ELÔSZÓ. Budapest, május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság

ELÔSZÓ A gazdaságban jelen lévô veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordozza a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A közelmúlt tapasztalatai alapján a balesetek akár katasztrofális hatással is lehetnek a veszélyes üzem környezetére és az ott élô állampolgárokra. Az európai környezetvédelmi joganyag részét képezi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenôrzésérôl szóló 96/82/EK (Seveso II.) Tanácsi Irányelv (továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, (továbbiakban: súlyos balesetek elleni védekezés) a balesetek kialakulásának megelôzése és a káros következményeinek csökkentése. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével az Irányelv végrehajtására 2002. január 01-én új, a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos szabályozás lépett hatályba. A súlyos ipari balesetek elleni védekezés összetett tevékenység, amely magába foglalja a megelôzés mûszaki-technikai feladatait, a balesetek károsító hatásainak csökkentését, illetôleg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket. „A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérôl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl” szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete és a végrehajtására kiadott „a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet” megalkotásával Magyarország eleget tett jogharmonizációs kötelezettségeinek. A szabályozás végrehajtásához szükséges szervezeti rendszer a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság (BM OKF) és a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) bázisán 2002. január 01-tôl mûködik. Az MMBH veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásait, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggô adatközlési és bejelentési kötelezettségeket 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet szabályozza. A kiadvány célja, hogy összefoglalja a súlyos ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos magyar szabályozás bevezetése mintegy öt éves történetét legfontosabb állomásait, valamint hogy tájékoztatást adjon a szabályozás hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemekrôl; az üzemeltetôk, a központi, területi és helyi államigazgatási és önkormányzati szervek tevékenységérôl; a kialakított hatósági ellenôrzési és felügyeleti rendszer mûködésérôl, illetve a súlyos ipari balesetek országhatáron túli hatásaira vonatkozó tevékenységrôl. Budapest, 2004. május 05.

Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság

3

AZ IPARI BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSA 90-es évek elején végbement gazdasági és társadalmi rendszerváltás, nemcsak a demokratikus állami felépítést, a piacgazdaság kialakítását hozta magával, hanem az élet más területein is gyökeres változásokat eredményezett. Az állami intézményi és szabályozási rendszer mûködését és feladatait egyre jobban meghatározzák a fejlett ipari országokra jellemzô védelmi stratégiák. Az államigazgatás védelmi területein, úgymint a honvédelmi, rendészeti, környezetvédelemi igazgatás vonatkozásában is alapvetôaz euró-atlanti integrációból fakadó kötelezettségeknek való megfelelés. Emellett Magyarországnak biztosítania kell az OECD tagságából, illetve a nemzetközi multilaterális és kétoldalú szerzôdésekbôl eredô kötelezettségeit is.

A

sék, valamint a védelmi intézkedések bevezetésével a balesetek potenciális hatásait minimalizálják.

A legsúlyosabb ipari balesetek közül kiemelendô az 1976-ban az olaszországi Sevesoban bekövetkezett dioxin általi környezeti szennyezés, az 1984-ben az indiai Bhopalban az Union Carbide telepén kiszabadult metil-izo-cianát, amely tömeges mérgezést okozott,és az 1986-ban a svájci Baselban a Sandoz gyárban bekövetkezett raktártûz, amely több országon áthúzódó környezeti kárt okozott a Rajna folyóban. A több kisebb- nagyobb baleset, és az Európai Közösség országaiban meglevô komoly eltérések az ipari tevékenységek irányítása és ellenôrzése terén arra ösztönözte a különbözô nemzetközi együttmûködési szervezeteket, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelôzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Így született meg a történelmi jelentôségû, az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, vagy más néven a Seveso I. Irányelv. A jogalkotók célja az volt, hogy széleskörû szabályozással és szigorúbb ellenôrzéssel a veszélyes anyagokat tároló, feldolgozó és elôállító veszélyes üzemekben az ipari balesetek kockázatát jelentôsen csökkent4

A Seveso I. Irányelvet a bhopali és a baseli balesetekbôl leszûrt tapasztalatok alapján módosították. Az Irányelv átfogó módosítását a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenôrzésérôl szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelv az ún. Seveso II. Irányelv 1996-ban történt kidolgozása jelentette. Az Irányelvben meghatározott alapelvek az Európai Közösség országaiban az ipari-, a környezetbiztonság, a településrendezés terén és a nyilvánosság tájékoztatásában alap dokumentummá vált. Az országhatáron túli hatások kezelését szolgálja az 1992-ben az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által a környezetvédelmi egyezmények sorozatában kidolgozott ipari balesetek országhatáron túli hatásaival foglalkozó Egyezmény. A nemzetközi együtt mûködés további eredménye a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet az OECD ipari balesetek megelôzése témájában létrehozott irányelve.

AZ IRÁNYELV BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE JOGHARMONIZÁCIÓ A környezetvédelmi Európai Uniós jogharmonizáció koordinációját a Környezetvédelemi Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság (EITB) végzi. A környezetvédelmi joganyagban az Irányelv az ún. ipari kockázatkezelés alcsoportba tartozik. Az Irányelv 1996-os megszületése után az Ipari Baleseti Nemzeti Központ (továbbiakban: Nemzeti Központ) azonnal megkezdte a jogharmonizációt. Az Irányelvet a magyar jogrendbe bevezetô szabályokhoz kapcsolódó jogszabály-alkotási és jogszabály-alkalmazási feladatokat az európai joganyag átvételérôl szóló Nemzeti Program (ANP) szerint 2001. december 31-ig kellett befejezni. A jogszabály-elôkészítés és jogszabály-alkotás feladatai közül elsô a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérôl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló 1999. évi LXXIV. törvény 1999. év júliusi megalkotása volt. A Törvény végrehajtási kormányrendeletét (2/2001.(I.17.) Korm. rendelet) 2001. januárjában alkották meg. A 42/2001. (XII. 23) GM rendelet szabályozza a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal (MMBH) szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásait. 2001. augusztusában készült el a BM OKF Hatósági Koncepció a veszélyes anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti tevékenység végzésére. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság fôigazgatója a 67/2001. számú intézkedésében szabályozta a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenôrzési feladatok végrehajtását.

lyozza. A 2001. és 2002. évben végrehajtott Twinning „A” és „B” project a hivatásos katasztrófavédelmi szervek érintett munkatársait, a szakhatóság, a minisztériumok és az ipar szakembereit, mintegy 150 fôt készített fel a kapcsolódó feladataik ellátására. A projectek keretében az érintettek megismerkedtek az Irányelv végrehajtásának németországi, ausztriai és dániai gyakorlatával. A Phare Twinning „B” Project keretében három, egyenként három hetes továbbképzô tanfolyamot rendeztünk. A Twinning „B” tanfolyamokon a hazai katasztrófavédelmi jogszabályokban rögzített engedélyezési-felügyeleti és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának gyakorlati elemei kerültek feldolgozásra. Így a tanfolyamok érintették a biztonsági dokumentációk (biztonsági jelentés és a belsô védelmi terv) elemzésének, az engedélyezési eljárás lefolytatásának, a külsô védelmi terv készítésének és a veszélyhelyzetek kezelésének folyamatát. A tanfolyamokon elsajátított ismereteket a dániai hatóságoknál és üzemekben rendezett egy hetes tanulmányút során a gyakorlatban is megismerhettük.

A jogszabályok és a belsô szabályozók megalkotásával 2001. év végéig befejezôdött a jogharmonizáció.

