OKTATÁSGAZDASÁGTAN
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készítette: Varga Júlia
Szakmai felelős: Varga Júlia 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN 13. hét Az oktatás helyzete Magyarországon Varga Júlia
0
20
40
60
80
100
A népesség legmagasabb iskolai végzettsége Magyarországon
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
általános iskola
szakmunkás
érettségi
felsőfok
Forrás: Hablicsek László előreszámítása
2014
2015
25 20 15 10
loweduc
30
35
40
A 20 éves népességből a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya
1970
1975
Forrás: Kertesi-Varga, 2005
1980
1985 ev
1990
1995
2000
10
15
% 20
25
30
A felsőfokú végzettségűek aránya a 25–64 éves népességből
1997
1999
2001
Év
Magyarország EU19 átlag
2003
2005 OECD átlag
Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
2007
A felsőfokú végzettségűek aránya Az egyetemi és főiskolai végzettségűek -ISCED5A arányában mért különbség Magyarország és az OECD és EU19 országok átlaga között korcsoportonként százalékpont 2007 25-34
35-44
45-54
55-64
-6
-4
-2
Százalékpont
Magyarország - OECD átlag
0
2 Magyarország - EU19 átlag
Forrás: OECD Education at a Glance 2009. A.1.4. táblázat adatai alapján
4
Idõsek 0
IALS teszteredmény a 35-59 éves népességben elvégzett osztályszám szerint Fiatal diplomás=0 >14 >14
-.5
12-14
12-14
-1
11
11
-1.5
0-10
0-10
1
2 8 EU-ország
3 4 poszt-szocialista ország
Kontroll: apa iskolai végzettsége, városi, bevándorló, anyanyelve eltér, kulturális szokások
Forrás: Köllő János számításai
4
Forrás: Köllő János számításai
A 16–65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek % Svédország Németország Cseh Köztársaság Dánia Norvégia Belgium Finnország Ausztrália Svájc(olasz) Egyesült Királyság Új Zéland Kanada Svájc(német) Írország Svájc(francia) Egyesült Államok Lengyelország Portugália Magyarország Szlovénia Chile 0
20
40 mean of var2
Forrás: OECD IALS adatbázis adatai alapján
60
Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint
20
40
60
80
100
25-64 évesek, OECD Employment Outlook 2003
1
2 Iskolázottság OECD-szórás Magyarország PL SLO
Forrás: Köllő János számításai
3 OECD+szórás CZ SK
Az iskolai végzettség szerinti foglalkoztatási ráták változásai Magyarországon 1980–2005 Nõk
.5
.5
.6
.6
.7
.7
.8
.8
.9
.9
1
1
Férfiak
1980
1980
1985
1990 kozepiskola 8 altalanos
Év
1995
2000
1985
1990
2005
szakmunkaskepzo
Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008
kozepiskola 8 altalanos
Év
1995
2000
szakmunkaskepzo
2005
Az iskolai végzettség hozama 1986 és 2002 1986.
2002. 200 Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
Százalékos bérkülönbség a 0-7 általánoshoz képest
200 175 150 125 100 75 50 középiskola szakiskola
25 0
175 150 125 100 75 középiskola 50 25
szakiskola
0
7
8
9
10
11
12
13
14
Az iskolában töltött évek
Forrás: Kézdi, 2007
15
16
7
8
9
10
11
12
13
14
Az iskolában töltött évek
15
16
100 % 80 60
Hozam
120
140
A főiskolai és egyetemi végzettség bérhozama az érettségihez képest 2003-2009
2003
Forrás: Varga, 2010
2004
2005
2006
Év
2007
2008
Főiskola - teljes minta
Főiskola - 22-30 éves
Egyetem - teljes minta
Egyetem - 22-30 éves
2009
A szakmunkások keresetének alakulása az életpálya során a középiskolát végzettekhez képest. 1972, 1982, 1986, 2002
Becsült relatív bérkülönbség
0.1
Kor
0 20
25
30
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
Forrás: Kézdi, 2007
1972 1982 1986 2002
35
40
45
50
Mennyit ér a szakmunkás oklevél? Bérelőny az adott foglalkozási csoportban dolgozó általános iskolát végzettekhez képest, azonos nem, életkor, lakóhely és szektor esetén, 2005, FH Bértarifa-felvétel Összeszerelõk, gépkezelõk
Ipari
Szm Szakk Gimn Felsõ
Szm Szakk Gimn Felsõ
Szm Szakk Gimn Felsõ
Kereskedelmi
Szolgáltató
Fehérgalléros
Szm Szakk Gimn Felsõ
Szm Szakk Gimn Felsõ
Szm Szakk Gimn Felsõ
0
.2
.4
.6
.8
0
.2
.4
.6
.8
Segédmunkák
Graphs by fogl Forrás: Köllő János számításai
A képzést nyújtó vállalatok aránya %, 2001
Forrás: Eurostat, 2002
A PISA eredmények iskolák közötti és iskolán belüli szórása 2003.
