ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés november 25-ei ülésére

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKÉTİL

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. november 25-ei ülésére

Tárgya: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Minıségirányítási Programjának és Komárom-Esztergom Megye Közoktatási Intézkedési Tervének aktualizálása Elıterjesztı: Simon Géza, a közgyőlés alelnöke Elıadó: Vereckei Judit, mb. fıosztályvezetı Süttı Erika, referens Jenei Tibor, referens

Tisztelt Közgyőlés! A közgyőlés 2009. júniusi ülésen a 153/2009. (VI. 25.) számú határozatával elfogadott Önkormányzati Minıségirányítási Programot, valamint a 2008. júliusi ülésen, a 121/2008. (VI. 26.) számú határozattal elfogadott Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervét módosítani szükséges. A módosítás szükségességének oka, hogy a fenti dokumentumok tartalmaznak olyan intézményeket is, melyek már nem tartoznak a megyei önkormányzat fenntartásába, illetve átszervezés miatt önálló mőködésük megszőnt. A meglévı intézményi körhöz való igazítás mellett azért is változtatni kell a dokumentumokon, mert legutóbbi módosításuk óta az önkormányzati hivatal struktúrája, valamint a közgyőlés bizottságainak elnevezése is változott, így a bennük szereplı elnevezések már nem felelnek meg az aktuális állapotnak. E formai módosításokon túl tartalmi szempontból nem vizsgáltuk felül a dokumentumokat, hiszen a meghatározó központi tartalmi szabályzók, az alaptanterv és a közoktatási törvény jelentıs módosítása várható 2011-ben. A tartalmi változásokat csak az új oktatáspolitikai irányelvek, elıírások ismeretében érdemes megtenni. Az Önkormányzati Minıségirányítási Programban és a Közoktatási Intézkedési Tervben a fenti elvek alapján a következı változtatásokat tettük: -

Az Önkormányzati Minıségirányítási Programból o kikerült az Eötvös József Szakközépiskola, mely 2010. szeptember 1-jétıl a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium részeként mőködik tovább, o új intézményként bekerült az Id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium, mely idén szeptembertıl fogad elıször diákokat. o „II. Minıségfejlesztési rendszer” címő részben a „Mővelıdési, Oktatási és Sport Bizottság” elnevezést felcseréltük a „közgyőlés szakbizottsága” elnevezésre; az „oktatási osztály” és az „Intézményi és Önkormányzati Fıosztály” elnevezéseket pedig „a hivatal intézményi szakosztálya/fıosztálya” elnevezéssel cseréltük fel.

-

Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervében o az aktuális állapotnak megfelelıen módosításra került a 3., „Az intézmények elhelyezkedése, tulajdonviszonya, gazdálkodása” címő fejezet, o a 4. fejezetet, mely a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézményhálózatának alakulását tartalmazza, kiegészítettük az intézkedési terv 2008-as elfogadása óta történt változásokkal, illetve o jelentısen módosítottuk az 5., „Az intézmények mőködési feltételeinek intézményenkénti bemutatása” címő fejezetet, amelybıl kivettük a Jókai Mór és az Eötvös József Gimnáziumokra, a Bottyán János Szakközépiskolára, valamint a Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézményre vonatkozó részeket. Kiegészítettük a fejezetet az Id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium rövid bemutatásával, valamint az átszervezésnek megfelelıen kibıvítettük az Alapy iskolára vonatkozó részt a kollégiumi intézményegység bemutatásával, illetve minden intézmény esetében az aktuális állapotnak megfelelı elnevezéseket használtuk.

2

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú törvény 85. § (6) bekezdése szerint az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fıvárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fıvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Megyei önkormányzat saját magának szakvéleményt nem állíthat ki, de az intézkedési terv és a fejlesztési terv közötti összhang így is egyértelmő, hiszen az intézkedési terv a megyei fejlesztési terv része (fejezete), és ahogy az elıbbiekben is jeleztük, tartalmi módosítása a dokumentumnak nem történt, csupán aktualizálását hajtottuk végre.

Tatabánya, 2010. november 13.

Simon Géza alelnök

HATÁROZATI JAVASLAT

1. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés jóváhagyja és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalja a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Minıségirányítási Programját az 1. sz. melléklet szerint, valamint a megyei fejlesztési tervvel összhangban lévı Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervét a 2. számú melléklet szerint. Határidı: 2010. november 25. Felelıs: Simon Géza, a közgyőlés alelnöke

3

1. számú melléklet

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

4

BEVEZETİ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 2003. szeptember 1-jétıl érvényes módosítása (40. § és 85. §) írja elı a közoktatási intézmények és a fenntartók számára Minıségirányítási Program (MIP) kidolgozását és mőködését. A törvény értelmében az önkormányzati minıségirányítási program (továbbiakban: ÖMIP) • • • •

az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerı-gazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy kapcsolatait, valamint a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét.

Az ÖMIP segítségével megteremthetı a kapcsolat a fenntartó elvárásai és az intézmények által nyújtott oktatási szolgáltatás között. Az intézmények minıségirányítási programja ugyanis az ÖMIP alapján készül el. Ezzel az is elérhetı, hogy – a különbözıségek ellenére – összehasonlítható, azonos szempontok szerint ellenırizhetı minıségirányítási programok készülnek az önkormányzat által fenntartott intézményekben. Az ÖMIP tehát a fenntartói intézkedési terv kiegészítı eleme: az intézkedési terv azt tartalmazza, hogy melyek a fenntartó feladatai a jövıben, az ÖMIP pedig az intézmények számára ad útmutatást.

FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK MINİSÉG – Minıségnek nevezzük valamely termék vagy szolgáltatás olyan jellemzıinek összességét, amelyek alkalmassá teszik a vevık, partnerek kifejezett igényeinek minél teljesebb kielégítését. MINİSÉGFEJLESZTÉS – Az intézményen, szervezeten belüli mőveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézmények és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. MINİSÉGIRÁNYÍTÁS – Koordinált tevékenységek egy intézmény vezetésére és ellenırzésére, a minıség szempontjából. A minıség szempontjából való irányítás és ellenırzés tipikusan tartalmazza a minıségpolitika és a minıségcélok megfogalmazását, továbbá a minıségtervezést, a minıség-szabályozást (ellenırzést, mérést, értékelést) és a minıségjavítást. MINİSÉGELVŐ FINANSZÍROZÁS – Olyan finanszírozás, amely támogatja azokat a tevékenységeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek az oktatás-nevelés minıségének javítását szolgálják. A minıségelvő finanszírozás célja az állami, illetve fenntartói szinten rendelkezésre álló támogató források hatékony felhasználásának segítése.

5

FOLYAMATSZABÁLYOZÁS – A folyamat változásainak csökkentése a követelmények megbízható teljesítése céljából. Ennek eléréséhez a változások okainak feltárására és megszüntetésére van szükség. A folyamatszabályozás a sikeres gyakorlat, a bevált módszerek standardizálásával, a folyamat lépéseinek, szereplıinek és felelıseinek megállapításával elısegíti a mőködés javulását és a munkatársak bevonását. A minıségelvő tevékenységnek a közoktatás egész rendszerére ki kell terjednie ahhoz, hogy érdemi hatást, fejlıdést eredményezzen. A minıségelvő tevékenység pedagógiai gyakorlat, folyamat. Munkafolyamat, amely követı adatrendszerre, mérésekre, azaz objektív adatokra, rendszeres visszacsatolásra épülı értékelés, és az értékelés alapján a fejlıdés minıségi összetevıire építı korrekciós ciklus indítását jelenti.

I.

MINİSÉGPOLITIKA

A fenntartó minıségpolitikája meghatározza: •

A fenntartásában mőködı közoktatási intézményrendszer egészére vonatkozó elvárásait

•

Intézményenként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat

Források •

Komárom-Esztergom megye módosított közoktatási feladatellátási, intézményhálózatmőködtetési és fejlesztési terve

•

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézkedési terve

Komárom-Esztergom Megye Önkormányzatának általános elvárásai a fenntartása alá tartozó közoktatási intézményekkel szemben •

Minden intézmény teljesítse pedagógia alapdokumentumaiban megfogalmazott pedagógia célkitőzéseit, nevelési-oktatási feladatait és törekedjen a lehetı leghatékonyabb mőködésre.

•

Az intézményrendszer hatékony mőködése érdekében elvárás az intézményi minıségirányítási rendszer mőködtetése, fejlesztése és évenkénti értékelése a közoktatási törvény elıírásai alapján.

•

Intézményeink mindegyikében mőködjön teljesítményértékelési rendszer.

•

Intézményeink tartsák szem elıtt az esélyegyenlıségi szempontok érvényesülését, vegyék figyelembe az önkormányzati és az intézményi esélyegyenlıségi tervekben foglaltakat.

•

Elvárás a szakmai együttmőködés egyéb oktatási-nevelési intézményekkel.

•

Elvárás az intézményvezetıkkel szemben az intézmény „imázsának” erısítése, az intézmény népszerővé, ismertté tétele, támogatók, szponzorok megnyerése.

6

•

Intézményeink használják ki a hazai és az európai uniós pályázati lehetıségeket, különös tekintettel a felújításokat, átalakításokat, fejlesztéseket célzó pályázatokat.

•

Az intézményeink mindegyikében legyen teljes körő a szakos ellátottság.

•

Minden intézmény tehetséggondozásról.

gondoskodjon

a

hátránykompenzációról

és/vagy

a

További elvárások a gimnáziumokkal szemben •

Az uniós elképzelések és a középtávú közoktatási-fejlesztési stratégia gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetıségeinek megfelelıen.

•

Törekedni kell a magas színvonalú oktatás megvalósítására, az oktatás minıségének megırzésére, javítására, különös figyelmet fordítva a felvételi arányszám további javítására és a kompetenciamérések eredményeire.

•

Elvárás a nyelvet készség-szinten használni képes diákok számának növelése, az infokommunikációs kompetenciák javítása az eredményes továbbtanulás és a munkaerıpiacon való sikeres elhelyezkedés érdekében;.

•

Elvárás a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körő alkalmazása.

•

Törekedni kell a racionális, hatékony feladatellátásra az intézmények közötti együttmőködés növelésével, különös tekintettel a nyelvi elıkészítı osztályok megszervezése és az angol nyelv oktatása terén.

•

Elvárás a hatékony oktatás-szervezés érdekében, hogy intézményeink rendelkezzenek az ide vonatkozó rendeletben elıírt minimálisan kötelezı eszközökkel és felszerelésekkel.

További elvárások a kollégiumokkal szemben •

A jelenlegi központi közoktatási elképzelések alapján – kollégiumfejlesztés, esélyegyenlıség megteremtése - a kollégiumok várhatóan erısödı szerepének kihasználása.

•

Elvárás, hogy az oktatás-nevelés, tanári munka minden tekintetben összhangban legyen a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltakkal, illetve egyre erısebben orientálódjanak a kompetencia-alapú oktatás felé.

•

Az oktatáson túl készítse fel a tanulókat az intézmény az önálló életkezdésre.

•

Az intézményrendszer funkciójából következıen fektessen különösen hangsúlyt a következıkre: társadalmi és oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése, hátránykompenzálás, tehetséggondozás.

•

Elvárás a települési önkormányzatokkal és a társiskolákkal való együttmőködés megırzése, erısítése, javítása.

7

•

Elvárás a hatékony oktatás-szervezés érdekében, hogy intézményeink rendelkezzenek az idevonatkozó rendeletben elıírt minimálisan kötelezı eszközökkel és felszerelésekkel.

További elvárás a szakképzést nyújtó intézményekkel szemben •

•

Az új OKJ fokozatos bevezetése, az egyes szakképzések egymásra épülésének és elágazási lehetıségeinek figyelembe vételével. Kompetencia alapú oktatás megvalósítása.

•

Az érettségit adó szakképzésben résztvevı tanulók jelenlegi arányának megtartása.

• •

A szakiskolai szakképzésben részt vevı tanulók számának növelése. A szakiskolai tanulók lemorzsolódásának csökkentése érdekében felzárkóztató programok, esetleg külön osztály, s azon belül csoportbontás megszervezése. Felkészülés a szakközépiskolában kötelezıen bevezetésre kerülı nyelvi elıkészítı osztályok indítására.

• •

A leány tanulóknak kínálható szakiskolai szakmák számának bıvítése.

•

A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott és a Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás (TISZK) által is támogatott szakképzési irányok és arányok szerinti beiskolázás bevezetése.

•

A TISZK fejlesztési tervében meghatározott és támogatott eszközfejlesztés.

•

Elvárás a középfokú szakképzést folytató intézményekkel szemben, hogy a munkaerıpiaci igényekhez igazodó képzést folytassanak, és ezt intézményi továbbképzési terveikben is fogalmazzák meg.

•

Felkészülés a gazdasági igények szerinti felnıttképzésre, átképzésre.

• •

Elvárás az idegen nyelvek tanításán túl a szakmai idegen nyelv oktatása. Az iskolarendszert minden tanuló valamilyen szakmai végzettség birtokában hagyja el, illetve ilyen végzettséget nyújtó képzésbe lépjen be.

További elvárás az alapfokú mővészetoktatási intézményekkel szemben •

Mőködésük során tartsák be az alapfokú mővészetoktatási intézmények mőködésére vonatkozó kormányrendelet elıírásait.

•

Az alapfokú mővészeti képzés keretein belül végezzen tehetséggondozást, képességfejlesztést, és lássa el személyiség-, valamint közösségfejlesztési feladatát.

•

Alapfokú mővészetoktatási intézményeink biztosítsák a mőködési körzetükbıl érkezı tanulók felvételét.

•

A kiemelkedı tehetségő növendékeket készítsék fel a szakirányú továbbtanulásra.

•

Mővészetoktatási intézményeink valósítsák meg a legsokoldalúbb mővészeti nevelést (mővészetértés, tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés) és váljanak a helyi közösség meghatározó és színvonalas kulturális szereplıjévé.

8

AZ EGYES INTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK

9

Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Dorog A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai

Az általános és intézményi elvárásokból adódó minıségcélok Idıpont/gyakoriság

A törvényben, a kormányrendeletekben, a fenntartói határozatokban elıírtak alapján a pedagógiai alapdokumentumokban (pedagógiai program, esélyegyenlıségi terv, stb.) kitőzött céloknak megfelelı mőködés.

Valósítson meg sokoldalú mővészeti nevelést, végezzen tehetséggondozást, képességfejlesztést, személyiség, illetve közösségfejlesztést. A kiemelkedı képességő növendékeket készítsék fel szakirányú továbbtanulásra. Az intézmény folytassa széleskörő zenei ismeretterjesztı munkáját, a helyi és a tágabb környezet kulturális életének meghatározó szereplıje legyen.

Törekedjen a tanulók létszámának megtartására, növelésére, csoportba osztásuk létszámhatárait a fenntartói határozat alapján végezze el.

Célcsoport/résztvevık

Folyamatos

Intézményvezetı, nevelıtestület

Folyamatos

Intézményvezetı,

nevelıtestület

Folyamatos

Az érintett pedagógus, pedagógusok

Folyamatos


Évente egyszer, a tanév végén.

Intézményvezetı.

A minıségcélokból adódó feladatok

Mutató/várható eredmény - A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat. A növendékek tehetségüknek megfelelı sikert érnek el a választott tanszakon. Sikeres felvételi eredmény. Rendezvények, elıadások száma a szőkebb és tágabb környezetben.

A tanulói létszám nem csökken. A létszámhatárokra vonatkozó fenntartói ellenırzés megfelelı eredménnyel zárul.

- Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata. - Tantervek betartása az oktatás során.

Csoportos oktatás, egyéni fejlesztés, differenciális, versenyekre való felkészítés.

Tehetséggondozás, egyéni fejlesztés.

Rendezvénynaptár készítése, munkaterv készítése.

A tanulók csoportbeosztása a fenntartói határozat alapján.

10

Valósítsák meg a teljes a teljes körő szakos ellátottságot.

Folyamatos

Minıségirányítási rendszer mőködtetése, évenkénti értékelése.

Folyamatos, illetve évente egyszer

Teljesítményértékelési rendszer mőködtetése minden alkalmazott vonatkozásában.

Folyamatos

Az intézmény-vezetı erısítse az intézmény imázsát, tegye ismertté az intézményt, nyerjen meg támogatókat, szponzorokat.

Használjanak ki minden uniós és hazai pályázatot.

Folyamatos

Folyamatos

Intézményvezetı

Intézményvezetı, minıségirányítási csoport Intézményvezetı, intézményvezetı helyettesek, minıségirányítási csoport

Intézményvezetı

intézményvezetı

A minden pedagógus A pedagógus- továbbképzési terv és a végzettsége a törvényi beiskolázási terv e szempont szerinti elıírásoknak megfelelı. kialakítása. Szükség esetén további beiskolázások. A minıségcélok teljesítésének és az év végi értékelés dokumentációi. Teljesítményértékelések készülnek.

A jelenlegi együttmőködési területek számának megtartása, szükség szerinti bıvítése. A partneri igény elégedettség mutatói. Hozzájárulások értékének mutatói. Beadott pályázatok száma

A minıségcélok megvalósulásának nyomon követése folyamatosan a tanév során. Tanév végén a program értékelése. A kiválasztott alkalmazottak teljesítményének nyomon követése és értékelése a kidolgozott szempontok alapján. Az együttmőködési területek mőködtetése és dokumentálása. Szülıi- és partneri kérdıívek kidolgozása és feldolgozása. A források felhasználásának dokumentálása.

Pályázat figyelés és írás

11

Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai

Az általános és intézményi elvárásokból adódó minıségcélok

Idıpont/gyakoriság

A törvényben, a kormányrendeletekben, a fenntartói határozatokban elıírtak alapján a pedagógiai alapdokumentumokban (pedagógiai program, esélyegyenlıségi terv, stb.) kitőzött céloknak megfelelı mőködés. Kompetencia alapú oktatás megvalósítása.

Folyamatos

Folyamatos



Intézményvezetı, Munkaközösségvezetık

nevelıtestület Az intézmény törekedjen az intézménytípus célkitőzéseinek megfelelıen magas színvonalú oktatás megvalósítására, különös figyelmet fordítva a kompetenciamérések eredményeire.

Az idegen nyelvi és az infokommunikációs kompetenciák fejlesztése.

Folyamatos

Folyamatos


Intézményvezetı, munkaközösség -vezetık, szaktanárok


Mutató/várható eredmény A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat.

Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata. Tantervek betartása az oktatás során.

Javulnak a kompetenciamérés eredményei. A tanulók alkalmazni tudják ismereteiket.

A tantervekben is megjelennek a kompetencia-alapú oktatási célok.

A tanulók átlageredményei javulnak. Növekszik a továbbtanulók száma. A mérések mutatói javulnak, nem kerülnek az országos átlag alá.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások, valamint korrepetálások szervezése, a jelenlegi területek mőködtetése, bıvítése.

A tanulók e két területen használható ismeretekkel rendelkeznek. Nyelvvizsgák, ECDL vizsgák száma. Javuló érdemjegyek.

A kompetenciamérések eredményeinek és a felvételi arányszámnak az elemzése.

Modern és hatékony, kommunikációalapú oktatási módszerek bevezetése. Idegen nyelv gyakorlási lehetısége nı, a célnyelvi országban is.

12

Intézmények közötti együttmőködés növelése, különös tekintettel a nyelvi elıkészítı osztályok bevezetésére és az angol nyelv oktatására.

Minıségirányítási rendszer mőködtetése, évenkénti értékelése.

Teljesítményértékelési rendszer mőködtetése minden alkalmazott vonatkozásában.

Az intézményvezetı erısítse az intézmény imázsát, tegye ismertté az intézményt, nyerjen meg támogatókat, szponzorokat.

Használjanak ki minden uniós és hazai pályázatot. Valósítsák meg a teljes körő szakos ellátottságot.

Folyamatos

Intézményvezetı,

Folyamatos, illetve évente egyszer

Intézményvezetı, minıségirányítási csoport

Folyamatos

Intézményvezetı, intézményvezetı helyettesek, minıségirányítási csoport Intézményvezetı

Folyamatos

Folyamatos Folyamatos

intézményvezetı Intézményvezetı

Vendégtanulók számának növekedése. Az angol nyelv tanulásának biztosítása más intézménnyel közösen. Igény esetén a nyelvi elıkészítı osztály közös megszervezése egy másik középiskolával. A minıségcélok teljesítésének és az év végi értékelés dokumentációi.

Teljesítményértékelések készülnek.

A tanulók igényeinek felmérése. Egyeztetés más intézményekkel.

A minıségcélok megvalósulásának nyomon követése folyamatosan a tanév során. Tanév végén a program értékelése.

A kiválasztott alkalmazottak teljesítményének nyomon követése és értékelése a kidolgozott szempontok alapján.

A jelenlegi együttmőködési területek számának megtartása, szükség szerinti bıvítése. A partneri igény elégedettség, hozzájárulások értékének mutatói.

Az együttmőködési területek mőködtetése és dokumentálása. Szülıi- és partneri kérdıívek kidolgozása és feldolgozása. A források felhasználásának dokumentálása.

Beadott pályázatok száma


A minden pedagógus végzettsége a törvényi elıírásoknak megfelelı.

A pedagógus- továbbképzési terv és a beiskolázási terv e szempont szerinti kialakítása. Szükség esetén további beiskolázások.

13

Id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium, Esztergom A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai




A törvényben, a kormányrendeletekben, a fenntartói határozatokban elıírtak alapján a pedagógiai alapdokumentumokban kitőzött céloknak megfelelı mőködés.

Folyamatos


A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában elıírt foglalkozások megszervezése. A kollégiumi nevelés során külön hangsúly kerüljön az esélyegyenlıség biztosítására, a hátránykompenzálásra és a tehetséggondozásra. A kollégiumi nevelési feladatok között váljon hangsúlyossá az önálló életkezdésre való felkészítés.

Folyamatos


Folyamatos


Folyamatos

Elvárás a települési önkormányzatokkal és a társiskolákkal való együttmőködés fenntartása, erısítése.

Folyamatos


Mutató/várható eredmény A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat. Az alapprogramnak megfelelı a kollégium foglalkozási terve.

Szükség szerint az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata. Jogszabálykövetés.

Foglalkozási terv készítése. Tanügyi dokumentumok vezetése.

A szociális különbségekbıl adódó hátrányok csökkennek. Javuló tanulói eredmények.

Tehetséggondozó, hátránykompenzáló és egyéni foglalkozások szervezése.


A kollégiumból kikerülés után a tanulók továbbtanulnak vagy el tudnak helyezkedni a munkaerıpiacon.

Foglalkozások, felkészítések szervezése.

Intézményvezetı

Együttmőködı partnerek magas száma.

A szükséges és lehetséges együttmőködési formák feltárása, kapcsolatok kiépítése.

14

Intézményvezetı Elvárás az intézményvezetıvel szemben az intézmény imázsának erısítése, az intézmény ismertté tétele és költséghatékony mőködtetése.

Az intézmény eredményesen vegyen részt hazai és uniós pályázatokon.

Folyamatos

Folyamatos


A partneri elégedettség mutatók jók. Kedvezı költséghatékonysági mutatók.

Beadott eredményes pályázatok száma magas.

Személyzeti munka nyomon követése, ellenırzése. Partnerközpontú mőködés. Szabad kapacitás hasznosítása.


15

Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola, Komárom A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai

Az általános és intézményi elvárásokból adódó minıségcélok Idıpont/gyak oriság


Költséghatékony és törvényes mőködés, gazdálkodás

Az érettségi utáni szakképzésre történı beiskolázás eredményességének növelése.

Aktuális ismeretekkel rendelkezı, a szakos ellátottságot biztosító alkalmazotti kör kialakítása, fenntartása. Az oktatás tartalmi színvonalának fenntartása, a szakképzési kínálat bıvítése a meglévı szakmacsoportokon keretében.

Folyamatos

Tanév

Tanév

Tanév

Tanév/munka terv



Intézményvezetı, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintézı

Mutató/várható eredmény - A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat. Költségvetés betartása Jogi, munkaügyi problémáktól mentes mőködés


Tanulólétszám megırzése, növelése

Intézményvezetı, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetı

100 %-os szakos ellátottság.

Intézményvezetı, Nevelıtestület


Az osztályok tanulmányi átlagának növelése A tanulók különbözı szintő tanulmányi versenyeken való részvétele.


Az oktatás és nevelés, valamint a mőködés tartalmi és gazdasági szabályzatainak felülvizsgálata, aktualizálása, (elkészítése), betartása Az önkormányzati rendeletben jóváhagyott órakeretek célszerő és szakszerő felhasználása. Az OKJ-ben található képzések mőködtetése az önkormányzati rendeletben elıírt módon. A költségvetés biztosította keret alapján a célnak megfelelı továbbképzési terv készítése.

Hátránykompenzáló, tehetséggondozó, differenciáló oktatási-nevelési formák alkalmazása. Felkészítı foglalkozások szervezése az érettségi vizsgákra és a felsıfokú tanulmányokra.

16

A 2009/2010-es tanévben az érettségi vizsgaeredmények tovább javulnak, javul a felsıoktatásba felvettek, valamint a nyelvvizsgával és ECDL vizsgával rendelkezık aránya.

A beiskolázás tudatos tervezése

Tanév

Intézményvezetı, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetık

Az IMP megvalósítása, folyamatos fejlesztése, évenkénti értékelése.

Tanév

Intézményvezetı

Folyamatos

Intézményvezetı

Folyamatos

Intézményvezetı, munkaközösségvezetık, szaktanárok

Szakmai gyakorlat lehetıségének biztosítása

Az idegen nyelvi és az infokommunikációs kompetenciák fejlesztése, szakmai idegen nyelv oktatása.

Az újonnan indított osztályok a tv-ben meghatározott max. létszámmal indulnak

A nyelvvizsga és ECDL jogosítvány megszerzésének további biztosítása

A felvételi követelmények meghatározása, meghirdetése. Széleskörő tájékoztatás a képzési formákról.

A minıségcélok teljesítésének dokumentálása

A minıségcélok teljesítéséhez szükséges intézkedési tervek készítése

A tanulók mindegyike részt vesz szakmai gyakorlaton. A tanulók e két területen használható ismeretekkel rendelkeznek. Nyelvvizsgák, ECDL vizsgák száma. Javuló érdemjegyek.

Gyakorlati lehetıségek felkutatása.

Modern és hatékony, kommunikációalapú oktatási módszerek bevezetése.

17

Elvárás az intézmény-vezetıvel szemben: -

az intézményi vezetés munkája hatékonyságának növelése, a belsı információáramlás és kommunikáció javítása - gyakorlati szakképzés feltételeinek javítása - az intézmény imázsának erısítése - További támogatók, szponzorok megnyerése - Forráskiegészítést szolgáló és szakmai pályázatok felkutatása, elkészítése, a pályázatokhoz szükséges önrész tervezése.

Intézményi együttmőködés - más szakközépiskolákkal, - a diákönkormányzattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel - a szülıkkel - a fenntartóval - a patronálókkal - és egyéb szakmai szervezetekkel

Tanév/munka terv,

Intézményvezetı és helyettese

Hatékonyabb intézményi mőködés, javul a kommunikáció, a kollégák. informáltsága A gyakorlati szakképzés feltételei javulnak. A beadott pályázatok, valamint a szponzorok, támogatók száma nı. Javul az intézmény pénzügyi kondíciója, új fejlesztések indíthatók.

A vezetık munkájának összehangolása, a kommunikáció javítása. Partnerközpontú mőködés Szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelése, kihasználása.

Tanév

Intézményvezetı Külsı és belsı partnerek

A felsorolt partnerek tekintetében nı az elégedettségi mutató.

Együttmőködési területek kialakítása, mőködtetése és dokumentálása Elégedettségi mutatók kimunkálása.

18

AIapy Gáspár Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Komárom A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai



Célcsoport/résztvevı k

Mutató/várható eredmény


Folyamatos


- A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat.


Tanév

Intézményvezetı, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintézı

Költségvetés betartása Jogi, munkaügyi problémáktól mentes mőködés

Az iskola partnereinek és a munkaerıpiaci keresletnek megfelelı eredményes és hatékony képzések, új képzési formák kialakítása

Szakmai gyakorlat lehetıségének biztosítása: együttmőködési megállapodások, tanulószerzıdések számának növelése

Tanév

Folyamatos

Intézményvezetı

Intézményvezetı, gyakorlati oktatásvezetı



A tanulók mindegyike részt vesz szakmai gyakorlaton.


Az oktatás és nevelés, valamint a mőködés tartalmi és gazdasági szabályzatainak felülvizsgálata, aktualizálása, (elkészítése), betartása. Személyzeti munka nyomon követése, ellenırzése. Az önkormányzati rendeletben jóváhagyott órakeretek célszerő és szakszerő felhasználása. Az OKJ-s szakképzések mőködtetése az önkormányzati rendeletben elıírt módon. A képzési párhuzamosságok elkerülése érdekében új képzési irányok iránti igény felkutatása. Gyakorlati lehetıségek felkutatása, kapcsolat kiépítése vállalkozásokkal.

19

Aktuális ismeretekkel rendelkezı, a szakos ellátottságot biztosító alkalmazotti kör kialakítása, fenntartása. Az oktatás tartalmi színvonalának fenntartása, szakiskolai szinten fejlesztése. Szakképzési kínálat bıvítése. A beiskolázás tudatos tervezése, eredményességének fokozása különös tekintettel szakiskolai szinten.

Az IMP megvalósítása és folyamatos fejlesztése, évenkénti értékelése.

Tanév

Intézményvezetı, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetı

Intézményvezetı, Nevelıtestület Tanév/munkaterv

Tanév


Tanév

Intézményvezetı

Tanév/munkaterv,


100 %-os szakos ellátottság Egyetemi diplomával rendelkezı tanárok száma nı.

Az osztályok tanulmányi átlagának növelése, bukások számának csökkenése. A tanulók különbözı szintő tanulmányi versenyeken való részvétele nı. Az újonnan felvett osztályok a tv-ben meghatározott max. létszámmal indulnak.

A költségvetés biztosította keret alapján a célnak megfelelı továbbképzési terv készítése

Hátránykompenzáló, tehetséggondozó, differenciáló oktatási-nevelési formák alkalmazása. Felkészítı foglalkozások szervezése az érettségi, szakmai vizsgákra. A felvételi követelmények meghatározása, meghirdetése. Széleskörő tájékoztatás a szakközépiskolai és szakiskolai képzés lehetıségeirıl. Új, piacképes szakképzések indítása

A minıségcélok teljesítésének dokumentálása


Hatékonyabb intézményi mőködés, javul a kommunikáció, a kollégák informáltsága. A gyakorlati szakképzés feltételei javulnak. A beadott pályázatok, valamint a szponzorok, támogatók száma nı. Javul az intézmény pénzügyi kondíciója, új fejlesztések indíthatók.