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS ÉS FELKÉSZÍTÉS Összhangban a közösségi joganyag átvételérôl szóló nemzeti programmal – 2001. év elején a BM OKF és az MMBH részére tíz felügyelôi státuszt biztosítottak. A felügyelôket és a katasztrófavédelem szakértôit két Phare Twinning Project keretében dán, francia, holland, német és osztrák szakértôk segítségével továbbképzéseken, esettanulmányok és tanulmányutak segítségével készítették fel. A BM OKF-en az önállóan mûködô Seveso fôosztályt (Ipari Baleset-megelôzési és Felügyeleti Fôosztály) 2003. szeptember 15-én-én hozták létre. A BM OKF valamint területi és helyi szerveinek a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenôrzési feladatait fôigazgatói intézkedés szabá-

A project-elem részeként négy reprezentatív iparág (vegyipar, olajipar, gázipar és gyógyszeripar) egy-egy telephelyén az üzemeltetô által meghatározott létesítményre egy teljes, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést bevezetendô szabályozás minden elemére kiterjedô minta esettanulmányt végeztünk el, melynek során egy minta-engedélyezési eljárást bonyolítottunk le az érintett üzemi, hatósági és EU szakértôk közremûködésével. Az esettanulmányban a Chinoin Rt., a MOL. Rt., a Primagáz Rt. és a TVK Rt. vett részt. A twinning célja az volt, hogy meghatározzuk a biztonsági dokumentáció elkészítésének rendjét, annak ellenôrzését és az engedélyezési eljárás során feltárjuk az esetlegesen elôadódó összes problémát és azok megoldási lehetôségeit. 5

Külön feladatot jelentett a veszélyes ipari üzemek veszélyességi övezetében élô lakosság számára készülô tájékoztató elkészítéséhez segítséget nyújtó BM OKF kiadvány kidolgozása és megjelentetése. A segédlet általános tájékoztatást ad a súlyos baleseti veszélyekrôl, azok megelôzését és elhárítását szolgáló intézkedésekrôl, a lakosság veszélyhelyzet során tanúsítandó magatartásáról.

Az egyes elemek zárásaként az eredményeket két napos összevont munkamûhelyeken dolgoztuk fel. A munkamûhelyeket megelôzôen szintén két, három napos auditot végeztek az EU szakértôk az adott üzemben, megvitatva a munka során adódott problémákat.

A 2003-as évben a Belügyminisztérium igényeinek is megfelelôen kidolgoztuk a végrehajtáshoz kapcsolódó pénzügyi terveket, amelyek többek között tartalmazzák az Irányelv bevezetésében közremûködôk felkészítésének, a lakossági tájékoztató kiadványok elkészítésének, a külsô vé-

A project végén, 2003. márciusban készült el „A kézikönyv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági, felügyeleti feladatainak ellátásához címû” szakanyag. 2002-ben beszerzésre került a hatósági ellenôrzô-értékelô szoftver (DNV SAFETI Professional). A forgalmazó cég külföldi és hazai szakembereinek bevonásával megtörtént a BM OKF érintett felügyelôi állományának felkészítése a szoftver használatára. Kidolgoztuk a Súlyos Baleseti Információs Rendszert, egy korszerû, integrált térinformatikai Seveso adatbázist, amely kapcsolódik az EU-ban mûködtetett ún. Seveso Üzemek Információ-lekérdezô Rendszeréhez (Seveso Plants Information Retrieval System – SPIRS). és az EU Súlyos Baleseti Jelentési Rendszerhez (Major Accident Information System – MARS) is. 2003. évben összhangban jogharmonizációs kötelezettségeinkkel a hatósági jogalkalmazás, az államigazgatási feladatok ellátása és a civil szféra tájékoztatására több útmutatót és segédletet készítettünk el. A lakosság, az üzemeltetôk és az önkormányzatok számára is hozzáférhetô nyilvános útmutató 2003. augusztusában jelent meg a KJK Kerszöv kiadó gondozásában, amelynek címe ”IPARI BIZTONSÁGI KÉZIKÖNYV” a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozás alkalmazásához”.

6

delmi tervek begyakoroltatásának, a veszélyes üzemek körüli monitoring rendszer és lakossági riasztó rendszer kiépítésének, a beavatkozó állomány védô felszerelése beszerzésének és az informatikai eszközök fejlesztési és egyéb technikai eszközök beszerzésének költségeit. Az európai joganyag hazai bevezetésérôl szóló nemzeti programmal összhangban 2004. évi költségvetési évben megkezdôdhetnek a lakosság biztonságát növelô beruházások.

IMPLEMENTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK

Kat. törvény szerinti fôbb végrehajtási intézkedések

A tevékenység kezdete, határideje

1.

Új veszélyes üzemekre vonatkozó hatósági engedélyezési tevékenység megkezdése

2002. január 01-tôl folyamatosan

2.

Már mûködô veszélyes üzemek tevékenységének bejelentése.

2002. június 01-ig.

3.

A törvény hatálybalépésekor már üzemelô veszélyes üzemek biztonsági jelentéseinek és biztonsági elemzéseinek benyújtása.

Biztonsági jelentések: 2002. december 31-ig Biztonsági elemzések: 2003. április 01-ig.

4.

A biztonsági jelentések alapján a külsô védelmi tervek elkészítése.

2003. december 31-ig

5.

Biztonsági jelentések és elemzések vizsgálata és határozatok kiadása.

2004. április 30-ig

6.

Üzemspecifikus lakossági tájékoztató kiadványok elkészítése és kiadása.

2004. május 31-ig.

7.

Felügyeleti ellenôrzési tevékenység megkezdése a hatósági határozatok kiadásának függvényében.

2004. november 01-tôl

A már mûködô veszélyes üzemek üzemeltetôinek 2002. június 01-ig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzemek területén jelenlevô veszélyes anyagok fajtáját és mennyiségét. A hatósághoz 214 üzemtôl érkezett bejelentés, amely alapján 106 üzem nem tartozott a szabályozás hatálya alá. Az alsó- és felsô küszöbértékû üzemek száma folyamatosan változik. A szabályozás hatálya alá jelenleg 109 üzem tartozik, amelybôl 46 felsô-, 60 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A biztonsági dokumentációk benyújtását követôen megkezdôdött azok hatósági és szakhatósági (Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal Súlyos Baleset-megelôzési Szakhatósági Fôosztály) felülvizsgálata, amely során a hatóság és a szakhatóság helyszíni szemlén gyôzôdött meg a dokumentációkban foglaltak valóságtartalmáról. A biztonsági dokumentációk elbírálásával párhuzamosan történik a külsô védelmi tervek elkészítése. A BM OKF által elkészített módszertani út-

mutatónak megfelelôen, az érintett megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fôvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság a polgármesterekkel közösen 36 településre dolgozta ki a külsô védelmi terveket. A terveket, a BM OKF fôigazgatójának egyetértését követôen, a megyei (fôvárosi) védelmi bizottságok elnökei jóváhagyták. Ezáltal a jogszabályi elôírásokból adódó 2003. december 31-i határidô betartásának eleget tettünk, így a felsô küszöbértékû veszélyes üzemek környezetében élô lakosság Irányelv szerinti védelmére is felkészültünk. A bevezetés ütemterve alapján 2004. november 01-tôl a határozatok kiadásának függvényében kezdi meg a hatóság és a szakhatóság felügyeleti ellenôrzéseit. A szakhatóság közremûködésével felügyeleti ellenôrzések lefolytatásához a hatóságnak veszélyes üzemenként felügyeleti ellenôrzési programot kell összeállítani. Alsó küszöbértékû veszélyes üzem esetében kétévente, míg felsô küszöbértékû esetén évente kell felügyeleti ellenôrzést lefolytatni.

7

VESZÉLYES IPARI ÜZEMEK MAGYARORSZÁGON

A szabályozás hatálya kiterjed azon veszélyes üzemekre, ahol a veszélyes anyag a Rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározható, legalább alsó küszöbértéket elérô mennyiségben van jelen. A veszélyes anyag jelenléte a tárgyi hatály meghatározásának elsôrendû követelménye. A Rendelet melléklete 10. veszélyességi osztályt állapít meg. A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a veszélyes anyagok osztályba sorolásának követelményeit a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet szerint történik. A szabályozás tárgyi hatálya nem terjed ki: az atomenergiáról szóló törvényben az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, valamint a létesítményen kívüli ideiglenes tárolására veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli vezetékes szállítására, beleértve a szivattyú állomásokat, a

8

feltárást folytató mélymûvelésû vagy külszíni bányákra, a hulladéklerakókra, a katonai létesítményekre, beleértve a tároló telepeket is. A hatóság létrehozta a Súlyos Baleseti Információs Rendszert az üzemeltetôk által benyújtott kérelmekrôl, a biztonsági elemzésekrôl és biztonsági jelentésekrôl, külsô védelmi tervekrôl és más, a nyilvánosságra tartozó információkról. A rendszer tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a felügyeleti (ellenôrzési), kárelhárítási, továbbá kárfelszámolási feladatok végrehajtása során szükségesek. Az adatok hozzáférhetôek a BM OKF http://www.katasztrofavedelem.hu címû honlapján.

A SZABÁLYOZÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VESZÉLYES IPARI ÜZEMEK Magyarországon 109 üzem tartozik szerint a súlyos balesetek elleni védekezésrôl szóló szabályozás hatálya alá, amelybôl 46 felsô-, 63 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A veszélyes üzemek régiónkénti elhelyezkedését a következô ábra szemlélteti

Alsó küszöbértékû veszélyes üzem Felsô küszöbértékû veszélyes üzem Települések Települések, ahol védelmi terv készül

A veszélyes üzemek régiónkénti eloszlása Nyugat-Dunántúl kivételével - közel egyenletes. Az üzemek 48%-ának tevékenysége kôolaj, földgáz feldolgozáshoz kapcsolódik, 16%-a mezôgazdasághoz, 6%-a mûanyaggyártáshoz köthetô.

Gyógyszeripar Élelmiszeripar Kôolaj, Földgáz Mûanyagipar Mezôgazdaság Erômû Egyéb

Felsô küszöbértékû üzem

Dé lD un án tú l Ny ug at Du ná nt úl

M ag ya ro És rs za zá k g M ag ya ro rs És zá za g k Al fö ld Dé lA lfö ld

Kö zé p

Kö zé p

Du ná nt úl

Alsó küszöbértékû üzem

9

KÖZÉP-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


A Közép – Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 23 veszélyes üzem tartozik. 13 felsô küszöbértékû és 10 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 11 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Fejér és Veszprém megye a 9 veszélyes üzemével egyaránt kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek közel felének a tevékenysége két területhez kapcsolódik, 30% az olaj, földgáztárolással, értékesítéssel; 17% a mezôgazdasággal foglalkozik.


Felsô küszöbértékû üzem Alsó küszöbértékû üzem

10

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Közép – Magyarország régióban a Kormányrendelet hatálya alá 21 veszélyes üzem tartozik. 8 felsô küszöbértékû és 13 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 5 kerületre és 1 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében a fôváros 16 veszélyes üzemével kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek tevékenységének eloszlása közel egyenletes.



11

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Észak – Magyarország régióban a Kormányrendelet hatálya alá 15 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 8 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 6 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén 12 veszélyes üzemével egyaránt kiemelkedik, országos tekintetben is jelentôs szerepet tölt be. A régióban található veszélyes üzemek 55%-ának a tevékenysége az olaj-, földgáztároláshoz, értékesítéshez; 22%-ának a mûanyagiparhoz kötôdik. 8. sz. ábra veszélyes üzemek iparágankénti és megyénkénti eloszlása



12

ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Észak-Alföld régióban a Kormányrendelet hatálya alá 15 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 6 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 5 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Jász – Nagykun – Szolnok megyében jelentôs számú (4) felsô küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 67%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 13%-ának a mezôgazdasághoz kötôdik.



13

DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Dél - Alföld régióban a Kormányrendelet hatálya alá 18 veszélyes üzem tartozik. 7 felsô küszöbértékû és 11 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 3 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Csongrád megyében 5 felsô küszöbértékû veszélyes üzem található, míg Bács – Kiskun megyében az alsó küszöbértékû veszélyes üzemek száma a jelentôs. A régióban található veszélyes üzemek 71%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 24%-ának a mezôgazdasághoz kötôdik.



14

DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Dél-Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 12 veszélyes üzem tartozik. 1 felsô küszöbértékû és 11 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 1 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Baranya és Tolna megyében egyaránt jelentôs számú alsó küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 46%ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 8-8%-ának a mezôgazdasághoz, élelmiszeriparhoz és energiaszolgáltatáshoz kötôdik.



15

NYUGAT-DUNÁNTÚL RÉGIÓ VESZÉLYES ÜZEMEI


Nyugat-Dunántúl régióban a Kormányrendelet hatálya alá 7 veszélyes üzem tartozik. 3 felsô küszöbértékû és 4 alsó küszöbértékû veszélyes üzemnek minôsül. A régióban 3 településre készült külsô védelmi terv. Megyénkénti eloszlás tekintetében Zala megyében 2 felsô küszöbértékû veszélyes üzem, Vas megyében 3 alsó küszöbértékû veszélyes üzem található. A régióban található veszélyes üzemek 58%-ának a tevékenysége az olaj, földgáz tároláshoz, értékesítéshez; 14-14%-ának a mezôgazdasághoz, élelmiszeriparhoz kötôdik.



16

SÚLYOS BALESET-MEGELÔZÉSI TEVÉKENYSÉG A SZABÁLYOZÁSBAN RÖGZÍTETT FELADATOK A veszélyes üzemek üzemeltetôi számára eltérô kötelezettségeket állapít meg a rendelet, amelyek alsó és felsô küszöbértékû üzemek szerint változnak.

Felsô küszöbértékû veszélyes üzem

- biztonsági jelentés készítése; - adatszolgáltatás a külsô védelmi terv készítéséhet (önk. és hatósági feladat); - biztonsági irányítási rendszer mûködtetése.

Alsó küszöbértékû veszélyes üzem

- bejelentkezési kötelezettség - biztonsági elemzés készítése; - súlyos baleset-megelôzési célkitûzések; - adatszolgáltatás a településrendezési tervezéshez (önk. és hatósági feleadat); - belsô védelmi tervezés; - baleset jelentési kötelezettség,

Küszöbérték alatti veszélyes üzem

- dominó hatás céljából adatszolgáltatás, - veszély-elhárítási alapterv készítése; - tûzoltási terv készítése.

BIZTONSÁGI DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

szer bemutatása, amely biztosítja a súlyos balesetek megelôzését, hatásainak csökkentését.

A veszélyes üzemek kötelezettségei között az elsô helyen szerepel a veszélyes tevékenység bejelentése, miután meghatározzák azt, hogy az üzem a jogszabály hatálya alá tartozik-e és ha igen, akkor alsó vagy felsô küszöbértékû-e. A veszélyes tevékenység azonosítását a rendelet mellékletében részletezett módszer szerint kell elvégezni.

Az üzemeltetô felméri, mind a normál üzemi, mind az ettôl eltérô üzemmódokra, hogy az üzemben milyen súlyos baleset fordulhat elô, valamint értékeli ezek lehetséges hatásait. A lehetséges veszélyeket módszeresen felderíti, és hatásaik elôrejelzésére megfelelô értékelési eljárásokat alkalmaz. A veszélyek meghatározása és értékelése során figyelembe veszi az adott súlyos baleset lehetôségének valószínûségét és hatásainak súlyosságát. A biztonsági elemzésben, a súlyos balesetek hatásainak értékelése alapján, meghatározza a veszélyes üzemek körüli veszélyességi övezetet. A feltárt veszélyek elhárítására az üzemeltetô a biztonsági elemzés mellékleteként belsô védelmi tervet dolgoz ki.

