Képzési Helyi Hallgatói Fórum 4.5.1. Az Önkormányzat a kihelyezett képzési hely hallgatóit érintõ aktuális kérdésekben, alapvetõen tájékoztató jelleggel, Kihelyezett képzési helyi Hallgatói Fórumot (továbbiakban: Fórum) hívhat össze. 4.5.2. A Fórumon az egyetem minden polgára részt vehet tanácskozási és vélemény-nyilvánítási joggal. 4.5.3. A Fórumon tett elvi nyilatkozatok kötelezõ érvényûek az Önkormányzat mûködésére nézve. A nyilatkozatokat a Fórum egyszerû szótöbbséggel hagyja jóvá. 4.5.4. Fórumot az elnök vagy az EB elnöke készíti elõ és hívja össze, valamint beszámolót készít legfontosabb eseményeirõl, elvi állásfoglalásairól. 4.5.5. A Fórumot az azt összehívó elnök, vagy az általa felkért személy vezeti le. 5. Fejezet Jutalmazások
5.1. Az Önkormányzati tisztségviselõk jutalmazásáról, Az egyetemi hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról szóló szabályzat alapján a PENKHÖK Képviselõtestülete az elnök és a képviselõk beszámolói alapján határozat útján rendelkezik. 6. Fejezet Záró rendelkezések 6.1. Ezen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, valamint az egyetemi, kari, FSZ és Kihelyezett Képzési Hely szabályzatok az irányadóak. 6.2. Jelen szabályzatot elfogadásától, illetve módosításától számított 8 napon belül minden érdekelt fél számára elérhetõvé kell tenni. 6.3. Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti.
Veszprém – Nagykanizsa, 2006. május 4.
Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök
PANNON EGYETEM SZÉKESFEHÉRVÁRI KIHELYEZETT KÉPZÉSI HELY HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT
ALAPSZABÁLY
Székesfehérvár, 2006. A Pannon EgyetemSzékesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzat -- A felsõoktatonásról szóló 2005-ik évi CXXXIX törvény és a Pannon Egyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzatának 49. § alapján -- szervezetének és mûködésének rendjét az alábbiak szerint szabályozza. 1. Fejezet Általános rész 1.1. A szabályzat hatálya 1.1.1. Jelen szabályzat hatálya kiterjed, a) a Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely (továbbiakban: SzKKH) minden beiratkozott hallgatójára, b) a Pannon Egyetem Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzathoz (továbbiakban SzKKHHÖK) tartozó minden szervezetre. c) Az SzKKHHÖK-re , amely a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: GTKHÖK) és a Mûszaki Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: MIKHÖK) által átruházott hatáskört gyakorolja, ezeknek alapszabályában rögzítettek rá is vonatkoznak. Így a következõkben lefektetett mûködési elvek és szabályok a Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: PEHÖK) Alapszabállyal együtt érvényesek, és indokolt esetben azzal együtt változnak.
1.2. A Pannon Egyetem Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzat 1.2.1. Az Önkormányzat neve: Pannon Egyetem Székesfehérvári Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat, rövidítése: SzKKHHÖK). Székhelye: Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. 1.2.2. Az Önkormányzatnak tagja a Kihelyezett Képzési Hely minden beiratkozott hallgatója függetlenül attól hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 1.2.3. Az Önkormányzat a Kihelyezett Képzési Hely minden hallgatójának érdekeit képviseli. 1.2.4. Az Önkormányzat minden tagjának joga, f) az Önkormányzati Képviselõtestület tagjainak megválasztása, valamint azok visszahívására, jelen alapszabály szerint. g) az Önkormányzati Képviselõtestület tagságának és tisztségeinek betöltésére, jelen alapszabály szerint. h) az Önkormányzati Képviselõtestület vagy az elnök határozata ellen a közzétételtõl számított 8 munkanapon belül az PEHÖK Ellenõrzõ Bizottságnál (továbbiakban: EB) fellebbezést benyújtani. Az EB a kérdéses határozatot 8 munkanapon belül köteles kivizsgálni. i) kérdésekkel fordulni az Önkormányzat elnökéhez vagy az EB-hez, és kérdésére 15 munkanapon belül joga van választ kapni. j) Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Fórumot kezdeményezni. A tagok 1/10-ének írásos kezdeményezésére a Fórumot meg kell tartani. 1.2.5. Az Önkormányzat mûködése során támaszkodik az egyetemi, a kari, az AIFSZ és a Kihelyezett Képzési Helyi információkra, tájékoztatásokra, adatszolgáltatásokra, és együttmûködésre.
