A rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola
2013.
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .......................................................................... 4 1. Az SZMSZ célja ............................................................................................................ 4 2. Általános rendelkezések ................................................................................................ 4 2. 1. A szabályzat hatálya .............................................................................................. 4 2. 2. Az iskola alapadatai ............................................................................................... 5 2. 3. Az intézmény alapdokumentumai ......................................................................... 7 II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK ....................................................................................... 8 1. Az intézmény működési rendje...................................................................................... 8 1.1. Az iskola munkarendje ........................................................................................... 8 1.2. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje ......................................... 9 1.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje ................................................. 10 1.4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával .................................................................................................................. 10 2. Létesítmények és helyiségek használati rendje ........................................................... 10 2. 1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok ..................................................... 10 2. 2. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje .............................................. 11 2. 3. A helyiségek és berendezésük használati rendje ................................................. 11 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 12 3.1. Az iskola ünnepei.................................................................................................. 12 4. A Pedagógiai Program nyilvánossága, hozzáférhetősége ............................................ 13 5. Az intézményi védő, óvó előírások.............................................................................. 13 5.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ............................................................................................................... 14 5.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén .................................... 14 5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírási alapján ............................................................................................................. 15 III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE .............................................................................. 15 1. Az intézmény vezetési szervezete, a vezetők közötti munkamegosztás ...................... 15 1.1. A köznevelési intézmény vezetője ........................................................................ 16 1.2. Az igazgatóhelyettes ............................................................................................. 16 1.3. A vezetők helyettesítési rendje ............................................................................. 17 1.4. Kiadmányozás ....................................................................................................... 17 1.5. Az iskolavezetőség ............................................................................................... 17 2. A belső ellenőrzés rendje ............................................................................................. 18 2.1. Az belső ellenőrzés feladatai: ............................................................................... 18 2.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei ............................... 18 2.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei .................................................. 19 2.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: ....................................................... 19 2.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik............ 19 2.6. Kiemelt ellenőrzési szempontok: .......................................................................... 20 2.7. A pedagógusminősítés .......................................................................................... 20 IV. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS EZEK KAPCSOLATA A VEZETÉSSEL ÉS EGYMÁSSAL .................................................................................................................... 21 4.1. Az iskolai közösségek jogai ...................................................................................... 21 4.1.1. Nevelőtestület hatásköre ................................................................................... 21 4.1.2. Szakmai munkaközösségek feladat és hatáskörei .............................................. 22 A szakmai munkaközösségek ...................................................................................... 22 4.1.3. A szülői szervezet hatásköre .............................................................................. 23 I.
2
4.1.4. A diákönkormányzat hatáskörei ........................................................................ 23 4.2. Belső kapcsolattartás rendje...................................................................................... 24 4.2.1. A vezetők közti kapcsolattartás ......................................................................... 24 4.2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ........................................ 24 4.2.3. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ..................................................... 24 4.2.4. A diákönkormányzat és az intézmény közti kapcsolattartás ............................. 25 4.2.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ....................................................................................................................... 25 4.3. A külső kapcsolattartás rendje .................................................................................. 25 4.3.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás ......................................................... 25 4.3.2. A fenntartóval való kapcsolat ........................................................................... 26 4.3.3. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. ............... 26 4.4.4. Pedagógiai Szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal ................ 27 4.4.5. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ............................................. 27 4.4.6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás ........................................ 27 4.4.7. Az iskolában hitoktatást végző egyház képviselőivel való kapcsolattartás ....... 27 4.4.8. Az intézmény egyéb intézményekkel és közösségekkel való kapcsolattartása . 27 V. ELJÁRÁSRENDEK .................................................................................................. 28 1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................... 28 2. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .............................................. 29 2.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ...................................................... 29 2.2. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .................... 30 3. Nyomtatványok használata .......................................................................................... 32 3.1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése ........................................................................................................................ 33 4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok .......................... 33 VI. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ..... 34 1. Intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök ..................... 34 VII. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE ................................................................ 34 7.1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje .................................................................... 34 7.2. Egyéni fejlesztő foglalkozások ............................................................................. 35 7.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ............................................................. 35 7.4. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások .................................................... 35 7.5. Kulturális intézmények látogatása ........................................................................ 35 7.6. Egyéb rendezvények ............................................................................................. 36 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................... 37
