A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl
ELİTERJESZTÉS
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére
Tárgy: Tájékoztató a Limes és az Új Forrás mőködésérıl
Elıterjesztı: Simon Géza alelnök Elıadók: Dr. Monostori Imre (fıszerkesztı és kiadóvezetı - Új Forrás) Csombor Erzsébet (kiadóvezetı - LIMES) Virág Jenı (fıszerkesztı - LIMES)
2 Tisztelt Közgyőlési Tagok! A Limes Tudományos Szemle, valamint az Új Forrás Irodalmi, Mővészeti és Társadalmi folyóirat a megyei önkormányzat anyagi támogatásával jelenik meg. Kiadója jelenleg a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, fıszerkesztıje Virág Jenı. Az Új Forrás alapítója a József Attila Megyei Könyvtár, fıszerkesztıje és kiadóvezetıje Dr. Monostori Imre, a könyvtár igazgatója. A fıszerkesztı és a kiadó beszámolt a folyóiratok elmúlt évi mőködésérıl, valamint átfogó, történeti tájékoztatást adott az elmúlt évekrıl. Tatabánya, 2008. április 10.
Simon Géza
HATÁROZATI JAVASLAT: A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés tudomásul veszi a Limes Tudományos Szemle, valamint az Új Forrás Irodalmi, Mővészeti és Társadalmi folyóirat 2007. évi tájékoztatóját. Határidı: folyamatos Felelıs: Simon Géza alelnök
3
Beszámoló a L I M E S folyóirat mőködésérıl Társadalom–Természet–Történelem–Mővészet–Mővelıdés–Irodalom „… A múlt a jelennek anyja s a ki a kegyelet egész ihletettségével, egész melegével nem tanulmányozza a múltat, nem értheti meg a jelent és ekként éretlen és készületlen lesz a jövıre.” (Perczel Dezsı, 1896)
A folyóirat indulása, története A 80-as évek második felében vetıdött fel elıször, hogy a Komárom-Esztergom megyében született, ill. a megyérıl készült társadalom- és természettudományi tanulmányok publikálására rendszeres megjelenési fórumot kellene biztosítani. A megyei kiadói tevékenységet addig lényegében csak az Új Forrás címő folyóiratnak, valamint füzeteinek kiadása, a Honismereti Kiskönyvtár köteteinek s néhány megyei témájú kiadványnak, könyvnek, albumnak a kiadása jelentette. A megye tudományos ösztöndíjasainak ebben az idıszakban készített tanulmányai kínálták a lehetıséget, hogy megjelentetésüket valamilyen formában folyamatossá tegyük. Példaként állt elıttünk a 200 évvel ezelıtt kiadott komáromi Mindenes Győjtemény Péczely József szerkesztésében, mely „komolyabb irányú népszerősítı közlöny” volt a maga korában, s folytatható hagyományt és mércét jelenthetett egy újonnan induló folyóirat szerkesztıi számára. A még csak folyóirat-kezdeményezésnek tekinthetı elsı szám 1988-ban jelent meg – természettudományi, természetvédelmi tanulmányok győjteményeként –, s a kiadvány a keresztségben a Limes nevet kapta. E szám beköszöntıjében – melyben azóta is érvényes, bár tematikailag és mőfajilag az évek során természetszerően némiképp bıvülı alapkoncepciónkat megfogalmaztuk – így indokoltuk a névválasztást: „Valamikor – történelmi metronómmal mérve nem is olyan régen – itt, a Duna vonalán húzódott az egykori Pannónia határvidéke. İrtornyok sora vigyázta a tájat a folyó mentén, amelyet ugyan akkor másképp hívtak, de medre éppúgy természetes határ, limes volt, mint ma. A térképre nézve látszik: a mai Komárom–Esztergom megye szinte rátapad erre a limesre: összenıtt vele, összetartoznak. Ám ahogy elválaszt, össze is köt a hömpölygı folyam…” Ez a hagyományainkat, történelmi tradícióinkat, helyi értékeinket ırzı, ugyanakkor az európai, közép-európai országokra is tekintı s a határainkon túli kötıdéseket feltáró szándék, törekvés határozza meg témaválasztásainkat a mai napig. Ezt a szemléletet tükrözik számaink akkor is, amikor a köröttünk élı népekkel kialakított történelmi és mai kapcsolatainkat vizsgáljuk. Egy tudományos jellegő folyóirat kiadásának legfıbb indítéka ugyanis – a fent említett tradíciók tudatos vállalásán, ırzésén és folytatásán túl – természetesen az a felismerés volt, hogy a megye szellemi életének, tudományosságának fejlıdéséhez nélkülözhetetlen az alkotói mőhelyek kialakítása, mőködtetése. Ennek megvalósulási formája lehet – egyéb tudományos intézmények (kutatóintézetek, fıiskolák, egyetemek) hiányában – egy folyóirat kiadása, mőhelyének megszervezése, szerkesztıkkel, munkatársakkal és sok-sok szerzıvel. A Limes e feladat megvalósítását tőzte célul maga elé, s szerény anyagi-tárgyi lehetıségei ellenére ezt a mőhelyt az elmúlt húsz év alatt kialakította és mőködteti napjainkban is. Felmutatva a folyóirat hasábjain a szőkebb és a tágabb régió múltjának, s a térség egyes országainak, népeinek kötıdéseit, kapcsolatait, konfliktusait és szétválásait. Hiánypótló szerepet betöltve ezáltal a megye, a régió tudományos életének alakításában–fejlesztésében, s ide kapcsolva ma már az ország, sıt a határon túli magyar tudományosság legjelesebb képviselıit.
