ELŐTERJESZTÉS a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programjának módosításához Tisztelt Képviselő-testület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 44. § (1) bekezdése alapján a nevelésioktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény fenntartására létrejött Társulási megállapodás 15. pontja alapján Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hagyja jóvá az intézmény nevelési programját. A TÁMOP – 3.1.4 – 08/2 projektben való részvétel (különös tekintettel a kötelezően megvalósítandó a kompetencia alapú oktatásra, az új tanulásszervezési eljárásokra, valamint az intézményi innovációkra, a moduláris oktatásra, info-kommunikációs eszközök alkalmazására…) miatt kötelező iskolánk 2004. június 11-én elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott pedagógia programjának felülvizsgálata, melyet az azóta eltelt időben fenntartói jóváhagyással többször módosítanunk kellett: A kerettanterv változása miatt a 2004-2005-ös tanévben az 5-8. évfolyamon átdolgoztuk a helyi tanterveket (fenntartói jóváhagyás: 62/2005. (XII.08.) sz. együttes határozattal), majd 2007-ben jogszabályi változás miatt /nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5 – 6. évfolyamon/ ismét módosítanunk kellett. Egyúttal áttekintettük az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat utóbbi módosításainak azon pontjait, amelyek változása érint bizonyos megfogalmazásokat pedagógiai programunkban. Figyelembe vettük a 2004- 2010. közötti jogszabályváltozásokat, tanügy-igazgatási továbbképzésen hallottakat, szakirodalmi ajánlásokat, beépítettük az oktató – nevelő munka során a gyakorlatban tapasztalt szükséges változtatásokat. A TÁMOP 3.1.4-ben résztvevő iskolák esetében nem szükséges-e szakértő igénybevétele a pedagógiai program fenntartói jóváhagyásához. Az óvodáknál nemcsak a pályázati kötelezettség, hanem jogszabályi változás miatt is át kellett dolgozni a pedagógiai programot. A TÁMOP projekt megvalósulását szakértők mentorálták. Iskolánkban a fenntartó által beadott pályázat alapján történt a pedagógiai program módosítása. A szakértők által ellenőrzött megvalósítás dokumentálásához nem kell szakértő. Erről írásban nyilatkozott megkeresésünkre Dr. Bertók Sándor Zala megyei közoktatási szakértő 2010.07.30-én kelt elektronikus levelében.
1
A pályázatban Bogáthné Erdődi Judit volt a folyamattanácsadó. Az általa biztosított segédanyag alapján végeztük a feladatot. Az alábbiakban közöljük szakvéleményét: SZAKTANÁCSADÓI VÉLEMÉNY az intézményi pedagógiai program átdolgozásáról
A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedagógiai programjának módosítása a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a „Felkészítés a kompetencia-alapú nevelés-oktatásra Répcelakon” címmel nyert TÁMOP 3.1.4/02/ 20080025 regisztrációs számú pályázatban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását segíti, és az intézmény pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítja. A pedagógiai program módosítása során az implementáció tapasztalatait is felhasználták. A dokumentum az érvényben lévő jogszabályoknak megfelel. A program módosítását – a mellékelt indoklással alátámasztva – elfogadásra javaslom. Szombathely, 2010. augusztus 6. Bogáthné Erdődi Judit sk folyamattanácsadó
Módosítások: A Bevezető fejezetben felsoroltuk a 2007-től a társuláshoz csatlakozott önkormányzatokat. Bekerült az utalás a Sárvári Többcélú Kistérségi Társulásra, az Ökoiskola cím elnyerésére, az ACES-hálózati tagságra, a szabad iskolaválasztás jogán a kötelező beiskolázási körzeten kívülről érkezőkre. Továbbá kiegészült a programkészítők névsora azokkal a pedagógusokkal, akik korábban nem, hanem csak az új átdolgozásban vettek részt. Az 1. Iskolánk arca, jogi státusza 7. oldal 2. bekezdés kiegészül az alábbiakkal: 1999 óta a szomszédos megyéből, Ivánból és (2001 szeptemberétől) Répceszemeréből, 2007-től Kenyeriből és Rábakecölből is jár hozzánk néhány diák. A 7. oldalon a 6. bekezdés kiegészül a következőkkel: 2009 szeptemberében az A épület elektromos hálózatának felújítása történt meg. 2010 szeptemberére pályázati finanszírozással a tornaterem és a hozzátartozó öltözők felújítása történik meg. A 8. oldalon a következő változások vannak: Az intézmény neve változott: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola:általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény Telefonszámok: 95/370148 95/588710 95/588711 95/588712 95/588713
2
Honlap:
95/588714 95/588715 95/588716 www.moraf-rlak.sulinet.hu
Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tagintézménye Az iskola fenntartója: Csánig, Nagygeresd, Nemesládony, Nick, Répcelak, Uraiújfalu, Vasegerszeg és Vámoscsalád önkormányzatai Az érvényes Alapító Okirat kelte: 2010. február 8. (Határozatszámok: Csánig - 16/2010. (II.8), Nick – 18/2010. (II.8) , Uraiújfalu - 14/2010. (II.8) , Vámoscsalád - 7/2010. (II.8), Répcelak - 41/2010. (II.8) A 3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai fejezet 3.1. pontja (22. oldal) kiegészül a következőkkel: A Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása, magas színtű oktatás, szilárd alapműveltség átadása. Alapelveink: •
alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének,
•
a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg,
•
az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez,
•
minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait,
•
hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez.