2. Fejezet Az Önkormányzat felépítése, célja, feladata 2.1. Az Önkormányzat felépítése, hatásköre 2.1.1. A Hallgatói Önkormányzat Kihelyezett Képzési Hely szintû vezetõ, döntéshozó testülete a Kihelyezett Képzési Hely Hallgatói Önkormányzati Képviselõtestület (továbbiakban: Képviselõtestület). 2.1.2. Az Önkormányzat vezetõje az Önkormányzat elnöke. 2.1.3. A Képviselõtestület és az elnök felelõs ezen Alapszabályban megfogalmazott célok és feladatok végrehajtásáért. 2.1.4. Az Önkormányzat Alapszabálya szerint mûködik. 2.1.5. Az Önkormányzat hatáskörébe tartozik minden, kizárólag a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit érintõ kérdés. 2.2. Az Önkormányzat célja 2.2.1. Az Önkormányzat célja,
c) ellátni a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóinak érdekképviseletét, a hallgatókat érintõ valamennyi kérdésben, d) gyakorolni a Felsõoktatási törvényben és más jogszabályokban, egyetemi, kari, AIFSZ és Kihelyezett Képzési Hely szabályzatokban, PEHÖK Alapszabályban és Kihelyezett Képzési Hely tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó kollektív döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenõrzési és véleményezési jogokat. 2.3. Az Önkormányzat feladatai 2.3.1. Az Önkormányzat feladata, h) részt venni a felsõoktatási érdekképviseleti szervezetek munkájában, i) támogatni a hallgatók szakmai, tudományos és egyéb közösségi tevékenységét, a hallgatói öntevékeny csoportok munkáját, j) kivizsgálni a felmerülõ hallgatói problémákat és lépéseket tenni azok megoldására, k) intézni és segíteni a hallgatóknak a képzéssel kapcsolatos ügyeit, l) a rendelkezésére álló információs eszközökön keresztül folyamatosan tájékoztatni a hallgatókat a Önkormányzat munkájáról, a képzéssel kapcsolatos kérdésekrõl, pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetõségekrõl, m) kulturális és hagyományõrzõ programok szervezésével elõsegíteni az egyetemi közélet élénkítését, n) segíteni a hallgatók hazai és külföldi szakmai, kulturális és egyéb kapcsolatainak építését. 2.4. Ügyviteli rend 2.4.5 2.4.6
Képviselõtestület ülés végén az elnök kitûzi a következõ ülés idõpontját. A képviselõtestületi ülésen az elnöknek és a képviselõtestület tagjainak kötelezõ a részvétel. 2.4.7 Amennyiben valamely feladat megoldása érdekében, a képviselõtestület elnöke ad-hoc bizottságot állít fel, az ad-hoc bizottság elnökét szintén megilleti a jog, hogy megbeszélést hívjon össze, amin az ad-hoc bizottság tagjainak a megjelenés kötelezõ. 2.4.8 Az ad-hoc bizottság elnöke által összehívott megbeszélés idõpontját úgy kell kitûzni, hogy abban a bizottság tagjai egyetértsenek. A megbeszélésen elhangzottakról a bizottság elnöke a következõ képviselõtestületi ülésen írásban és szóban beszámol.
