"
,
ELSO RESZ. ER 1"EKEZESEK ES
FELOL VAsAsOK.
Ta rtal
0
m.
1. ElDoki megnyitO beszed. Tartotta. az 188'. evi kozgyiil~8en gr6f Xuun Gaa. . 2. Emlekbeszed Kirinyi Lajos felott. Tartotta. dr. S6lyom-Fekete Ferencz. S. T6th Laszlo emlekezete. Irta s felolvasta Rethi Lajos. 4. A Boli begy Petrozseny mellett mint 8skori er8ss~g. Tegltls Gabort61. 5. Adalekok a H6m lazadd.s tortenetehez. Kun Robertt81. 6. Kirauduld.s a r6maiak bukovai marvanybanyajaboz. Teglas Gabort01. 1. Hunyadmegye meleg fOITasai. Dr. Hanko Vilmostol. 8. A Demet anthropologok xm. nagygyiiIese. Torma. Zs6fiai.tol. 9. Praehistoricus adatok Davarol. Teglas Gabortol. 10. Adatok Hunyadmegye praehistoricus terkepehez. Teglas Gabort6l. 11. A Daci&ban letezett r6mai coUegiumok. X6nig P&1t6l. 12. ~ erdely reszi 8sv8.nyvizek kezel~er81. Dr. Hanko VilmostOl. 18. Ujabb adatok Dacia helyrajz&hoz 8. Strigy volgyebol. Tegld.s Gabort6L . 14. Mythosi_ elemek a rumin nepkolteszetben. MajJand Oszka.rtol.
Elntiki megnyito beszed. Ta7·toUa az 1884. eui juniru 1uJ 15-iki kozgg{Uum
Grof Kuun Geza.
Tisztelt kozgyiiles! A ssellem Ienyegileg mozgas, es ha allhatatosan hatarozott iranyt kovet, mint teszem a tndomany teren, nines oly korlat se a kozelben, se a tavolban, melynel megallapodni kenyeszerittetnek, meljnel megallania csak lehetne is. A benne rejlo ero, az altala· nyilatkozo, elleusllhatatlaaul tovabb ragadja elObbre es magasabbra. H ,,6Jlle1tS spiza/ mondja a latin, s Ezekiel prophetisja lO·ik reSZebell a szellem az eletteleD testekbe hatolvan, azokat is mosgasba hozza. Az, ami ma meg korlatnak latszik, bolnap mar tulhaladott nehezseg s utobb mag:inak. az eronek gyarapodasa lesz, - az, Do mi rna akallaly volt, mar holnap az ignssagho» kozeHto szellem egyik diadalmi kapnjava valhatik, - a mi rna habirnak tetszik, ugyanaz talan mar holnap egy uj latkort megnyit6 szempontta valik. Az igas-. sagert kilzdo szellem gyozedelmei nyomdn a korlatok leomlauak, az akadalyok elharittatnak, a hatarok mind 't8volabb helyezbetuek. Ki dicsekedhetik vele, bogy az igazsagot, a kimerfthetetleut, kimeritette volua! az igazsag minden letezonek osszef oglalasa, a mindent magaba toglald egyseg, melynek parau yi resze, az a keve~, a mit tudnnk 8 felettebb vald nagy resze, az a sok, a mit nem tudunk. Az aranyok ezen egyenlotlen volta meltan megddbbenthet, s a kepzelodot szerenysegre intheti, de az elesnggedesre okot nem ad. Miert 'kuzdottlink volna a kevesert, ha a sok, kal tobb mago. ill\nt erdeket nem gerjeszt? Es o.zt is A nU~YADl\IE(}YS[
TORT. BS REG. TARS. BVKO!l{YVS.
1
2
GnOF ltUUN GEZA
jegyezz'tik meg jdl, bogy az a. keves, melyet faradsa~osa.n megszerzett sajatunkllnk mondunk, se mind bizonyos. Pyrrhon s kovetoi, a sophistak s ezek iskolaja nem ingatjak meg ugyan a tudomany tereu kivlyott meggy8z8desiinket, de azt hitjuk, bogy minden bolcsesseti elmelkedes ketelyek eloszlatasara irdnyul, tehat ketelybol indul ki s ketelkedesre vezet. Descartes szerint 'Zu cogitall,s a. m. 1::CS d1"Gita1"S. Tudasllnk finom szovetebeu 0.1. egyes Mz~Uak velemenyekbol s igazsagokb61 allanak, s hogy melyik a vele meny, es melyik az igazsag, azt £olos szamu peldaban esuprin ' csak a halado ida derltheti fel, rnert mfg ida uniltaval az igazsag szinarany szruai mind ragyogobbakka. lesznek, addig a velemenyek azfnehagyottau szetfo~zlana.k. "epillll:owr"1111 C011Z,'1Iz,C1"ta delct CJiu mondja Cicero _' 1"at.I/~ae ;'"CJ':cia COll-{i1::11z,alu• Azert is, amit birunk s maradaudd kiucslinknek tartuuk s 8zert is, a mit meg nem birnnk, de birni ohajtunk, eruyedetlentil, folytouosan ktlzdeuunk kell. Az, a ki ida elott a kiizd8k sorabol kilep s nyugalomra hajlik, a vesztes fel : a palmaagra mint palyaberre melt6 esupan a gyoztes. Ismereteink, ~ melyekre tannlva, elmelkedve, kiserleteket teve, utazasaink kozt, ouazemlelet s essleleteink albal szert tettiink, ressleg ketfele csalodasbol eredhettek u, m. 1) tekintelyeink, n. kikre hivatkozunk s hivatkozni szeretiin" az illeto tenyeket kellokep meg nem figyeltek, vagy mi magunk esalodbuulc eszleleteinkben, mert nem ok nelki11. mondotta Herahleitos, hogy: x{.()!O~ lui{!w!}E; d,'J~(,"TfOW"" dcp~hd,.,.of, xrei (lim 1). 2) tekintelyeink helyteleniil kovetkeztettek, vagy mi magunk vontuuk a helyes elozmenyekbol hibas kijvetkeztete3ek~t. Az elso Scylla seirtje, melyuel nem egy empeiria szenvedett haj6tore~t, a masik Charibdis orvenye~ mely be a botcseszeti szemleledes megvirraddsa 6ta a jelenkorig szamos elmelet sodortatott. U gy az id8 elott altalanoslt6 irany, mint a tulsdgosau megszorttd menthetetleniil Oharibdia orvenyebe sodorhabnnk. Csak a dolgok melyebe hat6 vi71sga1at 8 a boles onmerseklet ovhatnak meg e veszelyek mindegyiketdl,
1) L. S, xt. Emp.-nall adv, math. VII.
EL'liOKI ~IEGNYlT6
BE8ZED.
3
Skandiuavia nagyhfrd tuddsei, a kik a .prsehistoricua archaologia teren ll.ttorok 8 utmntat6k voltsk, kik egy iij remenyteljes tudomanyb vezettek he a vele kozelrol rokon ismeretek csaladi korebe, mondom e nagyhirii tud6sok a muve18desnek harem korszakat kUlomboztettek .meg, u. m. a ko-, bronz- as vaskorszakot. Sajat tartomanyok .. ban az ottani leletekbol itelve csakugyan ez volt a fej16do muve18des menete. Jgaz ugyan, hogy a bronz e)oaijitasara rez es 6n szuksegeltetik s ez erczek ismereMnek a bronzot ott is, mint mindentitt meg ketlett e16znie, de azert meg is megtortenhetett, hogy a rez kulou nem, baszmilta.toU fel, s csak arrava16 volt, hogy az onnal, osszeelegyitve bronzza alaki ttassek. De Eszakamerikabau s Europa mas tartomanyaiban, igy hazaukbau is azt latdnk, hogy a kokorszak utan nem kozvetlennl a bronz- hanem a rezkorszak kovetkezett. N :ilnnk 3. m. nemzeti muzeum nagyerdemu iga_zgat6ja, Pulszky Ferencz volt az elso, ki a regeszeket erre a fontos korUlmenyre a Budapesten tartott uemzetkoai nnthropologiai congressus alkalmava! figyelmeztette. Reszesedett a langeszu tl.jft6)t es felfedez8k azon irigylendo kivaUtsagaban, hogy heves megtallladast keltett maga ellen, de egyszersmind reszesedett az ut61agos elismeres megerdemelt jutalmaban. Blandi post nubila soles. Ime kitiint, hogy a skaudinaviai elmelet nem oly dltalanos ervenyii, mint a minonek tartottik, s a. tovabbi vizsgalatok meg tobb megszoritasokra vezettek, mert az osszehasonlitO archaologia kimutatta, hogy a korszakok sorrendje nem volt mindeniitt valtozatlantH ugyanaz. Indidbau s a maltiji torzs nepeineJ a vas bassnalatn e18zte meg a rezet., a regi Aegyptomban a kokorszak lltan azouual a vaskorszak kovetkezett. Az aldozatoknal Aegyptolllban vasbol kesz(ilt eszkozok ~haszn<at! tak, s nutr ez a fontos koruloleny is a vas- vagy rezkorszak elsobbsega irant felvetheto kerdesben a Nflus melleki tartomanyra nezt a vaskorszak mellett sz61. A· vasnak. leg regibb egyptomi neve ""~11' volt, s '0. granitkovet a regi aegyptomiak kemeny vasb61 keszult vesovel vagtak. A l~g~ regibb idBtlSl fogvo. feldolgozott vas reszben negyptomi ere .. detu, mert a Nilus melleki tartomany vaserczben nem azii-
r·
• GROF ltUUN GEZA.
k6lkGdott. Burton, Wilkinson baratja a Nuns es a Veres· tenger kiizott egy Hammami nevti helyeo vfI,serez akuakat fedezett feI, melyek gazdagoknak mondhatdk, Az 6-kor ezekbiH boven mer£thetett vaserczet. Ohinaban ea Japdnban au eddigi vizsg81atok eredmenye szerint a bronz csakugyan meg a vas elott haszn8.1tatott, de kerdes, hogy u tovab hi vizagalatok nem foguak-e mas eredmenyre vezetni? A kerdes ilyeten allapotaban a fejlod6 nnlvelddeanek Lucretius altai az itt kovetkezo versbeu megkisertett vazlatat nem fogjnk mindenekben a va16saggal megegyezonek 9 teljesen htl kepnek 'tarthatni : Arma antiqua mAnuI, ungvu dentesque fuerunt Et lapides et item 8i1varum fragmina rami Et flammae atque igni8, postquam 8int cognitae primum: POlteriua ferri viI est aerisque reperta, Sed prius aerie erat, quao::. ferri cognitu8 usus.')
Ez BZ allftas nem alapul valami osregi hagyomanyon, se .nem tarthat6 a kolto archltologiai kutatasai eredmenyenek, mert ezekrol sem 0, sem masok nem sz61anak, hanem azon kornak e targyr61 val6 nesete. Fontosabb, mert mondai alapon nyugszik az eszt nep .Kalevi-poeg' nevu epo~anak els6 enekeben a kovatkezQ vers: •T'rjen immir a dal sora, Nyomdokain·6 reg'nek A Val id6k otjaira. III)
Hesiod
ugyan
a r~zkorszakot
no vasudl
regibbnek
mondja r Toi, ~.. ~J' xu1xER 1'"',, TEvXbc, xrilxHu, Ji
TE
oixo"
sth. 3), de n. leteza emberfajt a vas- es uem a rezkorszakban szerepelteti Dr. Beck Lajos nagy mdveben, 8 melyet a vaserce torteneterol Irt, e kerdesnel ana figyelmeztet, hogy a vas erc1.ei.. bol j6val esekeIyebb hofok mellett vlilaszthat6 ki, mint a TeZ (illat61eg elobbi mar 70000., ut6bbi 1100°0. mellett), ez pedig tekintettel a legregibb id6k kohaszatano.~ fejletX aJ.x~; J'fer('~OJ1T(JJ pna~
J' d"x i'uxE
(j{J'leo;
, 1) L. ~Do rerum natura", Lib. V. L. a IIBudeDB-Album" 16-ik lapjin. 31 L· .. £(11" xa~ "llpiern" odm(i muv'nek
11)
IOB-ik verdt.
ELNOn
MEGNYlT6
BESZED.
5
lensegere jelentekeny kor(11menynek tarthato, s feljogo8!t azon felvetelre, hogy az o-kor nepei a VIS at elobb mfreltek mint a rezet.l) E felvetelt nem tartom ugyan altal8nos ervenyiinek, de az emHtett korlilmeny feljogosft arra, hogy a legtobb nepnel a vas haszoalatat a rezenel regibbnek tartsuk. A skandinaviai elmelet altahinos e"enyenek vitat6i az itt kifejtett ervek ellen haeonloan sikeres ervekkel nem harcsolhatuak, s azoknak kenytelenek mego.dni magokat. A nemet tudomauy egyik vezerferfia dr. Virehov a kankazusvideki leleteken, nevezetesen az o8setok tartomanyaban a kobani osregi nekropolisbdl elOkenilt bronzregisegeken, valamint az Eur6paban, nevezetesen 01aszorszagban kiasott targyakon tett os&zebasonlito vizsgalatai alapjan a bronzipar eredetet Kozepazsiaba tesei, honnan foleg KiBazsi&n, a gorog szigeteken, a gorog continensen es Olaszorszagon at terjedt el Europa tobbi orszagaba. A Ko.uko.zusban talaIt bronzleletek femkevereke ugyanaz, a mi az etruriai, hispaniai va.gy britanniai bronztargyake (10 reaz rez 88 1 reaz on). EddigeIe, mondja Virchov, clupan esak a keletindiai bronztargyak kevereke mutat fel lenyeges elterest az iment emHtettol, ugy, hogy ennek kovetkezteben ketfeIe bronsipart lehet megkulomboztetni, n. m. a keletindiait es a kozepazsiai-el1l6pait. Ez az eredmcny tokeletesen heIyes a Virchov 31tal osszehasonUtott bronztargyak legnagyobb szamara nezve, amde maga Virchov latott oly eloazsiai bronzleleteket is, melyeknel az &rany a rendestiU eliitott, igy p. o. kat Ilioaban talalt bronsbard femkeverekeben feltiint Virchovnak, hogy az 6n a rendesne1 kevesebb.2) A jenissei kormauyz6sagban t31801tregi bronztargyak igen val6szinUleg nem tavolr61 vitettek oda, tehat nem eredeztethetok Kozep1) L. "Die Geschiobte des EiseDsll Ersta Abtheilung (BnUDIohweig 18134.) a 40-ik lapon: ..Eh~ wesentlioher Unterschied b8lteht aber darin, das8 man daB Kupfer, um 8S aus BaiDeDoxydisohtlll Ersen au ,ewinnen bie tiber leioaD Scbmelaepunkt, der bei uugefihr 110000. liagt, erhitlSen mUIs • • •• Hiedurch wird elJ mCSgliah,bei verhiitDissmissig niederer Tamparatur, etwa bei 70000. d88 Eisen aOI saiDeli Ersen ablSuscheiden8tb." t) L. dr. Bohliamannal "Prof. Virohov rur' hiulu: Nr. 1· und 2 enthalton 10 wenig Zinn, dasl lie del' ·gewOhuUahen BroDlemisohuug Dioht antsprachen, wie lie die Analyse der Orahomeuisoh8ll. KetaUa aufweiat. II "Troj a II (Laiplig, 188'), • II R·ik lap on.
6
,
8zsiab61 vagy Keletiudidbdl, s alighn esaloduuk, hn e leleteket autochthon iparno.k tnrtjuk. Az amerikai nrehiiologia brona leletei szinten ellentmondanak azon elmeletuek, mely sserint a bronzipar targyaj 1ehetlHeg egy eredetre vezethet6k s vezetend6k visesa, mert .A merikaban nz eddigi bronzleletek feDikevereke nem egyo.zon, mint Andree Richard az erczekrol irt IDllnkajaban megjegyzi, szerinte a regi mexikcSi bronzt,argyak femelemzese iranyokat titntet ela, mint a 'pernio t) Egyike az riltalBnosan elfogadott tevnezateknek, melyekkel 0. palethnologia tereu taldlkozunk, 0. mive16des korszakai kozt merev kor];i,tokat lat, melyek azok egyiket masikat61 elvalasztjak, illetdleg mint Pigorini helyesen mondja, a geologia ko.taklysmosnit 0. regeszet targyaro. nlkalmazva, adatait egy a val6sagllnk meg nem feleld rendszerbe onti. A Ticino parti nekropolisok epitoi n.z elso vaskorszak idejeb61 i beriai eredetii Ligurok voltak, kik 0. k5korszakhan a ;)o(;"l-c/,,, as cto,n(ccl'" nevii k6rBkasokat alkottdk, a melyeket megalith emlekjeleknek is nevezuek. Ez a nep a Ticino part jan jeleutekeny hnladast tett a muvelociesben, mas nepek befolyasat is erezte, es megis mii velodesellek magasabb fokan sem feledkezett meg teljesen egykori dolmenjeirol es eromleck-jeirol, s az elsot a tetemtartok korUl rakott k61apokb61 allo si'rjai alkobisdbau, a mdsikat 0. sfrok korill elbelyezett kovek Jeoro.lukjabnu utsnozta udmikep. A geologia is t6lhagyott a kataklyamosok foldtmk feill>
s kesek
mas
I) danheit .wilCheR taUa bal
pDie ADal,len der UronZln ergeben aino .~ro... o Verlchioin dar Zuaammanlatlung und keiuarlei Ubarainltimmun • mexik.,.lachon und paruanilchltn ErnuJt0i.lon"· L. "Die Modna Nat.un6)kernlol• (Lairs;" 1884), & VUI. lapoD.
ELNon
altaI feltort
X£GNYITO BESZED.
.'1
eft
kirabolt sir, megrepe8zte~t es 8zethaoyt emberi esontok to.laltattak. ) Ezekbol vilagoaao latjok, hogy ' kovotkezteteseiukben 8 a tantetelek fehillft8saban okulva a tevedesek cs esalodasok osregi tortenettSn, 6vakodnuDk J( ell o.~ id oe15tti, egyoldahi, szertelen altalaD088agokt6J. "J61 meg kell latni a dolgot", ca.J" "1"" MI. De nem kevesbbe vessedelmes az 08szetllrto~6 tenyek ea· tl1nem'Dye~, mert a termeszet torvenyein nem alapUl, azok ellen. veta, _ egymastol valeS eros~akos elkaJoniWse, pedig .okaD, miuta~ felbagytak 0. tulsagos aitalanos(tassaJ, e maaik hibaba. es~. Arro. kell toreked~i1nk! hogy az egymashoz tartozo vagy egymasutan kovetkezo tenyek es jelensegek helyes 6az1ele~ teink kovetkezteben r610k val6 tadasankbo.n a kell6 891Tendben 8orakozzanak egymashoz. Jgy p.o., bogy egylet1lnk a regeszp.t teren kif'ejtett muukassaganak egyik fotargyuw maradjak, 0. Mithra mythos es eultus mozzanatai kozt nero hiaoyozhatik a babilcniai zsid6k &ItaI j61 ilmert ~.,.~. sem. A Mithr" tiszteletere rendelt perzaa Unnepetl) a babiloniai es paliistinai talmud egyanint emliti~ Mindaz, a mit a heber Initfok Mitatronr61 mondauk, 8zepan egyezik 8 Mihir Yast Mithrar61 8zcSl6 tudcSsitasaival, Mitatron mel-leknevei Mithrn o.vestai jelz6i sz6szerinti forditasainak Ut· szo.nak lenni. Mithraro1 {rva van, hogy a tiszta tan aI.po. tud6jo.; Mitatronr.i! pedig az mondatik, hogy u egekben tanncS.3) Korunknak egyik fOjellemvonaaat, az egymUhoz tartozo tenyek o88zegyiijtesere iranyul6 tarekedeS8 teui, mely a kUlOnbozo tndomanyok teren az iam~retek anY-.Jwk jelentekeny gyarapodasat e8zkozOlte. A mUltban hUl elszort adat. volt ligysz61van elveszve a tudomaDyaak, m.gukban veve keveset, vagy epen lJt!mmit lem jeleDt6k; u adatok B jelenben oS8zegyiljtetv6n, a todomanynak mill becaeekin-
_"'UJd-
') L. Pil'oiioi olik..', .La louola palMiDolocica italiana-, .... a "NuOVA Antololi." U. I~r. XLV. k6'- XL IAmi.bua. 2) .Nom. leat.i - irja Vullan per. .... 6t1abao - poI~ fila_ Nauro. omnium muimi .t lummi oelebra ..I, Die deoimo .. ., meuil Mihr inoipienl per ux diM oontiDuOi dQraba~et dabu panibu 000-
jelont
ltabat. (.Ito nimirulD vulcari et peculiari I. proprio, quorum iliaci cUe deoimo lex'o. boo aUHID die "fi,uimo primo, qui .. , ultima t.... dia oelobrabat.ur. 3) L. Kob"t S'lldor Glim« oaikW, lIleelal_' • ..~ac.1ar.Z.id6 S••mle" i·ik __ 'baa (Budapee, lSM.)
.'' _Roll-Klka-
GROF KUUN GtZA
8
eset alkotjak r Ezekre nezve elmondhatjuk Ovidiussal : Flumina magna vides parvis de fontibus orta, Plurima collectis multiplieantur aquis". A kozepkor irodalmn kedvet lelte a 'II,;soc((a.,J
m A,
du Must\on, Louvain, lRS3. par. 94:5. 9d. Sprengel.
ELNOKl
MEGNYIT6
BESZEO •.
9
adtnm ama remeuyemnek, bogy a Dioseoriedesuel s eontinuatorall~H eldforduld dak noveny nevek egyiket masikat a roman nyel vesz meg fogja talalni a roman nap noveny nevekben oly gp,zdag s~okincse kozt, a ime e pe1da is igazolta remeuyemet l A kozolt nyelvhasonlatok koz5! minket leginkabb §eu",ize~~ neve erdekel, a mi belyett egyszer §e~= 'miz~~a is elofordlH. Azon regi telepet hittak igy, mely Fordo Gy6gy hevizeitol Csigmo kozsegig terjeat, 8 melynek belyen szamos ugyuevezett bar bar leletek taIaltatak es talaltatnak mai nap is. §au",,,, az erani nyelvekben "meleg"-et jelent, s ennek ge~'III,e valtozatat is ismerjfik a feifrasokb61'), ~ vagy za~a tR.hin az llj-perzsa ~~ClIi szoval azonos, mely az-: eraui nyel vekben eredetileg ugy latszik minden nagyobb viztomeget jeleutett,") Hogy a §M/IIUza~~ Davben caakngyan a 9a1:-1'''~ 9ZQlappang, ket-seget nem ssenved l A Germizar~ neveben a Csigmo hataran. tahilt nem romai leletek meghatarozasahoz egy ujabb adatunk van. Ha vannak tudomanyos egyestiletek, meJyek eredetoket az eloddzhatlau 9ziiksegessegboI vettek, ugy bizonyara a mienk egyike azoknak, - Ita leteznek tarsolatok. melyekre nez ve elorelathato, hogy aZOD sztiksegesaeg, melynek eredetoket koszonbetik, meg hoeazas ido& at egyik fofenntart6juk Iesz, llgy a mienk egy olyan. Szamosak es nehezek az elenk kitiizott s a kivant megoldsara "va~6 feladatok, 8 ernyedetlen es szakavatott munkat igenyelnek, de a kitartas a knzdelemben itt is. nem ketlem, gyozelemre fog vezetni: "Nihil est tam difficile et ardunm, - mondja Seneca -. quod non humans. mens vineat et in familiaritatem perducat assidua meditatio. 3) A mlHt evben itt e helyen tartott megnyito beszedemben megemlitettem, hogy egyletunk miikodese 9 a devai muzeumnak aranylag rovid ide) alatt szepen es sokra. szaporodott targyai ,mar a kUlfdld tuddseinak figyelmet is magnkra vontak, E1: erdek folyton tart s novekedve fokoz6dik. Igy Do .Correspondeuz- Bla.tt der dent-" schen Gesellschaft fur Anthropologie, Ethnologie und UrgeI
I)
'a
Corpus Inser, Roman. VI. Nro. 2799. . thrak 101y6neve' ida tartol6nu v'lek.
t) X't Zut·ll1.
3) De ir .., 2, 12.
11.
m. Zww
10 schichte' XlV. eV,folyamanak 8-ik SZlllUnbnu n kisebb Icozlomenyek rovatanak fr6ja arrol tud6s{t, bogy Nemetorsstigbnu mily Dagy erdeklc5dessel varjak valasztmanYllnk melyen tiszte1t tagja Torma Zs6fia 6 nagysaga . Dacia osregi kulturtelepeiral s leleteir61 irt fOlotte fontos munkajallak megjelen9set. Az .Arebeologish-epigraphische Mittheilnng o.us Osterreich· cz(mu foly6irat VII·ik evfolyamano.k 2-ik fl1zeteben dr. Stu~niczkll Ferencz jeles fiatal archiiologns, kir61 mUlt en itt16t6nek alkalmab61 meg soknn koz61Uuk SZlves baritsaggal emlekeznek, a dcvai museumban 8 megyeuk tiSbb helyen altaIa latott IS gondosao to.uuhuauyozott leletek pontos lelrasat kiizolte. A vallDa ~s kiizoktatasi mioiszter <) nagymtflt6saga egyletllnk irant foonaUaso. 6to. taouftitott j6 akarataDak az iden is ujabb jelet· adta. A mai kozgyiilcssel veget era egyleti evben ttrsulatuuk uj tagokkal szaporodott, s ezek kftzt nehanyan alaprtvanyokkal jarllltak tokepenzenek gyarapitasahoz. Muzellmunk legszUksep,()sebb bernuzasai megssereatettek, 8 RZ ma nyilik meg a nyilvanosBlignak. .A jelenben is kedvezo elojelek kozt veszi kezdetet .z uj egyleti ev; tantorfthatlnn bizalommal vagyunk jHvoje irant, de mid6n tart6s mnnkank j6 eredmenyeiben bfzunk, azert meg el nem bizakoduok. A helyes Oobizatom elbisakodUJ'a nem 'fezet, az els6t nem nelkUlOzhetjUk, ez utdbbi mindeukor tavol maradjon t61unk I A mai nappal ne~ csak egy uj egyleti 'v, haoem egy 6j egyleti cyclus is kezd6dik. Egyleti alapszabalyaiok ertelm.men e,ennel mago.m ~a tiazttarsaim oeveben kijelentem, hogy illeta hi vatalainkr6l ezennel lemonduok, I egy8zersmind kerem a tisztelt kozgyill~st az tij vulll8ztasr61 haladektalan6.1 gondoskodoi. . Fogadja a tiaztelt k~zgyllIes 6S Rooak valasztmaioya meleg - k<Sazlinettlnk kifejezeset nagybecst1 bizalwukert es hathat6s tamogatunkert, a melybeo minket az ehuult harom ev alatt reszedteui meg nem IIzllotek. Ir'ntunk viseltetett bizalmukat hala, IzfvUnkbe zarjuk, " a vis8zaemlekezes rea mindenkor egyik leglzebb emlekuDk 18l~.
Emlikbelzid K i ,.i n11 i L G i o. dAunl' 1tfJf"f.dr. /Otou t4rlt,IGl vdlcantmdn1lclnak 1884. hi chc~
G
".....,...~Iei 4iirt. ,.. r.,._ei A6 8·cl,. leJolft iUd6ea IarIoIta
dl'. S;'''Olll Fele'" Fe,.."lIz.
Tairsnlatonk ffiladatainak magulatan '0 allor, mid6n a kerlelheUen halal alIt&] koJ1inkbOl JD,agadott jeleab tagjainnk elettortenetolcet OsszeaIUt&ni, aon jelesek emlAet mcgorokfteni hatarozta .. Hiazen e jelesek 8lete a mellett, bogy az utOdoknak tllkor ea ntaiozftara m~ltASpeJda gyaoant szolgalhat, sziikebb honunk, varmegy~nk k3z61etenek. tarek .. vt?seiuek WrWueteb61 egy ..egy tejezetet alkol )gy habirozta el a tekintetea v&lasztm'ny fol,eS evi szeptember han 61e.eben, bogy tarlulatunk alapit6 __ vailRaztlUauyi tagja: caetneki Kirinyi Lajol fGl3tt emlekbe ..
