Előterjesztő: Szitka Péter Polgármester. Tárgy: Javaslat Kazincbarcika város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiájának elfogadására

Előterjesztő: Szitka Péter Polgármester Készítette: Juhászné dr. Serflek Erika Mb. Osztályvezető Tárgy: Javaslat Kazincbarcika város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiájának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület! 2008. október 30-án tartott Képviselő-testületi ülésen elfogadásra került a 312/2008. (X.30.) sz. Ökt. Határozat, mely szerint a városnak el kellett készítenie 2009. február 28. napjáig Kazincbarcika város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiáját. A stratégia elkészült, amelyhez cselekvési program is kapcsolódik. A cselekvési program a stratégiában meghatározott célok megvalósításához szükséges konkrét feladatokat és azok megvalósításának ütemezését tartalmazza. A stratégia kidolgozásában közreműködött Oláh József Kazincbarcika Város Rendőrkapitánya és Csóra György a Kazincbarcikai Polgárőr Egyesület Vezetője. A város vezetése az elkészült koncepció tervezetét Kazincbarcika Városházán 2009. március 4-én megtartott vitafórumon szélesebb társadalmi körben megvitatta, véleményeztette. A javaslat előzetes vitáján a város vezetésén kívül részt vett a város Rendőrkapitánya, az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények vezetői, Polgármesteri Hivatal Intézményirányító Osztály vezetője, a Szociális Szolgáltató Központ delegált munkatársa, az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sportközpont igazgatója, civil szervezetek közül a Bűnmegelőzési Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a Kazincbarcikai Fogyasztóvédelmi Egyesület delegált munkatársa, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kazincbarcikai csoportjának vezetője, és a Magyar Vöröskereszt Kazincbarcikai szervezetének vezetője. A vitafórumom résztvevők elismerően nyilatkoztak az elkészített koncepció tartalmáról. Támogatták a koncepció cselekvési programjában megfogalmazott feladatok folyamatos megvalósítását. Hangsúlyozták, hogy a jövőben az életminőséget javító közbiztonság megtermetése, erősítése, a lakosság és az anyagi javak védelme, és nem utolsó sorban, hogy Kazincbarcikán minél szélesebb körű társadalmi összefogás megvalósulása érdekében javaslataikkal, észrevételeikkel segítik a város önkormányzatának munkáját. 1

A 2008. évi - Kazincbarcika Városra vetített - bűnügyi és szabálysértési statisztikai adatok alapján elmondható, nem romlott a közbiztonság helyzete Kazincbarcikán, viszont az emberek szubjektív biztonságérzete 2009. év elején már érezhetően csökkent. Tisztelt Képviselő-testület! A helyi bűnmegelőzési stratégia, koncepció elfogadásával fokozható a partnerség erősítése a rendőrség, polgárőrség közterület-felügyelet és más civil szervezetek között, az esetleg hiányzó kapcsolat- és jelzőrendszer létrehozható, csökkenthető a sértetté válás veszélye, továbbá elősegíthető a bűnmegelőzés terén a lakosság és a civil szervezetek egységesebb szemléletmódjának kialakítása, és mindezek által növelhető a város lakosainak, a városba érkezőknek, az itt dolgozóknak és tanulóknak a biztonságérzete. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatva a határozati javaslatot fogadja el. Kazincbarcika, 2009. március 20.

2

Készítette: Juhászné Dr. Serflek Erika Mb. osztályvezető Oláh József Városi Rendőrkapitány Csóra György Polgárőr Egyesület vezetője

“A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni” (Cesare Beccaria olasz jogtudós)

Kazincbarcika Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiája

2009. március 20.

3

I. Bevezetés A közbiztonság helyzete és alapvető jellemzői a rendszerváltozást követő közel két évtizedben lényeges változásokon mentek keresztül, hiszen a jelentős társadalmi, gazdasági és kulturális átalakulás is új helyzetet teremtett. A bűnözés növekedett, ugyanakkor minősége, illetőleg struktúrája is átalakult, szervezettebbé vált. A bűnelkövetés új formái jelentek meg a társadalomban. Összességében is erőszakosabb frusztráltabb társadalomban élünk. A jogalkotás ezeket a változásokat próbálta követni és szankcionálni – kérdés, hogy milyen sikerrel! Minden társadalomnak arra kell törekednie, hogy a “bűnt”, általában a devianciát megelőzze. Igy Kazincbarcika városában sem az elsődleges cél a büntetés, hanem a bűn megelőzése, s ezáltal elsődlegesen az emberi és a társadalmi együttélés általános normáinak hatályosulása, konkrétaban az úgynevezett közbiztonság javítása. A bűnmegelőzés, a jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és a büntető-igazságszolgáltatás hagyományos, garanciákban gazdag rendszerében. A közbiztonságot ugyan javítja a bűnüldözés teljesítményének és a büntetőigazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, szükség van azonban olyan társadalmat ösztönző és mozgósító programok, technikák intézményesítésére is, amelyek a nagyés kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplők és az állampolgárok önvédelmi képességét, bűnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A helyi bűnmegelőzési stratégiának szervesen kapcsolódnia kell az adott társadalomban meglévő a bűnüldözéshez és a büntető igazságszolgáltatáshoz. Hozzá kell járulnia az egyén és a közösség jó közérzetéhez, az emberi kapcsolatok normalizálásához, ezen túlmenően a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez. A bűnmegelőzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amely hozzájárul a bűnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez, a közbiztonság állampolgárok számára is szubjektíven érzékelhető javulásához. Kazincbarcika városának a helyi körülményekre alakított stratégiára van szüksége, mely hatékony célirányos feladatokat fogalmaz meg. Ehhez a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégia adja az alapot, körülhatárolható cselekvési alternatívákat is kínál. Mindez csak akkor válik hatékonyá, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg, ami nyitott és befogadó mind a szakmai, tudományos, mind pedig a civil kezdeményezésekre.

4

II. A koncepció átfogó célja Kazincbarcika Város Önkormányzata bűnmegelőzési és közbiztonsági filozófiájának megfogalmazása, a stratégiai célok és prioritások kijelölése, a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben részt vevők közötti célirányos tevékenység elősegítése, a közös feladatok eredményes elvégzése, és a közös összefogás megvalósítása az életminőséget javító közbiztonság megteremtése és a bűnözés csökkentése érdekében. A koncepcióhoz – mint kerethez – Cselekvési Terv is kapcsolódik, amely a célmegvalósításhoz szükséges konkrét feladatokat és azok megvalósításának ütemezését tartalmazza. II/1. A koncepció jogi alapjai: A 115/2003. (X.28.) Országgyűlési határozat a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról átfogó, célfeladatköröket határozott meg az önkormányzatok számára. Az Országgyűlés által elfogadott fenti határozatában felkérte a Kormányt készítse el a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája végrehajtásának részletes cselekvési programját, ebben teremtse meg a szükséges jogszabályi, szakmai szervezeti megoldásokat, valamint határozza meg az irányítása alá tartozó szervek feladatait, illetve a közreműködőkre vonatkozó felkéréseket, a végrehajtás felelőseit és a határidőket. Továbbá a Kormány terjessze a Parlament elé a bűnmegelőzésről és az áldozatok védelméről szóló törvények tervezetét, valamint teremtse meg azok végrehajtásának anyagi feltételeit. Az 1002/2003. (I.08.) Kormányhatározat a bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatok körében, a kormány irányító, finanszírozó és koordináló szerepvállalása mellett a konkrét bűnmegelőzési tevékenység kereteinek kimunkálását és a végrehajtását az önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Kormány programjában megfogalmazta, hogy a hatékony bűnmegelőzés megköveteli a magán és társadalmi szervezetek, s nem utolsó sorban magának a lakosságnak a bevonását. Fokozatosan ki kell építeni a bűnmegelőzési tevékenység helyi szintű végrehajtásának feltételeit. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdése a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást a települési önkormányzatok feladatai közé utalta. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. 5

A lakossági igények oldaláról vizsgálva a kérdést megállapítható, hogy a közbiztonság megteremtése alapvető elvárás az állampolgárok részéről. Ezen jogos igénynek – álláspontunk szerint elsődlegesen az erre hivatott állami szerveknek – de az önkormányzatnak is mindenképpen meg kell felelnie. Az önkormányzatok a közbiztonság helyi feladatainak finanszírozásához állami normatívát nem kapnak. Ennek a tükrében az önkormányzatok csak saját lehetőségeik kihasználásával, esetleges átcsoportosításával, esetenként pályázatok benyújtásával képesek támogatni a bűnmegelőzési és közbiztonsági feladatok ellátását. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény III. Fejezete meghatározza a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát, továbbá felhívja a rendőri és az önkormányzati vezetőket a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok közös ellátására. Az önkormányzatok valójában kevés “befolyással” rendelkeznek a rendőrség tevékenységére. Véleményezhetik a rendőrkapitány kinevezését, részt vehetnek a bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságok létrehozásában, illetve anyagilag támogathatják a rendőrség működését. A legjelentősebb rendelkezés az, hogy a rendőrkapitány a képviselő-testület előtt évente beszámol a város közbiztonsági helyzetéről. A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény, melyben az Országgyűlés elismeri az állampolgárok önszerveződésének eredményeként megalakult polgárőrség tevékenységét, és méltányolja, hogy a polgárőrség támogatja a helyi önkormányzatokat és együttműködik a helyi, területi rendvédelmi szervekkel a közbiztonság helyi feladatainak végrehajtásában. II/3. A stratégia célkitűzései 1. A városlakók biztonságérzetének növelése 2. Az életminőséget javító közbiztonság megteremtése 3. A bűnalkalmak korlátozása 4. A bűnözést kiváltó okok csökkentése 5. Családon belüli erőszak visszaszorítás 6. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, illetve csökkentése 7. Áldozattá, sértetté válás kockázatának mérséklése 8. A kisközösségi integráció, és kontroll fokozása 9. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek bővítése 10. Partnerség és együttműködés fejlesztése 11. Tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése

6

II/4. A stratégia alapelvei Kazincbarcika Város Önkormányzata a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozat szellemében, bűnmegelőzési tevékenysége során - a társadalom védelmét is szem előtt tartva - messzemenően tiszteletben kívánja tartani az Alkotmány által biztosított emberi jogokat, az alkotmányos alapelveket. A bűnmegelőzés a közbiztonság javítását, fokozását elősegítő a cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések során az alábbi alapelveket kívánja Város önkormányzata érvényre juttatni. 1. A közbiztonság megteremtése a bűnmegelőzés okán bevezetett intézkedések tiszteletben kell, hogy tartsák az emberi méltóságot, és az alapvető emberi jogokat. 2. A felelős bűnmegelőzésnek mindig szigorú összhangban kell lennie az emberi jogok nemzetközi standardjaival, folyamatosan tiszteletbe tartva a jogállamiság, az egyéni szabadság, törvény előtti egyenlőség és a tisztességes eljárás követelményeit. 3. A bűnmegelőzésnek tekintettel kell lennie a férfiak és nők közötti különbségekre és a kisebbségi csoportok sajátos érdekeire, természetesen a jogegyenlőség sérelme nélkül. 4. Törekedni kell a társadalmi kirekesztés és az előítéletesség elkerülésére. 5. Kazincbarcika Város Önkormányzata fontosnak tartja a városhoz való tartozás, kötődés erősítését, melyhez hozzátartozik a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése is, továbbá mások jogainak és érdekeinek tiszteletben tartása. 6. A lakosság biztonságérzetének és életminőségének javítása a várospolitika meghatározó részévé kell, hogy váljon. 7. Kazincbarcika Város Önkormányzata arra törekszik, hogy felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen a városban élők, dolgozók, tanulók és az ide látógatók számára. 8. Kazincbarcika Város Önkormányzata kezdeményezi, ösztönzi a közbiztonság érdekében történő széleskörű összefogást, együttműködést a partnerség elve alapján. 7

