A KÖRLÁNC „HAVAS” KORSZAKA Az elnökváltással lezárult egy dolgos korszak a Körlánc életében és egy új kezdődött, ami reményeink szerint, legalább olyan fényes lesz, mint amit Havas Péter vezetése alatt sokan megéltünk. Mit adott át a régi elnök, hogy is kezdődött? Az Amerikai Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (US EPA) és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) egy kormányközi megállapodást kötöttek 1992-ben a magyarországi környezeti nevelés fejlesztését elősegítő közös programról. A cél a helyi közösségek bevonásával történő tanterv- és programfejlesztés, amelyek a helyi környezeti értékek megóvására, a nehézségek és problémák megelőzésére, megoldására irányulnak. A program Havas Péter javaslatára KÖRLÁNC nevet kapta, mert e szó találóan fejezi ki közös környezetünkben való összezártságunkat, egymásrautaltságunk és együttműködésünk szükségességét. A kezdeti évben két munkacsoport jött létre (az Esztergomi és a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolákon), amelyekben a helyi óvodai és iskolai környezeti nevelési programok és tantervek kifejlesztésére készítettek fel pedagógusokat. A KÖRLÁNC a helyi programok és tantervek megvalósításához és értékeléséhez nyújt módszertani és szakmai segítséget. Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi segítsége 1994-ben megszűnt, a KÖRLÁNC az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítványhoz (ÖKFA) kapcsolódott, amelyet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogattak. 1998 áprilisában a KÖRLÁNC Program átalakult, önállósodott. Létrejött a KÖRLÁNC Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért, amely a fenntarthatóság pedagógiáját hirdető és megvalósító egyik legnagyobb hazai civil szervezet. Tevékenységünk átfogja a környezeti nevelés széles eszköztárát: pedagógus továbbképzéseket és országos konferenciákat szervezünk, nemzetközi kapcsolatokat ápolunk, kutatásokat végzünk. Gyümölcsöző kapcsolatokat ápolunk számos hazai és külföldi civil szervezettel, 2005ben szerződéses megállapodásban rögzítettük együttműködésünket a nyolc legnagyobb magyarországi környezeti nevelési egyesülettel. Kezdettől szerkesztjük és kiadjuk a KÖRLÁNC Hírmondó című, kéthavonta megjelenő
hírlevelünket, amelyet díjtalanul küldünk meg óvodáknak, iskoláknak, múzeumoknak, környezetvédő szervezeteknek, szakembereknek és pedagógiai intézeteknek. Hírmondónk olyan módszertani folyóirat, amelyben pályázatokról, rendezvényeinkről adunk hírt, újabb hazai és külföldi környezeti nevelési eljárásokról és fejleményekről számolunk be. Munkacsoportjaink száma az évek során növekedett, 1997 végén már Budapest, Debrecen, Eger, Esztergom, Kecskemét, Sopron, Szeged egy-egy felsőoktatási intézményében dolgozott szervezett munkacsoport. Legutóbb, 2005. évben Győrött, 2006-ban Jászberényben alakult Körlánc munkacsoport. Ezeken a helyszíneken civil egyesületek jönnek létre, amelyek az adott település környezetvédelmére, értékei megőrzésére és a nevelés elősegítésére vállalkoznak. Közös célunk a környezeti tudatosság elősegítése, a környezettudatos magatartás erősítése. Ehhez kínálunk műhelyeinkben kifejlesztett tanterveket, oktatási programcsomagokat, akkreditált pedagógus továbbképzéseket, könyveket, és szakértői szolgáltatásokat. A KÖRLÁNC Kiemelten Közhasznú Országos Egyesület 1992 - azaz fennállása óta – minden esztendőben megrendezte országos (részben nemzetközi) konferenciáit, ahol az egyesület tagjai kicserélhették egymással a környezeti nevelés terén gyűjtött tapasztalataikat, megismerhették a legújabb módszereket, nemzetközi eredményeket.Talán e nagy létszámot, és jelentős szakmai visszhangot kiváltó konferenciák sikere is hozzájárult ahhoz, hogy 2007. március 15-19 között a Zöld szervezetek XVII. Országos Találkozóját Kecskeméten a CsEMETÉ-vel közösen rendezhetjük meg, amire szívesen várjuk minden hazai zöld szervezet jelentkezését. További információk a www.korlanc.hu honlapon.
