OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 11. hét Tanári munkaerő-piac Varga Júlia
Tanári fix hatások 100. percentilis
90. percentilis
50. percentilis
37.. percentilis
0. percentilis 8 éves
11 éves
*A legjobban teljesítő tanárok 20% **A legrosszabbul teljesítő tanárok 20%
Forrás: Sanders & Rivers Cumulative and Residual Effects on Future Student Academic Achievement
A tanári munkaerőpiac sajátosságai Nem tökéletesen kompetitív • A kormányzat meghatározó szerepet játszik fenntartóként és szabályozóként (csaknem monopol helyzetben van fenntartóként és monopszonista a tanárok foglalkoztatásában). • Szegmentált piac (oktatási szintenként és tantárgyanként) • Kollektív béralku • A keresetek elsősorban a végzettség szintjétől és gyakorlati időtől függnek. • A tanárok felvétele, kiválasztása gyakran nem azon az adminisztrációs szinten történik, mint ahol a béreket meghatározzák.
A tanárok iránti kereslet S
S L DT T C L
DT – tanárok iránti kereslet S – tanulók száma C – átlagos osztálylétszám LT – tanárok kötelező óraszáma LS – tanulók összes tanítási óráinak száma
A tanár-diák arány meghatározói T
S L r C S T L S T
T – tanárok száma S – iskoláskorú népesség száma • beiskolázási életkor • tankötelezettségi korhatár • beiskolázási arányok • évismétlési arányok • lemorzsolódási arányok
C – átlagos osztálylétszám LT – tanárok kötelező óraszáma LS – tanulók összes tanítási óráinak száma
A tanárkínálat meghatározói • Relatív keresetek és alternatív munkaerőpiaci lehetőségek • A keresetek struktúrája • Teljesítménybérezés • Munkakörülmények • A tanárképzés és a megkövetelt tanári végzettség szabályozása
A tanárok relatív keresetének alakulása az Egyesült Királyságban 1.6 1.5 1.4 1.3 1.2 1.1 1 0.9 55 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91 93 95 97 99 Equality Teacher Relative w ages (using data from the NES) Teacher relative w ages (adjusted data from the NES and Employment Gazette)
Forrás Dolton, 1990
30
40
50
60
%
70
80
90
100
A tanárok relatív kereseti helyzetének alakulása Magyarországon – a tanárok keresete a felsőfokú végzettségűek keresetének arányában 1989–2009
1990
1995
2000 year
2005
Forrás: Varga, 2009 az ÁFSZ Bértarifa felvételek adatainak felhasználásával
2010
A tanárok relatív kereseti helyzetének alakulása Magyarországon
40
50
% 60
70
80
A szakképzett pedagógusok keresete a felsőfokú végzettségúek keresetének arányában gyakorlati idő szerint 1989-ben, 2001-ben és 2008-ban
0
10
20 Gyakorlati idő 1989 2008
30 2001
Forrás: Varga, 2009 az ÁFSZ Bértarifa felvételek adatainak felhasználásával
40
Alternatív munkaerő-piaci lehetőségek A tanításon kívüli női karrierlehetőségek bővülése (Corcoran et al. 2004; Murnane et al. 1991; Bacolod 2002; Stoddard 2003; Temin 2002; Corcoran et al. 2004)
Felsőoktatási expanzió – a tanárképzésen kívüli továbbtanulási lehetőségek bővülése Magyarországon Pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók aránya %
% 30 25
35
20
30 25
ezer
40
35
45
40
Pedagógusképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók száma
1990
1990
1995
év
2000
Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium
2005
1995
év
2000
2005
A tanári és nem tanári keresetek struktúrája Tanári fizetések • meghatározó a végzettség szintje és gyakorlati idő • a fizetés és teljesítmény között alig van kapcsolat • nincs differenciálás a munka nehézsége szerint • egységes fizetések a különböző tárgyat tanítóknak • egységes fizetések földrajzi területenként Nem tanári fizetések • szignifikáns (növekvő) hozam • képességek (teszteredmények) • felsőoktatás minősége (Brewer et al, 1999) • technikai készségek (Grogger and Eide, 1995) • teljesítmény szerinti bérkülönbségek
Tanári kereslet és kínálat Bér D
S
• demográfiailag meghatározott rugalmatlan kereslet • homogén kínálat
W
• a kormányzat határozza meg a béreket
Q
Q
Tanári kereslet és kínálat Bér D
S
• demográfiailag meghatározott rugalmatlan kereslet • homogén kínálat • a kormányzat határozza meg a béreket
W
• kormányzati költségvetési korlát KTG (Oktatási költségvetés)
Q’
Q
Q
Tanárhiány esetén Bér D
S
A kormányzat csökkentheti a tanárok iránti keresletet az osztálylétszám emelésével, a tanárok óraterhelésének növelésével
W KTG (Oktatási költségvetés)
Q’
Q
Q
Tanárhiány esetén Növelheti az oktatási költségvetést
Bér D
S
W KTG’
W’ KTG
Q
Q
Tanárhiány esetén Leszállíthatja a felvételi követelményeket, kevésbé kvalifikált vagy kevésbé jó képességű tanárokat vehet fel.
Bér D
S
S’ W KTG’
W’ KTG
Q
Q
Átváltás a foglalkoztatás és bérek között 250
A 15 év gyakorlati idejű tanárok keresete az 1 főre jutó GDP arányában és a tanár/diák arány Alsó fokú oktatás ISCED1 2006
200
S-KOR
% 150
POR
GRC
CHE ESP
OECD IRL EU NLD FIN CZE AUT USA
BEL1 BEL2
ITA
100
NZL
DEU JPN
50
SWE HUN NOR
FRA
10
15
20 Tanár/diák
25
Forrás: OECD Education at a Glance, 2008 adatai felhasználásával
30
Egységes tanári bértábla S
Bér
Bér
S
Egyensúlyi bér matematika tanár Bértábla szerinti bér
Egyensúlyi bér történelemtanár
D
D Foglalkoztatás
Matematikatanár
Foglalkoztatás
Történelemtanár