A vezetık munkájának összehangolása, a kommunikáció javítása. Partnerközpontú mőködés Szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelése, kihasználása.

Elvárás az intézményvezetıvel szemben: -

-

az intézményi vezetés munkája hatékonyságának növelése, a belsı információáramlás és kommunikáció javítása gyakorlati szakképzés feltételeinek javítása az intézmény imázsának erısítése További támogatók, szponzorok megnyerése Forráskiegészítést szolgáló és szakmai

20

pályázatok felkutatása, elkészítése, a pályázatokhoz szükséges önrész tervezése.

Intézményi együttmőködés - más szakközépiskolákkal, - a diákönkormányzattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel - a szülıkkel - a fenntartóval - a patronálókkal - és egyéb szakmai szervezetekkel A kollégiumi intézményegység vonatkozásában a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában elıírtak szerinti mőködés A kollégiumi nevelés során külön hangsúly kerüljön az esélyegyenlıség biztosítására, a hátránykompenzálásra és a tehetséggondozásra.

Tanév

Folyamatos

Folyamatos


Intézményvezetı, kollégiumvezetı

Intézményvezetı, kollégiumvezetı, kollégiumi nevelık

A felsorolt partnerek tekintetében nı az elégedettségi mutató.

A tanügyi ellenırzések megfelelı eredménnyel zárulnak. Az alapprogramnak megfelelı tanügyi dokumentumok rendelkezésre állnak. A tanulók összetétele, csoportbeosztása megfelel az esélyegyenlıségi tervben foglaltaknak. Tehetséggondozó, hátránykompenzáló és egyéni foglalkozások szervezése.

Együttmőködési területek kialakítása, mőködtetése és dokumentálása Elégedettségi mutatók kimunkálása.

A tanügyi dokumentumok felülvizsgálata, szükség esetén módosítása.

A tanulók csoportba sorolása. A foglalkozások tervének e szempont szerinti összeállítása.

21

A kollégiumi nevelési feladatok között váljon hangsúlyossá az önálló életkezdésre való felkészítés.

A kollégiumi intézményegységnél elvárás a települési önkormányzatokkal és a társiskolával/iskolákkal való együttmőködés fenntartása, erısítése.

Folyamatos


Folyamatos

Kollégiumvezetı

A kollégiumból való kikerülés után a tanulók továbbtanulnak vagy el tudnak helyezkedni a munkaerı-piacon.

Az együttmőködési területek száma nem csökken, lehetıség szerint bıvül.

E témával kapcsolatos foglalkozások szervezése.

A szükséges és lehetséges együttmőködési formák feltárása, mőködtetése.

22

Kultsár István Szakközépiskola és Szakiskola, Komárom A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai



A törvényben, a kormányrendeletekben, a fenntartói határozatokban elıírtak alapján a pedagógiai alapdokumentumokban (pedagógiai program, esélyegyenlıségi terv, stb.) kitőzött céloknak megfelelı mőködés. Költséghatékony és törvényes mőködés, gazdálkodás

Az iskola partnereinek és a munkaerıpiaci keresletnek megfelelı eredményes és költséghatékony képzések, foglalkozások fenntartása, új képzési formák kialakítása. Szakiskolai osztály indításának tervezése. Az oktatás tartalmi színvonalának fenntartása, fejlesztése, a szakképzési kínálat bıvítése. Szakiskolai szakképzés


Folyamatos


Tanév

Intézményvezetı, igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintézı

Tanév

Tanév/munkaterv

Intézményvezetı

Intézményvezetı, Nevelıtestület.


Mutató/várható eredmény - A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat.



Az oktatás és nevelés, valamint a mőködés tartalmi és gazdasági szabályzatainak felülvizsgálata, aktualizálása, (elkészítése), betartása Személyzeti munka nyomon követése, ellenırzése. Az önkormányzati rendeletben jóváhagyott órakeretek célszerő és szakszerő felhasználása. Az OKJ-s szakképzések mőködtetése az önkormányzati rendeletben elıírt módon. Szakiskolai osztály indítása 9. évfolyamtól.

Tanulólétszám megırzése, növelése. Az intézmény tanulómegtartó képességének fokozása. Intézményen belül képzési szint módosításának lehetısége. Az osztályok tanulmányi átlagának növelése, A tanulók különbözı szintő tanulmányi versenyeken való részvétele

Hátránykompenzáló, tehetséggondozó, differenciáló oktatási-nevelési formák alkalmazása. Felkészítı foglalkozások szervezése az érettségi vizsgákra és a felsıfokú

23

tervezése.

A 2009/2010-os tanévben az érettségi vizsgaeredmények javulnak, javul a felsıoktatásba felvettek száma Javul a nyelvvizsgával és ECDL vizsgával rendelkezık aránya, különösen a nyelvi elıkészítı osztályokban

Tanév A beiskolázás tudatos tervezése, a kínálat bıvítése.

A minıségirányítási rendszer mőködtetése, évenkénti értékelése. Elvárás az intézményvezetıvel szemben: - az intézmény imázsának erısítése - További támogatók, szponzorok megnyerése - Forráskiegészítést szolgáló és szakmai pályázatok felkutatása, elkészítése, a pályázatokhoz szükséges önrész tervezése.

Tanév

Tanév/munkaterv,


Az újonnan felvett osztályok a tv-ben meghatározott max. létszámmal indulnak

tanulmányokra, más középiskolákkal közösen is A nyelvvizsga és ECDL jogosítvány megszerzésének további biztosítása Változatos oktatási formák bevezetése a nyelvi elıkészítı osztályokban.

A felvételi követelmények meghatározása, meghirdetése. Széleskörő tájékoztatás a szakközépiskolai képzés lehetıségeirıl Új, népszerő képzések indítása

Intézményvezetı, minıségirányítási csoport

A minıségcélok teljesítésének dokumentálása.



A beadott pályázatok, valamint a szponzorok, támogatók száma nı Javul az intézmény pénzügyi kondíciója, új fejlesztések indíthatók.

Partnerközpontú mőködés. Szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelése, kihasználása.

24

Intézményi együttmőködés Tanév - más szakközépiskolákkal, szakiskolákkal, különösen az érettségi utáni szakképzési irányok megválasztására - a diákönkormányzattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel - a szülıkkel - a fenntartóval - a patronálókkal - és egyéb szakmai szervezetekkel


A felsorolt partnerek tekintetében nı az elégedettségi mutató Más intézményekkel közösen szervezett foglalkozások, vizsgák száma

Együttmőködési területek kialakítása, mőködtetése és dokumentálása Elégedettségi mutatók kimunkálása Más középiskolákkal közös foglalkozások és vizsgák szervezése

25

Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai





Folyamatos



Tanév


Az iskola partnereinek és a munkaerıpiaci keresletnek megfelelı eredményes és hatékony képzések, új képzési formák kialakítása különös tekintettel a leánytanulók részére.

Tanév

Intézményvezetı


Mutató/várható eredmény - A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat.

Az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata. Tantervek betartása az oktatás során.


Az oktatás és nevelés, valamint a mőködés tartalmi és gazdasági szabályzatainak felülvizsgálata, aktualizálása, (elkészítése), betartása Személyzeti munka nyomon követése, ellenırzése. Az önkormányzati rendeletben jóváhagyott órakeretek célszerő és szakszerő felhasználása. Az OKJ-s szakképzések mőködtetése az önkormányzati rendeletben elıírt módon. A képzési párhuzamosságok elkerülése érdekében új képzési irányok iránti igény felkutatása lányok részére kiemelt fontossággal.


26

Szakmai gyakorlat lehetıségének biztosítása: együttmőködési megállapodások, tanulószerzıdések számának növelése A tanulói lemorzsolótás, valamint az igazolatlan hiányzások számának csökkentése Az intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és a tehetséggondozásról A beiskolázás tudatos tervezése, a kínálat bıvítése.

Az intézményrendszer hatékony mőködése érdekében elvárás a minıségirányítási mőködtetése, évenkénti értékelése, Az intézmény továbbképzési tervében törekedjen a szakos ellátottság hiányainak enyhítésére, különösen az idegen nyelvek és a számítástechnika területén Elvárás a tanulók neveltségi szintjének emelése

Folyamatos

Folyamatos

Tanév/munkaterv, beszámoló.

Tanév

Tanév/beszámoló


Intézményvezetı, tantestület, tanulók

Intézményvezetı nevelıtestület tanulók


Intézményvezetı, Minıségirányítási csoport


Csökkent az iskolát elhagyó tanulók száma, valamint az igazolatlan hiányzások száma

A bukások száma csökken A módszertani képzésekben részt vettek száma nı. Az újonnan felvett osztályok a tv-ben meghatározott max. létszámmal indulnak

A minıségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációja


Helyzetelemzés, okok feltárása, intézkedési terv készítése

Intézkedési terv készítése az elvárás alapján

A felvételi követelmények meghatározása, meghirdetése. Széleskörő tájékoztatás a szakközépiskolai, szakiskolai képzés lehetıségeirıl A minıségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési tervek elkészítése

Intézményvezetı

Szakos ellátottság 100%

Tudatos humánerıforrás tervezés

Intézményvezetı

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok megvalósítása a gyakorlatban

A feladat Pedagógiai Programban történı kidolgozása, beválásának vizsgálata (házirend felülvizsgálat, drog-prevenciós és mentálhigiénés programok indítása intézkedési terv alapján)

Tanév/továbbképzési terv

Tanév/munkaterv

27

Intézményvezetı

Munkaerı piaci elvárásoknak megfelelı képzés folyik

RFKB döntés végrehajtása Tájékozódás a munkaerı piaci igényekrıl a megyei kamarától

Tanév/munkaterv

Intézményvezetı nyelvtanárok

A használható idegennyelvtudás mérésének mutatói

A Pedagógiai Programban megfogalmazott követelmények teljesítésének mérése Mérési rendszer kidolgozása

Tanév/munkaterv, beszámoló

Intézményvezetı külsı, belsı partnerek

Jelenlegi formák tartalmi bıvítése

Intézkedési terv kidolgozása a bıvítés lehetıségeire

Tanév/beszámoló

Intézményvezetı

Szakmai együttmőködés szerzıdéses viszony alapján

Lehetıségek felkutatása, bıvítése

Tanév/munkaterv

Intézményvezetı pedagógusok

A beadott pályázatok számának megtartása

A pályázati lehetıségek kihasználása

A felsorolt partnerek tekintetében nı az elégedettségi mutató Más intézményekkel közösen szervezett foglalkozások, vizsgák száma

Együttmőködési területek kialakítása, mőködtetése és dokumentálása Elégedettségi mutatók kimunkálása Más középiskolákkal közös foglalkozások és vizsgák szervezése

Elvárás: szakiskolai szakképzés gazdasági igények Tanév/munkaterv szerint

Elvárás az idegen nyelvek tanulásán túl a szakmai idegen nyelv oktatása

Elvárás az intézményvezetıvel szemben: - az intézmény imázsának erısítése - támogatók, szponzorok megnyerése - pályázatok készítése a forrás-kiegészítéshez

Intézményi együttmőködés - más szakközépiskolákkal, szakiskolákkal, különösen az érettségi utáni szakképzési irányok megválasztására - a diákönkormányzattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel - a szülıkkel - a fenntartóval - a patronálókkal - és egyéb szakmai szervezetekkel

Tanév


28

Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai






Folyamatos


- A tanügyi és egyéb ellenırzések jó eredménnyel zárulnak. - Az intézmény megvalósítja pedagógiai programjában elıírt nevelési-oktatási célokat.


Tanév



Az iskola partnereinek és a munkaerıpiaci keresletnek megfelelı eredményes és hatékony képzések, új képzési formák kialakítása

A tangazdaság és a gyakorlati képzıhelyek feladata az iskolarendszerő szakmai alapozás, szakképzés gyakorlati képzése feltételeinek biztosítása A beiskolázás tudatos tervezése, a kínálat bıvítése.

Tanév

Intézményvezetı


Folyamatos


A tangazdaság, pék tanmőhely kevesebb önerı ráfordításával mőködnek.

Tanév



Az újonnan felvett osztályok a tv-ben meghatározott max. létszámmal indulnak


Az oktatás és nevelés, valamint a mőködés tartalmi és gazdasági szabályzatainak felülvizsgálata, aktualizálása, (elkészítése), betartása Személyzeti munka nyomon követése, ellenırzése. Az önkormányzati rendeletben jóváhagyott órakeretek célszerő és szakszerő felhasználása. Az OKJ-s szakképzések mőködtetése az önkormányzati rendeletben elıírt módon.

Helyzetelemzés, intézkedési terv készítése a kitőzött cél elérése érdekében.

A felvételi követelmények meghatározása, meghirdetése. Széleskörő tájékoztatás a

29

szakközépiskolai és szakiskolai képzés lehetıségeirıl Új, népszerő képzések indítása Szakmai gyakorlat lehetıségének biztosítása: együttmőködési megállapodások, tanulószerzıdések számának növelése Az intézményrendszer hatékony mőködése érdekében elvárás a minıségirányítási rendszer alakítása, mőködtetése Az intézmény továbbképzési tervében törekedjen a szakos ellátottság hiányainak enyhítésére, különösen az idegen nyelvek és a számítástechnika területén A szakközépiskolai beiskolázás hatékonyságának növelése. A szakképzést nyújtó intézmények a munkaerı piaci igényekhez igazodó képzést folytassanak Az intézmény a térség mezıgazdasági- és élelmiszeripari képzési bázisa legyen Elvárás a szakiskolai évfolyamokon a tanulók lemorzsolódásának és bukásának csökkentése

Folyamatos


Tanév/beszámoló

Intézményvezetı



A minıségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációi COM. I. alapján.

A minıségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési tervek elkészítése

Tanév/továbbképzési terv

Intézményvezetı

Szakos ellátottság 100%

Éves beiskolázási terv készítése.


Intézményvezetı nevelıtestület

Az érettségi vizsgát teljesítı tanulók száma nem csökken

Az elvárás teljesítése a Pedagógiai Program alapján

Tanév/munkaterv/ továbbképzési terv

Intézményvezetı pedagógusok, szakoktatók

A meghirdetett szakképzési Partneri igények felmérése területekre jelentkezık száma Az igényekhez igazodó humánerıforrás növekedik. biztosítása.

Folyamatos

Intézményvezetı

Alternatívák Intézkedési terv készítése az megfogalmazása, benyújtása alternatívákra. terv szinten.


Intézményvezetı

Igény szerint felzárkóztató osztály indítása 2009/2010 tanévtıl.

Felzárkóztató osztály programjának kimunkálása, mőködtetése és eredményességének vizsgálata.

30

Elvárás az intézményvezetıvel szemben: -

az intézmény imázsának erısítése - További támogatók, szponzorok megnyerése - Forráskiegészítést szolgáló és szakmai pályázatok felkutatása, elkészítése, a pályázatokhoz szükséges önrész tervezése.

Tanév/munkaterv,


Tanév Intézményi együttmőködés - más szakközépiskolákkal, szakiskolákkal, különösen az érettségi utáni szakképzési irányok megválasztására - a diákönkormányzattal - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében a gyermekvédelmi hálózat szakembereivel - a szülıkkel - a fenntartóval - a patronálókkal - és egyéb szakmai szervezetekkel

Intézményvezetı Külsı és belsı partnerek.

