I
ELŐSZÓ Az Európai Parlament és a Tanács élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendeletének 9. cikkével összhangban a COPACOGECA és az EUWEP1 üdvözli annak lehetőségét, hogy kiadhatja ezen önkéntes közösségi útmutatót a jérce- és tojóállományok helyes higiéniai gyakorlatáról. E dokumentum elsősorban a jérce- és a tojóállományokkal foglalkozik. Célja, hogy iránymutatást adjon a szalmonella és egyéb meghatározott élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatékony alkalmazásával kapcsolatosan. Az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet értelmében a tojás alapterméknek számít. Ennek megfelelően érvényes rá az EK higiéniai jogszabályainak minden rendelkezése, különösen a 852/2004/EK rendelet. Ez az útmutató kiegészíti a tagállamokban érvényben lévő egyéb gyakorlati útmutatókat és az OIE ajánlásait. Az útmutatót általános útmutatónak szánjuk a megfelelő szabványokhoz, azonban nem helyettesíti a szalmonella ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb helyi követelményeket.
A COPA-COGECA a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága www.copa-cogeca.eu; az EUWEP az Európai Unió Vad-, Tojás- és Baromfifeldolgozókat Tömörítő Szervezete 1
II
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS
1
I. A GAZDASÁGBAN
3
1.
KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK
3
1.1.
Helyszín
3
1.2.
A telep
3
1.3.
Az épületek
3
1.4.
Berendezések
3
1.5.
Kártevők, vadállatok és rovarok elleni védekezés
3
1.6.
Háziállatok a telepen
5
1.7.
Takarmány
5
1.8.
Víz
5
1.9.
Alomellátás (csak a nem ketreces rendszerekhez)
6
1.10.
Állatgyógyászati termékek
6
1.11.
Nyilvántartások vezetése
6
1.12.
Mindennapi higiénia és az állatok gondozása
6
2.
3.
MENEDZSMENT
7
2.1.
Személyzet és látogatók
7
2.2.
Állatállomány-kezelés
7
2.3.
Tojáskezelés
9
TAKARÍTÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS
10
3.1.
Előzetes tervezés
10
3.2.
A berendezések eltávolítása és száraz tisztítás
10
3.3.
Használt alom/trágya
11
3.4.
Vízellátó rendszer
11
3.5.
Mosás
12
3.6.
Fertőtlenítés
12
3.7.
Összeszerelés és a berendezések ellenőrzése
12
3.8.
A takarítás és fertőtlenítés mikrobiológiai felügyelete
12
3.9.
A szalmonella kimutatását követő egyedi intézkedések
15
II. TELJES KIÜRÍTÉS ÉS A TYÚKOK ELSZÁLLÍTÁSA
15 3
1.
A TYÚKOK BEFOGÁSA ÉS BERAKODÁSA
15
2.
A TYÚKOK SZÁLLÍTÁSA
15
2.1.
A szállítás közbeni higiénia
15
2.2.
Járművek
15
MELLÉKLETEK
18
1. MELLÉKLET:
a. Nyilvántartások
18
b. Példa látogatási naplóra
18
c. Példa állatorvosi kezelési naplóra
18
2. MELLÉKLET:
A szalmonella ellenőrzése – mintagyűjtési eljárás
19
3. MELLÉKLET:
Szalmonella-ellenőrzés – összefoglaló
20
4. MELLÉKLET: Ellenőrző lista a tojó- vagy jérceállományok teljes kiürítéskor történő tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó részletes terv készítéséhez 5. MELLÉKLET:
Ellenőrző lista a jércetenyészetekre és tojóállományokra vonatkozó helyes higiéniai gyakorlatokhoz
22
24
4
BEVEZETÉS Célkitűzés A közegészségügyi szempontból fontos szalmonella-szerotípusok Gallus gallus házityúkállományokban való előfordulási gyakoriságának csökkentését célzó, emberi fogyasztásra szánt tojásokat termelő, európai uniós gazdaságokra vonatkozó 2160/2003/EK rendelet elfogadását követően, a Közösségi útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a jérce- és tojóállományok tulajdonosainak abban, hogy megelőzzék az emberi fogyasztásra szánt tojások biztonságát befolyásoló betegségek behurcolását, terjedését és jelenlétét, valamint a szennyeződéseket. Az útmutatóban leírtak betartása nem kötelező, de lehetővé teszi a jércetenyészet- és tojóállomány-tulajdonosok számára a Rendeletben meghatározott követelmények megértését és az azoknak való megfelelést . A jérceállományok és árutojás-termelő állományok tulajdonosainak erősen ajánljuk, hogy a Közösségi útmutatót építsék be az általános üzemeltetési gyakorlatukba. Amennyiben a tagállamok és/vagy vállalkozók szigorúbb előírásokat alkalmaznak, a Közösségi útmutatót semmiképp ne használják a szabványok szintjének csökkentésére.
Hatály Ezen útmutató az előállító létesítményében történő tojástermelésre és gyűjtésre vonatkozik, a tojáscsomagolási eljárásokra nem. Az „állomány” azon baromfik összességét jelenti, amelyeknek egészségügyi állapota azonos, és amelyeket ugyanazon helyiségben vagy elkerített területen tartanak, valamint amelyek egyetlen járványügyi egységet alkotnak. Nagyüzemi baromfitenyésztés esetében pedig az ugyanazon légtérben tartózkodó baromfikat foglalja magában, a 2160/2006/EK rendelet 2. cikke szerint. A Közösségi útmutató kidolgozása során figyelembe vették, hogy a jércenevelés és az árutojás-termelés nagy része ellenőrzött tartási körülmények között történik. A Közösségi útmutató nem minden része alkalmazható a szabad tartású vagy kis létszámú rendszerekre. Mindezek ellenére az alapelvek közül számos alkalmazható, és amennyire lehet, be kell őket tartani. Vitassa meg a Közösségi útmutatót állatorvosával, és figyelembe véve a gazdasága egyéni jellemzőit (pl. helyszín, tartás és kezelés), és együtt határozzák meg a lehető legjobban alkalmazható gyakorlatokat. A Közösségi útmutatókat rendszeres időközönként felülvizsgálják.
1
2
I. A GAZDASÁGBAN 1.
KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK
1.1
Helyszín
Ideális esetben az újonnan épülő baromfitartó gazdaságokat más állattenyésztő vállalkozásoktól és a lehetséges szennyeződési forrásoktól – ideértve a szennyvízkezelő üzemeket és hulladéklerakó helyeket – elkülönítetten kell elhelyezni. Az ilyen területekhez közel elhelyezett gazdaságokban a szennyeződés bevitelének kockázata ellen magasabbvédelmi szintet kell biztosítani.
1.2
A telep
A telep alaprajzának rendelkezésre kell állnia. A megfelelő biológiai biztonság2 rendkívül fontos annak érdekében, hogy megakadályozza a mikroorganizmusok széles skálájának a baromfitenyésztő gazdaságokba való bevitelét. A telepet és az épületek kialakítását, valamint az üzemeltetési gyakorlatokat úgy kell megtervezni, hogy azok elősegítsék a megfelelő biológiai biztonságot. A telep határait egyértelműen ki kell jelölni, és ha lehetséges, a telepet kerítéssel körül kell keríteni. A telepre való bejutást csak meghatározott belépési pontokon keresztül szabad engedélyezni, és gondoskodni kell arról, hogy a látogatókra a telepre való belépés nélkül is felfigyeljenek. Az alkalmazottak és a látogatók számára fenntartott parkolóhelyeket ideálisan az adott telep bejárata mellett kell elhelyezni, és azoknak kemény borítással kell rendelkezniük. Ideális esetben a gazdasági utaknak könnyen tisztíthatónak és kemény burkolatúnak kell lenniük. A járművek beszennyeződésének elkerülése érdekében az utakat tisztán kell tartani a bélsár-szennyeződéstől. 2
A biológiai biztonság fogalma valamennyi olyan intézkedést jelenti, amely meggátolja a fertőző betegségek kórokozóinak állományba való bejutását.
A telepet a vadon élő madarak, rágcsálók és legyek távol tartása érdekében tisztán és rendben kell tartani. A baromfiházak körül ugyanezen okból kifolyólag nem ajánlott takarmányzsák, alom, mozgatható berendezések és hasonló anyagok tárolása.
1.3
Az épületek
Az épületeket a tócsák kialakulásának megakadályozása és a rágcsálók távol tartása érdekében lehetőség szerint kemény felülettel/kaviccsal kell körülvenni, és ezeket a területeket gyommentesen kell tartani. Az épületeket tartós, könnyen és hatékonyan tisztítható, illetve fertőtleníthető anyagból kell építeni. Az épületek rendszeres karbantartása kiemelten fontos annak érdekében, hogy megakadályozzák a vadon élő madarak és más kártevők épületbe való behatolását. Az épületeknek minimális számú belépési ponttal kell rendelkezniük, és ezeket a jogosulatlan belépések megakadályozása érdekében zárva kell tartani. Elő kell írni, hogy a baromfiólba való belépéskor, illetve annak elhagyásakor kezet kell mosni vagy fertőtleníteni és szárítani, valamint munkaruhát és csizmát kell viselni. A melléképületeket – ideértve a tároló-és váróhelyiségeket, illemhelyeket stb. - a baromfiólakkal azonos színvonalon kell megépíteni.
1.4
Berendezések
A telepen használt berendezéseknek tartós, tisztítható, illetve fertőtleníthető anyagból kell készülniük. Lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a berendezések használatán több telep is osztozzon. Azonban a megosztottan használt berendezéseket a másik baromfitelepnek való átadáskor alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni. Az épületben használt szellőzőrendszert megfelelően karban kell tartani, a levegőben, felületeken és berendezésekben felhalmozódó pormennyiség minimalizálása érdekében. A 3
takarmánykiszóródások és tojások törésénekek minimalizálása rendkívül fontos: az etetőrendszereket és tojásgyűjtő rendszereket ennek megfelelően kell karban tartani.