3
“A világ sakktábla; a figurák a természeti tünemények; a játékszabályok azok, amiket mi a természet törvényeinek nevezünk. Aki a túlsó oldalon játszik, rejtve van előttünk. Tudjuk, hogy becsületesen játszik, igazságos és türelmes. De azt is tudjuk, a magunk kárán okulva, hogy sohasem nézi el a hibát, s legkevésbé sem veszi tekintetbe a tudatlanságot.” /HUXLEY/
KÖRLÁNC PARLAGFŰ PROJEKT (Tanulás, alkalmazkodás, visszaszorítás) Van valami „kurucos” abban, ahogy mi a parlagfű elleni küzdelmet vívjuk. Az ellenség világos (parlagfű) – az okozott kár óriási ( 1 millió allergiás ember) – a főcsapás iránya egyszerű, mint a pofon (kard-ki kard , szemtől szembe, aki bátor velünk tart) levágjuk, felnégyeljük, kikapáljuk, lekaszáljuk, aztán magyar bort a poharakba, és vígadunk reggelig. Van valami „elszomorító” abban hogy szeptemberben a buszon egy kisiskolás korú gyermek a markában viszi a virágzó parlagfüvet az iskolába, mert verseny van – mondja, és nincs annál fontosabb, mint, hogy az osztály megnyerje a matricagyűjtést, amit a parlagfűért cserébe kapnak. Persze, a buszon utazók közül, aki eddig nem volt allergiás, ezután az lesz, de a háború áldozatokkal is jár. Van valami „egységbontó” abban, hogy állandóan vannak akadékoskodók, akik arra figyelmeztettek, hogy a parlagfű allergia , mint jelenség, komplex dolog, ami esetleg a természet egyik válaszreakciója azokra a merényletekre, amit az emberiség eddig elkövetett ellene. A természet elleni háború pedig, a bölcsek szerint, eleve kudarcra van ítélve. Nem tehetjük meg, hogy a természetet, mint egy gépet szétszereljük, ami nem tetszik belőle azt kidobjuk, vagy kicseréljük, aztán újra összerakjuk és a dolog mindenki megelégedésére működik tovább. Victor András tagtársunk pedig egyenesen azt állította , hogy „ Aki bízik a parlagfű-háború sikerében, az – tetszik, nem tetszik – természetidegen gondolkodásmódot követ. A természet legyőzésére nevel; nem a megértésére. Neki lett igaza. Ez a csata elveszett. A Körlánc projektben készített filmben a legilletékesebb ember szájából hangzik el, hogy a magyarországi talajokban 20 évre elegendő parlagfű mag rak-
4
tározódott el, ami csak arra vár, hogy időnként kitavaszodjon. Erre a reálisnál több az esély. Van valami „tragikomikus” abban, hogy Mars magyar követői most arra panaszkodnak, hogy nem akartuk eléggé az írtóhadjáratot, az önkormányzatok trehányul végezték feladataikat és egyébként is valamennyi telektulajdonos, akinek a birtokán megtelepedett a parlagfű, megéri a pénzét. Meg is büntetjük őket takarosan. Bízom benne, hogy van valami „tanulságos” ebben a történetben, ugyanakkor vagyunk néhányan a Körláncban, akik nem hiszik el, hogy az Egészségügyi Világszervezet prognózisa, miszerint 20 év múlva minden második ember allergiás lesz, végzetszerű és megakadályozhatatlan. Mi úgy gondoljuk, hogy a természetet a saját törvényei vezérlik, amit megismerve és tiszteletben tartva, remélhetjük, hogy Ő is megtűrjön, esetleg meg is szeressen bennünket. Ehhez viszont mindenek előtt tanulni kell, türelmesen és alázatosan. Talán van valami „kézenfekvő” abban, hogy a tanulási folyamatot, az újfajta természet szemlélet elsajátítását az iskolában kezdjük. Bízom benne, hogy ez vezette a „ Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság döntéshozóit,
Impresszum
amikor oktatási mintaprojekt készítésére kérték föl a Körlánc Egyesületet. Becsületükre legyen mondva; nem szóltak bele a munkába. Igyekeztünk megfelelni a bizalomnak, és természetbarát elveink szerint készítettük el a „Parlagfű pedagógiai kalauz”-t, melyet CD formátumban minden iskolába eljuttatunk A CD-n az oktatás teljes vertikumában, az óvodától a főiskoláig, azaz minden korosztály részére programcsomagok találhatók, amelyek „készen” is használhatók, de szükség van az alkalmazó pedagógus szakmai felkészültségére, alkotó fantáziájára, helyismeretére. És legfőként arra a tiszteletre és barátságos természetszemléletre, amit a programcsomagok készítői igyekeznek sugallni. A CD-n egyszerű a tájékozódás. A lemez számítógépbe helyezése után világos menürendszer nyílik meg, ahol a tanár egyszerűen kiválasztja azt a programcsomagot, amire éppen szüksége van.A programcsomagra kattintva kinyomtathat és sokszorosíthat olyan feladatlapokat, teszteket, játékokat, amit fel kíván használni az óra során. Áttekintő fejezetekben olvashat a parlagfű és a
