Előre nézünk és előre lépünk - beszélgetés dr. Nagy Gyöngyivel

Előre nézünk és előre lépünk - beszélgetés dr. Nagy Gyöngyivel Szerző:Zöldi Péter www.radiologia.hu

A Zala Megyei Kórház teleradiológiai fejlődéséről dr. Nagy Gyöngyivel, az intézmény Radiológiai Osztályának osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

Főorvos asszony, hogyan vált a Zala Megyei Kórház a teleradiológia területén vezető intézménnyé?

Nálunk kényszerhelyzet szülte a teleradiológia kialakítását. Már régi vágyunk volt az ez irányba történő elmozdulás, hiszen a

Oldal 1/10


digitalizálás befejező fázisa – a teleradiológia kialakítása – évek óta napirenden szerepelt. Amikor osztályunkon elkezdődött a digitalizálás, négy lépésben kívántuk megvalósítani. Az első-második lépés volt a direkt digitális gépek összekötése a PACS-on, a képanyag megfelelő szerveren történő tárolása, az ehhez szükséges hálózat kiépítése, valamint megfelelő webszerver és PACS-szerver alkalmazás üzembe helyezése. A harmadik fázis a hagyományos röntgenek digitalizálása CR és/vagy direkt digitális megoldással, az egységes képanyag műtőbe, osztályokra, szakrendelésekre küldése, hálózat- és PACS-szerver bővítés. A negyedik fázis a radiológiai vizsgálatok digitális elküldésének lehetősége más kórházakba, intézetekbe. HIS-RIS-PACS egység külső védett hozzáféréssel, kórházi munkaállomásoktól független leletezés megvalósítása. Az előzmények gyors előkereshetősége, legalább másfél éves online elérhetőséggel.

Fejlődési utak

E négy fázisban valósították meg a digitalizációt?

1997-ben, még dr. Csidei Irén főigazgató és dr. Rubecz István orvosigazgató úr segítségével ez volt az alapkoncepciónk, amikor elindítottuk a CT és MR berendezések, valamint két ultrahang készülék és egy direkt digitális átvilágító képanyagának digitális tárolását az első PACS szerveren, közösen a Medimon Kft.-vel. Akkor még elérhetetlen álom volt, hogy helyi munkaállomásokon tudjunk leletezni, a HIS-RIS-PACS összeköttetés jól működjön, és ne kifotózott filmekről leletezzünk. 1998-ra elkészült az első és részben a második lépés. Egy szerver tárolta a vizsgálatokat, melyeket csak a Radiológiai Osztályon tudtunk megtekinteni. Az osztályok és a külső intézetek részére a vizsgálatokat kifotózott lézer filmeken adtuk ki, DVD-re archiváltunk. A további folytatásra a pénzügyi nehézségek miatt nem volt lehetőségünk.

Mégis hogyan léptek tovább?

A következő előrelépésre akkor nyílt lehetőségünk, amikor 2002-ben lecseréltük a CT-berendezést. Az új CT-hez egyértelműen bővíteni kellett a szervert. Ezért azt kértem a kórház menedzsmentjétől, hogy egy olyan tender kerüljön kiírásra, amely nem csak a CT-berendezést tartalmazza, hanem a működtetéséhez szükséges informatikai hátteret is. Ez akkoriban egyáltalán nem volt jellemző, hogy új gép vásárlása előtt az informatikai bővítéssel együtt történjen meg a kiírás. Ám a nyugat-európai és magyar tapasztalatokból kiderült, hogy egy új diagnosztikai berendezés sokkal több képet állít elő, amivel az eredeti, kisebb terhelésre tervezett szerver megtelik, a hálózat nem bírja, és lelassul a rendszer. Egy új képalkotó diagnosztikai beruházás fontos eleme a PACS-rendszer bővítése, illetve a hálózat frissítése. Így végül az új CT, majd 2005-ben az új MR beszerzése kapcsán egy két terabájt kapacitású Siemens PACS-rendszer és Siemens leletező munkaállomások, 2006-ban a DSA és a hemodinamikai angio beszerzése kapcsán egy hat terabájt kapacitású Siemens PACS-szerver került üzembe helyezésre, ami már tárolta a DSA-, hemodinamikai, CT- és MR-vizsgálatokat is. Ezt a képanyagot a Siemens MagicWeb web alapú képnééző rendszeren keresztül korlátozott mértékben már a kiemelt osztályokra és szakrendelőkre is ki tudtuk küldeni.