Amennyiben egy üzem létesítményeiben a veszélyes anyagok a meghatározott küszöbmennyiséget elérô, vagy azt meghaladó mennyiségben vannak vagy lehetnek jelen, akkor a katasztrófa törvény szerint biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést kell az üzemeltetônek készítenie. Az alsó küszöbértéket elérô, de a felsôt el nem érô veszélyes üzem üzemeltetôjének a jogszabály szerint biztonsági elemzést kell készítenie. A felsô küszöbértéket elérô vagy ezt meghaladó veszélyes üzem üzemeltetôje biztonsági jelentést készít. A biztonsági elemzés tartalmazza az üzemeltetônek a súlyos balesetek megelôzésével illetôleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos fô célkitûzéseit, a balesetek megelôzésével, illetôleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit. A biztonsági elemzés részét képezi egy olyan irányítási rend-

Az üzemeltetô a biztonsági jelentésben bemutatja a súlyos baleset megelôzésével kapcsolatban kialakított fô célkitûzéseit, feltárja az üzem tevékenységével kapcsolatos veszélyforrásokat, elemzi a veszélyes tevékenység kockázatát, továbbá a megelôzéssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátását garantáló biztonsági irányítási rendszert alakít ki, meghatározza a súlyos balesetek megelôzését, illetve a már bekövetkezett súlyos balesetek hatásainak a csökkenését szolgáló feladatokat. 17

Az üzemeltetô lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés összefoglalóját. Az összefoglaló a biztonsági jelentés részét képezi, az abban szereplô szakmai kifejezések helyett, ha arra lehetôség van, annak köznapi megfelelôjét kell használni. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása. Az üzemeltetô a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes üzem általános vezetési rendszerébe. A biztonsági irányítási rendszer tartalmazza a biztonsági elemzésbe foglalt, a súlyos balesetek megelôzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges irányító szervezet felépítését, a felelôs személyek feladat- és hatásköreit, az elvégzendô feladatokat, azok megvalósításánál követendô rendszeres belsô ellenôrzések, szemlék és a független szakértôk által végzett felülvizsgálatok módszereit, eljárásait, valamint a végrehajtáshoz szükséges erôforrásokat. A biztonsági jelentés tartalmazza a súlyos balesetek hatásai elleni védekezéssel, és a következményeik csökkentésével kapcsolatos eszközöket, rendszereket. Bemutatja a veszélyes üzemben a súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket, és a vezetéshez, illetôleg a döntés-elôkészítéshez szükséges infrastruktúrát.

nológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben, vagy a biztonsági jelentésben csak a legsúlyosabb következményekkel járó balesetfajtákat kell bemutatni. Az üzemeltetô a biztonsági jelentésben – azonosított súlyos baleset gyakorisága, és következményei alapján – a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a kockázat mértéket. Ha a veszélyes üzem súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgezô anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hô), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. Az emberi halált okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes üzem körül a környezetet, és – ha ilyenek vannak - a különleges természeti értékeket is.

KATASZTRÓFAVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA A szabályozás végrehajtása során katasztrófavédelmi feladatok közé sorolhatók a belsô és külsô védelmi tervezési, a lakosság megelôzési és veszélyhelyzeti tájékoztatásával kapcsolatos, valamint a nyilvánosság biztosításának feladatai.

VÉDELMI TERVEZÉS

Az üzemeltetô az üzem által okozott veszélyetetést a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevô módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következô szakaszokra osztható: a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetôségének azonosítása); a súlyos baleset elôfordulása gyakoriságának meghatározása; az azonosított súlyos baleset következményeinek értékelése; a súlyos baleset valószínûségének és következményeinek integrálása, a hatások által érintett terület minden pontján való egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából; az elôzô lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal. Az üzemeltetô részletesen elemzi a reálisan feltételezhetô súlyos balesetek elôfordulásának lehetôségét, valószínûségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a balesetek üzemen belüli vagy kívüli kiváltó okait, és a baleset kifejlôdésének valószínûsíthetô stádiumait. Az üzemeltetô értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Az értékelést a tech18

A veszélyes üzem üzemeltetôje az üzemen belül jelentkezô feladatok végrehajtására belsô védelmi tervet, a felsô küszöbértékû veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere együttmûködésével a hatóság területi szerve külsô védelmi tervet készít. A tervek hivatottak biztosítani az esetleges baleset következményeinek mielôbbi felszámolását. A tervek háromévente és az üzemben végzett változtatásoknak megfelelôen kerülnek pontosításra. A belsô és külsô védelmi tervben meghatározott feladatok megfelelnek a biztonsági elemzésben vagy biztonsági jelentésben leírt veszélyeztetéssel, a meghatározott szervezetek, erôk és eszközök pedig alkalmasak a feladatok ellátására.

BELSÔ VÉDELMI TERV A balesetelhárítási feladatok vonatkozásában több jogszabály kötelezi az üzemeltetôt védelmi terv készítésére. A katasztrófa törvény alapján készítendô belsô védelmi tervben az üzemeltetô azt bizonyítja, hogy a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben meghatározott veszélyeknek megfelelôen rendelkezésre állnak a káros hatások csökkentésére vonatkozó elvárható feltételek. A tervnek önmagában kell bizonyítania, hogy a tervezett rendszabályok arányban állnak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelôzését szolgáló biztonsági elemzésben vagy jelentésben meghatározott veszélyeztetô hatásokkal, és a hatások elleni védekezést szolgáló rendszabályoknak megvannak a végrehajtási feltételei: a veszélyhelyzeti irányítási rendszer, a tevékenységre vonatkozó tervek, a végrehajtó szervezetek, és a védekezéshez szükséges infrastruktúra.

Az üzemeltetô megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemû feltételt. Az üzemeltetô a terv készítésébe bevonja a veszélyes üzem dolgozóit, véleményüket a terv készítésénél figyelembe veszi. A terv tartalmazza a súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírását, a veszélyhelyzeti irányítás bemutatását, a külsô védelmi tervhez kapcsolódó feladatokat, a védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatokat.

A KÜLSÔ VÉDELMI TERV A település adottságaiból kiindulva és az üzemeltetô által szolgáltatott adatok alapján a felsô küszöbértékû veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere külsô védelmi tervet készít, amely szervesen kapcsolódik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezést szolgáló települési veszély-elhárítási tervhez. A rendelet szerint a külsô védelmi terv meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erôket és eszközöket. A külsô védelmi terv a veszélyes üzem üzemeltetôje által megadott tájékoztatás alapján készül. A tervet a megyei, fôvárosi védelmi bizottság elnöke – a hatóság egyetértésével – hagyja jóvá. A készítô a külsô védelmi tervet a biztonsági jelentés kézhezvételét követô 6 hónapon belül a hatóságnak egyetértés céljából megküldi. Ha a hatóság a tervvel egyetért, a készítôt errôl tájékoztatja, és jóváhagyás céljából megküldi a területileg illetékes megyei (fôvárosi) védelmi bizottság elnökének. A polgármesternek nem kell tervet készítenie, amennyiben a hatóság megítélése szerint a veszélyes üzem környezetének veszélyeztetettsége azt nem teszi szükségessé. Az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság (hatóság) és területi szervei biztosítják a külsô védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges anyagi feltételeket. A külsô védelmi terv nyilvános, az érintett terület lakosságával annak tartalmát ismertetni kell. Ahol a veszélyes üzemek közelsége miatt, a hatások által lehetségesen érintett területek egymást fedik, a kötelezett több üzem vonatkozásában egy külsô védelmi tervet készít. A polgármester külsô védelmi tervben foglaltak realitását rendszeresen ellenôrzi. Évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint évente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A súlyos balesetek elleni védekezés és a káros ha-

tások csökkentésére irányuló tevékenység bemutatásánál a terv tartalmazza a súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek leírását, a káros hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevont szervezeteket, erôket és eszközöket, a súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható települési infrastruktúrát, berendezéseket és anyagokat, a lakosság és az anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés irányításának bemutatásánál a terv tartalmazza a veszélyhelyzeti irányítást és együttmûködést, a súlyos balesetek elleni védekezéshez történô külsô segítségkérést, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító, és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek nevét, beosztását és elérhetôségi adatait, az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések elôkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúrát. A terv bemutatja az illetékes szervek és a lakosság tájékoztatásának feladatait a súlyos baleset bekövetkezése után.