4 Koncepciójának bıvülésével pedig – egyfajta közép-európai kitekintéső szemleként – fontos funkciót és feladatot vállalva és betöltve a magyarországi folyóirat-struktúrájában is. „Nem szerethetem saját nemzetemet, ha a velem egy égbolt alatt élı többi kis nemzet fiait nem szeretem, nem ismerem meg s nem hozom közel a saját népemhez.” (Csuka Zoltán)
A folyóirat tartalmi és szerkezeti felépítésének alakulása, változása Az elsı szám 1988-as megjelenésétıl lépésrıl-lépésre kellett megteremtenünk a feltételeket mőködésünkhöz. 1990–91-ben 2–2 számmal jelentünk meg, majd 1992-tıl napjainkig negyedéves gyakorisággal. Eddig 76 számunk látott napvilágot, s a nyomdai elıállítás stádiumában van a 77. szám. 1993-ban mertünk vállalkozni arra, hogy – az addigi „tanulmány-győjtemény”-jellegen túllépve – olyan szerkezeti változtatásokat hajtsunk végre, melyek révén lehetıvé vált a lap rovatok szerinti felépítése, megszerkesztése, valamint a mőfaji bıvítés felé történı nyitás (interjúk, esszék, portrék, recenziók). A folyóirat jellegét elsısorban a társadalomtudományi témák adják (történelmi, néprajzi, gazdaság-, mővelıdés-, mővészet- és irodalomtörténeti tanulmányokat, írásokat közlünk), de idırıl-idıre természettudományi, természet- és környezetvédelmi írásoknak is helyet adtunk (pl. a barlangászati és a Duna-szám). A szerkezeti változatosságra, a folyóiratszerőségre való törekvés mellett a lap megırizte felépítésének azt a jellegzetességét, hogy tematikus számok vagy blokkok összeállításaival jár körül egy-egy problémakört. (Így pl. sajtó-, egyház-, iskola- és közigazgatás-történeti számokkal; a kitelepítésrıl, az ötvenes évekrıl, 1848/49-rıl, a Jókairól készített összeállítással, stb.). Rendszeresen közlünk tanulmányokat a szlovákiai, a felvidéki történetérıl; magyarság, ezen belül pedig kiemelten Rév-Komárom Pozsony és Erdély számunk pedig a 90-es évek közepén már azt a koncepcionális váltást, módosulást mutatta, mellyel a helytörténeti profilt bıvítve – felismerve, hogy a kizárólag helyi témákra, lehetıségekre figyelés beszőkíti a folyóirat hatókörét – a közép-európai, köztes-európai országok történelmi és szellemi kapcsolatainak, együttmőködésének felmutatását is vállalta folyóiratunk. Különösen 1997-tıl tükrözik számaink ezt a törekvésünket: elıbb a Duna-számmal (97/1), a Határkérdések–integráció (97/2) összeállítással, majd az Ausztria/Magyarország-szám kapcsolattörténeti témájú (98/1.) tanulmányaival, s Településtörténet–városfejlıdés összeállításunk (98/2–3.) határon túli (felvidéki, erdélyi) kitekintéseivel. Két kötetben, igen gazdag anyaggal mutattuk be a magyar–román viszony történetének egyes fejezeteit (98/4). 1999-tıl 2002-ig az idıszakos megjelenéső Mővészeti Mőhely beolvasztásával évenként egy irodalmi-mővészeti számot adtunk ki Art Limes címmel. 1999-ben két, összevont számot szenteltünk a közép-európai témakörnek Regionalizmus–integráció címmel, majd 2000-ben a Balkán-térség történelmének és közelmúltjának eseményeit elemezték a közölt tanulmányok, esszék és recenziók. 2000/4es számunkban a közép-európai problémák felvetésén túl az Esterházy-család mővészetpártoló tevékenységét ismerteti több tanulmány, s a Jókai és a Vörösmarty évforduló kapcsán a magyar irodalom e kiemelkedı alakjainak megyei kapcsolatairól is közöltünk egyegy írást. A folyóirat történetében a 2001-es év a millennium jegyében indult. Két számunkat szenteltük a „Millennium – Kereszténység – Esztergom” témának, majd a revizionizmus két világháború közötti jelenségeit vizsgálták szerzıink tanulmányaikban. Mellékletet jelentettünk meg az Esztergom-környéki protestantizmus történetérıl. A 2001/5-ös, majd a 6os számunkat ismét egy témakörnek szenteltük: a Magyarságkép-összeállításban azt vizsgáltuk meg, miként látnak bennünket a környezı országokban. 2002-ben a helytörténeti tanulmányok mellett ismét nagy hangsúllyal szerepeltek számainkban a magyarság 20. századi történelmét lényegesen befolyásoló események (magyar–német kapcsolatok, a Trianon utáni évek), majd a földrajzilag oly közeli és mégis oly kevéssé ismert mediterrán