Hogyan küldték tovább más intézményekbe a felvételeket?

Azoknál a sürgős betegeknél, akiket kórházunkban kivizsgáltunk és mentővel vagy helikopterrel azonnal Győrbe, Pécsre,

Oldal 2/10


Szombathelyre szállítottak, kezdetben nehézségekbe ütközött a CT-, MR képanyag átküldése. Ezt először e-mailen keresztül jpg-formátumban küldtük el, ami többletfeladatot és folyamatos elérhetőséget igényelt az osztály és az informatikus szakember részéről. 2005 októberétől már DICOM-képnézővel együtt CD-n biztosítottuk a képanyagot, amelyet beteggel együtt küldtük el – ez jóval egyszerűbb megoldásnak bizonyult. Továbbra is megoldatlan probléma maradt a digitalizálás teljes befejezése: egységes, nagy kapacitású, biztonságosan működő, HIS-RIS-sel összekötött PACS, folyamatos, megbízható archiválás, hálózatbővítés, az osztályok, műtők, szakrendelők több munkaállomással történő ellátása, a kórházon kívüli intézmények felé beteg nélkül történő képküldés lehetősége, valamint konzíliumok és leletezés kórházon kívüli munkaállomásokról.

Krízishelyzetben

Oldal 3/10


A Zala Megyei Kórházban a digitalizálást 2006-ben komoly humán erőforrás krízis előzte meg. Hogyan kerültek kényelmetlen helyzetbe?

Az 1996-ban megvalósult beruházás során az ország egyik legmodernebb radiológiai osztályát sikerült kialakítani. Ezért merült fel akkor az igény, hogy ezt az osztályt folyamatosan működtessük két műszakban és ügyeletben. A közalkalmazotti jogviszonyban ezt a folyamatosságot nem tudtuk megoldani. Ehhez a kórházigazgató, az ÁNTSZ vezetője és a megyei önkormányzat elnöke közös döntéssel nyújtott segítséget, hogy vállalkozó orvosok dolgozhassanak az osztályon. Így a kollégák 85 százaléka 1996-2006 között teljes munkaidejében vállalkozóként dolgozott. A 2006 júniusában bekövetkezett nem

Oldal 4/10


rendezett státuszú szerződések megszüntetésének jogszabályi hatálya a mi kórházunkban is gondot okozott, a Radiológia Osztályon kívül még számos klinikai osztályon dolgozó vállalkozó orvosok miatt. Ezek nem színlelt szerződések voltak a Zala Megyei Kórházban, mert a vállalkozó orvosok teljes munkaidőben végezték feladatukat, jól meghatározott munkabeosztás szerint. Ám amikor a jogszabályi kötöttségek miatt ez nem folyhatott tovább, a kórház új szerződést ajánlott, amely hátrányosan érintette a vállalkozóként dolgozó kollégákat: egy meglévő vállalkozást egyik napról a másikra megszüntetni vagy átalakítani nem egyszerű dolog.

2006 júliusában több hír jelent meg a Zala megyében tapasztalható orvoshiányról. Hogyan fajult eddig a helyzet?

A 14 orvosból négy orvos volt közalkalmazott, a vállalkozó orvosoknak a szerződése átmenetileg megszűnt, így mindössze négy orvos állt rendelkezésre. Így 2007. július 1-jén az igényeket messze alulmúló létszámmal kellett biztosítanunk a napi működést.

Nem kértek segítséget más intézményektől?

A betegek zavartalan ellátása érdekében nagyon sok helyről kértem segítséget, hiszen az osztályt működtetni kellett, és az akut ellátáshoz szakorvosokra volt szükségem. Segítséget kértem a környező kórházaktól és budapesti intézetektől is. Döntő többségük elzárkózott, bizonyos feltételekhez kötötte. Az első hatékony, gyors segítséget egyedül Bogner Péter professzor ajánlotta fel Kaposvárról. Azt hiszem ő pontosan értette, hogy az akut betegellátás nem maradhat egy napra sem el. Az addig jól működő Zala Megyei Kórház Radiológia Osztályának jövőjét, mindannyiunk munkahelyét pedig, szerettem volna megőrizni.