A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSE A külsô védelmi terv elemzi a veszélyes üzem veszélyeztetô hatásait, a feltárt baleseti eseménysorok elhárítására intézkedési sorokat foganatosít. A baleseti eseménysorok következményei általánosságban három csoportba sorolhatók: mérgezés, hôsugárzás (tûzveszély), túlnyomás (robbanás). Mérgezô felhô terjedése esetén – figyelembe véve az idôtényezôt – a lakosság védelmére alkalmazandó viselkedési magatartás az elzárkóztatás. Elsôsorban veszélyes anyag tulajdonságaitól illetve az aktuális meteorológiai tényezôktôl függôen a veszélyeztetett lakosságot az érintett területrôl ki kell menekíteni. A mentés végrehajtására, a gyülekezô pontok helyére, logisztikai problémák megoldására a külsô védelmi tervek nyújtanak információt. A robbanásokat lökéshullám kíséri, amely személyi sérülést, valamint kárt okozhat az épületek szerkezetében és ablakok törhetnek be a baleset helyszínétôl számított akár száz méteres körzetben is. Másodlagos károkat okozhatnak a szétrepülô törmelékek. A külsô védelmi tervekben ezekre a hatásokra kellett intézkedési sorokat kidolgozni. Tûzveszélyes gázfelhô terjedése esetén a lakosság védelmére alkalmazandó eljárás szintén az elzárkóztatás, ugyanakkor külsô védelmi tervek intézkedési sorokat tartalmaznak a település áramtalanításra és a gázfelhô eloszlatására. 19

BEAVATKOZÓ SZERVEZETEK ÉS ESZKÖZÖK A tûzoltási, kárelhárítási és mûszaki mentési feladatok ellátását a hivatásos állami és önkormányzati valamint az önkéntes tûzoltóságok készenléti szervezetei végzik. Veszélyes ipari üzem környezetében bekövetkezett baleset esetében a speciális vegyi felderítô-, beavatkozó- és mentesítô eszközökkel felszerelt mûszaki mentôbázisok eszközeit is igénybe veszik. Rendkívüli esetekben a tûzoltó-egyesületek és a létesítményi tûzoltóságok igénybevétele is elrendelhetô. A katasztrófa-elhárításban elsôdleges beavatkozói tevékenységet ellátó tûzoltóerôk mellett a védelem meghatározó szereplôje a civil oltalmat ellátó szervezet, a katasztrófavédelem, amely egyrészt a lakosság védelmével és közvetlen ellátásával összefüggô feladatokat, másrészt a katasztrófavédelmi tervezô- , szervezô tevékenységet végez. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek káros hatásainak felderítésére elsôsorban a Veszélyhelyzeti Felderítô Csoportok (VFCS) hivatottak. Magyarország területén 17 VFCS mûködik, melyek feladata a veszélyeztetetté vált terület felmérése; a veszélyeztetésrôl szóló adatok, információk gyûjtése és továbbítása; közremûködés a lakosság gyors helyszíni riasztásában; együttmûködés más beavatkozókkal a károk felmérésében, valamint vegyi-sugárszennyezett területen az elsôsegélynyújtáshoz szükséges szakértôi közremûködésben. A VFCS autói rendelkeznek vegyi mérômûszerekkel és kimutató eszközökkel: automatikus gázérzékelôkkel, mikro-meteorológiai mérôállomással, mentesítô eszközökkel, illetve egyéni védôeszközökkel. A lakosság veszélyhelyzeti riasztását a veszélyes üzemek környezetében telepített és hordozható kézi szirénákkal oldják meg.

20

LAKOSSÁGI MEGELÔZÔ- ÉS VESZÉLYHELYZETI TÁJÉKOZTATÁS, A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A lakosság számára a veszélyes üzem kockázatot jelenthet, ezért joga van megismerni a lehetséges veszélyeztetô hatásokat, az ellenük való védekezés módszereit, lehetôségeit, súlyos baleset esetén pedig a követendô magatartást. A veszélyes üzem üzemeltetôjének kötelessége hiteles tájékoztatást adni a üzemrôl, az ott fellelhetô veszélyforrásokról, és a súlyos baleset megelôzésére és elhárítására tervezett intézkedésekrôl. A rendelet meghatározza a nyilvánosság biztosításának követelményeit, módszereit és eszközeit. Ugyanakkor biztosítja, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával ne sérüljön az üzemeltetônek az üzemi vagy üzleti titkai védelméhez való joga. A felsô küszöbértékû veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere – az Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság helyi szervének közremûködésével kiadványt készít, amelyben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemrôl, a lehetséges súlyos balesetekrôl és az ellenük való védekezés lehetôségeirôl. A kiadvány a biztonsági jelentés, és a külsô védelmi terv alapján közérthetô formában készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik. A kiadványt a biztonsági jelentés, vagy a külsô védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni. A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét követô nyolc napon belül a helyben szokásos módon hirdetményt tesz közzé. A biztonsági jelentést teljes terjedelemben bárki számára rendelkezésre kell bocsátani. A lakosság az észrevételeit a hirdetmény közzétételét követô 30 napon belül teheti meg.

A polgármester – amennyiben közmeghallgatást tart – észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a közmeghallgatás idôpontjáig megküldi a hatóságnak. Új veszélyes üzem létesítésekor, vagy már mûködô ilyen üzem tevékenységének módosításakor a polgármester közmeghallgatást tart. Amennyiben a közeghallgatáson új, az engedélyezést befolyásoló, hiteles információk kerülnek a hatóság tudomására, akkor az engedélyezés folyamatában azokat érdemben megvizsgálja.

rületén szerzett saját tapasztalatok, vagy a technikai fejlôdés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a súlyos balesetek megelôzése és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé. A jelentés alapján a hatóság tájékoztatást készít az Európai Bizottság baleseti jelentések feldolgozására kijelölt szervezetének. A tájékoztatási kötelezettség alapja a Súlyos Baleseti Jelentési Rendszer (MARS).

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait. A veszélyességi övezeten belül a fejlesztések korlátozhatók, és a külön jogszabályban meghatározott lakosságvédelmi intézkedések hozhatók. A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és javaslatot tesz a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetésére. A hatóság – veszélyességi övezetben élôk száma, elhelyezkedése, védettsége és a környezetrendezési elemek mellett – a veszélyességi övezetben található veszélyes üzemek, és más építmények, épületek alapján ítéli meg azt, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhetô-e: új veszélyes üzem létesítése, a meglévô veszélyes üzem olyan mértékben történô fejlesztése, amely a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés kiegészítését igényli. A hatóság véleményt nyilvánít az út, vasúthálózat, a közmûvek fejlesztésérôl, valamint más beruházásról vagy fejlesztésrôl. A veszélyességi övezetben történô fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására, a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselôibôl bizottság alakul. A bizottság a veszélyeztetés figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekrôl

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS FELÜGYELETI ELLENÔRZÉSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE A hatóság és a szakhatóság alapvetô feladata, hogy megítélje az üzemeltetô által adott információk a valóságnak megfelelnek-e, és az üzemeltetô minden tôle elvárhatót megtett-e a súlyos balesetek elkerülése és káros hatásaik csökkentése érdekében. A hatóság a biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben szereplô veszélyeztetettségi mutatók alapján minôsíti a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjét. Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett veszély meghaladja a meghatározott szintet, akkor a hatóság az üzemeltetôt kiegészítô intézkedések megtételére kötelezheti. Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthetô a rendeletben rögzített elfogadható szintre, akkor a hatóság dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetésérôl.

JELENTÉS SÚLYOS BALESETEKRÔL Amennyiben egy üzemben súlyos baleset következett be, az üzemeltetô a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetrôl – a védekezéssel kapcsolatos kivizsgálást követôen haladéktalanul – jelentést készít. A rendelet mellékletben határozza azokat a baleseti következményeket, amelyek esetében a súlyos balesetrôl az üzemeltetônek jelentést kell készítenie. Az üzemeltetô akkor is tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer, vagy a védekezés te21

A biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében, az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezheti.

ságának biztosítása felett. Ha az üzemeltetô vagy a polgármester nem teljesíti tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, a hatóság kötelezheti az üzemeltetôt, illetve felhívhatja a polgármester figyelmét az elôírt feladataik teljesítésére.

