1 ELİSZÓ
Tisztelt Olvasó!
Az alternatív energiaforrások, ezen belül a „zöldenergia” iránti kereslet napjaink aktuálisai. Az egyes országok adottságai eltérı lehetıségeket kínálnak, minden régió maga alakítja ki azt a programot, melyre leginkább gazdaságilag fókuszál. Hazánk e tekintetben elsısorban a termálvízre, a napenergiára és a biomassza területére alapozhatja alternatív energianyeréshez kapcsolódó beruházási programjait. A Dél-alföldi régió mindhárom lehetıségnek igazi tárházát adja, melynek kihasználása egyben valamennyiünknek a jövı generációja iránti elkötelezett felelıssége is. Sajnos e tekintetben sem alakultak megfelelı ütemben az elıre eltervezett beruházások. A 2007-év elején indult biomassza hálózati programunk kapcsolódási pontjai ezért mind a termelı, mind pedig a feldolgozó szféra irányába szerény lehetıségeket kínálnak. Csak reményeink lehetnek, hogy a kezdeti lelkesedés után is a megvalósulás realitásai életben tarthatóak. Ehhez kívántunk egy elıadás sorozattal hozzájárulni és neves elıadókkal a Dél-Alföld három megyéjében tartott konferenciáinkon a jelen helyzet és a szükséges teendık felvázolásával a megoldáshoz vezetı utat is bemutatni. Ezen kiadványunkban Szegeden 2008. szeptember 23-án Mezıhegyesen 2008. október 30-án és Baján 2008. november 25-én tartott konferenciákon elhangzott elıadások összefoglalóit adjuk közre azon szándékkal, hogy akik nem lehetek jelen személyesen a meghirdetett idıpontban a fenti helyszíneken, de az itt közreadott témák iránt érdeklıdnek, azokat tájékoztassuk, hogy a részletek tekintetében az érintett szakértıkkel kapcsolatot felvehessék.
Szervezı Bizottság
2 Bevezetés ELFOGYOTT REMÉNYEK A BIOÜZEMANYAG IPARBAN?
Az utóbbi idıben úgy tőnik egyre fogyatkozik az a beruházási kedv, ami néhány éve még a biomassza magyarországi felhasználásával kapcsolatban nagy reményeket ébresztett a hazai növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek körében. Az unió irányelve elıírja,hogy 2010-ig a fosszilis üzemanyagoknak 5,75 százaléknyi bioalapanyagot kell tartalmazniuk, mely által nemcsak a fosszilis üzemanyag felhasználást lehet mérsékelni, hanem a légkörbe jutó üvegházhatású gázok kibocsátását is jelentısen lehet csökkenteni. Nagy lehetıség ez egyúttal az uniós búza és kukorica feleslegek levezetısére és nem kell félni az évenkénti hektikus termés és áringadozásoktól – gondolták ezt igen sokan optimista várakozással kísérve. Magyarország biomassza nagyhatalom, hiszen évente 360 millió tonna biomassza potenciállal rendelkezik, ami miatt a bioüzemanyagok elıállítása a hazai mezıgazdaság számára új perspektívát jelenthet. Érhetı volt tehát a nagy remény és várakozás a termelı társadalom részérıl, hiszen még „nyögte” az ország a 2004-2006 években a 15 millió tonnát megközelítı vagy azt meghaladó gabonatermesztésünk felhasználásának, tárolásának és értékesítésének gondjait. A hír hallatán egy csapásra bezöldült az ország a beruházók ígéreteitıl és egyfajta túlfőtött lelkesedés jellemezte a piaci terveket. Már a reálisan számolók akkor is látták, hogy „átestünk a ló másik oldalára” egyes alapanyag készletek megtermelése területén, másrészt egy sor járulékos kérdéskör nem lett kitisztázva. E nélkül és az összefüggések láncolatának átgondolása, elemzése hiányában ezért számos nem várt gonddal szembesült a bioüzemanyag ágazat valamennyi szereplıje. Ma az unió is látja, hogy túlméretezte a bioüzemanyag felhasználási normákat és újra kell gondolni az eredeti irányelveket. Megválaszolásra vár tehát számos kérdés, aminek ismeretében kell döntéseket hozni. Az elsı kérdéskör morális jellegő. Az élelmiszernek felhasználható biomassza /búza, kukorica, olajrepce, napraforgó, szója stb./ milyen mértékben engedhetı át bioüzemanyag gyártásra. Az energia „mohóság” nem idézhet elı élelmiszerhiányt és éhezést egyetlen térségben sem, tehát az élelmiszercélú felhasználás prioritása nem kérdıjelezhetı meg. Mielıtt ezt evidensnek tartaná valaki, máris érzékelheti ennek a fordított következményét saját háztartásában, ugyanis az energiaárobbanás mellett bekövetkezett egy igen jelentıs élelmiszer drágulás az egész világon, így Európában is. Az un. élelmiszer árrobbanás Mexikóban azt jelenti, hogy a cukortermés 10 %-ának bioetanollá átalakításával megduplázódott a cukorár. Másrészt az USA bioetanol gyárai felvásárolták mexikói kukoricakészleteket és emiatt duplájára nıtt a kukorica ára is. Ez az árnövekedés 2,7 millió ember élelmezését veszélyezteti. Egy másik aspektus az, hogy az USA korábbi Európába irányuló kukorica exportja a kb. 280 új USA területén épült bioetanol gyár szükségletei miatt szinte teljesen kimerült. A kukorica európai takarmánykészletei kerülnének veszélybe, ha a kukoricára alapozott bioetanol gyártás az unióban elsıbbséget kapna. Elgondolkodtató az a tény is, hogy az ipari társadalom egy évben annyi fosszilis tüzelıanyagot használ fel, mint amit a Föld bioszférája 400 év alatt termel meg. A „bioüzemanyag láz” miatt Brazíliában évente a cukornád és szójaültetvények terjedése következményeként 325 ezer hektár esıerdıt égetnek fel. Ugyanez a helyzet Indonéziában az olajpálmaültetvények növekvı telepítésével, minek következtében 2022-re eltünhet az utolsó esıerdı is.