A kollégiumi intézményegység vonatkozásában a kollégiumi nevelés országos alapprogramjában elıírtak szerinti mőködés


Folyamatos

A beadott pályázatok, valamint a szponzorok, támogatók száma nı Javul az intézmény pénzügyi kondíciója, új fejlesztések indíthatók.

A felsorolt partnerek tekintetében nı az elégedettségi mutató Más intézményekkel közösen szervezett foglalkozások, vizsgák száma.

A tanügyi ellenırzések megfelelı eredménnyel zárulnak. Az alapprogramnak megfelelı tanügyi dokumentumok rendelkezésre állnak.

Partnerközpontú mőködés. Szponzorok, támogatók felkutatása, megnyerése. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelése, kihasználása.

Együttmőködési területek kialakítása, mőködtetése és dokumentálása Elégedettségi mutatók kimunkálása Más középiskolákkal közös foglalkozások és vizsgák szervezése.

A tanügyi dokumentumok felülvizsgálata, szükség esetén módosítása.

31

A kollégiumi nevelés során külön hangsúly kerüljön az esélyegyenlıség biztosítására, a Folyamatos hátránykompenzálásra és a tehetséggondozásra.

A kollégiumi nevelési feladatok között váljon hangsúlyossá az önálló életkezdésre való felkészítés.

Folyamatos

A kollégiumi intézményegységnél elvárás a települési Folyamatos önkormányzatokkal és a társiskolával/iskolákkal való együttmőködés fenntartása, erısítése.

Intézményvezetı, kollégiumvezetı, kollégiumi nevelık


Kollégiumvezetı

A tanulók összetétele, csoportbeosztása A tanulók csoportba sorolása. megfelel az esélyegyenlıségi tervben A foglalkozások tervének e szempont szerinti összeállítása. foglaltaknak. Tehetséggondozó, hátránykompenzáló és egyéni foglalkozások szervezése. A kollégiumból való kikerülés után a tanulók továbbtanulnak vagy el tudnak helyezkedni a munkaerı-piacon.

Az együttmőködési területek száma nem csökken, lehetıség szerint bıvül.

E témával kapcsolatos foglalkozások szervezése.

A szükséges és lehetséges együttmőködési formák feltárása, mőködtetése.

32

Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény, Tatabánya A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai






Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Intézményvezetı, minıségirányítási csoport, fenntartó.

A minıségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációi. Munkavégzés minısége javul.

Intézményi minıségirányítási program kidolgozása. (2009. augusztus 30.) Végrehajtás évenkénti értékelése.

Intézményegységvezetı, intézményi szakemberek.

A szakvélemények megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak, normatívaellenırzés elvárásainak.

Szakvélemény-minta elkészítése (2009. szeptember 1.), jogszabályi változásokat követı átalakítása.


Szakemberek társintézmények

Partneri elégedettség nı.

Folyamatos szakmai fejlıdés, partneri elégedettség mérése.

Partnerközpontú mőködés


Szakemberek társintézmények

Szakmai konzultációk száma évrıl évre nı, partneri elégedettség nı.

Hatékony erıforrásgazdálkodás

Tanév

Igazgató.

Gazdaságos mőködés.

Minıségirányítási rendszer mőködtetése

Tanév/beszámoló

Teljesítményértékelési rendszer mőködtetése Egységes szakvéleményséma alkalmazása a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottságban A Szakértıi Bizottság ırizze meg a feladatellátás terén végzett munkájának jelenlegi színvonalát

Tanév/beszámoló

Intézményegységvezetı.

Tanév/beszámoló

Teljesítményértékelési rendszer kidolgozása. (2009. augusztus 30.)

Partnerlista készítése (2009. augusztus 30.), folyamatos frissítése. Szakmai segítségnyújtás a KomáromEsztergom megyében mőködı, sajátos nevelési igényő gyermekeket, tanulókat oktató, nevelı intézményeknek Pályázati források felkutatása, pályázatok benyújtása. Költségtakarékosság.

33

Nevelési Tanácsadó Minıségirányítási rendszer mőködtetése

Tanév/beszámoló

Intézményvezetı, minıségirányítási csoport, fenntartó.

Teljesítményértékelési rendszer mőködtetése A nevelési tanácsadó ırizze meg a feladatellátás terén végzett munkájának jelenlegi színvonalát

Tanév/beszámoló

Intézményegységvezetı. Szakemberek

Szakmai együttmőködés az egyéb fenntartású intézményekkel

Tanév/beszámoló


Társintézmények

A minıségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációi. Munkavégzés minısége javul. Partneri elégedettség nı.

Intézményi minıségirányítási program kidolgozása. (2009. augusztus 30.) Végrehajtás évenkénti értékelése.

A jelenlegi együttmőködési területek számának növelése

Partnerlista elkészítése (2009. augusztus 30.), folyamatos frissítése.

Teljesítményértékelési rendszer kidolgozása. (2009. augusztus 30.) Folyamatos szakmai fejlıdés.

34

Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Tata - Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Hegyháti Alajos tagintézménye - Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Móra Ferenc tagintézménye A fenntartó általános és intézmény specifikus elvárásai Minıségirányítási rendszer mőködtetése. Teljesítményértékelési rendszer mőködtetése

Intézményi adminisztráció fejlesztése. Belsı információáramlás folyamatos fejlesztése.

Szakmai kompetencia fejlesztése


Idıpont/gyakoriság Célcsoport/résztvevık Tanév/beszámoló Intézményvezetı, minıségirányítási csoport, fenntartó. Tanév/beszámoló Intézményvezetı, intézményegység-vezetı.

Mutató/várható eredmény A minıségcélok teljesítésének, fejlesztésének dokumentációi. Munkavégzés minısége javul.

Tanév/beszámoló

Intézményvezetı.

Naprakész dokumentáció.

Tanév/beszámoló

Intézményvezetı, intézményegységvezetık, tagintézményvezetık. Intézményvezetı, pedagógusok, fenntartó.

Hatékony mőködés.

Tanév/beszámoló

Gyermekek, tanulók fejlesztésének hatékonysága javul

Szakmai együttmőködés az egyéb fenntartású intézményekkel

Tanév/beszámoló

Intézményvezetı, belsı, Együttmőködések és külsı partnerek dokumentációi.

Intézmény imázsának erısítése.

Tanév.

Intézményvezetı.


Intézményi minıségirányítási program kidolgozása. (2009. szeptember 10.) Végrehajtás évenkénti értékelése. Teljesítményértékelési rendszer kidolgozása. SZMSZ-ben a teljesítményértékeléssel kapcsolatos munkáltatói jogok delegálása. Tanügyigazgatási dokumentumok folyamatos vezetése. Intézményen belüli kommunikációs csatornák létrehozása, hatékonnyá tétele.

Beiskolázási terv intézményi szükségletekhez, pedagógiai programhoz igazodó meghatározása és megküldése a fenntartónak. (Elkészítése: 2009. szeptember 15., illetve minden év március 15.) Együttmőködések dokumentálása.

Partnerlista készítése (2009. augusztus Partneri elégedettség mutatói 30.), folyamatos frissítése. javulnak. Nemzetközi partnerkapcsolatok

35

megtartása és kiszélesítése. Kapcsolatrendszer dokumentálása. Hátránykompenzáció, tehetséggondozás

Hatékony erıforrásgazdálkodás.


Tanév, költségvetési év.

Intézmény pedagógusai, szakemberei, érintett tanulók

Intézményvezetı.

Az egyénre szabott fejlesztés Egyéni fejlesztési irányok dokumentált dokumentációja kidolgozása A lemaradóknál történt felzárkóztatás eredményei mérhetık

Költségmegtakarítás.

Felzárkóztatás formáinak kidolgozása

Pályázati források felkutatása, pályázatok benyújtása. Támogatók, szponzorok keresése. Költségtakarékosság.

36

II.

MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

A minıségfejlesztési rendszer olyan szabályok, szabályozások összessége, amelyek a minıség- politikában megfogalmazott filozófia és annak mentén kitőzött célok megvalósítását és a megvalósulás folyamatát segítik. A minıségpolitika fogalmazza meg egy szervezet számára a „mit”, a minıségfejlesztési rendszer a „hogyan”-t.

Tervezési és irányítási feladatok rendje Tervezési folyamatok Az intézmények tervezési dokumentumainak elkészítésénél ill. módosításánál önkormányzat figyelembe veszi a közoktatási-fejlesztési tervében foglaltakat.

az

Irányítási elvek •

A fenntartói feladatok közé tartozik az ÖMIP-ben az intézményekkel kapcsolatos elvárások teljesülésének kétévenkénti vizsgálata.

•

A közgyőlés szakbizottsága figyelemmel kíséri az intézmények mőködését, meghatározott esetekben beszámoltatja intézményvezetıit.

•

Az önkormányzat fıjegyzıje ellátja a törvényességi felügyeletet.

Fenntartói irányítás folyamatábrája: Az éves munkaterv összeállításának javasolt szempontjai, szakosztályi/fıosztályi ellenırzésének alapját képezik: -

melyek

a

hivatal

megfelel-e a fenntartói elvárásoknak (ÖMIP) tükrözi-e az intézmény PP-ból adódó szakmai feladatait; az intézmény mőködtetésébıl adódó feladatok (tanügyigazgatási, szervezési, stb.) megfogalmazásra kerültek-e? tartalmazza-e az elızı év beszámolójában megfogalmazott célokra összeállított feladatokat?

Határidı: szeptember 30. Az éves beszámoló tartalmazza, hogyan sikerült a feladatokat megvalósítani. Határidı: június 30. Az éves beszámolót a hivatal szakosztályának/fıosztályának vezetıje fogadja el. A feldolgozás koherens-e az ÖMIP-ben megfogalmazottakkal.

37

Felelısök: fıosztályi referensek. Az ÖMIP felülvizsgálata során (az adott év szeptemberi közgyőlésén) döntés születik arról, hogy a teljesített elvárások helyébe szükséges-e új elvárásokat megfogalmazni. A felülvizsgálat eredményérıl az intézmények írásban kapnak visszajelzést. Határidı: október 10. Felelıs: fıjegyzı

Fenntartói ellenırzések rendje A fenntartó a minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztési rendszerét – a jogszabály másként nem rendelkezik, négyévente legalább egy alkalommal – ellenırzi az intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét intézményeiben. A fenntartó ellenırzéseit szakaszosan végzi: Komplex fenntartói ellenırzésre négyévenként kerül sor, amelyet kiegészíthet az intézményvezetı Közgyőlés elıtti beszámoltatása. Az intézményvezetı beszámoltatását a Közgyőlés a hivatal szakosztálya/fıosztálya vezetıjének javaslatára rendeli el. A beszámoltatásra akkor kerülhet sor, ha a komplex ellenırzés során kirívó szabálytalanságra derül fény, vagy az ellenırzés eredményével az intézményvezetı nem ért egyet. Törvényességi ellenırzésre kétévente kerül sor, amelyet a fıjegyzı rendel el. Pénzügyi ellenırzésre kétévente kerül sor. Az ellenırzések évében a hivatal szakosztálya/fıosztálya vezetıjének koordinálásával ellenırzési terv készül, amelyben intézményre bontva szerepel az ellenırzések típusa, várható idıpontja és az ellenırzésért felelıs személy neve (külsı szakértıi ellenırzés esetén a szervezéssel megbízott munkatárs neve). Az ellenırzési tervet a fıjegyzı hagyja jóvá. Az ellenırzési terv évente január 30-ig készül el, és azt február 15-ig az átvétel igazolásával meg kell küldeni az érintett intézményvezetıknek és az ellenırzésben résztvevı szakosztályok számára. Az ellenırzést követıen az ellenırzést végzı jelentést készít. A jelentést az ellenırzést követı 15 munkanapon belül meg kell küldeni az intézménynek és a fıjegyzınek. Amennyiben az intézményvezetı az ellenırzés eredményével nem ért egyet, az ellen 15 munkanapon belül felszólamlással élhet a fıjegyzı felé. Ebben az esetben a fıjegyzı kiegészítı ellenırzést vagy új ellenırzést rendelhet el. Az ellenırzések eredményeként a jelentésben meghatározott javításokat és pótlásokat kijelölı feladatokat be kell építeni az intézmény következı éves munkatervébe. Ennek során az 38

intézményvezetésnek intézményi intézkedési tervet kell készítenie, amelyben a javító intézkedések mellett meg kell határoznia a bevezetendı megelızı intézkedéseket is (olyan intézményi változtatásokat, amelyek megakadályozzák, vagy csökkentik annak lehetıségét, hogy az ellenırzés során feltárt hiba, hiányosság ismét elıforduljon). A hivatal szakosztályának/fıosztályának referensei nyomon követik az ellenırzések eredményeként az intézményi éves munkatervbe bekerült feladatok teljesítését. Az ellenırzés az ellenırzési jelentésben rögzített hiányosságok, hibák dokumentált pótlásának a referensek által való igazolásával zárul. A lezárt ellenırzés bizonylatait az Iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell archiválni.

A fenntartói ellenırzés fıbb területei: Az intézményi tanügyi dokumentáció ellenırzése során sor kerül a szabályozó dokumentumok átvizsgálására. Az ellenırzés kiterjed az alapdokumentumok jogszabályi megfelelıségére, amelynek során az ellenır vizsgálja a vonatkozó szabályozások -

tartalmát (tartalmaznak-e mindent, amit jogszabály elıír, vagy tartalmaznak-e jogszabállyal ellentétes elemet),

-

formáját (megfelelnek-e az elıírt formai, érvényességi kritériumoknak).

Az intézményi tanügyi dokumentáció ellenırzésének másik területe a tanügyi bizonylatok meglétének, szabályos vezetésének és irattározásának kontrollja.

Tanügyi dokumentumok •

Alapító okirat -

•

• -

Megtörtént-e a tevékenységi kör felülvizsgálata - az ellátandó területek megszüntetése vagy bıvítése alkalmával – közgyőlési döntés alapján; az alapító okiratot befolyásoló egyéb körülmény megváltozását átvezették-e a dokumentumba?

SZMSZ -

A szervezeti és mőködési változások követése megtörtént-e?

-

A Pedagógiai Program feladatmódosításakor megtörtént-e a felülvizsgálat a helyi önkormányzati határozat alapján?

Házirend

Az SZMSZ és PP utáni átdolgozás alapján a házirend ellenırzése. (koherens legyen az alapdokumentumokkal) •

Tantárgyfelosztás

39

-

Pedagógiai, munkajogi, munkaszervezés pénzgazdálkodási dokumentum mutatja-e az egyes pedagógus feladatait, terhelését; túlórákat, tartós helyettesítéseket? Határidı: minden tanév szeptember Ellenırzi, értékeli: referensek Jóváhagyja: fıosztályvezetı

Tanügyi bizonylatok •

•

Tanulói nyilvántartás: -

Megtörtént-e a megfelelı formanyomtatványok szerint szeptemberben?

-

Rendelkezésre állnak-e dokumentumok?

•

•

szóló

Szabályosan vezetettek-e (különös tekintettel a záradékokra és a tanulók nyomon követésére)? Összhangban állnak-e az anyakönyvekkel, törzskönyvekkel?

Foglalkozási naplók: -

Rendelkezésre állnak-e a megtartott foglalkozásokról?

-

Megtörtént-e a tanulói hiányzások vezetése?

Naplók: -

A megtartott órákról szabályszerő feljegyzések vannak (formailag és tartalmilag)?

-

Az óra beírások szabályosak-e a haladási naplóban (helyettesítések zölddel, túlóra pirossal, normál kékkel).

