ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól. Budapest, szeptember

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER OKM-4064/2006. TERVEZET!

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól

Budapest, 2006. szeptember

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Tartalmi összefoglaló A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 39. § (6)-(7) bekezdésében, a 42. § (2)(5) bekezdésében, a 44. § (3) bekezdésében, illetve a 153. § (1) bekezdésének 9-10. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a Kormánynak rendeletben kell szabályoznia a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezések elbírálásának rendjét, a jelentkezők által megjelölt képzések regisztrálását, a jelentkezők rangsorba állítását – figyelembe véve az általuk megjelölt sorrendet –, a felvételi követelményeket, a felvételi döntést, a felvételi eljárás díját. A mellékelt kormányrendelet tartalmazza a törvényi előírás alapján kidolgozott eljárási rendet. 

A felsőoktatási felvételi eljárás során a középiskolai teljesítmény alapján kell rangsorolni a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és osztatlan, egységes képzésre jelentkezőket.



A felvételi eljárás során a jogszabályban is meghatározott módon elválik egymástól a jelentkezési eljárási rend azok számára, akik érettségivel jelentkeznek első képzésükre, azoktól, akik felsőfokú végzettséggel jelentkeznek mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre. Ez felel meg a többciklusú képzés alapelvének, annak, hogy a ciklusok egymásra épülnek.



A törvényi előírás alapján olyan szabályozásra teszünk javaslatot, amely biztosítja azt, hogy minden területen a jelentkezők által meghatározott sorrendet figyelembe véve a legfelkészültebb pályázók kerüljenek felvételre.

Az eljárási rend szabályozza a jelentkezést a felsőoktatásban folyó képzés teljes rendszerére, úgy, hogy eltérő szabályokat tartalmaz a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkezők számára. A mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre jelentkezőkkel kapcsolatban a legfontosabb alapelveket fogalmazza meg, a részletes szabályokat számukra a felsőoktatási intézmények határozhatják meg. Aki érettségi után jelentkezik felsőoktatási intézménybe – felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre – a közoktatási és a felsőoktatási törvény alapján felvételi vizsgára nem kötelezhető, minden jelentkezőnek a középiskolai tanulmányai és az érettségi vizsgatárgyai alapján kell megállapítani a pontszámát. Az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények közösen dönthetnek arról, hogy milyen érettségi vizsgatárgyakat és milyen szintű érettségi vizsgát követelnek meg a jelentkezőiktől. Ezen követelményeket két évvel az esedékesség előtt nyilvánosságra kell hozni és a képzésben érintett összes felsőoktatási intézmény számára ez a döntés kötelező. Új vonása a felvételi eljárási rendnek az, hogy a felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási intézményeknek a döntés során figyelembe kell venniük a Kormány által meghatározott felvehető államilag támogatott összlétszámot és a jogszabályban meghatározott módon megállapított kapacitásukat, illetve a felvehető összlétszámukat. A felvételi döntés során továbbra is elsődleges szempont az, hogy a hallgatót ponthatár alkalmazásával oda kell felvenni, ahová jelentkezett, illetve olyan sorrendben kell elbírálni a jelentkezését, amilyen sorrendet ő meghatároz. Az előterjesztés két ütemben tesz javaslatot a pontozási rendszer módosítására. 2

•

2007-ben megmarad a korábban érvényes és hatályos pontozási rendszer. Ennek alapján a középiskolai tanulmányi eredmények és az egy vagy két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján és a többletpontokkal 120+24 pontot lehet szerezni, ugyan úgy, mint 2005-ben és 2006-ban.

•

A második ütemben 2008-tól teszünk javaslatot az új pontozási rendszer bevezetésére. Továbbra is figyelembe kell venni a középiskolai tanulmányi eredményeket (tanulmányi pontok) és két érettségi vizsgatárgy eredményét (érettségi pontok). A felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkezők számára 400+100 pontos rendszerre teszünk javaslatot, a mesterképzésre jelentkezők számára 80+20 pontos rendszerre. Ennek a kommunikáció szempontjából nagy jelentősége van, matematikailag is elválik a két folyamat. A szakirányú továbbképzés és a doktori képzés pontozási rendszere intézményi hatáskörbe kerül. Megmarad a többletpontok rendszere, természetesen a megváltozott pontozási rendszerhez igazodó módon.

A felsőoktatási törvény alapján előnyben lehet részesíteni a hátrányos helyzetű hallgatókat, a gyermekgondozási szabadságon lévőket, illetve a fogyatékossággal élőket. Ezt a felvételi eljárási rendben többletpontokkal kívánjuk biztosítani. Ugyancsak szabályozza a tervezet a felsőoktatási törvény alapján azt a kört, akiket fel kell venni. A kormányrendelet részletesen szabályozza a központi adatbázis felépítését, ezzel összhangban az Országos Felsőoktatási Információs Központ, illetve a regisztrációs központ szerepét és lehetőséget teremt az eljárás minden fázisában az elektronikus ügyintézésre. Új elemként mellékletben tartalmazza a rendelet azoknak a szakoknak a jegyzékét, amely szakokon a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek. A rendelet általános rendelkezések határozzák meg a felvételi eljárás célját, illetve azt a kört, amelyre a rendelet hatálya kiterjed. Ezen belül ki kell emelni azt, hogy nem terjed ki a hatálya az egyházi felsőoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggő képzéseire, ezekre az illetékes egyházi szervek eltérő rendelkezéseket határozhatnak meg. A felsőoktatási törvény a felsőoktatásba belépőket megkülönbözteti a további tanulmányokat folytatóktól. A rendelet ezért külön rendelkezik a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint az egységes, osztatlan képzésre, illetve a mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre, és doktori képzésre jelentkezőkkel kapcsolatos szabályokkal. Ennek megfelelően tagolódik is a rendelet, külön fejezetben foglalkozik az alapképzéssel, egységes osztatlan képzéssel és felsőfokú szakképzéssel és külön a mesterképzéssel, szakirányú továbbképzéssel és doktori képzéssel. A felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, valamint az egységes, osztatlan képzésre vonatkozó szabályok tartalmazzák a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadvány megjelentetésével, annak tartalmával, a jelentkezők számára fontos garanciális szabályok megfogalmazását. A felvételi tájékoztatót a Felsőoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott adatok és a felsőoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Országos Felsőoktatási Információs Központ állítja össze és adja ki. A rendelet meghatározza az intézményi adatszolgáltatások határidejét, azt, hogy az adatszolgáltatást az Országos Felsőoktatási Információs Központ által meghatározott formában kell teljesíteni, illetve azt, hogy milyen határidővel kell a felvételi tájékoztatókat megjelentetni.

3

A felvételi tájékoztató – igazodva a két felvételi eljáráshoz – kétszer jelenik meg, illetve figyelembe véve az egyes képzési ciklusok specialitásait, és az eltérő „vásárlói kört” több kötetben is megjelentethető. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a kormány által meghatározott felvehető államilag támogatott létszámot az egyes képzési területek és munkarendek szerint. A felsőoktatási intézményeknek közölniük kell a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban minden képzési területre a maximális felvehető hallgatói létszámukat, a meghirdetendő szakokra vonatkozóan azok munkarendjét, finanszírozási formáját, indításának tervezett időpontját, a tanulmányi féléveket, a megszerezhető kreditek számát, a szakirányokat. Fontos információ és természetesen közölni kell a képzési helyet, a különböző díjakat, költségeket, juttatásokat. A felsőoktatási intézmény a meghirdetett képzéseket egységes intézményi vagy kari bontásban adhatja meg. A felsőfokú szakképzésekkel kapcsolatban a felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell azt, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen érettségi vizsgatárgyakat és milyen szintű érettségi vizsgákat határoz meg jelentkezési feltételként, továbbá a szakképesítéssel kapcsolatos egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, illetve a szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeit is közölni kell. Az alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan képzésekre vonatkozóan a felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a képzésben érintett felsőoktatási intézmények által elfogadott és egységesen alkalmazott, a felvételi során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyakat és azok szintjét, az adott szakon meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, melyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol, illetve a gyakorlati vizsgakövetelményeket. A képzésben érintett felsőoktatási intézményeknek közölniük kell azt is, hogy egységesen milyen középiskolai tanulmányi verseny eredményeit veszik figyelembe a felvételi vizsga során. A tervezet 7. § tartalmazza a legfontosabb garanciális szabályokat. Ennek keretében kimondja azt, hogy a felsőoktatási intézményeknek minden olyan információt közzé kell tenniük, amely szükséges a jelentkező döntéséhez. Csak olyan szak hirdethető meg, amelyet a felsőoktatási intézmény közhiteles adatait nyilvántartó regisztrációs központ nyilvántart, illetve közölni kell azt is, ha egy adott szak indításával kapcsolatban korlátozó döntés született. A felsőoktatási intézményeknek ugyancsak közölniük kell azt is, ha bizonyos feltételek hiánya esetén az adott szakot nem kívánják indítani. A felvételi eljárásokkal kapcsolatban a tervezet javaslatot tesz a februárban és a szeptemberben induló képzésekre, ahol azonos a szabályrendszer, illetve felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert arra, hogy ha úgy ítéli meg, rendkívüli eljárást hirdessen. A tervezet szerint minden év november 15-éig kell jelentkezni a februárban induló képzésekre, február 15-e marad a jelentkezési határidő a szeptemberben induló képzésekre. Az előbbinél a döntés január 15-éig, az utóbbinál augusztus 1-jéig születik meg. A felsőoktatási törvény és a rendelet alapján a felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. A felvételi kérelem elengedhetetlen feltétele az, hogy annak nyilvántartásba vételéhez a jelentkező a személyes adatait és a jelentkezés elbírálásához szükséges egyéb adatokat adja meg. A jelentkező egy felvételi eljárásban több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre és ezeken belül különböző munkarendre, államilag támogatott és/vagy költségtérítéses képzésre jelentkezhet. A jelentkezési lapon több jelentkezés esetén mindenkinek meg kell határoznia, hogy a jelentkezéseinek elbírálását milyen sorrendben kéri. A felvételi kérelmet az Országos Felsőoktatási Információs Központnak kell benyújtani és oda kell továbbítani minden olyan dokumentum fénymásolatát, amely a felvételi kérelem