fenntarthatóság pedagógiájának kapcsolatáról, a parlagfű és a társadalom viszonyáról, megvizsgálhatja a parlagfű problémát az „orvos szemével”. Végezetül megnézheti és akár le is vetítheti a Körlánc filmjét, amit közös feldolgozásra ajánlunk a magasabb korosztályoknak. A képtárban sok olyan anyagot talál, amit saját feldolgozáshoz, például egyéni ízlése szerint készítendő Power Point bemutatóhoz használhat fel, de készen kap két olyan ppt bemutatót is, ami a legegyszerűbb „találd ki mi ez?” játék alapkövetelményeit elégíti ki. Mindent elkövettünk azért, hogy a CD olvasható legyen fejletlenebb operációs rendszerekkel is, hiszen saját tapasztalatunkból tudjuk, nem minden iskolában áll rendelkezésre a számítógépen a WinXP. Kérdéseikre szívesen válaszolunk honlapunkon keresztül www.korlanc.hu és örülnénk, ha megosztanák velünk tapasztalataikat is. Tisztelettel kívánok minden alkalmazó pedagógusnak jó munkát! Ádám Ferenc projektvezető
Felelős kiadó: a KÖRLÁNC Egyesület
Arculat: Szabó Attila
Felelős szerkesztõ: Ádám Ferenc
Tördelés: Czefernek András www.korlanc.hu
5
Környezeti nevelés az óvodában. Az allergia, a parlagfű projekt. Talán sok felnőttben felvetődik a kérdés: mit tudhat egy óvodás az allergiáról, egyáltalán kell-e tudnia róla? Az óvodai környezeti nevelés, felvállalja a parlagfűvel, allergiával kapcsolatos ismeretek megalapozását, a helyes viselkedésmód, illetve szokások kialakítását, annak ellenére, hogy az általános elveken túllépve másként kell a parlagfű és más allergiakeltő anyagok megismerését szervezni. Nem tehet mást, a mindennapok, az életszerűség adja az alapjait annak a szokásalakításnak, amelyet az óvodában megvalósítunk. Be kell látnunk a természet egyetlen elemét, sem lehet legyőzni, meghódítani, kiirtani, hanem megtanulni a velük való együttélést, ha szükséges ellene a védekezést. Ehhez természetes a korának, fejlettségének megfelelő ismeretre van szüksége. Ezt a szemléletet kell elfogadnunk, ez a környezetbarát életvitel egyik jellemzője! Alakulásában meghatározó lehet az óvónő és a szülő, a maguk beállítódásával, tevékenységével, kapcsolataival, mintájával. A helyes minta alapját adja a tanulásnak, a mindennapok cselekedetei így válhatnak szokásalakító gyakorlattá. Lényegesnek tartjuk a szülők, a család bevonását. Ezt a kérdést minden tekintetben fontosnak tartotta az óvodai nevelés, de mi mégis külön kiemeljük, fokozott hangsúlyt adunk neki. Ha a szülő tudja, hogy miért és mivel foglalkozunk az óvodában, együttműködik velünk, segíti a
6
munkánkat, erősíti a szokásalakítást. A projekt elsősorban együttműködő tanulási technikára épül. Ez egy tanulásszervezési eljárás, melynek középpontjába az allergiát és a parlagfüvet helyeztük. Jellemző, hogy a projekt végére a gyermekektől olyan tárgyi és szellemi produktumot várunk, amelyben sokoldalúan járja körbe az allergia és a parlagfű témáját. Kiemelt szerepet kap a játék, a báb és a mese. A környezeti nevelésben elsődlegesnek tartott közvetlen átéléses tapasztalat elvet, itt nem alkalmazhatjuk. Úgy gondoljuk, hogy a tűz forróságát sem a közvetlen tapasztalás ismerteti meg a gyermekkel, bár a kíváncsiság hatására az is gyakran megtörténik.Az allergiák okozó anyagok, növények szokásos érintése, simítása, szagolása veszélyeket is hordozhat magába. Ilyen esetekben más módszereket, tevékenységeket kell találnunk, és alkalmaznunk.
Vigyáznunk kell arra is, hogy a betegség említése ne keltsen félelmet a kisebbekben. Tapasztaltuk, hogy arra a kérdésre, hogy ki az allergiás a családban, egyik kisleány sírva fakadt, mert az anyukája is allergiás, és féltette a betegségtől. Az ok belátható, hazánkban olyan mértékűvé vált az allergiás megbetegedések száma, - amely a legfiatalabb korosztályt sem kíméli,- hogy összefogásra van szükség. Tudjuk hogy a kérdés soktényezős, összetett. Az összefüggéseket sok esetben a felnőtt sem érti, ismeri. Sajnos tovább ront a helyzeten, hogy nincs a problémának kezelési tapasztalata, múltja. Az elmúlt években sokszor hallhattunk arról, hogy a parlagfű az egyedüli „közellenség”, „legyőzése” minden problémát megold, ezért, lel-
kesedésből, kampányszerűen, kézzel gyomláltatják ki, majd tombolajegyért, számlált csokrokba kötve adták le a begyűjtő helyeken. Ez az alapjában véve nemes szándék sok esetben sajnos csak a virágzás megindulását követően valósult meg. Ilyenkor a magas pollenkoncentráció kifejezetten káros lehet az önkéntes gyűjtők, főként gyermekek egészségére, és kiválthatja az allergiás megbetegedést. Az óvodai parlagfű projekt azt a célt szolgálja, hogy segítséget, ötleteket adjon az óvodapedagógusoknak, hogy a mindennapi tevékenységben hogyan lehet szakszerűen ezt a feladatot megoldani. Dr. Kuti István főiskolai docens
OT HÍREK Beindult az OT honlapja a www.zoldot.hu internet címen. Hívjuk, várjuk azok jelentkezését, aki segítenek a honlap feltöltéséban. Szükség van minden régi képre, fontos dokumentumra, ami korábbi OT-k alkalmával készült. A www.korlanc.hu lapon szereplő bármely E-mail címre elküldhetitek az anyagokat és képeket.