3. Fejezet Az Önkormányzat Képviselõtestülete 3.1. Az Önkormányzat Képviselõtestületének tagjai 3.1.1. Az Önkormányzat Képviselõtestületének tagjai jogosultak betekinteni az egyetemi, kari, AIFSZ és a SzKKH azon ügyirataiba, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. 3.1.2. Kötelességük a: e) rábízott hivatali feladataikat ellátni, f) Képviselõtestületi üléseken részt venni,
g) szavazókörzetüket rendszeresen tájékoztatni az egyetemmel kapcsolatos hírekrõl, az Önkormányzat munkájáról, h) mandátumuk megszûnte után függõ ügyeket, információkat és az Önkormányzattal kapcsolatos iratokat átadni az Önkormányzatnak.
3.2. A Képviselõtestület 3.2.1. A Képviselõtestület szavazati- és tanácskozási jogú tagokból áll. 3.2.2. A Képviselõtestület szavazati jogú tagjai c) az Önkormányzat elnöke d) választott képviselõi. 3.2.3. A Képviselõtestület tanácskozási jogú tagjai, d) PEHÖK és a Kari hallgatói önkormányzatok tisztségviselõi e) az Önkormányzati megbízottak, f) a Kihelyezett Képzési Hely Önkormányzat elõzõ elnöke. 3.2.4. A Képviselõtestületi ülés állandó meghívottja az SzKKH oktatási igazgatója, aki személyes megbízottal is képviseltetheti magát. 3.2.5. A Képviselõtestület minden tagjának kötelessége: c) a szorgalmi idõszakban heti két fogadóórát tartani d) szakjukon megszervezni és irányítani a Szakterületi Bizottságok hallgatói tagjait 3.2.6. A Képviselõtestület tagjai, valamint az elnök a kollégiumi felvételnél elõnyt élvezhetnek. 3.3. Az Önkormányzat elnöke 3.3.1. A Önkormányzat elnöke felelõsséggel tartozik, c) az Önkormányzat munkájáért, d) a fórumokon a Képviselõtestület határozatainak képviseletéért. 3.3.2. Joga van, h) egy személyben képviselni az Önkormányzatot, i) minden az Önkormányzatot érintõ kérdésben általános intézkedési joga van, j) A Képviselõtestület határozata alapján a testületekbe képviselõket delegálni, illetve kezdeményezni visszahívásukat k) az Önkormányzat bélyegzõjét használni, l) feladatkörét vagy annak egy részét és az ehhez szükséges jogokat az elnökhelyettesre, illetve megbízottakra átruházni. Az így megbízott tisztségviselõ az átruházott munkájáról a képviselõtestületi ülésen köteles beszámolni. m) bármely, a Képviselõtestület által választott taggal szemben bizalmatlansági indítványt tenni, n) a Képviselõtestület felhatalmazása alapján más szervezetekkel együttmûködési szerzõdést aláírni. 3.3.3. Feladata, g) a képviselõtestületi munka zavartalanságának biztosítása, annak összefogása,
h) az elnökhelyettes, és a megbízottak munkájának összefogása, ellenõrzése, i) elõkészíteni és vezetni a Képviselõtestület üléseit j) az önkormányzati ülések anyagát 5 munkanappal – rendkívüli ülések esetén három munkanappal – az ülés elõtt a napirenddel együtt a Képviselõtestület tagjaihoz írásban eljuttatni, k) aláírásával hitelesíteni a Képviselõtestület határozatait, l) kapcsolattartás az országos szervezetekkel. 3.3.4. Kötelessége, g) a képviselõtestületi üléseken beszámolni az eltelt idõszakban végzett munkájáról, h) GTKHÖK és MIKHÖK üléseirõl beszámolni a képviselõtestületnek, i) képviselõi tisztség megüresedése esetén 5 munkanapon belül a póttagot kinevezni. Póttag az a hallgató, aki a választások során mandátumot nem szerzett, de kapott szavazatai alapján sorrendben a következõ legtöbb szavazatot szerezte meg. j) határozatairól 8 munkanapon belül a Képviselõtestület minden tagját értesítenie kell, amivel szemben 8 munkanapon belül panaszt lehet benyújtani az Ellenõrzõ Bizottsághoz, k) tájékoztatni a Kihelyezett Képzési Hely Igazgatóját az Önkormányzat vezetésében, képviseletében beállt változásokról, az Alapszabály módosításáról, egységek alapításáról, megszüntetésérõl. l) szorgalmi idõszakban heti egy fogadóórát tartani. 3.3.5. Az elnök c) A PEHÖK szavazati jogú tagja d) A PEHÖK elnökségének tanácskozási jogú tagja 3.3.6. Az elnöknek egyéni tanrend járhat.