Ez emlekbeazed elkesz{Wa~vel esekeIyHgemet· bizta meg a t. vlil.aztmany. Jogot erre bilonl&ra oem
8zedet tart.
egyeb adott, mint azon barati 6Isze'kGttetel, melyben a Ulcg boldogol ttal ail1ottam. •Mintegy viUam altaI lesujtv., TaratJ.a halillal mUlt ki Bradon folyd 1884. en april ho l-s6 napj&li u 1848-iki bonvo(lek - es ezok halhatatlan taboraban il ki'falo bra-
uyiszkoi
harc1.oaok -
egyike, esetneki Kirioyi LajOi. De ki mult benne nemesak ama hWk ea harezolok egyike. KimuU a legjobb, a p6tolhatatlaD ClAladapa, kit kiskorbau 88 lelj_en ,"'11 hagyott hal gyermeb mat. Kimdlt a maga nth nagy lirt hagy6, mart aak4.rte18m it bUlgeS munkM-'g mellett napjainkban vajmi ritkU 6uetieD beOlllletesMgd tiotYi •.d6. ki • radai U! Apo.~l
IS
Dr. SOLYOll.FEKETE
FERENOZ
banyat4l1lUlat milfeltlgyeloje leven, e vallalatot igen szereny helyzetekb61 viragzasra tudta folfokozui. KimtUt benne az ev. ref. egyhazultk ignz es faradhatatlan hive, ki a HuoyadZarand varmegyei keruleti algondooksagot tizenot even a.t viselte, Iakhelyenek egyhazat pedig szinteo igen husamosan gondnokolta s annak moudhatni hamvaib61, az eroszakos elpusztftas hamvaibol, fdltnmasztoi soniban jelentekeuy szerepet vitt. KimtHt nemzeti tore kveseinknek, kozeletunknek mindig es minden aldozatra kesz bajnokn. Kimll1t torvoDYhatdsagnnkDnk bizottmanyi tagja, Dames magatartasll munkasa. KimUlt a valddi magyar vendegszeretet apolOja 8 a lelkes j6 barat. II Egy mas alkalommal ek\rent adtam a kioltott eletnek mintegy vazlatat A levero hir altaI keblemben tamasztott oszinte fajdalom elsi) behataaai alatt ekkent sirattam el j6 baratom~t. Most sem kivanok az elmondottakhoz es lonnebb idezettekhez semmit hozzajok adni vagy azokb61 elvenni. Szoritkozom egyszerilen ana, hogy a kezeimhez kerdlt, habdr fogyatekos, adatok segelyevel kisdnezzem ama, vazlatot. Kirinyi - vagy mint nemely bizonyitvanyokban neveztetik - Kirenyi Lajos Bziil6i valanak: Kirenyi Matyas maroBvBsarhelyi gy6gyszeresz es Boros Krisztina. Kik is 1821. november 27-en torvenyesen egybekelven, lakasllka.t mo.ro89zeki Szent'-Gerlicze kozsegbe tettek at. Itt latott napvilagot 1823. en augusstue hd 30-an fink - Lajos. Atyjat mar 1824. februar ho.vaban es edes anyjat 1839-ben elveszitven, tanuld korabau jntott teljes arvasagra. S minthogy sziloi utan vo.gyon sem maradt, az arva nevelteteset a j6tekonysag es kiilonosen Baro Kemeny Lajos rokon tette lehelov8. Edes auyjanak halahiig ·JrozeIeben Maros- Vasarhelyen vcgezte a gymuasialis tannlmdnj okat, Ekkor vagyis 1839. evben Br. Kemeny Lajos akarata])61 6s segelyezesevel a szaszvaro!:li ev. ref. gymnasiu m Iegatus polgarainak 8orsba. vetetett tol, es ott az Bsszes tantargya.kb61, "cnm caleulo eminentiae- tehatt jeles erdemsorozatta.l tette le a vizsgalatokat 1841. jnniue havaban. Innen az 1842-43. tanene a m.-vaaarhelyi Collegiumba vetette f61 ~mo.ga~as B kovete,
,
13 kezo 1843-44. to.nevben vegezte ugyanott a jogi tanfolyamot, a. jogakademiat, -meg pedig Izillten jeles as kltlln6_ sikerrel. Tanarai valanak a tobbek kozt a hfrea B61yai Farkas es Ddsa Elek, Jogi gyo.korlatra a m.-vasarhelyi kir. ite15 Tabla kebeleben t6n szer~, melynek unoka s bites jegyz8je - [scriba et juratull -notarius) minosegeben 1845. evben tette Ie az ugynevezett cancellariei vagyis jogtudomanyi gyakorlati vizsgal8,tot. Jgazolvan egyidejtUeg- nemes sztUektol szarmazasat ea erkolcsos j6 magavi4leletet" mikent Q, Tabla altaI 8zokM08 as iiDoepeJ.yes alakban kialUtott bizonyitvanya tanositja. Rabar nyitvs. ~illott- tehat az ilgyvedi palyara az lit, vagy pedig az igA.zsagszolgaltatas teran kereshetett volna hivatalt: mindo.ruellett mindjart a eaneellariai vizsgaJ.at letetele ntan, vagyis meg 1845. esztend6ben a selmeesi bauyasz es erdaszeti akademian tahilkozunk .Kjrinyi Lajoss~l. HoI is a tanfolyamokat 1845-46. as 1847-48. evekben mint rendes hallgato 200 frtnyi eri asztondfj j6tetemenye Mellett is vagezte. Mely stipendium kinyerhetese okaerl Hnnyadmegye tisztsege igazoltll az- ifjllnak teljes vagyontalan as arva alJapotat. A seimeezi akademiai· tanf olyam hallgatas, kozben «tatt Kirinyi Lajosra nezve is az 1848-iki mosgalom ea szabadsagbarcz oraja. Maly -erzeSle hajl6 kebIenek hurjait megilte a haza6as mozgalom szelloje. Elsoben is egy _iratai kozt maig ronmaradt es csaladja altaI Olzott koitemeny Ion a felbnzdulae eredmenye. E kaltem-eny, mig egyres~t tanuskodik a hazajat as nemzetet Ielkesttlten szereto ifjlt kedelyvilagar61, masreszt azt is mutatjn. : mily koran kelJett az .H~tben esalddnia, Tekintve az eleteben s htlhilat lu~hany evvel megelozoleg beallott seomoru esemenyt, a joslat egy nemekeut tiinnek fol az 1848-ban zengett koItemeny eme sorei : •Egy ad vvillig fOldult menuyora-'glo 8_ m,.l.ly 'rrcelam, - jov6 'Item k~p('.·
Milltan e koltemeuyben rajzoltlL a minden oldalrdl, meg testvel'nepek altal is megtamadott-edes· hllza aillapotat; miutan lelkesOlt az 6sok peJdaiD, igy kialt Gnmagahoz es ifjli barataihoz: -
..Fal barlLtim a dica6 ballLlrt. ! LI\poslS ea nagy • uj fOUILmad',ra."
14
Dr. SOLYOM.FBItETE FERENCZ.
A mint enekle e koltemenyben, ugy is Ion. Beallotf a DeneleD h6sok taboraba. Mily szerepet vitt aztan a szabadharca alatt; viselt-e valamely tiszti rangot, azt eleteben sem tole, sem a bozza tartozdktol nem tndhattam meg. Az az egy bizonyos, bogy Branyiszkonal ott volt Guyon hosi tettenek re~zesei k<5zt. Lelke mtUyen tartggatta. emIekeit Nem volt e resz ben kozIekeny. Szabadsagharczunk leverese utrin mikeut keriilte ki az 8u8ztriai hadseregbe besoroztatast vagy az uldozest? Azt nem lebet tudni. _Irato.i kozt megmaradt a selmeczi akademia egy .Beseheid "-jn, vegzese, mely altaI 1850. evi januar 20-r61 tudtara adatik, hogy tanulmdnyainak folytuthatas3 vegett rendkiviili ballgatoul fel fog vetetni, ha a mosgalmak elotti poli tikai magaviseleterdl a selmecz i varosi hatosagt61 es Zebentner commisseriustcl bizouyitvauyt sserez t valamint akdrmely illetekes batosag ntjan kimutatja, hogy 1849. april IO-tol nov. 17-ig milyen nyil Vall os szerepet vi tt. Ugy latszik a kivant bjzonyltvanyokat sikeriHt beszereznie, mert 1850. april 19..rol kelt hatarozattal rendkfvttli ho.llgat6nak esakngyan beiratott. Vegbizonyitvanya szerint az akademiat jeles osztdlyza.tta! vegezveo, Huuyadmegyebe, moudhatni masodik szttlof6ldere jott as Ploaekabanydn a Latiuak-testverek vasbrinyatnlajdonosokmil va.llalt nehany honapra terjedett alkalmaza.~t. Ugyanis mar. ] 851. majns hri I-en a rudai 12 A postol banyatarsulat szolgalataba Iepett banyatiszti miudsegben. S middn 1855. evben Bihari nevii feliigyelo elhalt, a tarsulat Kirinyi Lajost hivta meg a banyamfl felngyeldi tisztere, melyet 3ztan halahl.ig viselt is. Ezen terhes hivatala s vele kapesolatban a korosbanyai tarsladanak es fAlori alapnak keze1ese annyi idejet es munkajlit vettek igeuybe, hogy nalanal kevesbbe tetteros fetfhi o.lig gondolho.tott volna meg a koziigyek lelkes es onzetIen s1.o1galatara is. -. Kirinyi Lajos kiv~U6an megfelelt feliigyeloi hivatalaDak. Az 6 kezdemenyezesere s tervei szerint kesziiltek el az nj torvmdvek (Stomp) Ozereesel kozseg hatarau Brad
E)[LEKBE8zEn.
15
mezovar08 kozeleben, E tormiivek tettek IehetOve, hogy a banyatarsulat biztos jovedelemhez jutott, a mennyiben a rndai banya tellerei az aranyat 8zabalyos, a suly ubin koonyen kiszamithat6 meunyisegben tartalmazza1c. A jeles tormdvek miikodesbe hozatvan Kirinyi altaI, llgyan a kezdette meg Kristy6r habira felol az ugynevezett Barz8 vogybol egy f()t.arDa (Erbstolle) vezeteset. Ezen fotarna teljes elkesziiltet nem unnepelhette meg, de azt igen, hogy majdnem egy mertf61dnyi hosszban jarhatova teven sok telJert (vena) kotoit ossze s Illiivelbetove tett. Mi altaI Ietrehozottak nem csak a tarsmatot kote-· lezhettek orok halara, hanem a videk szegeny banyamunkiisait es fnvarosait is, kiknek Rudabauyan kenyerkeresetre mindig mod nynjtatott. Mint banyamiifeIugyelo mindig a szigortlsagig poutos, lelkiosmeretes es hfi hivatalnok vala. Atyja a j6knak es erdemeseknek, saigoru biraja a rosszaknak as hutleneknek. Mondam, hogy kevesbbe tevekeny AS buzg6 egyen alig vallalkozhatott volna mas nemu teenddkre is. Kirinyi nem vonta ki magat semmibol. Evtizedeken at tagja volt Zarandmegye bizottmanyanak es ott a maroknyi magyarsag eIen a hazafiassag, az igaz testveriseg erdekeinek vedoje - szosz61oja gyanant vezerszerepet ja.tszott. Midon ama varmegye tevliton jaro fiai tobbsegeuek hibaja miatt f'6Ioszlat.tatott as joreszben Hunyadba olvasztatott, Kirinyi tagja Ion ezen egyesitett megye bizottmaoyanak is. E kozszerepleeebeu tanultam legeloszor ismerni es meltanyolni. E kozszerepIese k01.ben ajandekozott meg bizalmavnl, melyet mindvegig sikerillt megtartanom. Igaz bajtarse, volt 0 a kozugyek teren mindasokaak, kik fara- . doztak, kiket az eszme lelkesitett. Buzg6 hive Ievp.n az ev. ref. egyhaznak, melynek kebeleben sZlilp,tett as melyhez tartozott, viselte 8 keruleti algonduokssgot majdnem 15' even at. A brsdi ev. ref. helyi egyhasuek pedig gondnoka volt. S az 0 gondnoksaga alatt epttlt fol a bradi templom es iskola, melyeket A lazadcS olahok -porba dOlltottek. -Ugyancsak lakhelyen Brsdou kiterjedt Kirinyi Lajos muk5dese minden kozintezetre. Fe):
at
16
Dr. S6r"YOM-FEKE1'E
,,'ERENOZ
tanyez8 levan eletre kelteseben, az 01vaso-egyesnleb eluoksegevel tiszteltek meg. K01.rehatott abban is, hogy Braden allami leanyiskolo. letesult. Megerdemelte tehat e lednyiskoln gonduoksagi tisztet is. A hunyadmegyei tort. es regeszeti tarsuln.t miudjart megalekulasakor az igazgat6 vo.lasztmanyi tagsaggal tisztelte meg. Meltan, mart 0 e tarsulat megalapitasahoz orvendezve jarnlt. Nemcsak 0 maga Iepett be alapftdul, hanem a felugyelete alatti ba.nyatarsulatot is hasonlora birta; ezenki vilt a banyatarslllat.i tisstviseldket, feloroket 'is mo.jdnem kivetel nelkUI sikeriilt nekie tarsulatunJe tagjai va megnyerni. Ml.llt evi okt6ber h6 elsd uapjdn az altalullk Braden rendezett fe101vas6 gytilesen egy a. rudai banyaszat multjat es jelenat targyaz6 szakszerii. s magis vonz6 feloIv3.s3,ssa.1vett reszt. - A gyiiles befej ezte ut)l.n altaia s a tarsl1l~t altaI rendezett dfszebeden fogadta. v~nasztmallYl111k tagjait es a meghivott diszes vendegkossorut. FntOlag emlitem meg mindezeket es hallgabassal mel15zok-sokat mindabbol, mit Kirinyi a koziigy, az edes haza .as miivel~desiink, elohaladasunk javara sajat hataskoreben es eIetmiiKodesenek szinhelyeu - miivelt. Mit mondjak feli)le, mint esaladapa, - j6 barat, - es vendegszereto hazi gazdarDl I Csak peldanyszerut, ki va16t es elismeresre melt6t. Sajat bccsuletea munkaja, szamft6 termeszete s tukerekossaga altal j61etet hozott tiizhelyehez s ha nem is vaIami nagy, de eleg tisstessegea vagyont gytijtott csnladjn reszere, melyet 1860. esstenddben alapitott, midou Kozma Lajos es Brady Agnes torvenyes hazassagl.1kb61 szarmazott leanynkat Bertat nolil vette. E frigyet az eg igaz boldog-" . sag mellett ha.t elo gyermekkel is megaldottn. Buszke is volt rea es oromt81 9Ugllrz6 arczczal fogadte meghitt j6 embereit azon tiizhelyn~H, melyet a teremtett meg mn.ganak, melynel : gondoskodvo. volt mindenrdl, mit egy esuldd csak igeuyelhet : j6Ietrol, 9zorakozasrol, aevelesrdl. Mi6rt erintsem azt a megrendito csapast, mely Kirinyi Lajost elobb kedely vilagaban arte neje elmejenek elhomd-
EMLEKDE8ZED.
17
Iyosoddaa altaI, aztan siettette miildkett6jiik balalat. A veg. zet konyveben 19y volt megtrva. Igy sejtette azt az ifju,
middn a mar erintett koltemenybe fogialta lelkenek forrongo vilagat. Egy azivvihlg f'6ldult meDnyorsd,~ .. 8 mt\Jy 'rzeJem, - jovCS'Item Upe
mondotta O. De mi batran oda m6dosithatjuk: bogy. ez esak eletalkonyanak volt - kepe. Legyen aldott kozottunk Kirinyi Lajos emleke.
T6th Laszlo emlekezete. Irta
8 tJ
lmnyoo1Jleggei to,·tenebni es "cgeneli ta,'sulat vdlaszimallyanalc 1884. evi deczenlbe,. Ito 9-an tartott iUtsen felolva.'1ta
Ret"i LQjo~. Kddmeut nkasztottak a. tehetseges szekely fhi nyakaba ; nclniny napi euuivnlot tettek tariszny~1.jaba es uehauy garast a zsebebe, azbill seomszeddal, komaval, vr"gy epen egy borvizes szekerrel be,kl1ldottek az enyedi collegium ba, hogy ott legyeu irastudo ember belole, ha az isten ugy rendelte. Evekig nem latta meg ismet nemelyik falnjanak sokszor megsiratott hatarat; forgatta a kouyvet' evekig mas ember gyertyajanak tavolra. vetett hal vany fenye Inellett, vagy talan a felpanasslas nelkul siito holdvilagou ; taplalkozott az elfelejthetetleu j6sagll 71 kolegyom-czipdvals jobb mddu tauuldk koriil vegzett szolgalnt keresmeuyevel : es lett igen sokb61 ezek kozul tanft6, pap, taudr, tiaztviseld, tigyved, gazdatiszt, orvos, egy- egy j6 magyar csaladuak megalapit6ja, a varmegyek meggyerillt ertelmisege kozt egyegy helynek betoltoje. T6th Ldszld is azok koze a tehetscges szekely fitik koze tariosott, a kik .felnevekedesoket, ertelmes emberre, a tarsadalom szamot teva tagjava letoket isleu utau a. nagy-enyedi eollegiunmak kdszonik, 1813-ball sZG.letett egyszerii jo szekely csalddbdl, a melynek nines sziiksege nemes levelre, mert uemely ujnbbkori tudosnak minden erofeszito okoskodaaa
19 . nemes:
Etele
kiraly barezain
szereztek meg
asi verrel
a'
nemesseget, Szekely nemes eredeten tJ egyeni kepessegein kivu). nem is orokolt T6th Laszl6 semmit, meg csak torvenyes nevet sem. Atyja. tanit6 volt Bagy kozsegben Udvarhelyszeken. Kozte es felesege kozt mar eroez e1so gyermekok Bziile.tese koriil viszaly tamac:lt, a minek kovetkezteben klilon 8zakadtak, ut6bb torvenyesen· el is valtak. _Uj hazassagi frigyre lepett csakhamar mindketto s T6th Luzl6 feItestverei egymas lltan felszaporodtak mind~et haznaI. Ot, a ki egeszeu_ egyikhez sem tartozott, anyai nagyatyja vette magahoz; annale hazanal nevekedett Erd8videken Bibarezfalvan 9 neve utan Demeter Laciinak neveztetett meg tanu16 korabau i8 sokaig. Atyjat nem is latta addig, a mig felserdult. ifjtiv8. nem lett. Akkor mar gyotorte a torvenyes .nemek' nellrl\lozese, elment Liszny6ba. a tanit6hoz, a hova idokoz}>en Bagybol atkoltozott; eIebe allott· s elmondotta, bogy neki . ket apja van, sines egy is; ha maga Hanak ismeri T6th tanit6 tIT, engedje viselnie a nevet. Az elerzekenyedett apa megcs6kolta soha sem hitott derek fiat . es felhatalmazta nevenek viseJesere. Igy lett Demeter Laezib61 T6th Laszlo, a ki min dent, a mivel birt, maga szerzett meg, meg a torvenyes nevet is. Es ez az isten kegyelmere bizott gyerek a kitiinosegart versenyezett, magat a legjobbak koze ldizdotte feI olyan tanul6tarsak kozt, miut b. Kemeny Zsigmond, a kibol kesobb Magyarorszagnak egyik legalaposabb gondolatjarasu szepirodalmi as allamtudomanlu iroja lett·; Takacs Janos, a ki tiszt.elt himevnek orvendett mar mint tallar e~' a kolozsvari ev. ref. fotanoda igazgat6ja, az alkotmallY helyreallasn utall pedig az orszag tavirdaiigyenek igazga~ tasat vette at: Bodola Janos, a ki Henyadmegye torvenyszeki eludki hivatahiban vivta ki a kozbecsiilest es szeretetet; as a kit orommel tiastelnuk magunk kozt, mint sasdguuk egyik diszet ta.maszat, Hnnyo.dmegye igen tisztelt foispanja Pogiiny Gyorgy. 11y tarsak elore torekvese 8 az oJ"szago& Devu Szasz K~roly taml.rnak felvilll\uyoz6. hata~a' magokknl ragadta.k 0. gyors felfogasl\, teh~tseges T~th Lasz16t is _az ismeretek ,2·
at
meg
es
tar-
szerzesebell mind tovabb-tovabb. Nehany osztaly vegzese utan elmehetett volna tanitdnak, gn.zdasagi ti sztviselonek, hogy 0. uaprdl-napru valeS klh~kodestol menekedjek s nemi megallapodott helyzetet nyerjen: de 0 kiizkodott tovdbb es kitartassal folyto.tta a tanulmanyoknt, epen mint azok, a kiknek lepteit gyonged csaladi goud iranyozta. Egy {zben vett erot rajta - a mint beszelte nekem AZ elhagyatottsag s a jovo bieonytalensagainak erzete. Ott hagyta a eollegiumot s be akart al1aui katouauak, J 0akaro.tu yen husaarok visszariasztottak a kozkatolln. durva eletenel immar sokkal tobbre erdemes ifjllt, S 0 visszatert s folytatta tanulmanyait. Az enyedi eollegiumban elvegzett mindent, a mi vegezheto volt: bolcseszetet, jogot es theologist, Lehetett volna mar pappa vagy tanana. De 0 meg tovabb ment, tovabb tanult minden segitsag as tamasz nelki.U; feleskudijtt a maros-vasarhelyi kir, t"blara s megszerezte az iigyvedi oklevelet. Most, a mikor egy-~gy tudomanyos palyaro. kepesito oklevel megssersese nemcsak eletevekbol as izzaddsbol, de vagyonb61 is egasz t6kat igenyel, most, as hova-tov abb mindinksbb, egesz mese-szeruve valik, bogy volt olyan kor is, a mikor minden csAladi as partfogoi segely nelkul tudomanyoe p81yara kiizdhette fel magat a 8zegeny gyerek. Nem szenved ketsege~ azonban, bogy a gyermek- es ifju kornak ilyf~ne sanyam kiizdelme mig egyfelol bizonyos szivossagot ndott a jellemnek, masfelol alig volt kikerulhetd, bogy erdesse is ne tegye. Aztan az emberkepzes nemesak nnnyibol all, a mennyi klinyvekbol as jo tanit6k okto.tasab61 merfthetd, Leuyeges es epen nem csekelyebb erteku tenyezoit: a. modor hajlekonysagat, gyongedseget, 0. magasubbra osztonzo skates koriilmanyek kozt is biztosan vezeto iranyel veket a esalad es tarsadalom szokta megadni. T6th La8zl0 meg kiralyi tablai cancellista koraban, 1837-ben meghazaaodott. Fancsali Sebestyen Karolinat, egy udvarhelyszeki birtokos as hataror leanyat vette now. Elete vegeig kegyelettel emlegetett hitestarso,t kit 1873· ban ragadott el mellole a ho.lal, az elet mindennapi kiizdelmeiben
--
T6TH LA8ZL6 EHLEKEZETE.
hii osztalyosa,
21
valsago8 korlllmenyek knzt megtartOja lett ferjenek es kis csaJadjanak. . Devara 1842-ben telepedett T6th Laszl6, mint figy"ed. Ezen idot61 kezd ve elete ntolsd szakaig 8 mit felemHtek felole, tisztelt fi" dr, T6t h Mikl6s esredorroa urnak keresem kovetkezteben osszeallitott_ jegyzeteibol mentem, Az eletkezdes sok nehezscggel jart az o8szekottetesek. nelkn} levo ugyvedre nezve, mert bar alapos jogaszi kepzettsege aJtai vonzatva a megye legfdbb csaladai: Kendeffyek, gr. Kunok ea Bethlenek 8 h. Bornemiseak biztak ra ugyeiket, a megye o.ra.nyto.lan hatalmn fonokevel Nopcsa Laszl6 foispannal ellenkesesbe jott s a miatt megyei hivatalt 1848-ig nem is nyerhetett. Koztudomasu dolog. hogy Hunyadmegye 8 kesobb barova lett Nopcsa Laszlo eroteljes kormanya alatt egyik legbiztosabb tamaszat kepezte IlZ 6 conservativ partnak. NehaDY fUggetlen jeles hazafi megkiserlette o.z elJenzek szervezeset; de a megye nagyszamll koznemesseget61 es sajrit partfogoltjaitol tamogatott ertHyes foiRpannaJ szemben aikert felmntatni nem birtak. T6th Llisz16t eKesz egyenisege, az enyedi collegiumbel ~ AIso.Fehermegye es MarOS8ZekgyiiJestermeibol magaval hozott szabadsagi eszm~H az ellensek tahoraba vontlik. S middn meg azt a mereszseget is elkovette, hogy- a hatalmus foispaonal as bozza. tartozoival szem ben tamasztott perek vitelet elvallalja, oly eros osszetitkozeseknek tett e ki magdt, a meIyek csakhogy iigyvedi okleveIebe nem kertiltek. Midoll 1848 tavR8zan 8 szabadsag hirtelen tamadott szele vegig fnjt nyngllti as kozep Eur6pa felett, Hunyadmegyeben is felmelegitette a szlveket. Gr. Bethlen Oliver csakhamar hOllvedseget toborzott; grof Kuo Gothard 8 mellette Szilvassy Laszlo a megyei elleuzek elere leptek ; a forrudalom magvat asonbeu Devan, a. mint tudositasom moudja, T6th LaszlO, Slikosd SLimuel kivaJ.6 szdnoki tehetsegu reformatua pap as GIU Daniel ilgyved kepezt~k. Ezek s tRrsRik legelsd teendonek azt tnrtottak, hogy a regi rendszer tlimBSzaUkepezo f6ispau tavo~zek hiv ..talabol.
22 A hat-szegvideki nemesseg nagy csoporbokbnu s fegyveresen gyiilekezett a foispan vedelmere : de el volt terjedve a hir, hogy a forradnlmiak is keszeu vauuak a. legkisebb ellenkezesre leldni a foispant. Elo tanuktdl tudom, hogy mint esdekelte k a. hatalmas ferfinak hoazatartosoi, bogy ne tegye 1ri eletet a biztos veszedelemnek. A gyilles meguyita.si ideje elerkezett ; feszult izgabottsaggal,.90kan fegyverrel az oltonyok alatt, gyulekezett a kOzoDseg aunak helyere, a mostani allami tanitokepezde kertjebe; N OpCS8Laszl6 szokott foIellyevel jeleut meg e s bejelentette lemon98.sat. Oly egyetemes eljenzes fogadta erre, .hogy epen nem lett volna nehez a forradalmi mozgahnak aMre ana.ma. Az orszagos esemenyek kovetkezteben nemsetdrseg szervezkedett Devan is. Egy kezeimben jart egykorri jegyzek szerint sbbsn. szazados Bodoln Janos, T6th Laszl6 pedig fohadnagy volt. Dr. T6th M;ikl6s l.tgy adja eld, hogy n. devai nemzetorseg kat szaza.dra volt osztva, az egyiknek szazadosa Bodola Janos, a Dlasika T6th Laszlo. Errol a nemzetorsegrol kulonbeu hsdi tenyt epen nem volt .alkalma. feljegyezni a tort6nelemnek. Egyszer megindlHtak valami negyvenen T6th Laszlo vezetese alatt a roman. felkel5ktol szorongatott Rakosd ~ozseg segitsegere, de a devai csigany-ntcsa vegenel tovabb nem lehetett vezetni a haderot . . ;Meg 0. gyakorlatokra is felette rendetleniil jartak a honfi.·hosok, elannyira, hogy a kapitany szallasa tele volt biintetesbol szedett zalogokkal: kapta, samfa, rezvasal6, ekevas es hasonl6 eszkozokkel. A magyarsag iigye 18~!8 vega f'eIe az erdelyi reszekben mind remenytelenebbe valvan 8 a roman felkeles as esaszari csapatok mind kozelebb vonulvau Devahoz, az itteniek elhataroztak, hogy Szilvassy Lasalot, Gal Danit es T6th Laszl6t segelyert knldik a magyar kormdnyhos. A ket elobbi ki is jntott a magyarorszagi reszekbe, de T6th Laszl6t Zarandban elfogtak s K6rosbanyan a nagy vendeglobe c8uldak tobb mas magyar fogolylyal. - Ottan hallva kint. 6reinek keszti15deset, hogy mikent fognak lSk eze1mek a hatab61 boeskorsz£jjat vagni, szereucseseu megssd-
kotte!:C kerillo nbakon baza jutott Devara. Itt mar a esaszariak uralkodtak; eltogtak megint as Nagy-Szebenbe kUlclottek fogssgra, a. honnan csak Szeben elso bevetele alkalmaval, 1849. aprili8 l l-en 8zabadult ki. EZl1tan kozhollvadnek allott 8 reszt,ett Gyula-Fehervar ostromaban : ounan asonbau haza hivta Hunyadmegye, a mely mar 184S-ban tiszti iigyeszsze yalasztotta volt. Mint ilyen tagja lett az itteoi verb~68agnak, a mely sok ellenseges erzehnd lazad6t juttatott veflzt6helyre. T6th Lasz16 azonbau, f8kent neje keresere, meg is m~ntett tobbeket, a mi miatt gyanusftasnak is voLt kiteve magyar reszrol. Szabadsagharczunk legyozese utan· egy eng bujdosott, az Erdohaton, Hatsz8g videken as LozsadoD. Vegre megunto. a turhetetleo eletet s onkent jelentkezett. E16bb D'· van zartak el, majd Nagy-Szebenbe, utobb Gyula-F~hervarra vittek s eliteltek koteI altali halalra, kegyelem ntjaD 10 evi varfogsagra. GY111afehervari fogsagab61 Gal Dani, Nemeth Laszlo as J enei J oZBef tarsaival meg akart szo]mi; el is inteztek a tervet, de hozzatartoz6ikat is ertes(tven, ertesiilt a hato. sag is es esenddrdk fogadtak a szokevenyeket a k6rhaz ablaka a1a.tt. Eunek kovetkezteben gyorsao szallitottak ot Olmiiczbe, a honnan csak 1856. oktdbereben szo.badult ki. 'I'estben es lelekbeu megtorve erkezett haza. Devarol ta vozuia, iigyvedseget folytatnia oem volt szabad. Keriilte a.z embereket 9 nagy kiizkodesebe keriilt felesegenek, a mig a tarsadalomba betuszkolhatta. Reodre-rendre enyhdlt 0. hatalom szigora is. Megengedtek, hogy Szaszvarosra koltozzek, az nrberi torvenyszek szakbelyere. Az Ugyvedi tl.ldomanyabo. helyezett regi bizalom megint feIeledett s a sok sanyargss utao joIetet elvezett a
kis csalad. 1861-ben megint tiszti ugyeszeve valasztotta Hnuysdmegye s b. N opcsn. Ferencz foispansaga al,att eletenek legboldogabb korszakat elte, tevekenysegben as tisztesseges j6ll etben T6th Lasz16. .
24
RETm LAJOS.
Elete utolso, szenvedesteljes eveiben, sok embert vadolt, talan tlUsagos keseriiseg gel is, scrsn mostohesdga miatt; de b. Nopcsa Ferp.Dczrol a Iegnagyobb tisztelettel es rag8Bzkoda&salnyilatkozott, oly sok massel egyiitt, 0 is. A magyar alkotnuiny hely reallasa, a m~lyert legjobb erejevel ldizdott es oly sokat szenvedett, neki elegtetel es jutalom helyett csal6dast es ujab b ssenvedest hozott. Az aItala viselt megyei iigyeszi hivatal a .torvenykezes reudezese kovetkezteben k6tfeIe valasztatvan, 0 egyiket sem tudta. megnyerni. Tiszti ligyeszsze a megye mast valasztott, kiralyi Ugyeszsze a kormany mast nevezett ki. Toth Laszlo ott a110tt megint mint palyakezdo, de a regi rugalmassdg es eletkedv nelkiil. Az evek elhaladtak felette; emberek, torvenyek, torvenykezesi eljaras masok lettek; szambavebeto Ugyvedi gyakorlo.tra tobbe nem tudott szert tenni. Itt eIt mi kozottunk ea erdes lett, esaknem kiiloncz. Ha a belepeskol' azzal fogadta DoZ ember. "Van szerenesem", - nzt felelte ra: "Meglebet, bogy az nrnak van, nekem ngyan nines egy ~epp is." Ha buesrizaskor azzal koszontottem, hogy: "Az isten aldja meg P mindig visszafelelte, hogy: • A 7.zal ugyan elkesett az isten." Kesobb, middn bepillanthattam lellri vilagaba, megdobbenve yettem eszre, mi mely keseriiseg az alapja ennek a kiiloncz· modornak. Talan egyeni csa16dasa~ is befolytak arra, hogy a fenna1l6 hazai kormanyok egyikenek sem volt hive. Makacaul vitatta, hogy Magyarorszag osszes onallosaga es onrendelkesese esak 18,tsza,t; sem kormanyunk, sem torvenyhozasunk nem tehet egyebet, mint a. mit Beesbdl megengednek. lly ssellemben 'frt is azamos ezikket klilonboz5 ellenzeki lapokban s irt ropiratokat is. MagY81'orszag allamjogi helyzetere nezve 'a volt az essmenye, hogy szakadjon el Ausztriat61 ea szovetkezzek a helyreallitand6 lengyel kiralysaggal. - Kepvise16valasztasok idejeben rendesen osszebivta egypar baratjat s tartott elottiik hOSSZll kidolgozott program-beseedet fUggetleusegi szellemben. Egy alkalommal meg az az egyetlen hive is masra szavazott, a ki az 0 fel-
T6TH LA,SZW EKLEKEZETE.