3
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ célja A rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a következő törvények és rendeletek alapján készült: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 229/2012. (Vii.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. EMMI rendelet 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Magyar Köztársaság éves költségvetéséről szóló törvény 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet
2. Általános rendelkezések 2. 1. A szabályzat hatálya Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer; valamint az intézmény minőségirányítási programjában megfogalmazott minőségcélok racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáshoz a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol a közalkalmazotti tanács és a diákönkormányzat az őt érintő kérdésekben. A szabályzat a határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ betartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, valamint a tanulókra nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ megtalálható az igazgató irodájában, a fenntartónál. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az iskola igazgatója intézkedéseket; b) a tanulóval szemben figyelmeztető intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség; 4
c) a szülőt, vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozóinak tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az iskola igazgatóját kell értesíteni, aki a továbbiakban intézkedni köteles. 2. 2. Az iskola alapadatai Az intézménye neve: Móra Ferenc Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 8978. Rédics, Pozsonyi u. 6 Telefon: 06/92/553-032 Fax: 06/92/553-033 E-mail:
[email protected],
[email protected] Típusa: közoktatási intézmény Fenntartó: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az Intézményfenntartó Központ alapadatai: a) Megnevezés: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ b) Rövidítése: KLIK c) Angol megnevezése: Klebelsberg Institution Maintenance Centre d) Német megnevezése: Klebelsberg Zentrale für Institutionshaltung e) Francia megnevezése: Klebelsberg Centre Maintenance des Institutions f) Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u.32. g) Vezetője: elnök h) Alapítója: Magyarország Kormánya i) Alapítás dátuma: 2012. szeptember 1. j) Alapító okirat kelte, száma: 2012. augusztus 31.; 35823-7/2012. k) Jogállása: költségvetési törvényben szereplő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetésében szereplő költségvetési szerv l) Gazdálkodási jogköre: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv m) Számlavezetője: Magyar Államkincstár n) Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000 00329307 00000000 o) Adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 p) Statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 q) PIR törzsszáma: 799656 r) Államháztartási szakágazati besorolása: s) 841211 Oktatási igazgatás t) Alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841212 Oktatás központi igazgatása és szabályozása 841222 Oktatás területi igazgatása és szabályozása 841232 Oktatás helyi igazgatása és szabályozása 470002 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 559015 Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása 811000 Építményüzemeltetés 841151 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 841163 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 8520 Alapfokú oktatás 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 5
852012 852013 852014 85202 852021 852022 852023 852024 85203 852031 852032 853000 8531 85311 853111 853112 853113 853114 85312 853121 853122 853123 853124 85313 853131 853132 853133 853134 853135 85321 853211 853212 853213 853214 85322
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (1-4. évfolyam) Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Általános középfokú oktatás Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 6
853221 853222 853223 853224 85323 853231 853232 853233 853234 8559 85591 855911 855912 855913 855914 855915 855916 855917 855918 855919 85592 855921 855922 855923 856000 8560 85601 856011 856012 856013 85602 856020
Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés M.n.s. egyéb oktatás Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése Kollégiumi, externátusi nevelés Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő Nemzetiségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Oktatást kiegészítő tevékenység Pedagógiai szakszolgáltatások Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés Pedagógiai szakmai szolgáltatások Pedagógiai szakmai szolgáltatások
2. 3. Az intézmény alapdokumentumai a) b) c) d)
Alapító okirat Pedagógiai program Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaterv
7
II. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. Az intézmény működési rendje 1.1. Az iskola munkarendje A tanév helyi rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről a szakminiszter évenként rendelkezik. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a szülői értekezletek, nyílt napok és fogadó órák idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend és SZMSZ pontjai) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és a szaktanárok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Nyitva tartás Az iskola nyitva tartása szorgalmi időben hétfőtől péntekig - technikai nyitva tartás: reggel 630 órától 1800 óráig - pedagógiai időben: 700 órától 1700 óráig. A szülői értekezletek és a fogadóóra napjain a nyitva tartás meghosszabbodik. Este a tornateremben a szerződéséhez kötődő igénybevevők tartózkodnak a kijelölt helyeken. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskolában a tanítási órákat 8 00 óra és 1325 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10 perc (1. és a 2. szünetben 15 perc, 5-6. óra között 5 perc). A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 1600 óráig tart, a buszok indulásáig felügyeletet biztosítunk. A nevelő-oktató munka pedagógusok vezetésével a heti órarend alapján a kijelölt tantermekben folyik. Tanórán kívüli foglalkozások az osztályok kötelező óráinak megtartása után szervezhető. Az iskola tanulói részére az étkezést – külön beosztás szerint- 1145 és 14 között kell lebonyolítani. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 22-étől kezdődik és augusztus 31-ig tart. Ebben az időszakban kell megtartani a javítóvizsgákat is. A tanítási, nevelési napok rendje Az órák rendje: A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák iskolai és foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak, előzetesen egyeztetve a 8
foglalkozást tartó kollégával. Minden egyéb esetben látogatásra az igazgató ad engedélyt. A tanítási órák, foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató tehet. Az intézményi felügyelet szabályai: tanítási idő alatt az intézményben tanuló felügyelet nélkül nem maradhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a foglalkozást tartó pedagógus ügyel. Óraközi szünetekben és a tanítás előtt és után az intézmény felügyeletet biztosít. Az intézményi felügyelet rendszabályai Reggeli ügyelet 700 órakor kezdődik és 800-óráig tart Az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: főépület, udvar. Tanítási idő alatt felügyelet nélkül tanuló nem maradhat. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök vagy az igazgató írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A bejáró tanulók a buszügyelet alatt az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatják el az iskolát. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató adhat engedélyt. 1.2. Az intézmény dolgozóinak és tanulóinak munkarendje A közalkalmazottak munkarendje a) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató készíti el. b) Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartani az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat c) A munkaközösség vezetők tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelezettségét a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktatómunkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv: az intézmény zavartalan ellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles a munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkezni. c) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt félórával jelezni kell az intézmény vezetőjének.