9. A közösségi összefogás az emberek hozzáállásának megváltoztatását célozza. A passzív magatartás helyett az aktív, felelős és cselekvő hozzáállást, az önmagunk biztonságáért tenni akarást, a közömbösség helyett a közösségért és önmagunkért való felelősségérzetet helyezi előtérbe. III. Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Koncepció 1. Helyzetkép, helyzetértékelés Kazincbarcika Város közbiztonságáról A helyzetértékelés hitelessége, a problémák feltárása és elemzése alapul szolgál a reális célok kitűzéséhez, és azok eléréséhez szükséges megoldandó feladatok meghatározásához. A valós kép ismeretében, a helyes és pontos feladat meghatározás mellett van esélyünk a megelőzésre, illetve a negatív folyamatok megállítására. Kazincbarcika jelenleg 32.134 fős népességgel rendelkező város. A város népsűrűsége 875,586 fő/km2. Hazánk északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a harmadik legnépesebb városa. A 3.670 ha területű település a Bükk-hegységtől északra elterülő Heves-Borsodi-dombság vidékre épült, a Sajó és a Tardona patak torkolatánál. Vonzáskörzete: Berente, Sajókaza, Sajóivánka, Vadna, Sajógalgóc, Szuhakálló, Múcsony, Nagybarca, Bánhorváti, Tardona, Dédestapolcsány, Mályinka, IzsófalvaRudolftelep, Kurityán, Jákfalva, Dövény, Felsőnyárád, Felsőkelecsény, Alsószuha, Zubogy, Rudabánya, Zádorfalva, Szuhafő, Ragály, Trizs, Imola és Kánó. Kazincbarcika vonzáskörzete kiterjedt, vonzása még mindig erős intenzítású. A város vonzáskörzetéhez tartozó településekről mindennap jelentős az ingázók , Kazincbarcikára érkező dolgozók, tanulók, szórakoznivágyók, és hivatalos ügyeiket intézők száma. Az 1950-es évekig Kazincbarcika és térség lakossága döntően a bányászatból és a mezőgazdaságból élt. A nehézipar fejlesztésével megkezdődött a városban a nagyipari üzemek – Borsodi Vegyi Kombinát (mai BC Zrt), Borsodi Hőerőmű- építése, így munkahelyek jöttek létre, - azokat nagyrészt migrációs mozgásokkal is feltöltve – s ezek a munkahelyek biztosították a városban letelepedők, itt élők megélhetését. 1980-as évek végén az iparfejlődés veszített lendületéből. A nehézipar elnehezülésével, bányabezárásokkal a térségben megszűnt a szénkitermelés, ez által növekedett a munkanélküliek száma. A megváltozott gazdasági körülmények hatására átalakult a munkaerőpiac összetétele is. A bekövetkezett változások kihatnak a közbiztonság alakulására. Az utóbbi évtizedben a kereskedelmi-szolgáltató szektor számottevően fejlődött. Egyrészt sokan, kis- és “kényszervállalkozóként” is a szolgáltató ipart választották, másrészt- kétségkívül munkahelyeket is teremtve - sorra nyíltak az új modern nagyáruházak (Tesco, Lidl, Spar, Aldi, Penny, Profi). Azonban alapvető probléma, hogy az 1990-es évek óta nem érkezett jelentősebb munkaerőt igénylő foglalkoztató a 8

településre, amely elősegítené a munkanélküliség csökkenését. Ezt a tendenciát súlyosbítja az a tény is, hogy a Borsodchem Zrt. technikai fejlődésével egyre kevesebb alkalmazottra van szükség. A település lakosságának összetételére jellemző, hogy magasnak mondható az alulképzett személyek aránya, akik esélytelenek a munkaerőpiacon, és így növekszik a perifériára szoruló családok száma. Az Önkormányzati Ipari Park megvalósításával remélhetőleg a területre letelepedő vállalkozások a munkanélküliséget csökkentik a jövőben. A helyi munkalehetőségek növekedése, az elszegényedés folyamata megtorppanhat, és a mindennapi megélhetés biztosítva lesz a perifériára szoruló családok számára is. Az országos, a megyei és a városi bűnüldözési adatokat elemezve általánosságban megállapítható, hogy a meglévő és nem lebecsült problémák ellenére, de a megtett erőfeszítések miatt is Kazincbarcika városban a közbiztonság és közrend évek óta stabilnak mondható, ahol elvétve fordulnak elő lakosságot, a köznyugalmat súlyosan felkavaró bűncselekmények. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság statisztikai adatai és tájékoztatása szerint Herbolya-Régi telepen a legrosszabb a közbiztonság a városban. A lakosság szociális kilátástalanságából fakadóan a területen a bűnözés, illetve a bűnőzővé válás veszélye jelentős, az itt lakó és egyre inkább leszakadó társadalmi rétegek tekintetében a városi átlagnál lényegesen nagyobb kriminalitási aktívitás tapasztalható. A Régi telep területére az úgynevezett szegény- vagy megélhetési bűnözés a leginkább jellemző, az elkövetett bűncselekmények és szabálysértések túlnyomó részét anyagi haszonszerzés motíválja, az itt élő lakosság szociális helyzetével összefüggő vagyon elleni bűncselekmények elkövetése tapasztalható, mint az erdei fa, a termény, a háziállat, a kerékpár, valamint a fémlopások. A betöréses lopások során az elkövetők által leggyakrabban támadott objektumok a helyi lakóépületek, tároló helyiségek, illetve a területtel szomszédos Kertváros családi és hétvégi házai. A területen elkövetett személy elleni bűncselekmények döntő többségét a szenzitív, indulati tényezők motíválják, és az alkoholos befolyásoltságnak is jelentős szerepe van. A sértettek és az elkövetők túlnyomó többsége, házastárs, éllettárs, szülő, gyermek illetve rokon és ismerős, esetenként persze a szomszéd. Új jelenség, hogy az elmúlt években a fiatalkorúak által elkövetett lopás, és rablás is, melyet számos esetben követnek el különböző testi sértés okozására alkalmas eszközökkel, így pl.“viperával” felfegyverkezve.

9

Kazincbarcika lakótelepein a csendháborítás, illetve egyéb köznyugalom megzavarására alkalmas cselekmények jellemzőek ( garázdaság, szórakozó helyek környékén és onnan kihallatszó hangos zene) illetve csekély számban fordulnak elő betörséses lopások, garázsfeltörések. A városközpontban számos üzlet, kereskedelmi-szolgáltató egység található, így itt gyakoriak a bolti lopások, amelyek akár szervezett formában is megjelenhetnek, kiskorúak bevonásával. A belvárosban az Egressy úton a zsúfoltság – és a parkolás rendezetlensége - miatt gyakoriak a közlekedési szabálysértések. A Hámán Kató úti lakótelepen és környékén jelemzőek a közrendvédelmi bűncselekmények, szabálysértések, ami összefügg az italboltok magas számával is. A város külső pereme falusias jellegű, egyre jellemzőbb az elöregedett lakossági összetétel, ami táptalaja az úgynevezett “utazó bűnözésnek” (besurranásos tolvajlások, csalások). Idényjelleggel - sajnos növekvő számmal - mezőgazdasági terménylopások is előfordulnak. Az elmúlt években az oktatási intézményekben egyre több a fiatalok egymás sérelmére elkövetett agresszív cselekedet. Pedagógust ért testi atrocitásra Kazincbarcika oktatási intézményeiben nem volt példa, de verbális atrocitásra sajnálatos módon már sor került. Az agresszív cselekedetek visszaszorítását a pedagósusok külön segítség nélkül nehezen tudják kezelni, hiszen a szülők gyakran közömbösek, esetenként a pedagógusokkal szemben ellenségesek, a gyermekek fejlődését egyre kevesebb szülő kíséri figyelemmel. Az egyre szaporodó és súlyosbodó konfliktushelyzetek azt jelzik, hogy a probléma túlmutat az iskolák, pedagógusok kompetenciáján. A veszélyeztett és hátrányos helyzetű gyermekek száma évről évre nő.

bűncselekmények és szabálysértések miatt védelembe vett kiskorúak száma (fő)

2004

2005

2006

2007

2008

8

24

14

8

23

A bűncselekményeket, vagy szabálysértéseket elkövető gyermekek, kiskorúak 95%ban lopásokat követnek el. 5% garázdaság, betöréses lopás, rablás miatt került sor védelembevételükre a gyámhatóságnál.

10

A Városi Gyámhivatalnál 2007. évben egy kiskorú családból való kiemelésére került sor rablás bűncselekményének elkövetése miatt. 2008. évben három kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezésére került sor, két esetben rablás, egy esetben üzletszerű kéjelgés bűnycselekmény elkövetése volt a beutalás oka. A négy kiskorú a Miskolci Gyermekvédelmi Körzet és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Befogadó Otthonába került. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek tájékoztatása azt jelzik, hogy az áldozattá és bűnelkövetővé válás megelőzésére nagyobb gondot kell fordítani. Az alacsony jövedelmű, rossz szociális helyezetű családokban a devianciák újra termelődnek a változtatásra motíváló pozitív példák hiányában. A gyereket veszélyeztető tényezők között a szegénység mellett az alkoholizmus, az elhanyagoló, és a túlzottan megengedő bánásmód is jelen van. A munkanélküliség, az alacsony iskolai végzettséggel való rendelkezés, a létbizonytalanság, az elszegényedés egyre több családban tetten érhető. A mindennapi megélhetés szükségleteinek kielégítése a kisebb és nagyobb súlyú jogellenes cselekmények elkövetését vetítik előre. Ez a tendencia országos szinten is kimutatható. A probléma hosszú távon kihat Kazincbarcikán lakók közbiztonság-érzetének alakulására, elősegítik a hatóságokkal szemben megnyilvánuló bizalmatlanságot, türelmetlenséget. 2. A város demográfiai sajátosságai Kazicbarcika lakosainak száma 2009. január hónap adatai szerint 32.134 fő volt. A település népsűrűsége a magyar városok között is magasnak mondható, 875,586 fő/km2. A magas népsűrűség oka, hogy a városban magas a többszintes panellakások aránya, amely nagyobb laksűrűséget eredményez egységnyi területen és ugyanakkor kicsi a város területe is (36,7 km2). A város népessége – az iparosítással párhuzamosan – az évtizedek során gyorsan nőtt. 1960-ban 11.144-en, 1970-ben 28.320-an laktak a városban, amelynek népesség száma 1980-ban érte el a csúcsértékét 37.446 fővel. 2006. évben a város lakosságának száma 31.532 fő volt, 2007. évre 31.668 fő, csekély mértékben növekedett. 2006. után 2007. és 2008.évek és 2009.év január hónapban a lakosság száma szintén kismértékben, de növekvő tendeciát mutat. Kazincbarcika város népességének alakulása állandó népesség népsűrűség fő/km³

2006 31532 859,183

2007 31668 862,888

11

2008 32117 875,123

2009 január 32134 875,586

Kazincbarcika város népességének alakulása

33000

32000

31000

30000 állandó népesség 2006

2007

2008

2009 január

A városból történő elvándorlás, illetve a városba történő vándorlások száma kiegyenlítődött. Kazincbarcikáról elvándorlók, főként fiatalok az ország más településein, vagy külföldön próbálnak munkahelyet keresni. Illetve a Kazincbarcikára vándorlók főként a vonzáskörzet településeiről érkeznek a városba a jobb megélhetés reményében. Csak a történetiség kedvéért jegyezzük meg: nem volt ez mindig így, hiszen az ötvenes évektől kezdve – az iparosítással egyidejűleg – elsősorban a megye más járásaiból, de a szomszédos megyékből, ső a Dunántúlról is érkeztek munkavállalók, akik letelepedésük után igazi barcikai lokálpatriótákká váltak. Az elvándorlás erősen függ a városban lakók életkörülményeitől és ezen belül a munkalehetőségek változásától. A természetes szaporodás, illetve fogyás alakításában főbb szerepet tölt be a területen élő népesség korösszetétele, ezért a Kazicbarcikára jellemző öregedési folyamatot nagyban befolyásolja a természetes fogyást, amely 2006. évtől napjainkig tovább erősödött.

12

A né pe s s é g k oron-, é s ne me nk é nti ös s ze té te lé ne k alak ulás a (fő) 2006 2442 851 9674 2085 15052 2223 835 10048 3374 16480

férfi 0-14 év férfi 15-18 év férfi 19-59 év férfi 60 év felett összesen nő 0-14 nő 15-18 nő 19-59 nő 60 felett összesen

2007 2307 853 9736 2239 15135 2122 762 10077 3572 16533

2008 2255 912 9762 2420 15349 2080 821 10055 3812 16768

2009 év január 2071 878 9794 2614 15357 1931 766 10033 4047 16777

A népesség koron-, és nemenkénti összetételének alakulása (fő) 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 n se sze ös

tt ele

2008

f 60

59 19-

18 15-

4 0- 1

2007

nő

nő

nő

nő

n ese sz ös

tt ele

év

vf 0é fi 6 f ér

9 9- 5 fi 1 f ér

év

év

8 5- 1 fi 1 f ér

- 14 fi 0 f ér

2006

2009 év január

A születések és halálesetek számának alakulása 2004

2005

2006

2007

2008

Élve születések száma (fő)

611

534

620

748

809

Halálozások száma (fő)

532

549

565

611

627

13

Foglalkoztatottság és munkanélküliség A kilencvenes éves elejére a munkaerőpiac teljesen átrendeződött Kazincbarcikán és térségében. A foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent, igen magasra nőtt a munkanélküliség, valamint emelkedett az inaktív és az eltartottak száma. A foglalkoztatottság színvonalára legjelentősebben az átalakulást kísérő munkahelymegszűnések és tömeges elbocsátosok hatottak. Az 1996-1997-es mélypont óta a foglalkoztatottak száma emelkedni kezdett, számuk 2008-ban 11.231 fő volt Kazincbarcikán. A munkakorú népesség ekkor a városban 22.186 fő, ami némi csökkenést mutat a 2000. évi állapothoz képest (22.987.) A kormegosztást tekintve a foglalkoztatottak több mint a fele 30-50 év közé tehető, amíg közel negyede a 15-30 éves, amely jól mutatja, hogy a fiatal munkaképes korú korcsoport foglalkoztatottsága meglehetősen alacsony. Kiemelkedően magas a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az összes lakónépességen belül, arányuk eléri a 7,45%-ot. További problémaként jelentkezik a munkaerő kereslet és kínálat struktúrája közötti eltérések erősödése, mert még egyes munkaerőből túlkínálat, addig másból hiány van, hiszen a regisztrált munkanélküliek 29,11%-a szakképesítés nélküli munkaerő, akik általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkeznek. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek száma a városban 2007. év végén 1168 fő volt, 2008. év végén 1432 fő. Elmondható, hogy az utóbbi években a segélyezettek száma nagyságrendileg csökkent, hiszen még 2002. év végén 1489 főt, addig 2006. év végén már csak 1164 főt tartottak nyilván, amely 2007. év végére csak minimálisan csökkent. Azonban 2008. év végén 264 fővel emelkedett az aktí korú rendszeres szociális segélyt igénybe vettek száma. Remélhetőleg - a gazdasági világválság negatív hatásának leküzdésével - a jövőben megállítható lesz a munkanélküliség növekedési folyamata, egyrészt a munka nélkül maradtak átképzésével, másrészt mivel az Ipari Park területére folyamatosan betelepülő vállalkozásoknak munkaerőre lesz szüksége. Az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségének statisztikai adatai alapján az alábbiak szerint alakult a regisztrált munkanélküliek száma Kazincbarcikán. Kazincbarcikai munkanélküli regisztráltak száma 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2868