4

objektív elbírálásához szükséges. Az esetleges hiánypótlás eljárási szabályait is tartalmazza a rendelet. A jelentkezési kérelmeket az Országos Felsőoktatási Információs Központ feldolgozza és annak alapján központi nyilvántartást hoz létre. Ezt a központi nyilvántartást használják a felsőoktatási intézmények, itt rögzítik a felvételi kérelmet benyújtók által beküldött információkat, a jelentkezők által elért eredményeket. A felvételi kérelmet benyújtót az Országos Felsőoktatási Információs Központ tájékoztatja a központi nyilvántartásban rögzített adatairól, biztosítja számukra a betekintést a nyilvántartott adatokba, illetve a hibásan rögzített adatok korrigálását. A pontozási rendszert illetően a 2007-re vonatkozó szabályok szó szerint megegyeznek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet előírásaival, de struktúrájában és logikájában az új jogszabályhoz alkalmazkodik a szöveg. Ez biztosítja azt, hogy a 2007-ben felsőoktatási intézménybe jelentkezők olyan pontozási rendszerrel találkozzanak, amelyet már korábban megismerhettek. Tanulmányi pontok: a középiskolában tanult magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv) és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi osztályzatából és az érettségi bizonyítványban szereplő jegyek átlagának kétszereséből kell kiszámolni. A tanulmányi pontok maximális összege 60 pont lehet, amelyet az államilag támogatott képzésben 3 évig, a költségtérítéses képzésben 5 évig lehet és kell számítani. A felsőfokú szakképzésre jelentkezők számára 5 évig számítható tanulmányi pont. Az érettségi pontok megállapítására a felsőoktatási intézmények által közösen meghatározott egy vagy két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek a 2. számú melléklet szerinti átszámításával kerül sor és két vizsgatárgy esetén 30-30, egy vizsgatárgy esetén pedig 60 érettségi ponttal kell értékelni. A felsőoktatási intézmények szakmai alkalmassági vizsgát, gyakorlati vizsgát és az EGT országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhetnek. Ezt szabályozza a 17. §. A felvételi eljárás során a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével vagy az érettségi pontok kétszerezésével majd a többletpontok hozzáadásával kell kiszámolni az összpontszámot. Sajátos szabályok vonatkoznak a felsőfokú szakképzésre jelentkezőkre, illetve azokra, akik a felsőfokú szakképzést követően jelentkeznek alapképzésre. A művészeti és sporttudományi képzési területen a gyakorlati vizsga alapján számolható ki az összpontszám. A felvételi eljárás során legfeljebb 24 többletpont adható. A többletpontok közül kötelező megadni az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat (19. §), a nyelvvizsgákért járó többletpontokat (20. §), az előnyben részesülők számára járó többletpontokat (22. §). (Ez utóbbi kategória 2006-ban még nem volt, bevezetésére a felsőoktatási törvény kötelez.) A felsőoktatási intézmények saját hatáskörben dönthetnek a többi többletpontról (21. §). Maximális többletpontot kapnak a tanulmányi versenyen meghatározott helyezést elért jelentkezők. A rendelet meghatározza azokat a kategóriákat, amelyekbe tartozókat fel kell venni (24. §), illetve azt a minimális pontszámot, amely alatt senki nem vehető fel (25. §). A pontozási rendszer megváltoztatására – felkészülési időt hagyva a jelentkezőknek – 2008-tól tesz javaslatot a rendelet. Ez technikailag azt jelenti, hogy 2008. január 1-jétől a 5

15-25. és 40. § hatályos szövege változik. Az új rendszer szerint az alapképzésre és az egységes osztatlan képzésre jelentkezők teljesítményét 400+100 pontos rendszerben kell értékelni. A középiskolai teljesítményt tanulmányi pontokkal, a két érettségi százalékos eredményét érettségi pontokkal ismeri el a rendszer. A jelentkezők pontszámát a tanulmányi és az érettségi pontok összegzésével vagy az érettségi pontok kétszerezésével, valamint a többletpontok hozzáadásával kell kiszámítani. Az 400+100 pontos rendszert az indokolja, hogy pontosabb rangsort tudjanak a felsőoktatási intézmények felállítani a jelentkezők között és ennek alapján igazságosabb döntés születhessen a ponthatárok megállapításakor. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a felvételi pontozás során 2-2-1 súllyal értékeli a rendszer a középiskolai tanulmányokat, az érettségi eredményeket, illetve az egyéb teljesítményeket. Az érettségi eredmények százalékos formában állnak rendelkezésre. Az biztosítja a legobjektívebb rangsort, ha ebből közvetlenül, átváltás nélkül számolható pont. Tanulmányi pontok: a középiskolában tanult magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv) és egy választott tárgy utolsó tanult két év végi – a jelentkezés évében tanulói jogviszonyban állók esetében a 12. (13.) évfolyam félévi – érdemjegyeinek összegét kettővel megszorozva, és az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát hozzáadva alakulnak ki a tanulmányi pontok, melyek összege így legfeljebb 200 pont lehet. Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatantárgyból elért százalékos eredménnyel, függetlenül attól, hogy azt az eredményt közép vagy emelt szintű érettségi vizsgán érte el a pályázó. Nagyon fontos változás az, hogy az érettségi százalékos eredményét nem kell átszámítani, különböző átszámítási kulcsokat alkalmazni, a két százalékos eredmény összege adja a pontszámot. Ha ugyanabból a tárgyból több különböző eredménnyel rendelkezik a pályázó, a számára kedvezőbbet kell figyelembe venni. Az érettségi pontokat két érettségi tárgyból kell kiszámítani és összesen 200 pont szerezhető. A művészeti képzési területre jelentkezők számára a felsőoktatási intézményben teljesített gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítmény alapján lehet megállapítani a gyakorlati pontszámot, melynek maximuma megegyezik az érettségi pontokéval. Az egyes többletpontok meghatározásakor fontos elv volt az, hogy a különböző jogcímeken szerezhető többletpontok lehetőleg eltérőek legyenek. Ez a felvételi eljárás érdekében szükséges, ezzel ugyanis csökken azoknak a jelentkezőknek a száma, akik azonos pontszámmal rendelkeznek. A többletpontok mértékének meghatározásakor fontos alapelv volt, hogy a korábbi rendszerhez hasonlóan az emelt szintű érettségi vizsgákon elért 60 %-os teljesítménnyel lehessen a középszintű 100 %-os eredménnyel megegyező felvételi pontot szerezni. Ehhez az emelt szintű érettségiért 40 többletpontot kell adni, a többi többletpont mértékét pedig ehhez kell igazítani. A többletpontok rendszere három elemből áll. Érettségi többletpontok – az emelt szinten teljesített legalább 30 %-os érettségiért jár, amennyiben ebből számolják az érettségi pontokat. Tárgyanként 40 többletpont, összesen tehát maximum 80 többletpont lehet. Az Ftv. alapján előnyben részesülő – halmozottan hátrányos helyzetűek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők, és gyermeküket nevelő – 25, illetve 50 többletpontot kapnak, ha a jelentkezéskor megfelelnek a feltételeknek. Egyéb többletpontok – nyelvtudás, tanulmányi verseny, sportteljesítmény, OKJ-s végzettség – alapján adhatók, eltérő mértékben. A többletpontok összege maximum 100 többletpont lehet akkor is, ha az összes többletpontot összeadva matematikailag az több lenne. A 24. § alapján nem vehető fel felsőoktatási intézménybe az, aki nem ér el legalább 160 pontot. Ezzel biztosítható az, hogy megfeleljenek a minimális minőségi követelményeknek azok, akik felvételre kerülhetnek felsőoktatási intézménybe. A 160 pont az a középszintű 40 6