4
1.5
Kártevők, vadállatok és rovarok elleni védekezés
Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy a vadon élő madarak, rágcsálók, alombogarak és vadállatok bejutása ellen védve legyenek. A fenti kártevők épülettől való távoltartása az általános tisztaság biztosításával, különféle búvóhelyek felszámolásával, növények és egyéb fürkészőhelyek eltávolításával, valamint a kiömlött takarmány azonnali feltakarításával érhető el. A rágcsálók megtelepedését a létesítmények rendezett állapotban tartásával kell megakadályozni. Az épületekben és körülöttük, valamint a telep körül előzetesen megtervezett rágcsálómentesítési programot kell végrehajtani. A kártevők elleni védekezést olyan kezelőszemélyzetnek kell végeznie, amely ismeri az irtószereket és azok kihelyezésének módját. Az egységre megfelelő kártevőmentesítési tervet kell kidolgozni, és a jogszabálynak megfelelően, az irtószerek használatáról részletes nyilvántartást kell vezetni. A kártevőmentesítési program felügyeletét alaposan kell végezni: a rágcsálók megjelenésére utaló jelek észlelése esetén, valamint az ólak üresen állása alatt a programot fokozni kell. A rágcsálók és madártetűatkák, valamint a közönséges légylárvák aktív csapdázása is ajánlott. A védekezési és ellenőrzési intézkedéseket a hatékonyságuk értékelése érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni. Amennyiben az ellenőrzési intézkedések nem működnek, érdemes szakértőhöz fordulni az adott témában.
1.6
Háziállatok a telepen
A kedvtelésből tartott állatokat és más állatokat – ideértve a haszonállatokat – távol kell tartani a baromfiólaktól és a kisegítő épületektől. Azonban meg kell jegyezni, hogy szabad tartású telepeken a más állatállományokkal való együttlegeltetés engedélyezett. Ebben az esetben a szalmonellafertőzés kockázata nőhet, melynek minimalizálása érdekében meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket. Különösen érvényes a fenti megállapítás a szarvasmarhákkal való együttlegeltetés esetén, melyeknél néha előfordul, hogy klinikai tünetek nélkül hordoznak Salmonella Typhimuriumot. Amennyiben egy
tojóállományban kimutatták a Salmonella Enteritidist vagy a Salmonella Typhimuriumot, kerülni kell az együttlegeltetést, mert az együttlegeltetett állatok további baromfiállományokra vagy más olyan helyiségekre nézve kockázatot jelentenek, ahova az együttlegeltetett állatokat vinni fogják. A Bizottság 589/2008/EK rendelete II. mellékletének 1. b. pontja szerint bizonyos tagállamokban nem engedélyezett az együttlegeltetés. Kutyát, macskát és egyéb haszonállatot a baromfiólakba – ideértve a takarmány- és berendezéstárolókat is – bevinni tilos.
1.7
Takarmány
A kész takarmányt vagy összetevőket – ideértve a saját állatállomány számára történő késztakarmány- előállítást is – olyan üzemből vagy beszállítótól kell beszerezni, aki megfelel a szalmonella elleni védekezésre vonatkozó jogi követelményeknek/útmutatóknak, és akik kérésre bemutatják a szalmonellavizsgálatok eredményeit. A baromfiállományért felelős állatorvos megbízható az eredmények értelmezésével. A kész takarmányt ideálisan erre a célra szolgáló járműveken kell szállítani. Ugyanezeket a járműveket lehetőleg ne használjuk takarmány alapanyagok keverőbe történő szállításához. Az alapanyagokat a vonatkozó kockázati kategóriának megfelelően kell kezelni, és csak akkor szabad ugyanazon a járművön szállítani, ha az a később berakodott, feldolgozott takarmányokra nem jelent kockázatot. Minden járműre dokumentált higiéniai programnak kell vonatkoznia. Minden takarmányszállítmány esetén az abból vett mintákat 12 hétig meg kell őrizni. A takarmány gazdaságok közötti mozgatása fokozott fertőzési kockázatot jelent. A takarmányt zárt tárolórekeszekben vagy tartályokban, garatokban, illetve lezárt zsákokban kell tartani. A tárolóhelyeket és a garatokat a madaraktól és rágcsálóktól mentesen kell tartani. A kártevők és vadon élő madarak távoltartása érdekében minden takarmánykiszóródást azonnal fel kell takarítani. Az etetőcsigából és etetőtölcsérből stb. származó kiszóródások és takarmánymaradékok nem tárolhatók és nem 5
használhatók fel újra a következő baromfiállomány számára, illetve nem vihetők át más gazdaságba. A berendezéseket megfelelően karban kell tartani, és gondoskodni kell az ömlesztett tárolóládák, etetőcsigák és láncos etetők rendszeres tisztításáról. Az ömlesztett takarmány tárolására szolgáló tartályok mindaddig nem tölthetők újra, amíg a tisztítástól még nedvesek. Az ilyen tartályokat gyakran előnyösebb kinyitás nélkül, szárazon és az azokba való belépés nélkül tisztítani. A tartályok tisztításakor különös figyelmet kell fordítani az egészségügyi és biztonsági követelményekre, mivel ezek jelentős biztonsági kockázatot hordoznak.
1.8
Víz
A víznek önkormányzati, hálózati vagy más olyan forrásból kell származnia, melynek mikrobiológiai minőségét rendszeresen ellenőrzik. Szükség esetén megfelelő kezelést kell alkalmazni. A szennyeződés megelőzése érdekében a szállító rendszereknek – ideértve a gyűjtőtartályokat is – zártnak és higiéniailag felügyeltnek kell lenniük. A szivárgások felderítése érdekében rendszeres ellenőrzéseket kell végezni. A vízellátó rendszerek esetében karbantartási és tisztítási programot kell végrehajtani. Szabad tartású telepeken a folyó-, és állóvizekhez való hozzáférést kerülni kell.
1.9
Alomellátás (csak a nem ketreces rendszerekhez)
A baromfik almának kialakításához többféle alomanyag használható, de annak állatoktól, vadon élő madaraktól és rágcsálóktól mentesnek kell lennie. Az új almot a bakteriális szennyeződés kockázatának csökkentése érdekében szerves savakkal, savkeverékekkel, savtermékekkel, más antibakteriális termékkel (pl. formaldehid) vagy bizonyos fertőtlenítőszerekkel lehet kezelni. Antibakteriális anyagokkal nem szabad olyan almot vagy felületet kezelni, melyből szalmonellavizsgálatra 48 órán belül csizmatamponokkal mintát kell venni. Az almot olyan járművekkel kell szállítani, melyeket az alom berakodása előtt kitisztítottak és
fertőtlenítettek. A raklapon vagy ömlesztett módon a szabadban tárolt almot víztől, madaraktól, kártevőktől védetten, letakarva kell tartani. A sérült bálákat tilos felhasználni. Az ólakban tárolt almot és azzal kapcsolatos dolgokat védeni kell a rágcsálóktól és más kártevőktől.
1.10
Állatgyógyászati termékek
Csak a nemzeti és uniós jogszabályok által jóváhagyott takarmány-adalékanyagok és állategészségügyi termékek használata engedélyezett. Használatuknak teljes mértékben meg kell felelniük a takarmányhigiéniára vonatkozó rendelet előírásainak, bizonyos esetekben pedig az állatorvosi receptben megadottaknak. Különösen fontos az élelmezés-egészségügyi várakozási idők szigorú betartása, továbbá az, hogy az antimikrobiális hatású készítmények nem alkalmazhatók egyedi módszerként a szalmonellózis elleni védekezésre. Kivételt képeznek az olyan esetek (pl. ha a madarak jóléte veszélyeztetve van), melyeknél jogszabályok rögzítik az esetleges eltérés mértékét. Ilyen esetekben kérni kell az illetékes hatóság engedélyét és számítani kell annak felügyeletére is. Állatgyógyászati készítmények használata esetén, a készítményeket a gyógyszerkönyvben dokumentálni kell, melyet a nemzeti jogszabályoknak megfelelően be kell mutatni az ellenőrző hatóságoknak. Az állatgyógyászati készítményeket megfelelő hőmérsékleten, zárt tárolóhelyiségben, állatoktól és jogosulatlan személyektől távol kell tartani. A használt gyógyszeres üvegeket és egyéb csomagolást stb., a nemzeti jogszabályoknak megfelelően, takarmányt, vizet, talajt stb. nem szennyező módon kell ártalmatlanítani.
1.11
Nyilvántartások vezetése
A nyilvántartások vezetésre vonatkozó követelményeket az 1. melléklet részletezi.
1.12 Mindennapi higiénia és az állatok gondozása Minden gazdaságnak saját üzemeltetési renddel kell rendelkeznie, lehetőleg munkautasításokat 6
tartalmazó egyszerű kézikönyv formájában, mely tartalmazza a mindennapi higiéniára és állatok gondozására vonatkozó feladatok ellenőrző listáját. A képzéseket, valamint a higiéniai és a kártevőmentesítési programok végrehajtását az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriznie kell. 2.