A 3.2. pont (23.oldal) kiegészül: •
Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! A 3.2.1. pont kiegészül: • Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! A 3.2.2. cím a következőre változik Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak!
3
A 3.2.3. bővül: Az „Ép testben ép lélek” elve alapján nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges életmódra nevelésnek, mely nem egy-egy tantárgy, (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület ( pl. szociális és életviteli kompetencia) tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A 3.2.4. címben az iskolanév változik: Érezzék jól magukat iskolánk növendékei az iskolában, legyenek büszkék a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hagyományaira, megerősödjön bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! A 3.2.4. a következőkkel egészül ki: •
Ismerjék meg hazánk és a kárpát-medencei magyarság kulturális értékeit!
az 5. A nevelő-oktató munka során alkalmazott eszközök, eljárások fejezetben - a 49. oldalon az Eszközök oszlopban kimarad: - nívó csoport - az 51. oldalon a Feladatunk oszlopban kiegészül: A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. - az 52. oldalon feladatunk oszlopban kiegészül: kooperatív-interaktív tanulási technikákkal és tanulásszervezési módokkal. Az önálló tanulás és az önművelés alapozása. A tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák! Heurisztikus tanulási helyzeteket teremteni, amely eljuttatja őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti önbizalmukat és növeli teljesítményüket. - az 54. oldalon feladatunk oszlopban kiegészül: kreativitás fejlesztése
Alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az info-kommunikációs eszközöket és digitális taneszközöket. A 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, ehhez alkalmazott illetve alkalmazandó eszközök, eljárások fejezetben: Az 56. oldalon a 6.1.3. pont bővül: • a szociális kompetenciák kialakulását • Új pontként jelenik meg: 6.1.6. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: •
Szociális és állampolgári kompetenciák
4
•
Anyanyelvi kommunikáció
A 6.3.3. pont kiegészül: Fontos feladat, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A 7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, eszközök, eljárások fejezet kiegészül: A 7.1.2. pont bővül: o együttműködési kompetencia fejlesztése o alapvető erkölcsi értékek A 7.1.3. kiegészül: o alapvető erkölcsi értékek A 63. oldalon 7.2.2. pontból kimarad: kémia, matek, kiegészül: - témahét - projekt A 8. tehetséggondozás fejezetben a 8.4. bővül: a nevelők az egyes szaktárgyak óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak és ösztönzik őket az önálló ismeretszerzésre, A 65. oldalon a 8.6. kiegészül: - tehetségígéret – mérés az eredmények alapján csoportos tehetségfejlesztés matematikai logika és kommunikáció területén drámajáték eszközeinek bevonásával A 9. Gyermek- és ifjúságvédelem fejezetben A 67. oldalon a 7-es számot 8-ra változtattuk: Az iskolánkat fenntartó 8 önkormányzat A 10. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását, segítő program. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység fejezetben A 68. oldalon a 10.1. pont második bekezdése így kezdődik: SNI A SNI B30. A 69. oldal kibővül: 4. fejlesztő foglalkozások megtartása A 70. oldalon a 10.2.2. pont kiegészül: Teljes integrációt valósít meg az iskola az érintett tanulók körében az alábbi alapelvek mentén: - differenciálás,
5
-
esélyegyenlőség, motiváló tanulási környezet, gyakorlatközpontúság, tantárgyi integráció, képesség- és személyiségfejlesztés…