25
Iepcset bejelentette; de azert a rendesen fellepett kepvjselojeloltnek a fliggetlensegi ely fenntn.rtaso. vegett. Az emberek rendre megszokhik furesas&gait 8 vegQI nem is igen vettek komolyan. 6 pedig a. cselekveai terral vaM lessorulasa ~ vagyoni belyzetenek naprel-napra l&tott 8zetmallasn. miatt olyan melyen szenvedel t, bogy betven eves fejjel tobbs~or 3110tt az ongyilko9sag szeIen. Fia, a ki eloke16 es j6belyzetben ~an, tobbazor kerte, hogy koltozzp.k hozza es eJjen keDyf.l~mben. Nem mente Elismerte fia gyCSngedseget,de a yen makaes acithauak meg sajat gyermeketol sern keUett a kegyelem-kenyer. Nem tartotta maga,t meg nyugalomba val6nak. Mindenek felett munkaterre vagyott. Ennek a ta1'8asagnak miikodese irant kulonos erdeklodessel viseltetett' a bele sz610tt dolgainkba, mielott va,lasztmanynnknak tagjava lett volna. Mindenki emlekssik, mily aMnk poJemiit foJytatott tisztelt alelnokttnkkel regi magyar jogi kerdesek felett. _ A fegyverek 'nem voltak egyenlok, mert noT6th La9zlo arzemiljaba nem igen keriilt be -valami uj 1848 6ta; de keszletet olyan erovel forgatta, hogy regi j6 vitezre osmeri benne az ember. Olyan tehetseggel as osztonokkel aldott.a meg isteo, a melyekkel, megfeleld kornyezet es szerencses viszonyok mellett, egy orssagban es szamot tevo _szerepetjatszhatott ,volna. Igy, hogy a mi kis koriinkken alte le eletet s bizony epen nem kedvencsekent a szereneeenek, elesen korvonalozott alak s 01180nember emleket hagyta hat.ra, a ki a mindennapiak felebe magosan felemelkedett, mert erdekl6dott a vila.gmozgat6 atalanos essmek irant s h"za, nemzet as emberiseg iigyei viszhangra tahiltak lelkeben. ' Elete v.egere, a sok vihar es borongas ntan, arany felhot szott a gondviseIes. Ujb61 mnnko.tert nyert es tisztesseges eletm6dot. Elebb helyettea-polgsrmestere lett Devanak; 1883-iki atalanos tisztujitBS alkalmavlll pedig a partok kuzdelmebol egesz varatlanUl mint megyei tiazti iigyesz kerttlt kif VisB~anyerte ezt az aUast, a meljnek elvesztese volt fooka kedelye elborulasanak.
S wikor mar ujbdl boldog ember volt; mikor elvezte " reg vairt as megerdemeltnek bitt llepszeriisegnek mezet; mipj6tt a felszaporodott es ujszeriive lett munka elbirhatatlansaganak arzete keseriit vegyitett rolna bele : 1884. majus 25-iken, felejthetetleu felesege .halala uapjdnak tizenegyedik fordu16jo.n elszediilt, es rovid 'kiizdelem utaD meghalt, 0. nelkiil, hogy tndomassal birt volna a azenvedesrlH. Tehat az isten nem kesett el, hanem elete vegen megis megaldotta !
A Boli hegy Petrozseny mellett fni'nt 6,koJ'i erollig.
,
e
T 9 1ti , (Fdolvastatott
Gti 6 0 ,. t ;,I.
ac 1884. t\vi okt. b6 l·~n tartott ,,'laaatm'nyi iih\leD.)
:Megyenk delkeleti
hegyvide'ken a termeszet
sokfele
kiucsei
mellett oshajdankorunk· emIekei fogadjak a vandort. Oserd8k arnyahan bemohosultan rejtozkodo varromol per-
ladozuak a tetokon be a. havasok rideg regicSjaig, megany· nyi kerdojelkint tiinedezve fel elottiink, kik egykori lak6ik utan hasxtalau forgatjuk fel a tortenelem foliansait s bizouybalan tahilgaMsokra vagyunk velUk meg mindig uto.lvo.. Azonban e koriilmeny epen nem lanknsztja a buvar tevekenyseget, sot o.nnyivaI nagyobb vonzerot kolcsonoz a. tisztes romokuak, melyek szarmazasat irott emIekek hijaban nem egyenk int, hanem no hasousaeru epitmenyek ~Osszesegeben deritheti fel csupau a tudomany. Minel tobb ponton sikeralt az egykori v6drendszert kinyomozni- as megallapitani: aunal tobb adattal rendelkezik a regesz es historicus a kerdes eldonteseudl, ki elOtt tohbe nem sporadicus jelensegkent ttmuek fel azok, hanem egy egeszuek n. kritica vilag~l.mil o8szeillesztheto reRz1eteit fogjak kepviselui. A mi fe1adatunk ieh:it a pionierevel hA8onuthat6 osne, kik megtorve a keskeny nyomot a vilagos latas' es biztos tndas utjat egyengetjiik az utannnk arkezoknek. lly ertelemben telrinhe a tarsnlatunk megbizaBab61 az emHtett hegysegben idaig foganatositott kntatasok eredmenyebol: czelszeriibbnek latom egyelore a technilmjllkban
28
TEOLAS
G!BOn~
analog er5d{tmeuyek egyenkeuti bemntlltasaihoz kezdeui s csakis az anyng teljes attekinthet8sege utan 8 az idokozbEm kibongeszendo irodalmi forrssok alapjriu kisartenr meg a ehrouologiai kerdes tiszt~i.zasat. Egyelore nzonbnn tajekozto.tasul megkell emlfteuem : hogy 0. sz6ban forg6 eroditesek ki vetel neHrul faragott kokocskakbdl, mesz alkalmazasa nelktil voltak epitvd s a tornyaik kozt mlltu.tkoz6 gyer tegla.-tored ekek llgy forooaju kban, mint gyurmajuk es egetesUk min5segeben eltitnek 0. rdmai, vagy k~sobbi uralom emIekeitol s apen azert ken ezektiH elklilonftve mas id5k maradvanyaino.k mar eleve declaralnunk. Az els6 ilynemd erodites a Petroaseuynek lejto vaslltas banyiczai patak kozeIeben n hfrueves Csetatye Boli alagllttal atellenben mereszeu kimagasl6 ~()(j "C(/!J kupjat ekesite. 1879. sseptemberebeu koriilmellyesebben szemugyre veendo a szarnyvonal alagntjait, miiepf tmenyeit gyalogszerrel jartam be a gyiinyoru hegyi palyat, mely alkalommal a a Oset3tye Boli nevii alagllt alntt a bo.nyiczai patakrs epitett ket hid boltozataban tiint fel elottem nehany kopottas kinezesii koczkalap ." 'I'udakozodasomra Klopseb Gyozo akkor Banyiesan szekelt mernok ur volt szives azt a. felvilsgositast adni: hogy ilyen faragott kovek a Boli begyrol kertiltek ala. Ket ev mulva egyik tanar eollegdmmal, a hallottak b5vebb kipuhatolasu vegett felmentem Petrozsenybe, de az ott igen gyakran jelentkesd esozes tervemet meghiusita. Szint\lgy jartam egy masodik kiserlettel 8 cask ~883. nyaran sikertilt Konig Pal tarsaaagabo.n a. meredek hegyre feljutni, mikor mar esak annyit constatalhettunk : hogy ott val6ban letezett egy sziklo.erc5d, de unnak alakjat kiterjedeset tobbe bistosau megallapitani mddun khan nem allot.t. A Boli hegyet a ki esak Petrozsen y fele utazott bizonyosan nem egyhamar feledi e1.Sajat&agos 9U vegidomu kinezese meg a kevesbe erdeklodo utn,st is megragadja a mint az utolsd alagutb61 kirobogva a jobb part felett latkoritnkbe toppan. Petroz8eny £el01meroben jarho.tatlo.n meredeket kepez S C8Upan & V&sut melllS~ kiserthetni meg & feljutast. Elkepzel-
A BOLl IIEOY PETROZSENY MELLETT.
29
heto faradalmnk kozt kell bokortol bokorhoz kikapasekodai a ritka.n iart bozdtoa oldalon, mi'goem egy keskeoy 8~ikla-·h:itra jutunk, hoI gyollyortl killitas siet karpotoloi kilillott faradn.lmnilll~ert. Egyfelol a' vas\lt mellett snhogd banyiezai patak mely volgye 8otetlik, mas oldolon hanyatbomlok ala~ Bzalcad6 szikla oldal hirja fel a petrozseny-pl\ii lit kanyarg08 9zalagjat, mig amott delre a Paring kihlos RzirttetOjet Iatjuk borougani. - A regeszet sselleme elnemul a term~ szet leigezo bajai elott s csak nagy ida mul va OCSUdUD k fel aunyim esodslatunkbdl, bogy' a -rideg kuto.tas muukajat megkezdbetjuk, Sziklar61-sziklarl' kapaszko(lva esakhamar belatjnk,hogy az egesz tet6 a. felbuk6 meszpadok sorozatanal nem egyeb, honnan legfenuebb a. vasut,megnyitlisi tinnepelyeBsegeinek emelesere 8zant robbantasi furljukak eTdemelnek emlftest. Kello 6vatossaggal, mert egy elhlbazott Iepea eletiinkbe kerUlhet, ismet viasaahatoluuk a baratssgtalanul belenk kapaaakodc syrenga es korisbokrok alatt a delkeleti kis terassera, hol rovid kereses utan csakugyan megtaIaljuk a. tobbszor emlftett faragott koveket. Csakhogy se az eredeti falazat se az .alapep£tmeny nem kernlte ki a vasuti valIo.lkozok kapzsisagat. A z olca6 epitoanyagot nagy vandaliamnssal kifejtettek 8 a meredeken aIadobaJtak, ugyhogy ottlettink alatt ceupan a. fa.k_ gyokerzeteben fenuakadtakkal kelle beemuuk, mintan alig egy evvel korabban fejezte be a pU8ztitast egy petrozaenyi vallalkoz6, kinek zsakmanyat a jarasi szolgabir6i- hivatal tarsulatuuk erdekeben szives volt legalabb Iefoglalni. Az osszevissza forgatoLt, tUi"kalt teriilet, mely egynttal mestersegesen leegyengetettnek latazik, 17 ,metAr szeIes es 33 meter hOSSZll. Ha valahol, csak itt Ietezhetett egy vartoronyfele epitmeuy, mely helyzeten~l fogva egykep domillalta a vas\1.ti iranyt as a mai szekerut altai atmetszett hegynyakot. Az ortorony alakja a ternletbez mer ten negyszogii Iehetett s Maderspach Vietor, megyeuknek.e kitilno ismerdje ~zoheli kozlese azeriut lS54-ben s~inMn ilyennek latta. meg. Maderspach ur nemesak az eredeti alakot volt azerencsea latr~i, de egyuttal 2 csoutvaznak ralami bud apesti latogat6k altaI egy s(rtiregbol tortent kizavmsanak
.
30
TEGI.As G.AOOlL
is tanl1ja vala. Va16bo.n -or6k veszteseg, hogy azok a regeszkedo uro.k, kiknek nevet nem sikeriiIt kitndnom, legalabb rajzban vagy mas nton nem ertekes{tettek eS1.leleteiket s beesea felfedezeauk nyomtalanul semmisiilt meg. Az epitO k6vek minden ike gondosan ki volt faragva s a mi elso latogatasom alkalmavul Ieginkabb feltunt olyszer4 kagyl6meszboI sllott, minot a. Zai1 medeneseben hasztaIan Jieremnk. Mar akkor tisztaban vol tam azzaJ, hogy a Strigy es _Cserna medenezeben elterjedt harmadkori sermatemelet eerithium meszevel van dolgunk, de csnk a most foly6 1884. ev tavaszan sikerUlt Koboldogfn.lva es Szt.Gyorgyvalya kozt a hegyelen a banya helyet biztosan megallapitsni. E ban}' at61 ortornynnk 80 .kilometer tavolsagra eaik s kitiino utjainkon is nehez feladat volna a kakoezka.k odaszlUlitaaa. N6zetem szerint a 8zlilHtas lohriton tortenhete~t, mert Banyieza felal egy keskeny alig felmeteres sziklaosvenyt vehetunk kit me]yen gyalogosan, vagy lohaton lehetett ~ozlekedni. A kakoezkak is oly alakbau es nagyssgban vanuak kifaragva: hogy 2 egy-egy 16 terhetil szolgalhatott epen. Az alto.lam eszkozolt meresek kozepszerii adataiul no hossz\\sagot 60 cm., magassagot 45 em., vastngsagot 40 em. emlitbetem fel. Nem mindenikbe, de igen soknak egyik oldalaba 3 em. azeles, 15 em. mely heaagok melyednek ege8zen olyanforman, Mintha a faldbe melyitett epitkezesek ~zete8zeinek vagy a magas ban gerendakoteenek lettek volna -szanva. No.gyon va16szinu· is, hogy a Trajan-oszlop dombormiiven lathaM ktilso-be]so vizfolyos6k mar ennel az erodnel alkalmazasban voltak s akkor a vesetek nagyszaManak magyarazatat is megtalaltuk, A kovek egy resze 08z1opforman henger alakra. vala kidolgozva, mint o.zt a larsulo.tunk mnzeumaba BaBy.Henrik vasllti mernok llr ssivessegeb61 beszallitott mutatvanyon szemlelbetjuk, Ez oszlop ok kapubejaratnal nyerhettek alkalmazast. Mindezen epitOanyag nem nehanyaval Ietezhetett, hanem IDais tobb szaz darabot olvashatunk kulomboz6 helyeken 08sze. Jgy az alagntnak Banyiczara nyi16 torkolatat j6 dsrabon ezekkel boltoztak ki, a Banyic1.a patak kat hjdjaban alkalmaztak I a vaeutepites idejeben egy ideiglenes hill ket fejet ebbdl
A ItOI.I IIEGY .'ETJWZS'::!(\,
MELLETT.
31
rakM,k kit ugybogy a tomorre halmozott koczkBranst maig se moshatta 8zet a viz lirja. Ugy llitszik tehat, bogy 1868 ~s 69-re tehetjiik a pusztulas idejet s csak azon. esoddlkozorn: hogy annyi mivelt vilaglatott mcrnok ea vallalkoz6 kozul egyetlen egynek se jlltott eszebe a lehordatott rep .. seget legalabb egy vazlattal megorokitni. De uemcsak itt a ssiklaceueson erte megyenk 6skorat ez i
82
TEGLAS GABOR.
'.
houosult indllstriauGk. Petrozsenyi tagtarsaink nyomozasat nagyon megerdemlene ez az figy mert a helyszinen 3satasoht tarsnl"tllnknak a siker remenyerel alig mernek javaslatba hozni. Vegill eso.k annyit emlitek meg fel: hogy a Boli hegy erodjenek koezkakoveibol nehany jellegzetes ala kut mar beszallitottlmk mnzenmnukba S birjuk Bosz vasllti fomernok lU igeretet: hogy meg szives lesz egy part ide bejuttatni, mielOtt az ntolsd reszlet megsemmisiilne. Az erod korar61 es epitojerol kesobb, a lunkanyi hegyseg es gredistye videki yank utan lesz seerencsem velemenyemet elotarni.
Adalekok a Hora lazada. ttirtinetehez. Kun
806",.ttol.
(Felolvaatatott as 1884. f\vi oktOber 1-en ~a november 5-t\n tariott v~a8stm'nyi welekben.)
Midon a melyen tisztelt valasztmany azzal bizott meg, bogy n. Hora lazadasra vonatkoz6 8 eddig meg nyilvanossagra nem hozott adatokat 8 okmanyokat osszegyiijtsem 8 feldolgozza m, tettem azt azon szand6k kal, hogy megyenk tortenetenek ezen homalyos pontja nemileg Ipegvil&gfttassek, hogy Hunyadmegye monographiaja egy adattal meggazdagittassek. S middn en e megblzatast elfogndva a.. ~unki.ra vallalkoztam, azon 9zandekkal tettem azt, hogy a megyeben leva s a megyere vonatkozo okmanyokat s egyebb £rott emIekeket osszegyiijtve s kritikailag feldoIgozva, csekely tehetsegem aranyaban p.n is reszt vegyek azon mnnkaban, melynek letesitesere alakultunk tarsnlatta, f6Ideritenl Hnnyadmegye multjat! Tavol volt tolem a gondolat, hogy: ezen, megyenk hatarat messze tulszarnya16, 8 tortenetir6ink jobbjai altaI kello upparatussal feldolgozott mozgalom egeszere valami lljat, eddig nem ismertet tudnek talaIni, mert ha ilyen ambiti6val fogtam volna feladatom megold8sahoz, rna a legkeseriibb esal6das erzetevel kellene bevallanom, hogy mukodesem eredmeaytelen volt. Ujat mondani olysn torteneti esemenyrol, melyet Szilagyi Ferencz kimeritoen frt le, kinek pedig alkalma volt a becsi titk08 leveItarban orzott osszes hivato.Ios okmanyokba beleneshetni, s azokat szamos Magan oklevellel munkaijiban felhasznaIhatni; melyet id. gr6f Teleki Domokos dolgozott fel, ki Erdaly jelenteA HUNY.\DM8GYEI TOllT.
ES RRG. TARS. EVltONYVE.
8
EUN ROBERT.
34 ,
\
az
kenyebb Iev:eltarait mind ismerte, s nsokban felhalmozott anyagot mind felbaszn~lto.: tljat mondani itt, azt hiszem alig volna Iehetseges. De mig nevezett tortenetiroink esak azt dolgoztak fel s iamertettek , mi a H6ra htzadas altala.nossagara 8 egeszere vonatkozik, e mozgalom universalis torlenetet {rva meg, figyelmen kivill hagytak a mint kellett is hagyniok az egyes megyekre reseletesen vonntkozd esemenyeket, s a,zert megyenket illetoleg is nagyou sok tlj eddig mJg sehol sem ismertetett adatot volt alkalmam talalni ugy Maros-N emetiben, mint a nagyszebeni katonai leveItarban. Magan kezbol is kaptam nehany erdekes foljegyzest s adatot, s van kilatasom meg tobbet is kaphatni, sot meg a _megyei leveltarb61 sem mentem ki ures kezzel, ambar itt 0. 'Rora lazadasra vonatkozd okmanyok pogauyul vannak megtizedelve B a. Continua Tabula 1784-ik ev ma.sodik felenek jegyzokonyvi kotete egeszen hianyaik. Mielott azonban tisztelt valasztmany a H6ra mozga.. 10m reszleteinek is mertetesehez fognek, szUksegesnek Iatom nemelyeket elore bocsajtani az akkori viszonyok jellemze .. zere, s roviden eloo.dni a mozgalom okait, a mennyire azok az esemenyek menetebel kiderfthetok; kovetem az okok felsorolasanal sajat meggy8zodesemet s azon impressiokat, melyeket az okmanyok. olvasesa bennem tett, s epen azert talan elfogok nemiekben terni tlgy Szilagyit61 mint Talekitol, kik egyes, talan jelentekteleneknek latszo megjegyzeseket s eszreveteleket figyelmen kivul is ho.gyhattak. ARora zendiiles 1784 vegen t~rt ki, II. J ozsef csaszar uralkodasannk negyedik eveben, azon evben, melyben a magyar nemzetre aunyira serelmes rendeletei jelentek meg a'magyar koronanak Becsbe viteIet - a nemet nyelv behozatalat s az ossze(rast illetlSleg. Ez evben .erte el tet8 .. pontjat a feszultseg, a bizalmatlausag fejedelem es nemset kozt. T~gadhatlan, hogy .J6zsef elatt a legnemesebb, a legs_zentebb ezel lebegett, nepeinek boldogttssa, de tagadhatIan az is, hogy kivalt Mo.gyarofszagon e czel eIeresere eroseskoa eszkozoket haszualt. Az alkotmauy sanezai mogott al1aat foglalt magyar nemesseggel nem akart alkudosni, hanem foltetlen megadast, akarataDak foltetlen vegrehajtasat kovetelte. SziikkebHinek tartotta a magyar uemesseget,
azon neme8se~et, mely alig hat evtizeddel a csaszar ha181a utan killso kenyszer nelktil hajolva meg a sza~ad8ag, testveriesseg es egyenHSsegeszmeje elOtt, onkenyt mo~dott le minden jogair61 es kiva.Itsagair6l a legnagyohb .onzetlenseggel I J6zsef elegedetlen volt a. magyar nemesseg. magatartasaval, s ez elegedetlensegenek szavakbao ~s tettekben igyekezett kifejezest adni, a hoI esak alkalme nyilt erre. Nem csoda, ha ennek kovetkezteb~n sokan hittek s meg mai nap is hiszik, hogy J6zsef gyiilolte, a magyar nemesseget, hogy J61.sei a 'magyar nemesseg megsemmisitesen dolgozott. E hitben, e meggyozodasben volt Ribiezey Daniel, ki Ribiezen 1830. evi aprilh6 8-an. kelt, II ezegei mel.. tosagos gr6f Vass 'Gyorgynek ezimzett leveJebe~-ez ugyre vonatkoz61ag. a koveti:ezoket frja: ,,11. J6zsef mint uralkod6 egyediil es kenye szeriiit torekedven uralkodni, despoticum systemaj:i.val mint ember szamtalanszor j ott- ellenkezesbe, melyet 0 sokszor nem tu~ott eligazitaui, gyakrabban nem is akart, minthogy inkabb s mindenkor ~elseges .B~letesu indulatjait kovette; egyszersmind, titkolozo leven, miniszterei, vezerei me soha sem tudtak, holoap mit fog parancsolni, Nevezetesen ujabb rendbeszedeseiuek, a magyarokban talalt bator ellentallasa otet nagyon felboszantotta, R azon gondolkozott, hatartalan hatalmat velok kiirto1ag ereztetui. De ezen kegjetlen ezeI teljesitesere lrik'legyen.ek az eszkozok, meg nem volt egesz hizonyossaggal megva· Iasstva. J6zsefnek a magyar aristokratia eltorlesen s_ztintelen. hanykod6 elmelkedese kitalalta, Erdelyben tett gyakori uto.zasa kozben IlZ ohih jo~bagys>ol.nekie f'dldesnrasligok ellen beadott panassokbdl, melyeknek titko$ seeretariusai es szerzoi a zalathnai cameralis nemet tisztek as a balazsfalvi unitus puspok kalugyerjeivel es Sinkaival voltak.' Orvendett, s feltett kiirtd ezeljanak mar elOre teljes foganatossagat igerven, a uelkUl hogy jobbsgyok magyarok as szaszok is voltak, caupan az ohih mint nemzet vetetik fel teljesltesiil. Nakiek kozonsegesen szabadsagot iger 9 colonicalis birtokjokban magukat katonaknak beiratvau - 1784-' Egesz uyarou folyt a fejervari vat-ban 'a cODSC!iptio: hunyadi es z~andi olahsag. oktatastira' egy major Piskiben volt, es 8z~zankint, ezrenkint magnknnk valumi rongyokb61 8·
86
I{UN ROBER'r.·
zaszl6kat csinalvan, esodii.ltek. SzoIgalt ugyan a jobbagysag (mar t. i. 0. idldesl1rakno.k) a titok megtartesa vegett, de nagy bajjal. Kiveven az e18tt egy-ket avvel a salathnai camerale Dominium korcsmait valami drmenyek arendaba, t:dlotte Or fiscalis [obbsgjok es az ormenyek kozt sok viszalkodas tamadvan, a dominium olahai serelmes panaszaikkal kedves csaszarjokhoz, kit mar ok nemzetok edes atyjanak tap~sztaltak volt, folyamodtak. H6rat 'kiildottek Becsbe : jelen volt egyssersmiud nemely nagy Niederlandusok ellen folytatott ugyben Karl Toscano. gyalogsag auditor k30pitanya Szddler, . azut~n igen jo baratom, ZalathmlD halo. meg - 8 mikor Hora az ormenyek ellen tett panasza vegezten .as ohihs8,gnak magyarok jobbagysagn. aldl felszabaditniok olyan hozzaad~s~al esedezett, hs meg nem tortennek .feltalalnak kelni s mngukat veszedelemmel is felszabaditjak;' a Jozsef boles felelete volt: "Thut ihr das", melyre Hora leborult megkoszcnni, Szddler pedig elirtri~ott. Nero egyszer, sokszor beszellette el ezt az I.en veterauus baratom!·· Ideztem Ribiczey leveIenek idevouatkozd reszet egesz terjedelmeben, ressint Rzert, mert llgy Szilagyi mint Teleki fontos nyilatkozatnak talaivo. azt foglalkoznak e levellel, am bar egyik sem idezi, res zint pedig s fokepen azert, merb mint az akkori kor kozvelemenyenek nyilatkozo.ta kiva16 figyelmet erdemel. Ribiezey ezt es igy nem merte volna lefrni, ha sokan, vagy tahin mindnyajun kikkel erintkezett, llgyanezt nem hiszik vala. Hogy J6zsef a folebb neki tulajdonftott nyilatkozatot nem tette, az a1ig szornl bizonyitasra; nyilt, hatarozott jelleme nem volt alattomos tamadasra kepes ; nemes, em beries goudolkozaa m6dja czeljainak e1eresere nem haszndlhatott, aijas, kegyetlen eszkozoket; 0 ki a Spielberg legmelyebb bortonczellajaball toltott egy o nit, sonnet kijove megrendeJte, hogy tobbe soha senki se zarassek el fdldalatti helyisegekben, nem adhatta beleegyezeset rablasra, gy\1jt6gatasra, vedtelenek legyilkolasara ; iga~sagszeretete,' nem engedte volna meg, hogy asok, kik 8Z <5 megbizatasaban jartak el, ezert kegyetlen halallal lakoljanak. De ezen psychologiai okokon kivul ellene sz61anak Ribiezey f~ntebbi allitasanak azon nagyazatrlu. l'endelete~,' melyek a mozgalom folyame, alatt
ADALEKOK A nORA I.AzAD!S . TORTENETEREZ. /
37
ugy 0. Gubemiumhoz, mint az erdeIyi hadparsncsnoksagbo» inteztettek,' S melyeket lesz alkalmam az esemenyek re~zlete~ felsorolasanal bavebben ismertetnem. J6zsefhelyesIese as biztata,so, tehat semmi esetre sem okozta a lazadast. . Ha ennek okait keresve aeon kor hjvatalQs okmanyait vegig olvassuk, azt fogjuk talalm, hogy a gubernium es a hadperancsnoksag felterjeszteseiben mint fa s majdnem egyeduli ok szerepel a jobbsgyok tulsagos elnyomatasa a 101desurak raszerol; e vadat a megyei nemessegnek is tobbszorosen kellett hallenia, ugy bogy a Hunyad-, Feher- as Kolossmegyek altaI gr. Jankovits kivanatara 8zerkesztett "Species facti" s a Marosv3.sarhelytt .osszegyiilt"nemesi rendek nyilatkozataban felsorolt okok iilibb csak vedekezesek a fontebbi vadak ellen. Igy a maros-vasarhelyi nyilatkozat 3. pontja igy szol : .N em a szegenyseg, es tovabba nem a terheknek elviaelhetetlensege kp.nyszeritette volt az olahokat ezen veronbisra., pusztita~ra as .predalasra, mert valaki hazank allapotjat megvizsgaIja, bizonyosnak talaIja azt, hogy a. havasi helysegek, a hoI ezen partiltes eredetat vette, leginkahb penzesebbek, Militiaval; forspont adassal, ntonjardkkal es tdbb ilyenekkel nem terheltetnek, magok hazuknal csendesen nyughatnak, commereiumok S pAnzkeresesok egesz hazankban legjobb vagyon, a minthogy a kiralyi quantumot is legkonnyebben as summssebbeu mette][ mind eddig, a mint ezt a R. Perceptorok magok 'keszek mindenkor bizonyitani. Abrudbanyan, Topallfalvan, Offenbanyan as Verespatakon felsegee urnnkon kiviil mas DDS. terrestris niucsen, megis minemii megbecsiilhetlen mont tettek; a kiralyi arauyat, a. borokst felpredaltak, k:ir&lyi epUleteket elrontottak ; az abrudbanjui as verespataki eonbribuens banyaszok is reszint megolettek az oIaszokon kivil, vagy a. kik magokat eltek megmaraedlisa vegett olshoknek kereszteltettek-. Az alsdfehermegyei .Species facti I-ban ez all: "Koztlldomasu dolog, de kitunik a mo.gas kir. kormanyszeknek f. av! oktoberhd 26-ao 9924. sz. a. kelt s e megye Continua Tablajahoz intezett leiratab61, bogy a zenduMs Arad megyeben keletkezett es innet a -zarandi ssekbe terjedven at, leginkdbb a zalathnai nradslomben ~u.hongott." A maros-v4sarhelyi felterjesztesbeu pedig azt 01vas-
re-
88
_ RUN ROBaRT.
