6 RADIOTAVfRAS A HUSZAS EVEK MASODIK FELEBEN. SZEKESFEHERV AR ES TARNOK ELSO KORSZAKA
A csepeli nidi6aIlomas tortenetet ismertetve mar beszamoltwtk an6l, hogy a Telefwtken meg 19l9-ben leszaJlitotta a posta altal megrendelt 50 kW-os gepad6t. A haboni rniatt az ad6t sem Csepelen, sem masutt nem helyeztek iizembe, es a tovabbi meresek azt mutattak, hogy a leghelyesebb az uj ad6t Szekesfehervart6l 5 km-re, az urhidai ut menten, az akkori hidrogengyar melletti varosi terilleten felepitendo uj allomasra telepiteni. Szekesfehervar yaros vezetese e16zekenyen sietett a posta segitsegere azzal, hogy az anomas megepitesehez sziikseges 85 kataszteri hold fOldteriiletet kedvezo orokberleti feltetelekkel a posta rendelkezesere bocsatotta. Az anomas epitese 1922-ben indult meg, a Posta-vezerigazgat6sag epitesi osztalyanak iranyitasaval, es 1923 augusztusara mar nemcsak az ad6epiilet, hanem a gephaz es raktarepiilet, valamint ket egyemeletes es egy foldszintes lak6haz is keszen·aIlt. A hl1szas evek elejere azonban mar sokat fejlodott a radi6technika, az ad6csOgyarak 1 kW teljesitmenyii ad6csoveket is e1c5tudtak anitani, es ezek parhuzamos kapcsolasav'al 10-20 kW-os ad6kat is gylirthattak. A posta vezetese az uj aIlomason az uj technika minden lehetOseget alkalmazni akarta, ezert nemcsak az 50 kW-os gepad6 modernizalasat rendelte meg a Telefunkennel, hanem egy 10 kW-os korszerfi Idmpaad6t is, a hozza tartoz6 tetoantennaval egyiitt. Az antennarendszerek felfiiggesztesehez sziikseges ket 152 m magas vasszerkezetii torony egyiket a Telefwtken meg 1919-ben leszillitotta, a masik torony gyartasara es mindketto felepitesere a Magyar Anami Gepgyar kapott megbizast.
o
1922 keso oszen kezdtek meg az eszaki torony epiteset, es a munka megszakitlis nelkiil folyt 1922-23 kemeny telen is. Az eszaki torony elkeszilltevel azonnal megkezdtek a deli torony epiteset, es 1923 marciusara mar ez a torony is ant. Az Allami Gepgyar kifogastalanul vegezte el a rendkiviil nehez vis~nyok kozotti helyszini szerelest. A gepad6 es a lampaad6 szerelesi munkai 1923 majusaban kezdOdtek meg, a munkat egy gym teehnikus iranyitasaval az allomas mGszaki szemelyzete vegezte. A llirnpaad6 szerelesi munkai haladtak gyorsabban, az uzempr6bak meg 1923-ban megkezdOdhettek. A rendszeres tavir60zemet 1924. februar l~n ke;z:dte meg az ad6, 4750 m-es hullamhosszon HAR (Hungaria Alba Regia) hiv6jellel.1 Felepiteset a korabeli szaklapb61 isrnerjuk: ,,Az elektroncsoves ad6 10 darab 1 kW~s lampab61 an. A llirnpak raeskoret egy 1 kW~s, ugynevezett vezerlampa hozza mGkOdesbe. A llirnpaad6 kozbenso korrel is el van latva, s ezert zavar6 hullarnok nem lepnek fel. A lampak izzitasa 16 V feszOltsegG, 500 peri6dusu vlilt6ararnrnal tortenik. Az an6dkor taplallisa 10000 V feszOltsegG egyenararnrnal tortenik. A taplal6aram eloallitasara vlilt6ararnu, 500 peri6dusu generator szolgal, az aram egyeniranyitasara negy darab Kenotron-egyeniranyit6 szolglil, melyek kozill 2-2 parhuzarnosan van kapesolva."2 . Az adas racsaramu billentyUzes elve szeriDt tortent, ami a gyorstavir6-rendszerek alkalrnazasat is lehetove tette. Mivel az indulaskor a vlirosi villamos hal6zat meg nem ant rendelkezesre, az anomas sajat ararnfejleszto telepe biztositotta a szOkseges energiat. Ket generator szolglilt erre a celra. Az egyik egy 40 kW~s Ganz-fele harornfazisu gep volt, arnelyet egy Sehllek-rendszerG felstabil lokomobil szijhajtassal tartott forgasban. A masik generator szinten Ganz-tipusu 120 kW-os gep volt,arnelyet egy Roek-rendszerG felstabil gozgep hozott mGkOdesbe.3 A larnpaad6 tetoantennara dolgozott. Ezt az elnevezest az antenna onnan kapta, hogy elrendezeseben egy 6riasi haztetOhoz hasonlitott. A ket 152 m-es torony kozott egy vizszintes tart6kotel volt kifeszitve, ez volt a "teto" gerince. Innen ket oldalra 45 fokos szOgben, a fold fele, de att61 elszigetelten hat sugarz6 szlil volt faoszlopra kifeszitve. Ezek kozOl ket-ket egyrnas melletti szlil, a fold fele eso vegponton es az ad6epillettel ellenkezo 01dalon, elektromosan ossze volt kotve. Az ad6epillet felOli oldalon a hat szlil egyenkent kapta a gerjesztest. Ez a rnegoldlis azert volt erdekes, mert a tetoantenna igy harornflizisu.csillagba volt kapcsolhat6, es a gepad6 motorindit6 ellenaJ.laslinak bekapcsollisaval a ha16zatr61 fGteni lehetett.4 A tet5antenna kapacitlisa 5400 ern (~6 IJP), onhulllirnhossza 2500 m volt. 5 Az 50 kW-os gepad6t, mint lattuk, mar 1919-ben leszanitotta a Telefunken gyar, igy 1923-ban, arnikor Szekesfehervliron felaJ1itottlik, a modemizlillis ellenere sem volt korszerG. A ma radi6teehnikusa pedig mar nem is igen tudja, hogyan mGkOdott egy ilyen gepad6. Nos, a gepad6 lenyegeben egy vliltakoz6ararnu generator volt, arnely oszeillatorkent ugy mGkOdatt, hogy egy 50 LE-s (~37 kW-os), masodpercenkent 3000 fordulatu motor hajtott egy fogaskerekszerG forg6reszt, arnelyet egyenararnu dinam6 rnlignesezett. fgy az an6resz tekercseiben kazel negyszOgietes jelalakU, 10000 Hz-es vliltakoz6 ararn keletkezett. Ezt felillatereszto szGron atvezetve ugyanesak negyszOgtetes jel81akU, 20000 Hz-es jelet, majd ujabb felUlatereszto szGro utan mar 40 000 Hz-es szinuszos jelet kaptak. A szGrOk vasrnagos fojt6tekercsbOl es papirolaj-kondenzlitorb61antak, es a ket szUro egy 15XI0 m 2 alapteruletG terrnet foglalt el. A forg6 gepekbOl ket keszlet volt, hogy az egyik tartalekkent rendelkezesre anjon. ~rdekes, hogy az egyik ilyen gep meg napjainkban is uzemben van az Ad6ts5gyarban, ahol mint 10 000 Hz-es nagyfrekveneilis izzit6generatort hasznliljlik. A gepad6 frekvenci3jat a hajt6motor fordulatszlirna hatarozta meg, igy azt megfelelo
m6don stabilizaIni kellett. Ez ugy tortent, hogy egy igen erzekeny rezgOkorrel erzekeltek a kimenc5 frekveneilit. A rezgOkorhOz egyenininyit6n keresztUl ketallasu jelfog6 esatlakozott, es az elhangol6dasnak megfelelc5en jobbra vagy balra adott kontaktust. Ez a kis aram haromszoros jelfog6 rendszeren at a sziikseghez kepest kapesolta a motor forg6reszebe iktatott ellenallasokat, igy gyorsult vagy lassult a motor sziikseg szerint. Az erzekelc5 rezg61cort termeszetesen a sugarozni kivant frekveneiara kellett hangolni. Az ad6 billentyiizese is hasonl6an tortent, egy masik jelfog6 rendszeren at a 10 000 Hz-es gep gerjeszteset kapesolgattak. Ezek a nagy teljesitmenyii kapesol6k adas kozben geppuskaszerii zajjal csattogtak, amihez a 10000 Hz-es gep sivitasa jarult hozza.6 A gepad6 40 kHz, tehat 8000 m korUl sugarzott, 10-15 kW hasznos teljesitmennyel; ket felernyc5-antennara dolgozott. Ezt es az allomas foldrendszeret a Magyar Radio Ujsag segitsegevel egy korabeli iizemlatogatas reszesekent ismerhetjiik meg: ,,A Miiegyetemi Radi6 Klub tagjainak a m. kir. posta elc5zekenysege folytan alkalmuk volt megtekinteni Magyarorszag legnagyobb es legmodemebbill felszerelt radi6allomasat, amely 85 kataszteri hold terUleten, Szekesfehervart61 delre 4 km-re fekszik. Ez a nagy fOldterUlet az antenna- es a foldvezetek·hal6zat elhelyezesere sziikseges. Az allomas ket reszbc51, 10 kW-os elektroncsoves es 50 kW-os gepad6b6lall. Mindket ad6 antennajanak kifeszitesere a ket, egymast61 300 meterre felallitott raesos szerkezetii vastorony szolgaI, amelyek alul gombesukl6n nyugszanak. Mindket torony 152 meter magas, es egyenkent 45 tonna sulyli. 