5 térség problémáit ismertették szerzıink. 2003-ban olyan jelentıs témákat jártunk körbe, mint az iszlám, a diktatúrák természetrajza, s a nemzet és etnikum kérdése. A következı évek fontosabb témái közül ki kell emelnünk a két Erdély s a Városfejlıdés Trianon utánszámokat, majd a Felvidék és Észak-Erdély visszafoglalását tárgyalókat, a sikeres kapcsolattörténeti témákat (cseh–magyar, lengyel–magyar), valamint 1956 nemzetközi visszhangját vizsgáló dupla számunkat. Beszámoló a LIMES folyóirat 2007. évi számairól A 2007-ben huszadik évfolyamát záró folyóirat lényegében – és tematikailag kissé szélesítve az elızményeket – az eddigi lapprofil megvalósítását és megerısítését folytatta. Koncepciónkat alapvetıen az alábbi szempontok határozták meg: a./ a magyar történelem 19-20. századi eseményeinek és problémáinak megközelítése; b./ a közép-európai problémák, s esetenként konkrétan a közép-európaiság kérdésköre; c./ a szomszédos országok, népek kapcsolattörténeti megközelítése; d./ a határon túli magyarság története; e./ a szőkebb régió, a megye történetének, szellemi értékeinek bemutatása hazai és külföldi kortárs szerzık publikálásával, valamint egyéni profilú és sajátos szerkezető, részben egy-egy társadalomtudományi témát körüljáró folyóirat-számok megjelentetése. 2007-ben a folyóirat mőködésének egyik legnehezebb idıszakát érte meg. A kiadó megváltozásával új helyzet állt elı, egyrészt a mőködési formát illetıen (alapítványtól intézményhez, a Komárom-Esztergom Megyei Levéltárhoz került a folyóirat), másrészt gazdálkodását tekintve. Az új kiadó bejegyzése miatt csak 2007 tavaszán nyújthattunk be egyedi pályázatot a támogatásra, mely késedelem annak mértékére is kihatott, s nemcsak az alapítói, de pályázati támogatásunk is csökkent az elızı évekéhez képest. Ez nyilván kedvezıtlenül befolyásolta kiadói elképzeléseinket, korlátozta mozgásterünket, visszafogta tevékenységünket. Lassan azonban kialakult mindaz a feltétel, melyek között 2007 ıszén már folytatni tudtuk a szerkesztıi munkát. Így, ha nehéz körülmények között is, de fennállásunk 20. évét sikerrel tudtuk venni. Mőködésünket a támogatások mellett nagyrészt az tette lehetıvé, hogy a szerkesztıségi munkához a feltételeket a tatabányai városi önkormányzat biztosította. A további munkát azonban igen megnehezíti a kedvezıtlen anyagi helyzet, hiszen a tiszteletdíjak, a nyomdai árak folyamatosan emelkednek, s vidéken szponzori támogatással alig számolhatunk. Az alábbi tematikus számok megjelenésérıl adhatunk számot beszámolónkban: 2007/1. szám: Magyarok és lengyelek – Szerkesztı: Csombor Erzsébet levéltáros – Petneki Áron történész A LIMES lengyel száma a lengyel-magyar kapcsolattörténet és Lengyelország története fontos állomásainak legújabb kutatási eredményeit közölte. A ma oly divatosnak számító globalizáció, keresztény univerzalizmus, nemzet kulcsszavak lengyel értelmezése és ezek lengyel elızményeirıl kiváló lengyel és magyar történészek tollából származó tanulmányok jelentek meg. Újabb kutatási irányt jelent a földrajzi tájegységek, mint például a hegyek egy ország, egy nép életére gyakorolt hatásának a vizsgálata, ezt a kérdést elemzi Jerzy Wyrozumski tanulmánya. A lengyel-magyar kapcsolattörténet mővelıdéstörténeti vonatkozásai is szerepelnek a kötetben. A II. világháború alatti lengyel menekültügyrıl már számos feldolgozás született, a visszaemlékezések, memoárok közlése azonban újabb adalékokat nyújt ezeknek az éveknek a részletesebb megismeréséhez. A Magyarországon maradt és letelepedett lengyelek történetének kutatása szintén az utóbbi években kezdıdött el, s ennek feltárására vállalkozott egy helytörténeti tanulmány. A szám értékét növeli, hogy a magyar szerzık mellett számos lengyel kutató is publikálta tanulmányát.
2007/2. szám: Dél-Felvidék, 1938–44. A visszacsatolt területek társadalomtörténete – Szerkesztı: Seres Attila történész A Limes 2. száma tematikus válogatást közölt az 1938. évi elsı bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszakerült felvidéki területek demográfiai, etnikai, politikai, társadalmi és gazdasági viszonyairól. A tematikus lapszám célja elsısorban annak bemutatása volt, hogy milyen társadalmi és gazdasági változásokat idézett elı a
6 majdnem 20 éves csehszlovák uralom ebben a magyar többségő régióban, illetve miként ment végbe a Felvidék déli szegélyének társadalmi, politikai és gazdasági integrálódása az anyaország keretén belül, vagyis hogyan sikerült összeilleszteni az anyaország politikai-társadalmi rendszerét az azt megelızı 20 évben teljesen eltérı fejlıdési utat bejárt felvidéki területek viszonyaival. A tematikus lapszám hazai és szlovákiai szerzıi erre a témára vonatkozó új kutatási eredményeiket összegzik a magyar és a rendelkezésre álló a szlovák szakirodalom felhasználásával. A kiváló hazai és szlovákiai magyar szerzık közül kiemelhetjük Simon Attila, Gaucsik István, Filep Tamás Gusztáv és Sallai Gergely tanulmányát.