BEJELENTÉS, ENGEDLYEZÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

A belsô védelmi terv és a külsô védelmi terv felülvizsgálata során a hatóság megvizsgálja, hogy az azokban szereplô veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra, és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a biztonsági elemzésbôl illetve a biztonsági jelentésbôl fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a meghatározott kívánalmaknak. A biztonság növelése érdekében a hatóság az üzemeltetôt a belsô védelmi terv kiegészítésére kötelezheti, illetve a külsô védelmi terv esetében kiegészítô intézkedéseket javasolhat a polgármesternek. A hatóság, a szakhatóság közremûködésével, elôre meghatározott terv szerint, a felsô küszöbértékû veszélyes ipari üzemeket legalább tizenkét havonta, az alsó küszöbértékû üzemeket legalább huszonnégy havonta egyszer ellenôrzi. Az ellenôrzés eredményérôl a hatóság jelentést készít. A jelentésben feltárt mûszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelô határidô biztosításával kötelezi az üzemeltetôt, aki a megtett intézkedéseirôl tájékoztatja a hatóságot. A hatóság a veszélyeztetett települések településrendezési terveinek vizsgálatakor megállapítja, hogy a településrendezési tervekben figyelembe vették-e a veszélyes tevékenység lehetséges veszélyeztetô hatásait. Hiányosság esetén a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja és javasolja a szükséges intézkedések megtételét. A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységet bemutató lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvános22

A szabályozás szerint az üzemeltetô a bejelentési kötelezettségének, a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés benyújtásával tesz eleget. Ez az alapfeltétele annak a katasztrófavédelmi engedélynek, amely nélkül sem építési engedély, sem használatbavételi engedély nem adható ki, illetve veszélyes tevékenység végzése nem kezdhetô meg. A biztonsági dokumentáció hatósági elbírálása tekintetében háromféle üzemeltetôi kötelezettséget különböztetünk meg: Mûködô veszélyes üzem. A törvény hatálybalépésének napján már mûködô veszélyes üzem üzemeltetôje 2002. június elsejéig volt köteles bejelenti tevékenységét. A biztonsági elemzést vagy biztonsági jelentést a hatóságnak a korábban tárgyaltaknak megfelelôen küldi meg. A Rendelet szerint: a már mûködô felsô küszöbértékû veszélyes üzemek 2002. december 31ig, már mûködô alsó küszöbértékû veszélyes üzemek 2003. április 1-ig biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést nyújtottak be a hatósághoz. A hatóság a beadást követôen elfogadhatósági feltételek figyelembevételével értékeli a veszélyes üzem által okozott veszélyeztetettséget. A tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetôt, hogy hozzon olyan biztonsági intézkedést (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. Elfogadhatatlan szintû veszélyeztetettség esetén, ha a kockázat más esz-

közökkel nem csökkenthetô, a hatóság kötelezi A SZANKCIÓRENDSZER az üzemeltetôt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A hatóságnak lehetôsége van arra, hogy a korábA hatóság az illetékes szervezeteknek és a vesz- ban kiadott engedélyét visszavonja vagy az üzeélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település meltetôt a súlyos ipari baleset megelôzéséhez polgármesterének (fôvárosban a fôpolgármester- szükséges intézkedések megtételére kötelezze, nek) is megküldi a biztonsági dokumentáció má- ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely solatát. A polgármester a hatóságtól érkezett biz- okból hiányzik. Az elôírt intézkedés megvalósutonsági jelentés kézhezvételét követô nyolc na- lásáig a hatóság elrendelheti a veszélyes tevépon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi kenység folytatásának felfüggesztését, illetve Fôigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) területi megtilthatja a hatósági engedély nélkül folytatott szervével együttmûködésben elkészíti a külsô vé- veszélyes tevékenység végzését. delmi terv koncepcióját, és errôl, valamint a biztonsági jelentésrôl hirdetményt tesz közzé. A FELÜLVIZSGÁLAT Új veszélyes üzem. Az újonnan létesülô veszélyes üzemek tekintetében a magyar szabályozás min- A már üzemelô veszélyes üzemek biztonsági den esetben hatósági engedélyezési eljárást ír elemzéseit és jelentéseit a – hatósági határozattal elô. történô jóváhagyását követôen – az alábbi eseA Rendelet szerint: az építés alatt álló veszélyes tekben kell felülvizsgálni: a biztonsági jelentés és üzemek a használatbavételi eljárás során, a terveelemzés öt évente törzés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedténô tervszerû felülE M G E NT AN A ER M T élyezési eljárás során a tervezés folyamatávizsgálata, az üzeS A DIS ban elôrelátható szinten részletezett meltetô vagy a hatóbiztonsági elemzést, illetve bizság által kezdemétonsági jelentést nyújtanak be nyezett soron kívüli a hatósághoz. felülvizsgálat Az új üzem létesítése esetén az eljárás kétfokoILLETÉKES zatú, melyet határoHATÓSÁGI zat zár le: (1) A veszFELADATOK ELLÁTÁSA élyes létesítmény enE TI V C E gedélyezése az épíIR S E VES O D Az EU tagállamként történô mûködésre való felkésztési és használatbavéülés által - a 2003. évtôl kezdôdôen - a BM Országos teli eljárást, illetve a veszélyes tevékenység megkezdését megelôzôen Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság tevékenységében [Törvény 30. § (1)]. (2) A további eljárási rend il- fokozatosan elôtérbe kerül a súlyos balesetek elleni letve az engedélyezés kritériumai megfelelnek a védekezéssel kapcsolatos európai uniós koordinációs feladatok és az Illetékes Hatósági és Kapcsolatmûködô üzemekkel kapcsolatos eljárásnak. tartó ponti feladatok ellátása. Emellett a hazai hatóVáltoztatás az üzemben. A veszélyes tevékenység ságoknak meg kell felelniük az EU által elfogadott egészét, illetôleg a védekezés belsô (létesítmé- nemzetközi egyezményekbôl fakadó kötelezettsényi) rendszerét érintô változtatás esetén új vagy gek teljesítésének is, mûködtetnünk kell az Nemzeti kiegészítô biztonsági jelentést kell készíteni, me- Központot és Kapcsolattartó Pontot. lyet a veszélyes tevékenység megkezdése elôtt legalább 60 nappal meg kell küldeni a hatóság- Az Európai Bizottságban a vegyi balesetek menak. A változtatásra vonatkozó hatósági engedély gelôzésével és következményei csökkentésével a hiányában a megváltoztatott veszélyes tevékeny- Környezetvédelmi Fôigazgatóság Polgári Védelmi Fôosztálya foglalkozik. Az Európai Bizottság szabáség nem kezdhetô meg. A hatóság az illetékes szervezeteknek és a vesz- lyozási fóruma az Irányelv végrehajtásáért felelôs Ilélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település letékes Hatóságok Bizottsága (a továbbiakban IHB). polgármesterének (fôvárosban a fôpolgármester- A Bizottság és az IHB tudományos és szakértôi támonek) is megküldi a biztonsági dokumentáció má- gatását, valamint a kutatási keretprogramokban indísolatát. A további eljárás a lakossági tájékoztatás tott közös kutatási projectek irányítása a Közös Kutatóközpont Fôigazgatóság olaszországi Isprában céljából helyi szinten folyik. mûködô Súlyos Baleseti Veszélyek Iroda (Major AcA határozatok meghozatalára az államigazgatási cident Mazard Bureau, továbbiakban: MAHB) feleljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. adata. Az európai joganyagból származó tagállami törvény szabályait azzal az eltéréssel kell alkal- kötelezettség végrehajtása az illetô ország jogszamazni, hogy az érdemi határozat meghozatalára bály-harmonizációs rendszerében kialakított Illetéa hatóság és a szakhatóság elôzetes hozzájárulá- kes Hatóságok irányításával történik. Az Irányelv sának megadására egyaránt kilencven nap áll ren- utasításainak egyértelmû értelmezésére, bizonyos feladatok kidolgozására, a tudományos elemzésekre delkezésre. uniós mûszaki munkacsoportokat állítanak fel. 23