%-os érettséginek, vagyis a hármas osztályzat alsó határát elérő érettségi eredménynek felel meg. Ugyanakkor a 21. § meghatározza azoknak a körét is (olimpiai bajnokok, nemzetközi szerződés alapján itt tanuló, a költségtérítéses képzésre gazdasági szervezetek által ajánlottak), akiket fel kell venni. A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén is 400+100 pontos rendszerben kell értékelni a jelentkezők teljesítményét. A tanulmányi pontok kétszerezésével vagy a tanulmányi és érettségi pontok összeadásával vagy az érettségi pontok kétszerezésével és a többletpontok hozzáadásával. Fel kell venni azt, aki a felsőoktatási törvényben megfogalmazott feltételekkel hallgatói szerződést kötött. Nem lehet felvenni felsőfokú szakképzésre azt, aki nem éri el 140 pontot. Ez az eredmény egy erős kettes (35 %-os) középszintű érettségivel érhető el. A külföldi és külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok alapján lehet tanulmányi és érettségi pontot számítani, az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata alapján. A rendelet ennek a kereteit határozza meg. A rendelet szerint két felvételi döntés van, az egyik januárban, a másik júliusban. Egy jelentkező egy felvételi eljárás során egy helyre vehető fel, az általa meghatározott elbírálási sorrendben. A döntés során természetesen figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmény által felvehető maximális hallgatói létszámot, a kapacitást, illetve a kormány által meghatározott államilag támogatott hallgatói létszámkeretet. A rendelet szabályozza a felvételi döntéssel kapcsolatos értesítés menetét is. Lehetőség van arra, hogy az államilag támogatott képzésre jelentkezett és elutasított pályázónak a felsőoktatási intézmény felajánlja a költségtérítéses képzés lehetőségét, illetve a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő beiratkozás lehetőségét. A 31. § szabályozza a jogorvoslati lehetőségeket a felvételi döntéssel kapcsolatban. A rendelet szabályozza a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények, valamint az Országos Felsőoktatási Információs Központ feladatait, kötelezettségeit és jogait a felvételi eljárás elektronikus lebonyolításával kapcsolatban. A rendelet a felsőoktatási törvénnyel összhangban szabályozza azokat a kedvezményeket, amelyeket a fogyatékossággal élők megkaphatnak a felvételi eljárás során. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a mesterképzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A felsőoktatási intézményeknek a mesterképzésekkel kapcsolatban is teljes körű tájékoztatási kötelezettségük van, beleértve a felvehető hallgatói létszámot, annak a végzettségnek a megjelölését, amellyel a mesterképzésre jelentkezni lehet, a korábbi tanulmányok során nyújtott teljesítmény értékelésének módját és elveit. A mesterképzésre jelentkezők nyilvántartása azonos az alapképzéssel, azzal az eltéréssel, hogy a nyári felvételi időszakra június 15-éig jelentkezhetnek. A mesterképzésre jelentkezőket rangsorolni kell, teljesítményüket pontszámban kell kifejezni. 100 pontos rendszert kell alkalmazni, melyben 80 pontot lehet adni a korábbi tanulmányi teljesítmények alapján és 20 többletpontot adhatnak az intézmények. A mesterképzésre jelentkezőknek is joguk van több helyre, szakra jelentkezniük, jelentkezéseiket rangsorolni kell és egy felvételi időszakban egy helyre vehetők fel, beleértve 7

azt az esetet is, ha a mesterképzés mellett alapképzési szakra is jelentkeznek. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban több képzési ciklusra is ad be jelentkezést, akkor egy rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a szakirányú továbbképzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A rendelet előírja a tájékoztatási kötelezettséget a szakirányú továbbképzésekkel kapcsolatban is, meg kell jelentetni az államilag támogatott képzéseket a felvételi tájékoztatóban, az egyéb szabályozási feladatokat a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utalja. A rendelet külön fejezetben foglalkozik a doktori képzésre történő jelentkezéssel és felvétellel, beleértve azt is, hogy az oktatási és kulturális miniszternek pályázati úton kell elosztania az államilag támogatott férőhelyeket. A tájékoztatás és a felvételi tájékoztató megjelentetése a doktori képzések vonatkozásában is kötelező, viszont egy jelentkeztetési és felvételi időszakot határoz meg a rendelet. A rendelet meghatározza azokat az információkat, amelyeket a jelentkezőkkel közölni kell, beleértve a felvételi tájékoztató megjelentetését, a létszámok közlését, a felvételi követelményeket stb. A rendelet meghatározza a minisztériumi feladatokat, amelyek közé tartozik a tájékoztató megjelentetése, a szükséges nyomtatványok biztosítása, az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás, az állami és intézményi feladatok koordinálása, szolgáltatások nyújtása. Mindezeket az Országos Felsőoktatási Információs Központ biztosítja. A jelentkezőknek eljárási díjat kell fizetniük, amelyet a rendelet úgy határoz meg, hogy egy összeg (9000 Ft) befizetésével a felsőfokú szakképzésben, az alapképzésben, egységes osztatlan képzésben három helyre lehet jelentkezni államilag támogatott és/vagy költségtérítéses képzésre és csak a negyedik és további jelentkezésért kell külön fizetni. Az így meghatározott összeg csökkentést jelent a mai szabályozáshoz képest, mivel eddig a három jelentkezés esetén a jelentkezőnek 12 ezer forintot kellett fizetnie. A csökkentést az teszi lehetővé, hogy az adminisztrációs költségekben jelentős megtakarítást jelent a feladatok központosítása és hatékonyabbá tétele azzal, hogy minden jelentkező adatait csak egyszer és központilag kell feldolgozni, függetlenül attól, hogy hány intézménybe adja be a jelentkezését. Ugyancsak eljárási díjat kell fizetnie annak, aki mesterképzésre, szakirányú továbbképzésre, illetve doktori képzésre jelentkezik. A rendelet lehetővé teszi azt, hogy a felsőoktatási intézmény a gyakorlati és alkalmassági vizsga esetén külön eljárási díjat kérjen a jelentkezőktől. A kormányrendelet 2006. december 1-jén lép hatályba, és rendelkezik arról, hogy milyen jogszabályok kerülnek hatályon kívül, illetve arról, hogy a felsőoktatási intézményeknek ennek megfelelően módosítaniuk kell a saját szabályzatukat. Ugyancsak az 52. § rendelkezik arról, hogy a hatályos szöveg hogyan változik 2008. január 1-jétől, illetve arról, hogy a 2007 februárjában induló képzésekre a 8. § (3)-(4) bekezdéseiben szabályozott pótfelvételi rendszer vonatkozik.

8

A kormányrendelet záró rendelkezései között módosításokra is sor kerül, amelyek egy része jogtechnikai pontosítás. A felsőoktatási törvény 153. § (1) bekezdésének 20. pontja felhatalmazást ad a Kormánynak a magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos kérdések szabályozására. A magán felsőoktatási intézmények saját döntésük szerint megválaszthatják, hogy tevékenységüket közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményként vagy gazdasági társaság által fenntartott intézményként végzik. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet szabályainak kiegészítése vált szükségessé. Ennek oka egyrészt az, hogy korábban nem került rendezésre, miképpen kell a számviteli szabályoknak megfelelően kezelni a tevékenység megválasztását, másrészt pedig az, hogy a magán felsőoktatási intézmények beszámoló-készítésére nem volt jogszabályi előírás. A módosítási javaslat ezt a helyzetet rendezi, amikor a számviteli törvény szerinti előírások szerint rendeli lezárni a korábbi időszak üzleti évének tevékenységi formája szerinti gazdálkodást (annak utolsó napját tekintve ezen üzleti év végének), és előírja a záró adatok alapján az új tevékenység üzleti évének megnyitását, rendezve egyúttal a megváltozott tevékenység üzleti évének intervallumát (a könyvek megnyitásától a naptári év lezárásáig). Az 1. számú melléklet a felsőoktatási törvény előírásai alapján a rendelet tételesen felsorolja azokat a szakokat, ahol a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek. A 2. számú melléklet – csak 2007-es hatállyal – rendelkezik az érettségi százalékos eredményeinek érettségi ponttá történő átszámításáról. 2. Az előterjesztés kapcsolódása a kormányprogramhoz Az előterjesztés megfelel a kormányprogram „Reform az oktatásban” fejezetében megfogalmazott céloknak, a versenyképes, minőségi felsőoktatás megteremtésének irányába hat. 3. Az előterjesztés gazdasági hatása Az előterjesztésnek közvetlen gazdasági hatása nincs, ugyanakkor közvetetten érint minden jelentkezőt, mivel a felsőoktatási törvény 39. § (6) bekezdése alapján meg kell határozni a rendeletben a „felvételi eljárás során kérhető eljárási díj megállapításának rendjét és a díj legmagasabb összegét, illetőleg a díj befizetése alóli mentesülés eseteit”. A javaslat úgy szól, hogy minden jelentkezőnek egy meghatározott összeget (9000 Ft) kell fizetnie, mely fedezi 3 jelentkezés költségeit. Minden további jelentkezésért fizetni kell. A díj egy része a felsőoktatási intézményeket illeti. 4. Kommunikációs terv A rendelet fontosságára való tekintettel feltétlenül szükséges az, hogy az elfogadásáról külön sajtótájékoztató legyen, melyen az új rendszer részletesen ismertetésre kerül. A sajtótájékoztatón, illetve a későbbi kommunikációk során külön kell kezelni a 2007-es és 2008-as szabályozást. Meg kell nyugtatni azokat, akik idén érettségiznek és a felsőoktatási 9

intézményekbe jelentkeznek, hogy pontosan ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, amelyeket már évek óta ismernek, illetve külön fel kell készíteni a 2008-ban érettségizőket arra, hogy időben megismerhetik a rájuk vonatkozó pontozási rendszert.