A "mozgalmi keret" néven ismeret KKA, majd KAC, majd Kövi keret, a kilencvenes évek közepétől eleinte ÜKT támogatásként, majd újra és újra átszervezve különböző társadalmi célú keretként az egyik legfontosabb szereplője volt a zöld mozgalom fejlődésének. Komoly humán és infrastrukturális hátteret teremett és jelentős mértékben járult hozzá pénzügyi hátterével a mozgalom szervezettségéhez és szakmai feladatainak ellátásához(amit többnyire az államnak kellene elvégezni). Azt a „fülest” kaptuk, hogy a KvVM jövő évi költségvetésében nem szerepel semmilyen civileknek szánt keret.
7
PARLAGFŰRŐL KISISKOLÁSOKNAK Régebben a parlagfűre senki sem figyelt oda, igaz nem is volt belőle ennyi. Amióta egyre több könnyező tüsszögő emberrel találkozunk nyaranta a városokban, reflektorfénybe kerültek azok a növények, amelyeknek milliószámra termelődő virágporszemei allergiás megbetegedést, főként szénanáthát okoznak. Az egyik legveszélyesebb növény a parlagfű, de nem szabad megfeledkeznünk az üröm és fűfélékről sem. De hogyan váltak veszélyessé ezek a növények? Kérdezi gyerek és felnőtt egyaránt, hisz parlagfű mentesítésre szólít fel a média, és jogszabályok teszik lehetővé a parlagfű elleni védekezést. Már kisiskolás korban fontos az a fajta szemlélet kialakítása, amely megismerteti a gyerekeket a parlagfű növény egészségség károsító hatásaival. Rávilágít arra a tényre is, hogy más módon is szennyezett környezetben élünk, és ezért érzékenyebb a szervezetünk a virágpor okozta hatásokra. Ezeken a tényeken alapul a kisiskolásoknak elkészített két modul. Mivel egy 6 és egy 10 éves korú gyerek fejlettségi szintje nagyon különböző, ezért készült egy modul a 6-8 éves korcsoportnak, és egy a 9-10 éves korú tanulócsoportoknak. A téma kidolgozásához mind a négy évfolyam számára adunk feldolgozási módot. „A” betűvel jelöltük az 1-2. évfolyamon használható modult. „B” betűvel jelöltük a 3-4. évfolyamon használható modult. Mindkét modul célja: közvetlen környezetünk jellegzetes gyakran előforduló gyomnövényeinek megismertetése, elemi ismeretek szerzése a parlagfűről, a parlagfű okozta allergiás nátha megelőzéséről és a védekezés lehetőségeiről, a környezet változásainak életünkre gyakorolt hatásáról. A modul könnyen beépíthető a környezetismeret és természetismeret tantárgyak helyi tantervébe, de feldolgozható egy iskolai projekt hét keretén belül is. A modul feldolgozása legalább 3 tanítási órát igényel, vagy egy projekt napot, de a három órás
8
időkeret nem tartalmazza azoknak az ismereteknek a feldolgozását, amelyek még szükségesek, mint PL: Általános ismeretek a növényekről vagy a légzésről, légzőszervekről, a légzőszervek megbetegedéséről stb. A tervezésnél figyelembe vettük a ma alsó tagozatban leggyakrabban használt környezetismeret tankönyvek tematikáját. Az elkészült modul legkönnyebben az Apáczai Kiadó Dr. Mester Miklósné: „A mi világunk” Környezetismereti munkatankönyveihez illeszthető. A modul beépítése a helyi tantervbe: ÉVFOLYAM TÉMAKÖR 1.-2. A/1. Milyen a környezetünk? 1.-2. A/2. Érzékszervek 3.-4. 3.-4.