. snk, hogy ~Nemes M.o,gyarorszugban Arad Val'megyebenJ hoJott mar az nj Urbarium behozatotb; vette egesz er edetet ezeu olah Rebellio es ltgy ho.tott altaI n. mult holnap alejen .gyaszba borult szegeuy orszagllnkba". A positiv okok -kozt 3 megyek 3 kntouai osszelrast valljak alsi) 8 orban. A .katonai osszeiras mindeuesetre kozelebbi okot szolgaltatott a lazadas kitoresere, mint a jobbagyok elnyomabisa, ambar ~z utdbbi volt az elobbinek oka, A nep, kiilijnosen az olah nep Erdelyben, hoI az orlati as nasz6di hatarorezredelmek feIallftaso. Maria Terezia a1att 1762-1765 kozt eszkozoltetett, 'felre ertette a csa~zar altalanos osszeh'atasi rendeletet, annyival inkabb, merb itt is a kivitellel katonatisztek bizattak meg, s azt hitte, hogy hatarorvideki szo]galatra iratnak -ossze, s mint hatarorok nemcsak fegyvert kapnak, hanem mint a csaszar katonai folszo.hadittatnak mindennemii 10ldesllri szolgalmanyok es terhek 0.161, megtartva azonban hazaikat as foldjeiket. EIsok voltak a a kinestari jobbagyok, kik regi ssolgai allapotukb61 szabadulni, s azt az aranylag kdnnyebb s a. meJIett tisstessegeaebb katomlskodassal vagytak felcserelni. Ez eszmenek a foldes .. Uri jobbagyok kozotti gyors elterjedaset konnyii kepzelni, s igy a fegyver folvetele B ez altaI a jobbagyi iganak lerrizasa lett azon jelsz6, mi az erdelyi olahsag nagy raszet akkor egy erzesben, a remenyben egyes(te. Azon meggylSdes, hogy ~ csaszar folakarja ssabadftani a ssegeny elnyomott foldnepet, ezt emUtett szandekanak eIeresere meg in~abb oszt5nozte. Az osszeu-asra va16 jelentkesesek 1784 julius k5zep~n vettek kezdetoket Gyulafehervaron Ortmayer fohadbiztos elatt, ki utasitast kerve a hadperancenoksdgtol, onnet azon rendeletet kapta, hogy a folyamod6kat csaladjaikkal, fekvo birtoknkkal egyutt irja fel, oket a felsoseg tovabbi "intezkedeseig esendes mngaviseletre, a fbldesurak es megyek irant tartozo engedelmessegre figyelmeztesse. (Szilagyi.) Igy tortent, hogy Als6-, Fejer-, Hunyad, Zaraud-, KlikiilM- es KolozsmegyekQol tobb mint 81 kozReg lakessago. jelentkezett katonai szolgalatra as iratott OS8ze rcszint Gyulafehervaron a fohadbiztos a.ltaI, reszint a hat3.rori ti8ztek altaI sajat allQmasi helyeiken. Hunyadmegysben a hatszegvid~ki ti8ztek altal eszkozolt 6ssze(ras sok rendetlenseget
ADALEKOK A
nORA
LAzw!s
TO&T~NfJT.BHEI~.
.,09
es
haborgast idezett e16, ugy hogj' a megye m~r augu8ztllB 23..an tett folterjesztest ez ugyben a guberniumhos, miutan 0. nep "nyilvan es mindentttt io.blasok, gyilkolaBok eB,gynjtogatasok elkezdeser5} hessel, 8 azert, ha a baj orv~8Iasai~1 koran nem gondoskodnak, a szikrab~l nagy biz fog '-ta': madni." A gubernium, a tobbi megyektol is haa~n 8z~emii folterjeszteseket veven, az irant kereste meg az orszag08 kstonai f5parancsnoksagot, hogy a katona oss2.eirast sziintease meg, s a fenyegetett heiyekre ket szazad kawnasagot killdjon. A gnbernium s a foparanc8Dobag kozt, mely raben eltagadta volt, hogy az osazeirasra' p~aneso~ adott volna., azon 'megallapodae is jott 1etre, hogy egy 'polgari es katonai biztos jarja be a felbujtatott ~kijz8egeket, 8 .ott hirdetnek ki a -ko.tonai osszelras erv9nytelenseget, s a tovabbi osszeirasokat tiltanak be. Hatszeg _videken Richard kapitany es Zeyk Andras voltak a kihirdetO biztosok. De a folizgatott )lep a kihirdetesnek nem adott hiteIt, tobb faluban, nevs1.erint Also-Szilvason loisegsertc5 kifejez8sekre is vetemedett. Ellellszegfilo es zavarge kozsegek voltakmeg ez idc5tajban Varosvize, Gontzaga, Olah-Brettye, Ki,-Oklos, Jo-VaIcsel es fokapen Macso. - Karp a 1rihir~etest akkent eszkdzblbe, hogy az osszeirt kozsegbol ket bizalmi ferfiut rendelt mag a ele, hogyezek adjak tudtokra az otthonn ma· radtaknak az osszefras feltdggeszteset, as megsemmisiteset, sot Karp aunak teljes ervenytelenseget ki sem mondotta, hanem csak intette a nepet, _hogy addig maradjon esendesen, mfg a fegyvert netallln megkapja. (Szilagyi.) Jellemsd, as a mozgalom kitorNet nagyban f~kozt.a o.zon korolmeny, hogy ltgy a gubemium mint a katonai hatosagok mintegy ellenseges &llast fogialva. a jobbagyaik altaI fenyegetett foldesurekkal szemben, a megyek altaI tett felterjeezteseket tulzottakno.k nyilvanitottak, 8 it. ve8zelyt sokkal esekelyebbnek tartottak, hogj sem ezed er_ dewes volna rendki villi intezkedeseket tenni. A gnbernium elmulasatotta a zavarokat kezdetben gyorsan elnyomni, s ekkent ho.nyag mulasztasb61 s_rosBzakaratu indolentiab61 8 kis szikra nagy langra gyuladt. Igy aUottak nz tigyek, midon H6ra B~C8b61nsszaterve, izgatasat a ~araQ.di_reszekben megkezdette Kloskaval
kia
me .
\
o
°
40
KUN ROBERT.
68 Krisannal;
de errol mint a la~adas kozvetlenebb egy kiizelebbi ttIesben lesz alkalmam szdlaui.
okarol
Az 1784-ik en porlazadasllak, mely rdvid tartama. dnezaro. is oly iszonYll razk6dtatast idezett ela, kivalt megyenk terUleten, tavolabbi okaiul, mint ezt a tisztelt valasztmany mult hOovi lIMsen yo]t a.lkalmam kie melui, szolgaltak a II. J6zsef nralkodasa alatti aserencsetleu politikai viszonyok, a jobbagyok ssomcni helyzete, a katonai hatosagok ellenscges viszonya a politikai hatosdgokkul s az ebbol folyd katouai eonscriptid, Hatarozott befolyassal birtak az erdelyi lazadas kitoresere azon rabld esapatok is, melyek Magyaror~zag delkeleti megyeiben, nev szerint Krass«, Ternes as Arad megyekben, tehat Hunyad-Zaraad megye kozvetlen szomszedsagaban garazdalkodtak, s melyeknek elnyomasara mintan a megyek erre eIegtelenek voltak, katouasagot kelle kirendelni, e8a~zari biztosokat kinevezui. - A lazadas kozelebbi okaul tekintheto az olah nap folytonos, rendszeres izgatasa. Az anyag erre eJeg alkulmas : iUiiveletlen, tudatIan, 80rsaval nines megeIegedve, gyiiloli a magyar nemesseget, mint elnyom6jat, termeszetes ellenseget. Ok is kinalkozik az izgn.tasra eleg;_ itt van elso sorban a zalathnai kiacatari jobbagyok serelme. A salathnei uradalom osszes koresDuii ijrmenyeknek adattak ki hassonberbe, kik rosz italt mertek draga penzen, s a jobbagyokat kiilonfele mddon zalciattak. Azokat, kik maguknak utra bort vittek ttvegben, ngy mond Szilagyi Fereuce, megbnntettek. Megtortent az is, hogy 0. berlok egy hllBveti finnep alkalmaval Abrud .. banyar61 a, szent mise aldozatban vald hasznahis vegett az abrudfalvi p6paknak kiildott bort, mint csempeszeteb lefoglaltak. Hogy az ily es hasonlo esetek, a jovedelmezd regi heljzetnek a haazonber behozatsla altaI megvalt6z8.sah61 8zenvedett vesztesek a. lakosokra. nezve nagy mertekben erezhetOk voltak, <Sket folytonosan keserit~ttek, konnyu elkepzelni. A nijveked6 ingertHtseg vegre tettleges ellenszegulesben es erc5szakoskodasban tort ki. TopanfaJvana.k legi es (
AnAr.j~KOK ARORA LAZAi}AS TORTENETEnEZ.
41
kivaltsag erejevel biro szoka808 joga volt, hogy a majnsi vasar alkalmaval minden lakos 8zabadon merhetett bort, sot a helyseg ,az idegen borarulok~l egy kis vamot is vehetett. A haseonberlok azonban e regi jog ellenere, az emlitett vasar napjan Topanfalvara landzsaval es puskaval fol .. fegyverzett ket legenyt kiildottek, kik a vasarban mint ezirkalo orok jarjanak, s a nep altaI elkovetheto kihagasokat meggatoljak. Ez ujitas, a h39zonberlok ellen, egyebkent is felbdsztilt nepre nezve kihivas volt, s mid6n az egyik, as 16haton tHo fegyveres legenj, Kossotany Izsak egy videki parasstot letaposott, ez a kezeben leva baltaval egy haszouberi hordd feneket beutotte s az alatt a masik'ezirk&16 or Vertan, egy mebsert aruM nagy-aranyosi jobbagyot s7.idaltuuzvan, ez ut6bbi, tobb hozza csatlakozott paraszt segelyevel a fennemlitett videki jobbsgj' peldajat utanozta s igy a felbosziilt sokasag minden ott kitett haszonberloi hordok feneket beiltijtte, a bort. kifolyatta, s az apen jelen volt uagy-aranyosi biro, Togya Dnmitru e.~ak nagyllehezen tudta n. nepet a tovabbi eroszakt61 viS8zatartani. Az emlftett kihagdsok nem maradtak komoly kovetkezmanyek neIkul, annal inkabb, mert az -uradslmi lakosQk kozt ·folyvast tart6 ingerult&eg tobb zavart es rendetlenseget is idezett elo. A kir. kormallyszek a topanfalvi kihagas, szerzoinek es reszeseiuek kinyomozaBat elrendelte, 8 a vegb61 1783. ta vaszau egy bizottmanyt nevezett ki, mely munkajat bevegezven, a felso uradalombol 23 inkdbb terhelt egyen elfogatott, ezek az uriszek elott bepijroltette k, nemeIyek kozttlok szabndldbre, helyeztettekkezesseg mellett, masok reszint bdrtonre, reszint 50 vagy 99 botra, oten pedig, azok kozt a fonnernlitett Togya Dumitru is, balalra iteltettek; de pemjftas kovetkezteben, az ntobbiak attOl a kir. kormanyszek altaI folmentettek, s egy vagy kot evi bijrtonre, s ev.. negyedenkint 25 botiltesre lettek elitel ve. Az emlitett· kibagasok altaI okozott kILr 8708 frt 4.4 krra beesiilte~ett, mely osszeg megfi~etese no felso uradalom lakosaira rova . tott, oly moddal, bogy tartoz6 ad6jokoll fijlf1lminden forint lltan 33 krt fisessenek.') l1yen s ehbez ha.sonlo s~relmek
42
.
ICUN ROBERT.
mellett konuyti volt 0., nep folizgn.tasn.. Ez izgat6k kozt elso sorban kiemeleuddk 0. falusi pdpak, Ok volto.k szit6i az osszefras altaI keltett zo.vu.roknak; mint az elfogotto.k vallomssaibdl kitiinik, p6pa.k gyillese' _elc5zte meg a lazo.dast. Horanak egy levele bizonyftja, hogy Or pdpak hirdettek ki akaratat a nap elott. Mindeneke15tt pedig 0. folkeIesnek erosen vaUasos terrto iranya; az a veres griny, mit mas vallasokkal t'iztek, mind 0. pdpak befolyasar61 tesznek bizonysagot. A lazadas foszitcSjo.s lazadcSkfovezere volt Hora, val6di neven Nyikulaj Ursz, a zalatbnai urad. nagy-uraoyosi jobbagya, tapaszto.lt, vilaglatott ember, a. zalathnai kiDcstari nradslmak nemely falninak panaszaival negy izben jart Becsben, ut61szor 1783 vegao; mely alkalommal fogadtatott JeSzsef csaszar altaI is, a mely fogadtatasreSl mult ,wesen Ribiezey levele nyomdn volt alkalmam megemlekezui. Az olah kovetek, mint Szilagyi Ferencz megjegyzi, a" beesi utat mindig gyalog tettek, a felmeuetel negy hetbe, a hazateres ugyanannyi idobe keriilt, 8 rendesen ott negy hetig '8 tovabb is idoztek; sot utolso f6nnlete alkalmaval apen tobb hdnapot toltott Hora Beesben. A pellzt az uti koltsagre a megbiz6 faluktdl kaptak. Igy jelesen Kloskanak, ki Buesum, Kerpenyes es Abrndbanya kovete volt, e harom helysag mindenik utra 20-20 forintot fizetett. A hunyadi .kr6nika lOO(J foriotjai osakis a jambor pa.ter phantasiajaban voltak meg. EIsl> rangu izgat6k voltak meg Kloska Juon es Krizsan Dsurs, H6raoak kapitany tarsai. , Foizgat6kent 'Rzerepel llgy a kozvelemenyben mint a. hivatalos okmanyokban egy bizonyos Szalisz vagy Szal~sz nevii egyen; rejtelyes alak, kit a kozhit uyugalmazott c~aszari l>rnagynak tart, 8 kit a nep muszka bar6nak nevez. Egy katonai munka = Cbronik dea k. u. k. 31. Lin. Inf. Rgmts. Sza1isz 8zerepIesarol ezt mondja: A ssolgabirakno.k Kura~yon tortent mego~eteBe utan Szalinsz a rabIok aMre alIt, osszegyiijtott egy lada kineset s ezzel azon {i~ogy alatt, bogy a folkelc3knek fegyvert as losze,rt fog vas9,rolJli, Torokorszagba menekiilt, hol az islarnrs tert, as Erdelybe soha sem jott vissza. Grof Kuun Geza maros-nemeti leveItaraban van gr. Komia Zsigmo,udneno.k, Gyulay Krisztinanak ferjehez irott, a Tasnadon november 26-an kelt
a
ADALEltOK A n6nA LAZADAS TORT.ElfBTt~EZ._
43
levele. Sem e rovid level, sem Kornis Zsigmondoak erre irott valasza. nem ssoroaan vett Wrtenelmi okmanyok, minthogy azonban ezek folytan mintegy k5zvetlen bepillant&st nyerunk azon kor izgatott viszonyaiba, s minthogy e lerelek ugy iralyuk mint az azokban kifejezest nyen erzelmek altaI egyarant nagyon is megerdemlik, Az6 szerint· fogom mindket levelet ez -alkalommal bemntatni. Az elso level fgy sz61: .Edes kedvesem l Lereledet azjvesseggel Yettem, de nem vigasztahist, hanem napro1-napra keservesebb hireket ballunk ; el'tettem, hogy nem feIenlr, hanem Vajda-Hunyadra szandekozol, eIeg keserves nekem az ia, caak az -Iatenre kerlek vigyazz magadra, 9 ne hagyj engemet s gyermekedet keserves allapotra, .... - mi i~ten ill caak· a rosl hireket halljuk, es nagy -rebegessel .vagyu~; mivel epeil most vala.nk Vajieknal, es azt. beszellettek, hogy a fijoknu· vette'k leveleket Vajab61 s azt irja, hogy azt halJotta, ~ogy Deb: reezeu koriil is keszen volna 50000 ember a nemeaseg ellen, es hogy Szalisz Debreezenea keresztli.l 8zok6tt, a - bagazsiajat ugyan elfogtak, de 0 maga elillantott; mar Isten tndja, iga.zak-e ezek a hirek vagy sem, az isten tudja, de most minden rossza.t e1. lehet hinni; na- te elm~z _8. uemesseggel, mig mi itt maradunk, felhetlink a szomazedaagban levo parasztsagtol; a Krisztns _kinsz~~vedeseert Ird meg, mit esiualjunk ; tahin meg jobb lett volna KoloZlvma menniink; esak az Isten tudja mit csi~aIjl1nk. _irj -valami bizonyoiat kerlek, s azt is, hogy - mikor indulsz befele. - Huszuek ko8zontenek, ugy Ignaezot is koszontik. Hnszarek banjak, hogy Kolozsvartt ninesenek. Kerle'k lrd· meg, ·ottan nem volna-e batorsagosabb; en parancsolatod azerint a lovakat kiildom. Jauk6 csokolja kezedet. Kerlek tud611ita minket vasarnapig vagy hetfoig ide. Ajanlak az dr- latennek. AZOD kerlek, vigyazz mngadra imadkozz, melyet en is el nemmulasztok. Cs6kollak es vagyok kiuesem igaz hfv tars ad Gyulai Krisztina. U. I. Hn, Vesse1enyit el akarod fogatni, az istenert vigyazzatok, mert Csereyne azt mondja, Vesselenyi azt mondotta, ha llgJ3U csak latja hogy el fogjak, el5bb gyermekait, 8ZutEin feleseget, azutiD magat lovi meg." . A masnap nov. 27-8n kelt, v&l~z {gy hangzik: .Ed. kinesem! Mily nagy orommel yettem T .\SnaidrOl irt lerele-
as
edes
sum
44
RUN ROBERT.
det, ki nem mondhatom ; mikor az ehore akartam valn.szolni, akkor megerkezven a lovakkal, n. maaodikat, is kaptam. A' mostani allapotokrol semmi bizonyost nem Irhatok, hsnem a "Kolozsvari expressns megerkezven, az oda va.6 tabla aztat Irba, hogy a feltamadott olahsag a gyalui hegyekre hnzta volna meg magat, s ugy vettek volua eszre, hogy ide a Szilagysagba akarnanak beutni : itten ugynu eddig meg eseudessegben vagyunk, a uemesseg gytileget be, immar a Rez a!att es 0. Meszes alatt Cordout is huzo.ttunk velok, Szeplakon is az egy Svadron katouasag nagy vigyazassal vagyon, az ordinaneziakat is kia,llitottak egesz Banffy-Hunyadig; ods helybe rendelttik Geuesi J 0zseiet, hogy mindeuekre .vigyazassal leven, legkisebb mozdulasokr61 a tolvajoknak, ejjel nappal sietve tudositsou. Itten a hire, hogy B6rat a vezeroket elfogtdk volna; eppen a mai postava) is jott a Gllberniumtol eomissi6, hogy a ki Horst elfogja, a esaszart61 300 aranyat, a tobbi tolvajok e]fogasaert 30 forintot mindenikert ktilduosen, a ki pedig Szaliszt elfogja, 1\)0 arallyat kap; a.~ 0. parancsolatunk is jott, hogy a kik a reb ellis olahok kozol elfogattatuak, azokrn. katona,..torvenyt (Standreeht) tartsuok es mindjart exsequalwauk. . A z en elmenetelem nem epen bizonyos; att61 fiigg, hogy B...Hunyadrdl az Ordiminczhik mi hirt hoznak. B.-Hnnyadon vagyon 300 nemesseg Banffy Gyorgy commend6ja alatt, mas Trup Fenesen vagyon Csakyval, Kolozsvarra is megyen holnap Bar6ti uram. az assessor, az is hoz vnlami bisonyos hfrt, remenylem, ket",:harom nap alatt bizonyos tud6sitast kapunk, addig ne is igen mozduljatok Tasmidr61, hanem Isteu segitsegevel varakozzatok ottan, itteu mindnyajan bistatnak, hogy ott batorsagban lehettek, mert ma itten leven Szathmar varmegyenek egy depntatusa hogy itten tndakoz6djek ezen mostani hirmas allapotokr61, es bizonyos relati6t vigyen a varmegyenek; azt is mondja, hogy Karolyban agesz batorsaggal lehet az ember, merb a var.megye' nemesei is fegyverben keszen allanak oltalmukra, ma elment innen ez a deputatua Kolozsvarra, megigerte hogy eree joven, nekunk is hoz hut; Tasnad fele fog ki.menni, lea8eaetek fel, e8 beszeljetek vele, de addig is fog-
AD-,LEKOK
A DORA LAzADA.S
TOBTENETEHEZ.
~ .. ,,*:)
lak tudcettaui, csak kerd H1l8zart, hogy Hidvegre oly parancsolatot adjon, hogy ide minden masodnap jojjon be ember, a ki ~t1tal tndosfthassalak; ha. ngyancsak valami sieto vagy veszede]mes hut hsllok, vagy magam megyek kit vagy egy lovas legeny altaI sietve tl1d6sftla~, azert ujra is from, hogy ne siessetek el Tasnadr61, hanem vairjatOk ott tudosltasomat. ,J Immar .eleget is Irtam, adja az 'lir Isten, hogy meg jobbakat as vigaszta16bbakat is Irjak, Ignacz koszont mindnyajatokat, ugy fel, hogy majd a hideg leli, de imadkozik is eleget, talan minket is megtart az imad!aga; en nem sokat imadkozom, mert reggel het 6rat61 fogva delutan 2-3-ig tablazlluk, azutan eszein a. mit ehetem, delntan ismet egybe gyiiliink, es azon tanacskozunk, mint vihetnok a dolgot legjobban, de remenylem, az Iaten vigasztal6nk le~z mindnya. junknak. Mindezen dolgaim k07.t r61atok meg is el nem felejtkezem, hanern azon kerem az Istent, hogy Iegyen nekern es nektek szent tetszese szerint va16 01talmaz6tok es vezeretek, melyek utan a kis Jank6val egyiitt teged ezer .. szer cs6kolva, vagyok edes kincsem hfv tarsad Komis Zsigmond." Ime tisztelt valasz tmany egy kis idyl a harezi zaj es gyilkos larma kozt. A csaszari fahadi tanacs Beesbeu nov. 21-iki keletteI azt frja az eTdtHyihadparanceuoksaguak (n.-szebeni Archlv. 64. 351.) "Koppenzoller ta-bomoknak a magyarorszaRi hadparencsnokssg utjan folterjesztett jelenteseb61 az erdelyi zavarokra vonatkoz6lag az tfinik ki, hogy a follazadt parasztok vezetoi egy H6ra nevil zalathnai jobbagy, egy hizonyos Szalisz es egy ismeretlen ember, ki kiilonfele .egyeDrllhlikn.t hord, s kit Poperszkynek hfnak, Mar szeptember 19-en f'ollettek sz6litva· az osszes magyarorszagi hadparanc~nokssgok, hogy legfelsdbb rendelet ertelmeben eber figyelemmel kiserjenek egy bizonyos Szaliszt, ki 6 Felsege alattva16it Magyarorszagon, Erdelyben es Galicziaban kivan~orlasra csahftja, es bogy azon esetben, ha aku maga SzaJisz, altar neto.lani tarsai emHtett Uzelmeken rajta eretDanek, ezek azonnal, minden tovabbi vizsgalat Delknl rogton itel6 bir6sagi~ag kotel altaI vegeztesaenek ki.- Az erdelyi badparanesnoksag nov.: SO,-iki kelettel erre azt vail aS7.olj a,
46 XUN ROBERT.
hogy mindjart az elso leirat vetelekor minden csapat - as varparanesnok, a v6mhivatalok. S osszes polgari hatosagok fOlhivattak aber figyelmet fordftani nevezett S~ali8z tlzelmeire, de sehonnet sem erkezett· olynemii tudosltas, hogy az emlitett egyen Erdaly ben valahol megfordult volna. A Sehulez alezredes ailto.leszkozolt vallatasokb61 sem deritheto ki, hogy idegenek szitottak volna p, lazadast, mert az el.. fogott lazad6k esak H6rat valljak izgat6ul, s igy nagyon vaI6~z{nii,hogy Koppenzoller f"olterjeszteset vagy a nem mindenkor megbfzhatd katonai jeleutesekbdl, vagy epen meude-moudskbdl meritette. Val6szinuleg a magyar nemess~g terjeszti szandakosan az efele hfreket, hogy ezek altaI elpalastolja a lazadas val6di okat, 0. jobbagyok elnyomata8at, 8 az ebbal 8zarmazott elegiiletlenseget._ Szilagyi szinten azt bizonyitjo., hogy Szalisz a p6rzendiilessel es az olahokkai, kiknek nyelvet nem arlette, legkisebb osszekottetesben sem allott, s Erdaly ben soha sem volt. Lett legyen ktllonbeD.Szalisz Erdelyben vagy nem, s izgatott Mgyen vagy nem, o.nnyi bizonyos, hogy minden leveltari kutatasok daczara sem vagyunk egeszen tisztaban e lazada8 okait illetoleg, es bizonyara nem is lesziink soha ; ezekrc51egyedul H6ra adhatott volns kelld felvilagosftast, .de 0 mindregig makaes hallgatast tanlisitott, s titkat, ha volt, inagaval vitte Q, kluos -halalba. J ellemsd, kiilonben a mit Pfefferkorn taboruok, a lazadas elnyomasara. kikUldott osszes esapatok fc5parancsnokaH6ra. elfogatatJa.utan az eraeIyi hadparanesnoksagnak tett jelenteseben kiemel, t. i. .azon koriilmeny, hogy H6ra elfogatdsakor egy csom6 irast a tuzbe dobott, at ason mar reg taplalt v61emenyebenmegerosfti, .hogy Hera nem a tnlajdonkepeni folazfto, hanem esak eszkoz masok kezeben. Az emUtett katonai DlU Hdra becsi kihallgatasar61 uva 0. tobbi kozt mondja: J6zsef csa.s~ar megnyerve H6ra. kii!so megjelenese altal beazedbe ereszkedett vele. Ezen alkalmat felhasznalva a ravasz kervenyezo, szolgabiraja ellen is nyujtott be panaszt; a panasz. megvizsgaltatott, as a 8zo1gabir6 megdofgalto.tott, ki ezert a hazatert H6rat megbotOztatta. H6ra ezert bosznbol 0. magyarok 9 kivalt a tisztviselak ellen izgatni kezdte nepet. Es ez izgatas mindeniitt
ADALEKOK A H6nA WADAS
TORTENETEIlEZ.
47
termekeny talajra to.lalt, melyet e ezelra. tigya katonai tisz... szeiras mint a topanfalvi figy kelloen elkeszltett. Ez izgatasnak volt kovetkezmenye a mesztakoni gydIes es a za·randi szolgabirak meggyilkoltatasa Knretyon, :r:ne1yesemenyekrol azonbau, vo.lamint a Jazadas lefolyasrirol, miutan ma n valasztmanynak es tisztelt hallgatosagnak tigy is elegge igenybe vett tiirelmet teljesen kimeriteni nem akarOID, a valnsztmany legkozelebbi iiIesen less szerenesem refenilni.
(Fo)yt,at'aa kovetkezik.)
Kirandulas a romaiak bukovai marvanybanyijahoz. T;9'a, Ga6ortol. (Felolvastatott
az 1889. thi juniua 6-d.n tartott
val.lasztm. iil~seD.)
A rdmaiak h6dit6 szelleme nem esupau a hadvezenylet es katonni szervezet folenyeben nyilvauult, mert kebsegen kivul tiszteletet gerjesztdleg hatottak az egyszerii. barbar Iekoseagra mindenfele azok a nagyszerii miiepitmenyek is, melyek az egyes provincaiak kozpontjain szazadokra sz616 biztossaggalletesittettek s melyek meg romjaikban is az ero es hatalom nema sz6sz616i s a birodalom magnsfokri mfveltsegenek es nagysaganak jelzoikent szerepelnek mindenfele, Megyenk teruleten is minduntalan megalHtjak a vandort a monumentalia epiiletmaradvanyok, a hol esak legiunoriusok tartozkodtak: biztos ujmutatast nyeriiuk azok nyomdokai irant a. szolfd kivitelii architecturai es szobraszabi maradvanyokban .. Minthogy azonban a miiizles ervenyesti1ese szoros fiiggesbeu all nz arrn alkulmas anyag kelld elojoveteletol : nern latszek epen erdektelennek eI8ttem auuak kipuhatolasa, honnan nyertek a daciai h6dit6k azt a szep szemcses meszet, mely megyeszerte, sot hutaraiukou tul Ie a Kaniueebes mellett rombaddlt Tibiscumig s fel Apulumig annyi faragvaoyon kepviselteti magat. A kerdes uyilvanos targyalasara' pedig mar o.zert is inditto.tvo. erezem magamat, mert erre is, mint sok egyebre, egyes atfut6 latogntdk kozlesei folytan teves. meghatarozasok orokosodtek meg az irodalomban. A j6 Breg Ackner ttr is, kinek egyebkent mi erdelyreBziek sok halaval tartoeunk, bizonyara felreertesbol
KIRANDULAS
'A RO:'U.IAK BUXOVAI ltIARVANYBANV!.dBOZ
.
'4:9
a Zajkanyrol Bukovsre vezeta Marmora h8g6t jeloli 1ri t\ banyaszat 8zinhelyeiil, nyilvan a nevb61 inddlva ki, mely egeszen alkalmas a helyi viszonyokkal kevesbe ismeros kutat6 megtevesztesere. A Marmora homokkoveinek puszta megtekintese azonban kello ezafolatUl szoIgalhat mindazok ellen, a kik mint Vasa J6zsef (Erdely a rdmaiak alatt) es Goos Karoly e Mves alHtast kritika nelkiil elfogadva tovabb terjesztettek. A pompae marvanyanyag innen meg ket drai tavolban a Bisztra-volgyen folfeIe haladva. tarnl elenk, hova Konig Pal kollegammal a mult nyaron Varhelyen foganatosftott asatasok pihend napjan randolt~ el, autopsia utjan felderttenddk -a Mithras templomunk szobraszati targyainak szi~ten anyagaUl szolgalt kozet eredeti lelo helyet. Epen Bukova helyaeg szelso hazainal fordulunk be a V urvu Pietri kristalyos tomegebol eIerohan6 Bisztra-volgyebe, mely innen kezdve folyvast tagulOlag vegre Voiszlevan alul a nagy magyar medeuczebe olvad, de felfele egyszerre keskeny szorossa zarul, ugy hogy az erdei lit is 'valtogutva majd jobb, majd bal partjan nyomulhat abba be. Chloritos csillampalab61 epi1ltek fel 'a mind magasabbra tolulo hegyek s 00. kozet kelet-njugati esapassal" de szelid, delnyugoti dnlessel biro Fejiink f610tt terebelyes bukk erdd lombkoronaja bonil enyhe arnyat tartva az izz6n silto juliusi nap heve ellen. Az utazas nem nynjt nagy va.ltozatossagot s epen azert titrelmekleniil varjnk minden kanyarulatndl a meszszikhtk megjeleneset, Vegre nehany tusk6 villan meg a. hegy oldalon s nyomban ribukkanunk az elsd meszkemencaere is. De ezek csak hirnokok, mert -a tulajdoukepeni banyahely innen meg j6 tOYS fekszik soda elebb egy kis hag6n erkeziink meg, melyet a bukovai nep is epeu igy vagyis P rip 0 rna k nevez. A Marmora nevezettel tehat tisztaban vagyunk 8 bizouyos, hogy l.lgy el van rejtve a keskeny messtelep, hogy meg napjainkban se igen tud a legkdzelebbi videken kiviil mas valaki felole s a. rdmaiak vizsgo, tekintete magis kikutatta 6 felismerte annak gyakorlo,ti a]ko.lma~h~6sagat. -, ' A hatszegi medeneze szegeJ.yhegysegeben meszkozet n, is eIeg bave~ ismeretes, de a mesznek ez a krist8.1yosan I
0
A IiUNYADAlEGYEl
TORT.
is
nEG. TAUS. EVltONYVE.