120 fok alatt harom ininyban es magassagban parhuzamos szaIakb61 font dr6tkotelekkel van kihorgonyozva, megfelelc5 sulyli vasbetonb61 kesziilt tombokhoz, amelyeictc51 a dr6tkotelek szigetelve vannak. Ugyszinten specialis poreelan szigetelOkon allnak a vastornyok is, melyeknek talpnyomasa egyenkent, az antennaterheleseket, a lehorgonyzast es a torony onsulyat is figyelembe veve, 144,5 tonna. A gepad6 a tornyok komI epUlt ket felemyc5~ntennara dolgozik. Egy felemyc5-antenna 12 szaI vezetekbc51 all, melyeknek egyik vege a megfelelc5 vastorony esucswoz, mig masik vegiik egy 300 meter. sugaru felkorlv menten felallitott, 15 meter magas oszlophoz van szigetelten erc5sitve. Az antennavezetekek anyaga 4,5 mm atmerc5jii, sodrott vorosrez huzal. A felemyc5-antennak kapacitasa egyenkent 7000 em, onhullamhossza 3000 meter. Az antennak sziikseg eseten kiilon e eelra szolgaI6 berendezesekkellebocsathat6k. A foldvezeteket ugynevezett karomfoldrendszer szerint epitettek, es ez a rendszer a fOldvezetek es az ellensuly kombinaci6ja. 304 foldvezetekcsillag van 0,5 meter melyen a fOldbe elasva, egy-egy csillag 7 szal vorosrez huzalb61 all, a csillag kozepen faoszlop all, me lyre a csillagkozeppontb61 vezetek van felvezetve. Az oszlopok esucsar61 osszefut6 vezetekek nagyobb oszlopokon osszegyiijtve jutnak az ad6epUletbe. Az osszes lefektetett vezetekek hoszsza 39 km, es az egesz foldhaI6zat ellenallasa kb. 0,5 ohm.'" Az 50 kW-os gepad6 a HAX hiv6jelet kapta, iizemi hullamhossza 8 080 m volt. 1924. augusztus 16-lin Iepett elsc5izben Osszekottetesbe Londonnal esparizzsal. Mindket allomas kifogastalanul vette az adast. A tavirOforgalom emelkedese esak a kovetkezc5 evekben tette sziiksegesse a gepad6 rendszeres iizemet. 1925. januar 26-t61 hetkoznaponkent 9 6rat61 21 6raig iizemelt, es a R6ma, Parizs, London viszonylatokban dolgozott. A berlini anyagot ebben az idc5szakban is az egesz nap iizemelc5 10kW-os lampaad6val adtak Ie. A gepad6 legnagyobb teljesitmenyet 1927. december 19-en erte el, amikor kiserletek soran a Radio Corporation of Amerika radi6tarsasag Long Islandon levc5egyik vevc5allomasanak adott j6 eredmennyel taviratokat. Sok gondot okozott az allomas dolgoz6inak a hazi erc5mii iizemeltetese. Ezert a posta is segitette a szekesfehervari varosi kozmiiveket, es 1926 elejere 3 km hosszU, 3X5 kV-os tavvezetek epUlt az allomas energiaellatasara. Az ad6berendezesek iizemelteteseben Ienyeges
iizembiztonsagot jelentett, hogy 1926. februar 25-t61 az aIlomas az energiat a Vlirosi villamos hal6zatb61 kapta.S A szekesfehervari momas beIepeset61 a radi6tavir6-forgalom novekedeset Vlirtak, es ugy latszott, hogy ennek a Gyall uti vevoaIlomas es egyben radi6-iizernkozpont mar nem fog megfelelni. A posta vezetese ugy latta helyesnek, ha ketteVlilasztja a vevoallomast es a radi6iizernkozpontot, es Tamokon uj vevoallomast epit, az iizernkozpontot pedig nem itt, a fo· varost61 tavol, hanem a belvarosban, a Kozponti Tavir6hivatalban alakitja ki. A szekesfehervari ad6kat a buqapesti Foposta epiileteben levo radi6-iizernkozpontb61 billentyiiztek. Ezert 1924-ben az ad6aIlomas es a radi6-iizernkozpont kozott harom !livir6Iegvezetek epiilt. A radi6-iizernkozpontot Szekesfehervarral egy kozvetlen tavbeszelO.aramkor is osszekototte, amelybe a tamoki vevoaIlo~ast kozepaIlomaskent kapcsoltak be. A szekesfehervari aIlomas szervezetileg a budapesti Tavir6- es Tavbeszelo-igazgat6sa§ hivatalakent memoki vezetessel mUkOdott, es a tamoki vevoallomas a kirendeltsege volt. A hUszas evek masodik feIeben ahosszuhulhimu radi6taviras j61 beVlilt rendszer volt. A hosszlihullamok koriilbeliil 2000 km tavolsagig j61 terjedtek, az ev- es napszakok hullamterjedesi Vliltozasait alig lehetett eszlelni. Fading sem volt tapasztaIhat6, es a modulalatlan tavir6ad6k keskeny savot foglaltak el. Nemesak a kontinensen beliili forgalmat oldotta meg, hanem a tengerentUli Osszekottetesek kerdeset is, mert az 6cean ket partjan elhelyezett hosszlihullamu ad6k kapcsolatot tudtak tartani. A hazai radi6tavir6.forgalom is szepen fejli5dott, es a forgalmas 6rakban a 10 kWo()slampaad6 es az 50 kWo()sgepad6 egyiitt sem volt elegendo a hiranyag tovabbitasara. Emellett a gepad6 iizemeltetese nehezkes es zajos volt. A posta mindezen ugy kivant segiteni, hogy elso Iepeskent telepitett Szekesfehervaron egy, a Kiserleti Anomas altal epitett, 5 kWo()s hosszlihullamu ad6t, amely felepiteseben a 10 kWo()s ad6hoz hasonlitott. Sikeriilt olyan kicsire megepiteni, hogy elfert egy 2 m3-es szekrenyben. Az a!l6 az egyik felemyo-antennara dolgozott. Ezzel mar ket lampaad6 aIlt az aIlomas rendelkezesere, es igy a zajos es nagyon rossz hatasfokU gepad6t csak a legforgalmasabb idOkben kellett hasznaIni, inkabb esak a tartalek ad6 szerepet latta el. 1 0 A posta vezetese gondoskodni kivant arr61 is, hogy a sukesfehervari lampaad6knal hasznalt nagy teljesitmenyii ad6- es egyeniranyit6 csovek tekinteteben ne fiiggjon teljesen a kiilfOldi szaIlit6kt61. Ezeket a csoveket mar 1927-t01 kezdve ugy p6toltak, hogy azokat a hazai csogyar felujitotta.11 A hUszas evek masodik fele is - mint lattuk - a hosszUhullamu radi6taviras korszaka volt. De mint majd latni fogjuk, a harmineas evek elejen megindult a rovidhullamu radi6taviras, igy a szekesfehervari radi6allomas elso korszaka is a hUszas evek vegeig tart.
Mint mar emHtettiik, a sukesfehervari radi6aIlomas kirendeltsegekent Tarnokon epUlt meg az uj vevoaIlomas. 1924. aprilis 2-an helyeztek iizembe. Az uj vevoaIlomast vlirosokt61 tavol, minden elektromos zavart61 vedetten akartlik telepiteni, hogy az ott felvett tavir6jeleket aztan tavbeszelO-ararnkoron tovlibbitslik az uj radi6iizemkozpontba. Az idevlig6 kiserletek azt mutattlik, hogy a szempontoknak le&jobban a Budapesttol mintegy 30 km-re levo Tamok felel meg. Az e celra megvaslirolt telken 1923-ban kezdodott meg az epites, es olyan j61 haladt, hogy az ev vegen mar a szereIesi munklik is beindulhattak. Az uj telephelyen az egyemeletes vevoepUleten kiviillak6hliz es egy kis gephliz is epiilt. Mivel keretantennas vevokesziilekeket kivlintak alkalmazni, az amyekol6 hatas elkeriilese vegett az uj ~piiletet teljesen vasanyag nelkiil epitettek meg. Fagerendlik tartottlik a mennye· zetet, faMI kesziilt a lepcsofeljarat is. Meg a tetoszerkezet cserepfedesenel sem alkalmaztak femb61 kesziilt viharkapcsokat. A legnagyobb keretantennakat az epiilet padlastereben helyeztek el, es a kereteket az emeleti vevoterembOl tavrnozgatassal - a vevokesziilekek melletti kezikerekkel - a kivlint helyzetbe forgathattlik. Az aIlomason hasznaIt legnagyobb vevokesziilek egy Telefunken-gyartmanyli szuperkesziilek volt. Ez az elso hazai szupervevo a 2000-24000 m-es hullamhossz veteIere volt alkalmas es 6 m-es keretantennaval miikooott. Mivel a kesziileket minden zavar6 hatast61 vedeni akartlik, egy negy retegben vaslemezekkel amyekolt szekrenyben helyeztek el. fgy aztan a nagyobb amerikai aIlomasokat is tudtlik venni, noha Amerikaval akkor meg kozvetlen radi6tavir6-osszekottetesiink nem volt. A Telefunken-szuperen kiviil kapott meg az aIlomas ket uj, szelektiv lebegtetovel is ellatott vev6'kesziileket, es attelepitettek hlirom regi keretantennas vevot is a GyaIi utr61. A veteli zavarok kikiiszoboIesere olyan nagy gondot forditottak, hogy a vevoallomasra az elektromos haI6zatot nem is vezettek be. Ez azonban kiilonosebb gondot nem okozott, mert a vevOkesziilekek csoveit akkor meg egyenlirarnmal fiitottek. Minden vevOkesziiIeknek kiilon· kiilon fiito- es an6dtelepe volt, es ezeket a hordozhat6 akkumulatorokat az aIlomas nagy kapacitasu, stabil akkumulatortele¢rOl toltottek. Ket nagy akkumulatortelep volt a vevoaIlomason, ezek 110 V fesziiltseg mellett 1450, illetve 160 A6 kapacitasuak voltak, es az epiiletek vilagitasat is ellattlik. A telepeket a vevoepiilettel szomszedos kis gephlizban elhelyezett ket benzinmotoros aggregatorral tOltOttek. A budapesti Fopostan berendezett radi6-iizemkozpont es a tamoki vevoallomas kozott 14 erpliros tavbeszelokabel epiilt. Kilenc erplir a tavir6jelek beadaslira szolgaIt, ot erpart a szolgaIati osszekottetesek celjara hasznaItak. Ezekkel a berendeusekkel Tarnok a hosszl1hulllimu radi6taviras igenyeinek j61 megfe. lelt, bOvitesiik akkor vlilt sziiksegesse, amikor a radi6tavirasban a rovidhulllim is sz6hoz jutottP
Uj nidi6-fizemkozpont a Fopostan. Hogyan bonyoI6dott Ie a forgalom?