B/1. Kertben és a szántóföldön B/2. Testi, lelki egészségünk
TANANYAG Az iskola környékének felfedezése Az orr, a szaglás érzékszerve Gyomnövények, kertek parkok virágai Légúti betegségek, Allergia
Mindkét korcsoportnak két-két változatot kínál a program. A tanító választhatja ki a tanulócsoportjának leginkább testhezálló feldolgozási módot. A téma feldolgozását, mindenképpen az őszi hónapokra (szeptember, október) tervezzük, hisz a parlagfű virágzása egészen október végéig eltarthat. Fontos, hogy a tanulók lássák az élő
növényt, ne csak könyvekből, növényhatározókból ismerjék meg. A modulok két részre vannak osztva az első rész címe: Gyomok nyomában, a második részé: Ha virágba borul a parlagfű… „ A programban feladatok egymásra épülnek, játékosak, a gyakorlati tapasztalatra, tevékenységekre épülnek. A tanulók dolgozhatnak párban, egyénileg, csoportban. A feladatok lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek véleményüket megfogalmazzák a parlagfűről. Pl: Nekem a parlagfűről az jut eszembe… mondat befejezésével. Kreativitásuk kibontakozhat plakátok készítésénél, szerepjátékokban, a parlagfűről szóló mese dramatizálásánál, vagy a parlagfű bemutatását szolgáló csoportos feladatoknál. A modulban vannak olyan feldolgozási módok, amelyek a csoportokon belüli együttműködésen alapulnak. Pl: „Gyomkereső” feladatlap A társasjáték nemcsak kikapcsolódásra, hanem az ismeretek ellenőrzésére is szolgál. Színes, képes ábrák segítik a könnyebb megértést. A feladatrendszer könnyű áttekinthetőségét a táblázatos forma biztosítja. A modul leírása tartalmazza az időkeretet, a feladatok, módszerek, eszközök leírását. Külön találhatók a tanári és a tanulói mellékletek, melyek az óravázlat leírásában is jelölve vannak.
Mindkét program tartalmaz a tanítónak néhány olyan, reméljük hasznos gyakorlati tanácsot, amely megkönnyíti a tanító és a gyerekek munkáját. PL: Fontos, hogy tanulmányi séta előtt, a tanító keresse fel azt a helyszínt, ahol a gyerekekkel terepszemlét tartanak. A tapasztalatszerzés történhet az iskola kertjében is, vagy az iskola közvetlen közelében. Első osztályban a sétához szükség van a tanítón kívül még néhány felnőtt kísérőre. Az önkéntes segítők lehetnek szülők, nagyszülők, esetleg egy idősebb testvér, de lehet az osztályban tanító másik pedagógus, fejlesztőpedagógus vagy pedagógiai asszisztens. A segítőkkel, a tervezett séta időpontját meg kell beszélni. A tanítónak feltétlenül tájékozódnia kell a séta előtt arról, hogy van–e az osztályban olyan tanuló, aki pollen allergiában szenved. Parlagfűvel közvetlenül soha ne érintkezzenek a gyerekek! Legcélszerűbb, műanyag pillepalackban bevinni az osztályba. Talán az utolsó két mondatból is kitűnik, hogy célunk a programcsomag kidolgozásával az, hogy korszerű ökológiai szemlélettel vértezzük fel gyermekeinket, gyermeknyelven a gyermekeink védelmében! Tudjanak különbséget tenni a „Élj parlagfű mentes környezetben” és az „Irtsa Ön is a parlagfüvet!” jelszavak között. Szabó Anna Kornélia tanító
9
AZ ORVOS SZEMÉVEL Készítette: dr. Kun Zsuzsannat Egy társadalom akkor tesz sokat az egészségért, ha igyekszik elejét venni a betegségek kialakulásának. A megelőzés egyik módja lehet az óvodai és iskolai környezeti nevelés keretébe beépített egészség-megőrzési program. Az allergiás betegségek, és ezen belül a parlagfű pollen okozta megbetegedések számának ugrásszerű növekedése indokolttá teszi, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek és tudásukat a tanítványok életkori sajátosságához igazítva továbbadhassák. A kiváltó okok és a megelőzés megismerésével, egyre többen vehetnek részt az allergénekben szegényebb környezet megvalósításában és az egészségesebb életmód kialakításában. Az allergia görög eredetű szó, jelentése „eltérő reakció”. Az allergia az immunrendszer túlzott és káros válaszreakciója olyan anyagokra, melyek általában ártalmatlanok. Az emberi szervezetbe három úton juthatnak be: – környezetünkből belégzett levegővel – szájon keresztül – bőrön át felszívódással Az allergiás megbetegedésre való hajlamot atópiának nevezzük. Az allergiára való hajlam öröklődik. Az allergiás immunválasz részleteiért több kromoszóma felelős.A születendő gyermek allergiás betegségének valószínűsége atópiás családi háttér nélkül 10-20 %. Az egyik szülő betegsége esetén 30-40 %. Mindkét szülő betegsége esetén akár 80 %-ra növekedhet. Az allergiás betegséget az érzékennyé válás folyamata előzi meg. A szervezetbe került allergen /allergiát okozó anyag/ számtalan sejthez, így a fehérvérsejtekhez /B és T limfocitákhoz/ is eljut. Ezek a sejtek ellenanyagot kezdenek termelni , az Immunglobulin-E-t. Genetikai hajlam esetén, ha a szervezet többször találkozik az allergennel , arra fokozatosan válik érzékennyé. Ilyenkor még sem panaszt, sem allergiás tüneteket nem okoznak.A legtöbb esetben nem mondható meg, hogy az érzékennyé vált személyekben mikor jelentkeznek az első allergiás tünetek. Néha már a második találkozásnál, máskor csak a sokadiknál lépnek fel. Az allergiás reakció jelentkezése: az atópiás, érzékennyé vált szervezetbe bejutott allergén