-

Megtörtént-e a tanulói hiányzások vezetése, a naplóvezetés ellenırzése munkaközösség-vezetı vagy intézményvezetı részérıl a helyi szabályozásnak megfelelıen: az osztályozási naplóban részben a tanulói adatok, megfelelı számú osztályzatok, záradékok; a napló megnyitása, aláírások, bélyegzı, statisztikai adatok megléte.

Vizsgák dokumentumai: -

•

érvényesítésérıl

Bizonyítványok: -

•

diákigazolványok

Anyakönyvek / törzskönyv: -

•

a

Rendelkezésre állnak-e a központi és a helyi szabályozásnak megfelelıen?

Irattár -

Az elıírásoknak megfelelı-e az iktatás rendje?

Munkáltatói dokumentumok •

Munkaköri leírások -

Érvényesek és aktualizáltak-e a dolgozók munkaköri leírásai

40

•

Kinevezések, megbízások -

•

Személyi anyagok: -

•

•

Dokumentáltak-e a kinevezések, megbízások és azok visszavonása? Tartalmuk megfelel-e az aktuális állapotnak, csatolták-e az igazoló bizonylatokat (önéletrajz, kinevezés, végzettséget igazoló diplomák, oklevelek, bizonyítványok, aktuális munkaköri leírások, határozatok, aktuális átsorolások, minısítések)?

Továbbképzési terv/beiskolázási terv végrehajtása -

A továbbképzési tervek a PP-nek és a MIP-nek megfelelıek-e?

-

Rendelkezésre állnak-e a végzettséget és a kötelezı továbbképzéseket igazoló bizonyítványok, tanúsítványok.

Jegyzıkönyvek -

minden olyan alkalomról, amelyet a jogszabály elıír.

Gazdálkodás A gazdálkodási ellenırzés során különösen az alábbi kérdéseket vizsgálja az ellenır. •

Aktuális-e az eszköz és anyagnyilvántartás? (Ha számítógépes a nyilvántartás, két biztonsági másolat szükséges.)

•

Dokumentáltan megtörtént-e a leltározási tevékenység a szabályozásnak megfelelıen?

•

Idıarányos és szabályos-e a költségvetés: -

személyi- és dologi rovatainak felhasználása

-

bevétel – kiadás alakulása

•

Helyesen kalkulált-e a státuszhoz tartozó bértömeg?

•

Az óraadókra felhasznált bér nem több, mint az iskola státuszaihoz tartozó bértömegbıl megmaradó rész.

•

Indokoltak és szabályosak-e a külsı szerzıdések/megbízási szerzıdések?

•

Szabályos-e a túlórák elszámolása tantárgyfelosztással összhangban legyen)?

•

A táppénzes helyettesítések megfelelıen bizonylatoltak-e?

•

Megfelelı-e az ügyelet, készenlét (kollégiumokban) kalkulációja és bizonylatolása?

•

Rendelkezésre áll-e a tankönyvtámogatás nyilvántartása?

•

Rendelkezésre áll-e az étkeztetés (ingyenes, stb.) nyilvántartása?

(naplókkal,

helyettesítési

naplóval,

FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉSEK RENDJE A közoktatásról szóló jogszabályok a fenntartó ellenırzései mellett annak intézményértékelési kötelezettségét is elıírják. Az értékelésen belül vizsgálni kell az 41

intézmény hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A fenntartó csak az értékelési eredmények mentén tud teljesítménycélokat meghatározni és minıségelvő finanszírozást mőködtetni. A minıségelvő finanszírozás értelmezésében a fenntartó az intézményértékelések alapján dönt forrásainak felhasználásáról úgy, hogy a lehetséges legnagyobb javulást idézzen elı az oktatási rendszerben.

Értékelési alapelvek •

A megyei közoktatás értékelési rendszerének kialakításakor alapelvnek kell tekinteni az önkormányzati alapfeladat-ellátásból kiinduló intézményértékelést.

•

Az intézményi önértékelés fontos része a fenntartói értékelési rendszernek.

•

Az intézmény által készített éves beszámolót, illetve a Közgyőlés elıtti beszámoltatást adatforrásnak kell tekinteni.

•

A feladatok függvényében külsı szakértık igénybevétele válhat szükségessé.

•

Minden értékelési eljárás során az érintettek minél nagyobb mértékő bevonására kell törekedni.

•

Az értékelési rendszer tényekre, adatokra épül.

A pedagógiai mérési, értékelési rendszer kialakítása és mőködtetése a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet feladata.

Értékelési célok •

Az oktatásmenedzsment fejlesztése

•

Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményessége

•

Az erıforrás-felhasználás hatékonysága

•

A közoktatási szolgáltatásokban érintettek elégedettsége

A fenntartói intézményértékelés területei •

Humán tényezık vizsgálata Gyermekekre/tanulóra vonatkozóan: - létszám, annak várható alakulása - szociokulturális összetétel - veszélyeztetettség

42

Nevelıtestületre vonatkozóan:

•

-

létszám megfelelısége

-

szakképzettség

-

nemek szerinti megoszlás

-

átlagéletkor

-

tanításban eltöltött évek száma

-

pályakezdık, nyugdíjasok aránya

-

továbbképzéseken való részvétel

-

milyen pályázatokat készítettek és nyertek

-

külsı szereplések

Tartalmi munka dokumentumai: A tartalmi munka elsı számú dokumentuma a Pedagógiai Program, melynek értékelése során a legalapvetıbb, hogy a tervek és a valós folyamatok mennyire vannak összhangban egymással. A vizsgálat szempontjai:

•

•

•

-

a programban megfogalmazott tartalmi kínálat mennyire van összhangban a helyi kulturális és költségvetési lehetıségekkel

-

milyen specialitásokat kínál a program, ezek mennyire vannak összhangban az igényekkel

-

a program mennyire tükrözi a rendszerszerő tervezést és a hosszabb távú folyamatok megvalósítását

Infrastruktúra: -

épületek és azok helyiségeinek állapota, karbantartottsága, a szükséges helyiségek megléte

-

belsı környezet (bútorzat, dekoráció)

-

taneszközök (meglétük, állapotuk)

Kihasználtság: -

hasznos négyzetméter/tanuló

-

csoportok/tanuló száma

-

kollégiumi férıhely/ellátottak száma

-

összes ellátandó óra/kötelezıen ellátandó óra

Költségmutatók: -

nem költségvetési bevételek alakulása az elızı három év átlagában

-

kiadások-felhasználások alakulása

-

a személyi juttatások felhasználása

43

•

Fajlagos mutatók a hatékonyság vizsgálatához: -

tanuló/pedagógus arány

-

egy tanulóra jutó tanórák száma

-

egy tanulóra jutó felzárkóztatásra és tehetséggondozásra fordított órák száma

-

egy tanulóra esı intézményi költségvetés

-

egy hasznos négyzetméterre esı fenntartási költség

-

átlagos osztálylétszám és az ehhez tartozó szórás

-

a csoportbontásban tanított tantárgyak száma

-

a csoportbontás átlaglétszáma és az ehhez tartozó szórás

44

Az intézményértékelés fajtái

Értékelés fajtái

Gyakorisága

Felelıs

Intézményi önértékelés

Javasolt az intézményvezetıi ciklus 2. tanév végén és 4. tanév elején

Intézményvezetık

Mérések (megyei országos)

Törvényi és helyi szabályozás alapján

Intézményi komplex

Javasolt: intézményvezetıi ciklus 4. évében

MIP

Évente

Audit (intézményrendszert érintı változások)

Közgyőlési határozat alapján

A hivatal szakosztálya/fıosztálya, Oktatási Hivatal (OH), Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet (NSZFI), intézményvezetık Megyei Önkormányzat (hivatal szakosztályának/ fıosztályának vezetıje) referensek

Külsı szakérık

45

2. sz. melléklet

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008- 2013.

46

1. Bevezetés 1.1. A terv célja A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: KT) 85.§ (4) bekezdése kötelezı érvénnyel írja elı a helyi önkormányzatok számára intézkedési terv készítését. Ezt hangsúlyozza a 88.§ (1) bekezdése is: "A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelezı megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv." Az intézkedési terv törvény szerinti funkciója a közoktatási feladat-ellátással, intézményhálózat-mőködtetéssel és fejlesztéssel összefüggı önkormányzati döntések tudatos és tervszerő elıkészítésének biztosítása. 1.2. A terv hatálya Az intézkedési terv hatálya a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában mőködı közoktatási intézményekre terjed ki. A benne foglaltak a megyei fejlesztési terv közgyőlési elfogadásával válnak érvényessé. Az intézkedési terv 2008-tıl 2013-ig tartalmazza az önkormányzatunk közoktatási feladatellátásával kapcsolatos terveket, feladatokat. 1.3. Az intézkedési terv korrekciója A KT 85.§ (4) bekezdése 2 évente kötelezı jelleggel írja elı a felülvizsgálatot és a szükséges módosítást. 1.4. A módosítás eljárási kérdései Az intézkedési terv korrekciója a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés elnökéhez írásban benyújtott módosító indítvánnyal kezdeményezhetı. Kezdeményezıje közoktatási intézmény igazgatója, illetve a Közgyőlés szakbizottságának elnöke lehet.

2. Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási tevékenysége 2.1. A megyei önkormányzat kötelezı feladatai A Kt 86. és 87. § -ának bekezdései sorjázzák a megyei önkormányzat kötelezı feladatait. "A megyei önkormányzat köteles gondoskodni: • • • • •

a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnıttoktatásról, az alapfokú mővészetoktatásról,

47

•

a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésrıl abban az esetben, ha a községi, városi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye területén nem megoldott."

Ugyancsak a megyei önkormányzat kötelezı feladata gondoskodni: • az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei; • a középiskolai és szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl; • az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról; • a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról; • azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt; • a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekrıl; • gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról; • a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztatható, valamint a képzési kötelezettség alá tartozó gyermekekkel való foglalkozás, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl. A feladatsorból látható, hogy a megyei önkormányzat részint ugyanolyan közoktatási feladatellátásra kötelezett, mint a települési önkormányzatok, részint sajátos területi kötelezettségei is vannak. A felsoroltakon túl ilyen területi kompetenciák még: • • • • • •

a megyei fejlesztési terv készítése és gondozása; a települési intézkedési tervek módosításának, felülvizsgálatának, továbbá az intézmény-átszervezéseknek a megyei fejlesztési tervre alapozott szakvéleményezése; az iskolai rendszerő szakképzés koordinációjának biztosítása; a helyi önkormányzatok közötti együttmőködés – társulások – kezdeményezése; a felsıoktatási ösztöndíjrendszer, a Bursa Hungarica Felsıoktatási Ösztöndíjpályázat megyei koordinálása; a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány mőködtetése.

2.2. A közoktatási feladatellátás módja és formái Megyei önkormányzatunk kötelezı közoktatási feladatainak többségében önálló fenntartású intézménnyel, a pedagógiai szakszolgálati intézmények tekintetében pedig túlnyomórészt társulásos formában fenntartott intézménnyel tesz eleget.

48

2.2.1. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.1.3. 2.2.1.4.

Középfokú nevelési-oktatási intézmények Kollégium Gimnázium Szakközépiskolák Szakiskolák

2.2.2. 2.2.2.1.

Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon

2.2.3.

Alapfokú mővészetoktatási intézmény

2.2.4.

Pedagógiai szakszolgálat

2.2.5.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

Az oktatási-nevelési intézmények jórészt vegyes profilú, többcélú intézményként funkcionálnak: így például gimnázium és szakközépiskola; szakközépiskola és szakiskola; vagy szakközépiskola, szakiskola és kollégium; általános iskola, diákotthon és gyermekotthon mőködik egymás mellett.

3. Az intézmények elhelyezkedése, tulajdonviszonya, gazdálkodása 3.1. Az önkormányzatunk által fenntartott közoktatási intézmények a megye területén szétszórtan, ám különbözı arányú koncentrációban vannak jelen. Ezt jól szemlélteti a városokban található intézményeink száma: Komáromban három intézményünk, egy tagintézményünk, egy telephelyünk, Tatán pedig három intézményünk és egy tagintézményünk van. Ezzel szemben Kisbéren egyáltalán nincs intézményünk. Oroszlányban társulási formában veszünk részt intézmény-mőködtetésben. Esztergomban két önálló, Dorogon két önálló, Kömlıdön egy tagintézményünk, a megyeszékhelyen pedig egy intézményünk van. 3.2. Saját fenntartású intézményeink közül összesen három mőködik kizárólag a megyei önkormányzat tulajdonát képzı épületekben, két intézményünknek pedig egy-egy intézményegysége. Kizárólag a megyei önkormányzat tulajdonát képzı épületben mőködik: • a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium, Tata, • a Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény és • az Id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium, Esztergom. Intézményegységként a megyei önkormányzati tulajdonát képzı épületben mőködnek: • az Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon tatai és kömlıdi intézményegységei, valamint • az Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola komáromi, kollégiumi intézményegysége. A többi intézményünk viszont a települési önkormányzat tulajdonában lévı épületben végzi mindennapi munkáját, s éli meg „a más a fenntartó és más a gazda” páros nyőgös helyzetét.

49

3.3. Közoktatási intézményeink fele a gazdasági szervezetek (GSZSZ) megszüntetésével immár ismét önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervként mőködik. Finanszírozásukat a tanulólétszám függvényében biztosítja önkormányzatunk. Az állami normatíva jellemzıen a bérek finanszírozására elégséges, kivált a sajátos nevelési igényő gyermekeket ellátó intézmények, illetve a szakképzı és alapfokú mővészetoktatási intézmények esetében igen nagyarányú az önkormányzati támogatás. Ilyenformán a mőködési költségek fedezetén túl alig jut lehetıség a szakmai, infrastrukturális fejlesztésekre. Nagy volumenő, címzett támogatásból megvalósuló közoktatási intézményt érintı beruházása volt önkormányzatunknak az esztergomi Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola 2007-ben elkezdett rekonstrukciója. Intézményvezetıink és munkatársaik szakmai becsvágyának köszönhetıen számos pályázati forrásból, így a Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítványhoz, valamint a Regionális Szakképzési Alaphoz benyújtott pályázatokból nyertek, nyernek fejlesztési lehetıséget. Ugyanakkor az intézményi költségvetések készítésekor a saját bevételek tervezésétıl sem tekinthet el önkormányzatunk. Az intézményi bevételek növelése érdekében a bevételek 40 %-át az intézményeknél hagyjuk a pályázati önerı forrásaként, illetve kisebb léptékő javítási feladatok elláttatására.

4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat intézmény-hálózatának alakítása Önkormányzatunk már 1998-ban tervet készített annak érdekében, hogy a kötelezıen ellátandó feladataihoz hozzáigazítsa intézményhálózatának kapacitását. A tervkészítés során az intézmények optimális kihasználtságán túlmenıen figyelemmel voltunk a várható demográfiai, gazdasági és jogszabályi változásokra, valamint azok kezelésére. Ezt a következetes intézmény-fenntartói hozzáállást példázta az intézményhálózat 1999-tıl folyó, közgyőlési határozatokon alapuló átalakítása, illetve annak a 2001-ben elkészített megyei intézkedési tervben is elırevetített folytatása. 4.1. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának részeként megtörtént a sajátos nevelési igényő tanulókat nevelıoktató gyógypedagógiai intézményünk -Általános Iskola, Tata - épületére pénzbeni megváltási igényt bejelentı Magyar Kapucinus Rendtartomány állami kártalanítása. Így az épület Tata Város Önkormányzatának tulajdonába került. Közgyőlésünk 87/2004. (V. 27.) sz. határozatának 6. pontjában foglalt rendelkezés értelmében lefolytattuk a tárgyalásokat Tata Város Önkormányzatával a gyerekek egyéb iskolák integrált osztályaiban történı elhelyezésérıl a 2005/2006. tanévtıl; illetve 2005. július 1-jétıl gondoskodtunk fogadásukról a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézményében (Tata, Új u. 21.). 4.2. Intézményátadások, átvételek és átszervezések 4.2.1. Átvettük 2007. augusztus 1-jei dátummal a korábban társulási keretben mőködtetett csolnoki Német Nemzetiségő Zene- és Mővészeti Iskola zeneiskolai feladat-ellátását. A feladatellátás az új tanévtıl kizárólag zeneoktatást jelent a dorogi Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény csolnoki telephelyén.

