Tárgy: Javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzatának ig szóló Gazdasági Programjának elfogadására

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Hegedűs-Medgyesy Anett osztályvezető Stán Györgyné osztályvezető Tárgy: Javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2015-2019-ig szóló Gazdasági Programjának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX tv. (továbbiakban: Mötv.) 116. §-a alábbiakat írja elő: „116. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.” A fenti rendelkezések alapján ezennel javaslatot teszek Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2015-2019-ig szóló Gazdasági Programjára, mely az Önkormányzat ezen időtávra vonatkozó fejlesztési céljainak kijelölését és programjait tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztést megvitatni és a határozati javaslat mellékletét képező Kazincbarcika Város Önkormányzata Gazdasági Program 2015-2019 című dokumentumot elfogadni szíveskedjen. Kazincbarcika, 2015. május 29.

Határozati javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének …./2015. (V.29.) határozata Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2015-2019ig szóló Gazdasági Programjának elfogadásáról A Képviselő-testület az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztést megtárgyalta, és a határozat melléklete szerint elfogadja Kazincbarcika Város Önkormányzatának 2015-2019-ig szóló Gazdasági Programját. Felelős: Szitka Péter polgármester Határidő: 2015. május 29. 2) A Gazdasági Program kitűzött céljaihoz és a fejlesztési programok megvalósításához szükséges önkormányzati saját forrásokat az éves költségvetés készítésekor tervezni és biztosítani kell. Felelős: Szitka Péter polgármester Határidő: 2015. május 29., illetve a 2016., a 2017., a 2018. és a 2019. évi költségvetés elfogadása

… …./2015. (V.29.) határozat melléklete m

Kazin ncbarciika Várros Önkkormán nyzata

G dasáági P Gazd Proggram m 2015‐20 019

201 15. május 29.

1

…./2015. (V.29.) határozat melléklete

Tartalomjegyzék Bevezető .................................................................................................................................................. 4 1

A település rövid történeti áttekintése .......................................................................................... 5

2

A város fejlődését meghatározó társadalmi‐gazdasági‐környezeti szempontok összefoglalása ... 6 2.1

Demográfia .............................................................................................................................. 6

2.2

Közszolgáltatási intézmények helyzete, kihasználtsága ........................................................ 10

2.2.1

Bölcsődei ellátás ............................................................................................................ 10

2.2.2

Óvodai nevelés .............................................................................................................. 11

2.2.3

Oktatás .......................................................................................................................... 13

2.2.4

Egészségügyi ellátás ...................................................................................................... 16

2.2.5

Szociális ellátás .............................................................................................................. 17

2.3

Kultúra (könyvtári ellátás, közművelődési tevékenység) ...................................................... 20

2.4

Gazdaság helyzete, energiahatékonyság .............................................................................. 22

2.4.1

Vállalkozások gazdasági helyzete .................................................................................. 22

2.4.2

Vállalkozások támogatása ............................................................................................. 23

2.4.3

Üzleti infrastruktúra helyzete ........................................................................................ 23

2.4.4

Turizmus ........................................................................................................................ 24

2.4.5

Energia‐takarékosság önkormányzati beruházásoknál ................................................. 25

2.5

2.5.1

Belváros ......................................................................................................................... 28

2.5.2

Parkolás ......................................................................................................................... 29

2.5.3

Kerékpárutak ................................................................................................................. 30

2.5.4

Közúti úthálózat ............................................................................................................. 30

2.5.5

Helyi közösségi közlekedés ............................................................................................ 32

2.5.6

Játszóterek ..................................................................................................................... 32

2.5.7

Kolorcity imázsváltás ..................................................................................................... 33

2.5.8

Ívóvíz‐ellátás és ‐ szennyvízkezelés ............................................................................... 33

2.5.9

Csapadékvíz ................................................................................................................... 34

2.5.10

Ár‐ és belvízveszélyes területek .................................................................................... 35

2.5.11

Hulladékkezelés ............................................................................................................. 36

2.5.12

Lakásgazdálkodás .......................................................................................................... 37

2.6 3

Közterületi, városképi fejlesztések ........................................................................................ 28

SWOT elemzés ....................................................................................................................... 39

Önkormányzati működést és fejlesztést meghatározó tényezők ................................................. 40 3.1

Önkormányzati feladatvállalás .............................................................................................. 40

3.2

Önkormányzat főbb gazdasági adatai 2014‐ben ................................................................... 40

3.2.1

Adópolitika, helyi adóbevételek .................................................................................... 42

3.2.2

A vagyongazdálkodás középtávú célkitűzései ............................................................... 44

2


3.2.3

Az önkormányzat fejlesztési célú kötelezettségvállalásának alakulása ........................ 45

3.3

Elmúlt időszak önkormányzati beruházásai .......................................................................... 46

3.4

Sport célú és civil szervezetek támogatásai .......................................................................... 49

4

Fejlesztési célok kijelölése 2014‐2019 között ............................................................................... 50

5

Fejlesztési programok ................................................................................................................... 53 5.1

Vállalkozás‐fejlesztés, innováció ösztönzése ......................................................................... 53

5.2

Turizmus ................................................................................................................................ 55

5.3

Társadalmi megújulás ............................................................................................................ 56

5.3.1

Humán ellátását biztosító intézmények korszerűsítése ................................................ 56

5.3.2

Szegregált területek rehabilitációja ............................................................................... 58

5.3.3 Helyi civil szervezetek, lakosság bevonásával közösségfejlesztő programok, kisebb beruházások megvalósítása .......................................................................................................... 59 5.4

5.4.1

Települési környezet megújítása ................................................................................... 61

5.4.2

Energia‐hatékonyságot javító beruházások .................................................................. 63

5.4.3

Közlekedés‐fejlesztések ................................................................................................. 64

5.4.4

Csapadékvíz‐rendezés ................................................................................................... 66

5.5 6

Fenntartható települési környezet fejlesztése ...................................................................... 61

Az önkormányzat gazdálkodási fő feladatai .......................................................................... 67

A program megvalósításának eszközei ......................................................................................... 68 6.1

Lehetséges saját forrás .......................................................................................................... 68

6.1.1

Helyi adóbevételek becslése ......................................................................................... 68

6.1.2

Vagyongazdálkodásból származó bevételek ................................................................. 69

6.2

Fejlesztési források – elérhető támogatások és saját források ............................................. 69

6.3

Egyéb források ....................................................................................................................... 71

6.4

Program megvalósítását segítő szervezetrendszer, együttműködések ................................ 74

3


Bevezető Az önkormányzat gazdasági programját Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján kell elkészíteni. A gazdasági program tematikájának nincsen megkötése, semmilyen jogszabályi előírása. Az önkormányzatnál párhuzamosan zajlik, több szereplő részvételével a jövő támogatási időszakaira vonatkozó fejlesztési célú dokumentumok, így a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a gazdasági program elkészítése is. Ezek közül elsőként a gazdasági program kerül elfogadásra, mely megában foglalja a 2015‐2019‐es időtávra az önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit. Jelen program áttekinteni a város társadalmi, gazdasági helyzetét, az elmúlt időszak legfontosabb fejlesztési eredményeit, illetve a fejlesztési szükségleteket, hiányokat. A helyzetelemzés az elmúlt 7 éves időtávnál sokszor több évre nyújt visszatekintést, hogy egy hosszabb távú folyamatról is képet nyújtson. Az önkormányzat legfontosabb gazdálkodási adatai is bemutatásra kerülnek, melyből talán következtetni lehet, hogy a jövőben milyen anyagi lehetőségei lesznek az önkormányzatnak, mekkora forrás érhető el olyan fejlesztésekre, beruházásokra, melyek az önkormányzati közszolgáltatások hatékonyabb, magasabb szintű működését szolgálják. Folytatva a 2007‐13. évi időszakra vonatkozó integrált városfejlesztési stratégia célkitűzéseit, kicsit pontosítva illetve tartalmába igazítva azt az elmúlt években megvalósult eredményekhez, az időközben kissé átalakult külső gazdasági környezethez, valamint a jövő támogatási lehetőségeihez, az alábbi középtávú célok és kapcsolódó fejlesztési programok kerültek megfogalmazásra.

Középtávú célok

1.

Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése

Fejlesztési programok Vállalkozás‐fejlesztés, innováció ösztönzése Turizmus fejlesztése

2.

A szociális integráció fenntartható megvalósítása

Társadalmi megújulás

3.

A város lakosságmegtartó képességének javítása

Fenntartható települési környezet fejlesztése

A fejlesztési programok az önkormányzatnál, az egyes szakterületeken felmerült főbb és jelentősebb léptékű támogatási forrásból megvalósuló projekteket tartalmazzák. A Terület‐ és településfejlesztési Operatív Program (TOP) Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyei kerete terhére 2020‐ig mindösszesen kb. 5‐6 Mrd Ft értékben valósíthat majd meg Kazincbarcika – járásszékhely önkormányzatként ‐ döntően önkormányzati beruházásokat. További forrásokkal lehet még számolni az ágazati programok megvalósítása során, mely jellemezően nagyobb léptékű környezeti ‐ energetikai, közlekedési infrastrukturális beruházásokat, melyek akár vállalkozások, civil szervezetek, egyházak beruházásait is finanszírozhatják. Az Emberi erőforrás fejlesztési program támogatást nyújthatmajd a jövőben különböző társadalmi befogadás és oktatási célú fejlesztésekre is. A helyi adóbevételből összességben az elkövetkezendő években évi 2 850 ‐ 3 000 MFt közti bevétellel lehet számolni. Ez a jelenlegi 2014‐es, 2015‐ös tervezett szinthez képest érdemi változtatásokat nem hoz az önkormányzat fejlesztési, illetve egyéb célú finanszírozási lehetőségeiben.

4


1 A település rövid történeti áttekintése1 Sajókazincot 1240‐ben említik először a források Cozonch néven. 1576‐ban már önálló egyházközség, amelynek filiái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is. A XIX. század közepén a már Sajókazincnak nevezett falu jelentős agrártelepülés. A falu birtokosai az 1850‐es években bányát nyitottak, ennek következtében a község lakóinak egy része az ipar felé kezdett orientálódni. A Borsodi Szénbányák Rt. 1922‐23‐ban erőművet épített Barcikán a kitermelt szén helyi felhasználása érdekében. Az erőművet a következő évtizedben bővítették, ami nemcsak a környező településeket látta el villamos árammal, hanem távvezetéken keresztül Egert és a dél‐borsodi vidéket is. 1940‐ben indult újra a bányászat a Barcikai Kőszénbánya Vállalat révén. A mezőgazdaság nitrogénműtrágyával való ellátására vegyi üzem létesült a Sajó vizére és a bányák kokszolt szenére alapozva. Hőerőmű, szénosztályozó, kokszoló‐üzem, bányagépjavító és műtrágyagyár építése, a bányák korszerűsítése, bővítése miatt a munkaerőigényt a környék településeinek lakossága nem volt képes kielégíteni, ezért határozat született egy új város felépítéséről. Az 1947‐ben közigazgatásilag összevont Sajókazinc és Barcika (mely a következő évben a Kazincbarcika nevet vette fel), valamint az építkezések által érintett Berente alkotta az új város vázát. 1954‐ben Kazincbarcikát városi rangra emelték. A várossá történő avatásban szerepet játszott a kor gazdaságpolitikája, a nagy vegyipari üzemek geopolitikai okokból történő elhelyezése. Ennek a mára és a jövőre vonatkozóan is igen jelentős kihatása van, s a BorsodChemhez fűződő viszony mindmáig meghatározó a város szempontjából. A 60‐as években a fejlődés felgyorsult, Kelet‐Magyarország egész területéről érkeztek bevándorlók, főleg fiatalok. Az 1963‐tól Borsodi Vegyi Kombinátnak nevezett vegyi üzem egyre nagyobb szerepet játszott a város életében. A munkalehetőség mellett számos intézményt tartott fenn és részt vett a város építésében. A 70‐es években a lakosságszám elérte a harmincezer főt, számukra új lakóövezet épült elsősorban házgyári technikával. Új városközpont épült, elkészültek a még hiányzó középületek. A város intézményei kialakították vonzáskörzetüket, melyeket napjainkig megőriztek. A 80‐as évek azonban már számos elsősorban gazdasági jellegű problémát hoztak a város számára. Kazincbarcikán és környékén sorra zárták be a gazdaságtalanná váltbányákat. Az évtized végére megszűnt a szén kitermelése. Ennek következtében szintén megszűnt a szénosztályozó üzem és a bányagépjavító. A helyi építőipar szerepe is csökkent. A válság a vegyipart is érintette. A BVK‐ban a foglalkoztatottak száma csökkent, de a gyártás korszerűsítésével, új termékek, tevékenységek bevezetésével talpon tudott maradni. A munkahelyek csökkenésére, az álláshelyek beszűkülésére a népesség elvándorlással reagált.

1

Forrás: 2006‐10 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Program.

5


2 A v város fejllődését m meghatárrozó társsadalmi g gazdaság gikörnye ezeti sze emponto ok összefo foglalása 2.1 Demográfi D ia Csökkenő népesség Kazincbaarcika álland dó‐ illetve lakónépessége is folyamaatosan csökkkendő trend det mutatottt a 2000‐ 2013 közti időszakbaan. A város áállandó népeesség 29 516 6 fő, míg lakónépessége 27 892 fő volt 2013‐ ban, ami 86,5%‐a, illletve 83,4%‐‐a a 2000‐es állapotnak. A városban mind a term mészetes foggyás és az elvándorrlás is megfiggyelhető.

Forrás: TEIR A városb ban már 2001‐ben is, de 2007‐től min nden évben kkevesebben születnek éss többen haln nak meg, így a várros lakosságáának természzetes fogyásaa figyelhető meg átlagossan évi 109 fő ővel. 2001 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Születésekk Halálozássok Term mészetes száma száma népessé ég változás 327 350 ‐23 236 371 ‐ ‐135 259 354 ‐95 269 353 ‐84 243 365 ‐ ‐122 286 333 ‐47 214 343 ‐ ‐129 216 369 ‐ ‐153 Forrás: KSH tájékozttatási adatbá ázis

A vándo orlások is meghatározzák egy váross népességétt. Kazincbarccikán 2007‐ttől átlagosan évente mintegy 300 fővel csökkent c a laakónépességg az állandó belföldi vándorlások miatt. Fontos kiemelni, hogy a várost v nem csak elvánd dorlás, de beevándorlás iss jellemzi. A A táblázat neem tartalmaazza azon

6


információkat, akik megőrizték Magyarországon kazincbarcikai állandó lakóhelyüket, de tartósan külföldön vállalnak munkát.

2001 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Odavándorlások Elvándorlások Vándorlási száma száma egyenleg 1265 1769 ‐504 1651 2046 ‐395 1161 1561 ‐400 1021 1379 ‐358 1040 1275 ‐235 1387 1582 ‐195 1251 1637 ‐386 1247 1420 ‐173 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

Idősödő lakosság és csökkenő számú fiatalság A népszámlálási adatok alapján 2001‐hez képest 2011‐re közel 6 százalékponttal nőtt a 60 év felettiek aránya (23,1%) és 3,6 százalékponttal csökkent a 0‐14 évesek aránya (13,8% ‐2011‐ben). Állandó népesség száma (fő) Korcsoportok szerinti bontás 17 év alattiak 18‐59 évesek 60 év felettiek Összesen

2008 2009 2010 5 260 5 054 4 915 19 598 19 318 18 993 6 158 6 304 6 418 31 016 30 676 30 326 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

2011 4 809 18 655 6 566 30 030

2012 4 670 18 425 6 650 29 745

2013 4 559 18 158 6 799 29 516

Az öregségi mutató megmutatja, hogy száz 0‐14 évesre mennyi 60 év feletti lakos jut. Míg ez az érték a városban 2000‐ben csak 92,4% volt, addig 2008‐ban (148,1%) már kicsivel meghaladta az országos értéket és 2013‐ra 181,3% volt. Ez előrevetíti a jövőre az ellátási igényeket, miszerint a gyermekellátásban, iskolákban a kapacitások kihasználtsága kérdéses, míg az idősellátásban, szolgáltatások, férőhelyek bővítése, minőségi javítása iránti igény várható.

7


Forrás: TEIR Roma néépesség arán nya nőtt az eelmúlt évtized dben A városb ban 2011‐been a roma néépesség arán nya az országos átlag kö örül alakult (2,9% Kazincbarcika – 3,2% – o országos átlag) 2011. évi népszámláláás alapján. Országoss viszonylatb ban relatív jó ó iskolázottsá ág A városban 2001‐heez képest 2011‐re 2 a néépszámlálás alapján 1,6 6%ponttal cssökkent a le egfeljebb nt a megyei és az országgos átlag. általánoss iskola 8. ossztályát végzzettek arányya (2,26%), ami jobb, min Hasonlóan kedvező a helyzet a középfokú vvégzettségűe ek körében (A Az érettségizzettek arányya 31,4 % Kazincbaarcikán, mígg 27,5% az országos átlag). á Ugyanakkor az egyetemi e véégzettségűekk aránya (12,27%) elmarad az a országos átlagtól (15 5,5%), ami a a magas kép pzettséget iggénylő mun nkahelyek hiányábaan diplomások nagyobb arányú elváándorlásával is magyarázzható. Összességében a vvárosban képzettsségi szint magasabb az országos áttlagnál, ami jó alapot kínál k a gazdasági tevéke enységek további bővítésére, illetve igén ny szerint a a szakma‐sp pecifikusismeeretek elsajáátításához szükséges s továbbképzésekre. Foglalko oztatottak arránya javul, m munkanélkülliek egyre na agyobb hánya ada tartósan n rászorul a támogattási rendszerrre A foglalkkoztatottak aránya a 7,2% % ponttal nőttt a 15‐64 éves korosztáályban 2011‐‐re (54,5%) 2001‐hez képest. A A foglalkoztatási arány bár magasabb a városban, mint B.‐‐A.‐Z.megyéb ben, de alacsonyabb, mint az országos átlaag. 2013‐ban n 2200 fő regisztrált munkanélkülit ((álláskeresőtt) tartottak n nyílván. A nyilvántaartott álláskkeresők arán nya a munkkaképes korú ú lakosság arányában a 1 10,9% volt 2013‐ban 2 Kazincbaarcikán, ami jelentősen m meghaladta a 6,3%‐os orrszágos átlaggot. A 180 napnál hosszaabb ideje regisztráált munkanélküliek arányya 2013‐ban 58,1% volt. A fiatal, 25 év alatti mu unkanélkülie ek aránya (16,4%) 2013‐ban hasonló, mint az országo os és a meggyei átlag és arányuk dö öntően stagn nál. Ezzel ellentétb ben az országos és megyyei tendenciáákkal összhangban nőtt az elmúlt évvekben a 45 év feletti regisztráált munkan nélküliek arránya az összes munkanélküli között (20 013‐ban 36 6,6%). A foglalkozztatásban to ovábbra is vannak tartalékok, az új munkahelyek tteremetésévvel sikerülhett talán az elvándorrlást megszűntetni, de a tartós munkanélkül m liek egyre nagyobb n háányada jelen nt tartós

8


problémát, akik nem tudnak tartósan munkát találni az elsődleges munkaerőpiacon és a szociális, vagy támogatott foglalkoztatási rendszerre vannak ráutalva. Főbb foglalkoztatási adatok

2010 2 721

2011 2 355

Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 1539 1141 Nyilvántartott megváltozott munkaképességű álláskeresők száma (fő) 74 73 Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő) 308 288 50év feletti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 524 502 Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

2012 2 560

2013 2 200

1651

1278

67 339 627

66 311 554

Közfoglalkoztatás A Barcika Park Nonprofit Kft. az a társaság, amely az elmúlt években a legnagyobb létszámban foglalkoztatott közfoglalkoztatottakat, pl. 2014‐ben 367 főt. Ők döntően zöldterület gondozási, parkfenntartási, illetve karbantartási feladatokat látnak el az önkormányzat megbízásából. Továbbá a Start program keretében zöldségtermesztést végző kertészeti tevékenységet is elindítottak. Cél, hogy a közfoglalkoztatottak egy része a jövőben az elsődleges munkaerőpiacon találjon magának állást, illetve ha ez nem sikerül, akkor a Barcika Park NKft. nyújtson olyan szolgáltatást, amelyre piaci feltételek mellett is igény van. 2015‐től változás volt a közfoglalkoztatásban. Jogszabályi és állami támogatási szempontok miatt az önkormányzat foglalkoztatja a közfoglalkoztatottakat, de a munkatársak feladatvégzését a feladatvégzésnek helyet adó intézmények és szervezetek vezetői irányítják. Szegregátumok a városban A városban jelen lévő szegregátumok, területek komplex infrastrukturális és társadalmi célú fejlesztést igényelnek. A szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) alapján az a terület számít szegregátumnak, ahol az érintett területen 30%‐ot meghaladó a szegregációs mutató értéke a városi átlaghoz viszonyítva, illetve a területen (legalább népszámlálási –gyűjtés során meghatározott háztömb) élő lakosság száma eléri az 50 főt. Kazincbarcikai szegregátumok 1

Tardonai út ‐ Herbolya régi lakótelep ‐ névtelen utca – Géza‐völgy ‐ Illyés Gyula út ‐ Herbolya régi lakótelep ‐ Tardonai út

2

Bükkalja út ‐ Csille u. ‐ Herbolyai út ‐ Gábor Á. U.

3

Iskola köz nyugati oldala ‐ Hámán K. u. ‐ Béke tér ‐ Május 1. út ‐ Egyház dűlő ‐ Névtelen utca

4

Kossuth L. u.‐ Mikes K. u. ‐ Hadak útja

Külterület Vécsetáltanya Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH adatszolgáltatás

9


A korábbi európai uniós támogatási ciklusban a Herbolya városrészen indult el szociális célú rehabilitációs program. A program részeként egy projekt lezárult, mely keretében parkot, játszóteret, a családsegítőnek is helyet adó közösségi épületet alakítottak, illetve közműfejlesztések, útkorszerűsítések is megvalósultak. Megvalósult egy felnőttképzési program, illetve létrejött a városrész értékeit védő önkéntes polgárőr mozgalom. Továbbá számos közösségépítő, sport rendezvény, kézműves, tájékoztató program zajlott (pl. szemétgyűjtés, virágültetés, információs fórum leendő anyáknak egészséges kisgyermeknevelésről, fertőző betegségekről). A programot szükségszerűtovábbfolytatniegy második ütemmel Herbolyán, folyamatban van a legrosszabb állapotú ingatlanok szanálása, valamint a Hámán Kató úti kiürült lakótömbök elbontása is megkezdődött a szegregátum csökkentése érdekében.

2.2 Közszolgáltatási intézmények helyzete, kihasználtsága 2.2.1 Bölcsődei ellátás Növekvő igény a bölcsődei ellátásra 2010‐től két családi napközi elindulásával, majd 2011‐től az önkormányzati bölcsődei férőhelyek bővítésével nőtt a városban a férőhelyek száma. A kisgyermekek elhelyezésén javított a családi

10


napközi rendszer 14 férőhellyel. A kormány ‐ összhangban a foglalkoztatási céljaival – továbbra is ösztönözni kívánja a kisgyermekes anyukák szülés utáni mihamarabbi munkába állását, amihez szükséges a bölcsődei kapacitás bővítése, hogy az önkormányzat és az állam ezzel is biztosítsa a gyermekek napközbeni felügyeletét. Ehhez fontos lenne, hogy megváltozzon az állami normatíva támogatásának szabályozása és ne a megjelent gyerekek után számítsák azt ki, mely érték jóval alacsonyabb, mint a beíratott gyermekek száma, hanem a beíratott gyermekek után. A bölcsődékre jellemző, hogy a gyermekek betegség vagy beszoktatás miatt sokszor hiányoznak, így jóval kevesebb a működési támogatás, amint amennyi egy bölcsőde működtetéséhez, így a folyamatosan biztosítandó személyi állomány fenntartása miatt szükséges. Bölcsődei ellátás kihasználtságának alakulása 2001 és 2013 között

Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő) Bölcsődék férőhely‐ kihasználtsága (%) Bölcsődék száma (db) Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma (db) Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma (db) Családi napközik száma (db) Összes bölcsődei és családi napközi férőhely száma (db)

2001

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

160

160

160

160

160

192

216

216

182

200

203

210

194

181

197

198

114%

125%

127%

131%

121%

94%

91%

92%

2

2

2

2

2

2

2

2

160

160

160

160

160

192

216

216

14

14

14

14

1

1

1

1

160

160

160

160

174

206

230

230

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Az alábbi táblázat bemutatja a város két bölcsődéjének igénybevételi mutatóit külön‐külön az elmúlt 4 évben: 2010 2011 2012 2013 I. Bölcsőde férőhely (fő) 80 96 120 120 Beíratott gyermekek 87 fő 78 fő 94 fő 113 fő Igénybevétel (%) 109% 81% 78% 94% II. Bölcsőde férőhely (fő) 96 96 96 96 Beíratott gyermekek 85 fő 85 fő 79 fő 96 fő Igénybevétel (%) 89% 89% 82% 100% Forrás: Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ

2014. 120 104 fő 87% 96 83 fő 86%

2.2.2 Óvodai nevelés Közel teljes körű a férőhelyek kihasználtsága az óvodákban, szükséges az épületek korszerűsítése Az óvodákat az önkormányzat tartja fenn a korábbi nevén Kikelet Közi Tagóvoda kivételével, mely 2011‐ben került Görög Katolikus Exarchátus fenntartásába, majd tulajdonába, és jelenleg Angyalkert Görögkatolikus Óvoda néven működik a városban. Az óvodákban közel teljes körű a kihasználtság, ami köszönhető az elmúlt évtizedben megvalósított férőhely racionalizálásoknak is. Tekintettel arra,

11


hogy 2015 szeptemberétől kötelező lesz – egyes kivételektől eltekintve‐ valamennyi 3 évet betöltött gyermekek óvodai beíratása, ezért –akár még csökkenő lakosságszám mellett – is javasolt a férőhelyek szinten tartása. Az elmúlt években jelentősebb léptékű, pl. energetikai célú beruházások döntően az iskolákban, a nagyobb energiafogyasztó intézményekben voltak, ezért a jövőben szükséges az óvodai épületek korszerűsítése. Óvodai ellátás kihasználtságának alakulása 2001 és 2013 között Óvodai feladat‐ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)2 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodák férőhely‐ kihasználtsága (%)

2001

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10

9

8

8

8

8

8

8

1 193

1 050

1 000

1 000

988

978

978

978

1 148

1 057

999

959

971

954

938

938

96%

101%

100%

96%

98%

98%

96%

96%

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis Az alábbi táblázat részletezi az önkormányzat által fenntartott óvodák intézményi kihasználtságát az elmúlt 4 évben, 2010 és 2014 között:

Tagóvoda Székhely Alsóvárosi Körút Napsugár Mesevár Kertváros Füzike Építők

2014. Felvehető Júniusi Kihasználtság létszám (Fő) állapot (Fő) (%) 175 163 93% 110 103 94% 175 170 97% 120 120 100% 100 100 100% 98 98 100% 110

Október 1.‐i állapot (Fő) 164 103 170 120 100 98

Kihasználtság (%) 94% 94% 97% 100% 100% 100%

100%

110

100%

Kihasználtság (%)

Október 1.‐i állapot (Fő)

Kihasználtság (%)

94% 99% 92% 94% 100% 95%

164 111 164 116 104 96

94% 101% 94% 97% 104% 98%

110 2013.