,
50 aemos4a teleslege egyedul
ide van internRlva s azt mint 810braszatilag enekes1theto marvanyt a reSmaiak nogy vingzunak Grvendett belfoldi ipar anyaganl tndtak alkalmazni. A helyi kOriilmenyek behn.t6bb attekintese utan k8nnyen vis8zakepzelbetjlUr a meszt,elep eredeti configuratiojat s vilag08an kivebetjt1k, bogy 8Z eredetileg Q Bisztrapatak vizeig terjed61eg koriilbelill azt 8, magassagot erte el a jobb parton is, mint az odavezeto lit Tegso szakasza1i1 szolgalcS kis hageS. A balparton az eredeti megassag epen kiteblzik, mert ott falszerflleg fejtettek nzt Ie S a kivajt ter11letet szelessegeben, hOsszllsagaball egyarant felmerhetjtlk. A metamorph kristalyos mesz alig 30 meternyi szelesBagu telepe ehloritos csillampalara teleptilt a az egeszen tilzta meszcarbonat esnpan k6zepso magkent mutatkozik, hoi szine hcSfeher s toresi lapjan a kis rhomboedereket, valamint asok ikreit szabad szemmel is megklliomhoztethetjllk. A Bzelak fele azonban csillampikkelyek tisztatalanitjak, sat folf"eJe Iikaesos tuffaba megy at a kozet 8 a 8zintajak Izerint tomolsege es seine is sokkepen valto.kozik. A lefejtes a Bisztra miudket part jan nyomoko.t hagyott maga utan, de a banyaszas tlllnyom61ag magis a balparton ment vegbe, hoI a rakod6 ter is f'61ismerhet8. A nep altal fa I n a k nevezett banyahely mo,ig erintetlen mig a· fennmaradt tormeleket a me9zegetl>k felhasznaltak. Ez az oka, hogy mai napsag IC\llptnrakat nem talalni tobbe, holott a 8zazad elejen ilyenekre nem egyszer ako.dtak. , A kibanyaszott anyag egy reaze epitesi czelokra alkalmaztato~t 8 ilyenfdle kusz6b, parkany, sot koczka is boviben lathatcS Varhely romjai k6zt. Leginkabb feliratos kovak (s{remlekek, fogadalmi oltarok stb.) ssobrassati miivakre fektettek a hanYB urai n, SlUyt S le 'I'ibiscumig, (Karansebee mellett) fel Apulumig megtnlaljuk e keszitmenyeket, uem egyszer toprengve a felett: .nikent s~allithattak nkkora tomegeket tobb napi jalo f61dre e1.
Hunyadmegye meJegforralai. D,.. Hanko Yi/modo/. (Felolvutatott
as 1884. mircaiul
5·6D tartotf riludlD.
tll' ••IL)
A Hunyad varmegyeben talalh~t6 aavanyforruok Iza .. ma 29. E forrasok vizet vegyi o88zeteteltikbez kepe.t negy esoportra oBzthatjuk. A boholti, aolymoai, kemendi, reczeli, bozesi, nyirmezoi, banpataki, paukotai, haroi, burjanfslvi, boitzai es hobicsai hideg egvenyea, foId8l, vasaa lavanyuvisek, A devai, tordai, romoszi es zsil-krivadiai hideg sos forrasok. A fered6 gy6gyi, babolnai, kia-rapolti eB kis-kalani egvenyes. faldes meleg vizek. Az alvaczai e8 aJHt61ag a Randori Meleg kanes vizek, E eaoportok egyes tagjai meglehetlSaen hssonld o8szeteteluek az e16fordula8i helyek geologiai sajatossagtihoz kepest caekely m6doawaasal. E kat ut6bbi esoport egyes tagjairol ohajtok a t. valasztmanynak egyet-mast elmondani. A.
E g v e u y e 8,
f old e 8, mel e g viz e k.
I. B abo 1 n a. Babolna kozseg a Maros jobb partjan, SZ88zvaroat6l egy, D6vatol kat 6ranyi tavolra fekszik. A helyBag na· gyobb fele abba a keskeny vo!gynylJRsba melyed be, mel, az itt uralkodc chloritos csillampalat megszakitva, egy kisded pataknak medreiil szolgaU. E volgytorok bejaratan8J azonban jobbfelol voros eonglomeratum helyezkedett a esillampalara, az athmospheralisk behatasa alatt rovatkas alakzatokka alakulva. A karpati homokkc5 egyetlen kepz5desen kivul folfete vO}gyho8szant eaillampala kepezi a kat atellenes 'alat kozbe-kozbe talkkal, chlorittal vegytilve.
52
Dr. HANKO V1LldOS.
A patak alluvia)is kepzodvenyet, mindjart a bemeneten tul mesztllffa alkotja, melyen 8. patak itt-ott zuhatagokban omlik ala, e Mellett a malmok gyakori ismetlodese mindjart kiteriti keskeny medrebdl. Egy ilyen mnlom kozeleben vlzvezetek nyomai mutatkoznak ; a kiasott alagcsdvek minosegebol arra kovetkeztethetni, hogy a. kornyeken gyarmattal birt r6maiak azon gyiijtottek ossze a hegyoldal kitiino forrasvizeit. Onnan kezdve keskeny volgyi lit kanyarog majd a patak vlzebe, majd meg a travertiuoba melyedvs, mig 3/" 6ranyira a hatterben messze kitetszo juramesz valtja fel a vezeto utat kisero csillampalet, E ponton gyonyorii nagy kiterjedesii erddkkel szegelyezett sima tisztassa oblosodik ki az elobb· keskeny volgy, sannak kozepen 5 Meleg forraa buzog fel, E forraaok koziil kettot maig is j6 karban IE.vOregi falazatok tagitnak hatalmas medenezekke, E falazatok, valamint mas nyomok is arra mutatnak, hogy a rdmaiak a babolnai Meleg fornisokat is felhaszmiltak epp ngy, mint a parhuaamoa gy6gyi, s a Strigy voJgyeben talalhat6 kahini asvanyvizeket. A £rissen meritett viz kristalytiszta, szagtalan. A viz hom8rse~lete 30.10 C. FajslUya 14° C.-nal harem j61 megegyez6 kiserlet kozeperedmenye szerint 1'00077. E -forrasok tnlajdonoaa Velieska Lajos birtokos, Ketto ezek koziil ember emIekezet 6ta haszmiltatik ftirdesre, az uri fiirdo a tnlajdonos es vendegei, a nepfiirdo a k5zseg beliek altaI. A .mint az elemzesbdl kiveheto, a forr as vize a savanylIvizek ko~e tartozik, melyben fobb alkot6 reszek a szubad szensavon kiviil a szensavas mesz es magnesia. Magas tem .. peraturaja e8 szabad szensava.nak a nagy homerseklethez kepest 'feltdnoen nagy mennyisege Do vizei figyelemre melt6va. teszik. II. Fur d 0 - G y 0 g y. AIgy6gy kozeIeben egy, erddk altaI koritett, lassan emelkedd, felgomb alakzatu, 200 Jepesnyi hosszal 8S szelesseggel biro mesztllffab61 a116 dombon, eszaknyugati szelen, .4: meleg forraR fakadt. A f(irdo 88 a fUrdoepilletek reg lettint ssebb id6knek nema hirdetdi, .4. paf fejdelemnek, Bethlen GaborD~k mindig kedves pihend helye volt FiiJ'do-
IIUN\rADMt:OYE U8J,EOI"ORnA.SA.l.
58
Gyogy. Hogy e gy6gyforras mar a r6mai korbaa
huzmiltotott, mutatja egy a kis-kaldnihos hasou medon kesziilt, atmer6jeben mintegj 24 lab 6sregi vizmedeneze, mely azonban most Meleg vfzet nem tarta1maz, mert a mai gy6gyforrasnal mintegy 20 'labbal fekszik magasabban. Ide helyezhet6 Hydatea (Ptolomeensndl.) A mai bovizu forras, llgy latszik, mind melyebben &ssa magat a hegybe s kifolyasa iddszakonkint alabh s~all, mig az asvanyvizbol ki vaIO mesztuffa a fiirdok kozeleben mindinkabb felhalmozddik s elterjed. A filrdo ez id6 szerinti berendezeee SilaDY, primitiv. Az epiiletek, a fiird6k oly csekelj gondnzaban reszeBlllnek, hogy val6ban ceoddlkosui lehet az 1883. evben a fllrd6t hasznald vendegeknek nagy szaman. A mult esztendoben a fiird6t - hivataloB adatok szert - latogatta ugyanis 880 belfoldi es 72 kiilfoldi, oszesen 952 egyen. Tekintetbe veve azt, hogy az asvany-forrasokbo.n annyira dnslakod6 ErdeIy meleg forrasokban oly szegeny, kerdjfik: miljea latoga-tottsagot bistosithatna Fried Eskelea til a gy6gyi fUrda tulajdonosa, a tortenelmi multtal biro, kiva16 o8szetetelti V1Znek, ha a forrasokat idegen elemektOl szakerto b~foglalas altaI biatositana, ha a vizet elemeztetne, ha a vendegek testi 68 Ielki :olziiksp.gleteinek ke1l6 e8 jutanyos fedezeBerol gondoskodnek, 6s igy tovabb. Fiirdo-Gy6gy 4 tukor-fiirdovel bir. A vizek hamerseklete 31'20 C. es 31'9° C. kozt iugadozik.
III. K is-K a IIi n, Kis-Kallin a Strigy volgyeben, Vajda-Hunyadt61 ket mertfOldllyire fekszik. Mint flirdohely mar a r6mo.iak koraban has~naltatott. Meleg gyogyrize B Strigy folyo bal partjan pakad, egy 6ranegyedni tavolsagban dcHre a helysegtOl a sfkon. egy teljesen elszigetelt mintegy 18-20 labnyira emelkedd szikladombb61, melynek felssiae k6zepen a mealtuJfaban 20 lab hOBszu, 12 lab szeles es 8 lab I»e1y bassin van ka.nal-alaknlag bevasve. A bl&ssillb61 a aziklaba v8sett negy lab szales csa.torna szolgal ki az ott elterl1lo posvanyra. Par meternyire ettal 3 f'odel ala vott es kijrill· keritet.t
54
Dr. HANKO VILlIOST6L.
fUrdo 8zo1gal 8, __videk lak6inak' hasznalatara. Az osi fUrd& jelenleg keuder-aztatdul szolgaI. A kalani fiirdo berendezese, kezelese is igen sok kivanni val6t hagy hatra. A fiirdot 1883. evbeu 144 egyen latogatta. A kaldni forrasok hOlllerseke 25-30° C. kozt iugadozik. A fUrdo tulajdonosa Bauholzer J6zsef banyaigazgato.
IV. K i s-Rap
0
1 t.
A kis-rapolti templom elotti teren tor el8 a gazdag rapoIti meleg forras. A viz osszetetele hasonl6 a kozelfekvo babolnai es gy6gyi visekehez. Homerseklete 30'2 C. A kozsegbeli birtokosok sajat haezualatukra fiirdot allitottak e helyen. B. Mel
e g ken
e s viz e k.
I. A I-Va c z a. AI- Vaeza fo.11.1 a Koros balpartjan, Korosbanyatol masfel mertfoldnyi tavolsagra fekszik. Ez a fiird8 is azok koze tarto~ik, melyeknek multjarol beszeluuk szivesebben, mert a forgalmi vonalak s kozgazdasagi viszonyok atalakulasaval, vajmi keveset iger szamara a jovo. A termeszet pazat' bokezftseggel aldotta meg e fiirdot is ingyen ajandekaival, advan neki meleg kenes forrasokat, odahelyezven a festoi Erez-hegyseg "es a valtozatos Bihar-caoportosnlat panordmaje ele, mig hatte~ a Marosra lejto Drocsa hegyseg legkeletibb ago. emeli fel gyonyoru erdc-kossorujat. Az a~ egy par uradalmi epUlet s a fitrdohazak epiteszete a mai roekatagsagukban is majdnem hallhat61ag hirdetik - mondja muzeumunk .Ialkes igazgatoja, egy kolt8i .lendtllettel irott tarezajaban - hogy maskep volt regen, s hogy abban a korban, mikor a. mostaui veuhedt harseor -meg mint karcsri diszorsege a Feher-Koros hidjan ttll futo orszagutig sorakozot : naponta uri fogutok gordiiltek ide be, e16kelo nepseggel gyarapitva az arnyas park utaiu fel s ala hullamz6 flirdo-tarsasagot. A f~rd6 felett elzonuld egy- egy nagyobb zivatar mindig megkoveteli a mags. aldozatat. Kidonti a paratlan szepaegii haraaorok egy-egy fajat, "egy-egy kemeny barazdat von
HUliYADMEG
YB
55
HELEGFOBB!SAL
a falakon, egy-egy darab ~er{te8tt fedelzetet raD~ Ie: kinek volna gondja rea ma, hogy mast ultessen a kid~ntott fak helyebe, kijavitsa. az idok rombolasait. . " AI-Vacza -kat meleg fOrra93 tl1kor-fiirdokke van &t&la· kitva. Elhagyatottsaga daczara Hunyadmegye legi1l6bb beruhazassal· bir6 fiirdojenek .tartom. Ha Udvarhelymegye Szejke-ftlrdojavel, a kis "Szeke1y-Gasteimiall& 01y811nGgyr8 vannak a jo 9zekelyek, mi is biis~kek lehetnenk AI-Vaczara. ha erdemes helga tokepenzes tulajdonosa megtenue erte azt a mit Szejkeerl 'megtesz b. Orban Balazs. S tegypk meg hozza, ha kertilne Zarandban a fijrdonek meg egy olyan lelkes orvos magasztal6ja, 8 fjird6 hatasainak meg egy olyan hirdetoje, a milyen dr. Reicbenberger volt. A melegebb forra.s homerseklete 31'2° C. Vaczat 18.togatta az 1883. evben 140 egyen. Jelentektelenebb meleg kenes fonis elofordulasi helye alllt6Iag N4ndor, a Caerna fo1yo egyik meUekpatakja mellette
,
.:
A Remet anthropologok XIII. nagygyiilese. Ismerteti F.lolvutatott
&1
1888.
'vi
TOl'ma Z,ofia.
Izeptem ber b6 5·'n tartott v'laszm. liMBen. (Xivonat.)
A nemet anthropologok XIII. nagygyuIeRe M. Frankfurtban 1882. aug. 14-17-ig bezar6lag tartatott, melyen ismprteoo urh61gy hunyadmegyei leletekbol osszeallitott gyujtemenyet nem esak kiallitotta, hanem a megnyitas Dapja.n arr61 ertekezest is tartott. A gyiiIesek napjait asatasla} oS8zekoWtt kinindnldsi napok valtottak fel, Az elsd igen eredmenyea asatas a Rajna part jan fekvo Badenheim \ozseg hataran eszkozoltetett, hol frank kozsil"ok tarattak fe1. A masodik asatas Homburgtol nem messze a 'I'aunua hegyen foganatoslttatott egy rdmai .castellum helyen. A nagygyiilee tagjai kirandultak Mainzba a "German central Muzenm megtekintesere is, hol nem csak Nemetorszag egesz terUleterol osszegyiijtott nevezetes leletek, hanem az Europa mas mnzeumaiban Ievok is msgvanuak a legtokeletesebb gypszntanzasban. Lindenschmidt, e museum igazgatoja az ismerteto gyujtemenyenek targyait is gypsz maaclatban helyezte el e museum egy kiilOn o9ztalyaban. A frank"furti gyiiIesen kialHtott uevezetesebb gyiijtemenyek kozul megemlitheto a Ban-fele , mely miniatur modellekben f"dldmiveIesi eszkozoket tartalmaz a legregibb kort61 kezdve el5tuntetve a fokozatos haladast. 40.000 marka erteket kepviseltek 0. Lemme-fele o8ztalynak 0 go109 arany ekszerei; Schliemann a Tr6jahan asott regisegekb&l egy csektHy reszt Rzinten kiallitott. Alto.lanos figyel. 1&
KlVONATDAN. ,
57
met keltett Eckhard limai ·gyiijtemenyenek egyik csekeIy resze ; a perui Inkak korab61 szarmazott' 8zovetek eJenk szinet as a csipkek finomsagat nem lehet etegge Caodalni. Torma Zeona tovabba re8zt vett a frankforti torte .. nelmi es regeszeti tar8ulat aug. 21..iki gyuIesen, melyen Brentano es Reinhard Schliemann ellen polemizaIva tagadtak, bogy ez Tr6ja romjaira talalt rolna. Hissarlik maradvanyaiban. ErtekezODo regeszeti tanulmaDyokat teU Wiesbadenben, hoI ertekes Mitbra leletek vannak, Berlinben megtekinte kUlonosen a Schliemaun altaI Kill-Azsi.3-. ban kiasott emIekekeket, melyek ismetelten meggyoztek arrdl, hogy Hissarlik iortenelem el6t~i lak6i thnik eredetiiek voltak s rokonai a mi thrak dakjainknak. TaDUlmanyozta meg a muzeumokat Beesben, Budapesten 6S Koloz8varon. - N em hallgathato el, bogy mid6n T. Z8. Franldnrtban ertekezeset bevegezte, dr, Kl9pfieisch J enab61 iidvo~olte at azon kimondott velemenyeert, mely szerint oskorszakbeli telepeseink muveire nezve a thrak kultnrat - allapita meg, megjegyezveu egyszersmind, hogy keziratban ezt mar is megtette s igen oriil, hogy ebben a nyilvanossag teren megeldatetett, Most mar biztosan eonstat&lhatO, hogy hazank thrak ..dak lak6i a romaiakkal egy itlObeli lak6i 1'01tak hazank foldjenek. Midon Lindensehmiedt T. Zs. fontos adatait meghaliotts, nem rostelle~te bevallani, hogy igen sokat, a mit eddig alHtottak. meg fog kelleni v81toztatniok. Sayci pedig az angol assyriolog a legnagyobb figyelemremeltdknak nyilvanitja a fraukfurti er~ekezesemben, elmondott kovetk~zteteseket, melyeket. nagyon nevezeteB felfedeseaeimrdl vontam le, 8 ujabban is hajland6 a fe1fedeztem targyak nemely jegyeit irasjegyeknek tekintelii, melyek valamely syllubariumhcs vagy alphabethez tartoz~ nak. Ha, mint Irja, bebizonyUl, hogy e jegyek irisbeliek, akkor ezen felfedeses felette fontce a regeszeti tudomanyra nezve, mert akkor ismerve volna. az nt, melyen az indiai irasjegyek ("HaekeDkrenz·) eljutottak nyugati es ejszaki Europaba. Sehliemann felt6dezeseit es alUtasait osszehasonHtva az en leleteimme!, Sayei ~zerint ninee lektizdhetetlen nehezseg abban, hogy felfedezeseimet a Trojaiakkal egybe lehessen kapcsolni. Hnnfalvy p. c. ligy nyilatkozott, hogy
a
FELOLVASOTT ERTEKEZESEK.
58
nagyjelentosegu leleteimmel llulr is meggaedagftcttam 0. tlirtenelmet e16zo tudasukat,. 0. melyek aZ6rt oly nyom6snk mert szerinte csakugyan bisonyoaaa valik, a mit Herodotnsb61 az erdeIyorszagi oslak6kr61 sejthettek, hogy ugyanis a thrak nepseghez tartoztek, mint 8 kis-szaiaiak, legalabb a Halyson innen lak6k; a dakok es getak thrak eredete teut ketsegtelen. Orommel emlithetem meg meg azt, hogy a kiilf'old muzeumait tanulmanyoeva az 8stortenelem felderftesere sehol ilyen fontos as uj adntokat nem talaltam, a milyeneket gyiijtemenyeimben Hunyadmegye teriHeterol egybehordtam. Mind geologiai mind archaologisi eszleleteim alapjan azon meggyoz8deR ben vagyok, hogy hllzankat az arja nepek vandorlasa elott serumifele mas nep nem lakhatta, s mivel ezek 8stelepeiu a k8korszaknak dr. Gosz altaI megallspitott 3-ik szakara talaltam csak, a melyben mar az ercz mfiveltetett, azt kell kovetkeztetnem, bogy itt Dacziab~u az emHtett thrak fajtl nep volt nz elso lakes, mely ide egy teljesen kifejlett ku Itluat hozott magaval.
Praehistoricus adatok DSV8rol. Tegldl Gd6orfol. Felo1vaatatott a. 1888. 'vi deczember h6 5·'n tartott vaLluztm. iilesen. (Kivonat.)
A Devat
ovezo hegylejtok tlgy latszik c5sid5ktfH telepitve vannak. Az n, n. Rezbanya. volgyhen a pntak k6t partjan mindjart a hetvenes evek elejen jellemzd cserepeket gyiljtottek tanitv:anyaim. A Magyar ..utcza fejenel egy alomLi.to ember kiucskeresese vetett fel ilyeneket s a. kertekben is tobb helyen eszleltem r6thellel, graphittal mazolb, rosszul iszapolt, hianyosan egetett durva cserepdaraboknt. Meg tobbet talalnak a temetok s(ra.~6i,-kik olykor-olykor tudomast veve gyiijtesemrol engero is megorvendeztetnek effelekkel. Mig" asonban jnind ezen helyeken a gyiijtes es megfigyelas eaak esetleges koriilmenyek altaI valik lehetaegesse : a var oldalan konnyii szerrel megt:l,talhatjllk Ur cserepek
KIVONATBAN.
59
mel1ett azon tohbi targyakat is, melyek k 0 U Yh a hull ad e k 0 k neveu foglaltatnak egydve. A cserepek flnomubb as durvabb valtozataib61 egesz gyiijtemenyt ssedhetunk dssse egy-egy kirandulaaon a deli meredek szikIak a161, sot a kalvariara vezet& osveny Mellett 18S1-b.en egy 8zepen diszitett kannufelere is akndtam mar erdekIodc5 tanftvanyaim segelyevel. A di'8zites ujj, korom es arfele nyomokbel telik ki. Ut6bbiak geometriku» formakat kepeznek .. Az emHtett kannan a betasdelt ekitest talaIjuk meg, meg pedig a talpat csillagidomban koritik a betuzdelb vonalsorok, A nemet regeszek altaI s 1a v motivumnak minositett hullamvonaldiss is kepriselre van. Az agyagot szen, rothel, graphit keverekkel festettek. Szihinkfele alig mutatkozik. Nagyobb klStargyat apen nem szolgaltatott a varhegy es az Aekner Mihaly altaI 1857 -beu itt taIalt brouzkarperecznek se akadt masodikja. A hazi allatcsontokon ki viiI 801. unio pictorum hejakR.t kell meg felemliteniink. N ezetem szerint ez elotolt 8 hatarozottan indiridualisalt knphegy a praehistorieus korban sanez vagy toltes_ erodot kepezett. Ellnek nyomait az ut61agos . eroditesek megsemmisftek s csak a tartos ittlakas em1eket mutathatjuk most ki. A felolvasd az erdekesebb targ-yakat rajzban is bemutatta,
Adatok Hunyadmegye praehistoricus' terkepehez. Tegl';, Gfi6o,.tol. (Felolv&stl\tott az 1884. 'vi j unius 16·'n tartou kOlgyiil'S8D). (KivoDat).•
SzerzQ addig is, Illig a megye regeszeti terkepenek elkes~iteset reudszeresen 'munkaba lebetne venni: egy vazlatban mlltatja be ez. idaig ismertte valt 6skori telepek tarrajzat. Ebbol kitetsz61eg a ~[aros tag voigyet kovetak a.z\elso telepiil6k s abban 'I'ordos, N ...RapoIt, Aro.ny, Deva Leasuyek megannyi f6alloma,sllkat _kepeze. Iunen a mellek-
}t·ELOJ.VASO'tT Ea'rEKEZ~SEK.
60
terjedt at a telepules s itt a Strigy meuteu Szncsal, St.-Szt.-Gyorgy, Szt.-Gyorgy- Valya, Petreny (hol egj ezttst-karpereeeea uBi va~a.t asta1c ki a 60-as evekbell) tiinnek k:i leleteik bosege es valtozatossaga altaI. A Osena menten V.-Hunyad, Alpestesnel mutatkoznak osnyomok, 8 ugyanott torkollik ki a Zsoczdn, N andorvalya es N nndor neoli thkoru telepeket erinto Petak volgye. Hat8zegvidekerol Peherviz, Pouor-Ohdba, Boli barlaug nagyobb tomegbeu, Rea, Brettye azorvanyosau szolgaltatnak llj kokori targyakat. Petrozsenynel 1867-ben Heracleos-ermek nagy tomege mellett bronca-landasakat es vesoket talaltak. Szaszvarossal szemben a gyogyi volgy tobb poutjan, fgy epen Felgyogy, Boj, Erdofal va, Rakonya tajaD volt megszallva. Szaszvaros is egyike az osi allomasoknak s az ide kiszolga16 patak menten a muncseli Greclistyenel praehistoriens korb61 eredd kessitmenyek mertiltek fel. Felfele Kudzsir s a jobb parton Bulbuk esnek e csoportba, mig Romostes::L csigm6i Magllrat a becsi esasz. muzeum arauyleletei teszik nevezetesse. Devcit61 ejszakra Boholt, Magnra, Hondol, odabb noBoiczdnal kimagasl6 szirttet8k, a benuok kialaknlt barIangokkal (ezek kozt killoDosen a Balogu vagy Szabo J 6zsef barlang) oskori te)epek, mig a Feher -Koros volgyben idaig esak Pogyele bronzlelete es Grohot tij kokori targy:l.i iamevolgyekre
retesek.
Zam mogott Felsd-Boj hegyhatja Godiuesd felso barlangja nyujtott menedeket az osembernek. Dobnitdl bronztargyakat ismeriink; Also-Lapugynal egy fajdalom nyomtalanlU eltiiut barbarkori arauylauca johet sz6ba.
~ Dacziaban letezett romai collegiumok. KonIg Pdltol. (Felolvastatott'
az 1884. ~vi maLroz. 5-iki valaaztm. \iMseD). (Kivonat).
" A eollegiumok
a r6mai
vic1elri eletllek Iegfonbosnbb k<;iriilbelol 12 ilyen collegium
tenyez6i voltak._Dacaiabeu aUott. tonne Ezeknek nemelyiket egyesuletuek, masikat , czehnek nevezhetnok. E collegiumok nagyresze nemzetisegi
KlVONATBAN.
61
es vallas intezmeny, de vannak va16sago8 ezebek,. vagy ha tetszik iparegyesiiletek is. Apul~lmban (Gynlafehervar) volt azon takacsok czehe, kik ~ tizenharmadik legi6t lattak. el a szukseges vaszon es posstoruhavel, satrakkal, ponyvakkal, pokr6ezokkal sbb. U gyanitt volt a marosi haj6sok, vagyis iukabb reveszek egyesulete. A eollegiumok sorczatat az ulpia trajanai hordarok ;egylete fejezi he. E eollegiumok szervezete mind egyenlo volt. A tiszteletbeli elnokseget mindig valamely el5kelo hivataluokra vagy tekinte'Iyes polgsirra ruhaztak, kiuek patronns eollegii volt a ezime. N eha lady patroneese-t is talalnnk, ki a mater collegii tisztes llevet viselte. Vorospatakon es Tordan volto.k temetkezesi egyletek is. E eollegi umok egyik- fontos feladata a. tarsaS mulatsagok, osszejovetelek gondos apolasa volt. Vfg lakomara gyiiltek ossze a genins Collegii, n. collegium vedistenenek ttnnepen, a p atronus vagy mater collegii nevnapjan lieha havonkint ketszer is vlg poharasdssal, kedelyes lakmaroz3ssal toltve el ~ munkaban toltijtt napnak esti orait._ A eollegiumok teha,t hasznosak: voltak, mert nemcsak a nmukat vedelmeztek, hanem a tarsas eletet is kelIemesse tettek.
Az erdelyreszi asvanyvizek kezeleserol. Dr. Hanko Vilmtnfol. (Felolvastatott
as 1884.· november -bb 5·'0 tartott v'Jaadm. ul6aen.) (XiVODBt).
A termeszet
tele marokkul . szorta hazank. foldjere gazdagsagat, kineseit. Aranykalaszt terem ronaja; bort sziirnek hegyein, minot esnk fejedelmek elveznek iinnepe-. lyeiken. Fa.vo.l, koszennel, vassal az ipar es uemseti vagyonosodds e fotenyezoivel annyira elvan 1litva, hogy mas orszagnak is jnttathstna azokb61; araoya, eztistje t6bb .van, minb Europa bar mely mas aIlamaoak. Lepten-nyoruon oly_ osszeteteld . forrasok fakadoak, hogy kedvez6 kOrlilmenyek kozt a magyar birodalom ~lly~gi j61ete~ek egyik lenyeges
62
FELOLV ASOTT ERTEKEZESEK.
tenyez6jeve valnanak az altaI, hogy measzi foldr81 ide vonnak a testi bajokb61 gy6gYlllast keresdkst, . Magyarorszag asvanyvizeinek szama kortilbelol 2200-ra megy. Ezen osszegbol, 0. sdsforrasokat is bele ertve, mintegy 1100 esik a kis Erdely teriiletere. De barmily nagy legyen is 8svanyvizeiuk 8zama, holttoket fognak mindaddig kepviselni. mig o8szeteteliik elemzea _altn.l felderitve nines, pedig vizeiok legnagyobb resze egyaltalaban nincsen megvizsgalva. Val6ban nagyon _kivanatos volna valamikepeu modja.t ejteni annak, mint voluanak legulabb a kovaszuai, vaczai, gyogyi, toljai, bamai, eldpataki, olvesi, sarmasi s mindenekf610tt 0. zajzoui asvaoyvizek bulajdonosai vizeik elemeztetesere szorithat6k. A kis-csegi, tiiri eddig figyelemre is alig meltatott keserfi forraeok megbiehatd elemzes kiseretebe bemutaha az orszagos iparkiallitdeon, nagy glaubersd tartaimnknaU fogva kozfeltiines targyai voluauak. E vizek kiva16 osszeteteliiknel fogva hivatva vaanak a marienbadi as karlsbadi vizeket kiszoritani hazankbol. Egy az OS8zeshazai iiirdok jelen al1apotat, vizeink ~sszeteteIet, gy6gyhabLsat feltar6 munka sokat lenditene ft1raoiigyiinkon. Termeszetes, hogy ily munka letrejottenek ~8eteben is fonnmaradna a fiirdotulajdonosok reszere azou kotelezettseg, ftirdo\k~t ismertetd s azok szepsegeit kepekben is szemlelteto fiizetek megiratasar61 8 elterjeszteserol goadoskodni. Bogy fiirdoink ugyet szelteben elterjedt go.nosz hirok sem viszi e18bbre, az megint nagyon termeszetest FUrdoink ellen ngyanis a kovetkezo panassok hallhat6k minduntalan : az erdelyi fiird8kon a keuyelmi igenyekre, 8:z e1elemre figyelem egyaltalaban nem fordittatik; dragdbbak mint aok vihigfilrd6; fi1rdoin~ mulatohelyek, a hol a 8zegeny betegek epiiIeser.e ugyanesak foly a bor, a kartya, a roullette Itth. A tenyek sajnosan igazoltak a legtobb ftirdon a panassokat, . . , Hatr~nyara van erdelyreszi fiirdoinknek a.z orvosreuder! e8 gyogykezelesi utasltasokun.k hianya, vagy azoknak a mennyibeu megvolnauak, keresztdl nem vitele. Tovabba a nehezkes kozlekedes, alanyhafelUgyelet 8.svanyvizek szetkflldeaenel II mindenekfelett a hianyo8 vizkezeles, a czelszerlit1eD to1tes, d'llgaszolas, Do gyange es nem tetszetos kiilsejii
az
KlVONATSAN.