Mit jelent a mindannyiunk?

A klinikai osztályok, szakrendelők működése, radiológia nélkül megbénulhatott volna. A sokkal kisebb alkupozícióban lévő szakdolgozóknak is biztosítani kellett a munkahelyet. Az ÁNTSZ visszaminősíthette volna osztályunkat, és helyettünk más ellátásra jogosult intézményt nevezhettek volna meg. Ezt nem engedhettük meg, és ma is úgy gondolom, hogy óriási hiba lett volna, ha ehhez bármilyen segítséget nyújtok. Ráadásul ez az időszak egybeesett a DSA-labor és a komplex Vaszkuláris Központ létrehozásának lehetőségével. Az 1996-ban kitűzött fejlesztési programunk szerves része volt ez a beruházás, amelyre a meglehetősen nehéz környezetben lehetőséget kaptunk. Erre sem mondtam, mondhattam nemet, hiszen az érbetegségek modern képalkotásának és az intervenciónak elengedhetetlen eszköze a modern DSA berendezés, amit közös hemodinamikai műtővel együtt valósítottunk meg az osztályon. Az igaz, hogy abban az időszakban, amikor dönteni kellett és a kivitelezést bonyolítottuk nem volt elég szakorvos. Ezeket az érveket Bogner professzor átlátta, a kaposvári kollégák másnap autóba ültek és jöttek segíteni – ezt sosem felejtjük el nekik. Ezt látva a szombathelyi kollégák is komoly segítséget nyújtottak, és napról napra történő szervezéssel, a kaposvári és szombathelyi orvosokkal közösen oldottuk meg a krízishelyzetet.

Cél: a teleradiológia

Oldal 5/10


Ez volt a teleradiológia

közvetlen előzménye?

Így igaz, mert azon a nyáron világosan kiderült mindenki számára, hogy lehet a szomszéd városokban dolgozó radiológusokkal is leleteztetni, de jobb lenne, ha az utazásra fordított időt is megspórolva a vizsgálatok képanyagai jutnának el az orvosokhoz. A közlekedés nehézségei helyett nyugodtan leülhetnének saját intézetükben vagy akár az otthoni dolgozószobájukban lévő diagnosztikai munkaállomás elé, és ott leleteznének. Így megkezdődtek a tárgyalások a kórház vezetőivel a teleradiológia kialakításáról.

Milyen érveket sorakoztatott fel Ön?

Először a próbaüzem megteremtésének lehetőségét vetettem fel, hogy kiderüljön számunkra is, mit jelent a mindennapi betegellátásban a működtetése, valamint megvalósítható-e, hogy az ügyeletben lévő nem szakorvos kollégákat távolról is tudjunk segíteni, a képek kiértékelésében. Korábban, ilyen esetben otthonról kellett bejönni az ügyeleteshez azért, hogy a felvételeket megtekintsük és a leletet jóváhagyjuk, kiegészítsük. Emellett fontos szakmai előnyként jelenhet meg a teleradiológiában a bonyolult esetek elküldése, nagy gyakorlatú, szervspecifikus radiológushoz.

Hogyan építették fel a kórház menedzsmentje felé az érvrendszert?

A kiindulópont a radiológiai osztály szükségleteinek megfelelő teleradiológiai munkavégzés vállalása volt. Erre kristálytiszta

Oldal 6/10


szempontokat építettünk fel. Meghatároztuk, hogy mi az a munka, amit a főmunkaidőben és ügyeletben a klinikusok részére aznap sürgősséggel el kell végezni, mi az, amit teleradiológiában egy-két napos várakozással elég megleletezni. Többek között a külföldön dolgozó kollégáink tapasztalatait is hasznosítottuk, miszerint az osztályon minden nap van kijelölt egy-két szakorvos, aki az akut fekvő CT, MR és sürgős ambuláns eseteket helyben azonnal leletezi. Az előjegyzett elektív betegek esetében pedig van idő és alkalom arra, hogy az előre tervezett teleradiológiai leletezésben megfelelő időtartam alatt elkészüljenek a leletek. A nem sürgős ambuláns esetek leletezése teleradiológia keretein belül történik.

Hogyan zárult a próba?