Tagóvoda Székhely Alsóvárosi Körút Napsugár Mesevár Kertváros Füzike

Felvehető Júniusi létszám (Fő) állapot (Fő) 175 110 175 120 100 98

165 109 161 113 100 93

2

Egy‐egy óvodai feladat‐ellátási hely Sajóivánkán és Szuhakállóban működik, de kazincbarcikai intézményi fenntartással.

12


Építők




110

108

98%


106

110

97%


Kihasználtság (%) 97% 98% 95% 98% 104% 99%

105

95%


Kihasználtság (%) 97% 104% 93% 101% 105% 107%

113

103%

96%


107

100%

2010. Felvehető Júniusi Kihasználtság Októberi stat. Kihasználtság létszám (Fő) létszám (Fő) (%) alapján (Fő) (%) 175 173 99% 166 95% 110 113 103% 113 103% 175 168 96% 170 97% 120 120 100% 122 102% 100 107 107% 107 107% 98 101 103% 101 103% 93 103 111% Forrás: Kazincbarcikai Összevont Óvodák

103

111%

AzAngyalkert Görögkatolikus Óvodával együtt összesen 8 óvodai feladat‐ellátási hely működik Kazincbarcikán.

2.2.3 Oktatás Az általános iskolák működtetése állami, míg az épületek fenntartása önkormányzati felelősség lett A 2000‐es években megtörtént a városban az általános iskolai működés racionalizálása, 9‐ről 6‐ra csökkent a feladat‐ellátási helyek száma. Ez különösen indokolt volt, hogy míg 2001‐ben 3.074 fő, addig 2013‐ben már csak 2.483 fő tanult a kazincbarcikai általános iskolákban, ami 20%‐os létszámcsökkenést jelentett. Az általános iskolába járó gyerekek száma az elmúlt 4 évben nem sokat változott. Az alsó‐ és felsőtagozat létszámarányában nincs jelentős különbség, így várható, hogy a

13


jövőben az intézmények a jelenlegi kapacitásokkal tudnak működni. Az általános iskolákat – a volt Ádám Jenő Általános Iskola Herman Ottó Tagiskolája (mai nevén Tompai Mihály Református Általános Iskola), illetve a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium kivételével ‐ 2013‐tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) tartja fenn, de Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola és Tagiskolái épületeinek (5 db) működtetése és működési fenntartása Kazincbarcika Város Önkormányzat feladata. Ezért az önkormányzat számára fontos, hogy az épületek üzemeltetése energia‐hatékony legyen, mert annál kisebb ráfordítást igényelnek az önkormányzattól. Az elmúlt években jelentős létszámváltozás nem volt és tekintve a demográfiai folyamatokat, az elkövetkezendő években is szükség lesz a meglévő feladat‐ellátási és férőhelyek fenntartására. A város számára fontos, hogy mind az állami, mind az egyházi általános iskolában magas színvonalú, gyakorlatias3 és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó oktatás folyjon. Ennek eredményeként elvárható, hogy minden gyermek elvégezze a 8 általános iskolai osztályt és érezzen magában olyan ösztönzést, hogy tovább tanul, szakmát szerez, csökkentve ezzel a munkanélküliség újratermelődésének esélyét. A jövőben javasolt továbbfolytatni az intézmények korszerűsítését, szakmai célú és energiatakarékossági beruházásokat, valamint a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítását, korszerűsítését. Az egykori önkormányzati általános iskolák mellett a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézményt és Pedagógiai Szakszolgáltató Központot is a KLIK (az elsőt a Kazincbarcikai Tankerület, a másodikat a Miskolci Tankerület) tartja fenn. Az iskola négy művészeti ág tanszakain biztosít színvonalas képzést növendékei számára, úgy, mint zeneművészet, táncművészet, képző,‐ és iparművészet, valamint színművészet. Tanulók számának alakulása 2001 és 2013 között a nappali oktatásban, a gyógypedagógiai férőhelyekkel együtt Általános iskolai feladatellátási helyek száma (db)4 Általános iskolai tanulók száma (fő) Általános iskolában tanuló 1‐ 4. évfolyamosok száma (fő) Általános iskolában tanuló 5‐ 8. évfolyamosok száma (fő) 1‐4. évfolyamosok aránya (%)

2001

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10

7

7

6

6

6

6

7*

3 704

2 734

2 665

2 536

2 479

2 484

2 513

2 483

1 283

1 276

1 226

1 234

1 280

1279

1 252

1 451

1 389

1 310

1 245

1 204

1 234

1 231

47%

48%

48%

50%

52%

51%

50%

*Beleszámítva a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium általános iskolai adatait is.

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

3

Az egyes szaktárgyakat a város és környékén meglévő természeti, örökség értékek, vagy gazdasági kultúra (pl. vegyipar, bányászat) alapján tanulják a diákok. 4 Egy‐egy általános iskolai feladat‐ellátási hely Sajóivánkán és Szuhakállóban is működik, de kazincbarcikai intézményi fenntartással.

14


Az alábbi táblázat bemutatja a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola kapacitás kihasználtságát:

Kazinczy Ferenc Tagiskola

520

414 csökkenés: 40 fő

80%

Pollack Mihály Általános Iskola

546

520 növekedés: 4 fő

95%

516 emelkedés: 5 fő

138%

87%

95%


Az épület kihasználtsága

136%

Férőhelyek száma


Tanulólétszám

104

78%


Gárdonyi Géza Tagiskola

81%

2010/2011

Férőhelyek száma

520

91%

475 csökkenés: 39 fő 433 csökkenés: 12 fő 447 csökkenés: 12 fő 149 csökkenés: 15 fő 482 csökkenés: 5 fő

540

95%

490

500

98%

470

95%

473

504

94%

522

88%

390

426

92%


190

86%

159

170

94%

85%


538

91%

505

592

85%

90%


580

85%

468

615

76%

508

94%

470

92%

512

87%

212

70%

568

568

Tanulólétszám

Dózsa György Tagiskola

89%

95%


442

446 csökkenés: 29 fő 403 csökkenés: 30 fő 405 csökkenés: 42 fő 144 csökkenés: 5 fő 454 csökkenés: 28 fő

2011/2012

Férőhelyek száma

Árpád Fejedelem Tagiskola

89%

Tanulólétszám

468

2012/2013


Ádám Jenő Tagiskola

2013/2014 Tanulólétszám

415 csökkenés: 31 fő 392 csökkenés: 11 fő 419 növekedés: 14 fő


Tanulólétszám

Férőhelyek száma

Tagiskola neve

2014/2015

514 emelkedés: 24 fő 445 csökkenés: 28 fő 459 emelkedés: 69 fő

Előzetes információk szerint a 2015/2016‐os tanévben kb. 250 tanköteles tanuló várható a kazincbarcikai intézményekben. A Védőnői Szolgálat tájékoztatása alapján az elkövetkező tanévekben hasonló tanulólétszámokkal számolhatnak. Ennek tükrében a jelenlegi kihasználtsági mutató biztosított az elkövetkező néhány évben.

15


Az elmúlt években csökkent a középiskolákban tanuló diákok létszáma 2010 óta közel 20 %‐kal csökkent a középiskolai tanulók száma. Míg a gimnáziumi tanulók létszáma szinte változatlan maradt, addig a legnagyobb arányú csökkenés a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók létszámában történt (23% illetve 18%). A városban az idei évig 2 helyen folyt gimnáziumi oktatás (a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban a jövőben is megmarad, míg a másik iskolában, a Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban már elballagott az utolsó osztály), 4 illetve 3 helyen szakközépiskolai, valamint szakiskolai oktatás. Az intézményekben jellemzően magasabb az alapító okiratban szereplő férőhelyek száma, mint a ténylegesen beíratott diákok létszáma. Az elmúlt években a középiskolák fenntartásban volt a legnagyobb változás, mivel a kedvezőbb állami finanszírozás szempontjából két intézményt, az Irinyi János Szakközépiskolát (jelenleg Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon) és a volt Ságvári Endre Gimnáziumot (jelenleg Szalézi Szent Ferenc Gimnázium) is egyházi fenntartásban működtetik tovább. A jogutóddal 2011‐ben megszűnt Jókai Mór Gimnázium, és Szakképző Iskola épülete további hasznosításra vár, bár közfeladat ellátás céljából az épület már átadásra került a Barcika Szolg Kft‐ nek. (Az intézmény megszűnéskor az iskolából 2 osztály a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumba ment át, egy osztály az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthonba, míg a többi a Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumba. Jelen dokumentum készítésével egy időben azonban a Surányi intézmény is jelezte, hogy az idei évben elballag az utolsó gimnáziumi évfolyam, és a jövőben nem kíván gimnáziumi képzést folytatni.) Középiskolai tanulók számának alakulása 2001 és 2013 között Középiskolai tanulók száma (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő)

2001

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

4 194

4 737

4 888

4 946

4 858

4 665

4 281

3 977

619

660

710

671

660

650

629

657

2 082

2 361

2 444

2 480

2 397

2 193

2 005

1 844

1 493

1 716

1 734

1 795

1 801

1 822

1 647

1 476

Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

2.2.4 Egészségügyi ellátás Egészségügyi alapellátás biztosított, bővülő igény az egészségfejlesztési programokra Kazincbarcikán 13 felnőtt háziorvosi körzet, 8 fogorvosi körzet és ‐ 2014 decembere óta – a korábbi 6 körzet helyett 5 gyermek háziorvosi körzetkerült kialakításra. Minden körzet ellátott vállalkozó orvosokkal kötött feladat‐ellátási szerződések útján. 2013‐ban egy háziorvosra és házi gyermekorvosra átlagosan 1.468 lakos jutott, ami megfelel az országos átlagnak. A sürgősségi ügyeletet vállalkozói szerződés keretében látják el, mely szolgáltatás elérhető a városhoz közeli településeken is, például: Bánhorváti, Berente, Kazincbarcika, Mályinka, Nagybarca, Sajógalgóc, Sajóivánka, Tardona, Vadna. Az orvosi szolgáltatásoknak helyet adó épületek közül több azonban felújításra szorul az elkövetkezendő időszakban, hogy korszerű helyet biztosítson az ellátás részére. A jövőben a város számára kiemelten fontos ‐ a háziorvosok, védőnők, civil szerveztek, oktatási

16


intézmények és nagyfoglalkoztatók bevonásával ‐ az egészségfejlesztési programokban való részvétel. Cél, hogy a gyakoribb szűrővizsgálatok, illetve különösen az egészséges életmód széles körű elterjesztése, így az egészséges táplálkozás, mozgás eredményeként csökkenjen a megbetegedések száma. Az egészséges, mozgékony életmódot ösztönzik azok a megvalósult (pl. játszóterek, szabadidős rekreációs park), vagy jövőben tervezett szabadidős és sport célú fejlesztések (pl. kerékpárutak, kalandparkok, futópályák, sportcsarnoképítés, strand‐ illetve sporttelep korszerűsítés, további szabadidős parkok fejlesztése, bővítése), melyek javítják, illetve megteremtik a mozgás feltételrendszerét, és hozzájárulnak az egészséges életmódra való áttérésben. A városban működő kórházat (Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.) a magyar állam tartja fenn, amelynek vagyonkezelője a GYEMSZI. A kórházban működő járó beteg‐szakellátás többek között a következő területeken nyújt szolgáltatást: gyermekambulancia, mammográfia, ideggyógyászati, nőgyógyászati szakrendelés, tüdőbeteg gondozó intézet, fizioterápia, fül‐orr gégészet és laboratórium. Az elmúlt évek kórházi átszervezési programja során a város kitartásának köszönhetően megmaradt a szülészet‐nőgyógyászat, a kórházban működik belgyógyászat‐sebészet, egynapos szemészet, mozgásszervi rehabilitáció és pszichiátriai rehabilitáció. Jelenleg 78 település tartozik a beutalási területhez, a járóbeteg szakrendelők által ellátott lakosságszám 67 063 fő, kivéve a reumatológiát, ahol 106 329 lakos ellátásáról gondoskodnak. A jelenlegi szakrendelői infrastruktúra erősen amortizálódott, a korábbi kórház felújítás ezt a területet csak részben érintette. A folyamatban lévő kórházi projekt részeként azonban a teljes szakrendelői épületrész felújításra kerül, korszerű, hatékonyan működtethető betegfogadó‐ellátó tereket alakítanak ki. Minden felújításra kerülő épületben megvalósul a teljes körű akadálymentesítés is. A fejlesztés eredményeként a szakrendelőkben dolgozó orvosok magas színvonalú munkáját fogja segíteni a 3 darab korszerű ultrahang készülék tervezett beszerzése is. Az új készülékekkel mind a nőgyógyászati, mind az urológiai, mind a kardiológiai betegeket tudják majd vizsgálni, csökkentve ezáltal az előjegyzési listát is.(Forrás: www.barcikakorhaz.hu)

2.2.5 Szociális ellátás Stabilan működő szociális ellátó rendszer, növekvő szolgáltatási igények A szociális ellátás meghatározó intézménye a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ, mely a következő alapszolgáltatásokat nyújtja: ‐

családsegítő és gyermekjóléti szolgálat,

‐

házi segítségnyújtás,

‐

szociális étkeztetés,

‐

nappali melegedő,

‐

valamint idősek klubja.

A Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ működteti a város bölcsődéit is. Az intézmény több szakosított ellátást is nyújt, melyekkeretébena hajléktalanok számára Nappali Melegedőt, Éjjeli Menedékhelyet működtet, továbbá a fogyatékos személyek nappali ellátását is biztosítja,és az Időskorúak Gondozóházát, illetve két Idősek Otthonát is működtet. Az egyes szolgáltatásokat az alábbi létszámban vagy esetszámban vették igénybe 2014‐ben a Szociális Szolgáltató Központ tájékoztatása alapján.

17


Szociális ellátás igénybe vétele 2014‐ben Szakosított ellátás Alapellátás Szociális Étkeztetés 475 fő Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása Házi Segítségnyújtás 107 fő Éjjeli Menedékhely és Jelzőrendszeres Házi 136 fő Nappali Melegedő Segítségnyújtás szolgáltatás Idősek Klubja 70 fő Idősek Otthona két épületben Családsegítő és Gyermekjóléti 6 296 Szolgálat (családok támogatása, a Időskorúak Gondozóháza eset gyermekek védelme) Forrás: Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ

31 fő 70 fő 63 fő 64 fő 16 fő

Az elmúlt években, ahogy az intézményi kapacitások, úgy az ellátottak száma sem sokat változott. Kivétel jelent az újonnan indított fogyatékosok nappali ellátása, illetve ahogy az korábban szerepelt a bölcsődékben is volt férőhelybővítés. Az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények teljes kapacitás kihasználtsággal működnek. Az állandó, vagy átmeneti jelleggel bentlakásos idősek ellátását biztosító intézményekben 2014‐ben összesen 155 fő volt várólistán, ami közel kétszeresen haladja meg a rendelkezésre álló férőhelyeket. E területen rendkívül szükséges a férőhelyek bővítése, különösen, ha arra gondolunk, hogy a város lakónépessége egyre jobban elöregszik. A szolgáltatások fenntartását az állami normatíván túl az önkormányzat kiegészíti évi mintegy 200‐ 250 MFt saját forrással. Az elmúlt években (2007 és 2012 viszonylatában) a csökkenő állami normatíva és önkormányzati támogatások mellett nőtt a saját bevételek összege és a fenntartásban való aránya. A közelmúlt (2015. március 1.) jogszabályi változásai miatt a segélyezésben az önkormányzatokra nagyobb szerep hárul. A rendszeres szociális segélyt felváltotta foglalkoztatást helyettesítő támogatás. 2015. március 1‐jétől módosult a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény. A települési támogatás keretében az önkormányzatok a rendeletükben leszabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Azt, hogy milyen célra, milyen formában és milyen összegű támogatást adnak, az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Egy kötelezést tartalmaz a törvény: a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerülő, illetve az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdőnek rendkívüli települési támogatást kell biztosítani. Kazincbarcika Város Önkormányzata a 11/2015.(II.27.) számú rendelete határozza meg a települési támogatásokat, melyek fedezetét teljes egészében az önkormányzat biztosítja. A települési támogatás magába foglalja a lakásfenntartási, az adósságkezelési, valamint a gyógyszerkiadásokra vonatkozó támogatást, továbbá a rendkívüli települési támogatást is. Az új rendszernek köszönhetően bővül az igényelhető támogatások köre, és azok elosztása várhatóan igazságosabb lehet. A törvénymódosítás igazi nyertesei az idős nyugdíjasok, az egyszemélyes háztartásban élők, vagy az olyan két‐háromfős háztartások, ahol alacsony jövedelemmel rendelkeznek a szülők. Adósságkezelési támogatás Adósságnak a lakbér‐, a távhő‐szolgáltatási és szemétszállítási díjtartozás, a közös költség,‐ az épület‐ és fűtéskorszerűsítéssel járó költség‐, valamint a „továbbfinanszírozott” vízdíjhátralék tekinthető.

18


Jogosultak köre: ‐

Akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 60.000 Ft‐ot, egyedül élőnél a 65.000 Ft‐ot;

‐

sem neki, sem a vele egy háztartásban élőknek nincs vagyona, kivéve a kérelmező tulajdonában álló és a haszonélvező által lakott ingatlant;

‐

aki tulajdonosként, résztulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként él a lakásban, valamint érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkezik;

‐

vállalja, hogy a támogatás 25% ‐át önrészként megfizeti, az adóssága meghaladja az 50.000 Ft‐ot, és tartozása legalább hat havi;

‐

együttműködik az adósságkezelési tanácsadóval.

A támogatás: ‐

A kezelhető adósság együttes összege maximum 300.000 Ft;

‐

a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%‐át, ami maximum 225.000 Ft lehet, egy összegben vagy hat havi részletekben nyújtható.

Gyógyszerkiadással összefüggő települési támogatás Jogosult: ‐

Akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 150%‐ át (42.750 Ft), egyedül élő esetén 220%‐át (62.700 Ft) összeget;

‐

a havi rendszeres gyógyszerköltsége több mint 9.000 Ft,a háziorvos igazolása alapján.

A támogatás: ‐

A támogatás összege évente egyszer legfeljebb 15.000 Ft lehet, ami elszámolás‐köteles.

Lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatás Települési támogatásként adható: lakbér‐, távfűtés‐, szemétszállítás‐, tüzelőtámogatás‐, albérleti támogatás. Jogosultak köre: ‐

Azok a tulajdonosok, haszonélvezők, bérlők és albérlők, akiknél egyszemélyes háztartás esetén a jövedelem nem haladja meg a 80.000 Ft‐ot,

‐

kétszemélyes háztartás esetén a 140.000 Ft‐ot,

‐

háromszemélyes háztartás esetén a 200.000 Ft‐ot,

‐

négy‐ és többszemélyes háztartás esetén a 250.000 Ft‐ot.

A támogatás összege háztartásonként 3.500 Ft. Rendkívüli települési támogatás Rendkívüli települési támogatás adható annak, aki időszakos vagy tartós létfenntartási gonddal küzd, a családjában haláleset történt, vagy gyermeke fenntartását másképpen nem tudja megoldani. Jogosultak köre: ‐

Akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%‐át(37.050Ft), egyedül élő esetében a 150%‐át (42.750Ft);

‐

tartós, legalább egy hónapot meghaladó betegség, kórházi kezelés, vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt kiesett a jövedelme;

‐

előre nem láthatóan bekövetkezett, önhibán kívüli, létfenntartással összefüggő többletkiadása lett;

19


‐

egyszeri, 5.000 Ft feletti gyógyszerköltsége merült fel;

‐

eltemettetésre köteles, hozzátartozója temetéséről számlával igazoltan gondoskodott;

‐

hozzátartozóját nem köztemetés keretében temetette el az önkormányzat;

‐

válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében;

‐

a család a gyermek beiskolázása, betegsége, gyermek fogadásának előkészítésére;

‐

nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt.

A támogatás összege: ‐

A támogatás összege egyszeri kifizetésnél minimum 1.000 Ft;

‐

egy család ugyanazon évben legfeljebb 15.000 Ft‐ot kaphat;

‐

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, betegsége esetén gyógyszerköltségre családonként egy évben legfeljebb 10.000 Ft adható, melyet számlával kell igazolni;

Legfeljebb 5. 000.‐ Ft‐ot kaphat évente egyszer az a kérelmező, aki rendszeres pénzbeli ellátást, illetve lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatást kap. A polgármester indokolt esetben jövedelemvizsgálat nélkül is támogatást nyújthat: ‐

elemi kár esetén

‐

életet és/vagy testi épséget veszélyeztető helyzet esetén

‐

családi tragédia (lakástűz, közlekedési baleset) miatt

‐

három hónapot meghaladó kórházi kezelés esetén

‐

bűncselekmény áldozatának.

2.3 Kultúra (könyvtári ellátás, közművelődési tevékenység) Kultúra, művészetek javuló feltételrendszere A közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása. Kazincbarcika Város Önkormányzata a könyvtári ellátást az Egressy Béni Városi Könyvtárban biztosítja, mely önállóan működő költségvetési szerv. A városi könyvtárban nyert elhelyezést a korábban más telephelyen működő gyermekkönyvtári részleg is. A könyvtár folyamatosan fejleszti gyűjteményét, tájékoztat, szolgáltat, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében, könyvtári rendezvényeket szervez, mozgókönyvtári szolgáltatást nyújt 30 településen. Az intézmény a működéséhez szükséges személyi feltételekkel rendelkezik. A felnőtt‐ és gyermek könyvtár igazodva a magas színvonalú szolgáltatásnyújtásához immár méltó fizikai körülmények között, a felújított és teljes körűen akadálymentesített – volt Újvárosi iskola épületében kialakított ‐ Mezey István Művészeti Központban működik a múlt évtől. Kazincbarcika Város Önkormányzata, mint a közfeladatok ellátására köteles önkormányzat évekkel ezelőtt megállapodást kötött a Barcika Art Kft.‐vel a további közművelődési feladatok átadásáról, mely önkormányzati cég a közművelődési feladat‐ellátási szerződésben az alábbi feladatokellátását vállalta: –

formális és non‐formális képzéseket, tanulási tevékenységeket szervez, iskolarendszeren kívüli, főleg ismeretterjesztő komplex képzési formákat valósít meg a felnőttek és a gyermek ifjúsági korosztály számára;

20


–

gazdagítja a felnőtt, a gyermek‐ és ifjúsági korosztály művelődési szokásait, elősegíti az iskolarendszeren kívüli öntevékeny csoportok, körök, tanfolyamok működését, ezek megvalósításához szakmai segítséget, ötleteket ad;

–

Kazincbarcika városában működő énekkarok, zenekarok, művészeti együttesek, csoportok bemutatkozását elősegíti, támogatja;

–

lehetőséget teremt fiatal művészek, eredményes sportolók bemutatkozásához;

–

a város oktatási intézményei részére külön megállapodás alapján biztosítja létesítményeit, eszközeit, díszleteit ünnepségeik, rendezvényeik (szalagavató, tanulmányi verseny, stb.) megrendezéséhez;

–

szerves kapcsolatot tart fenn a város oktatási intézményeivel, részt vesz a tanulók, irodalmi, művészeti, természettudományos nevelésében különböző előadásokkal, vetélkedőkkel, táborokkal;

–

színházi előadásokat, filmvetítéseket, komoly és könnyűzenei koncerteket, hangversenyeket szervez, illetve befogad;

–

megszervezi, megrendezi és koordinálja az önkormányzat rendezvényeit (például a különböző bálokat, az idősek napját, a pedagógus‐napot, a köztisztviselők napját, stb.),a művészeti fesztiválokat és az egyéb állandó önkormányzati rendezvényeket;

–

Kazincbarcika testvérvárosaival tartja a rendszeres kulturális kapcsolatot;

–

a szabadidő eltöltéséhez kulturált környezeti feltételeket teremt;

–

a közösségi tér ingyenes biztosítása keretében a Művelődési Ház előcsarnoka és a hozzá kapcsolódó szociális helyiségek bárki számára ingyenesen látogathatók;

–

összeállítja és az önkormányzat képviselő‐testülete elé terjeszti a közművelődési tervet;

–

ellátja a részére, illetve az önkormányzat részére jogszabályban, valamint az önkormányzat által közvetlenül meghatározott egyéb feladatokat.

A létesítmények üzemeltetéséhez és a közfeladat átvállalásához kapcsolódóan az önkormányzat évente támogatást nyújt a Barcika Art Kft.‐nek, melynek mértékét az Önkormányzat Képviselő‐ testülete a mindenkori költségvetésében határozza meg. A Barcika Art Kft. további feladatokat lát el a sportszolgáltatások területén is, hiszen felel a KSK Sporttelep, illetve a VárosiUszoda működtetéséért is. Továbbá a társaság látja el az önkormányzat megbízásából a kommunikációs tevékenységeket, hírportált működtet, kiadja a város lapját és üzemelteti a városi televíziót is. A társaság szervezi a város kiemelt kulturális és művészeti eseményeit, valamint a városi ünnepségeket is, így kiemelten a Kolorfesztivált is, mely 2013‐tól kezdődően a Borsodi Művészeti Fesztivállal összekötve kerül megrendezésre, valamint a Sajóvölgyi Nemzetközi Folklórfesztivált és az egyéb városi rendezvényeket, ünnepségeket. A társaság két meghatározó intézményen keresztül látja el a feladatát. Az Egressy Béni Művelődési Központ 356 fős színházteremmel, a 110 fős klubteremmel és a 15 fős tárgyalóval rendelkezik. Szeptembertől májusig színházi és prémiumbérletes előadások várják a felnőtteket és a gyermekeket egyaránt, de a kiemelt nagyrendezvények ‐ Kolorfesztivál, „Adventtől újévig”‐sorozat, városi ünnepségek ‐ központi programelemei is itt zajlanak. Ez az épület ad otthont az évtizedes hagyománnyal rendelkező és újonnan alakult amatőr előadó‐művészeti csoportok egy részének is. A megfelelő – ugyanakkor már csak részben korszerű és elegendő ‐ technikával felszerelt termek kiváló helyszínei többek között egy‐egy szakmai konferenciának, könyvbemutatóval

21


egybekötött író‐olvasó találkozónak, játszóházi foglalkozásnak, civil rendezvénynek, jótékonysági bálnak, családi eseménynek (pl. lakodalom, keresztelő). A Mezey István Művészeti Központban az alábbi szolgáltatások kaptak helyet: – – – – – – –

Gyermekek Háza‐Kézművesház Egressy Béni Városi Könyvtár Mezey István Emlékszoba és Kiállítás Interaktív kiállítóterek Művészolvasó Többfunkciós rendezvényterem Egyéb terek, termek, klubszobák.