2334

2542

2194

2341

2349

2288

2393

2347

14

4. A város település szerkezete, építészeti sajátosságai Kazincbarcika Város közigzgatási területét Sajószentpéter, Berente, Alacska, kondó Tardona, Bánhorváti, Nagybarca, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhakálló és Mucsony határolja. Kazincbarcika Város Önkormányzatának többször módosított 44/2005. (XII.29.) számú rendeletével jóváhagyott Kazincbarcika Város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) tartalmazza Kazincbarcika Településszerkezeti Tervét, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőséget és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területérszek felhasználási módját, a településhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését az országos és térségi érdek, a szomszédos települések alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A város Településszerkezeti Tervében meg van határozva a bel- és külterület, a beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt terület, azok tagozódása, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktőra-hálózat (főútvonalak, gyűjtőutak, közüzemi közműgerincvezetéke, hírközlő hálózat fő elemei) közparkok, védett és védelemre tervezett és védőterületek. A Kazincbarcika Város Szabályozási Terve feltételekkel ugyan, de lehetőséget ad a belterület bővítésére. A város a Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területen lévő településszerkezeti, területfelhasnálási egységek szempontjából beépítésre szánt területekre, ezen belül építési övezetekre, beépítésre nem szánt területekre, azon belül a sajátos használatuk szerinti övezetekre tagozódik. Területfelhasználás szempontjából Kazincbarcikán az alábbi területfelhasználási egységek találhatók: nagyvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület, kertvárosias és falusias lakóterületek, településközponti vegyes területek, gazdasági területek kereskedelmi szolgáltató terület, ipari terület, különleges területek pl. kórház, uszoda, sportcsarnok, strand, szabadidőközpont, temető területe, pincesor, közmű hulladékudvar stb területe. A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken a város minden beépítésre szán területfelhasználási egységre ésépítési tlekre a megközlítést közterületről vagy közcélra megnyitott magánútról biztosítja, függetlenül attól, hogy beltereületen van e, vagy sem. A város szerkezeti egységére jellemző, hogy Dk-i, Dny-i határához jelentős mértékű zöldterület, dombos, erdős terület csatlakozik – ezek külterületek -, ahol nagy számban zártkerti ingatlanok alakultak ki, melynek többségén a tulajdonosok gazdasági épületeket, hétvégi házakat, építettek. 15

Ezek az épületek sok embernek – szociális helyzete miatt – egy a lakóhelyét is jelentik. A magasabb dombos területen pincék létesültek, melyek többsége legális. A várost egy országos közút, a 26-os számú főközlekedési út választja ketté. Mindkét városrész úthálozattal ellátott. A települési főutakba a gyűjtőutak, a gyűjtőutakba a település melékútjai csatlakoznak. Az utak szabályosan kialakítottak, zömében egyenesek, áttekinthetők. Kazincbarcikán napjainkban a családi házak építése terjedt el, hiszen az állami építkezések megszűntek. Kazincbarcikán közel 2000 lakóház van. Közülük 4-10 emeletes épületek aránya 28%. A panelelemes építkezések idején a két szobás lakások építése volt a jellemző. A lakások száma 12.436, ebből önkormányzati 868. A lakóingatlanok infrastrukturális felszereltsége jónak mondható, 76%-kuk összkomfortos minősítésű. Az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya 6,26% mind az országos, mind a megyei mutatókhoz képest. A lakások életkora változatos képet mutat. A lakásállomány jelentős része az 1950-es évek után épült. A maximum négy emeletes téglaépületek többsége 1958-1970 közötti időszakban épült. Az 1970-es évektől a négy és tíz emeletes panelépületek virágkora követett. A lakásépítési tevékenység az 1990-es években jelentős mértékben visszaesett, 1990. és 1995. év között mindössze 174 lakás épült a városban. A 2001-2006-os időszakban a lakásállomány alakulása a város területén mindössze 1%-os növekedést mutatott. Az épített lakások száma 2004. évben volt a legmagasabb 46 db, amihez képest 2006. évben 58%-al kevesebb, azaz 27 lakás épült. 1. Kereskedelem és vendéglátás

Kis- és nagykereskedelmi üzletek száma 2005

2006

2007

2008

644

608

830

540

A 2005-2008. évi időintervallomot vizsgálva megállapítható, hogy kereskedelmi üzletek szám váltakozó tendenciát mutat 2008. évben csökkenést követően a városban telephellyel rendelkező kis- és nagykereskedelmi üzletek száma nagymértékű csökkenést mutat, amely betudható annak, hogy a városban több nagyobb bevásárló áruház, központ nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt, kiszolgálva a város és a térség lakóinak igényeit, ezáltal csökkent a kereslet a kis- és közepes vállalkozások által üzemeltett kereskedelmi üzletek termékei iránt. 16

Ezek a modern, új üzletek, valamint a különféle szakboltok, kereskedések, szolgáltató egységek, autószalonok, szervízek, üzemanyagtöltő állomások, biztosítóintézetek és nem utolsósorban a pénzintézetek munkahelyeket teremtve hozzájárulnak a város gazdasági növekedésének fejlődéséhez. A településen 2008. év végén működő vendéglátó egységek száma összesen: 425 Ebből: z z z z z

vendéglátóhely (melegkonyhás üzlet) száma: bár, kocsma,zenés szórakozó hely: cukrászda, fagyizó száma: munkahelyi vendéglátó egységek száma: szálláshelyek száma:

29 69 14 32 281

Az összetétel nem kedvező, kevés a fiatalok által látogatható és szeszesitalt nem árusítható látogatható kávézó, cukrászda. A zenés szórakozó helyek száma rendkívül csekély. A bár és kocsma jellegű vendéglátó egységek nem biztosítják a fiatalok kulturált szórakozását. A vendéglátó helyek száma az utóbbi években 9,52%-os növekedést mutat, ami majdnem megközelíti az országos átlagot (13,11%). 6. Idegenforgalom Kazincbarcika és térsége turizmusa a rendszerváltás előtt élénk volt. Mára viszont visszaesett a forgalom, aminek oka, hogy nincsen szervezett turizmus. Az idegenforgalom szempontjából a város különleges adottságokkal nem rendelkezik. A szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények mint például a strand, uszoda, jégpálya, csónakázó tó vagy a sajópart csak helyi jelentőséggel esetleg a környező településekre kiterjedő vonáskörzettel bírnak. III/1. Kazincbarcika Város közbiztonságát meghatározó tényezői A./ Bűnügyi tényezők Polgárok biztonságérzetét elsősorban az egyént és az egyén tulajdonát fenyegető cselekmények befolyásolják. A bűncselekmények gyakorisága kedvezőtlenül hat a város polgárainak közérzetére. A ismétlődő fenyegettetség rontja az életminőséget.

17

A város biztonságát befolyásoló tényező, az az új helyzet, mely az uniós határok szabad átjárhatóságából is fakad, Kazincbarcika városában is megjelentek már külföldi bűnelkövetők. B./ Közterületek rendjével kapcsolatos tényezők A helyi közbiztonságnak nagyon fontos eleme a közterületek megvilágítása, rendezettsége, gondozottsága. A város közterület-felügyelőinek a közterületeken való mindennapos megjelenése, s ezáltal a város közterületi rendjének ellenőrzése visszatartó erőt jelent a közterületeken tanúsított enyhébb vagy súlyosabb jogellenes cselekmények elkövetésétől. C./ A humán kapcsolatokkal, illetve a kommunikációval kapcsolatos tényezők A település közbiztonság meghatározó pontja a polgárok és a rendőrök közötti kapcsolat, illetve kommunikáció. A rendőrség akkor talál partnerre a lakosságban, ha az eljárás gyors és szakszerű. A rendőri jelenlét és a reagáló képesség visszatartó erő, ugyanakkor a hatékonyan fellépő rendőr biztonságérzetet kelt. A média fontos színtere a kommunikációnak. A tájékoztatás, felvilágosítás segíti az áldozattá válás elkerülését. D./ Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tényezők Polgárok joggal várják el az igazságszolgáltatás hatékonyságát, azt, hogy a bűncselekmény elkövetőjét a cselekmény súlyának megfelelő és hatékony büntetéssel sújtsák. Ellenkező esetben csökken az alkotmányos rendbe vetett bizalom. Az állampolgárok sok esetben hiányolják, hogy nem vagy csak késedelmesen kapnak tájékoztatást egyes – a médiában is megjelent – bűnesetek bírói lezárásáról “végeredményéről”. Ez csökkenti a prevenciót, még a jelentős súlyú bűnesetek is “elfelejtődnek”. A polgármesteri hivatal jegyzőjének fontos feladata, hogy a közbiztonságot befolyásoló tényezők, mint a köznyugalmat zavaró csendháborítás, környezetszennyezés, rongálás szabálysértései stb. ne maradjanak szankció nélkül.

18

III/2. Helyzetelemzés 1. Bűnügyi helyzet bemutatása Kazincbarcikai Rendőrkapitányság 31 község és 3 város – Kazincbarcika, Rudabánya, és Sajószetpéter – 77.936 lakójának biztonságán őrködik. Kaincbarcika a legnépesebb település mintegy 32.000 fővel. A felderítés és nyomozati eredményesség a korábbi évekhez hasonlóan magas színvonalon alakult, ismeretlen tettesi felderítés 64,7%, mely ugyan 1,5 %-kal elmarad az előző évitől, de – szemben a 2007-es harmadik hellyel – a második helyet biztosítja a Kazincbarciakai Rendőrkapitányság számára a megye rendőrkapitányságai között, és 12,1 %-kal haladja meg az 52,6 %-os megyei átlagot. 1/1. Az ismertté vált bűncselekmények terjedelme, dinamikája: A 2008. évben befejezett nyomozásokban Kazincbarcika város vonatkozásában az ismertté vált bűncselekmények száma a 2007. évi 1.093-ról 1.005-re 8,05 %-kal csökkent. Ez naponta 2,75 db bűncselekményt jelent az előző évi 2,99-hez képest. Ezen bűncselekmények közül 2007. évben 371-et, míg 2008-ban 235-öt követtek el Kazincbarcika közterületein, amely az összes bűncselekményekhez viszonyítva nagyobb, 36.%-os mértékű csökkenést jelent. 1/2. A bűncselekmények kriminalisztikai szempontú strukturális megoszlása és jellemzői: z

Vagyon elleni bűncselekmények:

A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság illetékességi területén, így Kazincbarcika városban is a vagyon elleni bűncselekmények alkotják az ismertté vált büncselekmények legnagyobb hányadát, arányuk az összbűnözésen belül minden évben 60 % körül alakul. Kazincbarcika városban 204 lopás bűncselekmény történt, szemben a 2007. évi 251-el, amely 18,7 %-os csökkenést jelent. A betöréses lopások számában 18 %-os növekedés volt tapasztalható, a 2007. évi 122-ről 2008. évben 144-re emelkedett. A lopások közül 2007-ben 72, míg 2008-ban 59 esetben volt az elkövetés helyszíne városunk valamely közterülete. Ezek a cselekmények többnyire az alkalmi lopások közés sorolhatók, tárgyukat tekintve zömmel kerékpárok és színesfémek eltulajdonítását, vagy gépkocsi feltörést takarnak. Gépjármű-lopás a városbban nem jellemző. 19

2007. évben 6, míg 2008 évben 12 alkalommal fordult elő jármű önkényes elvétele, tehát amikor a gépjárműveket nem eltulajdonítás, hanem használat céljából viszik el, majd azokat valahol az üzemanyag elfogyását követően hátrahagyják. A zseblopás, amely sok városban jelen lévő és nagyon nehezen felderíthető közterületi bűnözési forma Kazincbarcikán nem tapasztalható. Egy ismert “zsebtolvaj” lakik városunkban, aki jelenleg börtönbüntetését tölti. A korábbi években előfordult néhány eset ennek az egy személynek a tevékenységéhez köthető. A betöréses lopások számának emelkedését egyértelműen a várost övező hétvégi házas részén történt betörések okozták, mely túlnyomó része egy fiatalkorúakból álló elkövetői körhöz volt köthető. 2008. év elején a rendőrkapitányság és az önkormányzat gyámhivatalának összehangolt intézkedései következtében sikerült ezeket a személyeket zárt gyermekintézményekben elhelyezni, azóta a hétvégi házakba történő betörések száma jelentősen csökkent. Közterületi rongálás bűncselekmény 2007. évben 19, míg 2008. évben 22 alkalommal fordult elő, minden esetben kisebb értékre elkövetve. Jelentős anyagi kárral járó, vagy más okból kiemelt jelentőségű ilyen bűncselekmény egyik évben sem volt. A rablások számában jelentős mértékű csökkenés volt tapasztalható, számuk a 2007. évi 34-ről 2008. évben 15-re 55,9 %-kal csökkent. Jellemző, hogy az áldozatok magatartása megkönnyíti, esetenként elősegíti a cselekmény elkövetését. A sértetti oldalon gyarkorta megfigyelhető az alkoholos befolyásoltság és az, hogy ennek határásra védtelenné váltak a későbbi ádozatok. Jellemző továbbá, hogy fiatalkorú elkövetők hasonló korú társaiktól erőszakkal, illetve fenyegetés alkalmazásával vesznek el viszonylag kisebb értékű tárgyakat, így mobiltelefont, zenelejátszókat, vagy esetenként néhány száz forint készpénzt. Városunk területén pénzintézet sérelmére, vagy fegyveresen elkövetett rablás nem történt egyik évben sem. Időskorú személyek sérelmére, a lakásukon elkövetett rablás sem jellemző 2008. évben egy ilyen eset történt, ebben az esetben az elkövetőt néhány napon belül sikerült kézre keríteni. Tekintettel a rablás bűncselekmény jelentős súlyára és társadalomra való veszélyességére, ezeket az ügyeket kiemelten kezeli a rendőrkapitányság, felderítési mutatójuk e tekintetben minden évben 80 % körüli.