A budapesti Foposta epiileteben az uj nidi6-iizemkozpont 1924.janwir 21~n kezdte meg iizemet a Kozponti Tavir6hivatal negyedik emelet6n, egy vezetc5veles 12 beosztottal. Mar a megnyitas napjat61 rendszeres Osszekottetest tartott fenn Berlin, Parizs, R6ma, London, Sz6fJa es Barcelona lillomasokkal. A forgalmat elc5remeghatarozott peri6dusokban bonyolitottlik Ie, Berlinnel azonban 1924. marcius 31-
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
so evi pmsz,
154-155. MRU, 1926. februBr 13-i sz. Csepel,12-13. Garai Laszlo visszaemlekezesei. Kezirat a szerzo birtok8ban. Csepel,12-13. Garai Laszlo visszaemlekezesei. MRU, 126. evf. 13. sz. SO 6vi pmsz, 155. Uo.156. Garai Laszlo visszaemlekezesei. SO 6vi pmsz, 156. Uo.155-156.;Csepel,13. SO evi pmsz, 159-160.; Csepel, 16-17.
11 SZEKESFEHERVAR ES TARNOK MASODIK KORSZAKA
A fejl6desben a magyar posta sem akart lemaradni, es 1931-ben a szekesfehemiri adoallomas reszere ket rovidhullamu adoberendezest rendelt meg, egyet a nemet Telefunken cegnel, egyet a magyar Standardnel. Taviroiizemben mindket adonak 15 kW volt a teljesitmenye, de tavbeszel6iizemben csak 5 kW. A Telefunken-ado tavbeszel6iizemre, a Standardado musorszoroiizemre is alkalmas volt. A megrendelt adot a Telefunken raktarrol szallitotta, igy szereIese Szekesfehervaron gyorsan megkezd6dhetett, es mar 1932. jUlius 27-en iizembe is helyeztek. Sietni kellett a szerelesi munkakkal, hogy az 1932-es Los Angeles-i nyari olimpia idejere megindulhasson a kozvetlen eszak-amerikai radiotavbeszeI6-osszekottetes. Az ujpesti Standard gyar a megrendelt adot angol licenc alapjan gyartotta Ie, szerelese 1932 juniusaban kezdooott meg, es 1933. januar 2-an lepett iizembe.1 A Telefunken-adona! - a radi6frekvencia sokszorozasa es er6sitese utan - a hatodik fokozatban tortent a racsegyenaram-modulacio, majd a hetedik fokozatban dolgozott a ket 20 kW-os adocs6. Az el6fokozatok csovei sugarzo hUtesuek, a vegcsovek yjzhlitesuek voltak. A sziikseges 10, 16, 35, 220, 1500 es 3000 V fesziiltseget a varosi halozatrol tapla!t hat motordinamo szolga!tatta. A 10 000 V-os anodfesziiltseget vizhiiteses egyeniranyito cs6 allitotta e16. A Standard-ado radioresze harom egysegb61 allt. Az e1so, oszcillMor-modulMor szekrenyben az eloallitott alapfrekvenciat 500 W-ra erositettek, es ott tortent a Heising-modulaci6 is. A masik szekreny volt a kozbenso erosito, itt mar 3 kW volt a teljesitmeny, amely aztan
A szekesfehervari radioallomas iranyltott antennai (3 db 60 m-es vastorony kozott kifeszitett, vlzszintes dipolokbOl kepzett, iranyitott antenna)
a harmadik szekrenyben, a ket 20 kW-os vizhUteses ad6csovel erte el a kivant teljesitmenyszintet. A 18, 24, 500, 1000 es 1500 V-os egyenfeszultsegeket ot motordinam6 szolgaltatta, a 10 000 V-os an6dfesrultseget harom, vizzel hUtott egyeniranyit6 cso. Mindket ad6 6 MHz es 20 MHz kozott tetszes szerinti frekvenciara volt hangolhat6. Az ad6berendezesekkel egyidejiileg rovidhullamu antennarendszerek is epUltek; harom 60 m magas vastorony kozott ket darab, vizszintes dip6lokb61 kepzett iranyitott antennat szereltek feI. Az egyiket a 21,72 m-es nappali, a masikat a 43,86 m-es ejszakai hullarnhosszra. Ket 20 m-es vasoszlop kozott korsugarz6 antennat is epitettek ugyanezekre a hullamhosszakra.2 A kuszobon a1l6 k6zvetlen magyar-amerikai radi6tavir6-osszekottetesr61 igy adott rurt a Magyar Posta: ,,A kozvetlen magyar-amerikai radi6tavir6-osszekottetes uzembe helyezese kuszobon all, s a Budapest-New York kozti kozvetlen radi6tavir6-levelezes nehany rovid nap mulva val6sagga valik. A leheto es gyors, zavartalan levelezes elerese celjab61 a magyar postaigazgatas es az amerikai Mackay Radio and Telegraph Co. radi6allomasa a nap egesz folyaman at osszekottetesben lesz egymassal, s a levelezes a nagy tavolsagon kitiin6en bevalt rovidhullam-rendszeren fog folyni. A technika legujabb vivmanyainak felhasznalasaval Ietesitett magyar-amerikai radi6-osszek6ttetes kiemelkedo esemenyt jelent a magyar tavir6 torteneteben, mert igen nagy tavolsagot hidal at, es igy lehet6ve teszi, hogy az Amerikaba sz616 taviratok a nagy tavolsag ellenere is a legminimalisabb ido alatt erkezzenek meg rendeltetesi helyl1kre. Mivel a Mackay Radio tarsasag mint az »International System« neven ismert hatalmas amerikai elektromos tavkozlesi erdekeltsegbe tartoz6 vallalat a Commercial Cable Co., a Post Telegraph Co., az All America Cable Inc. nevii s ugy az eszak-amerikai, mint a kozepes del-amerikai kontinensen az uzemet ellat6 tavir6vallalatokkal, valamint a Csendes-6ceant atszel6 kabelszolgalatot vegz6 Commercial Pacific Cable Co.-val egyiitt ugyanahhoz a kozlekedesi konszernhez tartozik, mindazokkal az osszekottetesekkel es berendezesekkel rendelkezik, melyek a gyors es pont os rurkozlekedesnek az amerikai kontinensen, valamint az att61 nyugatra eso csendes-6ceani szigetvilagban val6 ellatashoz szuksegesek."3 A szerzodesben mindket fel kotelezte magat arra, hogy a tavirat kisugarzasat kovet6 ket 6ran beltil azt a cimzettnek meg kell kapnia. Talan nem erdektelen annak a megallapitasa sem, hogy ezt a megallapodast mindket fel be is tartotta. 1934-ben Csepelrol az 5 kW-os lampaad6t teljes felujitas utan Szekesfehervarra telepitettek at.4 A Szekesfehervaron mar 12 ev 6ta iizemet tart6 10 kW-os lampaad6t a Kiserleti Allomas iranyitasaval az allomas szemelyzete teljesen :itepitette. Erre feItetlenUl srukseg is volt, mert ez az ad6berendezes 1936-ra mar teljesen korszeriitlenne valt. A 12 parhuzamosan kapcsolt ad6cs6 es a kortilmenyesen el6anitott izzit6- es an6dfeszultseg folytan hatasfoka mindossze 27% volt. Az atalakitas utan az ad6 hatasfoka 36%-ra nott. Ezt ugy sikerult eIerni, hogy egyetlen vizhiiteses, 20 kW-os ad6csovet alkalmaztak, es a to kV -os an6dfeszUltseget a korabbi rossz hatasfoku forg6gepes megoldas helyett a Ml6zatb61 allitottak e16. A haromfazisu, 380 V-os 50 frekvencias hal6zati feszUltseg az uj megoldasban szabaIyz6transzformatoron keresztUl jutott a nagyfesziiltsegii transzformator primer oldalara. A hatfazisu szekunder oldalon hat darab Ieghiitesii, izz6kat6dos egyeniranyit6 cso vegezte a valtakoz6 fesziiltseg egyeniranyitasat. Az egyeniranyit6 csoveket egy-egy izzit6transzformator kozbeiktatasaval az erosaramu hal6zatr61 fiitottek. Az ad6 hatasfokat az altaI is sikerult javitani, hogy hangolhat6va tettek a vegerosito kozbens6 koret, es igy sikerult az illeszteseket pontosan beallitani. Kicsereltek a regi antennahosszabbit6 rendszert, es a regi rezsin tekercsek helyett litze-huzalb61 kesziilt hangol6tekercset alkalmaztak.