9
A nem pedagógus munkakörűek munkarendje a) A nevelő- oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét és a távollévők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. b) A napi munkabeosztásnál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni. Távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy igazgatóhelyettest. A tanulók munkarendje a) A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. 1.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartási idején belül reggel 730-tól délután 16 óra között az igazgatónak vagy a helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeltre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért, 1700 óra (a könyvtár nyitvatartási ideje alatt) után a falusi könyvtáros feladatokat is ellátó pedagógus a felelős. 1.4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztályteremig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket az osztályterem előtt lehet megvárni. A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt az iskolatitkár 8 és 16 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek az iskolatitkárnál vagy a nevelőtestületi szobában kell bejelenteniük jövetelük célját és azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai- szakmai szolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy közös munkát munkamegosztás szerint mással kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. A tornatermet szerződés alapján igénybevevőknek a foglalkozást követően el kell hagyni az épületet. A használat rendjét a szerződés tartalmazza. Az intézményvezető által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.
2. Létesítmények és helyiségek használati rendje 2. 1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje a) Az épület főbejáratának homlokzatán a címtábla, a főbejárat melletti falon a magyar és az uniós zászló elhelyezése kötelező. 10
b) Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. c) Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - a berendezések rendeltetésszerű használatáért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - az energiafelhasználással való takarékoskodásért - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 2. 2. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje a) A közoktatási intézmény – a közoktatási törvény rendelkezése szerint – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. b) Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. c) Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – a fenntartó dönt. d) Az intézmény bérleti szerződésben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. e) A bérbeadás hivatalos ügyeit a tankerület végzi. 2. 3. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata a) A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
b) Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérnie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata a) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermek tanítási időn kívüli (tornaterem, informatika, multimédia, kézműves, fejlesztő terem, könyvtár) használatához az igazgató illetve az ügyeletes nevelő engedélye szükséges. Tanulók ezekben a helyiségekben csak a kizárólag nevelő jelenlétében tartózkodhatnak. b) Tanítási idő után tanuló szervezett foglalkozás, diákkör keretében vagy engedély alapján tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával. A berendezések használata a) A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. b) Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi felszerelést, berendezést, akkor azt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. A berendezés visszaszolgáltatásakor az igazgatónak meg kell 11
semmisítenie a nála leadott példányt. Karbantartás és kártérítés a) Az intézmény helyiségeiben helyezett eszközök állapotának vizsgálatáról; valamint a szertárak biztonságos zárhatóságáról a szaktanárok gondoskodnak. b) Az eszközök, berendezések hibáját az igazgatónak kell jelenteni, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az igazgató tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. c) Az intézmény területén, az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. (Köznevelésről szóló törvény 59. § (1) ) a károkozásra a Ptk. szabályai az irányadóak. d) A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése és a kártérítés, szülővel/gondviselővel történő rendezése. e) Az okozott kárért mindenki teljes anyagi felelősséggel tartozik, függetlenül attól, hogy a kárt szándékosan, vagy figyelmetlenségből, véletlenül okozta. Az okozott kár megtérítése: 59. § (2) bk. - Gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, - ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öthavi összegét. - Amennyiben a károkozó szülei meg tudják az okozott kárt kifizetni, akkor egy kölcsönösen egyeztetett határidő figyelembe vételével, a szülő helyrehozza, megjavíttatja. Amennyiben a károkozó szülei nem tudják a javítást megoldani, úgy az intézmény megfelelő szakember segítségével, a szülő nevére kiállított számla ellenében a kárt helyrehozatja, mely számlát a szülő köteles kiegyenlíteni.
3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja a) Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. b) A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a gyermekek nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. c) Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre neveli. d) Alakuljon ki a kötődés az óvodával, az iskolával, a településsel. 3.1. Az iskola ünnepei Az iskola hagyományaihoz tartozó rendezvények: Tanévnyitó ünnepély
12
Móra-napok: versenyekkel, vetélkedőkkel, ünnepi megemlékezés névadónk szobránál Karácsonyi műsor Farsangi bál kicsiknek és nagyoknak Tavaszi zsongás Gyereknap Tanévzáró ünnepély, a nyolcadikosok ballagása.
Közreműködünk a nemzeti ünnepek lebonyolításában: Augusztus 20. Október 23. Március 15. Az ünnepségek időpontját, illetve a szervezésért felelős személyt az iskolai munkaterv tartalmazza.
4. A Pedagógiai Program nyilvánossága, hozzáférhetősége Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára. Nyomtatott formában az alább felsorolt helyek nyitva tartási, illetve fogadási idejében tekinthető meg: a fenntartónál az igazgatónál az iskola könyvtárában, az iskola irattárában. A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak Az iskola alkalmazottai: – az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól – a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon – az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon A tanulók: – az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán – a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein – az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen – egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában A szülők: – a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon – az igazgatótól a szülői választmányi tájékoztató értekezletén – egyéb más, a nevelőkkel megbeszélt formában Az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: – az intézményi közzétételi listán (KIR) – indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.