3.4. Az Önkormányzat elnökhelyettese 3.4.1. Az elnökhelyettest az elnök javaslata alapján a Képviselõtestület saját tagjai közül választja meg, egyszerû többséggel. 3.4.2. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén annak összes feladatával, jogosultságával és kötelességével rendelkezik. 3.4.3. Az elnökhelyettes feladata, b) összefogni és koordinálni a megbízottak és bizottságok hallgatói tagjainak munkáját, 3.5. Az Önkormányzati megbízottak 3.5.1. A Képviselõtestület bizonyos feladatok ellátására Önkormányzati megbízottakat nevezhet ki. 3.5.2. Az Önkormányzati megbízottakat a Képviselõtestület az elnök javaslatára a 4.1.16 pontja alapján választja meg, elvégzett munkájukkal a Képviselõtestületnek tartoznak felelõsséggel. 3.5.3. Az Önkormányzati megbízott intézkedési jogkörrel, az elnök vagy a Képviselõtestület eseti felhatalmazása alapján rendelkezik. 3.5.4. Az Önkormányzati megbízottak a munkájukról a Képviselõtestületnek rendszeresen kötelesek beszámolni.
3.5.5. Önkormányzati megbízotti tisztség létrehozásához vagy Képviselõtestület egyszerû többséggel hozott határozata szükséges.
megszüntetéséhez
a
3.6. Az Önkormányzat hatásköre 3.6.1. Az Önkormányzat hatáskörét a Képviselõtestület gyakorolja. 3.6.2. A Képviselõtestület az Önkormányzat tevékenységét érintõ bármilyen kérdésben kifejti hatáskörét, így különösen, d) gyakorolja a Felsõoktatási törvényben, jogszabályokban, egyetemi, kari, AIFSZ, SzKKH szabályzatokban, határozatokban a részére biztosított jogokat, e) irányítja, szervezi, ellenõrzi az Önkormányzat munkáját, f) beszámoltatja az Önkormányzat elnökét. 3.6.3. az Önkormányzat minõsített többséggel dönt az Önkormányzat Alapszabályának elfogadásában és módosításában 3.6.4. Az Önkormányzat egyszerû többséggel dönt, e) az egyetem, a kar, a képzési hely, a SZÜV Rt. vagy a PEHÖK által az Önkormányzat mûködésére és feladatainak ellátására átadott tárgyi és anyagi eszközök, valamint más, hallgatói célú pénzeszközök felhasználásáról, f) szabályzatban rögzített a képzési helyre vonatkozó hallgatói támogatások felhasználásáról, g) az általa kiírt pályázatok elbírálásáról, h) jogszabályok, egyetemi, kari, SzKKH szabályzatok vagy határozatok által hatáskörébe utalt kérdésben. 3.6.5. Az Önkormányzatnak egyetértési joga van, e) a Kihelyezett Képzési Hely Alapszabály hallgatókat érintõ pontjainak módosításakor, f) a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Kihelyezett Képzési Hely kiegészítésének elfogadásakor és módosításakor, g) a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit közvetlenül érintõ oktatás-szervezési kérdések tekintetében, h) minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi, Kihelyezett Képzési Hely szabályzat vagy határozat egyetértési joggal a hatáskörébe utal. 3.6.6. Az Önkormányzat véleményt nyilvánít és ellenõriz minden egyéb olyan kérdésben, amelyet jogszabály, egyetemi szabályzat vagy határozat véleményezési joggal a hatáskörébe utal. 3.6.7. Az Önkormányzat javaslatot tehet, d) kitüntetésre, ösztöndíjra, jutalmazásra, e) szabadon választható tárgyak, szemináriumok bevezetésre, külsõ oktató meghívására, f) egyéb, elsõsorban a Kihelyezett Képzési Hely hallgatóit érintõ kérdésben. 3.6.8. A Kihelyezett Képzési Hely Önkormányzatnak joga van, b) részt venni a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj és támogatási ügyeinek intézésében. 3.6.9. Az Önkormányzat képviseletét biztosítani kell, d) a Kihelyezett Képzési Helyen mûködõ állandó bizottságokban, e) a felvételi bizottságokban, f) a hallgatókat érintõ Kihelyezett Képzési Hely ad. hoc. bizottságokban.