50

2008 szeptemberétıl Tatabánya Megyei Jogú Város területén is ellátjuk a fogyatékosság szőrését, a fogyatékosságnak megfelelı ellátásra szóló javaslattételt, s az ellátás megszervezésének biztosítását. 4.2.2. Átadtuk 2006. szeptember 1-jétıl a nevelési tanácsadás pedagógiai szakszolgálati feladatot a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulásnak. 2006. szeptember 1-jétıl a Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás a logopédiai szakszolgálati feladat ellátását vette át önkormányzatunktól. 2007. július 1-jei hatállyal átadtuk Esztergom Város Önkormányzata fenntartásába a 4, 5 illetve 8 évfolyammal igen eredményesen mőködı Dobó Katalin Gimnáziumot. 2008-ban az Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium gimnáziumi és kollégiumi feladatait átadtuk a Tatai Városkapu Közhasznú Zrt. részére. Szintén ebben az évben a Jókai Mór Gimnázium fenntartói joga is átadásra került Komárom Város Önkormányzatának. 2009-ben a Bottyán János Mőszaki Szakközépiskola fenntartói jogát adtuk át Esztergom Város Önkormányzatának, a Szabolcsi Bence Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt pedig Nyergesújfalu Város Önkormányzata részére.

4.2.3. Megszüntetett, illetve átszervezett intézmények 2005. július 1-jével a Bajóti Körzeti Zeneiskolát megszüntettük, s a feladat ellátásával megbíztuk a nyergesújfalui illetve a dorogi mővészetoktatási intézményünket. 2005. július 1-jétıl összevontuk a tatai Eötvös József Gimnázium és Szakközépiskolát az intézménnyel pedagógiai-szakmai és tanulói összetétel tekintetében is teljességgel összetartozó József Attila Középfokú Kollégiummal. 2005. szeptember 1-jétıl Tatabánya-Dózsakertben biztosítottuk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság elhelyezését. 2005. november 1-jétıl sikerült a tatai Nevelési Tanácsadó szakmai szempontból is megfelelı elhelyezését biztosítanunk az Új úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Diákotthon épületében. 2006. július 31-ével az esztergomi Géza Fejedelem Szakközépiskola és Szakiskola kollégiumát szüntettük meg, a feladatot átadtuk a városi fenntartásban mőködı Kırösi László Középiskolai Kollégiumnak. 2007. június 30-ával a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményünket, a Komárom– Esztergom Megyei Pedagógiai Intézetet szüntettük meg. Önkormányzatunk a törvény szabta szolgáltatási kötelezettségét a jövıben vásárolt szolgáltatás formájában teljesíti. 2008-ban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságot, valamint a komáromi Nevelési Tanácsadót és a tatai Nevelési Tanácsadót tatabányai

51

székhellyel vontuk össze. Az így létrejött intézményt 2009-ben újra átszerveztük, a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal és Gyermekotthonnal vontuk össze, így alakítottuk ki 2009. július 1-jével a K-EMÖ Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézményét. 2009-ben további átszervezések is történtek. A komáromi Középfokú Kollégiumot összevontuk az Alapy Gáspár Szakiskolával és Szakközépiskolával. Szintén összevontuk a három gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézményünket, így 2009. július 1-jén létrejött a tatai székhelyő K-EMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona, melynek két tagintézménye: a Hegyháti Alajos Tagintézmény (Kömlıd) és a Móra Ferenc Tagintézmény (Komárom). 2010-ben az Eötvös József Szakközépiskola beolvadásra került a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolába, Szakiskolába és Kollégiumba. Az intézményegység rövid neve: Jávorka Sándor Szakképzı Iskola Eötvös József Szakközépiskolai Intézményegysége lett. 4.2.3. Intézményalapítás 2010 februárjában Esztergomban középfokú kollégiumot alapítottunk, mely 2010. szeptemberétıl id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium néven kezdte meg mőködését.

5. Az intézmények működési feltételeinek intézményenkénti bemutatása 5.1. Gimnázium 5.1.1. Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Dorog Dorog Város Képviselıtestülete 1996-ban adta megyei fenntartásba az intézményt. Az iskolában évfolyamonként kettı négy évfolyamos gimnáziumi osztály mőködik, melyek közül az egyik általános tantervő, a másik emelt szintő nyelvi osztály. E két gimnáziumi osztály mellett 2001. szeptember 1-jétıl évfolyamonként egy-egy szakközépiskolai osztály is indul. Az intézmény az érettségizett fiatalok számára 13. és 14. évfolyamon informatikai jellegő OKJ-s szakképzéseket szervez. Az alapító okiratban meghatározott maximálisan felvehetı tanulólétszám 435 fı. 2001ben összesen: 264, 2007-ben 341 tanulója van az intézménynek. Az engedélyezett pedagóguslétszám 28 fı. Jelenleg a szakos ellátottság a törvényben elıírtaknak megfelel, bár a személyi állomány fluktuációja mint probléma az utóbbi idıben ismét jelentkezett. A Zsigmondy Vilmos Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói Dorog város és az egykori dorogi szénmedence településeirıl érkeznek. Az évszázados iskolaváros, Esztergom közelsége is meghatározza az iskola tanulóinak összetételét és az ebbıl adódó pedagógiai feladatokat. Ezek a tényezık determinálják, hogy az intézmény nem vállalhatja az elitképzés feladatát; többi gimnáziumunkhoz képest itt a hátránykompenzáció és felzárkóztatás nagyobb szerepet kap a tehetséggondozásnál. Az iskola épülete lehetıvé teszi az általánosan nevelı-oktató középiskola mőködési feltételeinek megvalósulását (zöldfelület, park, sportpályák), bár mőszaki állapota miatt

52

egyes részeinek felújítása, javítása napjainkra sürgetı feladattá vált. Felszereltsége, eszközbeli ellátottsága az eszközjegyzékben ütemezettek szerint biztosítható. 5.2. Szakközépiskolák és szakiskolák Valamennyi szakképzı intézményünk – jogszabályi változás miatt – két nagy volumenő változás elıtt áll: - az új Országos Képzési Jegyzék alapján felmenı rendszerben a szakképzési szerkezet átalakítása, - felkészülés a vállalati szakképzési fejlesztési támogatás fogadásának megváltozott módjára, mely a fenntartóra jelentıs feladatot ró.

5.2.1. Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Tata Az 1996 óta fenntartásunkban mőködı oktatási-nevelési intézmény épületei és tangazdasága is önkormányzatunk tulajdonát képezik. Több éven át tartó átmeneti állapot után a 2004/2005-ös tanévben valamennyi szakközépiskolai és szakiskolai tanuló egy épületegyüttesben, az intézmény székhelyén kezdte meg a tanulást. Részben a világbanki programnak köszönhetı, valamint az intézmény kiváló külsı vállalati-vállalkozói kapcsolatrendszerének eredménye az iskola jó tárgyi felszereltsége, különös tekintettel a gyakorlati képzés területére. Tulajdonképpen a tárgyi szakmai eszközfejlesztés egyetlen forrása a vállalati fejlesztési támogatás. A szakos ellátottság megfelelı, beleértve az idegen nyelvek, valamint az informatika oktatását is. Az iskola emelt szintő idegen nyelvi osztály indítását is tervezi. A tankötelezettség teljesítéséhez az intézmény e térségben fontos bázisként szolgál. Szakiskolai, szakközépiskolai mezıgazdasági szakképzés fontos központja az intézmény a régióban. A szakiskolai és szakközépiskolai oktatás-nevelés, képzés mezıgazdasági és élelmiszeripari szakmákban folyik, melyhez kollégiumi háttér is biztosított. Az intézmény profiljában jelentıs helyet foglal el a szakmai vizsgáztatás, a tanfolyami felnıttképzés, szaktanácsadás. Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulói létszám 570 fı. 2001-ben 591 tanulója volt az iskolának, a tavalyi tanév 537 fıvel indult. Pedagógusok létszáma 2001-ben 69 fı, 2004-ben 58 fı, tavaly 49 fıállású tanára volt az intézménynek. Önkormányzatunk 2003-ban közgyőlési határozat alapján kezdeményezte az intézmény átadását a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Kezdeményezésünk sikertelen maradt. Az intézmény mőködtetése az állami normatíván felül jelentıs önkormányzati támogatást tesz szükségessé, melynek elsıdleges oka a szakmai profilból adódó ún. ”folyamatos üzem”. 5.2.2. Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola, Esztergom Az intézmény 1996-ban került fenntartásunkba, melynek kollégiuma 2006 augusztusától az alacsony kihasználtság miatt megszőnt. Az iskola kollégista diákjai a városi kollégiumban kerültek elhelyezésre. A feladatellátást szolgáló ingatlan változatlanul Esztergom város tulajdonát képezi.

53

Az épületegyüttes felújításra szorul. Kivételt képez a tanmőhely, amely szakképzési fejlesztési támogatásból szinte teljesen megújult. Az oktatás-képzés személyi és tárgyi feltételei jók. Szakoktatói területen viszonylag nagy a fluktuáció. Az autós, gépész és automatizálás szakma tárgyi feltételei kiemelkedıen jók. Esztergom és a városkörnyék számára ezt az intézményt jelöltük ki a tankötelezettség teljesítéséhez bázis-intézménynek. Az intézmény szakközépiskolája gépészet és közlekedés szakmacsoportos oktatást kínál, melyre az érettségi után kilenc különbözı OKJ-s szakképzés épül. A szakiskola szakmacsoportja: építészet, faipar, elektrotechnika, gépészet, közlekedés, könnyőipar, egyéb szolgáltatás. A szakképzı évfolyamra lépéskor több mint húsz különbözı OKJ-s szakma közül választhatnak a diákok. Az iskola nem középiskolai tanulói jogviszony keretében gépipari mérnökasszisztens, iskolarendszerő felsıfokú szakképzést folytat a gyıri Széchenyi István Egyetemmel közösen. E képzés mind tartalmi, mind gazdasági szempontból eredményes. Az intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális tanulólétszám 1200 fı. Az iskola tanulói létszáma 2001-ben 1139 fı, 2004 szeptemberében 1151 fı, tavaly 1028. A pedagógusok létszáma ugyanezen idıszakban 70, 76, illetve 72 fı. 5.2.3. Széchenyi István Közgazdasági-Informatikai Szakközépiskola, Komárom Az intézményt Komárom város 2004 nyarán adta át megyei fenntartásba. Ez csak a feladatellátás kötelezettségét jelenti, az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város. A kis létszámú oktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei jók, a szakmai képzést magas színvonalon szolgálják. Megfelelı mérető és felszereltségő saját tornaterem hiányzik. Az iskolában évfolyamonként 2-2 párhuzamos osztályban közgazdasági és informatikai szakmacsoportban folyik az oktatás, melyre érettségi után négy OKJ-s szakképzési irány választható. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az intézmény 2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indít. Az iskola diákjai egyre nagyobb számban rendelkeznek ECDL-vizsgával, valamint szakmai anyaggal bıvített középfokú nyelvvizsgával. Az iskola saját tanirodája a legkorszerőbb eszközökkel van felszerelve. Az alapító okiratban engedélyezett maximális tanulói létszám 325 fı. Tanulói létszám a 2004/2005-ös tanévben 305 fı, a pedagógusok száma: 27 fı, tavaly 325, illetve 25. 5.2.4. Kultsár István Szakközépiskola, Komárom Az intézményt Komárom Város Képviselı Testülete 2004 nyarán megyei fenntartásba adta át. Az ingatlan tulajdonosa változatlanul Komárom város maradt. A korábban csak szakiskolaként mőködı intézmény tiszta profilú szakközépiskolává alakult át. A tárgyi feltételek kielégítıek, különösen érvényes ez a szakmai tárgyak és az idegen nyelvek oktatására. A személyi feltételek tekintetében is megfelelıek a feltételek. A nevelıtestület létszáma, összetétele, képzettsége biztosítja az iskola pedagógiai programjában meghirdetettek megvalósulását. Az iskola ügyviteli, kereskedelmi-marketing és informatika szakmacsoportban képez évfolyamonként három osztályt. Az érettségi után tíz OKJ-s szakmát kínál az iskola diákjainak.

54

2004-tıl idegen nyelvi elıkészítı osztályt is indítottak. Választható idegen nyelvek: angol és német. Az alapító okiratban engedélyezett tanulói létszám 450 fı. A 2004/2005-ös tanévben 397 fı a tanulók száma, a pedagógusok száma: 32 fı, tavaly 413, illetve 32 fı. 5.2.5. Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola és Kollégium, Komárom Az intézményt a 2004/2005-ös tanévtıl vettük át Komárom várostól. Az ingatlan tulajdonosa továbbra is a város maradt. Az épület fejújításra szorul. Az iskola névfelvételére e tanévtıl került sor. Az iskola oktató tevékenységét a két szárnyból álló iskolaépületen kívül két telephelyen négy tanmőhelyben, illetve helyi vállalkozóknál végzi. Csupán a fodrász és a diagnosztikai tanmőhely van az iskola telephelyén. Az intézmény épületének jellege, technikai felszereltsége az alapkövetelményeknek megfelel. Az iskola tanárai és az elméleti oktatók felsıfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. A gyakorlati oktatók érettségivel és szakirányú végzettséggel, mestervizsgával rendelkeznek. A szakközépiskolában gépészeti és informatikai szakmacsoport közül választhat a tanuló, majd érettségi után gépésztechnikus és informatikus a két szakirány. 2001 szeptemberétıl a gödöllıi Szent István Egyetemmel együttmőködve az akkreditált felsıfokú mőszaki menedzserasszisztens képzést is beindították, mely jelenleg az érdeklıdés hiánya és a gazdaságtalan mőködés miatt szünetel. A szakiskolások számára – amely változatlanul az iskola fı profilja – is két képzési szint van: - a 8. évfolyam + 16. év betöltése után 6 OKJ-s szakképzési irány közül választhatnak a tanulók, - a 10. évfolyamot végzett tanulók jelenleg tizennégy szakma közül választhatnak. Az iskola a végzett szakiskolai tanulók számára nappali tagozatos rendszerben az érettségi vizsgára való felkészítést is kínálja. Az iskolának kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere van, amely a szakképzés feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében érdemi segítséget jelent. A tavalyi tanévben 501 tanulója és 43 pedagógusa volt az intézménynek. Az ezt megelızı évben 533, illetve 41. Az iskola kollégiumi intézményegysége önkormányzati tulajdonú épületünkben, Komárom szınyi városrészében helyezkedik el. Általános típusú kollégium, alaptevékenységének fı területe: a középfokú oktatási intézményekben tanulók kollégiumi ellátása, tehát a középiskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételek biztosítása azok számára, akiknek erre lakóhelyükön nincs lehetıségük. Az intézménynek igen jelentıs a szociális és ifjúságvédelmi funkciója, a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzető tanulók száma az össztanulói létszám 50%-a. Közülük sokan halmozottan hátrányos helyzetőek. Így a kollégium fı feladata a felzárkóztatás; a tehetséggondozás ennél kisebb teret kap az intézményben. Az épület adottságai, berendezése és felszereltsége jó. A törvényben elıírt kötelezı eszközök és felszerelések döntı többségével az intézmény rendelkezik. 5.3. Kollégiumok

55

5.3.1 Önálló kollégiumok 5.3.1.1. Id. Rubik Ernı Középfokú Kollégium, Esztergom

A kollégium alapítására 2010 februárjában került sor, mert Esztergom Város Önkormányzata az által fenntartott önálló középfokú kollégiumnak felmenı rendszerben megszünteti a mőködését. Így egy kötelezı megyei önkormányzati feladat, a középfokú kollégiumi szolgáltatás biztosítása 2011 szeptemberétıl nem lett volna megoldott Esztergom városában. A kollégium saját tulajdonú ingatlanban, a jó állapotban lévı, a volt OKTÁV hotel épületében mőködik Esztergom-kertvárosban. Az alapító okirat szerint maximum 80 fı tanuló szállásolható el benne. Az intézmény 2010 szeptemberében két tanulócsoporttal kezdte meg mőködését. Pedagógiai Programja a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjához igazítva készült el, tanulói között Esztergom szinte minden középiskolájának diákjai megtalálhatók.