20

z

Személy elleni bűncselekmények:

2008. évben Kazincbarcikán egy szándékos és egy gondatlanságból elkövetett emberölés történt, míg 2007. évben egy szándékos emberölés miatt járt el a rendőrség. Ezeket az adatokat megerősíti a több évet átfogó tapasztalat és bűnügyi statisztika: a városban évtizedek óta éventek átlagban 1-2 szándékos emberölés fordult elő. A testi sértések vonatkozásában jelentős változás nem történt. 2007. évben 22 könnyű és 11 súlyos, míg 2008. évben 25 könnyű és 15 súlyos testi sértés miatti nyomozást fejeztek be a rendőreink. A könnyű testi sértések közül 2007. évben 18, 2008. évben 15 történt közterületen, azaz magánlakáson kívüli helyen, míg súlyos testi sértések közül mindkét évben 6-6 eset helyszíne volt a közterület. Személyi szabadság megsértése bűncselekmény mindkét évben 4-4 alkalommal fordult elő. z

Közlekedési bűncselemények:

A közlekedés biztonsága érdekében országosan tett intézkedések, illetve a “zéró tolerancia” elvének érvényesítése folytán jelentősen csökkent az ittasan járművet vezetők száma. A városban 2007.évben 75, míg 2008. évben 37 esetben értek tetten ittas járművezetés bűncselekményt elkövető személyt. Az ügyek több mint 90 %-át vádjavaslattal – ennek mintegy 25 %-át bíróság elé állítással – fejezte be a rendőrkapitányság. Az időszerűség kiemelkedő, 30 napon belül a nyomozások több mint a felét lezárták. Az ittas járművezetésen túlmenően 2007. és 2008. évbekben 4, illetve 16 esetben történt közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, amely általában jelzőtábla lopás, vasúti biztonsági berendezés megrongálása, közúti átereszeket fedő vasrácsok eltulajdonítása volt. Ezen bűncselekmények következetében részben a szerencsének, részben az illetékes szervezetek által a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett gyors intézkedéseknek köszönhetően közlekedési baleset nem fordult elő. Közúti baleset okozása – azaz a közlekedési szabályok megszegése következtében bekövetkezett, legalább súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset – 2007. évben 11 (ebből kettő halálos), míg 2008. évben 4 alkalommal történt Kazincbarcikán, amely jelentős, 53,6 %-os csökkenést jelent. Cserbenhagyás – azaz a közlekedési belaeset helyszínének az okozó általi, elhagyása – 2007. évben egy alkalommal fordult elő, míg 2008. évben ilyen eset nem történt. Mindkét évben egy-egy alkalommal értek tetten a rendőrök olyan személyt, aki kábítószer hatása alatt vezetett gépjárművet. 21

A közlekedési bűncselekemények természeténél fogva minden eseben a közterületen történtek. z

Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények:

Az erőszakos közösülések száma évek ót 0-3 eset között alakult, 2007. évben nem volt, míg 2008. évben egy illyen ügyben folytattak nyomozást a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon. Ez a bűncselekmény nem közterületen, hanem magánlakásban történt. 2007. évben ezen kívül két alkalommal történt szemérem elleni erőszak illetve egy esetben megrontás, 2008. évben ilyen bűncselekményekről a rendőrség nem szerzett tudomást. Ezen a kategórián belül jellemző a tartás elmulasztása (2007. évben 8, 2008. évben 7 eset) és kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény (2007. vében 5, 2008. évben 11 eset) fordult még elő. Ez utóbbi cselekményt általában azzal valósítják meg, hogy felnőtt korú személy fiatlkorúval követ le közösen valamilyen bűncselekményt, vagy a szülők nem járatják rendszeresen iskolába a gyermekeiket. Prostitúcióval összefüggésbe hozta bűncselekmény továbbra sem vált ismertté területünkön.

z

Közrend elleni bűncselekmények:

A közrend elleni bűncselekmények aránya az összbűnözéshez viszonyítva minden évben kb. 15 %-os. Ebben a kategóriában az egyik leggyakrabban előforduló kifejezetten közterületi, a polgárokat leginkább irritáló jogsértés a garázdaság, melynek száma városukban a 2007. évi 27 esetről 2008. évben 103,7 %-al, 55 esetre emelkedett. Ez az egyik leggyakrabban előforduló közterületi bűncselekmény Kazincbarcika városban. Az egyes bűncselekmények tényállásait vizsgálva megállapítható, hogy a garázda magatartás elsősorban a szórakozóhelyekhez kötődik, és nagyrészt az ittaság következményeként valósul meg. Gyakorlatilag szinte minden eseben ittas személyek közötti szóváltás következtében kialakult, rövid idő alatt lezajló, többnyire 2-3 fő részvételével történő verekedéseket takarnak ezek az esetek, melyek következtében általában könnyű sérülés, vagy kisebb dologi kár keletkezik. Városunkban nagyobb számú résztvevővel, a köznyugalom jelentős megzavarására alkalmas módon megvalósuló garázdaság egyik évben sem történt. 22

A garázdaságok számának növekedésében szerepet játszott az is, hogy 2008. évben a Határőrség és a Rendőrség integrációja következtében rendeződött a kapitányság létszámhelyzete, lényegesen nőtt a közterületi rendőri jelenlét. Ennek eredményeként saját – azaz a közterületi szolgálatot ellátó állomány általi – észlelés alapján több olyan esetben is eljárás indult, amelykekben egyébként senki sem tett volna feljelentést, tehát e bűncselekmények terén vélhetően csökkent a látencia. E bűncselekmény kategóriába tartozik még a viszonylag nagyobb számban előforduló okirat hamisítás, melynek alakulása a közterületek biztonságát egyáltalán nem érinti. z

Gazdasági bűnözés:

Ebben a kategóriában csak Kazincbarcika városra összességében jellemző, hogy az összbűnözésen belül csekély arányt képvisel és a közterületek biztonságát előfordulásuk nem befolyásolja. Az ide tartozó bűncselekmények közül leginkább a pénzhamisítás fordul elő a rendőrség illetékességi területén, így városukban is 2007.évben 14, 2008-ban 15 alkalommal. Arra utaló adata nincs a rendőrségnek, hogy a város területén pénzt hamisítnának, ezek a bűncselekmények gyakorlatilag azt jelentik, hogy a kiskereskedelmi készpénz forgalomban időnként találnak egy-egy darab hamis bankjegyet. Ide tartozik még a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélés bűncseleménye, mely 2007. évben 10, 2008. évben 6 alkalommal fordult elő. Ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetését minden esetben az eltulajdonított bankkártyák mellett tartott cetlire felírt PIN kód tette lehetővé. z

Kábítószer bűnözés:

A kábítószerhez kapcsolódó bűnözés statisztikai adatokkal a legnehezebben felmérhető, tekintettel arra, hogy ezekben az ügyekben kizárólag rendőri észlelés, illetve rendőri feljelentés alapján indul az eljárás. Ezzel kapcsolatosan állampolgári vagy más intézménytől származó feljlentés nem érkezett. Ebból adódóan a látencia véhetően magas, az ilyen jelleggű bűncselekményeknek csak egy kisebb része juthat a hatóság tudomására. 2007.évben 20 fővel, míg 2008. évben 31 fővel szemben fejeztek be nyomozást a rendőrök kábitószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt. Az eljárás alá vont személyek jellemzően fogyasztók voltak. Több személy ellen felmerült a városban a súlyosabban minősülő kábítószer átadás – azaz “terjesztés” - gyanúja is, de ez egy kivételével, minden esetben gyakorlatilag

23

közös fogyasztást, vagy csekély menniségű kábítószer ismerősnek, barátnak történő átadását, vagy értékesítését jelenti. 2007. évben egy esetben sikerült a kazincbarcikai rendőröknek felderíteni és lefoglalni a jogszabályi értelmezés szerint jelentős mennyiségűnek tekinthető kábítószert, amely mintegy 100 grammnyi speed volt. A kábítószer fogyasztás jellemzően a szórakozóhelyekhez kötődik, és alkalmi jellegű fogyasztást jelent. Iskolai kábítószer fogyasztásról, terjesztésről tudomást a rendőrök nem szereztek, az otthoni fogyasztás pedig gyakorlatilag felderíthetetlen. Városunkban a különböző kábítószerek közül a rendőrség adatai szerint “füves cigaretta” formájában a marihuána és a hasis, valamint az ún. szintetikus hatóanyagú discodrogok, azaz a speed, por formájában és az extasi tabletta fordult elő. A köznyelven “kemény drogként” emlegetett heroin, kokain, vagy más hasonló kábítószerek jelenlétét ezdiáig nem tapasztalt a rendőség. Olyan adatok nem állnak a rendelkezésre, amely azt bizonyítáná, hogy a városban súlyos kábítószerfüggő személyek laknának, vagy kábítószer megszerzése érdekében követnének el más bűncselekményeket. Bár nem tartozik a kábítószer-bűnözés körébe, de meg kell említeni azt a sokkal elterjedtebb módszert, amikor többnyire fiatalok, a hétvégi szórakozás során különböző, elsősorban az idegrendszrre ható, legális úton beszerzett gyógyszerekre tudatosan fogyasztanak alkoholt, így váltják ki a kábítószer fogyasztásához hasonló hatást. A mai napig is jelen van – elsősorban a rosszabb anyagi helyzetű fiatalok körében a “szipuzás”, azaz a kábító hatású szintetikus oldószerek belélegzése is. Ezek a magatartások rendőri eszközökkel nem kezelhetők, mivel a hatályos jogszabályok a gyógyszerekre történő szeszesital fogyasztást és a “szipuzást” sem tiltják. Összességében a kábítószer bűnözéssel kapcsolatosan megállapítható, hogy – mint elsősorban a városi környezethez kapcsolódó bűncselekmény – a városban is jelen van és tapasztalható, de mértéke elősorban társadalmi összefogással és felvilágosító megelőző tevékenységgel kezelhető. Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Kazincbarcika nem sorolható s kábítószer bűnözéssel fertőzött városok közé.

1/3. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon ismertté vált bűnelkövetők számának alakulása, megoszlásuk, az alkohol és a kábítószer szerepe az elkövetésben : 24

E tekintetben külön Kazincbarcika városra vonatkozó statisztikai adatokkal a kazincbarcikai rendőrkapitányság nem rendelkezik, de a tapasztalataik szerint a kapitányság illetékességi területén tapasztalható számadatokhoz hasonló arányok jellemzik a várost is, így ezekből az adatokból is megbízható következtetések vonhatóak le. Az ismertté vált bűnelkövetők száma a kazinbarcikai rendőrkapitányság illetékességi területén gyakorlatilag stagnált (2007. évben 955, míg 2008. évben 967 elkövetőt regisztráltak), ez hosszabb, több éves időszakra visszatekintve is elmondható. Örvendetes, hogy a fiatalkorú és a gyermekkorú elkövetők aránya is jelentős mértékben csökkent. 2007. évben 153 fiatalkorú (azaz 14-18 év közötti) és 84 gyermekkorú (azaz 14 év alatti) bűnelkövető személy vált ismertté, míg 2008. évben 118. fiatalkorú (22,9%-os a csökkenés) és 46 gyermekkorú (45,2 %-éos a csökkenés) elkövetőt regisztráltak. 2008. évben az összes bűnelkövető 12,2 %-a volt fiatakorú, míg 4,76 %-a gyermekkorú, tehát az elkövetői körön belül a 18 év alattiak aránya összesen 16,96 %-ra tehető. A 2008. évben tapasztalt csökkenés több év adatait figyelembe véve is érzékelhető. A bűnelkövetésben 2007. évben 238 elkövető esetében volt szerepe az alkohol, és 9 esetben a kábítószer hatásának, míg 2008. évben 117, illetve 12 esetben játszottak közre ugyanezen tényezők. 2. Polgárőrség szerepe a bűnmegelőzésben A Polgárőr-szervezet törvényesen működő a lakosság által életre hívott, önszerveződésű, bűnmegelőzési, a közrend, a közbiztonság védelmét szolgáló pártsemleges társadalmi szervezet. Feladatát a területileg illetékes önkormányzat, egyéb állami és társadalmi szervezetek segítségével, a rendőri szervekkel szorosan együttműködve, a területi sajátosságok és követelmények alapján kidolgozott módszerek alapján látja el. A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény megerősíti és intézményesíti a társadalmi szervezetként való önkéntes lakossági részvétel lehetőségét: 1. 2. 3. 4. 5.

az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében a helyi közbiztonság közösségi védelmében a határőrizetben a környezet- és természetvédelemben a vészhelyzetek meglőzésében és kezelésében 25

6. a társadalmi bűnmeglőzésben 7. az önkormányzatik és lakosság közötti bizalom erősítésében A törvény pontosan meghatározza azokat a szervezetek, amelyekkel a polgárőrség kölcsönösen együttműködésre kötelezett. A polgárőrmozgalom alapvető célja a közrend védelme, a bűncselekmények számának csökkentése, a lakosság biztonságérzetének javítása, szituatív bűnmegelőzés a lehető legnagyobb mértékű jelenléttel az adott területen. A polgárőrmozgalomban részt venni kívánó polgárok szervezete a Kazincbarcikai Közbiztonsági Egyesület-Polgárőrség. A polgárőr egyesület szervezi és végzi a polgárőrök feladatainak összehangolását, tagjaik képzését, érdekeik képviseletét. Az egyesületi, tagszövetségi érdekvédelem, a polgárőrmozgalom célkitűzéseinek társadalmi képviselete az országos szövetségé(OPSZ) tevékenységével valósul meg. A polgárőr egyesület a területi szövetségen keresztül kapcsolódnak az Országos Polgárőr Szövetséghez. Kazincbarcika városban tevékenységüket elsősorban a városokra jellemző, a bűnözést elősegítő és motiváló okok határozzák meg, így pl.: z z z z

lakosság egymás iránti közömbössége, alacsony közösségi szolidaritás tartósan jelenlévő szegénység, ami a bűnözői utánpótlás egyik potenciális forrása a városokban koncentrálódik azon anyagi értékek nag rész, amelyek a bűnözők célpontjául szolgálnak a városi környezet jó búvóhelyet jelent a bűnöüzésre hajlamos egyéneknek stb.