Az atepites soran arra is gondoltak, hogy az ad6t konnyebbenkezelhet6ve tegyek. A nyom6gombos er6saramu jelfog6k alkalmazasa a lehet6 legegyszenibb megoldasra adott lehet6seget. Az ad6 egy forg6kapesol6nak es negy nyom6gombnak a mukOdtetesevel volt indithat6, leallaskor egyetlen gomb megnyomasa onmuk0d6en elvegezte a sziikseges kapesolasokat. fgy az e16re beallitott frekvencian az ad6t masfel pere alatt iizembe lehetett helyezni. . A billentyfizesi sebesseg a kozvetett raesegyenaramu billentyfiz61>erendezessel a korabbi· nak negy-otszorosere, azaz pereenkent 160 sz6sebessegre emelkedett. A tavir6vonalon bejov6 kett6saramu jelek egy koriilbeliil 5 ezredmasodpere tehetetlensegfi jelfog6t mukOdtettek; a jelfog6 a radi6frekvencias er6sit6fokozat raeskoreben elhelyezett raesegyenaramu modulatorcs6 racsara adott tobb, illetve kevesebb elOfesziiltseget. Jelkozben az erositocso tokeletes lezarasat higanygoztoltesu csovekkel mukOdo, 2500 V-os egyeniranyit6 vegezte. Ez a billentyfizesi rendszer a gyakorlatban j6l bevalt, a legnagyobb sz6sebessegnel is kifogastalanul mukodott, es a kis id6alland6ju billentyfiz6korok kovetkezteben a kisugarzott jelek elesek es tisztak voltak. A regi, nagy zajjal mukOd6 jelfog6k helyett alkalmazott zajtalanjelfog6k kovetkezteben a terernzaj is csokkent. Az ad6 fontosabb ararnkoreinek ellen6rzesere uj jelz61ampakat epitettek be. A radi6frekvencias jelek megIetet kOdfenylampak jeleztek, uj jelz6rendszert es biztonsagi kapcsol6t kapott a hUt6rendszer. Az atalakitasi munkak, amelyek soran az ad6 regi fa- es marvanyhornlokzatat fem-, iiveg· es bakelitszerkezettel csereltek fel, mindossze hat hetig tartottak. Ez rekordteljesitmeny volt, mert az ehhez hasonl6 munkat kiils6 nagy eegek is a legjobb esetben csak 18-20 bet alatt vegeztek el. Az atalakitas gazdasagi szempontokb6l is eredmenye's volt, mert az ad6 egyeniranyit6 es ad6csoveit magyar gyartmanyl1akra esereltek, es az alkalmazott transzformatorok es nagyfesziiltsegfi kondenzatorok is magyar gyartmanyl1ak voltak.5
A r6vidhullamti radi6taviras megindulasaval b6viteni kellett a tarnoki vevoallomast es a budapesti Fopostan levo radi6-tizemk6zpontot is. A tarnoki tij vevoeptilet es a r6vidhullamti antennarendszer megepitese nem okozott kti16n6sebb gondot, mert a posta tarnoki telkenek szomszedsagaban harom izben is vasarolt teriiletet, es igy az eredetileg 1100 negysz6g6lnyi tertilet 14 kataszteri hold nagysagtira nott. Az tij eptiletben 1933·ban helyeztek tizembe az amerikai adas veteIere szolgaI6 vevoket, megpedig egy nagy teljesitmeny(i Telefunken es egy Standard r6vidhullamti vevokesztiIeket. Ezek 20-26 csovel muk6dtek, es minden idOben lehetOve tettek Amerika tizembiztos veteIet. A Telefunken-vevokesztiIek aramellatasara forg6gep-atalakit6 szolgalt, a Standard-vevo es a t6bbi - mar korabban is megvolt - vevokesztilek aramellatasat kuprox-egyeniranyit6k biztositottak. Erre az adott lehetOseget, hogy 1932. jtilius elejen Tarnokot bekapcsoltak a ktilso elektromos haI6zatba. Az eur6pai viszonylatti vetelre negy darab k6zepteljesitmeny(i r6vidhullamti Standardgyartmanyti vevoje volt az allomasnak, ezek 16-t61110 m-es hullamhosszon mukOdtek. Amerikat egy Carter-rendszeru, pontosan New Yorkra iranyitott, faoszlopokra szerelt kettos V-antennaval vettek, a t6bbi viszonylatban a vevokesztilekek egyszeru dip61. vagy keretantennaval muk6dtek.
Ugy latszik, hogy a 380/220 V-os Iegvezetekes erosaramu tapIalast nem tartottak eleg biztonsagosnak, . mert az aIlomas egyik benzinmotorjat egy vaItakoz6 aramu generatorral kapcsoltak ossze, hogy aramkimaradasok eseten az allomas sajat maga is tudja a sziikseges energiat biztositani. Az uj vevok iizembe helyezese a radi6-iizemkozponttal va16 kozvetlen osszekottetesek szamanak a noveIeset is megkivanta. Ezert a meglevo 14X2 eres kabelt fantomizaltak, es ez· zel az aramkorok szama 14-ro121-re nott. Az aIlomas 1936-ban negy darab Telefunken-gyartmlinyu goniometeres vevot es harom darab egygomb-hangolasu, ot-, illetve hatkoros vevot is kapott. Ezekkel elsosorban a hosszuhullamu vetelre szolgaI6 regi vevoket csereltek ki. 1937·ben az allomas reszere meg ket darab RCA-gyartmanyl1 rovidhullamu vevot is beszereltek.6
Az akkori szab
t kapott, mig radi6n val6 tovabbitas eseten reszesedesiink mar 20,75 centime volt. A harmincas evekben nyole eur6pai orszag radi6allomasaval volt rendszeres radi6tavir66sszek6ttetesiink, megpedig Amszterdam, Berlin, R6ma, London, Parizs, Vars6, Fiume es Sz6fia allomasokkal. A radi6n val6 tovabbitas el6nye az Eur6pan kiviili forgalomban meg jelent6sebb volt. Egy Magyarorszagon feladott, New Yorkba sz616 t
szolgal6 radi6kesziiIekek es az azok antennainak kapcsol6i, a megfelel6 jelzoberendezesekkel. Ebben a helyisegben tart¢zkodtak a muszereszek is. A radi6taviraszok munkahelyeit ez el6tt az elkeritett resz e16tt, a Pet6fi Sandor utcaval parhuzamosan alakitottak ki. A ket, T alaku, kett6s asztalsor el6tt futott vegig a taviratok gyiijtesere szolgal6 szalagposta. Az osszesen 50 munkahely igy oszlott meg: 6 ad6munkahely, 12 hallas utani vev6munkahely, 9 el6keszit6, 3 szamoz6 es iranyit6, 1 rendez6, 1 belfoldi meteorol6giai-vizrajzi keze16, I ellen6ri es 11 barmilyen celra feIhasznaIhat6 tartalek munkahely. Gyakorlasra 6 munkahely allt rendelkezesre. Az ad6munkahelyek felszereIese a lyukasztott szalaggal val6 adashoz sZiikseges ad6gepb61, a kezi adas billentyiijeb61, adojelfog6b61, az ad6gep vagy a kezibillentyii valtasara szolgal6 kapcsol6kulcsb61, a kimen6szint ellen6rzesere szolgal6 muszerb61 es valtoztathat6 ellenallasb61 allt. A vev6munkahelyeken a geppel val6 vetelre szolgal6 unduIator-vev6gep, es a lampaval egybeepitett hivasjelz6 hangsz6r6 volt. A hanger6sseg es a vev6gep irasanak szabaIyozasara egy-egy pontenciometert szereltek fel. A vev6gep szalagjar61 a sz6veget ir6geppel irtak at a tavirati urlapra. Minden masodik munkahely kezibesze16vel k6zvetlen kapcsolatot tarthatott a tarnoki vev6allomassal. A hallas utani vetelhez minden munkahelyen fejhallgat6, kapcsol6dugasz es -hiively volt. Az e16keszit6 munkahelyen a geppel val6 adashoz sziikseges lyukaszt6gepek voltak, es egy rekeszes allvany a taviratok viszonylatok szerinti csoportositasara. A szamoz6 es iranyit6 munkahelyek felszerelesehez id6-betuz6gep, szamoz6gepek es viszonylatbelyegz6k tartoztak. Ide futott be a cs6posta is. Az ellen6ri munkahelynek hallas utani vetelre szolgaI6 berendezese, ad6billentyiije es tavbeszel6-kesziiIeke volt. Az osztalyvezet6 egy iivegfallal elkeritett helyisegb61 figyelte a munkat. Geppel t6rten6 adasnal az ad6gep tapogat6i a szalag lyukasztasanak megfelel6en muk6dtettek a polaris ad6jelfog6t, amely vezetekes 6sszek6ttetesben volt a szekesfehervari ad6 jelfog6javal. A vett jeleket Tarnok az athallas elkeriilese erdekeben kis szinten adta be vezeteken az iizemkozpontnak, ahol azokat er6siteni kellett. De mivel az undulator-vev6gepek egyenaramu jelre mukodtek, a feler6sitett jeleket egyenininyitani is kellett. Az er6sites es egyeniranyitas utan keriiltek a vett jelek a vev6gep er6s magneses terben lev6 tekercsere. Az uj iizemkozpontnak 24 er6sit6-egyeniranyit6 egysege volt, ezeket az iizemkozpontnak a muszaki berendezesek kozotti vaIaszt6falla kikepzett allvanyain helyeztek el, harom fiigg6leges sorban. Az egyes egysegek k6nnyen leemelhet6, teljesen arnyekolt dobozban voltak, es gondoltak a csovek konnyu csereIhet6segere, a j6 javithat6sagra is. Az er6sit6k aramell
a kapesollisokat zsin6rokkal vegeztek, es a dugaszohisokkal egyidejuleg a kiilonfele jelz6es elIenarza lamplik mutattak az iizerni alIapotot. A taviratok belkezeIesi idejenek csokkentese erdekeben a vett taviratoknak az iranyit6 munkahelyre va16 tovabbitasara 13,8 m hosszu szalagposta kesziilt. Ezt a ket szemben al16 munkahely kozott, a munkahelyek felett 15 em magassagban helyeztek el. A 15 em szeles, gurnival impregnalt vaszonbetetes szalag 28 mot haladt pereenkent, es a munkahelysorok vegen egy-egy 25 em atmeraju dobra futott. A meghajt
