Elmosódó határok a for-profit, for-benefit, non-profit között
Készítette Héjj Tibor, alapító-tulajdonos Budapest, 2014
A témánkhoz személyes életemmel is kapcsolódom, ezért bemutatkozással kezdem… Sophia University (Olaszország) PhD – folyamatban … Tulajdonos ügyvezető Country Manager
Nemzetközi elnökhelyettes
MBA
Társalapító elnökhelyettes
Villamosmérnök, Szakmérnök (digitális technika)
Aktív tagja egy keresztény lelkiségnek Az „Otthon Segítünk Alapítvány” kurátora
Héjj Tibor Judit Rita
Dávid Kristóf Balázs
A „Szép Jelen” alapítója (1991), a sérültekért
2000-ben megalapított egy közhasznú non-profit céget, mely kb. 100 sérült embernek biztosít integrált munkalehetőséget
Felügyelő Bizottság tagja
2
Mivel áll szemben az értékelvűség? Így kell-e lennie?
Érték elvűség
Érdek elvűség
Magánember
Üzletember
Hit az Abszolútban (térben és időben kívüliségben…) Hit az immateriálisban Hit a közjóban
Hit az „itt és most”-ban Hit az anyagiakban, a materializmusban Hit az önérdekben
Lehet értékelvű egy üzletember, cégvezető? 3
Hit – racionalitás – hasznosság: ritkán összekapcsolt fogalmak Aki az értékekben hisz – (Isten) hívőnek szoktuk mondani Aki az érdekek mindenek felettiségében hisz – racionálisnak szoktuk mondani Pedig: - Mindkettő hit (azaz tények és tapasztalatok + AKARAT, különböző, – nem bizonyítható, – végeredménnyel) -Mindkettő racionális (van olyan axiómarendszer, amiből levezethető, logikus egységet alkot) És mi a helyzet a haszonnal, hasznossággal? - A „haszon” formáit az érdekhez, üzlethez kötjük: érdek – haszon (profit) – megtérülés (hozam) … - A „hasznos” változat inkább a másik rendszerhez kapcsolódik: Érték – hasznosság (szemben a haszontalan-nal) – előnyös/jó (másnak)…
Ne féljünk tehát a mára kisajátított szavaktól! 4
Értelmezzük tehát a maga teljességében a racionalitást és hasznosságot! Racionalitás az elterjedt, beszűkített értelmében: • Ami NEKEM jó • Ami MOST jó • Ami ANYAGILAG jó De miért ne gondolkozhatnánk, dönthetnénk, élhetnénk azzal a holisztikus racionalitás fogalommal, ami így gondolkozik: • Mi szolgálja a KÖZJÓt • HOSSZÚ távon • És az élet TELJESSÉGÉT figyelembe véve Ettől kezdve a HASZNOSSÁGnak is tudunk adni egy új, keresztényi értelmezést, hiszen minden hasznos, ami a fentieket szolgáló előny, értékteremtő eszköz, ill. ilyen jellegű döntés, megvalósítás
Merjünk racionálisak lenni és haszonra törekedni – de ezzel az értelmezéssel! 5
Michael Porter és XVI. Benedek látszólag két különböző világ „apostola” és „pápája” – látszólag semmi nem köti össze őket… Porter A szabadversenyes kapitalizmus „felkent apostola” A profitgenerálás guruja, sőt „pápája” A lelki dolgokkal – legalábbis sokak számára így volna logikus – mit sem törődő menedzserek egyik legfőbb befolyásolója Aki - és követői – szeme előtt csak dollárjelek lebegnek Evilági (immanens) és anyagi (pénz) értékben hívők
XVI. Benedek A jézusi küldetés valóban felkent apostol-utódja A lelkiekre koncentráló Egyház pápája A gazdasági, üzleti dolgokkal – legalábbis sokak számára így volna logikus – mit sem törődő egyháziak (papok) legfőbb befolyásolója Aki - és követői – szeme előtt csak idealista eszmék lebegnek Túlvilági (transzcendens) és lelki (erény) értékben hívők