Forrás: PISA 2003
A szövegértés-pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon 10. évfolyam
0
0
.01
.01
.02
.02
.03
.03
8. évfolyam
200
200
300
400
500
600
700
800
Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)
300
400
500
600
700
800
25
30
Az országok sorrendje a szegregáció és az iskolaszerkezet szelektivitása alapján, 2003.
Magyarország Hollamdia
Olaszország
5
Németország Csehország Belgium Törökország Szlovákia
Lichtenstein Görögország
Portugália Franciaország Svájc
10
15
20
Ausztria
Spanyolország Írország Luxemburg
Lengyelország Finnország Svédország Norvégia Izland
5
Egyesült Királyság Lettország
Dánia
10
15 20 Szelektív iskolaszerkezet
25
30
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
25
Az országok sorrendje az iskolarendszer szelektivitása és a szegregáció mértéke szerint Hungary Netherlands Italy Germany
20
Austria Czeh Republic Belgium Turkey Slovenia
15
Lichtenstein Greece Portugal France Switzerland
10
UK Spain Latvia Ireland Luxemburg
5
Poland Denmark Finland Sweeden Norway
0
Izland
0
5
10
15
20
25
Selectivity
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Ita ly C ze ch Kor R ea ep ub G lic er m a B ny el gi um S lo A v a us k t R ria ep ub li M c ex ic o Tu rk H ey un ga ry
an N d or w ay S w N e ew d e Ze n al an Ic d el an U ni d C te a na d K in da g S dom w i tz 1 er R la us nd D si an en m Fe a de rk ra ti o n U Ire ni l a te d nd N Sta et t he es rla nd P s Lu ol x e an m d bo u P rg or tu ga l S pa i A us n tra lia Ja pa G n re ec e
Fi nl
Szeparációs index (iskolák közötti) Index of separation between school s (2003)
Index of separation between schools (2003)
0.50
0.45
0.40
0.35
0.30
0.25
0.20
0.15
0.10
0.05
0.00
Forrás: Demeuse–Baye: Measuring and Comparing the Equity of Education Systems in Europe, 2008. adatai alapján
Települések közötti egyenlőtlenségek 1 nappali tagozatos diákra jutó iskolai működési kiadás a városok és falvak átlagjövedelem szerinti ötödeiben a 3. ötöd százalékában
Forrás: Hermann Zoltán számításai
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei 2004 2005 1.kvartilis 2006 2007 2004 2005 2. kvartilis 2006 2007 2004 2005 3. kvartilis 2006 2007 2004 2005 4.kvartilis 2006 2007 0
Forrás: Varga, 2009
5 10 15 Képesítés nélküli fizika tanárok aránya %
20
A tanári minőség elosztásának egyenlőtlenségei 1.kvartilis
2004 2005 2006 2007
2. kvartilis
2004 2005 2006 2007
3. kvartilis
2004 2005 2006 2007
4.kvartilis
2004 2005 2006 2007 0
Forrás: Varga, 2009
5 10 Képesítés nélküli angol tanárok aránya %
15
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat! Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az
eltecon.hu honlapon feltüntetett címekre
