AD MulToS AnnoS!
Előszó Örömmel vállalkoztam arra, hogy a Dr. Ternyák Csaba egri érsek úr 60. születésnapjára kiadott kötetbe pár köszöntő sort írjak. Mikor a Központi Szeminárium spirituálisának neveztek ki, érsek atya IV. éves győri teológus volt. Attól kezdve végigkísérhettem életútját, ami a győri titkárságtól, római tanulmányi évektől vezetett a Pápai Magyar Intézet rektorává való kinevezéséig, majd a Püspöki Konferencia titkárságáig. Örültünk annak, mikor II. János Pál pápa nemcsak esztergomi segédpüspöknek nevezte ki, de ő maga részesítette a papság teljességében Rómában. Majd jött a római kinevezése: a Papi Kongregáció érsek titkára volt 10 éven keresztül, az Egyház szívében beleláthatott a világegyház örömeibe és nehézségeibe is. És végül most, mint az Egri Főegyházmegye érseke és a Püspöki Kar alelnöke végzi szolgálatát. Szeretném megköszönni hittel odaadással, jó diplomáciai érzékkel végzett áldozatos munkáját, - melyet mindig a „sensus ecclesiasticus” és a „sensus fidei” jellemzett - kollegialitását, és személyes barátságát. Ad multos annos!
Győr, 2013. október 10.
Dr. Pápai Lajos püspök
Általa nyertük a kegyelmet és az apostoli küldetést, hogy neve dicsőségére munkálkodjunk a hitért minden nép között. (Róm, 1,5)
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Benedek püspök, Isten szolgáinak szolgája Tisztelendő Testvérének, Ternyák Csaba eddigi eminentianai címzetes érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, aki áthelyezést nyert az egri érsekségre, üdvözletét és apostoli áldását küldi. Mivel főpásztort kell kinevezni az egri érseki egyházmegyébe, a szeretett magyar nemzet ősi és kiváló érseki székhelyére, amely őexcellenciája Seregély István érsek úr hivataláról való lemondása által megüresedett, mi Szent Péter utóda és egyetemes atya úgy látjuk, hogy Te, tisztelendő Testvérünk, annak vezetésére alkalmas és méltó vagy, mivel ragyogó értelmi és szívbeli adományokkal rendelkezel, mindeddig gondosan, tevékenyen és dicséretre méltóan töltötted be szolgálataidat, mint Esztergom-Budapesti segédpüspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, és végül a Római Kúriában, mint a Papi Kongregáció titkára. Ezért a Püspöki Kongregáció javaslatára, apostoli tekintélyünkkel, Téged felmentve a címzetes eminentianai szék és az említett kongregáció titkári tisztségei alól, egri metropolita érsekké nevezünk ki, a vele járó jogokkal és kötelességekkel együtt. Elrendeljük, hogy ez a levél e főegyházmegye papságának és híveinek jusson tudomására, akiket egyúttal arra buzdítunk, hogy Téged szívesen fogadjanak, és veled közösségben maradjanak. Végül neked, tisztelendő Testvérünk, a vigasztaló lélek ajándékait kérjük, hogy ezek segítségével a gondjaidra bízott híveket úgy vezesd, hogy ők a te példád nyomán törekedjenek szeretni felebarátaikat és főképpen Istent, a Mennyei Atyát, és az ő szent törvénye szerint továbbra is boldogan éljenek, lelkük üdvére, az Egyház építésére és egyúttal a társadalom javára és haladására. A Boldogságos Szűz Mária – Magyarok nagyasszonya -, és Szent Erzsébet – aki ennek a népnek dicsősége – legyenek védelmezői és a mennyei kegyelmek kieszközlői számodra, valamint a nyugalmazott érsek, a segédpüspökök, és a nekünk annyira kedves egri egyházi közösség számára. Kelt Rómában, Szent Péternél, március hónap tizenötödik napján, az Úr kétezerhetedik évében, pápaságunk második esztendejében. XVI. Benedek pápa
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Köszöntő dr. Ternyák Csaba érsek beiktatásán Eger, 2007. június 9-én
Excellenciás és Főtisztelendő Érsek Úr! Kedves Csaba Testvérem!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében nagy örömmel és szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy átveszi az Egri Főegyházmegye lelkipásztori kormányzását. Egyben tisztelettel mondok köszönetet dr. Seregély István érsek úrnak, aki két évtizeden át, az újjászületés mozgalmas időszakában vezette hittel, szeretettel és dinamikus lendülettel a Szent János apostol és evangélista védelme alatt álló Egri Főegyházmegyét. Amikor érsek úr majd 15 évvel ezelőtt Isten szolgája, II. János Pál pápa kézfeltétele által elnyerte a püspökké szentelést, jelmondatában közvetlenül Istenhez fordult: „Tibi gloria in saecula!”, „Dicsőség neked mindörökké!”. Isten dicsősége! Ez az Egyház és az emberiség létének első célja. Ezzel szorosan összefügg a második, az emberek üdvössége. De ma nagyon is aktuális, hogy Isten dicsőségének sugárzását keressük, és róla tegyünk tanúságot. Mert az üdvösséget, az ember legnagyobb javát sem tudjuk megérteni és értékelni Isten létének és szent voltának elismerése nélkül. Maga Jézus is küldetésének tekintette, hogy megdicsőítse az Atyát. „Valami jót ki mutat immár nékünk? – Ragyogtasd fel arcod fényességét fölöttünk, urunk!” – mondja a zsoltár. Küldetésünk, hogy felnyissuk az emberek szemét Isten arcának ragyogására. Márpedig a szent, erős és halhatatlan Isten Jézus Krisztus személyében jött közénk. Korunk lelkiállapotát jelzi, hogy milyen szenvedélyesen keressük Krisztus arcát, az igazi, az eredeti Krisztus-arcot. Mert ahogyan Szent János evangélista tanítja, Krisztusban „a világosság a világba jött.” Krisztus arcának fényessége ragyog fel a szent emberek arcán. Ez mutatkozik meg a világ előtt a hiteles keresztények életében. Krisztus világosságának terjesztése különleges feladatunk. Érsek úr a Győri Egyházmegye papjaként, az Esztergomi, majd Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökeként és egyben a Püspöki Konferencia titkáraként, végül pedig 10 éven át az Apostoli Szentszéknél a Kléruskongregáció titkáraként felelősséggel szolgálta az egész Egyház küldetésének teljesítését. Most Szent Péter utóda egy igen jelentős részegyház élére állította saját pásztorként. Öröm számunkra, hogy a mai, kultúránk, jövőnk és keresztény reménységünk szempontjából is nagy kihívást