A 70. oldalon a 10.3.1. következő mondata kiegészül: A tanulók heti 1 illetve 2 alkalommal vesznek részt a foglalkozásokon, melyet gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus illetve gyógypedagógiai asszisztens tart. A 11. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek fejezetben a következő változások vannak: A 11.1.3. pontban az aláhúzott rész kimarad, s helyette a dőlt betűs lép életbe: a többgyermekes családok, a kiegészítő családi pótlékban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők gyermekének, valamint a tartósan beteg gyerekeknek kedvezményes étkeztetés jogszabály alapján A 73. oldalon a 11.1.4. második bekezdés a következőképpen fogalmaztuk át: A közoktatási törvény tandíjra és térítési díjra vonatkozó rendelkezései alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban az elveket, a befizetés rendjét rögzítjük. A fenntartók a beiratkozás előtt – a közoktatási törvény alapján - határozzák meg a fizetendő térítési díjakat. Az éves térítési díjat két részletben lehet befizetni. Amennyiben lesz az intézménynek lehetősége szociális kedvezményt biztosítani, akkor a rászorultságra és a pénzügyi lehetőségekre tekintettel biztosítunk kedvezményeket. A 12. Beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdők gondozása fejezetben: A 74. oldalon az első bekezdés kiegészül: Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése. A tolerancia képességének fejlesztése – szociális kompetenciák (pl. tapintat, empátia, udvariasság, tisztelet, érdeklődés). Feladataink két alapvető fogalom köré csoportosítható: A 75. oldalon a 3. bekezdés kiegészül: A gyermekek viselkedésében történt változások, mint tünetek mögötti okok keresése minden pedagógus feladata. Ebből következik, hogy az osztályfőnök és az iskola gyermekvédelmi felelőse próbál együttműködni a családdal a gyermek érdekében. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok bővülnek: Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók (Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása.) különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére
6
( Minél több közös élmény: játék a kölcsönös elfogadás érdekében) olyan tevékenységek biztosítása, amelyekben sikerélményeket érhet el ( a projektek és a témahét által biztosított lehetőségek) A 13. Az iskolai beszámoltatás,… fejezetben: A 77. oldalon a13.4. pont bővül: -
projektek és témahét végén
A 13.5. alpont következő mondattal bővül: Az a tanuló, aki tanév végén egy tantárgyból vagy egy fő tárgyból és egy készség tárgyból vagy két készség tárgyból kapott jó érdemjegyet a többiből jelest, nevelőtestületi dicséretben részesül. A 78. oldalon Az értékelés az alapozó és fejlesztő szakaszban kimarad: - az 5 – 6. évfolyamon a modulok közül a tánc- és dráma, hon- és népismeret, az egészségtan modul értékelése a jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történik - a többi tantárgyból osztályzat A 13.6. pont kiegészül: - Motiváló – ösztönző hatású - Következetes – felelősségteljes Az értékelésnél fontos a tanító önértékelése is: – Megtettem-e mindent? – Jól mértem-e fel a tanuló előzetes tudását? – Milyen körülményeket teremtettem a tanítás-tanulás folyamatában, az értékelési helyzetben? Gondoltam-e a gyermek önértékelésére A 86. oldalon a 13.6.2. pontból a következő törölve: o a felszerelés hiánya illetve az el nem készített házi feladat miatt nem kaphat elégtelent a tanuló o ugyanazon évfolyam nívó csoportjaiban (német, matematika…) a tantervi követelmények elsajátításának szintje legyen az egységes osztályozás alapja o az osztályzatokat a tanár az osztályzat keletkezésekor közli a tanulókkal, szóbeli magyarázatot is fűz hozzá, és az osztályzatokat rögzíti a naplóba, ellenőrzőbe (a „csoportnaplóból” havonta átvezeti a jegyeket az osztálynaplóba) Ez a pont kiegészül a következők szerint: o a szóbeli illetve írásbeli dicséreten kívül a tanuló teljesítményét (szorgalmi feladat helyes megoldása, kutatómunka, kiselőadás, projekt …) piros ponttal jutalmazhatjuk (egységesen 5 piros pont 1 ötös) A 13.7. bővül a következők szerint: o kiselőadás, prezentáció o a tanár által alkalmazott egyéb módok (projekt) 7
A 86. oldal 13. pont 8. és 9. alpontokkal egészül ki: 13.8. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: • •
Egy tanítási napon kettőnél több tantárgyból felmérés, (év eleji, évközi, év végi) témazáró dolgozat nem íratható. Adott napon előnyt élvez az írásbeli beszámoltatás megíratásában a heti egy órás tantárgyat tanító szaktanár.