2.4 Gazdaság helyzete, energiahatékonyság 2.4.1 Vállalkozások gazdasági helyzete A vállalkozások árbevételének alakulásából következtetni lehet az iparűzési adó változására is, ezért nem lényegtelen, hogy miként alakul a városban működő vállalkozások gazdasági teljesítménye. A kazincbarcikai vállalkozások nettó árbevétele a gazdasági válság idején csökkent, majd 2011‐től növekedésnek indultak. Az elmúlt három évben ez a növekedés töretlen volt, így feltételezhetjük, hogy változatlan nemzetgazdasági és világgazdasági helyzet esetén a vállalkozások árbevétele és eredményességének pozitív tendenciája továbbfolytatódik. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a változásokban jelentős súlya van a térség legnagyobb foglalkoztatójának, a BorsodChem Zrt.‐nek. Vállalkozások nettó árbevételének alakulása 2008‐2014 között (M Ft) Vállalkozások nettó árbevétel (MFt) éves változás

2008 391 453

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2014/2008

376 300

270 112

273 156

361 071

477 058

545 502

154 049

‐4%

‐28%

1%

32%

32%

14%

39%

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A2013. évi kazincbarcikai regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak alapján (db) Regisztrált vállalkozások száma (db) mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat bányászat, kőfejtés feldolgozóipar villamosenergia‐, gáz‐, gőzellátás, légkondicionálás vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás szállítás, raktározás szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás információ, kommunikáció pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek

184 0 116 6 4 129 383 39 91 82 117 330

22


Regisztrált vállalkozások száma (db) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység oktatás humán‐egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás Összesen Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

272 86 205 83 84 123 2 334

2.4.2 Vállalkozások támogatása A Svájci Hozzájárulási program révén valósul meg a vállalkozások fejlesztéseinek támogatása a Kazincbarcikai kistérségben. A program keretében egy Pályázati Alap működtetésével mintegy összesen 234 millió Ft kerül pályáztatásra azzal a céllal, hogy a kazincbarcikai kistérség gazdaságfejlesztési prioritásaival összhangban ösztönözze új munkahelyek létrehozását, a térségben működő vagy ott beruházó vállalkozások fejlesztésével. A program prioritásai és céljai: 1. Az info‐kommunikációs technológiákhoz, kreatív iparágakhoz kapcsolódó és távmunkán alapuló üzleti szolgáltató tevékenységek létrehozása. 2. Új termékek fejlesztése, illetve bevezetése a műanyagipari feldolgozó, vegyipari ágazatban és gépiparban. 3. A turisztikai szolgáltatások (szálláshely és melegkonyhás vendéglátás) színvonalának javítását (pl. kategóriaváltással) és kapacitásának bővítését szolgáló beruházások támogatása, melyek térben vagy együttes szolgáltatás‐kínálatban illeszkednek a projekt keretében megvalósítani tervezett tevékenységekhez, így a turisztikai vonzerőfejlesztés és kistérségi promóció témákhoz (Kolorcity‐koncepció) 4. Kezdő vállalkozások elindításának, illetve mikro‐vállalkozások növekedésének és innovatív tevékenységeinek ösztönzése. A vissza nem térítendő támogatás mértéke függ a megpályázott prioritástól és a vállalkozási formától, valamint a támogatás jogcímétől, ami 50‐100% között lehet. Vállalkozói támogatások Svájci Hozzájárulási program terhére a Kazincbarcikai kistérségben Pályázati szakaszok

Összes beruházási költség

1. körben (döntés: 2014. április) benyújtott pályázatok 73 519 664 Ft száma 20 db; nyertes 9 db pályázat 2. körben (döntés: 2014. november) benyújtott 162 634 710 Ft pályázatok száma 22 db; nyertes 10 db pályázat Összesen 236 154 374 Ft Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Támogatás összege 55 808 394 Ft 74 473 887 Ft 130 282 281 Ft

Jelenleg is meghirdetés alatt van a pályázati felhívás 3. köre, mely keretében mintegy 110 millió Ft támogatás érhető el a fentiekben felsorolt négy prioritási területen a vállalkozások számára.

2.4.3 Üzleti infrastruktúra helyzete

23


A program készítésekor mintegy 9 hektár zöldmezős, megfelelő infrastruktúrával ellátott – Ipari Park címmel még nem rendelkező ‐ iparterület érhető el a városban a 26‐os út mentén, továbbá a BorsodChem területén változó igényű és szükségletű fejlesztési lehetőségek vannak még. 2016. év elejére készül el az Üzleti Szolgáltató Park és Inkubációs Ház a volt Központi Általános Iskola megüresedett épületének átalakításával. A beruházást szintén a Svájci Hozzájárulási Program finanszírozza. A fejlesztési elem eredményeként a pince szinttel együtt több mint 4.000 m2‐ többnyire irodai ‐ terület áll majd a betelepülni szándékozó gazdasági szereplők rendelkezésre. Az épületben a kezdő vállalkozások működésének segítésére bérleti díj‐kedvezményt nyújt majd az önkormányzat, illetve központja lesz a gazdaságfejlesztési, szervezési szolgáltatásoknak.

2.4.4 Turizmus Országos viszonylatbannézve a város turizmusa kevésbé jelentős, de 4 meghatározó, ezek közül három darab 3 csillagos szálláshely fogadja a vendégeket. Az év folyamán a vendégek többsége munkavégzés céljából, illetve rendezvényekhez kapcsolódóan érkezik. Ugyanakkor a szálláshelyek minősége lehetővé teszi a pihenés, üdülés céljából érkező vendégek fogadását is, akik a városon kívül a környék természeti, kulturális látványosságainak bebarangolását tűzhetik ki célként. Az eltöltött vendégéjszakák száma határozza meg az idegenforgalmi adó bevételeket. Vendégéjszakák számának alakulása 2008 és 2014 között vendégéjszakák száma (db) éves változás

2008 2009 24 136 21 936 ‐9%

2010 21 513 ‐2%

2011 2012 20 691 17 873 ‐4% ‐14%

2013 2014 2014/2008 17 298 18 919 ‐5 217 ‐3% 9% ‐22%

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A vendégéjszakák 2008 után, a gazdasági válság időszakábancsökkentek, ami részben az üzleti, részben a nyári üdülési turizmus országos tendenciájú csökkenésének is köszönhető. 2014‐ben mintegy 9%‐os, 1.621 fős növekedés figyelhető meg az előző évhez viszonyítva. Tekintve a pozitív gazdasági folyamatokat, illetve az önkormányzat rekreációs, kulturális, turisztikai célú fejlesztési elképzeléseit várható, hogy az elkövetkezendő években folytatódik a vendégéjszakák számának kismértékű növekedése. A város üdülési célú vonzerejét jelenti, hogy jó minőségű szállás‐ és vendéglátóhelyekkel rendelkezik, és központi fekvése van Miskolc (Diósgyőr, Miskolctapolca) ‐ Bükk – Szilvásvárad ‐ Lázbérci‐tó – Aggtelek –Edelény térsége által kínált látványosságokon belül. További vonzerőt jelent a város nagy kiterjedésű és gondozott zöldfelületei,közterei, parkjai, az ott található játszóparkok, az utcai művészeti alkotások, a megannyi szobor, és egyéb kreatív alkotások, mint a 2016‐ig elkészülő összesen 30 db kreatív homlokzati falfestés. További turisztikai fejlesztési lehetőség van a BorsodChem mellett található volt bunker kulturális célú hasznosítására, mint turisztikai attrakció, ahol lehetőség lenne interaktív módon bemutatni a hidegháborúra emlékeztető tárgyakat, relikviákat. A város helyszínül szolgálhatkülönböző osztálykirándulásoknak, illetve interaktív tanulási programoknak, melyek során helyben illetve a környéken számos témakörben (kémia, fizika, természetismeret, történelem) sajátíthatnak el szakismereteket a diákok személyes megtapasztalás útján. Ezen program megvalósításához azonban a városban egy állandóan elérhető turistaszállás, ifjúsági szálláshelykialakításalenne szükséges. A városban szervezett programok, rendezvények, kiállítások, állandósulni látszó fesztiválok, versenyek szintén jelentős vonzerőt jelentnek, jelenthetnek a jövőben, akárcsak a város sportolási és szabadidős célú infrastruktúrája is.

24


2.4.5 Energiatakarékosság önkormányzati beruházásoknál Önkormányzati intézmények épületei Az elmúlt évek energetikai célú beruházásainak eredményeként összesen mintegy 15%‐osmértékben mutatható ki az energia megtakarítás, mely éves szinten cc. 16,7 millió Ft rezsi költség megtakarítástjelent az önkormányzatnak a felújítások után 1. év adatai alapján. Az energiahatékonysági beruházásokat állami és uniós támogatásokkal javasolt folytatni a jövőben is. Energetikai beruházások Kazincbarcika Város Önkormányzatnál

Projekt kódja

Intézmény neve

Projekt összköltség (bruttó költség)

összesen

Költség‐ megtakarítás Építési költség Felújítás előtti Felújítás utáni a felújítás (bruttó költség) összes rezsi összes rezsi utáni 1. év költség (éves költség (éves adatai alapján szinten) szinten) 1. év

Kazincbarcika Város Polgármesteri Hivatal

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0068

112 321 000 Ft

103 428 300 Ft

8 962 162 Ft

6 853 285 Ft

2 108 877 Ft

Sport Központ Tornacsarnok

KEOP‐ 5.5.0/A/12‐ 2013‐0115

133 808 231 Ft

113 157 000 Ft

2 586 094 Ft

527 673 Ft

2 058 421 Ft

Pollack Mihály Általános Iskola Árpád fejedelem Tagiskola

ÉMOP‐4.3.1/2F‐ 2f‐2009‐0027

777 107 231 Ft

13 795 715 Ft

12 913 051 Ft

882 664 Ft

719 540 748 Ft 11 016 903 Ft

9 914 612 Ft

1 102 291 Ft

128 461 648 Ft

123 219 374 Ft

14 705 742 Ft

12 065 576 Ft

2 640 166 Ft

168 700 069 Ft

130 736 683 Ft

11 984 720 Ft

8 994 731 Ft

2 989 989 Ft

130 078 105 Ft

100 056 434 Ft

11 322 034 Ft

12 204 761 Ft

‐882 727 Ft

110 587 783 Ft

128 470 398 Ft

8 312 382 Ft

7 310 373 Ft

1 002 009 Ft

69 991 826 Ft

6 620 301 Ft

7 423 060 Ft

‐802 759 Ft

32 035 000 Ft

988 842 Ft

1 123 396 Ft

‐134 554 Ft

Ádám Jenő Tagiskola Dózsa György Tagiskola Kazinczy Ferenc Tagiskola 1. sz. Bölcsőde (Pollack M.úti) 2. sz. Bölcsőde (Csokonai úti) Mikszáth út 6. sz. alatti orvosi rendelő és gyógyszertár Mezey István Művészeti Központ Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Kazincbarcikai Összevont Óvodák Füzike Tagóvodája

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0111 KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0110 KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0151 ÉMOP‐4.2.1/B‐ 2f‐2009‐0009

ÉMOP‐3.1.1/A‐ 2008‐0002

824 599 013 Ft

ÉMOP‐3.1.2/A‐ 2f‐2010‐0007

1 166 560 586 Ft

357 878 380 Ft

2 809 149 Ft

3 086 891 Ft

‐277 742 Ft

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2010‐0096

262 566 516 Ft

210 020 761 Ft

16 754 573 Ft

11 120 698 Ft

5 633 875 Ft

ÉMOP‐4.3.1/A‐ 09‐2010‐0035

105 418 164 Ft

99 760 405 Ft

2 366 823 Ft

2 204 494 Ft

162 329 Ft

Védőnői szolgálat

ÉMOP‐4.1.1/A‐ 12‐2013‐0062

55 267 155 Ft

40 621 327 Ft

948 062 Ft

723 602 Ft

224 460 Ft

Költségmegtakarítás aránya

2 228 916 636 113 173 502 Ft Ft

95 742 601 Ft 16 707 299 Ft ‐14,76%

25


Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Panel lakóépületek A 2013‐ban a Panel programról, az ÖKO‐programról és a Téglaprogramról készült önkormányzati beszámoló alapján Kazincbarcikán az összes lakásszám 12.700 db, ebből a panellakások és az egyéb építési móddal épített távfűtéssel ellátott, valamint a hagyományos szerkezetű nem távfűtéses lakások száma összesen 10.029 db. A távfűtéses lakások egy része megújult, vagy várhatóan megújul a korábbi évek állami és önkormányzati támogatásoknak köszönhetően. 2006 és 2008 között a panelprogram keretében 35 épület összesen 1.146 db lakása újult meg. A 2009. évi kiírásnak köszönhetően további 839 lakás korszerűsítése történt meg. A program önkormányzati támogatása olyan korszerű finanszírozási megoldással történt, melyet országosan is csak néhány helyhatóság működtetett. További országosan is példaértékű eredmény, hogy a panelfelújítások valamennyi esetben teljes körű műszaki tartalommal valósultak meg (homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtési rendszer‐korszerűsítés), így valósítva meg a leggazdaságosabb és leggyorsabban megtérülő beruházást. A 2009. évi ÖKO‐ program kapcsán további 1.057 db távfűtéses lakás vált korszerűen szabályozhatóvá.Az ÉMOP‐3.1.1. program keretébena Veres Péter úti – Mikszáth Kálmán úti akcióterület szociális célú városrehabilitációs projekt részeként további 254 db lakás komplex energetikai felújítása valósult meg. A 2010. évi Téglaprogram támogatásával újabb 138 lakást és üzleteket magában foglaló épület felújítása történt meg. 2006 óta az önkormányzat támogató döntéseinek következtében már összesen 3.434 db lakás esetében történt energiatakarékosságot szolgáló beruházás. Panel lakóépületek eddigi beruházásainak főbb költségvonzatai 2008 és 2010 között Év/ Program 2006/Panelprogram 2008/Panelprogram 2009/Panelprogram 2009/ÖKO program 2009/ÉMOP szoc. városrehab. 2009/ÉMOP‐ÖKO szoc. városrehab. 2010/Téglaprogram

Épületszám Lakásszám (db) (db) 4 31 26 45

316 830 839 1 057

5

254

Teljes beruházási költség (Ft) 386.743.025 1.299.289.303 1.222.135.245 161.712.090

Állami / EU támogatás (Ft) 126.177.456 478.646.987 396.705.439 74.230.304

411.792.050

283.571.268

1.506.888

42.183.400

19.349.807

22.833.593

Önkormányzati támogatás (Ft) 126.177.456 336.230.832 262.026.677 37.115.152

1 138 125.187.877 47.724.000 30.367.319 Összesen 113 3 434 3.649.042.990 1.426.405.261 816.257.917 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás és a Beszámoló a Panelprogramról, az ÖKO‐programról és a Téglaprogramról, 2013 Közvilágítás A város közvilágítási hálózata a belvárosban és a lakótelepeken földkábeles, míg a családi házas környezetben szabadvezetékes. A városban a közvilágítási feladatokat az aktív hálózati elemek (lámpatestek) tekintetében a KÖZVIL Első Magyar Közvilágítási Zrt. látja el a 2017‐ig hatályos szerződés keretein belül, míg a passzív hálózati elemek üzemeltetését továbbra is az ÉMÁSZ Hálózati

26


Kft. végzi. Az elmúlt években megvalósult a közvilágítási berendezések kb. egyharmadának a kornak megfelelő műszaki színvonalú, energiatakarékos rekonstrukciója, illetve bővítése. A belváros rekonstrukciója, a Nyugati gyűjtőút, illetve környezetében az új parkolók megépítése, valamint a Völgy‐parki játszótér kialakítása során már a legkorszerűbb LED‐es technológiájú lámpatestekkel létesültek az új közvilágítási hálózatok. A város területén jelenleg 3.262 db lámpatest üzemel. Fényforrás szerinti megbontásban: ‐

nagynyomású nátrium:

2.115 db

‐

fémhalogén:

42 db

‐

kompakt fénycsöves:

977 db

‐

LED:

128 db

A fenti mennyiségekből is kitűnik, hogy jelenleg a közvilágítási lámpatestek kétharmada nagynyomású „kisülőcsöves” fényforrással üzemel, melyeket az Európai Unió törekvéseinek megfelelően a közeljövőben LED‐es technológiájú lámpatestekkel célszerű kiváltani. A 2007. évben megvalósult rekonstrukció és bővítések után a közvilágítási hálózat beépített teljesítménye 269,609 kW volt, mely az évek során folyamatosan növekedett, 2012‐ben már 274,715 kW volt. A 2013‐2014 években történt LED‐es korszerűsítések következtében azonban 2014. évben a beépített teljesítmény már 272,237 kW‐ra csökkent, így ez 2007. évhez képest már csak 1%‐os növekedést jelent. A 2015. évben tervezett hálózat‐bővítések következtébena beépített teljesítmény újabb kismértékű növekedése várható(2%), azonban a korszerű, fizikai lehetőségekhez mérten energiatakarékos bővítéseknek köszönhetően tovább fognak csökkenni a megvilágítatlan belterületi utak, közlekedési vonalak a lakosság igényeinek megfelelően. Megújuló energiaforrások használata A városban megújuló energiaforrás kapcsán meghatározó a napelem használata, melyek az intézményi energetikai célú felújítások részeként kerültek elhelyezésre. Tekintettel arra, hogy a biomassza fűtési célú hasznosítása következtében magas a szállópor koncentrációja, míg a geotermikus energia a gazdaságosan kinyerhető hőforrás miatt nem jelent meghatározó energiatermelési alternatívát, így a megújuló energiatermelés kapcsán a jövőben is a napenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőséget, alternatívát, melynek hasznosítása történhet napkollektorral vagy napelemmel is. A napkollektort fűtésre vagy használati meleg víz előállítására is használjuk, használhatjuk. Városunkban a Pollack Mihály úti általános iskola 2010. évi teljes infrastrukturális felújítása során 4 db napkollektorból és egy 500 literes hőszigetelt, fűtőcsöves HMV tartályból álló egység került beépítésre, mely az intézmény használati meleg vízzel történő ellátásába segít be. Bár a telepített napkollektorok az intézmény teljes hő‐szükségletének csekély részét(0,01 %) biztosítják, de így is a használati meleg víz előállításához szükséges energia mintegy 11 %‐át biztosítják. A napkollektorok további telepítésének lehetőségét feltétlenül meg kell vizsgálni, főleg a jelentősebb használati meleg víz igényű intézményeknél. A napenergia hasznosításának másik módja a napelem alkalmazása, mellyel közvetlenül villamos energia állítható elő. Jelenleg ugyan még nem üzemel önkormányzati intézményre telepített napelem, azonban az önkormányzat elkötelezett a megújuló energiák hasznosításában, ezért már 2013‐ban tervet készíttetett tizenegy intézményére történő napelem telepítésre. 2014. évben a KEOP‐4.10.0/N pályázat útján támogatást is nyert az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal és a Napsugár Tagóvoda épületére telepítendő napelemek megvalósításához, melynek kivitelezése 2015. évben fog megtörténni. A két épület mértékadó éves villamosenergia‐fogyasztása 80 621 kWh. Az összesen telepítendő 284 db napelem modul számított várható villamos energia hozama 67 820

27


kWh/év, így a két intézmény energia‐igényének 84 %‐át tudja majd biztosítani. Tekintettel arra, hogy minden intézménynek szüksége van villamos energiára, ezért törekedni kell a napelem szélesebb körben történő alkalmazására. A közvetlen gazdasági hasznon kívül a középületeinkre és oktatási intézményeinkre telepített napkollektorok, napelemek ráirányítják mind a lakosság, mind a tanulók figyelmét a környezetvédelemre, mely által hozzájárulhatunk egyrészt a közvetlen környezetünk megóvásához, a lakosság szemléletformálásához is. Összességében tehát az energia‐hatékonyság javítása továbbra is fontos a város számára, nemcsak az intézményeknél, hanem a magán lakásoknál, kiemelten a panel lakóépületeknél is. A városban az országos átlagtól is kiugróan magas az iparosított technológiával épült lakóépületek aránya, ezen épületeknél (további felújításra váró lakás: kb. 7.240 db) szintén folytatni kell az energiahatékonysági beruházásokat állami és önkormányzati támogatással, mely beruházásoknak jelentős tovagyűrűző hatása is van, mind lakosok jobb komfortérzetére, mind a javulóvárosképre. A jövőben törekedni lehetakár arra is, hogy a közösségi közlekedésben is jelenjen meg a villamos‐ energia használata, például elektromos meghajtású buszok alkalmazásával a helyi és helyközi közlekedésben, de ennek elterjesztése elsődlegesen állami támogatással és a közösségi közlekedési szolgáltató részvételével valósulhat csak meg.

2.5 Közterületi, városképi fejlesztések 2.5.1 Belváros Az elmúlt években jelentős fejlesztések történek a Kazincbarcika város belvárosában, melyek célja egy élhetőbb belvárosi környezet kialakítása volt. Ennek okán olyan fejlesztések valósultak meg, melyek a város „főutcáján”, az Egressy úton értek el forgalomcsillapítást, erősítve ezzel az utca közösségi tér jellegét, preferálva a gyalogos és a kerékpáros közlekedést. A beruházás részeként két épülettömb esetén megvalósult az utca menti közintézmény és üzletsor részleges akadálymentesítése, valamint a főutcáról nyíló közterek – összesen hat tér – teljes körű felújítása, parkosítása, és a forgalmi rend megváltoztatása. Ezen beruházások megvalósításának előfeltétele volt, a Keleti és Nyugati gyűjtő utak megépítése, melyek biztosítják a belvárosba való gyors eljutást, a közeli parkolási lehetőséget úgy, hogy tehermentesíti az Egressy úti autós forgalmat. A beruházás részeként 152 új parkolóhely létesült,elősegítve az üzletek, szolgáltatók megközelítését, illetve a belvárosban lakók parkolását. A komplex rehabilitáció részeként néhány üres épület is megújult, új funkciókkal gazdagodott, így költözött be a 7 éve használaton kívüli üres iskolai épületbe a Mezey István Művészeti Központ. A nagy volumenű beruházás eredményeként megújultak a belvárosi terek, zöldfelületek is, ami tovább javítja a belváros vonzerejét és közösségi tér funkcióját. A város tervezi az ilyen jellegű rehabilitáció kiterjesztését a jövőben az Egressy út és a Jószerencsét út közötti – eddig kimaradt – területre is, mely magába foglalja mind a Fő teret, mind a Díszteret, hogy annak részeként megújulhasson a térségi szerepkört ellátó Egressy Művelődési Központ fejlesztése is begy multifunkcionális kulturális központ formájában. Az egész város – szűkebb értelemben a belváros ‐ funkcióit gazdagítjamajd a jövőben a Völgy‐parkba tervezett, a Magyar Állam jelentős támogatását élvező és a Szalézi Szent Ferenc Rend által megépíteni kívánt sportcsarnok is. A Mikszáth Kálmán – Veres Péter lakótelepen szociális városrehabilitáció zajlott le az elmúlt években, melynek keretében a zöldfelületek, a közterek, a közösségi intézmények (orvosi rendelő, bölcsőde,

28


szolgáltatóház) felújítása mellett 254 lakásos panel‐lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházás valósult meg.

2.5.2 Parkolás A város egész területén mintegy 4.200 db parkoló található. Az elmúlt évtizedekben a gépjárművek számának bővülése, továbbá a belvárosi forgalmi rend megváltozása okán, a városban egyre inkább megoldandó kérdéssé vált a parkolás. Ezen igényekhez illeszkedve létesített az önkormányzat az elmúlt években 152új parkolóhelyet a belvárosban, ahol az elfogadott parkolási koncepció alapján elsődleges feladat volt a városközpont gépjárműforgalom általi tehermentesítése, a gyalogosforgalom elősegítése és a megmaradó forgalom feltételeinek megteremtése. Az Egressy út átépítése, mind a csatlakozó terek fejlesztése kapcsán új forgalmi rend került bevezetésre, melynek nyomán meglévő parkolók szűntek meg és újak épültek. A belváros parkolási rendszere négy szektorra osztható, mely mindegyikére hatottak a fejlesztések. 1. szektor: Egressy u. nyugati oldal, a Nyugati gyűjtőút nyomvonaláig 2. szektor: Nyugati gyűjtőút nyomvonalától az Építők útjáig 3. szektor: Egressy u. keleti oldal, Keleti gyűjtőút nyomvonaláig (beleértve a Keleti gyűjtőút mindkét oldalához kapcsolódó parkolókat) 4. szektor: Keleti gyűjtőút és Mátyás király u. közé eső terület A parkolást érintő beruházások parkolószám egyenlege

előtte

utána

különbözet

1. szektor:

367 db

336 db

‐31 db

2. szektor:

35 db

43 db

8 db

3. szektor:

424 db

581 db

157 db

4. szektor:

820 db

838 db

18 db

Összesen:

1646 db

1798 db

152 db

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Figyelembe véve a megszűnő és kiépülő parkolóhelyek területi elhelyezkedését is, a számszaki növekedés ellenére, a területi eloszlás egyenlőtlenebb lett az eredeti állapotnál. (A harmadik szektorban jelentős a parkoló szám növekedés, míg az 1. szektorban jelentős csökkenés látható.) A Rákóczi és Ságvári terek mögött, az újabb parkolók megépülésével enyhültek a parkolási gondok. A város a továbbiakban is folytatni kívánja a P+R, parkolók és B+R, csomópontok bővítését, kiépítését. A jövőben új parkoló kapacitások szükségesek, a Dísztér kapcsán az Egressy út elején, valamint a piacnál – autóbusz pályaudvarnál – a Lini István térnél több (200‐300 db) parkolóhely kialakítása szükséges. További parkoló‐bővítési igények vannak az Építők útján, a Tóth Árpád úton, a Szent Erzsébet sétányon, de legfőként a Mátyás király út és a strand környezetében a készülő parkoló‐koncepció alapján, mely a lakóépületek közötti belső terek összekötéséről is hivatott gondoskodni a könnyebb gépjármű közlekedés érdekében. Törekedni kell arra, hogy a közszolgálati – egészségügyi – oktatási intézményeknek, nagy járműforgalmat vonzó létesítményeknek saját parkolója legyen, melyet az OTÉK elő is ír.

29


Kazincbarcika város egyes területein – elsősorban a belvárosi területrészen – a tervezők és építtetők számára olykor megoldhatatlan feladatot jelent az építéshatósági engedélyezési eljárás eme sarkalatos kérdése, azaz a járművek elhelyezése. Kazincbarcika Város Önkormányzata ezen feladat megkönnyítése céljából alkotta meg az építési engedélyezési eljárás során szükséges parkolóhely biztosítási kötelezettség elősegítéséről szóló 13/2009.(III. 20.) számú Önkormányzati rendeletét. A városban a parkolás jelenleg ingyenes.

2.5.3 Kerékpárutak A városban 2007 óta mindösszesen 7 151 fm új kerékpárút épült meg az alábbi szakaszokon: Jószerencsét út Mátyás király út Herbolyai út Irinyi út

Építők útja Tardonai út Egressy út

Továbbá kihelyezésre került 187 db kerékpártámasz, 5 db fedett kerékpár tároló és 7 db információs tábla. A megépült kerékpárút hálózat által kerékpárral könnyebben és biztonságosabban megközelíthetővé vált több intézmény illetve foglalkoztató.Többek között a BorsodChem Zrt. főbejárata, a városi köztemető, a Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, a Kazincbarcikai Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskolai Tagiskolája, a Kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolája, a Városi Strandfürdő, a Kazincbarcikai Kórház, az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, a Kazincbarcikai Összevont Óvodák Napsugár Tagóvodája, Kertvárosi Tagóvodája, az Építők úti Tagóvodája, a Füzike Tagóvodája, a Május 1. úti orvosi rendelők, a városi piaccsarnok, az autóbusz‐állomás, a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ, az Idősek Klubja, az Idősek Otthona, és a szupermarketek, fő utcai üzletek. További kerékpárút hálózat bővítése indokolt a BorsodChem további üzemi bejáratainak, a kazincbarcikai vasútállomásnak, a városi uszodának, az ipari parknak, a városi horgásztavaknak, a csónakázó‐tónak illetve Tardona település kerékpárral történő megközelítése érdekében.