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2006. szeptember „ „

Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter

10

II. HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló kormányrendeletről készített előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

11

Melléklet az OKM-4064./2006. sz. kormány-előterjesztéshez

A Kormány …../2006. (…...) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény [a továbbiakban: Ftv.] 153. § (1) bekezdésének 9-10. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A felvételi eljárás célja 1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányok folytatására legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. (2) A felvételi követelményeket e rendelet annyiban határozza meg, amennyiben erről jogszabály másként nem rendelkezik. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt állami és az állam által elismert nem állami egyetemekre és főiskolákra [a továbbiakban: felsőoktatási intézmények] terjed ki. (2) E rendelet hatálya az Ftv. 39. §-ában meghatározott azon személyekre terjed ki, akik az Ftv. 32. §-ában foglalt képzésekre nyújtanak be felvételi kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézményekbe. (3) E rendelet az Ftv. 139. (4) bekezdésében foglaltak szerint nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzéseire. ALAPKÉPZÉS, EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. § 12

(1) A felsőoktatási intézmények e rendeletben foglaltak szerint kötelesek adatokat szolgáltatni a Felsőoktatási felvételi tájékoztató [a továbbiakban: Tájékoztató] összeállításához az Országos Felsőoktatási Információs Központ [a továbbiakban: OFIK] számára. (2) Az adatszolgáltatásért a felsőoktatási intézmény vezetője felelős. (3) Az adatszolgáltatás határideje a) a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében az előző naptári év augusztus 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében az előző év szeptember 15. napja. (4) Az adatszolgáltatást az OFIK által meghatározott formában kell teljesíteni. (5) Az OFIK a Tájékoztatót a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan október 15. napjáig, b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan december 15. napjáig jelenteti meg. (6) Az OFIK a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt legkésőbb a jelentkezés határidő lejártát 15 nappal megelőzően tehet közzé. 4. § A Tájékoztatóban közzé kell tenni az új belépőknek Kormány által képzési területenként, a képzés munkarendje szerint meghatározott létszámkeretét alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben. 5. § (1) A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény képzési területenként és a képzés munkarendje szerint – a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – az indítani tervezett évfolyamon vállalja. (2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőfokú szakképzésre, alapképzési szakra és egységes, osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza a) az adott szak munkarendjére, finanszírozási formájára (államilag támogatott vagy költségtérítéses) vonatkozó információkat, b) a képzés indításának tervezett időpontját (őszi/tavaszi félév), valamint a képzés időtartamát tanulmányi félévekben kifejezve, c) az intézmény székhelyét (telephelyét, székhelyen kívüli képzési helyét), d) a képzés során megszerzendő kreditek számát, e) a képzésen belül a választható szakirányokat, f) az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, g) a költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat, h) a jelentkezési laphoz csatolandó mellékletek megjelölését,

13

i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, módjával kapcsolatos egyéb szükséges információkat, j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar. (3) Az intézmény döntése alapján a felvételi hirdetmény a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy karonkénti bontásban tartalmazhatja. (4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva, külön kiadványban is megjelentethető. 6. § (1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőfokú szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, b) szakképesítést, egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsga követelményeit. (2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az egységes, osztatlan szakokra vonatkozóan tartalmazza a) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által – az esedékesség évét legalább két évvel megelőzően – a felvétel feltételéül közösen meghatározott érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, b) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül – az e rendelet 21. §-ában megjelölt lehetőségeket figyelembe véve – meghatározott többletpontokat, c) az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket, figyelembe véve e rendelet 1. számú mellékletét. 7. § (1) A Tájékoztatóban a felsőoktatási intézménynek úgy kell közzétennie a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményét, hogy az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az államilag támogatott és költségtérítéses képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról. (2) A Tájékoztatóban csak a regisztrációs központ által nyilvántartott szak, szakképzés hirdethető meg. (3) Azok a képzések, amelyeknek a nyilvántartásba vétele nem történik meg a 3. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott határidőig, csak a következő Tájékoztatóban hirdethetők meg. (4) A felsőoktatási intézménynek a Tájékoztatóban megjelentetni tervezett közleményében az általa meghirdetett szakok minőség-hitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt kell adnia. A felsőoktatási intézmény köteles feltüntetni különösen, ha a szak indítását korlátozással engedélyezték, a korlátozásra vonatkozó információt. (5) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett szakot nem indítja. A felvételi eljárások

14

8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető: a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés határideje – minden képzési szintre vonatkozóan – november 15. napja, b) a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés esetén a jelentkezés határideje február 15. napja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felvételi eljárásokat követően, az oktatási és kulturális miniszter a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira tekintettel pótfelvételi eljárásokat is engedélyezhet. (3) A pótfelvételi eljárásokra az oktatási és kulturális miniszter az e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg. (4) A pótfelvételi eljárások meghirdetését tartalmazó közleményeket az OFIK a jelentkezési határidő lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően köteles közzétenni. A felvételi kérelem 9. § (1) A felvételi eljárás a jelentkező kérelmére indul. (2) A felvételi kérelem benyújtásakor a jelentkező a felvételi kérelmének nyilvántartásba vételéhez szükséges személyes adatait és a jelentkezése(i) elbírálásához szükséges adatokat köteles megadni, valamint igazolnia kell a felvételi díjak befizetését. (3) A kérelem benyújtására szolgáló nyomtatványok előállításáról és forgalomba hozataláról az OFIK gondoskodik. 10. § (1) A jelentkező egy felvételi eljárásban – függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől és szakképzettségeitől – több különböző képzési szintre, illetve ugyanazon képzési szinten belül több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, képzési helyre, és ezeken belül különböző munkarendre, államilag támogatott és/vagy költségtérítéses finanszírozási formára jelentkezhet. (2) Amennyiben a jelentkező az előző bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra – ha van, mely szakirányra, mely képzési helyre, illetve nyelvre –, mely képzési formára, teljesvagy részidős képzésre (nappali, esti, levelező tagozatra vagy távoktatásra) és milyen finanszírozási formára jelentkezik, b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását. (3) A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során – e rendeletben meghatározott feltételekkel, a Tájékoztatóban meghatározott határidőben és módon – módosíthatja. 11. § (1) A felvételi kérelmet az OFIK-nak kell megküldeni.

15

(2) A felvételi kérelemhez mellékelni kell a felvételi kérelem elbírálásához szükséges – a Tájékoztatóban megjelölt – adatokat, igazolásokat, különösen a) a felvétel feltételét képező középiskolai, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító okirat másolatát, b) a felvételhez szükséges, e rendeletben meghatározott feltételek fennállását tanúsító okiratok másolatát, c) a felvételi eljárási alapdíj, illetve kiegészítő díj befizetéséről szóló igazolás másolatát. 12. § (1) Az OFIK a jelentkezési lapot hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül megsemmisíti, ha a) nem állapítható meg a jelentkező neve és lakcíme vagy értesítési címe, vagy b) az a) pontban meghatározott adatok ugyan megállapíthatók, de a jelentkezési lapon feltüntetett adatok alapján nem azonosítható be egyetlen jelentkezési hely sem. (2) Az előző bekezdésben meghatározott eseteken kívül – szükség esetén – az OFIK a jelentkezőt hiánypótlásra szólítja fel. (3) Ha a jelentkezési lap hiányos vagy a mellékletek hiányosak és a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a Tájékoztatóban, illetve az igazoltan elküldött hiánypótló felhívásban meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, a továbbiakban nem vehet részt a felvételi eljárásban, feltéve, hogy a felhívásban a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményére a jelentkezőt figyelmeztették. A jelentkezők központi nyilvántartása 13. § (1) A jelentkezési lapokon feltüntetett és az azok mellékleteként beküldött adatok alapján az OFIK létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását. (2) Az OFIK a felsőoktatási intézmény számára hozzáférhetővé teszi az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezett pályázók, adott intézménybe benyújtott felvételi kérelme(i) elbírálásához szükséges, a központi nyilvántartásban rögzített adatait. (3) A felvételi kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési lap benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, ugyancsak az OFIK-hoz kell benyújtani a Tájékoztatóban közzétett, a felvételi döntés e rendeletben meghatározott időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül. (4) A mellékletek a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az igazolások, okiratok, eredetiben történő bemutatása. (5) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve az OFIK a felvételi kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől. (6) A jelentkező nem kötelezhető olyan adat szolgáltatására, melyet az OFIK – a hatályos jogszabályok keretei között – más nyilvántartásból szerez be. 14. § (1) Az OFIK – a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után – a jelentkezőt tájékoztatja a felvételi nyilvántartásban rögzített adatairól.