5. Az intézményi védő, óvó előírások A Közoktatási Törvény jogot biztosít a tanulónak arra, hogy az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
13
5.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló – és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató hatáskörébe tartoznak. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Minden pedagógusnak törvényből következő kötelessége, hogy a rábízott tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Minden tanév első hetén az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart az első osztályfőnöki órán, amelyet köteles dokumentálni. Ennek során ismertetni kell:
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, bűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt, és a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. A gyermekek egészséges és biztonságos környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszerek vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. 5.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, értesíteni kell a tanuló szüleit. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, 14
akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kel vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírási alapján Ha a tanulót baleset éri, baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE 1. Az intézmény vezetési szervezete, a vezetők közötti munkamegosztás A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. igazgató
igazgató-helyettes
alsós mk. vezető
felsős mk. vezető
tanítók
tanárok
technikai dolgozók
Vezető beosztások:
Magasabb vezető beosztás: intézményvezető igazgatóhelyettes 15
szakmai munkaközösség-vezető (munkaközösség-vezetői pótlékkal),
1.1. A köznevelési intézmény vezetője Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgató-helyettes és a munkaközösségek vezetők közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Feladatai: a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, az elnök irányítása alapján és utasításainak figyelembe vételével vezeti a köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény oktatás-nevelési feladatainak ellátásáért; b) a jogszabályokban foglaltak, illetve a kiadmányozás és helyettesítés rendjéről szóló szabályzat szerint gyakorolja a kiadmányozási jogot, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja; c) elkészíti a köznevelési intézmény közalkalmazottainak munkaköri leírását; d) döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, és köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói döntések iratait; e) jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; f) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, g) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; h) gyakorolja a Személyügyi Szabályzatban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; i) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az Intézményfenntartó Központ beszámolójának, jelentésének elkészítéséhez; j) az elnök által meghatározott rendben adatot szolgáltat, de legalább félévente tájékoztatást ad az elnök részére a köznevelési intézmény tevékenységéről; k) teljesíti a központi szerv szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló szervezeti egysége vezetője, valamint az illetékes tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást; l) szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése az operatív feladatok irányítása céljából. 1.2. Az igazgatóhelyettes A vezető beosztás ellátását munkaköri leírása alapján az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Igazgatóhelyettesi felelőssége és tevékenysége Az igazgatót akadályoztatása esetén helyettesíti, gyakorolja annak feladat-és hatásköreit, kivéve azokat, amelyeket az igazgató saját hatáskörében tart fenn. Az igazgató tartós távolléte esetén a fenntartott ügyekben a helyettesítést az igazgató rendelkezése szerint látja el. Tartós távollétnek minősül a 10 munkanapot meghaladó távollét. Pedagógiai munka ellenőrzése (tanórák, napközis foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások) Együttműködés a munkaközösségekkel. Iskolai ünnepélyek, események szervezése, koordinálása, 16
1.3. A vezetők helyettesítési rendje
Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat kivételével - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a munkaközösség vezetők vagy megbízott személy intézkedhet.
1.4. Kiadmányozás Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgatóhelyettes. aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje az irat aláírójának neve, beosztása
A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 1.5. Az iskolavezetőség
Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, és az igazgatóhelyettes. Operatív ügyekben rendszeresen megbeszélést tartanak. A szakmai vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezetői, az IPR csoport vezetője, a MIP csoport vezetője. Véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek, a feladattól függően tanácskoznak.
A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai a) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket az értekezleteken, megbeszéléseken elhangzottakról. 17
b) További feladatai és jogai irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást, és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitűntetésre. Az IPR vezető feladat és hatásköre felelős az intézmény Integrált Pedagógiai Rendszerének működéséért a program megvalósítására a két éves ütemterv szerint éves munkatervet készít ellenőrzi és segíti a munkatervben megfogalmazott feladatok megvalósulását nevelési értekezleteken beszámol a teljesített feladatoktól, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásáról elkészíti az iskolai önértékelést. elvégzi az IPR adminisztrációs munkáit, illetve ellenőrzi azokat részt vesz az iskolavezetés ellenőrzési tervének megvalósításában. MIP csoport vezetőjének feladatai és felelőssége: - Felelős az intézmény minőségirányítási rendszerének működéséért - Irányítja, szervezi a minőségirányítási csoport munkáját, a programban szükséges munkák elvégzésére feladatokat határoz meg, intézkedési tervet készít. - Ellenőrzi a minőségirányítási programban megfogalmazott feladatok megvalósulását. - Nevelési értekezleten beszámol a teljesített feladatokról - Ellátja az intézmény, illetve az intézményi fejlesztő munka képviseletét.
2. A belső ellenőrzés rendje 2.1. Az belső ellenőrzés feladatai:
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskolai pedagógiai programban és egyéb belső szabályzatokban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
2.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, 18
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 2.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 2.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:
Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, a hiányosságok megszüntetését újra ellenőrizni kell.
2.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működés felett, az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását.