2.5.4 Közúti úthálózat Az országos közutak az állam, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az úthasználók azonos igényeket támasztanak a közúthálózat egészével szemben, de a tulajdonforma különbözőségéből adódóan ezen elvárásoknak az útfenntartás kapcsán teljesen eltérő szervezeti rendszerben kell megfelelni. Míg az állami közutak kezelését az illetékes miniszter által az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre alapított közhasznú társaság, vagyis külön e célra létrehozott szakapparátus végzi, addig a helyi közutak vonatkozásában e feladat, egy speciális önkormányzati szervezeti és felelősségi rendszeren keresztül kell, hogy megvalósuljon. Kazincbarcika város közúthálózata másodrendű főútból, gyűjtőútból, kiszolgáló és lakóutakból tevődik össze.

30


Belterületi közutak hossza: • ebből kiépítetlen: Külterületi közutak hossza: • ebből kiépítetlen: Bel‐ és külterületi közutak összesen: Kerékpárutak: Gyalogutak és járdák:

79,783 km – területe: 446,945 ezer m2 5,244 km

10,824 km – területe: 12,042 ezer m2 8,818 km

90,607 km – területe: 563,656 ezer m2 14,101 km – területe: 34,842 ezer m2 76,368 km – területe: 154,205 ezer m2

Kazincbarcika belterületi úthálózatán kívül jelentős a külterületi úthálózat, amelynek karbantartása jelentős terhet ró az önkormányzatra. A közúthálózat fejlesztésére fordítható költségkeretről – lehetőségeihez mérten – az önkormányzat rendelkezik. Az útfenntartásra és üzemeltetésre fordítható költségigények messze meghaladják a reális pénzügyi lehetőségeket, ezért a feladatok elvégzése fontossági rangsoralapján történik. Az elmúlt években pályázati források segítségével új út‐ , járda,‐ kerékpárút megépítésére, valamint több út‐, és járdaszakasz felújítására kerülhetett sor. 2008 – 2014 évek között az alábbi közúthálózati fejlesztések történtek: ‐

Jószerencsét út – Mátyás király u. körforgalmú csomópont építése

‐

Herbolya‐Régi telep útépítés

‐

Keleti és Nyugati gyűjtő utak kiépítése, melyek lehetővé tették az Egressy út tehermentesítését, ahol közterületi fejlesztések valósultak meg, parkoló építésekkel kombinálva

‐

Ipari park bekötő út,‐ és körforgalmú csomópont építése

Többek között az alábbi helyszíneken valósultak meg felújítások önkormányzati és pályázati forrásból: Mátyás király u. több szakaszán út‐ és Dózsa Gy. u. (általános iskola előtti szakasz) járdafelújítás útfelújítás Építők útja út‐ és parkoló felújítás

Augusztus 20. tér út‐ és járdafelújítás

Csokonai u. – Veres P. u. útfelújítás

Liget u. útfelújítás

Akácfa u. – Bartók B. u. – Munkás u. útfelújítás

Eszperantó u. út‐ és járdafelújítás

Vasút út útfelújítás

Szabó Ervin u. – Május 1. u. járdafelújítás

Erzsébet stny. útfelújítás

Eszperantó út út‐ és járda felújítás

Egressy út felújítása (nagy részben)

Belvárosi terek útjainak, járdáinak felújítása

Szendrey Júlia út részleges útfelújítás

Kátyúzások

Az alábbi új utak létesültek önkormányzati és pályázati forrásból: ‐

Keleti gyűjtőút

‐

Nyugati gyűjtőút

31


A jövőben előtérbe kell helyezni a közösségi közlekedés fejlesztését, az autóbusz pályaudvarhoz kapcsolódó parkolók, csomópontok átalakításával. A Vasútállomás és közösségi közlekedés tekintetében szintén fontos a parkolók és csomópontok fejlesztése, a biztonságos kerékpárutasmegközelítés és tárolás biztosítása. Különösen fontos továbbá a Mátyás király út és környéke, valamint az abból nyíló terek, lakótelepek közlekedési és parkolási gondjainak megoldása, azokon való lazítás, összekapcsolásuk, aMátyás király út illetve a Lini István tér és a Tardonai út közötti terület átépítése, összekötése úttal, parkoló rendszerrel figyelembe véve a Piaccsarnok és a Sportközpont közelségét, a Völgy‐park és környékének megközelíthetőségének javítása, kellő mennyiségű parkolási lehetőség biztosítása. Megoldandó továbbá az Újkazinci városrész, azon belül is kiemelten a Mikszáth lakótelep ilyen irányú problémáinak az ütemezett megoldása. Folytatni szükséges a Belváros rehabilitációjának II. ütemét ilyen szempontból is, azaz az Egressy út Jószerencsét út és Liget utca közötti szakaszának fejlesztése, a parkolási lehetőség bővítése tekintettel a környéken lévő számos közintézményre, valamint a Dísztér és a Főtér rekonstrukcióját is meg kell valósítani a közeljövőben. Általában igény van a közlekedés‐biztonság javítására is, gyalogos‐átkelőhelyek, forgalomcsillapítók létesítésével, további kerékpárutak építésével, jelzőlámpás csomópontok kialakításával. Szükség van továbbá az elhasználódott, elöregedett belterületi közutak, járdák folyamatos felújítására, különös tekintettel a nagy foglalkoztatók, intézmények, és szabadidős pihenőparkok, sporttelepek környezetében.

2.5.5 Helyi közösségi közlekedés 2015. január 16‐tól az Észak‐magyarországi Közlekedési Központ ZRt., mint a Borsod Volán ZRt. jogutódja biztosítja a városban a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói‐ üzemeltetési feladatokat, ami helyi menetrend szerinti autóbusz közlekedési hálózatot jelent. A járatokkal a város mindegyik városrészébe el lehet jutni (Kertváros‐Herbolya, Belváros, Újkazinc‐ Sajókazinc, Barcika‐Alsóváros), és részben a nagyobb foglalkoztatókhoz is. 2015. év során – az előző szerződés hatályának lejárása okán ‐ új beszerzés fog történni a helyi közúti közforgalmú személyszállítási közszolgáltatói‐ üzemeltetési feladatok ellátására, melyben továbbra is törekedni szükséges a lakossági igények minél magasabb mértékű kielégítésére. 2015. január 1‐től a közlekedtetett járatok száma munkanapokon 73, szabadnapokon 39, munkaszüneti napokon 39 db. A helyi autóbuszmegállók száma a városban 32 darab, az átlagos utazási távolság 3,2 km. A helyi személyszállítási feladatok végzésére – a legfrissebb, 2013‐as adatok alapján – 5 db autóbusz áll rendelkezésre, melynek megoszlása 4 db szóló és 1 db csuklós típusú jármű.

2.5.6 Játszóterek A város nagyobb, frekventált játszótereinek EU konformmá alakítása az elmúlt évek során – 2009 és 2014 között – megtörtént. Jelenleg összesen 13 db EU konform játszótér van a városban. A legjelentősebb beruházás a Völgy‐parkban történt 2014‐ben (a Völgy‐park fejlesztés I. ütemeként), ahol Magyarországon is egyedülálló módón koncentrálódnak a szabadtéri játékok és fitnesz‐eszközök valamennyi korosztály számára, ami mind a helyi lakosság, mind a szűkebb értelemben vett környező

32


települések, de akár méga miskolci lakosság számára is vonzerőt jelent kikapcsolódás, rekreáció téren. A játszóterek, pihenőparkok, azaz az élhető környezet biztosításávalmind a kisgyermekesek, tinédzserek, mind a fiatalok, idősek, mind pedig a sportkedvelőkkiszolgálása is egyaránt fontos a város számára. Az önkormányzat minden évben – a lehetőségeihez mérten ‐ különít el forrást vagy biztosít fedezetet költségvetésében a kisebb‐nagyobbjátszótéri fejlesztésekre, illetve azok rendszeres karbantartására, a minősített játszóterek kötelező felülvizsgálatainak elvégzésére, mely feladatokat a Barcika Park Nonprofit Kft.a városüzemeltetési szerződés keretében látja el évről évre. Természetesen a fejlesztésekhez a saját forrás biztosításán túl további források megszerzésére is folyamatosan törekszik az önkormányzat, és fog is a jövőben, hiszen vannak közterületek, városrészek, ahol még nem épületek meg a tervezett játszóterek, vagy a meglévő játszóterek bővítése még nem történt meg, vagy a nagy igénybevétel, amortizáció miatt már szükségszerű a felújítása.

2.5.7 Kolorcity imázsváltás Kazincbarcikán a Svájci Hozzájárulási támogatás részeként kezdődtek el és valósulnak meg évről évre olyan programok, amelyeka város imázsának javítását tűzték ki célul. A város számára kiemelten fontos, hogy vonzó életminőséget, jövőképet kínáljon a lakosoknak, vállalkozásoknak és mindezeknek nem csak a szolgáltatásokban, infrastruktúrában kell megjelenniük, hanem a közösségi programokban, valamint mindezek együttes kommunikációjában is, hogy az emberek fejében kedvezőbb kép alakuljon ki Kazincbarcika városról. Ennek érdekében valósul meg a Kolorcity program, mely a város kapcsán egy tudatos stratégia mentén felépített és menedzselt nyilvánosságbeli megjelenést jelent, amely „színes város” imázsépítés alapvető célja, hogy a városban mind a vállalkozások, mind a lakosok, mind pedig az ide érkező vagy átutazó turistáknak a körében is elősegítse a megújulást (innovativitást) illetve a kreativitást, ezeken keresztül pedig az évtizedek során a városról kialakult kép átformálódását. Fontos, hogy ezen célokhoz kapcsolódó programok ne csak egyszeri események legyenek, hanem jelenjenek meg a hétköznapokban illetve a város mindennapi életében. Ezen program részeként készül el 30 db épület kreatív homlokzati festése, illetve valósulnak meg az ún. utcai művészeti (street art) projektek. A város a Borsodi Művészeti Fesztivállal összekötve 2015‐ben immár harmadik éve fogja megvalósítani a Kolorcity fesztivált, amely a város lakosságának aktív közreműködésével megvalósuló újszerű művészeti programokkal nem csak a megyében, hanem országosan is – 3 hétre ‐ Kazincbarcikára irányítja figyelmet. A jövőben folytatni kívánjuk a Kolorcity programunkat és a város imázsának építését, benne a város színesebbé tételével, valamint a mind szélesebb közönséget bevonó kreatív művészeti eseményekkel, illetve az évenként egy alkalommal megvalósuló – reményeink szerint egyre nagyobb ismertségre és látogatói létszámra szert tevő ‐ fesztivállal.

2.5.8 Ívóvízellátás és szennyvízkezelés Ivóvíz hálózat: Kazincbarcika város saját víztermelő bázissal nem rendelkezik. Az ivóvízzel ellátott ingatlanok száma 12.656 db (99,5%) számottevően nem változik. A város ivóvíz gerincvezetékének hossza 87.092 fm, átmérője DN50 – DN400 között változik, de zömében DN80 és DN100‐as, anyagát tekintve acél, azbeszt‐cement, öntöttvas és műanyag csöveket találunk. Az ivóvíz hálózat része még 307 db tűzcsap, 86 db közkifolyó, 1‐1 db nyomásfokozó, átemelő és víztároló medence.

33


2008 – 2014 között mintegy 4.300 fm ivóvíz gerincvezeték épült, mely egy része, új fogyasztók rendszerbe kapcsolását, míg más része a régi kritikus gerincvezetéki szakaszok cseréjét szolgálta. A vezetékhálózat több mint 30%‐a (27.182 fm) 1970 előtt épült, azbesztcement és acél (horganyzott acél) kivitelű. Ezen hálózati elemek cseréje az elkövetkezendő években fontos a település ivóvíz ellátásának biztonsága érdekében. A tervezett rekonstrukció több száz millió forint összegű fejlesztést jelent az elkövetkezendő években, melyek fedezetéül mind az uniós pályázati lehetőségeket, mind a rendszerhasználati díj visszaforgatását ki kell aknáznia az önkormányzatnak. Szennyvízelvezetés: A város ingatlanjainak majd mindegyike csatlakoztatható a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerre.Nincs olyan nagyobb településrész, ahol a szennyvízelvezetés nem lenne megoldott. Jelenleg egy ‐ két utcában nincs szennyvízelvezető rendszer, de annak kiépítése is folyamatos a rendelkezésre álló források függvényében. A vezetékes szennyvízelvezetéssel érintett háztartások aránya 86 %‐os (10.878 db). A város szennyvíz csatorna gerinchálózatának hossza 78.075 fm, átmérője DN150 –DN1000‐es, jellemzően tokos beton és azbesztcement csőből épült (56.104 fm) az 1950‐es évektől, az újabb szakaszok azonban már KG‐PVC csőből épültek, épülnek. A szennyvízelvezető rendszer lejtése 3 – 25 %‐os. 2008 – 2014 között csak mintegy 1.197 fm gravitációs szennyvízvezeték, 744 fm nyomóvezeték és 4 db szennyvíz átemelő épült. Ezen beruházásokban az eddig még ellátatlan területek rendszerbe illesztése került megoldásra, a gravitációs építések egy kisebb hányada a régi gerincvezeték kritikus szakaszainak nélkülözhetetlen cseréje volt. Az elmúlt 6 évben jelentős rekonstrukció a településen nem volt. A vezetékhálózat több mint 68%‐a (64.802 fm) régi, elöregedett, azbesztcement és tokos beton kivitelű. Ezen hálózati elemek cseréje, felújítása (bélelése) az elkövetkezendő években elengedhetetlenül fontos a település szennyvízelvezetésének biztonsága érdekében. Ezen vezeték szakaszokra egyre jellemzőbb a gyökérbenövés és törésből adódó dugulás. Az elöregedett korszerűtlen rendszerből akárkiszivároghat a szennyvíz a környező talajba, mely környezetszennyezéshez vezethet, továbbá a jelentős infiltráció a szennyvíztisztító terhelését is növeli. A szennyvízhálózat rekonstrukció költsége akár a 2 milliárd forintos értéket is elérheti. Tekintettel a becsült érték nagy volumenére szükségszerű uniós támogatásokból és rendszerhasználati díjból ütemezetten ugyan, de folyamatában korszerűsíteni a szennyvíz‐hálózatot. Szennyvíztisztító telep:A szennyvíz‐tisztító telep kapacitása 15.000 m3/nap (50.048 LEÉ), mely a város agglomerációjának szennyvízét is tisztítja. A telep rekonstrukciója 2015. év elején elkezdődött, egy teljesen új – részben zárt rendszerének köszönhetően a kellemetlen szaghatásokat megszüntető ‐ szennyvíz‐tisztítási technológia kerül kialakításra. A telep korszerűsítéséhez kapcsolódóan a Balassa, Gorkij, Alkotmány utcákban és az Alsóvárosi körúton bővül a szennyvíz‐hálózat, illetve több helyen rekonstrukciós feladatokat végeznek el. Az ivóvízhálózat és szennyvízhálózat folyamatos rekonstrukciója érdekében 2013‐tól – amióta a víziközmű hálózat az önkormányzat tulajdonába került jogszabályi változások következtében ‐ a város évente rendszerhasználati megállapodást köt a város víziközmű hálózatát üzemeltető ÉRV Zrt.‐vel nettó 90 millió Ft értékben, mely összeg kizárólagosan a rendszer korszerűsítésére, fejlesztésre használható fel.

2.5.9 Csapadékvíz Vízelöntések szempontjából Barcika‐Alsóváros – hétköznapi nevén Alsóbarcika – a legveszélyeztetettebb terület.A 2010‐es árvíz idején is itt volt a legtöbb és legsúlyosabb probléma. Ez a városrész fekszik a legmélyebben és legközelebb a Sajóhoz. A városrészben ezen túl pedig igencsak magas a talajvíz szintje is, ami csapadékosabb időben jelentős belvíz problémát okoz. A felszíni vízelvezető rendszer nem teljes körű, a középső területeken több utcában nincs kiépített felszíni

34


vízelvezetés, és a meglévő rendszer műszaki állapota is elég rossz. Ezen terület felszíni vízelvezetésének megoldása még várat magára, fejlesztési tanulmányterv birtokában szükségszerű minél rövidebb időn belül fejlesztési támogatásra szert tenni. A város zárt csapadékvíz elvezető hálózata 66,4 km hosszú NA30‐NA60‐as tokos betoncsöves, az 1960‐70‐es években épült, műszakilag a működésének határán van. Több helyen a vízelvezetés megrongálódott, az elöregedett csatornák miatt naponta jelentkeznek a megoldandó problémák. A belvárosban az elmúlt évek beruházásai részeként számos helyen megtörtént a korszerűsítés, de a nem teljes körű rekonstrukció miatt vízelvezetési problémák előfordulhatnak hirtelen esőzések esetén. A Herbolya‐Kertváros településrészen a Tardonai –Munkás – Illyés Gyulautcák, valamint a Tardona patak által határolt területen a hirtelen lezúduló záporcsapadék egyre gyakrabban okoz problémát. Ezen a területen is szükséges a hiányzó szakaszokon a felszíni vízelvezetés kiépítése, illetve a meglévő rendszer műszaki állapotának javítása. A városban az elmúlt években gyakorlat volt, hogy a közterületi fejlesztésekkel egyidejűleg a csapadékvíz‐elvezetést is korszerűsítették, de a jövőben a legveszélyeztetettebb területeken (Barcika‐ Alsóváros, Belváros, Kertváros) szükséges a csapadékvíz‐elvezetés problémáinak hosszú távú szakszerű megoldása.

2.5.10 Ár és belvízveszélyes területek Kazincbarcika a Sajó jobb partján, a folyó 83,8 – 91,8 fkm szelvényei között fekszik, közigazgatási területe azonban a 88,7‐89,8 fkm szelvények között, illetve a Szuha‐patak torkolata alatti szakaszon – két lefűződött Sajó kanyarulat vonatkozásában – átnyúlik a Sajó bal parti hullámterére is. A település bel‐és külterülete ennek megfelelően három ártéri öblözet által is érintett: ‐

a Sajó jobb parti 2.31. sz. Hosszúrévpuszta‐Sajókeresztúri nyílt ártéri öblözet,

‐

a Sajó bal parti 2.22. sz. Mucsony‐Sajókazai ártéri öblözet,

‐

a Sajó bal parti 2.21. sz. Boldva‐Mucsonyi ártéri öblözet.

A Miskolc‐Ózd vasútvonal és a folyó közötti bel‐és külterületi ingatlanok, valamint a Sajó bal parti hullámtéri ingatlanok a Sajó folyó nagyvízi medrében fekszenek, a település nyugati részének árvízvédelmét a Kazincbarcika‐vadnai töltés megnevezésű MÁV kezelésű MÁSZ+1,0 m magassági biztonsággal rendelkező vasúti töltés, mint elsőrendű védvonal biztosítja. Kazincbarcika területére jellemző mértékadó árvízszintek a 11/2010 (IV.28) KvVM. rendeletben meghatározottak szerint az alábbiak:

Fkm

MÁSZ (mBf) megjegyzés

1.

81,00

128,67

Kazincbarcika közúti híd (Hőerőmű)

2.

83,80

130,57

Kazincbarcika közig. terület K‐i határa (számított)

3.

86,55

132,45

Kazincbarcika‐Mucsony közúti híd

4.

91,80

135,87

Kazincbarcika közig. terület Ny‐i határa (számított)

5.

95,10

137,80

Sajókaza közúti híd

35


Az Észak‐magyarországi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyásokon ‐ 1998‐2010 között ‐ több alkalommal vonultak le az addigi maximális vízszinteket meghaladó árhullámok, amelyek előfordulásával és tulajdonságaikkal kapcsolatban az alábbiakra kell figyelni: ‐

A kialakult árhullámok nagyrészt nem egyediek voltak, hanem sok esetben a statisztikai valószínűséget háttérbe szorítva, tendenciaszerűek.

‐

Avízmércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legmagasabb vízállás(LNV) meghaladások esetenként rövid időn belül megismétlődtek, a növekedés több esetben drasztikus volt. (A Sajó folyó esetében a 2010. május‐június hónapban levonult rendkívüli árvizek.)

‐

Nőtt a magas vízszintek tartóssága, több árvíz esetében szokatlanul hosszú időszakra nyújtva a töltések terhelését, jelentősen növelve az árvízi kockázatot.

‐

A magas vízszintek kialakulását sokszor nem kísérte a vízhozam növekedése, így az árvizek gyakoriságának növekedése mellett szembetűnő és rosszirányú változásként említhető a medrek és az árterek vízszállító kapacitásának csökkenése.

‐

A fenti időszakban több kisvízfolyáson, majd néhány folyón is soha nem tapasztalt méretű árhullám alakult ki, amelyek az észlelési adatsorban, vízmennyiségben és vízmagasságban is egyedülállónak számítanak.

A fenti tapasztalatok alapján a jövőben alapvetően állami vízrendezési feladatok jelentkeznek a Sajó menti területek árvízveszélyeztetésének csökkentésére.

2.5.11 Hulladékkezelés Kazincbarcika Városa, mint a Sajó‐Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési önkormányzati Társulás (továbbiakban Társulás) egyik társult települése, regionális hulladékkezelési rendszerben oldja meg a hulladékkezeléssel összefüggő feladatokat. A rendszer elemei a Sajókaza Hulladékkezelő centrum, mint regionális hulladékkezelő központ, a szelektív hulladékgyűjtő rendszer, valamint lakosság felé történő szemléletformáló kommunikáció a hulladékgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése érdekében. A városban a hulladék gyűjtését és szállítását közszolgáltatás keretében a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el 2014. október 1‐től. A városban a rendszeres szilárd hulladékgyűjtésbe és szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a korábbi évek folyamatosan javuló tendenciáit követően 2012‐ben elérte a 100 %‐ot. De ez nem jelenti azt automatikusan, hogy minden háztartásban szelektíven válogatják szét a kommunális hulladékot. A településről elszállított szilárd hulladék azonban jelentős mennyiségben tartalmaz biológiailag lebomló hulladékokat (33,5 %), továbbá szintén jelentős mennyiségben fordul elő benne műanyag (13,9 %), papír, (7,7 %), üveg (3,2%). Ezek kapcsán megállapítható, hogy a szelektíven gyűjthető hulladékok vonatkozásában még sok kihasználatlan lehetőség van a rendszerben. Évente 1 alkalommal valósít meg a közszolgáltató lomtalanítást, illetve 8 db hulladékgyűjtő udvar (ebből 2 db Kazincbarcikán) és 2 db átrakó állomás üzemeltetésével teszi hatékonyabbá a lakosságtól származó hulladékok gyűjtését a teljes szolgáltatási területén. Válogatómű üzeme helyezésével a továbbiakban hasznosítható csomagolási hulladékok kinyerését tudják megvalósítani, ezáltal is csökkentve a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét a jelenleg működő elkülönített gyűjtés rendszerében. Az építési és bontási hulladékok fizikai átalakításával, osztályozásával 2020.évre a 70%‐os hasznosítási arány megvalósítása a cél. Az előkezelt hulladékminősítést követően alkalmassá válhat építési célra, a kivitelezések kiváló termékeivé alakíthatóak.

36


A szolgáltatás minőségének fokozása érdekében integrált (minőség‐, környezeti‐ és biztonsági) irányítási rendszer bevezetését, illetve független, akkreditált intézménnyel történő tanúsíttatást tűztek ki célul. A rendszer alkalmazásával a műszaki, környezetvédelmi, a jogszabályi‐ törvényi előírásoknak való maximális és folyamatos megfelelés, a Megrendelők által támasztott környezetvédelmi követelmények is biztosíthatóak. A Társulás több fejlesztési programot is bonyolít, amelynek részeként átalakul a települési szilárdhulladék gyűjtése és kezelése is. Első fejlesztési lépésben elkészül egy mechanikai‐biológiai hulladékkezelő létesítmény, amely alkalmas lesz arra, hogy a vegyes települési hulladékból leválasszon elkülöníthető frakciókat az alábbiak szerint: ‐

szervesen lebomló és inert frakció,

‐

kemény műanyag frakció (pl.: PP, HDPE, PS, ABS),

‐

vasfémek frakció,

‐

nem vasfémek frakció,

‐

égethető könnyű frakció,

‐

hasznosításra és égetésre alkalmatlan frakció.

A szervesen bomló frakció utólagos biológiai stabilizálásra kerül, amennyiben alkalmas lesz az anyagminőség, a meglévő komposztálási technológiával közösen minősített komposzt előállítására is alkalmas lehet. A technológia alkalmazásával az optimális tápanyag körfogás megteremtésére kell törekedni, ez magában hordozza az értékesítés lehetőségét is. A kemény műanyag frakció hasznosítási bázisa rendelkezésre áll, ezért a cél a minél tisztább másodnyersanyag megteremtése. A vas és nem vas fémek hasznosításának módja és hálózata teljes mértékben rendelkezésre áll, ezért ennek elkülönített gyűjtése esetén a hasznosítás problémamentesen megoldható. Égethető könnyű frakció termikus hasznosításra vár olyan létesítményekben, amelyek önállóan, vagy együttégetési technológiában képesek ezt megoldani. A hasznosítás korlátai a mennyiség, a fűtőérték és az összetétel lehet, ezek a tapasztalati értékektől függnek. A további hasznosításra alkalmatlan frakció egyetlen ártalmatlanítási módja a lerakás, műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakóban. A kitűzött cél, hogy a lerakásra kerülő mennyiség a jelenlegihez képest kevesebb, mint 50 % legyen, de tényleges értékek csak a működő technológiából érhetőek el. A hulladékgyűjtés fejlesztési céljai, hogy a szabványedény ellátottság teljes mértékben megvalósítható legyen valamennyitársult önkormányzati településen – így Kazincbarcikán is ‐ úgy, hogy az ürítés tényének rögzítése is megtörténhessen, valamint a jogszabályban is szereplő választási lehetőségek is rendelkezésre álljanak a mennyiség vonatkozásában. További cél, hogy szinténszabványedény segítségével megoldásra kerüljön a házhoz menő elkülönített – szelektív ‐ gyűjtés a csomagolási hulladékok tekintetében, evvel párhuzamosan pedig a gyűjtési kapacitások növelésre kerülhessenek az átcsoportosított szelektívgyűjtő szigetek segítségével.

2.5.12 Lakásgazdálkodás A városban – összhangban a térségi trendekkel és a népesedési tendenciákkal ‐ az elmúlt években alig épültek lakások, illetve házak. A 2008. évet követően, a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett az új építések száma.

37


Új építések és lakás használatbavétel alakulása 2010 és 2014 között Év

Új építések száma Új használatba vett (db) lakások száma (db) 6 31 7 7 4 12 1 4 3 3 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

2010 2011 2012 2013 2014

Az önkormányzat erre irányuló szakfeladatot ellátó gazdasági társasága változástatást tervez a jövőben a lakásgazdálkodásában. Komfortfokozat, lakásminőség alapján többlépcsős bérlakás‐ állomány kialakítása a cél, mely lehetőséget teremthet különböző életciklusokban, a különböző korú és anyagi helyzetű potenciális bérlők számára a megfelelő bérlakás kiválasztására. A meglevő lakásállomány szerkezet átalakításának egyik része a korszerűtlen, használhatatlan, alacsony státuszú lakások (Hámán Kató út páratlan oldal) elbontása, melyek elbontása 2014‐ben meg is kezdődött. Ezáltal területet biztosítva megfelelő pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén, korszerű, több igényt is kielégítő bérlakások, bérházak megépítéséhez. Az önkormányzat jelenleg lehetőséget biztosít, a tulajdonában levő összkomfortos és komfortos licitlakások megvételére a bennlakó bérlők részére,csökkentve ezzel a tulajdonosi terheket (közköltség, panelprogram költsége), növelve az önkormányzati bevételeket. Lakásgazdálkodás főbb adatai 2014. október 31‐i állapot szerint Változások a lakásállományban További További hasznosításra Lakásállomány Bérelt lakások hasznosításra nem tervezett lakások 2014. október 30. jogcíme tervezett lakások db m2 db m2 db m2 régi szociális 336 14.609 106 4.457 230 10.236 új szociális 16 730 ‐ ‐ 16 730 költségalapú 2 102 ‐ ‐ 2 102 nyugdíjasházi 38 968 ‐ ‐ 38 968 garzonházi 18 652 ‐ ‐ 18 652 szakemberkeretes 26 1.288 ‐ ‐ 26 1.288 licit 34 1.246 ‐ ‐ 34 1.246 Összesen 470 19.595 106 4.457 364 15.222 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Általánosságban megemlítendő, hogy az elmúlt években javult ugyan az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál a fizetési fegyelem, azonban 2014 szeptemberében még így is 200 millió Ft volt az összes hátralék és kintlévőség értéke. A fizetési készség javulása köszönhető a felmondásoknak és a kiürítési intézkedéseknek is, melyek intenzív és következetes folytatása elengedhetetlen és szükségszerű.