16

(2) A jelentkező kérelmére a róla nyilvántartott adatokba való betekintést, szükség esetén az adatok javítását az OFIK az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani. (3) A jelentkezési lapokon feltüntetett adatok valódiságáért a jelentkező a felelős. Más felsőoktatási intézményben korábban létrejött, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyra vonatkozó vagy a felvétel eredményét befolyásoló valótlan adatszolgáltatás hátrányos jogkövetkezménye a jelentkezőt terheli. (4) Valótlan adatszolgáltatás esetén – amennyiben az a felvétel eredményét befolyásolta – a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést utólag köteles megsemmisíteni. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén 15. § (1) Az államilag támogatott alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 3 évben, a költségtérítéses alapképzésre, továbbá a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő 5 évben legfeljebb 60 pontig értékelhető a jelentkező középiskolai teljesítménye. (2) A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, a következők szerint: a) öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó - tanult két év végi érdemjegyeinek összege, valamint b) az érettségi érdemjegyek átlagának kétszerese, egész számra kerekítve. (3) A középiskolai eredmény meghatározásánál szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetén - a jelentkező választása szerint - egy, legalább két évig tanult, a választott szakiránynak megfelelő szakmai előkészítő, szakmai alapozó tárgy is figyelembe vehető. (4) Az (1)-(2) bekezdés alapján számított pontok az úgynevezett tanulmányi pontok, amelyeknek az összértéke legfeljebb 60 pont lehet. (5) A jelentkezés évében érettségizők esetében az (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott osztályzatait is figyelembe lehet venni. Erről a felsőoktatási intézmény szabályzatában dönthet. (6) Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni. (7) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett - a felvételiző választása szerint egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. (8) Az érettségi érdemjegyek átlagának kiszámításakor az érettségi bizonyítványt, illetve azokat a tanúsítványokat kell figyelembe venni, amelyeket a jelentkező az e rendeletben, illetve a Tájékoztatóban meghatározott módon a jelentkezési lapjához mellékel. 16. § (1) A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a képzési területeknél meghatározott érettségi vizsgatárgyak alapján kiszámolt pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összértéke legfeljebb 60 pont lehet.

17

(2) Az érettségi vizsgán vizsgatárgyanként elért százalékos eredményeket 60, illetve 30 érettségi pontra kell átszámítani annak függvényében, hogy a felsőoktatási intézmény egy, illetve két tárgyat határoz meg kötelező vagy választható vizsgatárgyként. Az érettségi pontokat a vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén azonos módon kell számítani. Az átszámítási kulcsokat e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. (4) A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását, valamint a középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek érettségi osztályzatra történő átszámítását az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni. (5) A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti a (4) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet 61. § (10) bekezdése szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. 17. § (1) A felvételi eljárás során: a) szakmai alkalmassági vizsga, b) gyakorlati vizsga, c) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárai számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga szervezhető. (2) A szakmai alkalmassági vizsga az adott képzési területen, alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben a továbbtanuláshoz szükséges - előfeltételként meghatározott alkalmasságot méri. Értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény vagy - együttműködés esetén - az adott képzési terület intézménycsoportjának szakemberei közösen határozzák meg, amit a Tájékoztatóban közzé kell tenni. (3) A művészeti és a sporttudományi képzési területbe tartozó egyes szakokon gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg, amelyeket közzé kell tenni a Tájékoztatóban. Az értékelés pontszámok meghatározásával és rangsorolással történik, az érettségi pontok meghatározásával azonos elvek szerint. 18. § (1) A rangsorolást 120 pontos rendszerben – a maximum 24 többletpont hozzáadásával – pontszámban kell kifejezni. (2) A felvételi összpontszámot a következőképpen kell meghatározni: a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegzésével és a többletpontok hozzáadásával vagy b) az érettségi vizsgatárgyak alapján számított érettségi pontok megkettőzésével és a többletpontok hozzáadásával. (3) A felvételi összpontszám meghatározása a (2) bekezdésben meghatározott lehetőségek közül minden esetben a jelentkező számára kedvezőbb módon történik. (4) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben a tanulmányi pontok megkettőzésével történik.

18

Az 5 évnél régebben érettségizettek esetében a felvételi eljárás, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény szabályzatában állapítja meg. (5) A művészeti és sporttudományi képzési területre jelentkezők esetében a felvételi összpontszám kizárólag a gyakorlati vizsga alapján – a (2) bekezdés b) pontja szerint – is megállapítható. (6) A felsőfokú szakképzés befejezését követően szakirány szerinti jelentkezés esetén azon alapképzési szakon, amelyen a szakképzés ismeretanyaga beszámítható a felvételi összpontszámot a képzés négy félévének tanulmányi átlagából számított átlageredmény 24szereseként is meg lehet határozni. 19. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a képzési területnél jelentkezési feltételként, illetve választható módon meghatározott érettségi vizsgatárgyakból az emelt szinten teljesített legalább közepes érettségi vizsgáért többletpontot ad. Az adott alapképzési szakon, egységes, osztatlan képzésben többletpont legfeljebb két emelt szinten teljesített érettségi vizsgatárgyért adható. (2) Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri érettségi pontjai megállapítását. (3) Ha a jelentkező jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra és olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol két érettségi vizsgatárgy alapján számolják ki az érettségi pontjait, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 7-7 többletpontot kap. Amennyiben olyan alapképzési szakra, egységes, osztatlan képzésre jelentkezik, ahol egy vizsgatárgyból számolják ki az érettségi pontjait, 14 többletpontra jogosult. 20. § (1) A felsőoktatási intézmény legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvvizsgánként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 7 pontot, b) a felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 10 pontot ad. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 7, illetve 10 többletpontot a felsőoktatási intézmény, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt - igazoltan - nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. (2) Egy adott idegen nyelvből - a jelentkező döntése alapján - a 19. § vagy e paragrafus alapján többletpont egyszer adható. 21. § (1) A felsőoktatási intézmény - a szabályzatában meghatározott módon - a felvételi eljárás során további többletpontot adhat az alábbiak szerint: a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve a szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért legfeljebb 7 pont,

19

b) olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont vagy olimpiai sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 3 pont, c) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért legfeljebb 5 pont, d) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak legfeljebb 5 pont, az első díjasoknak legfeljebb 3 pont, e) az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért legfeljebb 5 pont. Előnyben részesítés 22. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontot kap, abban az esetben azonban, ha a hátrányos helyzetű tanuló megfelel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában a halmozottan hátrányos helyterű tanulóra meghatározott feltételeknek, 8 többletpontot kap. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező (Ftv. 147. § 8. pont) minden jelentkezési helyén 8 többletpontot kap. (3) A gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező 8 többletpontot kap. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján biztosított kedvezményre az jogosult, aki a jelentkezési határidő napján, illetve az e rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő határidőig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek. 23. § (1) A 19-22. §-ok alapján adható többletpontok összege legfeljebb 24 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 24 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná. (2) A felsőoktatási intézmények szakiránynak megfelelő jelentkezés esetén azoknak a jelentkezőknek, akik a versenykiírásnak megfelelően az oktatási és kulturális miniszter által ajánlott Országos Középiskolai Tanulmányi és Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén emelt szintű érettségi eredménynek megfelelő helyezést értek el, a maximális 24 többletpontot biztosítják. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot ennek figyelembevételével kell meghatározni. 24. § (1) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. (2) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyeket. Ezeknek a személyeknek a körét a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdése szerinti szervezet határozza meg – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja.

20

(3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel az e jogszabályban megfogalmazott feltételeknek, és akit az Ftv. 126. § (4) bekezdés alapján gazdálkodó szervezet megjelöl – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. 25. § Felsőoktatási intézménybe - a felsőfokú szakképzés kivételével - csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 78 pontot. Felsőfokú szakképzésre felvehető az a jelentkező is, akinek a többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 72 pontot. Pontszámítás a külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok alapján 26. § (1) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatok és érettségi bizonyítvány eredményeit felvételi szempontból a bemutatott okmány(ok) alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezését benyújtja. (2) Az eljárás során a felsőoktatási intézmény a) dönt a külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembe vételéről, b) a felvételi tantárgyakból megállapítja az egyes tantárgyak vizsgaszintjét, százalékos eredményét és az érettségi pontok számát, c) megállapítja az esetleges többletpontokat. (3) Amennyiben a külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok során a jelentkező az adott képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatantárgyat (vagy azok valamelyikét) nem tanulta, így azokból (abból) nem rendelkezik osztályzattal, a felsőoktatási intézmény jogosult eldönteni, hogy érettségi pontként figyelembe veszi-e valamely más, a jelentkező által tanult tárgy(ak) eredményét. (4) A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában teljesített érettségi figyelembe vételéről az (1)-(3) bekezdések keretei között a felsőoktatási intézménynek a szabályzatában kell rendelkeznie. A felvételi döntés 27. § (1) A felvételi döntést a) a februárban induló szemeszterre történő jelentkezés esetén legkésőbb január 15. napjáig, b) a szeptemberben induló szemeszterre történő jelentkezések esetén legkésőbb augusztus 1. napjáig meg kell hozni. (2) Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre vehető fel. (3) A felsőoktatási intézmény a felsőfokú szakképzésre, az alapképzésre és az egységes, osztatlan képzésre jelentkező felvételéről képzési áganként vagy szakonként (szakirányonként, képzési helyenként) egységes rangsorolás alapján dönt.