ÉRSEKI BEIKTATÁS jelentő időkben társak lehetünk a misszió munkájában. De ebben a küldetésben minden püspöknek különleges munkatársai, és XVI. Benedek pápa tanítása szerint „a tanítványság és a misszió fő képviselői” a papok, akiknek mindenkit megelőző atyai gondosságban kell részesülniük püspökük részéről, mert ők Isten népében a keresztény élet hiteles megújításának „elsődleges munkásai”. Püspöki és papi életünknek Isten az alapja és a középpontja, közvetlenül kell ismernünk Istent, személyes barátságban kell lennünk Jézussal és meg kell osztanunk másokkal Krisztus lelkületét. Az idei évben hazai Egyházunk Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóját ünnepli. A házastársi szerelemből fakadó nagylelkű anyai szeretet és a családi életből a legszegényebbekre is kisugárzó segítőkészség nagy példaképe Szent Erzsébet. Az ő tanúságtételét már a maga korában egész Európa felismerte. A segítő emberi szeretet formájában ismeri fel a világ legkönnyebben Isten ellenállhatatlan jóságát. Szívből kívánom érsek úr szolgálatára Isten áldását, a Magyarok nagyasszonya és Szent János apostol oltalmazó közbenjárását. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Köszöntő dr. Ternyák Csaba érsek beiktatásán Eger, 2007. június 9-én
Kedves egri egyházmegyei Hívek! Seregély érsek úrnak, az Úr egri szőlőjében nagylelkűen végzett, húszéves gyümölcsöző lelkipásztori szolgálata után a Szentatya, XVI. Benedek pápa egyik munkatársát, Ternyák érseket küldi hozzátok. A Szentatya, miután felsorolja új pásztorotok kiváló tulajdonságait, arra kér benneteket, hogy fogadjátok őt szívből, és segítsétek úgy szolgálnia az Egyházat, hogy nőhessen köztetek Isten és a felebarát szeretete. Örömmel adom át Önnek a Püspöki Kongregáció Prefektusának, Re bíboros úrnak szívélyes üdvözletét, aki arra kért engem, hogy nagyrabecsüléséről és szeretetéről biztosítsam. Mint a Szentatya képviselője és Ternyák érsek régi barátja, legjobb kívánságaimat fejezem ki, hogy a szeretetnek ez az üzenete, amelyet a Szentatya küld nektek új pásztorotok személyében, meg tudjon valósulni Egernek és Tokajnak ezen szép vidékén. Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Excellenciás és Főtisztelendő Érsek Úr! nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm az Egri Főegyházmegye közel 200 papja, 14 diakónusa, 10 papnövendéke az egyházmegye területén működő mintegy 60 szerzetes és szerzetesnő, valamint a fogadalmakkal Istennek szenteltek nevében. Mindannyian jól ismerjük azokat a szavakat, amelyeket a mi urunk Jézus Krisztus Péter apostolnak, mintegy a pásztori főpapi küldetés egyik lényegi részének summázásaként mondott: „Imádkoztam érted, hogy megerősítsd testvéreidet a hitben.” A mindnyájunk szívéből fakadó köszöntő szavak után ezen az ünnepi órában mi más lehetne az egyházmegye papságának kérése, minthogy erősítsen meg bennünket a hitben. Az elmúlt 20 év alatt sok szép, a keresztény hittanítást tanúsító dolog volt és valósult meg egyházmegyénkben. Újonnan épült templomok, újra indított iskolák, intézmények, szerzetesrendek megtelepedése, országos hírű és ezreket vonzó ifjúsági lelkigyakorlatok, és sok más egyéb kezdeményezés, de ennek ellenére mégis szükségünk van a hitben való megerősödésre. Hogy a szemináriumunkban nagyobb számban legyenek egyházmegyés kispapjaink, hogy továbbképző központunk, a lelkigyakorlatok és a rekollekciók látogatottabbak legyenek, hogy egyházmegyénk papjai mindig fiatalos lendülettel és nagy lelkesedéssel, a világi munkatársak segítségét igényelve és elfogadva szolgálják Istent és a helyi Egyházat. Hogy egyházmegyénk plébániái a lelkipásztorok vezetésével a hiteles keresztény közösség bölcsőjévé váljanak. Hogy egyházmegyénk egyik első, a hagyomány szerint Szent Gellérttel vértanúhalt püspökének Buldusnak, és magyar népünk világszerte ismert büszkeségének, egyházmegyénk szülöttjének Szent Erzsébetnek ne csak csodálói, hanem egyre buzgóbb követői is lehessünk. Erősítsen meg bennünket a hitben. Püspöki címerében látható, hogy a három napkeleti bölcset a sötétség hatalmát megtörő, a bizonytalanságot oszlató, a félelmeket megszüntető ragyogó fényű csillag vezeti a világ világosságához, a Messiáshoz. Imáinkban ma azt kérjük, hogy legyen Egyházmegyénk számára, papoknak, diakónusoknak, szerzeteseknek, szavával, életével ilyen útmutató félelmet és kishitűséget eloszlató, követendő utat világosan mutató vezérlő csillag. Így erősítse meg testvéreit, erősítsen meg bennünket a hitben, Isten hozta, Isten áldása és kegyelme kísérje életének minden napját! Dr. Csizmadia István rektor
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Köszöntő dr. Ternyák Csaba érsek beiktatásán Eger, 2007. június 9-én
Excellenciás és főtisztelendő Érsek Úr! 180 évvel ezelőtt, 1827-ben XII. leó pápa egy olyan érseket nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére, aki a Dunántúl szülötte volt, és rövid szepesi püspökség után a velencei pátriárkai székből érkezett ide. Őt Pyrker Jánosnak hívták, és nagyon sokat köszönhet neki nemcsak az Egri Főegyházmegye, hanem Eger városa is. Most önként adódik a párhuzam, hiszen Ön Rómában a Papi Kongregáció titkára volt mostani küldetését megelőzően egy évtizeden át. Érsek úrra is nagy feladatok várnak, jóllehet emberi számítás szerint nem kell kőből katedrálist építenie, emberi szívekből azonban igen, ami valószínűleg nagyobb feladat lesz az Ön számára. Az akkori hívek is bizakodtak, mi is reménykedve tekintünk az új főpásztor érkezése elé. Szeretnénk Önt mindenek előtt bizalmunkról biztosítani, hisz tudjuk, hogy a megyéspüspök megbízatását Isten akaratából vállalja. Elsősorban azok nevében köszöntöm Önt, akik itt élnek ebben a városban és hívő katolikusok. nem felejtjük el persze, hogy a főpásztor küldetése az egész egyházmegyére kiterjed, sőt ez a küldetés azok felé az emberek felé is szól, akik nem hisznek Krisztusban, vagy nem hisznek Istenben. Őértük is imádkozunk, hogy az Ön közreműködésével közülük egyre többen tanítványaivá és követőivé váljanak mi urunk Jézus Krisztusnak. Mi, hívő katolikus emberek nagy várakozással és reménységgel tekintünk az Ön apostolutódi működése elé. Bízunk abban, hogy a Szentlélek Isten segítségével hirdeti nekünk az evangéliumot és üdvösségre vezeti a reábízottakat. A mi urunk Jézus Krisztus azzal bízta meg apostolait, ami érvényes az apostolutódokra is, hogy „Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28, 19). Ígérjük, hogy buzgón imádkozunk azért, hogy főpásztori küldetését Isten akarata szerint teljesíthesse, másrészt szeretnénk felajánlani Önnek az ebben való közreműködésünket, amennyire ez lehetséges és tőlünk telik. Tudjuk, hogy az adományok különfélék, és ennek megfelelően mindenki személyre szóló meghívást kapott Istentől. Mi szeretnénk azt teljesíteni, amit Isten tőlünk vár. A legfontosabb az, hogy Önnel együtt imádkozunk és dicsőítjük Istent: Ipsi gloria in saecula! – Dicsőség neki mindörökké! A többit ki-ki lehetőségei és adottságai szerint. Most, mikor hálát adunk a mindenható Istennek új főpásztorunkért, arra kérjük Önt, hogy fogadja el bizalmunkat és szeretetünket, mi pedig Isten áldását kérjük az Ön főpásztori szolgálatára. Isten hozta Egerben és az Egri Főegyházmegyében! Dr. Löffler Erzsébet igazgató