10
találkozik az immunrendszer sejtjeivel, melyek a felszínükön a kérdéses allergén ellen termelt Immunglobulin-E ellenanyagot hordozzák. Ezek az Y alakú immunglobulinok felismerik az allergénjeiket és összekapcsolódnak azokkal. A kapcsolódás során az Immunglobulin-E-t hordozó sejtek belsejéből úgynevezett mediátoranyagok szabadulnak fel. Ezek egyike a histamin. Ezek az anyagok felelősek a korai allergiás tünetekért. Igen változatos panaszokat okozhatnak: – a nyálkahártyák mirigyei fokozott nyáktermelésbe kezdenek /vízszerű orrfolyás, hasmenés/ – az idegvégződések izgalmi állapota miatt viszkető érzés jelentkezik – a vérerek tágulata miatt a vérnyomás csökken – a simaizmok összehúzódása miatt a légutak beszűkülhetnek és ezáltal fulladásérzés jelentkezhet A szervezet azonosként ismer fel különböző eredetű allergéneket, és kapcsolatba lép velük. Az eredmény: allergiás tünetek kialakulása. Keresztallergia alakulhat ki állati eredetű fehérjék között, egyes növények között, táplálékok és légúti allergének között. Például a parlagfű pollen keresztreakciót mutat az ürömmel, aranyvesszővel, pitypanggal, körömvirággal, cickafarkkal, tárkonnyal, napraforgóval. Keresztallergia alakulhat ki, főleg a parlagfű virágzása idején, az alábbi táplálékokkal: sárga-és görögdinnye, uborka, cukkini, banán, gesztenye, paradicsom, kerti saláta, ritkán gabonafélékkel. Az allergiás megbetegedések száma az utóbbi 30 évben duplájára, egyes területeken háromszoro-
sára növekedett.A WHO előrejelzése szerint 20 év múlva a Föld lakosságának a fele szenved valamilyen allergiás megbetegedésben. Az allergiás betegségek nőknél gyakrabban fordulnak elő. Elsősorban a gyermekeket és a munkaképes korosztályt érinti. Az allergiás betegségek zömét az inhalatív allergének okozzák, ezen belül is a főszereplő a pollen. A pollen igen agresszív, már 30 db pollen /m3 a betegek többségénél tüneteket vált ki. A parlagfűnél gyakori a 100-300 db/m3 közötti napi pollenszám. Éves bontásban az Ambrosia pollen egy-egy év összpollen produkciójának 36-44 %-t teszi ki. A gyomnövény rendkívül szapora. Egyegy jól fejlett növény 60 000 magot is produkál.A talajba kerülve sokáig megőrzik csírázó képességüket, így 30-40 évre megteremtik a fajfenntartás lehetőségét. A parlagfű Magyarországon kb. egymillió ember tüneteiért felelős. Légterünkben az allergén koncentrációja függ az időjárástól. Száraz, meleg, szeles időben jóval nagyobb, mint hideg, permetező esős, szélcsendes időben.
– Zárt ablaknál aludjunk! /szellőztetés 22 és 04 óra között/ – Naponta mossunk hajat! – A ruhákat ne a szabadban szárítsuk! – Kísérjük figyelemmel a pollenjelentést! Társadalmi feladatok az allergiás betegségek megelőzésében:
Mit tehetünk parlagfű allergia esetén?
– dohányzás elleni küzdelem – légszennyeződés csökkentése – korszerű lakásépítés / megfelelő szigetelés, jó tájolás, ideális páratartalom,stb./ – felesleges antibiotikus kezelések mellőzése /az antibiotikumok a bélben lévő baktériumokat is elpusztítják, ezért indirekt módon előmozdíthatják az allergia kialakulását/ – egészséges életmód népszerűsítése /mozgás, táplálkozás/ – lelki egészség /a tartósan stressznek kitett gyermek és felnőttnél az allergia is előbb alakulhat ki/ – rendezett környezet biztosítása /gyomtalanítás – parlagfűirtás /
– Parlagfű szezonban minél kevesebbet tartózkodjunk pollendús környezetben. – Kerüljük a szabadtéri sportolást, kirándulást! – Csukott ablaknál vezessünk autót!
A gyomtalanításra már 1988 óta törvény kötelez minden földhasználót. 2001-ben egy rendelet a parlagfüvet nevesítette is.
Gyászolnak a környezeti nevelők Szögi Lajos 44 évesen méltatlan halált halt. Áldozatul esett az országunkat kínzó békétlenségnek, a morális fékek hiányának, a szemet szemért elv bizonyos közösségekben kitapintható véres valóságának. Indokolatlanul, tévedésből felbőszült emberek egyszerűen agyonverték. A három gyermeket nevelő édesapa , a tiszavasvári Kabay János Általános Iskola földrajz-biológia szakos tanára, a Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének elnöke, a Bölcs Bagoly Természetvédelmi Oktatóközpont (Tiszavasvári) vezetője, a hazai Környezet- Természetvédelmi Mozgalom aktív résztvevője és még számos hazai oktatással, szemléletformálással kapcsolatos szervezet tagja. Sokan ismertük, szerettük. Tudjuk, hogy sokat tett a magyar környezet és természetvédelmi nevelésért, a fiatalok természettudatos oktatásáért. Nyugodj békében! A család megsegítése érdekében anyagi támogatás a következő számlaszámra juttatható el: Tiszavasvári Takarékszövetkezet: 68700016-10136757.