MENEDZSMENT
2.1
Személyzet és látogatók •
Személyzet
Minden alkalmazottat ki kell képezni a zoonotikus fertőzések elkerülésének fontosságáról, a megfelelő higiéniának – ideértve a személyi higiéniát – és a telepi fertőzések minimalizálása érdekében szükséges biológiai biztonsági protokollok fontosságáról. A létesítmény bejáratánál legalább egy fertőtlenítőszeres lábmosót és cipőkefét kell elhelyezni. Megfelelő illemhelynek és mosdási lehetőségnek – ideértve a baktériumölő szappant és/vagy alkoholbázisú kézfertőtlenítőt – rendelkezésre kell állnia. Minden alkalmazottnak és látogatónak be kell tartania azt az előírást, mely szerint a baromfiólakba való belépéskor, illetve azoknak elhagyásakor kezet kell mosni vagy fertőtleníteni és szárítani. Az elpusztult madarak kezelése után, étkezés előtt és után, valamint az illemhelyiség meglátogatása után is kezet kell mosni. Az alkalmazottaknak telepi használatra rendszeresített munkacsizmát, munkaruhát, és ha szükséges, eldobható műanyag kesztyűt kell viselniük. Lehetőség szerint a lábbelit le kell cserélni, vagy a tiszta csizmákra kétrétegű, eldobható, műanyag lábbelivédőt kell húzni, és amennyiben lehetséges, minden egyes ólnál külön váltó-védőruházatot kell biztosítani. A szabad és alternatív tartású rendszereknél különösen fontos ólanként külön vízhatlan csizmákat biztosítani, és azok használatát hatékony csizmafertőtlenítési eljárásokkal ötvözni. Az alkalmazottak nem érintkezhetnek, és nem tarthatnak más baromfikat, továbbá nem
dolgozhatnak más állatállományokkal. Ahol ez nem lehetséges, ott különösen fontos, hogy a baromfiólba történő belépéskor és annak elhagyásakor külön védőruházatot, berendezést kell venni, valamint tisztítást és fertőtlenítést kell alkalmazni. •
Látogatók
A gazdaság számára nem fontos látogatók számát minimálisra kell csökkenteni, mert a látogatók potenciális fertőzéshordozók, különösen, ha más baromfi-, sertés- vagy szarvasmarhatelepet is meglátogatnak. Ide értendők a rakodóvagytakarító csoportok, az oltást végző személyek. stb. Ezen látogatók számának csökkentése a fertőzés lehetőségének minimalizálásához vezet. A baromfiólba belépő látogatóknak egyszer használatos munkaruhát, vagy a gazdaság által biztosított, tiszta, mosható munkaruhát, valamint tisztítható és fertőtleníthető csizmát kell viselniük. Minden látogatóra ugyanazok a higiéniai előírások vonatkoznak, mint az alkalmazottakra (pl. kézmosás a baromfiházba való belépéskor és az abból való távozáskor). A látogatóknak alá kell írniuk egy látogatási naplót3.Külföldi látogatók csak az érkezésüktől számított 48 óra elteltével léphetnek be a gazdaságba. •
Járművek
A baromfitelep járművel való látogatását minimalizálni kell. A telep belépési pontján ajánlott továbbá a járművek kerekeinek permetezéses fertőtlenítése stb.
2.2
Állomány-menedzsment •
Baromfi
A telepen nem tartható más baromfi, ideértve a díszbaromfikat és házi baromfikat. •
Jércetelepek
A naposcsibéket olyan tenyészállományból vagy baromfikeltető állomásról kell beszerezni, melyek megfelelnek a szalmonella és más baromfibetegségek felügyeletére vonatkozó jogszabályoknak. A nemzeti ellenőrző program szerint a korábbi szalmonella-vizsgálatok 3
Ld. Ib Melléklet.
7
eredményeit (legalább) közzé kell tenni. A jércetelepet az „egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés” elv alapján kell üzemeltetni.
8
A jércék szalmonella elleni vakcinázása az egészségügyi állapot és az egyes országok nemzeti jogszabályai szerint, illetve az 1177/2006/EK rendelet előírásainak megfelelően ajánlott. Figyelembe kell venni azonban, hogy néhány tagállam tiltja a vakcinázást. A vakcinázási tervet a gazdaság szaktanácsadó állatorvosával való konzultációt követően meg kell vitatni és be kell vezetni. Minden vakcinát gondosan kell tárolni és alkalmazni, a gyártói utasításoknak megfelelően. •
2.3
Tojótelepek
A gazdaság üzemeltetőjének tisztában kell lennie a higiéniai és a kártevőmentesítési eljárások megfelelő alkalmazásának fontosságával, és felelősséget kell vállalnia annak biztosításáért, hogy a gazdaság alkalmazottai és a szerződő felek ezeket az intézkedéseket betartják. A tojótelepet lehetőség szerint az „egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés” elv alapján kell üzemeltetni. Azoknál a tojótelepeknél, melyekben folyamatosan vannak baromfik, a házak közötti fertőződés megakadályozása érdekében tett higiéniai óvintézkedések, valamint a hatékony rágcsáló-- és kártevőmentesítési programok még fontosabbak. A jércéket fogadó tojótelepeknek a jércéket megbízható forrásból kell beszerezniük, és biztosítaniuk kell, hogy a korábbi szalmonellavizsgálatok eredményei (legalább) a nemzeti ellenőrzési programnak megfelelőek voltak. •
Az elpusztult ártalmatlanítsa
Az elpusztult madarak tároló létesítményeit és tárolóhelyiségeit új madarak fogadása előtt alaposan tisztítani és fertőtleníteni kell. Az elpusztult madarak kezelése után kezet kell mosni és fertőtleníteni, valamint a berendezéseket is tisztítani és fertőtleníteni kell. Az elpusztult madarak tárolására és ártalmatlanítására szolgáló berendezéseknek meg kell felelniük a dokumentált higiéniai protokollnak.
és
leölt
madarak
Az állományokat naponta ellenőrizni kell, és az elpusztult, valamint a leölt madarakat el kell távolítani és ártalmatlanítani kell. Szükség esetén azokat zárt, szivárgásmentes és kártevők ellen védelmet nyújtó tárolótartályokban kell tárolni. Az állati tetemeket a vonatkozó uniós jogszabályok és különösen az 1774/2002/EK rendelet szerint kell ártalmatlanítani. Az elpusztult madarak eltávolítására használt járművek nem hajthatnak be a telepre, hanem az állati tetemeket a telep bejáratánál kell begyűjteniük.
Tojáskezelés
A tojások gyűjtésére, kezelésére és tárolására használt berendezéseket tisztán és megfelelően karban kell tartani. A tojások kezelésével foglalkozó személyzet munkavégzés közben nem dohányozhat, nem ehet, illetve nem ihat, és ezeket a tevékenységeket semmi esetre sem folytathatja a tojáskezelés vagy tárolás helyiségeiben. •
Tojásgyűjtő berendezések
A tojásszalagokat, szalagkeféket és egyéb tojáskezelő berendezéseket rendszeresen, minden munkanap végén tisztítani kell. A használt fertőtlenítőszereknek élelmiszer-ipari használatra alkalmasnak kell lenniük (pl. megfelelő koncentrációjú klór- vagy peroxidalapú termék). A tojásszalagok végére olyan keféket kell felszerelni, melyek a szalagok haladása közben eltávolítják a port a tojásokról. A kefék alatt a lehulló hulladékanyagok felfogására porgyűjtő tálcákat kell elhelyezni. Az ólak, illetve az ólak és a csomagoló berendezés közti tojás-szállító szalagokat rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell. A szállítószalagok alá hulló anyagokat fel kell porszívózni vagy söpörni, és ártalmatlanítani kell. A karton vagy műanyag tojástálcáknak láthatóan tisztának kell lenniük – bélsártól, törött tojásoktól és tollaktól mentesnek. A piszkos karton tojástálcákat ki kell dobni. Minden tálcát tiszta, száraz környezetben kell tárolni, mely mentes a szennyező anyagoktól és portól, vadon élő madaraktól, rágcsálóktól és jelentős ízeltlábúpopulációktól. •
Tojásgyűjtés és -kezelés 9
A tojások kezelésével foglalkozó alkalmazottak számára állandó kézmosási és fertőtlenítési lehetőséget kell biztosítani, és azt tisztán kell tartani. Az alkalmazottaknak a tojások kezelése előtt és után kezet kell mosniuk vagy fertőtleníteniük és szárítaniuk. A tojások kézi begyűjtése esetén az alkalmazottaknak különösen oda kell figyelniük a kézhigiénia biztosítására. A tojásokat a lehető leggyakrabban be kell gyűjteni, és a begyűjtés után a lehető leghamarabb hűvös, megfelelően szabályozott hőmérsékletű tárolóhelyiségbe kell vinni. Amennyiben lehetséges, a tojásokat új kartonvagy fertőtlenített műanyag tálcákra kell rakodni, nem újrahasznosított kartontálcákra. A piszkos, repedt vagy törött tojásokat a lehető leghamarabb el kell távolítani a begyűjtő rendszerből, és a továbbiakban nagy kockázatúként, külön kell kezelni őket. Ideálisan, a nem első osztályú tojásokat össze kell gyűjteni, és a gazdaságban az első osztályú tojásokat követően kell kezelni őket. A lehető leghamarabb azonosítani kell őket annak érdekében, hogy a megfelelő helyre kerüljenek. •
Szalmonella-pozitív állományokból származó tojások és emberi fogyasztásra alkalmatlan tojások
Az olyan állományok által termelt tojásokat, melyek azon szalmonella-szerotípusokkal fertőzöttek (vagy gyaníthatóan fertzőzöttek), melyekkel való fertőzöttség esetén a tojások étkezési tojásként nem forgalmazhatók, B. osztályú tojásként kell megjelölni, és azokat hőkezelés céljából a 853/2004/EK rendelet szerint engedéllyel rendelkező tojásfeldolgozó létesítménybe kell szállítani. Az ilyen tojás csak akkor kerülhet a csomagolóközpontba, ha a keresztszennyeződés elkerülése érdekében tett intézkedéseket az illetékes hatóság elfogadja. A törött tojásokat, az engedélyezett határértékeket meghaladó mértékben szermaradványokat és/vagy szennyeződéseket tartalmazó tojásokat, valamint az állategészségügyi kezeléseket követő várakozási idő alatt termelt tojásokat külön kell gyűjteni, és ártalmatlanítani kell.
3.
TAKARÍTÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS4
3.1
Előzetes tervezés
A teljes kiürítés és a betelepítés megtervezése, valamint a takarítás és fertőtlenítés megszervezése lehetővé teszi a lehető leghosszabb üresen állási idő elérését. A tervezésbe beleértendő a szerződéses munkavállalók előjegyzése, és annak megszervezése, hogy a teljes kiürítést követően minimális takarmány és egyéb ellátmány maradjon. Az épület üres állapotában elvégzendő karbantartásra, javításra vagy cserére szoruló elemeiről jegyzéket kell készíteni. Minden olyan javítást, mely rejtett almot vagy port szabadíthat fel, lehetőleg mosás, de mindenképpen fertőtlenítés előtt kell elvégezni. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkaterületet meg kell tisztítani, és újra kell fertőtleníteni. A rágcsálók, ízeltlábúak és vadon élő madarak elleni védekezésnek a mindennapi gyakorlat részét kell képeznie. Rágcsálók megjelenése esetén a rágcsálóknak a környező területeken való szétszóródásának csökkentése, és a betelepítést követően az épületekbe való visszatérésének megakadályozása érdekében a teljes kiürítéskor fokozott csalizásra és csapdázásra van szükség. Amennyiben van fertőtlenítőszeres lábmosó vagy biológiai biztonsági védelmi rendszer, ezeket a házak bejáratainál a takarítási munkálatok alatt fenn kell tartani. Közvetlenül a mosás után tiszta lábmosót kell kihelyezni.
3.2
A berendezések eltávolítása és száraz tisztítás
Az elpusztult madarakat, szemetet és fölösleges takarmányt el kell távolítani a telepről. A fölösleges takarmányt nem szabad visszaküldeni a beszállítónak, illetve nem szabad más gazdaságban felhasználni. Amennyiben egy állományban Salmonella Enteritidist vagy Salmonella Typhimuriumot észlelnek, ezt a gyakorlatot 4 A takarításra és fertőtlenítésra vonatkozó ellenőrző listáját lásd a 4. mellékletben.
10
mindenképpen kerülni kell. A tisztításhoz és fertőtlenítéshez minden mozgatható berendezést kemény alapzaton kell elhelyezni, illetve a tisztítást követően azokat vissza lehet vinni fertőtlenítésre, de biztosítani kell, hogy a padlófelületek a kezelés számára így is hozzáférhetők maradjanak. Ügyelni kell arra, hogy a fertőtlenített felületek nehogy újraszennyeződjenek. Az épületeket a madarak eltávolítását követően azonnal kezelni kell a kártevők ellen, és a kártevővédelmi intézkedéseket szükség esetén fokozni kell. A csalétket csak közvetlenül a mosási és fertőtlenítési folyamat előtt szabad eltávolítani, és azonnal vissza kell tenni, amint szünet van az eljárásban, hogy a csalizási lehetőség ne menjen veszendőbe. A fertőtlenítést, illetve permetezést vagy füstölést követően új vagy fertőtlenített csapdákat, valamint csalikat kell elhelyezni. A magasan található szerelvényekről a port még a telepen kívül ártalmatlanítandó alom/trágya eltávolítása előtt le kell fújni, illetve lehetőleg fel kell porszívózni. Ketreces vagy lécalapú ólak esetén a trágyát az aknákból vagy egyéb tároló területekről telepen kívül történő ártalmatlanításra el kell távolítani. Ajánlott, hogy a mélyaknás rendszerek aknáit az ólak tisztításakor és fertőtlenítésekor hasonlóan tisztítsák és fertőtlenítsék. Az aknában lévő trágyát mosóvíz felszívására lehet használni, majd azt az egész ház fertőtlenítése előtt el lehet távolítani. A padlóról a maradék trágyát fel kell súrolni. Az épületeket – ideértve a folyosókat, takarmányés berendezéstárolókat, váróhelyiségeket és egyéb melléképületeket – ki kell söpörni vagy porszívózni, valamint fel kell súrolni és fertőtleníteni kell. A ház külső felületeit és szerelvényeit, valamint a bejáratokat és folyosókat tisztán kell tartani.
3.3
Használt alom/trágya
A használt almot/trágyát a baromfióltól minél távolabb kell halomba gyűjteni. A trágyarakások környékén a rágcsálók, legyek és vadon élő madarak megtelepedése ellen óvintézkedéseket kell foganatosítani. A trágya/alom komposztálása szintén gyakorlatba ültethető. Az almot/trágyát szállító járműveket az anyag
szállítás közben való szétszóródásának megakadályozása érdekében fóliával le kell fedni. Az alom eltávolításához használt járműveket és berendezéseket használat után tisztítani és fertőtleníteni kell. Ezek élelmiszerszállításra nem használhatók, de ha ez elkerülhetetlen – például kisméretű gazdaságok esetén – az alomeltávolítást követően azonnaltisztítani és fertőtleníteni kell őket, majd miután teljesen megszáradtak, az élelmiszerekkel való használat előtt újra kell fertőtleníteni és szárítani őket. A régi almot azonnal el kell szállítani a telepről, és megfelelően ártalmatlanítani kell. Az alom/trágya ártalmatlanításáról vezetett nyilvántartásokat meg kell őrizni.
3.4
Vízellátó rendszer
A vízvezetékeket átöblítéssel ki kell tisztítani, majd ezt követően belső fertőtlenítést kell alkalmazni a vízellátó rendszer fertőtlenítésére alkalmas szerrel, például peroxidvegyülettel. A gyűjtőtartályt és a környező padozatot,, világítótesteket stb. alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Az itatóharangokon vagy csészéken lerakódott vízkövet még az összes szopóka és csésze alapos fertőtlenítése előtt, savtartalmú anyaggal el kell távolítani. A kiöntőcsatornák és a szopókák alatti csészék különösen nagy veszélyt jelentenek, ezért ezeket fertőtlenítés vagy eltávolítás előtt jól meg kell tisztítani és meg kell szárítani. Az itatók, illetve a kiömlő csészék/vályúk szennyeződésének csökkentése érdekében a tojásrakás utolsó 2 hetébena teljes kiürítés előtt a vizet is lehet savasítani. A következő intézkedéseket kell tenni: Ürítse le a gyűjtőtartályt, és ellenőrizze, hogy az mentes-e a törmeléktől. Szükség esetén tisztítsa meg. Töltse fel a tartályt a teljes itatórendszer feltöltéséhez szükséges vízmennyiséggel, majd a jelzett hígítás eléréséhez adjon hozzá fertőtlenítőszert. Hagyja, hogy a fertőtlenítőszeres oldat megtöltse az itatórendszert. Tartsa be a gyártó utasításait. Ürítse le a rendszert, és töltse fel friss vízzel.
11
3.5
Mosás
A nagynyomású tisztítóval alkalmazott mosószeres/fertőtlenítőszeres előmosás segít fellazítani a makacs szennyeződéseket. A gőztisztítás hasznos lehet a nehezen tisztítható berendezések – pl. ketrecek – tisztításánál. Az épületek, mellékhelyiségek és berendezések burkolatát ezt követően tisztítsa meg nagynyomású tisztítóval, ügyelve a repedésekbe és a padlón található lyukakba szorult alomra, valamint a madarak szintjén található alacsony falakra, itatókra, etetőkre, tojásszalagokra, ejtőszalagokra/deszkákra/kaparóké-sekre és a ketrecek körüli és alatti padlófelületekre. Ügyelni kell arra, hogy a mosott felületeket a nagynyomású tisztítás során felverődő anyagok nehogy újraszennyezzék. Elektromos berendezések tisztításakor különösen oda kell figyelni a biztonsági óvintézkedések betartására. A nagynyomású tisztításra alkalmatlan kisméretű szerelvényeket száraz tisztítást követően fertőtlenítőszerrel átitatott ronggyal lehet áttörölni. Az újrafertőződés elkerülése érdekében a fertőtlenítés előtt a ház belsejét és külsejét ugyanolyan tisztasági szintre kell hozni. A mosást követően, a fertőtlenítés előtt, a felületeket hagyni kell a lehető legtökéletesebben megszáradni.
3.6
Fertőtlenítés
Az épületek és berendezések tisztítását engedélyezett fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítésnek kell követnie – a fertőtlenítőszert a címkén feltüntetett utasításoknak megfelelően kell alkalmazni a szalmonellához és a leggyakoribb baktériumokhoz javasolt hígításban. Nehezen tisztítható ólak, nem kellően száraz ólak vagy visszatérően fertőzött ólak esetén megfelelő koncentrációkat kell használni. Általában a formaldehidalapú fertőtlenítőszerek a leghatékonyabbak szervesanyag-maradvány jelenléte esetben vagy ketreces rendszerekben; de a szakemberek tanácsára más fertőtlenítőszereket is lehet használni (pl. kvaterner ammóniumsók,,, aldehidek stb.). Nagy figyelmet kell fordítani a személyzet egészségére és biztonságára.
Minden felületet alaposan le kell permetezni fertőtlenítőszerrel a telítettségi pontig, és különös figyelmet kell fordítani a takarmány-etetőcsigákra és tárolóedényekre, takarmány- és itatóvályúkra, csatornákra vagy csészékre, ketrecekre és az alattuk lévő padlóterületekre, a tojásszalagokra és emelőkre, az ejtőlapokra, a kaparókésekre és szalagokra, a szellőzőcsövekre és világítótestekre, padozatra és csövekre. A mellékhelyiségeket, valamint az ajtók és szellőzőcsövek körüli külső területeket is fertőtleníteni kell. A szabad tartású ólaknál is a zárt tartás esetén alkalmazott tisztítást és fertőtlenítést kell alkalmazni, mivel a fertőzések átadásának legnagyobb kockázata az ól belsejéhez köthető. Amennyiben a közvetlen környezetben az ólból származó trágya vagy szennyezett mosólé gyűlik fel, azt el kell távolítani, és a területet fertőtleníteni kell. Az ólon kívül található beton- és fafelhajtókat be kell vonni a fertőtlenítésbe, és alaposan ellenőrizni kell a rágcsálók aktivitását, ami ellen gondos lyukcsalizással és rejtett csalikkal kell fellépni.