3 A második kérdéskör, hogy mi lesz a bioüzemanyag gyártás melléktermékével, mely ugyan kiváló állati takarmány, de van-e elegendı élıállat elfogyasztásához ill. szállítása milyen állapotban és távolságra gazdaságos. Magyarországon 2007-ben a tovább csökkenı állatlétszám miatt ez a kérdés válasz nélkül nem hagyható. A gazdasági kérdések egész sorát kell átgondolni a termelıknek és gyártóknak valamint a forgalmazóknak a zavartalan és kiszámítható hosszútávú befektetések vállalásához. Alapvetı szempont, hogy csak olyan bioüzemanyag gyártást szabad kivitelezni, mely nettó energianyereséggel jár. Kivételt csak a hulladékhasznosítás képezhet. Az energia egyenleg számolása során nem hagyható figyelmen kívül a biomassza megtermelésnek folyamata, mellyel legtöbb esetben nem kalkulálnak a szakértıi számítások. Egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes termelési költségek reális energiabefektetéseket tartalmaznak-e ill. a végtermék ára mindezekhez hogyan viszonyított. A profitnak megfelelıen igazságos eloszlásúnak kell lenni egy hosszútávú szerzıdéses rendszerben, mert a folyamat mőködése csak így biztosítható. Nagyon fontos az, hogy a bioüzemanyagnak versenyképes árúnak kell lennie a fosszilis alternatívával összehasonlítva. A lakossági felmérésekbıl világosan kiderült, hogy bioüzemanyagot csak akkor vásárolnak a fogyasztók, ha az nem drágább a hagyományos hajtóanyagoknál. Állami ösztönzık nélkül nem képzelhetı el a bioüzemanyagok felhasználása. Magyarországon pl. biodízelt 5 % mértékben a hagyományos gázolajba keverve lehet értékesíteni, a magas árért felelıs jövedékadót csak így lehet visszaigényelni. A bekeverés pedig csak olyan kıolajfinomítóban végezhetı, mely 50.0000 köbméter tárolókapacitással rendelkezik és elıre le kell tenni legalább 200 millió forintnyi jövedéki biztosítékot. Természetesen ezen kérésekkel összefüggésben meg kell vizsgálni tudományos kutatásra alapozva a búza, kukorica, napraforgó, ıszi káposztarepce, silócirok termesztésre alkalmas biológiai alapjainak a kérdéskörét is. E területnek az értékelésénél külön kell választani a termelés és a feldolgozás mennyiségi és minıségi igényeit, melyek részben különbözıek és ezért kompromisszumot követelnek. A fenti kérdésekre kívánt, ha nem is megoldást, de legalább javaslatokat megfogalmaznia a Dél-alföldi Regionális Fenntartható Környezet és Megújuló Energia Technológiai Transzfer Hálózat keretében 2008. 09. 23-án a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság Központjában megrendezett Biomassza,mint megújuló energiaforrás c. konferencia. Kérdezzük: Igaz-e még az a két évvel korábban bejelentett egyik hír a sok közül, hogy a SEKAB Bioenergia Magyarország ZRT. 380 millió euróból négy gyárat kíván felépíteni Magyarországon, mely évente másfél millió tonna gabonát, 600 ezer tonna egyéb biomasszát és 60 ezer tonna szerves hulladékot kíván feldolgozni. Ezen üzemek évente 480 ezer tonna bioetanolt állítanának elı? Minél hamarabb nagy szükség lenne erre kapacitásra, mert Magyarországon ez évben is jó búza és kukoricatermés realizálódik. Az alacsony 2008. évi felvásárlási árak és magas 2009. évi input anyagok drasztikus áremelkedése miatt már megint termelık fizetik meg a jó munka gyümölcsét?! Mondhatjuk egyszerőbben is, már megint a termelı lesz a vesztes.
4 A MAGYAR BIOMASSZA-TERMELÉS ÉS -HASZNOSÍTÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS REMÉNYEI. Prof. Dr.Marosvölgyi Béla D.Sc. (NyME KKK, Sopron.) Az energianövények termesztésével, hasznosításával kapcsolatban Magyarországon igen sokféle megítélést tapasztalhatunk. A lelkes támogatástól kezdve a merev elutasításig a legkülönbözıbb vélemények élnek egymás mellett. Sajnos a vélemények igen gyakran nem tudományos eredményekre, hanem érzelmekre, megszokásra, az újtól való félelemre, stb. is visszavezethetık. A témát öt nagy feltételrendszer határozza meg: a) a hosszútávú hazai energiapolitika, és azon belül a megújuló energiák együttes és differenciált szerepének meghatározása, b) az agrárium gazdaságpolitikájának struktúráltsága és a tevékenység-szerkezet (termelés, feldolgozás, értékesítés, stb.) meghatározottsága c) az energianövények iránti felhasználói igények (mennyiségi és minıségi) alakulása, d) a földhasznosítási lehetıségek ökonómiai értékviszonyai e) az energianövények hazai hasznosításának természetvédelmi megítélése. A hazai energiapolitika tendenciái idıszakosan elmaradásban lehetnek az EU-ban meghatározó tendenciákhoz viszonyítva, de hosszabb távon az EU elvárásokhoz kell igazodni. Ebbıl következik, hogy a hazai energiatermelésben 20-25%-os megújulós arányt 2020-2025 között el kell érni. Az agráriumban a struktúraváltás közben a tevékenységi vertikumban a saját energiahordozók felhasználásának arányát jelentısen növelni kell, melyen belül az energianövényeknek meghatározó szerepe lehet. A jövıben az „energiaigények” elnevezés alatt a korábbinál tágabb növénycsoportot kell érteni.. Megkülönböztetjük: • az alternatív növényeket, melyek termése igény szerint élelmiszer, vagy takarmány, más igény esetén energiahordozó alapanyaga lehet. Ezeknél a növényeknél a melléktermékek energetikai hasznosítására nagy figyelmet kell fordítani • az energetikai célnövényeket, melyeket mint energiahordozókat termesztjük, és a teljes növény kerül energetikai hasznosításra. • az ipari növényeket, melyeket a hagyományos ipari hasznosítás igényeinek csökkenése, vagy lehetıségeinek változása esetén részben vagy teljes egészében energiatermelésben hasznosítanak. (pl. a hagyományos erdıgazdálkodás faanyaga) Az energianövények iránt az EU-ban növekszik a kereslet. Ez az igény a bio-hajtóanyagok és a hıtermeléhez használható lignocellulózok iránt növeli meg a keresletet. Magyarországon várhatóan a hıtermelésben hasznosítható lignocellulózok-nak lesz nagyobb jelentıségük, mert a növénytermesztési feltételeink romlása (klímaváltozás) egyre inkább a melegkedvelı-, és a C4-es növények számára lesz alkalmas. Az energianövények termesztésének meghatározó feltétele az, hogy a biztonságos élelmiszer- és takarmányellátást ne veszélyeztesse, és a termesztést folytató földtulajdonos számára az energianövény termesztése hosszabb távon nagyobb hasznot hozzon, mint a hagyományos növénytermesztés. Ehhez szükséges a stabil felhasználói háttér is, amely decentralizált, és kölcsönös érdekeltségre alapozott hosszútávú szerzıdésekkel biztosított. Az energianövények hazai termesztése –annak ellenére, hogy a téma sok éve áll az érdeklıdés középpontjában) még ma is kísérleti stádiumban van. Ennek alapvetı oka az, hogy