2007/3. szám: A Dunántúl, mint régió – Szerkesztı: L. Balogh Béni történész, levéltáros A Limes e tematikus számának tanulmányai, elemzései szinte kivétel nélkül érintik a térség történetileg folyamatosan módosuló kérdéseit. Az írások alapján láthatjuk, hogy nem csak idıben változó a fogalom tartalma, de napjainkban is szinte minden szakmának „saját” Dunántúl-fogalma, illetve saját Dunántúl-képe van. A történeti földrajzi, térszemlélet-történeti, gazdaság- vagy közigazgatás-történeti, szociológiai vizsgálatok, akárcsak a településhálózati vagy a régióközi kapcsolatok elemzése mindenki számára felvetheti a „dunántúliság”, a „pannon szellemiség” újragondolásának és újrafogalmazásának lehetıségét. Az európai uniós csatlakozást követıen új nemzetközi térszerkezeti pozícióba került a térség, 2007 decemberétıl pedig minden korábbinál nyitottabbá vált a magyar–szlovén, a magyar–osztrák és a magyar–szlovák határ. Már a 2004. évi csatlakozás után is lényeges, új tendenciák tapasztalhatók a Dunántúl területén, s az egységessé, nyitottá váló gazdasági és lakossági mozgástérben e pozitív folyamatok további térnyerése várható. A mai, új feltételek között az igazi kérdés úgy tehetı fel, hogy a „szétszakadás”, a „szétfejlıdés” lesz-e a Dunántúl jövıbeni meghatározottsága, vagy képes lesz egységesen kapcsolódni az új európai területi struktúrákhoz és folyamatokhoz. Mindezekkel a problémákkal foglalkoznak számunkban a szakterület kiváló szerzıi.
2007/4. szám: Dunántúliság, pannonizmus – Szerkesztı: Virág Jenı A Dunántúl a magyar történelemben, irodalomban, képzımővészetben és eszmetörténetben: e témakört kívánta körbejárni a 2007/4-es Limes-szám. Nem vállalkozhatott teljes körképre, számos kiváló történész, eszmetörténész, író, költı, képzımővész munkássága, Dunántúllal való kapcsolata nem szerepelhet a kötetben, vagy csak érintılegesen. Így is reprezentatív a névsor, pl. Várkonyi Nándor, Krúdy Gyula, Déry Tibor, Németh László, Fodor András, Csoóri Sándor (utóbbi esztergomi éveit, verseit) és mások munkásságát, illetve a tájhoz való kapcsolatát elemzik a kiváló szerzık – Fried István, Praznovszky Mihály, Tüskés Tibor, Pomogáts Béla, Szakolczay Lajos és mások tanulmányai. Mivel a szokásostól eltérıen sok kép is szerepel (Borsos Miklós, Bernáth Aurél, Egry József mőveinek reprodukciói) a számban, ezért ezúttal mind a papírminıség, mind a színes nyomtatás emelte a szám megjelenésnek színvonalát.
Tervezet a LIMES 2008. évi számaihoz Folyóiratunk 21. évfolyamát továbbra is olyan koncepcióval és témákkal szeretnénk megvalósítani, melyek feldolgozásukat tekintve hiánypótlást jelentenek mind a szakemberek, mind a szélesebb olvasóközönség számára. Tovább kívánjuk növelni hatókörünket, egyrészt honlapunk (www.limesfolyoirat.hu) folyamatos kiépítésével, másrészt az országos terjesztés bıvítésével. Szakmai elképzeléseinket, terveinket az alábbiakban vázoljuk:
2008/1. szám: Monarchia-szám – szerkesztı: Csóti Csaba levéltáros I. A „Monarchia” történeti képe Hornyák Árpád: Az Osztrák-Magyar Monarchia történeti képe az utóbbi 10 év szerb történetírásában (egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem, modernkor Történeti Tanszék) Sokcsevits Dénes: Az Osztrák-Magyar Monarchia történeti képe a horvát történetírásban (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem,) Gaucsík István: Az Osztrák-Magyar Monarchia történeti képe az utóbbi 10 év szlovák történetírásában. (levéltáros, Vágsellyei Levéltár, Szlovákia) Szalai Anna: A kiemelkedés sikeres és sikertelen útjai Kóbor Tamás önéletrajzi vonatkozású regényeiben
7 II. Hasonlóságok és különbségek az Osztrák-Magyar Monarchiában Katona Csaba: Fürdıélet a Monarchiában Csehországban és Magyarországon. (fılevéltáros, Magyar Országos Levéltár) Majdán János: A vasút társadalmi kapcsolatteremtı és polgári mentalitás közvetítı szerepe a Monarchiában (egyetemi docens, fıiskolai rektor, Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Fıiskola, Baja) Pilkhoffer Mónika: Lakás és lakóház az Osztrák Császárságban és a Magyar Királyságban 1867-1913. (tudományos munkatárs, MTA-PTE Kutatócsoport, Pécs) III. Körkérdések korunk „Monarchia-történészeihez” Hanák Péter a Kert és a Mőhely címő írásának, mint az egykori birodalom értelmezési kíséreltének jelenkori aktualitása tárgyában. Kérdezettek: Gerı András, Katus László, Gyáni Gábor A kérdés: Miként vélekedik ma Hanák Péternek a Kert és a mőhely címő esszéjében megfogalmazott birodalomértelmezési kísérletérıl? Mennyire érzi az egykori értelmezési keretet ma helytállónak, illetve megítélése szerint az azóta eltelt idıben volt-e Hanák értelmezési kísérletének gyakorlati hatása a magyar történetírás egészének szemléletére vagy annak valamely részterületére? IV. Szemle Vesztróczy Zsolt: Közép-Európai olvasókönyv Vér Eszter Virág: K. und K. - Kalandozások