3.7 Összeszerelés ellenőrzése
és
a
berendezések
A tisztítás és fertőtlenítés után a mozgatható berendezéseket újra össze kell szerelni, és vissza kell vinni az épületekbe. Az újraszennyeződés megakadályozása ellen (pl. vadon élő madarak ürüléke, nagynyomású tisztítás felfröccsenései által) ajánlatos továbbá minél több berendezést bevonni a házi fertőtlenítésbe. Az itatókat és etetőrendszereket a permetezés vagy füstölés, illetve a fertőtlenítés befejeztéig üresen kell tartani.
3.8
A takarítás és fertőtlenítés mikrobiológiai felügyelete
A takarítási és fertőtlenítési eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében ajánlatos mintákat venni a szalmonella jelenlétének vizsgálatára. A fals negatív eredmények elkerülése érdekében a mintavételezésre a felületek száradását követően kell sort keríteni. A rágcsálók bélsárja vagy az ízeltlábúak által okozott esetleges újraszennyeződések azonosítása érdekében alapos 12
ellenőrzésre van szükség. A baromfiállomány teljes kiürítését követően minden esetben ajánlott bakteriológiai vizsgálattal igazolni a tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságát. Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, a fertőtlenítést lehetőleg meg kell ismételni, és a hatékonyságát újra kell ellenőrizni. A mintákat a mintavételhez időben minél közelebb, lehetőleg még aznap meg kell vizsgálni. Szalmonella-érzékeny kultúrájú, környezeti mintákkal való használatra alkalmas módszert kell alkalmazni. A minták elemzésével megbízott laboratóriumoknak akkreditáltnak kell lenniük. Azokon a területeken, ahol a szalmonella nincs jelen, a tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése érdekében a felületi enterobaktériumszám (enterobacteriaceae) meghatározására alkalmas további vizsgálatok végzése is hasznos lehet. Amennyiben a vizsgálat eredménye pozitív, a fertőtlenítést lehetőleg meg kell ismételni, és a fertőtlenítési program általános hatékonyságát ki kell vizsgálni.
3.9
A szalmonella kimutatását követő egyedi intézkedések
A szalmonella kimutatását követően alapvető fontosságú a fertőzés forrásának és a továbbterjedés kockázatainak azonosítása, például a gazdaságban található rágcsálók, legyek, berendezések és egyéb állatok megvizsgálásával. Az alapos takarítás, fertőtlenítés és a rágcsálók, ízeltlábúak (legyek, bogarak, madártetűatkák stb.) és vadon élő madarak elleni védekezés a baromfitelepek naponta elvégzendő feladatai közé tartoznak. A használt programnak képesnek kell lennie a környezetből származó szalmonellamennyiség lecsökkentésére (vagy ideális esetben
megszüntetésére), és ideális esetben akkor is be kell azt vezetni, ha a korábbi baromfiállományoknál nem mutattak ki fertőzést, mivel mindig fennáll annak a veszélye, hogy fertőzések rejtve maradnak. Amennyiben a szalmonella ismétlődően felüti a fejét egy ólban, a teljes kiürítést követően ajánlatos megfelelő időt hagyni a takarítás és a fertőtlenítés alapos elvégzésére, a hatékonyság bakteriológiai vizsgálatára, és a folyamat szükség szerinti megismétlésére. A különböző korú baromfikat tartó telepeken a tisztítás során óvintézkedéseket kell hozni a fertőzések aeroszolokkal, rágcsálók és kártevők mozgásával, illetve a használatban lévő épületekből kifolyó anyagokkal történő lehetséges átvitelének csökkentése érdekében. Ehhez hasonlóan, ügyelni kell arra, hogy az idősebb madarak nehogy megfertőzzék a kitakarított ólakat vagy az újonnan betelepített madarakat. Ajánlott a takarítási és fertőtlenítési folyamat minden egyes lépését részletező és ellenőrző listát összeállítani, annak érdekében, hogy minden szempontnak megfeleljen az alkalmazott eljárás. A biológiai biztonsági és higiéniai intézkedéseknek való teljes megfelelést a munkakörüknek megfelelően a terepi ellenőröknek és/vagy gazdálkodóknak, valamint a gazdaság üzemeltetőinek is felügyelniük kell. Fertőzött baromfiállományok esetén a rágcsálók elleni védekezésre külön tervet kell kidolgozni, és a következő baromfiállományra vonatkozóan további intézkedéseket kell kilátásba helyezni – például vakcinázott jércék és tyúkok betelepítése a takarmány savasítása, illetve a kompetitív kizárás alkalmazása.
13
14
II. TELJES KIÜRÍTÉS ÉS A TYÚKOK SZÁLLÍTÁSA 1. A TYÚKOK BERAKODÁSA
BEFOGÁSA
ÉS
A tyúkok elfogása és berakodása során a biológiai biztonság szerepe alapvető fontosságú. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e tevékenységek során ne történhessen keresztszennyeződés. A következő intézkedéseket kell tenni: A befogást megfelelően képzett, vagy a feladat elvégzésére bizonyíthatóan elégséges tapasztalattal rendelkező személyzetnek, illetve külső vállalkozóknak kell elvégezniük. A képzésről nyilvántartást kell vezetni. Minden gazdaságban a befogás kezdetekor megfelelő, tiszta védőruházatot és lábbelit kell felvenni. A tényleges befogásba és berakodásba bevont személyzetnek a befogás előtt meg kell felelnie a személyi higiéniai előírásoknak (kezet kell fertőtleníteniük). A befogáshoz és berakodáshoz használt minden járművet, szállítóládát és egyéb berendezést a telepre való belépést megelőzően megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. A madarak feldolgozóüzembe való szállításához szükséges berakodáshoz rakodási területet kell biztosítani, melynek tisztának, rendezettnek és higiéniailag megfelelőnek kell lennie. A keresztszennyeződés elkerülése érdekében a koszos és tiszta berendezéseket egymástól elkülönítve kell tartani. A befogáshoz és berakodáshoz használt berendezéseket a telep elhagyását megelőzően megfelelően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. A befogó csapat egy tagját ki kell nevezni a művelet felelősének.
2.
A TYÚKOK SZÁLLÍTÁSA
2.1
A szállítás közbeni higiénia
Minden baromfit engedéllyel rendelkező szállítónak kell szállítani. A tehergépkocsi kerekeit és a kerékjárati íveket a telepre való belépés, illetve az onnan való kilépés pontján permetezéssel fertőtleníteni kell. Amennyiben a járművek láthatóan trágyával szennyeződtek, a telepre történő belépés előtt alaposan le kell tisztítani és fertőtleníteni kell őket. A hatékonyságot a futóműről és a kerékjárati ívről vett tamponmintával lehet ellenőrizni.. A tehergépkocsik vezetőinek megfelelően képzettnek és/vagy tájékozottnak kell lenniük, hogy megértsék a személyi higiénia fontosságát, és tisztában legyenek a fertőzések érintéssel, ruházaton és berendezéseken való terjedésének lehetőségeivel. A gazdaság területén lehetőleg a telep által biztosított védőruházatot kell viselniük. A megfelelő nyilvántartásokat és hivatalos dokumentumokat pontosan ki kell tölteni és azoknak mindig elérhetőnek kell lenniük a tyúkok rendeltetési helyén. Ez alapvető fontosságú az élelmiszerláncon belüli nyomon követhetőség fenntartásához.
2.2
Járművek
A madarak szállításához használt járműveknek tisztának és fertőtlenített állapotúnak kell lenniük. Egy szállítást követően a járműveket ésszerűen minél hamarabb, de még a következő állatszállítás előtt le kell takarítani és fertőtleníteni kell. A tisztítási folyamat során a trágya és takarmány eltávolítására használt járműveket más telepeken való használat előtt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. A baromfiólak kiszolgálására használt gazdasági járműveket, ládákat, kocsikat és más berendezéseket a betelepítés előtt minden nap meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell. Szükség esetén a gazdaságban használt egyéb járműveket is meg kell tisztítani, ideértve a magángépkocsik belső padlóját/lábterét és csomagtartóját.
15
16
MELLÉKLETEK -
A takarmány/nyersanyagok eredményei;
-
A vízfertőtlenítő (klórozó) rendszer karbantartásának és/vagy a meghatározott protokoll szerinti minőség-ellenőrzésnek a nyilvántartásai;
-
A fertőtlenítési protokoll hatékonyságának nyilvántartásai;
-
A rovarirtási nyilvántartásai;
-
A rágcsálómentesítési hatékonyságának nyilvántartásai;
-
A megtermelt és a csomagolóüzembe szállított, emberi fogyasztásra, élelmiszer-ipari és nem élelmiszer-ipari felhasználásra szánt tojások nyilvántartásai (ezt helyettesíthetik a számlák és szállítólevelek);
-
Elhullási nyilvántartások.