19
igazgatóhelyettes ellenőrzi: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Munkaközösség-vezetők Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg, melynek elkészítéséért az igazgató a felelős. 2.6. Kiemelt ellenőrzési szempontok:
a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, az integrált nevelésben végzett tevékenység, a munkatervben meghatározott belső és külső mérések, valamint kompetencia mérések eredményei, a munkaközösségekben végzett tevékenység a differenciált és egyéni fejlesztés.
2.7. A pedagógusminősítés A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata.
20
IV. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS EZEK KAPCSOLATA A VEZETÉSSEL ÉS EGYMÁSSAL Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, tanulók és szüleik, gondviselőik alkotják. Az iskola közösségei (szervezeti egységei), melyek működése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait, a következők: iskolavezetőség nevelőtestület szakmai munkaközösségek diákok közösségei (diákönkormányzat) szülői szervezet
4.1. Az iskolai közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben az alábbi jogok illetik meg: Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, jogi személyt. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. Döntési jog illeti meg az iskola különböző közösségeit a magasabb jogszabályokban meghatározott esetben. A döntési jogkör gyakorlásának módját iskolai belső szabályzatok határozzák meg. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a vezetői feladatokkal megbízott alkalmazottak (kibővített iskolavezetőség) és a választott közösségi képviselők segítségével – az iskola igazgatója fogja össze. 4.1.1. Nevelőtestület hatásköre A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben a legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden pedagógus. A nevelőtestület feladatai, jogai: - a nevelési program létrehozása, egységes megvalósítása - a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása a) A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ elfogadása a tanév munkatervének elfogadása 21
átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása továbbképzési program elfogadása a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás az intézményvezetői, az intézményegység-vezetői programok szakmai véleményezése b) Véleményt nyilváníthat: minden a nevelés-oktatási intézményt érintő valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: az iskolai felvételi követelmények meghatározásához a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása előtt igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt külön jogszabályban meghatározott ügyekben c) A nevelőtestület döntései és határozatai A jogszabályban meghatározottakat kivéve a nevelőtestület határozatait nyílt szavazással és egyszerű többséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazatok egyenlősége esetén az intézmény vezetőjének véleménye dönt. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy végig jelen lévő hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. d) A nevelőtestület feladatainak átruházása: A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére bizottságot hozhat létre. Csak a jogszabályban megengedett jogköreit ruházhatja át másra. 4.1.2. Szakmai munkaközösségek feladat és hatáskörei A szakmai munkaközösségek Az azonos területen tevékenykedő pedagógusok közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére munkaközösségeket hoznak létre. Legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösségek gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. Feladataik: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktatómunka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése. a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése 22
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő kijelölésével, a munkaközösség vezetőjének megválasztása, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez végzi a nevelőtestület által ráruházott feladatokat.
a) A szakmai munkaközösség dönt: működési rendjéről, munkaprogramjáról a nevelőtestület által átruházott kérdésekről az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. b) Véleményezi: az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre. c) Ki kell kérni a véleményét: pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához a nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához. 4.1.3. A szülői szervezet hatásköre a) A szülői szervezet véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik: az intézmény egész működésével kapcsolatban. a pedagógiai program, az intézmény minőségirányítási program, a házirend nevelőtestületi elfogadása előtt; a tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt; az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt; az iskola igazgatójának megbízásával és megbízásának visszavonásával b) Az SZSZ döntési joga kiterjed: saját működésére, hatásköre megválasztására; vezetőinek megbízására.
gyakorlására
és
tisztségviselőinek
4.1.4. A diákönkormányzat hatáskörei diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat működésüket a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 48. §-a és a 20/2012 EMMI rendelet 120. §-a. szabályozza. a) A diákönkormányzat dönt: működési rendjéről a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjára 23
tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához - az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
4.2. Belső kapcsolattartás rendje 4.2.1. A vezetők közti kapcsolattartás A vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a munkaközösségek vezetői, rendszeresen tájékoztatják egymást. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendtől függően tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke. Az iskolavezetés folyamatos napi kapcsolatot tart egymással. A tágabb vezetés minden hónap első hétfőjén a tanév elején elfogadott munkaterv alapján tartanak megbeszélést. Ezek a megbeszélések nyilvánosak. 4.2.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
Az iskolai pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás, a munkaterv szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, heti megbeszéléseken, előre tervezett munkaközösségi foglalkozásokon, és a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. Az 1-4. és az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok szakmai kapcsolattartása a munkaközösségi foglalkozásokon történik. Az iskola pedagógiai valamint a kisegítő szervezeti egységei közti kapcsolattartás színtere az alkalmazotti közösség értekezlete. A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének összehívása, levezetése az igazgató feladata. Az iskolatitkár munkája során közvetlen kapcsolatot tart az iskola dolgozóival.