38


2.6 SWOT elemzés Az alábbi SWOTanalízis összefoglalja és szakszerűen csoportosítja a helyzetértékelés során tett azon legfőbb megállapításokat, melyek kapcsolatban állnak a város középtávú gazdasági programjában és fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazódó stratégiával, megalapozzák ezen fejlesztési stratégia megalkotását: Erősségek

Gyengeségek

Termelő üzemek (ipari park), kezdő vállalkozások Munkanélküliek egyre nagyobb hányada (tervezett inkubátorház) befogadásra tartósan rászorul a támogatási rendszerre rendelkezésre álló infrastruktúra Hiányzó időskori ellátást biztosító kapacitások Befektetés‐ösztönzési szolgáltatások, működő Bölcsődék, óvodák felújításra szoruló vállalkozás‐fejlesztési támogatási program ingatlanállománya Foglalkoztatottak aránya javul Hiányzó bölcsődei férőhelyek a kismamák minél hamarabbi munkába állásának ösztönzésére Országos viszonylatban relatív jó iskolázottság, ami lehetőséget ad továbbképzésekre és új Felújításra szoruló orvosi rendelők munkahelyek teremtésére Energetikai korszerűsítésre váró nagy számú A városban stabilan működő közfoglalkoztatási panelépítésű lakóépületek rendszer, mezőgazdasági termelés megindulása Jelen vannak a városban szegregátumok és a helyi termékek helyben való felhasználása (Herbolya, Béke út környéke), melyek komplex Megfelelő minőségű szálláshelyek a városban rehabilitációja szükséges Megkezdett városimázs váltás (Kolorcity Hiányos rendezvény infrastruktúrák koncepció), kultúra nagyobb tere közéletben, Energetikai célból korszerűsítésre váró köztereken középületek Növekvő igény a bölcsődei ellátásra Korszerűsítésre szoruló ívóvíz‐hálózat Egészségügyi alapellátás biztosított Hiányzó csapadékvíz‐elvezető rendszerek a Stabilan működő szociális ellátó rendszer belvárosban és Balcika‐Alsóvárosban Megújult belváros, kiterjedt zöldfelületek, Korszerűsítendő Sajó menti árvízvédelmi modern játszóterek nagy száma rendszer Kiépült városi kerékpárút rendszer Megújuló szennyvíz‐kezelési rendszer Javuló fizetési fegyelem a lakásbérleményeknél Lehetőségek

Veszélyek

Stabilizálódó gazdasági környezet, ami lehetőséget ad további beruházásoknak, vállalkozás‐fejlesztéseknek

Csökkenő lakónépesség, megmaradó elvándorlás

Idősödő lakosság újabb követelményeket támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben Bővülő igény az egészségfejlesztési programok megvalósítására

Változó kormányzati szabályozás, további költségvetési elvonások, melyek kevesebb teret hagynak a fejlesztéseknek és az önként vállalt feladatok ellátásának Folytatódik az elmúlt években megfigyelhető szélsőséges időjárás, ami fokozott problémát jelent a csapadék‐ és árvizek kezelésében

39


3 Önkormányzati működést és fejlesztést meghatározó tényezők

3.1 Önkormányzati feladatvállalás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény meghatározza a helyben biztosítható közfeladatokat. Az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok a 2015. évi költségvetés alapján: igazgatási tevékenység egészségügyi alapellátás város‐ községgazdálkodási feladatok városüzemeltetési feladatok közvilágítás lakás‐ és helyiséggazdálkodás intézményi étkeztetés helyi közfoglalkoztatás közművelődés, sporttevékenység település közbiztonság biztosításában való közreműködés

hulladékgazdálkodás nemzetiségi ügyek víz ‐ szennyvízelvezetés óvodai ellátás bölcsődei ellátás szociális gyermekjóléti szolgáltatások szociális ellátások (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, stb.) időskorúak szociális ellátási feladatai települési önkormányzati képviselőkkel kapcsolatos kiadások helyi közösségi közlekedés biztosítása

Az önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatok: egyéb nem kötelező oktatási feladatok városi kitüntetések adományozása

rendezvények szervezése, lebonyolítása tartalékok (általános, polgármesteri keret, kötvény, stb.) nemzetközi kapcsolatok ápolása, fenntartása kötelező feladathoz nem tartozó felújítások, felhalmozások civil szervezetek támogatása, sportegyesületek gazdasági ellátó szervet által ellátott feladatok támogatása adósság szolgálat (törlesztések tőkerésze és egyházak támogatása kamata) Az önkormányzat állami, államigazgatási feladatai: •

helyi adóztatási feladatok,

•

szociális jellegű feladatok.

3.2 Önkormányzat főbb gazdasági adatai 2014ben Az önkormányzat 2015. évi költségvetése röviden bemutatásra kerül, mely információkat nyújt arról, hogy a változó központi szabályozások nyomán milyen gazdálkodási helyzetben van a városi önkormányzat. Fontos szempont, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvényben foglaltak alapján az önkormányzat működési célra csak likvid ‐ naptári éven belül visszafizetendő ‐ hitelt vehet fel, vagyis a költségvetésben működési hiány nem tervezhető.

40


A 2015. évi költségvetés bevételeinek főösszege 8.781.427 ezer Ft, ami 1.140.245 ezer Ft‐tal (14,9 %‐ kal) haladta meg a 2014. évi eredeti költségvetési előirányzatot. A növekedést jelentősen befolyásolja a tervezett Európai Uniós és egyéb programok fejlesztési célú támogatásának növekedése. A város 2015. évi tervezett költségvetési bevétele finanszírozási bevételek nélkül –7.558.945 ezer Ft. A költségvetés alapján az összes kiadás 79,3 %‐a kötelező feladat, 17,6 %‐a önként vállalt feladat, 3,1 %‐a pedig államigazgatási feladat. A költségvetés bevételeinek‐kiadásainak megoszlása a kötelező, az önként vállalt és az állami, államigazgatási feladatok között: ezer Ft‐ban Megnevezés BEVÉTELEK Önkormányzat működési támogatása Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek

Önként vállalat feladatok

Kötelező feladatok

Államigazgatási feladatok

Mindösszesen

1.010.265

‐

4.267

1.014.532

87.389

1600

88.989

2.058.559

536.221

‐

2.594.780

2.551.050

138.902

162.783

2.852.735

775.826

35.921

‐

811.747

20.500

‐

175.662

175.662

20.500

Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen

6.503.589

888.306

167.050

7.558.945

Finanszírozási bevételek

2.048.487

1.014.216

162.783

3.225.486

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN:

8.552.076

1.902.522

329.833

10.784.431

Működési költségvetési kiadás

3.749.104

905.669

167.050

4.821.823

Felhalmozási költségvetési kiadás

3.101.653

857.951

3.959.604

Költségvetési kiadások összesen

6.850.757

1.763.520

167.050

8.781.427

Finanszírozási kiadások

1.701.319

138.902

162.783

2.003.004

KIADÁSOK

KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 8.552.076 1.902.522 329.833 10.784.431 Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről szóló 9/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

Finanszírozási bevételként az önkormányzat a hiány belső finanszírozására 1.222.482 E Ft várható költségvetési maradvány igénybevételével számol. Az önkormányzat költségvetési bevételek esetében a prognosztizált gazdasági növekedéssel összefüggésben a közhatalmi bevételek emelkedésével számolt, míg a kiadások esetében a működési kiadások kismértékű növekedésével és a felhalmozási kiadások csökkenésével tervezett.

41


3.2.1 Adópolitika, helyi adóbevételek Az önkormányzat legjelentősebb helyi bevételi forrása az iparűzési adóból származó bevétel, melynek alakulása táblázatos formában került összefoglalásra. Iparűzési adó alakulása 2008 és 2014 között Iparűzési adó (Mft) éves változás

2008 1 757

2009 2010 2011 2012 2013 1 501 1 151 1 456 1 711 2 054 ‐15% ‐23% 26% 18% 20% Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

2014 2014/2008 2 281 524 11% 30%

•

A gazdasági válság a városban is éreztette hatását, melynek következtében 2009‐2012 között csökkenő tendencia volt megfigyelhető az adóbevételben, hiszen ezen években kevesebb volt a város iparűzési adóbevétele, mint 2008‐ban, de 2011‐ben és 2012‐ben az előző évi adóbevételhez képest már javuló tendencia volt megfigyelhető.

•

2012‐ben 1,711 milliárd Ft volt a város iparűzési adóbevétele, ami szinte megegyező volt a 2008. évi bevételekkel, azaz ekkora vészelte túl a város a gazdasági válság hatásait az iparűzési adóbevétel szempontjából.

•

2013‐ban és 2014‐ben újra növekedni kezdett az iparűzési adóbevétel, ami 2014‐ben már 2,281 milliárd Ft volt.

A városban az iparűzési adó bevétele megegyezik az elérhető felső mértékkel, ami az adóalap 2%‐a. 2015‐től a kivállalkozások esetén ‐ vállalkozási szinten számított ‐ 250.000 Ft adóalapot el nem érő adóalanyok mentesülnek az iparűzési adó megfizetése alól. A városban a legjelentősebb adófizető vállalkozások a KSH adatszolgáltatása alapján a következők: BORSODCHEM Zrt. BORSODCHEM MDI Kft. BC‐ENERGIAKERESKEDŐ Kft. FRAMOCHEM Kft. HEINZLER Kft. KAZINC‐THERM Kft. KÜBLER HUNGARY Kft. LINDE GÁZ Zrt. ONGRO BAU Kft.

SEROL‐BAU Kft. UNIO‐COOP Zrt. ÉMÁSZ‐HÁLÓZATI Kft. DYNEA HUNGARY Kft. MAGYAR TELEKOM NYrt. OTP BANK NYrt. TELENOR Zrt. TESCO‐GLOBAL Zrt. UPC MAGYARORSZÁG Kft.

Működésük eredményessége nagyban meghatározza a város helyi adóbevételét és foglalkoztatási helyzetét. Építményadó A jövőben nem tervezi az önkormányzat az építményadó mértékének változását, magánszemélyek számára továbbra is megmarad a 10%‐os kedvezmény a 100 m2 alatti épületekre vonatkozóan. Joghézagot pótol az a rendelkezés, amely a jogi személyek, egyéb gazdálkodók tulajdonában lévő lakás ingatlanok adóztatásáról gondoskodik. Az önkormányzat kijelölt olyan területeket, melyeken az induló vállalkozások kedvezményt kapnak, és ez a vállalkozóbarát adópolitika kell, hogy visszaköszönjön majd az induló inkubációs programban is.

42


Kommunális adó A magánszemélyek kommunális adójának mértékében 2015‐től változás következett be, melynek lényegi eleme, hogy az adó mértéke éves szinten 4.000 Ft és 15.000 Ft között, sávosan alakul a lakás alapterületének függvényében.Ez a korábbi szinte 4800 Ft‐os egységes adómértéket váltja fel. A jövőben is megmarad a 65 éven felüli kisnyugdíjasok eddigi adómentessége, és kibővül a kör a 70 éven felüli haszonélvezeti joggal rendelkezők 30 %‐os adókedvezményi lehetőségével. E jogosultság is ahhoz a feltételhez kötődik, hogy az egyedül élő személy jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 3,5‐szörösét, míg két 70 év feletti együttélése esetén az egy főre jutó jövedelemhatár a nyugdíjminimum 2,5‐szörös mértékét. Idegenforgalmi adó A vendégéjszakák csökkenése ellenére nőtt az elmúlt 4 évben a város idegenforgalmi adóbevétele. Mivel a helyi adórendelet miatt a városban eltöltött vendégéjszakák egy része ingyenes (így adómentes a helyi vállalkozások (Pl. BorsodChem) munkavállalói és a 18 év alattiak által eltöltött vendégéjszaka), ezért feltételezhetjük, hogy a csökkenő vendégéjszaka szám mellett több olyan vendég éjszakázott, akik fizettek adót. Az önkormányzat által nyilvántartott adatok szerint az összes vendégéjszakák számának 54%‐a a városban a helyi vállalkozások munkavállalói által eltöltött vendégéjszakák száma. Vendégéjszakák száma és az IFA alakulása 2011 és 2014 között Vendégéjszakák száma (db) éves változás Idegenforgalmi adó (eFt) éves változás

2011 20 691 1 709

2012 17 873 ‐14% 1 793 5%

2013 17 298 ‐3% 2 453 37%

2014 2014/2011 18 919 ‐1 772 9% ‐9% 2 601 892 6% 52%

Forrás: KSH és önkormányzati adatszolgáltatás Az idegenforgalmi adó a városban jelenleg 400 Ft/fő/éj, ami a korábbi években 300 Ft/fő/éj volt. Ez változatlan számú vendégéjszaka esetén, éves szinten mintegy 800e Ft‐os növekedést jelentene 2015‐ben. Az idegenforgalmi adóból, tekintettel a tervezett turisztikai célú fejlesztésekre, illetve a helyi gazdaság várható bővülésére, kis léptékű növekedéssel lehet számolni, de az adó nagysága a jövőben sem lesz jelentős a város saját bevételei között. Gépjárműadó 2013. évtől a vonatkozó jogszabályi változások a gépjármű adónak csak a 40%‐a marad az önkormányzatoknál. A gépjárműadó mértékét meghatározza az gépjárművek száma, illetve teljesítménye. A városban 2014‐re 2008‐hoz viszonyítva 14 db‐bal csökkent a gépjárművek száma, így e téren az adóalap és így az adó szinten tartására lehet számítani. Gépjárművek számának alakulása 2008 és 2014 között Gépjárművek száma(db)

2008 8590

2009 8515

2010 8571

2011 8521

2012 8450

2013 8553

2014 8571

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Települési adó Annak ellenére, hogy erős kormányzati nyomás van arra, hogy az önkormányzatok fenntartható gazdálkodásuk biztosításhoz minél több adót szedjenek be, Kazincbarcika városa egyelőre nem tervezi új adónem, a települési adó kivetését. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak

43


működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott ‐ akár központi, akár helyi ‐ közteher vonatkozik. Központi szabályozás hatása az önkormányzati kiadásokra Az oktatási feladatok állami kézbe kerülése csekély mértékben mentesítette az önkormányzat költségvetésének kiadási oldalát, így ezáltal a fejlesztési lehetőségek nem bővülhettek kellőképpen. Az állami finanszírozás módszere is átalakult a vizsgált időszakban, mivel a korábbi normatív támogatási metodikát felváltotta a feladatfinanszírozási rendszer. Az önkormányzat költségvetési kapcsolatából származó bevételek csökkentek, így hiába bővül a helyi adóbevételek forrása, annak jelentős része továbbra is az önkormányzat működési költségeinek fedezetét szolgálja. Ráadásul romlott az önkormányzatok adóerő‐képességi szintjének megítélése is. Míg a korábbi években az adóerő‐képességi mutató alapján a normatív támogatás általában kiegészült további jövedelemkülönbség mérséklő juttatással, addig az utóbbi években javuló mutató alapján növekvő forráselvonásra lehet számítani. Fokozatosan alakult át a szociális finanszírozási rendszer is, amely az utóbbi években egyrészt részben az állami járási rendszer részévé vált, részben ‐ az önkormányzatnál maradóknál ‐ csökkent az állami hozzájárulás mértéke, míg 2015 márciusától 100 %‐ban az önkormányzat saját bevételeire fog támaszkodni. A térség lakosságának összetétele továbbra is igényli a szociális háló védelmét, ezért az önkormányzat kényszerhelyzetbe kerül e téren. A központi jogszabályi változások folytán a helyi adó bevételek jelentős részét kénytelen az önkormányzat szociális ellátások biztosítására fordítani. Összességében elmondható, hogy a fejlesztési lehetőségeket a megváltozott működési és feladat ellátási körülmények nem segítették, a túlnyomóan negatív változások inkább rontottak a helyzeten. 2015. évreelőzetesen tervezett közhatalmi, ezen belül helyi adó, bevételek Adó típusa Vagyoni típusú adók Termékek és szolgáltatások adói (helyi iparűzési adó) Gépjármű adó (bevétel 40 %‐a) Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adó Egyéb közhatalmi bevételek

Megnevezés építményadó magánszemélyek kommunális adója

Összeg (ezer Ft) Megoszlás 490 000 17,2% 73 000

2,6%

2 220 000

77,8%

60 000 3 345 390 5 000 1 000 2 852 735

2,1% 0,1% 0,0% 0,2% 0,04% 100,0%

idegenforgalmi adó talajterhelési díj helyi adóbírságok, ‐ pótlékok szabálysértési‐ és egyéb bírságok

Összesen

Forrás: Kazincbarcika Város Önkormányzat2015. évi költségvetéséről szóló 9/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

3.2.2 A vagyongazdálkodás középtávú célkitűzései Az önkormányzat 2013‐ban fogadta el aktuális vagyongazdálkodási koncepcióját. Ez alapján a főbb középtávú célkitűzések a következők, melyek a gazdasági program számára is irányadók: •

Pénzügyileg támogatott, pályázati projektek keretén belül minden olyan önkormányzati vagyon értékét növelő, legalább szinten tartását biztosító projektben való részvétel, ami külső forrás bevonását teszi lehetővé.

44


•

Az önkormányzati lakások esetében továbbra is fontos célkitűzés a lakásállomány szerkezeti átalakítása, a rossz műszaki állapotú lakóépületeket lehetőség szerint fel kell újítani, a gazdaságosan nem felújítható lakásokat, lakóépületeket értékesíteni kell.

•

A bérbeadásra alkalmas lakásokat a lakáskoncepcióban meghatározottak szerint bérbe kell adni, melynek során olyan rászorultak juttathatók bérlakáshoz, akik a lakás fenntartási költségeit a szociális ellátórendszer lehetőségeit is figyelembe véve vállalni tudják.

•

A lakás célú helyiségek vonatkozásában a lakások értékesítése az önkormányzat mindenkori hatályos lakás elidegenítését tartalmazó rendelete szerint.

•

A nem lakás célú helyiségek folyamatos pályáztatás útján történő bérbeadása azzal, hogy azok értékesítésére csak indokolt esetben, egyenkénti felülvizsgálattal kerülhet sor.

•

A forgalomképes termőföldek földhaszonbérleti szerződéseinek felülvizsgálata, folyamatos nyomon követése, az alacsony hasznosítási hatékonyságú csekély bevétellel kecsegtető és hosszabb távon sem beépítendő termőföldek értékesítése, esetleges más célú hasznosítása.

•

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adatainak folyamatos aktualizálása, a vagyonkataszter folyamatos frissítése és vezetése a jövőben is.

•

Ingatlan értékesítések, vételek, cserék a településfejlesztési érdekek figyelembevételével.

•

Az ingatlanok kezelőivel, haszonbérlőivel a kezelői és üzemeltetői feladatok, szerződések, megállapodások felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása.

•

Az önkormányzat kizárólagos illetve résztulajdonában álló gazdasági társaságoknak átadott, azokkezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonelemek esetében a gazdasági társaságok hatékony és költségtakarékos működése a cél, melyet folyamatosan ellenőrizni szükséges.

•

Az önkormányzati beruházásoknál minden esetben vizsgálni kell, hogy a megvalósítást követő fenntartás milyen kötelezettségeket fog okozni az önkormányzat számára, a fejlesztések előkészítésekor mindig szükséges szem előtt tartani a költséghatékony és valós fenntarthatóságot.

3.2.3 Az önkormányzat fejlesztési célú kötelezettségvállalásának alakulása Megnevezés Deviza alapú kötvény Polgári Védelem gépjármű vásárlással kapcsolatos fejlesztési hitel Városi Kórház rekonstrukcióval kapcsolatos fejlesztési hitel Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár légkondicionálásával kapcsolatos fejlesztési hitel

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

4 104 407 4 209 684 5 141 013 5 815 878 5 391 435 2 557 679

–

1 938

1 282

544

0

0

0

–

173 750

148 750

123 750

98 750

73 750

–

–

20 000

18 840

17 680

16 520

15 360

14 073

–

45


Megnevezés ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. részvény átruházással kapcsolatos kötelezettség Működési hitel

2008

2009

2010

2011

2012

2013

53 470

51 350

48 130

43 750

38 120

–

158 010

463 816

676 867

–

2014

31 260 23 250

–

–

Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás 2013. június 27‐én megkötött tartozásátvállalási szerződés értelmében a Magyar Állam 11.265.936,03 CHF összegben átvállalta az OTP Bank Nyrt. felé fennálló fizetési kötelezettséget. A 2014. február 23‐án fennálló 10.641.415,81 CHF összegű kötvénnyel kapcsolatos összes (tőke és járulékai) fizetési kötelezettség is törlesztésre került „tartozásátvállalási” szerződés keretében. Ez forintosítva:

I. II.

ütem ütem

2.715.766 E Ft 2.677.144 E Ft 19.923 E Ft 2.697.067 E Ft

(tőke) (tőke) (járulék)

A fejlesztési hitelek előtörlesztései: I. tőke 61.250 E Ft • Városi Kórház rekonstrukcióhoz kapcs. fejl.hitel 131 E Ft tőke • Egressy Béni Városi Könyvtár légkondicionáló „közkincs hitel” 14.073 E Ft tőke II. • Egressy Béni Városi Könyvtár légkondicionáló 57 E Ft járulék „közkincs hitel” Az ELMIB Első Magyar Infrastrukturális Befektetési Zrt.‐nél fennálló jövőbeni kötelezettségeink: Tőke 2015. 9.080 E Ft 2016. 9.880 E Ft 2017. 4.290 E Ft

3.3 Elmúlt időszak önkormányzati beruházásai A városban megvalósuló fejlesztési beruházások döntően állami és európai uniós támogatással valósultak meg az elmúlt években. Fejlesztési beruházások pénzügyi adatai

A projekt összes költsége

Támogatás

Az elmúlt 5 évben befejezett 3 239 585 534 Ft 3 013 671 954 Ft beruházások Folyamatban lévő projektek 7 132 437 025 Ft 5 433 266 114 Ft Összesen 10 372 022 559 Ft 8 446 938 068 Ft Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

Saját forrás 225 913 580 Ft 1 699 170 911 Ft 1 925 084 491 Ft

46


Tekintve a beruházások megvalósulásának mintegy 6 éves időtávját 2010‐2015 között ez évente átlagosan 1,7 milliárd Ft értékű támogatott beruházást vagy fejlesztést jelent az önkormányzatnál, ami mintegy 320 millió Ft saját erő biztosítását igényelte évente. Bár ez egy elnagyolt számolás, hiszen évről évre a biztosítandó saját forrás, azaz az önerő, hektikusan is változhat, azonban azt egyértelműen megmutatja, hogy ha az önkormányzat folytatni szeretné az uniós támogatások igénybe vételével a fejlesztéseket, akkor mintegy 300 millió Ft kapcsolódó beruházási igénnyel számolni kell évente a jövőben. A kalkulált összeg természetesen csökkenhet, ha a tervezett beruházások többségénélsikerül 100%‐os támogatási intenzitással pályázni, de még emellett is mindig merülnek fel el nem számolható, saját forrásból finanszírozandó, akár előre nem látható költségek, amikkel számolni kell. Az elmúlt 5 év támogatott és saját forrásos projektjeinek listáját az alábbi táblázat tartalmazza: Projekt megnevezése

A megvalósítás időpontja

A projekt összes költsége (Ft)

Támogatás

Támogató program neve

Pályázati azonosító szám

Befejezett beruházások az elmúlt 5 évben Kazincbarcika „Herbolya‐Régi telep” szociális város rehabilitációja Kazincbarcika, Veres Péter – Mikszáth Kálmán úti akcióterület rehabilitációja Kazincbarcika város Felsőbarcika városrészének belterületi vízrendezése Kazincbarcika városmagjának élhetőbbé tétele a keleti gyűjtőút kialakításával Kazincbarcikai kerékpárút hálózat bővítése, fejlesztése Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolájának komplex épület energetikai korszerűsítése Május 1. út 2. sz. alatti orvosi rendelő épületének bővítése, átalakítása, felújítása Kazincbarcikán A kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola Árpád fejedelem Tagiskola épületeinek teljeskörű felújítása Az Ádám Jenő Általános Iskola épületének komplex, teljeskörű, külső és belső akadálymentesítése Kazincbarcikán Ádám Jenő Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítése

2011.02.28.‐ 2013.02.28.

520 664 074 409 398 161 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐3.1.1/B‐ 2f‐2010‐0002

2010.09.15.‐ 2012.06.30.

824 599 013 824 599 013 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐3.1.1/A‐ 2f‐2010‐0001

2010.07.21‐ 2012.02.28.

359 986 913 359 986 913 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐3.2.1/C‐ 09‐2009‐0015

2009.05.23‐ 2011.03.31.

212 367 621 212 367 621 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP.3.1.2/B‐ 2008‐0008

2010.05.17‐ 2012.02.15.

127 906 907 127 906 907 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐5.1.3‐ 09‐2009‐0011

2010.07.08‐ 2011.11.30.

128 029 631 101 245 832 Ft Ft

KEOP

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0151

2010.07.15

88 083 253 Ft

88 083 253 Ft

ÉMOP

ÉMOP‐4.1.1/A‐ 2008‐0042

2010.09.29

408 170 974 408 170 974 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐ 4.3.1/2F‐2f‐ 2009‐0027

2010.11.11

48 996 457 Ft

48 996 457 Ft

ÉMOP

ÉMOP‐4.2.2‐ 09‐2009‐0012

2012.12.31.

129 171 839 101 955 333 Ft Ft

KEOP

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0111

47


Projekt megnevezése



Támogatás

Támogató program neve


Kazincbarcika város I. sz. Bölcsődéjének kapacitásbővítése és rekonstrukciója

2011.12.31

110 587 783 110 587 783 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐4.2.1/B‐ 2f‐2009‐0009

Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítés

2012.09.14.

112 320 999 Ft

86 071 582 Ft

KEOP

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0068

2012.04.19.

168 700 070 134 302 126 Ft Ft

KEOP

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2009‐0110

2013.12.31.

279 860 842 Ft

22 713 258 Ft

KEOP

KEOP‐ 5.3.0/A/09‐ 2010‐0096

2013.09.30.

103 849 749 Ft

93 464 774 Ft

ÉMOP

ÉMOP‐ 4.3.1/A/09‐ 2010‐0035

2013.12.31.

1 166 560 586 927 415 665 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐3.1.2/A‐ 2f‐2010‐0007

2014.12.31.

111 246 721 100 122 049 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐5.1.3‐ 11‐2011‐0003

2015.02.14.

129 667 000 110 216 950 Ft Ft

KEOP

2014.09.30.