A szolgálati feladatok tagozódását a különböző területek építészeti jellege is befolyásolja: belváros, családi házas – zöldövezeti lakóparkok, emeletes – panel építésű lakótelepek, városkörnyéki – hétvégi házas területek. A Kazincbarcikai Közbiztonsági Egyesület Polgárőrség a mozgalom megalakulásának kezdete óta kiemelt figyelemet fordítanak a közterületek és a nyilvános helyek rendjének megóvására. Az itt elkövetett bűncselekmények melett ide sorolhatók a közlekedés rendjének, a köztisztaságnak a közvilágításnak a problémái, a közterületeken megjelenő közösségellenes magatartásformák, a fiatalok különböző antiszociális csoportosulásainak kialakulása. 26

A kriminalisztikai vizsgálatok, kutatások során a megkérdezettek többsége a számára félelmet keltő közterületi jelenségek említése során nem a konkrét bűncselekmények elkövetését helyezte előtérbe. A leginkább zavaró és félelmet keltő jelenségek között elsősorban említették a hangoskodó fiatalok csoportosulásait az utcákon, a kétesnek tartott szórakozóhelyek üzemeltetését lakókörnyezetükben, a parkokban kóborolni hagyott nagy testű kutyákat, a hiányos közvilágítást, a hajléktalanok jelenlétét. Ezeknek a problémáknak a megoldása, a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítása nem sorolható teljes egészében a rendőrség feladatkörébe, hanem összetettebb megoldást irényel. A rendvédelmi intézkedések mellett itt kaphat szerepet a társadalmi összefogás, az önkormányzat, a lakosság, ezen belül a polgárőrség tevékenysége. A polgárőrség tagjai folyamatosan végzett tevékenységük során hatékonyan közreműködnek: − − − − − − − −

közrendvédelmi,

bűnmegelőzési

nagy tömegeket vonzó városi rendezvények biztosításában az iskolakezdés balesetmentes lebonyolításában az önkormányzati temető rendjének fenntartásában, különös tekintettel a halottaknapi nagy forgalomra rendszeres járőrszolgálatok szervezésével a belváros rendjének és a külterületek biztonságának fokozásában az áldozattá válás megelőzésében az “Egy iskola-egy polgárőr” mozgalomban a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében végzett propaganda tevékenységben környezetvédelmi tevékenységben

A polgárőr egyesület tevékenységének hatékonyságát és folyamatosságát elősegítve és erősítve erkölcsi elismerésüket az önkormányzat jelentősen hozzájárul működési költségeik finanszírozásához: z z z

rendszeres anyagi támogatással objektum biztosításával a kiemelkedő munkát végzők erkölcsi és anyagi elismerésével.

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) OGY. határozat kiemelt szerepet szán és támogatást biztosít a jövőben a polgárőrszervezeteknek, szoros együttműködést feltételezve a helyi önkormányzatokkal.

27

3. Közrendet sértő szabálysértések alakulása A szabálysértésekről szóló többször módosított és kiegészített 1999. évi LXIX. törvény büntetni rendeli azt a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekményt amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, amelynek elkövetőit a e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény 13.§. rendelkezik a szabálysértések elkövetése miatt kiszabható büntetésekről és intézkedésekről. A törvény III. fejezetének 32-35.§-ai határozzák meg azon szervek hatáskörét, amelyek szabálysértés miatt eljárnak. A közrend és a közbiztonságot sértő szabálysértések miatt a hatáskört a jogalkotó megosztotta a rendőrség és a jegyző között. A Jegyző hatáskörébe tartozó közbiztonságot sértő szabálysértési tényállásokban meghatározott kiszabható pénzbírság alsó határa, 20.000.- Ft, felső határa 100.000.- Ft. E jogellenes magatartást tanúsítókat - kivéve a kiskorúakat - egyrészt a rendőrség járőrei, másrészt a közterület-felügyelők 3.000-20.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatják.

Közrend elleni szabálysértések 2005. év szabálysértési ügyfajták ügyek száma

bírságoló megszüntető személyek figyelmeztetés határozatok határozatok szabálysértés száma száma száma hiánya miatt

ebből bizonyíték egyéb miatt hiánya miatt

kiszabott pénzbírság összesen Ft

Csendháborítás

41

48

24

16

4

2

2

0

137 000

Köztisztasági

87

67

22

22

14

8

1

5

112 000

Tűzvédelmi

2

2

0

1

1

1

0

0

20 000

Koldulás

2

2

1

0

1

0

0

1

0

Veszélyeztetés kutyával

1

1

0

0

1

1

0

0

0

Közerkölcs megsértése

1

1

0

1

0

0

0

0

8 000

Szeszesital fogyasztás

25

25

4

16

0

0

0

0

88 000

összesen

159

146

51

56

21

12

3

6

365 000

28

Közrend elleni szabálysértések 2006. év szabálysértési ügyfajták ügyek száma

személyek figyelmeztetés száma

ebből bizonyíték hiánya miatt

bírságoló megszüntető határozatok határozatok szabálysértés száma száma hiánya miatt

egyéb miatt

kiszabott pénzbírság összesen Ft

Csendháborítás

45

51

14

27

3

0

1

2

169 000

Köztisztasági

44

41

16

21

3

1

0

2

149 000

Tűzvédelmi

1

1

0

1

0

0

0

0

6 000

Koldulás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Veszélyeztetés kutyával

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Közerkölcs megsértése

10

10

0

10

0

0

0

0

100 000

Szeszesital fogyasztás

38

45

15

26

1

0

1

0

192 000

összesen

138

148

45

85

7

1

2

4

616 000

Közrend elleni szabálysértések 2007. év szabálysértési ügyfajták

ügyek száma

bírságoló személyek figyelmeztetés határozatok száma száma

ebből megszüntető kiszabott határozatok szabálysértés bizonyíték pénzbírság egyéb miatt összesen Ft száma hiánya miatt hiánya miatt

Csendháborítás

25

31

8

16

3

1

2

0

111 000

Köztisztasági

32

32

14

12

5

4

0

1

121 000

Tűzvédelmi

3

3

0

3

0

0

0

0

35 000

Koldulás

1

1

0

0

1

0

0

1

0

Veszélyeztetés kutyával

2

3

0

2

0

0

0

0

16000

Közerkölcs megsértése

1

1

0

1

0

0

0

0

8 000

Szeszesital fogyasztás

34

41

8

22

3

0

0

3

138 000

Tiltott fürdés

4

4

2

2

0

0

0

0

14 000

Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, kidobásával

1

2

1

1

0

0

0

0

6 000

összesen

98

112

30

56

12

5

2

5

429 000

29

Közrend elleni szabálysértések 2008. év szabálysértési ügyfajták

ügyek száma

ebből bírságoló megszüntető személyek figyelmeztetés határozatok határozatok szabálysértés bizonyíték száma egyéb miatt száma száma hiánya miatt hiánya miatt

kiszabott pénzbírság összesen Ft

Csendháborítás

69

74

19

33

6

2

2

2

235 000

Köztisztasági

29

29

9

14

2

0

1

1

96 000

Tűzvédelmi

1

1

0

1

0

0

0

0

20 000

Koldulás

3

3

2

0

1

0

0

1

0

Veszélyeztetés kutyával

2

2

0

2

0

0

0

0

20 000

Közerkölcs megsértése

1

1

0

1

0

0

0

0

8 000

Szeszesital fogyasztás

43

47

21

10

4

1

0

3

60 000

Tiltott fürdés

1

1

1

0

0

0

0

0

0

148

157

51

61

13

3

3

7

439000

összesen

Közrend elleni szabálysértések miatt tett feljelentések száma 2005-2007. évben csökkenő tendenciát mutat. Míg 2005. évben 159, addig 2007. évben már csak 98 volt a feljelentések száma. A pozítiv csökkenés egyrészt annak köszönhető, hogy a városban lakók jogkövető magatartás tanúsítottak, másrészt a kiszabott pénzbírságok összege, illetve az alkalmazott figyelmeztetések elegendő visszatartóhatást jelentettek, harmadrészt a csökkenés oka lehet még a feljelentő kedv visszaesése, félelem a tanúskodástól, az elkövetők ismeretlen volta miatti “elállás” a feljelentésektől. A csökkenő tendencia visszont 2008. évben megváltozott. 2007. évhez viszonyítva a feljelentések száma ismét növekedett több mint 50%-al. 2008. évben rendkívűl magas volt az elkövetett csendháborítások, kösztisztasági szabálysértések és közterületen szeszesitalt fogyasztások száma az elmúlt három évhez képest. A feljelentések tartalma szerint a csendháborításokat főként fiatalkorúak követték el, akik a szórakozóhelyekről haza indulva, valamint a város központjában, lakótelepein illetve játszótereken gyülekezve az esti és éjjeli órákban zavarták a környéken lakók éjszakai nyugalmát, pihenését. Gyakran előfordult, hogy a kiabálást, a zajokozást az elfogyasztott szeszesital befolyásolta, a tiltott szeszesital fogyasztást a feljelentések szerint a közterületen a fiatalok tovább folytatták.

30

Több esetben maguk a lakók is a város jegyzőjéhez fordult feljelentéseikkel, mert a többszintes lakóépületek lakásaiban tartott úgynevezett “házibulik”, a fiataloknak az onnan áthallatszó hangoskodása, a hangos zene és tánc az esti illetve éjjeli nyugodt alvásukat, pihenésüket nagymértékben zavarta. A köztisztasági szabálysértések elkövetőinek majdnem a fele lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan emberek, és a fiatalkorúak. A feljelentettek korösszetételét vizsgálva sajnálatos módon növekvő tendenciát mutat 2005. év elejétől 2008. év végéig a 14. életévüket betöltött, de még a 18. életévüket be nem töltött fiatalkorú feljelentettek száma. 2005. évben a közrend elleni szabálysértéseket elkövető fiatalok száma 25 fő volt, addig 2008. évben már ez a szám 64 fő. 4. Közterület-felügyelet szerepe a közrend és közbiztonság fenntartásában A városlakók jó közérzetének, nyugodt életének alapvető feltétele a közrend, a közbiztonság és köztisztaság megfelelő állapota. A közterületi rend és tisztasággal összefüggő közrend, köznyugalom megzavarásának visszaszorítása érdekében az önkormányzat kezében hatékony bűnmegelőzési eszköz lehet a közterület-felügyelet. A közterület-felügyelet a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és városüzemeltetési Osztály szervezeti egysége. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1.§. (4) bekezdés d.) pontja szerint a felügyelet feladata többek között a közreműködés a közterületi rend és tisztaság ellenőrzése, közbiztonság védelme. A közterületen való egyenruhás megjelenésük, a terület ellenőrzése önmagában is a bűnmegelőzést szolgálja. A közterület-felügyelők intézkedési jogosultsága meglehetősen széles körű, megközelíti a közterületen szolgáltatot teljesítő rendőrét. A felügyelő felvilágosítást kérhet, igazoltathat, személyt, járművet feltartóztathat, előállíthat, helyszíni bírsággal sújthat szabálysértés elkövetése esetén. Feljelentést tehet az illetékes szabálysértési hatóságokhoz, járművet közútról eltávolíttathat, adatot szerezhet be és azt kezelheti. A felsorolt intézkedések azonban szigorú feltételek meglétéhez kötöttek. A feladat végrehajtásának eszközei bár korlátozottak, az intézkedések kikényszerítésére, illetve intézkedéssel szembeni ellenállás megtörésére elégségesek. Ezek a testi erő, könnygázszóró spray, szolgálati kutya alkalmazása. A fenti intézkedések és eszközök alkalmazása a közterület-felügyeletet, mint testületet és a felügyelőt, mint intézkedni képes személyt korlátozott közrendvédelmi és közbiztonsági szerepvállalásra teszik alkalmassá. Ezért Kazincbarcikán 2007. és 2008. évben több alkalommal főként a kereskedelmi egységeket körül ölelő közterületeket, parkokat, garázsboltok környékét 31

a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság együttműködve ellenőrizték a felügyelők.