13.9. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben szövegesen értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. Innét a számozás ennek alapján módosul. A 17. Az iskolába jelentkező tanulók… fejezetben: A 116. oldalon az első bekezdésből kimarad az alábbi szó: Ha körzeten kívüli tanuló az 5-8. évfolyamra jelentkezik, és osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása rossz vagy szorgalma hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintet évfolyam osztályfőnökeinek és az igazgatóhelyetteseknek a véleményét. A 117. oldalon töröljük: Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén 3 vagy több tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, az évfolyamot ismételni köteles. A 18. Az otthoni (napközis és tanulószobai)… fejezetben: A 118. oldalon a 18.1. pont kiegészül: • Nyerjenek megerősítést a tanórán megszerzett ismeretek! A 20. A szülők, a tanulók és a pedagógusok… fejezetben: A 129. oldalon kiegészül: f) Ünnepélyek, rendezvények, előadások, osztály- és csoportprogramok Várjuk, hívjuk a szülőket ünnepélyeinkre, az aktuális tanévi munkaterv alapján tervezett programokra: pl.: témahét, projekt… egyes eseményeire, valamint neveléssel kapcsolatos előadásokra, egyes iskolán kívüli tevékenységekre. És kimarad ebből a pontból: Hagyományos programunk a szülői szervezet rendezésében évente megtartott bál az iskoláért.
8
A 130. oldalon a következő változások vannak: kimarad az aláhúzott, a dőlttel szedett pedig kiegészül: 1.) A környező intézmények közül közelebbi kapcsolatban a sárvári Gárdonyi, Nádasdy, a általános iskolával állunk. Diákjaink kölcsönösen részt vesznek az intézmények nagyobb szabású kulturális és sportversenyein, évfordulók alkalmából rendezett vetélkedőin (vers és prózamondó verseny -, ének-zenei és hangszeres bemutató, helyesírási verseny). Távolabbi iskolák közül a szlovákiai Marcelháza szlovák tannyelvű alapiskolájával és Lég község magyar tannyelvű alapiskolájával alakult ki kapcsolat (pályázat, látogatás…), valamint a romániai szentábrahámi Benedek Elek Általános Iskolával. Egy kistérségi együttműködésben (7 iskola részvételével az egykori sárvári járás területén) továbbra is vállalunk (koordináló, irányító) szerepet.. Az épületünkben működő középfokú felnőttoktatás folyamatában korrekt munkakapcsolatot építettünk ki a csornai Hunyadi János Gimnáziummal. A 131. oldalon a 8. pont így változott: Külső kapcsolatainkban igényes munkakapcsolatra törekszünk a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjával. A kapcsolatainkra, hagyományainkra vonatkozó többi szabályozást a Szervezeti és Működési Szabályzat 9. fejezete tartalmazza: a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményen belüli közösségekkel, telephelyekkel, egészségügyi intézményekkel… A 21. fejezetben, A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke felsorolt eszközök listájából töröltük azokat, amelyek beszerzésre kerültek az utóbbi években, és bekerültek olyan eszközök, amelyek a 2004-es tervben nem szerepelhettek: digitális oktatószoftverek, pályázaton nyert informatikai eszközök. A 22. fejezet (Érvényességi rendelkezések) az alábbiak szerint változott: Jelen pedagógiai program 2010. szeptember 1. napjától érvényes, határozatlan időre szól. A pedagógiai programot a 2013-14-es tanévi tanévzáró értekezleten kell átfogóan értékelni, szükség esetén felül kell vizsgálni. Jelen programot a nevelőtestület 2010. június 21-i értekezletén tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el. Az előterjesztésben megfogalmazott tartalommal kérjük a beterjesztett módosítások jóváhagyását. Kérem a Képviselő-testületet a határozati javaslat elfogadására ! Répcelak, 2010. augusztus 19.
Böröndyné Nagy Anikó sk. aljegyző
Szoporyné Szabó Piroska sk igazgató
9
Határozati javaslat a répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programjának módosításához Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját az előterjesztésben felsorolt módosításokkal jóváhagyja.
Felelős: Dr. Németh Kálmán polgármester Böröndyné Nagy Anikó aljegyző Szoporyné Szabó Piroska igazgató Határidő: azonnal.
Répcelak, 2010. augusztus 19.
Böröndyné Nagy Anikó sk. aljegyző
Szoporyné Szabó Piroska sk. igazgató
10