199 766 000 Ft

99 883 000 Ft

ÉMOP

2014.11.30.

55 267 155 Ft

55 267 155 Ft

ÉMOP

ÉMOP‐4.1.1/A‐ 12‐2013‐0062

2014.11.14.

39 995 052 Ft

39 995 052 Ft

ÁROP

ÁROP‐1.A.5‐ 2013‐2013‐ 0095

2014.09.30.

189 097 478 Ft

2014.08.30.

35 994 571 Ft

2014.12.31.

45 720 000 Ft

Saját beruházás

2014.10.06.

9 000 000 Ft

Saját beruházás

2014.12.31.

176 099 991 Ft

Saját beruházás

Ádám Jenő Általános Iskola Dózsa György Tagiskola épületének energetikai korszerűsítése Ságvári Endre (Szalézi Szent Ferenc) Gimnázium épületének energetikai korszerűsítése Kazincbarcikai Összevont Óvodák Mátyás király úti Tagóvoda felújítása Kazincbarcika Városközpont akcióterület funkcióbővítő rehabilitációja A kazincbarcikai kerékpáros közlekedés komplex fejlesztése (II. ütem) Kazincbarcika, Sport Központ Tornacsarnok épületének energetikai korszerűsítése Kazincbarcikai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése Kazincbarcikai Központi Tanácsadó védőnői szolgálat korszerűsítése és akadálymentesítése Kazincbarcika Város Önkormányzata komplex szervezetfejlesztési projekt Völgy‐parki játszótér bővítés Egressy úti közvilágítás korszerűsítés Közvilágítási rendszer felújítás, építés, áramvételi pontok kialakítása, kábel illetve trafó kiváltás keretszerződés (városi szintű) KSK Tornacsarnok belső világítás‐korszerűsítés Utak, járdák, parkolók kátyúzása, felújítása, építése, zárt csapadékvíz‐rendszer rekonstrukció (városi szintű) keretszerződés

Saját beruházás Saját beruházás

KEOP‐ 5.5.0/A/12‐ 2013‐0115 ÉMOP‐ 1.1.1/Aőszikör‐ 2f‐2009‐0003

48


Projekt megnevezése Kazincbarcika – Közúti híd építése



Támogatás

2015.02.28.

34 653 972 Ft

Támogató program neve Saját beruházás


Folyamatban lévő beruházások Kazincbarcika, Rendezvényház és kiállító terem épületének energetikai felújítása Területi együttműködést segítő program a Kazincbarcikai járásban Kazincbarcika Város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése és kapcsolódó fejlesztések A kazincbarcikai Kazinczy Ferenc Tagiskola épületének korszerűsítése és új tornaterem építése a mindennapos testnevelés és minőségi oktatás feltételeinek biztosítása érdekében Utcáról haza Kazincbarcika és vonzáskörzete munkahelyteremtő fejlesztése támogatási intenzitás: 78,36% Kazincbarcika Polgármesteri Hivatal és Napsugár Óvoda napelemes rendszer kialakítás

KEOP‐ 5.5.0/A/12‐ 2013‐0319 ÁROP‐1.A.3‐ 2014‐2014‐ 0096

2015.09.30.

103 771 098 Ft

88 205 433 Ft

KEOP

2015.11.30.

21.999.600 Ft

21.999.600 Ft

ÁROP

2015.05.30. (TSZ szerint)

2 342 671 873 2 110 536 932 Ft Ft

KEOP

KEOP‐ 1.2.0/09‐11‐ 2012‐0030

2015.06.30.

519 999 809 519 999 809 Ft Ft

ÉMOP

ÉMOP‐4.3.1/A‐ 12‐2012‐0032

2015.08.30.

46 194 860 Ft

TAMOP

TÁMOP‐5.3.3‐ 13/1‐2014‐ 00014

2016.06.30.

1 495 941 724 1 172 172 633 Svájci Ft Ft Hozzájárulás

2015.05.29.

47 078 544 Ft

46 194 860 Ft

47 078 544 Ft

SH/1/1 KEOP‐ 4.10.0/N/14‐ 2014‐0147

KEOP

3.4 Sport célú és civil szervezetek támogatásai A támogatás a gazdasági válság idejében, mikor csökkentek az önkormányzati helyi adó bevételek még nagyjából a korábbi évek szintjén maradt, míg a támogatások a 2012. évi mélypont után 2013‐ ban és 2014‐ban újra elkezdtek növekedni, összhangban a helyi adóbevételek növekedésével. Önkormányzati támogatások alakulása 2008 és 2014 között

sportszervezetek támogatása (e Ft) civil kezdeményezések támogatása (e Ft) Összesen

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

59 225

61 105

70 191

53 815

33 413

48 948

49 000

7 340

6 970

7 930

3 985

2 830

4 300

4 383

66 565 68 075 78 121 57 800 36 243 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás

53 248

53 383

A civil szervezetek támogatását 2010 óta önkormányzati rendelet (7/2010. (II.19.) szabályozza, amely támogatás keretösszegét minden évben az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. 2015‐ben ez az összeg 4 millió Ft.

49


A sportegyesületek – pályázati úton történő – támogatását részben a 6/2013. (IV.09.) önkormányzati rendelet, részben pedig az adott évi önkormányzati költségvetési rendelet határozza meg. A jövőben, feltételezve a helyi adóbevételek növekedésének folytatását, lehetőség van ezen a területen a kiadások növekedésére, amelyek lehetnek szervezeti támogatások, egyéni támogatások, rendezvény‐támogatások, vagy kisebb infrastrukturális célú beruházások támogatása.

4 Fejlesztési célok kijelölése 20142019 között A város hosszú távú fejlesztési céljait meghatározza a 2008‐ban elfogadott városfejlesztési stratégia. Ezen célok kapcsán számos előrelépés történt 2007‐2014 között, az élet számos területén megújult a települési környezet, illetve javult a közszolgáltatások minősége, de a célokhoz illeszkedve további beruházásokra és különböző szakmai programok megvalósítására van szükség a jövőben is. A város hosszú távú jövőképe A stratégia kialakításának és megvalósításának célja Kazincbarcika város lakossága jólétének és életszínvonalának javítása és a település gazdasági, valamint társadalmi viszonyainak tartós fejlődési pályára állítása a környezeti és szociális adottságok figyelembevételével. A város hosszú távú célja, hogy Kazincbarcika megújulva, térségi szerepkört betöltő központként, élhető közeget biztosítson az ott élőknek az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve. A település‐ szerkezetben betöltött szerepét megtartva, átértelmezve működjön együtt környező településekkel, éljen a járásszékhely önkormányzat adta lehetőségekkel. A település a lakossága számára biztosítsa a gazdasági, minőségi lakó, munka, infrastrukturális közösségi funkciókat, fekvését, adottságait kihasználva, szolgáltatásokat nyújtson térsége számára. A településhierarchiában betöltött jelenlegi szerepét megtartva, de átértelmezve működjön együtt a közeli településekkel. A jövőkép szerint Kazincbarcika hosszútávon a lakosság számára egészséges lakókörnyezetet biztosít. A meglévő lakás és közintézmények fejlesztése folyamatossá, fenntarthatóvá válik. A település városközpontjában a közösségi‐, közigazgatási‐, és kereskedelmi szolgáltatások koncentráltan elérhetőek lesznek. Ezzel erősödik a kihasználtságuk, Kazincbarcika térségben eddig is meghatározó, központi szerepe megerősödik. A megújuló belváros közterülete és parkrendszere, közösségi programjai, kulturált környezete elégedetté és büszkévé teszik a helyi a lakosságot, vonzóvá teszik a betelepülni szándékozók részére. A város zöld és barnamezős telephelyein működő gazdasági szervezetek meghatározó szereplői lesznek a meglévő nagyvállalatok mellett a helyi kis‐, és középvállalkozások. A biztos gazdasági háttérrel rendelkező termelő vállalkozások jelentős foglalkoztatóként és adózóként járulnak hozzá a város gazdasági‐társadalmi stabilitásához. A megfelelő lakókörnyezet, foglalkozatási és kikapcsolódási lehetőségek következtében a város lakosságának demográfiai állapota javul, az elvándorlás mérséklődik, a bevándorlók fiatalítják a település korösszetételét. A település meghatározó szimbiózisban él mind a környező térséggel, mind pedig a régió meghatározó nagyvárosával, Miskolccal. A város aktív lépéseket tesz a leromlott állapotú lakóterületek és az ott élők helyzetének javítása érdekében, infrastrukturális, foglalkoztatási és szociális beavatkozásokkal csökkenti a jelenleg meglévő halmozott hátrányokat. Folyamatos, aktív kapcsolatot alakít ki a megvalósításba bevonható civil és érdekvédelmi szervezetekkel, a hátrányos helyzetű csoportokkal, valamint az érintett lakosság képviselőivel. A városfejlesztési stratégia céljai

50


Átfogó cél: Megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű, élhető város. Közvetlen fejlesztési célok A 2014‐2020‐as EU‐s programozási időszakra vonatkozó középtávú célok között továbbra is javasolt feltűntetni a következőket: 1. Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése Kiemelt feladat, hogy a létrejövő infrastrukturális adottságok (iparterület, inkubátorház) kihasználása és aktív befektetés‐ösztönző, vállalkozásfejlesztő tevékenységek révén bővüljön a térségben működő vállalkozások, illetve az azok által foglalkoztatottak száma. Mindezek feltétele a tartós munkanélküliek foglalkoztathatóságának további javítása a közmunkaprogramok továbbfejlesztésének eredményeként, illetve a duális szakképzés rendszerének sikeres alkalmazása a városban és térségében. A város lakosságmegtartó képességének javításához is fontos, hogy folyamatos támogatással ösztönözzék a városban a mikro‐, kisvállalkozások tevékenységének megújítását, hogy egyrészt egyedi, innovatív szolgáltatásokat tudjanak nyújtani a saját területükön, illetve másrészt korszerű, újszerű szolgáltatásokat nyújtson a város a lakosságnak. A turizmus területén is szükséges előrelépni, melynek kapcsán tervezzük a Barcika Bunker új köntösben – a hidegháborús időket helyi kötődésekkel felidéző interaktív elemekkel való megjelenítését. Továbbá fontos, hogy a város korszerű rekreációs tereivel (játszóterek, szabadidős parkok, strand) kapcsolódjon a környező települések által kínált szolgáltatásokhoz, így a kerékpárút‐ hálózati fejlesztések eredményeként bekapcsolódjon az aktív és szelíd turizmusba. Az iskolásokat szólíthatják meg azok a programok, melyek kémiai, történelmi, irodalmi, biológiai, geológiai gyakorlati ismereteket nyújtanak valós környezetben Sajókaza, Rudabánya, Bánhorváti települések, illetve kazincbarcikai intézmények bevonásával. Javasolt jobban kihasználni, hogy Kazincbarcika a környező településekhez képest jó minőségű szálláshelyekkel rendelkezik és Szilvásvárad – Diósgyőr‐ Lillafüred, Miskolctapolca – Edelényi L’Huillier–Coburg‐kastély ‐ Aggtelek kiemelt turisztikai látványosságok központjában helyezkedik el. Továbbá újabb turisztikai vonzerőt jelenthet, ha a városban már mintegy 30 épület homlokzatán megjelennek képzőművészeti alkotások, valamint a kapcsolódó évenként ismétlődő Kolorfesztivál. A város turisztikai vonzerejét javítják a már hagyományos kulturális programok megrendezése, illetve a programok folyamatos megújulása. 2. A társadalmi integráció fenntartható megvalósítása A szociális integráció fontos eleme, hogy a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatásba, kezdetben közfoglalkoztatásban való bevonása, mely kiegészül olyan készségfejlesztő, tanácsadási programokkal, amelyek hozzásegítik a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat foglalkoztathatóságuk javításához. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az közoktatási intézményekben újszerű, kreatív tanítási módszerek alkalmazásával fokozott figyelmet kapjon a hátrányos helyzetű diákok oktatása. A városban vannak településrészek, pl. Herbolyán (Balázsvölgy, Sárosvölgy, Barakkok), a Hámán Kató úton, a Béke térmentén, ahol koncentráltan élnek, szerény infrastrukturális feltételek mellett többnyire roma lakosok, akik többnyire alacsony jövedelműek, alacsony képzettségűek, vagy tartósan munkanélküliek. A város egészséges fejlődése érdekében fontos, hogy ezen helyzeteket kezelje és több szakterület bevonásával folytassa, illetve kibővítse a már megkezdett komplex felzárkóztatási programokat, azonban vannak olyan területek is, melyek elsorvasztása, felszámolása vált indokolttá, ami a szegregált területek csökkenésével járna. A város lakónépességnek idősödésével fontos feladat az idősellátás feltételrendszerének folyamatos javítása, az intézményi férőhelyek bővítése. Mindezek mellett szükséges a házi segítségnyújtás és a

51


családsegítés területén a szolgáltatási szakmai színvonalának javítása belső és külső partnerekkel való együttműködések, fejlesztési támogatások eredményeként. 3. A város lakosságmegtartó képességének javítása A város lakónépességének és a vállalkozások sikeres működésének egyik kulcseleme, hogy tovább javuljon a város elérhetősége és megépüljön több kormányzati ciklusokra visszanyúló döntések alapján a Sajószentpétert elkerülő új 26‐os főút. Folytatni kell a város közterületeinek megújítását, a város teljes lakosságát megszólító közösségi terek, zöldfelületek, rekreációs parkok (játszóterek), újabb átkötő és parkoló utcák kiépítését, a közvilágítás korszerűsítését, bővítését. A jövőben a közterületi fejlesztések koncentrált szakasza az Egressy út ‐ Fő tér ‐ Dísztér kapcsolat megújítása, az Egressy Művelődési Központ épületének korszerűsítésével, a Völgy‐park és Liget‐park illetve a Csónakázó‐tó szabadidős, rekreációs funkcióinak bővítése, környezetének rehabilitációja, fejlesztése. A közterületek megújítása mellett kiemelten fontos a lakóépületek, középületek folyamatos megújítása. Ez egyrészt a panelépületek energia‐hatékonyságot javító felújítását jelenti, melyek tartósan járulnak hozzá a lakosok rezsiköltségeinek csökkentéséhez. Másrészről folytatni kell a megkezdett új városarculati koncepció megvalósítását, azaz a Kolorcity program központi elemeként tovább bővüljenek a kreatív homlokzati felületek, kreatív utcai szobrok, díszek. Továbbá fontos, hogy az Egressy úton működő, döntően szolgáltató‐kereskedő vállalkozások által kialakított eklektikus arculatot egy egységesebb megjelenés váltsa fel. Az energetikai célú korszerűsítéseket a középületek esetén is folytatni kell, hiszen ezen beruházások eredményeként azönkormányzat is tud megtakarításokat elérni a rezsi kiadásokban. Továbbá a közlekedési eredetű légszennyezés csökkentése céljából meg kell vizsgálni a közösségi közlekedésben az elektromos vagy egyéb alternatív energiát hasznosító közlekedés bevezetését. A lakosságmegtartó‐képességhez nagyban hozzájárul a közintézmények, így az oktatási, szociális, egészségügyi intézmények állapota, illetve az abban folyó szakmai munka kiválósága. Az önkormányzat folytatni kívánja a megkezdett intézményi korszerűsítéseket, illetve lehetőségeihez mérten segíteni kívánja a szakmai munka megújulását. Az egészségügy a jövőben is kitüntetett szerepet tölt be a város életében. Miután sikerült megtartani a város és tágabb várostérség lakosait kiszolgáló kórházat, a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánunk adni az egészségfejlesztési, egészségmegőrző programoknak, hogy minél kevesebb lakosnak kelljen igénybe vennie az egészségügyi ellátást. Ezen célokhoz szorosan kapcsolódnak a szabadidős, sport célú beruházások, mint az új sportcsarnok létesítésének elősegítése, az uszoda, jégpálya tartós működtetése, ennek érdekében azok fejlesztése, vagy a városi közlekedést is segítő kerékpárút‐hálózati fejlesztési beruházások. A város népességmegtartó képességét szolgálja az is, ha biztonságos infrastrukturális környezetben lehet élni, nem jelent az épületekre veszélyt a csapadékvíz, belvíz, talajvíz, illetve biztosított a korszerű és egészséges ivóvíz‐ellátás és szennyvíz‐elvezetés. A környezetterhelés mérséklését, illetve hulladékgazdálkodás eredményességét javítja, ha a jövőben nő a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya. A település vonzerejét erősíti, ha megvalósulnak a közösségi kezdeményezésen alapuló, civil szervezeteket, egyházakat bevonó közösségfejlesztési programok. Ezen programoknak többféle társadalmi célja lehet, de lényeg, hogy színesítsék a lakosok életét és folyamatos pezsgést eseményt nyújtsanak a helyi lakosok részvételével a városban. A városnak túlterjeszkedési igényét csökkenteni kell, a népességszám alakulása, illetve az elmúlt időszak alacsony számú lakóingatlan beruházásai nem igénylik újabb zöldterületek építési övezetbe való bevonását, elsősorban a meglévő ingatlanállomány, így vállalkozások telephely fejlesztése során barnamezős övezetek hasznosítására kell törekedni (pl. régi ÉMÁSZ telephely, Tardonai úti bányatelep). Ez a szempont a lakóterületi fejlesztések övezeti besorolása kapcsán igényli a jelenlegi

52


Településszerkezeti terv felülvizsgálatát (pl. a tanyás térségben, a zártkertek területén (Aranyalma fölött) és Kiserdő lakóterület fejlesztései). A terület‐felhasználás során ösztönözni kell kiskertes, zártkerti művelés bővítését.

5 Fejlesztési programok Az alábbiakban kerülnek összefoglalásra azok a főbb fejlesztési tervek, melyeket Kazincbarcika Város Önkormányzata tervez megvalósítani 2015‐2019 között. A tervezett fejlesztések megvalósítását döntően EU‐s támogatásokkal, és ezen belül is a Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyei kerete terhére tervezzük megvalósítani. Az egyes programok megvalósításának mértéke (nagyságrendje) nagyban függ attól, hogy mikor lesznek elérhetők a pályázati kiírások (vélhetően döntően 2015‐ben és 2016‐ban), illetve mennyi forrás lesz a város számára reálisan elérhető. A középtávú célok elérését az alábbi fejlesztési programok szolgálják: Középtávú célok

Fejlesztési programok

Helyi foglakoztatás bővítése, vállalkozások megújulásának ösztönzése

Vállalkozás‐fejlesztés, innováció ösztönzése Turizmus fejlesztése

A szociális integráció fenntartható megvalósítása

Társadalmi megújulás

A város lakosságmegtartó képességének javítása

Fenntartható települési környezet fejlesztése

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az egyes fejlesztési programok részeként milyen projektek megvalósítását tervezi az önkormányzat elsődlegesen a TOP forrásból.

5.1 Vállalkozásfejlesztés, innováció ösztönzése

Kazincbarcika befektetés‐ösztönzési rendszerének kialakítása és működtetése Vállalati innovációk fejlesztésének elősegítése

Cél a munkahelyteremtő fejlesztések és beruházások vonzása és ösztönzés a városban. Ezért szükséges egy átfogó befektetés‐ösztönzési rendszer kialakítása, amely magában foglalja vállalkozások fejlesztéseinek • gyors és zökkenőmentes előkészítését, engedélyeztetését és megvalósítását segítő egyablakos ügyintézést • piacra jutásának segítését • iparjogvédelem alá helyezésének támogatását • munkahelyteremtő és innováció orientált fejlesztéseinek támogatását. Tervezett tevékenységek: • az Üzleti Szolgáltató és Inkubációs Ház és az Ipari Park működtetése, befektetési lehetőségek folyamatos kiajánlása, bővítése, fejlesztése • Befektetés‐ösztönzési feladatok saját eszközökkel történő megvalósítása. Önkormányzati rendelet alapján innovatív tevékenységet végző (pl. iparjogvédelmi bejegyzések, azok fenntartása), illetve jelentős számú munkahelyteremtését vállaló vállalkozások fejlesztéseit ösztönző támogatás (pl. pénzbeli

53


• • • • •

•

•

támogatás, telephelyi kedvezmény és/vagy helyi iparűzési adó megfizetése alóli mentesség) Befektetési lehetőségeket jól bemutató honlap fejlesztése Város által nyújtott reklám és marketing szolgáltatásokba (pl. honlapon, kiadványokon, vásárokon való megjelenés) vállalkozások bevonása minőségi kritériumok alapján Egyablakos befektetés‐ösztönzési rendszer kialakítása Kolorcity képviselet működtetése, pl. Budapesten, amely lehetőséget ad a város pozícionálására, a helyi sajátosságok, termékek bemutatására Barcikai Vállalkozói Kerekasztal létrehozása a vállalkozók és az önkormányzat, annak szervezetei közötti közvetlen kommunikáció biztosítása, a vállalkozások és a város fejlesztési irányainak összehangolása érdekében Vállalkozások közti tematikus együttműködések kezdeményezése, illetve működésük segítése információ‐nyújtással, szervezéssel (pl. klaszteresedés, közös beszerzések szervezése, közös érdekű K+F információk átadása, képzési igények megfogalmazása) Befektetési tevékenységet támogató ingatlan kínálat online digitalizált interaktív térinformatikai rendszerének kialakítása.

Ipar Park fejlesztése

A város mintegy 9 hektár zöldmezős iparterülettel rendelkezik, szükséges annak előkészítése, hogy miként lehet a meglévő iparterületet bővíteni, illetve a városban olyan területek kijelölése, amelyek esetén kisebb beruházással gazdasági tevékenység folytatható.

Helyi mezőgazdasági termékek piacra jutásának támogatása

Kazincbarcika Város Önkormányzata a START közmunkaprogram részeként elkezdte a mezőgazdasági termelést, ezen belül is zöldségtermesztési tevékenységét. A város célja, hogy a rendelkezésére álló mezőgazdasági területeken bővítse ezen tevékenységet (pl. nagyobb volumenben, illetve a gyümölcstermesztés elindulásával) a tartós munkanélküliek foglalkoztatásával és a megtermelt árut alapanyagként eljuttassa a mintegy 3.500‐4.000 főt kiszolgáló közétkeztetési rendszerbe. A folyamatos helyi élelmiszerellátás biztosítása érdekében szükséges a megtermelt élelmiszerek hosszú távú tárolása és ennek feltételeinek kialakítása. Ezért tervezi az önkormányzat hűtő‐, raktárhelyiség illetve csomagolóüzem kialakítását. Ezen infrastruktúrák nem csak az önkormányzati mezőgazdasági termék‐előállítást, hanem a helyben és a környéken mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők (kb. 15‐20 db vállalkozás) által megtermelt áruk befogadására, csomagolására is alkalmas lenne. Ezen beruházás megvalósításához szükséges az együttműködő vállalkozások, egyéb gazdasági szereplők felmérése. A jövőben további lépés lehet a termékek helyben történő feldolgozását szolgáló egyéb beruházások (pl. tésztakészítő) megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan elő kell segíteni, hogy működjön a városban a helyi termékek piaca, ami a zöldség‐gyümölcsöt árusító őstermelők mellett a helyben (pl. Kazincbarcikai és a szomszédos kistérségben) feldolgozott termékek értékesítését biztosítja.

A fentiekhez kapcsolódóan közösségépítő és szabadidős célja is van a helyi kiskertek művelése ösztönzésének, civil szervezetek bevonásával szakmai

54


támogatást javasolt nyújtani a zárkerti műveléshez, illetve ösztönözni kell az ingatlanok hasznosítását (értékesítés vagy bérlés útján) olyanok számára, akik vállalják a kertek, földek, szántók művelését.

Helyi foglalkoztatási együttműködések kereteinek kialakítása és gyakorlati megvalósítása

Cél a foglalkoztatás bővítése és a tartós munkanélküliek, sajátos foglalkoztatási helyzetben lévő személyek (pl. kismamák, 50 év felettiek, fiatalok) elhelyezkedésének segítése. A célcsoporton belül preferált a kisgyermekes nők munkába lépésének elősegítése, mely érdekében fontos a vállalkozások körében a távmunka, illetve a rugalmas foglalkoztatás alkalmazásának az ösztönzése. További kiemelt célcsoport a fiatalok és az 50 év feletti munkanélküliek, így különösen fontos az ő elhelyezkedésüknek a segítése. • Ennek érdekében szükséges foglalkoztatási együttműködés szervezése a foglalkoztatásban érintett szereplők (intézmények, vállalkozások részvételével), illeszkedve a megyei szintű és országos iránymutatásokhoz. • A program keretében megvalósul a helyi foglalkoztatási igények felmérése, a programba azon vállalkozások bevonása, akik a közeljövőben új munkahelyek kialakítását tervezik. • A programban résztvevő vállalkozások bevonásával megvalósul a munkanélküliek kiválasztása, képzési, fejlesztési igényeik felmérése. • A program lehetőséget ad képzési és foglalkoztatási támogatás nyújtására is.

5.2 Turizmus Barcika bunker új formában

A BVK volt lego pincéjében egyedi értékek alapján a hidegháborús időszakot Barcika példáján keresztül szemléltető állandó, interaktív kiállítás létrehozása, időjárási viszonyoktól független látványosság kialakítása, amely egész évben látogatható turisztikai attrakcióvá válna.

Turisztikai célú kerékpárút‐hálózat kialakítása Kazincbarcika tágabb térségében

A beruházás célja, hogy biztosítsa a kerékpáros összeköttetést Kazincbarcikáról a Bükkön át egészen Miskolc, Szilvásvárad, Tardona, Lázbérci‐tó, Rudabánya, és Aggtelek irányába. Az utak nagyrészt vagy alacsony forgalmú településeket összekötő utakon, vagy erdei utakon kerülnének kijelölésre. Innovatív módon Rudabánya irányába azonban akár a meglévő – de felhagyott ‐ vasúti pálya lefedésével is kialakítható egy kb. 15 km hosszú kerékpárút, mely egy „Rail‐Trail” jellegű útvonal lehetne, ami lehetőséget adna mind a görkorcsolyázók, mind a mozgáskorlátozottak aktív turisztikai kikapcsolódásra is. Természetesen ez utóbbit befolyásolhatja, ha a felhagyott vasútvonalat újra használni kezdik pl. ipari vágányként. A városi és térséget összekötő kerékpáros turisztikai fejlesztéseket be kell integrálni a térség turisztika kínálatába és együtt kell hirdetni a környék természeti, kulturális látványosságaival. A kerékpárutak mellett kiépülnének azok a szolgáltatások, így kerékpár‐kölcsönzők, szervizek, biztonságos kerékpártárolók, melyek kiszolgálnák a térségbe érkező kerékpárosokat. A tervezett beruházás fejlesztési elemei nyílván forrás függvényében valósulhatnak meg részben vagy egészben, több

55


ütemben.

A turisztikai célú fejlesztések mellett különösen fontos az egyes kínálati elemek összehangolása, témákba való rendezése és intenzív kommunikációja. Ahhoz, hogy érdemi fejlődés legyen elérhető, biztosítani szükséges (pl. minőségi rendszerek alkalmazásával, pozitív reklámmal), hogy az egyes turisztikai szolgáltatások minősége megfelelő színvonalú és kiszolgálja a széles célcsoportok körét. Ennek érdekében szükséges a turizmusban érdekelt szereplők, szállásadók, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók összefogása és együttműködése egy egyesület keretében. Közösen határoznának a turisztikai célokról, a kommunikációs tervekről, amit egy szakmai szervezet valósítana meg. A termék‐fejlesztés (attrakciók és kapcsolódó szálláshelyek, vendéglátók kiajánlása, programszervezés, térségi programkínálat) mellett ezen szervezetnek kiemelt feladata, a térség eladása mindazoknak, akik több napot töltenének a térségben, illetve azoknak is, akik csak egy‐egy napra érkeznek. A turisztikai együttműködés akkor lehet sikeres, ha a szereplők között jól szervezett, intenzív belső információ‐áramlás és tájékoztatás zajlik. A megalakuló TDM szervezet részeként ‐ az egyesület ‐ működtethetné a Tourinform irodát is.