11
Iván Zsuzsanna: Ismerd meg a parlagfüvet! A modul az általános iskola felső tagozatos diákjai számára készült. Célja egy olyan tanítási-tanulási segédeszköz létrehozása volt, amely valamennyi iskola helyi tantervébe beilleszthető, és nem igényli annak módosítását. E modul szinte minden tantárgyba beépíthető, hiszen a NAT alapelveit követi: fejleszti a kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttmű-ködési, problémamegoldó, kritikai és komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A jelenlegi tantervek miatt jól illik a természetismeret, biológia, egészségtan vagy osztályfőnöki óra „tananyagába”, de talán a leghatékonyabb lenne e modul kapcsán egy projektnapot szervezni. Az erdei iskola is kiváló lehetőséget ad arra, hogy a témát feldolgozzuk. Ha van felsősöknek napközi otthon vagy szakkör, akkor ott is alkalmazható a modul egésze vagy annak egyes részei. A modul a következő három témát járja körül: I. Allergiás vagy? (45') II. Te már láttál parlagfüvet? (90') III. Irtsam vagy ne irtsam? (45') Az I. fejezet célja az allergia tüneteinek, az azt kiváltó tényezőknek, az allergia kezelési és megelőzési lehetőségeinek megismerése. Nem célja az allergia, valamint az immun-folyamatok tudományos értelmezése, oktatása, mert ehhez még a tanulók nem rendelkeznek kellő alapismeretekkel. Manapság mindenki ismeri és szidja a parlagfüvet, mert illik ismerni és illik szidni. De vajon valóban felismerik-e, és valóban ismerik-e az emberek? Ehhez kíván segítséget nyújtani a II. fejezet. A III. fejezet a tanulókban, tanárokban, szülőkben kialakult felemás érzésekkel foglalkozik. A médiában, szórólapokon, települési felhívásokban (sőt, sajnos úgynevezett oktatási segédanyagokban) arra buzdítanak, hogy essünk neki, és irtsuk a parlagfüvet, ahol csak találkozunk vele, sőt egyes helyeken még tövenkénti jutalom is jár érte. Kinek a feladata? Ki teheti ezt? Egy biztos, a
12
gyerekek nem, nem lehet vetélkedő, jutalomszerzés témája a parlagfűgyűjtés. (Ezeket inkább „Akarsz allergiás lenni?” mozgalomnak kellene nevezni.) A modul leírása táblázatos formában történik, amelyhez tanulói és tanári mellékletek kapcsolódnak.A modul időkeretei szabadon átléphetők, formálhatók az osztály aktivitásának, a csoportban történő munkálkodás rutinjának, tájékozottságának, képességeinek, illetve a fenti szervezési lehetőségeknek megfelelően. Az egyes részletek kiemelhetők, ha például valamelyik tantárgy (pl. magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma stb.) oktatásához szeretnénk felhasználni. A mellékletek sok újdonságot tartalmaznak a diákok számára, de segítenek fejleszteni a manapság oly sokat emlegetett típusproblémákat is: az értő olvasást, az önálló információ feldolgozást, a lényeg- és összefüggéslátást. Mivel a modul célja az önálló ismeretszerzés, kutatás, élményszerzés, készség- és képességfejlesztés, ezért az értékelés célja is elsősorban az önértékelés fejlesztése, de kitér a társakkal való együttműködésre és a foglalkozás értékelésére is. A modul egy szokatlan értékelési lehetőséget is kínál, a tanár is értékelheti önmagát, és a diák értékelése kiterjed a tanár munkájára is. Az Algyői Általános Iskolában megszervezett továbbképzésen a program iránt érdeklődő pedagógusok is értékelhették, illetve elmondhatták véleményüket a modulokról.Az interaktív
foglalkozásnak köszönhetően „saját bőrükön” próbálhatták ki az egyes feladatokat. A továbbképzés vezetőjeként jó volt látni a teljesen átszellemült, lelkesen tevékenykedő „tanárdiák” csoportokat. A beszélgetés során kifejezték a résztvevők, hogy nagyon örülnek a segédanyagnak, mert végre lesz egy olyan eszköz a kezükben, amely hiteles, jól érthető, gyerekeknek készült, figyelembe veszi az életkorukat, a sok ismeret átadása közben nem felejti el játszatni, tevékenykedtetni a gyerekeket. Külön köszönetüket fejezték ki a szerkesztőknek és szerzőknek, hogy egy olyan komplett szakmai háttéranyagot adtak a pedagógusoknak, amellyel nagyban megkönnyítik mindennapi munkájukat. Nem titkolták ugyanis, hogy egyre növekvő iskolai elfoglaltságuk mellett kevés idejük jut a könyvtárba járásra, de még az interneten való búvárkodásra sincsen lehetőségük. Ugyanakkor
több kolléga azzal köszönt el a továbbképzés végén, hogy „elindult a fantáziám”, vagyis új gondolatokat is ébresztettek bennük a modulok. Szerzőként sikerként könyveltem el, hogy nem volt alaptalan munkám célkitűzése, amellyel az iskolai módszertani tárakat kívántam bővíteni, mert néhány pedagógusnak újak voltak az alkalmazott tanítási-tanulási technikák. Idézetek a résztvevők reakcióiból: „Tényleg mennyi mindenre jó ez a modul! Nem is gondoltam arra, hogy együtt is lehetne élni a parlagfűvel! Szerencsétlen tényleg nem tehet róla! De nagy ostobaságokat csináltunk eddig, parlagfűszedési, szemétszüret verseny! Bárcsak minden kollégám megismerné és alkalmazná a programokat! Jó lenne, ha valaki segítene nekik is. Erről a programról szívesen beszélnék az önkormányzati képviselőtársaimnak is.”