meghatározott

szervezeti

egységeivel

Napi járőrözésük folyamán, ha bűncselekményre utaló tevékenységet észlelnek, azt megakadályozzák, illetve értesítik a rendőrkapitányságot. Közúti jelzőtáblák eltulajdonítása, rongálása esetén azonnal értesítik az illetékes hatóságot a helyreállítás illetve pótlás érdekében, amellyel közlekedési balesetet akadályoznak meg. Fontos kiemelkedő feladatuk az önkormányzati vagyon védelme, a köztéri műtárgyak eltulajdonításának és szándékos rongálásának megakadályozása. Rendszeresen ellenőrzik az illegális szemétlerakó helyeket az újbóli szemétlerakás megakadályozása érdekében, melyet tettenérés esetén szankcionálnak. E preventív ellenőrzésekbe időszakonként bevonják a polgárőrség munkatársait, hiszen a város belés külterületeinek tisztán tartása fontos feladat. Ez a megelőző tevékenység nem elég hatékony, az illegális szeméttelepek szaporodnak és a város által hozott anyagi áldozatok ellenére újratermelődnek. Az illegális szemét-lerakások kitüntetett időszaka az esti és éjszakai órákra tehető, amikor a városban közterület-felügyelői szolgálatot a felügyelők nem látnak el. Ellenőrzik a város tulajdonát képező erdőket, ligeteket, megakadályozva az illegális fakitermelést, védve ezáltal a természetet és a város környékének szépségét. Közterület-felügyelők az elmúlt 4 évben a közrend és közbiztonság fenntartása, a közterületen elkövetett szabálysértések visszaszorítása érdekében 1.315 főt sújtottak összesen 5.475.000 Ft. helyszíni bírsággal főként közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése, közterület engedély nélküli használata szabálysértések és parkrongálás szabálysértése miatt. A közterület-felügyelők 2005. évben 867 fő, 2006. évben 416 fő, 2007. évben 153 fő, és 2008. évben 149 fő szabálysértőt sújtottak helyszínen bírsággal. Az elkövetett szabálysértések száma is csökkenő tendenciát mutat, a statisztika adatok tükrében megállapítható, hogy a bírságolásnak visszatartó ereje volt. Veszélyeztetés kutyával, csendháborítás, és köztisztasági szabálysértések száma elenyésző volt az elmúlt négy évben. Míg 2005. évben 4 főt bírságoltak a közterületfelügyelők veszélyeztetés kutyával szabálysértésének elkövetése miatt, addig 2006. évben egy esetben került sor szankcionálásra, és az utóbbi két évben bírság kiszabására nem került sor. Köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt csupán 2005. évben egy személyt vontak felelősségre a felügyelők. Közterületen elkövetett szabálysértések miatt helyszíni bírság kiszabására az elmúlt négy évben nem került sor. Ennek magyarázata az, hogy főként az esti és éjjeli órákban történnek a hangos kiabálások, zajongások, ebben időszakban a közterület-felügyelők nem teljesítenek szolgáltatot. Azonban Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya az esti és éjjeli 32

órákban közterületeken vagy magánlakásokban elkövetett szabálysértések miatt feljelentéssel éltek. Megállapítható, hogy a város lakosságának nagy része szükségesnek érzi a közterületfelügyelők jelenlétét a város közterületüketein, kérik segítségüket, sőt igényként merül fel, hogy többet lássák őket a közterületeken. A közbiztonság védelme érdekében a közeljövőben megvalósítandó elképzelések 1. A rendőrséggel és a polgárőrséggel kialakított közös ellenőrzések erősítése, az egymás közötti kommunikáció kialakítása, javítása 2. Azonnali intézkedést igénylő esetekben “akciócsoportok” létrehozása 3. Délutáni, éjszakai szolgálatok szervezése 4. Fiatalok által látogatott vendéglátóhelyek környékének, a szabadtéri rendezvények szabályszerű lebonyolításának ellenőrzése, különös tekintettel a drogfogyasztásra, és a fiatalkorúak alkohollal történő kiszolgálásának megakadályozása érdekében 5. Demonstratív, nagyobb létszámú felvonulás a jogellenes cselekményekkel fertőzött vagy veszélyeztett közterületeken (piacok, vendéglátóhelyek, oktatási intézmények, pályaudvarok környéke) 6. Hibaelhárító, helyreállító, megelőző beavatkozások kezdeményezése: z a meghibásodott közvilágítás, hiányzó közlekedési jelzőtábla vagy útburkolati jel, elhagyott vagy lezáratlan jármű, őrizetlenül hagyott más érték, nyitott létesítmény stb. észlelése esetén a veszélyhelyzet megszüntetés érdekében z Közterület rendészeti és más hatósági intézkedések azonnali kezdeményezése 5. Kazincbarcika Városi Önkormányzat, a Rendőrség és a Polgárőrség bűnmegelőzési tevékenysége során a közrend-közbiztonság jobbítása érdekében tett intézkedései és megvalósult eredményei 1. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság folyamatosan tájékoztatta a lakosságot az illetékességi területükön bekövetkezett, közérdeklődésre számot tartó bűncselekményekről, azok megelőzésének a lehetőségeiről, közlekedési eseményekről, balesetekről, jogszabályváltozásokról. A tájékoztatás a városi televízión, a helyi rádión és a Szuperinfo hetilapon, valamint az interneten keresztül történt és történik, így a város szinte minden polgárához eljut. 2. Tájékoztatást adott a rendőrség az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés veszélyeiről, a disco-balesetekről, a gyorshajtás veszélyeiről, illetve a leggyakoribb baleseti okokról is. 3. A városban lakó gyerekek számára versenyt rendezett a rendőrség közlekedés ismeretekből, valamint a kerékpáros balesetek megelőzése érdekében az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával lehetővé tette több mint száz darab kerékpár díjtalan felszerelését a szükséges és kötelezően előírt világítóberendezésekkel. 33

4. A polgármesteri hivatal képviselőjével a rendőrség áttekintette a forgalmi rendet, a városban kihelyezett jelzőtáblákat, különös tekintettel az iskolák környékére. 5. Az “egy iskola – egy rendőr” program keretében az iskolakezdést követő időszakban a forgalmasabb helyen lévő iskolák előtt a rendőrség a polgárőrséggel együttműködve vigyáztak a gyermekekre. 6. Írásos propaganda formájában a rendőrség felhívást küldött ki a középiskoláknak az iskolai lopások, azon belül a telefonlopások megelőzése érdekében. 7. 2008. évben a Kazincbarcikai Város Önkormányzat segítségével megvalósult – közeli költöztetéssel – a kazincbarcikai Polgárőrségnek a rendőrkapitányság épületében történő elhelyezése, melynek eredményeképpen tovább javulhat a két szervezet eddig is hagyományosan jó kapcsolata. 8. A kapitányság járőrkörzeteit, a járőr útirányterveket folyamatosan, a terület időszerű bűnügyi – közbiztonsági helyzetét értékelve és elemezve dolgozza át és aktualizálja a rendőrség. Tudatos és tervszerű szolgálatvezényléssel igyekeznek megvalósítani az állandó közterületi rendőri jelenlétet. Az elmúlt évek kialakult gyakorlata szerint törekednek a rendszeres gyalogos járőri szolgálat fenntartására, melyről tapasztalatok, valamint az állampolgárok visszajelzése kedvező. 9. Kazincbarcika Városi Önkormányzat 2008. évben összesen 6.174 E Ft-ot - saját költségvetési forrásából 5.000 E Ft-ot, pályázat útján nyert központi forrásból 1.174 E Ft-ot fordított a bűnmegelőzésre. 1.500 E Ft - 1.500 E Ft-tal támogatta a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságot, a Kazincbarcikai Polgárőrséget. 1.374 E Ft-tal támogatta továbbá az önkormányzati intézményeket, és 1.800 E Ft-al a Bűnmegelőzési Vagyonvédelmi Alapítványt. 10. Kazincbarcika Városi Önkormányzat számítógépek beszerzésével támogatta a rendőrség tevékenységét. Kazincbarcika Városi Önkormányzat Képviselőtestülete évente megtárgyalja a rendőrség munkájáról szóló tájékoztatót, beszámolót. 11. Településünkön Kábítószer Egyeztető Fórum működik. A fórum munkáját az Egységes Kistérségi Pedagógia Szakszolgáltató Központ koordinálja, mely fórum elkészítette Kazincbarcika Város drogstratégiáját, valamint 2005-től 2011-ig a cselekvési programját. 12. Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozatot fogadott el arról, hogy a lakosság biztonságát, nyugalmát garantáló tárgyi, technikai feltételek megalapozásával segíti a rendőrség és a polgárőrség között fennálló együttműködés továbbfejlesztését. 13. Kazincbarika Város köztéri térfigyelő- és képrögzítő rendszer kiépítése tárgyában benyújtott pályázata sikeres volt. Várhatóan 2009. évben a térfigyelő rendszer megvalósításával a város 15 legfrekventáltabb közterületeire kerülnek majd kihelyezésre a térfigyelő-képrögzítő berendezések, melyek egyrészt bűnmeglőzési célokat szolgálnak, másrészt a rendőrség, a polgárőrség és közterület-felügyelet ellenőrzési területeinek kiszélesítését alapozzák meg a 34

jövőben. A megvalósulás után újra kell tervezni a rendőri, polgárőri és közterület-felügyelői közterületi szolgálatot. 14. Kazincbarcikai Közbiztonsági Egyesület az elmúlt három évben biztosította a városi rendezvényeket, szolgálatot láttak el a közterületen, kiemelten kezelve a közrend, közbiztonság és környezet védelmét is. Továbbá terepjáró gépkocsival a külterületen lévő hétvégi telkeket, mezőgazdasági területeket is fokozottan ellenőrizték. 15. Az Országos Polgárőr Szövetség által meghirdetett “Egy iskola-egy polgárőr” mozgalom keretében a Surányi Endre Szakképző Iskolában polgárőr csoportot alakított a polgárőrség annak érdekében, hogy az iskola diákjai megismerjék a polgárőrség szervezetét és feladatait, hozzájáruljanak a iskola rendezvényeinek biztosításához, és hogy társaik körében prevenciós tevékenységet fejtsenek ki. 16. A Kazincbarcikai Közbiztonsági Egyesület a BAZ. Megyei Igazságügyi Hivatallal közösen 2007. november és 2008. március 31-e között egy olyan modellprojektet valósított meg “Áldozatsegítés hétvégén”, melynek az volt a célja, hogy hétvégén folyamatos ügyelet keretében nyújtsanak a rászorulóknak segítséget. Az ügyeletet ellátó szakemberek a polgárőrséget felkereső áldozatnak teljes körű tájékoztatást adtak. Ennek során – a projekt megvalósításának kezdeti időszakában kiépített együttműködés alapján – a szociális, egészségügyi szolgáltatásokról, a különböző társadalmi szervezetek és hatóságok munkájáról adtak felvilágosítást. A rendszer működése alatt gondoskodtak arról, hogy az arra rászoruló áldozat szükség esetén az adott ügyben legmegfelelőbb ellátást biztosító intézményhez, szervezethez eljusson, részükre a gépkocsival történő szállítást biztosították. IV. Helyzetértékelés Mind a bűnügyi, mind a szabálysértési statisztikai adatok, valamint a lakosságtól és a város intézményeitől, civil szervezetektől érkező visszajelzések alapján kijelenthető, hogy Kazincbarcika városban a közrend-közbiztonság összességében jó színvonalú. A közbiztonság ugyanilyen, vagy még jobb szintű biztosítása komplex feladatellátást igényel az erre törvény erejénél fogva kötelezett hatóságok – jelen esetben a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság és a Kazincbarcika Város Önkormányzata – valamint a civil szervezetek, elsősorban a kazincbarcikai Polgárőrség részvételével. 1/1. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés társadalmi környezetére vonatkozó főbb megállapítások A gyermek- és fiatalkori bűnözés társadalmi környezetével kapcsolatosan statisztikai adatokkal sem a rendőrség sem az önkormányzat nem rendelkezik, de a tapasztalatok azt mutatják, és ezek alapján elmondható, hogy az ebbe a korcsoportba tartozó bűnelkövetők túlnyomó többsége hátrányos, vagy többszörösen hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között él. Általuk elkövetett bűncselekmények kisebb 35

értékre elkövetett vagyon elleni cselekmények ( pl. lopások ) és lopás szabálysértések (főként és jellemzően Tesco, Spar, Lidl, Penny áruházakban elkövett bolti lopások). De ugyanúgy mint a felnőtt elkövetők esetén, a fiatalkorúaknál is több esetben tettenérhető az italfogyasztás következtében elkövetett garázdaság, testi sértés, csendháborítás. A család és a baráti környezet szerepe meghatározó a fiatalkori bűnözés kialakulásában, az iskola és az önkormányzat intézményrendszere nem mindig képes ellensúlyozni a fiatalokat ért negatív hatásokat. A rendőrségi bűnmegelőzési programokon túl (DADA, Ellen-szer, stb.) az iskolai nevelési programokban nem elég hangsúlyos a jogismeret és jogtudat formálás, az mindenképpen fejlesztésre szorul. 1/2. Családon belüli erőszakra vonatkozó főbb megállapítások A Társadalmi Bűnmeglőzés Nemzeti Stratégiában is megfogalmazott prioritások közül a családon belüli erőszak visszaszorítása terén a cselekvés gátja lehet, hogy a közgondolkodásban ezt még mindig családi belügynek tekinti a lakosság jó része. Érezhető bizonyos közösségi közömbösség, de egyéni félelem is az ilyen ügyek felderítésében való részvételből származó esetleges retorziók miatt. A családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos rendőri feladatokat az ORFK Utasítása határozza meg, amely számos bűncselekményt sorol e kategóriába. Kazincbarcikán 2008. évben három súlyosabb megítélésű ilyen bűncselekmény történt. 2008. január 1-től a hatályos Büntető Törvénykönyv módosításával vált lehetővé a zaklatás büntethetősége, amely a sértett magánéletébe történő tartós, zavaró jellegű beavatkozást, valamint a fenyegető jelleggű magatartás tanúsítását jelenti. Kazincbacika városában az eddigi tapasztalatok szerint nem domináns a családon belüli zaklatás mint magatartási forma. Néhány esetben fordult elő csak, hogy közvetlen, közeli hozzátartozó volt a feljelentő és a feljelentett. A többi esetben már elvált, volt házasfelek vagy élettársak voltak az érintettek. A lelkileg megtört vagy bántalmazott gyermekek esetében a Rendőrkapitányság minden esetben azt tanácsolja és kéri a szülőtől, törvényes képviselőtől, hogy a gyermeket vigyék el a városban a Családsegítő Szolgálatnál hetente egy alkalommal rendelést tartó pszichológushoz. A személy elleni erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjaira vonatkozóan a rendőrség vizsgálatot terjeszt ki arra vonatkozóan, hogy a személy veszélyes lehet-e a környezetére, fennáll-e a veszélye a családon belüli erőszak elkövetésének, és 36