TDM szervezet létrehozása

5.3 Társadalmi megújulás 5.3.1 Humán ellátását biztosító intézmények korszerűsítése

Óvodák korszerűsítése

A város közintézményeinek nagy része megújult az elmúlt években, de az óvodákban csak kisebb felújítások, fejlesztések történtek. A 7 óvodai épületből 6 óvoda energia‐hatékonyságot is szolgáló felújítása szükséges. (A Füzike tagóvoda 2013‐ban teljes körűen megújult). Teljes körű korszerűsítésre (épület és eszközállomány) a Kertvárosi és az Építők úti tagóvodákban van szükség.

A 110 férőhelyes óvoda épület esetén teljes körű akadálymentesítés és energiahatékonyság javulást is szolgáló felújítás, valamint egy fejlesztő‐ foglalkoztató és tornaszoba kialakítás, udvar felújítás az, ami nélkülözhetetlen. A szükségszoba kiváltása a 110 férőhelyes óvodában a Építők Úti Tagóvoda 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet minimumkövetelményei szerint kell felújítása megtörténjen. A bútorzat teljes körű cseréje, fejlesztő eszközök, beltéri játszóeszközök beszerzése szintén indokolt, mivel az óvoda felszerelése folyamatosan amortizálódik, sok eszköz, játék, bútor elavult, tönkrement, vagy hiányos, pótlásuk saját forrásból, felajánlásokból csak szerény mértékű.

A 100 férőhelyes óvoda épület teljes körű akadálymentesítést biztosító Kertvárosi Tagóvoda felújítása, energetikai célú korszerűsítése, bővítése indokolt. Szükségszerű felújítása egy fejlesztő‐foglalkoztató szoba, egy orvosi szoba, és egy elkülönítő helyiség kialakítása. Teljes bútorzat cseréje, további fejlesztő és

56


játszóeszközök beszerzése szintén nélkülözhetetlen azok hiányossága és avultsága miatt.

Az orvosi rendelők közül legalább három rendelő igényel teljes körű felújítást (épület és felszereltség tekintetében is, mivel ezek a megépülésük óta semmilyen fejlesztésben nem részesültek, a meghibásodások állandósultak, bárminemű beavatkozás csak tűzoltó jellegű): az Egressy út 36‐38. szám alatti, a Rózsa út 5. szám alatti, illetve a Herbolyai városrészben Egészségügyi alapellátását biztosító a Gépész út 21. szám alatti. Ezen épületekben összesen 2+2 rendelőben 5 épületek felnőtt háziorvosi körzet működik rendkívül nagy ellátotti körrel. korszerűsítése Az előzőeken túl akadálymentesítés és belső felújítás szükséges a Zemplényutca 1. sz. alatt működő fogorvosi rendelőben, illetve a fogorvosi rendelőknek, valamint az ügyeletnek és a gyermek háziorvosoknak helyet adó Május 1. út 13. szám alatti épület is teljes homlokzati, tető, villamos és gépészeti korszerűsítést igényel az eszközállomány korszerűsítése mellett.

Idősellátást szolgáló intézmények korszerűsítése

Tekintettel arra, hogy jelenleg is jelentős létszám ‐ mindösszesen 155 fő ‐ vár bejutásra az időseket átmeneti vagy állandó jelleggel gondozó intézményekbe, továbbá a város lakossága is egyelőre elöregedőnek mondható, nélkülözhetetlen az Idősek Otthonának kapacitásbővítése, az idősellátás korszerűsítése, racionális átszervezése. A városban az idősek ellátásajelenleg két épületben működik.Az Időskorúak Gondozóháza egy rossz műszaki állapotú, tulajdonképpen nem akadálymentes épületben van, míg az Idősek Klubjának is csak ideiglenes működési engedélye van a jelenlegi épületük akadálymentesítésének hiányában. Mindezek együttesen igénylik az idősellátás intézményi elhelyezésének átgondolását, és a felvetődött problémák minél gyorsabb kezelését. Az Idősek Otthonának kapacitás bővítése két módon oldható meg rentábilisan a városban: vagy a jelenlegi épület (Jószerencsét út 8.) mellett üresen álló (Jószerencsét út. 12.) épületet kötik össze a meglévő Idősek Otthona intézménnyel, amely új szárnyban minimum 20, maximum 45 új férőhely helyezhető el, és ez a szárny már teljes körűen akadálymentesített is tud lenni, vagy a jelenleg lényegében használaton kívüli volt Jókai iskola és kollégium épületeinek funkcióváltásával lenne optimálisan megoldható, szinte kertvárosias környezetben a szociális ellátás tevékenységeinek, személyi állományának költséghatékony racionalizálása, minőségi javulása.Az előzőek szellemében célszerű az – jelenleg a Hámán Kató úton méltánytalan körülmények között lévő ‐ Idősek Klubjának átköltöztetése is valamelyik egyéb szociális ellátó helyszín közelébe, pl. a Gondozóház épülettömbjébe, vagy a Jószerencsét úti üres épület földszintjére, vagy a volt Jókai iskola valamelyik épületszárnyába. Bármelyik átszervezés, fejlesztés, még a magasabb férőhellyel való működtetés is megoldható lenne a meglévő – valamennyi jogszabálynak megfelelő ‐ személyi állománnyal, aminek eredményeként az önkormányzatnak a tervek szerint közel 40 M Ft‐tal csökkenhet a működési hozzájárulása.

57


Szociális szolgáltatás humán erőforrás fejlesztése

Ahhoz, hogy a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató központ magasabb színvonalon lássa el a feladatát további szolgáltatás‐szervezési feladatok megvalósítása is szükséges. • Házi segítségnyújtás területén a csapatmunka elmélyítése és szorosabb együttműködés a háziorvosi szolgálattal, egészségügyi szolgálattal. • Családsegítés kapcsán kiemelt hangsúlyt kell helyezni az aktív korú nem foglalkoztatott munkanélküliek számára egyéni és csoporttal végzett szociális munka keretében különböző tréningek szervezésére, a munkaerő piacon történő eredményes elhelyezkedésük érdekében, továbbá támogatni szükséges a speciális önsegítő csoportok szerveződését.

A jövőben – a szükséglet felmerülésekor – meg kell vizsgálni a következő ellátási formák kialakításának a lehetőségét: • Fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona és a hajléktalan személyek átmeneti szállása • Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos és autista személyek nappali ellátása A fenti szolgáltatások tekintetében az igények megjelenésekor meg kell vizsgálni a települések között kötendő intézményi társulási szinten történő bevezetés lehetőségét.

5.3.2 Szegregált területek rehabilitációja A Herbolyai városrész leromlott területeinek (Gábor Áron út, Barakkok, Balázs‐völgy és Sárosvölgy) rehabilitációja, lehetőség szerinti sorvasztása a lakosság integrációja mellett. • Magántulajdonú ingatlanok megvásárlása, lebontása a Gábor Áron úton, a Barakkoknál, a Balázs‐völgyben és a Sárosvölgyben Kolóniák felszámolása • Az akcióterületen és azon kívül található önkormányzati tulajdonú a Herbolyai ingatlanok felújítása a kiválasztott és felkészített családok városrészben elhelyezésére • A befogadó közösség felkészítése • Az akcióterületen maradó lakók részére képzés, szociális és egészségügyi alapellátás biztosítása a helyben létrehozott létesítményekben.

A város talán „legrosszabb” helyzetben levő részének felzárkóztatása, mivel nagyobb része szegregátum, jelentős része a lakosságának elöregedett, a Nyugati városrész belvárossal és a „Rózsadombbal” is határos, sőt egykoron a város egyik (Hámán Kató út – legértékesebb területe volt, így érthető cél a terület infrastruktúrájának, Építők útja – Tavasz épületállományának, kereskedelmi ellátottságának fejlesztése, hogy köz) rehabilitáció visszanyerhesse a régi, méltó megítélését, pozícióját. A terület fejlesztésének keretében meg kell valósulnia az önkormányzati bérlakás állomány minőségi átalakításának, bővítésének, lehetővé téve magasabb minőségű szociális bérlakások, illetve bérlakások kialakítását (meglévő,

58


ugyanakkor megüresedő bérházak elbontását követően), ami segítséget nyújthat majd a város tervezett munkahely‐teremtési elképzeléseinek megvalósításához.

5.3.3 Helyi civil szervezetek, lakosság bevonásával közösségfejlesztő programok, kisebb beruházások megvalósítása Az alábbiakban tervezett programok alapvetően a helyi közösségek bevonásával megvalósuló fejlesztések uniós támogatási lehetőségeihez készültek. Az ilyen típusú fejlesztések szintén a TOP‐ból, de a B.‐A.‐Z. megyei kereten kívül elérhető forrásból lesz elérhető a 10 ezerfő feletti lakosság számú önkormányzatok számára (kb. 600‐1000 millió FT támogatás). Ugyanakkor az önkormányzatnak lehetősége van arra is, hogy az alábbi szempontokat érvényesítse a civil szervezetek, kulturális, vagy sport célú támogatásai során, akár a jelzettnél kisebb mértékben is.

KSK közösség‐varázs

Egressy Béni Művelődés Központ színházterem és kültéri rendezvényekhez szükséges hang‐ és fénytechnikai eszközök beszerzése

A Kazincbarcikai Sportközpont (KSK) területén az elmúlt időszakban már történtek kisebb beruházások közösségi terek létrehozására, amit nagyon kedvezően fogadtak a városban élő baráti társaságok, munkahelyi közösségek, sportközösségek. A tavaszi, nyári és őszi hónapokban hatalmas, kielégíthetetlen igény mutatkozik a már meglévő eszközök használatára, így a sporttelep továbbfejlesztése feltétlenül szükséges mind eszközállományában, mind infrastrukturális feltételeiben. • Kültéri óriás játszó‐ és sporteszközök beszerzése, kihelyezése (pl. óriás sakk, malom, lengőteke, kültéri fitnesz eszközök, ügyességi akadálypályák, kötélalagút, láncos lépegető híd, stb., szabadtéri asztalitenisz asztal) • Meglévő extrém park és játszótér felújítása, bővítése. • Szabadtéri főzőhelyek kialakítása.

A színházterem jelenlegi technikai felszereltsége nem a legkorszerűbb, és korlátosak a lehetőségei. Sem a beltéri, sem a kültéri rendezvények alkalmával nem biztosítható teljes körűen megfelelő minőségű hang‐ és fénytechnika. Minden technikai igény kiszolgálására képes, az előadók követelményeinek megfelelő hang‐ és fénytechnika beszerzése lenne célszerű.

59


Színes közösségek

Kolorcity visszavár

A városban, az egyes városrészekben jelenleg is működnek helyi szerveződésű közösségek, lelkes, ám nem nagy létszámú csoportokkal, elsősorban az idősebb generáció részvételével. Egyes városrészekben aktívabb, máshol passzív az ott lakók közötti kapcsolatok építése. A fiatalokat eddig kevés eredménnyel sikerült bevonni a helyi közösségi életbe. • Ifjúsági egyesület létrehozása: a fiatalok számára tevékeny közösségi munka lehetőségének megteremtése. • Önkéntes gyakornoki program elindítása az egyes városrészekhez kapcsolódóan: az egyes városrészekben élő fiatalok közösségi aktivitásának növelése. • Helyi Értéktár Bizottság felállítása a városban élő és alkotó művészek részvételével: a hagyományok megőrzése, új értékek teremtése. • "Vendégség a színes városban" programsorozat elindítása: a város közösségei, civil szervezetei közötti interakciók előmozdítása, az egyes városrészek lakóinak ösztönzése a többiek megismerésére. • Új amatőr művészeti csoportok alapítása: hagyományteremtés, értékmegőrzés. • A már meglévő, jól működő helyi szerveződések tevékenységének támogatása, bővítése. (Évente kb. 8 millió Ft működési költséget jelentene.) A Kazincbarcikán született, és más városokban felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok a diploma megszerzése után ritkán térnek vissza szülővárosukba. Így a jól képzett diplomás munkavállaló fiatalok száma évről‐évre csökken. A felsőfokú tanulmányokat folytató fiataloknak szóló ösztöndíj programmal a diplomás fiatalok szülővárosukba, Kazincbarcikára való visszatérésének elősegítése. (Évente 5‐10 fő részére havi 60.000 Ft‐os ösztöndíj, mely évente kb. 7,2 millió Ft támogatást jelentene.)

Művészeti ösztöndíj program

A városban sok tehetséges fiatal él, akik a különböző művészeti területeken országosan, vagy akár nemzetközi színtéren kiemelkedő eredményeket érnek vagy érhetnének el, de családjuk anyagi helyzete nem teszi lehetővé a művészeti tanulmányok támogatását, a szükséges eszközök vásárlását, versenyeken való részvételüket. A művészeti ösztöndíj programokkal azoknak a 6‐18 éves gyerekeknek és fiataloknak a támogatása valósulhatna meg, akik tehetségük révén országosan vagy akár nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket képesek elérni, és öregbítenék szülővárosuk hírnevét is. (10‐15 fő rendszeres, havi támogatásának költsége évente kb. 3 millió Ft kiadást jelentene.)

Sportösztöndíjak

Azon diák és versenysportolók támogatása, akik rendszeres sport‐ tevékenységet végeznek.Valamely hivatalos magyar sport/szakszövetséggel, bejegyzett egyesülettel rendelkező sportágban és kiemelt versenyeredményeket érnek el. Célcsoport: Diáksport, versenysport terén nemzetközi és országos szinten kiemelkedő eredményt teljesítő (éremesélyes) 30. életévüket be nem töltött sportolók. (10‐15 fő rendszeres, havi támogatásának költsége évente kb. 10 millió Ft kiadást jelentene.)

60


5.4 Fenntartható települési környezet fejlesztése Önkormányzati finanszírozással és/vagy uniós támogatási finanszírozással is preferált azon beruházások megvalósítása, melyek a vállalkozás‐fejlesztést támogatják, illetve az önkormányzat gazdálkodására közvetlenül hatnak.

5.4.1 Települési környezet megújítása Az Egressy úton megkezdett települési környezeti fejlesztéseket folytatni szükséges a Fő tér irányába, aminek eredményeként mind az Egressy út első harmadán, mind a Fő téren és a Dísztéren megújulhatnak a közterületek illetve a zöldfelületek. Cél továbbá a parkoló kapacitás bővítése és a forgalomcsillapított zóna kialakítása, hiszen számos közintézmény (Művelődési Ház, Ügyészség, Bíróság, Kormányhivatal, iskola, Polgármesteri Hivatal, mini bevásárló‐központ, posta) koncentrálódik ezen a területen.Szükségszerű egy egybefüggő, nagyobb területű, több funkciójú rendezvénytér kialakítása, esetlegesen a korszerűsítetlen kereskedelmi‐szolgáltató tömb fejlesztése gazdasági partnerek bevonásával. Belváros rehabilitáció A Fő‐téren lévő művelődési központ felfejlesztése (átalakítás, bővítés, új folytatása (II. ütem) ‐ építés) Egressy Béni Multifunkcionális Kulturális Központtá azért Egressy út – Fő tér kiemeltcél kell legyen, mert a nap mint nap tapasztalható lakossági és település környezeti kulturális‐művészeti szakmai igényekalapján szükség van a városban egy megújítása, Egressy olyan korszerű, megfelelő volumenű kapacitással rendelkező Kulturális Központ létesítményre, amely minél többféle és több közösségi célú korszerűsítése tevékenységnek helyet tud adni és méltó helyszíne tud lenni a város és térsége kulturális, művészeti és egyéb (pl. turisztikai) programjainak, rendezvényeinek, szolgáltatásainak. A beruházás részeként megvalósul • az épületteljes körű építészeti megújítása, átalakítása, szükség szerint új építéssel környezetkímélő, energiatakarékos építészeti‐gépészeti‐ villamossági megoldások alkalmazásával, parkolószám‐bővítéssel, színházterem férőhely‐szám bővítéssel; • a jelenleginél szélesebb palettájú kulturális és művészeti tevékenységek (képzések, mozgás, kiállítás, színjátszás, tánc, kézműves foglalkozások, zene) befogadására alkalmas tér és felszereltség.

Aktív kikapcsolódást nyújtó szabadidős‐ élménypark létrehozása a Csónakázó‐tó környezetében

A városban nagyon sokan járnak a Csónakázó‐tóhoz sétálni, sportolni, leginkább futni. Ezért célszerű a Csónakázó‐tó környékén a szabadidős, rekreációs célú szolgáltatások koncentrált kialakítása és bővítése: • Szabadtéri szabadidős – és tematikus élménypark létrehozása különböző mászó/logikai pályákkal (mint egy fizikai vagy szellemi kalandpark), mászófal létesítéssel, játszótér bővítéssel, extrém sportpálya elemekkel. • A tó körül közvetlenül és a parkjában a jelenleg nem szilárd burkolatú (zúzottköves)gyalogos közlekedőkszükség szerinti kiszélesítése, szilárd burkolattal való ellátása, bővítése, „főbejárat” kialkítása. • A városi kerékpárút‐hálózatba való becsatolása a Csónakázó‐ tónak. • A tó körüli parkban gyaloglásra, futásra, görkorcsolyázásra

61


• • • •

alkalmas rekortán vagy egyéb sportburkolatú szabálytalan alakú pálya kialakítása. A Csónakázó‐tó vízi‐ és élményfunkcióinak fejlesztése (pl. sport‐ és hobby horgászat érdekében fejlesztések, kreatív megjelenésű szelíd vízijárművek beszerzése) A tóban vagy annak környékén különböző kreatív szobrok elhelyezése, tematikus, „kolorcitys” szoborpark kialakítása. Központi, kiszolgáló épület kialakítása (pl. férfi‐női mosdók kialakítása, baba‐mama szoba kialakítása), további utcabútorok kihelyezése, főzőhelyek kialakítása, zárt kutyafuttató kialakítása. Megfelelő kapacitású parkoló és cirkusztér kialakítása.

Pincés területek megújítása, hasznosítása

Az előző fejlesztési projektötlethez kapcsolódóan akár megvalósulhatna a pincesor vendéglátó funkciójának fejlesztése is, hiszen a Csónakázó‐tó feletti részen számos lerobbant állapotú pince található, melyek hasznosítása célszerű lenne. A pincés területek hasznosítása kapcsán azonban biztosítani szükséges a területek megfelelő elérhetőségét (pl. önkormányzati útfejlesztés eredményeként). A pincék hasznosítása szolgálhat magán, de közösségi célokat is. Javasolt a Csónakázó‐tó mentén ösztönözni egy‐két pince tulajdonost, hogy alkalmi vendéglátó funkciót is nyújtson. Más esetben a magántulajdonosok borkóstoló, pálinkakóstoló helyet létesíthetnek. A pincék hasznosításában részt vehetnek civil szervezetek, különféle közösségek is, de ehhez szükséges a magántulajdonosok által nem használt pincék felmérése, és esetleg az önkormányzat bevonásával közösségi tulajdonba való megszerzése. A fejlesztéseket azonban meg kell előznie a területre vonatkozó pontos geodéziai felmérésnek.

Integrált településfejlesztés Herbolyán

A Herbolyai városrész közterületeinek további újítása, valamint integrálása a város vérkeringésébe, a közösségi terek jobb kihasználása. A herbolyai horgásztavak ismertségének, forgalmának megnövelése, a környezetének és közterületekneka rendezése, vonzóvá tétele, a város lakóinak „odacsalogatása” a városrészbe színvonalas programok szervezésével, családbarát kellemes környezet biztosításával, valamint a jobb megközelíthetőségének elősegítésével, azaz a Herbolyai út kikötésével az Illyés Gyula úthoz közvilágítás kialakításával. Főzőhelyek, piknikelő helyek, stégek kialakítása, valamint a sporthorgászat, hobby horgászat és modellezés feltételeinek javítása, biztosítása.

Játszóterek felújítása, tematikus játszóterek, új sportfunkciók kialakítása, zöldfelület megújítása

Az önkormányzat folytatni kívánja a szabadtéri időtöltést szolgáló zöldterületi infrastruktúrák kiépítését, a meglévők fejlesztését, korszerűsítését. Ilyen terek építése, nemcsak a kisgyerekeket, hanem a város teljes lakosságát szolgálná. A városban jelenleg 13 EU konform játszótér van, azonban egyes játszóterek berendezéseit tekintve már korszerűtlenek, amortizálódtak, alulfelszereltek, zöldkörnyezetük, utcabútor ellátottságuk hiányos. Játszótér kialakítása, felújítása az alábbi projekthelyszíneken javasolt: • Móricz Zsigmond tér • Derkovits Gyula tér • Fő tér

62


•

kisléptékű „mini‐játszóterek” kialakítása lakótelepi környezetben (Pl. Újkazincon, Sajókazincon) Több lakótelepi területen (pl. Újkazincon) található leromlott, esetenként veszélyes, használaton kívüli aszfaltozott grundfoci pálya. Ezek rendbetételére több alternatíva is elképzelhető: • A gyermek közösségek és fiatalok számára nyitott műfüves,vagy gumiburkolatos,vagy multifunkciós – alacsonyabb kerítéssel körbezárt ‐ sportarénák létesítésével a helyén. • Grundfoci pályák állagmegóvása, minimális felújítása (akár a helyi közösségek, civil szervezetetek bevonásával) streetball/futball/lábtengópályává alakítása, azonban ahol a hasznosítására nem mutatkozik lakossági igény, ott fel kell számolni, és a helyét zöldterületbe kell vonni. A zöldterület fejlesztésekhez kapcsolódik, hogy a Herbolya környéki gyertyános‐tölgyes ősfás területen célszerű egy öko‐tematikus tanösvényt kialakítani.

Strand fejlesztése

A város és vonzáskörzete, valamint a kazincbarcikai és a kistérségi lakosságrészérőlfolyamatos az igény, hogy a strand ismét vonzó– és jelenleg hiányzó – minőségi, biztonságos közcélú szolgáltatást biztosítson a helyi, környékbeli lakosságnak és a térségbe érkező vendégeknek. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a meglévő infrastruktúra előírások szerinti korszerűsítése, felújítása, a hiányzó feltételek pótlása, az élményfunkciók fejlesztése és a kiszolgáló épületek korszerűsítése, bővítése. • A 4 db medence teljes körű felújítása (csempeburkolat, vízforgató, gépészet, stb.), élményelemekkel való bővítése (csúszda, dögönyöző, sodrófolyosó, stb.) • Gépészeti elemek felújítása, cseréje, korszerűsítése, téliesítés megoldása • Új medence/medencék kialakítása szükség és lehetőség szerint • Szauna park kialakítása (belső és/vagy szabadtéri) • Színvonalas (zöld)parkfelület és pihenőterületek kialakítása • Sportpályák, játszótér felújítása, kialakítása • Főépület kialakítása (öltözők, zuhanyzók, elsősegély, büfé, alkalmazottak helyiségei, stb.) a vonatkozó hatályos jogszabályi és egyéb előírások, szakhatósági kívánalmak szerint • Kültéri kiszolgáló funkciók felújítása (váltókabinok, szolár‐zuhanyok, stb.) • Kerítés és főbejárati kapu felújítása, szükség szerinti pótlása, beléptető rendszer kialakítása • Parkoló bővítés, kialakítás

5.4.2 Energiahatékonyságot javító beruházások Az intézmények energiahatékonyságá‐ nak növelése energetikai beruházásokkal

A város célja, hogy folytassa az intézmények energiahatékonyság javítását szolgáló programot. Ezen beruházások gyakorlatilag csak uniós és állami támogatással valósulhatnak meg volumenükből, költségigényükből adódóan. A tervezett beruházások magukban foglalhatják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását, az intézmények fűtési, hűtési és

63


használati melegvíz‐rendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítését elsődlegesen alternatív energia hasznosításával (pl. napenergia). A közszolgáltatáshoz kapcsolódó, így a szociális, egészségügyi, oktatási és nevelési intézmények felújítása során törekendi kell az energetikai‐ hatékonyság javítására. Ezen beruházások az egyes intézmények komplex megújulása során is megvalósulhatnak, azonban lesznek a finanszírozási források függvényében olyan beruházások is, melyek kifejezett célja az épületek energia‐felhasználásának javítása, energetikai korszerűsítése. A fejlesztendő létesítmények közül kiemelten fontos a Városi Uszoda épületének energetikai korszerűsítése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva mind építészeti, mind épület‐ és vízgépészeti szempontból. Az energetikai korszerűsítés részeként fontos folytatni a napelemek telepítését a (köz)intézményeinkre, önkormányzati ingatlanokra, amelynek révén elérhető, hogy megtermeljék közel azt az áram mennyiséget, amit elfogyasztanak.

Panelprogram

Az önkormányzat segíteni kívánja mindazon lakóközösségeket, akik panel lakóépületek energetikai és/vagy épületgépészeti felújítását tervezik, hogy elkészítsék műszaki terveiket és sikerrel pályázzanak az energetikai célú központi támogatásokra. Az önkormányzat számára fontos, hogy az önkormányzat mellett a lakosság is érjen el energia‐megtakarítást a beruházások, illetve korszerű energiaellátó rendszerek, valamint saját megújuló energiatermelés (döntően napenergia) révén. A panel lakótelepek megújításán belülkiemelt fejlesztési célterület az Újkazinc lakótelep és a Mátyás király út eleje a Derkovits Gyula térrel, mely területek infrastruktúrájának, épületállományának (52 db lépcsőház), kereskedelmi ellátottságának további fejlesztése egyaránt fontos.

A városi közvilágítás energia‐hatékonyságának javítása érdekében a több tíz éves, amortizálódott vagy korszerűtlen, energiapazarló, elmúlt években Intelligens nem igazán korszerűsített lámpatestek cseréjeindokolt LED‐es világítású közvilágítási rendszer lámpatestekre. A közvilágítási hálózatkorszerűsítése az energia‐hatékony kiépítése vezérlés, intelligens vezérlőeszközök alkalmazása, illetve a fogyasztásmérés kiépítése nélkül nem tud teljes körű, és mérhetően energiatakarékos lenni, ezért ezek fejlesztése is célszerű.

Távhő‐rendszer korszerűsítése

A városban cél a távhő rendszer működési hatékonyságának javítása. Ennek keretében lehet szükséges a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló fejlesztések támogatása során többek között az elosztórendszerek, a primer vezetékhálózatok cseréje, a hőközpontok felújítása, szétválasztása, szabályozó – és telemechanikai rendszerek beépítése.

5.4.3 Közlekedésfejlesztések

64


Közösségi közlekedési kapcsolat fejlesztése, az autóbusz‐pályaudvarnál, ennek keretében két közlekedési csomópont építése és a Lini István téren P+R és B+R parkoló kialakítása a SPAR áruház mögött és a KSK Sporttelep Autóbusz‐pályaudvar közötti területen. biztonságos Közlekedési csomópont átépítése a Mátyás király út‐Egressy útnál megközelítése és P+R, körforgalmas csomóponttá közvetlen átkötéssel a Lini István tér B+R parkoló kiépítése átvezetéshez. A Tardonai út közvetlen átkötése a buszpályaudvar felé bekötve a Mátyás király útba a Tardonai úton körforgalmi csomópont kialakításával, így a buszközlekedéstől tehermentesíthetővé válik az Egressy – Építők út sarok.