1. MELLÉKLET: a – Nyilvántartások A tojótyúkokat tartó és emberi fogyasztásra szánt tojásokat termelő gazdaságok üzemeltetéséért felelős személyek a fertőzés elleni védekezés érdekében tett intézkedésekről – és különösen a zoonotikus szalmonella jelenlétének szabályozása vagy megelőzése érdekében tett intézkedésekről –szóló információkat nyilvántartják és megőrzik. Különösen az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni:
-
Látogatási napló;
-
Állatorvosi kezelési napló és a receptek nyilvántartásai;
-
A jércék származási bizonyítványa;
-
A jércék és tyúkok Salmonella spp vizsgálati eredményei napos korban, 2 héttel a tojólétesítménybe való szállítás előtt, és legalább 15 hetenként a tojásrakási időszakban;
-
A takarmány/nyersanyagok bizonyítványa;
program
vizsgálati
hatékonyságának program
Az üzemeltető e nyilvántartások megőrzésével, karbantartásával és aktualizálásával megbízhatja a szaktanácsadó állatorvost. E nyilvántartásokat legalább 3 évig meg kell őrizni.
származási
b – Példa látogatási naplóra Dátum
Látogató neve
Vállalkozás neve/címe
Látogatás célja
A baromfikkal/állatokkal való legutolsó érintkezés dátuma
Érkezés ideje
Indulás ideje
Állatorvos neve és szakmai azonosítója
Állatorvos aláírása
c – Példa állatorvosi kezelési naplóra Dátum
Állományazonosítás*
Előírt kezelés (anyag és adagolás)
Alkalmazás módja (víz, takarmány, injekció...)
Kezelés napjai
* Állományazonosítás: minden dokumentumon és eredményközlőn egyedi nemzeti telepazonosítót kell feltüntetni, mely feltűntethető az ólak ajtaján, és melyet minden vállalkozó (baromfikeltető állomás, takarmánybeszállító, laboratórium, csomagolóközpont stb.) tudomására kell hozni.
17
18
SZALMONELLA 2. MELLÉKLET: A ELLENŐRZÉSE – MINTAVÉTELI ELJÁRÁS A szaktanácsadó állatorvos segítségével a telep kockázati besorolásának megfelelő és a tojóállományokra vonatkozó a nemzeti ellenőrzési programnak megfelelő mintavételi eljárást lehet kidolgozni. A nemzeti ellenőrzési program a 2160/2003/EK és 1168/2006/EK rendeleteken és esetleges későbbi módosításaikon alapul.. A mintavételi eljárásokat a nemzeti ellenőrzési program szerint kell kialakítani. A szalmonella-vizsgálatra vett mintákat steril, légtérrel rendelkező műanyag edénybe vagy tasakba kell gyűjteni. A mintákat hűvös helyen kell tartani, és a mintavételtől számított 24 órán belül be kell küldeni és a laboratóriumba való megérkezést követően a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni. A laboratóriumoknak, melyeknek a mintákat küldik, az elvégzendő vizsgálatra vonatkozóan, külső szerv általi akkreditációval kell rendelkeznie. Amennyiben a naposcsibék vagy fiatal tojójércék más tagállamból származnak, a származási létesítménynek a Közösségen belüli kereskedelemre hivatalos engedéllyel kell rendelkeznie, és rendelkezni kell a 90/539/EGK irányelv által a Salmonella Gallinarum, Pullorum és Mycoplasma Gallispticum jelenlétének ellenőrzésére előírt vizsgálatok eredményével.
b – Jérceállományok A mintavételre és vizsgálatra napos korban,, kéthetes korban5 és a jércéknek tojólétesítménybe szállítása előtt (vagy a tojásrakás megkezdése előtt) kell sort keríteni. A vizsgálatok eredményének időben rendelkezésre kell állnia, hogy még a madarak tojólétesítménybe szállítása előtt intézkedéseket lehessen tenni. Az állománypótlásra vásárolt madarak szalmonellastátuszáról és vakcinázási programjáról (ha alkalmazzák) a beszállítótól a tulajdonosnak garanciát kell kérnie. A jércék telepre történő betelepítésekor szintén ajánlott a szalmonella-vizsgálat. c – Ellenőrzés a tojásrakási időszakban A nemzeti ellenőrzési program6 a termelési időszakra a 22–26. héttől kezdődően legalább 15 hetes gyakoriságú vizsgálatot ír elő. E program a mintavétel módját, a szalmonellavizsgálatra engedélyezett laboratóriumokat, valamint az alkalmazandó vizsgálati módszereket is meghatározza. Amennyiben a minta pozitívnak bizonyul, az illetékes hatóság megerősítő vizsgálatot végezhet bélsárból, porból, vakbélből, méhkürtből és tojásból vett mintákon.
A naposcsibéket vagy fiatal tojójércéket az EU-ba exportáló harmadik országoknak meg kell felelniük az uniós jogszabályi követelményeknek. a – Csibék Az üzemeltetőknek a baromfikeltetőkből érkező csibeszállítmányból a szalmonellavizsgálat számára mintákat kell venniük. A csibék betelepítésekor szintén ajánlott a csibék szalmonella-vizsgálata.
5 6
A 2160/2003/EK rendeletnek megfelelően. A 2160/2003/EK rendeletnek megfelelően.
19
3. MELLÉKLET: SZALMONELLA-ELLENŐRZÉS – ÖSSZEFOGLALÓ Szabályozási pont
A szalmonella távol tartása
A terjedés elleni védekezés
Ól
Az új ólakat más gazdaságoktól és hulladéklerakó telepektől megfelelő távolságban kell elhelyezni. Tartson tisztaságot és rendet! A terület körbekerítése/információs táblák. Takarítsa ki a telepen kívüli járműparkolót! Biztosítson mosási/fertőtlenítési lehetőségeket/lábmosókat.! Az adott ól higiéniai programjának megfelelően rendszeresen takarítsa ki és fertőtlenítse az ólakat és a környező területeke!.
Tartson tisztaságot és rendet! Biztosítson mosási/fertőtlenítési /lábmosási lehetőségeket és védőruházatot! Az adott ól higiéniai programjának megfelelően rendszeresen tisztítsa meg és fertőtlenítse az ólakat és a környező területeket! Lehetőség szerint az „egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés” rendszert kell alkalmazni.
Tojó- és növendékállományok
A naposcsibéket olyan tenyészállományból vagy baromfikeltetőből kell beszerezni, melyek megfelelnek a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium ellenőrzésére vonatkozó jogszabályoknak. Vezessen be hatékony szalmonella-ellenőrzési programot! Biztosítson kellő üresen állási időt a baromfiállományok között! Ellenőrizze, hogy a jércék biztonságos forrásból származnak-e! Gondoskodjon a nemzeti ellenőrzési programban meghatározott kötelező vizsgálati programnak való megfelelésről!
Ólanként használjon külön védőruházatot és/vagy alkalmazzon fertőtlenítő lábmosást! Védekezzen a vadon élő madarak és rágcsálók ellen! Átléphető korlátok. Vizsgáltassa ki a pozitív eredményeket állatorvosával! Dolgozzon ki és hajtson végre telepvagy vállalkozásspecifikus szalmonellaellenőrzési tervet!
Alkalmazottak
Oktasson, képezzen és informáljon. Tartsa a „munkaruházatot” a telepen, és rendszeresen tisztítsa meg és fertőtlenítse őket. Gondoskodjon írásbeli higiéniai programról, és ellenőrizze annak betartását. Tisztítsa meg a váróhelyiséget, mosdó- és illemhelyiségeket.
Tartsa a „munkaruházatot” a telepen, és rendszeresen tisztítsa meg és fertőtlenítse őket. Gondoskodjon írásbeli higiéniai programról és ellenőrizze annak betartását. Mosson kezet a madarak kezelése előtt és után.
Kártevők elleni védekezés
Hatékony irtási program. A rendezettség érdekében szüntesse meg a takarmánykiszóródásokat.!
Ellenőrizze a védekezés hatékonyságát, és nem megfelelő működés esetén forduljon szakemberhez! Fokozza az ellenőrzéseket teljes kiürítéskor!
Látogatók
Korlátozza a bejutást!
Gondoskodjon tiszta védőruházatról! 20
A szalmonella távol tartása
A terjedés elleni védekezés
Látogatási napló. Gondoskodjon tiszta védőruházatról!
Tájékoztassa a látogatókat a higiéniai szabályokról!
Takarmány
Gondoskodjon arról, hogy a takarmánykeverő üzemben megfelelő eljárásokat alkalmaznak a szalmonella észlelésére és ellenőrzésére! Madaraktól távoli, biztonságos, tiszta tárolóhely.
Kerülje a kiürített házakból származó takarmány felhasználását!
Alom
Tiszta forrás, nem szennyezett.
Az ártalmatlanítást végezze biztonságosan!
Víz
Használjon vezetékes, vizsgált vagy klórozott vizet!
Zárt rendszer. Minden egyes baromfiállomány előtt/után tisztítsa meg és fertőtlenítse a rendszert!
Állati eredetű hulladék
Végezze biztonságosan az alom/trágya teleptől távol történő ártalmatlanítását!
Trágyázást követően tisztítsa föl a házak körüli alom-vagy trágyakiszóródásokat és ne hagyja befolyni a mosóvizet a szomszédos, használatban lévő épületekbe vagy tárolókba! Biztonságos módon ártalmatlanítsa az elpusztult madarakat!
Berendezések
Ne osztozzon a berendezéseken! Rendszeresen tisztítsa meg és fertőtlenítse a berendezéseket!
Amennyiben a gazdaság különböző épületei közösen használják a berendezést, az átadáskor tisztítsa meg és fertőtlenítse azokat! Rendszeresen tisztítsa meg és fertőtlenítse a berendezéseket!
Teljes kiürítés/betelepítés
Tiszta személyzet. Tiszta járművek. Tiszta ládák.
Hajtson végre tisztítási és fertőtlenítési programot! Tervezzen előre! Egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés.
Vakcinázás
A megfelelő vakcinázási programmal és egyéb szalmonella elleni védekezési módokkal kapcsolatban forduljon a szaktanácsadó állatorvoshoz!
Szabályozási pont
21
4. MELLÉKLET: ELLENŐRZŐ LISTA A TOJÓ- VAGY JÉRCEÁLLOMÁNYOK TELJES KIÜRÍTÉSKOR TÖRTÉNŐ TAKARÍTÁSRA ÉS FERTŐTLENÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RÉSZLETES TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ Előkészítés -
Jegyezze föl a teljes kiürítés dátumát, és készítsen tervet!