2008/2. szám: Külpolitikai gondolkodás Magyarországon és a környezı államokban a 20. században – szerkesztı: Pritz Pál történész – L. Balogh Béni történész Tematikai megközelítés A magyar külpolitikai gondolkodás történetének átfogó, tudományos feldolgozása még nem készült el. Az eddig megjelent tanulmányok többsége csak részleteiben, vagy alig érinti a témát. Fontos mérföldkı a kutatás terén a Pritz Pál történész által szerkesztett Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században címő színvonalas tanulmánykötet (Budapest, 2006, Magyar Történelmi Társulat), amely a VI. Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006) szimpóziumának anyagát közli. Még az elıbbinél is jóval kevésbé ismert Magyarországon a környezı államok 20. századi politikai és szellemi elitjeinek külpolitikai gondolkodásmódja. Csekély a rálátásunk pl. a korabeli Németország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vagy a Szovjetunió hazánkkal szembeni külpolitikájának mélyebb gyökereire, továbbá arra, hogy az említett országok elitjei milyen Magyarország-képpel rendelkeztek a tárgyalt idıszakban. Összeállításunk fı célja az, hogy olvasóink számára összefoglaljuk a két fenti, egymással összefüggı kutatási terület eddigi eredményeit. Szándékaink szerint azonban jó néhány tanulmány – eddig feltáratlan forráscsoportok bevonásával, új szempontok elıtérbe állításával – az alapkutatás terén is elırelépést jelent majd, segítve a történészek által szorgalmazott átfogó szintézis mielıbbi megszületését. Tematikus számunkat abban a reményben szerkesztjük, hogy a múlt alaposabb ismerete hozzájárulhat a mai magyar külpolitikai gondolkodás, illetve a szomszédos országok elitjei Magyarországhoz, a magyarsághoz való viszonyának jobb megértéséhez. Pritz Pál: Bevezetı - Majoros István: A francia külpolitikai gondolkodás magyarságképe a századelıtıl Trianonig - Ablonczy Balázs: A francia külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1945) - Frank Tibor: Az angol külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1945) - Horváth Jenı: Az olasz külpolitikai gondolkodás magyarságképe (…) - Murber Ibolya: Az osztrák külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1938) - Szokolay Katalin: A lengyel külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1945) - Hornyák Árpád: A jugoszláv külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1945) - Egry Gábor: A román külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1918–1945) - Zeidler Miklós: Magyarságkép(ek) a Népszövetségben - Olti Ágoston: A román külpolitikai gondolkodás magyarságképe 1944–1956 között - Novák Csaba Zoltán: A román külpolitikai gondolkodás magyarságképe (1956–1989) - Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodásának magyarságképe (1956–1989) - Jeszenszky Géza: Az Egyesült Államok külpolitikájának magyarságképe 1989-tıl napjainkig - Szvák Gyula: Az orosz külpolitikai gondolkodás magyarságképe 1992-tıl napjainkig - Fedinec Csilla: Az ukrán külpolitikai gondolkodás magyarságképe 1991-tıl napjainkig - Tuomo Lahdelma: A magyar irodalom finn fogadtatása a 20. században - Vitári Zsolt: A nyugat-német tankönyvek magyarságképérıl (1956–1989)
8 - Fischer Ferenc: A spanyol tankönyvek magyarságképe (1956–1989) Mőhely - K. Lengyel Zsolt: Transzilvanizmus és a trianoni Magyarország (1920–1945) - Seres Attila: A Szovjetunió recepciója a magyar uralkodó elit külpolitikai nézetrendszerében a két világháború között - Romsics Gergely: A Schönerer-kultusz funkciói a Harmadik Birodalomban Szemle - Papp Péter: Andreas Schmidt-Schweizer: Politische Geschichte Ungarns von 1985 bis 2002… München, 2007.