Az eddigiek sonin mar sz6ltunk arr61, hogy Eur6paban a r6vidhullamu miisoradasok 1928·ban indultak meg, de a magyar radi6amat6r6k szaklapja maris a r6vidhullamu adast surgette: ,,Azok a nagy eredmenyek, amelyeket az amat6r6k r6vidhullamu ad6kkal elertek, ratereltek a nidi6technikusok figyelmet a r6vidhullamokra, es az utols6 evben mind t6bb hiva· talos tavir6allomas tert at ezek hasznaIatara. A broadcasting teren ez a terfoglalas j6val nehezebben indult meg, egyreszt a telef6niaadas nehezsegei miatt, masreszt azert, mert a megfele16 vev6keszillekek epiteset es kezeleset tul neheznek gondoltak. Amerikaban egyes broadcasting-allomasok mar regen adnak rbvidhullamon. Marcuse (EG 2 NM) volt, akinek kiserleteit ugyan kezdetben nem j6 szemmel nezte az angol posta, de nagyszeru eredmenyei utan mar hivatalos tamogatasban reszesUlve, 1 kW-tal ad mar t6bb mint ket eve rendszeres miisort. Az elmult evben azutan megindult a fejlOdes, az angolok, franciak, nemetek, lengyelek egymas utan allitjak fel ad6aIlomasaikat. Ezeket az allomasokat kezdetben csak r6vidhullamu amat6r6k vettek, de ezek reven csakhamar a t6bbi amat6r6k is foglalkozni kezdtek velUk, es ma mar az angol es amerikai szaklapokban majdnem tbbb a r6vidhullamu keszillek, mint a rendes, ami a legjobb bizonyiteka annak, hogy a vetel egyaItalan nem nehezebb, mint az eddig hasznaIt broadcastinghullamokon. A r6vidhullamu broadcasting nagy nepszeriiseget annak k6sz6nheti, hogy a tavoli vetel, ami ut6vegre nemcsak az amat6r6ket, hanem a nagyk6z6nseget is a legjobban erdekli, sokkal k6nnyebb es sokkal jobb, mint a hosszabb hullamokon. Ma Londont egy ketlampas r6vidhullamu keszilleken mindennap kristalytisztan lehet venni, j6 helyen hangsz6r6val is, amit a legjobb Ultradynnel megk6zelit6en sem lehet elerni. De amat6rjeink gyakran vettek Ausztraliat is, Amerikab61 pedig rendszeresen lehet hallani t6bb aIlomast is. Ezek a nagy lehet6segek nagyon felfokoztak a r6vidhullamu broadcasting-ad6k irant az erdekl6dest, es ezert azt hisszuk, hogy itt volna az ideje egy magyar r6vidhullamu allomas felallitasanak is. EIs6 pillanatra ugyan nagynak llitszik ez a kivansag a vele jar6 k6ltsegek miatt. A r6vidhullamu ad6allomas azonban 6sszehasonlithatatlanul kisebb k6ltseggel Ietesithet6, mert a rendes allomasok energiajanak szazadresze is elegend6 arra, hogy azokat felUlmul6 eredmenyeket erjunk el. A lengyel postaigazgat6sag jelenleg 40 W·tal ad, mig a posta kiserleti allomasunk mar csaknem egy eve 1000 Wo{)skiser1eti ad6t tart uzemben, igaz, hogy nagyobbreszt csak tavir6forgalomra. Keresunk tehat csak arra zsugorodik 6ssze, hasznaljak fel ezt az 1 kWo{)sad6t telef6niaadasra is, es k6zvetitsek vele, ha nem is mindennap, de a het egyes napjain a budapesti miisort. Az egyetlen ellenvetes, amit keresunk megval6sitasa ellen fellehetne hozni, hogy miert adjunk mi r6vidhullamon, amikor azt nagyobb tavolsagon, tehat kUlf6ld6n jobban lehet venni, mint k6zelr61. Ezt az ellen vet est megcafolja az a teny, hogy a kiserleti adasokat igen nagy hanger6vel hallottak Budapesten es videken is, de ett61 eltekintve, nagyad6 letesitesenek egyik f6 erve volt, hogy vele kUlf6ldbn propagandat fejthetilnk ki a magyar kultura erdekeben. Ez pedig fokozott mertekben all a rbvidhullamu ad6ra, hiszen a kiserleti adasokat, mint az aItalunk k6zvetitett QSL·kartyak mutatjak, kitiin6en hallottak a legtavolabbi f61dreszen, meg Tanzaniaban is, nem is sz6lva Amerikar61. Az amerikai magyarsaggal val6 kapcsolatunkat rendkivUl meger6sithetnenk ezaltal, es mindezt egy kis j6akarattal es alig emlithet6 koltseg altaI. Mindnyajan emlekszunk meg, hogy milyen turelmetlenUl vartunk az els6 ad6 megindulasara es mit artott ez a radi6propagandanak; ismerve a m. kir. posta nagy j6akaratat,amely-
Szekesfehemlron 1934-ben harom 30 m magas vasoszlop kiizott ujabb het dip6lantenna is kesziilt
lye 1 a radio ugyet felkarolta, bfzvast remeljuk, hogy mindent szfvesen elkovet arra, hogy keresunket teljesftse. ,,10 A posta azonban nem helyezett kUlonosebben nagy sulyt a rovidhullamu miisoradasra, es ezt az is bizonyftja, hogy ennek nyomat csak rovid par sorb an talaltuk a korabeli szakirodalomban: ,,A tobbi nernzetkozileg bejelentett hullamhossz kisugarzasara 1934 juniusaban harom 30 m magas vasoszlop kozott ujabb 7 dip61antenna epUlt. Ezeket flZ is szuksegesse tette, hogy 1933 karacsonyan, egye16re kfserleti jelleggel, megkezdodott a rovidhullamu miisoradas Eszak-Amerika es egyeb vilagreszek elszakadt magyarsaga szamara."l1 ,,1934. december 23. Megindul a rendszeres rovidhullamu ad as hetenkent egyszer az egyik, egyszer a masik szekesfehervari adon. ,,12 Szerencsere jol emlekszik erre az id6re Garai Laszlo, a szekesfehervari adoillomas akkori mernok vezetoje: ,,1933-ban a rovidhullamu adoberendezesek mellett megepultek az elso rovidhullamu iranyitott antennak is. A 6,8 es 13,81 MHz-es s.ikantennat 3 darab 60 meter magas ontarto vasszerkezetii torony koze epftettek fel. Az antennak f6 sugarzasi iranya 303 fok, azaz Eszak·Amerika-Kanada keleti teruleteinek a besugarzasat celozta. Egy ujszerii megoldas azt is lehetove tette, hogy a f6 sugarzasi iranyt 180 fokkal megfordftsuk. Mivel a Telefunken es a Standard rovidhullamu adoknaI elofeltetel volt, hogy a taviro· adas mellett miisorsugarzasra is alkalmasak legyenek, ezekkel a sikantennakkal kezdtijk meg a miisoradast Eszak·Amerika es Kanada fele. A ket sikantennan kivUl iizemelt meg az aIlomason ket villasdip61·antennarendszer is, ugyanerre a ket iizemi frekvenciara. Ezeken az antenn:ikon - ugyancsak 1933 decemberetol - Europa teruletere sugaroztunk magyar es idegen nyelven musort.
Az idegen nyelvii rovidhullamu miisoradasok b6viiIese sziiksegesse tette, hogy 1934-ben meg 7 villasdip61-antenna epiiljon kii16nboz6 frekvenciakra, Eur6pa celteriileteinek besugarzasara. 1937-ben telepitettek az allomason ket darab szeles savll rombuszantennat, Eszak- es Oel-Amerika celteriiletek fokozott besugarzasara, 303, illetve 245 fokos f6 sugarzasi iranyitassal. Ezek az antennak alkalmasak voltak arra, hogy egy ad6berendezessel egyszerre ket f6 iranyba sugarozzanak, es 15-45 meter kozott minden hullamhosszra lehangolhat6k voltak. A rendelkezesiinkre all6 iizemi frekvenciak azonban nero voltak a legjobbak, mert az egyetlen teli es egy masik nyari hullamhosszon altalaban idegen ad6 zavart benniinket. Meg rontotta a helyzetet, hogy a rovidhullamu adasok studi6beli munkaja igen gyenge szinvonalu volt. A hangrogzites ebben az id6ben meg viaszlemezes m6dszerrel tortent, ami nehezkes es draga volt. fgy a miisort gramofonlemezekkel tarkitott felolvasasok tettek ki. A felolvasasok es a bemondas is egyenes adasban ment. A hajnali 6rakban az ellen6rzes hianyossagai kovetkezteben es a szemelyzet laza fegyelme miatt kellemetleniil alacsony szinvonalat ertiink el. Egyes nyugati orszagokban akkor mar nagyon fejlett nemzetkozi rovidhullamu miisoradasok folytak. Az angol BBC tiznel tObb 25-50 kW-os ad6val dolgozott. A sokfele nyelvii es a nap minden 6rajaban hallhat6 adasokat eszlelve onkenteleniil arra gondolt az ember, hogy a ketmilli6 magyar, aki Amerikaban el, is megerdemelne, hogy naponta ket 6rat hazai miisort hallgathasson. Ilyen koriilmenyek kozott en is, de munkatarsaim is, arra gondoltunk, hogy ezt az elmaradottsagot fel kell szamolni. Masfel evig pr6balkoztunk, hogy a szolgalati ut betartasa mellett megertessiik az illetekesekkel, akik ebben a kerdesben donthettek, hogy a rovidhullamu miisoradas szamara az orszag kulturaltsagahoz melt6 felteteleket kell keresni, illetve megteremteni. Azonban az akkori »nem, nem, soha!« nacionalizmus ellenere sem jutott az iigy e16re. A posta a radi6-e16fizetesi dijnak csak egy reszet kapta, s ebb61 nem kivant olyan berendezesekre penzt aldozni, amelyert meg csak nem is fizetnek. A miisort szolgaltat6 Magyar Radi6 Rt. viszont a hazafias sz6lamok ellenere sem volt hajland6 aldozatot hozni ennek a celnak az erdekeben. Szep do log a hazafisag, de a gazdagodas meg el6bbre val6 volt szamukra. 1939-ben Kiss Lajosnak, a Kiserleti Allomas kival6 miiszereszenek es kes6bbi mernokenek tamadt az az otlete, hogy meg kell mozditani az amerikai magyarokat az adasok szinvonalanak emelese erdekeben. Mint verbeli rovidhullamu radi6amat6r (HA8C volt a hiv6jele) azt javasolta, hogy epitsiink egy rovidhullamu amat6r allomast, es forgalmazzunk vele a 20 meteres amat6rsavban. Az amat6r allomas HAIK hiv6jellel hamarosan meg is kezdte miikodeset. 500 W teljesitmennyel, egyszerii iranyitott antennaval dolgozott. Az egyszerii eszkozokkel is sikeriilt az eszak- es a del-amerikai keleti partokat elerni, es mivel akkoriban a magyar hiv6jel rendkiviiI keresett volt, a »CQ ox on 20 meter fon« hivasainkra gyakran egyszerre hUsz tengerentUli aIIornas is jelentkezett. Kezdtiik kiildeni a QSL-Iapokat, es szamos - szinte alland6 kapcsolatot alakitottunk ki, amelyek kozott tobb magyar nyelvii OX amat6r is volt. Felhasznaltuk ezeket a kapcsolatokat arra, hogy felhivjuk figyelmiiket a magyar nyelvii rovidhullamu adasokra, es veteli megfigyeleseket kertiink. Ezek egyertelmiien igazoltak, hogy adasainknak szinte semmi ertelme sincsen, mert csak a legritkabb esetben hallhat6k. Magyar kapcsolatainkat arra kerttik, hogy irjanak leveleket a magyar postanak, es koveteljek az adasok megjavitasat. Az akci6 nehany szaz ilyen ertelmii levelet eredmenyezett. Kes6bb mar az idegen nyelvii partnereinket is kerttik ilyen levelek irasara, es csak a levelek beerkezese utan kiildtiik el a QSL-Iapot. Ennek volt koszonhet6, hogy legalabb ezer ilyen kivansaglevel erkezett.' ,13 Az akci6val egyel6re csak annyit sikeriilt eIerni, hogy 1939. november I-t61 a heti negy6ras adas helyett naponta sugaroztunk rovidhullamon.