5 a felhasználói igények hiánya miatt az energianövény termesztés gazdaságossága kiszámíthatatlan volt, és jelentısen késett a támogatási rendszer kiterjesztése is. Az energetikai faültetvények létesítése kezdıdött el legkorábban. Az ültetvények létesítésse után és az üzemeltetési kísérletek közben kiderült, hogy az erdészeti célokra nemesített hazai fafajok nem-, vagy csak részben felelnek meg az energetikai ültetvény támasztotta követelményeknek. Ez azt jelenti, hogy rövid-vágásfordulójú faültetvényekben a hazai erdészeti szaporítóanyag ismételt sarjaztatása ültetvényben sok problémát vet fel. A harmadik vágást követıen az állomány hozama jelentısen csökken. Energetikai célra a hazai nemesítési tevékenység csak a közelmúltban kezdıdött el, nagyüzemi és nagyterülető telepítésekhez megfelelı mennyiségő szaporítóanyag még nem áll rendelkezésre. A külföldrıl származó (olasz) energia-nyárak sokféle hazai termıhelyi kipróbálása még nem történt meg, ezért a várható hozamok kellı biztonsággal csak olyan termıhelyeken tervezhetı, amelyek a klónok származási helyéhez hasonlóak. Ezzel magyarázható, hogy a külföldi fajtatulajdonosok által megadott hozamadatokat hazai körülmények között csak nagyon ritkán sikerül megközelíteni. Az ilyen ültetvények 2-3 évenként kerülnek levágásra. 25-30 t/ha*év hozamot várunk el. A nyárfélék másik része (német, osztrák és hazai klónok) elsısorban az újratelepítéses technológiához is alkalmazható (de minirotációs technológiában is beválhat).. Hengeresfatermelı (újratelepítéses) technológiában az állományt sőrő telepítés mellett 6-10 évig tartjuk fenn, majd erdészeti technikával takarítjuk be. A telepítés olcsó, az állomány ápolási költsége alacsony, a betakarítás viszonylag olcsó, ezért a kisebb fajlagos hozam (15-20 t/ha*év) is gazdaságos energianövény-termesztést tesz lehetıvé. A füzek esetében nagyhozamu ültetvény csak nedves termıhelyen létesíthetı. Faalakú főzekkel létesített ültetvényeket 6-10 éves vágásfordulóval tervezzük, mert az állomány betakarításának feltételei nagymértékben függenek az idıjárástól (a talaj teherbíróképességétıl) ezért a gyakori betakarítás nem lehetséges. A betakarítás erdészeti technikával lehetséges. Az akác a faalakú energianövények közül szárazabb (nyár III. tho.) termıhelyre alkalmas. Gyakori (3-nál több) vágást a tövek leromlása követte, ezért a hosszabb (6-10 év) hengeresfaültetvényeket javasolhatjuk úgy, hogy az állományt 2-3 éves korban a nagyobb hajtásszám elérése céljából levágjuk. Cserjékkel létrehozott fás ültetvények. A fás növények közül az utóbbi idıben a cserjefélék iránt nıtt meg az érdeklıdés. A legnagyobb várakozás a főzfélék iránt nyilvánult meg. A hazai tapasztalatok ez esetben is óvatosságra intenek. A kísérletek során megállapítható volt, hogy a bokorfőz (svéd, lengyel) energetikai ültetvények lehetnek nagyhozamúak, de telepítésük eredményessége bizonytalan (késıi telepítés esetében a talaj magas hımérséklete, a csökkent talajvíztartalom és a nagy gyomkonkurencia több esetben az eredménytelen telepítés felszámolását tette szükségessé. Az eredményes ültetvények hozama nagy-25-35 t/ha*év. Jelentısen nıtt a hozam olyan területen, ahol az öntözésre is volt lehetıség. Száraz termıhelyen a bokorfőz ültetvények hozama a kívánt érték alatti, azaz a termesztés indokolatlan. A lágyszárú növények is használhatók energianövényként, de termesztésük esetében is speciális technológiai igényeket kell kielégíteni. Ha lágyszárú növényeket akarunk energetikai célra használni, akkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a növények anyagának kéntartalma magasabb, mint a fa anyagáé, emellett a lignocellulózokban a növény fajtájától függıen több-kevesebb Cl, N, és változó mennyiségben K, Na található. Igen változó a Si tartalom is. Azaz, a felhasználónak egy-egy növényféleség anyag-jellemzıinek függvényében kell tüzelıberendezését és környezetvédelmi technológiáját (a füstgázokban megjelenı károsanyagok visszatartása céljából) kialakítani.
6 A termesztett lágyszárú energianövények közül Magyarországon a legismertebbek az energiafő, a miszkanthus (energianád), a cukorcirok és az energiamályva. Az energiafő a hagyományos rétmővelési technológiával termeszthetı. Évente 2-3 kaszálással 10-12 t szárazanyagot terem, de energetikai célra csak az elsı kaszálás anyaga (7-9 t/ha) alkalmas. Hamujának olvadáspontja alacsony, ezért csak speciális tüzelıberendezésekben használható. Hazai elterjedése megtorpant, aminek oka akár a termeltetıi rendszer hiányosságaival is összefügghet. A miszkanthus (japánfő) hazai K+F eredménye. Már három klónja ismert, melyek különbözı termıhelyekre ajánlható. C4-es növény, a kukorica termıhelyen várható jó hozam. Nagyhozamú (20-25 t/a*év), természetvédelmi szempontból kifogástalan (nem terem magot, nincs pollenje, töve nem szétterjedı), de hátrányos tulajdonsága is ebbıl adódik, nevezetesen csak üvegházban elıállított palántákkal telepíthetı, így a telepítés költsége a faültetvények telepítési költségeinek akár háromszorosa is lehet. Ma már három (különbözı termıhelyre nemesített) hazai klón áll rendelkezésre. Az energiamályva energiahordozó elıállításához nemesített mályvaféle (lengyel) melynek termesztése egyszerő, magról vagy gyökérdugványról szaporítható. A hazai hozamvizsgálatok és a honosítási munkák elkezdıdtek A cukorcirok az egyik leg-igéretesebb energianövény. Maggal vethetı, nem évelı. A tüzelési célú felhasználása (pellet-tüzelés) még további kísérleteket igényel, de igen jó eredménnyel használták a biogáz-üzemekben akár lignocellulóz-adalékként, akár önálló alapanyagként. Újabb kísérletek kezdıdtek ricinus, és más növényekkel is. Az utóbbi évek kísérleti eredményei azt is jelzik, hogy a klímaváltozás jelentıs mértékben befolyásolja az energetikai ültetvények lehetséges szerepét. Egyértelmő tapasztalat, hogy a tavaszi dugványozás lehetıségei romlottak, elınyösebb az ıszi telepítés. Megállapítható az is, hogy a nyári magas hımérsékletek állandósulása miatt újabb növényfajták kísérletbe vonása szükséges, és emiatt a környezet- illetve a természetvédelem növények öshonosságával, hazai alkalmasságukkal illetve azok környezeti hatásaival kapcsolatos értékrend újragondolása/fejlesztése is a kutatás részévé kell hogy váljon.