2008/3. szám: Aktuális Balkán: múlt és jelen – szerkesztı: Seres Attila történész A Limes eddigi történetének egyik legsikeresebb száma a dupla Balkán-szám volt. Ezúttal ismét a Balkánfélsziget államainak és nemzeteinek történelmére, illetve jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetére vonatkozó tanulmányokat közöljük. A lapszám összeállításával az a célunk, hogy bemutassuk a balkáni országok etnikai konfliktusainak történelmi hátterét, nemzetközi és regionális vetületeit, illetve a balkáni országok jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzetének 20. századi történelmi elızményeit és szociokulturális aspektusait. Különös figyelmet szeretnénk szentelni a koszovói konfliktus, mint a jelenlegi legaktuálisabb probléma rendezésében szerepet játszó történelmi, etnikai és regionális szempontokra. A tematikus lapszámban hangsúlyosan kívánjuk ismertetni és feltárni a kormányzati és társadalmi konfliktuskezelési módszereket, illetve a konfliktusok megelızésének egyik lehetséges módját, az integrációs törekvéseket, és az ezzel szemben ható dezintegrációs folyamatok okait. Föderáció – dezintegráció Hornyák Árpád: Jugoszláv tervek a délszláv-bolgár föderáció megvalósítására Bíró László: Koszovó – egy területi, nemzeti és gazdasági integrációs kísérlet története a 20. században Mészáros Zoltán: Jugoszlávia – két állam és két dezintegráció Politika Juhász József: A koszovói konfliktus legújabb fejleményei magyar szemmel Csaplár-Degovics Krisztián: A montenegrói, görögországi és macedóniai albánság politikai törekvései Balogh Ádám Zoltán: A görög külpolitika kontinuitása az 1990-es években. A macedón és a török kérdés Athén politikájában Gazdaság és társadalom Miszlai Sándor: Az albán belpolitika és társadalmi átalakulás útvesztıi az 1990-es évek végétıl Ritter László: A macedón gazdaság fejlıdésének politikai-ökonómiai okai a 2000-es évek elejétıl Demeter Gábor – Radics Zsolt: Szerbia – tátongó lyuk az egyesült Európa térképén Blagoveszt Nyjagulov: A cigánykérdés (romakérdés) Bulgáriában mint társadalmi és etnikai probléma (Történeti áttekintés)
2008/4. szám: Kollektív bőnösség – kollektív büntetés – vendégszerkesztı: Tóth Ágnes történész A kollektív bőnösség kérdése a 20. század egyik legégetıbb problémáját jelentette számos közösség számára, hiszen bár alkalmazását a polgári büntetıjogi elméletek tagadták, de mint politikai elv érvényesült a gyakorlatban. A második világháború alatt ez szolgált a fasizmusban a fajelmélet indoklásául, a szovjetek számára pedig ideológiai alapon az osztályellenség likvidálására (a sztálinizmus a kisebbségek, pl. tatárok, ukránok ellen, stb). A világháború után ezt alkalmazták, mint rendezı elvet a legyızöttekkel, illetve a kisebbségben élı, a legyızött nemzetekhez tartozó emberekkel szemben, a tiszta nemzetállamok kialakítása érdekében. Megkíséreljük jogtörténeti és etikai szempontból körbejárni e kérdéskört, majd a sorra vesszük, az egyes országok hogyan alkalmazták ezt az elvet a kisebbségek likvidálásra. Csehszlovákia a Benes-dekrétumokkal miként járt el a felvidéki magyarsággal szemben, s Románia, Jugoszlávia miként alkalmazta – ha szóban nem is mondta ki – a falurombolással és más eszközökkel. Érdemes megvizsgálni az Európai Közösség álláspontját e kérdésben, mely az egyéni jogok védelmére helyezi a hangsúlyt. Külön kérdéskört jelenhet, hogy az egyházak miként foglaltak állást, tettek-e valamit az elv érvényesítése ellen. A témának sajnos ma is megvan az aktualitása, lásd a legutóbbi szlovák álláspontot a Benes-dekrétumok ügyében. Felkért szerzıink: Ablonczy Balázs, A. Sajti Enikı, Bada Zoltán, Csorba Béla, Csortán Ferenc, Simon Attila, Szilágyi Imre, Sokcsevits Dénes, Tóth Ágnes, T. Molnár Gizella és mások.
9 * A folyóirat mőködésének tárgyi-anyagi és személyi feltételei A Limes egészen 2003-ig a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, majd utána négy évig a Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány folyóirataként jelent meg, 2007-tıl pedig a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára adja ki, a Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. E két forrásból származó támogatás a 20 év alatt mindig csak a legszükségesebb kiadások fedezetére volt elegendı. A szerkesztıség alapvetı mőködési feltételeit (iroda, telefon, posta, stb.) elıbb a megyei önkormányzat, majd 2004-tıl Tatabánya város Önkormányzata biztosította, de az egyéb technikai feltételek a profi mőködéshez mindvégig hiányoztak. A szerkesztıség tagjai jelképes díjazásért végezték és végzik munkájukat, s az igen széleskörő és rangos szerzıi gárda díjazása is az országos átlag alatt van. Mégis, a nehézségek, a kedvezıtlen finanszírozás ellenére létrejött és funkcionál egy tudományos mőhely, kis létszámú és szerény feltételekkel rendelkezı