-
Gondoskodjon a rágcsálók elleni védekezés hatékonyságáról!
-
Készítsen listát a javítandó és karbantartandó elemekről, és rendelje meg a cserealkatrészeket!
-
Gondoskodjon arról, hogy a tisztítóberendezések és fertőtlenítőszerek rendelkezésre álljanak!
-
Gondoskodjon hozzáértő alkalmazottakról!.
-
Gondoskodjon arról, hogy a szomszédos, használatban lévő ólakban tartott állatok ne fertőződhessenek meg a takarítás során!
-
Használja fel a takarmánykészletet!
-
Távolítsa el és tárolja a megmaradt takarmányt úgy, hogy a fertőződést elkerülje!
Teljes kiürítéskor -
Távolítson el minden madarat az épületből!
-
Szükség szerint hozzon intézkedéseket a rovarok, madártetűatkák, bogarak stb. ellen!
-
Távolítson el és ártalmatlanítson minden állati tetemet!
-
Távolítsa el a takarmány maradékát!.
-
Ellenőrizze a rágcsálók elleni védekezés hatékonyságát, és szükség esetén fokozza a védekezést!
-
Szükség esetén végezze el az épületek szerkezeti javítását!
Tisztítás és fertőtlenítés -
Távolítsa el a trágyát, almot, port, hulladékot stb.!
-
Vigyen minden mozgatható berendezést kívülre, és végezze el a tisztítást és mosást!
-
VESZÉLY! Szükség esetén áramtalanítsa az elektromos berendezéseket!
-
Ürítse le, öblítse ki, tisztítsa ki és szükség esetén szerelje le a vízellátó rendszert!
-
Tisztítsa meg alaposan az etetőrendszert, a takarmány tárolási helyeit, ládákat, garatokat stb.!
-
Tisztítsa meg a mellékhelyiségeket, ventilátorokat, tárolóhelyiségeket, váróhelyiségeket, gazdasági járműveket és egyéb berendezéseket!
-
Tisztítsa meg a hulladéktároló ládákat, csizmamosókat!
-
Tisztítsa meg az elpusztult madarak tárolására és ártalmatlanítására szolgáló berendezéseket!
-
A maradék kosz eltávolításához nagynyomású mosóval mossa le az épületet, ólat, egyéb területeket!
-
Minden hulladékot biztonságos módon ártalmatlanítson!
-
Gondoskodjon arról, hogy minden berendezés meg legyen tisztítva és fertőtlenítve legyen!
-
Végezze el a javításokat és karbantartást!
Fertőtlenítőszer alkalmazása -
Győződjön meg arról, hogy az épület száraz!
-
Tartsa be a címkén feltüntetett utasításokat!
-
Alkalmazzon jóváhagyott, megfelelő hígítású fertőtlenítőszereket a következő helyeken (pl. 2–5%-os hígítású formaldehidet): o
Épületszerkezetek;
o
Mozgatható berendezések és összeszerelt szerkezetek;
o
Minden mellék- és közös használatú terület;
o
Takarmánytároló területek, ládák, garatok;
o
Az itatórendszert és itatókat megfelelő fertőtlenítőszerrel kell átöblíteni (pl. peroxidos termékkel);
o
Elpusztult madarak tárolására és ártalmatlanítására szolgáló berendezések.
Ködképzéss -
Melegködképző géppel alkalmazzon 30–40%-os hígítású formaldehid-oldatot (híg formalin) vagy más megfelelő fertőtlenítőszert ködképző koncentrációban, annak érdekében, hogy a felületeket a kipermetezett fertőtlenítőszer megszáradása után újra átitassa!
-
Gondoskodjon az ajánlott egészségügyi és biztonsági szabályozásnak való teljes megfelelőségről!
Betelepítés előtt -
Cserélje ki a rágcsálócsalikat!
-
Ellenőrizze, hogy nincsenek-e kihagyott területek, és hogy a berendezések működnek-e!
-
Gondoskodjon arról, hogy a gazdaságba való belépéskor ne szennyeződhessen az alom, takarmány, illetve az állomány!
5. MELLÉKLET: ELLENŐRZŐ LISTA A JÉRCE- ÉS TOJÓÁLLOMÁNYOKRA VONATKOZÓ HELYES HIGIÉNIAI GYAKORLATOKHOZ I
A GAZDASÁGBAN
1
KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEK
1.1
A GAZDASÁG HELYSZÍNE A gazdaság el van különítve más állatállományoktól és szennyeződési forrásoktól?
1.2
A BAROMFITELEP Rendelkezésre áll a telep alaprajza? A telep határai egyértelműen ki vannak jelölve? A látogatási parkoló könnyen tisztítható és karbantartható? A gazdaság útjai tisztán vannak tartva? A telep tisztán és rendben van tartva?
1.3
ÉPÜLETEK A ház körüli terület úgy van kialakítva, hogy megakadályozza a tócsaképződést és a gyomosodást? Az épületek tartós anyagból vannak megépítve, és könnyen tisztíthatóak? A vadon élő madarak, rágcsálók, alombogarak, férgek és vadállatok bejutása ellen megfelelően fel vannak szerelve az épületek? A belépési pontok csukva vannak tartva és be vannak zárva? Elő van írva, hogy a baromfiházba való belépéskor, illetve annak elhagyásakor kezet kell mosni vagy fertőtleníteni, valamint munkaruhát kell venni? A mellékhelyiség a baromfiólakkal hasonló színvonalon van megépítve és karbantartva?
1.4
BERENDEZÉSEK A berendezések tisztítva és fertőtlenítve vannak? A levegőben, felületeken és berendezésekben történő porfelhalmozódás minimalizálása érdekében a szellőzőrendszer megfelelően karban van tartva? Az etetőrendszerek a kiszóródások minimalizálása érdekében jól karban vannak tartva? A tojásgyűjtőrendszerek a tojástörések megelőzése érdekében jól karban vannak tartva?
1.5
KÁRTEVŐK, VADÁLLATOK ÉS ROVAROK ELLENI VÉDEKEZÉS
Az épületeknek a vadon élő madarak, rágcsálók, vadállatok és bogarak bejutása elleni védettsége ellenőrizve van? Hajtanak végre kártevőmentesítési programot? A kártevőmentesítési programot rendszeresen felügyelik? A használt irtószerekről vezetnek nyilvántartást? A kártevők elleni védekezésért felelős személyek megfelelően ki vannak képezve? 1.6
HÁZIÁLLATOK A TELEPEN A kedvtelésből tartott állatokat és más állatokat távol tartják a baromfiólaktól és a kisegítő épületektől?
1.7
TAKARMÁNY A takarmánybeszállító a vonatkozó gyakorlati- és/vagy egyéb útmutatók szerint működik? A takarmánybeszállító végez szalmonella vizsgálatokat, és kérésre bemutatja ezek eredményeit? A takarmány szállítása az erre kijelölt járművekkel történik? A takarmányt szállító járművekre jól dokumentált higiéniai program van bevezetve? Minden takarmányszállítmányból vesznek mintákat, és azokat 12 hétig megőrzik? A takarmányt zárt ládákban, garatokban, illetve zárt zsákokban tartják? A tároló helyiségek láthatóan mentesek a madaraktól és rágcsálóktól? A takarmánykiszóródásokat és –maradékokat feltakarítják és ártalmatlanítják? A tárolóládákat, etetőcsigákat és láncos etetőket rendszeresen tisztítják?
1.8
VÍZ Az ivóvíz önkormányzati/vezetékes vagy más olyan forrásból származik, melynek mikrobiológiai minőségét rendszeresen ellenőrzik? A vízellátó rendszer zárt és azt higiénikusan üzemeltetik? Végrehajtják a vízellátó rendszer karbantartási programját? A szivárgásokat rendszeresen ellenőrzik?
1.9
ALOMELLÁTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS Az alom megbízható, szennyeződésmentes forrásból származik? Az almot raklapon, víztől, madaraktól, kártevőktől védetten, letakarva tartják? A sérült bálákat megfelelően ártalmatlanítják? A használt alom megfelelően van eltávolítva és ártalmatlanítva?
1.10
ÁLLATGYÓGYÁSZATI TERMÉKEK A nemzeti és uniós jogszabályok által jóváhagyott takarmány-adalékanyagokat és állatgyógyászati termékeket használják? Az állatgyógyászati termékek használatát dokumentálják a gyógyszerkönyvben? Az állatgyógyászati termékeketet az állatoktól és jogosulatlan személyektől elzártan tartják? A tárolótartályokat, csomagolást stb. megfelelően ártalmatlanítják?
1.11
NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE A következők nyilvántartását legalább 3 évig megőrzik? Látogatások? Állatorvosi kezelések és receptek? A jércék származási bizonyítványa A jércék és tojók Salmonella-vizsgálati eredményei (naposkorban, 2 héttel a tojólétesítménybe való szállítás előtt, és legalább 15 hetenként a tojásrakási időszakban)? A takarmány/alapanyagok származási bizonyítványa? A takarmány/alapanyagok vizsgálati eredményei? A vízfertőtlenítő (klórozó) rendszer karbantartásának és/vagy a meghatározott protokoll szerinti minőség-ellenőrzésnek a nyilvántartásai? A fertőtlenítési protokoll hatékonyságának nyilvántartásai? A rovarirtási protokoll hatékonyságának nyilvántartásai? A rágcsálómentesítési program hatékonyságának nyilvántartásai? A termelt és csomagolóüzembe szállított, emberi fogyasztásra, élelmiszer-ipari és nem élelmiszer-ipari felhasználásra szánt tojások nyilvántartásai (ezt helyettesíthetik a számlák és szállítólevelek)? Elhullási nyilvántartások?