63
pulacs kok alkalmazasa. Ez ut6bbi bajok kepezik ktilonosen azokat a aebeket, melyektdl hazai asvanyvizfigyfink llgysz6lvan versik, Koztudollla~ szerint bazdnk asvanyvizekben nem csak rendkiviil gasdag, de gy6gyvizei oly valtozatos o98zetetelfiek, hogy mi a kulfoldnek egyetlenegy asvauyvizare sem vagyunk utalva. Vizeink e valtozatos osszeteteIet kello kezeIes as piacskepesse tetele eseteben lriva16an fel lehetne hasznalni egyfelol arra, hogy a felmilli6 forint ertekben importalt kUlfoldi asvanyvi~ek kiszorittassanak az azokat s9k teklntetben feliilmul6 magyarorszRgi vizek altaI, mas felol meg arra, hogy ezek erte~khoz kepest uagyobb 8ulylyal Iepjenek fel eddig a kiilftHdi piaezokon. A viz kezeIese a forrasbau a tijltesuel es duga8zo1asnal~ a tetszeto8 es czelszeru palaczkok alkalmazasa azok a tenyezok, a melyek legtevekenyebben folytak be a kUlf'6ld asvanyvlz iparanak felviragoztatasara., azok a feltetelek, melyek Dalunk figyelembe nem vetetnek. Orveudetes ki,vetelt e tekintetben csaknem kizarolag a mohai VJZ kepes, - melynek paleeskohis a, dugassolase, kial1itasa. llgy 8z61vs a msi kor sainvone .. jan all. Igy lehet esak megmagysrdsui, bogy az alig nagy eve forgalomba bocsajtott moha.i vlzzel tulajdonosa ez evben mar eddig tobb miut egy millid forint forgalmat esimilt. Sok szazra meno asvany vizeink kozott, eltekintve a borszeki vlztol, melynek a mohniual haromssor nagyobb a forgalma, tobbnek lehetne olyan nevet, keresettseget biz to .. sitaui, mint a mindvel a mohai bir i hasonld kezelessel es ubinjarassal igen sokat lehetne epen oly jovedelemforrassa teuni, mint a mino a. mohsi VIZ. Abo r 8 z e k i viz e k az absolut 8zensariartn.lomra uezve paratlauok : a. forrasok vlze ·s~.eDsav.va) a szo ssoros crtelmeben tlUtelitett; a Kossuth-kilt vi'ze e mellett vastartalmara a foldes, vasas savanynvizek kozott a pyrmonti mellett foglal el igen elokelo helyet. A z e 16 p a. t a k i vizek kozott - killoDosen az l~jkl\t vi~enek vastiutalma- az elemses taDllsaga sserint az ismert vasas vizek kozott paratlo.nul aU. -A h o-m 0 r 6 d i egvenyes vusas savanyUvlz a c s i k Z 80 god i vasas savayuv{z vas- illetoleg sZ8nsavtar- , talmukra.lrival6k. A 9 Z e u t-g 0 r g y i as do m b h a z i eg-
y
64
FBLOL VASOTT
ERTEXEZESEK.
emsi, seltersi vizekkel allanak rokon sagb an. Abo r he g y i egyszerii savanYllvlz kozouseges homerseknel szenso,vhydrat alakjaban allaud6an old"a maradt szeUS8V - majd lithium tart ...lmanal fogva rendkiviili erteket kepvisel. S z to j k a kitiin6 jodbronz tartalommal biro egvenyes sos forras, A m 0.1 n Iia j Maria-hIt vize tiszta egvenyes sos viz nagy 8zensav tarta. .. lommal. A sol y m 0 si a borsseki Lasz16-forrassal analog osszetetehl egvenyes vasaa savanY'l viz. Abo hoI t i nagy lithium tartalmanal fogva figyelemre meltd, H'Ova-tovabb szilardabb alapot llyerveu a tapasztalat, hogy ,8. betegsegekaek legkellemesebb, legbermeszeteseb b orvoslasi modjat az asvanyvizek hasznalata. kepezi, tudvau azt is, bogy p. o. Wiesbo.den 60 ezer, _' Baden-Baden 37 ezer, - Karlsbad 2~ ezer, -, Marienbad 14 ezer vendegevel a gazdo.gssg hatalmasabb forrasait nyitottak meg N emet-, illetoleg Csehorszagnak, mint a, luinot hazankra Dezve a magyar fold aranya, Tokaj bora nyitottak: meg remelhetjiik, hogy asvanyvizeink eszs~erii beruhdzas es kello keseles mellett kiva,16 fontossagu factorok lesznek De~zetgaz~a8a.gi es anyagi fejlodesiikben. Fiirdoiigyiink a magyar kormany tevekenysegeuek, gondosso.ganak, figyelmenek fotargya. E kiva16 , figyelem eredmenye a felallitalld6 8svanyvizelemzo allomas is. E folotte fontos es szukseges intezmeny also eredmenye viseink nagyobb elterjedeseben, ·fnrdoink fO,rgalmanak emelkedeseben fog nyilvanulni. Miikod~e egyelore boven meg lesz jutalmazva, ha sikeriil odahatni», hogy az a 3-4 milli6 forint, mit killf61di asvanyvizekert kiadnnk, ide benn maradjon a hazaban s a mi vizeink- es ftird6iuk javara legyen gyiimolcsoza I
venyes s6svizek a gleicbenbergi,
as
.. ,
'\
KIVONA'rnAN.
61)
Ujabb adatok Dacia helyrajzahoz a Strigy yolgyebol. regld, Gd6orlol. (Felo1v&statott AZ 1884.'vi ma.jal 'I·'n tartott v'lultm.
iit'.en.)
(Kivonat.)
Az 1884. evi husveti sziinidot megyenk reges1.eti topographiajara forditva miudeuekelott Bacsit jelolhetem meg egyik rdmai allomasul. A helysegen kiviil kozvetlenlU a Hatszegre viv5 orszaglit bal felan (ott palotanak hivjak) 8. Strigy arok po.rtjaig talalni a. jellegzetes r6mai teglakat. A r6mai llt erre vezetven el e nagyobb terjedelmii epiilet annak kozeleben foglalhatott helyet. Batizon at Kis-Kalanig a romai utat nyomozva, ebbeli tapasztalatimat jegyzekbe foglaltam a Kis-Kahint kerestem fel, melynek rdmai nevevel Aquae ellatott fogadalmi oltirke> a helyseg templomaban van elhelyezve. A feliratot 'Torma Karoly* kozolte, de tarslliatunk koreben megse lesz felesleges azt ismetelni,
I'O'M'
PRO' SAL · D · N • C' IVL' MARCIA
NVS' DEC. COL PRAEF' PAG AQVENSIS GENIOEOR POSVIT Ez o.lkalommal Igua Gyorgy ndvaran (deli resz) a kovetkezQ arat talaltam:
1.0.)1
A'ELICO V.· L' S' M Tav8.szi muuka kozbell Rstak ki s a~ota tars\uatllnknak o.jandekoza Istvan1Fy Lajos bacsi .birtokos. • Erd'"i lIUNYAO)IEGYEI
Muztum k6&lemt\Dyei Il 81. 8 12-r6mai fetvt\t db. TORT.
Ea REG. TARS.
EVKONYVE.
6
66 ... A helyseg kiterjed.eset s az itt Ietezett k8fejtest a kozel· fekv9 furdovel egyiitt megtekintve. Strigy jobb part. jara mentem at, hol Baczalarnak Strigy-Szt -Gyorgy fele hatarszelen (Vadas Lajos tagja) jelentekeuy romai telepules njomaira akadtam. A telep a mai tlttc51 jobbra (felfele meuve balra) tobb holduyi kiterjedesfl, de cserepeken, teglakon kivi1l egyebet talaluom rajta uem sikertilt. Fel· irat, teglabelyeg meg nem kerult inuen uapfenyre.
eso
. Sztrigy.Szt.-Gyorgyig vissznfele a Sztrigy jobb partjat kepezc5 loszfalban praehistoricus emIekek ttluuek fel nrindnntelan, Ugyanilyen targyak mutatkozuak S z a c s nI fele s ezekbol Dr 1\h 0 raG a. b 0 r tault6 1Ir ssives kozremiikodesevel tarslllatunk mar is 8zep eollectioval biro A s~trigy-szt.-gyorgyi kezo felira tos ko all:
templom
D'lI' 1\1. VIRERI
szentelyeben
kdvet-
0
DECCOL ,
VIX' AN' XXI vrn R"
p. p.
A fahl also vegen Mircse Denes kertjeben egy nagyobb terjedelmii romai-ep(ilet alapfalait talaltam meg, teh3:t itt is volt telep1iles. A temet8ben tobb faragvauyoa rdmai kor~ tahiltam,_ sot a templom maga is iIy anyagb61 epiilt.
Mindez azouban nem helybeli eredetii, hauem odabb keletre a Magnra-hegy oldalarol szarmazik s Szacsalon is hesenld eredetii faragvanyokkal tal3:1ko~tam, s8t Mircseszk Avram hazanal egy nagy feliratos k8 vart, melyet azota .tarsulatnnk meg is vasarolt. Mireseszk Pricza udvardn egy sarcopaghot s egy doroszlopot jegyeztem feI. Innen 1/01 6ra alatt eIerjiik .azon hegysnrok lejtojet, mely Sd.-Gyorgy- Val,a f610tt indulva ki a Sztrigyig hatol, Entek dnrva meszmargaJat nagyon kedveltek uemcsak a r6maiak, banem elddeik a dakok is, mert minden daknak mmositheta eros8egnel ott talalom.
ElVOMA 'l'BAN.
67
A rdmai korbo.n a deli lejton. 8z6rvallyosan Iaktai. Banyasz lakok es majorfelek nepesittetek be e halom 01dalt, mert a teglaho.lmok, epij.letmaradvanyok 11.. e9 1116rai tavolsagban kovetkazuek egymasllt~n. Ilyenek terjednek a~ a Sztrigy-S1.t.-Gyorgy vlilyo.i halomra is honno.n tobb slrko jutott a fahiba. E.zek egyiket Bnda Miklos es Geza birtokos nrak sZlvessegeb61 ajandekba kapta tarsasa.g~Dk s felirata ez:
D'
M'
IV' MAXI ~IVS VIX AN xxve5'
H
'\l\.LENfIN C ~
C
De nemcsak Ssacssl, Sztrigy-Szt.-Gyorgy ..Val,a osstozkodtak a Maguran, hanem Koboldogfalvanal ejszakon epen egy castrumra akadtam. A helysegen falii! a· hegy oldalan domborul ki a eastrnm negyszoge s 8.Z ida rovidsage daczara megtaIaltam annak vlzvezeteket is, sot fennebb 0. Facset erdiS szeIen lathato alapfalakt61 egy keesesen idomitotb noi szoborfejjel gazdagfthattam muzeumunkat, Az altaln.m ez alkalommal kinyomozott kobanyaszat tovabb tanl.llmanyozast igenyel ve"n: meg Kitwre terek at, hol, _a Z s id 0 v i n nevi\. hegyfokon, a mostani ref. temeto terilleteo akadtam a. r6mai epiiletek mo.radv8.nynira. A barbarkori ermekrol ismertte v8.lt Plesa hegyhat epen e iolott emelkedik. Az ideva16 rdmai allomas feladata a Szaszvarosi volgybe atszolgalt lltta.l allhatott kapesolatban. Iddm rovidsege tovabh oem engedett S osszegelve eszleletimet, Bdcsi, Baczalar, Sztrigy-Szt.-Gyorgy, Szacsal, Szt.-GyorgyVaIya, Koboldogfalva as Kitid bizonyultak ujabbau romi,,' al1omasoknak.
68
l.o'El.;OLVASO'l"l'
EU1'EKEzESEK.
Archaeologiai seta Devat61 Veczelig. Tegld$ Gd6o,.tol. (Felolvaatatott a. 1884. 'vi julius h6 2-4n tartott vi.laaztm. iiMeeD.) (Kivonat.)
1884. egyik mdjnsi vasarnapjat Szinte Gabor es Majhind Oszkar tallar urak tarsasagaban a veczeli rrimai regisegek megtekintesere hasznaltam fel. Devarol Brettyelin (3 Hunyudiak idejeben TorzsokfaIva) fele iudultunk, mikozben a Cseugdarok felso reszen a Szarhegy tovenel egy besericuczanak nevezett epiilet romjat mertuk fel. Ez nonnilb szazadban arrn iizott banyaszat felngyelo epiilete lehetett. Brettyelinen Popovits Petru diakon udvaran akadtunk egy feliratos korea A jambor diakon egyik ose sirkovet latja e Mereurnak szentelt araban, melynek felirata igy hangzik:
DEO lvERCVRI C· MlCVSAlTO NIVS· SATINI j1JVS· PRINCEPS V . S · L · 1\1:. Anyaga aranyi augit eredetii s nyilvan Veczelrol hoztak fel. A. tulaj donos caak 30 frtot ker erte. Brettyelinrdl !L hegyen at a K a 0 n i volgybe jutottunk a hoI a patakot kovetve erkeztiink Veczelre, melyne k alvegi hazai koriil szamos rrimai oazloptdredek faragott, sot feliratos ko lathat6. Ezek nagy reszet Torma Karoly faro.dhatatlan buvarunk egy korabbi ulkulomuial ugyan oszszegyiijtotte, de Szinte Gabor rajztanar urnak rajzolni va16ja. o,zert akadt boven s az epiteszeti es azobraszati darabokb61 egy gyiijtemenyt allitott arra az idore ossze, mikor az ilyenek kozlese is sorba johet tarsnlatunknal. Kiilonosen arauyi cs devai k6zetekbol ssereltettek fel a veezeli hatarban elteriilt r6mai M i cia t. Ilyen koemi6ket Hubyan Gyorgy kertjeben Gripar Petrunal sokat ismertu.nk fel.
FELOLVASOTT ERTEKE~I::8EK.
69
Ssemlenket kiterjesztetttik Vulesesdre is, mely nyugatr61 alig par percznyire kovetkezik Veezel utan. Ott a kinestari erdov6d es ssomszedai udvaran tobb oly felirstoe ko hever, melyeket Torm~ Karoly hozott nyilvanossagra a templom koriil elhelyezett sok faragvany08 ko koziil az egyik egy 1 e g ion a r ius dembork6p6vel erdemel emlitest. Kelet fele Herepe esatlakozik Veezelhez. Ott Kadar Gyorgy szolgaltatott volt becses _ feliratok~t a kolozsvari muzeumnak; de most uj feliratra nem skadtenk. De oszlopok, eptiletparkanyok, sarcophag reszletek, teglak minden telken talalhat6k. Visszat6rve Veezelre Degan Agost tanit6 Urmil ugyunk buzgd kepviselojenel talaltnnk' egy elmosodott feliratos orara, melyet be is szallitottl.lnk. A lerajzoltakon kiviil beljeges teglak kepeztek ez tit heesesebb zsakmanyat. Ilyen belyegek :
s
LEXIIIGE IV DEIOTARI
I
L S LEGXm ANNEllAT VRNINI
dRVI
Tarsulatllnkra nezve a kozolt feliratok s egyeb seulpturak egybegyiijtese sem leven kozombos, vegiil ezek osszegyiijteteset es behozatalat javaslom, ajanlom Do hatosagi kozegek hivatali 8egedkezese~ek kieszkozleset.
,
...
Mythosi elemek a ruman nepktilteszetben. Felolvasta
Mai/and O,zld,..
Szamos even at fogialkoztam megyenk ethnologiai viszonyaival s tanulmanyoztam a ruman nepkolteszetben rejll> sajatos szellemi felfogast, meg leven gyozodve arrcl , hogy itt az eredeti nepszellem oly sajatos es osi vonasaira bukkanok, melyek felderttese az osazebasoulfto-uepieme s ailto.lan 0. tudomanynak husznara valhat. N em csakidtam. Az ujszerii llj kori felfogaa n. ruman nepkolteszetben. megnehezitik feladatomat; de lefejtve mintegy ez tij burkot igyekeztem mely6re hatni az e kolteszetben rejld, istenseg vilag stb-re vonatkoz6 osi felfogssnak, nlalritasnak mint tettek azt az os-ind es o-german nephagyomanyok tanUlmanyo~6i. A rendelkezesemre a116 anyag csekely es zilalt, esek f08z1anya egy elterjedt szellemi produetivitasnak, mely a Halkant61 fel a marmaroai berczekig terjed, csak egy ki8 szala ez azon veres fODalnak, mely egy nep szazadokou at fejll> lelki eleten atvonulva, minden kis reszebeu megtartotta azon jellemvonaaokat, melyek Ienyeget kepezik, vagy mslyek idegen befoJyaskent Ienyege atalakitasara befolytak. E csekeIy, de jellemz8 anyagb61 is, most mar kepes vagyok megallapitani, hogy a ruman nepkolteszet nem oly meddo, nem oly ujszerii, mint az a laikusnak lat~zik, banem tele osi mythicus vonasokkal, melyeket ossze~illitvn. ;kepesek leszilnk id6vel· a ruman - illet8leg egy a Balkeu kebelen fejlod6 8 Erdelyben fejlodese egy uj phasieabe lep6 nap - os..mythologi,a.jat o8szealHtani. S hiszem, hogy egy ily, bOonem is teljesen rnmdn mythologia hivatv3 van
)IYTH08J
ELE)(EK 'A nUU:N
NEPKOllrEBZBTBEM.
71
n. mman-kerdeauek is uj iranyt adni, bevezef.ven az e k~rdesael foglalkoz6kat egy nep Ielkenek azon 8zente1yebe, a h o l a c II 1 t u r ali a f e j 1 ltd e 9 minden 'e g y e 8 P has i s a, a. v e g y Ii 1 e a, a t a I a k u 1 Ii s m i n d e D f o n t o s a b b m o a s a n u t a a hitben feloldva t i1 k r 0 Z 0 d i k vis 8 z a. Kovetkezokben .egy par ily OBi my thieus vonast mutatok be s fejtegetek o~szeha8onHto-irodalmi allaspontr6I. Ez oBi vouasok a nap es holdusk a rnmdn i)si .nephitben val'6 szereplesere vetnek vilagot, a fontosak azert, mert -kiindolaspontjat, alapja.t kepezik, minden e Mren vaM t3otilma-
nyozasnak. Eltekintve att61, hogy a nap es hold azamos nepne! vaI6sago8 vallasi cultus alo.pjava tetetett, t80Y, bogy a ,nap fS hold mythologiai elemei a Ganges partjait61 fel Irland szigetenek mohos 8ziklaiit lakd nepekig, mint veres fonal vonul at a nepek Ielken. Minden Dep egyforman bamulta Do nagy termesset e legnagyobb jellensegeit, csakhogy egyikmasik nepnel mas-mas fokbari es alakhan fejI6dott ki azok' esodaIasa, s egyes nepek lelki sajaitsagai~ helyi viszonyai stb. kepesse tettek azt ezeket egy kultus kozpontjav3 tenni. A vedak telve vannak e kat esiUagra vonatko~6 mythosi elemekkel. A gorog as Iatin mythologiaban is nem egyszer latsznnak meg nyomai. Az 6-skandinav (Noroeria) mythosi .dalaiban az ej es nappal myt~osaban ott lappa.ng; B az eskimok, szamojedek nem egy osi mondaja -utal e mythoB " Ietezesere. Osi koviiletei ezek egy o.z egesz emberiseg lelkeh ,atjaro kepzetnek, mely az emberiseg fejlode8torten~Im8hen:oly Janezszem, melyet nem saabad figyelmen kivlil hagynunk, De ez osi erziilet nem eIegedett meg e csillagok ba- . lllulasaval. Nem eIegedett meg a szeriute felfoghatlan, egitestek imadataval, hanem igyekezett azoka1; figy szemelyesiteni, iJlyekezett kepzeimevel oly alakba oItoztetni, a mint' az Ielknletenek inkaibb megfelelt. Hogy ijntudato~an imadhas sa, kozelebb kelle azoko.t magahoz hozni, Lehozta a napot, holdat a aUdre, adott nekie k em beri alOikot, feirnhazta emberi tulajdoDsagokkai. A Ve_dakban Duhita..a nap Djaus leauya s a gorogoknel Kharis a hajnal Zens leaoya. Majd leanytestvereknek majd fiver as ,.n3vernek k6pzeli. Es kima ..
72
UAJLAND
OSZK.All·.'OL.
gyarazni igyekezven az egen val6 fel as letUnesiiket llgy tUnteti fel a nap as holdat mint ifjllt es !lioyt, kit amaz uldoz szerelmevel. Az ind es gorog cnltusban e megszemeIyesites annyira megy, hogy a nap es hold csak a megs7.emelyesitett istensegek symbolumaiken t tunnek fel. Ez a mythologiai transformatio okozza, hogy a nap es hold kepzeta egessen kiesik a nap tudatab61. s a traditi6 versben tart fenn szamunkra mondakat nap es holdrol, a nelktil, bogy a nap tudataval birna e mondak mythicus hatterenek. Az ido elmosta az osi tndatot, s a nap es hold paraaatleany, parasztifjukant jelenik meg a kolteszetben. A mai nep kepzete ifjllt, leanyt enekel meg a nap as holdban, 7 szep leanyt a gonezol ..szekerben a e felfogaa annyira odatapud mai eletviszonyaihoz, hogy alig tl1dna ezeket az egre VISZ8zakepzelni. A nap as hold mythosat altalam gyiijtott negy nepdalban es egy Moldovan Gergely altaI kozoIt nepdalban velem feltalalhatni, a. kovetkez5kbell azoknak resaint kivonatat reszint egyes ide tartoz6 ressleteinek fordibisat adva, czelom lesz e sorokban azou mozzanatokat biralva targyalni, roelyek ketsegtelenne teszik, hogy itt a nap as hold mythosaval van dolgunk. Egyik dalnak tarbalma kovethezo: Oelignid"] kapujanal egy ifjll all napfenyben s keri anyjat hazasitana meg ot. Az anya. meghazasitana, de az ifj\l konokul ragaszkodik azon kivansagaboz, sngedne meg neki anyja, sajat leanytestveret elvenni. Novere igy sz61: "Eloleunelt utanad, de vetek, mert egy verbol va16k vagyunk s osszehazasodnunk nem lehet, Az anyja megengedi az ifjrinak hogy testveret elvegye, ha csinal ~iaszb61 egy hidat az orsz~g es vilag rdle' s a hid kozepere egy forrast hideg vizzel, hogy a ki e mellett elmegy hajtsa meg magat s kerje a ket ifjn buneinek bocsanatat. Egy masik, mely ennek telyesebb variatioja kovetkezo: Oeligracl kapnjahos tamaszkodik egy nagyhajll ifj\l, kezeivel a nap ftlle, arczaval a hold fele fordulva s keri anyjat adna. neki leanyat sajat noveret felesegul, mert a merre eaak jart a foldon, niSverebez szepsegre es jarasra hnsoulot
)lYTIIOSI
Er,E&JI~K A RU)(AN NEPKOLTESZETBEN.
73
,-
nem talalt. Az anya neki igeri leanyat, ha maganak rasbecskorokat csinal aezelRzi'jjakkal s azokkal megkeriili a vjlagot. <) ezeket megcsiualvan ismet keri noveret. Az any a neki igeri, ha keszit neki rezbidat az orszag foIe, ezUst hidat a vihig fele. Ezeket is elvegzi s keri noverAt telesegiil. No ha mar fgy all a dolog 8z61 az anya: - fogd lie a szekerbe lovaidat s induljatok esketesre. Elindnlnak a templomha, Ott azonbau a szent Bziiz kepe veres konnyeket ke1.dslroi s eliudul a Dnuahoz. A menyasszony Mtva ezt, kerl a nasznagyot, bocsatam\ el kezet, hogy igazitsa meg fonnyadt koszorlljat; 51 mikor az kezet elereszti igy kialt feI: Minthogy fiveremnek legyek felesege, inkabb legyek a ba.lak etke B a kovek rozsdaja - es _beleszokik a Du-miba. Ha e koltemenyeket kello figyelemre nem meltatjuk s ha knldndsen a mindkettdben sajatos vallssoR befejezest tekintjtik, konnyen reajuk foghatjl1k, -hogy ezek njabb idok productumui, mert va16ban a modern szinezet(j mozzanatokbol alig v_a1ik ki az osi hatter. De meIyebb megfontoIas utan, meglep egy nehany oly sajatos mozzanata e koltemeuyeknek, melyeket jelen viszonyainkba alig tudnnk belekepzelni. Elso ezen mozzanatok koziil az, h.ogy az ifju sajat leanytestveret akarja elvenni, De cultnrvissonysiukkal ez semmikep meg nem egyeztetheto momentum, mert noha tudom, .hogy a testverek kozti hazassag egyes irani. nepfajokmi1 engedelyezett, sot kotelezo volt, meg sem lehet arra gondolnunk, bogy e kol.. temenyek szerzoje a tarsadalom torvenyeiJIez 61, kevesbe alko.lmazta volna eszmemenetet, - s oly villzonyo~at tuntessen fel kdltemenyeben, melyek nemcsak, hogy realis val6saggal nem birnak, de a valOsaggal hatarozott ellentetben allauak. De a kolto maga is erezni httszik a haz8ssag va16szinUtlellseget, mert anuak megtorteutet -Iehetetleanek ttuiteti fel. De meg egy erkblcsi priuezipium rersbe foglalasar61 sem lehet itt sz6, mert a kolto mindig bir erzekevel a tarsadalom azon viszonyainak, melyek ellen erkolcsi peldakkal kell fellepni, - Europa nepei kozt azoabau soha sem volt honos a testverhaz8ssag, tebat ez ellen uem volt 8zUkseg ellenszerre, s igy az erkdlcsi elr megtestesiiIes fijlteveset e
74
}\IAILAND
OSZKARTOL,
kolte'menyrol ig'en konuyu elharftani. - Mindezeket meggondolvn., nem minden alap nelkiil mondhatjak ki, hogy itt e 'koltemenyekben a . nap es ho Id osi e1emeivel van dolgunk, es pedig az ifjtl itt a nap es a leany a hold. Moldovan Gergely egy idevonatkozd tartalmu kdltemenyet epen .nap ea holdv csfmmel latja e1. .:rartalma rdvideu ez: A Nap elakarja venni noveret it, holdat Iliana Cossiuceiauak, de az isten ellenzi az osszekelest. Mindazonaltal keszulnek menyegzore. De epen middn az esku.vo folyno., egy kez nyul a leany ~ltan s a magos ba felemeli, s aZlltan a tengerbe dobja, A nap napnyugatrs tartva, utana megy s Ieszall a habokba, Az ur ismet kezet martja a tengerbe 8 lliamlt felhajltja az egbe a hol a hoI d lett beldle, s , " 19y vegzl : . Te lliAna Coaincliana, Am ji.rjatok egy-mast latva, De orokre ugy el vi.ltan Nap ejjel tele vagygyal, 3zivetek ben 'gB Janggal r L~pten-Dyomon egymi.at iizve, A k'k eget megkeriilve .
'IS
•
Itt is ugyauazon fomozzanatokkal talalkozunk, csakhogy itt a nap meg is van nevezve a leanynak is neve van s fel van tuntetve kepz8dese mint hold . . Mar Dr testverhazassagok ily gyakori foltevese, s hogy azzal a. nepkoltok annyit foglalkoztak, ha nem akarjuk a testverek kozti hazasssagot foltatelezni, bizonyftja, hogy a ruman nep eloszeretettel foglalkozott az egi testekkel 8 osi traditioket' oriz e dalokban,' de melyek traneformalddtak a. keaobbi viszonyokhoz . . Ha meg ketelkednenk, hogy az elobbi kat nepdalban ifju as lany alatt nupot es holdat kell erteni, meggyoz egy altalam 1884. nyaran Varhely kozsegben Novak Zgircea . ajkar61 f61jegyzett ballada, melynek elsd reaze kovetkezQ 8z68zerinti fordltas ban: Tizenhyolcz 16val Tizennyolcz 'vig Utazott a Dlop,. De kedv're val6 LelLDyt nam klopott. . /
75 M(g el nom ment NCSverebez: Juao'boz & feoye8hez: ..Kedves noverem Ha Isten akarja Legy leleslgem." ,,8zep nap - -flverem Hallott'l meg olyat Hogy fiver novert elveg)'ak.1& • De j6 fiverem Ha cain.]sz nekem Vas lajtorjakat III ,egig Ezust hidat a Cold felatt Utanad .megyak."
Ez elso resze a fossladosd formaju ki>ltemenynek, melynek regisegere epen legjobb tanusa.g, ·hogy-egyes reszei egeszen prozava lapnltak e1. - Tobbi reaze zavarl osszefiigges nelkttli, melybdl meg csak azt a momentumot emelem ki, hogy az ordog egy 16val megjelenik, s igy 8z61 lovahoz, igyal-igyJl.l lovam, mert ezentUl nem' iszol, merl " nap megbdzasodik s elegetik gyermekei a vilagot. - A vege kijelenti, bogy a. hazassagb61 semmi sem lett. Itt is hatarozottnn a nap hazRBsagar61 _van szo, de mindazon korulmenyek, melyek 'e nazassagot lehetetlenne teszik, megegyeznek 'e harem elobbivel, melyek hasonl6 intenti6juak, a ketsegtelen, hogy itt Juana a hold. A ruman nepkolteszet e sajatos ~lfogasa nem an egyednl a cultnr-tortenelemben 8 e sajatos personifikatic pedig megmagyarazhato mas nepek felfogasabcSl, melyek nap eH hoI d at szintugy pereoniflkeltak, .. Az Eddaban a nap es hold- mint testverek fordnlnak elo s a mythicus Mundilf'drinek gyermekei. A Lettek, Arabok szinten testverekllek kepzelik, de 11. rumfiu felfogass:ll ellenkeadleg-) a napot no, a holdat fer6nak a Rigveda ugyanigy. A Gronlalrldi Amrngat tizi Malinat a nap~t nove..' I) Ruminban
is vILltakozik e falfor".