1. 2.' 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
50 evi pmsz, 157. Ardelio kinc,e,tdra. I. m. 41-42. MP, 1932. evf. 6. sz. 364. 50 evi pmsz, 157. Magyari-Siegmeth: AdOdllomdrok dtalakftdlll, 50 evi pmsz, 189-191. 50 evi pmsz, 157.; A rtidio kinc,e,tdra. I. m., 43. Dr. Havas Ferenc: A nemzetk6zi tdv(roforgalom lebonyolftdldra igenybeveheto vezeteke, e, dratnelkali (rtidiO)611zek6ttetesekrc5l. MP, 1936. evf. 3. sz. 105-111. MP, 1939. 6. sz. 334. Dr. Mecsery Sandor: Az Ilj rtidiOazemk6zpont. MP, 1939. evf. 6. sz. 333-347. "Radio Amator", 1928. evf. 10. sz. 521-522. 50 evi pmsz, 157. 10 eves MR, 47. Garai Laszlo visszaemlekezesei.
evr.
13 ARADIOSZOLGALAT ELETKORtiLMENYEI
DOLGOZOINAK
Az egykori csepeli radi6allomas dolgoz6i kbztil ma mar senki sem el, egyesek nevet megorizte ugyan a radi6zas tbrtenete, de r6luk es az allomas akkori eleterol tbbbet - szemelyes visszaemlekezesek hianyaban - nemigen tudunk. A muszaki tbrtenetbol ismerjiik, hogy a csepeli dolgoz6k taviraszok es egyben muszereszek is voltak, sot az elso musorsz6r6-kiserleteknel meg radi6szereplOk is. A szekesfehervari radi6allomas eletet a szemelyes visszaemlekezesek reven mar jobban ismerjiik, Garai Laszl6, az allomas egykori vezetOje szinesen emlekszik vissza az akkori idokre. A szekesfehervari radioallomas bsszetetelet, eletet szinte tipikusnak tekinthetjiik, altalanosithatjuk. ,,1937 nyaran keriiltem SzekesfehCrvarra - meseli Garai Laszlo -, es akkor ott a szolgalatot 19 fo latta el. Volt nyolc muszeresz, akik kbztil egyszerre ketto kezelte az ad6kat. Ok 12 6ras szolgalatot tartottak felvaltva. Ket muszeresz a karbantartast vegezte, nappali muszakban. Egy-egy asztalos, komuves es kbzmu-karbantarto szakmunkas, egy antennamester, egy takarit6no es ket segedmunkas dolgozott meg az allomason. A vezeto, a vezeto muszeresz, az irodas e~ egy ktildbnc kepezte az iranyit6csoportot. Mi tizenkilencen szinte valamennyi post as reteget kepviseltiik akkor. En, mint 6raberes membkgyakornok a legfelso reteg lagalacsonyabb lepcs6fokan alltam. Az irodas forgalmi tisztvisel6 volt, a muszereszek iizemi tisztviselok voltak, a szakmunkasok a »muszaki iizemi segedszemelyzethez« tartoztak."1 De mit is jelentettek akkor ezek a retegek? Nos, a tizenkilenc szekesfehervari es az bsszes tbbbi radi6allomasi dolgozo a posta ugynevezett ,,kincstari" alkalmazottja volt. Ugyanis a felszabadulas elOtt a posta szemelyzete jogviszony szempontjab61 ket nagy csoportra tagoz6dott, megpedig kincstari es postamesteri szemelyzetre. Sokat jelentett kincstdrinak lenni, mert ok allami alkalmazottak voltak, mig a postamesteri szemelyzet a postamester alkalmazottja. Ma mar szinte el sem lehet kepzelni, hogy ez a Garai Laszlo a harmincas masodik feleben
evek
kiilonbseg mennyi mindent takart, hiszen a postamesteri szemelyzet egyben sokszor a postamester luiztartasi alkalmazottja is volt. De mivel minden radi6s dolgoz6 abban az akkor szerencsesnek mondott helyzetben volt, hogy kincstari alkalmazott lehetett, benniinket elsosorban az 0 eletiik erdekel. A kincstari alkalmazottak a het tisztviseloi es a ket altiszti szak egyikebe tartoztak. Szakon kiviili volt a posta-vezerigaztat6 es helyettese. A forgalmaz6i szakba a posta igazgatasat es a vegrehajt6 szolgalat fels6bb ellen6rzeset ellat6, egyetemi vegzettsegii alkalmazottak tartoztak, a muszaki szakba a posta mernokei. Az erettsegivel rendelkezo ferfi alkalmazottak a szamvevosegi es a forgalmi szakhoz tartoztak, a szamvevosegi szakba tartoz6k ertelemszeruen a posta szamvev6segi szolgaIatat lattak el, a forgalmi szakba tartoz6k pedig a posta nem muszaki vegrehajt6 szolgalatanak vezeteset, ellenorzeset. A negy kozepiskolai osztalyt vegzett ferfi alkalmazottak iizemi ferfi tisztvisel6k, illetve muszaki iizemi tisztviselok lehettek. Az iizemi ferfi tisztvisel6k a postakezeIesi vegrehajt6 szolgalatot, a muszaki iizemi tisztvise16k a muszaki vegrehajt6 szolgalatot lattak el. A noi alkalmazottak, akkor is, ha a negy kozepiskolai osztalynal magasabb vegzettsegiik volt, csak iizemi noi tisztvise16k lehettek. Az akkori fogalmazas szerint "betOltik mindazokat a munkahelyeket, amelyekre nok alkalmasak, s vegzik az igazgatas kezeloi, gyors- es gepir6i, valamint a posta szocialis gondoz6n6i szogaIatat".2 A ket altiszti szak egyikebe a ,,m. kir. posta kezelesi szolgaIataban a kisebb szakismereteket vagy fizikai erokifejtest kivan6 munkakoroket"3 ellat6 altisztek, masikaba a ,,m. kir. posta muszaki vegrehajt6 szolgalataban a fizikai munkaval is jar6 muszaki es iizemi teendoket' >4 ellat6 muszaki iizemi segedszemelyzet tartozott. Temank szerencsere nem erinti e sok szak mindegyiket; koziiliik csak a muszaki es a muszaki iizemi tisztviselokkel es a muszaki iizemi segedszemelyzettel foglalkozunk, mert a radi6szolgaIatot ok lattak el. Mint mar lattuk, a muszaki tisztviseloi szakba a mernoki oklevellel rendelkezo postatisztvise16k tartoztak, egyikiik-masikuk nevevel mar talalkoztunk is. A Posta-vezerigazgat6sagon ok vegeztek a radi6szolgaIat felsOfoku, a budapesti Tavbeszelo-igazgat6sagon, majd a Kozponti RadiOfeliigye16seg letrejottevel az ottani kozepfoku iranyitast, vezettek a szekesfehervari es a lakihegyi radi6allomast. E szakba tartoztak a Kiserleti AIlomas mernokei is. A muszaki szakban a postai segedmemok volt a legkisebb ,,rang", hogyan lehetett teluit a szekesfehervari radi6aIlomas vezetoje 6raberes memokgyakornok? Ugy, hogy akkor egy fiatal mernok oriilhetett, ha 6raberes memokkent ,,fogadta fel" a posta. Sajnalattal is aIlapitja meg a korabeli kiadvany, hogy ,,az 6raberes minosegben eltoltott id6 sajnaIatosan ket kartarsunknal a 10 evet is meghaladja. Ot vagy otnel tobb esztendot fiatalabb kartarsaink koziil hUszan tOltottek 6raberes minosegben".5 Evek multan az 6raberes mernokot - a posta memoktanfolyamanak elvegzese utan - eloszor memokgyakornokka neveztek ki. Orommel aIlapitja meg az idezett szakrnunka, hogy ,,az 1932 6ta bevezetett mernokgyakornoki allasban egy-ket evnel hosszabb id6t nem varakoztak fiatal kartarsaink", es segedmernokok lettek. De ujabb 3,5-10 evnek kellett eltelnie, hogy a "szamarletran" tovabblepve postamernoki rangot kapjanak. Itt mar 6-13 ev volt a varakozasi id6, mire a mernokb61 "postafOmernok" lett, es sokszor 17 ev is eltelt, mire muszaki tanacsossa lepett elo. Most mar csak 14 evig kellett varakoznia ahhoz, hogy muszaki igazgat6 lehessen, es csak keveseknek adatott meg, hogy muszaki foigazgat6k lehessenek. Igaz, hogy azok aztan ,,melt6sagos" cimet kaptak. Az elektromos hirkozlesi eszkozok gyors fejl6dese inditotta Baross Gabor minisztert arra, hogy ,,muegyetemet rendesen vegzett technikusokat" alkalmazzon a postanal. Az ellatni tervezett munkakorokhoz sziikseges tanulmanyokat azonban az akkori muegyeteme n nem tanitottak. Az els6 idoben, mivel sem szakkonyvek, sem szakkepzett eload6k nem alltak rendelkezesre, az onkepzes volt az egyetlen lehetseges ut, es az els6 hivatalos mernoktanfolyamra
esak 1920 oktobereben kertilt SOT. Ez meg esak hat honapig tartott, es a nidioteehnika nem szerepelt a tantargyak kozott. A radioteehnika esak 1934-t61 kapott helyet a tantervben, es ekkor nyolchOnapos lett a mernoktanfolyam.6 A radioallomasokon a munka lenyegi reszet a miiszaki tizemi tisztvisel6i szakba tartozo miiszereszek vegeztek, es abban. hogy az allomasok feladatukat magas szinvonalon lattak el, dont6 resze volt annak, hogy a miiszereszek tobbsege a posta Gyali uti miiszeresztanoneiskolajabol kertilt ki. A berendezesek fej16desevel a posta vezetese mindjobban erezte a gyengearamu kepzettsegii miiszereszek hiany