ÉRSEKI BEIKTATÁS
Dr. Ternyák Csaba érsek köszönő szavai beiktatása alkalából Eger, 2007. június 9-én
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Első szavaimmal az Úristennek szeretnék köszönetet mondani, aki nem csak a fizikai létet ajándékozta nekem, nem csak új életre hívott a keresztségben, hanem kiválasztott papjai közé is. Hálával emlékezem boldogemlékű II. János Pál pápára, akitől a püspökszentelésben kézföltétel révén a papság teljességét kaptam, valamint szeretnék köszönetet mondani XVI. Benedek pápának, aki bizalmával tüntetett ki, amikor kiválasztott az Egri Főegyházmegye vezetésére. Ebben az evangéliumi szolgálatban megerősít engem az a tudat, hogy nem vagyok egyedül, hanem közösségben vagyok püspöktestvéreimmel, és Őszentségével XVI. Benedek pápával, akit Juliusz Janusz magyarországi apostoli nuncius úr képvisel itt közöttünk, és akinek hálás vagyok ezért a testvéri közelségért. Köszönöm Erdő Péter bíboros úr baráti szavait, aki annak a Püspöki Konferenciának a nevében szólt, amelynek tagjai közé tíz év múltán most ismét visszatérek. Köszönöm nagyra becsült elődöm, Seregély István érsek úr szívből jövő üdvözletét, aki pontosan húsz éven keresztül vezette az egyházmegyét. Isten áldja meg mindazért a jóért, amit ez alatt az időszak alatt egyházunkért tett! Tartsa meg őt a Mindenható sokáig erőben és jó egészségben mindannyiunk örömére! Köszönöm Mándy Zoltán helynök, nagyprépost úrnak a székes káptalan nevében mondott köszöntését, Csizmadia István rektor úr üdvözletét a főegyházmegye papsága és löffler Erzsébet igazgatónő köszöntését a város és a világi hívek részéről. nagy-nagy örömmel köszöntöm Cláudio Hummes bíboros urat, a Papi Kongregáció prefektusát, aki Celso Morga osztályvezetővel és hét további kongregációbeli munkatársammal együtt elkísért Rómából Egerbe, és akiknek imádságos jelenléte nagy erőforrás számomra. Ők Brazíliából, Spanyolországból, olaszországból, Franciaországból, Mexikóból, Argentínából, Kolumbiából és az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Szeretettel köszöntöm a Püspöki Konferencia aktív és nyugállományban lévő tagjait — kiemelten a váci és a debrecennyíregyházi szufragán egyházmegyék püspökeit - akik támogatóan itt vannak mellettem, valamint Paskai lászló bíboros urat, akinek öt éven át segédpüspöke voltam. Különleges megtiszteltetés számomra a határon túlról érkezett püspök- és paptestvérek jelenléte, akik közül név szerint szeretném külön üdvözölni Monsignor Piero Marini érsek urat, a Szentatya szertartásmesterét, Monsignor Francesco Gioia érsek urat, a páduai Szent Antal bazilika főpapját, Mons. Michele Castorot, az
ÉRSEKI BEIKTATÁS olaszországi oria püspökét, P. Ennio Tiacci atyát, az umbriai capucinusok provinciálisát, P. Bruno Esposito domonkos atyát, a római Angelicum egyetem rektorhelyettesét és jogi karának dékánját, Mons. németh lászlót, a római Pápai Magyar Intézet rektorát és Mons. Silvano Mantovani veronai plébános urat. Megköszönöm nekik mindazt a segítséget és támogatást, amit tőlük kaptam. Szeretettel köszöntöm továbbá az opus Dei prelátusának személyes képviselőjét Mons. Carlos naiineit és Mons. Martin Schlag atyát Ausztriából, valamint Etien Veteő atyát Franciaországból. Tisztelettel köszöntöm Katona István segédpüspök, helynök urat, aki munkatársaival együtt segít engem bevezetni az Egri Főegyházmegye közösségébe. Végül nagy szeretettel és bizalommal köszöntöm a székes káptalan tagjait, a szeminárium elöljáróit és tanári karát, a főegyházmegye egész papságát, akik közvetlen munkatársaim és segítőim lesznek az Úr szőlőjében és a papnövendékeket, akikre úgy tekintek, mint a jövő zálogára. Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Eger város és az Egri Főegyházmegye jelenlévő híveit, és mindazokat, akik rádión és televízión keresztül kapcsolódnak be az ünnepi liturgiába, valamint a társadalmi élet képviselőit, az állami és önkormányzati vezetőket, polgármestereket, a polgári intézmények minden képviselőjét. nagy örömömre szolgál a testvéregyházak képviselőinek ittléte, akikkel közösen tanúskodunk a Szentháromság egy Istenbe vetett hitünkről és Krisztus feltámadásáról. Isten hozta őket körünkben! nagy örömmel és várakozással jöttem Egerbe, hazánk egyik legjelentősebb egyházi központjába, amelynek híres történelmi múltja, virágzó jelene és ígéretes jövője van. Köszönöm a szeretet és a figyelmesség számos megnyilvánulását, amely megérkezésem első percétől kezdve felém irányult Seregély érsek úr, a munkatársak, a paptestvérek és sok hívő részéről, amely jóleső érzéssel és nagy bizalommal tölt el. Igyekszem a szeretetre szeretettel válaszolni és életemet a főegyházmegye szolgálatára szentelni, a nagy elődök nyomdokán járva. Gárdonyi Géza írja valahol: „nem születhet mindenki egrinek, de mindenki válhat egrivé.” Én is szeretnék egrivé válni, és ehhez mihamarabb meg kell ismernem a paptestvéreket, a szerzeteseket, a szerzetesnőket, a hitoktatókat és az egyházmegye hívő népét. Meg kell ismernem az oktatási, szociális és kulturális intézményeket, azt a gazdag egyházi jelenlétet, amely a nagy városoktól kezdve a kis falvakon át mindenütt jelen van. Isten áldja meg mindazokat, akik ebben jelenlétükkel, munkájukkal, imájukkal részt vesznek és támogatnak! Köszönöm!
Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. (Jn 15,16)
PAPI HIVATÁS
Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök köszöntője a 60. születésnap alkalmából 60. születésnapján köszöntjük az Egri Főegyházmegye 81. főpásztorát, Ternyák Csaba érsek urat, itteni szolgálatának 7. évében. Isten éltesse és áldja meg szolgálatát az egyházmegye papjai, hívei és az egyházmegye területén élő minden testvérünk javára. Áttekintve Ternyák Csaba életpályáját, érintkezési pontokat figyelhetünk meg az egyházmegye korábbi főpásztoraival, illetve történelmi feladataival. Ezek véletlenszerű dolgoknak tűnnek, és rendes körülmények között észre sem vesszük őket. A nevezetes évfordulók alkalmából – és ilyen a hatvanadik születésnap is – mégis eljátszhatunk a gondolattal, hogy Isten jelentéktelen dolgokkal is utal az ajándékra is, meg a feladatra is, amikor valakit egy közösség élére állít. Ternyák Csaba 60 évvel ezelőtt Fertőszentmiklóson született a Győri Egyházmegye területén; papi szolgálata is ott kezdődött. Majd Budapesten a MKPK titkáraként az egész Magyar Katolikus Egyház ügyeit szolgálta. Innen Rómába vezetett az útja, ahol a Papi Kongregáció titkáraként szolgálta a Szentatyát és foglalkozott a világegyház papjainak dolgaival. Ezek után került haza, és lett az ősi Egri Főegyházmegye 81. főpásztora. Végigfutva az elmúlt századok főpásztorainak életútját – korábbi szolgálataikat, és itteni maradandó alkotásaikat – három név jutott eszembe. Telekesy István – Sopron környékén született – a Győri Egyházmegyében szolgált és ezek után jött Egerbe. Székvárosa még magán viselte a török pusztítás nyomait. Sokat köszönhet neki az egyházmegye, de nevét legtöbbször a szeminárium magalapításával kapcsolatban emlegetjük. látta az egyházmegye helyzetét, és fölmérte, hogy főpásztori feladatát csak papjainak segítségével tudja ellátni, megalapította a szemináriumot, és előrelátó intézkedéseket tett a papság képzése terén. A másik sokat alkotó főpásztor, Eszterházy Károly, szintén dunántúli származású és a Germanicum et Hungaricum növendéke volt. Ezzel a háttérrel jött Egerbe. Eszterházy püspök európai szintre emelte a várost és az egész egyházmegyét. Működésének maradandó szimbóluma a líceum. Jelezve, hogy milyen fontos szerepet szánt az oktatásnak, a keresztény kultúra terjesztésének. A harmadik nagy előd, Pyrker János lászló érsek. Ő is olaszországból jött haza, előzőleg velencei pátriárka volt. Működésének legnagyszerűbb emléke a hatalmas székesegyház. A régiekkel rezonáló hasonlóság talán gyenge jelzés, de a feladatok, amelyeket a régiek megoldottak, az egyházmegye életében – sőt az egész Magyar Katolikus Egyház életében – ma is jelen vannak, és megoldásra várnak. Papnevelés és a papi szolgálat megújítása – a keresztény oktatás és művelődés szolgálata – a templomok megújítása, olyan értelemben is, hogy Isten élő templomai szorulnak megújulásra hitben és szeretetben. Élő és sürgető feladatok egy főpásztor számára. 60. születésnapján hálával köszöntjük és kérjük Isten áldását életére és szolgálatára. Bosák Nándor püspök
PAPI HIVATÁS
Ternyák Csaba egri érsek levele az egyházmegyéje papságához Hálával emlékezem boldog emlékű II. János Pál pápára, akitől a püspökszentelésben 1993. január 6-án, kézföltétele révén a papság teljességét kaptam. Hálával és köszönettel gondolok XVI. Benedek pápára is, aki bizalmával kitüntetett, amikor kiválasztott az Egri Főegyházmegye vezetésére, és 2007. március 15-én kinevezett annak élére. Szeretettel emlékezem a június 9-i székfoglaló szentmisére, amikor ünnepélyes keretek között átvettem az Egri Főegyházmegye kormányzását. Örömmel és bizalommal töltött el a paptestvérek és a hívek nagyszámú jelenléte, akik zsúfolásig megtöltötték a bazilikát. A püspöki konferencia tagjai és külföldi vendégeink is az elismerés hangján szóltak erről a jelenlétről, valamint a felemelően szép liturgiáról, amelyben részünk lehetett. Megható volt az a pillanat, amikor nagyra becsült elődöm, dr. Seregély István érsek úr átadta nekem a pásztorbotot annak jeléül, hogy ezentúl az én feladatom lesz az egyházmegye kormányzása. Érsek úr pontosan 20 éven át vezette egyházmegyénket mély hittel, imádságos lélekkel és nagy bölcsességgel. olyan
évek voltak ezek, amikor új lehetőségek nyíltak meg egyházunk előtt, és ő élt ezekkel a lehetőségekkel. országos és nemzetközi feladatai mellett is mindig nagy gondja volt egyházmegyéjére. A sok új templom, az oktatási, nevelési és kulturális intézmények alapítása és az egyházközségekben végzett áldozatos szolgálata mind erről tanúskodnak. Isten áldja meg mindazért a jóért, amit ez alatt az időszak alatt egyházmegyénkért tett! Tartsa meg őt a Mindenható sokáig erőben és jó egészségben mindannyiunk örömére! Június a szentelések hónapja, szinte mindannyian ilyenkor emlékezünk saját pap- ill. diákonusszentelésünkre, amellyel inkardinálódtunk egyházmegyénkbe. Az egyházmegye egész papsága a püspökkel együtt alkot papi közösséget, presbitériumot. Ezért papi identitásunk is nemcsak úgy általában papi identitás, hanem egri egyházmegyés identitás is. A püspökkel, a többi paptestvérekkel, az egyházmegye híveivel, a székvárossal és a székesegyházzal való közösség azt jelenti, hogy bár elsősorban egy vagy több egyházközség lelki
PAPI HIVATÁS gondozásáért vagyunk felelősek, de ezt úgy végezzük, mint az egyházmegye nagy közösségének tagjai, amelyen keresztül kapcsolódunk a világegyházhoz és a pápához is. Az egyházmegye egészéért érzett felelősségtudat arra serkent mindannyiunkat, hogy sokat imádkozzunk új hivatásokért, és hogy kivegyük részünket a hivatásgondozás nagy feladatából, amely a pápák tanítása szerint lelkipásztorkodásunkban központi helyet foglal el. Különösen aktuális feladat ez számunkra, hiszen kispapjaink száma korábban soha nem látott mélypontra süllyedt. Kiemelten számítok e területen újmiséseinkre és a többi fiatal paptestvérre, akik generációs okokból is nagyobb hatással lehetnek az ifjúságra. Egri egyházmegyés papi identitásunk különösen akkor mutatkozik meg, amikor a paptestvérek felül tudnak emelkedni a részérdekek szempontjain és az egyházmegye egészéért érzett felelősségtudattal, hiteles papi lelkiséggel fogadják az áthelyezésről szóló döntéseket. Ezek a dispoziciók az egyházmegye hatékonyabb lelkipásztori működése érdekében születnek, és olykor áldozatot kívánnak a paptestvérektől. Köszönöm, hogy ezeket az intézkedéseket engedelmesen fogadják és megmagyarázzák a híveiknek is, hogy aztán ők is jó lélekkel fogadják el azokat. Arra kérem az új szolgálati helyre kerülő paptestvéreket, hogy ismerjék meg és szeressék meg új híveiket. Hiteles papi életük tanúságtételével, igehirdetésükkel és a szentségek kiszolgáltatásával vezessék és szenteljék meg őket. Tartsák együtt a nyájat és a jó pásztor példája szerint hozzák vissza azokat is, akik onnan elpártoltak. Szeretett Paptestvéreim! Végül engedjétek meg nekem, hogy közvetlenebb hangon is szóljak hozzátok, amelynek alapja közös hivatásunk és felelősségünk. Az egri egyházmegyés identitás elmélyítése mindannyiunk napi feladata, különösen nekem, aki csak nemrégiben érkeztem ide. Ahogy beiktatási beszédemben mondtam, most én is csatlakozom hozzátok és ezután közösen, egymással szorosan együttműködve, mintegy vállvetve fogunk tevékenykedni. Kérlek
benneteket, hogy legyetek irántam türelemmel és elnézéssel, ha valakinek talán többször is be kell mutatkoznia, míg azonnal felismerem. Segítsetek imáitokkal, javaslataitokkal és tanácsaitokkal, hogy bennem is minél előbb kialakuljon és elmélyedjen az egri egyházmegyés papi identitás. Hiszem, hogy engem a pápa akaratán keresztül a Gondviselés állított ide közétek és rátok, papjaimra úgy tekintek, mint fiaimra, barátaimra és társaimra a szolgálatban. Szeretni akarlak benneteket, azzal a szeretettel, amely nem elsősorban a hagyományos érzelmet jelenti, hanem a gondoskodást, törődést, odafigyelést, meghallgatást, azt a magatartást, amelyre Jézus úgy hívta fel Péter figyelmét, hogy ha szeretsz engem, akkor legeltesd juhaimat (vö. Jn 21,17). Tudom, és nap mint nap tapasztalom, hogy részetekről ugyanez a szeretet és persze kíváncsi várakozás árad felém. Az a határozott szándék vezérel, hogy minden paptestvért mielőbb személyesen megismerjek, hogy lehetőséget adjak a kölcsönös bemutatkozásra, és arra, hogy elmondjátok nekem mindazt, amit fontosnak tartotok. Ezért szeretettel hívlak és várlak benneteket. A személyes beszélgetések nagyon fontosak, egyrészt az én tájékozódásom miatt, másrészt azért, hogy aztán egymást megismerve, közös akarattal, közös munkával, közös imádsággal dicsérjük az Istent, hirdessük az evangéliumot, megszenteljük a híveket, hogy legeltessük azt a nyájat, amelynek élére Isten helyezett minket pásztoroknak. Az Úr adjon nekünk ehhez sok kegyelmet, erőt és bátorságot!