szerkesztıséggel , ám mind szélesebb kapcsolatokkal és elismertséggel. A 2008-as év azonban – úgy tőnik – válságos helyzetbe hozta a folyóiratot. Egyrészt, mert a Nemzeti Kulturális Alap radikálisan csökkentette a tudományos-ismeretterjesztı folyóiratok támogatását, másrészt, mert a Megyei Levéltár 2008. évi költségvetésében ezúttal nem szerepel külön soron a Limes személyi és mőködési kiadásaira vonatkozó és kért összeg. Mivel ezen utóbbi összegeket a mai napig nem ismerjük, bizonytalanná vált a már elıkészített, szerkesztés alatt lévı 2008. évi számok megjelentetése. Ugyanakkor a megyei közgyőlés 2006. szeptember 6-i ülésének határozata értelmében: „A kiadvány támogatásának mértékérıl a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a levéltár éves költségvetésének megalkotásakor gondoskodik.” Kérjük a Tisztelt Megyei Közgyőlést, szíveskedjen e támogatás mértékét meghatározni. Amennyiben azonban ezt a határozatot nem tekinti érvényesnek a közgyőlés, akkor nyilván ezt is ki kell mondania és visszavonni e feladatot a levéltártól. * A Limes célja, törekvése a kezdetektıl az volt, s harmadik évtizedét megkezdve is az, hogy a megye, a régió és az ország egyik meghatározó szellemi mőhelyeként mőködjön, maga köré győjtve a hazai és a környezı országokban élı (magyar és külföldi) jeles kutatókat, történészeket, felmutatva a szőkebb és tágabb környezetünkben – fıleg Közép-Európában – születı értékeket az ország számára, egyben alakítva-formálva is régiónk tudományos– szellemi életének arculatát. Az elmúlt 20 évben eddigi 76 számával s több száz szerzıjével ehhez a feladathoz kívánt hozzájárulni a Limes folyóirat és szerkesztısége a maga szerény lehetıségeivel. Tatabánya, 2008. április 6. Virág Jenı fıszerkesztı
10
Beszámoló a LIMES társadalomtudományi folyóirat 2007. évi kiadásáról A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára 2007. január 1-tıl vette át a LIMES társadalomtudományi folyóirat kiadását a Kultsár István Kiadói Alapítványtól. Az átvételre a megyei közgyőlés határozata értelmében került sor. Szintén közgyőlési határozat alapján került be a levéltár költségvetésébe 750.000.- Ft elıirányzat a LIMES kiadásának költségeire. A Kultsár István Kiadói Alapítvány az átadás – átvétel során a nála maradványként jelentkezı pénzösszeget 2007 –ben átadta az intézménynek. A kiadás pénzügyi fedezetének biztosítására azonban pályázati lehetıségekkel is élt a levéltár, így sikerült megteremteni a négy szám kiadási költségeit. Az átvétel megnövelte a megyei levéltár könyvelési feladatait. A terjesztés megkövetelte volna önálló marketinggel foglalkozó munkatárs alkalmazását, erre azonban státus és fedezet hiányában nem vállalkozhattunk. A LIMES kiadásával járó feladatokat az igazgatóhelyettes kapta meg, aki a gazdasági, könyvelési feladatokat is ellátja A folyóirat nyomdai munkáit a tatabányai Alfadat Press Kft végezte. A nyomda kiválasztása pályázati úton történt. A folyóirat egy – egy száma 500 példányban jelent meg, a szerzık tanulmányikból 10 db külön nyomatot kaptak. A fıszerkesztı és a szerkesztı személyében nem történt változás. A lapszámok szerkesztésében vendégszerkesztık is közremőködtek. A lap terjedelme átlagosan 150 oldal. A LIMES igen magas szakmai színvonalát az átvétel után is sikerült biztosítani. A kiadás költségeit nagyon takarékos gazdálkodással biztosítottuk. A terjesztést csak részben sikerült megoldani, a hatékonyságot a csak ezzel a feladattal foglalkozó munkatárs bizonyára javítaná. A bevétel és kiadás alakulását az alábbi táblázat mutatja. Csombor Erzsébet
11 1. számú melléklet
LIMES 2007. évi beszámoló
sz.szám Bevételek 1. Áruértékesítés LIMES értékesítés 2. Mőködési célú támogatásértékő bevételek Saját bevételek összesen I. Költségvetési támogatás II.
Bevételek összesen
73224 3965743 4038967 750000
4788967 3.
3.
Összesen
sz.szám 1. I. II. III. 2.
4788967
Kiadások megbizási szerzıdés Nem rendszeres személyi juttatások Munkaadót terhelı járulékok Személyi összesen posta ktg.
852467 852467 207384 1059851 4170 1541916
4. IV.
nyomdai ktg. számlázott szellemi tevékenység teljesítése Dologi összesen
V. IV.
Kiadások összesen Pénzmaradvány
3161103 1627864
555166 2101252
4788967
A LIMES megyei társadalomtudományi folyóirat 2007. évi megjelentetését elsısorban pályázati támogatásból sikerült biztosítani. 2007. évben négy számot adtunk ki csakúgy mint az elızı években. Egy szám ára: 285 Ft. Az egyes számokból 400 db-ot szerzıi tisztelet példányokra, egyéb tiszteletpéldányokra, cserepéldányokra és értékesítésre fordítottunk. A kiadási költségek csökkentése érdekében csökkentettük a szerkesztıi, szerzıi díjazást, a posta költséget, ami azt eredményezte, hogy kb annyi pénzmaradványt sikerült megırizni, amennyit átadáskor a Kultsár István Kiadói Alapítvány utalt át a megyei levéltárnak.