a posta. A kovetkez6 lepcsOfok a napidijas muszeresz volt, de ezt az allase1nevezest 1942. december 31.evel megsziintettek, es helyette a postamuszaki iizemi dijnoki allast rendszeresitettek.9 Amikor a 1etszamviszonyok lehet6ve tettek, a napidijas muszereszt, illet61eg a postamuszaki iizemi dijnokot muszaki iizemi gyakornokka neveztek ki, es tu1ajdonkeppen csak ekkor keriilt be a muszaki iizemi tisztvisel6i szakba. Evek multan lehetett be16le muszaki segedtiszt, majd a tovabbi rangsor: muszaki segedellen6r, ellen6r, majd fOellen6r volt. Dolgoztak a radi6allomasokon olyan, negy kozepiskolai osztalyos vegzettseggel nem rende1kez6 muszereszek is, akik nem a posta tanoncisko1aj:it vegezve szabadultak fei. Ok csak a muszaki segedszemelyzethez tartozhattak, 6raberes szakiparoskent kezdtek, majd II. oszta1yu iizemi altiszt, I. osztalyu iizemi altiszt, II. osztalyu iizemi es I. osztalyu iizemi szakaltiszt volt a rangsoruk.1O Mint lattuk, a fiatal Garai Laszl6 egy Hyen osszetetelU radi6allomasra keriilt vezet6nek. ,,Az els6 pillanatban ugy tunt, hogy korszeru radi6tavir6-uzem megfelel6 fenntartasar61 kell gondoskodnom, ami nem kiilonosen nagy fe1adat. Szinte minden berendezes uj, es hozzaertO, j6 szakemberek kezelik. Az els6 gondokat nem is a muszaki feladatok okoztak, az emberek egymas kozti kapcsolataval volt a baj. A kUl6nb6z6 postai rangban leva szemelyek szamara a magatartasbeli szabalyokat kotelez6en e16irtak, ezeket be kellett tartani. A tisztvisel6knek az »ur« megsz6litas jart ki, de az altiszteket csak vezetekneviik6n iIlettek. Az allomasokon nem volt ugyan akkora a »rangk6rsag«, mint a posta mas terUleten, mert a muszaki embereket az egyiitt vegzett munka kozelebb vitte egymashoz, mint peldaul egy postaaltisztet egy postatiszthez. Megis kialakult egy bizonyos kasztrendszer, es f6leg a lak6telepeken az asszonyok koz6tt. "II Akkor a szekesfehervari radi6allomas dolgoz6i altalaban az allomas lak6telepen laktak. A csaladosoknak a pentelei ut menten ket emeletes lak6hazat epitettek, egyikben h3romszobasak, a masikban ketszob:isak voltak a lakasok, a nagyobbaknak volt fiird6szobajuk, a ketszobasak lak6i a k6zos fiird6szob:it hasznalhattak. A legenyemberek a f6ldszintes "C" epiiletben kaptak szallast, resziikre szereny egyagyas szobakat rendeztek be a folyos6 egyik oldalall. A masik oldalon volt a k6zos etkez6, a konyha s egy tarsalg6Y ,,Az egyes retegekhez tartoz6k meg a gyermekeiket sem engedtek egymassal jatszani, es megesett, hogy a »mernokne« r3sz6lt a »muszeresznere«, hogy a kisbab:ijat vigye tavolabb az ablak:it61, mert zavarja a siras. Es az alacsonyabb beosztasu dolgoz6 felesegenek engedelmeskedni kellett. A legfurcsabb az volt, hogy ezeket a megkiil6nbozteteseket azok is helyesnek tartottak, akiket ez h3tranyosan erintett. Mindez vegsa soron a munka rovasara is ment, es ott, ahol az allomasvezet6 az akkori viszonyokhoz kepest demokratikusan gondolkozott, ezen a helyzeten segiteni es valtoztatni akart. A harmincas evek elejen a kozeledesre a lak6telepi sport adott 1ehetOseget. Az ad6berendezeseket kezel6 muszereszek munkaja viszonylag nem volt terhes, hibatlan iizem eseten tu1ajdonkeppen csak keszenlet volt akkor is a feladat. A korabbi 12 6ra szolgalat, 24 6ra szabad beosztast a meg kedvez6bb 24 6ra szolgalat es 48 6ra szabadid6 valtotta fei. A muszereszek legnagyobb resze az allomas lak6telepen lakott, es a szabadid6 hasznos eltoltesere kollektiv kezdemenyezesek tortentek. ,,13 Ene mar csak azert is sziikseg volt, mert akkoriban egy saros-g6dros makadamut vezetett a varosba, es kozlekedesi lehet6segkent csak az allomas 16vontatasu omnibusza allt rendel· kezesre. De ez is csak delel6ttonkent z6ty6g6tt be a varosba, delutani, esti sz6rakozasra csak gyalogszenel mehettek be az allomas dolgoz6i es csaladtagjaik.14 ,,Az allomason j6 id6ben tenisz- es asztalitenisz-jatek folyt, es ez k6zelebb hozta egymashoz az embereket, a sport ban mar nem volt semmifele megkiil6nb6ztetes. A felesegek is reszt vettek a jatekban, es kezdtek felold6dni a korabbi gatlasok. "IS
Kes6bb aztan mar nem a jatek, hanem a k6z6s gondok hoztak egymashoz k6zelebb az embereket. A harmincas evek vegen mar gondot okozott a beszerzes, amit megk6nnyithetett az 6szszefogas es az alIomasvezet6 j6indulatu segitsege. Szekesfehervaron peldaul a tiizifa beszerzeset oldottak meg 6sszefogassal. Az alIomas ket iigyes embere kerekparon bejarta a Bakony es a Vertes erdeit, es az erdeszekt61 oles6n vasarolt fat. Igy vettek meg az aIIomas hivatalos tiizel6jet is, es igy a postai teheraut6val beszalIithattak a dolgoz6k tiizifajat is. Mivel ez a vezet6 tudtaval t6rtent, az emberek ezzel is k6zelebb keriiltek egymashoz. A fat a maguk keszitette motoros fiiresszel vagtak fel, ami megint csak a k6zeledest segitette e16. Akkor a tarsadalomban az emberek k6z6tti kapcsolatokban az erettsegi volt a nagy hatarvona1. A radi6aIiomasok miiszereszei, noha igen j61 kepzett szakemberek voltak, csak nehezen tudtak beilleszkedni a tarsadalomba, mert nem volt erettsegijiik. Sokat segitett a kasztrendszer megsziintetesen, hogy a legjobb szakemberek maganuton elvegeztek a fels6 ipariskoIat, es igy az erettsegivel egyenl6 vegzettseget szereztek. Erre a haborus helyzet adott m6dot, mert korabban a postan a tovabbtanulas a legnagyobb ritkasagszamba ment, es annak a kevesnek sem sikeriilt tovabbjutnia, aki magasabb kepzettseget szerzett. Az allomasok vezet6i most mar szorgalmaztak a tovabbtanulast, es a legjobbak eltek is ezzel a lehet6seggel.16 Az 6rabere~ szakiparosok szamara is a haborus helyzet teremtette meg a lehet6seget arra, hogy a miiszaki iizemi szakba keriiljenek. A szakiparosok k6ziil sokan maganuton megszereztek a negy k6zepiskolai osztaly vegzettseget, es - ha meg nem voltak negyvenevesek es a legutols6 harom evben legalabb kettes min6sitest ertek el - hathavi pr6baszolgalat utan posta tizemi gyakornokka voltak kinevezhet6k. 1 7 A posta szemelyzetet ugyanis evenkent min6siteni kellett, amelyet a hivataloknal - igy a radi6alIomasoknai is - harom tagb61 alI6 bizottsag vegzett. A min6sit6 bizottsag a rendelkezesere alI6 adatok alapjan megalIapitotta, hogy az alkalmazott aIlasanak megfelel6 szolgalat elIatasara "teljes mertekben", ,,j61", ,,gyengen" alkalmas, vagy pedig ,,nem alkalmas". A szemelyzetet ezutan elmebeli kepesseg, szorgalom, munkaeredmeny, magaviselet es modor szempontjab61 kellett min6siteni. A min6sites fokozatainak jelzesere a kival6, egyes, keto tes, harmas es negyes megjel6Iest alkalmaztak, de abb61 indultak ki, hogy az alkalmazottak z6me atlagos tehetsegii, szorgalmu, munkaeredmenyii es modoru. Ezert a dolgoz6k tulnyom6 resze csak kettes min6sitest kaphat, es az ilyen dolgoz6kat altalaban j61 min6sitettnek tekintettek. A kival6 min6sitest csak a vezet6i vagy bizalmi munkak6rt bet6lt6ttek erhettek e1. A szolgalati rend es fegyelem erdekeben viszont minden postaalkalrnazott61 legalabb a harmas min6sitest kivantak meg, es fegyelmi eljarast kellett inditani az ellen az alkalma· zott ellen, akinek az elmebeli kepessege vagy szorgalma, magaviselete es modora negyes min6sitesii volt. Az alkalmazottak min6sitese titkos volt, es annak eredmenyet hivatalb61 csak akkor k6· z6lhettek az erdekelttel, ha szorgalomb61, magaviseletb61 es modorb61 harmas min6sitest kapott. Ilyen esetben a vezet6 sz6belileg figyelmeztette az erdekeltet, hogy alig megfelel6 min6sitese miatt az el6menetelnel kiilonfele hatranyok erhetik, tehat igyekezzen megfe· lel6bb min6sitest kierdemelni. Megokolt kerelemre akkor k6z6lhettek a min6sites ered· menyet az alkalmazottal, ha az ugy erezte} hogy az el6Ieptetesnei vagy kinevezesnel mel· 16ztek. Ebben az esetben az erdekelt a min6siteset az igazgat6sag vagy k6zponti hivatal szemelyzeti osztaIyan megtekinthette .18 Nem latjuk ertelmet annak, hogy ismertessiik az akkori postasfizeteseket, mert azok 6sszehasonlitasra teljesen alkalmatlanok volnanak. Annyit azonban meg kell jegyezniink, hogy szerencses embernek tudhatta magat, aki a posta alkalmazottja lehetett. Feltette is mindenki az allasat, ami hozzajarult ahhoz, hogy a radi6alIomasokon rend es fegyelem volt, a munkat mar csak ezert is mindenki igyekezett kiemelked6 szinvonalon vegezni.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Garai Laszlo visszaemlekezesei. Dr. Pazmany ()don: A m. kiT. posta szervezete es igazgatdsa. A szerzo kiadasa, Bp., 1944. 45-58. Vo.53. Vo.52. 50 Cvipmsz, 284. Vo. 272-274. Vo.276-277. Rendeletek Tara a m. kil. posta reszere, 1938. evf. 27. sz. 221.; Postas Szaknaptir, 1937. 166-167. Rendeletek Tara am. kir. posta reszCre, 1942. evf. 58. sz. 687. P8zmany: i. m. 49. Garai Laszl.6 visszaemlekezesei. Ormos Gero: Emlekforgdcsok a szekesfehervdri rddiOdllomds tOTtenetebOl. ,,Modullitor", 1984. evf. 2. sz. 34-36. Garai Laszlo visszaemlekezesei. Ormos: idezett cikk. Garai Laszlo visszaemlekezesei. Vo. Rendeletek Tara a m. kit. posta reszere, 1942. evf. 30. sz. 366. P8zmany: i. m. 327-335.
