OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 6. hét Oktatás és gazdasági növekedés Varga Júlia
20000 0
10000
USD 1990 ppp
30000
1 főre jutó GDP 1500–2003
1500
1600
1700
1800
1900
2000
Ev Nyugat-Európa Kelet-Európa Latin-Amerika Nyugat-Ázsia
Ausztrália, Új Zéland, Kanada, USA Volt Szovjetunió Észak-Ázsia Afrika
Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&enUSS_01DBC.html
20000 0
10000
1990 dollar ppp
30000
1 főre jutó GDP 1870–2003
1870
1900
1930 Ev
1960
Ausztria
Franciaország
Egyesült Királyság
Egyesült Államok
1990
Magyarország
Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&enUSS_01DBC.html
2003
1 főre jutó GDP 1870–2003 Az 1 főre jutó GDP növekedési üteme (éves átlagok %)
1500–1820
1820–1900
1900–2000
OECD
1,2
2,0
Nem OECD országok
0,4
0,6
0,8
1,9
Világ
0,04
Forrás: OECD Development Centre Studies The World Economy Historical Statistics http://www.oecd.org/document/33/0,3746,en_2649_33987_8007265_1_1_1_1,00&&enUSS_01DBC.html
Mit mérünk?
Aggregáltjövedelem-növekedés (pl. 1 főre jutó GDP)
Az oktatás szerepe 1. Aggregált termelési függvényeken alapuló mérés 2. Új növekedési elméletek
Aggregált termelési függvény Solow-modell Y= f (A, L, K)
Y – aggregált jövedelem A – föld L – munka K – tőke t – technikai fejlődés
Cobb–Douglas-függvény α+β+γ=1
Yt=eφtAtαLtβKtγ
Y A L K Y A L K
A növekedés a különböző inputok növekedésének összeadódó hatásából Y A L K Y A L K Output növekedési üteme
Munka növekedése (munkaóra)
Technikai változás
Tőke növekedése Föld „érték”növekedése
A maradék problémája
A maradék problémája
A maradék problémája Műszaki fejlődés (Solow) A munka összetételének és minőségének változása (Denison, Schultz)
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? • Fizikai tőke kiegészítője (Griliches, 1969; Psachropoulos, 1973; Layard, 1975). • Gyorsabb az alkalmazkodás a változó igényekhez (Psacharopoulos, 1984). • Lassabban használódik el, mint a fizikai tőke (Miller, 1967). • Az iskolázás a fogyasztás alternatívája (olyan erőforrásokat csoportosítanak át a termelésbe, amelyeket elfogyasztottak volna (Miller, 1967).
Miért segítheti elő az iskolázottság a növekedést? • Az oktatás növeli a munka termelékenységét (Mankiw, Romer, Weil 1992). • Növeli a gazdaság innovációs kapacitását, az új ismeretek, új technológiák elősegítik a növekedést (endogén növekedési elméletek (Lucas, 1988; Romer, 1990; Aghion– Howitt,1998) • Javítja a (máshol kifejlesztett) új technológiák alkalmazásának képességét (Nelson–Phelbs 1966; Benhabib–Spiegel 2005).
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez Schultz vizsgálata (1961) • „Képzettségállomány” növekedése ΔSE A munkaerő-állomány átlagos befejezett iskolai éveinek száma szorozva egy iskolaév „értékével” = az iskolázás költségeivel (az elmulasztott keresetekkel együtt).
• ΔLI* a munkajövedelemnek az a növekedése, amelyet akkor várhatott volna egy személy, ha nem változnak a keresetek. • Az iskolázottság növekedéséből adódó jövedelemnövekedés VE=ΔSE r (r = az oktatás átlagos megtérülési rátája). • Oktatás hozzájárulása a növekedéshez: VE/ΔLI*
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez – Denison vizsgálata (1962, 1964, 1967, 1974, 1979, 1984, 1985) Y=AKα(LE)1-α
E – az iskolázottság átlagos szintje.
Denison vizsgálata 1.