amennyiben szükséges, úgy intézkedéseket foganatosítanak, illetve jelzéssel élnek a gyermekjóléti szolgálat felé. A veszélyhelyzet megállapításában sokat segít a helyszíni szemle lefolytatása, és a lakókörnyezetben végzett adatgyűjtés. A családon belüli erőszak fogalomkörébe tartozó bűnügyek nyomozása során továbbra is bizonyítási nehézségként jelentkezik, ha a sértett és elkövető egy háztartásban él, a sértett és elkövető egymástól függő viszonyban van, valamint, hogy a bűncselekményeknek csak kis számban van olyan tanúja, aki a cselekménnyel kapcsolatban elfogulatlanul, tényszerűen tudna vagy merne nyilatkozni. Amennyiben a rendőrség gyermekbántalmazást, súlyos elhanyagolást vagy más súlyos veszélyeztető okot tár fel, a jelzést minden egyes esetben megteszik a város Gyámhivatala, illetve gyámhatósága felé. 1/3. Az áldozattá, illetve sértetté válás megelőzése, áldozat segítés, az áldozat kompenzciójára tett főbb megállapítások Az áldozattá válás megelőzése, a bűncselekmények áldozatainak segítése és a védelme empátia hiányában a legtöbb embernek inkább csak akkor válik fontossá, illetve egyáltalán értelmezhetővé, ha mégis bűncselekmény áldozata lesz. Alapvető probléma az áldozati célcsoportok (gyermekek, idősek, fogyatékkal élők stb.) felkészítetlensége, valamint a lakosság esetenként könnyelmű és hanyag magatartása. Az áldozattá válás veszélye eltérő az egyes életkori csoportokban. Az áldozattá válástól elsősorban az idősek félnek a legjobban, de az adatok azt bizonyítják, hogy ez a korosztály kevésbé veszélyeztetett, mint a 19-59 év közöttiek. Az alkohol és a drog hatása alatt álló személyek ellen elkövetett bűncselekmények ugyancsak az átlagnál nagyobb gyakorisággal következnek be. Bizonyos foglalkozásokkal, szakmákkal együtt jár a nagyobb kockázat. Ilyenek például a szociális-, az egészségügyi, a közoktatási-, a bank- és bizonyos szolgáltatási szektorban dolgozók jól meghatározható csoportjai. Különösen veszélyeztetettek a hajléktalanok, szociális kiszolgáltatottságuk potenciális áldozattá teszi őket. Az áldozatvédelmi tevékenységet magas szintű jogszabályok szabályozzák, így 1074/1999. (VII.7.) Kormány határozat, a 4/1999. BM utasítás, valamint a 25/1999. ORFK vezetői intézkedés. Áldozatvédelmi feladatok ellátására áldozatvédelmi iroda létrehozása került sor a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon. Az áldozatvédelmi referensek folyamatosan figyelemmel kísérik a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, a bűncselekményeket mind elkövetői, mind áldozati oldalról értékelik. Az illetékességi területükön működő áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel kapcsolatot folyamatosan 37

tartják, a rendelkezésre álló eszközökkel az áldozatok problémáinak megoldásában segítséget nyújtanak. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság épületében található áldozatvédelmi irodában megjelenő sértettek mindegyike kizárólag tulajdon elleni bűncselekményből származó anyagi kárának enyhítése céljából keresték fel az irodát. 2008. évben 11 sértett kért segítséget az irodán keresztül a B-A-Z. Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatától. Magyarországon ma még csak elvétve találunk a rendőrségtől függetlenül működő áldozatsegítő szolgálatot, így ez Kazincbarcika városban sincs. Felmérés készült a város területén élő időskorú, elesett, magányos veszélyeztetett emberekről. Bűnmegelőzési jelleggel a rendőrség a helyi televízióban az idősek sérelmére gyakori módszerekkel elkövetett bűncselekményekről vetített tájékoztató filmet. Az áldozattá válás megelőzése érdekében a helyi adású televíziókban (KVTV, Diák TV) rádióban (Rádió TOP), sajtóban (MOZAIK, Szuperinfó) rendszeresen jelentetett meg a rendőrség bűnmegelőzési műsorokat, illetve cikkeket. Tanácsokat adtak az esetleges áldozattá válás megelőzése érdekében, felhívták a figyelmet az áldozattá válás veszélyeire. A D.A.D.A program oktatás keretében változatlan intenzitással arra törekedtek, hogy az áldozattá válás megelőzése nagyobb hangsúlyt kapjon. 2008. évben a rendőrkapitányság 7 középiskolában, 4 általános iskolában összesen 850 tanulónak tartottak előadásokat. A D.A.D.A célja, hogy a gyerekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és a negatív befolyásolásokat, ki tudják számítani cselekedeteik következményét. Az iskolai megelőző munka mellett részt vettek a Kazincbarcikai Kábítószer Egyeztető Fórum munkájában. Széleskörű kapcsolatrendszert alakítottak ki iskolákkal, óvodákkal, a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával, a Városi Gyámhivatallal, a helyi Tisztiorvosi Szakszolgálattal, a hajléktalan szálló és egyéb egészségügyi szervek képviselőivel. 1/4. Bűnismétlések megelőzésére vonatkozó főbb megállapítások A büntetőpolitikával szembeni elvárások több ponton találkoznak a társadalmi bűnmegelőzési stratégia célkitűzéseivel. Minden egyedi ügyben alkalmazott büntetés, amely tekintettel van a bűnismétlés veszélyének csökkentésére, bűnmegelőző hatású. Minden olyan büntetés-végrehajtásban alkalmazott módszer, amely a bűnelkövetők társadalmi integrációja érdekében valósul meg, csökkenti a bűnismétlés esélyét, tehát a bűnmegelőzés célját szolgálja.

38

Szervezeti hiányosságok miatt nem hatékony a társadalmi integrációt szolgáló utógondozási rendszer. A jelenleginél lényegesen jobb eredményekre a pártfogó felügyelői szolgálat reformjának megvalósulása után lehet majd számítani. A bűnismétlés megelőzése érdekében a külföldi tapasztalatok szerint széles körben használhatók olyan eszközök, mint a jóvátétel, az áldozat és az elkövető közötti kiegyezés, a megszégyenítő és a közösségben végrehajtott reparált jellegű büntetések. Az áldozatok számára a jóvátétel a büntetés egyik fontos célja. A hazai rendszer ennek az elvárásnak még nem felel meg. A pártfogó felügyelői szolgálat működtetésének célja az, hogy az elkövető személyiségében, életkörülményeiben rejlő, a bűnismétlésre vezető kockázatokat feltárja és ezek hatását csökkentse, ezzel segítsége elő a társadalmi integrációt és a bűnismétlés megelőzését. Az elítéltek utógondozásában a szükségesnél kisebb mértékben vesznek részt a civil és az egyházi szervezetek. A bűnismétlés megelőzése nagyobb toleranciát kíván, hiszen a büntetést letöltő személye alapvetően előítéletektől terhelt. A pártfogói rendszerek, mint a bűnismétlés állami eszköze mellé civil, közösségi támogatás is kívánatos volna. V. Helyzetértékelésből adódó célok, főbb feladatok 1. Gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése, illetve csökkentése z

A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése érdekében fontos a rendőrség, az önkormányzati szervek és intézmények, a polgárőrség és egyéb civil szervezetek összefogása, illetve média adta lehetőségek kihasználása. Együttműködési megállapodásban a feladatvállalás rögzítése.

z

Anyagi forrás biztosítása a bűnmegelőzést szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokhoz.

z

A hatósági ellenőrzés szigorítása az élvezeti cikkeket árusító üzletekben, és szórakozóhelyeken.

z

Civil bűnmegelőzési programok, pályázatok támogatása, koordinálása.

z

Az iskolai nevelési programokban a jogismeret és jogtudat formálásának erősítése, különös tekintettel a bűnmegelőzésre.

39

z

A szülők felvilágosításának elősegítése a fiatalkori bűnözésről, annak kockázatairól, szülői szereppel kapcsolatos felvilágosítás, segítségnyújtás fejlesztése.

z

Csellengő gyermekek számának felmérése, a velük való foglalkozás módszertanának, tevékenységének fejlesztése.

z

A helyi média bűnmegelőzésben.

z

Civil szféra és egyházak részéről közreműködés a bűnmegelőzési, alkohol- és drogprevenciós programokban. Tanácsadói és utógondozói hálózat segítése

szerepének

tudatos

fejlesztése

a

helyi

társadalmi

2. Város közbiztonságának növelése z

A cél megvalósítása érdekében az önkormányzat anyagi, dologi és erkölcsi eszközökkel támogatja a jövőben is a rendőrség és a polgárőrség munkáját.

z

Rendőrség, polgárőrség és a közterület-felügyelet együttműködésének erősítése, valamint közterületi jelenlétüknek fokozása a lakossági kapcsolatok fejlesztésével.

z

A tömegrendezvények bűnmegelőzési célzatú biztosítása miatt szükséges a rendőrség, polgárőrség és közterület-felügyelet együttes munkájának erősítése.

z

Az önkormányzat, a rendőrség, a polgárőrség, valamint a bűnmegelőzésbe bevont szervezetek együttműködését segítő Városi Bűnmegelőzési, Közbiztonsági Koordinációs Tanács létrehozása.

z

A városban működő közvilágítás bűnmegelőzési célzatú felmérése, bővítése és javítása.

z

Szükséges a térfigyelő rendszer kiépítése.

z

Együttműködés fejlesztése a civil szférával. Pl. a „Szomszédok Egymásért Mozgalom” beindítása.

z

A média helyi képviselőinek és eszközeinek bevonása, ösztönzése a bűnözést csökkentő programok népszerűsítésébe. 3. A családon belüli erőszak visszaszorítása z

Szakemberek és családsegítő intézmények bevonásával módszerek kidolgozása a családon belüli erőszak felmérésére. 40

z

Az egyházak és családi élettel foglalkozó civil szervezetek értékközvetítő tevékenységének támogatása.

z

Jelző és segélykérő rendszer kialakítása 4. Áldozattá válás megelőzése

z

Az áldozattá válás megelőzése érdekében tovább kell folytatni a felvilágosító, a veszélyekre figyelmeztető propaganda tevékenységet bevonva e tevékenységbe a média képviselőit is.

z

A városba érkező látogatók személy- és vagyonbiztonságának biztosítása.

z

A mentális- és fizikai önvédelmi képességek elsajátításának elősegítése a lakosság körében.

z

„Szomszédok Egymásért Mozgalom” programban való részvétel ösztönzése anyagi támogatással is. 5. Bűnismétlések megelőzése

z

Társadalmi (civil szervezetek) utógondozói hálózat kialakításának elősegítése, azok számára, akik büntetés-végrehajtási intézetekből illetve javítóintézeti nevelésből szabadultakkal foglalkoznának.

z

A büntetés-végrehajtási támogatása.

z

Önkormányzati feladatvállalás a város területén élő bűnelkövetők reintegrációjának megvalósításában, együttműködve a pártfogói felügyelettel, munkaügyi központtal.

z

Civil szervezetek bevonása a bűnelkövetők szociális és mentális problémáinak orvoslásába.

z

A bűnelkövetőket támogató civil kezdeményezések felkarolása.

intézetekben

lévők

rászoruló

családtagjainak

6. Együttműködés és partnerség fejlesztése z

Kazincbarcika Város Önkormányzatának együttműködési megállapodást kell kötni a közigazgatási- illetékességi területén működő rendőrkapitánysággal, a polgárőrséggel a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása, a rendőrség, a 41

z

z

polgárőrség és az önkormányzat tevékenységének összehangolása, az illetékességi területen működő rendőri, polgárőri erők bővítésének és fejlesztésének, elősegítése érdekében. Az együttműködést és a partnerséget felvállaló más civil szervezetek, és az üzleti szféra szereplőinek, kisközösségek (Pl. szomszédok egymásért mozgalom, szülők egymásért mozgalom stb.) erkölcsi, anyagi támogatása szükséges. Szorgalmazni kell a Kazincbarcika és vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó települések egységes bűnmegelőzési koncepciójának kialakítását. 7. Tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése

z

Az aktív felvilágosító és propagandamunkát tovább kell folytatni. Az információkat nem elég összegyűjteni, feldolgozni, azoknak el kell jutni a megfelelő célcsoporthoz. Ennek érdekében ki kell használni az önkormányzat rendelkezésére álló kommunikációs eszközök igénybevételét ( INTERNET, közmeghallgatás, hirdetmények, ilyen célra szervezett fórumokon, helyi sajtó, rádió, televízió).

z

Rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a stratégiai célokról, együttműködő partnerekről, programokról és az eredményekről.

z

A felvilágosító propagandamunkába a rendőrségen kívül be kell vonni a civil szervezeteket ( polgárőrség stb.), az iskolákat, az egyházakat.

z

A tájékoztatás és a kommunikáció fejlesztése érdekében létre kell hozni a bűnmegelőzési- és közbiztonsági szolgáltató és információs központot. (Bűnmegelőzési Centrum) Ezen belül meg kell valósítani a bűnmegelőzési segélyhívó telefon működtetését, a megvalósítás érdekében az önkormányzatnak anyagi forrásokat kell biztosítani.