7 LEHETİSÉGEK ÉS KORLÁTOK A DÉL-ALFÖLD MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSAINAK HASZNOSÍTÁSÁBAN Balogh László (Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke)
Az elıadás bevezetıként áttekinti a régió megújuló energia forrásaiból adódó objektív lehetıségeket. A nap, szél, víz, biomassza, termál energia források vonatkozásában kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik a Dél-alföld. Így kiváló objektív lehetıségek állnak rendelkezésre ezen a szakterületen is. Hasznosításuk azonban messze elmarad nemcsak a rendelkezésre álló lehetıségektıl, hanem más, a megújuló természeti erıforrásokkal szerényebben dotált országok eredményeitıl is. Az elıadásban részben bemutatásra kerülnek azok a szubjektív körülmények, amelyek miatt sem élünk az egyébként jó lehetıségekkel. Röviden utalunk arra a tényre, hogy a tiszai síkvízi erımővek Tiszalöknél, Kiskörénél, Becsénél megépült duzzasztói semmilyen negatív környezeti hatásokkal nem jártak, azok létesítésének lehetıségeit már a Monarchia idején, majd a két világháború között is felvetették. A becsei duzzasztás pedig kifejezetten jó hatású a Tisza nyári alacsony vízállása esetén. A hajózhatóság, az öntözés és az energia termelés egyaránt indokolná a csongrádi erımő megépítését. További okok, így a rossz támogatási rendszer és pályázati mechanizmusok gyengesége is jelentısen gátolja ezen erıforrások hasznosítását. A pártsemlegesen át nem gondolt, a komplex rendszerszemlélet hiányából adódó állami intézkedések egész sora miatt sem alakulhatott ki a megújuló források hasznosítására alkalmas eszközöket gyártó hazai ipar. Emellett a mezıgazdaságban rejlı lehetıségek sem hasznosulnak lassan több évtizede –hiába az agrár kutatási szféra számos a szakterületre vonatkozó és már a gyakorlatban is alkalmazható komoly eredménye. Külföldi példákkal szemben új munkahelyek sem létesültek, sıt a támogatások jelentıs része profit növekmény formájában kerül ki az országból különösen a villamos energia termelés területén alkalmazott torz támogatási rendszerbıl adódóan. Számos országban munkahelyek tízezrei keletkeznek a megújuló energia források növekvı alkalmazásából adódóan, ami nálunk egyáltalán nem tapasztalható. Igen megnehezíti a megújuló forrásokkal mőködı kiserımővek létesítését a közigazgatás jelenlegi engedélyezési gyakorlata is. Összefoglalóan megállapítható, hogy az objektív lehetıségekkel itt is kizárólag szubjektív okok miatt nem élünk. Jelentıs és egyre növekvı elmaradásunk a világ többi részétıl . Hiába áll rendelkezésre számos hazai, fıként a kutatásban maradó eredmény és a nemzetközi pozitív tapasztalatok tárháza,azok nem épülnek be sem a közigazgatási sem a támogatási folyamatokba.
8 NÖVÉNYI OLAJ PRÉSÜZEM ÉS BIOMASSZA ERİMŐ PROJEKT HÓDMEZİVÁSÁRHELYEN Dr. Gombos András nyugalmazott államtitkár, mezıgazdasági tanácsadó (Central EU Biofuels Hungary Kft.) A Central EU Biofuels Hungary Kft. (CEBH) 500,000 tonna/év kapacitású növényi olaj présüzemet és egy 49.9 MW bemenı hıkapacitású, elektromos áramot is termelı biomassza erımővet valósít meg Hódmezıvásárhelyen, a legkorszerőbb technológia alkalmazásával. A nyersanyag 70%-át napraforgó, a fennmaradó 30%-ot repce, illetve szója teszi ki. A már rendelkezésre álló elıszerzıdések és szándéknyilatkozatok értelmében az alapanyag körülbelül 60%-át hazai termelıktıl tudja beszerezni a cég, míg a fennmaradó szükségletet 30 %-ban romániai (Bihar, Arad, Temes és Szatmár megyei), 10%-ban pedig szerbiai, döntıen vajdasági termelık fedezik. A présüzem teljes kapacitás esetén évi mintegy 180-220,000 tonna kiváló minıségő növényi olajat állít elı. A beruházás szükségességét igazolják az EU hosszú távú elképzelései a fosszilis üzemanyagok kiváltására, illetve a megújuló energia felhasználási hányadának növelésére vonatkozóan. A présüzem által elıállított növényi olaj mind az élelmiszer, mind a bioüzemanyag-ipar számára biztosít alapanyagot, míg az üzemben keletkezı maghéj a biomassza erımőben történı elégetése zöldáramot eredményez. A présüzem egyedülálló jellemzıje a nyersanyaggyártás során gyakorolt vertikális integráció, a jó minıségő növényi alapanyag, illetve a gyártósor magas technikai minısége következtében. Hódmezıvásárhelyre a település logisztikailag megfelelı fekvése miatt esett a cég választása, amely a magbeszerzési stratégia miatt nem elhanyagolható szempont. A régió termelıi és agrárkultúrája hagyományosan magas színvonalú, melyet jól példáz az a tény, hogy a világ egyik vezetı vetımag cége, a Pioneer a CEBH telephelyének tıszomszédságában hozta létre egyik legkorszerőbb napraforgó- és kukoricanemesítı állomását, mely a projektben felhasznált magas olajsavtartalmú napraforgó hibridek termesztése miatt elınyös. A szakmai indokok mellett a helyszínválasztásnál fontos érv volt a város vezetıségének a beruházáshoz való pozitív hozzáállása. Magyarország nagy komparatív elınye a GMO mentesség. A szigorú szabályrendszer értelmében a külföldrıl bekerülı alapanyagok GMO mentessége alapvetı követelmény, amely a magyar állattenyésztık számára mindenképpen elınyt jelent, hiszen kizárólag GMOmentes forrásból származó alapanyagokból származó melléktermék használható fel állati takarmányozás céljára. A CEBH olajosmag présüzeme a korszerő technológiai megoldásoknak köszönhetıen magas fehérjetartalmú présdarát állít elı, évente körülbelül 225,000 tonna mennyiségben, amely kiváló minıségő állati takarmány alapanyag. A présüzemhez kapcsolódó biomassza erımő a maghéj, illetve környékbeli gazdáktól beszerzett fás szárú energianövények elégetésével a présüzem gız-és áramigényének ellátását biztosítja; míg a fennmaradó mintegy 10 MW energia a nemzeti áramellátó rendszerbe kerül, zöldáram formájában. A telephely infrastrukturális hálózatának kialakítása érdekében a hódmezıvásárhelyi önkormányzattal együttmőködésben épül a vasúti iparvágány, melyhez a város jelentıs pályázati forrásokat nyert el. Az alapanyag és késztermék szállítása 55%-ban vasúton történik, kisebb mértékben közúton, melyben fontos szerepet kap a 43-as fıút; mely utóbbi fejlesztése szintén az infrastrukturális beruházás része. A projekt az engedélyeztetés végsı fázisában van, mely eljárások lezártával indul a beruházás tényleges megvalósítása. A présüzem és tartozékainak kivitelezése körülbelül 1214 hónapot vesz igénybe, a próbaüzem tervezett idıtartama 2010 áprilisától júliusig tart, mely után az üzem teljes kapacitással mőködhet.