Megepiil a Szekesfehervar-dreghegy radioallomas. Uj hosszuhullamu ado Szekesfehervaron. Diosdi tervek A negyvenes evek elejen a nidi6tavir6-forgalom annyira megnovekedett, hogy a nagy forgalmu 6rakban feltorl6dtak a tciviratok, es sokszor csak felnapos kesessel voltak tovabbithat6k. Az ad6k b6vitesere kellett tehat gondolni, de mivel a hosszuhullamu tavir6savban nem volt erre lehet6seg, kei, egyenkent 5 kW teljesitmenyii rovidhullamu ad6t rendelt meg a posta. Az uj ad6knak olyan telepitesi helyet igyekeztek keresni, ahol nem voltak legitamadasoknak kiteve. Ilyen alkalmas helynek latszott Szekesfehervar eszakkeleti reszen egy elhagyott k6banya teriilete. A szabadteri fejtes itt mely godrot hagyott, amelyet viz ontott el, es egy koriilbeliil 5000 m2 nagysagu t6 keletkezett. A fejteshez vezet6, k6be vagott ut egyenesen ebbe a t6ba vezetett. Az iizemi epiiletet ugy epitettek meg, hogy ezt az utat kiszelesitettek es kimelyitettek. Maga az epiilet a kitermelt kovekb61 epiilt, fOleg a negy oldalfalazat. "Ket oldalfala az 6si sziklaban, a teteje a7. eredeti tereppel volt egy szintben. A bejarati oldalon es a t6 fe16li ablakokon at is termeszetes vilagitast kapott. A magyar radi6ad6k ebben az id6ben tartalek aramforras nelkiil iizemeltek, ami azt jelentette, hogy hal6zatkimaradas eseten az adas megsziint. Az uj telephelyen letesiilt az els6
tartalek aramfomis, amelyet az ad6berendezes kombinlilt fiIto-hiIto berendezesevel egyiitt az epiilet alsO szintjen helyeztek el. A fiItc5-hiito helyisegeket levegObefUvassal tartottlik megfelel6 hOmersekleten, szablilyozhat6 volt a pliratartalom is. A masodik szinten helyeztek el a ket 5 kW-QSad6t, az iizemellenorzo asztalt es itt voltak az iizemfenntartas helyisegei is. A harmadik szinten egy vendegszoba, a vezeto irodaja es az antennakapcsol6 szoba volt. Az ad6kat a Magyar Philips MiIvek gyartotta es szerelte eel. Az otfokozatl1 berendezesek vegerositoje egy hliromracsos, 15 kW-Qs ad6cso volt, tetr6dakapesolasban. Az ad6esoveket nagynyomasl1 levegovel hiitottek, es a hiitorendszerrol levett meleg szolgliltatta az lillomas fiIteset. A fiiggoleges dip6lantennlik nyole frekveneian sugarozhattak. Az allomast 1942-ben helyeztek iizembe, es tavir6-, valamint tlivbeszeloiizernre is alkalmas volt. Ket hliromesatomas hangfrekvencias billentyiIzo aramkor szolgalt a tavbillentyiIzesre, de az ad6 egy killso vevokeszUlekkel modulaIhat6 is volt. Mivel az I1j allomas beIepesevel Szekesfehervaron mar ket radi6lillomas volt, a regi lillomast a kozelben leva S6st6r61 neveztek el, az I1jat pedig "oreghegyinek" mondtlik. Itt osszesen nyole szemely teljesitett szolgalatot, a vezeto muszeresz es a gepesz a telepen epiilt laklisban lakott. Az ad6berendezes melletti szolgalatot egy miIszeresz es egy segedmunklis latta eI. A munkavedelmet I1gy oldottlik meg, hogy a berendezes hiblija eseten a szolgaIatos ad6kezelo a javitast a helyben lak6 vezeto miIszeresszel egyiitt vegezte eI. NyugaImas szolgaIat volt az oreghegyi allomason. Az iizem autobusza naponta ketszer jart fel a varoson keresztill az Oreghegyre, es szlillitotta a varosban lako dolgozokat. A s6st6i lillomason is annyira megszaporodott a munka, hogy egyre tobbszor kellett iizemeltetni a regi gepad6t is. A gepad6 nehezkes inditasa, nagy zaja es rossz hatasfoka miatt a koveteImenyeknek mar nemigen felelt meg. Ezert az lillomas szemelyzete azzal a javaslattal fordult a Posta-yezerigazgatosaghoz, hogy engedelyezze egy I1j, korszeru adoberendezes hlizilagos megepiteset. Az engedely birtokaban az allomas szemelyzete egy 15 kW-QShosszUhullaml1 adot epitett es szerelt eel. A meehanikai munklikat a vezeto muszeresz iranyitotta, a sziikseges anyagok beszerzeset es az elektromos meretezest az lillomas memok vezetc5jevegezte. Nagyon egyszeru szerkezetet alakitottak ki, az ad6berendezes mindossze ket fokozatbol allt. Egy 500 W-Qs ongerjesztesii oszcillator volt az elofokozat, itt tortent a billentyiIzes is, a cso raesfeszilltsegenek a valtoztatasaval. A masodik fokozatban ket IeghiIteses, 15 kW-QS pentoda dOlgozott plirhuzamos kapesoIasban. A vegfokozat rezgokori tekerese egy variometeres elrendezessel gerjesztette az egyik felemyo-antennat. A s6st6i epiiletben ket szinten helyeztek el az I1j adoberendezest, a radiOfrekvencias reszek, a kapesolo. es a miIszerfal az ad6terem szintjen, egy 10 m2-es benyil6ban volt. Az erosaraml1 taplalast es a leghutes ventillatorait az alagsorban - az ad6berendezes alatt helyeztek eI. Higanygozos egyeniranyitokat alkalmaztak, es ezzel sikeriilt a hatasfokot 30-35%-Qn tartani. Az I1j ado iizembe helyezesevel hasznaIaton kiviil lehetett helyezni a regi gepadot, es nagy elonnyel jart, hogy hlirornszorosara nott a taviratozlis sebessege, harmadakkora energiafelvetelleI. Az ad6berendezes epiteseben szlvesen vettek reszt a dolgoz6k, mert nemesak I1jabb szakmai ismeretekre tettek szert, hanem anyagilag is jol jartak. Az epitesi es szereIesi munklikat ugyanis flZetett tUloraban vegeztek. A Kiserleti Allomas szakemberei azonban nem· igen neztek jo szemmel, hogy azallomas dolgoz6i is ad6berendezest epitenek. A szakmai feltekenyseg abban is megnyilvanult, hogy a vezerigazgatot rabeszeltek, rendelje el, hogy az I1j ado meretezesere es konstrukciojara vonatkoz6 minden adatot meg az iizembe helyezes elott adjanak at a Kiserleti Allomasnak ellenorzes vegett.
A Posta-vezerigazgat6sag irasban ugy rendelkezett, hogy az uj ad6t csak a Kiserleti Allomas munkatarsainak ellen6rzese mellett szabad bekapcsolni. Ezt azonban sz6ban azzal egeszitette ki, hogy az allomas a nernzetkozi forgalomban tartson keth6napi pr6baiizemet, es a dokumentaci6kat csak ezutan adjak at a Kiserleti Allomasnak, majd veliik egyiittmukodve tartsak meg a formalis iizembe helyezesi eljarast. A keth6napos pr6baiizem azonban annyira sikeres volt, hogy aztan mar senkit sem erdekeltek a szamitasok es egyebek. A fullank azonban megiscsak erezhet6 volt, mert a Kiserleti Allomas szakemberei el se jottek megnezni az uj berendezest. A negyvenes evek elejen a posta vezetese a rovidhullamu ad6k tovabbi b6vitesere is gondolt. Azt terveztek, hogy Di6sdon, a tetenyi fennsik nyugati reszen uj rovidhullamu allomast epitenek. A legitamadasokt61 tartva el6szor ugy gondoltak, hogy az allomast a felszin alatt epitik meg, es erre a fennsik alatt lev6, 60 m mely iiledekes meszk6reteg alkalmasnak is latszott. Az ad6berendezesek szallitasara versenytargyalast irtak ki, amelyet - inkabb politikai, mint muszaki okokb61 - a Telefunken nyert meg. Ket 50 kW-os ad6berendezes leszallitasara szerz6dtek, a hozza tartoz6 antennakkal egyiitt. A szallitas megkezdesekor a posta egymilli6 peng6t fizetett, es ezert mindossze a harom antennatorony vasszerkezetet szallitottak Ie. Tovabbi szallitasokra a haborus helyzet miatt mar nem keriilhetett sor. Id6kozben ugy hataroztak, hogy az allomast megsem a fold alatt epitik meg. Ennek megfelel6en kezdtek meg az ad6epiilet epiteset a postai epiteszek tervei szerint. Az epitkezes befejezesere azonban mar nem keriilhetett sor .19