PAPI HIVATÁS
Számomra az élet Krisztus (Fil 1,21)
PAPI HIVATÁS
PAPI HIVATÁS
PAPI HIVATÁS
PAPI HIVATÁS
PAPI HIVATÁS
PAPI HIVATÁS
...a nép ujjongott örömében, mert Isten nagy örömet szerzett nekik. Az asszonyok és a gyerekek is örültek, messze elhallatszott Jeruzsálem ujjongása. (Neh 12,43)
Egyházmegyei Cigánytalálkozó
Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat
Magyar Sydney
Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó Madrid
Egyházmegyei Ministráns Találkozók
Képviselőtestületi és karitász tagok találkozói
Az Isteni Irgalmasság V. Országos Kongresszusa
Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet. (Ter 1,15)
KARÁCSonY
Dr. Ternyák Csaba karácsonyi rádióbeszéde Születésnapom táján egy barátom úgy köszöntött, hogy édesanyámnak is küldte köszöntését rajtam keresztül, mondván, hogy a születésnap az mindig az édesanya és gyermeke közös ünnepe. Így vagyunk ezzel karácsonykor is, amikor Jézus Krisztus születésnapját ünnepeljük. Jól tesszük, ha ilyenkor az Üdvözítő Édesanyjára is gondolunk, és Jézussal együtt Máriát is ünnepeljük. Ezt tették a Szentírás sugalmazott szerzői, ezt tették az első keresztények, az Egyház szentjei és tudósai a századok során, ezt tették írók, festők és a többi művészetek képviselői. És ezt teszi az Egyház is szünet nélkül. Mária és Jézus szorosan összetartoznak, nemcsak karácsony idilli szépségében, Jézus Krisztus nyilvános működésében, hanem nagypéntek drámájában is, amikor Mária, mint a leghűségesebb tanítvány követi őt a keresztúton, egészen a Golgotáig.
Mária mindenekelőtt anya és egyben a női méltóság leghitelesebb képviselője. Soha nem féltékeny a fiára, és fia sem féltékeny az anyjára. Ha tehát ma, talán többet szólunk az Anyáról, Máriáról, azzal cseppet sem kisebbítettük a Fiút. Éppen ellenkezőleg: ahogy minden fiú az iránta való szeretet legkifinomultabb megnyilvánulásának tartja azt, amikor az édesanyját különleges becsben tartják, így van ez Jézus esetében is. Ezért tekintünk mi is nagy szeretettel Máriára, Jézus Krisztus édesanyjára, mert amikor őt dicsérjük, akkor valójában Szent Fiát dicsérjük, mégpedig a legelegánsabb és legtapintatosabb módon. Az idei karácsony ünnepét már áthatja a holnap kezdődő Család Éve. Szinte közhelynek számító igazság, hogy a családban az anyának központi szerepe van. Amint igaz az, hogy a
KARÁCSonY
család feje az apa, ugyanúgy igaz az, hogy a család szíve az anya. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ideális család egy férfi és egy nő életre szóló szövetségén alapszik, amelyben a gyermekek lelki, szellemi fejlődése a leginkább biztosított. Itt a fiúgyermekek megtanulhatják az apa, a leánygyermekek pedig az édesanya szerepét. Éppen ezért minden egészséges társadalom arra törekszik, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a családokat, rajtuk múlik ugyanis a nemzet jövője. Örömmel tapasztaljuk, hogy hazánk is elindult ezen az úton. Ezért imádkozunk a Család Éve sikeréért és tekintünk rá várakozással és reménykedve. Ma elsősorban a szülőket szeretném megszólítani, és azt kérni tőlük, hogy tudatosan neveljék gyermekeiket az anyai és apai szerepre, az áldozatos, de sok örömmel járó családi életre. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy ők maguk adjanak jó példát: vonakodás nélkül vállalják fel az anyasággal és apasággal járó feladatokat. Az Egyház és az egész társadalom közös feladata
pedig az, hogy becsüljük meg a gyermekeket nevelő családokat, kitüntetetten a nagycsaládosokat. Tekintsünk nagy tisztelettel az édesanyákra, támogassuk és segítsük őket mindenben! legyen ismét az anyaság a női méltóság legnemesebb és legmegbecsültebb megnyilvánulása. Karácsonykor Krisztus újra megszületik nekünk. Szívből kívánom a Szent István Rádió minden hallgatójának, hogy erre a hírre fellobbanjon szívében az öröm és a remény: van értelme az életnek. Bárcsak eljutnánk arra a szent elhatározásra, hogy amint Jézus ma újra megszületik nekünk, úgy akarjunk mi is újra megszületni az ő számára. Segítsen ebben az újjászületésben mindannyiunkat Szűz Mária, Jézus Krisztusnak és az Egyháznak az anyja, a mi égi Édesanyánk! Áldott karácsonyt és az újjászületés örömét kívánom minden hallgatómnak!