1.12
MINDENNAPI HIGIÉNIA ÉS AZ ÁLLATOK GONDOZÁSA
Bevezettek olyan üzemeltetési rendet, mely tartalmazza a mindennapi higiéniára és az állatok kezelésére vonatkozó feladatok ellenőrző listáját? A képzést, valamint a higiéniai és a kártevővédelmi programot az üzemeltető rendszeresen ellenőrzi? 2
MENEDZSMENT
2.1
SZEMÉLYZET ÉS LÁTOGATÓK Van biológiai biztonsági védelmi rendszer vagy fertőtlenítőszeres lábmosás a baromfiólól(ak) bejáratánál (azaz van egyértelmű fizikai korlát a fehér és a fekete övezet között)? Minden alkalmazott ki van képezve a biológiai biztonsági és higiéniai intézkedésekkel kapcsolatosan? A személyzet minden tagja és minden látogató kap telepi, tiszta védőruházatot és lábbelit? Van fertőtlenítőszeres lábmosás engedélyezett és hatékony fertőtlenítőszerekkel? A kézmosási létesítmények és illemhelyek el vannak látva mosdókagylóval és szappannal és/vagy fertőtlenítővel és kézszárítási lehetőséggel? Minden alkalmazott és látogató kezet mos vagy fertőtlenít és szárít a baromfiólba való belépéskor, illetve annak elhagyásakor? Van látogatási napló a látogatók számára, melyben nyilvántartják az érkezés/távozás idejét, a látogató nevét, a vállalkozás nevét, a látogatás célját és a baromfikkal való érintkezés legutolsó dátumát? A látogató járműveket fertőtlenítik permetezéses módszerrel? Az elpusztult madarak tárolására és ártalmatlanítására szolgáló berendezésekre vonatkozik dokumentált higiéniai protokoll?
2.2
ÁLLATÁLLOMÁNY-KEZELÉS Tartanak a telepen más baromfit is? A naposcsibéket olyan tenyészállományból vagy baromfikeltetőből szerzik be, amelyek megfelelnek a szalmonella és más baromfibetegségek felügyeletére vonatkozó jogszabályoknak? A telepet az „egyszerre betelepítés, egyszerre kitelepítés” elv alapján üzemeltetik? Naponta ellenőrzik a baromfiállományt? Az elpusztult vagy leölt madarakat eltávolítják és zárt, szivárgásmentes és kártevők ellen védelmet nyújtó tárolótartályba helyezik? Az állati tetemeket az 1774/2002/EK rendelet és a nemzeti jogszabályok szerint ártalmatlanítják? Az elpusztult madarak tároló helyiségeit, illetve tároló létesítményeit rendszeresen, alaposan kitisztítják és fertőtlenítik? Az elpusztult madarak kezelése után megtörténik a kézfertőtlenítés és fertőtlenítik a
berendezéseket? Megtiltották az elpusztult madarak eltávolítására használt járművek behajtását a telepre? 2.3
TOJÁSKEZELÉS A tojásszalagokat, szalagkeféket és egyéb tojáskezelő berendezéseket rendszeresen tisztítják? Mentesek a tálcák a bélsártól, törött tojástól és tollaktól? A tojásokat a lehető leggyakrabban gyűjtik be, és viszik hűvös tárolóhelyiségbe? A koszos, repedt vagy törött tojásokat a lehető leghamarabb eltávolítják a begyűjtő rendszerből, és külön kezelik őket? Elszállítják hőkezelésre a Salmonella-pozitív (vagy gyaníthatóan pozitív) állományból származó, és így étkezési tojásként forgalomba nem hozható tojásokat?
3
TAKARÍTÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS
3.1
ELŐZETES TERVEZÉS Van terv a teljes kiürítésre, betelepítésre, valamint a takarítás és fertőtlenítés megszervezésére? A karbantartásra, javításra vagy cserére szoruló elemekről készítettek jegyzéket? Készült terv a rágcsálók, ízeltlábúak és vadon élő madarak elleni védekezésre? Készült terv a karbantartására?
3.2
fertőtlenítőszeres
lábmosók/biológiai
biztonsági
védelmi
rendszerek
A BERENDEZÉSEK ELTÁVOLÍTÁSA ÉS SZÁRAZ TISZTÍTÁS Minden elpusztult madár, szemét és fölösleges takarmány el van távolítva a telepről? Az épületeket a madarak eltávolítását követően azonnal kezelik a kártevők ellen?
3.3
HASZNÁLT ALOM/TRÁGYA Az alom megfelelően van ártalmatlanítva? Az alom eltávolításához használt járműveket és berendezéseket használat után letisztítják és fertőtlenítik?
3.4
VÍZELLÁTÓ RENDSZER A vízvezetékeket, a gyűjtőtartályt és a környező padozatot,, világítótesteket stb. alaposan megtisztítják és fertőtlenítik? A vízellátó rendszer fertőtlenítve van?
3.5
MOSÁS Minden felület, bemenő nyílás, itató és egyéb berendezés – ideértve a melléképületeket is – fertőtlenítve van?
3.6
FERTŐTLENÍTÉS Minden felület alaposan, telítettségi pontig van lepermetezve fertőtlenítőszerrel? A mellékhelyiségek, valamint az ajtók és szellőzőcsövek körüli külső területek is fertőtlenítve vannak? A fertőtlenítés kiterjed az etetőrendszerre? Csak engedélyezett fertőtlenítőszerek vannak használatban, és alkalmazásuk a gyártó által előírt koncentrációban történik? A ház fertőtlenítése előtt a fertőtlenített berendezéseket tiszta házba viszik? A fertőtlenítőszerekkel alaposan benedvesítik a felületeket? A fertőtlenítőszereket az előírásoknak megfelelően használják (felszínek, élek, falak)? A fertőtlenítést és a fertőtlenítőszeres lábmosók bejáratnál való elhelyezését követően az ajtók csukva vannak tartva? A fertőtlenítést követően probléma esetén használnak rovarirtó szereket? A kártevők, legyek és egyéb ízeltlábúak elleni védekezés megfelelő?
3.7
ÖSSZESZERELÉS ÉS A BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE Az etetőket és itatókat a fertőtlenítés elvégeztéig üresen tartják?
3.8
A TAKARÍTÁS ÉS FERTŐTLENÍTÉS MIKROBIOLÓGIAI FELÜGYELETE A telepen a takarítást és fertőtlenítést megfelelően végzett mintavételezés követi?
3.9
A SZALMONELLA KIMUTATÁSÁT KÖVETŐ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK A szalmonella-pozitív baromfiállomány után gondosan kitakarítják és fertőtlenítik a telepet? A tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságát ellenőrzik bakteriológiai vizsgálattal? A fertőzés forrását azonosítják?
II
TELJES KIÜRÍTÉS ÉS A TYÚKOK ELSZÁLLÍTÁSA
1
A TYÚKOK BEFOGÁSA ÉS BERAKODÁSA
A rakodási terület tiszta, rendezett és higiéniailag megfelelő? A keresztszennyeződés elkerülése érdekében a koszos és tiszta berendezéseket egymástól elkülönítve tartják? Az befogást és rakodást végző személyzetet megfelelően kiképezték és a képzésekről készült nyilvántartást megőrizték? Minden járművet, szállítóládát és egyéb berendezést a telepre érkezést megelőzően megfelelően megtisztítanak és fertőtlenítenek? Áll rendelkezésre fertőtlenítőszer? Az érintett személyzet a befogás és rakodás előtt kezet fertőtlenít? Biztosítják, hogy a szomszédos ólakban tartott állatok ne fertőződhessenek a takarítás során? Betartják a tiszta ruházatra és egyéb biológiai biztonságra vonatkozó intézkedéseket (2.1)? Elhasználják a takarmánykészletet? A maradék takarmányt olyan módon távolítják el és tárolják, mellyel elkerülhető a fertőződés? A befogáshoz és berakodáshoz használt berendezéseket a gazdaság elhagyását megelőzően megfelelően megtisztítják? 2
A TYÚKOK SZÁLLÍTÁSA
2.1
A SZÁLLÍTÁS KÖZBENI HIGIÉNIA A baromfikat engedéllyel rendelkező szállító szállítja? A befogás és berakodás előtt a szállítóládákat és tárolótartályokat megtisztítják és fertőtlenítik? A tehergépkocsi-vezetők megkapják a személyi higiéniával kapcsolatos alapvető információkat, és megértik a fertőzés terjedés csökkentésének fontosságát (pl. érintéssel)?
2.2
JÁRMŰVEK A járműveket a következő állatszállítás előtt letakarítják és fertőtlenítik?
2. mellékl et
A SZALMONELLA ELLENŐRZÉSE MINTAVÉTELI ELJÁRÁS A mintavételi eljárás a gazdaság kockázati besorolásához illeszkedik? A szalmonella jelenlétére vonatkozó nemzeti és uniós szabályokat betartják? A mintákat steril, légtérrel rendelkező műanyag edénybe vagy tasakba gyűjtik? A mintákat hűvös helyen tartják, és a mintavételtől számított 24 órán belül beküldik, és a lehető
leghamarabb megvizsgálják? MINTAVÉTEL NAPOSCSIBÉKBŐL – KÖTELEZŐ A baromfikeltetőből származó naposcsibékből végeztek mintavételt? MINTAVÉTEL A NEVELÉSI IDŐSZAKBAN Vesznek mintát a madarakból 2 héttel a tojóházba szállításuk előtt (vagy a tojásrakás megkezdése előtt)? ELLENŐRZÉS A TOJÁSRAKÁSI IDŐSZAKBAN Vesznek mintát a madarakból a 22–26. héttől kezdődően minden 15. héten?
EUWEP Second Floor 89 Charterhouse Street LONDON EC1M 6HR UK Tel.: 00 44 20 7608 3760 Fax: 00 44 20 7608 3860
http://www.euwep.info
Rue de Trèves, 61 1040 BRUXELLES BE Tel.: 00 32 (0)2 287 27 11 Fax: 00 32 (0)2 287 27 00
www.copa-cogeca.eu
OV(08)130