3.6.10. Az Önkormányzat egyéb - elsõsorban hallgatókat érintõ - feladatok ellátására is felkérhetõ, döntési hatáskörrel felruházható. Ez esetben jogorvoslati kérelemmel a döntési hatáskört átadó egyetemi (Kihelyezett Képzési Hely) szervhez lehet fordulni, a másodfokú döntés meghozatala elõtt az Önkormányzat véleményét ki kell kérnie a felkérõ, megbízó szervnek.
4. Fejezet Az Önkormányzat mûködése 4.1. Választások 4.1.1. A választásokat a szorgalmi idõszak I: félévének második hetének harmadik munkanapjáig EB írja ki. A választás elsõ fordulója a szorgalmi idõszak hatodik hét végéig lezárul. 4.1.2. Idõközi választást abban az esetben kell kiírni, ha a megválasztott képviselõ mandátuma lejárta elõtt lemond tisztségérõl, vagy visszahívják posztjáról, és nincs póttag akit helyette ki lehetne nevezni, Valamint ha új szavazókörzet jön létre. Ez esetben az EB 8 munkanapon belül kiírja a választást azon körzetben, ahol szükség van szakképviselõre, és 2 hét jelöltgyûjtés után mozgóurnás szavazással bonyolítja le a választást 4.1.3. A Képviselõk mandátuma az adott szavazó körzetben az új képviselõ megválasztásáig tart. 4.1.4. A Képviselõtestület tagjait a hallgatók közvetlenül választják meg. Az Önkormányzat elnökét nyílt pályázat alapján a képviselõtestület választja meg és a PEHÖK elnöke nevezi ki. Elnökké választás esetén a képviselõi mandátum megszûnik, a megüresedett helyre a póttag kerül kinevezésre. 4.1.5. Az Önkormányzat elnökének és tagjainak mandátuma egy évre szól. 4.1.6. A Képviselõtestület tagjainak megválasztása szavazókörzetenként történik, a szavazókörzetek kijelölésérõl a Képviselõtestület határozat útján rendelkezik. 4.1.7. A választás menete: c) Választás kiírása, amelynek tartalmaznia kell a szavazókörzetek felosztását, a jelöltállítás és az elnöki program leadásának határidejét (min. 5 munkanap), valamint a választás helyét, idõpontját. A közzététel lehetõségét a Fórum biztosítja. d) A jelöltgyûjtés során a szavazókörzetek hallgatói jelölést tesznek. A jelölés írásban, a jelölõlappal történik. A jelöltgyûjtés az EB feladata. 4.1.8. Az elnökjelölt pályázatát az EB -nek nyújtja be, programját a Fórum keretében ismertetheti. 4.1.9. A választások tisztaságáért, annak szabályos lebonyolításáért, a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak kijelöléséért az EB felelõs. 4.1.10. A Szavazatszámláló Bizottság összetétele: egy oktató a Bizottság elnöke, valamint két hallgató, akit a Képviselõtestület választ meg egyszerû többséggel, titkos szavazással. 4.1.11. A Bizottság feladata: f) Szavazóhelyenként két fõ szavazatszedõ kijelölése. g) A választások tisztaságának ellenõrzése. h) Az urnák zárt ajtó mögötti felbontása. i) A szavazatok megszámlálása, errõl jegyzõkönyv felvétele. j) Az eredmény közzététele. 4.1.12. A hallgatóknak több szavazóhelyen, legalább négy, egymást követõ oktatási napon van lehetõségük szavazataik leadására.