Magyarországon az Irányelv és az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos Illetékes Hatósági feladatokat a katasztrófavédelmi törvény és az Egyezményt kihirdetô kormányrendelet értelmében a BM OKF Súlyos Baleset-megelôzési és Felügyeleti Fôosztálya látja el. Az Illetékes Hatóság feladata a kapcsolódó európai integrációs és koordinációs feladok teljesítése, amelyek az alábbiak: az európai koordinációs) feladatok ellátása; az illetékes hatósági és kapcsolattartó ponti feladatok ellátása; a hatósági feladatok eredményes végzésének információs támogatása; a nemzetközi és uniós jogszabályok változásának és az európai útmutatóknak, gyakorlatnak az átvétele; az EU tudományos munkájában (projektjeiben) való részvétel; a súlyos balesetek országhatáron túli hatásaival kapcsolatos Illetékes hatósági, kapcsolattartó ponti, kétoldalú, és határmenti együttmûködési feladatok ellátása; valamint az OECD Vegyi Balesetek Munkacsoport munkájában történô részvétel. Az Európai Koordinációs feladatokhoz tarozik a 30. számú Környezetvédelmi Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság munkájában való tevékenység. A Bizottság által meghatározottak teljesítése érdekében kapcsolattartás szükséges a hazai társhatóságokkal és szervezetekkel. További feladat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés területét érintô hazai és európai uniós jogszabály módosítások, módszertani útmutatók figyelemmel kísérése és javaslatok készítése a bevezetéssel kapcsolatban. A szûken vett illetékes hatósági feladatok között tartjuk számon a Seveso II. Irányelv végrehajtásáért felelôs Illetékes Hatóságok Bizottságának munkájá24

ban való részvételt; a súlyos baleseti jelentések, veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos adatbázisok és végrehajtási jelentések elkészítését; a magyar álláspont képviseletét, valamint a hazai implementációval kapcsolatos tájékoztatók és elôadások tartását a külföldi szakmai rendezvényeken. Ugyancsak az Illetékes Hatóság feladata a hatósági feladok eredményes végzésének információs támogatása, úgymint a külföldi gyakorlatok és szakanyagok felkutatása és elemzése, szakfordítások készítése és lektorálása. A BM OKF részt vesz az EU szakterületi tudományos munkájában és figyelemmel kíséri a MAHB által irányított projectek eredményeit. A „Természeti és Technológiai Veszélyek Kezelése a Csatlakozó Országokban” címû hároméves Bôvítési Project hazai koordinációját a BM OKF végzi. A project súlyos baleseti jelentések elkészítése, mennyiségi területi kockázatelemzés és kockázatok feltérképezése elemekbôl áll, amelyben több minisztérium és hatóság is részt vesz. A project keretében az EU Közös Kutatóközpont 2003. június 23-24. között rendezte meg nyitó értekezletét. Az elôzetes terveknek megfelelôen a BM OKF elôkészítette „ A kockázatok feltérképezése” tárgyú EU Közös Kutatási Központ szakértôinek 2003. november 25-26. közötti budapesti látogatását és a kapcsolódó munkaértekezletet. A munkaértekezlethez kitöltöttük az egyes veszélyfajtákhoz tartozó kockázati kérdôíveket. Magyarországon kerül megrendezésre a mennyiségi területi kockázatelemzési project munkaértekezlete 2004. május 17-18. között.

SÚLYOS IPARI BALESETEK ORSZÁGHATÁRON TÚLI HATÁSAI NEMZETKÖZI elfogadás:

1992. március 17. Helsinki (Finnország)

hatálybalépés:

2000. április 19.

szervezet:

ENSZ Európai Gazdasági Bizottság

letéteményes:

ENSZ Fôtitkár

2003. év végéig összesen 29 ország csatlakozott az Egyezményhez. Az Egyezmény Magyarországgal határos Részes Államai: Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Románia.

MAGYAR

aláírás

1992. március 18.

megerôsítés/jóváhagyás:

1994. június 2.

hatálybalépés:

2002. január 01. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 2000. április 19-tôl, vagyis az Egyezmény hatálybalépése napjától kell alkalmazni.

A Seveso fôosztály részt vesz még a Seveso II. Irányelv szerinti harmonizált veszélyeztetettség értékelési ún. ARAMIS EU project Felülvizsgálati Csoport munkájában is. Továbbá településrendezés témában az IHB Mûszaki Munkacsoportjainak tevékenységében is közremûködünk. Illetékes Hatóságként 2002. december 19-tôl kezdôdôen az ún. Interim Megállapodás alapján 2002. decemberétôl bekapcsolódhattunk az EU jogalkotási folyamatába is. Az Irányelv 1. számú módosításának folyamatát már végigkövethettük. Az Egyezmény alapvetô célkitûzése az ipari tevékenységek miatt esetlegesen elôidézett nagytérségû veszélyeztetések, illetve a határon túl terjedô környezeti hatások megelôzése, az ipari balesetekbôl eredô károk mérséklése, a felkészüléssel kapcsolatban, illetve károkozás esetén a nemzetközi segítségnyújtás. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy kidolgozzák azokat a stratégiákat, valamint jogszabályokat, amelyek csökkentik az ipari balesetek bekövetkezésének veszélyét, növelik az ilyen balesetekkel és hatásaikkal szembeni védelmi képességet. A kötelezettségvállalás kiterjed az ipari balesetek, katasztrófák megelôzésére és bekövetkezésük esetén az elhárításra, a káros hatások mérséklésére, valamint az információcserére.

Az Egyezmény minden olyan ipari tevékenység közvetlen vagy közvetett, azonnali vagy késleltetett hatásának megelôzését, csökkentését célozza, amely káros az emberi egészségre, a természeti környezetre (bármely elemére, az élôvilágra, vízre, levegôre, talajra, tájra vonatkozóan), valamint az épített környezetre. Az Egyezmény alapja: a potenciális és tényleges veszélyokozó teherviselésének elve. Az Egyezményben megfogalmazott célok sikeres teljesülésének feltétele - az Egyezmény követelményeinek megfelelô - a szomszédos Részes Felek közötti kétoldalú információszolgáltatási és egyeztetési feladatok teljesítése. Az Egyezmény végrehajtásának három fô szakterülete van: a katasztrófavédelem, az ipari biztonság fejlesztése és a környezetvédelem.

KONKRÉT KÖTELEZETTSÉGEK A konkrét kötelezettségek elsôsorban az alábbi tájékoztatási és eljárási módok betartását jelentik: - A Részesek kötelesek az Egyezmény céljaira kijelölni vagy létrehozni egy vagy több illetékes hatóságot. Minden Részes köteles a titkárságon keresztül tájékoztatni a fenti hatóság kijelölésérôl

25

és a késôbbi változásokról a többi Részes Felet. - Az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Részesek megteszik a megfelelô jogalkotási, szabályozási, közigazgatási és pénzügyi intézkedéseket az ipari balesetek megelôzésére, az azokra való felkészülésre és elhárításukra. - A Részesek kötelesek azonosítani azokat a joghatályuk alá tartozó tevékenységeket, amelyek országhatáron túli hatást képesek okozni.. A Részesek kötelesek az Egyezmény hatálybalépését követô két éven belül biztosítani a környezô Részesek tájékoztatását a meglévô és a tervezett veszélyes tevékenységekrôl. . - A Részesek kötelesek megfelelô intézkedéseket - tenni az ipari balesetek megelôzésére, továbbá gondoskodni arról, hogy a veszélyes tevékenységek üzemeltetôi kockázat csökkentési intézkedéseket tegyenek és bizonyítsák e tevékenységek biztonságos mûködését. - A Részesek kötelesek ipari baleseti tájékoztatás és a a kölcsönös segítségnyújtás céljából kapcsolattartó pontot létesíteni. A határon túli hatást okozó ipari baleset esetén, az érintett Részes kérése alapján a Részesek segítséget nyújthatnak. A Részesek kötelesek az ipari balesetek országhatáron túli hatásaitól érintett Részes Felekkel megfelelô szinteken összeegyeztethetô és hatékony ipari baleseti tájékoztatási rendszert létesíteni. - A Részesek kötelesek megfelelô intézkedéseket tenni az ipari baleseti készültség és elhárítás kielégítô szinten tartására. E hatás érdekében a Részesek kötelesek biztosítani a belsô és külsô védelmi tervek elkészítését. A Részesek kötelesek erôfeszítéseket tenni, hogy az ilyen tervek a szomszédos országokkal összeegyeztethetôk legyenek. - A Részesek kötelesek az ipari balesetek megelôzése, a készenlét és az elhárítás céljából fejleszteni a tudományos és a technológiai együttmûködést, továbbá az információ és technológia cserét. - A Részesek kötelesek biztosítani az ipari balesetek által érintett területeken a lakosság megfelelô tájékoztatását. Az érintett területek lakosságának lehetôvé kell tenni a részvételt a vonatkozó eljárásokban és egyenlô hozzáférést és elbírálást kell biztosítani a kapcsolatos közigazgatási és törvénykezési eljárásokban. - A Részesek kötelesek, a jogrendjük biztosította keretek között, törekedni az új veszélyes tevékenységek létesítése és a meglévô tevékenységek jelentôs módosításai esetén szabályozás létrehozására. - A Részesek kötelesek - ahogy az a hosszú távú programban foglalt - a megtörtént ipari balesetek fogadásáról, feldolgozásáról és terjesztésérôl szóló információkat tartalmazó adatbázist létesíteni