9 BÚZATERMESZTÉSÜNK A HAZAI BIOETANOL PROGRAM RÉSZE LEHET-E? Dr. Petróczi István Mihály (Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged) A bioetanol potenciális nyersanyagforrásai Európában és Észak-Amerikában, a búza, a kukorica, a cukorrépa és a cukorcirok, Dél-Amerikában a cukornád. Alkalmasságukat a környezeti és agronómiai tényezıktıl függı termıképességük, cukor- illetetve keményítı tartalmuk, termelési és feldolgozási költségeik (alkohol kihozatal) határozzák meg. A gazdaságosság függ az elérhetı termésátlagtól, bioetanol hozamtól, a nyersanyag termelés költségeitıl (haszonáldozati költség.), az energetikai értéktıl, a melléktermékek (társult termékek) értékétıl, a feldolgozás költségeitıl (önköltség). Jelenleg Magyarországon legkedvezıbb a kukorica, kedvezıtlenebb a búza, jóval drágább a burgonya és a cukorrépa alapú elıállítás. A rendelkezésre álló búzafajtákat nem bioetanol gyártásra nemesítették. Keményítı/fehérje arányuk és fermentálhatóságuk elmarad a kukoricáétól. Ugyanakkor a búza haszonáldozati költsége kisebb, termésstabilitása nagyobb, mint a kukoricáé. Tehát az értékmérık új szemlélető fejlesztésével (pl. fehérjetartalom csökkentése) a búza és a tritikálé egyaránt versenyképessé tehetı, jobb eredményeket adhat, mint a kukorica. A fejlesztést jelentısen segítheti, hogy a búzatermelés haszonáldozati költsége hatékonyabban csökkenthetı, mint a kukoricáé. A specifikus temesztés-technológiák kisebb termelési költségek mellett, jobb feldolgozási mutatókat eredményezhetnek. Két éves kísérleteink eredményeként 14 ıszi búza és 6 ıszi/fakultatív tritikále genotípust identifikáltunk, amelyeknek a nem-fehérje, illetve kalkulált keményítı tartalma a standard átlagokat jelentısen meghaladja, így alkalmasak lehetnek nagy mennyiségő keményítı/etanol elıállítására. Eredményeink további fejlesztéseket alapoznak meg. A kiválasztott genotípusokat szülıpartnerként felhasználva, olyan keresztezési program indítható, amelynek eredményként néhány éven belül a jelenlegiek keményítı termelését akár 25-30%-kal meghaladó új típusok hozhatók létre. A megvizsgált 236 ıszi búzából kiválasztott 14 (5%) és 78 tritikáléból kiemelt 6 (8%) genotípus közül 6-7 már rövidtávon alkalmassá tehetı az állami fajtabejelentésre. Technológia-fejlesztési kísérletünkben 10 eltérı intenzitású modellt vizsgáltunk. A legkisebb energiafelhasználással (költséggel) jellemezhetı „A-1” technológia a fajták átlagában 6,94 t/ha szemtermést eredményezett. Ez, mintegy 1,3 t/ha-ral (18%) maradt el a legnagyobb termést megalapozó, ugyanakkor legdrágább (D-6) technológiától. Az intenzitás fokozása nem csak a szemtermést, hanem annak fehérjetartalmát is növelte, ami a keményítı/etanol termelés szempontjából kedvezıtlen. Amíg az „A-1” technológiával 21,8% nedves sikér, illetve 9,8% fehérjetartalom realizálódott, addig a „D-5” és „D-6” modellek hatására 35 % körüli nedves sikért, 13 %-ot meghaladó fehérjetartalmat mértünk. Az intenzitás növelésének további kedvezıtlen hatása a Hagberg-féle esésszám növekedése volt. Az eredmények rámutatnak, hogy az energiatakarékos technológiákkal egyszerre csökkenthetıek a termelési költségek és teljesíthetıek a minıségi követelmények Vizsgálataink alapján a célszerő technológia a „B-2” és a „C-4” intenzitási sávban helyezkedik el, ahol a két kísérleti év átlagában 7,19-7,85 t/ha szemtermést mértünk, 10,812,5% fehérjetartalommal. Reálisnak tőnik, hogy a búzát és tritikálét célirányos nemesítéssel, technológiafejlesztéssel hasznos etanol alapanyagokká formáljuk. Kérdés marad azonban, hogy a globális piaci-közgazdasági ingadozások meddig fékezhetik a téma gyakorlati életképességét és milyen lokális kitörési pontok segíthetik a megvalósítást.
10 KUKORICATERMESZTÉSÜNKRE ALAPOZOTT BIOETANOL GYÁRTÁS A TERMELİI INTEGRÁCIÓ SZEMSZÖGÉBİL Páll László (Mezıhegyesi Ménesbirtok Zrt.)
Világ, az USA és az EU bioetanol gyártásáról - Kyotoi-egyezmény (üvegház-hatást fokzó CO2 csökkentése…) EU Tanács Határozata - Üzemanyagpiac (benzin, gázolaj) áttekintése (új versenytárs elınye környezetkimélés…) - Benzin kontra bioetanol - Ökonimiai értékelés (BCG-mátrix, Porter-értéklánc…, Opportunity cost) - USA bioetanol gyártásáról - EU bioetanol gyártásáról A bioetanol gyártás helyzete Magyarországon - Létezı és tervezett feldolgozó kapacitások - Túlzott beruházási kedv - Bioetanol gyártás melléktermékei (az állattenyésztés kapcsolata) 60:40 az arány - Gabona átvételi árak alakulása A kukorica, mint bioetanol vagy takarmány? Termelıi szemszögbıl nézve: elsıdleges a felvásárlási ár alakulása, valamint az elıállítás önköltsége. A Ménesbirtok integrátorrá a kísérleti eredmények közzétételével fog válni. Több mint 20 fajta kukorica volt beállítva valamint beltartalmi (keményítı) értékekre bevizsgálva. Mi várható a jövıben (nehéz prognosztizálás)? Várható kukorica terület és mennyiség az EU-ban illetve Magyarországon a közeljövıben. Hogyan fognak alakulni a felvásárlási árak? Marad-e az USA bioetanol elınye Braziliával szemben? Az autósok változtatnak-e majd a megszokott szokásaikon? Milyen „fegyvere” van a konkurens OPEC-nak, a kıolajtermelık cartelljának a bioetanollal szemben? Milyen támogatás lesz az EU-tól vagy a kormánytól?