5.3.2. Intézményi kollégiumok Önálló kollégiumunkon kívül intézményi kollégiumainkban biztosítunk még - igény szerint kollégiumi ellátást. Intézményi kollégiumaink: • az Alapy Gáspár Szakiskola és Szakközépiskola kollégiuma Komáromban, illetve • a Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola kollégiuma Tatán. (A Géza Fejedelem Ipari Szakképzı Iskola kollégiuma kihasználatlansága miatt 2006ban megszüntetésére került, az iskola tanulói az esztergomi Kırösy László Kollégiumban kaptak elhelyezést.)

5.4. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények 5.4.1. K-EMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona, Tata A jelenleg többcélú gyógypedagógiai nevelési-oktatási, gyermekvédelmi intézményt a Komárom Megyei Tanács alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy bentlakási lehetıséggel ellátást nyújtson azon enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára, akiknek lakóhelyén nem biztosítottak a tankötelezettség teljesítésének feltételei. Az akkori építészeti normatívák szerint, s az eredetileg is erre a funkcióra készült épületegyüttes e feladat-ellátáshoz jó feltételeket, környezetet biztosított. A tanulók létszáma évrıl-évre növekedett, a 2001/2002-es tanévben 152, 2004/2005-ben 157, 2007/2008-ban pedig 203 volt.

56

Az intézményi feladatok is bıvültek, differenciálódtak az évek során. 2005. július 1-tıl az önkormányzat a tatai 6. számú Általános Iskolát jogutóddal megszüntette, feladatait az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon vette át. A 8 évfolyamos alapiskolai oktatásra épülve ma már lehetıség van a 9-10. évfolyamot követıen 3 különbözı OKJ-s szakmai képesítés megszerzésére (bırtárgykészítı, kerti munkás, számítógép kezelı-felhasználó). Az iskola külön csoportban, illetve integráltan autista gyermekek oktatását is végzi. A tanórán kívüli foglalkozások viszonylag széles kínálatával segíti a fogyatékos gyerekek hátrányainak kompenzálását, a szabadidı hasznos eltöltését. Tanulóinak 1/5-e gyermekvédelmi gondoskodásban lévı átmeneti vagy tartós nevelt, akik az intézmény épületében, 4 lakásotthonban kaptak elhelyezést. Esetükben a hagyományos diákotthoni ellátást felváltotta a különleges, valamint az otthont nyújtó ellátás. Az intézmény az alapítványának tulajdonában lévı házban, valamint a lakásotthonokban szükség és igény szerint utógondozói ellátást is biztosít. A feladat növekedésével együtt járt a személyi és tárgyi feltételek fejlesztése. Különösen igaz ez a speciális szakiskolai képzés területére, s azon belül is a gyakorlati foglalkoztatás feltételrendszerére. Az iskolában a képesítési mutatók jók. A szakos ellátottság szinte teljes körően lefedi a nevelı-oktató munka területeit. Az épületben 2005-ben több tízmilliós beruházást, felújítást, korszerősítést végzett el a fenntartó önkormányzat, ennek köszönhetıen jelentısen javultak a mőködés feltételei. Azonban az egyes szerkezetek meghibásodása, a bútorzat nagyfokú igénybevétele miatt folyamatos korszerősítésre, szükség esetén cserére szorul. A helyiségek berendezése, felszereltsége, eszközellátottsága a jogszabályi elıírásokkal összevetve közepes szintőnek jellemezhetı. 5.4.2. K-EMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona Hegyháti Alajos Tagintézménye, Kömlıd A középsúlyos fogyatékos/értelmileg akadályozott gyermekeket nevelı-oktató többcélú gyógypedagógiai intézményt 53 éve alapította a Komárom Megyei Tanács. Kezdettıl fogva megyei fenntartású, mőködési területe is az egész megyére kiterjedı. Óvodáskortól az alapiskola 1-8 évfolyamán keresztül az elıkészítı készségfejlesztı speciális szakiskola 12. évfolyamának befejezéséig biztosít oktatást-nevelést, diákotthoni elhelyezést, illetve a gyermekvédelmi gondoskodásban lévı gyermekek és fiatalok számára otthont nyújtó ellátást a megépült 32 fıs gyermekotthonban. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 120 fı. A mőemlék jellegő kastélyépülethez hozzátoldott épületszárnnyal - a jelenleg oktatási célokat szolgáló iskolaépület megépítésével - és a ’90-es évek „tornaterem-építési akció”-ja keretében átadott tornateremmel az intézményi épületegyüttes meglehetısen eklektikus képet mutat. Ezekbıl a jelenleg diákotthoni elhelyezést biztosító épületrészek, egyes helyiségek állapota igen rossz. A szobák többsége nagy belmagasságú, berendezése jórészt elavult. Az iskolaépület tantermei tágasak, berendezésük az oktatási céloknak megfelelı. Kettıs kihasználtságúak, a délutáni foglalkozások színterei is. Az oktató munka személyi feltételei jók. A gyógypedagógiai tanári végzettségen belül kedvezı az egyes szakok közötti megoszlás is. A pedagógusok nagyfokú leterheltsége miatt azonban létszámfejlesztésre van szükség pedagógus munkakörben és a nevelıoktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottak körében is. A diákotthoni feladatellátás

57

nem nélkülözheti a szakszerő pedagógiai iránymutatást és a nevelıtanári munkát. Itt évek óta létszámhiány mutatkozik. 5.4.3. K-EMÖ Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Diákotthona és Gyermekotthona Móra Ferenc Tagintézménye, Komárom Az iskola 2004 júliusától mőködik önkormányzatunk fenntartásában. A tanulók létszáma a 2007/2008-as tanévben: 132 fı. Alapfeladatként sajátos nevelési igényő tanulók alapiskolai és speciális szakiskolai oktatását-nevelését látja el 1-12. évfolyamon. Korlátozott számban értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók számára is biztosítja a tankötelezettség teljesítését. Szakiskolájában a hátrányos helyzető, tanulási nehézségekkel küzdı tanulóknak szakmaszerzési lehetıséget biztosít. Az intézmény mindent elkövet annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényő tanulók számára olyan tanulásra, fejlıdésre alkalmas légkört teremtsen, mely ugyan szegregált formában biztosítja a speciális képzést, de megteremti az integráció lehetıségét a képzés bármely szakaszában. A tanulók differenciált, képességeik, igényeik szerinti képzésben vesznek részt, biztosítják számukra a felzárkóztatás és a tehetség kibontakoztatásának lehetıségét. Tartalmas szabadidıs, kulturális és sporttevékenységek szervezésével nem csak oktatják gyermekeiket, hanem számos egyéb lehetıséget teremtenek fejlıdésükre. Délutáni napközis és tanulószobai foglalkozásokon szakképzett pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. Korlátozott számban logopédiai és gyógytestnevelés órákon segítik ıket. A 29 fı pedagógus állományból 18 fı szakirányú végzettséggel rendelkezı gyógypedagógus, 4 fı szakoktató, 2 fı testnevelı, 3 fı tanári végzettségő (szakiskola), s csak 2 fı tanítói végzettségő pedagógus lát el napközis feladatokat. A városi tulajdonú, eredetileg nem oktatási célra épült – viszonylag jó állapotú – intézmény jó, de korántsem ideális feltételt biztosít az oktató-nevelı munkához. 3 tanterem, és a szakiskolai oktatás gyakorlati képzését szolgáló 2 tanmőhely bérlésére kényszerülnek. 4 tanterem olyan kicsi, hogy a közoktatási törvényben meghatározott „átlaglétszám” befogadására alkalmatlan. A melegítı konyha és ebédlı mőszaki állapota jónak mondható. Belsı felújítása, felszerelése, korszerősítése után megfelel a szigorú minıségi elvárásoknak. Sajnos azonban maga az épület rossz állapotban van, falai salétromosak. 1994-tıl 2007. júniusáig jól mőködı kapcsolatot ápolt egy berlini intézménnyel, ahol szintén hátrányos helyzető tanulók szakképzése folyt. A kapcsolat a 2007/2008. tanévtıl az intézmény megszőnése miatt megszakadt. Új nemzetközi kapcsolat kiépítésén dolgozik a tantestület. 5.4.4. Társulásban mőködtetett gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatot is ellátó intézményünk: Benedek Elek EGYMI, Általános Iskola, Elıkészítı Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó 5.4.5. Korai fejlesztés, képzési kötelezettség Megyei önkormányzatként feladatellátási kötelezettségünk a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, és a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl való gondoskodás.

58

A családban élı, ellátásra szorulók esetében az ehhez szükséges feltételeket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság biztosítja. Intézményi elhelyezés esetén ez az adott intézmény feladata. Korai fejlesztést és fejlesztı felkészítést (képzési kötelezettség) nyújt saját intézményünk közül: a K-EMÖ Integrált Szociális Intézmény Szent Rita Fogyatékosok Otthona, Esztergom.

5.5. Alapfokú mővészetoktatási intézmények 5.5.1. K-EMÖ Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye, Dorog Az iskola 1953 óta mőködik: a kezdeti néhány tanszakhoz képest igen számottevı a jelenlegi 26 tanszakon folyó oktatás. Évfolyamai (12), növendékei (605) és zenetanárai (25 fıállású és 17 részfoglalkozású) számát tekintve is jelentıs intézmény az Erkel Ferenc Zeneiskola, amely a székhelyén kívül további 8 tagintézményben lát el zeneoktatási feladatot. Az intézmény a szakmai feladatát igényesen látja el: nagy figyelmet fordít a növendékek képességének kibontakoztatására, a tehetséggondozásra, a zenét értı és szeretı emberek nevelésére. Az iskola épülete, amely a települési önkormányzat tulajdona, eleve kizárja az intézmény szakmai profiljának további bıvítését (más mővészeti ág meghonosításának lehetıségét). Tárgyi felszereltségében nem sok hiány mutatkozik; az eszközök pótlását a legutóbbi eszközfejlesztési tervben már ütemezte önkormányzatunk. Számottevıbb és költségesebb a személyi feltételek terén jelentkezı hiány - korrepetitor, zongorakísérı tanár: 2 fı; hangszerész: 2 fı – pótlása. A bajóti, majd a csolnoki zeneiskola megszüntetését követıen az ismert létszámfejlesztésen túl a további feladat ellátásához megteremtettük a mőködési feltételeket. Az iskola az alapfokú mővészetoktatási intézmények elıminısítési eljárásán tovább jutott, minısítését kérelmeztük. Az intézmény részben önálló gazdálkodású. 5.5.2. Társulásban mőködtetett alapfokú mővészetoktatási intézményünk: Bakfark Bálint Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Oroszlány) 5.6. Pedagógiai szakszolgálati intézmény 5.6.1. K-EMÖ Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménye Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Tatabánya Az intézmény Tatabányán a Gyermekvédelmi Szakszolgálat Csecsemıotthonának egy épületrészében, az egész megyére kiterjedı hatáskörrel mőködik. Feladata: • A sajátos nevelési igény megállapítása céljából komplex szakértıi vizsgálatok (szakorvosi, pszichodiagnosztikai és gyógypedagógiai) végzése. A vizsgálat

59

•

eredménye alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történı ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra. Vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét

Az elhelyezési körülmények szőkösek, nem rendelkeznek megfelelı számú vizsgáló helyiséggel. A meglévı helyiségek berendezése megfelelı. Az eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakhoz viszonyítva – a különféle pályázati lehetıségek kihasználásának köszönhetıen is – az intézmény jó szinten áll. A jelenlegi munkatársak megfelelı, a tevékenység végzéséhez igazodó szakképesítéssel rendelkeznek, ám létszámuk – a megnövekedett feladathoz mérten - fejlesztést kíván. Nevelési Tanácsadó Tata Az intézmény 1996 januárjától van a megyei önkormányzat fenntartásban. Ingatlan nélkül vettük át a feladatot Tata várostól. A késıbbiekben a József Attila Középfokú Kollégium épületében nyert elhelyezést az intézmény. Jelenleg a tatai Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon egyik épületrészének helyiségeiben folytatják munkájukat. A mőködési területe Tata város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A nevelési tanácsadó feladatai ellátásához a korábbinál jobb feltételekkel rendelkezik. A megnövekedett szolgáltatási igények és a szakszolgálati törvény változása miatt szükség lehet vizsgáló és foglalkoztató helyiségek számának növelésére, valamint a személyi feltételek áttekintésére. A jelenlegi alkalmazotti közösség a feladatellátáshoz szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Az itt dolgozók folyamatos továbbképzéseken vesznek részt.

Komárom A pedagógiai szakszolgálat intézménye 2004. január 1-jétıl mőködik önkormányzatunk fenntartásában. Mőködési területe Komárom város és a vonzáskörzeti települések. Feladata: a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. Az intézmény a város jól megközelíthetı, központban lévı társasházának elsı emeletén mőködik. Az eredetileg lakások céljára épült helyiségekben csak részben tud megfelelni a szakmai jogszabályban elıírt elhelyezési feltételeknek. A nagyszámú szolgáltatási igény kielégítése a jelenlegi személyi feltételekkel, létszámmal nem egyszerő feladat.

60

5.6.4. Társulásban fenntartott pedagógiai szakszolgálati feladatot is ellátó intézményünk: Benedek Elek EGYMI, Általános Iskola, Elıkészítı Speciális Szakiskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó 5.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény Önkormányzatunk a Kt 87.§ (1) bekezdés c/ pontjában rögzített kötelezettségének a korábban már jelzett intézmény-megszüntetést követıen a pedagógiai-szakmai szolgáltatás megvásárlásával tesz eleget. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézet Tatabányán, a Megyeháza épületében mőködteti megyei szolgáltató irodáját, mely 2009-ben Közép-dunántúli Reginális Pedagógiai Intézetté alakult. A pedagógia intézet személyesen, illetve honlapján és az elektronikus levelezés útján tart kapcsolatot a nevelési-oktatási intézményekkel, illetve fenntartóikkal. Az OPSZI a megyei tanácsadókkal is felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevık számára minél teljesebb körő pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújthasson. A korábban a pedagógiai intézet által ellátott pályaválasztási tanácsadó szakszolgálati feladatot a többcélú kistérségi társulások látják el.