4.2.3. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 24
A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
4.2.4. A diákönkormányzat és az intézmény közti kapcsolattartás
A diákönkormányzat munkáját egy nevelő segíti, aki eljárhat a tanulók képviseletében, folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Ő az, aki folyamatos kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével. Az osztály diákképviselői járhatnak el az osztály érdekében. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
4.2.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje
Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a napközis foglalkozások keretében kell megszervezni. A sportköri foglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben vagy tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. Az sportkör munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott (tanító, testnevelés- szakkollégium végzettségű, vagy testnevelés szakos) nevelő segíti. Minden év szeptemberében megbeszéli az igazgatóval mely sportágakban és milyen versenyen indulnak. Kapcsolatot tart a Lenti és a Megyei Diáksport Bizottsággal, a Megyei Labdarúgó Szövetséggel, a Rédics Község Sportegyesületével, Lenti TE csapattal. Javaslatot tesz a sportcélokra fordítható támogatás felhasználásáról.
4.3. A külső kapcsolattartás rendje 4.3.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri ki az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőit a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az intézményvezető a szülői szervezet választmányi ülésén, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket az iskola egészét vagy az egyes csoportokat érintő feladatokról. Évfolyamokon évente 2-3 alkalommal szülői értekezletet tart az iskola. Emellett az osztályfőnöknek joga van (indokolt esetben) rendkívüli szülői értekezletet összehívni. Az egyéni problémák megbeszélésére az évente 2-4 alkalommal megszervezett fogadóórák szolgálnak. Az osztályfőnökök indokolt esetben családlátogatást kezdeményeznek. Az 25
írásbeli közlésekre a tájékoztató füzet használata kötelező. Az igazgatóhoz címzett írásbeli kérések levél formájában is eljuttathatók. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, vagy az igazgatóhelyettes: - a szülői szervezet választmányi ülésén - a kihelyezett hirdetőtáblán keresztül, - az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletén tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban - a szükség szerinti családlátogatásokon, - a szülői értekezleteken, - a fogadó órákon, - a nyílt tanítási napokon, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. A szülők írásbeli tájékoztatása Intézményünk rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanulót gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, az intézményi fontos eseményekről. A pedagógusok kötelesek minden jegyet az osztálynaplón kívül a tájékoztatóban is feltüntetni, azt kézjegyükkel ellátni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát. Az IPR program részeként a pedagógusok (tanítók, tanárok) 3 havonta a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlődéséről szöveges értékelést készítenek. A szöveges értékelést a szülőkkel ismertetik, egy példányát a szülők rendelkezésére bocsátják. A tanórán kívüli programokról minden hónap első napjaiban az alábbi módon tájékoztatják: - a tanulókat szóban az osztályfőnök - az iskolán kívüli programokról pedagógus a szülőket írásban értesíti. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselői tisztségviselőik / szülői munkaközösségi tagok / útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel. Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően rendszeres tájékoztatást tart a tanév során. Ez lehet csoportos (szülői értekezlet) vagy egyéni (fogadóóra). 4.3.2. A fenntartóval való kapcsolat A következő területre terjed ki: - az intézmény tevékenységével kapcsolatos pedagógiai feladatok - az intézmény ellenőrzésére A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás - írásbeli beszámoló - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűléseken való részvétel. 4.3.3. Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvényeken, versenyeken való kölcsönös részvétel, közös programok szervezése. 26
4.4.4. Pedagógiai Szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A pedagógiai-szolgáltató intézmények vezetőivel az igazgató tart kapcsolatot. A kapcsolattartás módjai: informális megbeszélés, megegyezés szerint A kapcsolat a következő területekre terjed ki: - a tanulók kötelező felülvizsgálatra küldése - vizsgálat kezdeményezése - a pedagógiai szakszolgálatokkal való mindennapi kapcsolattartás eredménye a vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása; 4.4.5. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a „Napsugár” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelőse közvetlen munkakapcsolatban áll a gyermekjóléti szolgálat illetékes munkatársaival, intézkedést azonban az igazgató útján kezdeményezhet. Kapcsolattartás módjai: Az intézmény együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével és a munkatársával. Folyamatos és kölcsönös információcserét biztosít az egész tanévben. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekekkel és szüleikkel való foglalkozás, megsegítésük tervezése közösen történik. Ha veszélyeztetettség esetén jelentési kötelezettség. A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, ha a felmerülő problémák pedagógiai eszközökkel nem megoldhatók, illetve, ha a hatóság bevonása szükséges. Esetmegbeszélésen való részvétel. 4.4.6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos révén biztosítja. A fogorvosi szűrővizsgálatokat a faluban működő fogorvosi rendelőben a fogorvos évi 2 alaklommal végzi. 4.4.7. Az iskolában hitoktatást végző egyház képviselőivel való kapcsolattartás A hitoktatás megszervezése. 4.4.8. Az intézmény egyéb intézményekkel és közösségekkel való kapcsolattartása A járási hivatallal az igazgató tart kapcsolatot. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a városi nyilvános könyvtárral elsősorban a könyvtárosi teendőkkel megbízott pedagógus gondozza, vezetői szinten az igazgató. Az iskola kapcsolatban áll a közművelődési intézménnyel, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadóval. A pályaválasztás területén a kapcsolattartás a felsős munkaközösség vezető feladata. Az iskola külső sportkapcsolatait a testnevelést tanító pedagógusok szervezik. Alkalmi kapcsolat tartása a vállalkozókkal, civil szervezetekkel az igazgató illetve megbízottja feladata. 27
V. ELJÁRÁSRENDEK 1. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény, minden olyan esemény, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, terrortámadás a robbantással történő fenyegetés egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet) Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az igazgató illetve az igazgató helyettes hozhat. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről: tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával az iskola épületének kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője esetenként, az iskola takarítónője a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény dolgozója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola vezetőjének, vagy az ügyeletes nevelőnek. Az értesített vezető, ügyeletes nevelő a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület az épület melletti sport (aszfaltos) pálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni,
28
a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő alkalmazott lehetőleg törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik.