11 CUKORCIROK RECEPTÚRA A BIOGÁZÜZEMEK SZÁMÁRA Feczák János igazgató(Agroszemek Kft.) A cirok, a búza, rizs, és árpa után a világon az ötödik legfontosabb takarmánynövény. Vetésterülete mintegy 40 millió hektár. A trópusi és szubtrópusi területek száraz övezeteiben élelemként, a mérsékelt égöv alatt pedig takarmányként hasznosítják. Legnagyobb területen Ázsiában (kb. 20 millió ha) és Afrikában (kb. 12 millió ha) termesztik, Amerikában a vetésterülete kb. 6 millió hektár. A cirokfélék elsıdleges géncentruma Etiópia és Szudán, innen terjedt el Nyugat-Afrikán és Közel-Keleten keresztül Indiába, Kínába, majd Európába. A cirok nemzettség tagjai a pázsitfőfélék (Gramineae) családjához tartozik. Egyéves növények. Hazánkban a következı négy változatát termesztik: cukorcirkot, szemescirkot, szudánifüvet, seprőcirkot. A seprőcirok kivételével a többit takarmányozásra használják. A cirok C4-es növény, mely azt jelenti, hogy 4C atomos láncot képeznek, a glükóz képzés kicsit egyszerőbben, és más úton megy végbe. Sejtjeik hosszabbak, szöveti felépítésük eltér a többi növényétıl. Gyorsabb a tápanyag felhalmozásuk. CO2 növekedésre intenzívebben reagálnak, gyorsabb a transzportjuk, és a cukorlétrehozásuk. Hımérséklet növekedésével arányosan nı a fotoszintézisük. 40 0C fok felett is jól ki tudják használni a nap fényenergiáját, míg a C3 növények optimális hımérséklete maximum 25 0C. Víz felhasználásuk jobb, kedvezıbb a transzpirációs koefficiensük. (mely azt mutatja meg, hogy a növény 1 kg szárazanyagot hány kg víz felhasználásával állít elı). A cirok szárazságtőrı, melegigényes növény. Szántóföldi növényeink közül a leghıigényesebb. Tápanyagfeltáró hatása, aszálytőrı és ellenálló képessége kiváló. Hazánk a ciroktermesztés északi határán van. Ezért is termesztik az ország délebbi részein, ahol a júliusi átlaghımérséklet meghaladja a 21 0C-ot. Hazai termesztésre a 135 napos tenyészidejő fajták a legalkalmasabbak. Általában minden talajtípuson termeszthetı, kivéve a hideg túl kötött, a futóhomok, és az erısen savanyú 4 pH alatti talajokat. Tápanyag utánpótlás nélkül is megél, de a trágyázást még erıteljesebb fejlıdéssel hálálja meg. Mélyreható bojtos gyökérzete van. Szára hengeres, belül telt, mely 1 – 3,5 m magas. Szára 2-3 cm vastag, jól sarjadó. Levélzete párhuzamos erezető, virágzata buga virágzat. A cukorcirok nagy mennyiségő zöldtömeget adó, olcsó alapanyag, mely meglévı eszközökkel termeszthetı. Kiválóan alkalmas a biogázüzemek alapanyagaként, hiszen a 16-18 % refraktor cukortartalma, - melyben egyszerő mono és diszacharidok találhatók – energiaveszteség nélkül egybıl magas metánképzıdést biztosítanak. A biogáz üzemekben a fermentorokban lévı baktériumok hasonlóan tevékenykednek, mint a kérıdzı állatok összetett gyomrában élı és dolgozó mikroszervezetek. A takarmányozás során nem közvetlenül a szarvasmarhát etetjük, hanem a bendıben és a bélrendszerben lévı mikroorganizmusokat, és attól függ a termelés mennyisége és minısége, hogy milyen összetételő, és mennyiségő tápanyagot tudunk bevinni a bendı térfogatba egységnyi idı alatt, és milyen annak a lebomlási foka és ideje. Azonos bendıtérfogat mellett van olyan tehén, amelyik csak 4000 liter/év tejet tud termelni, és van olyan, amelyik 10000 liter/év felett termel. A biogáz fermentor 1 m3 –ben is arányosan annyi biogáz állítható elı egységnyi idı alatt, amennyi tápanyagot beviszünk és amilyen annak a bomlási foka és ideje.
12 Ezért a biogáz üzem sikeres mőködésének alappillére a jó cirok takarmány receptúra. Fontos a megfelelıen megválasztott takarmánybevitel, a gondosan, minden körülményre kiterjedıen figyelembe vett termesztéstechnológia. A biogázüzem mőködéséhez elıirányzott éves termelési szint – és színvonal eléréséhez elengedhetetlenül szükséges a jó fajtaválasztás (különös tekintettel az érésidıre és terméshozamra). A cukorcirkok közül több hibriddel érhetünk el megfelelı eredményeket. Ezek gondos összeválogatása, és a hozzátartozó termesztéstechnológia betartása elengedhetetlenül szükségesek ahhoz az eredményes mőködéshez, hogy fél éven keresztül friss alapanyagot tudjunk biztosítani a biogázüzemek részére. Logisztikai szervezés nem csak az üzem ellátásához elengedhetetlenül fontos, hanem a keletkezett melléktermék hasznosításához is. A „biotrágya” elınye a szántóföldre történı kijuttatással, hogy a szerves hulladék anyagok jobban hasznosulnak, növekszik a növények tápanyag hasznosítása, enzimeket tartalmaz, kisebb a tápanyagveszteség és csökken a nitrátkimosódás. Nem kell mindent saját magunknak kitalálni, megtapasztalni a kudarcokat. Hiszen tapasztalat nélkül óhatatlanul sem gondolunk minden körülményre, melyek súlyos milliók vesztését jelenthetik adott esetben. Az Agroszemek Kft. dolgozói évtizedes e témában szerzett (németországi, ausztriai, és magyar) tapasztalattal, gyakorlati útmutatással, konkrét termesztéstechnológiai, logisztikai tervek kidolgozásával állnak az Önök rendelkezésére.
13
A HAZAI REPCETERMESZTÉSRE ALAPOZOTT BIODÍZEL ELİÁLLÍTÁS JELENE ÉS JÖVİJE Falusi János (Gabonatermesztési Kutató Kht.)