Az elképzelés bevált. A kórházvezetés és a klinikusok is elfogadták. Megerősítettek bennünket abban, hogy ezt kell tökéletesíteni a jövőben. Szervezetileg jól illeszkedik a főmunkaidejű és ügyeletet ellátó radiológus orvosok munkájához, akik az akut betegeket (fekvő- és sürgős járó) ellátják. Ily módon mindig van elegendő orvos az ultrahang, emlő, DSA, röntgen részlegek folyamatos működtetéséhez is, a munkaidőt betartva, a szabadidők maradéktalan biztosítása mellett. Az eltelt másfél év után eljutottunk oda, hogy a CT és MR mellett az ultrahang részlegen is tudtunk délutáni műszakot szervezni. Ezzel jelentősen lerövidültek az előjegyzési időink: egy héten belül adunk ultrahang vizsgálati időpontot a nem akut eseteknél. A CT és MR részlegeknél az akut ellátás aznap biztosított, az elektív 2-4 hét között. A leletezés a CT-, MR járó-, nem akut betegeknél teleradiológiában történik.

Szakmai előnyök és munkaszervezés

Milyen szakmai előnyöket nyújt a teleradiológia?

Az első és legfontosabb előny a biztos, tervezhető, folyamatos betegellátás, melynél a törekedhetünk a magas színvonalú munkavégzésre is. Lehetőség nyílik arra is – mi is eljutottunk oda –, hogy nem csak egyszerű leletküldés történik, hanem kiválaszthatjuk a szakmai specialistákat is. A koponya és gerincvizsgálatokat neuroradiológiában jártas szakorvos leletezheti, az onkológiai betegeket és a staging vizsgálatokat az erre szakosodott radiológusok értékelhetik, az ízületi és lágyrész megbetegedésekről szintén a terület specialistája mondhat véleményt. Ki tudtuk közösen választani azokat a szakembereket, akik részt vesznek ebben az együttműködésben. Fontos elem a leletprotokollok elkészítése, a negatív- és betegség specifikus leletformátumok kidolgozása, a klinikus felé jól értelmezhető vélemény megfogalmazása. Ehhez a Szakmai Kollégium által Palkó András professzor vezetésével kidolgozott irányelveket jól tudjuk hasznosítani.

Hogyan szervezik meg a munkát?

Az elmúlt időszakban Magyarországon még nem végeztek ilyen nagyszámú teleradiológiai vizsgálatot rendszeres napi munkavégzésben. A siker része az is, hogy nagyon sok apró lépés kidolgozása valósult meg: a munkafolyamatok leírása, elfogadtatása, a minőségügyi rendszerbe történő beépítése, ezek folyamatos fejlesztése, ellenőrzése. A rendszer nagy előnye az informatikusokkal való szoros együttműködés, hiszen folyamatos elérhetőséget biztosítanak. Ha valami probléma van, például nem tudjuk előkeresni a beteg előzményét, akár este tízkor is szólhatunk nekik.

Oldal 7/10


Önöknél mennyire egyszerű az előzmények előkeresése?

Amikor bármelyik munkaállomás mellé leülünk, az előzményeket el kell tudnunk érni, szükséges, hogy összehasonlítsuk az elkészült vizsgálatokat, és a HIS-RIS-PACS egysége jól működjön. Nálunk jelenleg két-három éves távlatból keressük elő megbízhatóan, gyorsan az előzményeket a leletek elkészítéséhez. A teleradiológiához az eRAD PACS-rendszert használjuk, mely az Egyesült Államokban nagyon elterjedt a távleletezésben, és kiváló felületet biztosít a képek megtekintésén túl az utólagos feldolgozás módozataira, leletírásra, diktálásra, szerkesztésre. Európában, Magyarországon a Zala Megyei Kórház Radiológia Osztálya az eddigi ismereteim szerint, a nagyszámú beteganyag alapján, az élen jár a rendszer alkalmazásában.

Milyen szervezetben működik a teleradiológia?