26

A JOGI ESZKÖZ TOVÁBBFEJLESZTÉSE, SZIGORÍTÁSA Az elmúlt évtizedek jelentôsebb szennyezései, fôképpen a Szamoson és a Tiszán 2000. februármárciusában történt cianid és nehézfém-szennyezés fokozottan ráirányította a nemzetközi figyelmet a határon átterjedô környezeti hatások megelôzéséért és a bekövetkezett károkért való felelôsség kérdésére, ezen belül a megfelelô jogi háttér kialakításának szükségességére, a jogérvényesítés hatékonyságának fokozására. Az Egyezmény és a határokat átlépô vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó ENSZ EGB Egyezmény Részes Feleinek közös konferenciáján hozott döntés szerint létrehozott Közös Munkacsoport egy új az ipari balesetek határokon átterjedô hatásaiból eredôen a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelôsségrôl és kártérítésrôl szóló jegyzôkönyvet dolgozott ki. A jegyzôkönyv az ENSZ EGB térség 2003. május 21-23-án Kijevben tartott környezetvédelmi miniszteri konferenciáján fogadták el. A hatálybalépéséhez 16 ENSZ EGB tagállam ratifikálása szükséges.

A NEMZETKÖZI SZERVEZET Az Egyezmény végrehajtásának koordinálásával, ügyviteli feladatainak ellá-tásával az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság keretében mûködô genfi székhelyû - titkárság foglalkozik. Az Egyezmény legfôbb döntéshozó testülete a Részes Felek Konferenciája, amely kétévente ülésezik. A konferencia két éves idôszakokra választ Elnökséget és az Egyezmény végrehajtását ellenôrzô Végrehajtási Munkacsoportot.

AZ EGYEZMÉNY HAZAI ELFOGADÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA Magyarország 1992. március 18-án írta alá az Egyezményt Helsinkiben, majd 1994. június 2-án ratifikálta Az Egyezmény 2000. április 19-én lépett hatályba. Ezáltal Magyarország az Egyezmény Részesévé vált. Ezt követôen alkotta meg a Kormány a 128/2001. (VII. 13.) rendeletét az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról. A Kormányrendelet 2002. január 01-tôl hatályos, azonban azt az Egyezmény hatálybalépésétôl kell alkalmazni. 1995-ben a 2408/1995. (XII.20). Kormány határozatban született döntés az Ipari Baleset-megelôzési Nemzeti Központ (Nemzeti Központ) létesítésérôl. A Nemzeti Központ kezdetben a BM Polgári Védelmi Országos Parancsnokság szervezetében az Ipari Balesetelhárítási Tárcaközi Bizottság felügyelete alatt látta el feladatát. 2000. január 01-tôl az integrált katasztrófavédelmi szervezet kialakításával a BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság szervezetében

mûködik. Az Egyezmény végrehajtásában közremûködik: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A Nemzeti Központ képviseli a magyar álláspontot a Részes Felek értekezletein. Ugyancsak a központ bázisán mûködik az ipari baleseti riasztási-értesítési és a nemzetközi segítségnyújtási nemzeti kapcsolattartó pont. Az Egyezmény végrehajtására kialakított hazai szervezetet az alábbi ábra szemlélteti. Az Egyezmény rendelkezéseit Seveso II. Irányelv jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladataival párhuzamosan vezetjük be. Az Egyezmény ipari baleset megelôzési, felkészülési és végrehajtási szabályai az 1999-ben elfogadott katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetében és a 2001. januárjában megalkotott végrehajtási kormányrendeletében (2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet) jelennek meg. Az ipari baleseti riasztási-értesítési és kölcsönös segítségnyújtási feladatok ellátásának biztosítására kapcsolattartó pont került kijelölésre, amit a BM OKF Diszpécser Szolgálatán keresztül, amely tevékenység szakmai felügyeletét az Ipari Baleset-megelôzési és Felügyeleti Fôosztály látja el. A veszélyes tevékenységeket az Egyezmény hatályba lépésétôl (2000. április 19.) számított két éven belül, vagyis 2002. április 19-ig kellett azonosítani. Az azonosításra a Seveso II. Irányelv bevezetési ütemterve miatt, csak a biztonsági jelentések és elemzések benyújtását és vizsgálatát követôen kerülhetett sor. A határos Részes Felek nemzetközi kötelezettségüknél fogva kicserélik egymás között megelôzési és felkészülési és veszélyhelyzeti (baleseti) információikat. Az Egyezmény Részesei a

határmenti veszélyes üzemek veszélyeztetô hatásait figyelembe veszik egymás külsô védelmi terveinek és lakossági tájékoztatási anyagainak elkészítésekor, az engedélyezési eljárásokban új üzemek telepítésénél és a területrendezési eljárásokban. Ezen feladatok teljesítésére a kétoldalú katasztrófavédelmi és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények és a katasztrófavédelmi szervezetek közötti határmenti regionális együttmûködési egyezmények, valamint a környezet- és természetvédelmi egyezmények vegyes bizottságai adta intézményrendszer kihasználásával történik. A határmenti együttmûködés - a kétoldalú megállapodások végrehajtásaként - legtöbbször a területi önkormányzatok közötti szerzôdésen alapul. Az országhatár mentén fekvô megyék katasztrófavédelmi igazgatóságai a határmenti veszélyes üzemek veszélyeztetô hatásait figyelembe veszik egymás külsô védelmi terveinek és lakossági tájékoztatási anyagainak elkészítésekor, az engedélyezési eljárásokban új üzemek telepítésénél és a területrendezési eljárásokban. Az ipari balesetek határokon átterjedô hatásaiból eredôen a határvizeken okozott károkért viselt polgári jogi felelôsségrôl és kártérítésrôl szóló jegyzôkönyv bevezetése érdekében számos jogharmonizációs, szabályozási és adminisztrációs intézkedést kell elvégezni, amit elsô helyen a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyel. Közremôködû minisztériumok a Belügyminisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Az Egyezmény végrehajtásáról jelentéseket kell készíteni, melyeket az erre a célra létrehozott Végrehajtási Munkacsoport ellenôriz. Az elsô végrehajtási jelentést 2002. március 31-ig kellett benyújtani, míg a 2. Konferencia döntése szerint pontosított kérdôív alapján a második jelentést 2004. január 31-ig kellett megtenni.

27

MAGYAR SZEREPVÁLLALÁS A NEMZETKÖZI SZERVEZETBEN Az Egyezmény hatálybalépéséig - a Nemzeti Központ és az érintett minisztériumok támogatásával - mûködött az ENSZ EGB budapesti székhelyû Regionális Koordinációs Központ, amely számos regionális hazai és külföldi rendezvényt szervezett, kiadványt készített, illetve angol és orosz nyelvû információs adatbázist (honlapot) mûködtetett. A re. gionális központ tevékenységét (az Egyezmény Részes Felei 1. Konferenciájának döntése szerint) a Részes Felek Nemzeti Központjai vették át. Az Egyezmény hazai végrehajtásában együttmûködô szervek már az Egyezmény aláírását követôen részt vesznek az Egyezmény döntéshozó (Konferencia) és végrehajtó (Elnökség és Végrehajtási Munkacsoport) szerveinek munkájában. 2001. október 03-05. között került megrendezésre Tiszaújvárosban az „Ipari Balesetek és Vizek Védelme Nemzetközi Munkamûhely és Gyakorlat. A magyar Illetékes Hatóság az Egyezmény Elnökégének 5. Ülését 2004. március 18-19. között, valamint a Végrehajtási Munkacsoportjának 2. Ülését 2004. március 16-17. között Budapesten rendezte meg. Az Egyezmény 3. Konferenciájának lebonyolítását 2004. október 27-29. között Budapesten ugyancsak a magyar fél vállalta.

28

ELÔSZÓ. Budapest, május 05. Tatár Attila tû. vezérôrnagy fôigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Fôigazgatóság

Recommend Documents