Virágvasárnap
HÚSVÉT
Dr. Ternyák Csaba húsvéti írása Krisztus világossága Amikor a tanítványok lejöttek a színeváltozás hegyéről, maguk közt megvitatták, hogy mit jelenthet ez a kifejezés: „a halálból feltámad“ (vö. Mk 9,10). Előtte ugyanis az Úr megparancsolta nekik, hogy senkinek ne szóljanak arról, amit láttak, egészen addig, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból. Most egymás közt azt kérdezgetik, hogy vajon mit jelent a „feltámadás“? Velünk talán nem ugyanez történik? Karácsonyt könnyen megértjük, a szerethető kis Gyermekkel, Máriával, Józseffel és az örvendező pásztorokkal. A születésről már van előzetes tapasztalatunk. Mit jelent azonban a feltámadás? nincs benne gyakorlatunk, kívül esik élményeink körén, ezért az üzenet bizonyos mértékig mindig érthetetlen marad, a múlt egy rendkívüli eseménye. Az Egyház próbál elvezetni bennünket a megértésre úgy, hogy ezt a titokzatos történést átülteti a szimbólumok nyelvére is, amelyek segítségével közelebb kerülhetünk ennek a magával ragadó eseménynek a szemléléséhez. Húsvét vigíliája abban segít bennünket, hogy a világosság és a víz szimbólumának segítségével hozza közelebb
hozzánk a feltámadás misztériumát. Ezen a mai éjszakán a világosságról fogunk elmélkedni. A világ teremtése – amelynek bibliai elbeszélését éppen most hallottuk – így kezdődik: „legyen világosság!“ (Ter 1,3). Ahol világosság van, ott élet van, ott a káoszból kozmosz lesz. A bibliai üzenetben Isten legfontosabb jellemzője a világosság. Ő maga a fény, az élet, az igazság, a világosság. Korom sötétben kezdődő mai liturgiánkat a feltámadt Krisztus világossága ragyogja be. Először csak a húsvéti gyertya egyetlen apró fénye, majd annak szétosztott lángja világosságot hoz a mi életünkbe is, mert Isten ismét azt mondta: „legyen világosság“! Jézus feltámadása egy fénykitörés. A halált legyőzte, a sírt kitárta. A feltámadott pedig maga a világosság, a világ világossága. Az első húsvét óta Isten világossága egyre terjed a világban, a történelemben. Felkelt a nap és most már nappal lesz akkor is, ha a felhők gyakran eltakarják a napot. Maga Isten viszi végbe az új teremtést a régiből, amikor a káoszból kozmoszt teremt. Ma éjszaka ez a húsvéti gyertya Krisztus világosságát szimbolizálja, amelynek lángja egyszerre ad fényt és meleget, miközben ég és pusztítja önmagát. A gyertya arra tanít, hogy a
HÚSVÉT kereszt és a feltámadás nem választható el egymástól. A keresztből, a Fiú önátadásából születik a világosság, jön az igazi világosság a világba. A húsvéti gyertyáról mindannyian meggyújtjuk saját gyertyáinkat, különösen az újonnan megkereszteltek, akiknek szíve mélyén ebben a szentségben gyullad fel Krisztus világossága. Az ősegyház úgy jellemezte a keresztséget, mint a megvilágosodás szentségét, mint egy fényközlést, amely elszakíthatatlanul összekapcsolja a megkeresztelteket Krisztus feltámadásával. A keresztségben Isten a keresztelendőnek mondja: „legyen világosság!“ (legyen világosság benned!) Ő pedig beavatást nyer Krisztus világosságába, aki most választja el benne a világosságot a sötétségtől. Benne ismerjük fel, mi az igaz, mi a hamis, mi a világosság és mi a sötétség. Amikor egyszer Jézus látta az embereket, akik azért jöttek, hogy hallgassák és iránymutatást kapjanak tőle, megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok (vö. Mk 6,34). nem tudták, kihez forduljanak koruk gyakran egymásnak is ellentmondó irányzatai között. Mekkora szánalmat kell éreznie az Úrnak a mi korunkban, a sok izmus és ideológia bukása utáni szellemi zűrzavarban, amely mögött az emberiség hatalmas irányvesztése rejlik. Hová
menjünk? Melyek azok az értékek, amelyekhez igazodnunk kell? Melyek azok az értékek, amelyek szerint a fiatalokat nevelhetjük, anélkül, hogy olyan normákat adnánk nekik, amelyek nem állják ki az idő próbáját? Ő a világosság. A húsvéti gyertya a szimbóluma annak a megvilágosodásnak, amelyet a keresztségben kapunk, és amely elvezet bennünket az igazságra. Szent Pál apostol is világosan beszél, amikor arra figyelmeztetett bennünket a szentleckében, hogy a keresztségben Krisztussal együtt eltemetkeztünk a halálba, azért, hogy miként Krisztus feltámadt, úgy mi is új életre keljünk. Ezért úgy tekintsük magunkat, mint akik meghaltak a bűnnek és most már az Istennek élünk (vö. Róm 6,4.11). Másutt pedig arra emlékezteti Krisztus követőit, hogy „kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben“ (Fil 1,15). Kérjük az urat, hogy a gyertya apró fénye, amely lángra lobbantotta a hitünket, ne aludjon ki, hanem egyre fényesebben világítson, hogy a nappal emberei lehessünk, akik olyanok az éjszakában, mint a világító csillagok. Amen.
A csíksomlyói Szűzanya hazavárja gyermekeit!
PÜnKÖSD
Dr. Ternyák Csaba egri érsek csíksomlyói beszéde 2013 pünkösd szombatján ,,Boldog vagy, mert hittél’’ (lk 1,45) Ez a tengernyi nép, amely ma itt Csíksomlyón összegyűlt, mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűz Máriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel Boldogasszonynak neveztek. Mindenki vállalta az utazás fáradalmait, különösen azok, akik gyalog jöttek ide. Egy hónappal ezelőtt Egerben találkoztam egy ilyen csoporttal, akik Budapestről indultak. Remélem, ők is rendben megérkeztek és itt vannak közöttünk. A hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem szép számmal keresők is, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. Ma talán őket is közelebbről megérinti a hit vágya. Sokan televízión, vagy rádión keresztül kapcsolódnak be az ünneplésbe, és lélekben most ők is velünk vannak. A pünkösdi lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként. A hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a Hit Évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit Évét, akkor minden emberre gondolt. Az Apostolok Cselekedeteinek egyik mondata ihlette őt, ezért írásának ezt a címet adta: ,,A hit kapuja’’. A Szentírásban arról olvasunk, hogy Pál apostol és Barnabás, egyik apostoli útjukról visszatértek Antiochiába, összehívták a híveket és örömmel elmondták nekik, hogy Isten "a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját" (ApCsel 14,27). Ez a kapu azóta minden ember előtt nyitva áll. Mindenki meghívást kap, hogy belépjen rajta. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága. Tegyük ezért plébániáinkat tanúságtevő és befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává váljanak! Hálásan köszönöm dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úrnak és orbán Szabolcs ferences tartományfőnöknek, hogy meghívtak az idei csíksomlyói búcsúra. Örömmel indultam el
én is azon az úton, amely szép Erdélyországba, a székelyek ősi Szűz Mária kegyhelyére vezetett. Azt is örömmel látom, hogy nemcsak az őseik hitéhez ragaszkodó székelyek, hanem az anyaországi és más országokban élő honfitársaim is nagy számban képviseltetik magukat. Azért jöttünk, hogy zarándokként köszöntsük Jézus Krisztus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát! Hiszen ő mindannyiunk égi édesanyja. Ma Juhász Gyula szavaival megvalljuk: ,,Mária, hívnak csillagszemeid!’’ (Májusi áhitat). Örömünket fokozza, hogy ezen az úton ma velünk tart sok protestáns testvérünk, és vannak köztünk más nyelven beszélő keresztények is. Mindannyian a Boldogságos Szűz Mária gyermekei vagyunk! nem először járok Székelyföldön. Az elmúlt évek során többször örömmel tapasztaltam az itt élő magyarok Istenhez, Szűzanyához, a templomhoz és papjaikhoz való hűségét. Mária segített a múltban. Ma is hozzá fordulunk, hogy álljon mellettünk pünkösdi készületünkben. Fogadjuk el most is segítségét! Mária előbb megismerte a Szentlelket, mint maguk az apostolok. Jobban ismerte Jézust, mint a tanítványok. Többet tud a hitről és a boldogságról bárki másnál. Érdemes hallgatnunk rá! Ősi nemzeti himnuszunk joggal nevezi őt Boldogasszonynak és a Szentlélek mátkájának. Jelen volt az apostolok között az első pünkösd napján. Fogadjuk meg tanácsát! nekünk is azt mondja, amit a kánai menyegzőn mondott a borhiány miatt zavarba került násznagynak: "Tegyetek meg mindent, amit csak mond!" (Jn 2,5). Mária is abban találta meg boldogságát, hogy Istenre figyelt, hitt neki és megtette azt, amit kért tőle. ,,Boldog vagy, mert hittél.’’ Erzsébet szavai arról tanúskodnak, hogy a hit és a boldogság összetartoznak. nem azt mondja, hogy a boldogság hitet eredményez, hanem éppen fordítva. A hit következménye a boldogság. Mária azért boldog, mert hitt. Ha nem hitt volna, nem lenne boldog. Mária hitte, hogy az Isten nem akarja őt becsapni, rászedni, tőrbe csalni. Hitt az angyal szavának: úgy lesz gyermeke, hogy közben férfit nem ismer.