Alvállalkozói szerződés keretében az Iconomix Kft. végzi Bogner Péter professzor vezetésével a teleradiológiai tevékenységet. Ennek köszönhetően a munkaszervezés zökkenőmentesen működik. Csak elfogultan tudok Bogner professzor úrról nyilatkozni, aki a radiológiában kiváló szakember, a szakmai tapasztalata, jelenlegi tevékenysége miatt érti és ismeri a munkafolyamatokat, centrumelnökként pedig átlátja a fejlődés irányait, a mindennapi feladatokat. Az ő céljai megegyeznek a mi céljainkkal: a radiológia szakmai előrelépése a nemzetközi standardokhoz igazodva; a klinikusok számára a nemzetközi szintű diagnosztikus és terápiás lehetőségek elérhetőségének biztosítása; segítség a munkát vállaló radiológusok számára a hosszú távon szakmai fejlődéshez és a megélhetéshez; illetve a betegek számára a nemzetközi standardoknak megfelelő diagnosztikus ellátásban nyújtása. Eddigi együttműködésünk alapján kiderült, hogy Bogner professzor úrnak nincsenek irreális elvárásai. A munkafolyamatok felépítése kölcsönösen ellenőrizhető, áttekinthető, maximálisan segíti a kórház működésének igényeit.

A siker háttere

Oldal 8/10


teleradiológia sikeres és üzemszerű zalaegerszegi bevezetése?

Oldal 9/10

Mégis minek köszönhető a


Ma mindenki a gazdasági nehézségekre panaszkodik, a kórházak valóban bajban vannak. Ezt a problémát a képalkotó diagnosztika területen a Zala Megyei Kórház bravúrosan oldotta meg: „előre menekült”. Ha nem állt volna mellénk a kórház vezetése a gondolat megvalósításában, ha nem bízott volna bennünk, és nem hitte volna el, hogy ezt szakmailag jól meg tudjuk valósítani – nem jöhetett volna létre a teleradiológia. A sikerhez olyan összefogásra volt szükség, mint amikor az 1996-os nagyberuházásnál azt mondtuk, hogy létesítsünk egy olyan modern diagnosztikai központot, amiben a CT, MR, angiográfia, intervenció, ultranag és röntgenvizsgálati lehetőségek egy osztály keretén belül a klinikusokkal közösen kimunkált diagnosztikus algoritmusok alapján működtethetők. Akkor az még álom volt, mára már megvalósult. Újabb előrelépésként a teleradiológia üzemszerű működéséhez szükség volt ismét a menedzsmenttel közös döntésre. Munkánkat dr. Csidei Irén főigazgató és dr. Kvarda Attila főigazgató-helyettes támogatta és segítette, akik az előkészítésben a rendszeres személyes egyeztetéseken keresztül irányítottak bennünket az egyes lépések megtervezésénél.

Hogyan látja a jövőt?

Olyan csapatba kerültünk, amelyben előre nézünk és előre lépünk. Amikor a nehézségek felmerülnek, nem fordulunk vissza. Ugyanakkor a múltból az értékeket átmentjük és továbbvisszük. A Lélek Imre emléküléseken is bizonyítjuk, hogy a magyar radiológusok műhelymunkái alapján, képesek lehetünk ismét felzárkózni a nemzetközi szintekhez. A szürkeállomány és a technikai feltételek jó koordinálásával, szakmai szervezeteink ajánlásait követve, megvalósíthatók az előrelépések.

Pályakép: Nagy Gyöngyi 1982-ben diplomázik a Pécsi Orvostudományi Egyetem általános orvosaként. A végzést követően a Zala Megye Kórház Radiológiai Osztályára, Lélek Imre professzorhoz kerül. 1987-ben megszerzi a radiológus szakorvosi képesítést, 1992-ben elvégzi a Dale Carnegie menedzsment kurzust. 1991-ben Oxfordban tanulmányozza az első magyar GE CT működését, melyet a Zala Megyei Kórházba telepítettek. 1992-ben kinevezik osztályvezető főorvosnak és megyei szakfőorvosnak. 1994-ben ösztöndíjat nyer USA-ba (Chicago) intervenciós képzésre. 2003 óta Kaposvári Egyetem Képalkotó és Diagnosztikai Tanszékének docense, jelenleg ugyanott végzi PhD képzését. 2000-2008 között a Magyar Radiológusok Társasága főtitkára. Angolul és oroszul beszél. Férje belgyógyász, fertőző szakorvos és háziorvos. Két gyermek anyja. Idősebb fia kardiológus a Pécsi Szívcentrumban, kisebbik fia tavaly szerezte meg orvosi diplomáját.

Oldal 10/10

Előre nézünk és előre lépünk - beszélgetés dr. Nagy Gyöngyivel

Recommend Documents