21

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor kötelezően figyelembe kell venni a) e rendelet 10. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, b) azt a maximális hallgatói létszámot, amelynek a képzését a felsőoktatási intézmény – figyelembe véve a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket – az indítani tervezett évfolyamon vállalja, c) a regisztrációs központ által megállapított intézményi kapacitást, d) a Kormány által adott évre meghatározott, országosan felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét. (5) A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. A ponthatár alatti eredménnyel senki nem vehető fel, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező felvenni. (6) Amennyiben a jelentkező a (3) bekezdésben meghatározott képzéseken túlmenően mesterképzés(ek)re is adott be jelentkezési lapot, a felvételi döntés során ennek tényét és a megjelölt sorrendjét is figyelembe kell venni. 28. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló határozatát – jelentkezésenként külön határozatban – írásban közli a jelentkezővel. (2) A határozatnak tartalmaznia kell a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját, b) a jelentkező által választott szak pontos megnevezését, c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, oktatási azonosítóját, d) a felvételről vagy a felvétel elutasításáról szóló döntést, e) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást, f) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, illetve a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, g) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta, h) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását. (3) A határozat tartalmazhatja a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat, b) a 29. § szerinti költségtérítéses képzésre történő felvétel felajánlását, c) a 30. § szerinti, nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára meghirdetett előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását. 29. § (1) A felsőoktatási intézmény vezetője a felvételi eljárást követően annak a jelentkezőnek, aki az adott intézménybe államilag támogatott képzésre jelentkezett, de egyetlen felsőoktatási intézménybe sem nyert felvételt, felajánlhatja a költségtérítéses képzésre történő beiratkozás lehetőségét, ugyanazon a szakon, amelynek az államilag támogatott formájára a jelentkező felvételi kérelmet nyújtott be. (2) Az ajánlatot a felvételt elutasító döntéssel egyidejűleg vagy legkésőbb annak közlésétől számított nyolc (8) napon belül kell elküldeni. (3) Az ajánlat elfogadása a felajánlott képzésre történő felvételi kérelem benyújtásával történik, ennek határidejét az ajánlatban kell közölni. A kérelmet az adott felsőoktatási

22

intézményhez kell benyújtani. A jelentkező kizárólag az ajánlat szerinti képzésre vehető fel. 30. § (1) A felsőoktatási intézmény vezetője a felvételi eljárást követően annak a nem magyar állampolgárságú jelentkezőnek, aki az adott intézménybe jelentkezett, de a magyar nyelvi alkalmassági vizsgán „nem felelt meg” minősítést kapott, emiatt a felvételi eljárásban – az adott intézmény tekintetében – a továbbiakban nem vehetett részt, és egyetlen más szakra sem nyert felvételt, felajánlhatja az Ftv. 119. § (2) bekezdés e) pontja szerinti előkészítő évfolyamra történő beiratkozás lehetőségét. (2) Az ajánlatot a felvételt elutasító döntéssel egyidejűleg vagy legkésőbb annak közlésétől számított nyolc (8) napon belül kell elküldeni. Az ajánlat elfogadása a felajánlott képzésre történő felvételi kérelem benyújtásával történik, ennek határidejét az ajánlatban kell közölni. A kérelmet az adott felsőoktatási intézményhez kell benyújtani. Jogorvoslat a felvételi döntéssel szemben 31. § A felvételi kérelem tárgyában hozott határozat ellen az Ftv. 75. § (4) bekezdése alapján, a törvény 73. §-ában meghatározott rendelkezések értelemszerű alkalmazásával lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során 32. § (1) A jelentkezők a felvételi eljárás során egyes ügyeiket – jelen rendeletben meghatározottak szerint – elektronikusan is intézhetik. A jelentkező a felvételi eljárásban kizárólag elektronikus ügyintézésre nem kötelezhető. (2) Az elektronikus ügyintézés körében az OFIK az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani a jelentkezők számára a saját adataik megismerhetőségét, szükség esetén azok javítását. (3) A jelentkező, aki az ügyintézés elektronikus módját választotta, a felvételi eljárás során bármikor áttérhet az ügyintézés hagyományos módjára. (4) A felsőoktatási intézmények a felvételi eljárás egyes folyamatait – jelen rendeletben meghatározottak szerint – kizárólag elektronikusan intézhetik. (5) Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről az OFIK gondoskodik. (6) Az OFIK az előző bekezdés szerinti rendszer(eke)t köteles úgy kiépíteni, hogy a rendszer(ek)ben elvégzett minden egyes műveletre – különösen az adatok módosítására – vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye. (7) Az OFIK köteles teljes körű tájékoztatást adni a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve köteles teljes körű útmutatást adni a rendszer(ek) szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról. 33. §

23

(1) A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást az OFIK által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszerben kötelesek teljesíteni. (2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője által erre feljogosított személy(ek) végezheti(k). (3) Az OFIK a Tájékoztató teljes tartalmát elektronikus formában, az Interneten köteles bárki számára hozzáférhető formában közzétenni. (4) Az OFIK – amennyiben ilyen megjelenik – a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közlemény(eke)t teljes terjedelemben, az Interneten köteles bárki számára hozzáférhető formában közzétenni. 34. § (1) A jelentkező a felvételi kérelmet – a Tájékoztatóban meghatározott feltételekkel és módon – elektronikusan is benyújthatja. (2) Amennyiben a jelentkező a felvételi kérelmét elektronikus úton nyújtja be, valamennyi további adatot, igazolást, okiratot benyújthatja, illetve valamennyi további beadványát előterjesztheti elektronikus formában, illetve kérésére számára minden értesítés, irat, határozat elektronikus úton is kézbesíthető. (3) Amennyiben a jelentkező az ügyintézés elektronikus módját választja, a személyazonosságának megállapítására a) az OFIK által a Tájékoztatóban közzétett azonosítási módszert vagy b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény X. fejezetében meghatározott azonosítási eljárást kell alkalmazni. 35. § (1) Az OFIK a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti. (2) A felsőoktatási intézmények a jelentkezők adataiban bekövetkezett, hozzájuk bejelentett változásokat az előző bekezdés szerinti elektronikus rendszerben kötelesek regisztrálni. (3) A 15-17. §-ban, valamint a 19. §-ban meghatározott adatokat az OFIK – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között – a közoktatási intézménytől, a vizsgaközponttól vagy a Közoktatási Információs Irodától elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szervezet felel. (4) A felsőoktatási intézmények a jelentkezők nyilvántartását, az eredményeik összesítését, a jelentkezők rangsorolását és ennek alapján a felvételi kérelem teljesíthetőségét az OFIK által rendelkezésre bocsátott információs rendszer használatával kötelesek megállapítani. Fogyatékossággal élőkre vonatkozó rendelkezések 36. § (1) A felvételi eljárás lebonyolítása során az OFIK és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező (Ftv. 147. § 8. pont) számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.

24

(2) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról szóló jogszabályok alapján megillették. (3) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, felmentések. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez. MESTERKÉPZÉS 37. § (1) Az oktatási és kulturális miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg az Ftv. 103. § (1) bekezdés h) pontja alapján azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek mesterképzésre. (2) Az oktatási és kulturális miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg mesterképzésre a Tájékoztatóban. (3) A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-36. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tájékoztatás 38. § (1)A felsőoktatási intézmények e rendelet 3-7. §-aiban foglaltak szerint kötelesek adatokat szolgáltatni a Tájékoztató összeállításához az OFIK számára. (2)A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott mesterképzésre felvehető hallgatói létszám – oktatási miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását. (3) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan tartalmazza a) azon alapszakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz, b) az államilag támogatott és a költségtérítéses formában felvehető keretszámot, c) az alapképzésben, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit, d) a tanári mesterszakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait, e) az intézmény által meghatározott többletteljesítmények körét, ezek figyelembe vételének módját, feltételeit. Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás 39. §

25

(1) A felvételi eljárásokra jelen rendelet 8. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy mesterképzésre június 15. napjáig is lehet jelentkezni. (2) A felvételi kérelemre jelen rendelet 9-14. §-ait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a jelentkező a február 15-ei határidőben jelentkezett és az előző bekezdésben foglalt lehetőséggel is élni kíván, a június 15-ig benyújtandó jelentkezéseit a február 15-ig benyújtott jelentkezéseinek sorrendjébe kell illesztenie. A jelentkezők rangsorolása 40. § (1) A mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgát nem szervezhet. A felvételi kérelmeket kizárólag az alapképzésben elért eredmények, valamint az intézmény által meghatározott többletteljesítmények alapulvételével lehet rangsorolni. (2) A rangsorolás során figyelembe lehet venni többek között a) a meghatározott alapképzési szak vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott egyetemi vagy főiskolai szak aa) tanulmányi átlageredményét, ab) a záróvizsga vagy az oklevél minősítését, b) a nyelvtudást, c) bizonyos ismeretkörök teljesítését (kredit), d) motivációs beszélgetést. (3) E rendelet 15-16., 18-23., 25-26. §-ai a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók. (4) A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni. (5) A (2) bekezdésben felsorolt teljesítményeket összesen legfeljebb 80 pontban kell kifejezni. (6) Az intézmény által meghatározott többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy a többletpontok mértéke – a (2) bekezdésben meghatározott 100 ponton belül – legfeljebb 20 pont lehet. (7) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (8) A külföldön vagy külföldi rendszerű felsőoktatási intézményben szerzett alapfokozato(ka)t felvételi szempontból a bemutatott okmány(ok) alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezését benyújtja. (9) E rendelet 18. § (7) bekezdésének rendelkezéseit a mesterképzésre jelentkezők esetében is alkalmazni kell. (10)E rendelet 22. §-át a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, maximum 10 többletpontot kaphatnak. A felvételi döntés 41. § (1) Jelen rendelet 27. §-át az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