Napjainkban a káposztarepce a harmadik legjelentısebb olajnövényünk és termelésének további jelentıs bıvülése várható. A növényi olajok szerepe az élelmezésben meghatározó, de a belılük készült biodízel az utóbbi idıben egyre nagyobb mennyiségben motorok hajtóanyagaként is felhasználásra kerül. A világ repce vetésterülete 30 millió hektár és ezen a területen 49.5 millió t repcemag terem évente. Az elmúlt húsz évben a vetésterület megduplázódott, a termésátlag 30 %-kal, a termés 140 %-kal növekedett. A legnagyobb repcetermelık: India, Kína és Kanada. Ez a három ország adja a világ repcetermelésnek csaknem a felét. Európa legnagyobb repcetermelıi Franciaország és Németország. Mindkét országban a repce vetésterülete másfél millió ha és a repcetermesztés színvonala a legmagasabb. E két ország repcetermesztésére érdemes odafigyelnünk több szempontból is. A földrajzi közelség, a jelentıs termés mennyiség és a magas termésátlagok miatt e két ország repcetermesztése alapvetıen meghatározza a hazai repce értékesíthetıségét és árát. Az értékesítési ár alapvetı jelentıségő a jövedelmezıség megalapozásához. A hazai repcemag értékesítési ára nem a hazai ráfordítás mértékétıl és a termésátlagától függıen alakul. A repcemagból sajtolt olaj felhasználása egyre nagyobb mértékben biodízel elıállítás céljára történik A növényi olajok motor hajtóanyagként való használatának gondolata egyidıs a dízelmotorral. Késıbb a II. világháború alatt az elszigetelt Németország különféle szintetikus motor hajtóanyagokat fejlesztett ki. A háború után a hetvenes évek olajválsága hozta felszínre a növényi olajok motor hajtóanyagként való használatának kérdését, azonban az ásványolaj versenyképesebbnek bizonyult, így elhúzódó kísérletezés következett, de a biodízeltermelés és használat nem tudott elterjedni. A kísérletezés eredményeként igazolódott a biodízel technológiai alkalmassága és letisztult a technológia is, csupán a várhatóan magasabb ár, és a szükséges fejlesztések hiánya akadályozta a szélesebb körő bevezetését. Ma már nem kérdés a biodízel létjogosultsága, sorra épülnek a biodízel üzemek szerte Európában. Mi is a biodízel? A biodízel különlegessége és követelménye az, hogy a gázolajhoz hasonló tulajdonsága lehetıvé teszi azt, hogy bármelyik dízelmotorban használható tisztán, vagy keverten és nem szükséges az üzemanyag-ellátás körülményein változtatni. Használata, kiszolgálása nem igényel új, más technológiai megoldást. A biodízel használata sok elınnyel jár a gázolajjal szemben: - határozottan környezetbarát, csökkenti a globális felmelegedést okozó károsanyag kibocsátást - jó a kenıképessége - rendkívül alacsony a kéntartalma - nagyon könnyen lebomlik a természetben - csökkenti az energia függıségünket, - nagyon elınyösen hat a növénytermelés jövedelmezıségére,
14
Miért a repcét használják elsısorban biodízel célra? -
-
Biodízel készíthetı minden növényi olajból és állati zsiradékból, sıt a sütıolajokból is. A dízelolajhoz legjobban hasonlító tulajdonságokkal a repceolajból készített biodízel rendelkezik. A másik ok az, hogy az európai hővösebb klímában a repcetermesztés versenyképesebb más olajos növények termesztésénél.
Az Európai Unió 2010-re a bio-üzemanyagok felhasználásában 5.75 % részarányt tőzött ki, amelyhez 13.2 millió t bio-etanolra és 12,1 millió t biodízelre lesz szükség. Az elıkészületek 2020-ra a bio-üzemanyagok 10 % részarányát kívánja elérni. Ez azonban nem csak egyszerő kívánság az Unió részérıl. Komoly szankciókkal kell szembenéznie annak az országnak amelyik ezt nem teljesíti. Az európai biodízelgyártó kapacitások dinamikusan bıvültek az elmúlt években. A termelés azonban elmarad a kapacitások bıvülésétıl. Ha a teljes európai repce- és napraforgótermést biodízel céljára használnánk, akkor sem lenne elegendı a kapacitások lekötésére. A különbözet csak importból fedezhetı. A magyarországi biodízel elıállítás megindítása nem volt zökkenımentes. Korábban több kisebb kapacitású üzem is épült, amelyek azonban nem termeltek különféle okok miatt. 2006ban a Mol NyRT tendert írt ki 150 ezer t növényi olaj beszállítására. Ez akkora mennyiség, amelyhez a teljes hazai repcetermés szükséges. Azóta felépült és átadták azt a biodízel üzemet, amely e nagy mennyiségő repceolaj feldolgozására képes. Az európai és hazai növényolaj termelés és biodízel gyártási kapacitás ismeretében úgy látszik a hazai növényolaj termelésnek biztos piaca lesz a jövıben is, sıt az európai igények csak növényolaj importtal lesznek fedezhetık. Nagy kérdés az ár és a jövedelem alakulása, amely függ a kıolaj világpiaci árától, a támogatásoktól és a termeléshez és a feldolgozáshoz adandó adókedvezményektıl. A repcenemesítés hazai mőhelye A Gabonatermesztési Kutató Kht. Növénynemesítı Kutató Állomásán 1970-ben kezdıdött a repcenemesítés és itt született meg az elsı hazai elıállítású, erukasavmentes, csökkentett glükozinolát tartalmú korszerő duplanullás („00”) repcefajta a GK Helga. Azóta több fajtát nemesítettünk: GK Rita, GK Lilla, GK Ella, GK Olivia és GK Gabriella. Ezek közül a GK Helga - újabb nevén GK Helena – és a GK Gabriella piacvezetıvé váltak. Fajtáinkat termesztik Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában és Franciaországban. Napjainkban, mint a gazdasági élet más területein is erıs, nemzetközileg is ütıképes konkurenciával kell megküzdenünk itthon és külföldi piacokon egyaránt. Fajtáink tulajdonságaik alapján megfelelnek a kihívásoknak és területen különösen elınyös tulajdonsággal rendelkeznek: Felmerülhet a kérdés, vajon fajtáink minıségi tulajdonságai alapján megfelelnek-e a biodízel elıállítás céljára is? Igen, fajtáink kiválóan megfelelnek biodízelgyártásra is. Sıt a repce minıségi fejlesztése még nem fejezıdött be. A legújabb kutatási irány a nagy olajsav tartalmú repcefajták elıállítása új fejezet kezdetét jelenti a nemesítésben és a fajtahasználatban egyaránt. A nagyobb olajsav tartalom nagyon kedvezı a biodízel minıségi tulajdonságai szempontjából és élelmezés-egészségügyi szempontból is. A nagyobb olajsav tartalom javítja
15 az olaj és a belıle készülı biodízel hı- és oxidatív stabilitását, csökkenti dermedéspontját, javítja viszkozitását és növeli cetánszámát. Élelmezési szempontból is kedvezı a nagyobb olajsav tartalom. Az ilyen olaj kevéssé avasodik, nagyobb hı-stabilitása miatt ugyanolyan hıfokon kevéssé füstöl, a hidrogénezése elmaradhat így kevesebb – napjainkban erısen kifogásolt - transz zsírsavat kell fogyasztanunk. A legújabb fejlesztéső nagy olajsavtartalmú repcefajtánkat a Nyugatmagyarországi Egyetemmel és a Szent István Egyetem Genetikai Intézetével közös munkával fejlesztettük ki. Összefoglalás A hazai repcetermelés kiváló piaci lehetıséget kapott azzal, hogy végre elindulhat a hazai biodízelgyártás olyan mennyiségben, amely gyakorlatilag leköti a jelenlegi termés mennyiséget. Ismerve az európai biodízelgyártási kapacitásokat belátható, hogy a repcetermelés jelentıs növelése estén is elhelyezhetı lesz az európai piacon. Amennyiben az ár, az önköltség a támogatások és az adókedvezmények megfelelıek lesznek, úgy a repcetermelés további dinamikus növekedése várható. A hazai repcenemesítés továbbra is állja a versenyt a hazai vetımag piacon, amelyet nagyon erıs külföldi konkurencia jellemez. A határok kinyíltak elıttünk is az európai piacra, ha megtaláljuk hozzá a megfelelı partnert.