Súlyozó változó (wc) adott végzettségű relatív kereseti pozíciója a bázisvégzettséghez (w8)
2. Foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti %-os megoszlása Pc 3. Kiinduló index : férfiakra-nőkre, minden évre
9
w P
c c
c 0
4. Korrekció a munkanélküliséggel, az iskolázási napok számával és részvételi arányokkal 5. Együttes index kiszámolása férfiakra és nőkre (súlyozás keresetekkel) 6. Az együttes, standardizált indexek felhasználásával a munka input változásának kiszámítása 7. Az oktatás gazdasági növekedéshez való hozzájárulását a munka input iskolázottság változása miatt bekövetkezett hányadát megszorozza a nemzeti jövedelem bérekre fordított hányadával
Denison vizsgálata Legmagasabb iskolai végzettség
Súly we
A foglalkoztatottak százalékos megoszlása 1976 márciusában Pe
Kiinduló indexek wePe
Férfiak
Nők
Férfiak
Nők
Nincs
87
0,32
0,26
0.278
0.226
1–4 osztály
93
1,65
0,72
1.535
0.670
5–7 osztály
97
4,65
2,75
4.511
2.638
8 osztály
100
6,36
4,92
6.360
4.920
Középfok 1–3 oztály
111
15,68
15,97
17.405
17.727
Középfok 4 osztály
122
38,80
49,88
17.336
60.854
Felsőfok 1–3 év
142
15,69
16,28
22.280
23.443
Felsőfok 4 év
184
10,00
6,42
18.400
11.813
Felsőfok 5 vagy több év
207
6,85
2,80
14.180
5.796
–
100
100
132.315
128.087
Összesen
Denison vizsgálata Az oktatás nemzeti jövedelem való hozzájárulása az Egyesült Államokban Időszak
1929–48
1948–73
1973–82
A nemzeti jövedelem teljes növekedési üteme
2,44
3,58
1,26
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága
0,48
0,52
0,62
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %
19,70
14,00
49,20
1 foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem növekedési üteme
1,33
2,45
– 0,26
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható nagysága
0,48
0,52
0,62
A növekedési ütem iskolázottsághoz kapcsolható aránya %
36,1
21,2
..
Forrás: Denison 1985
Denison vizsgálata • Keresztmetszeti adatok • Korrekció: kor, nem, munkaidő, iskolázottság • Kereseti különbségek mérik a termelékenységkülönbségeket • Csak az oktatás mennyiségét méri (minőség konstans az időben)
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez % Ország
Az oktatás hozzájárulása a gazdasági növekedéshez
Kanada
25,0
Egyesült Államok
15,0
Belgium
14,0
Dánia
4,0
Franciaország
6,0
Németország
2,0
Olaszország
7,0
Görögország
3,0
Izrael
4,7
Hollandia
5,0
Norvégia
7,0
Egyesült Királyság Japán
12,0 3,3
Malajzia
14,7a
Fülöp-szigetek
10,5
Dél-Korea
15,9a
Forrás: Psacharopoulos, 1984
aSchultz
módszere
Denison módszere
Mérési problémák Kereseti különbségek használata Denison (súly), Schultz (megtérülési ráta) • keresztmetszeti adatok problémája • képesség miatti torzítás • határterméknek megfelelő bér Cobb–Douglas típusú függvény (egységnyi helyettesítési rugalmasság) ok-okozati kapcsolat iránya
a hosszú-távú növekedési ütem exogén a modellekben
Az iskolázott munka mint termelési tényező CES függvény (Mankiw, Romer, Weil 1992) Az output rugalmassága az emberitőke-inputra
Az output rugalmassága a tőkeinputra
1
Yt Kt Ht ( At Lt ) Output
Technológia
Munka
Tőke Emberitőkeállomány
α+β<1 konstans helyettesítési rugalmasság
Endogén növekedési elméletek • A Solow-modellben a hosszú távú növekedés forrása exogén. • Az endogén növekedési modellek a technológiai változás ütemének meghatározóit modellezik, amit a Solow-modell adottságnak tekint. • A fenntartható gazdasági fejlődés endogén módon magyarázható az emberitőke-akkumulációval. • A nagyobb növekedési ütem az iskolázásra fordított több idővel és a hatékonyabb oktatási rendszerekkel magyarázható.
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990) átlagos munka
Yt
emberi tőke
1 AKt (ut ht Lt ) ha,t
technológia tőke
a reprezentatív egyén emberitőke-szintje a munkára fordított idő
Endogén növekedési elméletek (Lucas, 1990)
Yt
1 AKt (ut ht Lt ) ha,t
a munkára fordított idő
– a gazdaság egyforma, „reprezentatív” egyénekből áll – idejüket munka és emberi tőke felhalmozás között osztják meg
Az iskolázottság mérése Az iskolázottság szintje, az átlagos befejezett iskolázási évek száma (endogén növekedési elmélet), vagy az iskolázottság változása (neoklasszikus modellek) fontosabb-e?
Az iskolázottság mérése Mennyiség mérése • Írástudási arány – (Romer) • Részvételi arányok (Barro 1991, Mankiw, Romer, Weil) • Átlagos befejezett iskolázási évek száma (Barro–Lee, 1993, 2001 ) Minőség mérése: mennyit tanultak a tanulók/hallgatók az iskolában? • Standardizált teszteredmények a nemzetközi teszteken (Hanushek-Kimko, 2001) (Wössman, 2003)
Az iskolázás mennyisége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiindulószintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
Az iskolázás minősége és a gazdasági fejlődés növekedési üteme
Függő változó: 1 főre jutó GDP éves átlagos növekedési üteme (%) 1960–2000 Magyarázó változók: átlagos befejezett iskolai évek száma 1960, GDP kiinduló szintje 1960 és a nemzetközi méréseken elért tanulói teszteredmények
Forrás: Hanushek, E. & Woessmann, L. (2007). Education quality and economic growth. Washington, DC: The World Bank.