26

a) A felsőoktatási intézmény a mesterképzésre jelentkező felvételéről szakonként egységes rangsorolás alapján dönt. b) Mesterképzés esetén a felsőoktatási intézmény köteles figyelembe venni az oktatási és kulturális miniszter által meghatározott, az adott intézménybe felvehető államilag támogatott hallgatók létszámkeretét. (2) Jelen rendelet 30. §-a a mesterképzésre történő jelentkezés esetén nem alkalmazható. (3) Amennyiben a jelentkező beadott jelentkezési lapot az e rendelet 27. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 42. § (1) Az oktatási és kulturális miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg az Ftv. 103. § (1) bekezdés h) pontja alapján azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek szakirányú továbbképzésre. (2) Az oktatási és kulturális miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg szakirányú továbbképzésre a Tájékoztatóban. Tájékoztatás 43. § (1)A felsőoktatási intézmények e rendelet 3-7. §-aiban foglaltak szerint adatokat szolgáltatnak az államilag támogatott képzésekről a Tájékoztató összeállításához az OFIK számára. (2)Az adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja. (3)A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót az OFIK december 15. napjáig jelenteti meg. Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás 44. § (1) A szakirányú továbbképzésre a jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény határozza meg. (2) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők elektronikus nyilvántartásáról a felsőoktatási intézmény köteles gondoskodni. (3) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről az OFIK által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat. A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés 45. §

27

(1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (3) A külföldön vagy külföldi rendszerű felsőoktatási intézményben szerzett alapfokozato(ka)t felvételi szempontból a bemutatott okmány(ok) alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezését benyújtja. (4) A felvételi döntés tartalmi és formai követelményeire a 28. § -t alkalmazni kell. (5) A felvételi kérelem tárgyában hozott határozat ellen az Ftv. 75. § (4) bekezdése alapján, a törvény 73. §-ában meghatározott rendelkezések értelemszerű alkalmazásával lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. DOKTORI KÉPZÉS 46. § (1) Az oktatási és kulturális miniszter a felvétel esedékességét megelőző év szeptember 15-éig határozza meg az Ftv. 103. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Ftv. 114. § (5) bekezdésére azokat a pályázati feltételeket, melyek alapján a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyeket igényelhetnek doktori képzésre. (2) Az oktatási és kulturális miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti és egy hónapon belül határoz arról, hogy az egyes felsőoktatási intézmények tudományterületenként, illetve művészeti áganként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg doktori képzésre a Tájékoztatóban. Tájékoztatás 47. § (1)A felsőoktatási intézmények e rendelet 3-7. §-aiban foglaltak szerint kötelesek adatokat szolgáltatni a Tájékoztató összeállításához az OFIK számára. (2)Az adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év szeptember 15. napja. (3)A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót az OFIK december 15. napjáig jelenteti meg. (4)A Tájékoztatóban közzé kell tenni az államilag támogatott doktori képzésre felvehető hallgatói létszám – oktatási és kulturális miniszter által meghatározott – intézmények közötti elosztását. (5)A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza a) azon mester szakokon szerzett fokozatok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. LXXX. törvényben meghatározott egyetemi szintű végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz, b) az államilag támogatott és a költségtérítéses formában felvehető keretszámot, c) az adott intézmény által meghatározott felvételi vizsgatárgyakat, vizsgakövetelményeket, a vizsga típusára vonatkozó információkat, egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket,

28

d) a felvételi eljárás során figyelembe vehető egyéb többletteljesítmények körét, ezek figyelembe vételének módját, feltételeit. Felvételi eljárások, felvételi kérelem, nyilvántartás 48. § (1) A doktori képzésre a jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény határozza meg. (2) A doktori képzésre jelentkezők elektronikus nyilvántartásáról a felsőoktatási intézmény köteles gondoskodni. (3) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről az OFIK által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat. A jelentkezők rangsorolása, a felvételi döntés 49. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni. (2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. (3) A külföldön vagy külföldi rendszerű felsőoktatási intézményben szerzett fokozato(ka)t felvételi szempontból a bemutatott okmány(ok) alapján az a felsőoktatási intézmény minősíti, ahová a jelentkező jelentkezését benyújtja. (4) A felvételi döntés tartalmi és formai követelményeire a 28. § -t alkalmazni kell. (5) A felvételi kérelem tárgyában hozott határozat ellen az Ftv. 75. § (4) bekezdése alapján, a törvény 73. §-ában meghatározott rendelkezések értelemszerű alkalmazásával lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni. A FELVÉTELI ELJÁRÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK 50. § (1) Az OKM-nek gondoskodnia kell a) a Tájékoztató – és szükség esetén a felvételi eljárásokhoz kapcsolódó hivatalos közlemények – megjelentetéséről, b) a jelentkezésre szolgáló nyomtatványok elkészítéséről és forgalomba hozataláról, c) a jelentkezők központi elektronikus nyilvántartásának, valamint a felvételi eljárásokat támogató információs rendszer létrehozásáról és működtetéséről, d) a felvételi eljárásokkal kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinációjáról, e) egyéb, a felvételi eljárásokat támogató szolgáltatások megszervezéséről, ellátásáról. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását az OKM az OFIK útján biztosítja. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának anyagi fedezetét a felvételi eljárás alapdíja biztosítja. 51. §

29

(1) A felvételi eljárás során a jelentkezőnek alapdíjat, kiegészítő díjat, intézményi eljárási díjat, esetlegesen külön eljárási díja(ka)t kell fizetnie. Az alapdíj évenkénti összegét a pénzügyminiszterrel egyetértésben az oktatási és kulturális miniszter határozza meg. (2) Felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, osztatlan, egységes képzésre és mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkezőknek felvételi eljárási alapdíjat kell fizetniük, melynek legmagasabb összege 9000 forint lehet. A felvételi eljárás alapdíja egyidejűleg három államilag támogatott és/vagy költségtérítéses felvételi kérelem benyújtására jogosít. (3) Az alapdíjból 1000-1000 forint illeti meg azokat a felsőoktatási intézményeket, ahová a jelentkező jelentkezési lapot benyújtott. (4) Minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni az OFIK-nak, melyből 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményeket illeti. (5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt intézményi alapdíj fizetésére kötelezheti. Ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott díj lehet. (6) Gyakorlati és alkalmassági vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díj fizetésére kötelezheti. Ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott díj lehet. (7) A felvételi eljárás alapdíját és a kiegészítő díjat az OFIK-hoz, az intézményi díjakat és az esetlegesen fizetendő külön eljárási díjakat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni. (8) Az alapdíj és a kiegészítő díj felsőoktatási intézményeket illető részét az OFIK a jelentkezési határidőt követő 60 napon belül utalja át. (9) Az e paragrafusban meghatározott alapdíj és kiegészítő díj összege 25 %-kal csökkenthető azon jelentkezők számára, akik a jelentkezésüket az e rendelet 34. §-a alapján teljes egészében elektronikusan intézik. (10)Az e paragrafusban meghatározott díjak összegét, a befizetésének módját, a nyugtaadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közölni kell. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. § (1) Ez a rendelet 2006. december 1-jén lép hatályba. (2) 2008. január 1-jén e rendelet 15-25. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek: „15. § (1) Alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, melyet az alábbi módokon kell számítani: a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével,

30

mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot, b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot, c) e rendelet alapján emelt szinten teljesített érettségiért legfeljebb 80 érettségi többletpontot, d) egyéb többletteljesítményért az e rendelet 20-21. §-aiban meghatározott többletpontokat, e) az e rendelet 23. § (1)-(4) pontjaiban meghatározott jelentkezői csoportba tartozó legfeljebb 50 többletpontot szerezhet. (4) A (3) bekezdés c-e) pontjai alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező számára abban az esetben is csak 100 pontot lehet figyelembe venni, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak összege ezt meghaladná. 16. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező középiskolai érdemjegyeiből és az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni a) a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult választott tárgy utolsó két – tanult - év végi érdemjegyeinek összegét kettővel meg kell szorozni, b) az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát kell figyelembe venni. (2) Amennyiben a jelentkező az előző bekezdésben meghatározott valamely tárgyat nem az utolsó két évfolyamon tanulta utoljára, annak a két tanévnek az év végi érdemjegyeit kell figyelembe venni, amely tanévekben a jelentkező az adott tárgyból utoljára tanulmányokat folytatott. (3) A jelentkezési határidő napján még közoktatási tanulmányait be nem fejező jelentkezők esetében az utolsó évfolyamon is tanult tantárgyak 12. (illetve 13.) évfolyamon félévkor kapott érdemjegyeit kell figyelembe venni az év végi érdemjegyek helyett. (4) Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból évente a két osztályzat számtani átlagát kell figyelembe venni, kerekítés nélkül. (5) Amennyiben a jelentkezőnek az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt tantárgyak valamelyikéből nincs osztályzata, a nem tanult tárgy helyett – a jelentkező választása szerint – egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatai is figyelembe vehetők. 17. § (1) A érettségi pontokat az azonos képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a képzési területre vonatkozóan meghatározott két érettségi