4.1.13. Érvényes a szavazás akkor, ha szavazókörzetenként a szavazásra jogosult hallgatók 25% +1 fõ érvényesen szavazott. 4.1.14. Érvénytelen szavazás esetén két héten belül új választási fordulót kell tartani. A második fordulóban érvényes a szavazás, ha a szavazásra jogosult hallgatók legalább 25%-a+1 fõ érvényesen szavazott. Amennyiben valamelyik szavazókörzetben a választás második fordulója is eredménytelennek bizonyult, két héten belül új választást kell kiírni. 4.1.15. Egy jelölt akkor tekinthetõ megválasztottnak, ha a szavazókörzetében a szavazás érvényes, és a jelölt sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. 4.1.16. Ha a bekerülés szavazategyenlõségen múlik, akkor a két jelölt jelenlétében megtartott sorshúzással kell dönteni. 4.1.17. Az elnök a szavazás sikeres lezárása után 10 munkanapon belül köteles összehívni a Képviselõtestület alakuló ülését. 4.1.18. Az elnökhelyettes, a megbízottak, Kari testületek illetve bizottságok hallgatói képviselõinek választásánál az elnök javaslatára a Képviselõtestület tikos szavazással, egyszerû többséggel (50%+1 fõ) dönt a jelöltek személyérõl.
4.2. Visszahívások 4.2.1. Bármely Önkormányzati képviselõt, a szavazókörzetének 25% +1fõ írásban visszahívhatja. Az elnököt a Képviselõtestület kétharmados többsége visszahívhatja. 4.2.2. Az aláírás érvényes, ha a név-nyomtatott betûkkel-, a szak, az évfolyam és az aláírás szerepel, továbbá minden aláírt lapon szerepel az aláírásgyûjtés célja. 4.2.3. Miután az EB meggyõzõdött a szükséges mennyiségû érvényes aláírás meglétérõl, köteles az érintett tisztségviselõt a visszahívásról értesíteni, és a póttagot kinevezni. 4.2.4. A visszahívással a képviselõ mandátuma megszûnik, a megüresedett mandátum betöltésére a póttag jogosult.
4.3. Lemondás 4.3.1. A Önkormányzat tisztségviselõinek lehetõségük van lemondani megbízatásukról. Az elnök a PEHÖK Küldöttgyûlésének, a többi tisztségviselõ pedig az elnöknek nyújthatja be lemondását. 4.3.2. A megüresedett képviselõi helyekre szavazati joggal a választókörzeti póttag kerül. 4.3.3. Abban az esetben, ha nincs póttag, akkor az érintett szakképviselõk javasolnak a szakjukról egy hallgatót, kinek a szakreferensi kinevezésérõl a képviselõtestület dönt. 4.3.4. A megüresedett elnöki tisztségre, valamint amennyiben póttag nem áll rendelkezésre a megüresedett képviselõi helyekre, az EB elnöke két héten belül választásokat köteles kiírni.