Valószínűleg sosem találkoztak fizikailag, és ugyanígy szellemileg is teljesen más világban élnek – vagy legalábbis ezt gondolnánk 6
De mindkét világ „vezetése” ráeszmélt, hogy holisztikus megközelítésre van szükség, nem diszjunkt halmazokra • Nem „profit-termelő robotok” vagyunk… • Ha és amíg annak tekintjük magunkat, addig nem sorozatából
jutunk
ki
a
válságok
globális gondolkozás felelősséget is jelent
globális
• A
• Rombolni a környezetet fizikailag és rombolni az egyéni életet nem emberhez méltó
• A magánéletünkből tapasztalatilag is tudjuk, hogy nemcsak az anyagi javak számítanak a boldogsághoz
• DE: nem tudunk és nem is akarunk teljes „rendszerváltást”, paradigma váltást
legfeljebb
rész-
• Nem csak lelki életünk van… • Ha nem tudunk a gazdasághoz hozzászólni, az embereket magukra hagyjuk egy nagyon fontos területen • Isten szemével nézni a világot globális, sőt holisztikus megközelítést kíván • Az emberi fejlődéshez hozzá tartozik az összes „világi” területen történő, isteni szempontból való fejlődés • A pénz magában nem boldogít, de ha nincs munka, nincs pénz, akkor kevesen tudnak boldogan élni • ÉS: Jézus követése nemcsak elkülönített területekre korlátozódik, hanem az élet teljességére
7
A két világ között sokáig mégis átjárhatatlan szakadék tátongott.. „Profit-csúcs”
For—profit vállalkozás
„Önzetlenség-csúcs”
Non—profit adománygyűj tés
Ha valaki elindul az egyik irányba, a másik ismeretlen, idegen, sőt ellenségesnek tekinthető lett 8
Bár „alkalmi jelleggel” mindkét világ kezdett nyitni a másik felé…
„Profitcsúcs”
For—profit vállalkozás
Üzleti etika, (valódi) CSR Filantrópia
„Önzetlenségcsúcs”
Fizetendő szolgáltatások, fenntarthatóság
Non—profit adománygy űjtés
… de ezek az atipikus ad-hoc „akciók” nem érték el egymást 9
Mára – mind elméletben, mind a gyakorlatban – a két világ közti szakadék áthidalódott, számos köztes megoldás létezik „for-benefit” modellek „Önzetlenség-csúcs”
„Profit-csúcs”
„CSV”
„CiV”
A társadalom teljességének igényeit optimalizálva
For—profit Non—profit vállalkozás, a adománygyűjtés, tulajdonos a társadalom anyagi rászorulóit érdekét minimalizálandó maximalizálv a „Benefit”= előny, haszon, java, üdve (Országh szótár) „Public benefit”= common good = közjó Igazából CSAK a „felelős cég” típusú „for-benefit” vállalkozások tudják biztosítani a többszörös értelemben vett fenntarthatóságot! 10
A Porter által 2011-ben publikált „CSV” szerinti kapitalizmus a tulajdonoson túl a társadalom javára van • CSV = Creating Shared Value • Michael Porter szerint ez három módon érhető el: 1. a termékek és piacok újragondolásával, 2. a termelékenység újradefiniálásával az értékláncban, 3. és helyi klaszterszintű együttműködéseken keresztül.
• Eredmény: •
Innováció
•
Növekedés
•
Társadalmi haszon
• Ha ezek közül valamelyik területen fejlődést érünk el, akkor azzal a másik két területen is újabb lehetőségeket teremtünk.