16 A NAPRAFORGÓ OLAJ FELHASZNÁLÁSÁNAK DILEMMÁJA (Élelmiszer vagy hajtóanyag) Dr. Frank József MTA Doktora
Az utóbbi években elıször elsısorban a fosszilis tüzelıanyagoknak a növekvı igényekhez viszonyított korlátozott mennyisége elıterében helyezte a megújuló energiahordozók körébe tartozó biomassza alapanyagú boidízel elıállítását is. Az ezzel kapcsolatos áremelkedés, az egyes országok energia importfüggısége, az európai mezıgazdaság túltermelési váltságának leküzdése valamint a globális klímaváltozást eredményezı üveghatású gázok csökkentése egyaránt ezen ujtipusú energia forrás felé irányította a figyelmet. Az EU legújabb javaslata szerint 2080-ra a biodízel bekeverési aránynak el kellene érnie a 15 %-ot. A kérdés csupán az, hogy lesz e ehhez helyben megtermelhetı elegendı repce és napraforgó alapanyag vagy igényét leginkább import bioüzemanyaggal elégíti ki. Az utóbbi esetre egyéb növényfajok is felhasználhatók, mint pl. a szója vagy pálmaolaj. Az európai lehetıségek két növényfajra, a repcére és a napraforgóra korlátozódnak, hiszen az étolajnak használt oliva bevetése erre a célra „szentségtörésnek” számítanak. Hasonlóan megfontolást kíván a napraforgó olaj biodízel céljára való tömeges felhasználása is, hiszen kiváló étolaj tulajdonságai miatt ezen esetben is az EU 15-ök hosszútávon jelentıs importbehozatalra szorulnak. Az utóbbi 2007-2008 években éppen emiatt megtapasztaltuk az élelmiszerek robbanásszerő megdrágulását,mely a kukorica és a cukor esetében a világ szegényebb régióiban máris pánik helyzetet és az éhezık számának még további emelkedését eredményezte. Az elıadás bemutatja az „érem mindkét oldalát”, az ebbıl származó elınyöket és a veszélyeket is. Az elıadás tizenkét kérdést tesz fel, melyre a választ is megadja. 1. Etikai jellegő kérdés: Élelmiszert vagy energiát állítsuk-e elı? Felkell vetni a prioritás kérdését! 2. Környezetvédelmi kérdés: Mi lesz a melléktermék hasznosíthatóságával? 3. Gazdasági jellegő kérdések:
Nettó energianyereség mértéke Jövedéki adó terhei és az állami szabályozás /kiszámíthatóság/ A nyersanyagszállítás költségei A gazdaságos feldolgozó kapacitás /minimum-maximum értékek/ Rendelkezésre áll-e a folyamatos termeléshez garantáltan megtermelt alapanyag
Az elıadás elemzi a hazai napraforgó termesztés eredményeit és ennek ismeretében a kapacitás bıvítés lehetıségeit. Bemutatta az elıadás a biodízel szabvány határértékeit és ennek a napraforgó olaj megfelelését. Részletesen szemléltette a napraforgó nemesítés legújabb eredményét , a magas olajsavtartalmú /HO/ hibridek elıállítását, ezen fajták terméseredményeit, olajtartalmukat és olajminıségüket. 4. Negyedik kérdés: Magyarországon növelhetı-e a napraforgó országos termésátlaga és termıterülete?
17 5. Ötödik kérdés: Megfelel-e a napraforgó olaj a biodízel gyártásnak? 6. Hatodik kérdés: Megfelel-e a napraforgó olaj az EU biodízel szabványának? 7. Hetedik kérdés: Megváltoztatja-e ez az igény a napraforgó termesztés fajtaösszetételét? 8. Nyolcadik kérdés: Mekkora a hazai biodízel felhasználás mértéke? Teljesíthetı-e ez az igény? 9. Kilenceik kérdés: Hol tart ma a magas olajsavtartalmú hibridek magyarországi termesztése, hazai nemesítése? 10. Tizedik kérdés: Van-e hátránya a magas olajsavtartalmú hibridek termesztésének? 11. Tizenegyedik kérdés: Van-e elınye a magas olajsavtartalmú olajnak? 12. Tizenkettedik kérdés: Az érem második oldala: az élelmiszer hiány és éhezés? Kitekintés globális összefüggésben! AZ ÉREM MÁSIK OLDLA A BIODÍZEL ÉS BIOETANOL PUSZTÍTÁST HOZ? ÉLELMSIZER ÁRROBBANÁS – SULYOS HELYZET • 1-2 % bioüzemanyag növelés hatására Mexikóban a cukortermelés 10 %-ának bioetenollá alakításával megduplázódott a cukorár • USA bioetanol gyártói felvásárolták a mexikói kukoricakészlet jelentıs részét, így duplájára nıtt az étkezési kukorica ára • A kukorica árának növekedése 2,7 millió ember élelmezését veszélyezteti • Egy terepjáró feltankolásához bioetanolból annyi kukoricára van szükség, ami egy ember egész évi táplálásra elegendı • A kukorica termesztéséhez 33%-kal több energiára van szükség, mint amennyi belıle nyerhetı AZ IPARI TÁRSADALOM ÉVENTE A FÖLDI BIOSZFÉRA 400 ÉV ALATT TERMELT ENERGIAMENNYISÉGÉT FOGYSZTJA EL FOSSZILIS TÜELİANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁVAL • Brazíliában a bioüzemanyagok 40 %-át szójából és cukornádból állítják elı,a növekvı termelésükhöz évente 325 ezer hektáron esıerdıt égetnek fel. • Ugyan ez a helyzet Indonéziában a pálmaültetvények telepítésével. Elırejelzések szerint: 2022-re eltőnik az utolsó esıerdı is. A biomassza élelmiszercélú felhasználásának mindenkor elınyt kell biztosítani, a biomassza felhasználása energetikai célból csak korlátok közötti, szabályozott mértékő lehet.
18
19