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója és helyettese a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért iskolában az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
2. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 2.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás Az iskola, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb 29
feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és az iskola igazgatója írásban állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az iskola közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a tanuló képviseletében a szülő és az iskola nevében az igazgató) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 2.2. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás és tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárás megindításáról – a nevelőtestület javaslatára – az igazgató dönt. Az intézmény – az intézményi Szülői Közösség és az intézményi Diákönkormányzat közös kezdeményezésére – biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás működtetését. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, feltárása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség: ha a sérelmet elszenvedő fél (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. Döntése előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás rendje:
Az egyeztető eljárás megindítását jogszabályban előírt határidőn belül (5 nap) írásban a sértett vagy a kötelességszegő tanuló szülője kérheti. A kérelmet az intézmény igazgatójának kell benyújtani. Az egyeztetést a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül az igazgató, akadályoztatása esetén a helyettese készíti elő és folytatja le. Az igazgató meghallgatja a kötelességszegőt és a sértettet, majd közös részvételükkel egyeztetést tart.
30
Az egyeztetésről, annak megállapításairól jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a résztvevők aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az eljárásban az igazgatónak megegyezés létrehozására kell törekedni. Az egyeztető eljárás keretén belül létrejött megállapodást a felek írásban rögzítik. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén a fegyelmi eljárást a jogszabályban előírtak szerint le kell folytatni. A fegyelmi eljárást az érintett felek kezdeményezésére a sérelem orvoslására legfeljebb három hónapra - fel lehet függeszteni. Ha ez alatt az idő alatt a sérelmet elszenvedett fél, vagy annak szülője nem kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását, akkor azt meg kell szüntetni. Amennyiben az érintett felek azt kikötik, akkor az egyeztető eljárás megállapításai a tanuló osztályközösségében megvitathatók.
Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személyek: az igazgató vagy helyettese, illetve az a nagykorú személy, akit a kötelességszegő személy és a sérelmet elszenvedő érintett is elfogad. Az egyeztető tárgyalásokhoz szükséges feltételek megteremtése (terem, az eljáráshoz szükséges hivatalos levelezés lebonyolítása) az iskola feladata. ●
A fegyelmi eljárás lebonyolítása: A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót/kiskorú tanuló szülőjét a vétség megjelölésével értesíteni kell oly módon, hogy azt az érintett legalább nyolc nappal a tárgyalás megkezdése előtt kézhez kapja. Az eljárást megkezdésétől számított harminc napon belül tárgyalással kel lezárni, mely eljárás során a szülő számára a tájékozódást, véleménynyilvánítást, bizonyítási indítvány lehetőségét biztosítani kell. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanuló figyelmét fel kell hívni az őt megillető jogokra, ismertetni kell vele, mit rónak fel terhére, illetve az esetleges bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást minimum háromfős, a tantestület tagjai közül megválasztott fegyelmi bizottság folytatja le, mely saját tagjai közül választja meg elnökét. A fegyelmi eljárásban a kiskorú érintett szülője mindig részt vehet. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, ami tartalmazza a tárgyalás helyét, idejét, a résztvevők nevét, valamint az ott elhangzottakat. A fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni, amelynek tartalmaznia kell a határozatot, és annak rövid indoklását. A határozatot a kihirdetést követő hét napon belül az érintetteknek írásban meg kell küldeni, melynek az alábbiakat kell tartalmaznia: ● ● ● ● ●
a határozatot meghozó szerv megjelölését a határozat számát és tárgyát a tanuló személyi adatait a büntetést és annak időtartamát, illetve annak felfüggesztését az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást
A fegyelmi határozat indoklásának az alábbiakat kell tartalmazni: ● a kötelességszegés rövid leírását ● a tényállást alátámasztó bizonyítékok ismertetését ● a döntés indokát 31
●
elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát
A fegyelmi határozat záró részének az alábbiakat kell tartalmazni: a határozat meghozatalának helyét és idejét a határozatot hozó személy aláírását és hivatali beosztását A fegyelmi tárgyalást meg kell szüntetni, ha: ● ● ● ● ●
a tanuló nem követett el kötelességszegést a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását az elkövetéstől számítva három hónapnál hosszabb idő telt el a kötelességszegés nem bizonyítható nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést az eljárás alá vont tanuló követte el.