31

(2) (3) (4) (5) (6) (7)

vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni. A érettségi pontok száma – a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt – egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni. Amennyiben ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a jelentkező számára előnyösebb eredményt kell figyelembe venni. A kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt tett tantárgyi érettségi vizsga eredményeinek átszámítását külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni. Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható. Azon érettségi eredmény, melyet nyelvvizsga-bizonyítvány alapján állapítottak meg, nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből felvételi feltétel. 18. §

(1) A művészeti képzési területre történő jelentkezés esetében a 15-17. §-ban írtakat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni. (2) A művészeti képzési területre jelentkezők esetében a felsőoktatási intézmény dönthet úgy, hogy az érettségi pontok kiszámítása a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történik. (3) A művészeti képzési területre jelentkezők felvételi teljesítményének értékeléséről a (2) bekezdés alapján a felsőoktatási intézmény a szabályzatában rendelkezhet. Ilyen rendelkezés hiányában a művészeti képzési területre jelentkezők tanulmányi és érettségi pontszámait is az általános szabályok szerint (15-17. §) kell kiszámolni. 19. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a felsőoktatási intézmény az emelt szinten teljesített legalább 30 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontot ad. (2) Ha a jelentkező az előző bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40 érettségi többletpontot kap. 20. § (1) A felsőoktatási intézmény az államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgáért nyelvenként a) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén 35 többletpontot, vagy b) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén 50 többletpontot ad. (2) Ha a jelentkező a többletpontokra több nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, javára akkor is összesen legfeljebb 50 többletpontot lehet figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. (3) Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsőfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezőnek akkor ad 35, illetve 50 többletpontot a felsőoktatási intézmény, ha a jelentkező sajátos nevelési igénye miatt – a

32

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (8) bekezdése szerinti döntés alapján, igazoltan – nem tudja a C típusú nyelvvizsgát letenni. (4) Amennyiben a jelentkező ugyanazon idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel és nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyaránt rendelkezik, az adott idegennyelv-tudás alapján csak az egyik jogcímen jár többletpont. 21. § A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás során a) legfeljebb egy – az eredmény elérésekor – olimpiai sportágban legfeljebb egy sportversenyen elért eredményért világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20, országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontot, b) legfeljebb egy, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért 1-3. helyezésért 20 többletpontot, c) tárgyanként legfeljebb egy, a ca-cc) pontok szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 17. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak, ca) Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontot, cb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 15 többletpontot, cc) az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért legalább 3. helyezésért 25 többletpontot, d) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben az a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerint szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősül, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért 15 többletpontot adhat. 22. § (1) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést elért jelentkezőket bármely általuk választott intézményben, tagozaton, szakon – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. (2) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányokat folytató személyeket. Ezeknek a személyeknek a körét a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdésében megjelölt szervezet határozza meg – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. (3) Fel kell venni költségtérítéses képzésre azt, aki megfelel az e jogszabályban megfogalmazott feltételeknek, és akit az Ftv. 126. § (4) bekezdés alapján gazdálkodó szervezet megjelöl – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja.

33

(4) Fel kell venni a felsőoktatási intézménybe azt a nem magyar állampolgárságú jelentkezőt, akinek a felvételét nemzetközi egyezmény vagy államközi megállapodás írja elő – feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja. Előnyben részesítés 23. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontot kap, abban az esetben azonban, ha a hátrányos helyzetű tanuló megfelel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra meghatározott feltételeknek, 50 többletpontot kap. (2) A fogyatékossággal élő jelentkező (Ftv. 147. § 8. pont) minden jelentkezési helyén 50 többletpontot kap. (3) A gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő jelentkező 50 többletpontot kap. (4) Az (1)-(3) bekezdések alapján biztosított kedvezményre az jogosult, aki a jelentkezési határidő napján, illetve az e rendelet 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő határidőig megfelel a kedvezményre jogosító feltételeknek. 24. § Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 160 pontot. Pontszámítás a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén 25. § (1) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a 15-23. §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi pontszámmal kell értékelni, melyet az alábbi módokon kell számítani: a) a tanulmányi pontok kétszerezésével, b) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával vagy c) az érettségi pontok kétszerezésével, mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb. (4) Nem utasítható el a felsőfokú szakképzésre történő felvétele annak, aki hallgatói szerződést kötött, feltéve, hogy az előírt pályaalkalmassági, egészségügyi és szakmai alkalmassági követelményeknek megfelelt, és teljesítette az e rendeletben meghatározott minimális felvételi feltételeket. (5) Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.”

34

(3) 2008. január 1-jén e rendelet 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) E rendelet 15-17., 19-22., 24-26. §-ai a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.” (4) 2008. január 1-jén e rendelet 40. §-ának (9)-(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(9) E rendelet 18. §-át a mesterképzésre jelentkezők esetében is alkalmazni kell. (10) E rendelet 23. §-át a mesterképzésre jelentkezők esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azok a pályázók, akiket előnyben kell részesíteni, maximum 10 többletpontot kaphatnak.” (5) 2008. január 1-jén hatályát veszti e rendelet 2. számú melléklete. (6) A 2007 februárjában induló keresztféléves képzések felvételi eljárásaira a pótfelvételire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, b) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 187/2002. (VIII. 29.) Korm. rendelet, c) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2003. (III. 27.) Korm. rendelet, d) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 246/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet, e) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2004. (VIII. 6.) Korm. rendelet, f) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 338/2004. (XII. 18.) Korm. rendelet 13. §-a, g) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 69/2005. (IV. 19.) Korm. rendelet, h) a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 239/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. §-a, 2. §ának (1) és (3) bekezdése, 3. §-a és 5. §-a, valamint 8. §-ának (2) bekezdése, i) a felsőoktatási felvételi eljárási díj összegéről szóló 9/2005. (IV. 1.) OM rendelet. (8) Nem lép hatályba a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet, illetve a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 239/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése és 4. §-a.

35

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a) 31. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel: „(3) A magán felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 138. § (1) bekezdése második mondata szerinti tevékenység alapító okiratban történt feltüntetése hatályba lépését megelőző napra – mint a számviteli törvény 11. §-a szerinti üzleti évre – a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.”; b) 37. §-a hatályát veszti. (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatási hallgatók juttatásairól szóló 175/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet a) 7. §-ának (2) bekezdése második mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: „ A doktorandusz hallgatók részére a 4. §-ban e jogcímre megállapított támogatás egy főre jutó összegét kell biztosítani.”; b) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A sporttevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. § (2) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.”; c) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kulturális tevékenységek támogatásáról a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott szerv – a felsőoktatási törvény 78. § (2) bekezdése alapján – a hallgatói önkormányzat egyetértésével dönt.”; d) 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Azoktól a hallgatóktól, akik a 2000/2001-es és a 2001/2002-es tanévben létesítettek hallgatói jogviszonyt és államilag finanszírozott képzésben kezdték tanulmányaikat, de már nem számítanak államilag támogatott hallgatónak, amennyiben a megkezdett képzés legfeljebb nyolc féléves volt, a megkezdett képzésben további két féléven keresztül, egyéb esetekben három féléven keresztül költségtérítési díj nem szedhető.”; e) 36. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

Budapest, 2006. szeptember „ „ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

36

1. számú melléklet a ………./2006. (….. …….) Korm. rendelethez Azon alapképzési szakok és egységes, osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon: Jogi és igazgatási képzési terület: bűnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási; Művészeti képzési terület: minden szakon; Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon; Nemzetvédelmi és katonai képzési terület: minden alapszakon; Orvos és egészségtudományi képzési terület: ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus; Pedagógusképzés: minden szakon; Sporttudományi képzési terület: minden szakon. II. Pályaalkalmassági vizsgálat tartható a következő szakokon: Jogi és igazgatási képzési terület: bűnügyi igazgatási és rendészeti igazgatási; Műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari formatervezői; Művészeti képzési terület: minden szakon; Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon; Nemzetvédelmi és katonai képzési terület: minden alapszakon; Pedagógusképzés: minden szakon; Sporttudományi képzési terület: minden szakon. III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon: Művészeti képzési terület: minden szakon; Művészetközvetítő képzési terület: minden szakon; Sporttudományi képzési területen: minden szakon – csak 2007-ben.

37

termék

és

2. számú melléklet a …./2006. (…. …..) Korm. rendelethez A középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga százalékos teljesítményeinek átszámítása érettségi ponttá Az érettségi vizsga százaléka 90%-100% 85%-89% 80%-84% 75%-79% 70%-74% 65%-69% 60%-64% 55%-59% 50%-54% 45%-49% 40%-44% 35%-39% 30%-34% 25%-29% 20%-24% 0%-19%

Érettségi pont tantárgyanként (két tárgy esetén) 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18 17 16 0

38

Érettségi pont (egy tantárgy esetén) 60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 0