• A valóban sikeres társadalmi vállalkozások is ezen az úton járnak, így tevékenységük túlmutat a társadalmi érdekek szolgálatán
… de egy aspektus nagyon hiányzik belőle: a lelki érték és a Lélek Forrás: http://hbr.org/2011/01/the-big-ideacreating-shared-value/ar/pr
11
A 2009-s „Caritas in veritate” (CiV) enciklika induló gondolata, hogy „a szeretet az igazságban … minden ember és az egész emberiség valódi fejlődésének legfőbb hajtóereje” (1) • „a mindenre kiterjedő emberi fejlődés (integral human development) elsősorban –
•
• •
hivatás, amely éppen ezért a felelősség szabad és szolidáris vállalását jelenti (11) Tehát: Azaz Isten eszközévé válni mások javára arra, hogy ne mástól várjuk a fejlődést, ugyanakkor ne csak magunkra gondoljunk! „Nekünk az ember a fontos: minden ember és minden embercsoport, el egészen a teljes emberiségig és átfogva azt. … nem lehet valóságos a fejlődés, ha nem az egész ember és minden ember fejlődése (18) Tehát: az embert a teljes valójában látva (nemcsak, mint kolléga, férj, szomszéd, ügyfél, művész, ellenőr…) ÉS az egész világban gondolkodva, isteni globalizációs megközelítéssel „a csupán gazdasági és technológiai szempontú fejlődés nem elégséges” (23) Tehát: sem a gazdaság, sem a tudomány nem „pártatlan”, ne is akarjon az lenni, hanem legyen felvállaltan szeretet-alapú! „mindenki felelősséget visel mindenkiért, így ez nem köthető kizárólag az államhoz” (38) Tehát: ha mindenki a testvérünk, mindenkiért felelősséget kell éreznünk – szakmai, nemzetiségi, földrajzi, stb. határok nélkül!
12
Konkrétan szól az üzleti világhoz is, egy felhívással a gazdasággal kapcsolatos paradigmaváltást illetően • „A piac az úgynevezett kölcsönös igazság alapelveinek alanya, mert ez a fajta igazságosság az egyenlő felek közötti adás- és kapás-viszonyt szabályozza. … A piac a szolidaritás és a kölcsönös bizalom belső formái nélkül nem képes teljességgel betölteni gazdasági szerepét.” (35) Tehát: piac, egyenlőség, szolidaritás és bizalom – lehetséges és szükséges összehangolni ezek integráltságát!
• „Következésképpen minden gazdasági döntés erkölcsi jellegű következményekkel jár.” (37) Tehát: álljon a gazdaság, üzlet (is) erkölcsi alapokon!
• „Szükséges mind a szakmai alkalmasság, mind a morális következetesség. Ha a technika abszolutizálása válik elfogadottá, ez a célok és az eszközök összezavarodásához vezet” (71) Tehát: a professzionalizmus, a technika alkalmazása legyen harmóniában az erkölccsel!
• „Új, széleskörű valóság, amely összekapcsolja a magán és a közösségi gazdálkodás szféráját, nem zárja ki a nyereséget, azt azonban humán- és társadalmi célok megvalósításának eszközeként szemléli.” (46)
13
A 2009-s CiV és a 2011-s CSV után 2013-ban megtörtént a szintézis is: a Világbank elnöke (Jim Yong Kim) járt a pápánál és nem akármit mondott… • „Annyira hálás vagyok érte, hogy találkozhattam a Szentatyával. Inspiráló volt látni azt a szenvedélyt és elkötelezettséget, amellyel segíti a szegényeket, a betegeket és az éhezőket.”- mondta Kim. „Beszélgettünk arról, hogy milyen módokon működhetnénk együtt a vallási vezetőkkel egy „kedvező opció” létrehozásán a szegények számára, amely több lehetőséget és igazságot hoz az életükbe.
• „Ferenc Pápával egyetértettünk abban,hogy a több mint 1 milliárd éhező ember szenvedéseinek enyhítése, a szegénység botrányának felszámolása sürgető erkölcsi kötelezettségünk. Osztozunk egy olyan világról alkotott jövőképen, amely nagyobb könyörületességet, részvétet mutat a nélkülözők irányában.