PÜnKÖSD Miben áll Mária boldogsága? Abban, hogy hitt. nem azért boldog, mivel kiváltságokat kapott, mivel Isten Fiának anyja lehetett, hanem azért, mert hitt. Jobban hitt Istennek, mint a saját tapasztalatának. Szent Ágoston nagyon frappánsan fogalmazza meg: ,,Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt” (Serm. 186,2). Mária ,,igen’’-je nem csupán a szép freskókon ábrázolt angyali üdvözlet kegyes, idilli jelenete. nem csak a megtiszteltetés volt rendkívüli, hanem a vele járó rizikó is. Az isteni tervbe való beleegyezés kockázatos vállalkozás volt Mária részéről. Ő tudta azt, amire mi nem szoktunk gondolni, hogy a házasságtörés büntetése a megkövezés volt, mint ahogy keleten sok országban ma is így van ez. nem tudhatta előre, hogy József hisz-e majd neki, nem vádolja-e meg hűtlenséggel. nem ismerte az isteni terv részleteit. Mégis hitt az angyal szavának, hitt Istennek anélkül, hogy biztosítékot kapott volna. Egyedül a hitébe tudott kapaszkodni, és ez a hit tette őt naggyá, ez a hit tette őt boldoggá. Ismerek embereket, akik szinte félnek a hittől. Azt feltételezik, hogy a hit az öröm és a boldogság ellen van. Azt gondolják, hogy a hit elvesz valamit az ember életéből, hogy le kell mondani valamiről, ami széppé tehetné életünket. Úgy vélik, hogy a hit ópium, amely elkábítja az embert és eltereli a figyelmet az élet fontos, nagy kérdéseiről. Holott éppen fordítva van, a hit az, ami kinyit bennünket a többi ember és a közösség felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és leginkább megnyugtató választ. Ma szinte csak a vallás szembesít olyan sorskérdésekkel, mint a jó és a rossz, a halál és az örök élet, a bűn és a kegyelem. Ezért aki belép a hit kapuján, az nem veszít el semmit, ami az ember életét boldoggá, széppé, szabaddá és naggyá teszi. Éppen ellenkezőleg, a hitben találja meg saját koordinátáit a család, a nemzet, az emberiség, sőt az egész világmindenség vonatkozásában. A hit megszabadít az Isten nélküli ember kozmikus árvaságától. A hitben soha nem vagyunk egyedül. Testvérekre találunk, egy nagycsaládnak, az Egyháznak lehetünk tagjai, akikkel a közös hit megvallása kapcsol össze. nagy élmény újra felfedezni hitünket, tudatossá tenni, elmélyíteni, megerősödni benne. Jó azt is világosan látni,
hogy ajándékba kapott hitünk olyan érték, amelyre érdemes gondosan vigyázni, mert veszélyek leselkednek rá, törékeny a cserépedény, amelyben őrizzük. A Szentlélek Úristen azonban ma is vezeti Egyházát és segít megtisztítani a babonás, egyénieskedő elemektől, az új tanítók és tanítások túlértékelésétől. Mégis vannak, akik eltérnek a hiteles tanítástól és olyan prédikátorokat követnek, akiknek tanítása fülüket csiklandozza. Már Szent Pál apostol is óva intett ezektől a veszélyektől (vö. 2Tim 4,3). nem csak a hitetlenség kísértése leselkedik tehát ránk, hanem a hiszékenység is szedi áldozatait. ne adjunk hitelt a különféle ellenőrizetlen magán kinyilatkoztatásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy zavart keltsenek. Ma is vannak báránybőrbe bújt ragadozó farkasok, akik kihasználják az emberek hiszékenységét és különféle figyelmeztetésekkel riogatnak. Ha Jézusra és az ő Egyházára figyelünk, nincs szükségünk nagy figyelmeztetésekre. Inkább arra van szükségünk, hogy amint óráinkat is időről időre hozzáigazítjuk a pontos időhöz, úgy hitünket is igazítsuk hozzá Egyházunk hitéhez. A Hit Évének legyen az a legnagyobb eredménye Egyházunkban, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük és elmélyítjük hitünket. ,,Boldog vagy, mert hittél.’’ Mit jelent boldognak lenni? nem könnyű megválaszolni. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk, ha az lenne a kérdés: hogyan lehet boldogulni? Egyébként is, úgy tűnik, ma több embert érdekel a boldogulás, mint a boldogság kérdése. Sokan azt gondolják, hogy akik boldogulnak, azok boldogok, akik pedig nem boldogulnak az életben, azok boldogtalanok. Mintha a boldogság a boldogulástól függne. Mária boldogsága azonban a hitében gyökerezett. nála a hit és a boldogság szorosan összetartoznak. Ki tudja, lehet, hogy a boldogtalanság meg a hitetlenséggel rokon? Miben találhatjuk meg tehát a boldogságunkat? Ha életünket az örök élet távlatába helyezzük, akkor igazat adunk azoknak, akik arra tanítanak, hogy nem szabad félni. lehet bár sokféle gondunk és bajunk, életünk leginkább szorongató kérdésére Jézus Krisztusban megkaptuk a választ.