4.4. Képviselõtestületi ülés
4.4.1. Az elnöknek szorgalmi idõszakban legalább havonta egyszer, vizsgaidõszakban szükség szerint képviselõtestületi ülést kell összehívnia. 4.4.2. A Képviselõtestület szavazati jogú tagjai legalább felének írásban benyújtott kérése esetén az elnöknek, a kéréstõl számított 15 munkanapon belül össze kell hívnia a Képviselõtestületet. Amennyiben ezt nem teszi meg, az EB elnöke azt 8 munkanapon belül köteles összehívni. 4.4.3. A Képviselõtestületi ülés szavazatképes, ha azon szavazati joggal rendelkezõ tagjainak több, mint fele jelen van. 4.4.4. A Képviselõtestület határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlõség esetén a levezetõ elnök szava dönt. 4.4.5. Titkos szavazást kell elrendelni, c) személyi kérdésekben, d) ha a jelenlévõk többsége ezt kéri. 4.4.6. Az ülések anyagát egy héttel - rendkívüli ülés esetén három nappal - az ülés elõtt a napirenddel együtt a Képviselõtestületi tagokhoz el kell juttatni. A napirendet a Képviselõtestület többségi szavazással módosíthatja. 4.4.7. Az ülések nyilvánosak. 4.4.8. Az ülésrõl és annak határozatairól Jegyzõkönyvet kell írni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen megjelentek nevét és a Képviselõtestület határozatait a szavazati arányokkal. Az jegyzõkönyvet az elnöknek és legalább két - az ülés elején választott - tagnak hitelesítenie kell. A határozatokat és jegyzõkönyvet 5 munkanapon belül az érintettekhez el kell juttatni. 4.4.9. A Képviselõtestület többségi szavazással zárt ülést rendelhet el, továbbá dönthet az ülésrõl készült jegyzõkönyv és a dokumentumok bizalmas kezelésérõl. 4.4.10. Az ülésen felszólalóknak az ülés levezetõje adja meg a szót. A vitában felszólalási joga van a Képviselõtestület valamennyi szavazati és tanácskozási jogú tagjának.
4.5. Kihelyezett Képzési Helyi Hallgatói Fórum 4.5.1. Az Önkormányzat a kihelyezett képzési hely hallgatóit érintõ aktuális kérdésekben, alapvetõen tájékoztató jelleggel, Kihelyezett képzési helyi Hallgatói Fórumot (továbbiakban: Fórum) hívhat össze. 4.5.2. A Fórumon az egyetem minden polgára részt vehet tanácskozási és vélemény-nyilvánítási joggal. 4.5.3. A Fórumon tett elvi nyilatkozatok kötelezõ érvényûek az Önkormányzat mûködésére nézve. A nyilatkozatokat a Fórum egyszerû szótöbbséggel hagyja jóvá. 4.5.4. Fórumot az elnök vagy az EB elnöke készíti elõ és hívja össze, valamint beszámolót készít legfontosabb eseményeirõl, elvi állásfoglalásairól. 4.5.5. A Fórumot az azt összehívó elnök, vagy az általa felkért személy vezeti le. 5. Fejezet Jutalmazások 5.1. Az Önkormányzati tisztségviselõk jutalmazásáról, Az egyetemi hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendõ díjakról szóló alapján a SzKKHHÖK Képviselõtestülete az elnök és a képviselõk beszámolói alapján határozat útján rendelkezik.
6. Fejezet Záró rendelkezések 6.1. Ezen Alapszabályban nem érintett kérdésekben a vonatkozó jogszabályok, valamint az egyetemi, kari, AIFSZ és Kihelyezett Képzési Hely szabályzatok az irányadóak. 6.2. Jelen szabályzatot elfogadásától, illetve módosításától számított 8 napon belül minden érdekelt fél számára elérhetõvé kell tenni. 6.3. Az Alapszabály 2006. július 1-jén lép hatályba, egyúttal a korábbi, 96/2005-2006.(XII. 1.) ET számú határozattal jóváhagyott Önkormányzati Szervezeti és Mûködési Szabályzat érvényét veszti. Veszprém – Székesfehérvár, 2006. május 4.
Antal Gábor PE Hallgatói Önkormányzat elnök