Tájékoztató az Új Forrás mőködésérıl Az idén a 40. évfolyamát élı Új Forrás a Komárom megyei Tanács évente háromszor megjelenı antológiájaként született (1969), majd tíz év után kéthavonta megjelenı folyóirattá vált (1979). 1991-tıl évente tízszer jelenik meg. 1985-tıl „Új Forrás Könyvek” sorozatcímmel eddig 39 kötetet jelentetett meg, elsısorban a lap köré tömörülı szerzıitıl. Az alapítói jogokat és kötelezettségeket 2005-ben a megyei önkormányzat a megyei könyvtárnak adta át. Az Új Forrás mint irodalmi, mővészeti és társadalmi folyóirat eredeti céljainak igyekezett megfelelni mindvégig a négy évtized alatt. Ez az eredeti cél földrajzi megközelítésben a következı. 1. A megyei szellemi értékek és mővek közvetítése. 2. A (cseh)szlovákiai magyar kultúra egyik magyarországi fóruma. 3. A teljes magyar szellemi élet figyelése és az ebben való aktív részvétel. Tartalmi vonatkozásban elsı helyen említendı az értékközpontú szerkesztıi gondolkodás, továbbá két jellegzetesség: a pályakezdık felkarolása, valamint a közmővelıdésben betöltött szerep vállalása és gyakorlása. 1990-tıl kezdıdıen az Új Forrás a megyei könyvtár gondozásában jelenik meg. Ez a kapcsolat mindvégig kölcsönösen hasznos mindkét intézmény számára. A sajtófigyelı statisztikánk szerint a megyei könyvtár népszerő szolgáltatásainak jelentıs részét – rendezvények, könyvkiadás, könyvbemutatók, kiállítások – az Új Forrásnak és a körülötte kialakult országosnak mondható figyelemnek köszönheti. Az elıállítás, terjesztés, a pénzügyi adminisztráció viszont a könyvtár dolga. Az Új Forrás pénzügyi mőködése racionális, átlátható és takarékos. Már régóta nincs fıállású munkatárs, a négy szerkesztı szerény tiszteletdíjat kap. A szerzıi honoráriumok értéke megfelel a magyarországi átlagnak. 2007-ben a folyóirat mőködtetése 10,2 M forintba került. (Ez arányaiban hasonló más országos kulturális folyóiratok ráfordítási átlagához.) A bevétel legnagyobb részét, 6 M Ft-ot a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertük. Saját bevételünk 1,3 M Ft volt. A fennmaradó 2,9 M forintot a megyei könyvtár költségvetése biztosította. (Az Új Forrás szakmai megbecsültségének egyik mutatója, hogy 2008-ban is 6 M Ft-ot kaptunk az NKA-tól, s ez az összeg a 44 nyertes pályázó közül a 13. legmagasabb volt.) Az Új Forrás pénzügyeit, illetve az elıállítással, terjesztéssel és a célközönséggel kapcsolatos tevékenységét a megyei önkormányzat pénzügyi ellenırzésein túl az NKA megbízásából rendszeresen vizsgálja az AUDIT Könyvszakértı és Tanácsadó Kft is. Az apróbb (és pótolt) hiányosságokon kívül pénzügyi vagy mőködési szabálytalanságok nem voltak. Az Új Forrás 2007-ben bekerült abba a 20 kulturális folyóiratból álló körbe, mely lapokat a Könyvtárellátó Kht mintegy 300 példányban megvásárolja, és valamennyi hazai (és számos határon túli) városi könyvtárba továbbítja. Az Új Forrás – évente tízszer – 900-950 példányban jelenik meg. Az elıfizetık száma jelenleg: 544. A szerzıi, szerkesztıi, protokoll és sajtópéldányok száma összesen mintegy 120 db. Szabad piacra kb. 280 példány jut, ebbıl mintegy 170 az el nem adott. (Azaz a kinyomtatott összpéldányok körülbelül 20 %-a. Ez kifejezetten jó aránynak számít a magyar kulturális folyóiratok háza táján.) Az el nem adott példányok sem vesznek kárba: kulturális rendezvények, iskolák, ifjúsági táborok, ankétok résztvevıi kapják ajándékba. Az Új Forrás országos terjesztéső lap: a Magyar Posta Zrt Hírlap Üzletág, a Lapker Zrt, valamint alternatív terjesztık juttatják el az olvasókhoz. A 2007-es évfolyamot kifejezetten sikeresnek, színesnek és jó színvonalúnak tartjuk. Markánsan jelen voltak egész évben az Új Forrás erısségei: a hely szellemének a tisztelete (mind a tíz képzımővészeti összeállításunk Komárom-Esztergom megyei vonatkozású volt, továbbá többször szemléztük a megyei könyvtermés arra
2 érdemes darabjait, és közöltünk helytörténeti tanulmányokat); számos megyei és nem megyei pályakezdıt szerepeltettünk, s folyamatosan közöltük a 2006-os nagy sikerő országos esszépályázatunkra beérkezett legjobb írásokat. (Összesen 64 pályamő érkezett, ebbıl 13-at közöltünk.) 2008-tól minden második számunkban szlovákiai magyar kulturális szemlét adunk, illetve megyei helytörténeti sorozatot indítottunk. Szintén 2008-ben jelentetjük meg – külön pályázati pénzekbıl – a nagy tudós, Vekerdi László Fülep Lajos hatalmas levelezésérıl írott tanulmánykötetét, az „Új Forrás Könyvek” sorozat 40. darabját. Úgy véljük, a 2009-ben a 40. születésnapjához érkezı Új Forrás évrıl évre színvonalasan teljesíti hivatását. Hogy ez a jövıben is így történjék – megköszönve a megyei önkormányzat közel két évtizedes következetes támogatását –, a jelenlegi kondíciók további fenntartását kérjük.
Tatabánya, 2008. április 10.
Dr. Monostori Imre igazgató, fıszerkesztı