A vasútállomás térségében P+R és B+R parkoló kialakítása. Szükséges az Vasútállomáson P+R állomáshoz vezető út és járda korszerűsítése, illetve a kapcsolódó és B+R parkoló kerékpárútszakasz megépítése. kialakítása

A város folytatja a korábban megkezdett kerékpáros közlekedés fejlesztését a kerékpározás, mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése céljából. A projekt a város kerékpáros hálózat‐fejlesztési koncepciója következő ütemét tartalmazza, a város teljes területére kiterjedően. Tervezett kerékpárút fejlesztés szakaszai: • Tardonai úton a Május 1. úti csomóponttól Tardona településig Városi kerékpárút • Jószerencsét úton Építők útja csomópontjától a Hadak útjáig (Tesco Zrt‐ hálózat fejlesztése t érintve) • Egressy úton a Pollack Mihály utcai csomóponttól a vasútállomásig • Jószerencsét úton az Irinyi úti csomóponttól (Városi Köztemetőtől) a Hadak útjáig • Hadak útján a Jószerencsét úti csomóponttól a Szent Flórián téri csomópontig • Herbolyai úton az Illyés Gyula utcai csomópontig

A biztonságos közlekedés, és a gyorsabb előrehaladás, valamint a balra történő nagyívű kanyarodás érdekében körforgalom kiépítése a Jószerencsét út – Szent Erzsébet stny. – Tóth Árpád út csomópontban. Körforgalom kialakítása indokolt a Mátyás király út és a Herbolyai út csomópontban, valamint a Tardonai út és az Építők útja csomópontban. Körforgalmú Megvizsgálandó, hogy az Egressy út és 26‐os főút kereszteződésében csomópontok építése miként lehet körforgalmi csomópontot kialakítani, illetve a Múcsonyi út és a Hadak útja csomópont tervezett körforgalma hogyan alakítható ki a tervezett 26‐os főút elkerülő szakasza és a Múcsonyi útra való bekötése következtében. Körforgalom vagy jelzőlámpás csomópont kialakítása indokolt a Jószerencsét út‐Alsóvárosi körút‐Tavasz utca csomópontban a biztonságos közlekedés érdekében a kórházdomb aljában.

Biztonságos gyalogátkelőhelyek kialakítása 4 helyen

Az alábbi helyeken szükséges a hiányzó járdakapcsolat, illetve a biztonságos gyalogos átkelés kiépítése: • A Tardonai úti autóbusz‐megállókba irányuló gyalogosforgalom esetén • A Mátyás király úti SPAR üzlet és Fő tér közötti közvetlenebb gyalogos átkelő kiépítése, illetve a Mátyás király út Spár felöli oldalán járdaszakasz kiépítése • A Penny Market és Móricz Zsigmond tér előtti járdaszakaszok között a Tóth Árpád úton gyalogos átkelő kialakítása

65


•

A Keleti gyűjtőút kivezető szakasza és a Mátyás király u. 7. sz. mellett becsatlakozó útról a gyalogos átkelés kialakítása.

Belterületi utak folyamatos felújítása és a meglévő forgalomtechnika felülvizsgálata a biztonságos közlekedés érdekében, a hiányzó vagy problémás (túlterhelt) szakaszokon átkötő utak, parkoló utak és járdák építése szükséges különösen a nagy foglalkoztatók, közintézmények, bedugult lakótelepek megközelíthetősége, átközlekedhetősége érdekében, mint pl. az Építők útja 1‐9. szám alatti lakóházak mögött parkolókat is magába foglaló szervízút építése az Építők útjával párhuzamosan. Az Építők útjával párhuzamosan szükséges a Völgy‐park északi oldalán szintén egy parkolókat is magába foglaló út építése a Völgy‐park jobb megközelíthetősége, és az Építők úti parkolási anomáliák könnyítése érdekében. Szükségszerű a Paál László út és a Mátyás király út közvetlen kikötése a Tardonai útra, valamint a Mátyás király útról nyíló terek (Árpád fejedelem tér, Dobó István tér, Augusztus 20. tér, Barátság tér, Hriszto Botev tér) összekötése megszüntetve ezáltal a zsák jellegüket, parkoló kapacitásuk bővítése, valamint a Fő térre való kikötése.

5.4.4 Csapadékvízrendezés A Barcika‐Alsóváros (Alsóbarcika és Felsőbarcika) területén magas a talajvíz szintje, ami csapadékosabb időben jelentős belvíz problémát okoz (2010‐es Kazincbarcika 26‐os árvíz idején is itt volt a legtöbb probléma). A felszíni vízelvezető rendszer főút – vasút közötti nem teljes körű, a középső területeken több utcában nincs kiépített felszíni terület felszíni vízelvezetés, a meglévő rendszer műszaki állapota is elég rossz. Az alábbi vízelvezető rendszer utcákban szükséges kiépíteni a felszíni vízelvezetést: Alkotmány utca, kiépítése, a csatlakozó Balassi Bálint utca, Kacsóh Pongrác utca, Arany János utca, Kurucz útkeleti rendszer fele, Táncsics Mihály utca keleti fele. Az alábbi utcákban a felszíni rekonstrukciójával és vízelvezető rekonstrukciója indokolt: Vasút utca, Sajó utca, Csók István utca, a terület Gorkij utca. A városrész felszíni vízelvezetése mellett szükséges a kívülről talajvízszintjének érkező talajvíz szintjének a csökkentése is. A talajvízszint csökkentő kutak csökkentése létesítésével a területen jelentősen csökkenthető illetve megszüntethető a talajvízből kialakuló belvíz.

66


Kazincbarcika belvárosi zárt csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója I. ütem

Kazincbarcika Kertvárosi (Munkás u. – Tardonai u. – Illyés Gy. u. – Tardona patak) felszíni vízelvezető rendszer kiépítése, a csatlakozó rendszer rekonstrukciójával

A település zárt csapadékvíz elvezető hálózata az 1960‐70‐es években épült, műszakilag a működésének határán van. Több helyen a vízelvezetés a megrongálódott, elöregedett csatornák miatt napi problémát jelent. Az elégtelen vízelvezetés az év minden szakában komoly veszéllyel fenyegeti a város ezen területén lakókat. Abelvárosban sortkell keríteni a zárt csapadékvíz elvezető rendszer teljes körű rekonstrukciójára. A projekt során a műszakilag még megfelelő szakaszokon béleléssel, a többi szakaszon a vezeték cseréjével kell elvégezni a fejlesztést. A rekonstrukció során a tisztító aknákat és az egyes víznyelőket is meg kell újítani. Kazincbarcika város Kertváros‐városrészén a Tardonai –Munkás – Illyés Gy utcák, valamint a Tardona patak által határolt területen a hirtelen lezúduló záporcsapadék egyre gyakrabban okoz problémát. Ennek ellenére a felszíni vízelvezető rendszer nem teljes körű, több utcában nincs felszíni víz elvezetés kiépítve, vagy hiányosan, nem szakszerűen épült meg, és a meglévő rendszer műszaki állapota is elég rossz. Egy fejlesztési projekt megvalósítása során a városrész felszíni vízelvezetése teljessé válna a kiépítésre kerülő burkolt vízelvezető árkok megvalósításával, a meglévő árkok teljes körű és szakszerű felújításával.

5.5 Az önkormányzat gazdálkodási fő feladatai Az önkormányzat gazdálkodásának fő szempontjai: -

a kötelező és önként vállalt feladatok, valamint az ezek finanszírozását biztosító források egyensúlyának megteremtése a kötelező feladatok elsődlegessége mellett;

-

az intézmények működési feltételeinek biztosítása, a szakmai és gazdasági célok közötti egyensúly megteremtése, szükség szerint az intézményi struktúra és feladatellátás racionalizálásával;

-

a város fejlődését elősegítő – adott esetben egymásra épülő, következetes ‐ fejlesztések megvalósítása, a folyamatban lévő beruházások befejezése;

-

többlet források feltárásával az önkormányzati vagyon gyarapítása, állagának megőrzése, nyereséges működtetése, hasznosítása;

-

a város fejlődését elősegítő kezdeményezéseknek, szerződések megkötésének támogatása a meglévő források figyelembevételével.

A feladatok megvalósítása érdekében szükséges a helyi adópolitikát formálni, hogy az igazságos módon és reális keretek között biztosítson a város által vállalt feladatok ellátására bevételt, miközben nem jelent extra terhet a lakosságnak és a mikor‐, kis‐ és középvállalkozásoknak. A közszolgáltatások biztosítása és azok magas színvonalának biztosítása érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az önkormányzati intézmények, társaságok szakmai és gazdasági tevékenységét. Biztosítani kell az intézményhálózat jogszabályi követelményeknek történő megfelelését. Vagyongazdálkodás keretében a rendelkezésre álló vagyon, anyagi eszközök, tulajdonosi jogosítványok gazdaságos, célszerű hasznosításával növelni kell a bevételeket. Az önkormányzati tulajdonban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosításából, vagyonértékesítésből származó bevételt elsősorban felhalmozási jellegű kiadásokra kell fordítani. Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséhez szükséges anyagi eszközöket az éves költségvetésekben rendre elő kell irányozni. A

67


fejlesztések érdekében a különböző forrásokból származó pályázati kiírásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni, élni kell a pályázati feltételekkel minden területen. Az önkormányzati kintlévőségek behajtása érdekében hatékony intézkedéseket kell tenni az önkormányzatot megillető követelések, tartozások rendezése érdekében, mely sok esetben a Szociális Szolgáltató Központtal való együttműködést igényli.

6 A program megvalósításának eszközei

6.1 Lehetséges saját forrás 6.1.1 Helyi adóbevételek becslése Ahhoz, hogy a város jövőbeni fejlesztési vagy egyéb (pl. sport, kulturális, stb.) támogatási lehetőségeire megpróbáljunk iránymutatást adni, érdemes számba venni, hogy milyen saját forrás bevételi lehetőségei vannak. Természetesen a többi önkormányzathoz hasonlóan, Kazincbarcika Város Önkormányzata is ki van szolgáltatva a mindenkori állami költségvetésnek, így a központi szabályozásban történő változtatások befolyásol(hat)ják a helyi önkormányzat pénzügyi helyzetét. A város legjelentősebb bevételi forrása az iparűzési adó, melynek mértékét a vállalkozások helyi teljesítménye befolyásolja. A város legjelentősebb adófizetője a BorsodChem Zrt. és a működéséhez kapcsolódó vállalkozások.Nyilvánvaló, hogy a vegyiparban, a műanyagiparban, így az ágazatban történő gazdasági visszaesés, ami általában harmonizál a világgazdasági változtatással, negatív irányba fordíthatja az elérhető eredményt. Tekintve a gazdasági előrejelzéseket, az iparűzési adóbevételek szinten tartására, vagy a korábbi évektől eltérően lassúbb növekedésére lehet számítani. Ha az adónemet érintő jelentős jogszabályi változás nem történik, a következő elvi bevételekkel lehet tervezni: 2015.

2016

2017

2018

2019

2 220 MFt

2 250 MFt

2 300 MFt

2 350 MFt

2 400 MFt

Forrás: önkormányzati konzultáció alapján A városban az építményadó mértékében érdemi változás nem várható, hisz az már most is az elérhető felső határon van. Az adó kapcsán különösebb hátralék nem halmozódott fel, így az esetleges késedelmes fizetés behajtásából sem lehet extra bevételekkel számolni. A kommunális adó bevétel töredéke az építményadónak, ráadásul a lakosságot terheli, így összességében a vagyoni típusú adók 563 millió Ft‐os 2015. évi előirányzatához képest számottevő változás nem várható. Az idegenforgalmi adó bővülése részben a 2015‐re elfogadott adómérték változásból (+100 Ft vendégéjszakánként) és a látogatók, vendégéjszakák számának növekedésével kis mértékben ugyan, de várható. A városban meghatározó a munkavégzési célú szállásfoglalás, amely az idegenforgalmi adó bevételeket csökkenti. A szabadidős célú vendégéjszakák eltöltése irányába a város tesz elmozdulásokat, illetve az immár hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvények is egyre több látogatót vonzanak, de ez a vendégéjszaka szám bővülésében 4‐5 éven belül számottevő változást még egyelőre nem fog hozni, jelentősen újabb szálláshely kapacitások nem fognak kiépülni. A jövőben ezen adónemből továbbra is 3‐4 millió Ft közötti bevétel várható évente. Ezen bevételekhez az állam másfélszeres szorzóval járul hozzá, így további 6‐7 millió Ft állami támogatásra lehet számítani az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódóan, amennyiben nem változik az állami szabályozás.

68


A gépjárműadó bevételek 60 %‐át 2013‐tól elvonta az állam az önkormányzatoktól. Az adómérték növekedésére nem lehet számítani, a gépjárműállomány pedig összességében évről‐évre öregszik, amely a bevételek minimális csökkenését idézi elő. A 2015. évben a korábbi időszak bevételeinek szinten tartása is eredmény lehet, így az elkövetkezendő 5 évben évi 50‐60 millió Ft bevétellel lehet számolni. Mivel az adóbevétel az önkormányzatok és az állami költségvetés közti felosztásának aránya a mindenkori éves költségvetési törvényben kerül meghatározásra, így a 60%‐os arány akár változhat is a jövőben. Összességben tehát helyi adóbevételből az elkövetkezendő években 2 850 illetve 3 000 millió Ft közti összeggel lehet számolni. Ez a jelenlegi 2014‐es, 2015‐ös tervezett szinthez képest érdemi változtatásokat nem hoz az önkormányzat fejlesztési, illetve egyéb célú finanszírozási lehetőségeiben. További bevételi lehetőségként jelentkezik az elfogadott vagyongazdálkodási koncepcióban jelzett bevételi lehetőségek, miszerint az elkövetkezendő években az önkormányzat értékesítéssel jelentősen csökkentené a saját tulajdonú lakásainak a számát.

6.1.2 Vagyongazdálkodásból származó bevételek Az önkormányzat vagyongazdálkodásából jelentősebb bevételi változás következtethető, mely elsősorban az ingatlanok értékesítésével érhető el. Az önkormányzat tervei alapján a jövőben 364 lakást értékesíthetnek, melyek alapterülete összesen mintegy 15 222 m2. Amennyiben egy kedvezőnek tűnő 100 000 Ft‐os átlagos négyzetméter árral számolunk, akkor is az értékesítésből mintegy 1,5 milliárd Ft bevétele származhat az önkormányzatnak. Ez 7 éves értékesítési időszakkal számolva elvileg átlagosan évente 200 millió Ft körüli bevételt hozhat az önkormányzatnak. Természetesen ez egyelőre csak egy fikció, hiszen a továbbhasznosításra szánt ingatlanok állapota változó, vannak olyanok, amelyek bontásra ítéltettek. Az önkormányzat éppen ezért a 2015. évi költségvetésben egy reálisabban elérhető 20,5 millió Ft‐os bevétellel számolt, amely szint talán tartatható és növelhető lesz az elkövetkezendő években is. Fontos, hogy ezen bevételek ne folyó kiadásokra (pl. segélyek, vagy más területek vesztésegeinek finanszírozására) kerüljenek felhasználásra, hanem vagyongyarapodást (üzleti környezet javítását), illetve a működési hatékonyság javítását (pl. energia‐megtakarítást), vállalkozói környezet fejlesztése révén foglalkoztatás bővítését (áttételesen iparűzési adó bevétel növekedését) szolgálják. További bevételek lehetnek egyéb ingatlanok bérbeadásából.

6.2 Fejlesztési források – elérhető támogatások és saját források EU támogatások TOP BAZ megyei kerete A Terület‐ és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) lehetőséget biztosít a területi szereplők igényei és szükségletei alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. Az egyes területi szereplők [megyei jogú városok (MJV) és megyék] számára a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiái alapozzák meg. Megyei szinten Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP) keretében határozzák meg a forrásfelhasználás céljait. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a Magyar Kormány az alábbi ITP tartami elemeket hagyta jóvá: a) az elfogadott ITP megnevezését, b) az ITP‐t végrehajtó területi szereplő megnevezését,

69


c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét, d) az ITP‐ben megtett indikátorvállalásokat, e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye jelenleg készíti az ITP dokumentumát, amiben a források felosztásra kerülnek intézkedésenként, illetve meghatározásra kerülnek az egyes forrás‐felhasználási módok, pl. preferált földrajzi területekre (ilyen területi lehatárolása lehet a B.‐A.‐Z. megye területfejlesztési programja alapján a Borsodi tengely térsége: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd), vagy kiemelt kedvezményezetti célcsoportra, támogatási célra. Nem kötelező minden intézkedést elosztani, lehetséges, hogy az egyes intézkedések pályázhatók lesznek a megye egészében. Ha B.‐A.‐Z. megye fejlesztésére a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján vesszük a rendelkezésre álló 93, 05 milliárd Ft támogatási keretet, valamint a TOP‐ban előirányzott forrásarányokat vesszük alapul, akkor az egyes intézkedésekre az alábbi elérhető forráskeretek juthatnak: Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye lehetséges forrásfelhasználása intézkedésenként: Tervezett intézkedések

Gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Helyi vállalkozások fejlesztésének segítése, befektetés‐ ösztönzés Vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása, helyi mezőgazdasági termékek piacra jutásának segítése Helyi foglalkoztatási együttműködések Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Települési környezet fejlesztése Településfejlesztés (városokban,10 e lakos felett) Környezetvédelmi infrastruktúra csapadék‐vízgazdálkodás hulladék‐hasznosítása Fenntartható közlekedés (közösségi, gyalogos, kerékpáros) városi közlekedés kerékpáros és gyalogos közlekedés intelligens közlekedési rendszerek A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével Energiahatékonyság és megújuló energiák Napenergia biomassza egyéb megújuló energiaforrás energiahatékonyság Társadalmi programok, infrastruktúra fejlesztése Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által (bölcsőde, óvoda) Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Egyes intézkedések Becsült támogatás részletes bontása intézkedésenként (iránymutatás) – mrd (mrd Ft) Ft

13,3

7,7

8,3

11,1

5,9

1,7 4,2

8,7

5,9

3,5 2,2 3,1

14,6

2,0 3,4 2,2 7,0

7,1

2,5

70


Tervezett intézkedések

Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja ERFA típusú programok ESZA típusú programok Helyi közösségi programok CLLD – országos programon keresztül – nem része a megyei ITP‐nek CLLD – Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (10e lakos feletti városokban) (nem része a megyei költségvetésben)

Egyes intézkedések Becsült támogatás részletes bontása intézkedésenként (iránymutatás) – mrd (mrd Ft) Ft

2,0

4,4

2,7 1,7

1,0

4,0

Ha korábbi járási szintre leosztott forrásarányokat vesszük, akkor a TOP forrás B.‐A.‐Z. megyére allokált részének 11,2 %‐a juthat a Kazincbarcikai járásra, ami mintegy 10,4 milliárd Ft‐ot jelent járási szinten. Ezen támogatásokról várhatóan 2015 és 2019 között születik döntés, amivel a beruházásokat 2023‐ig kell befejezni. Népességarányosan számolva a járási források mintegy 45%‐a juthat Kazincbarcikára, ami 4 661 millió Ft. Mivel a TOP‐ban számos intézkedés azonban kizárólag csak a városokat célozza majd, ezért várhatóan még ennél nagyobb forrás is elérhető lesz akár, azaz közel5‐ 6 Mrd Ft értékben valósíthat majd meg Kazincbarcika döntően önkormányzati beruházásokat a TOP B.‐A.‐Z. megyei kerete terhére. A támogatás nagyság azonban nagyban függ majd B.‐A.‐Z. megye ITP‐ jétől és az abban szereplő projekt‐kiválasztási, támogatás‐preferálási szempontoktól. A támogatás mértéke alapvetően 100% lesz a TOP‐ból, így jelentős saját erő igénye nem lesz a beruházásoknak. Ugyanakkor tapasztalatok alapján számolni kell azzal, hogy a projekt lebonyolítása során a beruházás összköltségéhez viszonyítva mintegy 10%‐nyi olyan kiadás isjelentkezik, ami nem számolható el pályázati forrás terhére. Ez a programidőszak 7 éve alatt átlagosan minimálisan kb. 70‐75 millió Ft‐ot igényel majd az önkormányzattól. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a támogató elképzelések alapján a támogatási döntést a benyújtott projektjavaslatok alapján hozza majd meg az NGM‐ben működő RFP Irányító Hatóság és már előzetesen finanszírozást nyújt a szükséges tanulmányok és műszaki tervek elkészítéséhez. Ez kedvezőbb lehet az önkormányzat számára, mert rövidebb ideig igényel majd előfinanszírozást. További beruházások, illetve támogatási programok valósulhatnak meg ágazati programokból, melyekről a következő fejezetben értekezünk részletesen.

6.3 Egyéb források 2014‐2020 programozási időszakban megvalósuló EU finanszírozású operatív programok (OP) prioritás tengelyeinek bemutatása, ami lehetséges finanszírozást nyújt a városban működő vállalkozásoknak, civil szervezeteknek,egyházaknak, illetve intézményeknek. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) 1. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése 2. Tudásgazdaság fejlesztése 3. Infokommunikációs fejlesztések 4. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 5. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése 6. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése

71


Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) 1. Társadalmi együttműködés erősítése (pl. társadalmi befogadási célú programok indítása, melyek célcsoportja hátrányos helyzetűek) 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében (pl. fogyatékkal élők intézményi korszerűsítései) 3. Gyarapodó tudástőke 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (pl. oktatási intézmények infrastrukturális beruházásai) 5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 2. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés (pl. ivóvízellátás korszerűsítése) 3. Települési hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések (pl. Sajó‐Boldva völgyi regionális rendszerben a szelektív gyűjtés kiszélesítése és a begyűjtött mennyiség növelése (pl. házhoz menő gyűjtés). (pl. Hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó szelektív gyűjtési rendszer fejlesztése) 4. Természetvédelmi és élővilág‐védelmi fejlesztések 5. Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök (pl. egyházi, vagy állami tulajdonú épületek fejlesztései) Integrált Közlekedésfejlesztés OP (IKOP) 1. Nemzetközi (TEN‐T) közúti elérhetőség javítása 2. Nemzetközi (TEN‐T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi vasúti elérhetőség és energia‐hatékonyság javítása A Nemzeti Közlekedési Stratégia alapján az IKOP‐ból támogatandó és Kazincbarcikát jelentősen érintő beruházás lehet majd a 26. számú főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő szakaszának megépítése 2x1 sávon (3,6 km és 6,8 km) 2016‐2018 között.

72


Forrás: Nemzeti Közlekedés‐fejlesztési Stratégia (NKS)

Közigazgatás‐fejlesztési OP (KÖFOP) 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 2. A szolgáltató közigazgatás infrastruktúra feltételeinek fejlesztése 3. A közszolgáltatási innováció erősítése 4. A közszolgáltatási innováció erősítéséhez szükséges infrastruktúra feltételek fejlesztése 5. Technikai segítségnyújtás Nemzetközi programok Szlovák‐magyar határon átnyúló program támogatási lehetőségei: Természetvédelem és kultúra • Kulturális örökséghelyek együttműködése • Természeti örökség megőrzése és bemutatása • Közös turisztikai marketing stratégiák, akciótervek készítése • Kapcsolód utak fejlesztése • Környezetbarát turisztikai termékek fejlesztése – ökoturizmus • Kis projektek támogatás • 65 MEUR támogatás Közlekedés • Határon átnyúló utak, kikötők hidak építése és előkészítése (kb 12 km új út) • Tanulmányok, jogszabályi előkészítések a környezetbarát közlekedés ösztönzésére • Közlekedés‐ informatikai rendszer fejlesztése

73


Logisztikai együttműködések ösztönzése Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (pl. járművek, buszok beszerzése, állomások, kikötők fejlesztése) • 29 MEUR támogatás Határon átnyúló együttműködések ösztönzése, intézmények és személyek között • Együttműködési kapacitás erősítése, hatékonyság javítása • Határon átnyúló szolgáltatások ösztönzése • Határtérség közös promóciója • Kis projekt alap civil szervezeteknek (kulturális programok, szemináriumok, képzés, tapasztalatcsere, kommunikációs programok, kétnyelvűség) • 25 MEUR támogatás Fenntartható és minőségi foglalkoztatás ösztönzése és a munkaerő mobilitás támogatása • Integrált területi akcióterv részeként kell a projekteket megvalósítani – 10 projekt • Cél: foglakoztatás bővítése • Tevékenységek: – Helyi potenciálon alapuló termékek és szolgáltatások fejlesztése (szociális gazdaság, turizmus, helyi termékek piacának fejlesztése, hanyatló ipari zónák fejlesztése) – Munkaerő mobilitás ösztönzés (útfejlesztések, szolgáltatások) – Városi funkciók elérhetőségnek javítása – Foglalkoztatási kezdeményezések (hátrányos helyzetűek, romák), munkaerőpiaciegyüttműködések – Üzleti szolgáltatások fejlesztése – pl. informatikai támogatás – Közös oktatási és képzési programok • 34 MEUR támogatás • •

6.4 Program megvalósítását segítő szervezetrendszer, együttműködések A gazdasági program végrehajtása Kazincbarcika Város Önkormányzatának feladata. A program végrehajtásában természetszerűleg részt vesznek a Polgármesteri Hivatal munkatársai, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok is. A gazdasági társaságok azon projektek megvalósításáért felelnek, melyek saját feladatkörük ellátásához kapcsolódnak. A gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelt fontosságú az Ipari park és az elkészülő Üzleti Szolgáltató és Inkubációs Ház működtetése, menedzselése, illetve a befektetés‐ösztönzés szervezése, valamint a vállalkozások innovativitásának ösztönzése, mely feladatokat a Barcika Centrum Kft. látja el a jövőben. Együttműködés kialakítása szükséges a kormányzati szervekkel, kiemelten a Kormányhivatal részeként működő munkaügyi központtal, illetve az oktatási intézmények működését szervező KLIK‐ kel, és az egyéb államigazgatási szervezetekkel, állami vállalatokkal (közműszolgáltatókkal). Az együttműködésnek az egyes szakterületeken rendszeresnek kell lennie, melyek kiterjedhetnek az alábbi szempontokra: •

közös projektek megvalósítása – mely révén összehangolják fejlesztéseiket vagy engedélyezési eljárás révén segítik a projektek megvalósulását;

•

információcsere, egymás munkájáról való tájékoztatás, hogy a lakosság érdekeit, illetve a városfejlesztési céljait, programjainak megvalósítását hatékonyan biztosítsák.

Az önkormányzat részéről együttműködés szükséges a helyi és térségi vállalkozásokkal, hogy a fejlesztési elképzeléseikhez szükséges beruházások, szakmai programok megvalósulhassanak. A

74


befektetés‐ösztönzés feladatkör keretében folyamatos kell legyen a kapcsolattartás, a különböző események, együttműködések szervezése. Az egyházakkal való együttműködés különösen fontos a humán szolgáltatások területén, tekintettel arra, hogy számos oktatási, nevelési intézmény egyházi fenntartás alatt működik. A civil szervezetekkel való együttműködés szintén különösen fontos, mert kizárólag csak a lakosság bevonásával illetve aktív részvételével, az alulról jövő kezdeményezésekkel érhető el fejlődés a közcélú feladatok, azaz a város működése terén.

75

Tárgy: Javaslat Kazincbarcika Város Önkormányzatának ig szóló Gazdasági Programjának elfogadására

Recommend Documents