PÜnKÖSD Soha nem fogom elfelejteni azt a latinamerikai püspököt, aki egyszer felkeresett, hogy megossza velem egyházmegyéje számos nehéz gondját. Valóban súlyos problémák nyomták a vállát, mégis, miközben panaszait hallgattam, az volt az érzésem, hogy egy boldog, kiegyensúlyozott emberrel beszélgetek, akit a nehézségek nem döngöltek a földbe. Sőt, sugárzott belőle az öröm. Amikor megjegyeztem neki, hogy ennyi gondja között hogyan lehetséges, hogy ilyen túláradó benne az öröm, szinte ragyogó arccal így válaszolt: hát, hogyne, hiszen ÜRES A SÍR. Megrázó volt ennek az embernek a tanúságtétele. Ha Krisztus sírja üres, az azt jelenti, hogy egyszer a mi sírjaink is megnyílnak. Életünk legnagyobb gondjára Krisztus megadta a választ. A többi aprósággal pedig valahogy majd magunk is elboldogulunk. Szent Pál apostol arra tanít bennünket, hogy ha csak ebben az életben reménykednénk Krisztusban, szánalomra méltóbbak lennénk minden embernél (vö. 1Kor 15,19). A mi reményünk azonban a boldog örök életre szól. Ez a húsvéti öröm az, amelyre mindannyian meghívást kaptunk. Kérjük a csíksomlyói segítő Szűzanyát, a Boldogasszonyt, hogy vezessen el bennünket is a hit belső örömére, amely őt
eltöltötte, és átsegítette az élet nehézségein. Járjon közbe értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk. Ez a fogadalmi búcsú is arról tanúskodik, hogy fontos számunkra a hitben való hűség. Ez a katolikus hithez való ragaszkodás jellemezte a székely nemzetet a múltban, ez élteti ma a kisebbségi létben, és ez a biztos jövő záloga. Bárcsak a fiatal nemzedék is megértené ezt, és nagylelkűen vállalná, hogy Isten munkatársa legyen az élet továbbadásában. Szívből imádkozom székely testvéreinkért, hogy mindig hűségesek tudjanak maradni a csíksomlyói Szűzanyához és őseik földjéhez. Kívánom, hogy soha el ne csüggedjenek a nehézségek láttán, és mindig tudjanak bízni a gondviselő Isten jóságában. Ma Boldog II. János Pál pápa születésnapja van. Idézzük emlékezetünkbe, amit pápasága kezdetén a lelkünkre kötött: ,,ne féljetek!’’ Ez a bátorítás 365 helyen található a Bibliában. Jut belőle az év minden napjára! ne féljünk tehát Krisztust beengedni az életünkbe és hagyni, hogy ő irányítsa gondolatainkat, vágyainkat és tetteinket. Amen.
AD MulToS AnnoS!
Köszöntő dr. Ternyák Csaba egri érsek hatvanadik születésnapjára Eddigi életed immár egy tizedét Egerben töltötted el. Kívánom és imáimban kérem a Teremtőtől életed további tizedeinek gyarapodását. Isten éltessen egészségben, áldja meg munkádat a neki tetsző lelkiségben. Körülbelül hatvan éves voltam én is, amikor megismerkedtünk. Azóta nagyjából összefonódtak útjaink. Kerek születésnapod fölidézi a püspöki kari szolgálat éveit, bennük a pápalátogatásokban kapott szerep, központi épületünk felújítása, berendezése, a vidékről följáró, jó két évtizeddel idősebb akkori elnök gyámolítása. Gondolom, hogy urunk szándéka szerint történt mindez. nem hallottam, hogy bármikor is hivatkoztál volna a fáradságra, amibe mindez került, az építkezés, a föltételek megteremtésének nehézségeire és a sok munkára. Mindez, azt hiszem Gazdánknak is tetszett. A római évekről keveset tudok. Viszont jó volt az időnként Rómába utazó püspököknek, hogy volt kihez fordulni, kevés nyelvismerettel és szakértelemmel érkeztünk, de Te mindig segítségünkre voltál. Tisztában voltam vele, hogy nem áll meg az élet, ha korosztályom tagjaival együtt visszavonulok. A hat év, az általad megtett életútnak a legutóbbi szakasza viszont meggyőzött arról, hogy bizony van új a nap alatt. Az ezer éves egyházmegyében lépést tartva a múló idővel, új utak, feladatok és perspektívák fényei gyulladnak fel, bontakoznak ki. Minden esetre ezt éreztem az egyházmegyei tanévnyitón és a többi nagy rendezvényen. Istennek szent Anyja, magyarok nagyasszonya, Szent János apostol és az egyházmegyét alapító - néhányak által ma is koppányi lélekkel sértegetett - Szent István király szent szelleme vezessen főpásztori szolgálatod további éveiben. Köszönöm az irántam minden területen megmutatkozó baráti támogatásodat és a mindenkori szíves fogadtatást egri látogatásaim alkalmával. A magam életére visszatekintve merem állítani, hogy az Úristen soha nem hagy el bennünket, és ebben a hitben bátorítani szeretnék mindenkit. A lényeg az, hogy mi tartsunk ki mellette, jó és rossz napokat egyaránt szívesen vállalva. Isten éltessen sokáig! Dr. Seregély István ny. egri érsek
A keresztény hit rendkívüli kincs… …arra kötelez benneteket is, hogy a társadalom kovásza legyetek, és ily módon váljatok a reménység építőivé. (II. János Pál pápa, 1996. szeptember 7., Győr)
Dr. Ternyák Csaba egri érsek beiktatásának másnapján az egri Főszékesegyházban az ,,úrnapi’’ körmenet előtt Jézus Szentséges Szívének és a Boldogságos Szűzanya Szeplőtelen Szívének ajánlotta fel egész egyházmegyéjét saját életével és szolgálatával együtt.
Felajánló imádság Jézus Szentséges Szívének Jézus búcsúbeszédében így imádkozott tanítványaiért: ,,Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.’’ (Jn. 17,19) Ennek az önátadásnak az erejében Jézus tanítványai is minden korban a világ üdvösségéért fáradoznak, hogy hozzáadjanak valamit Krisztus szenvedéséhez, testének, az Egyháznak javára (vö. Kol 1,24). Magam is csatlakozom ehhez az önátadáshoz, amikor Szent Testednek és Vérednek ünnepén, érseki szolgálatom kezdetén felajánlom neked egész életemet a Te szavaid szerint: ,,Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.’’ Saját szolgálatommal együtt felajánlom plébániáinkat, közösségeinket, mozgalmainkat, iskoláinkat, intézményeinket, városunkat és egész egyházmegyénket a Te Szentséges Szívednek és a Boldogságos Szűzanya Szeplőtelen Szívének. Az oltáriszentség előtt térdelve neked ajánlom családjainkat, idős és beteg testvéreinket, fiatalságunkat, az értelmiséget, a munkásokat és akik a különféle szolgáltatásokban dolgoznak. Végül a Te oltalmadba ajánlom papságunkat. A következő napokban, Úrnapja nyolcadában, amikor a Te Szentséges Szíved ünnepére készülünk, amely a papok megszentelődéséért való imádság világnapja is, azért könyörgünk, hogy szentül éljenek és szentül szolgáltassák ki szentségeidet. Add, hogy a szentmise legyen életük, és minden napjuk középpontja. Alakítsd szívüket a te Szíved és Édesanyád Szeplőtelen Szíve szerint. Add, hogy egyre inkább hasonlítsanak hozzád, hogy amint te Mária vonásait viselted, úgy viseljék ők a te vonásaidat. Eger, 2007. június 10.
Kiadó: Egri Főegyházmegye - Felelős kiadó: Ficzek lászkó érseki irodaigazgató A szövegeket gondozta: löffler Erzsébet - Képszerkesztő: Balogh Ferenc Fotók: Dezső lászló fotóművész, Gyergyószentmiklós; Fejér István fotóművész, Szarvas István, Balogh Ferenc, nyíri Gábor Kiadványszerkesztés: Hanuszik Csaba, nyomdai munkálatok: Eger ’91. nonprofit Kft. A kiadvány elkészítésében fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek működtek közre. Készült Egerben, 2013-ban, a Hit Évében.