13
Dr. Nahalka István a Körlánc elnöke (További három szervezet jelölte az Országos Köznevelési Tanácsba) Munkahely címe: ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Oktatáselméleti Tanszék Végzettség: (1) Középiskolai matematika, fizika, ábrázoló geometria szakos tanár, (2) Pedagógia előadó Tudományos fokozat: a neveléstudományok kandidátusa Nyelvismeret: Angol, francia Ösztöndíjak: Széchenyi Professzori Ösztöndíj Oktatói tevékenység: Általános pedagógiai tárgyak, Didaktika, Kutatásmódszertan, Konstruktivista pedagógia, Statisztika Egyéb szakmai tevékenység: · Az ELTÉ-n a tanárképzés és a pedagógia szakos képzés új, BA és MA szintű programjainak a kidolgozásában való részvétel, vezetői szintű feladatok ellátása is · Az ELTE új stratégiájának kidolgozásában való részvétel, munkacsoport vezetés · NFT HEFOP három projektjében való részvétel (2.1., 3.1., 3.3.) · Komprehenzív iskolai fejlesztésekben való részvétel (OKI-, jelenleg Sulinova projekt) · Közoktatásban használt tankönyvek írása. 1985-től · Közoktatásban használt tantervek készítése. 1983-tól · A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi integrációjának támogatása II. c. Phare program keretében az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, mint konzorciumi vezető által végzett tevékenység irányítása. 2003-2004. · A NAT 2003 Ember a természetben műveltségi terület anyagát kidolgozó munkacsoport vezetése (Horányi Gáborral közösen) 2003. · A Réthy Endréné által irányított,A motiváció kutatása c. OTKA pályázat részvétel · Konstruktivista pedagógiai kutatások (OTKA pályázat, a kutatás irányítása) · A neveléssel kapcsolatos nézetek kutatása (OM – MTA 1999-2001.) · Porszemek c. környezeti nevelési tanterv elkészítése Wagner Évával közösen (a Körlánc honlapján (www.korlanc.hu) megtalálható) 1999-2000. · A gyerekek számolási készségeinek kutatása 1990. Az elmúlt évek fontosabb publikációi: · Nahalka István (2006):A közoktatás tartalmi szabályozása. Educatio, 1. · Nahalka István (Szerk.) 2004. A komprehenzív iskola breviáriuma. suliNova, Budapest. · Nahalka István (2003):Az oktatás társadalmi meghatározottsága, A tanulás, Az oktatás tartalma c. fejezetek. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Tankönyvkiadó, Budapest. · Nahalka István (2003): Túl a falakon. (Módszertani kiskönyvtár sorozat). Gondolat Kiadó, Budapest. · Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. · Nahalka István (2002): Irányzatok találkozása – Természettudományos nevelés a harmadik évezred elején. In: Bábosik I. és Kárpáti A. (Szerk.) Összehasonlító pedagógia.A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. BIP, Budapest. 168-188. · Radnóti Katalin és Nahalka István (2002): A fizikatanítás pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vezetői tevékenység: Körlánc Egyesület elnöke Az esélyegyenlőségért EgyesületVálasztmányi tagja Szakmai szervezeti tagság: MTA Pedagógiai Bizottság Didaktikai Albizottság Magyar Pedagógiai Társaság Nahalka István, egyesületünk elnöke 2006. november 18-án, Budapesten, a Városmajori Gimnáziumban tartott előadást a Magyarországi Ökoiskolák V. Országos Találkozóján.A hazai környezeti nevelésben fontos szerepet játszó, s a Körlánchoz is ezer szállal kötődő ökoiskolai mozgalom rendezvényén az előadás "Kompetencia, fenntarthatóság, konstruktivizmus" címmel hangzott el. Áttekintette a manapság egyre fontosabb szerepet játszó kompetenciafogalom értelmezéseit, s a konstruktivista pedagógiai elvekhez igazítottan a környezeti nevelés számára is radikálisan új értelmezést, új megközelítéseket javasolt az előadó.
14