6. A kötelező közoktatási feladatellátásban megoldásra váró feladatok • • • • • • •

Intézményhálózatunk átalakításakor a kötelezı alapfeladatok megerısítését, az önként vállalt feladatok elhagyását tartjuk szem elıtt. A pedagógiai szakszolgálati feladatok minél teljesebb körő átadására törekszünk a többcélú kistérségi társulásoknak. A közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján intézményfenntartói szakképzési társulás létrehozását tervezzük. Szorgalmazzuk a pályázatokon való részvételt, melyek segítségével intézményeinkben a szükséges felújítások, átalakítások, fejlesztések megvalósíthatók. Az Európai Unió támogatásával finanszírozott pályázatokon való eredményes részvétel érdekében megvalósíthatósági tanulmányokat készítünk az intézmények vonatkozásában. Közoktatási helyzetelemzés és intézkedési terv elkészíttetése azon intézmények számára, ahol ezt a pályázati kiírások megkövetelik. Önkormányzatunk esélyegyenlıségi terv készíttetését, valamint munkaerıgazdálkodási terv készítését és mőködtetését tervezi.

7. Az önkormányzati minőségirányítási programban (ÖMIP) szereplő célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatok A fenntartói minıségirányítási program új stratégiai dokumentumként meghatározóan befolyásolja az intézkedési tervet. A kijelölt minıségcélokból következıen feladatokat határoz meg mind a fenntartó, mind az intézmények számára.

61

Intézkedési tervünkben ezért egy új fejezet tartalmazza az ÖMIP-bıl eredı célkitőzéseket, feladatokat. Általános célok és feladatok Minden intézmény gondoskodjon a hátránykompenzációról és/vagy a tehetséggondozásról. Feladat: • • • •

A hiányosságok és a tehetséggondozás jelenlegi helyzetének felmérése. Az egyéni fejlesztési irányok dokumentált kidolgozása. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások, illetve tehetséggondozó szakkörök szervezése, igény szerinti bıvítése. Az OKÉV-mérések eredményének elemzése.

A minıségirányítási rendszer mőködtetésével és folyamatos fejlesztésével segítse elı minden intézmény a minıségpolitikai célkitőzések megvalósítását. Feladat: • •

A minıségcélok megvalósulásához szükséges intézkedési terv elkészítését követıen az abban foglaltak megvalósítása. A minıségirányítási rendszer gyakorlati beválásának folyamatos figyelemmel kísérése, szükséges korrekciójának elvégzése.

7.1. Gimnáziumi ellátás A gimnáziumi oktatási rendszerben elınyben részesítjük a hagyományos négy évfolyamos és a tiszta profilú gimnáziumi oktatást. Fontosnak tartjuk a gimnáziumi intézményhálózat eredményességének megırzését, további növelését, különös figyelemmel a központi mérések eredményeire. Célkitőzéseink között szerepel az uniós elképzelések és a középtávú közoktatásifejlesztési stratégia gimnáziumokra vonatkozó részének adaptálása, a makro- és mikrokörnyezeti adottságoknak és a fenntartó finanszírozási lehetıségeinek megfelelıen. Feladatok: • Gimnáziumainkban az oktatás méltó tárgyi és felszereltségbeli feltételeinek megteremtése, javítása. • Az eredményesség fenntartása, fejlesztése érdekében feladatunknak tekintjük a pedagógusok szakmai fejlıdésének, az intézmény pályázatokban való részvételének támogatását. Támogatjuk azokat az oktatási elképzeléseket, amelyek a kulcskompetenciák, az idegen nyelv és számítástechnika fejlesztését állítják a középpontba. • Az oktatás minıségének fejlesztése érdekében feladatunk a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményekben folyó pedagógiai, nevelıi munka eredményeirıl és a központi méréseken elért eredményekrıl. 7.2. Szakközépiskolai, szakiskolai ellátás

62

Cél: az önkormányzatunk által fenntartott középfokú szakképzési intézményhálózat hatékonyabb mőködtetése. A szakképzésben résztvevık számára piacképes szakmai ismeretek nyújtása. Feladatok: • A szakképzı intézmények alapfeladatainak megerısítése: ezzel egyidıben a párhuzamos képzések megszüntetése. • Szakképzés-szervezési fenntartói társulás létrehozása. • Felkészülés az új Országos Képzési Jegyzék felmenı rendszerben történı folyamatos bevezetésére. • Szakközépiskolákban a 9-10. évfolyamon gyengén teljesítı tanulók számára a 10. évfolyamra épülı OKJ-s szakképzés felajánlása. • Az idegen nyelvek oktatásának bıvítése, érettségi utáni szakmai alapfokon is. • A nappali tagozatos rendszerbıl kikerülık számára távoktatási kínálat biztosítása. 7.3. Kollégiumi ellátás Célunk a kollégiumi intézményhálózat fenntartása, a minıségi és hatékony kollégiumi feladatellátás feltételeinek biztosítása. Önkormányzatunk számára fontos, hogy kollégiumaink nevelési céljai a jogszabályokkal, valamint a makro- és mikrokörnyezeti adottságokkal és kihívásokkal összhangban legyenek. Célkitőzéseink között szerepel, hogy fokozottan figyelmet fordítsunk intézményeink kapcsolatrendszerének bıvítésére, mőködtetésére.

Feladatok: • Kollégiumainkban a lakhatási és oktatási feltételek további folyamatos javítása a feladat, megkülönböztetett figyelemmel az Eötvös József gimnázium kollégiumának mőködési feltételeire. • Az Arany János Tehetséggondozó Program továbbvitelének vizsgálata. • Feladatunk továbbá a tájékozódás az ÖMIP-ben foglaltak megvalósulásáról, az intézményben folyó pedagógia, nevelıi munka eredményeirıl. • A színvonal megırzése érdekében továbbra is támogatjuk a továbbképzéseken és a pályázatokon való részvételt; valamint ösztönözzük és nyomon követjük kollégiumaink szakmai és nemzetközi együttmőködésének alakulását. 7.4. Sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók ellátása A saját- és társulásban fenntartott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményeink fejlesztése legyen összhangban az intézményi pedagógiai és minıségfejlesztési programokban megjelölt célokkal Valósuljon meg a korai fejlesztéstıl, gondozástól a szakmaszerzés lehetıségéig a fogyatékos gyermekekrıl, tanulókról való megkülönböztetett gondoskodás. Biztosítsunk olyan elhelyezési és ellátási körülményeket, ami a sajátos szükségletekhez igazodó, s lehetıséget nyújt a hátrányok kompenzálására. Kapjon nagyobb hangsúlyt az alapkészségek fejlesztése, s mellette fordítsanak kiemelt figyelmet az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs fejlesztésekre. Legyen folyamatos a pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése, alkalmazása a gyakorlatban a hátrányok kompenzálása céljából.

63

Készüljenek fel a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelésének fokozottabb elterjedésébıl, valamint a többségi általános iskolák 1-4 évfolyamán a tanulók folyamatos továbbhaladási lehetıségébıl adódó helyzetek kezelésére. Feladatok: • A célkitőzések eléréséhez szükséges, s a jogszabályi elıírásokhoz igazodó feltételrendszer kialakítása. Ennek megteremtéséhez elvárjuk intézményeink együttmőködı és tevıleges közremőködését, a forrás-kiegészítésre szolgáló pályázatokon való részvételét. • Az intézmények személyi állományának szükségszerő fejlesztése mellett elengedhetetlen a szakirányú végzettség megszerzésére való ösztönzés. • Intézményeink legyenek nyitottak, felkészültek és fogadókészek a gyógypedagógiai szakmai innovációs törekvésekre. • Fenntartóként és intézménymőködtetıként fokozott együttmőködés kívántatik Komárom város önkormányzatával a Móra Ferenc Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztı Speciális Szakiskola tárgyi feltételrendszerének kialakításában. 7.5. Alapfokú mővészetoktatás Célunk: alapfokú mővészetoktatási intézményeink biztosítsák a mőködési körzetükbıl érkezı tanulók felvételét; a tanulmányok során alapozzák meg növendékeik mővészi kifejezı készségét; a kiemelkedı tehetségő növendékeket készítsék fel a szakirányú továbbtanulásra. Feladat: • Rendszerezett zenei ismeretek közvetítése. • Zenei mőveltség megalapozása. • Mővészeti neveléssel feltárni a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, emberformáló erejét. • Lehetıség biztosítása aktív/társas muzsikálásra, zenehallgatásra. 7.6. Pedagógiai szakszolgálat biztosítása Célunk, hogy feladatellátási területünkre kiterjedıen jó színvonalú szolgáltatást nyújtsanak intézményeink az igénybe vevıknek. Feladat: • Megteremteni a megfelelı tárgyi, és a megnövekedett ellátási igényekhez igazodó személyi feltételeket, növelve ezzel a partneri elégedettséget. • Az intézményekben dolgozó munkatársak szervezett továbbképzéseken való részvétellel és folyamatos önképzéssel fejlesszék módszertani kultúrájukat, legyenek nyitottak az „új feladatok” vállalására. • Továbbra is hathatós segítséget tudjanak nyújtani a nevelési-oktatási intézményeknek a sajátos, speciális feladataik ellátásához. 7.7. Pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó partnerünktıl elvárjuk, hogy szolgáltatási kínálatával igazodjon az intézményi és fenntartói igényekhez; nyújtson piacképes, 64

minıségi szolgáltatásokat: ily módon is elısegítve a költségvetési egyensúly megteremtését. Feladat: • Folyamatosan lássa el Komárom-Esztergom megye közoktatási intézményeit szakmai, módszertani információkkal honlapján keresztül illetve elektronikus levelezés útján és kiadványokkal. • Biztosítson intézmény-közeli, helybevitt, valamint kistérségi és regionális pedagógiai-szakmai szolgáltatást, továbbképzéseket. • Országosan meghirdetett pályázatok megírásának segítésével, igény szerinti elkészítésével segítse a megye közoktatási intézményeit a pályázatokon való eredményes részvételben. • Koordinálja a hátrányos helyzettel, esélyegyenlıséggel, integrációval kapcsolatos megyei szakmai tevékenységet.

8. A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány működésének biztosítása A Komárom-Esztergom Megye Közoktatásáért Közalapítvány a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyőlése hozta létre 1997-ben. A közalapítvány alapító okiratban megfogalmazott céljai: • • • • •

A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, mint közhasznú tevékenység megyei közoktatás-fejlesztési tervben megfogalmazott körzeti, térségi feladatainak támogatása. A megye közoktatásának tartalmi, szervezeti modernizációja. A megye területén a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételének segítése. A pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos megyei közoktatási feladatok segítése. A tanulói tehetséggondozás támogatása.

A közalapítvány a központi költségvetésbıl évente kapott támogatást - a kuratórium által meghatározott témákban - pályázatok útján továbbítja a megyei közoktatási intézményeknek. Bevételei között szerepel még az önkormányzatok támogatása (évente változó összegő). A központi támogatás és az önkormányzati támogatások összegét az alábbi táblázat mutatja. Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Központi támogatás összege 142 435 475 139 480 061 124 695 234 63 029 020 63 210 190 62 205 485 45 928 399 50 999 360 30 256 159 14 556 455 0

Önkormányzati támogatás összege 330 000 450 000 300 000 1 425 000 895 000 1 115 000 565 000 455 000 795 000 1 603 650 720 000

65

9. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézményekre vonatkozó Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 9.1.Jogszabályi háttér A Magyar Köztársaság Alkotmánya deklarálja az emberi méltósághoz való veleszületett jogot,az embertelen bánásmód tilalmát. Rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személyek számára az emberi és állampolgári jogok megkülönböztetés nélkül biztosítottak, a hátrányos megkülönböztetést törvény bünteti. A Magyar Köztársaság biztosítja állampolgárai számára a mővelıdéshez való jogot. Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint az egyenlı bánásmód érvényesítésének követelményei különösen az alábbi területekre terjednek ki: • az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, • az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, • a teljesítmények értékelése, • az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, • az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, • a kollégiumi elhelyezés és ellátás, • az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, • a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint • az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése. A törvény szerint az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, valamint az olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a 10-11. §-ban részletezi a gyermekek jogait a közoktatási intézményekben. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény meghatározza a fogyatékos személyek jogait, a jogok érvényesítésének eszközeit, valamint az esélyegyenlısítés célterületeihez kapcsolódó feladatokat. 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 12/H. § (1) bekezdése rendelkezik a halmozottan hátrányos helyzetővé nyilvánítás feltételeirıl.

66

9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenırzésének részletes szabályairól a fenntartók számára többletforrásokat biztosít a sajátos nevelési igényő, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdı gyermekek ellátásához. 9.2. Fogalmak Hátrányos helyzető: Az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította. /Kt. 121. § 11. pontja/ Halmozottan hátrányos helyzető: Az a gyermek, illetve tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje – a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetében a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; továbbá halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. /Kt. 121. § 11. pontja/ Sajátos nevelési igényő: Az a gyermek, illetve tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. /Kt. 121. § 29. pontja/ Szegregáció: A társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejezıdı formája. Olyan magatartás, amikor valaki személyeket objektív és ésszerő indok nélkül elkülönít faji, etnikai vagy más alapon. Az önkéntes elkülönülés nem jelent szegregációt. 9.3. Általános célkitőzések a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közoktatási intézményei számára -

a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése, diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása, az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásinevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelı pályaválasztást)

9.4. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közoktatási intézményei számára elıírt feladatok A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közoktatási intézkedési tervének esélyegyenlıségrıl szóló fejezete keretet teremt a közoktatási intézmények számára az intézményi esélyegyenlıségi programok megalkotásához. Az intézmények nevelési és pedagógiai programjai az önkormányzati intézkedési tervhez igazodva tartalmazzák az esélyegyenlıség biztosításával kapcsolatos feladatokat. 67

Az intézmények a helyzetelemzés során beazonosítják a problémákat, amelyek alapján az intézkedési- és akcióterveik készülnek. Az esélyegyenlıségi programok megalkotása és az egyenlı bánásmód érvényre juttatása során a megyei önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeknek – a jogszabályokban elıírtak mellett - kiemelt figyelmet kell fordítania az alábbiakra: - az oktatásba történı bekapcsolódás, a felvételi eljárás során a halmozottan hátrányos helyzető, hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók számára hátrányos helyzetük ne legyen negatívan befolyásoló ok, - az intézmény gondoskodjon róla, hogy a hátrányos helyzetőek a jogszabályok alapján az intézményben igénybe vehetı juttatásokról információt kapjanak, - hangsúlyt kell fektetni az intézmények kapcsolatrendszerének bıvítésére, különös tekintettel a gyermekvédelmi, családsegítı intézményekkel, társadalmi szervezetekkel történı együttmőködésre, tartsák szem elıtt a jelzırendszeri tagság szerepének fontosságát, - szabadidıs tevékenységekbe fokozottan vonják be a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulókat, törekedjenek a kiemelkedı készségeik kibontakoztatására, - intézményvezetık jelöljék ki az esélyegyenlıséggel foglalkozó kollégát vagy teamet, aki(k) figyelemmel követi(k) a terv megvalósulását, illetve gondoskodnak az idıszakonkénti értékelés elvégzésérıl.

68

ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés november 25-ei ülésére

Recommend Documents