• „A Világbank Csoportban célul tűztük ki a mélyszegénység leküzdését kevesebb, mint egy generációnyi idő alatt, és a legszegényebb 40% együttes felemelkedésének elősegítését a fejlődő országokban.” Forrás: http://www.worldbank.org/en/news/press-release/2013/10/28/world-bank-grouppresident-kim-pope-francis-efforts-end-poverty
„A pápával ugyanazt valljuk: nincs növekedés, ha nem az emberekbe fektetünk be” 14
A hibrid megoldások skálája végül is nagyon széleskörű • Társadalmi vállalkozások („social ventures”) • Nonprofit közhasznú társaságok • Szociális szövetkezetek • For-benefit vállalkozások • Etikus alapok • Etikus/felelős/közösségi bankok • Rehabilitációs vállalkozások • Közösségi gazdaság alapú vállalkozások
… és a köztük lévő határok is elmosódtak, vannak átfedések is 15
A cégek és szervezetek hagyományos felosztása mára tehát valóban komplexebbé vált
Tartalom, tevékenység alapján, azaz „Mit csinál a szervezet?”
Közjóért
Hagyományos, általános
Pl. Környezetvédelem, magániskola, magánkórház …
Pl. Alapítványok
Pl. Tőzsdei cégek, magáncégek
Pl. Napra Forgó
For-profit, azaz a tulajdonosért
Non-profit, azaz egy célszegmensért
Orientáltság, azaz „Kiért van a szervezet?” 16
Ugyanaz a tevékenység (pl. bank) is kerülhet bármelyik helyre… M. Yunus-féle Grameen Bank
Banca Etica Közjóért
- Társadalmilag hasznos vállalkozások for-profit bankja
- micro credit kölcsönt nyújtó szervezet, hivatalos struktúra és fiókok nélkül
„Mit csinál a szervezet?” Hagyományos, általános
Bank-szerűen működő, de önkéntesekkel és CSR-jelleggel, pl.:
Klasszikus bankok, pl. Erste Bank
Zweite Sparkasse
A tulajdonosért
Egy célszegmensért
„Kiért van a szervezet?” Kevesen tudják, hogy mind az Erste, mind a Zweite Bank tulajdonosa egy egyházközösség általi alapítvány, mely a szegényke segítésére hozott létre bankot 1819-ben! 17
Az egyre többet használt „társadalmi vállalkozás”-t is többféle értelemben használják, akár a „for-benefit” szinonimájaként is
Minden szervezet, mely társadalmilag is hasznos
A non-profit szervezetek
Non-profit cég, mely egy célszegmens érdekében létezik
“We invite all citizens of the world to give priority, with their choices of consumption and savings, to those businesses that are ethically oriented and dedicate a significant portion of their profits to the common good. This is because the Economy of Communion teaches us that the profit of the company has a social dimension.” Economy of Communion School of Northern Europe, Oct. 2011. 18
Reményt ad egy 2011-es felmérés is: az ú.n. „millenniumi” (Y generációs) fiatal már a menedzserektől eltérő lényegét látja a vállalkozásoknak Az üzletemberek számára elsődleges a profit, minden egyéb lényeges csak ezt követi.
Az Y generáció (1981. után születettek) szerint: Egy vállalkozás célja túlmutat a pénzügyi eredményen. A vállalkozások lényegesek a társadalmi fejlődés és innováció tekintetében. Úttörő szerepet tölthetnek be a társadalmi haladás és a pozitív változások terén. Az üzleti szektorban van a legnagyobb potenciál a pozitív társadalmi változások elindítására. Inspiráló és innovatív vezetőket keresnek, akik hosszú távon mérlegelik a vállalkozásuk társadalmi szerepét. Ezek a fiatalok már így keresnek és választanak munkahelyet, ez alapján választják egy cég termékeit, szolgáltatásait. Forrás: Deloitte, The Millennial Survey 2011
19
Köszönöm a figyelmet!
Email:
[email protected] Telefon: +36 1 266 1778 Mobil: +36 30 350 0296 www.p-m-c.hu
1126 Budapest, Szendrő u. 30.; Cg.: 13-09-092832; ISO 9001:2008 Certificate Registration No.: 75 100 11007