A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatokat már megállapították, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi határozat esetén az érintett részéről a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezés nyújtható be a fegyelmi jogkör gyakorlójához. A fegyelmi eljárás lebonyolításában és a határozat meghozatalában nem vehetnek részt a Ptk. 685. § b) pontban felsorolt személyek, illetve a kötelességszegést elszenvedő személy. Akivel szemben a fent említett kizárási okok fennállnak, az köteles ennek tényét jelenteni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét a Ntk. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére fel kell szólítani. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg, és erről a kárt okozó tanuló szülőjét/gondviselőjét haladéktalanul értesíti.
3. Nyomtatványok használata Az intézményben a következő nyomtatványokat használjuk: nyomdai úton előállított, sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papír alapú nyomtatvány nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány elektronikus úton előállított, hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása 32
szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, valamint a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia. 3.1. A Köznevelés Információs Rendszerében előállított dokumentumrendszer kezelése Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a köznevelési ágazat irányítási rendszerével a Köznevelés Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban el kell helyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása; az október 1-jei Országos Statisztikai Adatszolgáltatás (OSA) adatállománya; az október 1-jei pedagógus és tanulói lista; az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések; tanulóbalesetek bejelentésére vonatozó adatközlések; a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskolatitkár számítógépén egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.
4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el: folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását; követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását; követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét; a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. A könyvtári SZMSZ könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit 33
nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján is.
VI. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Intézményvezető feladat-és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Az igazgató a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát; az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat; az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését az igazgatóhelyettes számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos és az azonnali döntési reagálást igénylő vezetési feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, így különösen: – a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének, – az ügyeleti rend megszervezésének, – a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő teendőknek a meghatározását; az igazgatóhelyettes számára és a szakmai munkaközösség-vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat; a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat;
VII. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE 7.1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje a) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett –a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint az iskolavezetés javaslata és a nevelőtestület döntése alapján tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. b) A foglalkozásokra a tanulók jelentkezése önkéntes, beiratkozás esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát a munkaterv tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a) napközi otthon b) foglalkozások - művészeti iskola keretében: kézműves - fociedzés 34
c) tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek, diáknap. A napközi otthonba való jelentkezés április-május hónapban írásban történik. Egyéb tevékenységi körök a tanulók és a szülők igényei alapján, megfelelő létszámú jelentkezés esetén az igazgató engedélyével szervezhető. 7.2. Egyéni fejlesztő foglalkozások A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a tantárgyak, tantárgyrészek az értékelése és minősítése alól. Ezen tanulók számára az egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozásokat szervezünk. a) A foglalkozások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztató foglalkozásokat szakemberek végzik. (utazó gyógypedagógus, logopédus, iskolánk fejlesztő pedagógusa). A foglalkozások a gyerekek számára kötelezőek. b) A hátrányos helyzetű tanulók pályázat útján részt vehetnek az „Út a középiskolába” c. pályázat Útravaló alprogramban. A nyertes tanulók mentorok segítségével egyéni segítséget és fejlesztést kapnak tanulmányi munkájukhoz és szociokulturális hátrányaik leküzdéséhez. c) A hátrányos helyzetű tanulók számára a pedagógusok továbbhaladást segítő foglalkozásokat tartanak, ezzel is segítik a tanulókat a felzárkóztatásban. 7.3. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, sportvetélkedők a) Részei a tanév helyi rendjének, illetve az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. b) A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt - a tankerületi igazgatóval való előzetes egyeztetés után- szaktanár felkészítését igénybe véve. c) Az iskolai versenyek, vetélkedők tartalmát a szakmai munkaközösségek állítják össze, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a munkaközösség-vezető vagy megbízott nevelő irányítja. d) Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy házi versenyeken győztes, illetve helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 7.4. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások a) Tanulmányi illetve az osztálykirándulások szervezéséről az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket. Az időpontot köteles az igazgatóval egyeztetni. A tanulmányi kiránduláson a részvétel önkéntes és önköltséges. A tanulónak a Házirend előírásait a tanulmányi kiránduláson is kötelessége megtartani. b) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében - amennyiben a pályázati lehetőségek ezt megengedik- pályázatok révén igyekszünk a kirándulás anyagi feltételeit előteremteni. 7.5. Kulturális intézmények látogatása a) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a 35
tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A felmerülő költségek a szülőket terhelik. 7.6. Egyéb rendezvények a) Az iskola tanulói közösségei – osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. – egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. b) Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) az igazgató és az igazgatóhelyettes rögzíti a tantárgyfelosztás alapján az egyéb foglalkozási rendben.
36
VIII.
Záró rendelkezések
7.1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ........ napján készített (előző) SZMSZ.
7.2. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a diákönkormányzat egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. diákönkormányzat vezetője
A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. A tanulók tankönyvtámogatásának megállapítása, az iskolai tankönyvellátás megszervezése, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje vonatkozásában a szülői szervezet egyetértési jogkört gyakorolt, nevezett rendelkezésekkel egyetért. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. szülői szervezet képviselője
37
A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.
............................................. igazgató 7.4. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget nem jelent. A KLIK mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője az SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. fenntartó képviselője
38