RigvedavAI881avval, let .. tel megagyez6 mint "As argeli .'rda mondAja" 01. ki, tanUlm'nyom. ban kimu~ttam. (KegjelaDt a d'vai AU. ffSra'lisk. 188&/a. tan6v 6rla. ~it6j'beu a kfiloll lell)'omatban Breier Adolfn'l D'v'n.
76
IlAILAND
OSZKAR'rOL.
ter. Egy oln.sz mese szerint Sole es Luna Tallid-uak gyermekei, Szlavban megvan ugyane felfogas. De ha mig ketseg forogna fenn balladan mytbieus volta felol, ugy van meg egy par momentum, mely o.z utolsd ketseget is kepes eloszIatni. t. i. a 16 es sseker elofordniasa. Egyik balladdban 18 lOr6I van 8Z0, mdsikban szekerr61, Moldovan ballsdajaban 9 ldrdl es mindharomban \lgy vannak ezek felttintetve, hogy a nap hasznalja. A nap mythosaiban a l d, s z eke 1" JDindenUtt nagy szerepet jatszik. Ejszaki nepek felfogasa szerint e j es n n. p utaznak mint mas istenek; a napnak seekers van 8 az ej egy-egy lovat fog be. Aeschy108nal a nappal teher Iovakkal utasik, A vedabeli koitok a napot es hajnalt magat neha lovaknak kepzelik azaz fut6knak, nyarga16knak, noha altahinosak naluk ez a felfogas, hogy a napot, hajnalt lovak hllzzak. Es e personificatiot igen szepen magyarazza. Muller Miksa middn azt mondja: Ez nem tobbet jelent, mint a mi ssemmel lathatd t. i. hogy a feuyes sugarak, meIyeket hajnnlban napkelte elott lathatni, 'keleten mintegy felsgaskodva az egen,8 fel16velve minden irauyban a villam sebessegevel huzzak a napvilagot mint a lovak a harczos s1.ekeret. EgyUtt is fordul szeker es 16 ela, mikor a vedakban a lovak a hajnel kocsijaba fogotto.kkent vannak felttintetve. Mithranak a. par exellens napistennek harom lova van. De feltiino a roman nepkolteszetben a lovak gyakori szerepleae, a. mi nemileg ertheta, ha meggondoljuk, hogy a hegyes videkek lak6ira nezve a kis mokany 16 valosagos a.Idas, de megis aem hagyhatjllk megemlites nelkill azt, hogy a nepkoIteszetben a paraszt mindig harom ldval lltazik egy pejjel, egy feketevel es mint a holld egy szlirkevel mint a galamb. Egy ~oltemeny ben igy szoHtja. meg kedveset : Jere velem 9zep kedvesem, mert befagyott a. Duna s atmehettink rpjtn. harom 16val, egy feketevel mint a holl6, egy veressel miut a. kakuk ? s egy 8zUrkevel mint a, galamb. A feketet eladom, a vorossel mulatok a szUrkevel utasom. Sajatos personificatiot sejtek itt, mert hogy a. uep az egitesteket, az idot kiser5ikent tiinteti fel arra nem egy peldat lehetne felhozni, s egy roman koltemeuy is o.zt mondja: Innen Szegedig 7 Bzeretom mutatja nekem az utat
)IY'1'U081 ELEMt;J[ A ROHlM NEPXOLTESZBTB.tN.
71
D.zaz het 8zeretovel utazom. Ez ep oly sajato., mint az elobbi. Miert utazik valaki 3 loyal 8 7 8zeret6vel ? Es ha va16szinu, hogy a 7 8zeret6 alatt gonczol 8zekeret erii, ugy f6nntartassal azon nezetnek adhatunk kifejeze.t. hogy itt 0. pal'a8zt a holl6fekete ejjel, a voros nappallal e8 8ZUrktilettel utazik. - Elsot elkolti, elalusasa - masikon midat a barmadikon utasik, A Vedakhan is a hajnal lova 8zilrke, a tuz lovai vorosek, S a. vadonban nem egyszer tal&ljnk mar aZOIl ko· vetkezetesen keresztill vitt mythol. transmutatiot, bogy 10yak alatt egyszeruen, napot hajnalt ertettek. Reimar von Zwetternel az ev szekere 7 fekete es 7 feber 16 altaI hnl.atik, s itt is, middn keresztttltor a lovaglo ea szekerezo ietensegek kepzete, bizonyftjo. e hely, hogy midan ~ lovakban bizonyos idoszak jelkepezessel latjuk, nemjarnnk puszta 16gbiH kapott hypothesisek teren, De e16fordulnak balladainkben a hid a k meg ·pedig viaaz, rez e8 ezilst hidakr61 van sz6 - egyik balladaban' rez es ezust hid a masikban esak eziist hidrdl van szo. Ea ha jdl megfigy~ljuk, hogy az egyik hidrdl azt mondja, hggy legyen epiive az orszag role, de a masik mar az eges~ vilag fele, onkenytelemil a szivarvany es .tejutra 'kell gondolnunk. A ket hid epitkezesenek kiilon~sege, indokoltBaga kivilaglik, ha osme..rjtika nap. hitat a 8z1varvanyrol. () sem hiszi, hogy a 8zivarvany az egesz egboltot beeri, hanem nezete szerint egyik legkdseleb hi foly6t61 veszi eredetet s rahajlik a masikra s szivja fel a vlzet - tehat ez a hid az orszag folott. A masik hid volna a tejut, mely ezfist szinit. - Es minde ket hidat a nap' megesinalja, hogy novaret elnyerje. Hisz latja a nep minden alkalomban, hogy a. nap sut az esocseppeken at mikor szivarvany mutatkozik 8 a hidkeszites kepzete, 8 e munkanak 0. napnak valo tulajdonitasa igen konnyen szarmazhatott. Mi vo.I6szinubb mint egy ily hid kepzete, mely osszekoti a. keletet nYllgottal a ket vegpontot, mely kozt e kat csillag mozog. Egy osi kepzet szerint a nap tengerbe stil,ed 8 reggel felfrissiilve tet vissza. E koltemenyek, bar en nagyon osieknek ta.rtom, ha nem is mas. eoncepbiojukban, de ogi hatterilket illetoleg
a
MAILAND
78
OSZKA.RTOL •.
sem maradtak erintetlelllU az osi hagyomanyokat keresztv{zzel es tomjenllel pnszbitd kereszteny vallast61. S jellem.zanek tartom azt, bogy ·e kereszteny befolyds 0. koltemeny vegan latszik meg Iegiukabb, mert itt lehettek n, veszedelmesebb vono.tkozasok a'z osi vo.llasra, melyeket helyebtestteni kellett, melyeket a nap osztoDszeriileg helyettesitett kereszteuy kepzetekkel, kiesven t\ldatab61 az os eredeti kepzet, melyrol szamot adni nem tudott. Hogy kat testver szereti s. itldozi egymast ebben semmi kUlonost nem lattak - de ki tndja mik voltak azou iatensegek nevei, miket sziiz-Mariaval s a kereszteuyek mas isteneivel kellett helyettesiteni. A keresztenyseg itt is osszetorte az 8s hagyomanyok jegeczeit, hogy kristianizalt alakban ujra fagygyassza. . A nap as hold mythosra vonatkozik, gyiijtemenyemnek egy masik l880-ba.n N.-Rapolton feljegyzett balladaja. Eredetiben 19y hangzik: Colo jos la Padurela Re8arit'or d6ne stele, Dar' ele DUI d6ue stele Oa mierg doue sueorele, Un'a mierge tot p]aogeud, Un'a mierge tot ridieud, Rei' de mierge tot ridi&nd: "Rei!
aorutia
drag'a mea,
En de ce miergi to~ ridieod? To de ce m.ierg tot pJaugend?· ft Oum soruti. io n'oi p]aDge,
o. maio'a a'a o. pe noi se
Jaudat De desparta,
UD'a-in deal spre relarit, Oa aoolo-i loc aantit;
Un'.. iD jos catra apus, Ca acolo-i Antuucoa
]00 aSCDnl.
se ne-lntelnlm i
Oand l'a·jutelDi
deal eu deal.
D6r' AtuDoi Ii nici atuno;, Cand or laoe juauri muguri.
.
D6r' atunci Ii nioi ,tunoi: Oand or face plopii nue], 8i lalouti'a mere ~uloi, Porodic'a porumbeie, Pentru done larorel ••·)
Csillagoknak nevesl a koltO a ket novert. Ezek el,a .. lasa. koznapi viszonyokb61 nem magyarazhat6, mert miert is kiildene el ke~ leanyat az auya minden igaz okneIktil, 8 ha szolgalo.tba. kuldi kar_ volna ennyi Iehetetleneeget talalkozasok e16 gorditeni. Az elva1uztaa indokolra uines, pedig a nepkoltO rendesen iukabb robbet' mend indoklaeol mind igen keveset. N~p es hold elvalasar61 van itt JlZO keletre kfildi a napot, uyQgo~a a ho~datt 8 ha az e16bbi belladakban a tragikum az, hogy. soha sern vehetik el egymast a testverek itt az, hogy eohasem talilkozhatn:l.k. Az egyik n6ver sir, 0. masik Devet: A .nsp myho8okbau a hajDl~l iSrvendezonek, az ej szomorkod6nak 'fan feitilntetve. A Rigvedaban nap es_ej n6verekuJ szerepeluek. A i1uek testiiket kiilonboz6ve tettek az egli~fenyes, a masik 8otet. ' Mindezekbol vilagos, hogyaz 6-rnman mythologia egyik f6pho.sisn,t a nap a hold eultos kepezte" mely teny annal erdekesebb, hogy tobb alakban latjuk e ket egitest megszemelyeaftesat, a mi ,& eultusnak Wbb oldalr61 valeS befolyas~1'8'ra mutat: Hogy fej16desenek mely phasisaban keletkezett e eultns, hogy mely Deptol vette, vagy mely Deppel egytitt kepezte Ot, lllman nap e cultust amSl beezeIni meg korai, de he. Otz e Ureni gyujteseket ezutsn tobb buzgalommal folytatjak nem elkeaetb"tlSrekves. Mas a napeultusaal o 88z8ftigg6, 81 egitestet tiibbfele alakban megszemelyesJ'to mythosi vODaBokr61~ ennek a holdhoz, 8ghez, emberekhez valeS viazonyat megvilagosito elemekral lesz szerBDesem maakor e helyen bovebben eriekezm.
no..
----,.) Megiel,.t • Dr. Keltll 1Iug6 .. BIU8&1 8UlUII .ltAl norkel.t,u "O'lIehlloDlit6 irodalomttirt4Delmi1a})Ok. ltolou., 1881. oot. 81·illi lI'ID'bau. (Vol. VI. Mr. V.-VI.) .
MAsoDIK R~. I-IlVAT!LOS KOZLEMENYEK.
A tcirsulat 1883. 8vi junius hi l-f611884. evi deczember ho 31-ig kifejtett miikiidesenek ,vcizlata. OanedlliloUa K un R d b e r t tilkdr.
Az 1883. evi majus h6 30-3onmegtarlott kozgyiiIes semminemn elintezni valOt nem hagyott a "V3olasztmanyra,mely a kozgyliIes utani elso ilIeset jnnius 6..an t.artotta meg. Ez iilesen Teglas Gabor ismertatte a Bisztravolgyi r6mai marvanyba,nyakat. A szeptembar 5-en tartott valasztmanyi iilesan Torma Zsofia 0 nagysaga erdekes felolvaaasban ismertette a nemet anthropologok 1882. evi aug. 14-17 -en M.Frankfurtban megtartott 13-ik nagygyliIesenek lefolyasat s azon tapasztalatait, melyeket tanulmanyi tUjaban tett. Ez illesen jelentette a titkar, bogy a valasztmanyt61 nyert megbizatasa folytan iutezkedett az irant, bogy a valasztmany felolvaao iilessel osszekotott kirandulasat az iden Bradon tarthaaen meg, meg pedig az ottani rendezok megallapodasa szerint szeptember h6 masodik feleben, Az okt6ber h6 3-an tartott iilesen grof Knun Geza tarsulati elnok meleg szavakban emIekezik meg a bradi kirandulasrdl s azon szi velyes fogadtatasr61, melyben a valasztmany tagjai ottan reszesUltek; felolvasast tartottak Braden grdf Kuun Geza, Kirinyi. Lajos, dr. S61yom-Fekete Ferencz ea Teglss Gabor. - Ez alkalommal a bradi mlikedveloi tarsulat tarsulatunk javara eloadast is rendezett, melynek tiszta jovedelme 43 frt 48 kr, Az anyagi hgy mint a szellemi eredmeny, mely e kirandlllast kovette Ieginkabb Kirinyi Lajos, Brady Lip6t es Balis Odou tagtarsak buzgalmanak k08zonheto. A november h6 7-en tartott '{i'Iesen TegJas Gabor bemutatta. es ismertette a Varhelyen
s-
83
A TARSULAT KIFEJTE'l'T MUKODESENEK VAZLATA.
kat nyar folysma alatt kiasott 9 n. devai muzeumbnn elhelyezett romai feliro.tokat es belyegeket, kiemelve teglagyiijtemenyUnk gazdagsagat a mennyiben 19 fele beIyegu tegla van a muzeumban, Ugyanez wesen ismertette Tegias Gabor a szekely nemzeti muzeumot, ressletesen terjeszkedve ki aunak preehistericns gyujtemenyeire. A nyar folyaman eszkozolt varhelyi asatasok a Teglas Gabor as Kanig Pal altaI beterjesztett szamadasok szerint 619 frt 40 krba keriiltek; ezen szawadasok a kikiildott vizsgal6-bizottsag altaI belyeseknek talaltattak. A deezember 5-en tartott uIesen Torma Zs6fia valasztmanyi tag 0 nagysaga nehany, Tordosan talalt ujabb leletet mut,atva be, orommel eonstatdlja, hogy kordbbi feltevese, mely szerint az oskori muveltseg az arja uepektdl a Duns volgyen at hatolt Ko·zep.Europaba, llgy ezen ujabb Ieletek, mint dr. Sehliemann es Sayee tanarok hasonl6 velemenye altaI teljesen igazolva van. Teglas Gabor felol vasast tartott "Praehistoriens adatok Devaro}- czim alatt, mely ben tobb, a devai varbegy deli oldalan altaIn. talalt oskori leletre hivatkozva kim utatja, bogy Deva praehistoricus adatok tekinteteben meltan sorolhat6 Tordos, N andorvalya es Algyogy melle, mint a mely kozsegek legbdvebben szolgdltatjak Erdelyben a tudomanyra nezve oly kiva16 becsii oskori cserep- as mas edenyeket, Vegul Konig Pal 01vassa fel ertekezeset a. Mithra-eultus probairdl, ismertetve azon mintegy nyo]czvanra men a szellemi - erkolcsi - es testi pr6blikat, melyeket a Mithra- cultus beavatottjainak kellett fdlvetelok elott kial1aniok. Az 1884-ik evi februar h6 6-an tartott iilasen Konig Pal az 1883-iki asatasok folyamar61 a kovetkezo jelentest terjesztette be: Melyen tisztelt tars\llo.ti valasztmany ! Tisztelettel alulirottak a 1ef91yt evek alatt Varhelyen fogano.tba vett atul.tasok folytatasat mar esak a tarslllat iranti szolgalatkeszsegiinknel fogva is .elengedhetetlen erkalcsi kotelessAgtinknek ismerve f. evi augussbua h6 elejen ·siettunk taraulati elnok Ur 6 Melt6saganak megtisztel6 fel~ hivaS8 kovetkezteben a daeio.i metropolis romjaihoz ki-
EUN n6BERT.
84
sza.Ilani. Ezt megelozBleg azoaban tudatabo.n eIve az 8S3tasok rendszeres vezetesebal a tudomanyra es hazai irodalmunkra barulhatcS fontos felado.toknak, tftzetes elc5tanulmany targyava tettiik a rendelkezesi1nkre ju~ott mnnkakat, IehetOleg oda igyekezve, hogy k111detestink'technikai kellekei mellett a sZiiksages irodalmi as 8zakismeretek is rendelkeaesunkre jussanak, Allgnsztus 9-en Varhelyre arkezve mindenekelott a nmelt6sagu m. kir. vallas- es kozoktatasiigyi Ministerinmnak nagylelkiisegebol mag a lefolyt evben asatni kezdett s nagybecsl1 leletei altaI kiva16 .hirnevre jutott Mithraa-templom vegleges kitakarasat - es periboloaarel va16 atvizsgalasat vettiik munkaba, Meg kell azonban jegyezniink, hogy a bavasi szenaretek kaszalasanak az aratasi munkalatokkal tortelit egybeesese miatt napszamosok akkoriban felette keresettekke valtak, ugy, bogy gazdasagosabbnak mu~atkozott egy odaval6 tapasztalt egyen kozremiikodeset venntmk a munkaszerzes· nel igenybe, kit allaDd6 {eliigyeJOkent tovlibbra is alkalmaztunk. A gyakran 8zetsz6rt teriUeten eszkozolt kutatasok meg egy ifj'li ember felveteIet tettek ftzitksegesse, ki mellett rajzi mnnkalatokra Goro Lajos jeleulegi mintarajziakolai novendeket kelle meghi vnunk. Halasan kell megemlekezniink Tornya Sandor valasztmanyi tagtarsunk iigybuzgosagar61 is, ki Janza. Janos gore kath. eeperest es Licsek Bela p6stamester urakkal nem egy izben szives vola a fe1ugyelet as vezetes faradalmait veltink megosatani. - Kia expeditionk aetivitasat meg a tertulajdonosok reszerol Izembeszok6leg nyilvaoulni kezdett kapzsisag lediplomatizal8sa kesleltete. A neheskes gondolkozasu es sziikkeblii falnsi emberek ssertelen koveteIeseit vegre oly m6don sikeriilt szabalyoznun k: hogy az egyes teriiletekert alku szerint esetro)·esetre kiszabott karteritesen feial a megsemmisitetb kerti iiltetvenyek fa fak megv8.1taso.t as a becsesebb fsragvaDyok vagy feliratos kovek 1-5 frtig terjedo kifizeteset helyeztiik kihitasba s egyutta.l 0. kertekben as udvarokon keresztiil vitt aaatasokllal a. kiemelt fold to meg visszahelyezeset is meghjanlottllk . .Es j6Uehet a munkasok szamaban 1enyeges emelkedest eredmeuyezett e 's_zerzodes: a mivelet
85
A TAnSULAT
KlFEJTE1'T
Mi}xODESENEK
VAZLATA.
vegeredmeDye penzilgyileg megis elonyosebbnek bizonyult ann all, miotho. az eredeti koveteIesekhez alkalmazkodunk. E taijekoztat6 s eljariisunk illustralasara, valamint a Izamadasok feltilvizsgalatara egyarant sziiksegesnek tartott bevezetes utan bitrak vagyuuk munkalataink eredmenyet a reszletea feldolgozRsig es irodalmi ertekesitesig a kovetkez6kbeD osszefoglalni: I.) A Mifllras-f,mplom. A Mithras-templomoak delkeleti, deli es delnyugati Izogletei s az egesz peribolos vartak most feltakarasra. A leggondosabb klltatas es a f6ldtomeg apr6Iekos atforgatalOr do.ezara jelentekenyebb eredmenyekhez nem juthatank 8 egyetlen uj fogadalmi tabla o88zeillesztheto toredekeit sikertllt kiemelnlink, de feliratot az se tartalmaz. E feltuno s vermes remenyeinket o.nnyiro.meghiusit6 eredmenytelenseg okat, most utolag kimagyarazni nem eppen nehes, miutan alkalmunk vala tapasztalni, hogy ezen a teriileten mar ismetelten gazdasagi epiiletek allottak s azok epitese idejen a talajt j6 melyre megbolygattak. Nem eppen lehetetlen, bogy a nagy-szebeni Bruckenthal-museum Mithras tablaja annak idejen innen keriilt ki, a minthogy a Lugosra (Mihalyi Vietor gor. ko.th. pnspok) es a temesvari muzeumba jntott Mithras emlekek innen tortent elszarmazasat sikerolt tisztaba hoznunk, sot egyes toredekeknek maganosokhoz jutua felal is adataink vannak. Szerencse, hogy eppen a templow f6haj6jara a. tudatlan nep eme vandalismnsa az egyes epitkezesekntH nem terjedt ki, s mult evi asata8aink a focnltuskep Mellett oly tomeges faragvany birtokaba jnttattak tarsulatnnkat, hogy mar azokkal kinyerte letjogat 8 meItonak bizonyult a magas kormduy anyagi partfogasara.
II.) A sy,.-t,mplom. Tudvalevoleg e templom a Malagbel, Bebellahamon, Benefat es Manevat istensegek neveit tartalmaz6 ritka 8zep felirato8 kovon kivill meg egy masodik felirasos tabla toredekeihez juttata tarsulatunkat~ Alapfalat tavaly a kukorieza tlltetvenyesek feltekenysege miatt esak hezagosan tar-
J[UN R6BERT.
86
hatOk fel, moat tehat ehhez fogtnak 8 a peribolost vizsgaltuk at. Ezek folytan par oszloptoredek Mellett teljes slaprajzhoz jutottunk, mit az Arehaeologiai Ertesit5 Bzamara a megfelell> helyrajzzal egyiitt mielebb be fogonk ldildem. Eunyi eredmenynyel vis8zaterni azonban ae a tarsu1atra, se reank nezve 80k tisztesseggel nem jart volna 8 mert abban a meggyozodesben eItiink s eIiink maig, hogy a fomelt6sagu m. kir. vallas- es kozoktatasugyi minissteriumnal ae talal roszalasra abbeli elhatarozasnnk, hogy a foczeI Mellett mas irauybau is gazdagitni igyekeztiink a Varhelyrol idaig szerzett tudomanyos adatok tarat: legjobb tudomasunk szerint es feleIoB~egilnk teljes tudatdban elve az allamsegeIybol reudelkezesre maradt penzerove1 a eastrum es amphitheatrum szomszedsaganak topographiai tanulmanyoz'asara 8zantuk e1 magunkat. Onkenyt erthetoleg az amphitheatram kinalkozott volna leghalasabb munkatertil, de a jelenleg folyamatban levo tagositas lejlhtaig a tulajdonoa foldmivesek altaI tamasztott uevetseges arak mia.tt ott tarsnlatnnk kenytelen a munkalatokt61 tart6zkodni. Ez okb61 a majusi elOtanulmanyunk idejen szereneseaea felfedezett uj templom kiasatasat vettiik munkaba.
III. Az amphitbeatrnmt61 es castrllmt61 keletre alig IU~haDY meter ta.vo1sagban J a.nos A dameszk es Radusa Gyorgy tulajdonat kapezo szant6b61 as legelobol 3.116teriilet rejte e templom slapfalait, Asatasunk egy keves hijan olvashat6, egy alig olvashat6 feliratos tablan kivul egy feliratoB eippUBtoredaket s ket igen beesesnek igerkezo reliefet eredmenyezett. E t"blak alakzn.~ai Hekate cultnsra latszanak utalni ; de a dr. Bendorf becsi egyet. tanarral kozolt rajzra is sem adbatott vegervenyes magyarazatot s a nagy-azebeni museumbau levo Hekate alakzat tallulmanyozasa lltan foghat egyikunk (Konig Pal) a. beeses amIek ismertetesehez. Nem lehetetlen a. mint elnoklo grof \ir 0 Melt6saga is telmezi, hogy PInto as Prozerpiua. eultusara utsl, az lehet, mert a uagyobb tablan jobbrol a harmas feju cerberus lathatd, mig balra balsdoleg, hatalmas boredotetu keleti rli-
ar-
87
A TARSULAT J[JFEJTETT MllitODESENEK
VAzLATA.
hat visel3, lrnlcsot tart6 szakallas ferft alak ; e mellett magas termetii no alak szinten kulcsesal kezebeu s a tabla legsze!en, egy inget viselo gyermek foglal helyet. Feliratoe teglakon kivtil egy kis kep nagysagaval bir6 8 egy ferii es mellkepet abrazol6 terra cotta dombormfi erdemel itt emlitest.
no
IV. Egl tij Malag6"I-t"mplom. Az elobb leirt imahely kozeIeben, valamivel keletebbre akadtuuk EDSOLI egy llj Malagbel nevet tartal maz6 fogadalmi oltarkore. A ko derekban I ugyan eltorott, de a feliratb61 a nev vilagosan kiveheto. Az elso Malagbel istenseg nevet epen ellenkezd oldalon, a belyseg nyngati hataran fehisott syr templom tartalmaza. Fajdalom a tulajdonos gazdasagi buzgalma. alllluyira osszerombolta az alapfalat: hogy biztos alaprajsot felveuni nem sikeriilt.
(jBEL
V. A eastrum nyugati falan beltil a gore kath. templomhoz vezeto uteza folytan Juon Dioniez Zyercze 109. szaID telkeD egy anmmon fejjel diszitett oszlopreszlet ssolgalt az aS8tas indokaul. 'I'obb fo.ragvanyos marvanytoredaken ki vnl 1 heliotrop kove} ekitett 8zep mivii arany gyiinl, as nehany beIyegea tegla keriilt innen napfeayre. A eastmmhos csatlakozott epdlet alaprajzat is elkeszittettlik.
VI. Moat a eastmm ejszaki falat61 alig 10 meterre a 186. es 187. hazlzamokboz tartoz6 teriiletre forditottnk figyelmUnket, 0. honnan nehany hatszogii mozaik padldressletet mutattak neknnk. Csakhamar kitarult az egesz teglamozo.ik s azza! egyiitt egy jelentekeny epiilet egesz alapzata.
VII. Most midon azinte munkank f6lbehagyasar61 gondol'kozank Tornya Sandor valasztmanyi to.gtarsunk a castumtol el amphitheatrnmtcSl keletre, asok tlSszomszedsaga.bau
KUN ROBERT.
88
fekvo s o.Z epiilet romhalmozola61 Grohotya-TornYU8zkonak nevezett teriiletet ajanla. fehisatasra. Ambir a koltsegek fogytan valanak, magis keszseggel es orommel fogadtuk ajanlatat, mert a katonavarosok n,laprajzab61 e18kelobb kozeptiletekre kovetkeztetenk e helyen, sot az eddig e' tajr61 vele~len folytan nupfenyre jutott emIekek is ily feltevesre jogositanak. Minthogy pedig tarsulatllnknak alig lehet sdrgosebb teendoje, mint epen Varhely reszletes topographiajanak munkaba vetele, mi Iegalabb a bevezeto mnnkalatokat nem tartottnk tandcsosnak kes6bbre halasztani. Ket nagyobb domb kiasatasat indit6k meg tehat s mindketto ugy terjedelmenel, mint mansny scolpturainal fogva mindjart eleinte nagy erdeket tltmasztott maga irint. Mindkettoben tobb felirattoredek fordult ele 8 a masodik epiiletet a fiitorendszer meglepf epsege tette nevezetesse. A nagy kiterjedesu epulet a leletek utan iteIve kozponti legfiitesre volt berendezve a nagy agyagkalyha.· maradvanya is ott fekiidt meg a romok alatt, de anyaganak torekenysege miatt csupan rajzat aserezhetdk meg jdllehet a. nappali munkat ejjeliveI toldottnk meg as kiasuara minden leheto e18vigyazatot elkdvetttmk. Ez eptilet kiterjedtsege es a benne elefordnlt katonai belyegek utaJl itelve elokelo aUami - czelokra szolgalhatott, s merb a kozeleben fekvo terjedelmes romok felasatasara mar megfeleld koltsegiink nem vala ; innen az amphi- _ theatrumig terjedoleg velemenyeznok a legkozelebbi as&tasok eszkozleset. Varhelyen ez alatt a Trajan utjanak minoseget, iranyat, a castrum szerkezetet, a varos egykori kiterjedtsegtSt szinten tanulmany ala vettiik 8· idevonatkoz61~g jegyzokonyveinkben felette 80k becses auyagot halmoztunk ossze. Milltan azonban az itt gyujtott belyeges teglakat, feliratokat ea faragvanyokat osszegy\ijtve s utnak inditva. felette kivanatosnak latszek elottunk a zsilvolgyi emlek6k felderiteBe s a Csetatye hegyrol mar a kozigaz gatasilag is bejelentett varromok atvizsgalasa: kiildetesiinket nem tekintok befejezettnek, hauem ez idaig ily ssempontbdl teljesseggel nem ta.nulmanyozott videkre is kiterjesztok figyelmuuket. -
.
89
A ,.lnSULAT KIFEJTflTT :arOKODESENEK VAZLATA.