z

Az iskolákban következetesen és hitelesen információt kell közvetíteni a közömbösség kialakulása ellen, az egyéni védekező reflexek aktiválására. 8. A társadalmi bűnmegelőzés humán-erőforrásainak fejlesztése

z

A társadalmi bűnmegelőzés önkormányzati szakma-politikai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében meg kell teremteni a folyamatos koordinációt, a szakmai párbeszéd fórumait. Az önkormányzatnak gondoskodnia kell az ehhez szükséges szervezeti, szakmai és személyi feltételekről. 42

z

Az önkormányzat a bűnmegelőzés során szükségesnek tartja a rendőrség, a polgárőrség és a civil szervezetek részvételének erősítését a kistérségi szinten működő Közbiztonsági Egyeztető Fórumban. 9. A bűnmegelőzés társadalmasításának finanszírozási lehetőségei

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak és feladatainak végrehajtásához szükséges forrást az államnak kell biztosítania. A költségvetési törvényben megjelölt összegeken kívül az államháztartási rendszer által működtetett pénzügyi támogatási formák alkalmazásával kell kialakítani azt a finanszírozási rendszert, amely a hatékony, ellenőrizhető, átlátható forrásokból teremt anyagi alapot a társadalmi bűnmegelőzési rendszer számára. A költséghatékonyság alapfeltétele a közigazgatási feladatok pontos meghatározása. Ez egyaránt kiterjed a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának eredményességét szolgáló állami költségvetés tervezésére és más pénzügyi ösztönző mechanizmusok kialakítására. A gazdaság szereplőit és más nem állami szerveket, egyéneket különböző mentességeket és kedvezményeket nyújtó pénzügyi szabályozással kell bekapcsolni, illetve ösztönözni a program végrehajtására. A pályázati rendszerrel kombinált kedvezmények körét és mértékét a stratégia prioritásaihoz, céljaihoz és módszereihez kell igazítani. Ehhez kell majd tervezni az önkormányzatnak az éves költségvetését, tehát éves szinten kell tervezni és biztosítani a társadalmi bűnmegelőzés városi stratégiájának önkormányzati feladataihoz igazodó forrásösszeg egy részét. Ennek tartalmaznia kell a központi szakmai jellegű pályázatok által nyújtandó támogatások forrásait és a bűnmegelőzés ügyviteli igazgatási költségeit. A pályázati rendszereknek olyan feltételeket kell meghatározniuk, amelyek az állami és nem állami szférában kiszámítható hatásfokkal érdekeltté teszik, és ily módon ösztönzik a szervezeteket és polgárokat, hogy saját erőforrásaik felhasználásával vegyenek részt a bűnmegelőzési programokban. A társadalmi szervezetek és civil önszerveződések részére továbbra is megvan annak a lehetősége, hogy közvetlen támogatásra pályázzanak a bűnmegelőzési tevékenységükhöz. A pályázati rendszereket úgy kell kialakítani, hogy abban az Önkormányzat saját erőforrásként elismeri és honorálja azokat, amelyek a bűnmegelőzés területén szellemi tőkével, tapasztalattal, jártassággal már rendelkeznek, így például a polgárőrség szervezetét. A lakosság és a civil társadalom aktív, önként vállalt, személyes meggyőződésen alapuló részvétele a társadalmi városi bűnmegelőzési stratégia meghatározó eleme. Az önkormányzati finanszírozás tehát nem jelenti a bűnmegelőzés társadalmi költségeinek „kifizetését”. Ugyanakkor annak tudatában kell a pénzügyi 43

rendszert működtetni, hogy a civil szerveződések és egyének részvétele nélkül az önkormányzati célkitűzések nem valósíthatók meg. A bűnmegelőzés és közbiztonság közügy, a bűnmegelőzés komplex feladat, a probléma össztársadalmi, éppen ezért a megoldásnak is annak kell lennie. Csak közös fellépéssel, mindenki cselekvő részvételével lehet eredményt elérni. A Koncepcióban és a Cselekvési Programban résztvevők együttműködése eredményezheti Kazincbarcika Város közbiztonságnak javulását. A bűnmegelőzési partnerség hatékonyságának alappillére a közös szándék és akarat.

44

Határozati Javaslat Tárgy: Kazincbarcika város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiájának és cselekvési programjának elfogadása Kazincbarcika Város Önkormányzatának megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza:

Képviselő-testülete

az

előterjesztést

Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági stratégiát, és a stratégia mellékletében meghatározott rövid, közép és hosszú távú feladatokat és azok megvalósításának ütemezését tartalmazó cselekvési programot. Felelős: Szitka Péter Polgármester Határidő: azonnal

45

a ....../2009.(III.20.) sz. Ökt. hat. melléklete

1. számú melléklet Cselekvési Program Kazincbarcika Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Stratégiájának végrehajtása érdekében szükséges időszerű feladatokról I. Általános célok 1. A cselekvési program a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.20.) Országgyűlési határozat elveit követve a Kazincbarcika Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Stratégiája megvalósulását szolgálja. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Határidő: folyamatos

2. A stratégiai és a cselekvési program megvalósítása érdekében a bűnmegelőzés területén folyamatos együttműködésre van szükség az önkormányzat és szervei, a rendvédelmi szervek, polgárőr szervezetek, a szociális, oktatási kulturális intézmények, az alapítványok, civil szervezetek, egyházak és a média különböző területei között. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Juhászné dr. Serflek Erika Ügyfélszolgálati Osztály megbízott vezetője Határidő: folyamatos

46

3. A cselekvési programban meghatározott feladatok végrehajtásának értékelését évente kell elvégezni, és a tapasztalatok alapján, ha szükséges új feladatokat meghatározni. Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Juhászné dr. Serflek Erika Ügyfélszolgálati Osztály megbízott vezetője Határidő: 2010. április, illetőleg folyamatos

II. Rövid távú feladatok

1. A stratégiában megfogalmazott célok, a társadalmi összefogás, az együttműködés megteremtése érdekében az önkormányzat együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a rendőrséggel és a polgárőrséggel. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Határidő: 2009. június 1.

2. Az önkormányzat a bűnmegelőzés során szükségesnek tartja a rendőrség, a polgárőrség és a civilszervezetek részvételének erősítését a kistérségi szinten működő Közbiztonsági Egyeztető Fórumban. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Határidő: folyamatos

47

3. A helyi média bevonásával rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a stratégiai célokról, programokról és ezek eredményeiről. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósításában való közreműködésre felkéri Oláh József Urat, a Kazincbarcika Rendőrkapitányság vezetőjét, és Csóra György Urat a Polgárőr Egyesület vezetőjét. Felelős: Szitka Péter Polgármester Határidő: azonnal, folyamatos 4. Az önkormányzat szervezésében a közbiztonsági, rendvédelmi, igazságszolgáltatási szakterület képviselőinek felkérésével rendszeres sajtótájékoztatók tartása a város közbiztonsági helyzetéről. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Milicz Sándor Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. Ügyvezetője Juhászné dr. Serflek Erika Ügyfélszolgálati Osztály megbízott vezetője Határidő: 2009. májusától folyamatos

5. Bűnmegelőzés hatékonyságának növelése érdekében szolgálatok szervezése a közterület-felügyelők részére.

délutáni,

éjszakai

Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és Városüzemeltetési osztályvezető 48

Határidő: azonnal, folyamatos 6. Folyamatosan elemezni, értékelni kell a közterület-felügyelet által észlelt jogellenes magatartások, illetve feladat- és hatáskörébe tartozó egyes szabálysértések sorozatjellegét, az elkövetési módokat, a jellemző helyszíneket, amely fontos bűnmegelőzési tevékenységet képezhet. A tapasztalatokról az együttműködő társszerveket (Rendőrség, Polgárőrség) rendszeresen tájékoztatni kell a közbiztonság garantálásának elősegítése érdekében. Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és Városüzemeltetési osztályvezető Határidő: azonnal, folyamatos

7. Az operatív tevékenység biztosítása érdekében a Közbiztonsági Egyesület Polgárőrség napi információs kapcsolatot tart a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem, a közterület-felügyelet, a környezetvédelmi felügyelőség és az ÁNTSZ szakembereivel. Szükség esetén, de évente legalább két alkalommal munkamegbeszélésen értékelik a közbiztonság helyzetét. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósítására felkéri Csóra György Urat, a Polgárőrség vezetőjét együttműködve a közreműködő szervek vezetőivel. Felelős: Szitka Péter Polgármester Határidő: 2009. májustól, folyamatos

8. A www.kazincbarcika.hu városi portálon a közbiztonsággal foglalkozó civil szervezetek, vállalkozások számára – igény esetén – felületet kell biztosítani. Felelős: Dr. Illés Pál Jegyző Határidő: azonnal, folyamatos 49

9. Közbiztonsági és bűnmegelőzési témákban kiírt országos pályázatok figyelése, koordinálása, menedzselése. Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és Városüzemeltetési osztályvezető Határidő: azonnal, folyamatos 10. A Cselekvési programban meghatározott bűnmegelőzési és közbiztonsági feladatok ellátása és végrehajtása érdekében az önkormányzat éves költségvetésében – anyagi lehetőségek függvényében - forrásokat kell biztosítani. Felelős: Szitka Péter Polgármester Határidő: folyamatos II. Közép távú feladatok 1. Meg kell vizsgálni a közterület-felügyelet személyi állományának, felszereléseinek fejlesztési lehetőségeit, és gondoskodni kell a közterületen a felügyelők visszatartó erejű jelenlétének fokozásáról. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezető Határidő: folyamatos 2. Folyamatosan ellenőrizni kell a közterületek, parkok közvilágításának üzemképességét, szorgalmazni kell a kiépítést a még ellátatlan területeken. Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezető 50

Határidő: folyamatos 3. A városüzemeltetési feladatok ellátása során, a közlekedésbiztonság helyzetének javítása érdekében – konzultálva a rendőrség illetékes szakembereivel – meg kell a jövőben vizsgálni, hogy hol szükséges az utak, útkereszteződések nyomvonalának átépítése, közlekedési lámpák telepítése, parkolási feltételek javítása, egyéb forgalomszervezési intézkedések bevezetése. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezető Határidő: folyamatos 4. A város közigazgatási területének „lefedése” polgárőri tevékenységgel. Ennek érdekében lehetőség szerint a polgárőr-létszám növelése, a polgárőrök alap- és továbbképzésének elősegítése, az egyesület erkölcsi és anyagi támogatása. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósításában való közreműködésre felkéri Csóra György Urat, a Polgárőr Egyesület vezetőjét. Felelős: Szitka Péter Polgármester Határidő: folyamatos 5. A Közterület-felügyelet és a Polgárőrség munkájának, tevékenységének célirányos összehangolása, a jelenlegi gyakorlat továbbfejlesztése. Közös rendőr-polgárőr-közterület-felügyelői járőrszolgálatok, közbiztonsági akciók kezdeményezése, szervezésének elősegítése. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósításában való közreműködésre felkéri Oláh József Urat, a Rendőrkapitányság vezetőjét és Csóra György Urat, a Polgárőr Egyesület vezetőjét. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Tóthné Skultéty Mária Városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezető Határidő: folyamatos 51

6. Rendszeres felméréseket kell végezni a lakosság közbiztonságról, bűnözésről, biztonságérzetéről alkotott vélemények megismerése céljából, közvéleménykutatás és lakossági fórumok tartásával, szervezésével. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr.Illés Pál Jegyző Határidő: folyamatos 7. A város oktatási intézményeiben szorgalmazni és támogatni kell minden kezdeményezést, amely a fiatalok bűnmegelőzéssel kapcsolatos felvilágosító célzatú és az egészséges életmódra, a jogkövető magatartásra, a környezet megóvására, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére nevel. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósításában való közreműködésre felkéri Oláh József Urat, a Rendőrkapitányság vezetőjét és Csóra György Urat, a Polgárőr Egyesület vezetőjét. Felelősök: Dr. Illés Pál Jegyző Untenerné Márton Ágnes Intézményirányító osztályvezető Határidő: folyamatos 8. A bűnmegelőzési munka területén a város és vonzáskörzete együttműködését ösztönözni kell úgy, hogy az terjedjen ki a helyi biztonságérzet növelésére, a közbiztonságot negatívan befolyásoló tényezők jelzésének fogadására, valamint a megoldásra alkalmas módszerek kialakítására. Szorgalmazni kell a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláshoz tartozó települések egységes bűnmegelőzési koncepciójának kialakítását. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző

52

Határidő: folyamatos 9. Önkormányzati pályázatok kiírása oktatási intézmények és alapítványok részére bűnmegelőzést szolgáló programok készítésének, lebonyolításának ösztönzésére. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Untenerné Márton Ágnes Intézményirányító osztályvezető Határidő: folyamatos III. Hosszú távú feladatok

1. A tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése érdekében meg kell vizsgálni Kazincbarcika városban egy Bűnmegelőzési, Közbiztonsági Szolgáltató és Információs Központ (Bűnmegelőzési Centrum) létrehozásának lehetőségeit, illetőleg ki kell dolgozni működésének feltételeit azzal, hogy a Bűnmegelőzési Centrumban biztosítani szükséges bűnmegelőzési segélyhívó telefon működtetését. A megvalósítás érdekében célszerű és indokolt kihasználni az ilyen irányú pályázati lehetőségeket. A Képviselő-testület ennek a feladatnak a megvalósításában való közreműködésre felkéri Oláh József Urat, a Kazincbarcika Rendőrkapitányság vezetőjét, és Csóra György Urat, a Polgárőr Egyesület vezetőjét. Felelősök: Szitka Péter Polgármester Dr. Illés Pál Jegyző Határidő: 2010. július 1., illetőleg folyamatos

53