Mindenekelott a Trajan utjat kisertitk el Osztro as Kernyesd helysegekig; azutan Petrozsenybe utazva 0. Csetatye Bolibo.rlanggal atellenben felemelkedd magas ssiklahegyre kapesakodtuuk ki, hol egy ortorony 16teIet konstataltuk. Ez erdekes apitmeoyt 0. vasutepitok semmisitek meg a legutolsd maradvaoyait kozbenjarasllokra a petrozsenyi Bzolgabir6hivatal tiltotta volt be. Most a szepen lrifaro.gott kovekbol mutatvanyokat valogatva 8 a helyrajzi fel vetelt 8azkozolve a betiltott kocskakdvek felszabaditasat velemenyezznk. Innen a besllott esozes miatt felbeszakitva a. Vulkannyereg egykor va16szioweg letezett atjar6janak nyomoza!'uit a krivadiai ortoronyhoz terttink vissza, Ezt kiiIonboze) eredetiinek DJilvanitottak az ntazdk es mi epiteszetet, alakjat egyarant szorgosan szemiigyre veve coustatdlhatjuk : bogy a r6mai kor legepebb mo.radvanya megyenkben, mely csak is felreeso volta kovetkezteben meuekiilt meg az ut6dok rombolasat61. Lett volna meg sok hitni va16nk. Igy a Strigy menten az ott lak6 birtokosok es szolgo.bir6 mar ismetelten felhivtlik 1igyelmunket; a szaszvarosi volgy felso reszeD egy roppant kiterjedesii eroditvellY marad vanyai varjak tarsnlatunk tR.Dulmanyoza,sat. Mindezekre fajdalom sem ida sem koltseg nem jutott mar, j611ehet ezek felkereseeeaek halogatasa tarsulatunknak elonyere aligha szolgal. Mid5n tebat ez idei kutatasunk sziDhelyet a nmelto8agn m, kir, vallas- es kozoktatasiigyi Miniszteriumhoz leendo beterjesztes vegett tisztelettel batorkodllDk bemutatni - egyutto.l jelentjtik, .hogy felirataink altaI is becaes adaIekokat 8zo1galtatlluk a rdmai uralom tortenetehez. - Igy a IV. legi6nak Varhelyen anomasoza,~at ketfele belyeggel is igazoljuk, holott e legi6r61 idaig csak Also- Dacia (Mehadia) 8zo1galtata idaig teglakeszHmenyeit. Osszesen 17 fele belyegeink kozott tobb uj polgari teglakeszito sserepel a mar maga az a kori11meuy: bogy egy masik Malagbel-templom mellett meg egy idaig e helyrol SZillten nem ismert cultua bely ket nagyon becaesnek igerkezo relietjet s a kozponti fdtessel elhitott nagy epi11etet kitartllk: velemenyunk .sze~int todomanyos ertekkel bir. Az oSlzes faragvanyok, caserepekitesek tobb tabla rajzot kepeznek mar
90 is mindezeket egyebb topographiai megfigyeIeseinkkel aprankint a tarlmlati gyiile!leken be fogjnk szolgaltatni, mint azt tettiik a. felira.tokka.l, me1yekrol a no,emberi gyale.en volt szerenesenk referalni. E feliratoka.t Benndorf - Hirsch ... feld ismeretes foIy6irato. szamara, miutan ide haza iljen vallaIa.tunk nines - mar megkUl~otti1k, kftlonosen az okbol nehogy a muzeum latogat6i a kozIesben megelozzenek. Asatasunk mindenikerol aln.prajzot vettunk; de pontoa tajekoz6das vegett Varhely telekkonyri reszletes terkepere kellene azokat atvezetni, mely terkep elkp'81.itteteset 8zakert8k 60 frtra szam itottak. Mely tiszteJetteljes eloleges jelentesunk befejeztevel magunkat tovabhi kegyeibe ajanlva aUand6 igaz tisztelettel vagyunk a melyen tisztelt tars. Valasztmanynak es EloiSk Urnak. Devan, 1886. evi februar h6 6-an. K 0 0 i g P a I, 8. k. T e g I a. s Gab 0 r, s. k. _ A maroziue h6 5-en tartott iiIesbeo dr. Hanko VilmoB ismertette Hnnyadmegye meleg forrasait, utaDa pedig Konig Pal el~ekezett a daciui colleginmokr61. A valasztmany ez tiiesen, tekintettel azon koriilmenyre, hogy a Hnnyadmegye zarandi reszeiben 3Z 1784-ik evben keletkezett H6ra-lazadas szazadik evfordul6ja epen az iden van, megbizza Knn Robert tarsulati titkart, hogy a lazadasra vonatkoz6 fa JrivaI6an Hunyadmegyet erdeklO, de eddig meg nyilvanoasagra oem hozott adatokat, a mennyire lehet gyujtse 09s~e. A torteoelmi 8zakosztaly szinten felhivatott, hogy tevekenYBeget ez iranyban fejtse ki. Az aprilis hcS2-an tartott Wesen ertekezett Konig Pal a varhelyi syr istensegekro), mig dr. Darvai M6riez a hypsometriens meresekr61 tartott felolv888st, inditvanyozva egyuttal, hogy a tarsulat a megye terweten magassagi felveteleket is eazkozoltessen, a mit caekely k~ntaeggel lehetne keresztiil vinni, kivaUtkepen, ha a meresi eszkoz6ket a budapesti meteorologiai intezett61 kalcsiSn lehetne kapni. N oha a valaaztmany o.z ioditvanyt elfogadta, s e~ iranyban a sziikseges Iepaseket meg is tette, a magasa.gi felvetelek eszkozIese magis elmuradt, mert a sztikseges meresi eszkozok nem voltak beszerezhet6k. Dr. Solyom-Fekete Ferencz ez liMsen felemlitette, hogy " piski caataban megsebeslilt henvedek a devai korhazba 8zttllittatto.k be, hoI kozolok tabb
91
A TARSULAT J[lFEJTETT M1htODESENEK VAzLATA.
mint 100 elhalt; ezek a rom. kath. temetoben, kozel a temeto sanezahoz egy kozos eirba lettek eltemetve. J e1telen sirjok azon veszelyben forog, hogy rovid idon fel fog &s~tni njabb halotto.k befogadas3,ra, s azert sZilkseges vol no. 8 tarsulati valasztmanynak ez tigyben vaM intezkedese. Baro J6sika Gaza, mint a hnnyadmegyei honred-egylet elnoke ene azt jelentette ki, hogy nevezett egyletnek mintegy 300 frt t6keje van, egy, 0. piski cso.tat megorokito emlekoszlop felal1itRsara; minthogy azonban az tij vashidon elhelyesendf emIektabla teljesen fogja pdtolni az emlekosslopos, azon ajanlatot tette, hogy 0 Do honred-egylet legkoselebb egybehivandd kozgytiIesen inditvanyozni fogja, hogy az egylet penzen a devai temet6ben nyugvo houvedek sirja raesozattal koritivetessek s emIekkovel jeldltessek. A majus h6 7-en tartott iiIesen S66s Antal bemutatta a devai szab6 - es nyiro, tovabba a szues es nemet czehek diplomait es czeh szabalyait. Teghis Gabor a Strigy folyd menten tett kirandulasainak eredmenyekent ujabb adatokat koz61 Dacia megyenkbeli h~lyrajzahoz. Az lR84. evi junius h6 IS-en Devan, a megyehaz nagy termeben megtartott kozgylUesen elnokolt gr6f Kuun Gaza tlb-sulati elnok;. mint az orszagos anthropologiai es regeszeti tarsnlat kepviselOi jelen voltak e kozgyU!esen Szilagyi Sandor egyetemi konyvtarnok es Torma Karoly egyetemi tanar; mindketta tal'solatnnk tiszteletbeli tagja. A gr6f Kuun Geza altaI elmondott elnoki megnyito beszedet evkonyvtink mas belyen kozoljiik egasz terjedelmeben (1. I. r. 1. 1.). Az eljenzessel fogadott megnyit6 beszed lltan Kun Robert olvasta fel a kovetkez6 titkari jelentest : Tisztelt kozgyiiIes ! Minden hos8zadalmas, s a kozgyuIes tagjait mai han .. gulatukban kivalt llDtat6 bevezetes' elhagyasaval, a szoros ertelemben vett titkari jelentes tigyei vel kezdem meg eldterjesztesemet az 1883/4. evro). A mnlt 1883. evi majus ho SO-an tartott kozgyftIestol esak a umelt. v"l1a8- es kozokt. miniseteriumhoa intezenda felirat mu.radt a valasztmanyra, a varhelyi asatasok tovabb folytataaara s a kisajatitasokra sz1i1megelf osszegek
JCUN 116BERT.
92
kegyes kiutalvanyozasa erdekebeD. - Ezt a vaIBSztmany meg a junius 6-an tartott uIeseho} intezte el. A valasztmany a lefolyt tarsulati evhen 10 iilest, tartott, mind Devan s egy felolvas6 aIest Braden, A megvaltoztaotott alapasabalyok ertelmeben julius es augnsztu& h6napokban sziinetelt a valasztmany; a junins h6 4-ere osz.. szehivott liMs a tagok csekely szama miatt nem volt megtarthatd, a mi e tarsulati evben C88kis ez egyszer fordult elo; s minek oka Iegvaldssiuuebben a kepvi8elOvalasztast mege18z8 napok moegalmaiban keresendd, Tars\llati elnokiink es Pogany Gyorgy foispan s valasztmanyi tagok ugyanezen id8ben a Koloeavaron tarto~t egyhazi kozgyfllesen leven elfoglalva. A valasztmanyi iileseken kovetkezo ertekezesek as ismertetesek lettek bemutatva: a 83. evi juni us 6-an tartott tUesben TegIas Gabor ertekezett a bisztravolgyi r6mai maTvany banyakr61, szept. 5. Torma Zsofia 0 Nagys. a nemetorssagi anthropologok M.-Frankfl.1rtban tartott lS-iki nagygyiilesenek lefolyasat, s tobb nevezetes muzeumban tett latogatasainak eredmenyet ismerteti. A novemberi iilesen Teghis Gabor ismerteti 8 muzeumban -leve) feliratos es belyeges teglakat - tovabba egy masik felolva!luaban ismerteti a szekely . nemzeti ., museum praehistoricna leleteit. Decz. 5. Torma Zs6fia Onagys. bemutat nehany njabb tordosi leletet, mint bisonyitekait azon regebbi Iolteves~inek, hogy az 8skori cultura a. Duna volgyen hnz6dott fel D~cziaba. Teglas .Praehistoriclls ndatok Devar61· czim alatt ertekezik a devai varhegy oldalau tala.lt nemely praehistoricus targyr61, mig Konig Pal a Mithra cultos pr6b_aUroJ tart felolvasast, 1884. marcz. 5. dr, Hank6 V. ismerteti Hunyadm. Meleg forrasait. Konig Pal pedig a dacziai colIegiumokrdl ertekezik. Maju8 7. Majland Oszkar bemutatja a megye terGleten teend6 ethnologiai tanulmaDyok programmjat; 8668 Antal regi cze"h-intezmenyekJ"ol ertekezik, bemutatja nehany devai czehnek diplomait. Teglas Daczi~ geographi8jaho~ szo1galto.t a 8trigy volgyeboi ujabb adatokat. , A museum mint azelott, ngy a lefolyt evben is a valasztmany rp.szer61 kival6 gondban resz,esfllt; a 8zekrenyek a vallalkozo aSltalos czeg 80knemU kesedelmezesei miatt
..
°
98
A TlnsULAT EIFEJTETT
)liiKOD';:S~NEK
VAZLATA.
csak mllit 83. ev deczembereben erkeztek meg, 8 mivel a teli honapokbo.na berendezes nem volt Iehetseges, az csak e taV88Z folyaman foganatosittatott. A valasztmany leleteinek ismerteteset elOszor is tarslllatlloknak biztositand6 elhatarozta, hogy idegeneknek muzeumi targyat sem eredetibeD, sem rajzban kiadni vagy ott lerajzolni nem sza.bad. Nepviseleti ezikkek szerveztettek be; egyabbkant. is mnzenmunk kivaIt adomanyok altal jelentekenyen gyarapodott. Evkonyveink masodik kotete par nap alatt hagyja el a sajtot az aradi Gyulai Istvan ezeg uyomdajaban. Mithra leleteink poblicati6jat azonban, a mint ez eredetileg tervezve volt, el kellett hagynunk, a feldolgosassal foglalkozeS Konig Pal tagtarsllnk sulyos ssembajn miatt. Az asatuok a mnlt av juliua-c-eugusstus havaiban is folyamatban voltak Varhelyen Konig as Taghis feliigyelete alatt; o.z errol folierjesztett jelentest a nmelt, vallases kozoktatasi m. m. minissterinm tudomasul malt6ztatott venni. Trefort miniszter ur 0 nagy mal t6s3,ga az 1883. evi 3satasokra ugyanazon ev junius havaban 500 frt - 3.Z 1884. asatasokra pedig f. avi februar 28. ismet 500 frtot utalv3nyozott ki, E nagylelkiisegeart a miniszter urnak itt a kGzgyilIeselott is balas koszonetet kell mondanom. A, mult kozgyiiIesen eszkozolt mddositasok az alap8zabaJyokban, hogy t. i. a valasztmany julius as augusetua honapokban sziineteljen, s hogy a muzeumi igazgat6 kivetelevel a tarsulat GBSZeS tisztviseloi mint az elnokdk 3 evenkint vala.sztassanak,-1;10 nmelt. belugyminiazterium altaI helybenhagyattBk. A tagsagi dijak pontosabb beflzetese es a hatralekok apasztasara 8zinten tett a valasztmany annyit, amennyit .,z iigyben cask tehetett; felhivast intezett a tagokhoz ez iranybaD; tovabba elhataroztatott videki feliigyell) tagokat i6lkemi, hogy a videkiikon lak6 tagok dijait es hatralakait szedjek be, vegUI, kiilonosen partoJ6 tagok gyilj· tese 'Vegett nj alairasi ivek boesajtattak ki; de ezekbol vajmi kevaserkezett meg be. A tarsulati pauztar gyarapitasara a .. valaaztm'ny felkeresefolyLanBaresay Sandorne 0 Nagysaga, e lelkes es buzgeStagja es himogat6ja mindennemii tarsulati er.. dekeinlmekmult 1888. evi deezember h6ban miikedveloi e16-
EUN ndDER1',
o.daat rendezett Devan, melynek tiszta jovedelme 100 frt volt. A bradi mt'ikedvel6k mult evi szept. 28-an a tarsnlat javara rendezett e16adasa 43 frt 48 kr. jovedelmezett. A Tegls8 inditvanyara reudezett nepszera eI6a(lasok, melyeknek jovedelme a tarsulat, a. n6egylet e8 casino kozt egyenloen osztatott fel, tarslllatllnknak 28 frt 82 ~ j6vedelmezett. De egyesek sem feledkeztek meg ralnnk 8 jelentekeny penzadomanyokk"l gyarapitottak a penztart; igy Lonhard Ferencz erdelyi kath. ptispok 6 excellentiaja 50 frtot ~ a foly6 kiadasok fedezesere; br. J osika Janos taborszernagy 0 Excellentiaja asatasi czelokra 50 frt. es Emich Gusztav 0 nagysaga a Mitbrapublicati6krn 8zinten 50 frtot adomanyozott tarsnlatunknak. A mnzeumi as konyvtari adomanyozasok o.z illeta szakok jelenteseinel fogno.k felemlittetni. A valasztmany egy videki felolvo.s6 iilest tartott Bradon, melyen a valasztmany resztvevo tagjai is legkivalobb elozekenYReggel es vendegszeretettel Jonek fogadva. E fogadtatast elokeszitt~ttek Kirinyi Lajos banyanagy 68 Balis Odon, A tars'lliati szamadasok, lezarva 1884. evi majus h6 31-en 3873 frt 85 kr. bevetelt. s 1590 frt 77 kr. kiadaat mutatnak ; marad tehat penzkeszlet az 1884/6 -iki tarsnlati eyre 2283 frt 08 h. - Ebbal alapitvaoyi toke 1150 frt, asatasi alap 500 frt. A va)asztmany a ftzakosztalyokat busgd munkalkodaisra hivta. fel, knlonosen a geographiait, hogy eloszor a megye regi helyseg neveinek folderiteset eRzkozolje es 2-or hogy a Mailand Oszkar altaI ajaolott ethnologiai tanulmanyok teren is buzg61kodjanak. Teglas inditvanyara a tortenelmi szakosztaly felhivatott,. hogy az 1784-ben ·megyenk zarandi reszeiben kitort. Hara lazadasra vonatkoza okmanyokat gytijteoe oS8ze; ugyanevvel 8 az osszes anyagoak Evkonyv1inkben va16 publicalhatas vegett: osszeallitasaval a titklir bizatott meg. Darvay inditvanyara elhatarozta a valasztmany, hogy lehetOleg meg a Dyar folytan a megye kUlonboz6 pont jilin magassag mereseket fog eszkozoltetni. Tarsulatunk ez ida 8zerint kovetkezo egyletek as tarsulatokkal all kiadvanyait illetlHeg eaereviszonyban: DeImagyarorszagi tortenelmi as regeszeti tanulat Temesvaron;
95
A TARSULAT KlFEJTETT
1I1UKODESENEK
VAZLA'l'A.
Bekesmegyei regeszeti as kozmilvelodesi t{irsulat Bekes-Gyula; Tort. es regeszeti tarsl1lat Szekesfehervar; Pozsonyvideki as varosi tort. es reg. tarslllat; ~Iagynrorszagi Karpat egylet Kezsmark; Felso-magyarorszagi Muzeum-egylet Kassa, Kolcsey EgyesUlet Arad, Trencseuyi termeszettud. es tort. tarsulat Treneseny, Vasmegyei regeszeti egyesiilet Szombnthely; Verein fur Sieben burg, Laudeskunde Szeben, Siebenburg, Verein fiir Naturwissenschaften Ni-Szebeu : Karpathen Vereiil N.-Szeben ; Steyerischer Naturwissenscbaftlicber Verein Graez. A tarsnlat a balal altaI a mult ev folynnnin fajdalmas vesztesegeket szenvedett; a mennyire tudomasomra jntott, a tarsulat. tagjai kozol meghaltak: Kelemen Lajos erdeszeti hi vataluok Kolossvartb, Zeitler Ede kereskedf Deva, Nemes Ede megyei tisztviseloi Deva, Kiriuyi Lajos banyaigazgnt6 es birtokos Brad; T6th Lasz16 megyei tiszti Ugyesz Deva; e kat utobbi egyszersmiud a valasztmallynak is tagja volt, mindketteu teljes odaadassnl es buzgalommal szolgaltak ::L tarsulat erdekeinek s azert el vesztesiiket ketszeresen kell fajlalnuilk. De ezen vesstesegekkel szem ben drveudetea gyarapodast is jelezhetek, mert ez ev folyamau a. tarsulati tagok soraba Ieptek 24-en. Es most tisztelt kozgyiiles, besarva titkari jelentesemet, azon ohajtasomnak adok kifejezesb, hogy tarsulatunk viragozzek, fejlodjek fokozatosan; eljen soluiig; vajha tarsnlatrmk ezutan is mint eddig feladatdnak es ezeljanak megfelelden a kntatas teren maradna, vajha Do pclitikai kiiIelet gyakran veszes hullamai csendesen e!l bistosan llSZO haj6nkat zatonyra ne juttatnak! A titkari jeleutes tudomasul vetele lltan eluok ngy Do maga, mint az osszes tisztikar neveben megkdssouve az eddig tapasztalt bizalmat. ~s tamogatast, lemond. - A kozgy~es neveben Rethi Lajos mond koszolletet az elnoknek ugy mint az egesz tiszti karnak eddig tanusitott bnzgalmaert ell oda ado miikodeseert, folkerve egyuttal az elnokot 88 titkart, ~ogy a valasztasok megejteseig helyeiket megtartsak. . Elsa ertekezo valt Torma Karoly, ki ertekezese hevezeteaeben a {6lotti oromenek ad kifejezest, hogy a politikai
KUN RODER'!'.
96
izgalom napjsiban (folyvan epen ez id6ben fLZ orszagos kepviseloi valasztasok) egy komoly munkassaign tarsulal iIy szep es nepes gyiilest kapes megtartani iIy szep egyetertessel. Ezen humorral telt kedelyes bevezetes utan attert ertekezese tlllajdonkepeui targyara, a Trajan osslopan elafordu16 alakok magyarazatara,. illeto]eg Dacia elfoglalaaaoak tortenetere. Ennek kdnnyebb megerthetesere bemutatta a tud6s taoar llr Daeianak altala keszitett terkepet, huszouot evi munka eB to.nulmanyozas eredmenyet. Vonz6, konnyen ertheto, erdekes eloadashan kifejti Trajan haditervet, Dacia elfogJalasanBk rovid tortenetet, 'rrajan utjat; leirja a Romaban leva Trajanoszlopot, bemlltatva a budspesti egyetem konyvtarab61 magaval hozott kepeket, a Trajan osalopanak egyes tablait. - Masodik ertekez6 volt Teglas Gabor, ki a tablara rajzolva mutatta be megyenk praehistoricus terkepet, az egyes helyek leleteirc51is tllzeteseb'" ben sz61va. A valasztlis megejtetven, az eredmeny a kovetkez6 volt: beadatott 21 szavazat; elnok gr6f Kuun Geza, alelnok dr. Soly6m-Fekete Ferencz, titkar Kun R6bert, konyvtarnok Konig Pal, penztarnok dr. Reichenberger ZsigDlond, Ugyesz dr. Petco Lazar. (Tehat mind a regiek.) A valasztmany tagjai lett~k: 8agya Zsigmond, br. Bcrnemisasa Tivadar. Boros Elek, dr. Darvai M6ricz, Gyarfas Ferencz, br. Josika. Geza, br. J6sika Lo.jos, Mailand Oszkar, Pogiiny Adam, Sandor J dzsef, Saudor Mik16s, Szinte Gabor, Szuts Sandor, A z elor~haladott id6re va16 tekintetbol a k6zg1Ulea a penztarnoki, konyvtarnoki es mllzeumigazgat6i jelenteseket felolvasotta'knak tekintette s eloaslott. A valalztmanynak julius 2-8.n- tartott ttIeseben TegJas Gabor erdekesen irt 8 szp.peu eloadott felolvasasaball ilmertetett egy kuta.t6 kir8.nduIast, melyet Mailand Oszkar es Szinte Gabor valasztmauyi tagok tarso.sagaban Devait61 Veczelig tett. Teglas inditvanyara felkerte a valnsztmany az alispani hivato.lt, hogy utasitana a kozaegi eloljareSkat es korjegyzoket. hogy a tarsuJat megbizottjaval mint hateSsagi k5zegek ott, a hoI az szUksegesnek mutatkozik, megjelenven, kozvetitesokkel birjak rea a lakossagot, hogy az. esetJeg birtokukban levo regi feliratos koveket s mas re-
97
A 1'l~RSULAT KlFEJ'l'ETT M(htODESENEK
VAZLt\'rA.
geszeti targyakn.t ilIa arbo.n engedjenek at a tarsulatnak, s ne koveteljenek csekely ertekti dolgokert is meses osszegeket. Nehsi Miksa Gyorgy hBzsfias buagalmaban tobb SZ8Z forintot gyiijtott volt oS9ze, bogy a kenyermezei csata heIyeu e Bzep diadalhos meJt6 emlekoselopot emeljen; a penz kezeleset az erdelyi mnzenm egyletre bisvan. Ez egylet a peuzt tobb even at kezelven, azt vegre 1883. november havabsn azon kereBBel kUldte at Hunyndmegye kozoll8egenek, hogy o.zt a nevezeU czelra forditsa, A megyei alispau no kozgyules hatarozata folytall a museum egylet atiratnt "oly felkeresgel tessi at a tortenelmi es regeszeti f.arsu]at valasztmanyauak, miszerint a kerdeselt kiviteli mddozut feletti ertekezeee alapjan ez itgyi velemenyet a megye kozonsegevel tudassD..· VaJasztmanynnk grof Kunn Gezat, Rethi Lo.jost es Teglas Gabort kerte fel ez figy eliutezesere. A valasztmany tovabba ez Ulesen dr, S6Iyom-Fel{ete Ferencz inditvanyara elhataroztR Varhelyen egy- ket holdnyi birtokot vasarolni azon czcHb61,hogy a kUszobon levo tagositas alkalmaval a tarsulat mint birtokos szerepelven, megkaphatua a1. Amphitheatrum teriiletet, mely legnagyobb reszben kohaImazb61 i11van, ltgy sam kapna. rajta a tobbi birtokos. Elbatarozta vegiil. a. valasztmany, beterjeszteni az alispani hivatalnak azon elolahositott kozsegeknek nevjegyzeket, melyeknek eredeti magyar neve okmauyilag bebizonyitbata, kerve e helysegek regi magyar neveinek hivatalos visszaallitasat. A szeptember hd 3 tartott ijMsen eluok gr6f Kuun Geza ildvozli a valasztmany tagjo.it a ket honapi 8ztinet utan, mely ida alatt 3 vrUasztmany tagjai koziil tobben videJri kiranduJasok ~iltal gyarapitottak ismereteiket a tarslllat erdekeben; eunelfogvu e kat h6nap sem tekintheto egeszen szunidonek. Az idokozben megjelent ssakmunkdk kozal megemliti elnok a dr, Stndnicska nemet nyelven megjelent ertekezeset, melybol 3Z erdemel emlitest, bogy Studniezka szerint Veczel ra mo.i neve nem Micnm, ha.nem Mic;a; a Veczel hataraban fekvo Maros-N emetbinek mai olah Deve Miutbia.; valjon ninesen e e ket nev kozt lesza.rmazlli iSS8zekottetes? Azntan Ma.iland Oszkar 01vasta fel
an
er-
ItuN ROBERT.
98
tekezeset 0. roman nepkolteszetrol, bemutatva es eszthetikai ssempontbdl lUeltatva nemely, megyenk terliletan gyfljtott roman dalt, balla-dat, romanezot es nepmondat, Teghls Gabor muzeumi igazgat6 sz6beli jelentest tett ez (iMsen julius - augnsztuai kutataso.ir61, melyeket Mailand Oszkal es Sainte Gabor valuztmanyi tagok tarsasagabari tett Hunyadmegyeben as Feharmegye banyavidekein, kutatv3 a. romai baDyaszat nyomait, mig Mailand ethnogro.phiai tanulmanyokat tett. . Knn R6bert szinten sz6beli ielentest terjesztett be a H6ra lazadasro. vonatkoz6 okmanyok kutatasat illet~leg. Zarandban semmit sem talalt; de annal nagyobb anyagot gylijthetett gr6f Kuun Geza maros-nemen leveltaraban s a nagy-szebeni hadparanesnoksag leveltaraban. Igas, hogy ide nehezen, esak keriila utakon siker111tbejutni. A. hadparancsnoksag llgyauis a tarsulati elnokseg megkeresesere. azt vaUaszolta, hogy a leveltari knto.tast esak a m. tude Akademia megbizottjanak engedheti meg, mire grof L6nyay Menyhart nr 5 nagymelt6saga, az Akademia akkori nagyerdemU elnoke tarsulatunkat megbizta & kntatassal, s erral ertesitette a hadparancsnoksagot. Br, Schonfeld erdelyi foparanesnok erre nem esak megengedte a kutatast, hanem uto.sitotta a leveItari tisztviseloket, hogy 0. tarsulati megbizottat munkajaban lehetoleg tamogassU:. Nem mulassthatom el, hogy itt is oszinte k08zonetet ne mondjo.k Mer z L a j 0 s urnak, a leveltar nl\gy tudomanyn as szakavatott igazgatojanak, ki a legnagyobb elozekenyseggel foga~ott, s kinek utbaigazit6 tanacsai nehez mllukamat Ienyegesen megkonnyitettek. A megyei leveltarban nem soko.t lehetett talalni. mert a "Continua ta.bula· 1784. masodik feIevi jegyzokiSnyveinek kotele teljesen hianyzik, a H6ra mozgalomra vouatkoz6 okmanyok is poganyul meg vannak tizedel ve. Az okt6beri liMsen ismertette Teglas a Petrozseny melletti Boli hegyen fennallott 5sragi er6ditmenyt. Konig pin a varhelyi Mithratemplomrol s az abban to.lalt reliefekr51 tett [elentest, bemutatvo. egyszersmind e reliefeknek a tarsolat koltsegen .keszult fenykepeit. Kun R6bert ismertetette az 1784. evi H6ra lazadas tavolabbi okait, 8 'Ualau08 korvoualokban jellemezte II. J6zsef csaszar kormany rendszeret. 'l*
99
A TAnsULAT KIFEJTETT MttKODESJ~NEKVAZLATA.
866s Antal mint vendeg bemutatta n. vajdu-hunyadi zarda hazi tortenetenek azon reszet, mely egykori foljegyzesek nyo:illsn a Hdra lazadasra vonatkozik. A novemberi tiMsen dr, Hanko Vilmos ismertette az erdelyi, s kUlonosen a, hunyadmegyei 3.svanyos vizeket es ftlrdoket; Konig Pal It, Mithra-cultusl'ol ertekezett, bemutatta a temesvari mnzeum Mithra reliefjenek gipszontvenyet; vegti} Kun Robert leveltari adatok nyomdn fejtegette a H6ra hizadas kozelebbi okait. Teglas Gabor Hunyadmegye regeszeti terkeperol tett jelentest, illetdleg tervezetet mutntott be a terkep s a hozza mellekelendd tablazatos kimuta.tast illetoleg. A deczemberi ules 8. kegyelet l1Iese volt, mert uz elndki megnyitd-bessed utan dr, Solyom-Fekete Ferencz Kirinyi Lajos elhalt valasztmanyi tag felett, Rethi Lajos pedig T6th Laszlo ssinten elhalt valasztmanyi tag felett tnrtottuk szep szamu kozonseg jelenleteben emlekbeszedeket. Ez ttleseu ertekezett Mailand Oszkar a rumdn nepkolteszetben eldforduld mythologiai elemekrdl. Ez ertekezessel kapcsolatban, s annak mintegy kiegesziteseul gr6f Kuun Geza elnok kiemelte s. killonf.He nepeknel eldforduld hitet a naprdl es holdr61. A vaIasztmany, ezen f'ontebb vazolt szellemi umuksasagon kiviil mas iranyban is miikodott: lepeseket tett a a kenyermezei diadal es a piski cssta emIekjeleinek felallitasara; az oralja-boldogfalvi templom freskdiuak megmentesere; az alispani hi vatal altaI osszejegyeztette a megye teriileten leve) regeszeti targyakat; a muzeumot a sZiikseges szekrenyekkel ellatta; nepszerii felolvasasokat tartott; egy sz6val a maga ele tiizott czelt minden leheto eszkozzel Ugyekezett megkozeliteni.
PENZTARI
Jj ~
rl::
Q)
0 at)
00 Q)
· 0
0
· ~ ~ 0 ~
....
<'0 "'C
~
..!4
~
.
. s:::s Q) rI)
~
CI 'Q)
..... I
ee
,... Q)
..0 N
"'C
.....
........
~
,.Q
~
N
lID
'a> ..!d
C) Q)
00 00
• eo
U':)
N
CI I
-
-
00
....ce a~ CI)
rtt:t co co
~ ~
ee
· ~:O
'CU
('4
-·
CO
~ CI rI) ,~
UJ
'C
:;I~I
00 00
0
]00
KUIUTATJ~8.
~
·
-
00 00
.«J
~
~
E
:ii
~ ~
II co
c.o
~I~I
-. -- ~\.
eQ t"'Oft
.
0)
o
:::2
-•
'CI)
-
CI')
0
0
-... Q)
"Q)
l> Q)
,
"'
0
~
0
Q) ...... N
·
lID
CI
0
· .. -s:l4
s::
'Q)
•
,...
'ce
:3 CI
ce
Or-)
~ 00 QO
~
~
~
CI)
,.Q
d
Q)
..cI ~
-
00
00
...
G ..Q
CI)
flO Q)
N
aD 17.1
'Q)
..Q
~
·:0
'Q) ,.td N
"0
.
--CIS,.Q
C)
S Q)
N
C)
'G
"'C
